BIHAR ELSÕ ÉVEI A II. VILÁGHÁBORÚ UTÁN

Átírás

1 RADICS KÁLMÁN: BIHAR ELSÕ ÉVEI A II. VILÁGHÁBORÚ UTÁN Az ország korábban legnagyobb vármegyéjébõl, az 1910-ben még km 2 -nyi területû, 486 településsel és fõnyi lakossággal rendelkezõ Biharból a trianoni határok kialakítása után 2771 km 2 -nyi területû (ez a korábbi negyede) és a 60 megmaradt településen élõ mintegy fõs népességû (a korábbi harmada) csonka rész maradt. 1 Miután a második bécsi döntés 1940-ben Észak-Erdélyt a Székelyfölddel, Nagyváraddal és Kolozsvárral Magyarországhoz csatolta ( km 2 terület, lakos), a megye közigazgatását is ennek megfelelõen alakították. A II. világháború végéhez közeledve a harcoló csapatok szeptember 23-án lépték át a mai állapot szerinti országhatárt, s ezzel a keleti országrész fokozatosan hadszíntérré változott. A német katonai alakulatok megkezdték a hadiüzemek, malmok, gyárak, raktárak, a vasúti- és postaberendezések robbantását. Kelet-Közép-Európa egyik legnagyobb csatája október 20-án Debrecen elfoglalásával ért véget, a megyei hadmûveletek pedig október 27-én fejezõdtek be. Bihar megyét a Vörös Hadsereg csapatai az október 6-a és 27-e közötti hadmûveletekkel foglalták el. 2 A Vörös Hadsereg Parancsnoksága röpiratokat szóratott le repülõgépekrõl, melyekben a lakosság többek között a következõket olvashatta: Amikor a Vörös Hadsereg magyar területre lép, nem az a cél vezérli, hogy annak bármely részét elfoglalja, vagy hogy megváltoztassa Magyarország jelenlegi társadalmi rendszerét A Vörös Hadsereg nem mint hódító jött Magyarországra, hanem mint a magyar nép felszabadítója a német fasiszta iga alól. A szovjet katonai hatóságok nem szándékoznak Magyarország mai társadalmi rendjén változtatni, és a maguk rendjét meghonosítani az általuk elfoglalt területen. A polgárok magántulajdona érintetlen marad, és a szovjet katonai hatóságok védelme alatt áll. A helyi hatóságok és a helyi önkormányzat összes szervei, amelyek a Vörös Hadsereg bevonulásáig mûködtek, helyükön maradnak. Polgárok! Gondoskodjatok az ipari, kereskedelmi, községi és egyéb üzemek, valamint hatóságok zavartalan mûködésérõl! Földmûvelõk, férfiak és asszonyok! Járjatok nyugodtan dolgotok után! Munkások és iparosok! Bátran folytathatjátok munkátokat a gyárakban és mûhelyekben! Kereskedõk és vállalkozók! Intézzétek ügyeiteket minden aggodalom nélkül! Tisztviselõk! Biztosítsátok valamennyi hivatal és igazgatási ág zavartalan mûködését! A lelkészek és hívõk akadálytalanul végezhetik vallásos szertartásaikat 3 1 Magyarország kisrégiói 8/1. Hajdú-Bihar megye. Szerk. BARANYI Béla. Hatvan, KOMORÓCZY György: Az állami élet megindulása a felszabadult Bihar megyében. In: Levéltári Közlemények, 36. évf. 1. sz MIKECZ Ferenc: Az vezette forradalmi erõk harca a népi demokratikus átalakulásért Hajdú megyében Bp.,

2 Radics Kálmán A szovjet hadsereg parancsnokai a közigazgatás gyors helyreállítására törekedtek, részint a még folyó harcok nyugodtabb hátországa, részint az élelmiszer és egyéb utánpótlás, felszerelés biztosítása miatt. A második világháború az országnak jelentõs anyagi (22 milliárd pengõ) és emberveszteséget ( ezer fõ) okozott. Hajdú-Bihar megyében a Vörös Hadsereg már kifosztott területeket talált. A német katonaság visszavonulásakor a községekbõl elvitte a lakosság hízó sertéseinek egy részét (amit nem sikerült elrejteni), a tartalék élelmiszercikkeket, s ezzel hosszú idõre megnehezítette a közellátást. Biharban a frontot követõ hetekben, már 1944 novemberében megkezdõdött a megyei igazgatás újjászervezése. A második világháború után általában visszaállt az es évek közötti közigazgatási állapot. Ennek megfelelõen az ún. Nyugat-Bihar vármegyéhez november 15. óta a következõ járások kerültek: Járás Községek száma Berettyóújfalui 13 Biharkeresztesi 13 Cséffa-nagyszalontai 11 Derecskei 8 Sárréti 8 Székelyhidi 8 A 14/1945. M. E. sz. rendelet elõírta, hogy a helyi önkormányzatokat a demokratikus pártok és a szakszervezetek alkossák meg és gondoskodjanak is az igazgatási szervezet létrehozásáról. A régebbi hivatali szervek nem mûködtek, a vezetõ tisztviselõk szinte kivétel nélkül elmenekültek, a közigazgatás korábbi személyzete sem jött vissza. Sajátságosan néhány hétig még kettõs irányítás érvényesült, az egyik központ Nagyváradon, a másik Berettyóújfaluban (a 4330/1945. M.E. rendelet a tényleges helyzetnek megfelelõen már utóbbit jelölte meg a vármegye székhelyeként). Nyugat-Bihar megye elsõ fõispánja Zöld Sándor lett, de õt hamarosan államtitkárrá nevezték ki. A megyei törvényhatósági bizottság április 21-én alakult meg újra. 4 A megyei Nemzeti Bizottság állapította meg az egyes pártok és szakszervezetek képviseleti arányát, a bizottsági tagokat azonban a pártok és a szakszervezetek küldték ki. A törvényhatósági bizottság taglétszáma a réginek a negyede volt. Az elsõ ülésen közellátási témát (a nincstelenek és a menekültek liszt- és zsírellátását), a tisztviselõk választásának mikéntjét, a tisztviselõi kar összetételét tárgyalták meg. Júniusban a berettyóújfalui kórház helyreállítása, hídépítés, a rendõrség szervezése szerepelt napirenden. Politikai vitát váltott ki az alispán megválasztása. A Nemzeti 4 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár (a továbbiakban HBML), IV. B. 402/a. Bihar Vármegye Törvényhatósági Bizottságának iratai. 1. k. 116

3 Bihar elsõ évei a II. világháború után Bizottság elnöke csak közigazgatási tisztviselõnek tartja az alispánt, politikainak nem. A vármegyei rendõrfõkapitány kijelölése kapcsán az egyik felszólaló hangsúlyozza, hogy csak az alkalmas e tisztségbe, aki már a múltban is megmutatta, hogy tud és akar harcolni a demokráciáért. Kellõ politikai ítélõképességet is kíván ez a tisztség, aki politikailag nem érett, az nem megfelelõ. Ezen az ülésen választották meg a kisgyûlés tagjai sorából a Közigazgatási Bizottságot. Augusztusban földosztás, az újonnan kinevezett tisztviselõk igazolása (kívánatos hogy ezt a régi szolgálati helyükön végezzék), a kevés gabonatermés és ezzel összefüggõen a feketekereskedelem felszámolása szerepelt napirendként, de ekkor választották meg a rendõrfõkapitányt is. Szeptemberi ülésén a közgyûlés állategészségügyi jelentést tárgyalt, részletesen foglalkozva a ragályos betegségek elterjedésével. Októberben a berettyóújfalui vármegyei közkórház újjáépítésére 10 millió pengõs államkölcsön felvételét határozták el. A fõispán az õszi munkák elmaradásáról és az aszálykárról szólt, ennek kapcsán felmerült a közellátás nehéz helyzete. Az új fõispán is harcot fogad az üzérkedés ellen. Decemberben ismét felvetõdik a közellátás hiányos volta. A fõispán javulást, intézkedést ígér, s megemlíti, hogy az orosz katonai bizottság sót és gyufát helyezett kilátásba azoknak, akik pontosan eleget tesznek beszolgáltatási kötelezettségüknek. Az alispán jelentésében megemlíti, hogy mivel az adóhivatalok és a postatakarékpénztár ekkor még nem mûködött, vármegyei közpénztárt létesített a megyeházán; közpénzt csak ide lehetett szállítani, s innen fizették még az állami tisztviselõket is. E közpénztár szeptember 15-ével szûnt meg. A jelentés a továbbiakban az épületek kijavításáról, s a megyei Közjóléti Szövetkezet mûködésének megkezdésérõl szólt. A malmok községesítését határozza el a közgyûlés, s külön bizottságot hoz létre az ellenõrzésre. Úgy tervezik, hogy ahol visszaélést tapasztalnak, ott a nagyobb malmokat vármegyei, a kisebbeket pedig községi kezelésbe veszik. A véghatározatot hasonló szellemû állásfoglalás végett Magyarország Nemzetgyûlésének is megküldték ben és utána a kormány az élet minden területére kiterjedõen építette ki a népi demokratikus forradalom ügyét szolgáló centralizációt, intézkedésekkel tartotta kézben a szocializmust szolgáló állami akaratot. Egymás után születtek meg azok a rendelkezések, amelyek a közigazgatás rendezésére (14/1945, 1030/1945, 8450/1947, 3630/1947) az önkormányzati ügyvitel és ügyintézés racionalizálására (14/1948, 21/1948, 23/1948), az egyes vármegyei állások államosítására vonatkoztak. Mindezekkel a közgyûlésen foglalkoztak, de ezen túl a közgyûlés a részletkérdéseket szabályozó intézkedések mellett állást foglalt az ország baloldali erõit foglalkoztató politikai mozgalmak ügyében, többek között az agrárforradalom vívmányainak megvédésében, a nagyobb üzemek államosításában, a községi vállalatok kialakításában. Egy év, az 1945-ös közgyûlési napirendjeinek bemutatásával, az események felvillantásával a bizottság munkáját is érzékelhettük. A következõ években tanúi lehetünk 117

4 Radics Kálmán (a közgyûlési tárgysorozatok ismeretében) Bihar megyében is az önkormányzati jogok sajnálatos csorbulásainak. Az igazgatás-önigazgatás alakulása (szervezetek, tisztségek és irataik forrásértéke) A törvényhatóság a feudális és a polgári korszakban területi önkormányzati szervezetként középfokú területi igazgatást látott el. A rendiség idõszakában ez nemesi vármegyéket, szabad királyi városokat, kiváltságolt kerületeket és széki szervezõdéseket jelentett, ekkor még saját törvénykezéssel. A rendi jellegû önkormányzatiság 1848-tól alakul át fokozatosan a polgári viszonyoknak megfelelõen, különösen pedig az 1870-es, az 1886-os és az 1929-es rendezésekkel egyre szûkítve az önkormányzati jogokat. A törvényhatósági hatáskört a polgári idõszakra szóló érvénnyel az évi 21. tc. állapította meg. A megyét, mint jogi személyt a közönség képviseli, amely testületi jogokat gyakorol önkormányzati keretekben, az önkormányzati jogok a testületi szervekben jutottak kifejezésre, közülük elsõsorban a törvényhatósági bizottsági közgyûléseken, illetõleg ezek választmányaiban és bizottságaiban. A törvényhatósági bizottság újkori vármegyei és városi képzõdmény, mint ahogyan maga a törvényhatóság is a 19. századtól neveztetik hivatalosan így. Feudális nemesi megyei elõdje a vármegyei közgyûlés, 1848-tól 1870-ig-pedig a népképviseleti alapú megyei bizottmány. Az 1870-es 42. tc. szerint a vármegyei és a törvényhatósági jogú városi törvényhatóság egyetemét a bizottság képviseli. A törvényhatósági jogú város hatásköre a polgári vármegyéével egyezett meg, azzal a különbséggel, hogy a városok nem csak másodfokon, hanem elsõfokon is intézték ügyeiket és külön gazdasági tevékenységet fejtettek ki. A törvényhatósági bizottság tagjai az évi XXX. tc. hatályba lépéséig fele részben a legtöbb adót fizetõkbõl (nyers virilizmus) kerültek ki, fele részben pedig választottakból. Az említett tc. szerint a bizottság kétötöd részben virilis, kétötöd részben választott, egyötöd részben pedig az érdekképviseletek, a vallásfelekezetek és a szakszerûség (állami vezetõ hivatalnokok) képviselõibõl tevõdött össze, kiegészülve az örökös tagokkal és a törvényhatóság vezetõ tisztviselõivel. Amíg a Horthy-korszak elõtt a helyi önkormányzatok a szakigazgatás nagy részét is ellátták az általános igazgatás mellett, addig az új érában tovább szûkítve az önkormányzatok jogkörét egyre inkább kiépülnek a kormánytól függõ kihelyezett igazgatási szervek. A kormányt a fõispán képviselte a törvényhatóságban, adott viszonyok között még kormánybiztosként is erõsítve a centralizációt. A közgyûlés elnöke a fõispán volt, de a választmányokban tevékenykedõ vármegyei tisztviselõk szerepe (pl. az alispáné) alapvetõ. A törvényhatósági jogú városok élén is a fõispán állt, elsõ tisztviselõjük pedig a polgármester. A törvényhatósági bizottság fõbb feladatai: törvényhatósági szabályrendeletek alkotása; választandó tisztviselõk megválasztása; felírási és politikai jog gyakorlása, s ennek érdekében kapcsolattartás más törvényhatóságokkal; a költségvetés és a zárszámadás 118

5 Bihar elsõ évei a II. világháború után megállapítása; határozathozatal önkormányzati vagyonnal kapcsolatosan és a közszolgáltatási ügyekben; közüzemek, közintézetek létesítése és középületek emelése; felügyelet az önkormányzati szervek mûködésére. A törvényhatósági bizottság e feladatokat részben a közgyûlés, másrészt bizottságok és választmányok révén látta el. Az 1944 utáni közigazgatásunkat is a polgári korszakban alkotott jogszabályok alkalmazása jellemezte, kivéve a demokratikus fejlõdéssel ellentétes elemeket, mint pl. a virilizmus vagy az örökös törvényhatósági tagság intézménye. A háború utáni kaotikus helyzetben december 21-ig nem volt központi kormány, az igazgatás így a helyi szervekre hárult. A front átvonulásakor a közigazgatás a kitelepítésektõl, menekülésektõl már szétesett, a fordulat a politikai változásoknak megfelelõ, és a nép bizalmát élvezõ helyi szerveket követelt. A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front megalakulása, az országos politikai élet megindulásának jelére Debrecenben, majd egyre újabb településeken alakultak meg a nemzeti bizottságok. Hatáskörük szinte minden területre kiterjedt, így a közellátásra, a közegészségügy biztosítására, az iskolák, gyárak, bányák, mezõgazdasági üzemek munkájának a megindítására, végezték a közigazgatás legsürgõsebb feladatait, néhol még ítéletet is hoztak, azaz államhatalmi és bírósági feladatokat is elláttak. Az új magyar kormány már 1945 januárjában (14/1945. M. E. sz. rendelet) felszólította a lakosságot és a nemzeti bizottságokat, hogy alakítsák újjá a közigazgatási szerveket és a néphatalmi szervek ne foglalkozzanak ezután a közigazgatás ügykörébe tartozó feladatokkal. Az 1030/1945. számú kormányrendelet a területi és a helyi közigazgatás átszervezésérõl intézkedett, tisztázódott az önkormányzati testületek megalakításának rendje, az állások betöltésének módja. A fõispán nem önkormányzati tisztviselõként a törvényhatósági bizottság elnöke, olykor egyúttal kormánybiztosként a mindenkori kormány képviselõje. A kezdeti idõszakban, még a kormány megalakulása elõtt, szélesebb hatáskörrel rendelkezett, mint ami a jogszabályok szerint megillette, mert állami tisztviselõket is kinevezett és a megye területén az egész közigazgatást irányította, sõt közellátási kormánybiztosi megbízást is kapott. Bihar elsõ fõispánját 1945 után maga az Ideiglenes Nemzeti Kormány nevezte ki a 23/1945. M. E. sz. rendeletével. A törvényhatósági bizottság igazoló választmánya vizsgálta felül a megválasztott bizottsági tagok megbízatásának jogosságát vagy jogtalanságát. Az iratok információkat tartalmaznak egyes személyek megbízhatóságáról, esetleges reakciós múltjáról, magatartásáról. Jegyzõkönyvek és iratok az közötti idõszakról maradtak. Az alispán a törvényhatóság elsõ tisztviselõje volt, hivatala a törvényhatósági igazgatás minden ágazatát összefogta. Bihar megyében az alispán tevékenysége 1944 novemberében kezdõdött. November 13-án adta át helyét a szovjet katonai közigazgatás a polgári közigazgatásnak. Az alispáni hivatalban továbbra is fennmaradtak a korábbi törvényes rendelkezések által szervezett tisztségek, így az alispáni, a vármegyei fõjegyzõi, a másodjegyzõi és aljegyzõi, az árvaszéki elnöki és ülnöki, illetve a tényleges hivatalok, mint a 119

6 Radics Kálmán fõorvosi, a számvevõségi, a fõügyészi, az állatorvosi, a fõlevéltárnoki stb. 5 A 347/1945. (II. 18.) M. E. sz. rendelet a törvényhatóságokban a szociális gondozás azonnali megindításáról intézkedett és elõírta elõadók alkalmazását és részükre hivatal kialakítását. 6 Az alispán általános másodfokú közigazgatási hatósági jogkört gyakorolt, közvetített a minisztériumok és a járások, városok között: az alsóbb fórumokhoz gyakran értékelõ kiegészítésekkel kerültek az iratok, a hozzá érkezett jelentések pedig járások szerinti összesítésben maradtak meg. A törvényhatósági tiszti fõorvos a közgyûlésnek, az alispánnak és a törvényhatósági jogú városnak a közegészségügyi szakértõje. Irataiban a gyermekmenhelyek számbavételére, óvónõkre, szülésznõi engedélyekre, orvosokra, védõnõk jelentéseire, egészségügyi statisztikákra, kórházakra és gyógyászati leltárakra egyaránt találhatók adatok. Különösen értékesek a közegészségügyi jelentések. A törvényhatósági bizottság kisgyûlését az évi 30. tc. 34 -a rendszeresítette, s hatásköre egy része 1945 után is érvényesült. A kisgyûlés elsõfokon intézkedett a kisebb jelentõségû ügyekben; másodfokon a hozzá benyújtott fellebbezésekben az alispán vagy más hivatalvezetõ intézkedéseit bírálta felül. A közgyûlés tehermentesítése céljából a kisgyûlés készítette elõ a közgyûlés tárgysorozati pontjait. A kisgyûlési iratok tárgya hatáskörébõl eredõen szabadságkérelmekre, özvegyi ellátásra, városi határozatok jóváhagyására, nyugdíjazásokra, bizottsági tagok behívására, községi jegyzõk elõléptetésére, belügyminisztériumi leiratok felolvasására, búzakötvények, adókivetések, községi szabályrendeletek jóváhagyására, szabadpályán eltöltött idõ beszámítására, piaci viszonyok tanulmányozására, ösztöndíj-alapításra stb. terjed ki. A törvényhatósági bizottságok iratai forrásértékérõl (így magukról a bizottságokról is) elmondhatjuk, hogy a feudáliskori iratokhoz és az akkori önkormányzatokhoz képest csökkent a jelentõségük. Jegyzõkönyveikbõl sem tükrözõdik már az egész megye élete. Az /1950. (II. 23.) B. M. sz. rendelet a törvényhatósági bizottságok szervezetét és a közgyûlések hatáskörét még annak ellenére is fenntartotta, hogy a vármegyék területi átcsoportosításának folyamata már megkezdõdött. 7 Utolsó ülését a törvényhatósági bizottság március 7-én tartotta, ezzel nemcsak a megyei közigazgatás szûnik meg, de az új Hajdú-Bihar megyébe vonva Csonka-Bihar önálló megyeként sem létezik már. Az 1945-ös választásokat csak az eredmények tekintetében érintjük most. A november 4-i választásokon ebben a megyében sem a Kisgazdapárt, sem a Szociáldemokrata Párt nem érte el országos átlagát, más baloldali pártok viszont annál jobban szerepeltek. Amíg a Kisgazdapárt országosan 57%-ot ért el, addig Biharban csak 44,9%-ot (Hajdú megyében 52%, Debrecenben 50%). A Szociáldemokrata Párt országosan 17,4%-ot, 5 A helytörténetírás levéltári forrásai, III A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Közleményei, 9. sz. Szerk. GAZDAG István. Debrecen, Uo Uo

7 Bihar elsõ évei a II. világháború után Biharban 8,1%-ot, a Magyar Kommunista Párt 17%-ot, Biharban 20,8%-ot, a Nemzeti Parasztpárt 6,8%-ot, Biharban 17%-ot és a Polgári Demokrata Párt 1,7%-ot, Biharban 0,9%-ot ért el. A négy nagy párt Hajdú-Biharban a következõ szavazatszámot szerezte meg: SZDP FKGP Az 1947-es választások Bihar megyében Az 1944 után létrejött magyarországi polgári pártok programjainak közös jellemzõje volt, hogy mindegyik a többpártrendszeren alapuló parlamentáris demokrácia megteremtését tûzte ki végsõ célul. Kiálltak az emberi szabadságjogok, a magántulajdon védelme, a vallásszabadság, a piacgazdaság és az ország függetlensége mellett. Közülük a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt a paraszt-polgári demokrácia megteremtését szorgalmazta a nép-nemzeti gondolat jegyében. Ehhez közelálló nézeteket vallott a Magyar Szabadság Párt, a Magyar Függetlenségi Párt és a Független Magyar Demokrata Párt. Mások jobban hangsúlyozták világnézeti hovatartozásukat, de az elõzõekhez hasonló programjaik voltak. Ide sorolható a Keresztény Demokrata Néppárt, a Demokrata Néppárt, a Katolikus Néppárt és a Keresztény Nõi Tábor. Voltak olyan polgári pártok, mint pl. a Polgári Demokrata Párt és a Magyar Radikális Párt, amelyek a polgári-liberális eszméken alapuló társadalmi átalakulást és politikai berendezkedést szerettek volna megvalósítani a korabeli Magyarországon. 9 Az évi országgyûlési választások megítélése az utókor emlékezetében felemás. Egyrészt úgy tartják számon, mint a második világháború utáni utolsó még demokratikus, több párt közüli választást lehetõvé tevõ polgári akaratnyilvánítást, másrészt viszont mint a választási akaratot eltorzító politikai botrányt. Utóbbit az ún. kékcédulás visszaélések, az ideiglenes névjegyzékkivonattal jogosan vagy csalárd módon szavazók miatt emlegetik elsõsorban. 10 A történészek véleménye szerint nem is annyira a kékcédulás, hanem inkább az adminisztratív csalás volt jelentõsebb hatású a választásokra, mivel nagyobb mértékben eltorzította a választási eredményeket. E csalások lényegét az szervezési osztályának vezetõje (Kovács István) akkor még feladatként fogalmazta meg: 8 BALOGH Sándor: Választások Magyarországon Bp., IZSÁK Lajos: Polgári pártok és programjaik Magyarországon Pécs, GYARMATI György: Elvették a szavazati jogot. Népszabadság, augusztus

8 Radics Kálmán Ne legyenek az elvtársak túlzottan törvénytisztelõk. Nem zárhatunk ki a választójogból mindenkit, aki nem ránk szavaz, mert ez visszafelé sülhet el. Ezzel a módszerrel minden reakcióst ki lehet zárni. Ki kell zárni a választójogosultságból hétszáz-nyolcszázezer embert. Ezek azokon felül vannak, akiket a törvény töröl a választási névjegyzékbõl. Minden választókerületben annyiszor ezer reakcióst kell kizárni, ahány jelölt van abban a megyében. 11 A végrehajtásra többféle módot is kigondoltak: A számlálólapokat az összeíró bizottságok a házmegbízottak útján küldik szét. A kommunista házmegbízottak teljesítsék rosszul feladatukat és az általuk ismert ellenünk () szavazóknak vagy legalább azok egy részének ne kézbesítsék a számlálólapokat, de a kitöltött lapokat is el lehet felejteni leadni az összeíró bizottságnak. A szavazati jogosultságot az összeíró bizottság állapítja meg. A bizottságokban dolgozó kommunisták különbözõ okmányok bemutatását kérhetik a választói jogosultság megadása elõtt. Például az összeíró bizottság felszólítja: igazolja, hogy nem volt tagja mondjuk a fasiszta pártnak, kérhet bármilyen iratot. A kért okmányok beszerzése idõbe telik és sok utánjárásba kerül. Lesznek, akik nem csinálnak végig egy ilyen eljárást. Ezen a módon jelentõs tömegeket lehet kizárni. Kevesebb lesz a szavazó és így pártunk százalékaránya nõ. A választások elõtt két héttel hozták nyilvánosságra a választójogi névjegyzékeket és a kizártak listáját is. A törvénymódosítás révén kizártak mellett ekkor 467 ezer fõ szavazati jogtól való megfosztásánál tartottak. A kb. 63 ezer kékcédulából 13 ezret szabályosan adtak le, s kb. 50 ezerre tehetõ a csalásnak ez a módja. A Magyar Függetlenségi Párt szavazatait ( ) a Választási Bíróság politikai nyomásra érvénytelenítette. Összesen tehát állampolgári akaratnyilvánítás nem érvényesülhetett, vagy ment veszendõbe az 1947-es választások során. Ez ha a kékcédulás voksokat is számítjuk kereken 24 ezer szavazattal, ha azokat figyelmen kívül hagyjuk, 74 ezer szavazattal több azoknak a számához képest, akiknek voksaival az elsõséget szerzett. Bihar megye 1947-ben 2773 km 2 területtel (ebbõl 325 ezer kat. hold szántó) rendelkezett. 62 községe és 25 komolyabbnak nevezhetõ tanyacsoportja volt. A megye lakossága kb. 200 ezer fõ, amibõl 75% református, majdnem 10% római katolikus. A lakosság 10%-a román. A megyében a földreform során 117 ezer kat. hold földet osztottak szét, s a földhözjuttatottak száma. A második világháború után három aszályos év következett, ami a szikes földön még nehezebb gazdálkodást jelentett. A háborús veszteségek közül az állatállományban pusztán a szarvasmarha és a baromfi tenyésztését sikerült ig csaknem az 1938-as szintre visszaállítani különösen az újgazdáknak köszönhetõen. Ez minden bizonnyal befolyásolta a választási eredményeket is, ami a megyében a Nemzeti Parasztpárt jó szereplését tükrözte. 11 Uo

9 Bihar elsõ évei a II. világháború után 1947 márciusában Kállai Gyula nemzetgyûlési képviselõi beszámolót tartott Berettyóújfaluban. 12 A koalíció még szilárd, de a beszédben már megelõlegezõdik valami a következõ évek folyamataiból. Azért dolgoztuk ki a három éves tervet, hogy tervszerûséget vigyünk bele az országépítés nagy munkájába mondotta a képviselõ. Ezzel a tervvel elérhetjük azt, hogy az ország nem év alatt épül fel, hanem három év alatt és a dolgozók életszínvonala pedig a maihoz képest évrõl évre állandóan emelkedni fog. Hogy tervünk megvalósulhasson, annak elõfeltétele kell, hogy legyen, hogy itt ebben az országban csak egy akarat, egy politikai erõ, a haladás ereje érvényesülhessen. Molnár Zoltán az megyei titkára zárta be a gyûlést. Többek között így szólt: Mondja el Kállai elvtárs Budapesten, hogy a berettyóújfalui beszámolóján együtt voltak a kommunisták és kisgazdák, szociáldemokraták és nemzeti parasztpártiak. 13 A választások augusztus 31-én zajlottak le. Az országosan nem egészen 22%-ot, Biharban 23, 5%-ot ért el, amivel az elsõ helyre került. A PÁRTOK EREDMÉNYEI BIHARBAN 14 Magyar Kommunista Párt szavazat 23,5 % Független Kisgazdapárt szavazat 21,5 % Nemzeti Parasztpárt szavazat 21,0 % Független Magyar Demokrata Párt (Balogh) szavazat 12,5 % Magyar Függetlenségi Párt (Pfeiffer) szavazat 12,0 % Szociáldemokrata Párt szavazat 6,0 % Demokrata Néppárt (Barankovics) szavazat 2,6 % Magyar Radikális Párt 942 szavazat 1,0 % Polgári Demokrata Párt 904 szavazat 0,9 % A baloldali blokk országosan 45%-ot, Biharban 50%-ot, a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front országosan 60%-ot, Biharban 72%-ot ért el. Biharban minden negyedik ember a Kommunista Pártra szavazott. A Nemzeti Parasztpárt a baloldali blokk második és a koalíció harmadik pártja lett. A szavazatok megoszlása településenként a legtöbb voksot begyûjtõ pártok sorrendjében: 12 Bihar Népe. II. évfolyam 27. szám március Uo március HBML, XXXV. Az Bihar Megyei Bizottsága iratai, 5 õrzési egység december 31-én keltezett jelentés. 123

10 Radics Kálmán Berettyóújfalui járás Berettyóújfalu Berettyószentmárton Bakonszeg Csökmõ Darvas Furta Gáborján Hencida Újiráz , SzDP Szentpéterszeg Váncsod MFD Vekerd Zsáka A járásban az négyszer listavezetõ, háromszor második és egyszer harmadik. Az három településen szerzett elsõ helyet, hat helyen másodikat, s három helyen harmadikot. Az háromszor listavezetõ, második vagy harmadik helyet nem szerzett. Az kétszer elsõ, háromszor második és nyolcszor harmadik. 124

11 Bihar elsõ évei a II. világháború után Nagylétai járás Nagyléta Hosszúpályi Újléta Monostorpályi Bagamér DNP Kokad Álmosd Vértes A járásban az szerezte a legtöbb elsõ helyet (4), az elõtt (3), az pedig a legtöbbször második (4) és harmadik (4). Sárréti járás Biharnagybajom Báránd 438 SZDP Bihartorda Dancsháza Sáp Sárrétudvari Nagyrábé Szerep Itt kétszer-kétszer az, az és az elsõ, négyszer az második, ill. az négyszer harmadik. 125

12 Radics Kálmán Biharkeresztesi járás Biharkeresztes Berekböszörmény Körösszegapáti Bojt DNP, 84 Bedõ Nagykereki Told Ártánd Mezõpeterd 221 KNT- DNP Körösszakál Magyarhomorog Komádi Mezõsas Négyszer elsõ helyet szerzett az, háromszor elsõ az, az, hatszor második az és hatszor harmadik az. Derecskei járás Derecske Sáránd Hajdúbagos

13 Bihar elsõ évei a II. világháború után Konyár Pocsaj Esztár Kismarja Tépe A járásban a nyolc elsõ helybõl hetet az szerzett, a legtöbb második helyet az (5) és a legtöbb harmadik helyet is az (3) szerezte. Sarkadi járás Sarkad SzDP 1386 Biharugra Geszt Körösnagyharsány Kötegyán Mezõgyán Méhkerék Okány Sarkadkeresztúr Újszalonta 188 SzDP Zsadány SzDP 125 Négyszer elsõ az, háromszor az. Háromszor második az, négyszer harmadik az. 127

14 Radics Kálmán A pártok jelszavai az 1947-es választásokra: 128 Magyar Kommunista Párt: 1-es lista, elsõ párt: Magyar Kommunista Párt! Szavazz az 1-es listára: a Magyar Kommunista Pártra! Magyar vagy? 1 a sorsunk, 1 a jövõnk, 1 a listánk! Biztosítsd jövõdet! Szavazz a Magyar Kommunista Pártra! Szociáldemokrata Párt: Ne engedd, hogy rólad, nélküled döntsenek! Biztosítsd választójogodat! Elvtárs! Ügyelj választójogodra, jövõdrõl van szó! Ha bármilyen panaszod van, fordulj a szoc. dem pártszervezethez! 3-as lista, szocialista 3-as lista, 3-as program = béke, jólét, biztonság 3 éves terv sikere = 3-as lista Sorsa felett dönt a dolgozó nép, 3-as listát követi a jólét! 3-as lista a Nép szava Légy hû önmagadhoz, a 3-as listához Nemzeti Paraszt Párt: Parasztdemokráciáért, magyarságért, emberségért dolgozik a Nemzeti Parasztpárt! Békét a parasztok között, békét a magyarok között, békét a népek között! Egy mázsa búzáért egy pár csizmát! Szabad hazát, szabad és boldog életét akar a Nemzeti Parasztpárt! A nemzeti érzés nem reakció! Parasztok, ha összefogunk az lesz amit mi akarunk! Parasztgyõzelmet akarunk 4-es listára szavazunk! Veres Péter a mi vezérünk: 4-es listán gyõz most a népünk! Magyarország a magyaroké, 4-es kocka a parasztoké! Magyarok ha összefogunk, az lesz amit mi akarunk! Négyes a mi kockánk, ha magyar vagy szavazz ránk! Független Kisgazda Párt: Ne hagyd a választójogodat! A szavazati jog, jog az élethez! Amelyik nép nem él a választójogával, az életrõl marad le!

15 Bihar elsõ évei a II. világháború után 2-esben szép az élet! Ahány kereszt a 2-es kockába, annyi áldás szálljon a hazára! Azt akarjuk, hogy a magyar paraszt ne szolgája, hanem gazdája legyen a magyar földnek! Leveszed válladról a keresztet, ha a 2-es kockába teszed! Hallgass lelkiismereted szavára, szavazz a Független Kisgazdapártra! Polgári Demokrata Párt: A polgári Demokrata Párt a becsületes, higgadt, józan ellenzék gerinces pártja. Törvény, erkölcs, szabadság, a PDP programjának három pillére. A PDP a polgárság haladó, bírálattal építõ, tiszta múltú, gerinces meggyõzõdésû ellenzéki pártja. Hogy javuljon életed, most fordul a kocka, reménységed álma, vágyaidnak kulcs PDP. Öntudatos polgár pártja a Polgári Demokrata Párt. Öntudatos polgár a PDP-re szavaz. Magyar Radikális Párt: Szabadság, egyenlõség, testvériség! Te listád 8, Peyer Zsolt! Nyolcas lista Peyer-lista, ide szavazz peyerista! Peyer, Györki, Pozsgay, igazunkat vívja ki! Demokrata Néppárt: Istennel a hazáért és szabadságért! Lendülj kereszt magasba keresztet a hatosba! Összegzésül elmondhatjuk, hogy az 1947-es erõsen manipulált országgyûlési választásokon a polgári pártok országosan a szavazatok több mint 55%-át szerezték meg, ami egyúttal azt is jelentette, hogy az ország felnõtt lakosságának többsége nem kívánt balfelé tájékozódni, elutasította a kommunista törekvéseket. A valóságban azonban jelentõs balratolódás következett be. A koalíción belüli legerõsebb párt a Kommunista Párt lett, a szocializmus felépítését célul kitûzõ programmal. A Kisgazdapártban és a Szociáldemokrata Pártban belsõ harcok indultak meg. A szalámitaktika fokozatosan elhárította az 129

16 Radics Kálmán akadályokat a sztálinista diktatúra bevezetésének útjából. 15 A Kominform alakuló ülése (1947. szeptember vége) a polgári pártok sorsa szempontjából vízválasztónak bizonyult. A Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodájának megalakulása után ugyanis az hozzákezdett a hazai polgári pártoknak és képviselõiknek a politikai életbõl való kiszorítására, ill. tényleges felszámolására. 16 Az 1947 végére megtisztított parlamentben az jelentõsen megerõsödött, az 1945-ös választási eredményeihez képest 5%-nyi szavazatgyarapodást 11%-os mandátumnövelésre tudott átváltani. A koalíción kívüli pártok is lassan felszámolódtak. A Magyar Függetlenségi Párt képviselõit 1947 novemberében kizárták a parlamentbõl, a Demokrata Néppárt ereje csökkent, bár feloszlatására csak a Mindszenty-per kapcsán került sor. Az és az SZDP egyesülése után a Magyar Dolgozók Pártja döntõ fölényre tett szert a koalícióban, s ezzel a fordulattal a politikai és gazdasági hatalom birtokában a sztálinista berendezkedés formáinak kialakítását nem akadályozta semmi. Az 1947-es választások eredményei ellenére, s nagyrészt a nemzetközi politika hatására a közigazgatási szervekben folyó személyi és politikai változások révén is végre lehetett hajtani az antidemokratikus átalakítást. A polgári pártokra egy független, demokratikus, többpártrendszerû parlamentarizmusban feltétlenül szükség lett volna, hiszen ezek a pártok és vezetõik nem ellenségei, hanem ellenzéke és bírálói voltak a baloldali pártoknak és törekvéseiknek. KÁLMÁN RADICS: The First Years of Bihar ( ) Bihar county was occupied by the troops of the Red Army in October Both the German and the Russian troops plundered the area. The reorganisation of public administration began in November but the county s municipal committee was set up only in April In the study we can read about the work of administrative-self-governing organizations, the first efforts to establish democratic conditions, the elections of 1945 and those of 1947 and their results. By the end of 1947 bourgeois parties had been ignored in the Parliament and the establishment of Hungarian Workers Party gave way for Stalin s dictatorship, as well. 15 BERTÉNYI Iván GYAPAY Gábor: Magyarország rövid története, Bp., Parlamenti képviselõválasztások Szerk. FÖLDES György HUBA László, Bp.,