ÁLLAMI TÁMOGATÁSSAL VAGY NÉLKÜLE

Átírás

1 Tartalom Állami támogatással vagy nélküle Paksi bővítés TEIT jubileumi konferencia Kalocsán A bővítés és a térségfejlesztés Európai Unió A Bizottság 2013 évi munkaprogramja FORATOM Szeminárium a nukleáris biztonságról NICE ülés Cseh Energia Nap Brüsszelben Európai Nukleáris Energia Fórum (ENEF) Lehetőségek Munkacsoport Atomsorompó Szűkített Csoport Finanszírozási Alcsoport Háttér Villamosenergia-termelés a világon Urán tengervízből Rendezvények Európai Nukleáris Konferencia 2012 További FORATOM rendezvények "Minden kérdésen becsületesen el kell gondolkodni, nem véletlenül teremtette az Úr a kérdő mondatot." (Esterházy Péter) ÁLLAMI TÁMOGATÁSSAL VAGY NÉLKÜLE A FORATOM vezérigazgatója Jean Pol Poncelet internetes blogjában reagál az Európai Szélenergia Egyesülés jelentésére, amelyben azt állítják, hogy a fosszilis energiahordozók és az atomenergia nagymértékű állami támogatása valamint a szabályozott árak továbbra is inkább szabály, mint kivétel marad. A FORATOM mindig is azt a véleményt képviselte, hogy az atomenergia a megújuló forrásokkal együtt fontos összetevője az alacsony szén-dioxid kibocsátású energiatermelésnek. Ebből a szempontból az európai nukleáris iparnak és a megújuló energiaforrásokat hasznosító berendezések gyártóinak közös céljaik vannak. Ezzel együtt az igazság az, hogy a megújuló források, főleg a nap- és szélenergia a kapja a legtöbb állami támogatást, amely nélkül ezek a források nem tudnának piaci szereplővé válni. Az atomenergia ma a belső piacon önmagában is versenyképes anélkül, hogy közpénzekből támogatásra szorulna. Az Európai Unió célul tűzte ki az egységes energiapiac megteremtését 2014-ig, amely a tisztességes gazdasági verseny révén a fogyasztói árak csökkenését eredményezi. Emellett a CO 2 kibocsátás csökkentése az EUban 20%-kal 2020-ig, és 50%-kal 2050-ig, nem érhető el célzott állami támogatási rendszer nélkül. Az Unióban 2009-ben hozzávetőlegesen 35 milliárd eurót fektettek be a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos infrastrukturális fejlesztésekbe. A 27 tagországból 23-ban a megújuló forrásokkal termelt villamos energiát kötelező rögzített áron átvenni, amely magasabb a piaci árnál. Az Egyesült Királyságban például a fogyasztói villamosenergiaszámlák 1.34 milliárd euróval lettek magasabbak 2008-ban és 2009-ben a megújuló energia támogatására bevezetett árkiegészítés miatt (Renewable Obligation). Németországban a 7% villamos energiát termelő szél- és napenergiát évente 5 milliárd euróval támogatják. Szlovákiában a napelemekre adott állami támogatás a 2010 évi 10 millió euróról 2011-ben 117 millió euróra növekedett. És még lehetne a példákat sorolni. Az atomenergiára néhány országban kiegészítő adókat vetnek ki, amelyből a megújulók támogatását finanszírozzák. Például, Németországban 2010-ben vezették be a nukleáris fűtőanyag-adót annak a megállapodásnak keretében, amely értelmében az atomerőművek üzemidejét meghosszabbították. Ezt az adót akkor törölték el, amikor a német kormány az atomerőművek gyorsított ütemű bezárását határozta el. Svédországban az atomenergia adó mértéke 0.67 euro/kwh, ami az atomerőművek működési költségének csaknem egyharmadát teszi ki. Belgiumban a kormány a nukleáris adót évi 550 millió euróra növelte annak ellenére, hogy az ország két reaktorát 2015-ben leállítják. 1

2 Az atomenergia az egyetlen olyan energiaforrás, amely teljes mértékben fedezi saját hulladékainak kezelési költségeit, ami további árelőnyt jelent a többi energiaforrásnak, elsősorban a fosszilisaknak. A radioaktív hulladékok kezelésére átlagban a villamos energia előállítási költségeinek 5%-át fordítják és az erőmű leszerelési költségeit pedig a létesítési ráfordításokba számítják be (kb. az építési költség 15%-a). Mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy a szél nem fúj mindig, a nap nem süt állandóan. Szükség van tartalék kapacitásokra, hogy a villamos energia ellátás folyamatos legyen. Nem mindegy, hogy milyen fűtőanyaggal valósítjuk meg tartalékok képzését. Érdemes megjegyezni, hogy a megújuló források (elsősorban a szél) felhasználásában élenjáró Dániában minden megtermelt kwh villamos energia 840 g CO 2 kibocsátásával jár. Belgiumban ez az érték 240 g, Svédországban 40 g. Ennek az oka, hogy Dániában a tartalékkapacitásokat szénre alapozták. (Az atomerőmű fajlagos széndioxid-kibocsátása mindössze 5 g/kwh). Végezetül Poncelet úr rámutat arra, hogy mind a megújuló forrásokkal, mind a nukleáris energiával működő erőművek építését gazdaságilag vonzóvá kell tenni, mert ez a kulcsa mindannyiunk közös céljának elérését, az alacsony széndioxid-kibocsátású gazdaság létrehozását. (Forrás: FORATOM blog) PAKSI BŐVÍTÉS TEIT jubileumi konferencia Kalocsán A konferenciát abból az alkalomból rendezték, hogy húsz éve jött létre az atomerőmű 12 kmes körzetében fekvő települések részvételével a Társadalmi Ellenőrző, Információs és Településfejlesztési Társulás (TEIT). A Kalocsán tartott rendezvényen dr. Kovács Antal kiemelte: az atomerőmű számára nagyon fontos a társadalmi elfogadottság, ez különösen igaz a 12 kilométeres körben élő, több mint hatvanezer ember esetében. - Az üzemidő hosszabbítás, az új blokkok létesítésével újabb tájékoztatási feladatok elé néz az atomerőmű és a TEIT, a következő évtizedekre az együttműködés programja ezekben a feladatokban körvonalazódik, ezeknek a kihívásoknak közösen kell megfelelni - mondotta az igazgató. Hozzátette, a tájékoztatás területén újabb programokat is elindítnak, ezek között szerepel a TEIT területén elő iskoláskorú gyermekek figyelmének irányítása a természettudományos tantárgyak felé, továbbá a kalocsai tájékoztató- és látogató központ közösségi térré való alakítása, ahol a fizika tantárgyat látványelemekkel és népszerűsítő eszközökkel oktatják majd - ezzel a fiatalok közelebb kerülhetnek a reáltantárgyakhoz és az atomenergiához is. (Forrás: Paks Press) A bővítés és a térségfejlesztés A paksi atomerőmű bővítése nemcsak energetikai, hanem térségfejlesztési projekt is - mondta Mesterházy Attila, az MSZP elnöke a Tolna megyei Simontornyán, az ellenzéki párt dél-dunántúli és foglalkoztatási programját ismertető sajtótájékoztatón. - Ha megvalósul ez a fejlesztés, a forrásokat fel kell használni arra, hogy a helyi kis- és középvállalkozások munkahelyeket teremthessenek és profithoz juthassanak - mondta a pártelnök a dél-dunántúli és foglalkoztatási programokkal kapcsolatban, amelyeket az MSZP-frakció csütörtöki ülésén vitattak meg. 2

3 EURÓPAI UNIÓ A Bizottság 2013 évi munkaprogramja Október 23-án hozta nyilvánosságra az Európai Bizottság 2013 évi munkaprogramját. Ebben a Bizottság ambiciózus terveket vázolt fel, amelyeket a 2014-ben lejáró mandátumának végéig szeretne megvalósítani. A következő évekre az Európai Unió egyik legfontosabb célja a fenntartható fejlődés elérése. Az atomenergia területén a munkaprogram a nukleáris biztonsági direktíva felülvizsgálatát és a kárfelelősségre vonatkozó új szabályozási javaslat kidolgozását tartalmazza. Az atomenergiával kapcsolatos biztosítások és kárfelelősség terén készülő új javaslatok arra irányulnak, hogy javítsák a nukleáris balesetek esetén fizetendő kompenzációt és megfelelő belső piacon teremtsenek a beruházások számára. A kutatások terén a Bizottság olyan lépéseket tervez, amelyek elősegítik az energiatechnológiai fejlesztést a 2050-ig szóló energia útitervnek megfelelően, támogatják az energiakutatásokat, azok eredményeinek piacra jutását EU szinten és törekszik olyan piaci, hatósági és egyéb akadályok elhárítására, amelyek az energia innováció útjában állnak (az Intelligens Energia III Programnak megfelelően). FORATOM Szeminárium a nukleáris biztonságról A FORATOM Brüsszelben október 24-én szemináriumot rendezett, amelyen mintegy 50 szakember vett részt az európai nukleáris ipar, az EU intézményei, tanácsadó és szakértő cégek valamint a sajtó képviseletében. A szemináriumon Laurent Stricker, WANO elnök arról beszélt, hogy Fukushima után a WANO még inkább a nyitottságra törekszik elsősorban a tájékoztatásban. Vesseline Ranguelova a JRC nukleáris biztonsági koordinációs részleg vezetője azt hangsúlyozta, hogy a stressz teszt legfőbb célja a nukleáris biztonság növelése volt egész Európában. Peter Faross, az EU Energia Igazgatóságának vezérigazgató helyettese, rámutatott, hogy valamennyi atomerőművet üzemeltető országban a stressz teszt ajánlásainak nyomán Nemzeti Akcióterveket kell készíteni 2012 végéig. Ezeket az akcióterveket nemzetközi szakértők véleményezik és az Európai Bizottság az eredményekről jelentést tesz majd közzé. Hozzátette, hogy az Európai Bizottság 2013-ban foglalkozik majd az atomenergiával kapcsolatos biztosítások és a kárfelelősség kérdéseivel, valamint javasolni fogja a nukleáris biztonságról szóló direktíva felülvizsgálatát. Összefoglalásul Faross úr azt mondta, hogy az atomenergia a tervek szerint jelentős szerepet kap az alacsony széndioxid-kibocsátású energiatermelésben 2050-ig. Betrand de L Espinois, az AREVA biztonsági szabványokkal foglalkozó alelnöke azt mutatta be, hogy az atomenergiaipar miként tanult a múlt eseményeiből és, hogy ennek eredményeként az atomerőművek biztonsága folytonosan javult. NICE ülés Az Európai Nukleáris Információs Bizottság (NICE) október 8-i ülésén Bécsben mintegy 20 kommunikációs szakember részvételével a következő témákkal foglalkozott: a résztvevők ország jelentései, média visszhangok és kommunikációs tevékenység a stressz teszt eredményeinek közzététele után, a 2013 évi PIME konferencia előkészítése és a NICE munkatervének áttekintése. A Bizottság következő ülésére Zürichben február 17-én kerül sor a PIME konferencia idején. 3

4 Cseh Energia Nap Brüsszelben A FORATOM október 11-én részt vett a Cseh Energia Nap 2012 rendezvényen, amelyet immár negyedik alkalommal rendezett meg Brüsszelben a cseh EU képviselet. Az ülést Daniel Benes a CEZ vezérigazgatója nyitotta meg. Karolina Peake, cseh miniszterelnök helyettes, előadásában a cseh energiastratégia kihívásairól beszélt, s aláhúzta, hogy ebben a stratégiában az atomenergia központi helyet kap. Peter Faross, az EU Energia Főigazgatóságának vezérigazgató-helyettese a stressz teszt utáni időszakról azt mondta, hogy az atomerőművet üzemeltető országok 2012 végére esedékes akcióterveivel új szakasz kezdődik, amelyet az elhatározott intézkedések megvalósítását szolgáló beruházások jellemeznek majd. Alan Swoboda, a CEZ Igazgatóságának elnöke az új beruházások finanszírozásának nehézségeire mutatott rá. Jelenleg a villamos energia ára nyomott és az államilag támogatott megújuló források védettek a szabad piac hatásaitól. Swoboda úr véleménye szerint az energetikában 2030-ra csak a széndioxid-kibocsátás csökkentését kellene kötelező célul kitűzni. Zbynek Boldis a cseh hálózatot üzemeltető CEPS vezetője bemutatta, hogy milyen nehéz helyzetbe kerültek országa áramszolgáltatói a német atomerőművek leállítása miatt. Tovább nehezíti a helyzetet a megújuló forrásokból termelt és kötelező átvétel alá eső villamos energia növekvő aránya. A rendezvényen még az Európai Bizottság és az Európai Parlament részéről előadások hangzottak el az alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra vonatkozó európai tervekről ( ), a radioaktív hulladékok kezeléséről és az energiahatékonyság valamint a megújuló források kérdéseiről. EURÓPAI NUKLEÁRIS ENERGIA FÓRUM (ENEF) Lehetőségek Munkacsoport A Munkacsoport ülésére Brüsszelben október 12-én került sor, Jean-Pol Poncelet, FORATOM vezérigazgató elnökletével. A legutóbbi, pozsonyi ENEF plenáris ülés határozatainak áttekintése után, tájékoztató hangzott el az EU energiapolitikai kérdéseiről, beleértve a PINC (Illusztratív Nukleáris Program) valamint a Kutatási- Fejlesztési Főigazgatóság tanulmányának előkészítéséről, amely az atomenergia előnyeivel és korlátaival foglalkozik a maghasadással kapcsolatos kutatások jövőbeli EU támogatásának szempontjából. A tanulmány három fejezetét a munkacsoport tagjai írják. A Versenyképesség Alcsoport beszámolójában bemutatta a KEMA jelentésének végleges változatát a villamosenergia-termelés költségeiről. A Jogi Alcsoport két anyagot terjesztett elő az engedélyezésről, mindkettőt az ENEF 2013 évi prágai ülésének napirendjére javasolták. A Finanszírozási Alcsoport beszámolója keretében az Európai Beruházási Bank képviselője ismertette az energiaprojektekre vonatkozó társadalmi konzultáció terveit. Atomsorompó Szűkített Csoport Az újonnan alakult ENEF Atomsorompó Szűkített Csoport a nukleáris export ellenőrzéssel foglalkozó második szeminárium előkészítésével kezdett el foglalkozni. Az első ilyen szemináriumot Luxemburgban, 2011 októberében tartották. A Csoport október 18-án tartotta első telefon-konferenciáját, amelyen megegyezés született, hogy a szemináriumra Brüsszelben 2013 januárjában vagy februárjában kerül majd sor. A szervezésben részt vesz még az ENEF Jogi Alcsoport valamint az EU Kettős Célú Áruk koordinációs csoportja. A résztvevők tervezett száma fő. A szeminárium munkajellegű tanácskozás lesz, 4

5 amelyen az ENEF 2011-ben elfogadott nukleáris export ellenőrzésről szóló állásfoglalásában felvetett problémák gyakorlati megoldásait helyezik a középpontba. A szeminárium három tervezett témája a technológiák és nukleáris termékek EU-n belüli mozgása, valamint a tagországok szabályozásának harmonizációja. A tervek szerint a szemináriumról összefoglaló jelentés készül, amelyet az ENEF következő 2013 évi prágai ülésére terjesztenek elő. Finanszírozási Alcsoport A munkacsoport október 3-i ülésén azzal a jelentéssel foglalkozott, amelynek témája a nukleáris beruházások finanszírozása az EU-ban. A munkacsoport korábban közreadott egy dokumentumot, Az új atomerőművek létesítésének innovatív finanszírozása és az új generációs atomerőművek fejlesztése címmel, amelyet az ENEF plenáris ülése 2011 májusában fogadott el. Az új jelentés célja annak bemutatása, hogy 2050-ig jelentős atomenergetikai kapacitásokat létrehozására lesz szüksége és hogyan finanszírozhatók ezek a nagy volumenű beruházások. A jelentés kidolgozását úgy tervezik, hogy az elfogadásra az ENEF2013 májusi plenáris ülésén kerülhessen sor. Az ülésen napirenden szerepelt az Eurelectric Beruházási Akcióterv Munkacsoportjának anyaga, amely a jelenlegi beruházási piac viszonylagos instabilitását vizsgálja. Az emiatt fellépő bizonytalanságok nagyobb pénzügyi kockázathoz vezetnek. Az Eurelectric 2012 decemberében a beruházásokról külön konferenciát szervez. További információk az ENEF-ről az EU energia honlapján. HÁTTÉR Villamosenergia-termelés a világon (IEA-Key World Energy Statistics) 5

6 Urán tengervízből A nagymennyiségben kinyerhető urán készletek hozzáférésének esélye számottevően megnövekedett egy új technológiának köszönhetően, mely a nukleáris üzemanyagot a tengervízből nyeri. 4.5 billió tonnára tehető annak az uránkészletnek a nagysága mely a világ tengereiben és óceánjaiban oldott állapotban jelen van, igen alacsony, hozzávetőlegesen 3.3 ppb koncentrációban. Ez idáig az óceánokból az uránt olyan speciális szőnyegek segítségével nyerték, melyek szálaiba különleges elnyelő vegyületeket ágyaztak. Ezek a vegyületek kémiai reakcióba lépve az uránnal megkötötték azt. Miután pár hétig a tengerbe voltak merítve ezek a szőnyegek, gyenge savval átmosták őket, hogy kinyerjék a megkötött uránt, majd újra és újra hetekre a tengerbe merítették őket, hogy további uránt nyerjenek. Bár ezek a kísérletek igazolták az urán a tengerekből kinyerhető, a költségek meglehetősen magasak voltak, 260 dollár fontonként (1 font=0,46kg). Ez versenyképtelen a manapság üzemelő gazdaságos uránbányákkal, ahol a kinyerési költség 20 dollár/font, valamint a jövőbeni magasabb költségű, évszázadokra elegendő megkutatott készletekkel szemben is, ahol ugyanez a költség sehol nem haladja meg a 115 dollár/fontot. A tengerből való kinyerés kutatási tapasztalatait vitatták meg augusztusban az Amerikai Vegyészeti Társaság konferenciáján Philadelphiában, ahol két kutatócsoport is új száltechnológiákat mutatott be, melyek drámai módon megnövelik a tengeri uránkihozatalt. Az Amerikai Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériumához tartozó Oakridge-i laboratórium vezető kutatóinak és a Florida Hills vállalat együttműködésének köszönhetően egy merőben új elnyelő anyagot fejlesztettek ki. A szőnyegek úgynevezett HiCap szálakból állnak (ez a nagy kapacitás angol szavak összemosásából származik), melyek nagy fajlagos felülettel rendelkeznek. Ezeket besugározzák,majd olyan kémiai vegyületekkel reagáltatják, melyek affinitása az urán irányába igen magas. A tengerben töltött idő és az urán kinyerése után a szőnyegeket káliumhidroxiddal kisavazzák az újrafelhasználás és a kondicionálás érdekében. Az Oak Ridge-iak szerint, a szálak ötször magasabb elnyelő kapacitással rendelkeznek, gyorsabban nyerik ki a vízből az uránt, és jobb szelekciós tulajdonságokkal rendelkeznek, mint az eddig használtak. Ezek az eredmények azt mutatják, hogy a nagyobb fajlagos felületű szálak, nagyobb kapacitásúak is. A másik kutatás eredmény, melyet a konferencián közzétettek, a kitinalapú szálak használatával kapcsolatos. A kitin, egy hosszúláncú biopolimer, amely a garnéla rákok páncéljából (is) nyerhető. Az Alabamai Egyetem kutatói Robin Rogers vezetése alatt munkálkodnak egy nagy fajlagos felülettel rendelkező elnyelő anyag létrehozásán,mely a halászati iparból származó kitingyantákat alkalmazza. Roger reméli, hogy kutatásai tovább növelik a tengeri uránkihozatalt. A konferencia végén összegezve az előadásokat megállapították, hogy az új technológiáknak köszönhetően az urán tengerből való kinyerési költsége fontonként kb. 135 dollárra szorítható. Bár ez a költség még nem versenyképes a jelenlegi bányászati technológiákhoz képest, még így is csak a megtermelt teljes nukleáris energiaköltség 5%-át teszi ki. Ebben az olvasatban a nagymennyiségű tengeri uránkihozatal, ha még magasabb költségen is, de biztosítja az urán alapú energiatermelés jövő évezredbeli életképességét. A készletek fogyásának ideje tovább tolható az elhasznált üzemanyag kazettákban található urán reprocesszálásával, olyan továbbfejlesztett reaktorok alkalmazásával, melyek nukleáris 6

7 hulladékot hasznosítanak, vagy olyan blokkok építésével, melyek hasadóanyagot állítanak elő üzem közben nem hasadó képes üzemanyagból. (Összeállította: Schnepp Péter) Forrás: DOE - Oak Ridge RENDEZVÉNYEK Európai Nukleáris Konferencia 2012 Manchester december 9-12 Az Európai Nukleáris Társaság rendezésében idén Manchesterben kerül sor az Európai Nukleáris Konferenciára, ahová közel 800 résztvevőt várnak és 2000 m 2 területen rendeznek kiállítást. A konferencián előadások és kerekasztal beszélgetések hangzanak el, amelyek az atomenergia valamennyi aktuális témáját érintik úgy mint: reaktortechnológiák, fűtőanyagciklus, atomerőművek üzemeltetése, új atomerőművek építése, nukleáris létesítmények leszerelése, biológiai és orvosi alkalmazások, egyéb ipari alkalmazások, képzés, oktatás, tudásmenedzsment, az atomenergia és a civil társadalom. A konferencia részvételi díja 850 font + ÁFA (20%), de számos kedvezmény vehető igénybe (pl. az ENS tagjai, a kelet-európai országok szakemberei számára). A konferenciával egyidejűleg a nagy európai nukleáris cégek részvételével állásbörzét is rendeznek. További részletek a rendezvény honlapján. További FORATOM rendezvények Időpont Rendezvény Város december 3. Európai Nukleáris Tanács ülése Brüsszel december 4. FORATOM Közgyűlés Brüsszel december 5. Kutatás- Fejlesztési munkacsoport ülése Brüsszel január Európai ügyek tanfolyam Brüsszel február 17. Kommunikációs munkacsoport ülése Zürich 2013.február PIME 2013 konferencia München április 10. FORATOM Végrehajtó Bizottság ülése Brüsszel június 5-7 Bolgár Atomenergia Éves Konferencia Várna június 18. FORATOM Közgyűlés Brüsszel 7

8 IMPRESSZUM A Magyar Atomfórum Egyesület hírlevele 1021 Budapest, Hűvösvölgyi út 54 Telefon/Fax: + (361) Összeállította: Czibolya László atomforum@atomforum.hu SZERZŐI JOGOK Az hírlevélben található anyagokat szabadon fel lehet használni az AtomHír-re való hivatkozás mellett. Ennek során az eredeti információ nem módosítható és a hivatkozást minden közlésnél fel kell tüntetni. 8