ZALA MEGYE FÖLDRAJZA. A középkori és idősebb rétegek elterjedése

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ZALA MEGYE FÖLDRAJZA. A középkori és idősebb rétegek elterjedése"

Átírás

1 ZALA MEGYE FÖLDRAJZA A középkori és idősebb rétegek elterjedése Fekvése A megye Magyarország délnyugati részén fekszik. Északon Vas megye, északkeleten Veszprém, keleten Somogy megye, délnyugaton Horvátország, nyugaton pedig Szlovénia határolja. Természetföldrajzi határok északon a Zala folyó, keleten a Keszthelyi-hegység és a Balaton, a Balatontól délre a szomszédos Belső-Somogyi homokvidéke és a Mura folyó, nyugaton pedig a dombvidék a határon túl a Stájer dombokban folytatódik. A megye déli részén halad keresztül a hazánkat az Adriával összekötő közlekedési útvonal, a Fiume (Rijeka) - Nagykanizsa - Budapest vasútvonal, amelynek villamosított elágazása Keszthelyt is összeköti, valamint az országhatárt Letenyénél elhagyó 7-es számú főközlekedési útvonal. Igen fontos a nyugati határ mentén húzódó, Rédics -Mosonmagyaróvár közötti 86-os (a valamikori Borostyán-út vonalát követő) út is. Felszínének kialakulása A megye alatt fekvő geológiai képződmények viszonylag pontos felvilágosítást adnak arról, hogy több millió évvel ezelőtt milyen természeti körülmények voltak e tájon. Mintegy millió év eseményeit tudjuk ezzel a módszerrel közelítő pontossággal megfejteni. A földtörténet ó- és középkorában keletkezett kőzetek nem Zala megye területén jöttek létre, hanem egy tőlünk délre- egyelőre ismeretlen távolságban fekvő - térségben. A földtörténeti középkor és harmadkor határán, egy ismeretlen nagyságú kontinens részeként úszott a mai Zala megye területére. A pteozóos alaphegység felszín alatti mélysége (m) Így tehát ma csak azt mondhatjuk, hogy az ősi hegységet építő, hő és nyomás hatására többszörösen átalakult, meta-morfizálódott, és ezért kristályosodott kőzetek több ezer méter mélységben találhatók. Ezek anyaga északkeletről, a Balaton térségétől délnyugat felé folyamatosan egyre mélyebben találhatók. Eközben azonban két úgynevezett félmedence is kifejlődött, amelyek északkelet-délnyugat irányúak és egy 4500 m mélységű medencébe nyílnak. Ezen a kristályos kőzeten általában fiatalabb, a Föld középkorában (mezozoikum) keletkezett kőzetek fekszenek. 28: szenon (epikontinentálís) 33: triász (karni-nóri emelet) fődolomit, sekélytengeri rétegek 37: werfeni partközeli rétegek 38 újpaleozóos-mezozóos rétegek 41: gránit (karbon) 43: szilur-devon epimetamorf rétegek 45: triász sekélytengeri rétegek 46: újpaliozóos-mezozóos rétegek 48: paleozóos metamorf rétegek 66: ismeretlen korú rétegek A Balaton déli peremvidékének folytatásában keskeny zónában ókori (paleozóos) szilur, devon és karbon rétegek fekszenek, rajtuk középkori réteg nincs. E zónától délre triász, legfőképpen karbonátos rétegek, északra pedig a középkor végén keletkezett krétakorú

2 képződmények találhatók. Érdekes, hogy a mezozoikum középső tagja, a jura hiányzik. Ez jelzi, hogy ekkor a terület szárazulat volt és ezért nem képződött kőzet. Ezen ősi kőzetek a Kárpát-medencétől délre, az úgynevezett Afrikai-lemez peremén, illetve annak szomszédságában - azaz a másik lemezen -a mai Somogy és Baranya megye alatti részen képződtek. A most vázolt színes kőzet együttes valószínűleg a mezozoikum végén (kréta) illetve a harmadkor elején került a mai helyére. A felső-kréta időszakában a terület nyugati része mocsarassá vált. A legidősebb képződmények az újpaleozoós időszakból származnak. A felsőpermben a terület megsüllyedt, a kialakult üledékgyűjtőben közel 1000 m vastag vörös homokkő és aleurolit képződmény rakódott le. Az üledék felhalmozódása növekedett a triász karni emeletében, de a nori és raeti képződmények már az üledékgyűjtő feltöltődésére utalnak. Észak-Zalában, valamint Sávoly és Liszó környékén a triászkori karbonátos üledékek tartalmazzák a kőolajat és a széndioxidot. A jurában és az alsókrétában sekély- és nyílttengeri üledékek rakódtak le a triászkori rétegek felszínére. Az alsó- és felső-kréta között pattant ki az ausztriai hegységképződés (orogenézis). A lemezmozgások keltette hatalmas nyomóerő valósággal satuba fogta a Bakony és a Mecsek közti területet és jelentékeny térrövidülést okozva, sok helyen egymásra tolta a rétegeket, ezzel felújította a Balatonnal párhuzamos nagyszerkezeti vonalakat. Az orogenézis hatására kiemelkedett a terület és ennek nyomán erőteljes lepusztulás kezdődött. Ezért vékonyodott el a jura és kréta rétegösszlet. A felső-kréta végén újabb sekélytengeri üledéksor rakódott le, amely Észak-Zalában a másik fontos kőolajtartó anyakőzet. A kőzetek zöme a harmadidőszaki eocén korban már bizonyíthatóan mai helyükön volt. Ekkortól, tehát az ezelőtt millió évköztől keletkezett kőzetek már a zalai természeti viszonyokat tükrözik. Ebben az időszakban viszont süllyedt a felszín és ebbe a vályúba délnyugatról benyomult a tenger. A süllyedés oka az Afrikai- és az Eur-ázsiai-lemez ütközése, amelynek során az egyik szubdukció révén a másik alá csúszik. Ez a folyamat - csakúgy, mint napjainkban - vulkáni tevékenységgel jár. Az eocén második felében több területen vulkáni anyag (andezit) képződött, amit a fúrások fel is tártak. Ez az anyag a megye alatt több térségben a m vastagságot is eléri. Az eocén kor elején a tengeri környezet volt a jellemző, a második szakaszban pedig megjelent a vulkánosság és már szárazulatokat is kialakított. Az oligocénban (40-25 millió év) alig volt üledékképződés Zalában. A felszín tehát többnyire szárazföld volt, amin az előzőleg képződött kőzetek pusztultak. A hazai ősnövénytani kutatások tükrében valószínűsíthetjük, hogy ekkor 2-3 C-kal csökkenhetett az évi középhőmérséklet, de még mindig 20 C körül lehetett. Az oligocén elején például örökzöld erdők díszlettek a szubtrópusi éghajlat alatt, mint amilyenek napjainkban Dél- és Délkelet- Ázsiában uralkodnak. Volt azonban az oligocénban trópusi éghajlat is. Az ezt követő miocénban (25-15 millió év) forradalmi változások történtek a megye domborzatfejlődésében. Csakúgy, mint az egész Kárpát-medence, a felszín jelentősen süllyedt. Ennek következtében nagyvastagságú üledék halmozódik fel a térségben. A miocén elején tengerparti környezetre utaló, a középső szakaszban már mélyebb tengeri elöntést igazoló kőzetek képződtek. A miocén második időszakában - bádeni emelet - már riolit jelzi a vulkáni tevékenységet. Egy kilövési centrum valószínűleg Őriszentpéter térségében lehetett. Erre a 200 m vastag vulkáni kőzet (riolittufa) utal. A miocén befejező szakaszában (szarmata emelet) a tengervíz kiéde-sedik, azaz felhígul a szárazföldi édesvízzel. Az ősi állatok maradványai erre a folyamatra utalnak. A felszín emelkedni kezd, amint azt jelzi a több helyen (például Csesztreg és Szentgyörgyvölgy térségében) ekkor keletkezett vastag homokréteg is. Vastagsága a m-t is meghaladja. A miocén felszín süllyedése Délnyugat-Zalában volt a legjelentősebb.

3 Lentitől délre például közel 2400 méter vastag rétegsor keletkezett. Gelse és Zala északi térsége viszont kimaradt a jelentős süllyedésből, ott csak méteres réteg keletkezett. Ezek a süllyedő és emelkedő mozgások a Kárpátok és az Alpok kialakulásával kapcsolatosak. A miocénban az Afrikai- és Európai-lemez ütközési térségében gyűrődött fel, s így kezdődött el az Eurázsiái - hegységrendszer kialakulása. Az éghajlat ebben az időben általában szubtrópusi volt, de ismerünk rövid ideig tartó forró, trópusi időszakot jelző képződményeket is. Az ősi növényi maradványok tükrében ma úgy tudjuk, hogy a négy részből, úgynevezett emeletből álló miocén második (kárpáti emelet) és befejező (szarmata emelet) részében mm-es évi csapadékmennyiség a valószínű. A másik két szakaszban a mai csapadékviszonyoknál némileg kedvezőbb volt a kép. Ekkor, a neogén időszak elején, a kárpáti üledékciklusban, újra sekélytengeri anyagok rakódtak le, majd újabb és hosszan tartó andezit-riolit lávaömlés vezeti be a stájer hegyképződési időszakot. A hatalmas térrövidülések felboltozzák a m vastag gyűrhető üledéktömeget, olajcsapdákat képezve. A vulkáni kőzetek hosszú vonulatokat alkotnak és északkelet felé folytatódnak. A miocénben a közben pusztulásnak indult üledékek mélyre süllyednek. A tengerfenékké vált felszínűkre nyílttengeri agyagok és karbonátak rakódnak. Ebben a lassan feltöltődő tengeröbölben keletkezett a beleznai olajmező, majd a terület lassan szárazulattá válik. Az évi középhőmérsékletet, pedig C közöttire becsüljük. Megint csak az akkor élt növények éghajlati igényeinek tükrében valószínűsítjük, hogy a telek igen enyhék (5-11 C között) voltak. A földtörténeti pliocén időszakban (15-2,5 millió év) tulajdonképpen folytatódik a miocénbeli sajátos folyamat, az tudniillik, hogy, hatalmas sekélytengeri, illetve partközeli üledéktömeg keletkezik. Az attikai orogenézis az előzőnél is nagyobb süllyedést eredményezett a pliocén korban, s ennek megfelelő vastag üledéktakarót terített az aljzatra. Az alsópannon összlet alját karbonátos, a középső részét olaj és földgáztartó homokkövek (Lovászi, Budafa), a felső tagozatát márgák alkotják. Az alsópannon végén a rodáni mozgások újabb térszűkületet és északnyugat-délkeleti szerkezeti vonalak mentén, vetődéseket eredményeznek. A felsőpannonban a tenger öblökre tagolódik, elsekélyesedik és kiédesül. Főleg az alpesi területekről sok hordalék érkezik, és beltóvá alakul a tenger. Bizonyíték erre a számtalan lignitcsík, amely a felszín-közeli rétegekben is gyakran előfordul. Vannak a pannonjainál fiatalabb üledékek is, de ezek nagyobb vastagságot (közelünkben) csak a Mura-Dráva völgyében érnek el. A pliocén első két szakaszában, az ún. alsó- és felsőpannonban a süllyedés azonos mértékű volt, mint a miocénban. Erről a lényegében azonos rétegvastagságok tanúskodnak. A rendkívül lényeges különbség a süllyedő területeken van. Amíg a miocénban Észak-Zala alig süllyedt, most a pannonban itt zajlik le az egyik legnagyobb süllyedés. A miocénben a megye keleti pereme gyengén süllyedt, a pannonban ez a tendencia felerősödött. Hasonló folyamat figyelhető meg Nagykanizsa közvetlen déli, délnyugati szomszédságában is. Gelse északi térségében viszont mind a miocénban, mind a pannonban igen gyenge volt a süllyedés. Ebben az utolsó magyarországi tengeri időszakban, a pannon korban két, egymástól lényegesen különböző kőzet képződött, ami jelentősen eltérő természeti környezetet igazol. A pannon első részében (alsópannon) a mély tengerben legfőképpen szürkés-kékes márga, meszes homok és agyag képződött. A második szakaszban (felsőpannon) megindult a felszín, azaz a tengerfenék emelkedése, ezért túlnyomóan homok, kavics, homokkő és kevés iszaposagyagos képződmény jött létre. Ebben az időben ugyanis a közeli Bakony már (itt-ott) közel 100 m magasságú sziget. Anyaga például a Keszthelyihegységben is megtalálható és a nyugati szomszédságban az Alpok több, mint 1000 m magasságú felszín. Ezeken már jelentős völgyképződés volt, amelyekből tekintélyes homok és kavics távozott a közeli tengerbe. A Stájer-dombvidéken ekkor már a mai folyók ősei, az Ős-Mura és az Ős-Rába hatalmas hordalékkúpokat és deltákat építettek a felsőpannon tenger peremén.

4 A pliocén harmadik - befejező - szakasza a legfelső pliocén, korábbi nevén a levantei idő. Az 5,4 millió évvel ezelőtt kezdődött események alapvetően különböznek az előzőektől. Ekkor ugyanis a pannon tenger Zala megye területén megszűnt, a felszín szárazulattá változott. A valamikori tengerfenék azonban egyenetlen volt, s a kisebb-nagyobb mélyedésekben tovább megmaradt a víz. így a terület tóvidékké, ún. beltórendszerré alakult. Eközben azonban, amint kelet-délkelet felé húzódott a tengerpart, nyomult a tenger után az Ős-Mura és Ős-Rába hordalékkúpja is. Zalában ezek töltötték fel a tómedencéket és közben terítették be a kavicsos homokból épült hordalékkúpjukat. Ma már a két folyó hordalékának, kavicsanyagának különböző alakja, gömbölyítettsége alapján, viszonylag jól meg tudjuk határozni az Ős-Rába és Ős-Mura által épített hordalékkúp területét. Az Ős-Rába a Zalai-dombság északi, az Ős-Mura a délnyugati részén akkumulált. 1: az Ös-Mura hordalékkúpja 2: Az Ős-Rába hordalékkúpja Az Ős-Mura és az Ős-Rába hordalékkúpjának területi elhelyezkedése a Zalai-dombságon Az Ős-Rába keleti irányban, az Ős-Mura pedig délkelet felé folyt ekkor. A mai Dráva-völgy tágabb térségében volt még egy másik hatalmas tó is, az úgynevezett Szlavóniai beltó és ez fogadta be - többek között - ezt a két folyót is. A pannon tenger elvonulása, 5,4 millió év után a mai Zalai-dombság tökéletes síkság volt. Az éghajlati viszonyokban ekkor azonban jelentős változás következett be. Az eocén óta a klíma fokozatosan hűlt, hiszen a trópusiból előbb szubtrópusi, ezt követően, a pannonban a mainál kissé melegebb és csapadékosabb lett. Az évi középhőmérsékletet 14,5-15 C-ra, a csapadék mennyiségét mm-re becsüljük. A tenger elvonulása után azonban az éghajlat rohamosan hűlt, 2,5 millió évvel ezelőtt beköszöntött a jégkorszak, a pleisztocén. Ez a 2,4-2,5 millió éves időszak tulajdonképpen négy jeges (úgynevezett glaciális) és közöttük négy jégközötti (úgynevezett interglaciális) szakaszból állt. Ezek éghajlati sajátosságai alapvetően meghatározták a dombság mai arculatát. Döntő jelentősége volt ezenkívül a geológiai folyamatoknak is. A jégkorszakban ugyanis a szakaszosan felújuló úgynevezett alpi hegységképző folyamatok, orogén fázisok, továbbra is működtek. Tevékenységük egyrészt a táj emelkedésében, másrészt darabokra törésében nyilvánult meg. Egy újabb hegységképző mozgásfázis (Walachioi-fázis) hatására a mai Zala-völgy térségében törés keletkezett a földkéregben. Ennek következtében még az első jeges (Günz) fázis során, az Ős-Rába folyásiránya megváltozott, s keletről északkelet felé folytatta az útját. Ezzel az eseménnyel kezdett a dombság a szomszéd tájaktól elkülönülni. Eddig még csak a Keszthelyihegység középkori, mezozóos dolomit térsége emelkedett, mintegy m magasságba. Bizonyos adatok tükrében úgy tűnik, hogy ekkor, vagy alig évvel később, megindult a Zalai-dombság lassú emelkedése is. Ennek kapcsán megkezdődött az elkülönülés kelet felé is. A mai Belső-Somogy homokvidéke a mélyben maradt. A magasságkülönbség ekkor csupán pár 10 m lehetett. A megye déli peremén is gyenge mozgások lehettek, mert a Mura folyásiránya is néhány km-rel délebbre, lényegében a mai helyére terelődött. Mindezek a mozgások, illetve változások a jégkorszak (pleisztocén) elején, talán az első jeges időszakot követő jégmentes (interglaciális) szakaszban mentek végbe egy hegységképző mozgásfázis hatására. Tulajdonképpen ekkor kezdett a dombság völgyhálózata is kialakulni. Ebben a kezdeti szakaszban még inkább széles lapályokat kell elképzelnünk. Ezek a lapályok a 2,4-2,5 millió év során mélyültek és völgytalpuk fokozatosan keskenyebb lett, míg végül elnyerték mai formájukat. A völgyhálózat kialakulását megbízhatóan tudjuk nyomon követni a nagy, illetve hosszú völgyek lejtőin található, úgynevezett völgyvállak tanulmányozásával. Négy szintben

5 helyezkednek el ezek egymás felett. Számuk azonos a jégkorszakot alkotó négy jeges, illetve a közöttük lévő négy jégmentes szakasszal. Igen valószínű, hogy az ezek között található felszínformák között a közel lapos, sík felszínű rész a jeges, a lépcsőforma típusú pedig a jégmentes időszakban alakult ki. A jeges időszakok éghajlata általában hideg és kissé száraz volt. Szükségesnek tartjuk megjegyezni, hogy a jeges időszakban a nyár volt a mainál jóval hűvösebb, a tél pedig lényegében a maival volt azonos adatokkal jellemezhető. Ennek következtében a téli hó a hűvös nyáron nem tudott teljes mértékben elolvadni. így kezdődött meg a hó felhalmozódása és jéggé alakulása. Ebben a klímában a folyók vízmennyisége kevés volt, de ugyanakkor sok hordalékot szállítottak. Ezt a völgytalpon akkumulálták, leülepítették, széles és sík völgytalpak jöttek létre. A jégközi, interglaciális időben a klíma általában a mainál melegebb és csapadékosabb volt. A folyók vízmennyisége ennek következtében jelentősen megnövekedett. A hozott hordalékot ezért tovább tudták szállítani, sőt újabbat tudtak felvenni a mederből és környékéről. Elkezdődött tehát a meder illetve a völgytalp mélyülése, miközben az egyre magasabb helyzetbe kerülő völgytalp-perem kezdett teraszszerű formává alakulni. Ez a folyamat a jégkorszak alatt négyszer alakult ki, mindig mélyebb szinten. így jött létre a már említett terasz-szerű formarendszer a Zalai-dombságban. A megye keleti részének speciális irányú a völgyhálózata. A Principális, a Szévíz valamint a Zala alsó folyásszakasza merev észak-déli irányú, amit meridionális völgyeknek nevezünk. Korábban - a század elején - azt hitték, hogy ezek az egymással párhuzamosan futó völgyek a pleisztocénban horizontális földrengések által jöttek létre. Ebben az esetben ugyanis a felszín nem függő leges mozgást végez, hanem az egyes táblák vízszintesen mozdulnak el ún. szitáló mozgást végezve. Ennek következtében a mozgó táblák peremén fellazul a kőzet, és a pliocénban feltételezett sivatagi éghajlat szele kifújta a laza kőzetet és így a táblák peremén völgyek keletkeztek. Amikor ez az elgondolás született, nem ismertük a mélységben geológiai viszonyokat. Ma már tudjuk, hogy a miocén és pannon rétegek a Keszthelyi-hegység nyugati előterében, észak-déli törések mentén vastagodnak. A dombság nyugat-keleti részén tehát egy mély medence található. E medence keleti peremén jellegzetesen észak-déli törések mentén alakultak ki ezek a völgyek. A dombság alatti medence süllyedése és a Bakonnyal együtt mozgó Keszthelyi-hegység emelkedése ugyanis még a jégkorszakban is folyamatos volt. Az említett észak-déli irányú törések tehát mozogtak. Mozgások mentek végbe a pleisztocénban a dombság délnyugati és nyugati területén is, azaz a mélymedence felett. A medenceperem belsőbb területén már délre billent rög található a felszínen. A mélymedence központja felett található a Lenti-medence, amely a jégkorszak utolsó glaciálisa (würm) előtti interglaciálisban (riss-würm) süllyedt be. Ezt azért valószínűsítjük az említett időszakra, mert a medencét két vízfolyás (Szentgyörgyvölgyi- és Kebelepatak) vastag hordaléka tölti ki. Ezt a hatalmas kavics- és homoktömeget feltételezhetően bővizű vízfolyások szállították a medencébe. Ez a két patak a jégkorszak végétől napjainkig, két egymás mellett fekvő hordalékkúpot épített. A több, mint 1000 m mélységben végbement jégkorszak végi süllyedő mozgásoknak felszíni vetületét találjuk Nagykanizsa észak-déli térségében, a Pacsától a Muráig terjedő, úgynevezett Principális völgymedencében. Ez a süllyedés is a jégkorszak második felében lejátszódó hegységképző mozgások, az úgynevezett Balti fázis keretében ment végbe. Ma már tudjuk, hogy a Balaton mai árkának kialakulásával kapcsolatos mozgások is okoztak felszínsüllyedést a megyében. A Balaton folytatásában ugyanis pár km szélességben lealacsonyodik az addig átlagosan m tengerszint-feletti magasságú felszín,

6 mindössze m magasságúra. Ez az árok a Szévíz-völgy nyugati peremén véget ér, mert ott ismét magasra emelkedik a dombvidék. Végső soron tehát főleg az elmúlt 2,4-2,5 millió év alatt alakultak ki a megye természeti tájai. Zala megye természeti tájai A Tenke-hegy a dombság legkisebb szerkezeti egysége, a Lentimedence és a Dráva-Mura árok között terül el. Igen magas, 328 méter a tengerszint felett a felszíne északnyugat felé lejt. A Balaton és vízrendszere, a holocén tektonikai mozgások, valamint éghajlati változások eredménye. 1: a Keszthelyi-hegység és környéke 2: Zala-Rába-köz 3: Kelet-Zalai-dombság 4: Észak-Zalai-dombság 5: Közép-Zalai-dombság 6: Dél-Zalai-dombság 7: Kerka-vidék 8: Tenke-hegy 9: Zákányi-dombvidék 10: a Balaton zalai része A legidősebb a Keszthelyi-hegység nyugati nyúlványa és északi elővidéke, amely már a pannon előtt is szárazulat volt. A hegység a miocén után emelkedett ki. A megye mai felszínének legősibb anyaga, a felső-kréta dolomit, amin a pleisztocén vulkánok két kis bazalt süveget hagytak 412 m, 410 m (Rezi, Tátika). A megye éghajlata Ismeretes, hogy hazánk mérsékelt égövi éghajlatát a tengeri és szárazföldi légtömegek egyaránt alakítják. E két hatásnak azonban az ország különböző területein eltérő az egymáshoz viszonyított aránya. A nyugati területeken inkább a tengeri légtömegek, a keleti országrészben, pedig a szárazföldi légtömegek szerepe kerül előtérbe. Egy táj éghajlatát elsősorban a levegő-hőmérsékleti és a csapadékviszonyok határozzák meg. Az alábbiakban ezért foglalkozunk részletesebben e két elemmel. A levegő hőmérséklete Zalában az év leghidegebb hónapja a január, de nem sokkal enyhébb a február sem. Sőt, ha több évtized évenkénti adatait tanulmányozzuk, azt tapasztaljuk, hogy gyakran a február hidegebb, mint a január. Ezekben a téli hónapokban a levegő hőmérséklete a keleties (északkelet, kelet, délkelet) irányokból, azaz az ázsiai kontinens felől a Kárpát-medencébe áramló hideg, sok esetben rendkívül hideg légtömegek hőmérsékletének függvénye. Ez a levegőfajta a legnagyobb tömegben, illetve a viszonylag legkevésbé akadályoztatva, az Észak-Keleti - Kárpátokban, a Vereckei-hágó tágabb térségében érkezik hozzánk, és a megye területére. Gyakran a hideg levegő azonban csak az ország keleti részét önti el, mert nem érkezett nagy tömegben, illetve nincs utánpótlása. Ezzel magyarázható az, hogy Nyíregyházán a januári középhőmérséklet -3 C, de Zala megyében csak -1 C és -1,7 C között ingadozik. A Balaton a legfiatalabb képződmény: csak az utolsó jégkorszak végén, alig 20 ezer éve keletkezett egy északkelet-délnyugati süllyedésben. Így a csaknem kizárólag pannon homokos, agyagos rétegekbe vésődött dombvidéken a szerkezeti mozgások az alábbi tájakat

7 hozták létre: A Keszthelyi-hegység másodkori dolomitját a Balatonra néző oldalon pannon rétegek takarják. Néhány szirtje és a két kis bazaltsapkája emelkedik 400 méter feletti magasságba. A Köves-tető Zala megye legmagasabb pontja. 444 m a tengerszint felett. A Szévíz- Principális-völgy ettől nyugatra terül el. Ez a meridionális völgyek tája. Az Észak-Zalai-dombság lényegében az Ős-Rába volt hordalékkúpjának maradványa. Az egész térség a jégkorszaktól máig gyengén délre billent. A Közép-Zalai-dombság szintén délre billent terület, a Válicka és a Cserta-patak völgye között. A Nyugat-Zalai-dombság a Kerka völgyétől nyugatra terül el és anyaga az Ős-Mura egykori hordalékkúpja. A táj kisebb szerkezeti egységekből áll, amelyek mindegyike vastag Mura-kavicsos rétegekből épül és dél felé billentek ki. A Lenti-medence a dombság legnagyobb szerkezeti süllyedése, amit - mint említettük - a Szentgyörgyvölgyi- és a Kebele-patak hajdanában nyilván nagyobb hozamú vize töltött fel az Ős-Mura áthalmozott kavicsos-homokos anyagából. Zala megye télen az ország egyik legenyhébb tája. Azért nem a legenyhébb, mert az Alpok érezteti a hűtő hatását. A nagy magasságokban igen erősen lehűlt levegő ugyanis a völgyekben - nagyobb súlya következtében - "kifolyik" többek között annak keleti előterébe, azaz Nyugat-Magyarországra. Másrészt télen a tenger felől enyhe légtömegek érkeznek, s a Zalai-dombság "árnyék" helyzetben van. A legmelegebb hónap a július. Gyakran azonban a június melegebb. A nyári hőmérséklet nem csak az északi irányból érkező szárazföldi légtömegek függvénye. Jelentős a szerepe az Afrika térségéből érkező légtesteknek is. Ha ez a levegő uralkodik, akkor a megyében is forró a nyár. Ázsia belsejéből, Szibéria felől ebben az évszakban az évszaknak megfelelő hőmérsékletű légtömegek érkeznek. A sokévi középhőmérsékleti adatok viszont igazolják, hogy Zala megye nyáron a kissé hűvös tájak közé tartozik. A Kárpát-medencétől északra, a nyugatról kelet felé vonuló nyári ciklonok hűvös levegője ugyanis gyakrabban önti el Zalát, mint az ország egyéb területeit. A nyári félév (IV-IX.) középhőmérséklete ezért például Zalaegerszegen 16,7 C. de Pécsett 18,1 C, Szegeden 18,2 C. Zalában tehát az afrikai légtömegek által okozott forró nyár ritkább, mint az ország déli, délkeleti részén. A megye hőmérsékleti viszonyai, pontosabban a hőmérséklet évi alakulása országos viszonylatban kiegyenlített, azaz a maximális (július) és minimális (január) havi középhőmérsékletek közötti különbség a legkisebbek közötti ingást mutat. A kiegyenlített hőmérsékletet legfőképpen a tengeri eredetű légtömegek okozzák. Ezek a nagy nyári meleget mérséklik, a zord téli hideget pedig enyhítik. Az egyes hónapok sokévi középhőmérséklete körül azonban nagyok az ingadozások. A legnagyobb februárban van, 14,4-16,1 C között. E hónap hőmérsékletingadozása is mutatja, hogy február hőmérsékleti viszonyai a legbizonytalanabbak. Elsősorban a szibériai hideg levegő okozza a rendkívüli szélsőséget. Amint a télből a nyár felé haladunk, a hónapok hőmérsékletének ingása csökken. A legkisebb júniusban. A napi középhőmérsékletek ingadozása viszont az ellenkező képet mutatja. Az egymást követő napok középhőmérsékletváltozása télen a legkisebb, mert az időjárást alakító légtömegek (enyhe tengeri és hideg szárazföldi) lassan, több napon keresztül váltják egymást. Más szóval: az időjárás kevéssé változékony. Nyáron a helyzet alapvetően változik. A napi középhőmérsékletek ingadozása ekkor a legnagyobb. Ebben az évszakban ugyanis felélénkül azoknak a ciklonoknak a tevékenysége, amelyek a Kárpátmedencétől északra délnyugat-északkelet irányban mozognak. Ezeknek a hidegfrontjai rövid időn belül jelentős lehűléseket okoznak. Elvonulásuk után a napsütés

8 hatására gyorsan melegszik a levegő, azaz a nyári félévben igen változékony az időjárás. Egy táj hőmérsékleti viszonyait illetően, nagyon fontos a különböző hőmérsékleti határértékek tanulmányozása, illetve bemutatása. A 0 C-ot meghaladó napi középhőmérséklet az év 85-89%-ában valószínű. Ez igen kedvező, a Nyírségben csak 78%-os valószínűsége van. Az 5 C, 10 C és 15 C napi középhőmérsékletekkel kapcsolatos további információkat a 4. táblázat adja. A fagyos napok száma elsősorban a közlekedés számára fontos. Ha ugyanis gyakori a hőmérséklet 0 C alá süllyedése, azaz a fagyváltozékonyság, a szilárd útburkolatok gyorsan felfagynak. Amint azt a táblázat mutatja, az évben átlagosan 23-27%-os valószínűsége van ezeknek a napoknak. Leggyakoribb, 76-83%-os gyakorisággal, januárban valószínű. A fagyos napok számottevő előfordulása a november - március időszakban várható. A nyári félév hőmérsékleti határértékeinek gyakorisága elsősorban a mezőgazdálkodás és az idegenforgalom számára fontosak. A nyári napok - amikor a napi hőmérsékleti maximum a 25 C-ot eléri, illetve meghaladja - és a hőségnapok - amikor a napi hőmérsékleti maximum a 30 C-ot eléri, illetve meghaladja - előfordulásával kapcsolatos információkat az alábbi táblázat mutatja. A nyári napok az év kb %-ában, az április - október időszakban fordulnak elő. Leggyakoribb júliusban, amikor valószínűsége 67-71% között mozog. A június-júliusaugusztus hónapokban - amikor az üdülési főszezon van - e nap előfordulásának, kb. 20% a valószínűsége. E tekintetben Zala megye az ország "hűvösebb" területei közé tartozik. A megyében a nyári napok száma között ingadozik ( ez Szeged térségében kb. 42%-kal több). A hőségnapok számának tekintetében még nagyobb a különbség. A megye nap/év gyakoriságával szemben, Szeged térségében ennek kétszerese fordul elő. Végeredményben tehát a hőmérsékleti viszonyokat részletesen bemutató adatok is igazolják a megye e tekintetben kiegyensúlyozott, szélsőségektől mentes klímáját. Csapadékviszonyok A havi csapadékmennyiségeknek évi járása, változása van. A legkevesebb csapadék januárban és februárban hullik. Ebben a hónapban a legerősebb a szibériai hideg levegő, az ún. szibériai anticiklon uralma. Ez elzárja az utat az enyhe és páradús légtömegek elől. Márciusban emelkedik a csapadék, de még mindig kis mértékben. Az összegek jelentős emelkedése áprilisban indul meg. Az évi maximum eléggé szóródik a május - augusztus időszakban. A legcsapadékosabb hónap azonban általában a június és a július. Azt is meg kell azonban jegyezni, hogy az említett májusaugusztus időszakban a négy hónap csapadék-összegének különbsége, általában mindössze átlagosan 6-8%. Zala megyében az ősz csapadékosabb, mint a tavasz. A megye déli és délkeleti peremvidékén október csapadékosabb, mint szeptember. Kialakul tehát az ún. őszi másodmaximum. Az európai légkörzésben, a szeptemberben tapasztalható némi nyugalom után októbertől kezdődően felerősödik az ún. mediterrán ciklontevékenység. Ennek hatására délnyugati áramlással az Atlanti-óceán térségéből nagy páratartalmú légtömegek indulnak hazánk felé. Ezek útjukat a dalmát tengerpartig legfőképpen tenger (Földközi-tenger) felett teszik meg, ahol újabb nedvességet vesznek fel. Ez az oka annak, hogy nemcsak ősszel, hanem egész évben a megye az egyik legcsapadékosabb sík-és dombvidéki terület. A megye területén a csapadékos (a min. 0,1 mm) napok száma 26-28% között ingadozik. A

9 legkisebb a csapadékos napok valószínűsége januárban és februárban (22-25%). A legtöbb csapadékos nap májusban valószínű. A legjelentősebb napi csapadékok valószínűsége természetesen kisebb. Maximális valószínűségük is májusról júniusra és ritkán júliusra, illetve augusztusra tevődik. Átlagos évi előfordulásuk 6-7% között ingadozik. A legkisebb gyakoriság a január - március időszakban van. Az éghajlat sajátos jellemzője a hó, mint az esőcsapadék egyik formája. A megye területén - természetesen a téli félévben %-os valószínűsége van a havas napoknak. A havas napok országos viszonylatban nem jelentenek számottevő eltérést az átlagostól. Leggyakrabban januárban esik hó. Ekkor ennek 19-20%-os a valószínűsége. A leggyakoribbak a havas napok a december-február időszakokban. A hótakarós napok átlagos száma, illetve valószínűsége, a megye északi részén kisebb, mint a déli területeken. Országos viszonylatban sajátos helyzete van a megyének a hótakaró átlagos vastagságát illetően. A keleti szomszédságban (Belső-Somogy) 9-10 cm az átlagos vastagság, a zalai 5-6 cm-rel szemben. Figyelemreméltó klímaalakító a szél is, hiszen az ember hőérzete azonos hőmérsékleten csökken, ha szél van. A meglehetősen gyér információk tükrében úgy tűnik, a megyében az északias és délies irányok jellemzők. Az elsősorban a különböző eredetű légtömegek hatására kialakuló ún. makroklimatikus viszonyokat, a kistérségek domborzati és hidrológiai viszonyai átalakítják, színezik, kissé módosítják, de alapvetően természetesen nem változtatják meg. így jönnek létre a megyében a helyi klímák, amelyek sok esetben a közölt táblázatok adataiban is kirajzolódnak. A makroklíma helyi módosulása elsősorban a levegő hőmérséklete, a szél és a légnedvesség értékeiben nyilvánul meg. Lenti télen (Xll-l-ll.) a leghidegebb térségek közé tartozik. Ebben minden bizonnyal szerepet játszik az Alpok közelsége is és a közeli Tenke-hegy nagymagasságú felszínéről hegyi szélként érkező hűvös, hideg levegő hatása. Ezzel a folyamattal hozható összefüggésbe Lenti alacsony júniusi hőmérséklete is. A helyi hatások tükröződnek a napi középhőmérsékletek átlagos ingadozásában, Keszthely térségében. A Balaton közvetlen közelében télen és nyáron kisebb a napi ingadozás a vízfelszín kiegyenlítő hatása miatt. Ugyancsak a tó hatása is tükröződik a fagyos, a téli és a zord napok átlagos számában, illetve valószínűségében. A fagyos és zord napok alacsony száma a tóhatást is igazolja, hiszen a hegység közelsége miatt ezeknek éppen a legmagasabbnak kellene lenni (az onnan beáramló hideg levegő miatt). A Balaton nyáron hűt, ez tükröződik Keszthely relatíve alacsony nyári és hőségnapjainak számában. Az eddig közölt táblázatok adataiból kitűnik a helyi domborzatnak a szélirányokra gyakorolt hatása is. Zalaegerszeg völgytalpi állomásán az északi irány az uralkodó. A város közelében ér ugyanis a Zalavölgybe az észak-dél irányú Eger-patak. A déli irány figyelemre méltó gyakorisága pedig a város szomszédságában fekvő észak-déli ún. meridionális völgy légáramlást kezelő hatásával hozható kapcsolatba. Nagykanizsa a Principális-völgyben fekszik. A város felett északkeleti csapású völgy található, alatta a Principális-völgy már délnyugat felé halad. A város térségére jellemző északkeleti és délnyugati, felszínközeli szélirány kialakulásában minden bizonnyal ezek is szerepet játszanak. A megye völgyeinek klímája köd-hajlamos. Igen gyakori az átmeneti évszakban az ún, talaj menti köd kialakulása. Ez a völgytalpakon alakul ki, felszínük felett 5-10 m vastagságban. Létrejöttében a helyi domborzatnak, a talajminőségnek és a csapadéknak van vezető szerepe. A környező dombokról ugyanis hűvös levegő áramlik a völgybe, szélcsendes időben már kora

10 este. A völgytalpon ez a levegő hamar megtelik párával, hiszen a sok csapadék miatt állandóan nedves talaj erősen párolog. Ezért alakul ki a szélcsendes völgytalpakon már kora estétől, a harmatpont alá hűlt levegőben a köd. Reggel nehezen oszlik fel, mert az észak-déli futású mély és szűk völgyekbe gyakran 2-3 óra késéssel süt be a nap. A fentiek alapján a következő helyi klímatípusok találhatók a megyében: A Balaton-part léghőmérséklete relatíve kiegyensúlyozott, az északias szél akadálytalanul fúj a víz felett. A levegő nedvessége és a köd gyakorisága az állandóan párolgó vízfelszín hatására magas, illetve nagy. Az észak-déli irányú, ún. meridionális völgyek szélcsatornák, amelyek irányítják a felszínközeli légrétegek mozgását. Völgytalpuk szélcsendes időben köd-veszélyes, és talaj menti fagy-veszélyes. A rövid, szűk és mély völgyek szélcsendesek, ködhajlamuk nagy. A Mura és Dráva völgytalpa köd-veszélyes, de a ránéző teraszos lejtők klímája - a déli kitettség következtében - kellemesen meleg. Vízrajzi viszonyok A megye felszíni vizei a Duna vízgyűjtő területéhez tartoznak. Egyrészt a Zalába, illetve a Balatonba szállítják vizüket, másrészt a Murába és a Drávába. A vízgyűjtő kiterjedését illetően, a megye patakjai két nagy csoportba oszthatók. Az egyik csoport vízgyűjtőjének tetemes része a megyén kívül terül el (Zala, Mura, Dráva). A kisebb vízfolyások (a Kerka, Böki és Göcseji Válicka, a Cserta, a Principális stb.) vizüket vagy teljes egészében, vagy legnagyobbrészt a megye területén gyűjtik össze. Felszíni víz- (völgy-) hálózata hazánkban a legsűrűbbek közé tartozik. Az elmúlt 2,4-2,5 millió év óta folyamatos völgyképződés ugyanis laza kőzeten ment végbe, ahol ennek következtében igen sűrűn szabdalódott fel a felszín, illetve a terület. Szoros összefüggés van azonban a völgyhálózat sűrűsége és a felszín pleisztocénben emelkedése, azaz mai tengerszint feletti magassága között. Ahol a domborzat alacsony (pl. Lenti-medence, Principális-völgy-medence és Pacsa térsége), ott a völgyhálózat is ritka. A csapadékból származó felszíni lefolyás országos viszonylatban is a legkedvezőbb, illetve a legnagyobbak közé tartozik. Ez természetesen a csapadékösszegekkel és a domborzattal van összefüggésben. Hazánk alföldi tájain, ahol az évi csapadék 500 mm körül mozog, több mint egy nagyságrenddel kisebb a lefolyás. A megye keleti peremén az évi csapadékösszegnek 13%-a, a nyugati részén 25%-a folyik le a felszínen. A legnagyobb területen azonban hozzávetőlegesen 20%-ra tehető az ún. lefolyási hányad. A kitűnő lefolyási viszonyokat elsősorban a domborzat általánosan meredek lejtősödése okozza. Az 1 km2-re számított l/s-ban kifejezett lefolyás is keletről nyugat felé - megfelelően a csapadéknövekedésnek - jelentős mértékben emelkedik. Az ország dombvidéki területei közül Zalában a legnagyobb a fajlagos (l/s km2) lefolyás. A megye dombvidéki területei tehát felszíni vízben gazdagok. A patakok és folyók medrében keletkező vízmeny-nyiségek azonban hónapról hónapra változnak. Az év során az első nagyobb víztömegek tavasszal gyűlnek össze a kisebb vízfolyásokban. A keletkező árhullámok magassága az olvadás gyorsaságának és a hó vastagságának függvénye. Az így levonuló víztömegek árhulláma lassan keletkezik, és hosszan elnyúlik, hiszen az olvadás bármilyen gyors is, egy záporhoz képest lassú. A tavaszi vízállások kissé másként alakulnak a Balatonon és a Murán. A Murán májusban folyik le a legnagyobb víztömeg az év folyamán. A folyó vízjárását ugyanis nem a Zalaidombság hóolvadása és csapadékhullása irányítja, hanem teljes egészében az Alpokban lejátszódó folyamatok. A Mura vízgyűjtőjében a tavaszi hóolvadás - az alsóbb magasságokban - általában március közepén kezdődik. Ekkor emelkedik jelentősen a havi közepes vízszint is. Az olvadás a maximumot májusban éri el, amikor a hó túlnyomó része el is tűnik a hegyekből. Ekkor azonban már az esőcsapadék mennyisége is jelentős, amely

11 egyrészt szintén lefolyik, növelve a hóolvadásból származó víztömeget. A májusban lefolyó évi maximális víztömeg tehát e két folyamat eredménye. A júniusi és júliusi vízállásokat már kizárólag a vízgyűjtőre hulló esőcsapadék irányítja. A Balaton tavaszi vízállása elsősorban a hozzá tartozó kis vízfolyások vízgyűjtőiben lezajló hóolvadásnak függvénye. Igen fontos azonban a siófoki leeresztő zsilip szerepe is. Ha ugyanis a tó vízszintje nem kívánt magasságot ér el, a felesleges vizet a Sión leeresztik. így tehát a Balaton tavaszi, illetve évi maximális vízállásait a társadalmi beavatkozás módosítja. A megye vízfolyásainak nyári vízjárásán, a június-júliusi csapadékmaximum alig érződik. A tavaszi (márciusi) vízállásokhoz viszonyítva a többéves középvízállások általában nem emelkednek. A csapadékból összegyülekező víztömegek ugyan jelentősek, de gyorsan levonulnak és így nem tükröződnek a havi középvízállásokban. A tavaszi és a nyári árhullámok között jelentős tehát a különbség a megye kis vízfolyásain. A hóolvadásból származók általában hosszan tartók. A nyári árhullámok hevesek, de relatíve rövid idő alatt befejeződnek. A Murán azonban a nyári hónapokban megnő a vízállás, mert a hatalmas vízgyűjtőben mindig hullik valahol eső, melyek vize (árhulláma) találkozik, és ezért szinte állandósul a magas vízállás. Ezt nagy árhullámok csak csipkézik. A megye kis vízfolyásain az őszi hónapokban növekedik a levonuló víztömeg, illetve a vízállás. Ez a már említett nagy páratartalmú és délnyugatról érkező ún. mediterrán légtömegek hidrológiai hatása. Az őszi, illetve kora téli hónapokban ugyan alig emelkedik a havi csapadék összege, de jelentősen csökken a párolgás. így az érkezett víz nagyobb része tud lefolyni. A csökkent párolgás miatt a talaj szinte állandóan nedves. Ezért az érkező csapadék kisebb része szivárog a talajba. A legkisebb vízállások és víztömegek a megye vízfolyásain általában kora ősszel (augusztusszeptember) alakulnak ki. Ebben a jelenségben egyrészt a csökkenő havi csapadékösszegek tükröződnek, de számottevő szerepe van a talajok kiszáradásának és ezért a beszivárgásnak. A vízhőmérséklet természetesen a levegő hőmérsékletjárását követi. Minél kisebb a víztömeg, annál gyorsabban követi a levegő hőmérsékletének ingadozását. A megye kisebb vízfolyásairól sajnos nincs adatunk. A Mura évi hőmérsékletjárása a hó hűtőhatását tükrözi. Júliusban és augusztusban már nincs hó a vízgyűjtőben és ezért ekkor van a vízhőmérséklet maximuma. A megye kis és nagy vízfolyásai sokévi vízmérlegén elsősorban a különböző domborzatok hatása rajzolódik ki. A Zala és a Mura vízgyűjtőjének átlagos csapadéka 22-33%-kal különbözik egymástól. Viszonylag nagy területen található ezen kívül a Mura, a Zala és a Kerka völgyében, illetve völgytalpán. Sajátos kapcsolat van a völgyek hossza, illetve a völgytalp szélessége és található talajvíz között. A pár száz méteres és a nagyesésű völgytalpak alatt nincs talajvíz. Ez a felszín alatti vízfajta több irányból kapja az utánpótlást. Az egyik (a jelentősebb és általánosabb) a csapadék, illetve ennek egyik formája a hóolvadás. A másik oldalirányból érkezik. A víznek ez a származási iránya elsősorban a völgytalpakon jellemző. A talajvíz a felszín alatt igen lassan, de áramlik. Az évi legnagyobb vízállások - amikor a víztükör legközelebb van a felszínhez-tavasszal, általában márciusban jönnek létre. Ez az ún. általános - tehát leggyakoribb vízjárás-típus a mélységgel módosulhat. A maximum és a minimum egyaránt késhet egy hónapot. Az évi talajvízjárás újabb változata alakul ki pl. a Balaton partvidékén. Itt a vízjárás szélsőségessége - azaz az évi maximum és minimum közötti különbség-kicsiny. A tó vízállásának kiegyenlítő hatása következtében a minimumok természetesen messze nem süllyednek a tóvízállás alá, a

12 maximum vize pedig gyakran tovaáramlik a tó felé. A harmadik vízjárás-típus a Mura völgytalpán, a medenceközeli térségben rajzolódik ki. Minél közelebb megyünk a mederhez, a talajvíz annál inkább a mederben mozgó víz szintváltozásának hatása alatt van. A talajvízmaximumok tehát csaknem azonosak az árhullám-maximumokkal. Az ebből befolyt csapadék közötti különbség több mint 300%-os. A dombvidéki, a Zala folyó vízgyűjtőjében évi átlagos csapadékösz-szeg 82%-a, a magashegységi vízgyűjtőben, a Mura vidékén az évi átlagos csapadéknak csak 62%-a párolog el. A megye területén nem található a felszín alatt mindenütt talajvíz. Ez elsősorban a dombság sík felszínű medencéiben, és a völgytalpak alatt alakult ki. így tehát a legjellemzőbb területei a Lenti-medence, a Sárvíz-Principális völgymedence, a Balaton környéke, legfőképpen a Kis- Balaton térsége, és általában a megye keleti peremterülete. A talajvíz jellemző területei a megyében A talajvíz alatt már az ún. mélységi vizek találhatók. Ezek egymás alatt több zónában (emeletben) helyezkednek el, két vízzáró réteg (agyag, iszap) között, mint ún. rétegvizek. Mélységbeli elhelyezkedésük újabb típusa a Mura völgyében található. Ebben a térségben ugyanis a folyó több 10 m vastag kavicsos rétegsora fekszik, amelyben hatalmas víztömeg halmozódott fel az utóbbi 2,4-2,5 millió évben. Miután a Muravölgyben a felszín alatt nincs vízzáró réteg, amely felett tipikus talajvíz halmozódhatna fel, így a talajvíz és a rétegvíz "egybeolvad". Ennek a víztípusnak újabb sajátossága, hogy hőmérséklete a mélységgel növekszik. Az egyes vízemeletek különböző mennyiségű vizet adnak. A rétegek vízadó képessége is l/p/m között szeszélyesen ingadozik. A mélységi vizek egy része - mint említettük - a Mura medréből származik. Ez a típus a felszín közelében helyezkedik el. Túlnyomó része azonban a Keszthelyi-hegységből, illetve nyugat felől az Alpok irányából érkezik a megye felszíne alá. Ezt a származást egyrészt a hidrosztatikai nyomásállapotuk, másrészt kémiai jellegük igazolja. A Keszthelyi-hegységből származó vizek kalcium, azaz mésztartalma magas; ezek tulajdonképpen karsztvizek. A másik típus elsősorban konyhasót (NaCI) vagy ennek összetevőit, azaz főleg nátriumot, vagy klórt tartalmaz, és kisebb részben magnéziumot (Mg). Ez a kémiai összetétel viszont tengervízi származásra utal. Az utolsó magyarországi homokos tengerfenék alatt ugyanis a nagy hidrosztatikai nyomás hatására, nagy mennyiségű víz préselődött. A tenger elvonulása után ez a mélyben maradt. Évmilliók során ezek a vizet tartó rétegek egyre mélyebbre süllyedtek, és újabb homokos rétegsorok takarták be. Valószínűleg így jöttek létre a Na-ban vagy /és Cl-ban gazdag vizek. A megye nyugati peremén igen gyakori a 400 m-ig fekvő vizek pozitív nyomásállapota; azaz az itteni vizek megfúrásuk pillanatában gyakran a felszínre szökkennek, mint a szökőkút. Ez jelzi, hogy a vizek a tőle magasabban fekvő ún. hidrosztatikai nyomás alatt vannak. Ez a térség pedig csak az Alpokban, annak keleti előterében lehetséges. A másik említett, valószínű áramlási irányokat az alábbi ábra mutatja. Talajviszonyok

13 A megye talajai országos viszonylatban és a dombsági területek között a legrosszabb minőségűek. Ennek tulajdonképpen geológiai, domborzati és klimatikus okai vannak. Az elmúlt 2,4-2,5 millió év alatt az országnak ez a délnyugati része mindig nedves éghajlatú volt. így a jégkorszakokban - amikor a mészben gazdag lösz képződött - ebben, a térségben a lösznek agyagos, mészben szegény változata keletkezett. A sok csapadék ugyanis a képződő löszből a mélybe mosta (kilúgozta) a meszet (Ca) és ezáltal a képződő anyag (vályog) kötötté, agyagossá vált. Ezen képződtek a talajok a megye túlnyomó részén. Miután mészben szegények, kémiailag savanyúak. A talajok savanyúsága szoros kapcsolatban van a csapadék sokévi összegével, azaz nyugatdélnyugat felé növekedik. A fenti folyamatok következtében igen rossz a talajok vízgazdálkodása is. A vizet nehezen veszik be (azaz a vízáteresztő képességük rossz), de a bevett vizet megkötik, tehát nem száradékonyak. Tovább rontja a talajok minőségét a dombsági jellegű domborzat. A lejtős felszínen jelentős a talajok pusztulása. Ennek következtében a termőrétegben keletkezett, és igen hasznos humusz lepusztul, és a nyers agyagkőzet kerül a felszínre, amely általában szintén savanyú. A megye másik, ún. talajképző kőzete (amelyben a talajok létrejöttek) a laza homok. Ennek két változata ismert. Az egyik az ezelőtt éve keletkezett futóhomok, amely elsősorban a Szévíz- Principális völgyében található. Az északi területeken még a homok önálló dombok formájában található, de Pacsa-Felsőrajktól délre már gyakori az ún. homoklepel. Ez uralkodik a völgytalpon Újudvartól délre a Mura völgyéig. E talajok vízáteresztő képessége túl nagy, a vizet nem tartják. Ez is hátrányuk. Igen kedvező azonban, hogy e területen a talajvíz-állás általában magas és a felette kialakult nedves zóna, a kapilláris öv megközelíti a felszínt. így a talajok, illetve a rajtuk élő kultúrnövények alulról kapják a nedvességet. A másik talajképző homokfajta a folyami homok. Előfordulása leginkább a Muravölgyben jellegzetes. A talajok vízháztartására gyakorolt hatása a futóhomokkal gyakorlatilag azonos. Az elmúlt évezredek alatt, a talajképző kőzet, az éghajlat és az adott térség vízviszonyai közös hatására különböző talajtípusok (genetikai talajtípusok) alakultak ki.. A legelterjedtebb az agyagbemosódásos barna erdőtalaj, amely dombsági felszíneken jellemző. Ez az ún. nedves kontinentális klímazónák egyik uralkodó talaja. Ezért is nevezik ezt zonális talajnak. A talaj a mérsékelt-övi lombos erdők alatt keletkezik, és a bőséges csapadék hatására gyengén savanyú, agyagosodó. A megye délnyugati területén, ahol az évi csapadékösszegek a 800 mm-t megközelítik sőt túlhaladják, az ún. pszeudogleies barna erdőtalajok uralkodnak. Ezek a talajok erősebben kilúgozódtak, ezért agyagosabbak, sőt levegőtlenek. A termőréteg alatt ezért egy erősen agyagos réteg (glei) alakul ki. A meszes alapkőzeten (mészkő, dolomit) vagy annak közelében az agyagbemosódásos barna erdőtalaj újabb változata található a Keszthelyi-hegység tágabb környékén. Ez a barnaföld vagy Ramann-féle barna erdőtalaj. Ennek a típusnak a termő (humuszos) szintje alatt szintén megtalálható a kimosódás eredményeként kialakult agyagos zóna, de ez a mész hatására csak gyengén savanyú. A megye talajainak túlnyomó részét e fenti három típus képezi. Az egyes változatok területi arányait a táblázat közli. Genetikai talajtípusok területi arányai (%) Zala megyében

14 Agyagbemosódásos barna erdőtalaj 36 Pszeudogleies barna erdőtalaj 20 Barnaföld (Ramann-féle) 6 Réti talajok 3 Láp talajok 33 Nyers öntés 1 Rendzina 1 A megyében található további talajtípusok már nem az éghajlat függvényében alakultak ki. Képződésük a helyi hidrológiai adottságok függvénye. Ezért is nevezzük ezeket egyrészt éghajlati zónán belüli (intrazonális), illetve zónától függetlenül (azonális) létrejött talajoknak. A megye nagyobb völgyének talpán (Zala-, Principális-Szévíz-, Kerka-, Mura-völgy) a réti és láptalajok különböző változatai fejlődtek ki az elmúlt évezredek során. Ahol a felszíni víz szerepe kisebb jelentőségű, ott a réti talajok uralkodnak. Ahol viszont a gyakori vízborításhoz magas talajvíz is párosul (pl. Alsó-Zala-völgy), ott a lapos talajok uralkodnak. Ezeknek a talajoknak termőrétege ("A" szint) általában a magasabb humusztartalom miatt, vastagabb mint az erdőtalajoké. E két típusnál azonban megjelenik a humusz sajátos változata, az ún. nyershumusz, amely nem más, mint a még kevéssé elbomlott növényi részekből álló anyag. Ez a humusz inkább a rendkívül gazdag vízi növényzeti] láptalajokon jellemző. A nyers öntéstalaj legfőképpen a Mura völgyében jellemző. Ma is fejlődik ez a típus az árvízvédelmi gátak és a meder közötti területen, ahol gyakori az árvízi elöntés. Itt talajképző kőzet a folyó homokos, iszapos hordaléka. A térségben ennek a kémiai jellege adja meg a talaj "profilját". A növényzet itt gyenge, így a humuszképződés sem intenzív. A talajok mai típusa azonban - földtörténeti mércével mérve - csak egy pillanatnyi állapotot tükröz. A talajok az elmúlt évezredek során mindig változtak, elsősorban az éghajlat módosulása következtében. Később - a társadalomfejlődés adott szakaszában - a technikai (műszaki) beavatkozások is jelentős szerepet kaptak a természetes fejlődés megváltoztatásában. Napjainkban már ez a jelentősebb. Éghajlatunk - valószínűleg - a mediterrán jelleg felé változik. Ez melegedést és szárazabbá válást jelent. Az elmúlt évszázadban jelentős vízrendezések történtek a tájban. Ennek is alapvető a jelentősége napjaink talajfejlődésében. Nem szabad figyelmen kívül hagyni a mezőgazdasági kemizálás szerepét sem. Ennek kapcsán hatalmas tömegű vegyszer került a talajokba, amelyek - többek között - vízgazdálkodási tulajdonságait változtatták (s többnyire javították) meg. A fenti tényezők együttes hatására a talajok kilúgozódási folyamata valószínűleg csökken, a vízáteresztő képességük pedig javul. Ez a valószínű fejlődés a zonális, azaz barna erdőtalajokra jellemző. A réti és láptalajok fejlődésére elsősorban a lecsapolási munkálatok hatnak. Az általános száradás következtében a láptalajok a réti jelleg irányába, a réti talajok pedig a csernozjom (réti csernozjom) felé fejlődnek. Mindez persze igen lassú folyamat, és ma még csak a fent említett tényezők együtthatása tükrében prognosztizálható. Természetes növénytakaró A megye teljes egészében a pannoniai flóratartományba tartozik, csakúgy mint hazánk túlnyomó része. Növényföldrajzi területek kiterjedése (%) Zala megyében Flóravidékek, flórajárások

15 Flóravidék % Flórajárás % 1. Nyugat-Dunántúl Orség-Vasi-dombság Göcsej Dél-Dunántúl Zalai-dombvidék Belső-Somogy Dunántúli-középhegység Balaton-vidék 100 A dombvidék nyugati része, a megye kisebb területe a Nyugat-Dunántúl, a nagyobbik, keleti része pedig a Dél-Dunántúl flóravidékhez tartozik. flóravidék határa A megye növényföldrajzi beosztása flórajárás határa 1: Nyugat-Dunántúl 1.1: Őrség-Vasi dombvidék 1.2: Göcsej 2: Dél-Dunántúl 2.1: Zalai-dombvidék 2.2: Belső-Somogy 3: Dunántúli-középhegység 3.1: Balatonvidék A két vidék közötti határ természetesen nem éles, de nagyjából a Fel-ső-Válicka (Baki-Válicka) és az Alsó-Válicka (Göcseji-Válicka) völgyében húzható meg. Tovább nyugat felé a Lenti-medence a nyugat-dunántúli, a Tenke-hegy viszont a dél-dunántúli flóravidék része. A Keszthelyi-hegység viszont a Dunántúli-középhegységhez tartozik növényföldrjazi szempontból. A nyugat- és dél-dunántúl flóravidéke további, ún. flórajárásokra tagolódik. A megye nyugati peremvidéke az ún. Őrség-Vasi-dombvidék, a jelentősen nagyobb területek a Göcsej flórajáráshoz tartoznak. A dél-dunántúl flóravidékének is két járása fekszik a megye területén. A keleti peremvidék az ún. Belső-Somogy, a nagy területű dombvidék az ún. Zalai-dombság flóratartomány. A kicsiny Keszthelyi-hegység pedig az ún. Balaton-vidék flórajárás része. A Ny-Dunántúl flóravidékét a szomszédaitól az egyes fenyőfélék őshonos megjelenése, valamint a tőzegmohalápok elterjedtsége különbözteti meg. Legelterjedtebb az erdei fenyő (Pinus silvestris), amely gyakran tisztán, azaz önállóan is erdőt alkot. Az Őrség-Vasi-dombvidék flórajárásban az erdei fenyő uralkodik. A lomberdők a lejtők aljára és a völgytalpakra szorulnak vissza. A patakvölgyekben a tőzegmohás átmeneti lápok, az égeres láperdők is gyakoriak. A Göcsej flórajárás már átmenet a keleti szomszéd, azaz a dél-dunántúl flóravidék felé. Megjelennek a balkáni jellegű bükkösök és gyertyános-tölgyesek, déli elemekkel tarkítva. Az erdei fenyő már csak dombtetőkön díszlik. Dél-Dunántúl flóravidékét a lombos erdő jellemzi. A fajok összetételében azonban kelet-nyugati irányú változás rajzolódik ki. A vidék keleti részén a pusztai (szárazabb éghajlaton is élő) elemek a jellemzők. Nyugat felé haladva előtérbe kerülnek a nedves klíma fajai. Ez a tendencia kirajzolódik a megye két járásában is. A Zalai-dombvidék flórajárásban a gyertyános-tölgyes, és a tölgyelegyes-bükkös a jellemző. A cseres-tölgyesek csak a déli kitettségű lejtőkön találhatók. A széles völgytalpakon a sikló igen gyakori. Az ún. Belső-Somogy flórajárásban kissé változik a természetes növényzet.

16 Megjelenik a szárazhomokra jellemző növényzet (pl. a magyar csenkesz és ezüstperje). A széles völgytalpakon a lápképződés uralkodik, valamint az égerláp, illetve síklápi növénytársulások. A Balaton-vidéken (Keszthelyi-hegység) a karbonátos kőzeteken melegkedvelő a növényzet. Gyakori itt a mészkedvelő tölgyes és a karsztbokor erdő is a déli lejtőkön. A gazdasági élet természeti alapjai Természeti erőforrások A megye gazdasági élete - mint általában csaknem mindenütt a Földön - legfőképpen a helyben található, ún. természeti erőforrások felhasználására épül. A lakosság túlnyomó része a helyi természeti adottságokat használja. A természeti erőforrások egyik típusa folyamatosan megújul, illetve termelődik. Ilyenek pl. az éghajlati elemek (levegő hőmérséklete, a csapadék stb.) vagy felszín alatti, illetve felszíni vízkészletek. Ebbe a csoportba tartozik a talaj is, de termőképessége szinten maradását, megújulását, az emberi tevékenységnek segíteni kell trágyázással, illetve más agrotechnikai eljárással. A természeti erőforrások másik csoportja kimeríthető, egy tájban található mennyisége véges. Ha a rendelkezésre álló készlet elfogy, megszűnik a társadalmi-gazdasági jelentősége. Megyei viszonylatban idetartozik a kőolaj és a tőzeg. A talajok termőképessége jelenti a legnagyobb mennyiségben és mindenütt megtalálható természeti erőforrást. Az ún. természetes (tehát trágyával nem "feljavított") termőképesség országos viszonylatban igen gyenge. A legjobb minőségű zalai talaj is, a legjobb hazai talaj terméseredményének csak az 50-60%-át adja. Ez azonban csak a Zala-Rába-közben és a Keszthelyi-hegység peremvidékén található. Területi részaránya a megyében nem nagy. A talajok túlnyomó többségének természetes termőképessége, a legjobb hazai talaj termőképességének alig 30-50%-a között mozog. Ez azt jelenti, hogy a megfelelő terméseredmények elérése végett Zalában sokkal több műtrágyát kell használni, mint az ország többi részén. Különösen gyengék a talajok a megye legcsapadékosabb délnyugati részén a széles völgytalpakon, és Zala északi részén, ahol a talajképző kőzetek igen rossz minőségűek. A leggyengébb talaj természetesen a Keszthelyi-hegység dolomit felszínén fekszik. A dolomit ugyanis nem mállik a víz hatására. Csak a napsugárzás és a fagyváltozékonyság miatt aprózódik. Ezért ezen a kőzeten csak igen vékony talajréteg alakul ki. A megye felszíni vízkészlete az ország dombvidéki tájai között a legnagyobbak között található. Ez a kedvező helyzet elsősorban a sok csapadéknak, az élénk domborzatnak, valamint a rossz vízáteresztő képességű talajnak köszönhető. A megye számos pontján lehetőség van nagyobb mesterséges tó megépítésére és ezen keresztül a víz gazdasági hasznosítására. Szerencsésnek nevezhető az, hogy a megye legrosszabb talajú és legélénkebb domborzatú déli, délnyugati része a leggazdagabb felszíni vízben. A felszín alatti vízkészletek mennyisége és minősége igen változatos. A felszín alatti hidegvízkészlet tekintetében két régiója van a megyének. A nagy területű dombság alatt általában kevés a fúrással elérhető, jó minőségű víz. A felső-pannon szikesek homokzónái ugyanis kevés vizet tartanak. A Mura-völgynek azonban rendkívül gazdag vízkészlete van. E kitűnő minőségű vízkészlet igen nagy előnye, hogy jelentős utánpótlása van a közeli Mura-mederből, de hatalmas tömeg érkezik lassú felszín alatti áramlással Ausztriából is. A megyének évről évre felértékelődő természeti erőforrása a termálvíz. A gazdasági életben való megjelenése a szénhidrogén (kőolaj és földgáz) kutatásával egyidős. A szénhidrogén szempontjából meddő fúrások sok esetben termálvizet találtak. Egy

17 között készült statisztika szerint, a korábbi hasznosítás céljára átadott kutak száma 178. Ezek legfőképpen a megye középső, dombvidéki települései határában találhatók. A termálvíz, amelynek hőmérséklete az esetek túlnyomó többségében 60 C feletti, legfőképpen a felső-pannon rétegekben található. Kémiai összetételükben a Na és Cl uralkodik. Jelenlegi tudásunk szerint valószínűleg a pannon korban létező tenger maradványa. A táblázat tájékoztat arról, hogy a megyében hol vannak a jelentősebb és kihasznált, 35 C-nál melegebb vizet adó kutak. Az elmúlt évtizedekben került szintén egyre jobban előtérbe a tőzeg, mint természeti erőforrás. A megye területén elsősorban a Kis-Balaton térségében és attól délre, valamint a Szévíz-Principális völgytalpa alatt található nagyobb mennyiségben (23. ábra). A szén keletkezés több millió éves folyamatának első lépcsője a tőzeg. Zalában a jégkorszak utolsó eljegesedesi fázisa (würm) után keletkezett az elmúlt éves időközben elsősorban a hideg-nedves (ún. fenyő-nyír-idő) és a nedves-meleg óceáni jellegű klímakilengés (tölgy-idő) idején, miközben a felszín a keletkezés térségében a süllyedés következtében mocsaras, ingoványos volt. A Szévíz-völgy középső részén és a Kis-Balaton térségben található az ország harmadik legnagyobb tőzegterülete. A Szévíz-Principális-völgyben kereken ezer m3, a Kis-Balaton és tágabb térségében ezzel szemben nagyságrendekkel nagyobb a készlet, ezer m3. A tőzeg ebben a két térségben tekintélyes vastagságú. A Szévíz-Principális-völgyben átlagosan 19,6 m, a Kis-Balaton környékén 14,8 m az átlagos vastagsága. Ez az anyag a Szévíz-Principális-völgyben 665 hektáron, a Kis-Balaton és vidékén 9917 hektáron található. A klíma melegedése és főleg a vízrendezések jelentős mértékben csökkentik a tőzegkészletet. A kiszáradás következtében a tőzeg ún. kotuvá alakul. Az időszakban ennek következtében a kis-balatoni készlet 30%-kal, a Szévíz-Principálisvölgyi pedig 32%-kal csökkent. A Zalai-dombvidék utolsó 1,5 millió éves domborzatfejlődése, az átlagosnál jobb lehetőséget biztosított a tégla - és kerámia - gyártáshoz alkalmas alapanyagok kialakulására. A téglagyártáshoz kiváló alacsony mésztartalmú agyagok számos helyen előfordulnak. Néhány energia és nyersanyag előfordulása Az építőipar másik igen fontos alapanyaga a homok és kavics, a megyében található pleisztocén hordalékkúpokhoz, és völgytalp alatti felhalmozódásokhoz kapcsolódik. így az előfordulások elsősorban Nyugat-Zalában a Mura ősi hordalékkúpján, valamint a Mura és a Zala völgyében találhatók. A vakolóhomok-készlet pedig elsősorban a laza futóhomokdombok, és a felső-pannon korú tengeri homok előfordulások területén található. Kőolaj- és földgázbányászat Zala megyében A magyarországi kőolaj- és földgázbányászat Zala megyében vette kezdetét 1937-ben. A Lispe, Kerettye, Kiscsehi községek által közrefogott Budafapuszta közelében lemélyített, Budafa-1. (B-1.) jelű mélyfúrással találták meg a kutatók az első magyar olaj- és gázmezőt, február 9-én. Ez a kút ugyan fúrás közben olajtermelésre alkalmatlanná vált, mégis gázt tudtak termelni belőle, a következő kutak

18 fúróberendezésének kazánfűtésére. A másodikként lemélyített, B-2. jelű kútból kezdődött meg azután, november 26-án, a folyamatos kőolajtermelés. A sikerről az egyik legelső magyar olajtermelési szakember, Binder Béla bányamérnök a következőket írta: "Amikor 1937 egy fázós, borongós novemberi napján a Kerettyéről Lispére vezető, lovas kocsival is csak száraz időben járható földút mellett a Budafa-2. sz. fúrás iszapgödrébe karvastagságban folyni kezdett a zöldesbarna színű, áhított folyadék, a gödör koronáján állók - amerikai szakemberek, a fúrás helyét kitűző, világot járt geológus-hazánkfia, az üzemvezető magyar bányamérnök, de a fúróbrigád tagjai is - a hosszú megfeszített munka után érzett kielégüléssel, talán kicsit szorongó gondolatokkal küszködve, tudták és érezték: valami új, valami nagyszabású született ebben a kis országban." Valóban nagy dolog született: a magyar olajbányászat, amelynek bölcsője Budafapuszta lett. Az olajmező - amelyet kezdetben inkább lispeinek neveztek - élettartamát akkor évre becsülték. A mező azonban még ma is termel, több más, később felfedezett zalai mezővel együtt. A zalai szénhidrogén-kutatások története A kőolaj és a földgáz Zala megyei felfedezését, hosszú időre visszavezethető kutatási időszak előzte meg a Dunántúlon. A Muraközben már a XVIII. században ismertek olyan felszíni kőzet-kibúvásokat, amelyek kőolajat tartalmaztak (Bányavár, Szelence). Érdekes, hogy a Muraköz és Göcsej kiváló néprajzkutatója, Gönczi Ferenc 1895-ben a "Muraköz és népe" című munkájában így ír erről: "a földkéreg szurokkal van átitatva, ami a kutak vizén is megérezhető". Dr. Papp Simon A XX. század elején fellendült a magyar kőolaj- és földgázkutatás. Ennek részeként Böckh Hugó, nemzetközileg elismert magyar kőolajgeológus a Muraközben ismert földtani szerkezetek, az ún. Száva-redők magyarországi folytatásának nyomozásával bízta meg Papp Simon és Pávai Vájna Ferenc geológusokat. így mutatták ki a Budafapusztai földtani boltozatot. Az első fúrásos próbálkozás az Angol-Perzsa Olajtársaság nevéhez fűződik, amely kutatási jogot kapott a magyar kincstártól a Dunántúl területére. Az általa alapított Magyar Olajszindikátus Vállalat (Hungárián Oil Syndicate Ltd) három fúrást mélyített a Dunántúlon, ebből egyet Budafapusztán, az közötti években. Az ütve fúrási módszerrel 1737,5 m mélységig lefúrt lyukban többször észleltek szénhidrogénnyomokat, de ipari értékű eredményt nem kaptak. (A fúrási pont mindössze néhány 100 m-re van az 1937-ben megtalált olajmező szélétől...) A több, mint 10 éven át szünetelő dunántúli kutatás 1935-ben folytatódott az EUROGASCO (Európáén Gas and Electric Company) munkájával. A magyar kincstár júniusában kötött ezzel a céggel szerződést a dunántúli szénhidrogén-kutatások céljából. A szerződés alapján - most már forgatva működő (rotary) fúrási módszerrel - lefúrt első kutatófúrások történetét Dr. Gyulay Zoltán, a szakma jeles professzora így örökítette meg: "1935. február 10-én perdült meg először a halfarkú fúró Mihályiban. Ezután Görgeteg, majd Inke következett, míg végül a negyedik kutató fúrás, a B-1. jelű február 9-én megnyitotta a Budafa-mező gázát, a B-2. jelű fúrás pedig november 26-án a mező olaját. Ez volt a felfedezés napja, az évenként megünnepelt Discovery Day (DD)..."

19 Az első termelő kút napi 60 m3 olajat és 10 ezer m3 gázt termelt. A magyar olajbányászat fejlődése ezután gyors léptekkel haladt. Az EUROGASCO a B-1. és B-2. jelű fúrások eredményei alapján, július 15-én megalapította a Magyar-Amerikai Olajipari Részvénytársaságot (MAORT), mely folytatta a budafai fúrások mélyítését, de egyidejűleg újabb területeken is kutatott. Ennek eredményeként 1940-ben felfedezte a lovászi kőolaj- és földgázmezőt, 1941-ben pedig Újfalu és Hahót-Pusztaszentlászló térségeiben talált kőolajat. A háborús körülmények miatt a kutatási tevékenység megakadt között a háborús károk helyreállítása volt a legfontosabb feladat a már termelő mezőkben. Új terület kutatása nem kezdődött, de 1947-ben a hahóti szerkezeten megtalálták Pusztaederics gáz előfordulását és Lovászitól keletre, Vétyem közelében egy kisebb gázelőfordulást, 1950-ben pedig a budafai mező nyugati irányú folytatásaként a kiscsehi mezőrészt. " ; A hírhedt MAORT-per, az államosítást és több átszervezést követően 1949-től fellendült a kutatás. Kiemelkedő eredményt hozott az 1951-es esztendő, amikor a nagylengyel! olajmezőt megtalálták. Akkor és még másfél évtizedig (Algyő felfedezéséig) ez volt az ország legnagyobb olajtermelő területe. Nagyságrendi növekedés történt az ország kőolajkészletében és -termelésében. Kisebb kutatási eredmények is születtek az 1950-es években. Ebben a szakaszban találták meg a budafai mező keleti részét (1956-ban), továbbá Barabásszeg (1954-ben) és Szilvágy (1959-ben) kőolaját, közvetlenül Nagylengyel mellett. Gázelőfordulást fedeztek fel Bajcsán (1957-ben), Beleznán pedig kisebb kőolaj- és földgázmezőt (1963-ban). A Zalakaros környéki kutatások nem eredményeztek ipari értékű szénhidrogént, de 1964-ben találták meg azt a termálvízkészletet, amely lehetővé tette a ma már európai hírű gyógyfürdő létesítését Zala megye területén. Az 1960-as évek közepén új kutatási program indult. A Budafát és Lovászit is magába záró, nagy kiterjedésű üledékes kőzetösszlet vertikális kutatását tűzték ki célul. Addig, amíg Budafa és Lovászi tároló rétegei m mélységben helyezkednek el, a mély- és nagymélységű szerkezetek kutatása érdekében, a tervezett fúrási mélység m-ig terjedt az új programban. Ennek folyamán Budafapuszta körzetében 8, Lovászi környékén 2 ilyen fúrást mélyítettek. Eredményül 1967-ben a budafai mező közepén, az első olajtermelő kutak területén, m közötti mélységben nagy mennyiségű, széndioxidban dús földgázt tártak fel. Ez a mintegy 80 % COj-tartalmú földgáz ugyan közvetlenül ipari célra nem használható fel, mégis nagyon hasznos, mert segítségével a kőolajtelepekből kinyerhető olajmennyiség jelentősen megnövelhető. Ennek a gáznak köszönhető, hogy a Zala megyei nagy olajmezők termelési ideje évvel meghosszabbítható. Budafapuszta a B-2 termeltetése (1937) A mélyszintek kutatása bebizonyította, hogy 3000 m-nél nagyobb mélységben is vannak tárolásra alkalmas kőzetek. Az 1970-es évek legfőbb kutatási eredménye az Ortaháza melletti kőolaj- és földgázkészlet megtalálása. Később Ortaháza-Kelet és Ortaháza-Nyugat néven bővült a terület. Az 1980-as évek elején Zalakaros mellett, új kőolaj-előfordulást fedeztek el (a Sávoly elnevezés a Somogy megyei községre utal, de az olajmező maga Zala megye területén van). További, kisebb és ma még csak részben hasznosított előfordulások: Liszó, Szilvágy-Dél, Eperjehegyhát, Pusztamagyaród, Budafa-Oltárc, Nagybakónak, Szentgyörgyvölgy, Csesztreg. Szerény mértékű kutatások az 1990-es években is folytak ill. folynak Zala megye

20 területén. Ezek közül említést érdemel a Hahót-környéki kis olaj-előfordulás és Sávoly mező bővülése. Természetes, hogy az évtizedek során folytak és ma is folynak olajkutatások a Dunántúl Zala megyén túli területein is. Ennek szakmai irányítása is a Nagykanizsán lévő központból történik. A zalai termelő mezők és tároló-rétegek A kőolajat és a földgázt tároló földtani szerkezetek a Dunántúlnak arra a részére esnek, ahol az idősebb (a földtani középkorban vagy korábban keletkezett) kőzeteket m vastagságban ún. harmadidőszaki tengeri, tengerparti üledékek fedik. Zala megye területe is ilyen üledékekkel fedett. A szénhidrogének a tengeri üledékek szerves anyagából keletkeztek, amelyek pórusos, repedezett vagy üreges kőzetrétegekben halmozódtak fel. A zalai (dunántúli) előfordulások két alaptípus egyikébe sorolhatók be. Az egyik alaptípust főleg az üledékes képződésű homokkő-tárolók alkotják. Ezek pliocén (pannóniai) időszaki képződmények és sorolható az előfordulások túlnyomó része, így Budafa és Lovászi is. A másik alaptípusba tartoznak a másodlagos (kőzetkeletkezés után létrejött) tárolóterű kréta és triász időszaki, repedezett üreges, kavernás tárolók. Ezek: Nagylengyel, Barabásszeg, Szilvágy, Ortaháza tároló-rétegei. A kőolaj- és gáztároló-telepek vastagsága néhány métertől m-ig, esetleg 100 m- ig terjedhet. Részletesebben a legfontosabb zalai termelő területek és rétegek, a következők szerint jellemezhetők: 1) Budafa mező (Budafa-Kiscsehi mező néven is jelölik). A mező telepei az Újfalu- Budafa földtani nagyszerkezet nyugat-keleti irányú elliptikus boltozatának homokkő rétegeiben alakultak ki. A mintegy 12km hosszú és 2 km széles mező kőolaj- és földgáztároló telepei alsópannon korúak. Mélységük m. A különböző szinttájakat akörnyező települések nevei alapján sorolták be Budafa-Kiscsehi, Za la, Felső-Lispe, Alsó-Lispe, Kerettye, Sziget, Borsfa megnevezésekkel. E szénhidrogén-telepek alatt helyezkedik el a mélyebb szintek kutatása folyamán megismert nagy széndioxid-gázelőfordulás, amely a 3100 m alatti mélységben lévő miocén és középtriász korú rétegek mészkő- és dolomit-breccsáiban található. 2) Lovászi mező kőolaj- és földgáztelepei szintén alsó-pannon korú homokkő rétegekben találhatók. A homokkövek itt is márgarétegekkel különülnek el egymástól. A mező kelet-nyugati irányú, elliptikus alakú felhalmozódás, nagysága mintegy 20 km2. Az egyes szinttájakat Páka, Felső-Rátka, Alsó-Rátka, Sziget, Lovászi nevekkel látták el. Elhelyezkedési mélységük m. 3) Nagylengyel mező (esetenként Nagylengyel-Barabásszeg-Szilvágy mező néven is jelölik). Ez a mező a tároló-kőzetet tekintve és az olaj minőségében teljesen eltér az előzőekben ismertetett mezőkétől. Itt a tároló-kőzeteket kréta korú mészkő és triász dolomit alkotják. Az olaj minősége pedig - szemben a könnyű szénhidrogénfrakciókban (benzin, gázolaj) gazdag budafai és lovászi olajokkal - nagy aszfalt tartalmú, nagy sűrűségű kőolaj. Ezért vált szükségessé, hogy Zalaegerszegen speciális kőolajfel-dolgozó üzemet (aszfaltgyár) létesítsenek. A tároló-réteget a nagy szerkezeti mozgások 16 különálló telepre, ún. blokkokra osztották, amelyek a Nagylengyel, Barabásszeg, Szilvágy, Pusztaapáti - az előfordulás földrajzi helyére utaló - nevű mezőrészekben találhatók. A tárolótér karszt-típusú, ahol a nehézolaj a karsztosodás során létrejött vagy kitágult repedésekben, üregekben, kavernákban helyezkedik el. A rétegek mélysége: m. A mező vízszintes vetülete (területe): 206 km2.

ÉGHAJLAT. Északi oldal

ÉGHAJLAT. Északi oldal ÉGHAJLAT A Balaton területe a mérsékelten meleg éghajlati típushoz tartozik. Felszínét évente 195-2 órán, nyáron 82-83 órán keresztül süti a nap. Télen kevéssel 2 óra fölötti a napsütéses órák száma. A

Részletesebben

Földtani alapismeretek III.

Földtani alapismeretek III. Földtani alapismeretek III. Vízföldtani alapok páraszállítás csapadék párolgás lélegzés párolgás csapadék felszíni lefolyás beszivárgás tó szárazföld folyó lefolyás tengerek felszín alatti vízmozgások

Részletesebben

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 2. sz. Függelék DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 1. Földrajzi adottságok Dorog város közigazgatási területe, Gerecse, Pilis, és a Visegrádi hegység találkozásánál fekvő Dorogi medencében helyezkedik

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató

Részletesebben

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 májusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 36 mm (Nyírábrány) és 163 mm (Tés) között alakult, az országos területi

Részletesebben

A földtörténet évmilliárdjai nyomában 2010.11.22. FÖLDRAJZ 1 I. Ősidő (Archaikum): 4600-2600 millió évvel ezelőtt A földfelszín alakulása: Földkéreg Ősóceán Őslégkör kialakulása. A hőmérséklet csökkenésével

Részletesebben

Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves

Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves Leíró éghajlattan_2 Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves potenciális evapostranpiráció csapadék évszakos

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. január - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya

Részletesebben

4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba

4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba 4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK Dr. Varga Csaba Talajképző tényezők 1. Növényzet, állatvilág 3. Éghajlat 5. Domborzat 7. Talajképző kőzet 9. Talaj kora 11. Emberi tevékenység 1. Természetes növényzet és állatvilág

Részletesebben

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem Globális környezeti problémák és fenntartható fejlődés modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. november Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.

Részletesebben

Az éghajlati övezetesség

Az éghajlati övezetesség Az éghajlati övezetesség Földrajzi övezetek Forró övezet Mérsékelt övezet Hideg övezet Egyenlítői öv Átmeneti öv Térítői öv Trópusi monszun vidék Meleg mérsékelt öv Valódi mérsékelt öv Hideg mérsékelt

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2014. november - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya

Részletesebben

Természeti viszonyok

Természeti viszonyok Természeti viszonyok Felszín szempontjából Csallóköz folyami hordalékokkal feltöltött síkság. A regionális magasságkülönbségek nem nagyobbak 0,5-0,8-3,00 m-nél. Egész Csallóköz felszíne mérsékelten lejt

Részletesebben

óra 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 24 C 6 5 3 3 9 14 12 11 10 8 7 6 6

óra 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 24 C 6 5 3 3 9 14 12 11 10 8 7 6 6 Időjárási-éghajlati elemek: a hőmérséklet, a szél, a nedvességtartalom, a csapadék 2010.12.14. FÖLDRAJZ 1 Az időjárás és éghajlat elemei: hőmérséklet légnyomás szél vízgőztartalom (nedvességtartalom) csapadék

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 21. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján MHT Vándorgyűlés 2013. 07. 04. Előadó: Ficsor Johanna és Mohácsiné Simon Gabriella É s z a

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. december Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

OKTV 2005/2006 I. forduló földrajz

OKTV 2005/2006 I. forduló földrajz 2 EGYSZERŰ VÁLASZTÁS OKTV 2005/2006 I. forduló földrajz Útmutató: E feladatokban egy kérdés és öt válasz található. Minden ilyen típusú feladatban egy válasz teljesen helyes, ezt kell kiválasztania és

Részletesebben

A Pannon-medence szénhidrogén rendszerei és főbb szénhidrogén mezői

A Pannon-medence szénhidrogén rendszerei és főbb szénhidrogén mezői A Pannon-medence szénhidrogén rendszerei és főbb szénhidrogén mezői Készítette: Molnár Mária Témavezető: Dr. Pogácsás György Cél: Pannon-medence szénhidrogén mezőinek és geológiai hátterének megismerése

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

2007/22.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés

2007/22.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 1 / 7 2012.10.03. 11:13 2007/22.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 2007. szeptember 03. A meteorológiai helyzet és várható alakulása Az elmúlt héten az ÉKÖVIZIG működési

Részletesebben

A 2008-as év időjárásának áttekintése a növénytermesztés szempontjából

A 2008-as év időjárásának áttekintése a növénytermesztés szempontjából FIGYELMÉBE AJÁNLJUK Enyhe, száraz tél, meleg, de csapadékos nyár 2009. január A 2008-as év időjárásának áttekintése a növénytermesztés szempontjából Vadász Vilmos Országos Meteorológiai Szolgálat, Budapest

Részletesebben

Agrometeorológiai összefoglaló

Agrometeorológiai összefoglaló Agrometeorológiai összefoglaló A 2008. szeptember és 2009. március között lehullott csapadék mennyiség területi eloszlását az 1. ábra szemlélteti. Az ország egyes tájai között jelentős különbségek adódtak.

Részletesebben

a turzások és a tengerpart között elhelyezkedő keskeny tengerrész, melynek sorsa a lassú feltöltődés

a turzások és a tengerpart között elhelyezkedő keskeny tengerrész, melynek sorsa a lassú feltöltődés FOGALMAK Hidroszféra óceán: tenger: hatalmas kiterjedésű, nagy mélységű, önálló medencével és áramlási rendszerrel rendelkező állóvíz, mely kontinenseket választ el egymástól. Közepes mélységük 3900 m,

Részletesebben

Magyarország földana és természeti földrajza

Magyarország földana és természeti földrajza Magyarország földana és természeti földrajza Dávid János főiskolai docens Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kar Szakmódszertani Tanszék Új tanulmányi épület 126-os szoba, 82/505-844 titkárság: 127-es szoba,

Részletesebben

4.1. Balaton-medence

4.1. Balaton-medence Dunántúli-dombvidék 4.1. Balaton-medence 4.1.11. Kis-Balaton-medence 4.1.12. Nagyberek 4.1.13. Somogyi parti sík 4.1.14. Balaton 4.1.15. Balatoni-Riviéra 4.1.16. Tapolcai-medence 4.1.17. Keszthelyi-Riviéra

Részletesebben

Periglaciális területek geomorfológiája

Periglaciális területek geomorfológiája Periglaciális területek geomorfológiája A periglaciális szó értelmezése: - a jég körül elhelyezkedő terület, aktív felszínalakító folyamatokkal és fagyváltozékonysággal. Tricart szerint : periglaciális

Részletesebben

A DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉG

A DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉG A DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉG KIALAKULÁSA Zala folyótól a Dunakanyarig Középidő sekély tengereiben mészkő és dolomit rakódott le. Felboltozódás Összetöredezés Kiemelkedés (a harmadidőszak végén) Egyenetlen

Részletesebben

FOGALMAK II. témakör

FOGALMAK II. témakör FOGALMAK II. témakör Magyarország elhelyezkedése a Földön: Magyarország országrészei: Magyarország az északi félgömb keleti felén, Közép-Európában, a Kárpát-medencében, más néven a Közép-Duna medencében

Részletesebben

A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai

A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai A. Globális áttekintés (az alábbi fejezet az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján közzétett információk, tanulmányok alapján került összeállításra) A 2015-ös

Részletesebben

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység 2-1-4 Bodrogköz vízgyűjtő alegység 1 Területe, domborzati jellege, kistájak A vízgyűjtő alegység területe gyakorlatilag megegyezik a Bodrogköz kistáj területével. A területet a Tisza Zsurk-Tokaj közötti

Részletesebben

Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék,

Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, ALFÖLD Fekvése 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, É-mo-i hgvidék hegylábi felszínek) Szerkezeti határok: katlansüllyedék

Részletesebben

Magyarország éghajlatának alakulása 2012. január-július időszakban

Magyarország éghajlatának alakulása 2012. január-július időszakban Magyarország éghajlatának alakulása 2012. január-július időszakban Tanulmányunkban bemutatjuk, hogyan alakult hazánk időjárása az idei év első hét hónapja során. Részletesen elemezzük az időszak hőmérsékleti-

Részletesebben

KONTINENSEK ÉGHAJLATA. Dr. Lakotár Katalin

KONTINENSEK ÉGHAJLATA. Dr. Lakotár Katalin KONTINENSEK ÉGHAJLATA Dr. Lakotár Katalin AFRIKA Légnyomás és cirkulációs viszonyok -magas nyomású zóna nyáron 38. szélességig, télen 33-ig É-on, 31-ig nyáron, 27-ig télen a D-i félgömbön felszínközeli

Részletesebben

A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve. Ráckeve 2005 Schell Péter

A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve. Ráckeve 2005 Schell Péter A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve Az előadás vázlata: Bevezetés Helyszíni viszonyok Geológiai adottságok Talajviszonyok Mérnökgeológiai geotechnikai

Részletesebben

EURÓPA ÉGHAJLATA I. Az Európa éghajlatát meghatározó tényezők a kontinens helyzete, fekvése és ennek éghajlati következményei. Kiterjedése: K-Ny-i irányban ~11 000km (Nyh. 31, Azori-szk.-Kh. 67, Ural;

Részletesebben

Éghajlat Napfénytartam Szél

Éghajlat Napfénytartam Szél Éghajlat Magyarország éghajlata nagyon változékony. Viszonylag kis területe és sík felszíne ellenére az országon belül az időjárásban jelentős különbségek fordulhatnak elő. A változékonyság egyik fő oka

Részletesebben

A magyarországi termőhely-osztályozásról

A magyarországi termőhely-osztályozásról A magyarországi termőhely-osztályozásról dr. Bidló András 1 dr. Heil Bálint 1 Illés Gábor 2 dr. Kovács Gábor 1 1. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék 2. Erdészeti Tudományos Intézet

Részletesebben

Magyarország éghajlata. Dr. Lakotár Katalin

Magyarország éghajlata. Dr. Lakotár Katalin Magyarország éghajlata Dr. Lakotár Katalin Magyarország három éghajlati terület határán: időjárását a keleti kontinentális, a nyugati óceáni, a déli-délnyugati mediterrán hatás alakítja - évi középhőmérséklet:

Részletesebben

TERMÉSZETISMERET. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 5. osztályos tanulók részére. Környezetünk természetföldrajzi ismeretei. Lakotár Katalin. ...

TERMÉSZETISMERET. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 5. osztályos tanulók részére. Környezetünk természetföldrajzi ismeretei. Lakotár Katalin. ... Lakotár Katalin TERMÉSZETISMERET Környezetünk természetföldrajzi ismeretei TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 5. osztályos tanulók részére............................................. a tanuló neve pauz westermann

Részletesebben

Nyugat magyarországi peremvidék

Nyugat magyarországi peremvidék Nyugat magyarországi peremvidék Nyugat- magyarországi peremvidék ÉGHAJLATI és NÖVÉNYZETI sajátosságok alapján különül el, nem morfológiai különbségek alapján 7100 km² Határai: Kisalföld (É), Dunántúlikhg.,Dunántúli-dombvidék

Részletesebben

A jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban

A jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban A jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban Blanka Viktória, Mezősi Gábor, Ladányi Zsuzsanna, Bata Teodóra Szegedi Tudományegyetem, Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék

Részletesebben

Éghajlat a földtörténeti múltban. Dr. Lakotár Katalin

Éghajlat a földtörténeti múltban. Dr. Lakotár Katalin Éghajlat a földtörténeti múltban Dr. Lakotár Katalin A Föld légkörének kialakulása Föld kialakulása 4,6 md évvel ezelőtt ősbolygó légköre: hidrogén, hélium, metán, vízgőz, ammónia, kén-hidrogén gázok a

Részletesebben

VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek

VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek VÁZLATOK XV. Vizek a mélyben és a felszínen Állóvizek folyóvizek Az állóvizek medencében helyezkednek el, ezért csak helyzetváltoztató mozgást képesek végezni. medence: olyan felszíni bemélyedés, melyet

Részletesebben

AUSZTRÁLIA TERMÉSZETI FÖLDRAJZA

AUSZTRÁLIA TERMÉSZETI FÖLDRAJZA AUSZTRÁLIA TERMÉSZETI FÖLDRAJZA 1. Ausztrália határai: NY: Indiai-óceán - Afrikától É: Timor-tenger, Arafura-tenger - Óceánia szigeteitől K: Nagy-korallzátony, Csendes-óceán - Amerikától D: Indiai-óceán

Részletesebben

Lászi-forrási földtani alapszelvény (T-058) NP részterület természetvédelmi kezelési tervdokumentációja

Lászi-forrási földtani alapszelvény (T-058) NP részterület természetvédelmi kezelési tervdokumentációja Lászi-forrási földtani alapszelvény (T-058) NP részterület természetvédelmi kezelési tervdokumentációja Megalapozó dokumentáció 1. Általános adatok 1.1. A tervezési terület azonosító adatai a) Közigazgatási

Részletesebben

Felszínfejl. idő (proterozoikum) - Angara pajzs Óidő - süllyedés transzgresszió

Felszínfejl. idő (proterozoikum) - Angara pajzs Óidő - süllyedés transzgresszió Közép-Szibéria Felszínfejl nfejlődés A megfiatalodott ősi Közép-SzibK Szibéria Előid idő (proterozoikum) - Angara pajzs Óidő - süllyedés transzgresszió - kambrium: konglomerátum, homokkő, mészkő, dolomit

Részletesebben

Magyarország éghajlata

Magyarország éghajlata Magyarország éghajlata Éghajlatunk általános jellemzése 1. Földrajzi helyzet Meleg mérsékelt szárazföldi éghajlati övben helyezkedik el a nyugati szelek övezetében Kárpát-medencében jelentős a medence

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

Zene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány

Zene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány Zene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány A tájegység földrajzi jellemzői Északon: a Zala-folyó és a Balaton Nyugaton: az Alpokalja Keleten: a Sió és a Duna Délen : az országhatár határolja Területe: 11

Részletesebben

lemeztektonika 1. ábra Alfred Wegener 2. ábra Harry Hess A Föld belső övei 3. ábra A Föld belső övei

lemeztektonika 1. ábra Alfred Wegener 2. ábra Harry Hess A Föld belső övei 3. ábra A Föld belső övei A lemeztektonika elmélet gyökerei Alfred Wegener (1880-1930) német meteorológushoz vezethetők vissza, aki megfogalmazta a kontinensvándorlás elméletét. (1. ábra) A lemezmozgások okait és folyamatát Harry

Részletesebben

AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A HİMÉRSÉKLET

AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A HİMÉRSÉKLET AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A HİMÉRSÉKLET A TALAJ HİMÉRSÉKLETE A talaj jelentısége a hımérséklet alakításában kiemelkedı: a sugárzást elnyelı és felmelegedı talaj hosszúhullámú

Részletesebben

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők A talaj termékenységét gátló földtani tényezők Kerék Barbara és Kuti László Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Környezetföldtani osztály kerek.barbara@mfgi.hu környezetföldtan Budapest, 2012. november

Részletesebben

A 2016. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA

A 2016. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA A 216. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG VÍZRAJZI ÉS ADATTÁRI OSZTÁLY 216 Összeállította: Kovács Péter TARTALOMJEGYZÉK 2 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...

Részletesebben

Vermek-dombja földtani alapszelvény (Pz-36) - természeti emlék természetvédelmi kezelési tervdokumentációja

Vermek-dombja földtani alapszelvény (Pz-36) - természeti emlék természetvédelmi kezelési tervdokumentációja Vermek-dombja földtani alapszelvény (Pz-36) - természeti emlék természetvédelmi kezelési tervdokumentációja Megalapozó dokumentáció 1. Általános adatok 1.1. A tervezési terület azonosító adatai a) Közigazgatási

Részletesebben

Időjárási ismeretek 9. osztály

Időjárási ismeretek 9. osztály Időjárási ismeretek 9. osztály 5. óra A MÉRSÉKELT ÖVEZETI CIKLONOK ÉS AZ IDŐJÁRÁSI FRONTOK A TRÓPUSI CIKLONOK A mérsékelt övi ciklonok Az előző alkalommal végigjártuk azt az utat, ami a Nap sugárzásától

Részletesebben

Az általános földi légkörzés. Dr. Lakotár Katalin

Az általános földi légkörzés. Dr. Lakotár Katalin Az általános földi légkörzés Dr. Lakotár Katalin A Nap a Földet egyenlőtlenül melegíti fel máskülönbség légkörzés szűnteti meg légnyo- lokális (helyi), regionális, egy-egy terület éghajlatában fontos szerepű

Részletesebben

1. feladatsor megoldása

1. feladatsor megoldása megoldása 1. feladat I. Atlasz használata nélkül a) 1. Popocatépetl A: Mexikóváros 2. Vezúv B: Róma 3. Fuji C: Tokió 6 pont b) rétegvulkán/sztratovulkán c) közeledő/ütköző 2. feladat a) városok folyók

Részletesebben

VÁZLATOK. XXXVI. A mérsékelt éghajlati övezet A MÉRSÉKELT ÖVEZET

VÁZLATOK. XXXVI. A mérsékelt éghajlati övezet A MÉRSÉKELT ÖVEZET VÁZLATOK XXXVI. A mérsékelt éghajlati övezet A MÉRSÉKELT ÖVEZET Általános jellemzők: Négy, többé-kevésbé jól elkülöníthető évszak jellemzi Évi középhőmérséklet: 0-20 o C között mozog Évi közepes hőingása:

Részletesebben

Vízminőség, vízvédelem. Felszín alatti vizek

Vízminőség, vízvédelem. Felszín alatti vizek Vízminőség, vízvédelem Felszín alatti vizek A felszín alatti víz osztályozása (Juhász J. 1987) 1. A vizet tartó rétegek anyaga porózus kőzet (jól, kevéssé áteresztő, vízzáró) hasadékos kőzet (karsztos,

Részletesebben

Magyarország éghajlatának alakulása a január-október időszakban

Magyarország éghajlatának alakulása a január-október időszakban Magyarország éghajlatának alakulása a 2013. január-október időszakban Tanulmányunkban bemutatjuk, hogyan alakult hazánk időjárása az idei év első tíz hónapja során. Az elmúlt két év aszályos időjárása

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2011. augusztus - kivonat - Készítette a VITUKI Nonprofit Közhasznú Kft. Hidrológiai Intézet Hidrológiai koordinációs és állapotértékelési Osztály és

Részletesebben

AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A LÉGNYOMÁS ÉS A SZÉL

AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A LÉGNYOMÁS ÉS A SZÉL AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A LÉGNYOMÁS ÉS A SZÉL A légnyomás A földfelszín eltérı mértékő felmelegedése a felszín feletti légkörben légnyomás-különbségeket hoz létre.

Részletesebben

A Föld főbb adatai. Föld vízkészlete 28/11/2013. Hidrogeológia. Édesvízkészlet

A Föld főbb adatai. Föld vízkészlete 28/11/2013. Hidrogeológia. Édesvízkészlet Hidrogeológia A Föld főbb adatai Tengerborítás: 71% Szárazföld: 29 % Gleccser+sarki jég: 1.6% - olvadás 61 m tengerszint Sz:46% Sz:12% V:54% szárazföldi félgömb V:88% tengeri félgömb Föld vízkészlete A

Részletesebben

Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság 7623 Pécs, Köztársaság tér 7. Telefon: 72/506-300 Fax:72/506-350 Email: titkarsag@ddvizig.hu Web: www.ddvizig.

Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság 7623 Pécs, Köztársaság tér 7. Telefon: 72/506-300 Fax:72/506-350 Email: titkarsag@ddvizig.hu Web: www.ddvizig. Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság 7623 Pécs, Köztársaság tér 7. Telefon: 72/506-300 Fax:72/506-350 Email: titkarsag@ddvizig.hu Web: www.ddvizig.hu Jelentős vízgazdálkodási kérdések a részvízgyűjtő területén

Részletesebben

Időjárási ismeretek 9. osztály

Időjárási ismeretek 9. osztály Időjárási ismeretek 9. osztály 4. óra AZ ÁLTALÁNOS LÉGKÖRZÉS A légkörben minden mindennel összefügg! Az elmúlt órákon megismerkedtünk az időjárási elemekkel, valamint azzal, hogy a Nap sugárzása hogyan

Részletesebben

TERMÉSZETFÖLDRAJZI KÖRNYEZETÜNK

TERMÉSZETFÖLDRAJZI KÖRNYEZETÜNK foci:layout 1 4/15/11 10:39 AM Page 1 Szili István TERMÉSZETFÖLDRAJZI KÖRNYEZETÜNK témazáró feladatlapok 11 éves tanulóknak ajánlott Évfolyam 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 a ta nu ló ne ve 1 foci:layout 1 4/15/11

Részletesebben

A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ GAZDASÁGI / TÁRSADALMI TERÉRE HATÓ GEOGRÁFIAI TÉNYEZŐK Csizmadia Gábor 1

A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ GAZDASÁGI / TÁRSADALMI TERÉRE HATÓ GEOGRÁFIAI TÉNYEZŐK Csizmadia Gábor 1 A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ GAZDASÁGI / TÁRSADALMI TERÉRE HATÓ GEOGRÁFIAI TÉNYEZŐK Csizmadia Gábor 1 Bevezetés Az értékelés tárgya a Dél-Dunántúli régió / társadalmi terére hogyan hat a földrajzi környezet?

Részletesebben

Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során?

Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során? Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során? Tósné Lukács Judit okl. hidrogeológus mérnök egyéni vállalkozó vízimérnök tervező,

Részletesebben

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A Érettségi tételek 1. A Témakör: A Naprendszer felépítése Feladat: Ismertesse a Naprendszer felépítését! Jellemezze legfontosabb égitestjeit! Használja az atlasz megfelelő ábráit! Témakör: A világnépesség

Részletesebben

Klíma és társadalom kapcsolata a Kárpát-medencében az elmúlt 5000 évben Demény Attila 1, Bondár Mária 2, Sümegi Pál 3

Klíma és társadalom kapcsolata a Kárpát-medencében az elmúlt 5000 évben Demény Attila 1, Bondár Mária 2, Sümegi Pál 3 Klíma és társadalom kapcsolata a Kárpát-medencében az elmúlt 5000 évben Demény Attila 1, Bondár Mária 2, Sümegi Pál 3 valamint Cserny Tibor 4, Fábián Szilvia 2, Fórizs István 1, Schöll- Barna Gabriella

Részletesebben

Földrengések a Rétsági-kismedencében 2013 nyarán

Földrengések a Rétsági-kismedencében 2013 nyarán Földrengések a Rétsági-kismedencében 2013 nyarán Összefoglaló 2013.06.05-én helyi idő szerint (HLT) 20:45 körül közepes erősségű földrengés rázta meg Észak-Magyarországot. A rengés epicentruma Érsekvadkert

Részletesebben

A Balatoni Múzeum Fenntarthatósági Terve (Local Agenda 21)

A Balatoni Múzeum Fenntarthatósági Terve (Local Agenda 21) A Balatoni Múzeum Fenntarthatósági Terve (Local Agenda 21) 2011. november 30. Tartalom 1. Bevezetés... 3 2. Local Agenda 21... 5 A fenntartható fejlődés és a Local Agenda 21 kapcsolata... 5 A Balatoni

Részletesebben

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent.

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. A FÖLD VÍZKÉSZLETE A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. Megoszlása a következő: óceánok és tengerek (világtenger): 97,4 %; magashegységi és sarkvidéki jégkészletek:

Részletesebben

TÁJ- KISALFÖLD. Makrorégió

TÁJ- KISALFÖLD. Makrorégió TÁJ- KISALFÖLD Makrorégió Fekvése 5300km² MO-területén Határai: Nyugaton országhatár (folyt. Lajta-hg-ig) Keleten a Gerecse és Vértes előteréig húzódik Északon a Duna (folyt. Szlovák alf.) Délen a Rába

Részletesebben

A FÖLD BELSŐ SZERKEZETE

A FÖLD BELSŐ SZERKEZETE A FÖLD BELSŐ SZERKEZETE 1) A Föld kialakulása: Mai elméleteink alapján a Föld 4,6 milliárd évvel ezelőtt keletkezett Kezdetben a Föld izzó gázgömbként létezett, mint ma a Nap A gázgömb lehűlésekor a Föld

Részletesebben

Versenyző iskola neve:... 2... Természetismereti- és környezetvédelmi vetélkedő 2014/2015. 6. osztály. I. forduló

Versenyző iskola neve:... 2... Természetismereti- és környezetvédelmi vetélkedő 2014/2015. 6. osztály. I. forduló 1 Miskolc - Szirmai Református Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Óvoda OM 201802 e-mail: refiskola.szirma@gmail.com 3521 Miskolc, Miskolci u. 38/a. Telefon: 46/405-124; Fax: 46/525-232

Részletesebben

EÖTVÖS JÓZSEF FŐISKOLA MŰSZAKI FAKULTÁS

EÖTVÖS JÓZSEF FŐISKOLA MŰSZAKI FAKULTÁS EÖTVÖS JÓZSEF FŐISKOLA MŰSZAKI FAKULTÁS Heves megye, illetve Füzesabony természetföldrajzi és vízrajzi adottságai, legfontosabb vízgazdálkodási problémái Készítette: Úri Zoltán Építőmérnök hallgató 1.évfolyam

Részletesebben

Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság 1088 Budapest, Rákóczi út 41. Tel: +36-1/477-3500 E-mail:titkarsag@kdvvizig.hu Web: www.kdvvizig.

Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság 1088 Budapest, Rákóczi út 41. Tel: +36-1/477-3500 E-mail:titkarsag@kdvvizig.hu Web: www.kdvvizig. Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság 1088 Budapest, Rákóczi út 41. Tel: +36-1/477-3500 E-mail:titkarsag@kdvvizig.hu Web: www.kdvvizig.hu JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG 1-8 tervezési alegység

Részletesebben

Éghajlat, klíma az éghajlati rendszer által véges id szak alatt felvett állapotainak statisztikai sokasága légkör besugárzás

Éghajlat, klíma az éghajlati rendszer által véges id szak alatt felvett állapotainak statisztikai sokasága légkör besugárzás Éghajlat, klíma Az életközösségekre, szupraindividuális rendszerekre ható kényszerfeltételek egy csoportja WMO def.: az éghajlati rendszer által véges időszak alatt felvett állapotainak statisztikai sokasága

Részletesebben

Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten

Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten Hidrodinamikai modell Modellezés szükségessége Módszer kiválasztása A modellezendő terület behatárolása,rácsfelosztás

Részletesebben

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG ÉMVIZIG 3530 Miskolc, Vörösmarty utca 77. 3501 Miskolc, Pf.: 3. (46) 516-610 (46) 516-611 emvizig@emvizig.hu www.emvizig.hu Válaszukban szíveskedjenek iktatószámunkra

Részletesebben

Magyarország időjárásának alakulása a 2013. október 2014. szeptember időszakban

Magyarország időjárásának alakulása a 2013. október 2014. szeptember időszakban Magyarország időjárásának alakulása a 2013. október 2014. szeptember időszakban Kovács Tamás, Vincze Enikő Országos Meteorológiai Szolgálat Az elmúlt években megtapasztalt időjárási szélsőségekre a 2013.

Részletesebben

Időjárási ismeretek 9. osztály

Időjárási ismeretek 9. osztály Időjárási ismeretek 9. osztály 6. óra A MONSZUN SZÉLRENDSZER HELYI IDŐJÁRÁSI JELENSÉGEK: - HELYI SZELEK - ZIVATAROK A monszun szélrendszer A mérsékelt övezeti ciklonok és időjárási frontok megismerése

Részletesebben

Domborzati és talajviszonyok

Domborzati és talajviszonyok Domborzati és talajviszonyok Domborzat VIZSGÁLAT TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK Sárpilis az Alföld, mint nagytájhoz, a Dunamenti - Síkság, mint középtájhoz és a Tolna - Sárköz nevezetű kistájhoz tartozik. A Sárköz

Részletesebben

Éghajlat, klíma az éghajlati rendszer által véges időszak alatt felvett állapotainak statisztikai sokasága légkör besugárzás

Éghajlat, klíma az éghajlati rendszer által véges időszak alatt felvett állapotainak statisztikai sokasága légkör besugárzás Éghajlat, klíma Az életközösségekre, szupraindividuális rendszerekre ható kényszerfeltételek egy csoportja WMO def.: az éghajlati rendszer által véges időszak alatt felvett állapotainak statisztikai sokasága

Részletesebben

Tavak folyóvizek üledékeinek, valamint lejtıhordalékok talajai

Tavak folyóvizek üledékeinek, valamint lejtıhordalékok talajai Nyugat-Magyarorsz Magyarországi gi Egyetem, Erdımérn rnöki Kar Termıhelyismerettani Intézeti Tanszék Tavak folyóvizek üledékeinek, valamint lejtıhordalékok talajai Nyers öntés talaj Humuszos öntés talaj

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2009. szeptember TARTALOM

Részletesebben

A felszín ábrázolása a térképen

A felszín ábrázolása a térképen A felszín ábrázolása a térképen Rajzold le annak a három tájnak a felszínét, amelyről a tankönyvben olvastál! Írd a képek alá a felszínformák nevét! Színezd a téglalapokat a magassági számoknak megfelelően!

Részletesebben

1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés

1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés 1. Magyarországi INCA rendszer kimenetei. A meteorológiai paraméterek gyakorlati felhasználása, sa, értelmezése Simon André Országos Meteorológiai Szolgálat lat Siófok, 2011. szeptember 26. INCA kimenetek

Részletesebben

Kényeztetett kalászosok, meggyötört kapásnövények, gyümölcsösök: a 2014-es év időjárásának áttekintése a növénytermesztők szempontjából

Kényeztetett kalászosok, meggyötört kapásnövények, gyümölcsösök: a 2014-es év időjárásának áttekintése a növénytermesztők szempontjából Kényeztetett kalászosok, meggyötört kapásnövények, gyümölcsösök: a 2014-es év időjárásának áttekintése a növénytermesztők szempontjából Vadász Vilmos Országos Meteorológiai Szolgálat, Budapest A 2014-es

Részletesebben

A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI

A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI HALLGATÓI SZEMINÁRIUM MAGYARY ZOLTÁN POSZTDOKTORI ÖSZTÖNDÍJ A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN KERETÉBEN DR. KULCSÁR BALÁZS PH.D. ADJUNKTUS DEBRECENI EGYETEM MŰSZAKI KAR MŰSZAKI ALAPTÁRGYI

Részletesebben

Környezeti és fitoremediációs mentesítés a Mátrában

Környezeti és fitoremediációs mentesítés a Mátrában Környezeti és fitoremediációs mentesítés a Mátrában A Zagyva- Tarna vízgyűjtője A két folyó között a Mátra Hol vagyunk? Gyöngyösoroszi 0 A Mátra földrajza A Mátra az Északi-középhegység része Európa legnagyobb

Részletesebben

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Allow Khomine 1, Szanyi János 2, Kovács Balázs 1,2 1-Szegedi Tudományegyetem Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék 2-Miskolci

Részletesebben