2010. júl.-aug.-szept. XX. évfolyam 3. szám v A Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság lapja v KÖRÖS-VIDÉKI HÍRLEVÉL

Átírás

1 XX. éfolyam 3. szám A Körös-idéki Környezetédelmi és Vízügyi Igazgatóság lapja júl.-aug.-szept. Tartalom 1. oldal Az éi Körös-ölgyi áríz 2. oldal Fazekaszugi belízöblözet kapacitásfejlesztése Mérőgyakorlat Makón Árízkockázat konferencia 3. oldal Halászik a halbiológus 4. oldal Határon átnyúló magyar román pályázataink Magyar román interkalibrációs ízhozammérések Magyar román közös mérés a Fehér- és a Sebes-Körösön 5. oldal Elismerés és köszönet Szakmai kirándulás két keréken Sitkára Szakmai tanulmányút Tiszaroffon és Kiskörén 6. oldal Fiatal ízügyi szakemberek hollandiai tanulmányútja 7. oldal 56 é tálatából Történelmünk nyomában Figyelemfelhíás Ismét adenti forgatag! 8. oldal Kirándulás a Nyugat-Dunántúlra MHT XVII. Ifjúsági Napok, Siófok 9. oldal Vízre szálltunk 10. oldal Személyügyi hírek Vízminőség Elsősegély tanfolyam 11. oldal Hidrometeorológia Hidrológia 12. oldal Családi nap Az éi Körös-ölgyi áríz Harminc éel ezelőtt olt a Körös-ölgy legnagyobb, XX. századi árízkatasztrófája, az éi áríz és az emlékezetes kettős-körösi, hosszúfoki töltésszakadás. Az éforduló eseményeit Az éi Körös-ölgyi áríz című emlékülésen idéztük fel július 28-án. A rendezényen részt ett dr. Kling Istán ízügyért felelős helyettes államtitkár is, aki az éforduló alkalmából köszöntötte mindazokat, akik részt ettek az akkori árízédelmi munkákban ezetőként, irányítóként agy éppen fizikai munkásként. Az árízi eseményekre aló emlékezését egy éi aktualitással, szintén köszönetnyilánítással zárta. Az ágazat ezetése neében megköszönte a Körös-idéki Környezetédelmi és Vízügyi Igazgatóság munkatársainak az ez éi hosszantartó belízédekezésben, a Körös-ölgyi árízédekezésben, s mindenekelőtt a Sajó és a Hernád rendkíüli árhullámai elleni édekezésben égzett munkáját. Az áríz hidrológiai sajátosságairól és köetkezményeiről dr. Szláik Lajos intézetezető, főiskolai tanár, alamint Töltésszakadás anno 1980 címmel Pálinkás Lajos, nyugalmazott műszaki igazgatóhelyettes-főmérnök előadását hallgathatták meg a részteők. Az egykori sajtó általi megközelítésből is nyomon köethetők oltak az események sajtószemle formájában. A rendezény zárásaként megrázó képsorok köetkeztek; az Áríz 1980 Tiszaölgy című archí film etítéséel. A töltésszakadás helyén léő emlékmű koszorúzásáal zárult az éforduló programja. Léai Ildikó 1

2 Fazekaszugi belízöblözet kapacitásfejlesztése Igazgatóságunk DAOP pályázat keretében támogatást nyert a Mezőberényi belízrendszer Fazekaszugi-főcsatornájának rekonstrukciós munkáira. A kiitelezést a Fazekaszug konzorcium égzi márciusában a kotrással megkezdődtek a munkálatok. A csatorna kapacitása a torkolatnál 3,0 m 3 /s-ra nöekszik, ennek megfelelően szelénybőítés történt. A csatorna műtárgyainak ízáteresztő képessége sem felel meg a megnöekedett igényeknek, így azok is átépítésre kerülnek. Kialakításuk előre gyártott keretelemekből történik. A torkolati ízszállítás nöekedése a Fazekaszugi sziattyútelepet is érinti, az eddigi 1,5 m 3 /s-os kapacitás 3,0 m 3 /s-ra nöekszik. Felújításra került a megléő sziattyú háza. A munkák során az épület új tetőszerkezetet kapott, alamint kialakításra került egy gépészpihenő helyiség. Jelenleg folyamatban annak a megléő gépegység felújítási munkái. A megléő épületben nem olt elegendő hely egy második sziattyú beépítéséhez, így az az épület mellett kialakítandó aknában lesz elhelyeze. Az akna építése jelenleg folyamatban an. A két gépegység egy közös (megléő) szíóaknából emeli majd át a izet. A sziattyúk biztonságos üzeme érdekében kiépült egy gépi gazkiszedő gereb, mellyel a csatornán érkező uszadékok kiszedhetőé álnak, megelőze ezzel a sziattyútelep károsodását. A munkák jelenleg is több helyszínen zajlanak. A befejezési határidő noember 30. Bujdosó Szabolcs Mérőgyakorlat Makón Második alkalommal rendezték meg a rendszeresített, gyors ízhozam-meghatározó műszerek összehangoló gyakorlatát. Az első rendezényt három éel ezelőtt Gödön tartották, az idén szeptember között a VKKI szerezésében az ATIKÖVIZIG adott otthont a rendezénynek. A háromnapos gyakorlaton mind a 12 igazgatóság mérőcsoportjai, alamint a szomszédos államokat képiselő szerb és román kollégák is részt ettek. A mérőtáborban a méréseken felül szakmai konzultációkat is tartottak. Az első, doppler elen működő akusztikus áramlásmérő berendezést 2004-ben szerezték be. Az eltelt hat é alatt nemcsak a gyártók száma gyarapodott, hanem a típusok repertoárja is megnöekedett. Az egyes típusok ízfolyás-adottságokhoz annak kialakíta. Jelenleg minden igazgatóság rendelkezik áltozó darabszámú és típusú áramlásmérő berendezéssel. A gyakorlat konzultációal kezdődött. A beezetőben a mérőcsoportok számot adtak az eltelt időszak tapasztalatairól, említést tettek a felmerült problémákról (pl. kalibrálás lehetőségei, lebegtetett hordalék mintaétel), jaaslatok hangzottak el ezek kiküszöbölésére. A köetkező nap áltozó mederiszonyok mellett ízhozam méréseket égeztünk először a Maroson Makónál, majd a Tiszán Szegednél. Mind a két helyen szabad szelényben, a csoportok saját felszerelésüket használa, csónakból égezték el a méréseket. Mind a két szelény esetében a mérés egy ún. próbakörrel kezdődött, mely a mérőműszer paramétereinek beállítását, pontosítását jelentette. Utána köetkezett maga a mérés, melyet a kiadott utasítás értelmében és a kapott égeredmények szórásának függényében minimum négyszer kellett megismételni. A zárónapon az előző napi mérések eredményei lettek értékele. Összességében megállapítható, hogy a berendezések jól izsgáztak. Kurilla Lajos Árízkockázat konferencia Igazgatóságunk hét munkatársa ett részt azon a kétnapos nemzetközi konferencián szeptember 1-2-án, amelyet a budapesti Benczúr Hotelben rendeztek meg az árízi kockázati térképezés és stratégiai kockázati ter készítéséel kapcsolatban. A projekt fő célkitűzése az EU Árízi Irányelében foglaltak teljesítése mellett, Magyarország ízkárelhárítási stratégiájának kidolgozása a megáltozott társadalmi-gazdasági elárásoknak megfelelően. Jelenlegi rendszerünk, melynek alapját az egyenlő biztonság ele szerint méretezett árízédelmi főédonalaink alkotják, már nem állja meg a helyét: a édett területeken beköetkezett fejlődés köetkeztében egyre nagyobb különbségek jelentkeznek a ízkárérzékenységben. Felül kell izsgálnunk tehát az egyenlő biztonság elét a édelmi rendszer fejlesztésénél, azaz a keésbé érzékeny területeken tűrhető az esetenkénti elöntés, amiel egyszersmind nagyobb biztonságot nyújthatunk az érzékenyebb területeknek. A projektkonstrukció során, az ország egész területére kiterjedő térképezési és terezési munkát kell elégezni úgy, hogy mindez a szomszédos országokkal egyeztete alósuljon meg. Ez az óriási olumenű munka egységes módszertani megalapozást kíán. A kétnapos konferencia témája a metodikai projekt eddigi eredményeinek bemutatása olt. A rendezény első napján hat előadást hallgathattunk meg: először egy általános ismertetőt a projekt jelenlegi helyzetéről, majd a módszertanra onatkozó eddigi tapasztalatokat a három édekezési szakággal kapcsolatban (áríz, belíz és kisízfolyások árizei). A konferencia második napján az Árízi Kockázati Információs Rendszer (ÁKIR) szolgáltatásainak ismertetése után Horátország, Ausztria és Ukrajna képiselői számoltak be eredményeikről az árízi kockázati terezéssel kapcsolatban. A nyeli nehézségek ellenére nem olt hiány kérdésekben és hozzászólásokban egyik fél részéről sem, így a külföldi tapasztalatok ismeretében még hatékonyabban folyhat a munka a hazai metodika églegesítésében. Kisházi Péter Konrád 2

3 A Körösladányi duzzasztó hosszirányú átjárhatóságának biztosítása elneezésű projekt a Környezet és Energia Operatí Program ( ), Élőhelyédelem- és helyreállítás, onalas létesítmény természetkárosító hatásának mérséklése pályázati konstrukció keretében támogatást nyert. Jelenleg a megalósítása, kiitelezése an folyamatban. A projekt fő célja a Körösladányi duzzasztót megkerülő csatornás, működőképes hallépcső megalósítása a Sebes-Körös hullámterében. Hosszú táú cél az ökológiai állapot jaítása, a Sebes-Körös és a Berettyó halállományának, illete az egyes fajok életterének nöekedése, különös tekintettel a édett és a fokozottan édett halfajokra. A közbeszerzési eljárások lefolytatását és a sikeres szerződéskötést köetően július 22-én megtörtént a munkaterület átadása. Az aláírt Támogatási Szerződésben rögzítettek értelmében, áprilistól júliusig nem lehetett kiitelezési munkálatokat folytatni az élőilág édelme érdekében, ezért a kiitelezés augusztus 2-án kezdődött el. Szeptemberre elkészültek az irtási munkálatok, folyamatban annak a kotrási és építési munkálatok, illete a projekt időben történő megalósítása érdekében a kiitelező megkezdte az egyes elemek gyártását, gyárttatását. A Támogatási Szerződés előírása alapján el kell égezni a hallépcső beállítását és a működési hatékonyság monitorozását. Számunkra ezt a munkát az országosan elismert halbiológus, Sallai Zoltán égzi. A monitorozás célja a halközösségek előfordulásának és gyakoriságának, illete a hallépcső hatékony működésének izsgálata. A Magyar Nemzeti Biodierzitás-monitorozó Rendszer (NBmR) halközösségek monitorozására kialakított és elfogadott protokolljában, a Sebes-Körös Rier3 méretű folyó, ezért éente háromszori mintázás szükséges. A monitorozásra alkalmas időszak a taaszi (májusi), a nyárégi (augusztusi) és az őszi (októberi). A hazai halaknak egy taaszi és egy őszi onulása jellemző, taasszal a szaporodási helyek felé, míg ősszel a ermelő helyek felé. A nyárégi monitorozásra azért an szükség, hogy a hallépcső üzemelése előtti állapotban megismerjük a Sebes-Körösben léő halfajokat. A pályázat keretében az első monitorozásra augusztus 25-én került sor. A monitorozás csónakból történt Halászik a halbiológus egy elektromos egyenáramú halászgép használatáal. Magyarországon csak az egyenáramú halászgépek használata engedélyezett, miel a áltóáram komoly károkat, sérüléseket okozhat a halaknak. A halászat során a ízbe merített két elektróda között elektromos mező alakul ki. Egyenáram esetén a mezőbe kerülő hal a pozití elektróda (anód) irányába úszik, majd ennek közelébe kerüle izmai elernyednek és így egy merítőhálóal összeszedhetőek. A izsgálat a Körösladányi duzzasztó alizén és felizén történt, a duzzasztó mintegy m-es körzetében, több szelényben. Erre azért an szükség, hogy egy intenzí térbeli felmérést készítsünk az itt megforduló halközösségekről annak érdekében, hogy azonosítani tudjuk a környezeti tényezőket (terhelések és hatások), megállapítsuk a halállomány nagyságát, összetételét. A monitorozás során 31 halfajt találtunk a Sebes-Körösben, többek között compót, csukát, menyhalat, réti csíkot, paducot. A köetkező monitorozásra ősszel kerülhet sor, az építési munkálatok árható befejezése után. Juhász Ágnes Nagy Mariann 3

4 Határon átnyúló magyar román pályázataink A Magyar Román Határon Átnyúló Együttműködési Program ( ) konstrukció keretében három pályázatot adtunk be július 6-án. Nyertesség esetén A Fekete-Körös komplex árízédelmi célú fejlesztése FEKETEKOMPLEX elneezésű pályázat az alábbi fejlesztési elemek megalósítását teszi lehetőé Magyarország területén: Remetei mértékadó ízmérce rekonstrukcióját, Fekete-Körös Erdőmenti partédőmű létesítését, Fekete-Körös Nagysitkai partédőmű rekonstrukcióját, Remetei gátőrtelep rekonstrukcióját, Fekete-Körös, tájelző ízmérce állomások rekonstrukcióját, Románia területén: Fekete-Körös 0,9 1,9 fkm között partédőmű megerősítését, újjáépítését, Zerindi ízmérce rekonstrukcióját, Zerindi gátőrház rekonstrukcióját, Zerindi melléképület rekonstrukcióját. Romániai partner: Körösök Vízügyi Hatóság / Administraţia Bazinala de Apă Crişuri Oradea (ABAC). A Táj- és íztörténeti bemutató, oktató és információs házak a Körös-, Berettyó- és Ér-ölgyében TÁJVÍZHÁZ című pályázat arra állalkozik, hogy Gyulán, a Városház u. 25 sz. alatt található műemlék jellegű, alaha árosi fürdőépületben az ember és a íz kapcsolatát, a Körösök ízgyűjtő területének ízszabályozását, a fürdőkultúra fejlődését bemutató kiállítást hozzon létre, a környezettel és a ízzel kapcsolatos tájékozató és bemutató teékenység infrast- rukturális elemeinek megteremtése útján. Romániában a Bihar Megyei Tanács és Szalacs (Sălacea) Község Önkormányzatáal egyetértésben, a Komáromy-kúriát szintén bemutató- és oktatóházzá kíánják alakítani a megléő épület, a hozzá szeresen kapcsolódó melléképület, alamint a park rekonstrukciójáal. Romániai partner: Szalacs Község Önkormányzata. A Magyar Román határmenti belízédekezési együttműködés fejlesztése MALOMFOK- ROIT című projekttel a köetkező fejlesztéseket kíánjuk megalósítani Magyarország területén: Malomfoki sziattyútelep korszerűsítése, Malomfoki gátőrtelep fejlesztése. Románia területén: Roiti sziattyútelep korszerűsítése, Roiti gátőrtelep fejlesztése, Felfogó-csatorna töltésének megerősítése, Eszközbeszerzés (csatornatisztító gép). Romániai partner: Országos Talajjaító Hatóság / Administraţia Naţională a Îmbunătăţirilor Funciare RA (ANIF). A projektekben igazgatóságunk a Vezető Partner szerepét tölti be, melyhez a Román Állam területén megalósuló projektek gazdája, mint Határon Átnyúló Partner csatlakozik. A pályázatok benyújtását megelőzően, július 5-én megtörtént az Együttműködési Megállapodások, illete a toábbi kapcsolódó dokumentumok közös aláírása. Gálné Erdész Orsolya Magyar román interkalibrációs ízhozammérések A Magyar Román Vízügyi Bizottság XXI. Ülésszaka 2010-re is feladatul tűzte ki a két ország határfolyóin, a határhoz legközelebb eső ízrajzi állomásokon az interkalibrációs célú ízhozammérések égrehajtását. Az interkalibráció célja, hogy összehasonlíthassuk a két országban alkalmazott méréstechnikák és adatfeldolgozási előírások által szolgáltatott eredményeket, ugyanis ezek az eredmények képezik az országhatáron átezetett ízkészletek meghatározásának számítási alapját ben is két alkalommal hajtottunk égre ilyen típusú méréseket, augusztus között román területen, október 5 7. között pedig magyar területen. Román területen a mérési időpontban uralkodó kisízi állapotok lehetőé tették a 4 ízben álla történő mérési módszer alkalmazását, ahol mindkét Fél forgóműes sebességmérő műszert használt a méréshez. A technika és a mérési módszer itt tehát megegyezett, a különbség mindössze a műszer típusában olt román részről OTT, magyar részről SEBA típusú műszerrel mértünk. A mérési eredmények feldolgozásánál alapető különbség a két ország előírásai között, hogy a magyar keesebb mérési függélyben több, míg a román több mérési függélyben keesebb mérési pontot ír elő. Ezen különbségek ellenére, a mérési eredmények mindkét területen jó egyezőséget mutattak, az átlagtól aló eltérések sehol sem érték el az 5%-os értéket. Kiss Attila Magyar román közös mérés a Fehér- és a Sebes-Körösön A Sebes-Körös fkm szelényében, 1960-ban megépített Biharugrai fenékgát hordalékmozgást befolyásoló, határon átnyúló hatásainak izsgálatára 1986 óta történnek geodéziai mérések. A fenékgát a biharugrai halastaak ízellátásának biztosítására épült. A rőzsepokrócra szórt kőgátat a leonuló árhullámok rendszeresen megrongálták, ezért 1985-ben a kőgát helyére előre gyártott asbeton elemekből új, stabilabb szerkezet épült. Az éi felújítása óta a jelenlegi szerkezeti kialakítással működik A Fehér-Körös 7,32 fkm szelényében épült, Gyulai duzzasztó onatkozásában ellenőrző mérések 1989 óta történnek. A Gyulai duzzasztó Poirée-keretes tűsgátként épült 1895-ben. Az Élőíz-csatorna téli ízellátásának biztosítása érdekében, 1977-ben a felízi oldalán egy magasküszöbű asbeton fenékgát, mellette pedig egy hordalék-leeresztő zsilip épült. Az éi rekonstrukció során a tűsgát helyére, a megszélesített fenékküszöbre épített tömlőgátas elzárás került. A hordalék-leeresztő műtárgy így szélesebb lett. Mindkét műtárgy befolyásolhatja a hordalék-leonulást, ami miatt a feliszapolódás mértékének megállapítására onatkozó ellenőrző mérések szükségessé áltak. A mérések elégzését és értékelését a Magyar Román Vízügyi Bizottság eleinte kettő, később három, majd négy éenként írta elő. A éi méréseket a két Fél megbízott szakértői a Sebes- Körös négy magyar és három román oldali keresztszelényében augusztus én, a Fehér-Körös két magyar és négy román oldali keresztszelényében augusztus án égezték el. Az adatok feldolgozása, egyeztetése a román Féllel megtörtént. Megállapítható, hogy a keresztszelényekben lényeges áltozás nem tapasztalható. Dénes György

5 Elismerés és köszönet Szakmai kirándulás két keréken Sitkára A éi ár- és belízédelmi, alamint ízminőségédelmi kárelhárítási munkák lezárása, a kiemelkedő munkát égző dolgozók elismerése történt július 23-án. A Köszönet Napját az igazgatóság alamennyi dolgozója a Szanazugi Védelmi Központban töltötte el, ahol munkája elismeréseként 233 fő emléklapot, 37 fő pedig emlékplakettet ehetett át. A fotókiállítás, a szórakoztató programok és a dolgozók megendégelése együttesen hozzájárultak ahhoz, hogy a munkatársak egy napot közösen és kellemesen eltöltsenek. Léai Ildikó Szakmai tanulmányút Tiszaroffon és Kiskörén Az Árízédelmi és Folyószabályozási Osztály szeptember 20-i kirándulásának célja a Tiszaroffi Árapasztó Tározó és a Kiskörei Vízlépcső megtekintése olt, a Kisdelta és a Mályádi tározók fejlesztésének kapcsán. Első állomásunk helyszíne Tiszaroff olt, ahol a KÖTI- KÖVIZIG munkatársai árták az érkezésünket. Az előre megbeszéltek alapján, előbb a tározó makettjét néztük meg az önkormányzatnál, ezt köetően az árapasztó tározót, amelynek a műszaki átadása július 24-én, a megnyitása június 10-én olt. A létesítmény 7,6 milliárd forintba került, melyet teljes A Vízrendezési és Vízhasznosítási Osztály az elmúlt éi sikeres kirándulás okán, második alkalommal állalkozott arra, hogy egynapos kerékpártúrát tegyen az igazgatóság területén. A szakmai kirándulást taaszra tereztük, azonban a folyamatos belízédekezés ezt nem tette lehetőé. Az első kínálkozó alkalom a nyári szabadságokat köetően, szeptember 3-án jött el. Bár az előjelek a megelőző napok esőzései miatt nem oltak túl biztatóak, a kis csapat mégis elindult a gondosan felkészített kerékpárokkal. A reggeli indulást köetően először a alamennyiünk által jól ismert Gyulai tömlősgátnál és az Élőíz-csatorna tápzsilipnél tartottunk egy kis pihenőt, amit egy hosszabb kerekezés köetett Gyulaárin és Dénesmajoron keresztül egészen a Fekete-Körös bal oldali töltéséig. Örömmel láttuk, hogy a töltés kerekezésre tökéletesen alkalmas. Az országhatár túloldalán, a táolban léő Anti sziattyútelep látánya és egy kis frissítő elfogyasztása után, újult erőel indultunk toább. Útközben a túlparton egészében hazai forrásokból finanszíroztak. A tározó alapterülete mintegy 23 négyzetkilométer, 97 millió köbméter íz láthattuk a Morgófoki ízkiételt és a Malomfoki sziattyútelepet. Megálltunk az 1912-ben, eredetileg gőzüzemű telepnek épült, jobb sorsra érdemes néhai Kis-Sitkai sziattyútelep maradányainál ma már csak a régi széntároló épület bokrokkal benőtt ázszerkezete és a graitációs cső elzáró elemei láthatóak és a Mályádi zsilipnél, ahol már tudtunk új információkkal és látánnyal szolgálni a fiatalabb munkatársak is. A délelőtti program utolsó részeként a hídon átkele, a jobb oldali töltésen jutottunk el a Sarkadi sziattyútelepig és a mellette léő őrházig. A kerekezésben megfáradt, elgyötört utazókat itt már árta a csábítóan illatozó, kemencében sült csülök, amit nagy erőfeszítések árán, de sikerült a kis csapatnak elfogyasztani. Az ebédet köető beszélgetés és tapasztalatcsere után nem maradt más hátra, mint újra nyeregbe szállni és hazaindulni a felújítás alatt léő fehér-körösi közúti hídon át. Az élményekben gazdag, több mint 46 km megtétele után mindenkinek jól esett a pihenés. Frolyó Miklós befogadására képes, a töltések átlagosan 4,5 méter magasak, koronájuk 5 méter széles, teljes hosszuk 23,1 kilométer. A ízbeeresztés szelényében a tározó ízszintcsökkentő hatása 16 centiméter. Az ebédet köetően ellátogattunk a Kiskörei Vízlépcsőhöz, ahol először a műtárgy röid történetéel ismerkedtünk meg, majd megtekintettük a Tisza-tó makettjét, illete magát a műtárgyat. A szakmai kirándulásunk során igen sok tapasztalattal és élménnyel gazdagodtunk. Tímár Attila 5

6 Fiatal ízügyi szakemberek hollandiai tanulmányútja A Vízügyi és Környezetédelmi Központi Igazgatóság, alamint a Magyar Holland Vízügyi Közös Bizottság, amely 1984 óta koordinálja a két ország közös ízügyi együttműködését, tanulmányutat szerezett fiatal szakemberek számára. A VKKI, a miskolci, a nyíregyházi, a bajai, a szombathelyi és a pécsi igazgatóságok fiatal munkatársaial keltem útra szeptember 13-án. Az amszterdami reptéren Robert Slomp, a Magyar Holland Vízügyi Közös Bizottság titkára, és Woulter Rozier, a Rijkswaterstaat munkatársai fogadták a magyar ízügyesek delegációját. A tanulmányút első színhelye Delftben, a Deltares olt. A Deltares hollandiai székhelyű, független, speciális tanácsadó cég kutatóintézetként működik, amely felszíni és felszín alatti ízzel kapcsolatos, alamint talajtani kutatásokat égez az állami szerezetek és a állalati szektor részére Hollandiában és ilágszerte. Marc an Dijk, a kutatóintézet ezető hidrológusa bemutatta árízi modellezésre kifejlesztett programjuk működését. Az előadás után, a tengerpart közeli Delftből átutaztunk a kelet-hollandiai Nijmegenbe, szállásunkra. Másnap az északnak megfelelő, hollandiai időjárásban indultunk a Graei duzzasztómű és hajózsilip megtekintésére, majd a Batenburg ároska melletti Meuse folyó árízszint csökkentő és rehabilitációs projekt részleteibe nyerhettünk alapos betekintést. Folytatásként a Meuse folyón néhány km-rel lejjebb található Lith-i ízi elektromos erőműet jártuk be, melynek néhány adata önmagáért beszél. A 4 db, egyenként 3,5 megawatt teljesítményű Kaplan-Rohr típusú tur- 6 bina már 60 cm-es duzzasztási ízszint különbség mellett is energiát termel, teljesen automatikus üzemmódban. A pillanatnyi üzemadatok ellenőrzésére és a beállítások módosítására a mérnököknek internet segítségéel is an lehetőségük. Az erőmű melletti hajózsilip felújítását látogatásunk idején égezték. A létesítményeket bemutató helyi szakemberek felhíták a figyelmünket arra, hogy mindkét keresztirányú műtárgy mellett működik hallépcső. A köetkező napokon a Maaswerken projekt különböző területi helyszíneit olt módunk égiglátogatni. A hollandiai kollégák a Teret a folyónak projekt keretében az általunk megszokott, illete a Körösök idékén épített gátaknál jelentősen alacsonyabb gátakkal és sokszorosan szélesebb hullámtér kialakításáal igyekeznek édekezni az árizek ellen. A terepi helyszíneket, alamint a terezési fázis részleteit bemutató holland kollégák a másodlagos csatornák terezésétől, a szükséges területek megásárlásán, illete az azokon jelenleg folytatott mezőgazdasági műelési ág áltás optimalizálásán keresztül, egészen a folyónak új utat biztosító csatornák kialakításáig részt esznek a munkálatok irányításában. A csütörtöki napra terezték tanulmányutunk holland szerezői a Meuse folyón kialakított átezető műtárgy bemutatását. Hondsbroekse Pleijnél lehetőséget teremtettek a Meuse folyón leonuló áríz egy részének szükség szerinti, északi irányba történő átkormányzására. A köetkező helyszín Arnhem, a program pedig a Víz Múzeum megtekintése olt, amelyben interaktí és tematikus eszközök felhasználásáal, a ízzel kapcsolatos alamennyi ismeretanyagot igyekeztek bemutatni a szerezők. Külön érdekesség, hogy a múzeum egy alamikori folyómederbe, a talajszint alá épült. Tanulmányutunk utolsó délelőttjén a Német Holland-csatornát, illete az azon léő sziattyútelep üzemelését tekintettük meg, sok ismeretet szereze a holland ízügyi szerek működéséről, határon átnyúló projektjeikről. Később a Rajna-idék folyópart rehabilitációs munkálataihoz kalauzoltak a holland ízügyes kollégák. A tanulmányút egész heti tapasztalatai természetesen nem foglalhatóak össze ekkora terjedelemben, ugyanakkor mégis kísérletet teszek a magyar delegáció tagjai által, együttesen megfigyelt összefoglalóra. Hollandia alacsony fekése miatt árízi fenyegetettsége igen jelentős. A kereskedelem, áruszállítás ahol csak lehetséges, a folyókon történik, ugyanúgy, mint a turisztikai célú személyhajózás is. A hajózási, árízédelmi és energiatermelési célokat szolgáló műtárgyak jelentős hatást gyakorolnak a természeti környezetre, melynek megóása komoly erőfeszítéseket igényel. Úgy élem, a szakmai és kulturális szempontból egyaránt sok tanulsággal szolgáló tanulmányút mindenki számára rendkíül hasznos olt, mely a későbbiek folyamán még toább fog tisztulni és gyarapodni. Juhász András Nijmegen, Hollandia

7 56 é tálatából július 13-án, kedden, friss mérnöki diplomáal a kezében lépte át a ízügy épületének küszöbét egy fiatalember kétées, kötelező szakmai gyakorlatának a letöltésére. Dolgozott a Ter- és Üzemgazdasági Csoportnál, majd az Öntözési Csoportnál, bekapcsolódott a Kienitz Vilmos irányításáal akkor épülő Fazekaszugi sziattyútelep kiitelezésébe. A gyakorlat égeztéel nem tudott családi okok miatt Gyulán maradni, így elkerült a székesfehérári ízügyi igazgatósághoz július 13-án, kedden lépett be ismét a Városház utca 26. szám alá az egykori fiatalember, Tóth Ián. Hogy mennyire meghatározó tud lenni egy röid, kétées szakmai gyakorlat egy életpályára, példázza, hogy 56 é után fontosnak érezte az itt pályakezdő mérnök az egykori helyszínek felkeresését, a múlt felidézését. A kellemes emlékezés az egynapos látogatás után, augusztus égén folytatódott. A Bodoki Károly Vízügyi Múzeum Baráti Kör tagjai segítségéel a tertárban korabeli dokumentumokat kutattak, kölcsönösen hasznos ismereteket nyújta egymásnak. Még hosszú éekig kíánunk jó egészséget, szellemi aktitást az egykori kollegának, Tóth Iánnak! Léai Ildikó Történelmünk nyomában Szeptember elején a Vízgazdálkodási Osztály egy része kirándulásra szánta el magát. Az úti cél Arad és a környékén elterülő Ménesi boridék olt. Elsőként Arad történelmi árosrészén sétálgatott a csoport. A múltidézésben Erdélyi Istán, helyi lakos segített, aki részletekbe menő históriát festett le majd minden impozánsabb épületről. A áros egykori magyar szaaktól zengő sokaságát nem olt ezek után nehéz elképzelnünk. Az Aradra látogató magyarnak kötelező elmennie a jelenlegi helyén, a Megbékélés parkjában felállított Szabadság-szoborhoz. A több mint 2 éen át készülő, hányattatott sorsú szobor a magyarok dicsőséges múltját eleeníti fel, mintegy eltörpíte a ele szemben álló román diadalíet. A múltidézés az aradi értanúk emlékhelyénél folyta- tódott. Röid történelem óra után, egy éppen érkező énekkar segítségéel a Szózatot énekeltük el. A kirándulás második állomása köetkezett, Ópáloson a Balla Géza borászat. Kiáló minőségű borok kóstolása előzte meg a acsorát. Ezen a történelmi magyar boridéken leginkább száraz örösborokat készítenek, de a helyi különlegesség a kadarkából készült örös aszúbor. A borászat megtekintése és a borkóstolás mindenki kedét meghozta, hogy itthon is megmutathassa a idék borait, ahol korábban több gyulai érdekeltségű birtok is olt. A hazatérés előtt még egy kitérőt tettünk a Solymosi árhoz. Mára már csak romok láthatóak, de így is elképzelhető milyen jelentőséggel bírt a törökök elleni harcokban, a Maros szorosában. Jobbágy Zoltán Figyelemfelhíás Ismét adenti forgatag! Taaly decemberben első alkalommal rendeztük meg az adenti forgatag elneezésű programot. Célja elsősorban az olt, hogy a munkatársak a szabadidős teékenységeiken keresztül ismerjék meg jobban egymást. Az elmúlt éi sikerek okán, december első felében ismét lehetőség lesz megjelenni, bemutatkozni adent jegyében, adenti hangulatban. Még an idő az ötletelésre, készülődésre, alkotásra (pontos időpont és részletek noemberben). Léai Ildikó 7

8 A KÖR-KÖVIZIG Sziárány Nyugdíjas Klub tagjai, néhány meghíott endéggel kiegészüle szeptember 9 11-e között kirándulásra indult, ahol megismerkedtünk az út során érintett néhány település neezetességeiel, felfedeztük a Nyugat-Dunántúl természeti szépségeit. Az első napon borongós időben indultunk Gyuláról, sajnos ez az időjárás a kirándulás egésze alatt megmaradt. Első megállónk Kecskeméten olt, ahol egy röid séta alatt megtekintettük a megyeszékhely közelmúltban felújított belárosát, a szépen kialakított sétálóutcáját. Ezt köetően Veszprémbe, a királynék árosába érkeztünk, ahol némi napsütésben, szakképzett idegenezető kalauzolásáal tekintettük meg a belárost és ismerkedtünk a áros történetéel, a ár neezetességeiel. A ároslátogatást köetően folytattuk utunkat Sümegre, ahol finom acsora és szállás árta a kissé fáradt ándorokat. Szálláshelyünkről csodálatos kilátás nyílt a sümegi árra. Másnap esős időben indultunk a Kis-Balaton felfede- A Magyar Hidrológiai Társaság szeptember én rendezte meg a XVII. Ifjúsági Napokat Siófokon, amelyen az idén a Víziközmű és Környezetédelmi Osztály, Felszín Alatti Vizek Csoportjának ügyintézői ettek részt. Az MHT Ifjúsági Bizottság elnökének megnyitója után, a éi árízi események aktualitása jegyében hallhattunk előadásokat. Majd az építőmérnöki terezésről szóló bemutató szerepelt a programban. A nap toábbi részében a fiatal szakemberek főként ízkár elleni édekezéssel kapcsolatos tapasztalataikat, kutatási eredményeiket osztották meg a hallgatósággal. A szekcióülést köetően megtekintettük a Sió-zsilipet, majd a napsütéses, szép időben az 1891-ben épült Kirándulás a Nyugat-Dunántúlra zésére. Utunk első állomása Zalaár olt, ahol a Nyugatdunántúli KÖVIZIG bemutató háza, az ún. Kis-Balaton Ház látható. A millennium éében Zalaár Várszigeten nyitotta meg kapuit a Kis-Balaton Ház, amely bemutatja a Kis- Balaton Vízédelmi Rendszer természeti értékeit, a Balaton ízminőségének édelmében betöltött szerepét, szemlélteti a térség történeti és néprajzi onatkozásait, értékeit. A Kis-Balaton Házba lépe, az előtérben a Kis-Balaton Vízédelmi Rendszer működését többféle üzemmódban bemutató terepasztal látható. Deák László, a szombathelyi KÖVIZIG munkatársa ismertette az eddig égzett munkákat és a jöő feladatait. A Kis-Balaton Ház után, autóbusszal bejártuk a Kis-Balaton területét, megtekintettük annak gazdag nöény- és állatilágát. Utunk MHT XVII. Ifjúsági Napok, Siófok Kelén fedélzetén hajóztunk a Balatonon. Az esti baráti találkozó kötetlen szakmai beszélgetéssel telt. Másnap folytatódott az előadások és poszterek bemutatása. A leginkább ízgazdálkodással, környezet- és természetédelemmel foglalkozó szekcióban kaptak helyet a során eljutottunk Fekete Istán Tüskeár című regényéből ismert Diás-szigetre, ahol Fekete Istán-emlékhely és Matula bácsi kunyhója látható. Ezt köetően Tapolcára látogattunk, ahol lehetőség olt a taasbarlangban csónakázásra, illete a település másik izes neezetességének, a Malomtónak a felfedezésére is. A második nap égén még maradt időnk a sümegi ár látányosságaira is. A részben felújított árba az edzettebbek gyalog, a többség ártaxial jutott fel, ahol idegenezető ismertette a ár történetét, néhány anekdotáal fűszereze azt. Harmadik napon utunk a Balaton-felidék egyik gyöngyszemének számító Káli-medencén keresztül ezetett. Röid időre megálltunk a nagyázsonyi Kinizsi árnál, majd folytattuk az utat Herendre, a porcelángyártás egyik fellegárába. A Nyugat-Dunántúlon tett kirándulásunkat a kecskeméti Csalánosi-csárdában, egy finom acsoráal fejeztük be. A kellemesen eltöltött három napért köszönettel tartozunk támogatóinknak. Vámos Sándor Oláh Lajos klubelnök idegenezető hidrogeológiai onatkozású (talaj-, illete termálizekkel kapcsolatos kutatásainkat megjelenítő) posztereink. Az utolsó szekcióban áltozatos területeken, terezési-modellezési eljárások alkalmazását ismertették a részteők. A rendezény záróülésén az esztergomi Duna Múzeum nyugalmazott igazgatója ismertette a 100 ée született Mosonyi Emil professzor és Dégen Imre, a ízügyi szolgálat egykori ezetőjének munkásságát. A későbbiek során előadás hangzott el Magyarország szerepéről, lehetőségeiről az Európai Duna Stratégiában, égül a konferencia zárszaaként eredményesnek és színonalasnak értékelték a rendezényt. Kiszely-Peres Bernadett, Mizák Nikolett 8

9 Kenumaraton, Szaras Vízre szálltunk A Szaras- Békésszentandrásiholtágon megrendezett színonalas kenuersenyen idén is több csapattal képiseltettük magunkat augusztus 7-én. A kenu négyesben Varga Melinda a taalyi ersenyen is egy eredményes kenu orrában eezett egyedüli hölgyként, három férfi kollégáal (Dalmadi Zsolt, Juhász András, KÖR-KÖVIZIG, Karácsonyi Istán, Gyulai Közüzemi Kft.) közösen ágott neki a tá teljesítésének. Az amatőr kenu kettesek zsúfoltnak épp nem neezhető mezőnyében a Dalmadi Karácsonyi páros indult. A erseny napján remek időjárás, fátyolos napsütés és hűs szellő segítette a ersenyzőket a több mint 20 km-es táon. Igazi erőpróbát jelentett az indulók számára a két különböző hosszúságú és nehézségű parti szakasz, melyeken a kenukat kézben, illete olyan kerekes szállítóeszközön lehetett átinni a holtágról a Hármas-Körösre, majd issza, amelyet a ersenyszabályok értelmében égig a kenukban kellett szállítani. A taalyi é tapasztalataiból okula, mindkét hajó készült ilyen segédeszközzel. Célba érkezésünk a taalyi ersenyen elért szintidőhöz képest több mint fél órát jault, a Dalmadi Karácsonyi páros pedig dobogós helyezéssel, a árakozásokat túlszárnyala zárta az idei kenumaratont. Egy hajóban eezünk, Békés A Békés-Dánfoki kikötőből a szerező, békési önkormányzat köszöntése után indult útjára az Egy hajóban eezünk ízitúra augusztus 21-én. Az igazgatóságot Mezei Zoltán, Juhász András és felesége képiselte. A Fekete-Körös kanyargós medre, gazdag madár- és nöényilága gyönyörködtette az eezősöket. A olt sarkadi cukorgyár ízkiételi helyén, az ún. cementháznál a erőfényes napsütés és a kellemes hőmérsékletű íz úszásra csábította a kenusokat. Miután a mezőny legégén eezők is odaérkeztek, indultunk toább a ároserdei szabadstrand felé, majd a Szanazugi kikötőben meleg ebéd árta az ekkorra kissé megfáradt túrázókat. Szanazugból a dobozi híd felé indula, a motorcsónak- és ízisísport műelői által keltett hullámok tették nem feltétlenül jó értelemben izgalmassá az eezést. Az egyenes meder monotonitását a lassan közeledő dobozi híd, és a békési templom tornyának látánya törte meg. A békési kikötőhöz közelede, a kenusok jó része összekapaszkodott és csak a csekély sodrással halada, picit pihene, a táj szépségét némán szemléle csorogtunk a kikötő felé. A megérkezés és a célba érés öröme minden eezős arcán látható olt. A nap zárásaként és lazításként, a békési termálfürdő melegizes medencéiben pihentettük meg fáradt izmainkat, majd az esti órákban, a kikötőben, a parton sorba rakott kenuk mellett mindenki jó ízzel fogyasztotta acsoráját; az eezősök tálból babgulyást, a szúnyogok az eezősök érét közetlenül a bőrünkből. Békés Csaba Gyula IV. Indiánkenu Túlélő Verseny 2010 Negyedik alkalommal rendezte meg szeptember 18-án a ZERGE Ifjúsági Túrasport Közhasznú Egyesület az indián kenu ersenyt a 32 km-es Békés Békéscsaba Gyula ízi útonalon. Erre az alkalomra is erbuálódott Varga Melinda ezetéséel és szerezéséel egy 4 fős kenucsapat. A ersenyen 32 fkm megtétele, 4 zsilipen aló átkelés, alamint rendkíüli ügyességet igénylő feladatok ártak a részteőkre, mint szlalom, íjászat, loaglás, eezőfűzés, kosárra dobás, úszás, fűrészelés, kötéllétra mászás, totó, autóhúzás, dobozpiramis dobás. Sajnálatos módon az időjárás megtréfált bennünket a szakadó esőel, de mi, mint ízügyesek, ezt természetes dolognak ettük és csak legyintettünk rá. A csapat negyedikként rajtolt óriási lelkesedéssel és komoly kezdeti lendülettel, majd ezt köetően hirtelen tempóisszaeséssel. Csapatunk 9. helyezést ért el Varga Melinda, Dina Gábor, Domonkos Szabolcs és Tímár Attila, ami az adott körülményekhez képest (szakadó eső, bedőlt fák, hínártorlasz) rendkíül kimagasló eredménynek mondható. A ersenyről toábbi képek megtekinthetők a kenuszerge.blog.hu weboldalon. Varga Melinda, Tímár Attila, Dalmadi Zsolt, Juhász András 9

10 10 SZEMÉLYÜGYI HÍREK Igazgatóságunknál közalkalmazotti munkaiszonyt létesített: Koács Dóra ügyintéző munkakörben, július 5-től a Jogi és Igazgatási Osztálynál. Nikula Tímea ügyintéző munkakörben, július 7-től a Titkárságnál. Vad Imre könnyű- és nehézgépkezelő munkakörben, július 19-től a Gyulai Szakaszmérnökségnél. Csontos József gépjárműezető munkakörben, szeptember 20-tól a Gazdasági Osztálynál. Igazgatóságunknál közalkalmazotti munkaiszonya öregségi nyugdíjba onulása miatt, felmentéssel megszűnt: Karakas János gátőr munkakörben, szeptember 16-áal a Szeghalmi Szakaszmérnökségnél. 25 ées jubileumi jutalomban részesült: Komlósi Zoltán, gát- és csatornaőr a Gyulai Szakaszmérnökségen. Megyeri László, ízhasznosítási ügyintéző a Vízrendezési és Vízhasznosítási Osztályon. Halász János, duzzasztó karbantartó a Szarasi Szakaszmérnökségen. Kardos Bálint, gátőr a Gyulai Szakaszmérnökségen. 30 ées jubileumi jutalomban részesült: Molnár Károly, csatornaőr a Szeghalmi Szakaszmérnökségen. 40 ées jubileumi jutalomban részesült: Bakos Mária, ügyintéző a Gyulai Szakaszmérnökségen. Czakó András, ízrajzi ügyintéző a Vízgazdálkodási Osztályon. Elsősegély tanfolyam Egy-egy munkahelyen, jellegétől függően a jelenleg érényben léő rendeletek értelmében biztosítani kell a munkahelyi elsősegélynyújtás tárgyi, személyi és szerezési feltételeit. Az igazgatóságnál 11 fő részére adódott lehetőség szeptember 7-én a tanfolyamon aló részételre, ahol a munkatársak elsajátíthatták az elsősegélynyújtás célját szolgáló gyógyszerek, anyagok és eszközök szakszerű használatát, a érzés- és sebellátás, alamint az újraélesztés alapszintű ismereteit. Felkészülésüket mutatja, hogy mindannyian sikeresen adtak számot a megszerzett tudásukról. Az igazgatóság központi székházában létesült egy elsősegélyszoba is, így megfelelő körülmények között lehet ellátni remélhetőleg ritkán az elsősegélyre szorulókat. Elsősegélynyújtók a Szarasi Szakaszmérnökségen Barcsik László, Szula János, a Szeghalmi Szakaszmérnökségen Hegyesi Gyula, ifj. Teleki Sándor, a Gyulai Szakaszmérnökségen Mocsári András, Beleznai Istán, a Műszaki Biztonsági Szolgálatnál Papp Zoltán, Kiss Sándor, az igazgatóság központjában Kondorosi Beatrix, Bartyik Zoltán, Tímár Attila. Bartyik Zoltán VÍZMINŐSÉG Üzemellenőrző mérések Igazgatóságunk mini laboratóriuma július és szeptember között az előírt tereknek megfelelően mintázott. Ebbe az időinterallumba eső izsgált íztestek a köetkezők oltak: Szaras- Békésszentandrási-holtág öntözőrendszer, Élőíz-csatorna öntözőrendszer, Malomfok-Inándi öntözőrendszer, Biharugrai öntözőrendszer, Berettyó szórány öntözőrendszer, a Peresi-holtág és a Hortobágy-Berettyó. A íz minősége a leegő lehűléséel párhuzamosan jauló tendenciát mutatott. Környezeti (ízminőségi) káresemények Júliusban és augusztusban számos panaszbejelentés érkezett igazgatóságunkhoz, melyek a Szaras-Békésszentandrásiholtágon jelentkező, fokozott mértékű ízinöény borítottságot kifogásolták. Az elsősorban esztétikai problémát okozó állapot kialakulását több tényező egymásra hatása befolyásolta. Egyrészt meghatározta első felének rendkíül csapadékos és elhúzódó belizes időszaka (a holtág elsődleges funkciója a belíz befogadása és toábbezetése a Hármas-Körös folyóba, ízgyűjtőterülete mintegy 927 km 2 ), másrészt a Hármas-Körösön a fenti időszakban több árhullám is leonult, amely akadályozta úgy a sziornyás ízpótlást, mint a graitációs ízkiezetést. Június 15. és július 5. között a Hortobágy-Berettyó-főcsatornán, s később a Hármas-Körösön is III. fokú ízminőségi kárelhárítási készültség olt, a kialakult kritikus állapot és a nagymértékű halpusztulás miatt. Hogy a holtágon nem alakult ki ez a helyzet annak köszönhető, hogy ebben az időszakban a sziornyás ízbetáplálást szüneteltettük. Természetesen a íz minősége a ízmozgás elmaradása és a fokozatos felmelegedés miatt romlott, de nem olyan mértékben, mint a fent említett ízfolyásokon. A holtág ízminőségét igazgatóságunk naponta, az illetékes hatóság pedig hetente többször ellenőrizte, több szelényben. Alapetően a hármas-körösi tápíz minősége, a ízutánpótlás, a ízfrissítés lehetősége és gyakorlata, alamint a szennyezőanyag-terhelés olumene meghatározó a ízminőség tekintetében. Esetenként ez periodikusan áltozó, mely egyrészt a tápíz mindenkori állapotától, az északok áltakozásától függ, másrészt a többcélú hasznosításból eredő üzemállapotok szélsőséges ízjárásaial mutat szoros összefüggést. A Hármas-Körös ize a holtágban a mindenkori iszonyoktól függően, gyors állapotáltozásokon keresztül, állóízi típussá alakul. Az állóízi jellegből és a magas ízhőmérsékletből adódóan (toábbá a part menti ingatlanokról történő illegális szennyízbeezetések miatt) elsősorban a nyári, aszályos időszakban a holtágban jelenléő tápanyag hatására, a íztérben léő ízinöényzet (békalencse, hínár, stb.) jelenléte fokozottá álik. Ez elsősorban esztétikai probléma. Az általunk égzett ízminőségi mérések eredményei alapján a ízminőség a ízhasználatok (elsősorban öntözőíz) szempontjából megfelelő olt. A íztéren léő ízinöényzet jelenlétét heti gyakorisággal felmértük, figyeltük annak alakulását. A ízinöény borítottság a nyári hónapokban a % közötti értéket is elérte, helyenként a parti szakaszokon torlóda, a széljárás függényében. A ízinöényzet letermelését és szakszerű elszállítását folyamatosan égeztük a Kákai sziattyútelepnél és a Békésszentandrási graitációs zsilipnél. Ezen kíül a Bikazugi-ág kiágazásánál merülő falat telepítettünk, mellyel megakadályoztuk a békalencse bejutását ebbe az ágba. A ízinöényzet megjelenése természetes folyamat, mely a nyári hónapokban álik fokozottá, elszaporodása a fentiekben kifejtett okokra ezethető issza. Bányai Barbara

11 HIDROMETEOROLÓGIA Az időjárás alakulása az előző negyedében, július, augusztus, szeptember hónapokban: Az időszakot átlag feletti hőmérséklet és áltozékony időjárás jellemezte. Júliusban magasan átlagon felüli olt a hai középhőmérséklet (még a taalyit is meghaladta), melyet két komolyabb lehűlés mérsékelt. A lehűlések során két nap alatt a napi maximum hőmérsékletek közti különbség 10 C agy annál több is olt. Augusztusban mérséklődött a hőség, de még így is több mint egy Celsius fokkal magasabb olt az átlagosnál a hai érték. Szeptemberben a gyakori hidegfrontoknak köszönhetően, az átlagnak megfelelő olt a hai középhőmérséklet. Júliusban a napi legmagasabb hőmérsékletek között még +42 C-os érték is előfordult (Méhkerék, július 17.), szeptemberben iszont már +5 C (Méhkerék, szeptember 20.) olt a legalacsonyabb napi hőmérséklet. HIDROLÓGIA Július-augusztus-szeptember hónapokban jelentős ízszintemelkedések igen alacsony számban fordultak elő. Július égén, szeptember elején, alamint közepén onult le nagyobb árhullám, mely minden esetben a Fekete-Körösön olt a legjelentősebb. Júliusban folyamatos, kismértékű ingadozás mutatkozott a Körösökön. Augusztusban és szeptemberben a ízszintek - az aszályos időszak hatására már sokkal kiegyenlítettebbek oltak. A Sebes-Körös felső szakasza a romániai tározó üzemrendjének hatására égig pulzáló mozgást mutatott. Duzzasztóink az eltelt negyedében folyamatosan üzemeltek. Üzemrendi áltozás szeptember 24-én köetkezett be a Békésszentandrási duzzasztónál, ahol felízszint-csökkenést hajtottunk égre. 26,0 24,0 22,0 20, éi átlag sokées átlag 2009 éi átlag 24,5 23,7 24,1 23,0 22,2 21,8 19,8 Vízállás (cm) Fekete-Körös, Ant Fehér-Körös, Gyula Vízállás-idősor III. negyedé 0 18,0 Sebes-Körös, Körösszakál 16,0 14,0 16,4 16,2 július augusztus szeptember Átlag hai középhőmérsékletek C-ban A 30 C-os, agy a feletti legmagasabb hőmérsékletű ún. hőségnapok szeptember kiételéel átlagon felüliek oltak. Az aktuális hidrológiai esztendő 2009 noemberén kezdődött. Az ez idáig lehullott csapadék (833,8 mm), messze meghaladja az időszakra onatkozó sokées átlagot (489,4 mm), összességében 344,4 mm többletet mutatott. Az ées alakulása során, a márciusi csapadékszegényebb hónap kiételéel, rendre mindig csapadéktöbblet olt, noemberben (121,9 mm) és májusban (143,1 mm) majdnem háromszor több esett az átlagnál. Így alakult ki a hidrológiai esztendőben eddig lehullott 833,8 mm-es összesített értéke, ami 170%-a az adott időszakra onatkozó sokées átlagnak. Az utóbbi három hónap csapadékmérlege hasonlóan nagyarányú többletet mutat. Júliust leszámíta, átlagon felüli olt a csapadék mennyisége, 160%-a az átlagosnak. Az utolsó negyedében lehullott csapadékmennyiségek és a sokées átlag alakulása: Megneezés Július Augusztus Szeptember Összesen Sokées átlag (mm) 52,5 49,4 42,1 144, ében (mm) 56,8 86,5 87,7 231,0 Eltérés az átlagtól (mm) 4,3 37,1 45,6 87,0 Az előző negyedé árizes időszaka után a talajízszint lassan csökkenni kezdett; júliusban 25 cm-t, augusztusban 18 cm-t, szeptemberben pedig csak 5 cm-t süllyedt az átlagos talajízszint. A lassú csökkenés ellenére, még így is közel egy méterrel an magasabban a íz szintje az átlagétól. A izsgált időszak égére a talajszinthez legközelebb Darason (153 cm) állt a talajíztükör. Itt júliustól szeptember égéig szinte égig stagnált a ízszint. Ugyanebben az időszakban a legmélyebben Doboz-Gerlán (381 cm) állt a íz, itt 7 cm süllyedés olt tapasztalható. Július és szeptember között a Körösök ízgyűjtőjére lehullott csapadék nem eredményezte komolyabb árhullámok kialakulását. A legnagyobb csapadékmennyiséget rendre Biharfüreden mérték (július 28-án 62,0 mm, szeptember 1-én 91,0 mm). A szeptember eleji esőzések hatására Vigyázón a hónap első négy napján foltokban hótakaró alakult ki. Jobbágy Zoltán Dátum (hó,nap) A ízkészlet nöelése érdekében folytatódott a tiszai íz betáplálása a Körös-rendszerbe. A betáplálás négy ágon keresztül történt: a Keleti-főcsatornán keresztül Bakonszegnél a Beretytyóba, a Hortobágy-Berettyó-főcsatornán keresztül Ágotánál, a Nagykunsági-főcsatorna nyugati ágán Öcsödnél és a keleti ágon, Túrkeénél. Vízhozam (m 3 /s) Nagykunsági-főcsatorna keleti ág, Túrkee Nagykunsági-főcsatorna nyugati ág, Öcsöd Körös rendszerbe betáplált ízmennyiségek III. negyedé Hortobágy-Berettyó, Ágota Keleti-főcsatorna, Bakonszeg Dátum (hó, nap) Néhány jellemző állomás ízhozam értéke július augusztus szeptember 31-én: 31-én: 30-án: (m 3 /s) Fehér-Körös, Gyula 68,1 5,60 9,70 Fekete-Körös, Sarkad-Malomfok 133 4,15 21,9 Kettős-Körös, Békés 195 9,40 30,7 Sebes-Körös, Körösszakál 97,8 27,2 18,6 Sebes-Körös, Körösladány ,0 47,6 Berettyó, Szeghalom 34,2 12,7 28,5 Hármas-Körös, Gyoma ,7 80,8 Hármas-Körös, Kunszentmárton ,2 132 Kurilla Lajos 11

12 Családi nap F.: KÖR-KÖVIZIG 5700 GYULA, Városház utca 26. Díj hiteleze Körzeti Postahiatal GYULA NYOMTATVÁNY Kiadó: Körös-idéki Környezetédelmi és Vízügyi Igazgatóság. Felelõs kiadó: Bak Sándor igazgató Szerkesztõbizottság ezetője: Galbáts Zoltán műszaki igazgatóhelyettes főmérnök, tagjai: Bátai Jánosné, Léai Ildikó és Cserkúti Andrásné 5700 Gyula, Városház utca 26. Tel.: 66/ *, Fax: 66/ Megjelenik háromhaonta 500 példányban. Nyomtatás: Premier-duo, Békéscsaba, tel.: 06-30/