Fürdővendégek Balatonfüreden (különös tekintettel Szabolcs megyére és Nyíregyházára)

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Fürdővendégek Balatonfüreden (különös tekintettel Szabolcs megyére és Nyíregyházára)"

Átírás

1 KATONA CSABA Fürdővendégek Balatonfüreden (különös tekintettel Szabolcs megyére és Nyíregyházára) Az utóbbi időben megnőtt az érdeklődés a múlt századi fürdőkultúra, mint a polgári szabadidő eltöltésének talán legelterjedtebb, a közvélemény szemében a boldog békeidők" ikonjaként felsejlő módja iránt. 1 Az érett, igazán polgári jegyeket hordozó, a közgondolkodásban máig nyomokat hagyó fürdőkultúra a Monarchia időszakának sajátja, ugyanakkor az is tudott, hogy kialakulásának gyökerei egészen a XVIII. századig, a felvilágosodás eszméinek térhódításáig nyúlnak vissza. 2 A korabeli fürdőkultúra emlékeit számos forrás őrzi, és ez látszólag nem teszi nehézzé sajátos jegyeinek vizsgálatát, ám ha jobban szemügyre vesszük ezeket a forrásokat, akkor világossá válik, hogy egyrészt tekintélyes részük eleve propagandisztikus céllal készül, másrészt sok köztük a szubjektív elemeket szükségszerűen előtérbe helyező napló, levél, viszszaemlékezés. így ezek, bár számtalan érdekes adalékkal szolgálnak, nem alkalmasak arra, hogy a fürdőkultúrát társadalomtörténeti vonatkozásában próbáljuk meg feltérképezni. Van azonban egy forráscsoport, ami lehetőséget nyújt erre a kutatásra is; a vendégek nevét, foglalkozását és lakóhelyét tartalmazó fürdőlisták. Sajnos tény, hogy a legtöbb hazai fürdő esetében nem maradtak fent a statisztika számára is hasznosítható, azaz a teljes idényt lefedő vendégnévsorok. Ahol pedig valamilyen szerencsés körülmény folytán mégis teljes évi kurlista áll a kutató rendelkezésére, ott időbeli korlátokba ütközhet, mert gyakorlatilag csak az 1880-as évektől maradt fent egy-egy teljes idény névsora. Magyarországi viszonylatban tudomásunk szerint egyetlen kivételről beszélhetünk. Ez Balatonfüred, amelynek és évi idényéről is teljes névsor maradt fent, csakúgy, mint az 1860-as évekből, és így fúrdőseregének társadalmi és lakóhely szerinti összetétele is nyomon követhető már a kiegyezést megelőző időszakban is. Szerencsésnek mondható, hogy épp Füred esetében áll fenn ez a kutatási lehetőség, hiszen köztudott, hogy a füredi Savanyúvíz 3 a múlt század egésze folyamán az ország talán legismertebb, de feltétlenül egyik legnépszerűbb fürdője volt, amelynek tényleges történetiségét azonban igen nehéz tisztán kiemelni az idegenforgalom igényei által gyarapított közhelyek tömkelegéből. Ennek szellemében Füred egyik máig emlegetett epiteton ornansa az, hogy az ország, sőt a föld minden sarkából felkeresték a vendégek. Eddigi vizsgálataim alapján ez az állítás bizonyos értelemben igazolást nyert, hiszen a látogatók lakhelyére olyan példákat lehet felhozni, mint New York, Milánó, Lipcse, Olmütz, Vancouver, Tokió stb. Az állítás mégis finomításra szorul, ugyanis a fürdőlisták tömeges adatai alapján egyértelműen kiderül, hogy a külföldi látogatók száma csupán rendkívül szórványosnak nevezhető. Az egyetlen kivételt Bécs jelenti, A téma egészéről lásd Kósa László: Fürdőélet a Monarchiában. Bp., (a továbbiakban Kósa, 1999.) Erre vonatkozólag Kósa László: Fürdőkultúra és természetszemlélet kapcsolata a felvilágosodástól a 20. század elejéig. In: Európa híres kertje. Szerk. R. Várkonyi Ágnes és Kósa László. Bp., A Savanyúvíz a füredi fürdő közismert elnevezése volt a múlt században. A fürdőtelepet ezzel a névvel különböztették meg Füred falutól.

2 amelynek lakói rendszerint szép számmal látogatták Füredet. Tovább fűzve a fenti gondolatsort, azt is bátran kijelenthetjük, hogy egészen az 1880-as évekig Füred gyakorlatilag a Dunántúl néhány megyéjének és elsősorban Pest-Budának (Budapestnek) a kedvelt fürdőhelye volt, Magyarország más tájairól nem volt tömeges látogatottsága. Ez nyilván több okra vezethető vissza, amit az alábbiakban kísérelünk meg nagy vonalakban felvázolni. Állításunk igazolására e helyt egy tisztántúli vármegye, Szabolcs Füredre látogató lakóinak vizsgálatát helyezzük előtérbe mint konkrét esettanulmányt. (Itt jegyezném meg zárójelben, hogy az 1840-től 1916-ig terjedő időszak tizenhárom teljes fürdőlistát megőrző évének kutatása során, az egységességet szem előtt tartva, visszamenőleg is az évi megyerendezés utáni állapot szerint vizsgáltam.) 1. Forrásaink, a fürdőlisták Reményteljesen hangzottak a névsorból a leányok nevei, mint megannyi fürdői andalgás, szerelmes éjjeli zene, a legközelebbi farsangon való gyűrűváltás. Az asszonyok nevei mellé kötőtűk csörgését és nyári délutánok édesded pletykáit képzeltük. Míg a férfiak neve oly komoran tűnt fel a névsorban, mint a nagybőgő hangja a zenekarban. Voltak köztük nevek, amelyekhez csakis a savanyúvízzel kevert kerti bort lehetett elképzelni: más nevek a hosszadalmas ferblijátékot, mások ismét az esti táncot a társalgóban és a holdvilágos éjben való zenélést juttatták eszünkbe. " 4 Ekképp emlékezett Krúdy Gyula, Nyíregyháza szülötte, Füred szerelmese a fürdőlistákra az eredetileg a Magyarország hasábjain július 7-én megjelent írásában. De milyenek is voltak a nagy író által oly megejtő nosztalgiával bemutatott vendégnévsorok valójában? A füredi Savanyúvíz Hegedűs Zsigmond nevű vendége valamikor 1836 és 1839 között az alábbiakat írta a Panaszokjavítások, szépítések, javaslatok jegyzőkönyve 5 lapjaira: Kívánnám, hogy a főidény elmúlván tüstént az itt volt vendégeknek száma újságok által nyilvánosságra tétetnék, sőt az itt volt vendégeknek neve is ki is nyomtatva megszerezhetők volnának. " 6 Talán maga sem gondolta, hogy javaslatának megvalósulása már nem sokat várat magára: 1839-ben első ízben jelent meg Füreden a vendégek nevét, lakóhelyét és characterét", valamint a fürdő látogatóinak számát tartalmazó névsor, a fürdőlista. Még 1836-ban, amikor a fürdőt saját kezelésébe vonta tulajdonosa, a bencés rend, életbe lépett az előző évben megalkotott fürdői rendtartás. 7 Ennek értelmében a fürdővendégek adatait jegyzőkönyvbe kellett venni, még akkor is, ha magánházaknál szálltak meg. 8 Az adatokat úgynevezett Bevallási jegy Krúdy Gyula: Fürdővendégek névsora. In: Uő: Vadszőlő. Budapest, é. n. (a továbbiakban Krúdy, é. n.) Ez nagyjából a ma is használatos panaszkönyveknek megfelelő füzet volt, ahova azonban a vendégek panaszaik mellett jobbító szándékú javaslataikat is bejegyezhették. A panaszkönyv" eredetije az 1950-es évek során ismeretlen helyre került, tartalmának rekonstruálása az azt megelőző időkben készült tanulmányok révén lehetséges. Daday András: A régi Balatonfüredről. I. Gyógyászat, sz. (a továbbiakban Daday, 1945.) 216. Egyszersmind fürdő-rendszabályok dolgoztattak ki, melyek következő fürdőidényben életbe is léptettek." Orzovenszky Károly: Balaton-Füred és gyógyhatása. Pest, (a továbbiakban Orzovenszky, 1863.) A névsorok kellő szerkesztése és a meghatározott gyógy- és zenedíjak pontos beszedése végett, tartoznak a t. cz. vendégek megérkezésük után azonnal a bejelentési ivek rovatát kitölteni. " Jalsovics Aladár: A balatonfüredi gyógyhely és kirándulási helyei képekkel illusztrálva. Bp., (a továbbiakban Jalsovics, 1878.) 68.

3 (németül Fassiens Zettel) nevü adatlapokon rögzítették német és magyar nyelven. Feltüntették az érkező vendég nevét, valamint hogy vendégként, kereskedőként (iparűzőként), netán házalóként tartózkodik-e a fürdőn, és azt is, hogy a vendég melyik osztályba tartozónak vallja magát". Ezenkívül meg kellett jelölni hetenként, naponként és összesítve a tartózkodási időt és a kísérő személyek számát is (nők, 15 év alatti gyermekek, rokonok, társalgók, nevelők, nevelőnők, komornokok ez a beosztás egyébként tökéletesen megegyezik a soproni helytartósági osztály által kiadott rendeleten megtalálható beosztással). 9 A fürdőlisták, vagy ahogy akkoriban gyakorta nevezték, kurlisták az ilyen adatlapokon alapultak. Böngészésük rövid idő elteltével megszokott elemévé vált a fürdői életnek, 10 annál is inkább, mert a nevesebb európai fürdőkben már évtizedek óta divatozott a vendégnévsorok kinyomtatása, és azok a füredi látogatók, akik korábban megfordultak valamelyik cseh vagy osztrák fürdőhelyen ilyen lehetett a fent idézett Hegedűs Zsigmond is, már bizonyosan találkoztak hasonló nyomtatványokkal. így aztán Horváth Bálint bencés szerzetes 1848-ban megjelent Füredről szóló ismertetőjében már teljes természetességgel közölte: Minden megérkezett vendégnek a neve jegyzőkönyvbe vezettetik, s kinyomtatván 20 p. xr. előfizetés mellett a 'felügyelői hivatalban mindenhol kapható. "" A furdőlistákat a mindenkori nyár elejétől adták ki egészen az idény befejezéséig. A hivatalos idény a vizsgált időszak folyamán változott: Füreden általában május 15-étől szeptember 15-ig tartott. A XIX. század első felében és még a század derekán is a vendégek döntő hányada júliusban kereste fel a fürdőt, jellemző, hogy Füreden az Anna-bál eredetileg idényzáró bál volt, és sokan zárták le ezzel nyaralásukat. Szinte megijesztettek bennünket, hogy az Anna-bál után a fürdői közönség oly kevés és igénytelen számmal lesz képviselve... nem éppen mondhatnánk, mert noha a magasb arisztokratia nincs is képviselve oly élénk fürdői életünk, hogy legkisebb panaszunk sem lehet"' 2 vélekedett a Balaton-Füredi Napló évi egyik száma. 13 A Jókaival Füredre látogató unokahúga, Váli Mari szintén ismerte a bál utáni állapotokat: Mi az Esterházy vendéglőben kaptunk szállást Anna-bál utáni idő lévén: meglehetős jó szállást. "'" A Füredet valamikor az 1860-as évek közepén felkereső angol néprajzkutató hölgy, Rachel Herriett Busk pedig csodálkozva vette tudomásul, hogy a szüreti látványosság már nem az idény része: Füred egyik legnagyobb vonzereje a szüret, de a szezon érthetetlen módon épp akkor ér véget, mielőtt ez kezdetét venné. " I5 9 Fassiens Zettel Bevallási jegy. É. n. Városi Helytörténeti Gyűjtemény Irattára, Balatonfüred 10 Jegyet váltani mentem be reggelizés után az irodába. Benéztem az igazgatóhoz. Mondám, hogy fürdői leveleket írandó, szeretném tudni a vendégek létszámát. Merev arca azonnal kisimult, kikiáltott:»kisasszony adjon csak egy példányt a tekintetes úrnak!«s azután hozzám szólván monda:»ha jegyért tetszik jönni, az új íveket rendelkezésére adjuk«" Táncsics Eszter és Csorba Géza naplója. Szerk. Buza Péter. Bp., (a továbbiakban Táncsics - Csorba, 1994.) 59. " Horváth Bálint: A Füredi-savanyúvíz s Balaton környéke. (Moson)Magyaróvár, (a továbbiakban Horváth, 1848.) Hírharang. Balaton-Füredi Napló, sz Ezt a Győri Közlöny is megerősítette: Füreden a»pangó időszak«az idén nem augustusban esik! Az Anna-héti pesgést nem követte a tespedés: csak változtak a vendégek, a nélkül, hogy kevesbültek volna." Sz. M.: Utiképek. Győri Közlöny, sz Közli: Gerencsér Miklós: Újdonászi ódonságok Veszprém Vármegyéről ből. Pápa, (a továbbiakban Gerencsér, 1997.) Váli Mari: Emlékeim Jókai Mórról. Bp., (a továbbiakban Váli, 1955.) The lakes of western Hungary and the dwellers on their banks by R. H. Busk. In: Illustrated travels: a record of Discovery, Geography, and Adventure. Szerk. H. W. Bates. London, Párizs, New York, Saját fordítás.

4 Idővel a főidény vége kitolódott augusztus 20-ára, és ez a szobaárakban is jelentkezett: Lakások június 15-ig és augusztus 20-tól 30 %-al olcsóbbak. "' 6 Némi vendégforgalom persze még szeptember elején is akadt, ha nem is túl nagy. Ezt látszik igazolni, hogy amikor szeptember 12-ére a Balatont Siófok és Füred között nem egészen két héttel korábban úszva átszelő Szekrényessy Kálmán meghirdette, hogy bárkivel szívesen kiáll egy versenyúszásra a Füred-Siófok távolságon, nem akadt, csak egy bátor jelentkező (mellesleg ő is már a táv elején feladta a versenyt). 17 Az idény során egyszerre csak 1-2 ív jelent meg a vendégnévsorból, mindig az épp adott napokban a fürdőn tartózkodók adataival, így a teljes listát a fürdőidény végeztével kellett utólag összeállítani. Ebből következően sajnos meglehetősen kevés év esetében maradt fenn a teljes vendégnévsort tartalmazó lista: tudomásom szerint összesen 11 évről van szó. Az Országos Széchenyi Könyvtárban található az 1840-es, az 1852-es, az 1857-es, az 1863-as, az 1868-as, az 1869-es és az 1872-es év listája. 18 Az OSZK Mikrofilmtárában őrzik az 1884-es, az as, az 1909-es, az 1916-os és az 1917-es évekre vonatkozó listákról készült felvételeket, 19 ezekből azonban az 1909-es és az 1917-es hiányos, így statisztikai szempontból sajnos használhatatlan. Az 186l-es és 1862-es év vendégnévsorát az 1861-től 1863-ig megjelenő Balaton- Füredi Napló lapjai tartalmazzák (ezek sem teljes névsorok), míg az évi lista a balatonfüredi Városi Helytörténeti Gyűjteményben található meg. 2. Utazás Füredre Mielőtt a vendégnévsorokban fellelhető adatok segítségével megtekintenénk, hogy mit tudhatunk meg a Szabolcsból érkezett fürdővendégekről, elöljáróban érdemes más források bevonásával részletesebben vizsgálni néhány olyan tényezőt, amelyek jelentősen befolyásolhatták a füredi vendégsereg lakóhely és társadalmi rang szerinti összetételét. Maradva a dolgozatunk témájául választott megyénél, egyértelműen leszögezhetjük, hogy Szabolcs bizony meglehetősen messze esik még napjaink közlekedési viszonyai között is Balatonfüredtől. Ez pedig aligha növelte az onnan érkező vendégek számát, különösen, ha tekintetbe veszzük, hogy a megye területén és közelében egyaránt voltak jeles fürdő- és pihenőhelyek, melyek közül e helyt elegendő csupán Nyíregyháza-Sóstóra utalnunk. Pápáról igen szép útja van Balatonfürednek a Bakony hegységein keresztül: de bizony csaknem egész napi kocsiút az" 20 írta Váli Mari arra az útra emlékezve, amikor nagybátyjával látogattak el a fürdőre. Pedig Pápa mai fogalmaink szerint igazán nincs messze Füredtől. Ami a XIX. század közepének közlekedési viszonyairól elmondható, az jellemezte a Füredre való utazást is: azaz körülményes, lassú és meglehetősen kényelmetlen volt. Másfelől viszont Füred fekvése az országban viszonylag központinak volt mondható. Szerencsés helyzetet teremtett, hogy a posta személyszállító járatai már az 1830-as években érintették a közeli A balaton-furedi fürdőidény május 22-én nyittatik meg. A fürdőigazgatóság hivatalos közleménye. Közli:...szép magyar hazánknak tündérvidéke..." Emlékek, dokumentumok Füred múltjából Szerk. Németh Ákosné, Katona Csaba. Balatonfüred, Mi újság? Vasárnapi Újság, sz Országos Széchényi Könyvtár (a továbbiakban OSZK), P /1840, 1852, 1857, 1863, 1868, 1869, OSZK, Mikrofilmtár FM /1. Váli,

5 Veszprémet, ahonnan a füredi fürdőidény idején a kocsi továbbment Füredig ban a menetrend szerint Budáról 19 órakor indult a kocsi, és másnap 5 órakor ért Veszprémbe. 22 A fürdő vonzerejében rejlő anyagi lehetőségeket több fuvarozó is felismerte, így 1838-tól Budáról már magán-postakocsi is közlekedett Füredre, de csupán az utazás szervezettsége javult, rövidebb nem lett az útra fordítandó idő. Aki tehette, az egyenesen a lakóhelyéről is nekivághatott Fürednek bérelt vagy saját kocsival, ám ezzel a lehetőséggel leginkább csak a dunántúliak éltek, az ország más vidékeiről célszerűbb volt Pest-Budát megközelíteni, és onnan továbbutazni, így volt ez Szabolcs megye esetében is. Az 1835-ben Magyarországra érkező angol John Paget, aki később Erdélyben telepedett le Wesselényi Polyxéniával kötött házasságát követően, így írt saját füredi útjáról: Pesttől mintegy 80 mérföldnyire van egy szép kis fürdőhely, melyet Fürednek hívnak... pár napos kirándulást tettünk Füredre. Az út egészen Székesfehérvárig, ahol véget ért első napi utazásunk, kevéssé volt érdekes, kivéve Brunswick gróf szép kastélyát és csinos parkját Martonvásáron, ahol étkezni álltunk meg... A következő reggel áthaladtunk Palotán, s amíg pihent lovakra vártunk, körbesétáltunk a régi vár romjain... " Majd Veszprém érintése után: Közel volt az este, mire megérkeztünk a Balaton látóhatárához. " 2S Paget leírása jóformán teljesen egyezik az erdélyi Újfalvi Sándoréval, aki 1831-ben betegeskedő feleségével kereste fel Füredet. 24 Bártfay László Vörösmarty Mihály társaságában, 1838-ban megtett útja is hasonló, mint az angolé: hajnali 5-kor indultak, Baracskán álltak meg étkezni, majd Fehérváron át érkeztek Palotára, ahol az éjszakát töltötték, onnan hajnalban indultak tovább és délelőtt érkeztek Füredre. 25 Az út ára ekkortájt Pesttől Füredig - Zákonyi Ferenc számítása szerint mintegy 5 forint lehetett, figyelembe véve az 1839-es távolságtábla adatait és a díjszabásokat. 26 A füredi közlekedést az első balatoni gőzös, a Kisfaludy vízre bocsátása lendítette fel től naponta közlekedett a hajó felváltva Keszthely és Kenése között oda-vissza, érintve Füredet is. A magánkézen levő kocsijáratok ettől kezdve Kenésére vitték az utasokat, akik a gőzössel utaztak tovább. Pest ezzel jóval közelebb került Füredhez. 27 A Füredre utazók egyébként is szívesebben választották ezt az utazási formát, hiszen a kényelmetlen kocsiút helyett szinte felüdülést jelentett (legalábbis derűs időben) a hajóút, már csak a Balaton-parti táj látványa miatt is. A legnagyobb előrelépés a vasút megjelenése volt ra elkészült az úgynevezett déli vaspálya", azaz a Pest-Nagykanizsa vasútvonal. Ez érintette az akkor még jelentéktelen Czére Béla: Magyarország közlekedése a 19. században. Bp., (a továbbiakban Czére, 1997.) 83. Uo. Hungary and Transsylvania: with remarks on their condition, social, political and economical by John Paget. Philadelphia, Saját fordítás. A változatos, kies tájakon értünk Székesfejérvárra... A mind kellemesebb tájakon haladva másnap délre Palotára értünk... Délután feltűnt előttünk a szép Balaton egész nagyszerűségében. " Ujfalvy Sándor levele testvéréhez. Romladék, 1831 őszelő 27. Közli: Mezőkövesdi Ujfalvy Sándor emlékiratai. Közreadta: Gyalui Farkas. Kolozsvár, Vörös Károly: Füred és vendégei 1838 egy nyári hetében. Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei, sz. Zákonyi Ferenc: Balatonfüred. Veszprém, (a továbbiakban Zákonyi, 1988.) 414. Horváth,

6 Siófokot is, 28 ahonnan a füredi fürdőre utazók az immár kompként működő Kisfaludy fedélzetén kelhettek át Füredre. Mi több, a Füredre való átkelés már a déli vasút teljes vonalának befejezése előtt lehetővé vált, bár ekkor még nem Siófokról, hanem Szántódról 29 vágott neki a Balatonnak a gőzös: A balatoni fürdőélet számára is előnyös forgalmi kapcsolatot teremtett az új vonal. Az 1861-es fürdőidény megkezdésekor örömmel állapították meg a fürediek, hogy a vasút Füredet is közelebb hozta a fővároshoz. A Füredre igyekvő fürdővendégek Szántódig utaztak leginkább vonattal, Szántód és Füred között szeptember 15-ig a»kisfaludyt gőzös teremtett kedvező kapcsolatot. " 30 Hogy ennek a ténynek mekkora jelentősége volt, azt mi sem bizonyítja jobban, minthogy a vasúttársaság is ezzel a hírrel igyekezett reklámozni az új vasútvonalat: Folyó július 6-ától kezdve a nyári idő alatt minden szombaton fog egy személyvonat Fehérvárról Szántód-Füredre a Budáról jövő 7-ik számú vonattal kapcsolatban közlekedni... mi által a tisztelt közönségnek alkalom nyujtatik Balaton-Füred fürdőhelyet kevés óra alatt meglátogathatni, minthogy Szántód Füred közti közlekedés gőzhajó által eszközöltetik. " 3I A hajó és a vasút menetrendje igazodott egymáshoz, mindkettő naponta kétszer indult Pestről, illetve Siófokról. A Kisfaludy 1887-ig szolgálta az utasokat, ban nem volt gőzhajózás a Balatonon, az átkelést két komp biztosította Boglár és Révfülöp, valamint Szántód és Tihany között. 32 Ez az állapot csupán egy évig tartott, 1889-tól már egy új hajó, a Balatontavi Gőzhajózási Rt. tulajdonában levő Kelén nevű gőzös járta a Balatont, majd 1890-ben két újabb hajó is vízre került: ezek közül az egyik szintén a Kelén nevet kapta s, hogy össze ne keverjék a másik Kelénnel, átkeresztelték Baross névre a vasminiszter" emlékére: ez napjainkig használatban van, újra Kelén néven, míg a másik, a Helka nevű, nemrég állt újra szolgálatba, miután évtizedekig partra vontatva működött Füreden mint vendéglő." A századelőn még két újabb hajó került vízre, 1909-ben a Kisfaludy és 1913-ban a Jókai. 34 Meglehetősen későn ugyan, de 1909-ben Füredet közvetlenül is elérte a vasút. A Balaton északi partján húzódó vonalon külön állomása volt és van ma is Arácsnak és Fürednek. A vasútvonal mérnöke, Vasdinnyei Pál a Balaton lapjain mutatta be ezt a két állomást az új vasútvonalról írott cikkében: Az Arács-Balatonfüred közút mellett létesített Ar ács megállótól állandó lassú eséssel érünk a balatonfüredi nyaralók háta mögött Balatonfüred állomásra. Ez a község és a fürdőtelep között középen fekszik, s míg egyrészt kielégíti a község forgalmát, addig másrészt a fürdőtelep nyugalmát sem zavarja. Külön érdekessége az új vasútvonalnak, hogy Maga Siófok csak 1866-tól rendelkezett állomással, okait Erdősi Ferenc foglalta össze: Siófok részben útcsomópontként, részben Balatonfüred elérése érdekében és a kezdődő idegenforgalom funkciója miatt kapott állomást később, 1866-ban, Erzsébet királyné tervezett látogatása előtt." Siófok közlekedéstörténete. In: Siófok. Várostörténeti tanulmányok. Szerk. Kanyar József. Siófok, Még Siófoknak sem volt az első két évben indóháza, mint ahogy a Szántód és Füred között a forgalmat lebonyolító Kisfaludy gőzös sem tudott Siófokon kikötni, csak a szántódi vasútállomás előtti»hajókiállóról«, ahonnan híd vezetett a tóra, s csónakok vitték az utasokat a mély vízben álló hajókhoz. " Kanyar József: A dél-balatoni fürdőkultúra kialakulása. História, sz. 23. Lovas Gyula: 125 éves a Buda-Kanizsa vasútvonal. Bp., Élvezeti vonatok. A Cs. Kir. Szab. Déli Államvasúttársaság és a Lombardiai-Velencei és Központi Olasz Vasúttársaság röplapja. Bécs, július 2. Városi Helytörténeti Gyűjtemény Irattára, Balatonfüred. Dezsényi Miklós - Henády Ferenc: A magyar hajózás története. Bp., Uo Czére, Vasdinnyei Pál: A balatonvidéki vasútról. Balaton, sz. 8.

7 első utasa nem más volt, mint Vaszary Kolos: A hercegprímás... mint rendesen, az idén is Balatonfüreden tölti a nyarat. Május másodikán utazott el kedvelt nyaralóhelyére, s hogy az agg főpásztort megkíméljék a fárasztó hajóúttól, a kormány megengedte, hogy szalonkocsiját a még meg sem nyílt vonalon vontassák Balatonfüredre. " 3Ó 3. Költségek a fürdőzés ára Tény, hogy Füred igen szép bevételt hozott évről évre a bencés rend kasszájába. Amikor augusztus 15-én egy tűzvész komoly károkat okozott a fürdőtelepen, s emiatt az Esterházyakat, mivel a tűz az ő birtokukon álló kocsmából csapott át a fürdőtelepre, perelte a tihanyi apátság, nem várták meg a bizonytalan kimenetelű per végét, amelytől a kártérítést remélték, hanem a következő nyár elejére a tűz okozta károkat teljesen rendbe hozták, jóllehet ez forintját emésztette fel az apátságnak." Mindez busás hasznot sejtet, hiszen ezt aligha tették volna, ha nem biztosak benne, hogy a bevételekből néhány év alatt megtérül a károk helyreállítására fordított összeg. Ebből viszont arra lehet következtetni, hogy Füred nem tartozott az olcsó fürdőhelyek közé. Nem lehet kétséges, hogy ez a tényező is befolyásolta a fürdővendégek Összetételét. A fürdőhelyen való időzéssel kapcsolatosan legelőször felmerülő költség az utazásé volt. Ez természetesen kinek-kinek lakóhelyétől függően terhelte meg a pénztárcáját. Mint már esett róla szó, az egyik leggyakrabban használt útvonal, a Pest-Füred távolság ára mintegy 5 forintot tett ki az 1830-as és az 1840-es évek fordulóján a személyszállító kocsik szolgálatait igénybe vevők számára. Pontos képet kaphatunk a másik sűrűn használt útvonal, a Siófokon át történő utazás költségeiről Jalsovics Aladár munkájából az évre vonatkozóan. E szerint az út ára Pestről Siófokra a II. osztályon 6 Ft 25 kr, a III. osztályon pedig 4 Ft 70 kr volt, míg Székesfehérvárról 4 Ft 30 kr (II. osztály), illetve 3 Ft 45 kr (III. osztály), Nagykanizsáról pedig 5 Ft 90 kr (II. osztály), illetve 4 Ft 50 kr (III. osztály) volt. 38 A vasútjegy árához jött még a Siófokról Füredre való átkelés költsége: Helyárak a Kisfaludy gőzösön Siófok és Balaton-Füred közt: 1-ső hely 1 ft 68 kr, 2-ik hely 1 ft 12 kr, 3-ik hely 56 kr. " 39 Ugyanakkor viszont a Füredre utazók számíthattak némi kedvezményre a vasút részéről:...minden Budapestről, Székesfehérvárról és Nagykanizsáról Füredre utazó vendég, ünnep és vasárnapokon... kéjutazónak tekintetik s így tetemes árleszállítást kedvezményben részesül a vaspályán és a balatoni gőzhajón... Nagyon természetes, hogy ezt (füredi kéjút) az illető indóháznál jegyváltáskor fel kell említeni. " 40 Baross Gábor minisztersége idején a MÁV már rendszeresen biztosított kedvezményeket a fürdőre utazók számára: Az 1880-as évektől kezdték Magyarországon bevezetni a fürdőkre szóló vasúti kedvezményeket. A MA V, majd a Monarchia más vasúti társaságainak vonalain 33 százalékos mérsékelt árú jegyet lehetett a fürdőkre váltani. " 4I A fürdőre megérkezve külön kellett fizetni a különféle fürdői szolgáltatásokért is, melyeknek az ára mindenkor pontosan rögzítve volt. Táncsics Mihály leánya, Eszter, aki férjével, Csorba Gézával és édesanyjával 1873 nyarán kereste fel Füredet, rendkívül szívélyes A balatoni vasút első utasa. Balaton, sz. 2. Zákonyi, Jalsovics, Uo.81. Uo.81. Kósa László: Fürdőre utazni. Rubicon, sz. 34.

8 úriemberként írja le a fürdőigazgató Écsy Lászlót, aki azonban a költségek kérdésében teljességgel hajthatatlannak bizonyult: Benéztünkaz igazgatói irodába, az igazgató Dr. Écsy úrnak esze ágában sincs, hogy a szobák árából valamit is leengedne! Azt mondta a mamának:»lelkem! az nem lehet.«" 41 Ha azonban a vendég állta a költségeket, akkor nemigen volt panasza az ellátásra. A fürdő Dezső Dániel nevü vendége elégedetten írt Körmenden élő szüleinek elszállásolás körülményeiről:... mi itt az első vendéglőben vagyunk tekt. Écsy László a füredi fürdőnek főfelügyelője (inspector) ád, amit csak szükséglünk... Külön szobánk volt két ággyal jó hely. " 43 Kultsár István lapja, a Hazai Tudósítások már az 1820-as években is rendszerint közölt hirdetéseket a fürdői szolgáltatások árairól. így például 1825-ben közli a lap a szállások árát (1 forinttól 1 forint 30 krajcárig terjedő összeg), egynapi ebéd árát (54 krajcár), az istállóbérletet (18 krajcár két lóra), illetve a kádas és balatoni fürdők árát (8-tól 48 krajcárig terjedtek az árak, attól függően, hogy milyen kádat vagy hidegfürdőt választ a vendég). De külön kellett fizetni 44 a gyertyáért, a szénáért, zabért, a palackozott savanyúvízért, sőt az urasági pecsétért is, ami a palackot hitelesítette. A pecsét nélküli palack olcsóbb volt s nem is kevéssel: Üveg hozzáadással, urasági pecséttel egy üveg savanyúvíz Üveg nélkül urasági pecséttel Üveg, s pecsét nélkül csak szurokkal 22 xr. 8 xr. 3 xr. " 4S Legdrágább tehát az üveg megszerzése volt. Mindezt kellőképpen meg is indokolták, alátámasztásképpen több érvet is akkurátusan felsorolva: Minekutána ezen hasznos, és eléggé meg nem becsülhető orvosló víznek igazi híre, a továbbra nem csak hazánkban, hanem külföldre is való szállításban egyedül jó rendtartás, és egy bizonyos felvigyázás alatt tartathatik fenn. Azért a visszaélésnek, s történhető meghamisításoknak megelőzésére, az is tudtára adatik tek. publikumnak: hogy a messzebb szállítandó üvegeknek éjféle savanyóvízzel való megtöltése, (mellynek határozott ideje vagyon), szoros becsináltatása, s a hitelességet adandó uradalmi pecsétek felütése a helybéli orvosdoktor úrnak felvigyázása alatt, az itt való patikáriusra bízatott, melyre nézve az ára következendő: 36. Egy üvegnek savanyóvízzel való megtöltéséről, és a mondott módon való bedugaszolásától, melyhez dugasz, szurok bőr, spagéta, spanyolviasz, és gyertya kívántatik, üveg hozzáadásával 20 xr. " 46 A szolgáltatások árai közötti nagy eltérések igen jól mutatják, hogy a vendégek anyagi helyzete nem volt egyforma, és ezzel a fürdő vezetői is tisztában voltak. Fürdőn ugyan cél volt a vendégek közti látszólagos egyenlőség megteremtése, ezt szolgálta például a közös asztal, a Táncsics - Csorba, Dezső Dániel levele szüleihez. Balatonfüred, augusztus 26. Városi Helytörténeti Gyűjtemény Irattára, Balatonfüred ben pl. az alábbi szolgáltatásokat tüntették fel nyomtatva a számlán mint vélhetően leggyakrabban igénybe vetteket: ágy, istálló, kocsiszín, gyertya, széna, zab, szalma, konyha. Az abban az évben érkező első vendég, aki április között időzött Füreden, 4 forint 21 krajcárt fizetett, de ő a szobán (ágy) kívül, csak gyertyát használt. Veszprém Megyei Levéltár. Üdülőhelyi (Balatonfüred-Savanyúvíz) iratok. XII. 4/h. 11. d. Számadások. Hirdetés a balatonfüredi savanyú vízről. Hazai Tudósítások, sz. 12. Árszabása azon cikkelyeknek, melyek a szállásbeli alkalmaztatásra, kosztra, fördésre, nem különben a savanyóvíz szállítására nézve, a fördői rendtartásokkal egyetemben az illető uradalom által 1825-dik esztendőre a balatonfüredi savanyóvízre határoztattak. Hazai Tudósítások, sz. (a továbbiakban Árszabása..., 1825.) 5.

9 table d'hot, de sokan sérelmezték, hogy még az árak és szolgáltatások eltérése is érezteti az egyes vendégek között fennálló társadalmi és vagyoni különbségeket. Ez a probléma aztán a Monarchia idején is tovább élt, a Kastengeist jóformán minden fürdő légkörét belengte, amihez ráadásul esetenként hol jobban, hol kevésbé fellángoló antiszemitizmus is társult. Ez utóbbi ellen a fürdők vezetői igyekeztek fellépni, hiszen a zsidóság a fizető kereslet jelentős hányadát tette ki. Az árak közti különbségek a fürdő szemszögéből nem a megkülönböztetést, hanem teljesen logikus módon pusztán a minél magasabb bevételt célozták. Jellemző az 1825-ös kínálatból, hogy az 54 krajcár/fő költségű ebéd fogásait külön-külön is meg lehetett rendelni, sőt mint az újság is írja, egyes ételeknek... némely olcsóbb, némely drágább nemei volnának, az itt kitett árt középárnak kell tekintetni. ""A reformkor idején ezek az árak 1837-ig nemigen változtak, így aki visszatérő vendég volt, tudhatta, hogy mire számíthat ben a vármegye a legfontosabb szolgáltatások árait a következőképp szabta meg: lször Egy fürdésér az első rendbéli 48 9 szobába fürdőknek 48 xr. Iszor A' második rendbéli különszobákba egy fürdésér 36 xr. 3szor A' Közönséges 50 szobákba jelesen hol 3 kád van egy fürdésért 12 xr. a' Kőppölőzéssel együtt 42 xr. 5ször Egy A czél 5 ' fürdőiül 15 xr. 6szor A' Kézen és Lábon való érvágásért Egyízben 20 xr. 7szer Egy foghúzásért 20 xr. 8szor Egy Különös 52 szobában való fürdésért a' Kőppölőzéssel egyetemben az első rendbéli Szobákban 1 fl. 18 xr. 9szer Egy Borotválásért a Borbély műhelyben 5 xr. A' Szálláson pedig 15 xr. Wszer A' második rendbéli szobákba a'fürdés Kőppölőzéssel Együtt 1 fl. 6 xr. " Si Ugyanezen szolgáltatások árai 1825-ben a következők voltak: Egy különös fördőtől a felső sorban 48 xr. 27. detto detto az alsó sorban 36 xr. 28. Egy közönséges fördőtől, ahol 6 kád vagyon 12 xr. 30 Egy acélos fördőtől 15 xr. " ss Uo. 5. elsőosztályú másodosztályú Olyan szoba, ahol több kádat is elhelyeztek, tehát a fürdőző nincs egyedül. A forrásból nem derül ki egyértelműen, hogy mi értendő Aczél fürdő" alatt. Vélhetően fémkádakról van szó, mivel a fürdővizet általában fából készült kádakban, dézsákban helyezték el a szobákban. Olyan szoba, ahol csupán egyetlen kádat helyeztek el. Fürdői árszabás, Városi Helytörténeti Gyűjtemény Irattára, Balatonfüred. Leopold von Dernath német nyelvű munkája ugyanezeket az adatokat közölte: Für ein Extra-Bad in der Obern Reihe 48 Für ein Extra-Bad in der Unter Reihe 36 Für geneins, weihen 6 Wannen erthalt 12 Stahlbad 15" Leopold von Dernath: Merkwürdigkeiten des Königreichs Ungarn. Kassa, Árszabása,

10 1837 után nagyobb áremelésre került sor (az építkezések és a korszerűsített fürdőtelep megemelkedett költségei miatt), példának okáért a melegfürdőkben az árak az eddigiek mintegy két és félszeresére emelkedtek. A XIX. század második feléből is maradtak fenn adatok a költségekre nézve. Szerencsére Jalsovics Aladár már többször idézett munkájában a fürdői szolgáltatásainak árait is közli 1878-ban 56. Egy első osztályú márványkád-fürdő Ifi Első osztályú fakadfürdő Másodosztályú kádfürdő délelőtt délután délelőtt délután 80 kr 70 kr 50 kr 40 kr Gőzfürdő zuhannyal Első osztályú hidegfürdő Második osztályú hidegfürdő Ifi 50 kr 25 kr" Látható, hogy a balatoni hidegfürdők árai jóval olcsóbbak voltak, mint a fűrdőházakban található kádfürdőké. 57 Az árak nem tűnnek különösebben drágának, de ha figyelembe vesszük, hogy az általában hetekre érkező vendégeknél ezeknek a költségeknek a többsége napi kiadás volt, akkor már feltétlenül komolyabb összegekkel kell számolnunk. Ebből következően panaszkodtak is a fürdővendégek a magas árakra állandó jelleggel, így például a Győri Közlöny felvágott nyelvű tudósítója, aki megértőleg" ír a magas árakról:... majd minden fürdőnek célja a»megszivatás«, s mert az eperszedés csak néhány hónapig tart, s a bérlő szép leányú apa, kinek jövőjéről gondoskodni tartozó kötelessége nem magaslom! " 5H 1880-ban a Vasárnapi Újság tudósítója bírálta a füredi árakat és szolgáltatásokat: Balaton-Füredről... szó sem lehet, éppen olyan kegyetlen drága, mint amaz (ti. Otátrafüred), csakhogy kevesebb kényelmet és kevesebb természeti kincset ád: forróságban él az ember drága pénzen: szóval egészen magyar embernek való hely, aki minden kellemetlenséget eltűr. " 59 A szállások költségei között hasonlóképpen nagy eltéréseket tapasztalhatunk. Jalsovics Aladár 1878-as adatai alapján képet alkothatunk arról, hogy még a négy legjelentősebb szálláshelyen bérelhető szobák árai között is mekkora szakadékok tátongtak. Az Új-fürdőház legdrágább szobája ekkor 3 Ft 80 krajcárba, míg legolcsóbb szobája 1 Ft 60 krajcárba került. Ugyanezek az adatok az Ó-fürdőház esetében: 1 Ft, illetve 3 Ft 50 kr, a Nagyvendéglőben esetében pedig 1 Ft 10 kr és 3 Ft 30 kr. A legnagyobb eltérések a Horváth-ház áraiban mutatkoznak meg: 70 kr és 5 Ft 50 kr között ingadoztak az egynapi szállás költségei. 60 Jalsovics, A balatoni fürdők legolcsóbb kabinjában ötször-hétszer is megfürödhetett valaki, ha ezt, s nem a melegfürdő előkelő szobáit választotta. " Hudi József: A balatoni fürdőkultúra a reformkorban. Zalai Gyűjtemény. 28. Zalaegerszeg, Gerencsér, H. Z.: Keszthelyi fúrdő-riadozás. Vasárnapi Újság, sz Jalsovics,

11 A fürdői költségeket idővel az is növelte, hogy a Helytartótanács soproni osztálya rendeletet adott ki a fürdői gyógydíj (kurtaxa) 61 bevezetéséről, ami megfelel a napjainkban használatos idegenforgalmi adónak (magam 1993 elején Esztergomban még élőbeszédben találkoztam a kurtaksa szóval): A soproni cs' kir. helytartósági osztály folyó évi május 18-án és május 15-én és június 12én 229/2863. és sz. alatt kelt magas' rendeletei szerint minden fürdővendégnek, ki 5 napon tul a Füredi fürdőhelyen, vagy a szomszéd helyeken tartózkodik, 62 ugy szintén azon kereskedő, iparüző, vagy házalónak is, ki kevesebb vagy több ideig üzlete végett ottan megfordul a kirendelt díjat meg kell fizetni. " 6i A fürdővendégeket három osztályba sorolták a gyógydíj kivetése szempontjából. Azok, akik 5 napnál tovább tartózkodtak fürdőn, 3 forintot fizettek (első osztály), akik a fürdőhely környékén laktak, azok 2 forintot (második osztály), a kereskedők, iparüzők és házalók pedig a díj meghatározott hányadát fizették hetenként, illetve hónaponként (harmadik osztály). Természetesen fizetni kellett a kísérőknek is: A gyógydíj fizetésére először köteleztetik a családfő, azután ennek neje, gyermeke 15 éven felül, rokona, társalgója, nevelője, nevelőnője és komornoka. "** A kurtaxa bevezetése tehát jelentősen megemelte a fürdőn tartózkodás költségeit. Frankenburg Adolf, aki ben kereste fel Füredet, kiadásairól ekképp emlékezett meg: cikkemet tizenöt forinttal honorálta, éppen annyival, amennyibe egy napi mulatósom került Füreden. " 6S A fizetendő összeg idővel kisebb-nagyobb változásokon ment keresztül ban ez a díjszabás volt érvényben: 3 nap után 1 Ft 50 kr, 5 nap után 2 Ft, 10 nap után 3 Ft, 10-nél több nap után 4 Ft. 66 Az 1870-es évekre egyre több lett az olyan vendég, aki csak pár napig időzött a fürdőn (futóvendég), de az olyan is, aki akár egész nyarát egy helyen töltötte. Ennek az időszaknak a gyógydíjairól a nyaranta Füreden praktizáló jeles orvos, Mangold Henrik közlése alapján alkothatunk képet (az adatok 1876-ra vonatkoznak): 3 nap után 2, 5 nap után 3, 10 nap után 4, 10 nap és 6 hét között 5, 6 hét felett 6 forint volt a gyógydíj. Ráadásul 1870-től 67 már zenedíjat is kellett fizetni: 24 óra után 50 krajcárt, 3 nap után 1 forintot, 10 nap után 2 forintot. 68 Jalsovics két évvel később megjelenő munkájában minimális eltéréssel ugyanezeket az összegeket közli, de ő megemlíti a futóvendégek zenedíját is: 1 napra 50 krajcár. 69 A zenedíj bevezetését indokolttá tette, hogy korábban többször is volt példa arra, hogy az idényre szerződtetett,2 ' 3 A >5,6,7,8 89 Meg kell azonban jegyezni, hogy a gyógydíj kivetésével Füred a nyugat-európai normákhoz alkalmazkodva járt el. Épp az előző évben, 1854-ben tett fürdőügyi tanulmányutat Écsy László Ausztria és Csehország fürdőhelyein s az ott tapasztaltak alapján egyetértett a gyógydíj bevezetésével. Erre nézve: Daday András: Az első magyar fürdőügyi tanulmányút. Az Országos Orvostörténeti Könyvtár Közleményei, A Füreddel ma már egybeépült Arácsról már 1848-ban a következőket írta Horváth Bálint: A 'lakosok e' mellett nyári hónapokban az össze sereglő savanyúvizi vendégek közöl sokan kiszorulván a szomszéd helységekbe, ezekből is tetemes hasznot hajtanak. " Horváth, Figyelmeztetés. Balatonfüred, 1850-es évek. Városi Helytörténeti Gyűjtemény Irattára, Balatonfüred. Uo. Frankenburg Adolf: Az ágyak és szekrények alatt is turkáltak. In: A föld megőszült. I. Bp., Szerk. Tóth Gyula Orzovenszky, Sörös Pongrác: A tihanyi apátság története. II. Tihany, mint fiókapátság től napjainkig. Bp., (a továbbiakban Sörös, 1911.) 428. Mangold Henrik: Balaton-Füred gyógyhatályainak és gyógyhelyi viszonyainak rövid rajza. In: Adatok Zala megye történetéhez. I. Szerk. Bátorfi Lajos. Nagykanizsa, Jalsovics,

12 zenekarok fizetés hiányában idő előtt elhagyták a fürdőt: 70 A muzsikusok az idén is megszöktek, mivel már több napokig semmit sem kaptak " 7I Arra is volt példa, hogy a vendégekből jött létre alkalmi zenekar: Ma reggel mentek el a zenészek, t. i. a Farkas Miska bandája, s jöttek a veszprémiek De ezek oly annyira szegények, hogy hangjegyekből játszani sem tudnak, vagy legalább igen nehezen. Van itt egy pápa ref. főiskolai növendék, Kálmán Farkas, ki már itt mint a dalárda vezetője egy tanulókból álló bandát alakított s meglehetős sikerrel húzták, ő a maga bandája számára különféle darabokat is szerzett meglehetős ügyességgel 3-4 hangra s azt játszták. " 72 Az idő múlásával mind differenciáltabbá vált a kurtaxa kivetése ban már más-más összeget kellett fizetni a 4-5, 6-7, 8-10, 11-14, 15-21, illetve a 22 vagy több napot Füreden idéző fürdővendégnek, ráadásul a gyógydíj életkor szerint (1-10 és évesek, valamint 15 évesnél idősebbek) is súlyozva volt. Nem kellett fizetnie a tihanyi apátnak, a pannonhalmi főapátnak és kíséretüknek, az orvosoknak és családjuknak, a katonák közül az altiszteknek és a közlegényeknek, továbbá a cselédeknek és a vagyontalansági bizonyítvánnyal rendelkezőknek. További kedvezmény volt, hogy ha valaki a fürdőtelep külső részén lakott, az a kurtaxának csak a felét fizette. E szerint egy felnőtt férfi, ha nem tartozott a mentesítettek körébe és a fürdő belterületén vett ki szállást, 4-5 napi tartózkodás után 4 koronát, 22 napnál hosszabb tartózkodás esetén 24 koronát rótt le gyógydíjként től a füredi és arácsi villatulajdonosokra is kivetették a kurtaxát. 73 Látható tehát, hogy az árak folyamatosan emelkedtek, s mivel a vendégek többsége nem egyedül, hanem családostól, személyzettel érkezett, a füredi nyaralásnak elengedhetetlen feltétele volt a megállapodott anyagi helyzet. Az olcsóbb áruk és silányabb szolgáltatások a kevésbé tehetősek jelenlétét is lehetővé tették, ők viszont a szórakozásokból aligha vehették ki olyan mértékben a részüket, mint a jobb helyzetben lévők. Megkockáztatható, hogy főleg közülük kerültek ki azok, akik elsődlegesen a gyógyulást keresték Füreden. Ugyanakkor, dacára az anyagi háttér nyilvánvalóan meghatározó voltának, nem feledkezhetünk meg a mentális tényezőről sem. Az anyagi háttér és a polgári mentalitás együttes létét igazolja az olyan városok lakóinak nagyobb számban való feltűnése Füreden, mint Nagyvárad, Kassa, Kolozsvár. A mentalitással kapcsolatosan nem lehet eléggé hangsúlyozni a korábban nem létező, polgári értelemben vett szabadidő összefüggését a fürdőélettel. Petneki Áron pontosan fogalmazta meg ennek lényegét: A fürdővendégek összetételének vizsgálata azt bizonyítja, hogy elsősorban azok tudtak nyáron üdülni, akik anyagilag többé-kevésbé függetlenek, ill. munkájuk nem köti őket bizonyos szezonhoz. *' 74 A tudatosan pihenésre, kikapcsolódásra szánt időt a városi polgárság igénye alakította ki. A folyamatos, állandó munka, amelyet a mezőgazdasági jellegű munkálatokkal ellentétben az időjárás, az agrárterminusok kötöttsége nem befolyásolt, tudatosan kialakított szabadidőt hozott létre, mely szinte természetesen esett egybe a kellemesen meleg nyárral. A városi, polgári rétegek fürdői többségét igazolja közvetetten Előfordult, hogy a színészeket sem fizették rendesen: Fizetésünk Füreden sem járt ki pontosan." Kassai Vidor emlékezései. H. n., é. n Daday, Szabadi: Levelezés. Győri Közlöny, sz Közli: Gerencsér Miklós: Újdonászi ódonságok Veszprém Vármegyéről ből. Pápa, Sörös, Petneki Áron: A magyarországi gyógyfürdők idegenforgalma és vendéglátása a XVIII. század végén és a XIX. század első felében. In: Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum Évkönyve. Bp

13 az is, hogy augusztus lassan elveszítette utóidény jellegét, melyet korábban az teremtett meg, hogy a fürdőn időző birtokos nemességnek július után vissza kellett térnie birtokára az aratási munkálatok miatt. 75 Ha megvizsgáljuk, hogy milyen jellegű településekről érkeztek a fürdővendégek, egyre több városiasodon: helységet láthatunk a listán. Mindezek alapján leszögezhetjük, hogy a fürdővendégek lakóhely szerinti megoszlását nem függetleníthetjük a társadalmi rétegek szerinti megoszlástól, a kettőt összefüggéseikben is kell vizsgálnunk. 4. A szabolcsi vendégek Füreden Krúdy füredi témájú müveinek ismeretében az olvasónak akár olyan benyomása is támadhat, hogy Füreden lépten-nyomon egymásba ütköztek az író szűkebb pátriájából, a Nyírségből érkezett bocskoros nemesek. Visszatérő alakjai Matskási 76 és Mitskei, a két nyíri kurtanemes (A silbak, Mitskei és Matskási, Esti órák stb.), míg az Ál-Petőfi c. művében a múlt század második felének jeles nyíregyházi polgára, Szénf(f)y Gusztáv alakja tűnik fel a frissen megalakult Balatoni Dalárda vezéralakjaként. 77 A valóságban amint az az utazási viszonyok és a fürdőhelyi költségek elemzése után már gyanítható korántsem voltjellemző, hogy a szabolcsiak nagy számban képviseltették magukat a számukra távol eső és drága fürdőhelyen. Az általunk vizsgált 11 év során Szabolcs megye területéről Balatonfüredre érkezett fürdővendégek adatait a mellékelt táblázaton láthatjuk összesítve. Az egyes rovatokban látható számok közül az első az adott helységből egy évben Füredre érkezett vendégek számát jelöli, míg a második szám azt, hogy közülük hányan kerültek fel név szerint a fúrdőlistára. A Bevallási jegyeken ugyanis csak egy vendég szerepelt név szerint az érkező családok vagy társaságok esetében, így van ez a fürdőlistákon is. Sokszor a név és a foglalkozás után nem szerepel semmi, és csak a vendégek száma rovatból derül ki, hogy az illető nem egyedül érkezett. De előfordulnak olyan megjelölések is, mint például:... és nevelője,... és családja,... nejével,... gyermekeivel, sőt egy ízben... anyjával. A családtagok, a személyzet, röviden a kísérők, név szerint nincsenek rajta a kurlistákon. így például 1857-ben Nagykálióról 4 vendég kereste fel Füredet, de közülük csak ketten azonosíthatóak név szerint is, a két másik családtag vagy személyzet lehetett. Mit árul el számunkra ez a táblázat? A vizsgált 11 év során mindössze 19 szabolcsi helységből keresték fel Füredet. Csupán összehasonlításként: Somogy megyéből 97, Veszprémből 83, Zalából pedig épp 100 helység bocsátott ki vendégeket Füredre ugyanezen 11 év során. Ugyancsak a táblázat alapján azt is megállapíthatjuk, hogy melyik évben hány vendég érkezett Szabolcs megye területéről: 1840-ben 2, 1841-ben egy sem, 1952-ben ugyancsak 2, 1857-ben 9, 1863-ban 4, 1868-ban 7, 1869-ben 11, 1872-ben 8, 1884-ben 13, 1908-ban 15, míg ban 31. Vagyis a szabolcsi vendégek száma lényegében folyamatos emelkedést mutat. Ez az emelkedés azonban, a megye egészét tekintve, meglehetősen csalóka, mert még egy pillantást vetve a táblázatra világossá válik, hogy a növekedés mögött gyakorlatilag a nyíregyházi vendégek növekvő száma bújik meg. Ez pedig világosan mutatja annak a megállapításnak az igazát, miszerint a városi, polgári mentalitás döntő szerepet játszik a fürdőre járás divatjának elterjedésében, csakúgy, mint a közlekedési viszonyok javulása, a vasút kiépülése is Krúdyt idézve: Volt külön névsora az aratás előtti fürdővendégeknek: új»kúrlista«készült cséplés után, amikor a falusi és pusztai honoráciorok mentek el fürdőzni a nehéz munka után. " Krúdy, é. n. 62. A füredi gavallérok között volt egy bizonyos Matskási Miklós nevezetű nyírségi úriember. " Krúdy Gyula: A silbak. In: Uő: Szerenád. Bp., Krúdy Gyula: Ál-Petőfi. Lehullt csillag fénye. In: Uő: Aranyidő. Bp.,

14 A Szabolcs megye területéről Balantonfüredre érkező fürdővendégek száma ( ) Év o Helység Az egy adott helységből Füredre érkezett vendégek száma, illetve a fürdőlistára név szerint felkerültek száma Nyíregyháza 1: :1 1:1-3:2 6:5 7:6 11:5 19:14 Nagy kalló 1:1-1:1 4:2 3: Székely - - 1: :2 - - Kisléta : Gáva : Kisvárda :2 2:2 1:1 3:3 1:1 - Nyírbátor : :1 Kállósemjén : Sényő : Tiszadada : Új fehértó : :1 Őrladány : Nyírvaja :1 - - Nyíradony :1 - Balkány :1 - Ajak :1 Geszteréd :1 Ibrány :2 Petneháza :1

15 Valamennyi szabolcsi helységet és valamennyi évet figyelembe véve, csupán a két XX. századi évben fordult elő, hogy egy adott településről tíznél többen érkeztek Füredre: ban 11 -en, 1916-ban 19-en kerekedtek fel Nyíregyházáról. A megyeszékhelyi címet Nagykállótól átvevő, a XIX. század egésze folyamán rohamos léptékben fejlődő Nyíregyháza jelentőségét, Szabolcs megyén belüli vezető szerepét ezek a tények is jelzik. Ezt támasztják alá az alább közölt táblázat adatai is, amelyek azt mutatják, hogy melyek azok a városok 1916-ban, ahonnan legalább 10 vendég érkezett Füredre. Nyíregyháza ezen a táblázaton a maga 19 lakosával az előkelő 13. helyen áll. Helység Az egy helységből érkezett vendégek, Illetve a fürdőlistára név szerint felkerültek száma Budapest 1741:916 Győr 63:36 Kolozsvár 50:24 Bécs 37:27 Kassa Székesfehérvár 33:23 Veszprém 37:20 Szombathely 26:14 Miskolc 24:13 Pécs 22:17 Komárom 22:13 Nagykanizsa 20:14 Nyíregyháza 19:14 Kaposvár 19:12 Zalaegerszeg 18:9 Nagyvárad 17:9 Marosvásárhely 15:7 Békéscsaba 14:9 Debrecen 14:9 Arad 13:6 Összesen 4119:2213 Ami a többi szabolcsi települést illeti, különösebb kockázat nélkül leszögezhetjük, hogy ezek esetében kevés kivétellel (erről lejjebb még szót ejtünk) csupán esetlegesen, szórványosan fordult elő füredi fürdővendég. 78 Krúdy müvei alapján ezek között keresnénk a sokat Egészen a századfordulóig a Tiszántúl más megyéiből is csak kevesen keresték fel Füredet. Ennek igazolására álljon itt a vizsgált 11 évre vonatkozóan a Hajdú kerületből Füredre látogató vendégek számát összegező táblázat. A Hajdú kerületből Füredre érkező fürdővendégek száma ( ) Év Helység Az egy helységből érkezett vendégek, illetve a fürdőlistára név szerint felkerültek száma Hajdúböszörmény : :2 Hajdúszoboszló :1 - - Hajdú hadház :1

16 emlegetett szabolcsi nemeseket, ám a neveket és a foglalkozásokat megtekintve jórészt csalódnunk kell. így például az 1840-ben Nagykálióról Füredre érkező vendég neve Zichermann Emánuel, foglalkozása pedig kereskedő. Maradva Nagykálló példájánál, lássuk a későbbi évek kallói vendégeinek névsorát ben valóban egy földbirtokos érkezett Kálióról, neve azonban nem ősi nemesi családot sejtet: Propper Mór ben Mandl Róza kereskedőné két fiával, valamint Kohn Ábrahám kereskedő kereste fel Füredet. Meglehetősen egyértelmű, hogy valamennyiük esetében a kereskedelemmel foglalkozó zsidóság képviselőivel van dolgunk. Más településeket figyelembe véve, hasonló helyzetet regisztrálhatunk ban Gáváról Trinkl Ignácné kereskedőné nevét láthatjuk a fűrdőlistán, ben Lichtblau Amália földbirtokosnéét Sényőről és Kartstein Hermin kereskedőnéét Tiszadadáról, 1972-ben Braun Háni kereskedőnéét Kisvárdáról, valamint Lang Mór fakereskedőét Őrladányból, 1884-ben Weinberger B. kereskedőét Kisvárdából és Rosenfeld Adolf tanulóét Vajáról. A zsidóságnak ez a nagyarányú jelenléte a fürdőn meglehetős bizonyossággal mutatja a polgári-kereskedő elem térhódítását az elszegényedő, dzsentrisedő volt nemességgel szemben. Ahogy Kósa László fogalmazott: A fürdőéletet arisztokraták és uralkodók kezdeményezték, de a polgárság intézményesítette. " H0 Hogy a fürdők mindinkább polgáriasuk intézménnyé válva döntően csakugyan a polgárságot vonzották, azt igazolja a kereskedő rétegen kívül a más értelmiségi elemek fürdői jelenléte is ban ugyancsak Füreden időztek Rézler György és Szalay Alajos kisvárdai ügyvédek, 1869-ben pedig Posgay György újfehértói mérnök, 1884-ben Rosenblüth Bernát kisvárdai orvos. Bizonyos, hogy egészében a földbirtokos-dzsentri, esetenként megyei vagy községi hivatalt viselő réteg sem szorult ki egészen a füredi fürdő nyújtotta örömökből, ám számuk elenyésző a polgárság képviselőihez képest. így állandó vendége volt a földbirtokos Gencsy család Fürednek ben Gencsy Károly szolgájával és szobaleánnyal Kislétáról, 1869-ben Gencsy Ferencné leányával, majd ugyanabban az évben férje, Gencsy Ferenc Balkányról, 1908-ban özvegy Gencsy Béláné és Ella leánya ugyancsak Balkányról bukkantak fel Füreden, míg ban Bartos László, Ajak községi jegyzője múlatta idejét a Balatonnál. Összességében egyértelműen leszögezhető, hogy a Szabolcsból Füredet felkeresők többsége, ellentétben a Krúdy müvei által vázolt képpel, nem a nemesség, hanem a polgárság, döntően a kereskedő zsidó polgárság soraiból kerültek ki. Mindez megfelel a fürdő vendégei összességében beálló trendnek. Ennek igazolására álljon itt két táblázat, amely a vizsgált években Füreden időző vendégsereg egészének statisztikáját mutatja be abszolút számok, illetve százalékok szerinti megoszlásban társadalmi rétegek szerint. A Propper Mór révén már a század derekán megnyilvánuló jelenség a későbbiekben meglehetősen gyakorivá vált: A főleg a kereskedelem útján felhalmozódott tőke tulajdonosai nem újabb üzletbe, esetleg ipari vállalkozásokba kezdenek a városban, illetve a környékén, hanem feudalizmusunk furcsa vonzerejeként földet, birtokot vásárolnak a század vége felé. " Margócsy József: Utcák, terek, emléktáblák. Fejezetek a régi Nyíregyháza életéből. Nyíregyháza, (a továbbiakban Margócsy, 1984.) 17. Kósa,

17 A füredi fürdővendégek társadalmi megoszlása ( ) Társadalmi Év réteg Vendégek száma arisztokrata földbirtokos kereskedő nagyiparos kisiparos jogi értelmiség egyházi tanár orvos egyéb értelmiség katona hivatalnok egyéb nő összesen

18 A füredi fürdővendégek társadalmi megoszlása százalékosan ( ) Társadalmi Év réteg Vendégek aránya arisztokrácia 4 3,2 2,5 4 1,2 0,7 2,2 0,9 3,5 0,7 0,9 földbirtokosok 10,6 11,3 16,4 13,5 11,8 8,4 9,8 9,2 10 4,9 3,7 kereskedők 17,9 15,4 18,9 22,6 24,9 26, ,2 17,3 15,8 17,4 nagyiparosok 0,6 0,3 0,5 0,6 0,9 0,9 0,9 1,2 1,2 1,3 2,4 kisiparosok 2,6 2,9 1,3 2,1 2 1,8 1,7 2,4 1,9 1,2 1,3 jogi értelmiség 5,5 8,1 7,9 4,3 7,2 5 4,6 6,8 7,8 5,2 3,5 egyháziak 6,2 7,9 5,3 4,3 5,3 3,5 3,3 2,9 4,3 3,5 2,8 tanárok 1 2 1,9 3,3 2,7 2,5 2,6 2,6 5,2 4,4 2,5 orvosok 2,4 2,2 2,6 2 1,8 1,5 1,4 1,6 2,9 3,8 2,9 egyéb értelmiség 2,9 2,6 1,9 3,1 3,3 2,8 3,5 6,1 7,6 5,8 5 katonák 3,6 3 3,5 0,6 0,8 1,5 1 2,3 1,4 2,9 2,8 hivatalnokok 16, ,8 5,7 7,8 7,3 8,7 13,6 18,3 13,9 egyéb 4,1 3,7 7,7 0,2 0,5 1,8 2,9 1,5 1,2 1 2,1 nők 22,5 21,4 19,6 28,6 31,9 35,2 35,7 26,6 22,1 27,2 38,8 összesen 100% 100% 100% 100% 100% 100% 100% 100% 100% 100% 100%

19 5. Nyíregyházi fürdővendégek Füreden Az alábbiakban a Nyíregyházáról Füredre látogató vendégeket próbáljuk meg részletesebben bemutatni. Nyíregyháza, csakúgy, mint Szabolcs megye egésze, legnagyobbrészt polgári elemek látogatása révén képviseltette magát Füreden. A fürdőlistákon fennmaradt neveket végigtekintve azonban azt is láthatjuk, hogy azok a nyíregyházi lakosok, akik eljutottak Füredre, többségében a városi polgárságon belül is az elithez tartoztak. A nyíregyházi vendégek nevét és foglalkozását az alábbi táblázatokon mutatjuk be (a neveket a fürdőlistákon feltüntetett névalaknak megfelelően tüntettük fel) Név Foglalkozás Lakóhely Szállóhely Galánknő asszonyság Nyíregyháza Név Foglalkozás Lakóhely Szállóhely Czéntz Ignác kereskedő Nyíregyháza Név Foglalkozás Lakóhely Szállóhely Flegmán Miksa orvos Nyíregyháza Név Foglalkozás Lakóhely Szállóhely Czintz Ignác kereskedő Nyíregyháza - Cziner Samu nejével kereskedő Nyíregyháza Név Foglalkozás Lakóhely Szállóhely Kralovánszky Lajosné földbirtokosné Nyíregyháza Fülöp-ház Schak Mór takarékpénztár-igazgató Nyíregyháza Új-ház Czincz Samu nejével kereskedő Nyíregyháza Horváth-ház Groak Zsigmond ker. ülnök Nyíregyháza Nagyvendéglő Elek Mihály földbirtokos Nyíregyháza Nagyvendéglő

20 1884 Név Foglalkozás Lakóhely Szállóhely Grósz L. H. kereskedő Nyíregyháza Horváth-ház Horn Sámuel kereskedő Nyíregyháza Dr. Mangoldnál Morgenstern Zsigmond fakereskedő Nyíregyháza Dr. Mangoldnál Bodnár Gyula mérnök Nyíregyháza Új-ház ifi. Bodnár István magánzó Nyíregyháza Új-ház Bodnár István nejével köz- és váltóügyvéd Nyíregyháza Új-ház 1908 Név Foglalkozás Lakóhely Szállóhely özv. Czukor Mártonná Mariska leányával magánzó Nyíregyháza Herczegh-villa özv. Kemény Ferencné fiával, leányával magánzó Nyíregyháza Herczegh-villa Zuckler Henrik nejével gazdálkodó Nyíregyháza Ipoly-udvar Dr. Békessy Ignácné főorvosné Nyíregyháza Annácska-nyaraló Reichmann Józsefné fiával bérlőné Nyíregyháza Erzsébet-udvar 1916 Név Foglalkozás Lakóhely Szállóhely Reichmann Józsefné földbirtokosné Nyíregyháza Erzsébet-udvar Reihcmann Béla főgimnáziumi tanuló Nyíregyháza Erzsébet-udvar Meskó Elekné leányával takarékpénztári vezérigazgatóné Nyíregyháza Erzsébet-udvar Manó Istvánná és kísérőnője földbirtokosné Nyíregyháza Erzsébet-udvar Fried Sámuelné kereskedőné Nyíregyháza Erzsébet-udvar Blum Jenőné leányával és cselédjével földirtokosné Nyíregyháza Grand Hotel Bleuer Sámuelné cselédjével magánzóné Nyíregyháza Grand Hotel Mészáros János dohánybeváltó hivatal főnöke Nyíregyháza Esterházy Péchy Gyula és fia vármegyei tisztviselő Nyíregyháza Erzsébet-udvar Farkas Antal kereskedő Nyíregyháza Stefánia-udvar Klein Peppi magánzónő Nyíregyháza Stefánia-udvar

Katona Csaba Matskási és Mitskei vagy Flegmann és Grósz?

Katona Csaba Matskási és Mitskei vagy Flegmann és Grósz? 2008 / Nyár N y í r e g y h á z a + B a l a t o n f ü r e d Katona Csaba Matskási és Mitskei vagy Flegmann és Grósz? Szabolcs megyei fürdôvendégek Balatonfüreden 1. Matskási és Mitskei: az irodalom világa

Részletesebben

Négy napra megy nyaralni a magyar

Négy napra megy nyaralni a magyar Négy napra megy nyaralni a magyar Még mindig a magyar tenger a legnépszerűbb belföldi úti cél ez derült ki a Szállásvadász.hu friss turisztikai felméréséből, amelyben több mint 18 ezer hazai utazót kérdeztek

Részletesebben

MVMSZ tagok nyilvántartása. Státusz Szervezet neve, székhelye Képviselő MVMSZ közgyűlés résztvevők Bács-Kiskun megye

MVMSZ tagok nyilvántartása. Státusz Szervezet neve, székhelye Képviselő MVMSZ közgyűlés résztvevők Bács-Kiskun megye MVMSZ tagok nyilvántartása Státusz Szervezet neve, székhelye Képviselő MVMSZ közgyűlés résztvevők Bács-Kiskun megye 1. megyei hatókörű városi Katona József Múzeum 6000 Kecskemét, Bethlen krt. 1. 2. területi,

Részletesebben

A 18. SZÁZADI CIGÁNYSÁG TÖRTÉNETÉNEK KUTATÁSA FORRÁSOK ÉS SZAKIRODALOM

A 18. SZÁZADI CIGÁNYSÁG TÖRTÉNETÉNEK KUTATÁSA FORRÁSOK ÉS SZAKIRODALOM ICHIHARA SHIMPEI A 18. SZÁZADI CIGÁNYSÁG TÖRTÉNETÉNEK KUTATÁSA FORRÁSOK ÉS SZAKIRODALOM Magyarországon a 18. században az igazgatási rendszer nagy változáson ment keresztül a Habsburgok uralkodása alatt.

Részletesebben

1. A Selters Balatonfüred projekt (2007) Problémafelvetés

1. A Selters Balatonfüred projekt (2007) Problémafelvetés 1. A Selters Balatonfüred projekt (2007) Számlákkal a német sajtóba Problémafelvetés A számla az egyik legkorábban selejtezhető, értéktelen iratfajta. Nem így, ha a számlák 19. századiak. Pl. a reformkori

Részletesebben

MVMSZ tagok nyilvántartása 2013

MVMSZ tagok nyilvántartása 2013 MVMSZ tagok nyilvántartása 2013 Jogelőd neve Szervezet neve, székhelye Képviselő Csatlakozás időpontja 1. Bács-Kiskun megye Bács-Kiskun Megyei ok Katona József 6000 Kecskemét, Bethlen krt. 1. Türr István

Részletesebben

GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA. Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete. A szülők iskolai végzettsége

GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA. Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete. A szülők iskolai végzettsége MAGYAR PEDAGÓGIA 103. évf. 3. szám 315 338. (2003) GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete 1990 óta nagyméretű differenciálódás ment végbe a gimnáziumi oktatásban. 1989-ben

Részletesebben

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban Budapest, 2014. március 17. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2013-ban 2013-ban a magyar

Részletesebben

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA GYŐR 2008. Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISBN 978-963-235-218-3 Felelős szerkesztő: Nyitrai József igazgató További

Részletesebben

3. A Magyar Kultúra Napjához kapcsolódva melyik somogyi városba látogatott Bertók László költő 2014-ben?

3. A Magyar Kultúra Napjához kapcsolódva melyik somogyi városba látogatott Bertók László költő 2014-ben? 4. forduló Kedves Gyerekek! Ebben a fordulóban megyénk közelmúltjából kaptok kérdéseket, melyeket Dr. Sipos Csaba, a megyei könyvtár helytörténeti kutatója állított össze. Böngésszetek az interneten, illetve

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A 2013. ÉVI BŰNÖZÉSRŐL

TÁJÉKOZTATÓ A 2013. ÉVI BŰNÖZÉSRŐL TÁJÉKOZTATÓ A 2013. ÉVI BŰNÖZÉSRŐL 2014 Legfőbb Ügyészség Budapest, 2014 Kiadja: Legfőbb Ügyészség (1055 Budapest, Markó utca 16.) Felelős szerkesztő és kiadó: Dr. Nagy Tibor főosztályvezető ügyész Tartalomjegyzék

Részletesebben

RECHNITZER JÁNOS mint fentebb jeleztük újabb szervezetek jöttek létre. Vidéken csökkent az intézmények száma, míg a fővárosban kisebb mértékben emelkedett, ugyanakkor megnőtt az intézményi méret, nagyobb

Részletesebben

Családfa. Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925. Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944. Izsák Sámuel? 1914. Legmann Rudolf 1856 1938

Családfa. Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925. Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944. Izsák Sámuel? 1914. Legmann Rudolf 1856 1938 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Izsák Sámuel? 1914 Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944 Legmann Rudolf 1856 1938 Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925

Részletesebben

BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990.

BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990. Major Zoltán László BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990. Balogh István: Pusztai pásztorélet és szállások a XVIII. század végén. (Egy debreceni emlékirat 1794-ből) = Történeti-néprajzi

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

VIII. 54. Sümegi Állami Kisfaludy Sándor Általános Gimnázium iratai 1868-1955

VIII. 54. Sümegi Állami Kisfaludy Sándor Általános Gimnázium iratai 1868-1955 ZALA MEGYEI LEVÉLTÁR Zalaegerszeg, Széchenyi tér 3. RAKTÁRI JEGYZÉK VIII. 54. Sümegi Állami Kisfaludy Sándor Általános Gimnázium iratai 1868 1955 Az intézmény névváltozásai: Sümegi M. Kir. Állami Kisfaludy

Részletesebben

UTAZÁS ÉS SZABADIDŐ2008. KIÁLLÍTÁS ÉS VÁSÁR DEBRECEN 2008. MÁRCIUS 28-30. STATISZTIKA

UTAZÁS ÉS SZABADIDŐ2008. KIÁLLÍTÁS ÉS VÁSÁR DEBRECEN 2008. MÁRCIUS 28-30. STATISZTIKA UTAZÁS ÉS SZABADIDŐ2008. KIÁLLÍTÁS ÉS VÁSÁR DEBRECEN 2008. MÁRCIUS 28-30. STATISZTIKA DEMOGRÁFIA megoszlás férfi 46% nő 54% megoszlás 20 év alatt 7% 20-29 között 40% 30-39 között 20% 40-49 között 14% 50-59

Részletesebben

BUDAPEST REGIONÁLIS SZEREPKÖRE ÉS AZ AUTÓPÁLYÁK 1

BUDAPEST REGIONÁLIS SZEREPKÖRE ÉS AZ AUTÓPÁLYÁK 1 BUDAPEST REGIONÁLIS SZEREPKÖRE ÉS AZ AUTÓPÁLYÁK 1 Fleischer Tamás MEDENCE? ÁTJÁRÓHÁZ? Magyarország fekvésének, helyzetének metaforájaként két meghatározás tér rendre vissza különböző elemzésekben: a térség,

Részletesebben

ZALA MEGYEI LEVÉLTÁR Zalaegerszeg, Széchenyi tér 3. RAKTÁRI JEGYZÉK X. 218. Zala vármegyei Közjóléti Szövetkezet iratai 1940-1949

ZALA MEGYEI LEVÉLTÁR Zalaegerszeg, Széchenyi tér 3. RAKTÁRI JEGYZÉK X. 218. Zala vármegyei Közjóléti Szövetkezet iratai 1940-1949 ZALA MEGYEI LEVÉLTÁR Zalaegerszeg, Széchenyi tér 3. RAKTÁRI JEGYZÉK X. 218. Zala vármegyei Közjóléti Szövetkezet iratai 1940-1949 Terjedelme: 3 doboz +1 kötet = 0,36 ifm Helyrajzi jelzete: Elhelyezés:

Részletesebben

Borsod-Abaúj-Zemplén megye: Megyei Semmelweis Kórház-Rendelőintézet Cím: 3526 Miskolc, Szentpéteri kapu 72. Tel.: (46) 515-200

Borsod-Abaúj-Zemplén megye: Megyei Semmelweis Kórház-Rendelőintézet Cím: 3526 Miskolc, Szentpéteri kapu 72. Tel.: (46) 515-200 Sürgősségi fogamzásgátlási ambulanciák Bács-Kiskun megye: Bajai Városi Kórház Cím: 6500 Baja, Rókus u. 10. Tel.: (79) 422-233, (79) 422-328, (79) 423-373, (79) 425-575, (79) 428-452 Bács-Kiskun Megyei

Részletesebben

Háttéranyag a Budapesti Békéltető Testület 2015. február 13-i sajtótájékoztatójára

Háttéranyag a Budapesti Békéltető Testület 2015. február 13-i sajtótájékoztatójára Háttéranyag a Budapesti Békéltető Testület 2015. február 13-i sajtótájékoztatójára A Budapesti Békéltető Testület 2014-es éve Értékelés, tapasztalatok Majdnem négyezer beérkezett és 3720 lezárt ügy, mintegy

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE A munkát k, a ek demográfiai jellemzői Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban A ség alakulásának hosszabb távú értékelését korlátozza az a körülmény, hogy a

Részletesebben

A magyar lakosság utazási szokásai, 2010

A magyar lakosság utazási szokásai, 2010 1 A magyar lakosság utazási szokásai, 2010 A Magyar Turizmus Zrt. megbízásából készítette a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság A Magyar Turizmus Zrt. megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT VONYARCVASHEGY NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁT ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEIT MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT KÉSZÜLT A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓRÓL, AZ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁRÓL

Részletesebben

A gyermektartásdíj hazai megjelenése és. szabályozása napjainkig. Szerző: dr. Miju Anita

A gyermektartásdíj hazai megjelenése és. szabályozása napjainkig. Szerző: dr. Miju Anita A gyermektartásdíj hazai megjelenése és szabályozása napjainkig Szerző: dr. Miju Anita Nyíregyháza, 2016. január 19. Bevezetés Tanulmányomban azt szeretném bemutatni, hogy a gyermektartásdíj magyarországi

Részletesebben

Magyarország ismertsége imázsa és piaci potenciálja Lengyelországban, a lengyel lakosság utazási szokásai

Magyarország ismertsége imázsa és piaci potenciálja Lengyelországban, a lengyel lakosság utazási szokásai Készült a Magyar Turizmus Rt. ának megbízásából Magyarország ismertsége imázsa és piaci potenciálja Lengyelországban, a lengyel lakosság utazási szokásai Kutatási jelentés Tartalomjegyzék 1 A KUTATÁS HÁTTERE...

Részletesebben

Újdonságnak számított az is, hogy az iskolák a 9 10. osztályokban szakmatanulásra

Újdonságnak számított az is, hogy az iskolák a 9 10. osztályokban szakmatanulásra Iskolakultúra 2000/6 7 Liskó Ilona Szülői vélemények az általános képzés meghosszabbításáról tanulmány 1998 őszén a magyar közoktatási rendszerben bevezették a NAT-ot, amely nemcsak az oktatás tartalmának

Részletesebben

ROMA OKLEVELEK ÉS KIVÁLTSÁGLEVELEK AZ ESTERHÁZY CSALÁD LEVÉLTÁRÁBAN

ROMA OKLEVELEK ÉS KIVÁLTSÁGLEVELEK AZ ESTERHÁZY CSALÁD LEVÉLTÁRÁBAN NOVAK VERONIKA ROMA OKLEVELEK ÉS KIVÁLTSÁGLEVELEK AZ ESTERHÁZY CSALÁD LEVÉLTÁRÁBAN A kiváltságlevelek az oklevelek jelentős csoportját alkotják. Általában a kiváltságlevél alatt olyan oklevelet értünk,

Részletesebben

5 éves az IPA MAGYAR SZEKCIÓ KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI SZERVEZETE EGYETEMI ÉS VÁROSI KÉP SZET ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ, 2015. OKTÓBER 02-04.

5 éves az IPA MAGYAR SZEKCIÓ KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI SZERVEZETE EGYETEMI ÉS VÁROSI KÉP SZET ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ, 2015. OKTÓBER 02-04. 5 éves az IPA MAGYAR SZEKCIÓ KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI SZERVEZETE EGYETEMI ÉS VÁROSI KÉP SZET ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ, 2015. OKTÓBER 02-04. 2 ( C ) IPA by 1974 5 éves az IPA MAGYAR SZEKCIÓ KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI

Részletesebben

VIII. 54. Sümegi Állami Kisfaludy Sándor Általános Gimnázium iratai 1878-1955

VIII. 54. Sümegi Állami Kisfaludy Sándor Általános Gimnázium iratai 1878-1955 ZALA MEGYEI LEVÉLTÁR Zalaegerszeg, Széchenyi tér 3. RAKTÁRI JEGYZÉK VIII. 54. Sümegi Állami Kisfaludy Sándor Általános Gimnázium iratai 1878-1955 Az intézmény névváltozásai: - Sümegi M. Kir. Állami Kisfaludy

Részletesebben

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk

Részletesebben

MARKETINGTERV 2014 mellékletek

MARKETINGTERV 2014 mellékletek Magyar turizmus zrt. MARKETINGTERV 2014 mellékletek Tartalom 1. Részletes helyzetelemzés 2 1.1. A turizmus jelentősége Magyarországon...................................................................

Részletesebben

XIII.10. 1752-1884. 1 doboz 0,13 fm /864 fólió/ Raktári hely: 22/402/8. Iratjegyzék

XIII.10. 1752-1884. 1 doboz 0,13 fm /864 fólió/ Raktári hely: 22/402/8. Iratjegyzék MAGYAR NEMZETI LEVÉLTÁR VAS MEGYEI LEVÉLTÁRA VAS MEGYE SZOMBATHELY XIII.10. MONYORÓKERÉKI GRÓF ERDİDY CSALÁD IRATAI 1752-1884 1 doboz 0,13 fm /864 fólió/ Raktári hely: 22/402/8 Iratjegyzék 1. doboz 1.

Részletesebben

A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/

A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/ A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/ Ölveti Gábor Magyarországon a dualista államberendezkedés a polgári társadalom kialakulásának és fejlődésének

Részletesebben

A Gárdonyi Rendőrkapitányság vezetőjének beszámolója Martonvásár Város 2010. évi bűnügyi - közbiztonsági helyzetéről

A Gárdonyi Rendőrkapitányság vezetőjének beszámolója Martonvásár Város 2010. évi bűnügyi - közbiztonsági helyzetéről 1 RENDŐRKAPITÁNYSÁG GÁRDONY RENDŐRKAPITÁNY 2483 Gárdony, Szabadság u. 40. Tel./fax: 22/355-338, BM-tel.: 22/5614, BM fax: 22/5642 E-mail: sagij@fejer.police.hu Szám: 07060/ /2011. Ált. Tartalomjegyzék

Részletesebben

Gyorsjelentés a hajléktalan emberek 2012 február 3-i kérdőíves adatfelvételéről

Gyorsjelentés a hajléktalan emberek 2012 február 3-i kérdőíves adatfelvételéről Február Harmadika Munkacsoport Gyorsjelentés a hajléktalan emberek 2012 február 3-i kérdőíves adatfelvételéről Összefoglaló: Győri Péter Szabó Andrea A hivatalos nyilvántartások szerint Az országban egy

Részletesebben

A családi háttér és az iskolai utak eltérései

A családi háttér és az iskolai utak eltérései 13 Szanyi-F. Eleonóra A családi háttér és az iskolai utak eltérései Az alábbi cikk első része egy, e folyóiratban korábban megjelent írás (Hiányszakmát tanuló végzős szakiskolások; ÚPSz 211/6) folytatása.

Részletesebben

MÁV-START VASÚTI SZEMÉLYSZÁLLÍTÓ ZÁRTKÖR EN M KÖD RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. 3. sz. Módosítás 1. füzet. a 2013-2014. évi MENETRENDHEZ

MÁV-START VASÚTI SZEMÉLYSZÁLLÍTÓ ZÁRTKÖR EN M KÖD RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. 3. sz. Módosítás 1. füzet. a 2013-2014. évi MENETRENDHEZ MÁV-START VASÚTI SZEMÉLYSZÁLLÍTÓ ZÁRTKÖR EN M KÖD RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 3. sz. Módosítás 1. füzet a 2013-2014. évi MENETRENDHEZ ÉRVÉNYES: 2014. szeptember 1-jét l 47401-1/2014/START Jó ajánlatokban utazunk

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

A CSALÁD. Következzen tehát a család:

A CSALÁD. Következzen tehát a család: A CSALÁD 2013. február. Eljutottam végre ide is - hogy összeismertessem a rokonokat. A több ezernyi kép közül majdnem mindegyik régi Aputól származik, az újak túlnyomó része pedig tőlem. Igyekeztem őket

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. A gazdaság szerkezete az ágazati kapcsolati. mérlegek alapján

Központi Statisztikai Hivatal. A gazdaság szerkezete az ágazati kapcsolati. mérlegek alapján Központi Statisztikai Hivatal A gazdaság szerkezete az ágazati kapcsolati mérlegek alapján Budapest 2004 Központi Statisztikai Hivatal, 2005 ISBN 963 215 753 2 Kzítette: Nyitrai Ferencné dr. A táblázatokat

Részletesebben

MINISZTERELNÖKI HIVATAL KÖZIGAZGATÁS-FEJLESZTÉSI FŐOSZTÁLY

MINISZTERELNÖKI HIVATAL KÖZIGAZGATÁS-FEJLESZTÉSI FŐOSZTÁLY MINISZTERELNÖKI HIVATAL KÖZIGAZGATÁS-FEJLESZTÉSI FŐOSZTÁLY Helyzetelemzés a közigazgatás elérhetőségéről, a közigazgatási ügymenetről és a közigazgatás működését támogató egyes folyamatokról E dokumentum

Részletesebben

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében A KÖZSZFÉRA VERSENYKÉPESSÉGE KÖZPÉNZÜGYEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében Tapolczai Tímea PhD. hallgató Kaposvári Egyetem Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli

Részletesebben

A MÁV NOSZTALGIA Kft. SZEMÉLYSZÁLLÍTÁSI ÜZLETSZABÁLYZATA

A MÁV NOSZTALGIA Kft. SZEMÉLYSZÁLLÍTÁSI ÜZLETSZABÁLYZATA A MÁV NOSZTALGIA Kft. SZEMÉLYSZÁLLÍTÁSI ÜZLETSZABÁLYZATA Tartalom BEVEZETÉS... 3 RÖVIDÍTÉSEK, FOGALMAK... 4 1. AZ ÜZLETSZABÁLYZAT ALKALMAZÁSA... 6 1.1. AZ ÜZLETSZABÁLYZAT HATÁLYA... 6 1.2. DÍJ ELLENÉBEN

Részletesebben

Bejelentés ömlesztett ásványolaj beszerzéséről, szállításáról

Bejelentés ömlesztett ásványolaj beszerzéséről, szállításáról Bejelentés ömlesztett ásványolaj beszerzéséről, szállításáról (a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény 62/A. -a szerint) I. Személyi

Részletesebben

A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai

A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai A. Globális áttekintés (az alábbi fejezet az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján közzétett információk, tanulmányok alapján került összeállításra) A 2015-ös

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

VESZPRÉM ISMERTSÉGE ÉS IMÁZSA MAGYARORSZÁGON 2006. Vezetői összefoglaló

VESZPRÉM ISMERTSÉGE ÉS IMÁZSA MAGYARORSZÁGON 2006. Vezetői összefoglaló VESZPRÉM ISMERTSÉGE ÉS IMÁZSA MAGYARORSZÁGON 2006. Vezetői összefoglaló Előzmények A Touirnform Veszprém megbízásából 2006. májusában és novemberében országos szintű reprezentatív kutatás készült Veszprém

Részletesebben

A BELFÖLDI VÁNDORMOZGALOM STRUKTURÁLIS ÉS TERÜLETI SAJÁTOSSÁGAI MAGYARORSZÁGON 1 DÖVÉNYI ZOLTÁN

A BELFÖLDI VÁNDORMOZGALOM STRUKTURÁLIS ÉS TERÜLETI SAJÁTOSSÁGAI MAGYARORSZÁGON 1 DÖVÉNYI ZOLTÁN A BELFÖLDI VÁNDORMOZGALOM STRUKTURÁLIS ÉS TERÜLETI SAJÁTOSSÁGAI MAGYARORSZÁGON 1 DÖVÉNYI ZOLTÁN A probléma felvetése A vándormozgalmak motívumai szerteágazóak, ezek részletes számbavételét ezúttal mellőzzük.

Részletesebben

A lakosság utazási szokásai, vélemények a magyarországi turizmusról - II.

A lakosság utazási szokásai, vélemények a magyarországi turizmusról - II. A lakosság utazási szokásai, vélemények a magyarországi turizmusról - II. Összeállította a Magyar Turizmus Rt a megbízásából a Szonda Ipsos Média-, Vélemény- és Piackutató intézet A Szonda Ipsos Média-,

Részletesebben

Jegyzetek József Attila délszlávországi ismeretéhez

Jegyzetek József Attila délszlávországi ismeretéhez Pastyik László Jegyzetek József Attila délszlávországi ismeretéhez Költőnk neve és műve a délszlávországi magyar irodalomban viszonylag hamar, már a húszas évek második felében feltűnik, jelképpé azonban

Részletesebben

A MUNKÁSIFJÚSÁG GYÓGYÜDÜLTETÉSÉNEK TÁRSADALOMEGÉSZSÉGÜGYI ÉS TÁRSADALOMNEVELŐI JELENTŐSÉGE ÍRTA: DR. BATIZ DÉNES

A MUNKÁSIFJÚSÁG GYÓGYÜDÜLTETÉSÉNEK TÁRSADALOMEGÉSZSÉGÜGYI ÉS TÁRSADALOMNEVELŐI JELENTŐSÉGE ÍRTA: DR. BATIZ DÉNES A MUNKÁSIFJÚSÁG GYÓGYÜDÜLTETÉSÉNEK TÁRSADALOMEGÉSZSÉGÜGYI ÉS TÁRSADALOMNEVELŐI JELENTŐSÉGE ÍRTA: DR. BATIZ DÉNES Azt olvassuk a Társadalombiztosító Intézet jogelődjének, az Országos Munkásbiztosító Pénztárnak

Részletesebben

A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon*

A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon* TANULMÁNYOK DR. ENYEDI GYÖRGY A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon* A magyar területfejlesztési politikának egyik sarkalatos célja az ország különböző területein élő népesség életkörülményeinek

Részletesebben

XIII. 13. Búz-Fitos-Ugró családok iratai 1771-1942

XIII. 13. Búz-Fitos-Ugró családok iratai 1771-1942 XIII. 13. Búz-Fitos-Ugró családok iratai 1771-1942 Terjedelem: 0,40 fm, 4 doboz, 4 raktári egység Raktári helye: Nagykőrös, II. emeleti folyosó Amint az a mellékelt genealógiai táblázatból is kitetszik,

Részletesebben

Az egyes régiók bűnügyi fertőzöttségi mutatói közötti eltérések társadalmi, gazdasági okainak szociológiai vizsgálata és elemzése, a rendvédelmi

Az egyes régiók bűnügyi fertőzöttségi mutatói közötti eltérések társadalmi, gazdasági okainak szociológiai vizsgálata és elemzése, a rendvédelmi Az egyes régiók bűnügyi fertőzöttségi mutatói közötti eltérések társadalmi, gazdasági okainak szociológiai vizsgálata és elemzése, a rendvédelmi szervek számára adódó konzekvenciák Tartalomjegyzék 1 Kutatási

Részletesebben

Gerelyes Ibolya: Oszmán-török fémművesség. A Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményének szakkatalógusa ÓKR K 68345

Gerelyes Ibolya: Oszmán-török fémművesség. A Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményének szakkatalógusa ÓKR K 68345 1 Gerelyes Ibolya: Oszmán-török fémművesség. A Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményének szakkatalógusa ÓKR K 68345 Munkaterv A 2007. júliusában benyújtott, illetve elfogadott módosított munkatervben foglaltak

Részletesebben

A HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE

A HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE A HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE DR. BARANYAI ISTVÁN A hazai reprezentatív háztartási adatfelvételek hét évtizedes múltra tekintenek vissza. Ezek a felvételek a háztartások bevételeit,

Részletesebben

Kedvezményes téli ajánlatok

Kedvezményes téli ajánlatok KISBÉR TOURIST Engedély:R 1068 Utazási Iroda 2870 Kisbér Komáromi u.1. Telefon: 34/352-700 és 06/30/217-8722 Kedvezményes téli ajánlatok Program ajánlat: Szállást kínálunk Budapesten Hotel Rubin****6.450

Részletesebben

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 7 I.1. A HELYZETELEMZÉS FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSAI:... 7 I.1.1. A város egészére vonatkozó helyzetelemzés... 7 I.1.2. Városrészek

Részletesebben

Háttéranyag a Budapesti Békéltető Testület 2014. július 8-i sajtótájékoztatójára

Háttéranyag a Budapesti Békéltető Testület 2014. július 8-i sajtótájékoztatójára Háttéranyag a Budapesti Békéltető Testület 2014. július 8-i sajtótájékoztatójára I. Botrányos esetek a Budapesti Békéltető Testület 2014. első félévéből A Budapesti Békéltető Testület a fogyasztóvédelemről

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. december Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Tartalom Összefoglalás...2 Népmozgalom...2 Mezőgazdaság...3 Ipar...6 Építőipar...7

Részletesebben

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági

Részletesebben

Családfa. Anyai nagyapa. Kohn Manó 1857 1944. Interjúalany. Nyitrai Lászlóné (szül.sövény /Spitzer/ Judit) 1924. Gyermekek. Nyitrai István 1947

Családfa. Anyai nagyapa. Kohn Manó 1857 1944. Interjúalany. Nyitrai Lászlóné (szül.sövény /Spitzer/ Judit) 1924. Gyermekek. Nyitrai István 1947 Családfa Anyai nagyanya Apai nagyapa Spitzer Jakab? 1922 Apai nagyanya Spitzer Jakabné (szül. Rózsay Gizella)?? Anyai nagyapa Kohn Manó 1857 1944 Kohn Manóné (szül. Hirsch Flóra)?? Kohn Manóné (szül. Wurn

Részletesebben

Svájci tanulmányút. Basel

Svájci tanulmányút. Basel Svájci tanulmányút Basel A tanulmányúton öten vettünk részt; két tanár, Gál Anikó és Dékány István, valamint három diák: Annus Péter, Pászti Ferenc és én, Papp Zsolt. 2013. január 22-én hajnali 2 órakor

Részletesebben

2. A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása. 4. Értéktár megnevezése, amelybe a nemzeti érték felvételét kezdeményezik

2. A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása. 4. Értéktár megnevezése, amelybe a nemzeti érték felvételét kezdeményezik I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve: Balatonfüredi Városi Értéktár 2. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai: Név:

Részletesebben

BÉRES JÚLIA. A Hortobágy mint tájegység

BÉRES JÚLIA. A Hortobágy mint tájegység Interdiszciplinaritás a régiókutatásban IV. BÉRES JÚLIA A Hortobágy mint tájegység 1. A Hortobágy Közép-Európa legnagyobb füves pusztája, mely a Tisza bal partján, a Hajdúságtól keletre, az Észak-Tiszántúlon

Részletesebben

A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA 2007-2013

A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA 2007-2013 A FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM LÉTREHOZÁSA A HEGYHÁTI KISTÉRSÉGBEN C. PROJEKTHEZ KAPCSOLÓDÓ SZOLGÁLTATÁSOK ELVÉGZÉSE (HIVATKOZÁSI SZÁM: ROP-3. 2. 1.-2004-09-0005/32) A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA

Részletesebben

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar. Doktori Disszertáció

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar. Doktori Disszertáció Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Doktori Disszertáció Szilágyi Adrienn Békés vármegye nemességének társadalomtörténeti vizsgálata a 18 19. században Nemesi társadalom és nemesi birtoklás

Részletesebben

5 éves az IPA MAGYAR SZEKCIÓ KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI SZERVEZETE

5 éves az IPA MAGYAR SZEKCIÓ KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI SZERVEZETE 5 éves az IPA MAGYAR SZEKCIÓ KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI SZERVEZETE GÖDÖLLŐ, ISASZEG, 2015. NOVEMBER 27-29. 2 5 éves (C) IPA by 1974 az IPA MAGYAR SZEKCIÓ KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI SZERVEZETE A SZERVEZETÜNK MEGALAKULÁSÁNAK

Részletesebben

AZ ESZTERGOMI ZÁSZLÓ L. BALOGH BÉNI PERAGOVICS FERENC. polgármesterének iratai (V-2-a), ad 14.993/1943. ikt. sz.

AZ ESZTERGOMI ZÁSZLÓ L. BALOGH BÉNI PERAGOVICS FERENC. polgármesterének iratai (V-2-a), ad 14.993/1943. ikt. sz. L. BALOGH BÉNI PERAGOVICS FERENC AZ ESZTERGOMI ZÁSZLÓ Levéltári rendezés során nemegyszer kerülnek elő a kutatók által még fel nem tárt iratcsomók, amelyek váratlanul új megvilágításba helyezhetik a történelmi

Részletesebben

Sorszám Áruház Megye Város Cím TESCO

Sorszám Áruház Megye Város Cím TESCO Sorszám Áruház Megye Város Cím TESCO 1 Tesco Veszprém Ajka 8400 Ajka, Fő út 66. 2 Tesco Bács-Kiskun Baja 6500 Baja, Gránátos u. 11. 3 Tesco Nógrád Balassagyarmat 2660 Balassagyarmat, Mikszáth Kálmán u.

Részletesebben

Családfa. Lőrincz Dánielné (szül. Grün Helén) 1876 1951. Seiger Gottliebné (szül. Roth Hermina ) 1878 1941. Seiger Gottlieb 1864 1924

Családfa. Lőrincz Dánielné (szül. Grün Helén) 1876 1951. Seiger Gottliebné (szül. Roth Hermina ) 1878 1941. Seiger Gottlieb 1864 1924 Családfa Apai nagyapa Lőrincz Dániel 1870 1929 Apai nagyanya Lőrincz Dánielné (szül. Grün Helén) 1876 1951 Anyai nagyapa Seiger Gottlieb 1864 1924 Anyai nagyanya Seiger Gottliebné (szül. Roth Hermina )

Részletesebben

Családfa. (szül.:?) (? 1908) Nevelőanya: R. Lipótné (szül. D. Cecília) 1886 1944. R. Lipót (1883 1944) V. Ignác (? 1944) V.

Családfa. (szül.:?) (? 1908) Nevelőanya: R. Lipótné (szül. D. Cecília) 1886 1944. R. Lipót (1883 1944) V. Ignác (? 1944) V. Családfa Apai nagyanya Apai nagyapa V. Ignác (? 1944) V. Ignácné (szül.:?) (? 1908) Nevelőanya: V. Ignácné (szül.? Éva) (? 1944) Anyai nagyapa R. Lipót (1883 1944) Anyai nagyanya R. Lipótné (szül. D. Cecília)

Részletesebben

SÁRVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA GAZDASÁGI, VÁROSFEJLESZTÉSI ÉS KÖZBESZERZÉSI BIZOTTSÁGA 9600 SÁRVÁR,VÁRKERÜLET 2-3. M E G H Í V Ó

SÁRVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA GAZDASÁGI, VÁROSFEJLESZTÉSI ÉS KÖZBESZERZÉSI BIZOTTSÁGA 9600 SÁRVÁR,VÁRKERÜLET 2-3. M E G H Í V Ó SÁRVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA GAZDASÁGI, VÁROSFEJLESZTÉSI ÉS KÖZBESZERZÉSI BIZOTTSÁGA 9600 SÁRVÁR,VÁRKERÜLET 2-3. M E G H Í V Ó Sárvár város Önkormányzati Képviselő-testülete Gazdasági, Városfejlesztési és

Részletesebben

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei. Földkérdés és telepítéspolitika Kárpátalján az első Csehszlovák Köztársaság időszakában (1919-1938)

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei. Földkérdés és telepítéspolitika Kárpátalján az első Csehszlovák Köztársaság időszakában (1919-1938) Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei Földkérdés és telepítéspolitika Kárpátalján az első Csehszlovák Köztársaság időszakában (1919-1938) Szakál Imre Témavezető: Dr. Pallai László DEBRECENI EGYETEM

Részletesebben

Balatoni Hajózási Zrt. Beszámoló a 2015. évi turisztikai tapasztalatokról Keszthely

Balatoni Hajózási Zrt. Beszámoló a 2015. évi turisztikai tapasztalatokról Keszthely Balatoni Hajózási Zrt. Beszámoló a 2015. évi turisztikai tapasztalatokról Keszthely 8.sz. melléklet Balaton régió idegenforgalma 2015. évben A Balaton régió hazánk egyik legjelentősebb belföldi fogadóterülete,

Részletesebben

A MAGYAR VÁROSOK SZÖVETSÉGÉNEK SZERVEI

A MAGYAR VÁROSOK SZÖVETSÉGÉNEK SZERVEI A MAGYAR VÁROSOK SZÖVETSÉGÉNEK SZERVEI 1. Dr. Toller László polgármester 7621 Pécs, Széchenyi tér 1. Tel: 72/ 533-807 Fax: 72/ 212-049 E-mail: tollerl@ph.pecs.hu 2. Társelnök: Dr. Magyar Levente polgármester

Részletesebben

Kocsis György. Családi hétvége gyermekotthonban nevelkedő gyerekek és családtagjaik részére

Kocsis György. Családi hétvége gyermekotthonban nevelkedő gyerekek és családtagjaik részére Kocsis György Családi hétvége gyermekotthonban nevelkedő gyerekek és családtagjaik részére Az oroszlányi gyermekotthon 1967 óta áll a fővárosi gyermekvédelem szolgálatában. Kezdetben csak lány növendékei

Részletesebben

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest:

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest: 2010. június 1. TÁJÉKOZTATÓ a Magyarországon 2010 első negyedévében megrendezett nemzetközi rendezvényekről A Magyar Turizmus Zrt. Magyar Kongresszusi Irodája 2010-ben is kiemelt feladatának tartja, hogy

Részletesebben

Nagy Webáruház Felmérés 2015

Nagy Webáruház Felmérés 2015 EREDMÉNYEK Nagy Webáruház Felmérés 2015 Folytatva a már 2008 óta meglévő hagyományunkat, idén is megrendeztük a Nagy Webáruház Felmérést. Ennek keretében 790 hazai webáruház tulajdonosa válaszolt, többek

Részletesebben

FELJEGYZÉS A MAGYAR NATURISTÁK EGYESÜLETE 2014. ÉVI III. NEGYEDÉVES ELNÖKSÉGI ÜLÉSÉRŐL

FELJEGYZÉS A MAGYAR NATURISTÁK EGYESÜLETE 2014. ÉVI III. NEGYEDÉVES ELNÖKSÉGI ÜLÉSÉRŐL 1 FELJEGYZÉS A MAGYAR NATURISTÁK EGYESÜLETE 2014. ÉVI III. NEGYEDÉVES ELNÖKSÉGI ÜLÉSÉRŐL Jelen vannak: A Magyar Naturisták Egyesülete (továbbiakban MNE, vagy Egyesület) elnökségi tagjai: 1. Medgyesi József,

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

Határtalanul! pályázat. Erdély kulturális, történelmi, irodalmi és természeti felfedezése

Határtalanul! pályázat. Erdély kulturális, történelmi, irodalmi és természeti felfedezése Határtalanul! pályázat Erdély kulturális, történelmi, irodalmi és természeti felfedezése időpont: 2014. október 6 - október 8. A tanulmányi kirándulásunk úti célja Erdély volt. 2014. október 6-tól 8-ig

Részletesebben

Educatio 1997/03 TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEK A KÖZÉPFOKÚ OKTATÁSBAN

Educatio 1997/03 TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEK A KÖZÉPFOKÚ OKTATÁSBAN TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEK A KÖZÉPFOKÚ OKTATÁSBAN BÁR A FEJLETT ORSZÁGOK SZEMSZÖGÉBÕL MAGYARORSZÁG EGÉSZE elmaradott területnek számít, egy részletesebb, közeli vizsgálódás viszont már azt is ki tudja mutatni,

Részletesebben

VILÁGNAP 2015. május 23. Országos megmozdulás és központi ünnepség Székesfehérváron

VILÁGNAP 2015. május 23. Országos megmozdulás és központi ünnepség Székesfehérváron S clerosis M ultiplex VILÁGNAP 2015. május 23. Országos megmozdulás és központi ünnepség Székesfehérváron A Sclerosis Multiplexrõl A sclerosis multiplex a fiatalkorban elõforduló egyik leggyakoribb neurológiai

Részletesebben

BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a

BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a nyereg alatt tartották? a. igaz b. hamis Nem igaz, nem tartottak

Részletesebben

Bejelentés ömlesztett ásványolaj beszerzéséről, szállításáról

Bejelentés ömlesztett ásványolaj beszerzéséről, szállításáról Bejelentés ömlesztett ásványolaj beszerzéséről, szállításáról (a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény 62/A. (1) bekezdése szerint)

Részletesebben

A SPECIÁLIS SZAKISKOLAI TANULÓK ESÉLYEI

A SPECIÁLIS SZAKISKOLAI TANULÓK ESÉLYEI A SPECIÁLIS SZAKISKOLAI TANULÓK ESÉLYEI I SKOLARENDSZERüNK RÉGÓTA KÜZD A SZOCIÁLISAN HÁTRÁNYOS helyzetű fiatalok képzésének gondjaival. 1990-től e réteg számára újfajta iskolatípus jelent meg: a speciális

Részletesebben

Az Arany Trombitának (1869), Táncsics lapjának kauciója 1

Az Arany Trombitának (1869), Táncsics lapjának kauciója 1 H. KOHUT MÁRIA Az Arany Trombitának (1869), Táncsics lapjának kauciója 1,,A siker értékét nem csupán maga a kivívott siker méri meg, hanem a leküzdött akadályokra fordított erőt és munkát is számba kell

Részletesebben

ÜDÜLÉS 2007. TÁJÉKOZTATÓ A 2007. ÉVI KEDVEZMÉNYES GYÓGYÜDÜLÉSRŐL

ÜDÜLÉS 2007. TÁJÉKOZTATÓ A 2007. ÉVI KEDVEZMÉNYES GYÓGYÜDÜLÉSRŐL ÜDÜLÉS 2007. TÁJÉKOZTATÓ A 2007. ÉVI KEDVEZMÉNYES GYÓGYÜDÜLÉSRŐL Az üdülést igénybe veheti: a Szövetség tagsága, a tagok hozzátartozói (férj, feleség, élettárs és maximum két nem nagykorú unoka), valamint

Részletesebben

HOMOKHÁTI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ (FELÜLVIZSGÁLAT-TERVEZET) 2015.

HOMOKHÁTI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ (FELÜLVIZSGÁLAT-TERVEZET) 2015. HOMOKHÁTI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ (FELÜLVIZSGÁLAT-TERVEZET) 2015. Köszönetnyilvánítás Ezúton mondunk köszönetet azon szervezetek képviselőinek, akik a Homokháti

Részletesebben

Az III. Pécsi Családi Színházi Fesztivál záró beszámolója III. Pécsi Családi Színházi Fesztivál 2015. május 23-31. A Támogatási Szerződésben foglaltak szerint nyilatkozom, hogy a III. Pécsi Családi Fesztivál

Részletesebben

Összefoglaló a 2014. évi ügyészségi fogalmazói pályázatról

Összefoglaló a 2014. évi ügyészségi fogalmazói pályázatról Összefoglaló a 2014. évi ügyészségi fogalmazói pályázatról I. A pályázati felhívás és az előszűrés Az Ügyészségi Közlöny 2014. évi 6. számában megjelent 20 ügyészségi fogalmazói álláshelyre szóló pályázati

Részletesebben

Hazánk idegenforgalma

Hazánk idegenforgalma Hazánk idegenforgalma (Turizmusunk földrajzi alapjai) 8.évfolyam Választható tantárgy Helyi tanterv Célok és feladatok: A tantárgy célja, hogy megismertesse a tanulókat ezzel az új tudományterülettel.

Részletesebben

Helyismereti elektronikus könyvtárak és portálok (és egyéb elektronikus tartalmak: képeslapgyűjtemények stb.)

Helyismereti elektronikus könyvtárak és portálok (és egyéb elektronikus tartalmak: képeslapgyűjtemények stb.) MEGYEI Helyismereti elektronikus könyvtárak és portálok (és egyéb elektronikus tartalmak: képeslapgyűjtemények stb.) Verseghy Ferenc Elektronikus Könyvtár http://www.vfmk.hu/vfek Jász-Nagykun-Szolnok Megyei

Részletesebben

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON GYŐR 2006. július KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN, 2006 ISBN 963 215 994 2 IGAZGATÓ: Nyitrai

Részletesebben

Tervezet (1944) A Margitszigeti Úttörővasút pályájának körülbelüli tervrajza

Tervezet (1944) A Margitszigeti Úttörővasút pályájának körülbelüli tervrajza Tervezet (1944) A Margitszigeti Úttörővasút pályájának körülbelüli tervrajza Állomások és megállóhelyek: 1. Úttörő stadion (fejállomás) és fűtőház 2. Úttörő placc (VÁ, és 2 db tárolóvágány) 3. Nagy rét

Részletesebben

Lantos Antal Rákosszentmihály helytörténeti kutatásának meglepő tapasztalatai

Lantos Antal Rákosszentmihály helytörténeti kutatásának meglepő tapasztalatai Lantos Antal Rákosszentmihály helytörténeti kutatásának meglepő tapasztalatai Rákosszentmihály lokálpatrióta lakossága 2002-ben két, számára igen jelentős évforduló megünneplésére készült. A település

Részletesebben