Összefoglaló a évi agrometeorológiai és szőlő növényvédelmi tapasztalatairól

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Összefoglaló a 2013. évi agrometeorológiai és szőlő növényvédelmi tapasztalatairól"

Átírás

1 Összefoglaló a évi agrometeorológiai és szőlő növényvédelmi tapasztalatairól 1. Országos meteorológiai áttekintés (az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján közzétett anyag alapján) 2012./2013. telének legfontosabb időjárási jellemzői decembere a hidegebb hónapok között kapott helyet, a január és a február hónapok az átlagosnál enyhébbnek bizonyultak. Összességében ez a tél a sor első harmadában helyezkedik el, az idei volt a 33. legmelegebb tél hazánkban. 1. ábra A 2013-as tél napi középhőmérsékleteinek eltérése a sokévi ( es) átlagtól ( C) januárja az ország legnagyobb területén melegebb volt a megszokottnál, mindössze néhány északi település havi középhőmérséklete maradt el a sokéves átlagtól (jellemzően 0.3 C-kal). A legnagyobb pozitív eltérést Szeged és Mohács környékén jegyezték ( C). Országos átlagban 0.8 C-kal volt melegebb az idei január a megszokottnál. A középhőmérséklet É-D irányú növekedést mutatott: az ország északi részein 0 és -2 C között alakult a hőmérséklet havi átlagban, a középső területeken 0 és 1 C közötti, délen pedig 1-2 C közötti ez az érték. 1

2 Országos átlagban az idei február középhőmérséklete 1.8 C volt, mely 1 fokkal magasabb az es normálnál. Míg a nyugati országrészben az közötti időszak átlagánál valamelyest (0-1 C-kal) hűvösebb volt jellemző, keleten 2-3 C-kal melegebb volt a megszokottnál. A középhőmérséklet a hónapban ÉNy DK irányú növekedést mutatott. Az ország túlnyomó részén 1-3 C közötti havi értékek jelentkeztek. A DK-i országrészben volt a legmelegebb, a legmagasabb havi átlagértéket is itt regisztrálták (Szeged belterület, 3.7 C). Az átlagot jócskán meghaladó csapadékösszegek az elmúlt 112 év viszonylatában is kiemelkedőnek bizonyultak. A december a sor közepénél valamelyest előrébb, a csapadékosabb hónapok között foglal helyet, kiemelkedő azonban a januári és a februári csapadékösszeg: a január a 6., a február pedig a 4. legcsapadékosabb volt. Az idei tél összességében a 4. legcsapadékosabb tél 1901 óta. 2. ábra A 2013-as tél országos átlagban vett, 5 napos csapadékösszegei és a sokévi ( es) átlag (mm) - az adott dátumhoz tartozó érték az addig lehullott 5 napos összeget jelöli tavaszának főbb időjárási jellemzői év tavasza összességében átlagos középhőmérsékletű volt, a normálnál hűvösebb márciusnak, a szokásosnál melegebb áprilisnak, és az átlagosnál egy kissé melegebb májusnak köszönhetően. Az idei március az elmúlt 113 év 2. legcsapadékosabb márciusa volt, az április átlag alatt alakult csapadék szempontjából, míg májusban normál feletti csapadékösszeg jelentkezett országos átlagban, s így összességében egy igen csapadékos évszakot zártunk, 1901 óta ez volt a 2. legcsapadékosabb tavasz. A tavaszi középhőmérséklet az ország legnagyobb részén C között alakult idén, illetve a délkeleti térségben C között. Hűvösebb csak hegységeinkben volt, itt 7-10 C-os értékek voltak, sőt a legmagasabb pontokon a 7 C-ot sem érték el (3. ábra). A legmelegebb Szeged térsége volt, itt a 12 C-ot is meghaladta az évszakos középhőmérséklet. 2

3 3. ábra A 2013-as tavasz középhőmérséklete C-ban 4. ábra A 2013-as tavasz középhőmérsékletének eltérése a sokéves átlagtól Az ország nagyobb részén pozitív hőmérsékleti anomália jelentkezett: 0 és C közötti érték volt jellemző hazánk középső területein, de a keleti-délkeleti országrészben C-kal is felülmúlták az idei értékek az es sokéves átlagot, sőt Szeged térségében a C-os anomáliát is meghaladták. Azonban voltak a normálnál hűvösebb területek is: DNy-on, ÉNy-on, valamint É-on 0 és C közötti anomália-értékek adódtak. 3

4 5. ábra Az országos havi és az évszakos középhőmérséklet eltérése a sokévi ( es) átlagtól 2013 tavaszán (interpolált adatok alapján) Az idei tavasz országos átlagban normál körüli középhőmérsékletet hozott. A hónapokat külön-külön tekintve (5. ábra) láthatjuk, hogy a március középhőmérséklete jóval átlag alatti volt, közel 2 C-kal maradt el a normáltól, míg az április ugyanennyivel múlta felül az es átlagot. A május kevésbé tért el a megszokottól, 0.4 C-kal haladta meg a normált. Mind a hideg-, mind a meleg küszöbnapok az átlagosnál nagyobb számban jelentkeztek országos viszonylatban. Fagyos napból (Tmin 0 C) a normál értéknél 5-tel többet, 20-at regisztráltunk, téli napból (Tmax 0 C) pedig a szokásos 1 helyett 2-t. Nyári napból (Tmax 25 C) 13-at figyelhettünk meg, mely 4-gyel több, mint a sokévi átlag, hőségnap (Tmax 30 C) pedig 1 alkalommal fordult elő, mely megegyezik a normál értékkel. 6. ábra Az országos tavaszi középhőmérsékletek 1901 és 2013 között (interpolált adatok alapján) Az 1901-től kezdődő idősorban az idei tavasz a 45. legmelegebb lett. Az adatokhoz illesztett lineáris trend alapján lassú emelkedést figyelhetünk meg az elmúlt 113 év tavaszi középhőmérsékleteiben (6. ábra). 4

5 7. ábra A 2013-as tavasz napi középhőmérsékleteinek eltérése a sokévi ( es) átlagtól ( C) Március hónap első felében egy átlagosnál jóval melegebb periódus jelentkezett 5-e és 13-a között; az időszak - s egyben a hónap - legmelegebb napján, 8-án 10.7 C-os országos középhőmérsékletet mértek, mely áprilisra jellemző érték. Ezután azonban egy igen erőteljes lehűlés következett, jóval átlag alatti középhőmérsékleteket eredményezve, mely enyhébb naptól eltekintve - kitartott a hónap végéig. A leghidegebb nap országos átlagban 24- e volt, ekkor -2.8 C-os országos középhőmérséklet adódott. A legnagyobb negatív anomáliát azonban nem ezen a napon, hanem 26-án regisztrálták, ekkor 10 C-kal volt hidegebb a sokéves átlagnál. A hónap legalacsonyabb hőmérsékletét, C-ot 17-én mérték Vásárosnamény állomáson, mely alulmúlta az idei tél (2012. december február) legalacsonyabb mért hőmérsékletét (-18.1 C, Nyírlugos, december 10.). Az országos átlagban vett áprilisi sokéves ( ) napi középhőmérsékletek a hónap első harmadában 9-11 C között alakulnak, majd az utolsó harmadban emelkednek 12 C fölé. Ehhez képest idén a hónap elején 4-5 C-os napi középhőmérsékletek voltak jellemzőek országos átlagban (sőt az első 1-2 nap ennél hidegebb volt), jóval elmaradva a normáltól. A legnagyobb negatív anomáliát a leghidegebb napon, 1-jén regisztráltak, ekkor 6.1 C-kal volt hidegebb az átlagosnál. 7-étől gyors melegedés következett be, s néhány napon belül az átlagos értékek fölé emelkedett a hőmérséklet, s egészen a hónap végéig ki is tartott, nagy pozitív anomáliákkal. A hónap legvégén már a 20 C-ot közelítették a középhőmérsékleti értékek (sőt a 30-i meg is haladta). A legnagyobb pozitív eltérést a legmelegebb napon, 30-án regisztráltuk, ekkor 8.7 C-kal volt melegebb a normálnál. A hónap végi nyárias időjárás során több országos napi melegrekord is megdőlt. Május hónap nyárias időjárással indult, országos átlagban 1-jén mértük a legmagasabb napi középhőmérsékletet (21.4 C), mely jóval (~7 C-kal) meghaladta az es sokéves átlagot. A hónap legmagasabb hőmérsékletét is ebben az időszakban, 2-án regisztráltak (32.5 C, Kelebia). 11-étől egy ciklonális rendszer alakította hazánk időjárását, mely jelentős 5

6 lehűlést hozott. A leghidegebb nap országos átlagban 27-e volt (10.9 C), ekkor több mint 6 C-kal volt alacsonyabb a napi középhőmérséklet, mint a megszokott. A hónap legalacsonyabb hőmérsékletét is ezen a napon jegyezték, Kékestetőn (1.7 C). Fagy egyetlen állomáson sem fordult elő májusban. A tavaszi csapadékösszeg az ország legnagyobb részén mm között alakult (8. ábra). A legkevesebb eső ÉNy-on, valamint az ország középső területén hullott, itt mm közötti évszakos csapadékösszegeket mértünk (kis területen jelentkezett csak 175 mm alatti érték). A legtöbb csapadékot kapó területek az ország déli, valamint északi, északkeleti térségében adódtak, itt akár 300 mm feletti értékek is előfordultak. 8. ábra A 2013-as tavasz csapadékösszege 9. ábra A 2013-as tavasz csapadékösszege a sokéves ( es) átlag százalékos arányában kifejezve 6

7 Néhány kicsiny terület kivételével az ország északnyugati csücskében, valamint az Észak- Dunántúlon, az átlagosnál nagyobb csapadékösszegek adódtak idén tavasszal hazánkban (9. ábra). A Dunántúlon kisebb, %-os arány volt jellemző, míg a Dunától keletre ennél nagyobb, %-os. A legnagyobb eltérést a déli területeken, valamint a Tisza-tó környékén regisztráltuk, itt a normál értékek 2.5-szerese is előfordult nyarának időjárási jellemzői Az idei nyár országos átlagban hozzávetőleg másfél fokkal melegebbnek bizonyult a megszokottnál, ezzel az idei lett a 10. legmelegebb nyár 1901 óta. A csapadékmennyiségek tekintetében is kiemelkedő volt ez az időszak: a 3. legszárazabb július mellett az idei egyben a 6. legszárazabb nyár is 1901 óta. Az idei nyáron az ország legnagyobb részén mm csapadék hullott. A legtöbb csapadék az Északi-középhegységben és a nyugati határszélen, valamint a Balaton és a Tisza-tó környékén jelentkezett ( mm körül), a legszárazabb területek pedig délen és északkeleten láthatók (< 40 mm). 10. ábra A 2013-as nyár csapadékösszege 7

8 11. ábra A 2013-as nyár csapadékösszege a sokéves ( es) átlag százalékos arányában kifejezve A nyári hónapok során lehullott csapadékmennyiség idén szinte mindenhol a megszokott értékek alatt maradt hazánkban (11. ábra). Az ország legnagyobb részén a normál 40-80%- a hullott le az idei nyár folyamán; a legcsapadékosabb területek északon jelentkeztek, itt a sokéves átlag %-át jegyeztük, a legszárazabb részeken ugyanakkor (dél és északkelet) az évszakos csapadékösszeg még a normál 40%-át sem érte el. Számos új napi hőmérsékleti rekord született az idei nyáron. A hőhullámos időszakok környezetében sorra dőltek meg a napi maximumhőmérsékleti rekordok, összesen 5 alkalommal a három hónap során (június 19-én a Kelebián mért 37.3 C-kal, június 20-án a Budapest Újpest állomáson mért 37.0 C-kal, július 29-én Baja Csávolyon jegyzett 40.0 C-kal, augusztus 7-én ismét Baja Csávolyon 39.0 C-kal, illetve augusztus 8-án Győr Likócson 40.6 C-kal). Ezen kívül a minimumhőmérsékletek sokéves napi maximumára 7 alkalommal született új rekord (június C Kab-hegy, június C Budapest Lágymányos, június C Budapest belterület, július C Tata, augusztus C Pécs Árpádtető, augusztus C Pécs Egyetem, augusztus C Pécs Árpádtető), a középhőmérséklet sokévi napi maximumára pedig 5 napon jegyeztek új szélsőséget (június C Budapest belterület, június C Dunaújváros, július C Budapest belterület, augusztus C Pécs Egyetem, augusztus C Győr Likócs) őszének időjárási sajátosságai év ősze az országban mindenhol melegebbnek bizonyult a megszokottnál; az egyes hónapok közül az október és a november is az első 15 legmelegebb között foglal helyet az adatsorok 1901-től kezdődő rangsorában. Csapadék szempontjából az évszak kevéssel az átlag felett alakult, októberben szárazabb, szeptemberben és novemberben pedig csapadékosabb időben volt részünk. Az ősz folyamán az ország legnagyobb területén átlagosan C közötti középhőmérsékletet jegyeztek, de egy észak-déli irányú növekvő tendencia is megfigyelhető a 12. ábrán. A legalacsonyabb értékek észak-északnyugaton adódtak a három őszi hónap 8

9 átlagában (zömmel 9-11 C), de közöttük is az Északi-középhegységben volt a leghűvösebb (7 C alatt). A legmelegebb Szeged környékén, valamint több helyen a Dunántúl Dunához közel eső részein és a Balaton térségében volt, ahol a 12 C-ot is meghaladta a középhőmérséklet. 12. ábra A 2013-as ősz középhőmérséklete C-ban 13. ábra A 2013-as ősz középhőmérsékletének eltérése a sokéves átlagtól Mindenhol melegebb volt a megszokottnál: a legtöbb területen +1-2 C-os anomália adódott az közötti átlaghoz képest, melyet 2. ábránk szemléltet; északnyugaton és az Északi-középhegységben azonban elvétve találunk +0.5 C alatti eltéréseket is. Az adott területen megszokott viszonyokhoz képest Tokajban, Szegeden, Dunaújváros mellett és Zirc 9

10 környékén volt a legnagyobb az eltérés, itt több mint 2 C-kal melegebb volt az ősz a normálnál. 14. ábra Az országos havi és az évszakos középhőmérséklet eltérése a sokévi ( es) átlagtól 2013 őszén (interpolált adatok alapján) A szeptember átlag alatti középhőmérséklettel búcsúzott hazánkban, az október és a november azonban már teljesen más képet mutatott. Az közötti időszakot alapul véve az október 2.1 C-kal, a november pedig 3 C-kal túllépte a normál értékeket országos átlagban. Összességében az idei ősz 1.4 C-kal melegebbnek bizonyult a megszokottnál. Az őszi küszöbnapok száma a következőképpen alakult: fagyos napból a megszokott 16 helyett 7-et jegyeztek országos átlagban, a várt 1 téli nap pedig nem jelentkezett idén. A meleg küszöbnapokat tekintve a megszokottnál hűvösebb szeptembernek köszönhetően kisebb értékeket kaptunk eredményül: 9 nyári nap helyett idén 5-öt figyelhetek meg, az 1 hőségnap pedig szintén elmaradt őszén a csapadék térbeli eloszlása hazánkban kelet-nyugati irányú növekedést mutatott (15. ábra). A legcsapadékosabb nyugati területeken 200 mm feletti étékeket mértünk, sőt Vas és Zala megye térségében a 270 mm-t is meghaladta a csapadék mennyisége. A Dunántúl keleti és északi felében mm közötti értékeket regisztráltak, míg a Dunától keletre található országrészben mm volt jellemző. 90 mm alatti csapadék csak egy-egy kis területen jelentkezett. 15. ábra A 2013-as ősz csapadékösszege 10

11 16. ábra A 2013-as ősz csapadékösszege a sokéves ( es) átlag százalékos arányában kifejezve Az es normálhoz viszonyítva átlag alatti és átlag feletti csapadékösszegek is jelentkeztek idén (16. ábra). Az előző térképhez hasonló, kelet-nyugati irányú növekvő értékeket láthatunk. A Dunántúlon jellemzően meghaladták az idei mennyiségek a sokéves átlagot, a nyugati határnál 1.5-szeres összegek is adódtak. Az Északi-középhegység, a Kiskunság, Pest megye és a keleti határszél területén azonban kicsivel elmaradtak az évszakos összegek a normáltól, %-os arány jellemezte ezeket az országrészeket. 17. ábra Az országos havi és az évszakos csapadékösszeg a sokévi ( es) átlag százalékos arányában kifejezve 2013 őszén (interpolált adatok alapján) Az országos átlagban vett évszakos csapadékösszeg valamivel meghaladta a sokéves átlagot, annak 113%-a volt (17. ábra). A havi arányokat tekintve láthatjuk, hogy a szeptember és a november felülmúlták a normál értékeket, az október azonban elmaradt attól. A küszöbnapokat tekintve elmondhatjuk, hogy a csapadékos, illetve bizonyos küszöb feletti csapadékú napok száma átlag körül, ill. kevéssel az átlag felett alakult, tehát a napi intenzitások eloszlása normál körüli volt. A havas napok száma azonban elmaradt a szokásostól (az átlagos 3 helyett csupán 1 napon jelentkezett országos átlagban hócsapadék). Számos új országos napi rekord köthető 2013 őszi időszakához, ezen belül is a legtöbb napi rekord októberben dőlt meg. 4 alkalommal jegyeztünk új értéket a napi maximumhőmérséklet sokéves rekordjához (október 23., 24., 29. és november 9.) és két alkalommal a minimumhőmérséklet sokéves napi maximumára (október 21. és 23.). A középhőmérséklet sokéves napi maximuma is megdőlt egyszer (október 23.), és a csapadék sokéves napi maximuma is (október 16., Nagyiván, 94 mm). Negatív hőmérsékleti rekord is született, 11

12 október első napjaiban 5 alkalommal dőlt meg a sokéves napi minimumhőmérséklet, Kékestetőn pedig ugyanekkor kétszer is megdőlt a középhőmérséklet sokéves napi minimuma. Az Országos Meteorológiai Szolgálat mérései szerint az évszak szélsőségei, a mérés helye és ideje: Legmagasabb mért hőmérséklet 29.6 C Baja Csávoly szeptember 8. Legalacsonyabb mért hőmérséklet C Zabar november 28. Legnagyobb évszakos csapadékösszeg mm Csörnyeföld Legkisebb évszakos csapadékösszeg 72.4 mm Szentes Legnagyobb 24 órás csapadékösszeg 94 mm Nagyiván október telének legfontosabb agrometeorológiai jellemzői A Karácsony előtti pár napot, illetve január legvégét leszámítva mindhárom hónapban a megszokottnál végig jóval magasabb hőmérsékletek voltak jellemzőek. Előzetes adataink alapján a tél középhőmérséklete +2,58 C volt, ami több mint 2,6 Ckal haladja meg a sokéves, es országos átlagot. 18. ábra A 2013/2014-es tél középhőmérséklete 12

13 Ahogyan az a 18. ábrán is látható, a hegyvidéki területeket leszámítva mindenütt pozitív volt az évszak középhőmérséklete, a Dunántúlon néhol még a +3,0; +3,5 C-ot is meghaladta. A legkisebb pozitív anomália a Duna-Tisza-közén jelentkezett, ám itt is közel +2,5 C-kal melegebb volt a sokéves átlagnál, az Észak-Dunántúlon és Kelet-Magyarországon azonban helyenként több mint 3 C volt az eltérés (19. ábra). 19. ábra A 2013/2014-es tél középhőmérsékletének eltérése a sokéves ( es) átlagtól 13

14 20. ábra A 2013/2014-es tél során mért legalacsonyabb minimumhőmérséklet Az ország jelentős részén sem számottevőbb hótakaró, sem komolyabb hideg nem tudott kialakulni. A 20. ábra szerint délkeleten és az Észak-Dunántúlon is voltak olyan helyek, ahol a tél legalacsonyabb hőmérséklete még a -10 C-ot sem érte el, vagyis a meteorológiában zordnak nevezett nap egyetlen egy sem volt. Hasonlóan kevés volt a többi, telet jellemző napból is. Összességében országos átlagban a december volt a legkevésbé kiemelkedő, az 1901-től rendelkezésre álló adataink közül a hónap a 38. legenyhébb volt. Ez volt ugyanakkor a mérések kezdete óta a 7. legmelegebb január, valamint a 9. február. A három hónap együtt így a hazai mérések kezdete óta a rekorder 2006/2007-es és az 1997/1998-as után a harmadik legmelegebb tél volt (1. táblázat). 14

15 1. táblázat. A téli időjárási hónapok hőmérsékleti maximum rekordjai 15

16 2. Borvidéki sajátosságok A év időjárása borvidékünkön ugyanolyan szélsőséges elemekkel tarkított volt, mint az országban sok helyen. A év a térben és időben hektikus eloszlású csapadékról, és a hőmérsékleti maximum értékek sokaságáról híresült el. Borvidékünkön a szőlőtermesztés szempontjából legfontosabb agrometeorológia sajátosságok röviden a következők voltak Csapadékviszonyok áttekintése (adatok mm-ben) hónap évi átlag évi átlag évi átlag évi átlag 30 éves évi átlag január február március április május június július augusztus szeptember október november december összesen táblázat A Villányi Borvidék csapadékadatai havi bontásban A 2. táblázat adataiból egyértelműen megállapítható, hogy évben a lehullott csapadékmennyiség abszolút értéke kis mértékben meghaladta a 30 éves átlagot, azonban az időbeli eloszlása nem volt kedvező április, június, július hónapokban sorra kevesebb csapadék hullott, mint a sokéves átlag. Ugyanakkor február, május és szeptember hónapok kifejezetten csapadékosnak nevezhető. A május végi, az augusztus utolsó dekádjában lehulló, valamint a szeptember havi bőséges csapadék kedvezőtlenül hatott a szőlőre: május végén megindult virágozni a szőlő, és az ekkor lehullott sok csapadék kisebb gombafertőzést (peronoszpóra, szürkepenész) indított. Ennél kedvezőtlenebb volt a szőlő érésére az augusztus végi, és főképp a szeptemberi sok csapadék, mely jelentős léghőmérséklet csökkenéssel járt együtt októbere száraz és meleg volt, míg novemberben átlagos mértékű csapadék hullott, melyet egy szinte teljesen csapadékmentes december követett. A legtöbb csapadék az alábbi napokban hullott: március 24. és 30. április 02. és

17 május 05., 26., 30. június 07., 24. augusztus 26. és 28. szeptember 17., Összességében megfelelő mennyiségű csapadék hullott az elmúlt évben, azonban annak időbeli eloszlása nem igazodott a természet, a kultúrnövények igényéhez A hőmérsékleti viszonyok áttekintése Amint azt már a bevezetőben jeleztem, a időjárása a számos hőmérsékleti szélsőértékek miatt is különleges volt. Ugyanakkor szerencsére elmaradt az előző évben bekövetkezett téli és tavaszi fagy károsítása. Az utolsó fagyos nap borvidékünkön március 28. volt. Nem volt igazán tartós hideg időszak évben, egyedül december 04. és 20. között volt minden nap fagyos éjszaka. -10 C alatti hideg egyáltalán nem volt évben január és február hónapok az átlagosnál melegebb, kevés fagyos napot tartalmazó volt. Március pedig az átlagtól hűvösebb és jóval csapadékosabb is volt áprilisára a száraz meleg volt jellemz, a magasabb átlaghőmérséklet különösen az utolsó dekádra volt jellemző. Ezt egy igen csapdékos és meleg május hónap követte. Júniusban, és főként júliusban meleg volt, mely egészen augusztus utolsó dekádjáig folytatódott. Augusztus utolsó harmada, majd szeptember jóval hűvösebb és csapdékosabb volt, mint a sokéves átlag. Ezt egy száraz és meleg október követte, egészen november közepéig. November és december átlaghőmérséklete a sokéves statisztikai átlag felett volt. A borvidéki hőmérsékleti sajátosságok néhány sarokszáma az alábbi (hőmérséklet Celsius fokban és a hónap azon napja, amelyik a szélsőértéket mutatta): mimimum maximum január: - 5,5 C (Hegyszentm., 26.) + 13,8 C (Nagyharsány, 21.) február - 6,3 C (Csukma., 11.) + 13,3 C (Nagyharsány, 02.) március - 4,5 C (Csukma, 24.) + 17,7 C (Csukma, 20.) április + 0,6 C (Nagyharsány, 01.) + 29,5 C (Csukma, 29.) május + 6,5 C (Csukma., 14. ) + 30,2 C (Csukma, 01.) június + 8,5 C (Csukma, 27.) + 35,5 C (Csukma, 20.) július + 9,5 C (Csukma., 01.) + 35,5 C (Csukma, 28.) augusztus + 11,1 C (Hegyszentm., 12.) + 37,7 C (Csukma, 08.) szeptember + 4,8 C (Csukma., 18.) + 27,7 C (Csukma, 08.) október + 1,5 C (Hegyszentm., 23.) + 25,6 C (Csukma, 29.) november - 3,5 C (Csukma, 28.) + 23,2 C (Csukma, 09.) december - 4,5 C (Csukma, 13.) + 12,8 (Csukma, 23.). 17

18 Az idei évben tartósabb, a sokéves időszaki átlagértéket meghaladó meleg az alábi időszakokban fordult elő: január 20. és 24. között február 23. és 28. között március 04. és 13. között április 11.és 30. között május 01. és 10. között június 13. és 23. között július 24. és 31. között augusztus 01. és 09. között október 20. és 30. között november 01. és 09. között december 23. és 28. között. Borvidéki szinten a csapadékviszonyok, a hőmérsékleti viszonyok sem tendenciájában, sem pedig havi megoszlásában nem tértek el az országos jellemzőktől. Sem a tendenciákban, sem az átlagértékekben, sem pedig a szélsőértékekben (a hideget leszámítva) kiugró eltérés nem mutatkozott az országos sajátosságokhoz képest. 18

19 2.3. A évi szőlő növényegészségügyi helyzet a borvidéken A vegetációs időszakban rendkívül hektikus eloszlású csapadék, a hat héten át tartó száraz nyár (július augusztus 20.) alapján a évi szőlő növényvédelmi szezon viszonylag kevés meglepetést, izgalmat tartogatott. Ebben két időszak volt kivétel: a májusi meleg és igen csapadékos időjárás, majd az augusztus 20. utáni hűvös csapadékos szüret előtt időszak. Érdemi gondot - mind szőlő növényvédelmi, mind borászati feldolgozási szempontból - az utóbbi jelentett. Ennek ellnére kijelenthető, valóban súlyos, akár lokálisan, akár nagyobb körzetre kiterjedő vagy tartósan fennálló, termést veszélyeztető járvány sem peronoszpóra, sem lisztharmat gombák vonatkozásában nem volt évben a borvidékünkön. A szürkepenész fertőzés a szüret előtti időszakban azonban több helyen az érzékeny fajták esetében érdemi károsítást okozott. a) A szőlőperonoszpóra fertőzés jellemzői A szőlőperonoszpóra fertőzés lefutása is egyszerű volt, néhány napon 83-5 nap) túl nem volt érdemi és tartós fertőzésveszély. A csapadékos május következtében jellemző módon 10. és 12., 17. és 19., majd és között volt érdemi fertőzési helyzet. Ez június hónapban mindössze egynaposra zsugorodott, mely sehol sem okozott érdemi károsodást. A száraz és meleg idő következtében a július hónap teljesen eseménytelen volt peronoszpóra fertőési szempontból, egészen augusztus 24-ig. Az augusztus végi bőséges csapadék miatti fertőzés azonban érdemi károsítást sehol sem okozott. Hegyszentmárton,

20 Csukma-dűlő, A Csukma-dűlőben is igen kevés fertőzés veszély volt a szezonban Nagyharsány környékén sem kellett sokat izgulni a peronoszpóra miatt: is igen kevés fertőzés veszély volt a szezonban. 20

21 b) A szőlőlisztharmat járványdinamikai sajátosságai A borvidékünkön évben érdemi szőlőlisztharmat járvány nem volt a növényvédelmi szezonban, még lokálisan sem alakultak ki fertőzések. A komolyabb fertőzési nyomás április végén május elején, majd június 16. és 23. között, és augusztus végén volt. A fürtzáródástól az érésig gyakorlatilag nem volt érdemi fertőzési nyomás. Csukma-dűlő, Nagyharsány,

22 Göntér, A évi meleg október, és az azt követő kifejezetten enyhe tél alapján fennáll a veszélye annak, hogy a évi lisztharmat fertőzés sokkal komolyabb gondot okozhat, mint a évi. c) A szürkepenész fertőzés jellemzői évi szőlő növényvédelmi szezonban Ha a év vonatkozásában a peronoszpóra és a lisztharmat gomba fertőzés vonatkozásában kismértékűnek tekintettük, ez sajnos nem teljesen igaz a szürkepenészre. A szürkepenész gomba alapvetően két időszakban, május végén - június elején, valamint augusztus végétől szeptember végéig lépett fel erőteljesen, melyek közül érdemben a nyárvégi - őszi okozott károsítást azon gazdák szürkepenészre fogékony ültetvényeiben, amelyekben nem volt szürkepenész elleni védekezés a záró permetezésbe iktatva, vagy külön kiegészítő kezelésként elvégezve. 22

23 Nagyharsány, Csukma-dűlő,

24 Hegyszentmárton,

25 2.4. Összefoglaló megállapítások A év agrometeorológiai, növényvédelmi és szőlőtermesztési szempontok szempontjából - az alábbi tények és érvek alapján - a rendkívüli évek közé sorolható: a borvidékünkön évben sem téli, sem tavaszi fagy nem károsított az időjárási jellemzők közül a hőmérsékleti maximumok, a csapadék időbeli eloszlása tekintetében a borvidéki jellemezők nagyfokú hasonlóságot mutattak az országos mért értékekkel, tendenciákkal a hőmérsékleti maximumokban sem volt hiány, igen meleg évet hagytunk magunk mögött az idei a 2003-as nyár mögött a 2. legmelegebb volt 1901 óta a hőmérsékleti minimum értékek esetében eltértünk az országos jellemzőktől: kevesebb volt a fagyos napok száma, a december közepi hideghullám sem okozott -5 C alatti mimimum értéket rendkívül kevés hó hullott évben az éves csapadékmennyiség abszolút összege alapján nem nevezhető a 2013-as év csapadékszegénynek, azonban a lehullott csapadék időbeli eloszlása sok gondot okozott, így voltak túlzottan csapadékos és kifejezetten aszályos hónapok a csapadék mennyisége a sokéves átlag alatt volt április, június, október hónapokban, és kifejezetten kevés eső hullott júliusban, decemberben jóval csapadékosabb volt a május és a szeptember hónap a talajaszály mellett a légköri aszály is tartósan fennállt a nyári időszakban (kb. június 20. és augusztus 20. között alapvetően aszályos időjárás volt) a borvidékünkön több helyen, eltérő időpontban kisebb mértékű jégverés is volt, melynek szerencsére érdemi káros hatásai nem voltak semmilyen gombabetegség nem okozott összefüggő, nagy területre kiterjedő kárt a szőlőkben, egyedül a szürkepenész károsítása volt az arra érzékeny fajták esetében helyenként számottevő A szőlő növényvédelmével kapcsolatosan megállapítható, hogy évben kézben tartható volt a védekezés. Ennek ellenére több gazda kisebb-nagyobb termésveszteséget szenvedett el a csapadékos augusztus vége szeptember időszak következtében. A szőlő rovarkártevői elleni védekezés nem volt annyira egyszerű, mint évben, mivel május hónapban a szőlő levélatka több helyen tömegesen megjelent és károsított. A molyok közül mindössze a tarka szőlőmoly első nemzedékének volt számottevő rajzása, a faj többi nemzedékének, ill. más molyfajoknak nem volt érdemi gradációja. A szőlő három fő gombabetegségei közül a lisztharmat és a peronoszpóra a évben nem okozott komoly fertőzést. A szürkepenész károsítása viszont a fogékony fajták esetében, védekezés nélküli ültetvényben a szüret előtti időszakban anyagi károkat is okozott. Siklós, március 24. Szarka Tibor György okl. agrárkémikus agrármérnök 25

A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai

A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai A. Globális áttekintés (az alábbi fejezet az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján közzétett információk, tanulmányok alapján került összeállításra) A 2015-ös

Részletesebben

Magyarország éghajlatának alakulása a január-október időszakban

Magyarország éghajlatának alakulása a január-október időszakban Magyarország éghajlatának alakulása a 2013. január-október időszakban Tanulmányunkban bemutatjuk, hogyan alakult hazánk időjárása az idei év első tíz hónapja során. Az elmúlt két év aszályos időjárása

Részletesebben

Összefoglaló. a villányi borvidék 2012. évi agrometeorológiai és szőlő növényvédelmi tapasztalatairól

Összefoglaló. a villányi borvidék 2012. évi agrometeorológiai és szőlő növényvédelmi tapasztalatairól Összefoglaló a villányi borvidék 2012. évi agrometeorológiai és szőlő növényvédelmi tapasztalatairól A 2012. év időjárása ugyanolyan szélsőséges elemekkel tarkított volt, mint a 2010. évé, azonban teljesen

Részletesebben

Magyarország időjárásának alakulása a 2013. október 2014. szeptember időszakban

Magyarország időjárásának alakulása a 2013. október 2014. szeptember időszakban Magyarország időjárásának alakulása a 2013. október 2014. szeptember időszakban Kovács Tamás, Vincze Enikő Országos Meteorológiai Szolgálat Az elmúlt években megtapasztalt időjárási szélsőségekre a 2013.

Részletesebben

Agrometeorológiai összefoglaló

Agrometeorológiai összefoglaló Agrometeorológiai összefoglaló A 2008. szeptember és 2009. március között lehullott csapadék mennyiség területi eloszlását az 1. ábra szemlélteti. Az ország egyes tájai között jelentős különbségek adódtak.

Részletesebben

Magyarország időjárásának alakulása a október szeptember időszakban

Magyarország időjárásának alakulása a október szeptember időszakban Magyarország időjárásának alakulása a 2014. október 2015. szeptember időszakban Kovács Tamás, Marton Annamária Országos Meteorológiai Szolgálat A 2014. október 2015. szeptember közötti időszakban nem voltak

Részletesebben

Magyarország időjárásának alakulása a október szeptember időszakban

Magyarország időjárásának alakulása a október szeptember időszakban Magyarország időjárásának alakulása a 2015. október 2016. szeptember időszakban Hoffmann Lilla, Kircsi Andrea Országos Meteorológiai Szolgálat A 2015. október 2016. szeptember közötti időszakban nem voltak

Részletesebben

A Villányi Borvidék agrometeorológiai és növényvédelmi jellemzői a évben

A Villányi Borvidék agrometeorológiai és növényvédelmi jellemzői a évben A Villányi Borvidék agrometeorológiai és növényvédelmi jellemzői a 2011. évben 1. A Villányi borvidék legfontosabb agrometeorológia jellemzői 2011. évben 1.1. Csapadékviszonyok (mm-ben) hónap 2010. évi

Részletesebben

Magyarország éghajlatának alakulása a 2012. január-augusztus időszakban

Magyarország éghajlatának alakulása a 2012. január-augusztus időszakban Magyarország éghajlatának alakulása a 2012. január-augusztus időszakban Tanulmányunkban bemutatjuk, hogyan alakult hazánk időjárása az idei év első nyolc hónapja során. Részletesen elemezzük az időszak

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. november kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

ÉGHAJLAT. Északi oldal

ÉGHAJLAT. Északi oldal ÉGHAJLAT A Balaton területe a mérsékelten meleg éghajlati típushoz tartozik. Felszínét évente 195-2 órán, nyáron 82-83 órán keresztül süti a nap. Télen kevéssel 2 óra fölötti a napsütéses órák száma. A

Részletesebben

Magyarország időjárásának alakulása a október szeptember időszakban

Magyarország időjárásának alakulása a október szeptember időszakban Magyarország időjárásának alakulása a 2016. október 2017. szeptember időszakban Bíróné Kircsi Andrea, Hoffmann Lilla Országos Meteorológiai Szolgálat A vizsgált egy éves időszakban a korábbiakhoz hasonlóan

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 219. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 májusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 36 mm (Nyírábrány) és 163 mm (Tés) között alakult, az országos területi

Részletesebben

A 2008-as év időjárásának áttekintése a növénytermesztés szempontjából

A 2008-as év időjárásának áttekintése a növénytermesztés szempontjából FIGYELMÉBE AJÁNLJUK Enyhe, száraz tél, meleg, de csapadékos nyár 2009. január A 2008-as év időjárásának áttekintése a növénytermesztés szempontjából Vadász Vilmos Országos Meteorológiai Szolgálat, Budapest

Részletesebben

Magyarország éghajlatának alakulása 2012. január-július időszakban

Magyarország éghajlatának alakulása 2012. január-július időszakban Magyarország éghajlatának alakulása 2012. január-július időszakban Tanulmányunkban bemutatjuk, hogyan alakult hazánk időjárása az idei év első hét hónapja során. Részletesen elemezzük az időszak hőmérsékleti-

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. december - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 218. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. augusztus - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ A 2015/2016-ÖS HIDROLÓGIAI ÉVRŐL

ÖSSZEFOGLALÓ A 2015/2016-ÖS HIDROLÓGIAI ÉVRŐL A l s ó - T i s z a - v i d é k i V í z ü g y i I g a z g a t ó s á g 6 7 2 0 S z e g e d, S t e f á n i a 4. P f. 3 9 0 Telefon: (62) 599-599, Telefax: (62) 420-774, E-mail: titkarsag@ativizig.hu ÖSSZEFOGLALÓ

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. január - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. március - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

A 2016-os év értékelése éghajlati szempontból

A 2016-os év értékelése éghajlati szempontból ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT A 2016-os év értékelése éghajlati szempontból Lakatos Mónika, Hoffmann Lilla, Kircsi Andrea Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati Osztály Alapítva: 1870 WMO előzetes

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2008. november - kivonat - A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogatásával készítette a VITUKI Kht. Vízgazdálkodási Igazgatóság és az Alsó-Tisza

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 217. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. november Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 217. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

1. HELYZETÉRTÉKELÉS. A sokévi szeptemberi átlaghoz viszonyított legnagyobb csapadékhiány (20-39 mm) a Szatmári-síkságon jelentkezett.

1. HELYZETÉRTÉKELÉS. A sokévi szeptemberi átlaghoz viszonyított legnagyobb csapadékhiány (20-39 mm) a Szatmári-síkságon jelentkezett. 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 szeptemberében a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 9 mm (Fehérgyarmat) és 250 mm (Murakeresztúr) között alakult, az

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 218. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Az éghajlatváltozás és következményei hazánkban. Szalai Sándor, Lakatos Mónika (OMSZ)

Az éghajlatváltozás és következményei hazánkban. Szalai Sándor, Lakatos Mónika (OMSZ) Az éghajlatváltozás és következményei hazánkban Szalai Sándor, Lakatos Mónika (OMSZ) Szalai.sandor@mkk.szie.hu Anomália az 1981-2010-es átlgahoz viszonyítva Éves középhőmérsékletek alakulása 1901-től Magyarországon

Részletesebben

A 2014. év agrometeorológiai áttekintése

A 2014. év agrometeorológiai áttekintése A 2014. év agrometeorológiai áttekintése 1. Globális áttekintés (az alábbi fejezet az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján közzétett információk, tanulmányok alapján került összeállításra) 1.1.Bevezető

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. március kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya és

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 219. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 21. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

A július havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az júliusi átlagtól

A július havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az júliusi átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 júliusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 59 mm (Drávaszabolcs) és 239 mm (Pankota) [Csongrád m.] között alakult,

Részletesebben

Kircsi Andrea, Hoffmann Lilla, Izsák Beatrix, Lakatos Mónika és Bihari Zita

Kircsi Andrea, Hoffmann Lilla, Izsák Beatrix, Lakatos Mónika és Bihari Zita Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati osztály MMT és a MHT együttes előadóülése Budapest, 2019. március 7. Kircsi Andrea, Hoffmann Lilla, Izsák Beatrix, Lakatos Mónika és Bihari Zita Az évi középhőmérséklet

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2019. február kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. szeptember - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

A április havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az április átlagtól

A április havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az április átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 áprilisában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 12 mm (Nyírábrány) és 84 mm (Kölked) között alakult, az országos területi

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. augusztus kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. június - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2019. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. augusztus Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS - kivonat - 2013. január Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. szeptember kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Kényeztetett kalászosok, meggyötört kapásnövények, gyümölcsösök: a 2014-es év időjárásának áttekintése a növénytermesztők szempontjából

Kényeztetett kalászosok, meggyötört kapásnövények, gyümölcsösök: a 2014-es év időjárásának áttekintése a növénytermesztők szempontjából Kényeztetett kalászosok, meggyötört kapásnövények, gyümölcsösök: a 2014-es év időjárásának áttekintése a növénytermesztők szempontjából Vadász Vilmos Országos Meteorológiai Szolgálat, Budapest A 2014-es

Részletesebben

2014 hidrometeorológiai értékelése

2014 hidrometeorológiai értékelése 2014 hidrometeorológiai értékelése Csapadék 2014-ben több csapadék hullott le a közép-tiszán, mint 2013-ban. Az igazgatóság területén 2014. január 01. és december 31. között leesett csapadék területi átlaga

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. július Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. december - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. március - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. április kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. november kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2014. november - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya

Részletesebben

1. HELYZETÉRTÉKELÉS. Országos áttekintésben a márciusi átlaghoz viszonyított legnagyobb csapadékhiány (32 mm) Kapuvár állomáson fordult elő.

1. HELYZETÉRTÉKELÉS. Országos áttekintésben a márciusi átlaghoz viszonyított legnagyobb csapadékhiány (32 mm) Kapuvár állomáson fordult elő. 1. HELYZETÉRTÉKELÉS 2014 márciusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 3 mm (Kapuvár, Vasad, Törtel) és 27 mm (Milota) között alakult, az országos területi

Részletesebben

Havi hidrometeorológiai tájékoztató

Havi hidrometeorológiai tájékoztató Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2011. január 1. Meteorológiai helyzet Az év első hónapja az átlagosnál melegebb és lényegesen csapadékszegényebb volt. A havi átlaghőmérsékletek országos területi átlaga

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. február - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. május - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

A augusztus havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az augusztusi átlagtól

A augusztus havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az augusztusi átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 augusztusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 19 mm (Szolnok repülőtér) és 203 mm (Budapest-Pestszentlőrinc) között

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2012. szeptember - kivonat Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízrajzi és Adattári Osztálya, az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság, és a

Részletesebben

Féléves hidrometeorológiai értékelés

Féléves hidrometeorológiai értékelés Féléves hidrometeorológiai értékelés Csapadék 2015 januárjában több mint kétszer annyi csapadék esett le a KÖTIVIZIG területére, mint a sok éves havi átlag. Összesen területi átlagban 60,4 mm hullott le

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. február kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya és

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. szeptember Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS - kivonat - 2013. március Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2019. június kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízrajzi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízrajzi Osztálya

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2018. augusztus kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2019. május kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízrajzi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízrajzi Osztálya

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. december Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2018. szeptember kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2018. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. január kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. május Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2012. július - kivonat - Készítette a VITUKI Nonprofit Közhasznú Kft. Hidrológiai Intézet Hidrológiai koordinációs és állapotértékelési Osztály és az

Részletesebben

A ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA

A ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA JANUÁR 1 A 2015. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG VÍZRAJZI ÉS ADATTÁRI OSZTÁLY 2015 JANUÁR... 2 MELLÉKLETEK... 5 JANUÁR 2 JANUÁR Meteorológiai helyzet

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2019. március kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya

Részletesebben

Éves hidrometeorológiai értékelés

Éves hidrometeorológiai értékelés Éves hidrometeorológiai értékelés A 2015-ös évben igazgatóságunk területén leesett csapadék területi átlaga 507,3 mm, ami a sokéves átlag 98%-a. Az elmúlt évben a csapadék havi eloszlása igen változatos

Részletesebben

ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET FŐIGAZGATÓ

ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET FŐIGAZGATÓ ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET FŐIGAZGATÓ 197 Budapest, Gyáli út 2 6. Levélcím: 1437 Budapest Pf. 839. Telefon: (6-1) 476-12-83 Fax: (6-1) 215-246 igazgatosag@oki.antsz.hu Összefoglaló A 212. évi

Részletesebben

A 2010. év fontosabb agrometeorológiai jellemzői és a szőlő növényvédelmi sajátosságai a Villányi borvidéken

A 2010. év fontosabb agrometeorológiai jellemzői és a szőlő növényvédelmi sajátosságai a Villányi borvidéken A 2010. év fontosabb agrometeorológiai jellemzői és a szőlő növényvédelmi sajátosságai a Villányi borvidéken 1. Bevezetés A termőhely sajátosságainak mélyreható ismerete egyik elengedhetetlenül fontos

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2008. május - kivonat - A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogatásával készítette a VITUKI Kht. Vízgazdálkodási Igazgatóság és az Alsó-Tisza

Részletesebben

Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves

Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves Leíró éghajlattan_2 Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves potenciális evapostranpiráció csapadék évszakos

Részletesebben

Beszámoló a év éghajlatáról és szélsőséges időjárási eseményeiről

Beszámoló a év éghajlatáról és szélsőséges időjárási eseményeiről ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT Beszámoló a 216. év éghajlatáról és szélsőséges időjárási eseményeiről a 277/25. (XII. 2.) Korm. Rendelet az Országos Meteorológiai Szolgálatról 2. (1) e) pontja alapján

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2012. június - kivonat - Készítette a VITUKI Nonprofit Közhasznú Kft. Hidrológiai Intézet Hidrológiai koordinációs és állapotértékelési Osztály és az

Részletesebben

Havi hidrometeorológiai tájékoztató

Havi hidrometeorológiai tájékoztató Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2011. december Decemberben a hazánk csapadékszegény időjárását meghatározó anticiklonális időjárási helyzet megszűnt, és újra a ciklonok vették át az időjárásunk irányítását.

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2008. március - kivonat - A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium megbízásából készítette a VITUKI Kht. Vízgazdálkodási Igazgatóság és az Alsó-Tisza

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2008. április - kivonat - A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium megbízásából készítette a VITUKI Kht. Vízgazdálkodási Igazgatóság és az Alsó-Tisza

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2008. augusztus - kivonat - A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogatásával készítette a VITUKI Kht. Vízgazdálkodási Igazgatóság és az Alsó-Tisza

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2018. december - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2019. szeptember kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízrajzi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízrajzi

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2008. július - kivonat - A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogatásával készítette a VITUKI Kht. Vízgazdálkodási Igazgatóság és az Alsó-Tisza

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült november 29.

Hidrometeorológiai értékelés Készült november 29. idrometeorológiai értékelés Készült 211. november 29. Csapadék: Az Igazgatóság területére 211 január 1 november 3-ig összesen 322 mm csapadék hullott ami 15,9 mm-el kevesebb, mint a sokévi átlag arányos

Részletesebben

2. melléklet. A Magyarországon megfigyelt éghajlati tendenciák, valamint a jövőben várható változások és bizonytalanságaik elemzése

2. melléklet. A Magyarországon megfigyelt éghajlati tendenciák, valamint a jövőben várható változások és bizonytalanságaik elemzése 2. melléklet A Magyarországon megfigyelt éghajlati tendenciák, valamint a jövőben várható változások és bizonytalanságaik elemzése Összeállította: Szépszó Gabriella, Horányi András, Lakatos Mónika Országos

Részletesebben

Éghajlat Napfénytartam Szél

Éghajlat Napfénytartam Szél Éghajlat Magyarország éghajlata nagyon változékony. Viszonylag kis területe és sík felszíne ellenére az országon belül az időjárásban jelentős különbségek fordulhatnak elő. A változékonyság egyik fő oka

Részletesebben