BMEEOVVAT25 segédlet a BME Építőmérnöki Kar hallgatói részére. Az építész- és az építőmérnök képzés szerkezeti és tartalmi fejlesztése

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BMEEOVVAT25 segédlet a BME Építőmérnöki Kar hallgatói részére. Az építész- és az építőmérnök képzés szerkezeti és tartalmi fejlesztése"

Átírás

1 EURÓPAI UNIÓ STRUKTURÁLIS ALAPOK H I D R O L Ó G I A I. BMEEOVVAT25 segédlet a BME Építőmérnöki Kar hallgatói részére Az építész- és az építőmérnök képzés szerkezeti és tartalmi fejlesztése HEFOP/2004/3.3.1/

2 Tartalomjegyzék 1. A hidrológia tárgya, altudományai. A légkör. Hidrológiai körfolyamat 2. A víz földi körforgásának fizikai-meteorológiai tényezői 3. A párolgás 4. A csapadék 5. A lefolyás. A vízgyűjtőkarakterisztika módszere 6. A lefolyás. Az egységárhullámkép eljárás 7. Empírikus árvízszámítás 8. Légmozgások: a szél. Idő, időjárás, éghajlat 9. Természeti katasztrófák és hidrológiai vonatkozásaik 10. Hidrográfia (vízrajz) 11. Vízhozamgörbe. Mércekapcsolati vonal 12. Potamológia 13. Hidrogeológia 14. Felszínalatti vizek

3 A tantárgy tankönyve: Kontur I.-Koris K.-Winter J.: Hidrológiai számítások. (3. javított és bővített kiadás). Linográf Kiadó ISBN A hidrológia tárgya, altudományai. A légkör. Hidrológiai körfolyamat A görög udro (víz) és logos (beszéd, kifejtés, tudás) szavakból: a víz tudománya A hidrológia a víz földi körforgásával és annak törvényszerűségeivel foglalkozó tudomány. Egy s más a hidrológiáról: a természeti földrajzból ered, sok határterületi tudománya van, alapok: fizika, kémia, biológia. A tanulmányokhoz használható irodalmak: Németh E.: Hidrológia és hidrometria. Tankönyvkiadó, Budapest Kontur I.-Koris K.-Winter J.: Hidrológiai számítások. (Tankönyv.) Linográf Kiadó, Koris K.: Hidrológiai számítási segédlet. (Adatgyűjtemény...) Sz: (Egyetemi jegyzet.) Műegyetemi Kiadó, Zsuffa I.: Műszaki hidrológia. I.-IV. Műegyetemi Kiadó, Chow, W. T.: Handbook of Applied Hydrology. McGraw-Hill Book Company. New York, San Francisco, Toronto, London, etc A hidrológia részei, altudományai: Hidrometeorológia (légköri vizek tudománya) Potamológia (felszíni vízfolyások tudománya) Limnológia (álló édesvizek tudománya) Hidrogeológia (felszínalatti vizek tudománya) Kriológia (a hó- és jég tudománya) glaciológia (gleccserek tudománya) Óceanológia (tengerek, óceánok tudománya) óceanográfia Hidrokémia, hidrobiológia (vízkémia, vízbiológia, vízminőség tudománya) Balneológia (gyógy- és hévizek tudománya) balneotechnika (fürdők) Ha ez a tárgy Hidrológia I., mi van még a folytatásban? 1

4 A válasz: Hidrológia II. (Műszaki hidrológia. Ennek részei: Árvízszámítás, víztározás, hidrológiai előrejelzések. Közös elméleti alap a hidrológiai statisztika.) Tóhidrológia, Víztározás, Hidrológiai mérőgyakorlat. A vízről néhány jellemző: Megjelenési formái: Hidrol - H 2 O (vízgőz) Dihidrol (H 2 O) 2 (cseppfolyós, víz) Trihidrol (H 2 O) 3 (szilárd, hó, jég) A Föld vízkészletei: 97 % tengervíz 3 % édesvíz ennek 78 %-a a sarki jégben található marad elvileg hozzáférhető édesvízkészlet: 0,66 % (a 3%-nak a 22%-a) Összes víz Édes víz Édes víz (3%) Hó és jég (77,6%) Talajvíz (21,8%) Tenger víz (97%) biológiai (3%) atmoszféra (7%) talajnedvesség (33%) folyók, vízfolyások, tavak (57%) Felszíni édesvízkészletek (0,6 %) Mire használhatjuk a tengervizet? Tengeri halászat (fontos világélelmezési tényező), Tengeri közlekedés, árúszállítás, Globális tengeri hadászat. 2

5 A légkör A légkör rétegződése: a szférák a légkör felső határa ~2000 km 1500 km exoszféra 420 km termoszféra (ionoszféra) 30 km mezoszféra 80 km 40 km sztratoszféra 10 km troposzféra Hidrometeorológiai folyamatok a troposzférában zajlanak. A légkör összetétele: Állandó, vagy fő összetevők: 78,084 % N 2 20,946 % O 2 0,934 % Ar 0,0025 % Kr, Ne, He, Xe. Változó gázok: 0,032 % CO 2 Erősen változó gázok: 0-4 % H 2 O 3

6 A hidrológiai körfolyamat és főbb elemei Főbb elemek: P: a párolgás C: a csapadék L: a lefolyás További elemek: Psz: a szárazföld párolgása B: a beszivárgás La: felszínalatti lefolyás... A hidrológiai körfolyamat szimultán zajló eseménysorozat: P C L P A vízháztartási mérleg adott, fizikailag-elméletileg lehatárolt térrész, adott időszak (hónap, év, hidrológiai év, sokév), azonos dimenziók (mm, m 3, m 3 /s) A mérlegegyenlet általános alakja: A szárazföld egy lehatárolt részére: Σ BEVÉTEL Σ KIADÁS = ± K C ( L + P ) = ± K Állóvízre: C + H + V p + Sz h ( P + L + V k + Sz e ) = ± K 4

7 2. A víz földi körforgásának fizikai-meteorológiai tényezői A NAPSUGÁRZÁS A napsugárzás A hőmérséklet A légnyomás A légnedvesség A szél (légmozgások) A Nap sugárzási teljesítménye: 3, kw, ez tartja fenn a hidrológiai körfolyamatot! -- A napsugárzás: - részecskesugárzás, - elektromágneses sugárzás (c, λ, intenzitás). -- Szoláris állandó: 1368 W/m 2 (=Joule/s m 2 fluxus a légkör külső határán). -- Nyári téli napsugárzás. -- Lehetséges valóságos napfénytartam. -- Az albedó: a = S vissza /S be 100 (%) Felület: a (%) tenger 5-10 % erdő % szántó % hó % Planetáris albedó 30 % -- Napfolttevékenység, napkitörések (protuberanciák). -- Ózonpajzs. O 3 a sztratoszférában. -- Üvegházhatás. -- A sugárzás mérése: - napfénytartammérés heliográfokkal (Campbell-Stockes féle), - abszolút műszerek, globálsugárzást mérnek (pyrheliometer, aktinometer, aktinográf), - albedometer (Janisevszkij-Kalitin féle). A HŐMÉRSÉKLET Hőállapotot fejez ki. Külön mérjük és vizsgáljuk: - levegő - talaj - vízhőmérséklet 5

8 A hőmérséklet menetének évi és napi periódusa van. Mérése: levegő: normál v. állomáshőmérő maximum-minimum (Six) hőmérséklet író vagy termográf víz: merítőedényes vízhőmérő Hazai (lég)hőmérsékleti adatok talaj: hajlítottvégű hőmérősorozat Lamont szekrény A mérések kezdete: Buda, 1780 A szélsőértékek: t max = 41,7 C (2000. aug. 21., Békéscsaba) t min = - 35,0 C (1940. febr. 16., Görömböly-tapolca, ma Miskolctapolca) t = 76,7 C Havi középhőmérsékleti szélsőségek Budapesten: t max,havi = 26,8 C (1807. augusztus) t min,havi = - 9,0 C (1893. január) Egy vízhőmérsékleti maximum: Balaton, Siófoknál: 29,8 C (1965. június 27.) A LÉGNYOMÁS Értéke a tengerszinten: 1020 hpa, innen nemlineárisan csökken. Mérése: -- barométerekkel (higanyos vagy aneroid/szelencés) elnevezések: Fuess-féle, Fortin-féle, Lambrecht-féle. -- barográf v. légnyomásíró (aneroid, szelencesorozat) Terminusészlelések: 7 00, 14 00, órakor. Napi átlag terminusátlag. Az értékek lokális és szinoptikus (áttekintő) feldolgozása. 6

9 3. A párolgás Típusok: -- fizikai, -- fiziológiai, -- mechanikai, -- teljes vagy hidrológiai. Az elpárolgó vízmennyiség legrégebbi számítási képlete: Dalton (1802): P p C = 0 0 A levegő nedvességtartalmának jellemzői: ( E e) t ( C) léghőmérséklet, t ( C) vízhőmérséklet, e (g/m 3 ) abszolút (tényleges, pillanatnyi) nedvességtartalom, E (g/m 3 ) telítési nedvességtartalom (l. köv. old.), R=(e/E) 100 (%) relatív nedvesség tartalom, óceánok fölött közel állandó: 80 % Nevada (Death-valley): 13 % sivatagok: 3-5 % szárazföldi területek átlagosan: % Magyarország sokévi átlaga: 60 % D=E-e (g/m 3 ) telítési hiány, w (m/s) szélsebesség. Egy fogalom; harmatpont: t h (e=e) ( C) A telítési nedvességtartalom-hőmérséklet függvényt a Clausius-Clapeyron tapasztalati egyenlet írja le: lge=9,4051-(2353/t) (T K-ben) Mérések: A levegő nedvességtartalmának mérése: -- higrométer, higrográf (hajszálas), -- pszichrométerek (August-féle, Assmann-féle levegőztetett/aspirációs), -- száraz-nedves hőmérőpár. A párolgás mérése: -- párolgásmérő kádakkal: A -típusú, GGI-3000-típusú, U -típusú 3 m 2 -es. (régen: Wild-féle 200 cm 2 -es mérleggel) Leolvasás: Fazekas-féle kúptárcsás leolvasóval. -- liziméterekkel (talaj-, talaj+növényzet párolgás). 7

10 A párolgásszámítás típusai: Vízfelület párolgás, Növényzet párolgás (transpiráció), Talajpárolgás (evaporáció), A talaj és növényzet együttes párolgása (evapotranspiráció), Vízgyűjtő párolgása. Kérdés: jelentős mennyiség a párolgás? (Balaton: 1 nap alatt 20mm 12 mó m 3 a Duna Q=2000 m 3 /s vízhozama mellett ez 1,7 óra alatt folyik le. A válasz: igen jelentős! Vízfelület párolgás számítási módszerek. Meyer: P(mm/hó) = a [E(t )-e] (1+bw) Aerodinamikai m. (Rákóczi): P = N [E(t )-e] w Kádpárolgási adatok alapján: P = c P Az evapotranspiráció számítási módszerei. Szesztay módszere: - területi párolgás számítása, - meteorológiai adatok felhasználása. A sugárzási módszer (Makkink): - a szoláris radiációval (R a ) egyező párolgás: R s = [a+b (n/n)] R a - evapotranspiráció a referencianövényre: ET o = c W R s (mm/nap) - a tényleges evapotranspiráció: ET n = k c ET o (mm/hó) Párolgási térképek (P, mm). 8

11 4. A csapadék -- Fizikai folyamatok. -- Megjelenési formák. -- A csapadékok fajtái: mikrocsapadékok (harmat, dér, zúzmara) makrocsapadékok: szilárd (jég, hó), cseppfolyós (eső), vegyes (havaseső,...) -- Csapadékok oszt. cseppátmérő szerint: permetező eső, ködszitálás (d<0,5 mm), csendes eső (d=0,5~1,0 mm), tulajdonképpeni eső (d=1,0~5,0 mm) A csapadékképződés folyamatai A csapadékképződés alapvető oka: a páradús levegő felemelkedik és lehűl. A felemelkedés okai: -- erős felmelegedés (trópusokon), -- morfológiai hatások (magas hegyek ~ orografikus csapadék), -- időjárási frontok, ciklonok (mérsékelt égövben, sík vidéken ez a döntő). A lehűlés oka: adiabatikus állapotváltozás. Csapadékkeletkezési elméletek A. Wegener (1911) -- a felhő vegyes halmazállapotú, -- lehűlés telítődés az aeroszol részecskéken víz jelenik meg. Bergeron (svéd meteorológus, 1935) -- a felszálló és lehűlő levegőben jégképző magvak vannak (nagy és kis magvak), -- a magvak körül jégkristályok alakulnak ki, és ezek növekednek. Bergeron-Findeisen (1939) a Bergeron elmélet továbbfejlesztése: mikro- és makrofizikai folyamatok együttes figyelembevétele (kontinentális éghajlati öv, gyenge feláramlás). Langmuir(1948) Bowen(1950)-Ludlam(1951) csapadékképződés a felhőcseppek koagulációjával ill. kondenzációjával (trópusokon tiszta vízfelhőben, vagy az ún. meleg felhőben: nem kell feltétlenül szilárd fázisnak keletkezni). Makrofizikai folyamatok: feláramlás és turbulencia szerepe. Gyenge feláramlás esetén kicsapódás szilárd anyagra: jégképződés (Wegener-Bergeron mechanizmus), míg erős feláramlásnál a koaguláció dominál (Langmuir hatás). Mikrofizikai folyamatok: kicsapódás, jégképződés, ill. koaguláció. 9

12 Csapadék keletkezik: w feláramlási <w esési Felhőtípusok (Nemzetközi Felhőatlasz alapján) Alaptípusok: cirrus (pehelyfelhő v. jégtűfelhő), cumulus (gomolyfelhő), stratus (rétegfelhő), nimbus (csapadékfelhő). Magasság szerint: Magasszintű felhők (a felhő alja 6000 m felett): -- cirrus, -- cirrocumulus, -- cirrostratus. Középmagas szintű felhők (a felhő alja m között) -- altocumulus, -- altostratus. Alacsonyszintű felhők (a felhő alja 2000 m alatt): -- stratocumulus, -- stratus, -- nimbostratus (esőrétegfelhő) Függőleges felépítésű felhők (500 m-től m-ig): -- cumulus, -- cumulonimbus (zivatarfelhő) Anyag szerint: Vízfelhő, Jégfelhő, Vegyes halmazállapotú felhő. A csapadékok mennyiségi jellemzői Csapadékmagasság: h (mm), Csapadék intenzitás: i = h/t (mm/min, mm/d,...), i(t) = dh(t)/dt Csapadék térfogat: V = h A (m 3 ), A(m 2, ha, km 2 ) Csapadék hozam: Q = V/T (m 3 /s), Fajlagos csap.hozam:q = Q/A (m 3 /s, km 2, l/s ha), Mivel: q = Q/A = V/(T A) = (h A)/(T A) = h/t = i q i 10

13 Az esőkarakterisztika ' t A h(t) = i( t) dt határozott integrált esőkarakterisztikának nevezzük. 0 A csapadékintenzitás-idő függvény a fenti formulának megfelelően: dh ( t) i(t) =, dt azaz a pillanatnyi intenzitás a h(t) függvény adott pontja érintőjének iránytangense. A csapadék mérése Csapadékmérő v. ombrométer (Hellmann), Csapadékíró v. ombrográf (Hellmann-féle), Összegző csapadékmérő (totalizátor), Billenőedényes csapadékmérő. Kultúrtörténelem: Korea (1441). Sejong császár (Yi Dinasztia) elrendelte, hogy valamennyi tartományi székhelyen mérjék a csapadékot (400 évig mértek vele): Csapadéktörvények: a csapadékmaximum függvény Montanari: h=a T n a=f(földrajzi helyzet, éghajlat, gyakoriság, az idő mértékegysége), n=f(földrajzi helyzet, éghajlat) A kitevő értéke Magyarországon: 0,2<n<0,3 A csapadékmaximum függvény az intenzitással kifejezve: i = h/t = a T n /T = a T n-1 = a T -m Csapadékmaximum függvények gyakorisággal bővített alakja: i = f(h,p), ahol a p-a csapadék valószínűsége (gyakorisága). Nagycsapadék segédletek: Rövid időtartamú nagycsapadékok (T<1 nap). Salamin P.-Winter J.: 10 perc - 3 óra 3 óra - 24 óra Többnapos nagycsapadékok (T=1-6 nap). Goda L. (más statisztikai alapon készült) 11

14 Csapadékok területi átlaga Számítási módszerek: számtani átlag módszere, háromszögekre bontás módszere, medián módszer (Thiessen poligonok módszere), izohiéta vonalak módszere. A területi átlag meghatározása egyetlen csapadékmérő esetén: Fontos megjegyzés: a felsorolt módszerek univerzálisak, alkalmazhatók: léghőmérséklet, nedvességtartalom, légnyomás,... stb. területi átlagszámítására. 12

15 5. A lefolyás. A vízgyűjtőkarakterisztika módszere A víz földi körforgásában nagyjelentőségű, mert: hozzáférhető édesvízkészletet jelent (97%-tengervíz, 3%-édesvíz de miután ennek 78%-a sarki jég, marad: 0,66%, de ennek kb. a fele a folyók, tavak vízkészlete), árvízek is kapcsolódnak a lefolyás témaköréhez, melyek ellen védekezni kell. A lefolyás jellegét a domborzat szabja meg. Gyűjtőfogalom, jelenthet: L (mm), Q(t) (m 3 /s), Q átlag, q L, Q A, stb... A vízgyűjtők osztályozása a lefolyás szempontjából A számítások is az alábbi osztályozáshoz igazodva végezhetők: Síkvidéki vízgyűjtők (belvízi öblözetek), Hegy- és dombvidéki vízgyűjtők: -- Kisvízgyűjtők (Mo.-n: A<10000 km 2 ), a számítások közvetlen csapadéklefolyás kapcsolatok alapján történnek, -- Nagyvízgyűjtők (Mo.: A>10000 km 2 ), vízmérce adatokkal lehet számolni,ezért itt fontos a: hidrográfia/vízrajz A lefolyás fizikai folyamata A lehullott csapadék: C = L+B, ahol: C-csapadék (felszínre jutó, mért), L-felszíni lefolyás, B-beszivárgás (ez egy igen jelentős mennyiség, a felszín alatti medertáplálásban is résztvesz). Számítási módszerek kisvízgyűjtőknél (A<10000 km 2 ) A vízgyűjtőkarakterisztika módszere (alkalmazása: A<10 km 2 esetben), Az egységárhullámkép módszerek (alkalmazása: néhány száz km 2 a felső határ), Egyéb (lefolyási modellek, szimuláció, stb.). Fontosabb hidrológiai fogalmak Lefolyási idő: t i = t it +t im (min), Összegyülekezési idő: t = max t i (min), 13

16 Lefolyási hányad: a = L/C (-) 0 a 1,0 értéke a felszín fedettségétől függ, pl.: belterület: a = 0,7 rét, legelő: a = 0,3 szántó: a = 0,2 erdő: a = 0,1 Lefolyási tényező: a lefolyási hányad hosszúidejű vagy sokévi átlaga. A beszivárgás, melyet átfogóan a beszivárgási görbe jellemez. A beszivárgási görbék egyenletei: Kosztjakov: b(mm/h) = c n t n-1 (t-min., c, n, állandó), Horton: b = b o +(b max -b o ) e -kt (k-talajállandó), Philip: b = 30 S / t 1/2 + Z (S, Z-talajállandók, Z b o ) A vízgyűjtőkarakterisztika módszere Kisvízgyűjtők árhullámainak meghatározására alkalmas módszer. Más elnevezései: egyidejű lefolyási vonalak módszere, racionális módszer (T. J. Mulvaney, 1847). A módszer alapfeltételei: -- A vízgyűjtő terület: A<10 km 2, -- az i csapadékintenzitás térben és időben állandó, -- az α lefolyási hányad térben és időben állandó, ill. használható a súlyozott lefolyási hányad: α bαb + α rl Α α = Α + Α b rl rl + α Α + Α sz sz sz + Α + α Α e e e, természetesen: A b + A rl + A sz + A e +... = A Az idő múlása: t = 10, 20, 30,... perc, vagy: τ/n figyelembevételével: 1 τ/n, 2 τ/n, 3 τ/n,...,n τ/n = τ, τ + 1 τ/n,... (célszerűségből ez utóbbit választjuk) A fajlagos lefolyás q L, mellyel a lefolyási hányad: q α = L (-) q A tényleges vízhozam a fajlagos lefolyás figyelembevételével. Q i = q L A i = α q A i = α i A i Így az egyidejű lefolyási vonalak által közrezárt részvízgyűjtő-területek értékei alapján a csapadékból származó (felszíni) árhullámkép ordinátái: 1 τ/n: Q 1 = α i A 1 2 τ/n: Q 2 = α i (A 1 +A 2 ) 14

17 3 τ/n: Q 3 = α i (A 1 +A 2 +A 3 ) 4 τ/n: Q 4 = α i (A 1 +A 2 +A 3 +A 4 ) n τ/n = τ: Q n = α i (A 1 +A 2 +A 3 + +A n ) = Q max, ezután a vízhozam nem változik. Tehát a maximális vízhozam: Q max = α i A, Ez a vízgyűjtőről lefolyó maximális vízhozam, a vízgyűjtőkarakterisztika eljárás legfontosabb végeredménye. Nem végtelen időtartamú,hanem véges T-időtartamú csapadék esetén a maximális vízhozam: A max r Q max A max r = α i, r Ahol -a vízszállításba bekapcsolódó maximális vízgyűjtőnagyság T<τ esetén. T=τ, és T>τ csapadék időtartamoknál az előző formula adja a maximális vízhozamot. 15

18 6. A lefolyás. Az egységárhullámkép eljárás Alapfogalmak a felszíni és felszínalatti lefolyás definiálásához: L: közvetlen felszíni lefolyás, L a1 : közel felszíni lefolyás ( interflow ), L a2 : felszínalatti lefolyás (alapterhelés talajvízből), L a = L a1 + L a2 : felszínalatti összes víztáplálás. Az árhullám jellegzetes pontjai: A: az árhullám kezdőpontja, B: az árhullám végpontja, C: az árhullám tetőpontja, E,F: rendre az áradó és apadó ág inflexiós pontjai. Az egységárhullám eljárást előkészítő kettős transzformáció: Árhullámképek szeparálása: az összes felszínalatti víztáplálás lehatárolása A lefolyásképző csapadékidősor meghatározása: a felszínen lefolyó csapadékok idősorának meghatározása Árhullámképek szeparálása a./ Átlagos állapot, b./ Gyenge vízvezető képességű talaj esete, c./ Erősen vízáteresztő talaj esete, d./ A Ven Te Chow-féle gyakorlati módszer. A lefolyásképző csapadékmennyiség meghatározása V L (m 3 ) = ΣQ i (m 3 /s) t = ΣQ i (m 3 /s) 3600(s) De: ΣQ i (m 3 /s) = L(mm) A(km 2 ) 10 3 Folytonossági egyenlet alapján: L A 10 3 = ΣQ i (m 3 /s) 3600(s) Azaz a lefolyt réteg vastagság: L ( mm) = n i= 1 Q i 3 ( m / s) 3600() s A( km 2 )

19 A lefolyásképző csapadékmennyiség: C L L (mm) A lefolyásképző csapadékidősor meghatározása A lefolyásképző csapadék mennyiségének ismeretén túl szükséges a csapadék idősorának ismerete is. Meghatározásának módszerei az alábbiak: A Φ-index módszer, A beszivárgási görbe módszere, Az összeggörbék módszere (Salamin P.). A kettős transzformáció végeredménye: Felszíni lefolyásképző csapadékidősor felszíni lefolyás árhullámképének együttese. Az egységárhullámkép definíciója Egységnyi (h=1 mm, T=1 óra) lefolyásképző csapadékból származó felszíni lefolyás árhullámképe, így jelöljük: u(t,t) (Az angol unit hydrograph kezdőbetűje alapján.) Az egységárhullámkép tulajdonságát fejezi ki az alábbi egyenlet: A(km 2 ) 1(mm)=Σu i (m 3 /s) T Ebből a definícióval is egyezően: (Σu i T) / A = 1(mm), ahol A (km 2 )-a vízgyűjtő nagysága, míg a számítások alapjául választott T-időintervallum felvétele a vízgyűjtő nagyságától függ. Magyarországi vízgyűjtőterületek esetén (Zsuffa I.): Vízgyűjtőterület A (km 2 ) Alapidőtartam T (perc, óra) A < 6 km 2 T = 10 perc 6 A < 30 km 2 T = 1 óra 30 A < 100 km 2 T = 6 óra 100 A < 300 km 2 T = 12 óra 300 km 2 A T = 24 óra Az egységárhullámkép módszer első alkalmazói: Benedek, Lászlóffy: a Duna árvizeire, Sherman (am.): az Antietam patakra, Dooge (ír): talajvízre is, Szesztay: a Tarna Verpelét-i szelvényére. Az egységárhullám módszer két alapelve: linearitás, szuperpozíció (Összességében tehát a lineáris szuperpozíció elve érvényesül.) 17

20 Az egységárhullám meghatározásának módszerei A klasszikus módszer, Az S-görbe módszere, A momentum módszer. 1./ Az egységárhullám számításának klasszikus módszere A líneáris szuperpozíció együtt: h 1,h 2,h 3 lefolyásképző csapadékok esetén: Q 1 = h 1 A 1 Q 2 = h 1 A 2 +h 2 A 1 Q 3 = h 1 A 3 +h 2 A 2 +h 3 A 1 Q 4 = h 1 A 4 +h 2 A 3 +h 3 A 2 Q n = h 1 A n +h 2 A n-1 +h 3 A n-2 Ez az egyenletrendszer képezi egyrészt az árhullám számításának alapját, másrészt az ún. göngyölítéses módszerrel az egységárhullámkép számításának klasszikus eljárását. A matematikailag túlhatározott egyenletrendszer közelítő hidrológiai lépések megtételét igényli. 2./ Az S-görbe módszer 3./ A momentum módszer A pillanatnyi egységárhullámkép és rendszerelméleti megközelítés A csapadék: INPUT BLACK BOX MODELL Az árhullám: OUTPUT Standard bemenő jelek Válasz- vagy kimenő jelek (átmeneti függvények) Input-output rendszer Líneáris csapadék-lefolyás rendszer Standard bemenő jelek és válaszfüggvények: Egységimpulzus v. Dirac-delta (disztribúció) Egységugrás v. Heaviside-féle függvény Négyszöglökés függvény Pillanatnyi egységárhullám Egységkarakterisztika T-órás egységárhullámkép 18

21 Tetszőleges árhullámok számítása: Az alábbi konvolúciós szorzattal vagy konvolúciós integrállal számítjuk a h(t) csapadékból keletkező árhullámot, az egységárhullámkép u(t) függvénye segítségével: Q(t) = h(t) u(t) = t 0 h( τ ) u( t τ ) dτ Ez a Duhamel integrál vagy Duhamel-féle tétel. 19

22 7. Empírikus árvízszámítás A lefolyásszámítások legfontosabb területe, a műszaki hidrológia egyik alapfeladata. (A műszaki hidrológia másik két fő területe a víztározás és a hidrológiai előrejelzések.) Műszaki létesítmények tervezéséhez sok esetben a legfontosabb hidrológiai alapadat a mértékadó vízhozam: Q m (m 3 /s) Q m - a vízgyűjtőről jövő hidrológiai terhelést jelenti. A hazai tervezési gyakorlatban: Q m = Q p%, Ahol p(%) az előírt előfordulási valószínűséget (meghaladási valószínűséget) jelenti. Ez visszatérési idővel is jellemezhető: T = (év) = (év) p p% Néhány előírt valószínűség, illetve visszatérési idő: Műtárgy Valószínűség p (%) Visszatérési idő T (év) Belterületi áteresz híd meder 1 % 1 % 1 % 100 év 100 év 100 év Külterületi műtárgy 3 % 33 1/3 év Külterületi meder 10 % 10 év Tározó árapasztó 0,5 % 200 év A mértékadó vízhozam számításának módszerei A rendelkezésre álló hidrológiai adatok megléte, vagy hiánya a döntő. A hidrológiai adatot a vízállásidősor-vízhozamgörbe együttese, vagy vízhozamidősor jelenti. 1./ Teljes (hidrológiai) adathiány esetén: empírikus vagy tapasztalati módszerek, 2./ Hosszúidejű hidrológiai (vízhozam) adatsor. Hidrológiai statisztikai módszerek, 3./ Rövid adatsor: hidrológiai módszerek (vízgyűjtőkarakterisztika, egységárhullámkép, csapadék-lefolyás kapcsolatok, hidrológiai analógia, szimuláció, hidrológiai modellek, stb.) 20

23 Tapasztalati (empírikus) árvízszámítás Hidrológiai adat (H/t/, Q=f/H/, Q/t/) nincs, de minden egyéb van: térkép, fedettség, talajtani adatok, geológiai adatok, meteorológiai adatok, helyszíni bejárás adatai, és: hidrológiai analógia! Alapelvek: - Magyarországon csak hazai eljárásokat alkalmazzunk, és fordítva; azokat közvetlenül ne használjuk külföldön, - Több eljárás használata esetén a végeredményeket ne átlagoljuk, hanem a legmegfelelőbbet válasszuk ki azok közül. Az alábbiakban a következő módszereket ismertetjük: a racionális módszer, Csermák eljárása, Kollár módszere, és a teljes árhullámkép meghatározására is alkalmas Ven Te Chow- -Wisnovszky-féle eljárás. Ezeken kívül még számos hazai eljárás ismeretes. A racionális módszer (A<10 km 2 ) Első alkalmazója T. J. Mulvaney (1847), aki egy városi vízgyűjtőről levonuló maximális vízhozamot a következő formulával számította: Q=c i A formulával számította, ahol c- állandó, i-a 24 órás maximális csapadékintenzitás, A-a vízgyűjtőterület nagysága. 1./ A mértékadó csapadék időtartama: T = τ A τ összegyülekezési idő a Wisnovszky-formulával számítható: 2 L τ = (min), A S ahol: L-a völgy hossza (km), S-a völgy átlagos esése (-), A-a vízgyűjtő nagysága (km 2 ). 2./ A mértékadó csapadékintenzitást a csapadékmaximum függvény adja: i p% = f(t,p%) 3./ A Q p% vízhozam az i p% csapadékintenzitásból keletkezik (a csapadék és vízhozam valószínűsége egyenlő): p Q = p i 4./ Az α-lefolyási tényezőt, vagy az α -súlyozott lefolyási tényezőt a Kenessey-féle táblázatokból írhatjuk ki. 5./ A mértékadó vízhozam, Q max =Q mértékadó =Q p% értéke a vízgyűjtőkarakterisztika módszerből ismert: Q p% = α i p% A A Csermák-féle eljárás (A= km 2 ) Az eljárás alapelve az amerikai Myer (1879) elgondolásán alapszik, mely szerint: Q p = f(a) A p(%) előfordulási valószínűségű árvízhozam (meghaladási valószínűség): 21

24 Q p% = r B 3% A (m 3 /s), ahol A-a vízgyűjtő terület nagysága (km 2 ), B 3% -a 3%-os nagyvízi vagy árvízi tényező, ennek értékét Magyarország hegy- és dombvidéki területeire kidolgozott izovonalas térkép tünteti fel, r-a valószínűségtől függő, segédgrafikonról leolvasható szorzótényező. Az eljárás kisebb vízgyűjtőkre az alábbi képleteket adja meg: Kollár módszere (A=0-500 km 2 ) A=10-25 km 2 : Q p% =r B 3% A 2/3 A=5-10 km 2 : Q p% =r B 3% A 3/4 A<5 km 2 : Q p% =r B 3% A A módszer a 10%-os valószínűségű fajlagos nagyvízhozamból indul ki, ennek meghatározását a: q 10% =f(a,lefolyási viszonyok) kapcsolat alapján készült grafikon szolgáltatja. A lefolyási viszonyok felvétele a tervező döntésén alapszik, de ezt segíti számos táblázat és leírás, a vízgyűjtő térképi adatainak függvényében. A q 10% (m 3 /s km 2 ) alapján a p=10 %-os valószínűségű árvízhozam: Q 10% = q 10% A, és a tetszőleges p(%)-valószínűségű árvízhozam: Q p% = a p% Q 10%, Itt a p% -a valószínűségi szorzó, mely az a p% =f(a,p%) kapcsolat alapján grafikonról olvasható le. A Ven Te Chow-Wisnovszky módszer (A=0-50 km 2 ) A módszer azért különleges, mert nemcsak egyetlen mértékadó vízhozam, hanem a teljes mértékadó árhullámkép meghatározására alkalmas. Az empírikus eljárás lépései a következők: Σα i Ai A lefolyási tényező számítása: α = formulával, azaz a súlyozott lefo- ΣAi lyási tényező képletével számítható (vigyázat: ezek más lefolyási tényezők, mint a racionális módszernél!) Az árhullám késleltetési idő számítása (hasonló mint τ): τ k =0,00505 ahol: L-a lefolyási úthossz, S-a völgy átlagos esése. L S 0,64, A csapadékviszonyok tényezőjének meghatározása: határozható meg. Y=f(p%,tájegység), ábráról 22

25 A lefolyási viszonyokra jellemző tényező meghatározása: X=f(α, p%), grafikonról adódik. t A csúcsredukciós tényező számítása: Z=f( ), ugyancsak grafikonról olvasható le. τ k A vízhozamordináták, illetve az árhullámkép: Q ip = X Y Z A (m 3 /s) ahol A (km 2 ) a vízgyűjtőterület nagysága. A mértékadó vízhozam az árhullámcsúcs: Q p% = max Q ip Végül megemlítjük, hogy az ismertebbek között vannak még az alábbi módszerek is: Az aránybecslés módszere, A Markó-féle eljárás, Kovács-Takács eljárása, Az OVF-2001-es eljárás. 23

26 8. Légmozgások: a szél. Idő, időjárás, éghajlat A lémozgások alapvető oka: légnyomáskülönbség az atmoszférában. A légnyomáskülönbséget a felszínek egyenlőtlen (eltérő) felmelegedése okozza. A szél: vektormennyiség; - nagyság, - irány, - értelem A légmozgások típusai 1./ Szabályos szelek. a./ Tengeri és parti szél. Naponta 2x, 12 óránként változik az iránya. b./ Monszun szél. Óceán és földrészek között. c./ Hegyi- és völgyi szél 2./ Állandó szelek. A passzát-antipasszát szél. 3./ Esetleges szelek. Vándorló ciklonok, ciklonok. 4./ Helyi szelek. Főhn szél (száraz, meleg, hegyekben a hóolvadást indítja), Bóra (Adrián, hideg), Sirokkó (Földközi tenger, meleg), Nemere (Erdély, hideg, szárító), Kossava (Délvidék), Biso (Svájc, hideg), Blizzard (É-Amerika, hideg, hóviharos), Burán (Belső-Ázsia, erős homok és hóvihar), Chinook (Sziklás hg. meleg, főhn-szerű), Ghibli Szahara-Líbia, forró homokvihar), Habub (Egyiptom, Szaud Arábia, száraz homokvihar), Mistrál (Rhone torkolat, hideg), Számum (Szahara, Arábia, rövid, heves, meleg porvihar). Szélmérések és feldolgozások. A szélrózsa. 24

27 Mérőeszközök. Wild-féle nyomólapos szélzászló Anemométerek: kanalas szélsebességmérők Fuess-féle univerzális szélíró: anemográf 10 m magasan regisztrál: - szélerősséget, - szélirányt, - széllökést. Frontok, időjárás, éghajlat. Az időjárási frontok típusai: 1./ Meleg (v. felsiklási) front. 2./ Hideg (v. betörési) front. 3./ Okklúziós (záródott) frontpár. Hideg okklúziós front, Meleg okklúziós front. A hideg v. meleg légtömeget utoléri egy hűvös légtömeg. A csapadék: vegyes (csendes eső, zápor, zivatar). Meteorológiai idő: a légkör pillanatnyi fizikai állapota. Időjárás: a légkör fizikai állapotának folytonos változása. Éghajlat (v. klíma): egy nagyobb tájegység időjárásváltozási tartománya. A Föld éghajlatát a Köppen-féle éghajlati beosztás, vagy klímaatlasz foglalja össze, illetve ábrázolja. Magyarország éghajlati körzetei: -- Nagy-Alföld, -- Kisalföld, -- Dunántúli hegy- és dombvidék, -- Északi hegyvidék. Az éghajlat számszerű jellemzésére az ariditási tényező és a lefolyási tényezőket használjuk. Az ariditási tényező: r = Po/C = lehetséges párolgás/csapadék Értéktartománya: 0 r 4 Értékei Magyarországon: r=1,2-1,4 síkvidék, r=0,4-1,0 hegy- és dombvidék. 25

28 Az éghajlat az alábbi ariditási tényezőkkel jellemezhető: r Éghajlat <1/3 (Po=P) tundra 1/3-1 erdő 1-2 sztyep 2-3 félsivatag >3 sivatag A lefolyási tényező: α = L/C = felszíni lefolyás/csapadék Értéktartománya: 0 α 1 A lefolyási és ariditási tényezők összefüggése: α = L/C = (C-P)/C = (C-Po)/C = 1 r azaz: α + r = 1 26

29 9. Természeti katasztrófák és hidrológiai vonatkozásaik Okok: Földtani, természetföldrajzi, Időjárási, meteorológiai. Főbb katasztrófatípusok: Földrengések, Trópusi viharok (hurrikán, tájfun, ciklon), Árvizek, Egyebek: Földcsuszamlás, Tartós fagy, Hőhullám, Erdőtüzek, Lavinák, Vulkánkitörés, Szárazság (aszály), Villámcsapás, Tornádó, Jégesős zivatar, Sárlavina, sárömlés, Szökőár: - tengerár v. cunami (ok: földrengés), [japán; cu-óriás, nami-hullám] - vihardagály (ok: vihar) A nagy természeti katasztrófák trendjei A XX. század második felében ( ) DEKÁD Katasztrófák száma Gazdasági kár milliárd USD 39,6 71,1 127,8 198,6 607, ,1* *1999-es értéken ,0 $ : évi 2-4 nagy természeti katasztrófa, : évi 6-10 nagy természeti katasztrófa. Mindenhol emelkedő trend! A katasztrófák számának növekedése: -- földtani okok, -- időjárási okok. 27

30 A katasztrófák okozta gazdasági kár növekedésének főbb okai: -- növekvő népesség*, -- koncentrálódó népesség**, -- növekvő civilizációs javak (épületek, infrastruktúra, járművek, ) A főbb katasztrófák megoszlása (Katasztrófaszám: 243 db., időszak: ) Megoszlás ok szerint: A halálos áldozatok száma szerint (az összes áldozat fő): 28

31 Gazdasági kár (1.044,1 milliárd USD, 1999-es értéken): Trópusi viharok (ciklonok) Atlanti térség: hurrikán (az indián urrikan=nagy szél szóból származik), Csendes óceáni térség: tájfun, Indiai óceán térsége: ciklon Veszélyes, mert következményként árvízet is okoz! Az előző adatok szerint: -- száma; 38% -- áldozat; 45% -- kár; 28% Műholdfelvétel az Alabama partvidéke fölött örvénylő Ivan hurrikánról (2004. szeptember 17., péntek). 29

óra 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 24 C 6 5 3 3 9 14 12 11 10 8 7 6 6

óra 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 24 C 6 5 3 3 9 14 12 11 10 8 7 6 6 Időjárási-éghajlati elemek: a hőmérséklet, a szél, a nedvességtartalom, a csapadék 2010.12.14. FÖLDRAJZ 1 Az időjárás és éghajlat elemei: hőmérséklet légnyomás szél vízgőztartalom (nedvességtartalom) csapadék

Részletesebben

A felhőzet megfigyelése

A felhőzet megfigyelése TGBL1116 Meteorológiai műszerek Bíróné Kircsi Andrea Egyetemi tanársegéd DE Meteorológiai Tanszék Debrecen, 2008/2009 II. félév A felhőzet megfigyelése Felhőzet megfigyelése Levegő vízgőztartalma kondenzációs

Részletesebben

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudomány BSc Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának

Részletesebben

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent.

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. A FÖLD VÍZKÉSZLETE A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. Megoszlása a következő: óceánok és tengerek (világtenger): 97,4 %; magashegységi és sarkvidéki jégkészletek:

Részletesebben

1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés

1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés 1. Magyarországi INCA rendszer kimenetei. A meteorológiai paraméterek gyakorlati felhasználása, sa, értelmezése Simon André Országos Meteorológiai Szolgálat lat Siófok, 2011. szeptember 26. INCA kimenetek

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.

Részletesebben

A 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM

A 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM T /1 A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Meteorológia a vízügyi ágazatban. Előadó:Nagy Katalin Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. október 26.

Meteorológia a vízügyi ágazatban. Előadó:Nagy Katalin Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. október 26. Meteorológia a vízügyi ágazatban Előadó:Nagy Katalin Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. október 26. Az időjárás figyelése mérési adatok, távmérés, intenzív megfigyelések Az

Részletesebben

2013. júniusi Duna-árvíz

2013. júniusi Duna-árvíz 2013. júniusi Duna-árvíz meteorológiai és hidrológiai értékelése Katona József, Gyüre Balázs, Kerék Gábor, Ficsor Johanna ÉDUVIZIG, Győr Meteorológiai előzmények 2013. tavaszi negyedév Hosszan elhúzódó

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 21. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Vízjárási események: folyók, tavak és a talajvíz

Vízjárási események: folyók, tavak és a talajvíz Országos Meteorológiai Szolgálat Magyar Meteorológiai Társaság Éghajlati Szakosztály Magyar Hidrológiai Társaság Hidraulikai Műszaki Hidrológiai Szakosztály 2010 ÉGHAJLATA, IDŐJÁRÁSA ÉS VÍZJÁRÁSA A TÉNYADATOK

Részletesebben

A Föld főbb adatai. Föld vízkészlete 28/11/2013. Hidrogeológia. Édesvízkészlet

A Föld főbb adatai. Föld vízkészlete 28/11/2013. Hidrogeológia. Édesvízkészlet Hidrogeológia A Föld főbb adatai Tengerborítás: 71% Szárazföld: 29 % Gleccser+sarki jég: 1.6% - olvadás 61 m tengerszint Sz:46% Sz:12% V:54% szárazföldi félgömb V:88% tengeri félgömb Föld vízkészlete A

Részletesebben

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudomány BSc Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának

Részletesebben

Földtani alapismeretek III.

Földtani alapismeretek III. Földtani alapismeretek III. Vízföldtani alapok páraszállítás csapadék párolgás lélegzés párolgás csapadék felszíni lefolyás beszivárgás tó szárazföld folyó lefolyás tengerek felszín alatti vízmozgások

Részletesebben

Hidrológiai helyzet. Kapolcsi Éva Fruzsina NYUDUVIZIG ÉDUVIZIG

Hidrológiai helyzet. Kapolcsi Éva Fruzsina NYUDUVIZIG ÉDUVIZIG 50 éve törtt rtént Emlékülés s az 1965 ös árvíz évfordulójárara Hidrológiai helyzet Előad adók: Kapolcsi Éva Fruzsina okl. építőmérnök NYUDUVIZIG Sütheő László okl. építőmérnök ÉDUVIZIG 2015. április 14.

Részletesebben

ÉGHAJLAT. Északi oldal

ÉGHAJLAT. Északi oldal ÉGHAJLAT A Balaton területe a mérsékelten meleg éghajlati típushoz tartozik. Felszínét évente 195-2 órán, nyáron 82-83 órán keresztül süti a nap. Télen kevéssel 2 óra fölötti a napsütéses órák száma. A

Részletesebben

A tételhez segédeszköz nem használható.

A tételhez segédeszköz nem használható. A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli vizsgatevékenység központilag összeállított vizsgakérdései a szakmai és vizsgakövetelmények 4. Szakmai követelmények fejezetben megadott modulok témaköreinek mindegyikét

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. augusztus 14.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. augusztus 14. Hidrometeorológiai értékelés Készült 212. augusztus 14. Csapadék: Az igazgatóságunk területére 212 január 1. és augusztus 13. közötti időszakban 228, mm csapadék hullott, amely a sokéves 1-8 havi átlag

Részletesebben

Légköri vízzel kapcsolatos mérések TGBL1116 Meteorológiai műszerek

Légköri vízzel kapcsolatos mérések TGBL1116 Meteorológiai műszerek Légköri vízzel kapcsolatos mérések TGBL1116 Meteorológiai műszerek Bíróné Dr. Kircsi Andrea Egyetemi adjunktus DE Meteorológiai Tanszék Debrecen, 2009/2010 I. félév Levegő vízgőztartalma légnedvesség Kondenzálódott

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés

Hidrometeorológiai értékelés Hidrometeorológiai értékelés 2015 januárjában több mint kétszer annyi csapadék esett le az igazgatóság területére, mint a sok éves havi átlag. Összesen területi átlagban 60,4 mm hullott le (sok éves januári

Részletesebben

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudomány BSc Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A Érettségi tételek 1. A Témakör: A Naprendszer felépítése Feladat: Ismertesse a Naprendszer felépítését! Jellemezze legfontosabb égitestjeit! Használja az atlasz megfelelő ábráit! Témakör: A világnépesség

Részletesebben

Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves

Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves Leíró éghajlattan_2 Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves potenciális evapostranpiráció csapadék évszakos

Részletesebben

Confederación Hidrográfica del Ebro AUTOMATA HIDROLÓGIAI INFORMÁCIÓS RENDSZER (A.H.I.R) AZ EBRO FOLYÓ VÍZGYÛJTÕ TERÜLETÉN

Confederación Hidrográfica del Ebro AUTOMATA HIDROLÓGIAI INFORMÁCIÓS RENDSZER (A.H.I.R) AZ EBRO FOLYÓ VÍZGYÛJTÕ TERÜLETÉN AUTOMATA HIDROLÓGIAI INFORMÁCIÓS RENDSZER (A.H.I.R) AZ EBRO FOLYÓ VÍZGYÛJTÕ TERÜLETÉN AZ INFORMÁCIÓS RENDSZER CÉLKITÛZÉSEI Árvízi elõrejelzés és menedzsment A vízkészletek optimalizálása és menedzselése

Részletesebben

2007/22.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés

2007/22.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 1 / 7 2012.10.03. 11:13 2007/22.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 2007. szeptember 03. A meteorológiai helyzet és várható alakulása Az elmúlt héten az ÉKÖVIZIG működési

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Légköri áramlások, meteorológiai alapok

Légköri áramlások, meteorológiai alapok Légköri áramlások, meteorológiai alapok Áramlástan Tanszék 2015. november 05. 2015. november 05. 1 / 39 Vázlat 1 2 3 4 5 2015. november 05. 2 / 39 és környezetvédelem i előrejelzések Globális Regionális

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK Környezetvédelmi-vízgazdálkodási alapismeretek középszint 111 ÉRETTSÉGI VIZSGA 201. október 1. KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI

Részletesebben

FOGALMAK. exoszféra:

FOGALMAK. exoszféra: FOGALMAK Atmoszféra atmoszféra (légkör): a földet körülvevő gázréteg a légkör főbb alkotórészei: nitrogén (N2) 78,00 %; oxigén (O2) 21,00 %; argon (Ar) 0,9 %; széndioxid (CO2) 0,03% állandó gázok: változó

Részletesebben

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján MHT Vándorgyűlés 2013. 07. 04. Előadó: Ficsor Johanna és Mohácsiné Simon Gabriella É s z a

Részletesebben

Az általános földi légkörzés. Dr. Lakotár Katalin

Az általános földi légkörzés. Dr. Lakotár Katalin Az általános földi légkörzés Dr. Lakotár Katalin A Nap a Földet egyenlőtlenül melegíti fel máskülönbség légkörzés szűnteti meg légnyo- lokális (helyi), regionális, egy-egy terület éghajlatában fontos szerepű

Részletesebben

A jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban

A jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban A jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban Blanka Viktória, Mezősi Gábor, Ladányi Zsuzsanna, Bata Teodóra Szegedi Tudományegyetem, Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék

Részletesebben

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Bevezetés A Föld teljes vízkészlete,35-,40 milliárd km3-t tesz ki Felszíni vizek ennek 0,0 %-át alkotják Jelentőségük: ivóvízkészlet, energiatermelés,

Részletesebben

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014. Április 2-3. Siófok Biró Marianna Simonffy

Részletesebben

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 májusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 36 mm (Nyírábrány) és 163 mm (Tés) között alakult, az országos területi

Részletesebben

Operation and most important results of the Bükk B Karst Water Monitoring System between 1992-2010. 2010 szló Miskolci Egyetem University of Miskolc

Operation and most important results of the Bükk B Karst Water Monitoring System between 1992-2010. 2010 szló Miskolci Egyetem University of Miskolc Bükki Karsztvíz Észlelő Rendszer (BKÉR) (Észak-Magyarország) g) 1992-2010 2010 közötti k működése és s főbb f kutatási eredményei Operation and most important results of the Bükk B Karst Water Monitoring

Részletesebben

A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése

A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése Numerikus modellezési feladatok a Dunántúlon 2015. február 10. A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése Torma Péter Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. november Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 25. KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK 2007. május 25. 8:00 EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati

Részletesebben

VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek

VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek VÁZLATOK XV. Vizek a mélyben és a felszínen Állóvizek folyóvizek Az állóvizek medencében helyezkednek el, ezért csak helyzetváltoztató mozgást képesek végezni. medence: olyan felszíni bemélyedés, melyet

Részletesebben

RENDKÍVÜLI METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ. az ADUVIZIG működési területére 2013. február 05.

RENDKÍVÜLI METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ. az ADUVIZIG működési területére 2013. február 05. ALSÓ-DUNA-VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG 6500 Baja, Széchenyi I. u. 2/C. Tel.: 79/525-100 Fax: 79/325-212 e-mail: titkarsag@aduvizig.hu weblapcím: www.aduvizig.hu RENDKÍVÜLI METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ

Részletesebben

Éghajlati információkkal a társadalom szolgálatában

Éghajlati információkkal a társadalom szolgálatában ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT Éghajlati információkkal a társadalom szolgálatában Bihari Zita, Kovács Tamás, Lakatos Mónika, Szentimrey Tamás Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati Osztály Alapítva:

Részletesebben

A JÉGESŐELHÁRÍTÁS MÓDSZEREI. OMSZ Időjárás-előrejelző Osztály feher.b@met.hu

A JÉGESŐELHÁRÍTÁS MÓDSZEREI. OMSZ Időjárás-előrejelző Osztály feher.b@met.hu A JÉGESŐELHÁRÍTÁS MÓDSZEREI OMSZ Időjárás-előrejelző Osztály feher.b@met.hu Felhőkeletkezés: Folyamatok, amelyek feláramlásra késztetik a levegőt. - Légtömegen belüli konvekció - Orográfia - Konvergencia

Részletesebben

Vízminőség, vízvédelem. Felszín alatti vizek

Vízminőség, vízvédelem. Felszín alatti vizek Vízminőség, vízvédelem Felszín alatti vizek A felszín alatti víz osztályozása (Juhász J. 1987) 1. A vizet tartó rétegek anyaga porózus kőzet (jól, kevéssé áteresztő, vízzáró) hasadékos kőzet (karsztos,

Részletesebben

METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS. az ADUVIZIG működési területére 2013. augusztus 29 2013. szeptember 12.

METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS. az ADUVIZIG működési területére 2013. augusztus 29 2013. szeptember 12. ALSÓ-DUNA-VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG 65 Baja, Széchenyi I. u. 2/C. Tel.: 79/525-1 Fax: 79/325-212 e-mail: titkarsag@aduvizig.hu weblapcím: www.aduvizig.hu METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

Részletesebben

Vízkárelhárítás. Kisvízfolyások rendezése. www.vit.bme.hu 2010.12.17. 1

Vízkárelhárítás. Kisvízfolyások rendezése. www.vit.bme.hu 2010.12.17. 1 Vízkárelhárítás Kisvízfolyások rendezése www.vit.bme.hu 2010.12.17. 1 Kisvízfolyások rendezésének lehetséges indokai Intenzív hordalékterhelés miatt függımeder alakult ki, nem megfelelı a vízelvezetés

Részletesebben

KÖZÉP-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG. Az árvízkockázati térképezés információs eszközei

KÖZÉP-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG. Az árvízkockázati térképezés információs eszközei KÖZÉP-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG Az árvízkockázati térképezés információs eszközei Előadó: Kummer László Célkitűzés az Európai Parlament és a Tanács 2007/60/EK sz. Irányelv az

Részletesebben

K n o d n e d n e z n ác á i c ó ó a a lég é k g ö k r ö be b n fel f h el őnek ek va v g a y g k dn d ek ek nevez ez ü z k k a a lég

K n o d n e d n e z n ác á i c ó ó a a lég é k g ö k r ö be b n fel f h el őnek ek va v g a y g k dn d ek ek nevez ez ü z k k a a lég Kondenzáció a légkörben Troposzféra: a légköri víz 99%-a. A víz állandó fázisátalakulásban van, az adott terület időjárása szempontjából leglényegesebb a kondenzáció (kicsapódás) kicsapódás). A légköri

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. május 20. KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2014. május 20. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 22. KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2009. május 22. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati

Részletesebben

A napenergia magyarországi hasznosítását támogató új fejlesztések az Országos Meteorológiai Szolgálatnál

A napenergia magyarországi hasznosítását támogató új fejlesztések az Országos Meteorológiai Szolgálatnál A napenergia magyarországi hasznosítását támogató új fejlesztések az Országos Meteorológiai Szolgálatnál Nagy Zoltán, Tóth Zoltán, Morvai Krisztián, Szintai Balázs Országos Meteorológiai Szolgálat A globálsugárzás

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. december Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

PMKGNB 240 segédlet a PTE PMMK építő mérnök hallgatói részére. Az építész- és az építőmérnök képzés szerkezeti és tartalmi fejlesztése

PMKGNB 240 segédlet a PTE PMMK építő mérnök hallgatói részére. Az építész- és az építőmérnök képzés szerkezeti és tartalmi fejlesztése EURÓPAI UNIÓ STRUKTURÁLIS ALAPOK H I D R O L Ó G I A PMKGNB 240 segédlet a PTE PMMK építő mérnök hallgatói részére Az építész- és az építőmérnök képzés szerkezeti és tartalmi fejlesztése HEFOP/2004/3.3.1/0001.01

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Földrajz középszint 0621 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 15. FÖLDRAJZ KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM 1. FELADAT a) 1. Elba 2. Ostrava

Részletesebben

A légkör mint erőforrás és kockázat

A légkör mint erőforrás és kockázat A légkör mint erőforrás és kockázat Prof. Dr. Mika János TÁMOP-4.1.2.A/1-11-1-2011-0038 Projekt ismertető 2012. november 22. Fejezetek 1. A légköri mozgásrendszerek térbeli és időbeli jellemzői 2. A mérsékelt

Részletesebben

Osztályozóvizsga követelményei

Osztályozóvizsga követelményei Osztályozóvizsga követelményei Képzés típusa: Tantárgy: Általános Iskola Természetismeret Évfolyam: 5 Emelt óraszámú csoport Emelt szintű csoport Vizsga típusa: Írásbeli, szóbeli Követelmények, témakörök:

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS VÍZJELZŐ SZOLGÁLAT OPERATÍV LEFOLYÁS ELŐREJELZŐ TEVÉKENYSÉGE. Dr. Gauzer Balázs, OVF, Országos Vízjelző Szolgálat, Budapest

AZ ORSZÁGOS VÍZJELZŐ SZOLGÁLAT OPERATÍV LEFOLYÁS ELŐREJELZŐ TEVÉKENYSÉGE. Dr. Gauzer Balázs, OVF, Országos Vízjelző Szolgálat, Budapest AZ ORSZÁGOS VÍZJELZŐ SZOLGÁLAT OPERATÍV LEFOLYÁS ELŐREJELZŐ TEVÉKENYSÉGE Dr. Gauzer Balázs, OVF, Országos Vízjelző Szolgálat, Budapest A LEFOLYÁS ELŐREJELZÉS FELADATA ÉS KÉT FŐ TÍPUSA FELADAT Adott folyószelvényhez

Részletesebben

AZ 1963. ÉS A 2010. ÉVI VÍZKÁROK ÖSSZEHASONLÍTÁSA FEJÉR MEGYÉBEN

AZ 1963. ÉS A 2010. ÉVI VÍZKÁROK ÖSSZEHASONLÍTÁSA FEJÉR MEGYÉBEN AZ 1963. ÉS A 2010. ÉVI VÍZKÁROK ÖSSZEHASONLÍTÁSA FEJÉR MEGYÉBEN Marosi Gertrúd Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Vízrendezési és Társulati osztály Árpás 2013. április 23. Működési terület nagysága 13.100

Részletesebben

METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS. az ADUVIZIG működési területére 2013. augusztus 1 2013. augusztus 15.

METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS. az ADUVIZIG működési területére 2013. augusztus 1 2013. augusztus 15. ALSÓ-DUNA-VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG 65 Baja, Széchenyi I. u. 2/C. Tel.: 79/525-1 Fax: 79/325-212 e-mail: titkarsag@aduvizig.hu weblapcím: www.aduvizig.hu METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. január - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya

Részletesebben

METEOROLÓGIA. alapkurzus Környezettudományi BsC alapszakos hallgatóknak. Bartholy Judit, tanszékvezető egyetemi tanár

METEOROLÓGIA. alapkurzus Környezettudományi BsC alapszakos hallgatóknak. Bartholy Judit, tanszékvezető egyetemi tanár METEOROLÓGIA alapkurzus Környezettudományi BsC alapszakos hallgatóknak Bartholy Judit, tanszékvezető egyetemi tanár ELTE TTK - METEOROLÓGIAI TANSZÉK A MAI ÓRA VÁZLATA 1. BSc KÉPZÉS / SPECIALIZÁCIÓ 2. TEMATIKA

Részletesebben

Vízkémia Víztípusok és s jellemző alkotórészei Vincze Lászlóné dr. főiskolai docens Vk_7 1. Felszíni vizek A környezeti hatásoknak leginkább kitett víztípus Oldott sótartalom kisebb a talaj és mélységi

Részletesebben

AZ ASZÁLY GON. Dr. Clement Adrienne BUDAPESTI MŰSZAKI M GTUDOMÁNYI EGEYTEM

AZ ASZÁLY GON. Dr. Clement Adrienne BUDAPESTI MŰSZAKI M GTUDOMÁNYI EGEYTEM AZ ASZÁLY ÉS S A SZÁRAZOD RAZODÁS S MAGYARORSZÁGON GON KECSKEMÉT, 9. OKTÓBER 7. ELSZÍNI VIZEINK ÉS S A KLÍMAV MAVÁLTOZÁS Dr. Clement Adrienne BUDAPESTI MŰSZAKI M ÉS S GAZDASÁGTUDOM GTUDOMÁNYI EGEYTEM VÍZI

Részletesebben

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Allow Khomine 1, Szanyi János 2, Kovács Balázs 1,2 1-Szegedi Tudományegyetem Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék 2-Miskolci

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2014. november - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya

Részletesebben

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Földrajz emelt szint 1212 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2012. május 16. FÖLDRAJZ EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM 1. FELADAT A: újhold B: első negyed

Részletesebben

FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A

FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A VGT-BEN VÍZMINŐSÉGI MODELL ALKALMAZÁSA PONTSZERŰ ÉS DIFFÚZ TERHELÉSEK SZABÁLYOZÁSÁNAK VÍZTEST SZINTŰ

Részletesebben

MOLNÁR FERENC VÍZGAZDÁLKODÁS TESZTEK HIDROLÓGIAI ÉS HIDRAULIKAI SZÁMÍTÁSOK PETRISZK TISZK

MOLNÁR FERENC VÍZGAZDÁLKODÁS TESZTEK HIDROLÓGIAI ÉS HIDRAULIKAI SZÁMÍTÁSOK PETRISZK TISZK MOLNÁR FERENC VÍZGAZDÁLKODÁS TESZTEK HIDROLÓGIAI ÉS HIDRAULIKAI SZÁMÍTÁSOK PETRISZK TISZK 2012 ELŐSZÓ A jegyzet a környezetvédő technikus hallgatók számára készült. Az I. rész a vízgazdálkodás alapfogalmait

Részletesebben

A 2016. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA

A 2016. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA A 216. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG VÍZRAJZI ÉS ADATTÁRI OSZTÁLY 216 Összeállította: Kovács Péter TARTALOMJEGYZÉK 2 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...

Részletesebben

Hogyan készül a Zempléni Geotermikus Atlasz?

Hogyan készül a Zempléni Geotermikus Atlasz? Hogyan készül a Zempléni Geotermikus Atlasz? MISKOLCI EGYETEM KÚTFŐ PROJEKT KÖZREMŰKÖDŐK: DR. TÓTH ANIKÓ NÓRA PROF. DR. SZŰCS PÉTER FAIL BOGLÁRKA BARABÁS ENIKŐ FEJES ZOLTÁN Bevezetés Kútfő projekt: 1.

Részletesebben

METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS. az ADUVIZIG működési területére 2015. január 1 2015. január 15.

METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS. az ADUVIZIG működési területére 2015. január 1 2015. január 15. ALSÓ-DUNA-VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG 6500 Baja, Széchenyi I. u. 2/C. Tel.: 79/525-100 Fax: 79/325-212 e-mail: titkarsag@aduvizig.hu weblapcím: www.aduvizig.hu METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ ÉS

Részletesebben

FDO1105, Éghajlattan II. gyak. jegy szerző dolgozatok: 2015. október 20, december 8 Javítási lehetőség: 2016. január Ajánlott irodalom:

FDO1105, Éghajlattan II. gyak. jegy szerző dolgozatok: 2015. október 20, december 8 Javítási lehetőség: 2016. január Ajánlott irodalom: Tantárgyi követelmények 2015-16 I. félév BSc: Kollokviummal záródó tárgy: Nappali tagozat: FDB1302, Éghajlattan II. jegymegajánló dolgozatok: 2015. október 20, december 8 kollokvium: 2016. január és február.

Részletesebben

FOGALMAK II. témakör

FOGALMAK II. témakör FOGALMAK II. témakör Magyarország elhelyezkedése a Földön: Magyarország országrészei: Magyarország az északi félgömb keleti felén, Közép-Európában, a Kárpát-medencében, más néven a Közép-Duna medencében

Részletesebben

9. Laboratóriumi gyakorlat NYOMÁSÉRZÉKELŐK

9. Laboratóriumi gyakorlat NYOMÁSÉRZÉKELŐK 9. Laboratóriumi gyakorlat NYOMÁSÉRZÉKELŐK 1.A gyakorlat célja Az MPX12DP piezorezisztiv differenciális nyomásérzékelő tanulmányozása. A nyomás feszültség p=f(u) karakterisztika megrajzolása. 2. Elméleti

Részletesebben

Környezetgazdaságtan alapjai

Környezetgazdaságtan alapjai Környezetgazdaságtan alapjai PTE PMMIK Környezetmérnök BSc Dr. Kiss Tibor Tudományos főmunkatárs PTE PMMIK Környezetmérnöki Tanszék kiss.tibor.pmmik@collect.hu A FÖLD HÉJSZERKEZETE Földünk 4,6 milliárd

Részletesebben

Az éghajlati övezetesség

Az éghajlati övezetesség Az éghajlati övezetesség Földrajzi övezetek Forró övezet Mérsékelt övezet Hideg övezet Egyenlítői öv Átmeneti öv Térítői öv Trópusi monszun vidék Meleg mérsékelt öv Valódi mérsékelt öv Hideg mérsékelt

Részletesebben

AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A LÉGNYOMÁS ÉS A SZÉL

AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A LÉGNYOMÁS ÉS A SZÉL AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A LÉGNYOMÁS ÉS A SZÉL A légnyomás A földfelszín eltérı mértékő felmelegedése a felszín feletti légkörben légnyomás-különbségeket hoz létre.

Részletesebben

ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN

ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN A Föld atmoszférája kolloid rendszerként fogható fel, melyben szilárd és folyékony részecskék vannak gázfázisú komponensben. Az aeroszolok kolloidális

Részletesebben

Vízlépcsők építése attraktív beruházások

Vízlépcsők építése attraktív beruházások Vízlépcsők építése attraktív beruházások USA 76 000 gát Kína 86 000 gát Duna 69 gát Duna mellékfolyók 530 gát A Föld összes folyójának 66%-a duzzasztókkal szabályozott (FAO 2000) A folyami duzzasztók terhelés-hatás

Részletesebben

4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba

4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba 4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK Dr. Varga Csaba Talajképző tényezők 1. Növényzet, állatvilág 3. Éghajlat 5. Domborzat 7. Talajképző kőzet 9. Talaj kora 11. Emberi tevékenység 1. Természetes növényzet és állatvilág

Részletesebben

Időjárási ismeretek 9. osztály

Időjárási ismeretek 9. osztály Időjárási ismeretek 9. osztály 5. óra A MÉRSÉKELT ÖVEZETI CIKLONOK ÉS AZ IDŐJÁRÁSI FRONTOK A TRÓPUSI CIKLONOK A mérsékelt övi ciklonok Az előző alkalommal végigjártuk azt az utat, ami a Nap sugárzásától

Részletesebben

Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten

Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten Hidrodinamikai modell Modellezés szükségessége Módszer kiválasztása A modellezendő terület behatárolása,rácsfelosztás

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK 0801 ÉRETTSÉGI VIZSGA 009. május. KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Fontos tudnivalók

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: X. tározó 1.2. A víztest VOR kódja: AIH041 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű

Részletesebben

FMO. Földfelszíni Megfigyelések Osztálya. Zárbok Zsolt osztályvezető 2015.10. 02..

FMO. Földfelszíni Megfigyelések Osztálya. Zárbok Zsolt osztályvezető 2015.10. 02.. FMO Földfelszíni Megfigyelések Osztálya Zárbok Zsolt osztályvezető 2015.10. 02.. Földfelszíni Megfigyelések Osztálya Mottó: minden meteorológiai tevékenység alapja a megfigyelés Földfelszíni Megfigyelések

Részletesebben

1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés

1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés 1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés Általános tudnivalók k az INCA rendszerről és s az INCA pályp lyázatról Simon André Országos Meteorológiai Szolgálat lat Siófok, 2011. szeptember 26. INCA nowcasting

Részletesebben

A debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása

A debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása 1 A debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása Nagy Zoltán Dr. Szász Gábor Debreceni Brúnó OMSZ Megfigyelési Főosztály Debreceni

Részletesebben

A debreceni városklíma mérések gyakorlati tapasztalatai

A debreceni városklíma mérések gyakorlati tapasztalatai A debreceni városklíma mérések gyakorlati tapasztalatai Bíróné Kircsi Andrea László Elemér Debreceni Egyetem UHI workshop Budapest, 2013.09.24. Mi a városklíma? Mezoléptékű klimatikus jelenség Mérhető,

Részletesebben

Hordalékviszonyok hatása az árvízi biztonságra a Tisza-völgyben avagy mit tudunk manapság mérni, modellezni és mindebből becsülni

Hordalékviszonyok hatása az árvízi biztonságra a Tisza-völgyben avagy mit tudunk manapság mérni, modellezni és mindebből becsülni Tisza-völgyi Műhely alapító konferencia Szolnok, 2011. március 30. Hordalékviszonyok hatása az árvízi biztonságra a Tisza-völgyben avagy mit tudunk manapság mérni, modellezni és mindebből becsülni Dr.

Részletesebben

Hidrogeológia alapfogalmak. www.hidrotanszek.hu

Hidrogeológia alapfogalmak. www.hidrotanszek.hu Hidrogeológia alapfogalmak www.hidrotanszek.hu Követelmények Minden gyakorlaton részt kell venni Minden gyakorlatról jegyzőkönyvet kell készíteni Zárthelyit csak az írhat aki minden jegyzőkönyvet leadott

Részletesebben

A hétvégi vihar ismertetése

A hétvégi vihar ismertetése A hétvégi vihar ismertetése Zivatarlánc Szupercella Dió nagyságú jég Tuba Tornádó Jégeső Villámok Tatabánya Pécs felett Pécs felett Csontváry u. szombat 20:10 Köszönöm a kitartó figyelmet! ;) Készítette:

Részletesebben

A mérés problémája a pedagógiában. Dr. Nyéki Lajos 2015

A mérés problémája a pedagógiában. Dr. Nyéki Lajos 2015 A mérés problémája a pedagógiában Dr. Nyéki Lajos 2015 A mérés fogalma Mérésen olyan tevékenységet értünk, amelynek eredményeként a vizsgált jelenség számszerűen jellemezhetővé, más hasonló jelenségekkel

Részletesebben

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Földrajz középszint 0911 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 13. FÖLDRAJZ KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM 1. rész 1. FELADAT 1. Hamburg 2.

Részletesebben

METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI

METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI ALSÓ-DUNA-VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG 6500 Baja, Széchenyi I. u. 2/C. Tel.: 79/525-100 Fax: 79/325-212 e-mail: titkarsag@aduvizig.hu weblapcím: www.aduvizig.hu METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ ÉS

Részletesebben

TERMÉSZETISMERET. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 5. osztályos tanulók részére. Környezetünk természetföldrajzi ismeretei. Lakotár Katalin. ...

TERMÉSZETISMERET. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 5. osztályos tanulók részére. Környezetünk természetföldrajzi ismeretei. Lakotár Katalin. ... Lakotár Katalin TERMÉSZETISMERET Környezetünk természetföldrajzi ismeretei TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 5. osztályos tanulók részére............................................. a tanuló neve pauz westermann

Részletesebben

A 2015. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA

A 2015. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA A 2015. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG VÍZRAJZI ÉS ADATTÁRI OSZTÁLY 2015 Összeállította: Kovács Péter TARTALOMJEGYZÉK 2 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...

Részletesebben