Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc tiszafüredi eseményei

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc tiszafüredi eseményei"

Petra Kovács
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc tiszafüredi eseményei Múzeumpedagógiai sorozat 2011/1. Dr. Vadász István, múzeumigazgató Kiss Pál Múzeum, Tiszafüred Tiszafüred, március 11. 1

2 I. A forradalom híre, következményei: április 11: áprilisi törvények (33 tcz.) 1. XXII. törvénycikk a nemzeti őrseregről ="személyes és vagyonbátorság, a közcsend és belbéke" biztosítása 200 pengő forint értékű házat, vagy földet birtoklók (vagy1/2 telek), vagy 100 pengő forint évenkénti jövedelemmel rendelkező, év közötti, honlakosok beírandók, és fegyveres szolgálatot tenni tartoznak. 2

200 pengő forint értékű házat, vagy földet birtoklók (vagy1/2 telek), vagy 100 pengő forint

3 Négy névsor a tiszafüredi nemzetőrökről (KPM TD , , és P. Kovács M. - Kozma Gy. - B. Szabó J. 1999: 1848-as nemzetőrök Heves és Külső-Szolnok vármegyében /tovább: HML/) Három nemzetőrnévsor a táborba szállókról (KPM , ) Négy dokumentum az önkéntes-állításról (KPM , , , )

1999: 1848-as nemzetőrök Heves és Külső-Szolnok vármegyében /tovább: HML/) Három nemzetőrnévsor

4 1848/49 A tiszafüredi nemzetőrök összeírása KPM = 248 nevet tartalmaz, X jelekkel, megjegyzésekkel. Kelt, május 29. 4

5 1848-as füredi nemzetőrök Heves és Külső- Szolnok vármegyében - HML, 1999, részlet 5

6 Nemzetőr-névsorok, 1848 Tisza Füred Adatsor HML Adatsor

7 1848/49.. A Tiszafüredről augusztus elejétől táborba szállt nemzetőrök névsora = 50 név (=HML, 1999-es lista = 58 fő?) Következtetés: kb. 200 és 235 fő közötti a tényleges létszám = 7 HML-lista

- 69. 100. 1. = 50 név (=HML, 1999-es lista = 58 fő?

8 1848/49. A Tiszafüredről 1848 augusztusában táborba szállt nemzetőrök névsora és (hiányos) felszerelése (52 fő!), ( ) 8

9 1848/49 A tiszafüredi táborba szálló nemzetőrök második menetel (50 fő = 1/4 létszám) Ténylegesen erre az augusztus 13-i miniszterelnöki rendelet szerint nem került sor 9

10 1848/49 A tiszafüredi önkéntes nemzetőrök toborzása - A Hon, a Trón s a Szabadság védelmére szeptembere (12 fő), Maga kezével írta Keze X vonása 10

védelmére.. - 1848 szeptembere (12 fő), 69.

11 V. törvénycikk: Népképviseleti országgyűlés politikai jogélvezet : 20 év fölötti férfi (de csak 24 év fölötti választható) 300 ezüst pengő forint értékű ház vagy ¼ telek; műhely, üzlet, gyár vagy kézműves, segéddel; 100 ezüst pengő forint évi jövedelem; ügyvéd, orvos, mérnök, tanító, lelkész, jegyző; városi polgár 11 Kb. 70 ember helyett fő jogélvezete

24 év fölötti választható) 300 ezüst pengő forint értékű ház vagy ¼ telek; műhely, üzlet,

12 IX. törvénycikk: jobbágyfelszabadítás - az úrbér, az eddig gyakorlatban volt robot, dézsma és a pénzbeli fizetések megszüntetése ; 1. A törvényhozás a magán földesurak kármentesítését, a nemzeti közbecsület véd-pajzsa alá helyezi 1846/48-as földkönyv szerint Füreden 46 birtokos (+14 kisnemes) és 152 földes gazda volt = számukra földtulajdonlás 12

13 A jobbágytelek, 1846/48-ban Belső telek (házhely) Szántóföld (több nyomásban) Rét, legelő 13

14 II. A szabadságharc időszakának eseményei, január-augusztus 1. Tiszafüred 1849 elejétől fontos pont lett: Átkelőhely: a Pestről Debrecenbe menekülő kormány védelme a Tisza vonalán: Kossuth 3 levelében is intézkedik az átkelőhelyen való szállításról, illetve nyerget rendel Gyülekezőhely: Január 30-án egy gyülekező sereg főhadiszállása lett (Dembinsky, az új fővezér is itt vonult át Szolnokról Miskolc felé 14

Tisza vonalán: Kossuth 3 levelében is intézkedik az átkelőhelyen való szállításról, illetve 3-400 nyerget

15 Élelmiszerraktár: Füred hadműveleti bázis legyen Dembinsky javaslata (február elején): Egyeken, Tiszafüredtől félórányira állítsanak fel egy nagy élelmiszerraktárt, azaz negyvenezer ember és 6000 ló részére élelmet és raktárt negyven napra Megyeszékhely: Repeczky kormánybiztosi javaslata - Heves és Külső-Szolnok vármegye székhelyét a veszélyeztetett Egerből helyezzék át Füredre (1849. február 10.) 15

ló részére élelmet és raktárt negyven napra Megyeszékhely: Repeczky kormánybiztosi javaslata - Heves

16 Hadfelszerelési utánpótlás: Repeczky kormánybiztos másik terve (1849. február 21.): 18 füredi nyergesmestert és 1 segédet Váradra kell telepíteni a füredi nyergesek külön levelet írtak Kossuthnak utolsó pihegésükig a legtisztább szívvel, teljes igyekezettel szolgálnak édes hazájuknak de ne mozdítsák ki őket lakhelyükről - 1 hónapi szolgálat lett 16

külön levelet írtak Kossuthnak utolsó pihegésükig a legtisztább szívvel, teljes

17 2. Felemás megvalósulás - Kossuth első alkalommal Füreden: Tartalékhadtest február végén (Répássyhadtest, kb fő) a sikertelen kápolnai csata idején, február = Kossuth az egri főhadiszállás felé igyekszik: támadást sürget, ellentéteket akar kezelni: február 26-án Füredre ér Kossuth, a Lipcsey-kúriában száll meg, Lipcsey Imre házánál 17

18 3. A tiszafüredi tiszti gyűlés (1849. március 3.), Kossuth újabb útja Füredre: Az február i kápolnai vereség és visszavonulás = Henryk Dembinsky altábornagy fővezéri alkalmatlansága. - Mozgalom Klapka György ezredes hadtestében: csak akkor követik Dembinsky utasításait, ha azokat a többi tábornok ellenjegyzi. 18

február 26-27-i kápolnai vereség és visszavonulás = Henryk Dembinsky altábornagy

19 19

20 Tényleges konfliktusok 20

21 Március 3-án a tiszti gyűlés menete: - Görgey indítványára meghívták Szemere Bertalan felső-magyarországi teljhatalmú országos biztost, az OHB tagját, s őt kérték fel közvetítésre. - Szemere a hadtestparancsnokok kíséretében felkereste Dembinskyt, s megpróbálta haditanács tartására rávenni. - Dembinsky erre nem hajlandó = Szemere letette őt a fővezérségről, s ideiglenesen Görgeyre bízta azt. 21

22 Előzetes gyűlés: délelőtt 10 órától (Beniczky kormánybiztos szerint) tanácskozás Fő tanácskozás: 12 órától Józsa Gyuri kúriájában (15 órától, 16 órától) Szemere is részt vett a tanácskozáson. Hadtest, hadosztályparancsnokok s a legfőbb tisztek 22

23 A romos vörös kastély, a helyszín 23

24 Répássy, majd Dembinsky főhadiszállása Répássy tábornok Városháza - ennek a helyén volt a Bernáth-ház 24

25 Szereplők 25

26 Szereplők Kmety György 26

27 Visszaemlékezések 27

28 A tiszafüredi tiszti gyűlés Kossuth március 4-én délután érkezett Füredre és Lipcsey Imre kúriájában szállt meg. - Mészáros és Vetter a tiszteket fogadta, - Kossuth Dembinskyvel és Görgeyvel tárgyalt, - majd Kossuth, Mészáros, Vetter és a tábornokok haditanácsot tartottak. 28

29 Kossuth és szállásadója, Lipcsey Imre 29

30 Kossuth kísérői: a hadügyminiszter és helyettese 30

31 A tiszti gyűlés kétféle megítélése: BORUS József, Itt került sor a Görgey Artúr hadtestparancsnok vezette lázadásra Dembinsky ellen, a szabadságharc történetének egyik legszégyenteljesebb jelenetére. Ennek során a kormány által kinevezett főparancsnokot nemcsak megfosztották hatalmától, de még őrizet alá is helyezték. 31

32 HERMANN Róbert, A magyar szabadságharc történetében március 3-án Tiszafüreden lezajlott eseménysort a magyar történeti szakirodalom tiszafüredi lázadásnak vagy zendülésnek nevezte. E zendülés után a végrehajtó hatalom képviselői azonban nem a tisztikar által leváltott fővezér helyzetét szilárdították meg, hanem a legfőbb bűnösek tartott tábornokot bízták meg a hadsereg fővezérségével, a tisztikar döntését pedig jóváhagyták. 32

33 Nyugta szálláspénz kifizetéséről, február márciusa és májusa között több mint 50 sebesült katona hunyt el Füreden a kórházakban 33

34 4. Kossuth a fősereget követve újra Füreden Március között újra Füredre érkezett a 3 hadtest (közben Görgey Miskolc-Mezőkövesd között járt). Újabb viszály tört ki, immár Vetter és Damjanich között A Füredre vonuló sereghez Kossuth március 25- én kelt útra Debrecenből. 34

35 1849. március 26. és március 30. között folyamatosan itt tartózkodott Kossuth Találkozott Görgeyvel (március 26-ra virradóra jött ide Görgey Kossuth kutyája legenda) Részt vett a feszültségek megoldásában Görgey újra fővezér lesz 38 füredi keltezésű, országos ügyekben intézkedő levele ismert 35

36 Március 30-án Egerbe megy Kossuth, közben a fősereg előretör és megkezdődik a dicsőséges tavaszi hadjárat Ennek nyomában halad Kossuth: Egerből eljut Jászberényig, Gödöllőig április elején 5. Kossuth negyedik füredi útja: április 10., Kossuth Gödöllőről visszamegy Debrecenbe és rövidesen megszületik a Függetlenségi Nyilatkozat. 36

37 III. Harci cselekmények Füreden 1849 júliusában népfelkelés szervezése a környéken, a Jászkun és a Hajdú Kerületben a cári orosz csapatok előrenyomulásának megakadályozására Korponay János különítménye védekezett majd a visszavonuló magyar csapatok felégették a tiszai fahidat Orosz átkelés július 26-tól két-három napig itt a 37 főhadiszállás

38 1848/49. IV. A lakosság megpróbáltatásai Az oroszok által az erőszakosan elvitt élelmiszerekben, szarvas- és egyéb marhákban, házi bútorok, öltönyök, s gazdászati készülékekben okozott károk felmérése részlet az október elején készült kárvallási jegyzőkönyvből 38

39 A szabadságharc bukása után haladéktalanul be kellett gyűjteni és nyilvánosan el kellett égetni a Kossuthbankónak nevezett papírpénzeket Tiszafüreden, szeptember végén forintnyi bankjegyet írtak össze (= kb. 170 politikai joggal bíró családfő évi jövedelme!) 39

40 V. 1848/49 egyik emléke: Kossuth születésének 100. évfordulóján emléktábla került a kúria falára: E házban lakott Kossuth Lajos márczius 4-én és 5-én. Itt tanácskozott hadsregünk főtiszteivel szabadságharczunk hadi tervéről. E napokat követték honvédseregünk fényes győzelmei és az ellenség hadseregének hazánkból kiűzetése. 40

41 Köszönöm a megtisztelő figyelmet! 41

Hasonló dokumentumok

A tiszafüredi tiszti gyűlés és a tavaszi hadjárat előkészítése, 1849 márciusában

A tiszafüredi tiszti gyűlés és a tavaszi hadjárat előkészítése, 1849 márciusában Múzeumpedagógiai sorozat 2013/1. Dr. Vadász István, múzeumigazgató Kiss Pál Múzeum, Tiszafüred Tiszafüred, 2013. március