BMEEOVVAT25 segédlet a BME Építőmérnöki Kar hallgatói részére. Az építész- és az építőmérnök képzés szerkezeti és tartalmi fejlesztése

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BMEEOVVAT25 segédlet a BME Építőmérnöki Kar hallgatói részére. Az építész- és az építőmérnök képzés szerkezeti és tartalmi fejlesztése"

Átírás

1 EURÓPAI UNIÓ STRUKTURÁLIS ALAPOK H I D R O L Ó G I A I. BMEEOVVAT25 segédlet a BME Építőmérnöki Kar hallgatói részére Az építész- és az építőmérnök képzés szerkezeti és tartalmi fejlesztése HEFOP/2004/3.3.1/

2 Tartalomjegyzék 1. A hidrológia tárgya, altudományai. A légkör. Hidrológiai körfolyamat 2. A víz földi körforgásának fizikai-meteorológiai tényezői 3. A párolgás 4. A csapadék 5. A lefolyás. A vízgyűjtőkarakterisztika módszere 6. A lefolyás. Az egységárhullámkép eljárás 7. Empírikus árvízszámítás 8. Légmozgások: a szél. Idő, időjárás, éghajlat 9. Természeti katasztrófák és hidrológiai vonatkozásaik 10. Hidrográfia (vízrajz) 11. Vízhozamgörbe. Mércekapcsolati vonal 12. Potamológia 13. Hidrogeológia 14. Felszínalatti vizek

3 A tantárgy tankönyve: Kontur I.-Koris K.-Winter J.: Hidrológiai számítások. (3. javított és bővített kiadás). Linográf Kiadó ISBN A hidrológia tárgya, altudományai. A légkör. Hidrológiai körfolyamat A görög udro (víz) és logos (beszéd, kifejtés, tudás) szavakból: a víz tudománya A hidrológia a víz földi körforgásával és annak törvényszerűségeivel foglalkozó tudomány. Egy s más a hidrológiáról: a természeti földrajzból ered, sok határterületi tudománya van, alapok: fizika, kémia, biológia. A tanulmányokhoz használható irodalmak: Németh E.: Hidrológia és hidrometria. Tankönyvkiadó, Budapest Kontur I.-Koris K.-Winter J.: Hidrológiai számítások. (Tankönyv.) Linográf Kiadó, Koris K.: Hidrológiai számítási segédlet. (Adatgyűjtemény...) Sz: (Egyetemi jegyzet.) Műegyetemi Kiadó, Zsuffa I.: Műszaki hidrológia. I.-IV. Műegyetemi Kiadó, Chow, W. T.: Handbook of Applied Hydrology. McGraw-Hill Book Company. New York, San Francisco, Toronto, London, etc A hidrológia részei, altudományai: Hidrometeorológia (légköri vizek tudománya) Potamológia (felszíni vízfolyások tudománya) Limnológia (álló édesvizek tudománya) Hidrogeológia (felszínalatti vizek tudománya) Kriológia (a hó- és jég tudománya) glaciológia (gleccserek tudománya) Óceanológia (tengerek, óceánok tudománya) óceanográfia Hidrokémia, hidrobiológia (vízkémia, vízbiológia, vízminőség tudománya) Balneológia (gyógy- és hévizek tudománya) balneotechnika (fürdők) Ha ez a tárgy Hidrológia I., mi van még a folytatásban? 1

4 A válasz: Hidrológia II. (Műszaki hidrológia. Ennek részei: Árvízszámítás, víztározás, hidrológiai előrejelzések. Közös elméleti alap a hidrológiai statisztika.) Tóhidrológia, Víztározás, Hidrológiai mérőgyakorlat. A vízről néhány jellemző: Megjelenési formái: Hidrol - H 2 O (vízgőz) Dihidrol (H 2 O) 2 (cseppfolyós, víz) Trihidrol (H 2 O) 3 (szilárd, hó, jég) A Föld vízkészletei: 97 % tengervíz 3 % édesvíz ennek 78 %-a a sarki jégben található marad elvileg hozzáférhető édesvízkészlet: 0,66 % (a 3%-nak a 22%-a) Összes víz Édes víz Édes víz (3%) Hó és jég (77,6%) Talajvíz (21,8%) Tenger víz (97%) biológiai (3%) atmoszféra (7%) talajnedvesség (33%) folyók, vízfolyások, tavak (57%) Felszíni édesvízkészletek (0,6 %) Mire használhatjuk a tengervizet? Tengeri halászat (fontos világélelmezési tényező), Tengeri közlekedés, árúszállítás, Globális tengeri hadászat. 2

5 A légkör A légkör rétegződése: a szférák a légkör felső határa ~2000 km 1500 km exoszféra 420 km termoszféra (ionoszféra) 30 km mezoszféra 80 km 40 km sztratoszféra 10 km troposzféra Hidrometeorológiai folyamatok a troposzférában zajlanak. A légkör összetétele: Állandó, vagy fő összetevők: 78,084 % N 2 20,946 % O 2 0,934 % Ar 0,0025 % Kr, Ne, He, Xe. Változó gázok: 0,032 % CO 2 Erősen változó gázok: 0-4 % H 2 O 3

6 A hidrológiai körfolyamat és főbb elemei Főbb elemek: P: a párolgás C: a csapadék L: a lefolyás További elemek: Psz: a szárazföld párolgása B: a beszivárgás La: felszínalatti lefolyás... A hidrológiai körfolyamat szimultán zajló eseménysorozat: P C L P A vízháztartási mérleg adott, fizikailag-elméletileg lehatárolt térrész, adott időszak (hónap, év, hidrológiai év, sokév), azonos dimenziók (mm, m 3, m 3 /s) A mérlegegyenlet általános alakja: A szárazföld egy lehatárolt részére: Σ BEVÉTEL Σ KIADÁS = ± K C ( L + P ) = ± K Állóvízre: C + H + V p + Sz h ( P + L + V k + Sz e ) = ± K 4

7 2. A víz földi körforgásának fizikai-meteorológiai tényezői A NAPSUGÁRZÁS A napsugárzás A hőmérséklet A légnyomás A légnedvesség A szél (légmozgások) A Nap sugárzási teljesítménye: 3, kw, ez tartja fenn a hidrológiai körfolyamatot! -- A napsugárzás: - részecskesugárzás, - elektromágneses sugárzás (c, λ, intenzitás). -- Szoláris állandó: 1368 W/m 2 (=Joule/s m 2 fluxus a légkör külső határán). -- Nyári téli napsugárzás. -- Lehetséges valóságos napfénytartam. -- Az albedó: a = S vissza /S be 100 (%) Felület: a (%) tenger 5-10 % erdő % szántó % hó % Planetáris albedó 30 % -- Napfolttevékenység, napkitörések (protuberanciák). -- Ózonpajzs. O 3 a sztratoszférában. -- Üvegházhatás. -- A sugárzás mérése: - napfénytartammérés heliográfokkal (Campbell-Stockes féle), - abszolút műszerek, globálsugárzást mérnek (pyrheliometer, aktinometer, aktinográf), - albedometer (Janisevszkij-Kalitin féle). A HŐMÉRSÉKLET Hőállapotot fejez ki. Külön mérjük és vizsgáljuk: - levegő - talaj - vízhőmérséklet 5

8 A hőmérséklet menetének évi és napi periódusa van. Mérése: levegő: normál v. állomáshőmérő maximum-minimum (Six) hőmérséklet író vagy termográf víz: merítőedényes vízhőmérő Hazai (lég)hőmérsékleti adatok talaj: hajlítottvégű hőmérősorozat Lamont szekrény A mérések kezdete: Buda, 1780 A szélsőértékek: t max = 41,7 C (2000. aug. 21., Békéscsaba) t min = - 35,0 C (1940. febr. 16., Görömböly-tapolca, ma Miskolctapolca) t = 76,7 C Havi középhőmérsékleti szélsőségek Budapesten: t max,havi = 26,8 C (1807. augusztus) t min,havi = - 9,0 C (1893. január) Egy vízhőmérsékleti maximum: Balaton, Siófoknál: 29,8 C (1965. június 27.) A LÉGNYOMÁS Értéke a tengerszinten: 1020 hpa, innen nemlineárisan csökken. Mérése: -- barométerekkel (higanyos vagy aneroid/szelencés) elnevezések: Fuess-féle, Fortin-féle, Lambrecht-féle. -- barográf v. légnyomásíró (aneroid, szelencesorozat) Terminusészlelések: 7 00, 14 00, órakor. Napi átlag terminusátlag. Az értékek lokális és szinoptikus (áttekintő) feldolgozása. 6

9 3. A párolgás Típusok: -- fizikai, -- fiziológiai, -- mechanikai, -- teljes vagy hidrológiai. Az elpárolgó vízmennyiség legrégebbi számítási képlete: Dalton (1802): P p C = 0 0 A levegő nedvességtartalmának jellemzői: ( E e) t ( C) léghőmérséklet, t ( C) vízhőmérséklet, e (g/m 3 ) abszolút (tényleges, pillanatnyi) nedvességtartalom, E (g/m 3 ) telítési nedvességtartalom (l. köv. old.), R=(e/E) 100 (%) relatív nedvesség tartalom, óceánok fölött közel állandó: 80 % Nevada (Death-valley): 13 % sivatagok: 3-5 % szárazföldi területek átlagosan: % Magyarország sokévi átlaga: 60 % D=E-e (g/m 3 ) telítési hiány, w (m/s) szélsebesség. Egy fogalom; harmatpont: t h (e=e) ( C) A telítési nedvességtartalom-hőmérséklet függvényt a Clausius-Clapeyron tapasztalati egyenlet írja le: lge=9,4051-(2353/t) (T K-ben) Mérések: A levegő nedvességtartalmának mérése: -- higrométer, higrográf (hajszálas), -- pszichrométerek (August-féle, Assmann-féle levegőztetett/aspirációs), -- száraz-nedves hőmérőpár. A párolgás mérése: -- párolgásmérő kádakkal: A -típusú, GGI-3000-típusú, U -típusú 3 m 2 -es. (régen: Wild-féle 200 cm 2 -es mérleggel) Leolvasás: Fazekas-féle kúptárcsás leolvasóval. -- liziméterekkel (talaj-, talaj+növényzet párolgás). 7

10 A párolgásszámítás típusai: Vízfelület párolgás, Növényzet párolgás (transpiráció), Talajpárolgás (evaporáció), A talaj és növényzet együttes párolgása (evapotranspiráció), Vízgyűjtő párolgása. Kérdés: jelentős mennyiség a párolgás? (Balaton: 1 nap alatt 20mm 12 mó m 3 a Duna Q=2000 m 3 /s vízhozama mellett ez 1,7 óra alatt folyik le. A válasz: igen jelentős! Vízfelület párolgás számítási módszerek. Meyer: P(mm/hó) = a [E(t )-e] (1+bw) Aerodinamikai m. (Rákóczi): P = N [E(t )-e] w Kádpárolgási adatok alapján: P = c P Az evapotranspiráció számítási módszerei. Szesztay módszere: - területi párolgás számítása, - meteorológiai adatok felhasználása. A sugárzási módszer (Makkink): - a szoláris radiációval (R a ) egyező párolgás: R s = [a+b (n/n)] R a - evapotranspiráció a referencianövényre: ET o = c W R s (mm/nap) - a tényleges evapotranspiráció: ET n = k c ET o (mm/hó) Párolgási térképek (P, mm). 8

11 4. A csapadék -- Fizikai folyamatok. -- Megjelenési formák. -- A csapadékok fajtái: mikrocsapadékok (harmat, dér, zúzmara) makrocsapadékok: szilárd (jég, hó), cseppfolyós (eső), vegyes (havaseső,...) -- Csapadékok oszt. cseppátmérő szerint: permetező eső, ködszitálás (d<0,5 mm), csendes eső (d=0,5~1,0 mm), tulajdonképpeni eső (d=1,0~5,0 mm) A csapadékképződés folyamatai A csapadékképződés alapvető oka: a páradús levegő felemelkedik és lehűl. A felemelkedés okai: -- erős felmelegedés (trópusokon), -- morfológiai hatások (magas hegyek ~ orografikus csapadék), -- időjárási frontok, ciklonok (mérsékelt égövben, sík vidéken ez a döntő). A lehűlés oka: adiabatikus állapotváltozás. Csapadékkeletkezési elméletek A. Wegener (1911) -- a felhő vegyes halmazállapotú, -- lehűlés telítődés az aeroszol részecskéken víz jelenik meg. Bergeron (svéd meteorológus, 1935) -- a felszálló és lehűlő levegőben jégképző magvak vannak (nagy és kis magvak), -- a magvak körül jégkristályok alakulnak ki, és ezek növekednek. Bergeron-Findeisen (1939) a Bergeron elmélet továbbfejlesztése: mikro- és makrofizikai folyamatok együttes figyelembevétele (kontinentális éghajlati öv, gyenge feláramlás). Langmuir(1948) Bowen(1950)-Ludlam(1951) csapadékképződés a felhőcseppek koagulációjával ill. kondenzációjával (trópusokon tiszta vízfelhőben, vagy az ún. meleg felhőben: nem kell feltétlenül szilárd fázisnak keletkezni). Makrofizikai folyamatok: feláramlás és turbulencia szerepe. Gyenge feláramlás esetén kicsapódás szilárd anyagra: jégképződés (Wegener-Bergeron mechanizmus), míg erős feláramlásnál a koaguláció dominál (Langmuir hatás). Mikrofizikai folyamatok: kicsapódás, jégképződés, ill. koaguláció. 9

12 Csapadék keletkezik: w feláramlási <w esési Felhőtípusok (Nemzetközi Felhőatlasz alapján) Alaptípusok: cirrus (pehelyfelhő v. jégtűfelhő), cumulus (gomolyfelhő), stratus (rétegfelhő), nimbus (csapadékfelhő). Magasság szerint: Magasszintű felhők (a felhő alja 6000 m felett): -- cirrus, -- cirrocumulus, -- cirrostratus. Középmagas szintű felhők (a felhő alja m között) -- altocumulus, -- altostratus. Alacsonyszintű felhők (a felhő alja 2000 m alatt): -- stratocumulus, -- stratus, -- nimbostratus (esőrétegfelhő) Függőleges felépítésű felhők (500 m-től m-ig): -- cumulus, -- cumulonimbus (zivatarfelhő) Anyag szerint: Vízfelhő, Jégfelhő, Vegyes halmazállapotú felhő. A csapadékok mennyiségi jellemzői Csapadékmagasság: h (mm), Csapadék intenzitás: i = h/t (mm/min, mm/d,...), i(t) = dh(t)/dt Csapadék térfogat: V = h A (m 3 ), A(m 2, ha, km 2 ) Csapadék hozam: Q = V/T (m 3 /s), Fajlagos csap.hozam:q = Q/A (m 3 /s, km 2, l/s ha), Mivel: q = Q/A = V/(T A) = (h A)/(T A) = h/t = i q i 10

13 Az esőkarakterisztika ' t A h(t) = i( t) dt határozott integrált esőkarakterisztikának nevezzük. 0 A csapadékintenzitás-idő függvény a fenti formulának megfelelően: dh ( t) i(t) =, dt azaz a pillanatnyi intenzitás a h(t) függvény adott pontja érintőjének iránytangense. A csapadék mérése Csapadékmérő v. ombrométer (Hellmann), Csapadékíró v. ombrográf (Hellmann-féle), Összegző csapadékmérő (totalizátor), Billenőedényes csapadékmérő. Kultúrtörténelem: Korea (1441). Sejong császár (Yi Dinasztia) elrendelte, hogy valamennyi tartományi székhelyen mérjék a csapadékot (400 évig mértek vele): Csapadéktörvények: a csapadékmaximum függvény Montanari: h=a T n a=f(földrajzi helyzet, éghajlat, gyakoriság, az idő mértékegysége), n=f(földrajzi helyzet, éghajlat) A kitevő értéke Magyarországon: 0,2<n<0,3 A csapadékmaximum függvény az intenzitással kifejezve: i = h/t = a T n /T = a T n-1 = a T -m Csapadékmaximum függvények gyakorisággal bővített alakja: i = f(h,p), ahol a p-a csapadék valószínűsége (gyakorisága). Nagycsapadék segédletek: Rövid időtartamú nagycsapadékok (T<1 nap). Salamin P.-Winter J.: 10 perc - 3 óra 3 óra - 24 óra Többnapos nagycsapadékok (T=1-6 nap). Goda L. (más statisztikai alapon készült) 11

14 Csapadékok területi átlaga Számítási módszerek: számtani átlag módszere, háromszögekre bontás módszere, medián módszer (Thiessen poligonok módszere), izohiéta vonalak módszere. A területi átlag meghatározása egyetlen csapadékmérő esetén: Fontos megjegyzés: a felsorolt módszerek univerzálisak, alkalmazhatók: léghőmérséklet, nedvességtartalom, légnyomás,... stb. területi átlagszámítására. 12

15 5. A lefolyás. A vízgyűjtőkarakterisztika módszere A víz földi körforgásában nagyjelentőségű, mert: hozzáférhető édesvízkészletet jelent (97%-tengervíz, 3%-édesvíz de miután ennek 78%-a sarki jég, marad: 0,66%, de ennek kb. a fele a folyók, tavak vízkészlete), árvízek is kapcsolódnak a lefolyás témaköréhez, melyek ellen védekezni kell. A lefolyás jellegét a domborzat szabja meg. Gyűjtőfogalom, jelenthet: L (mm), Q(t) (m 3 /s), Q átlag, q L, Q A, stb... A vízgyűjtők osztályozása a lefolyás szempontjából A számítások is az alábbi osztályozáshoz igazodva végezhetők: Síkvidéki vízgyűjtők (belvízi öblözetek), Hegy- és dombvidéki vízgyűjtők: -- Kisvízgyűjtők (Mo.-n: A<10000 km 2 ), a számítások közvetlen csapadéklefolyás kapcsolatok alapján történnek, -- Nagyvízgyűjtők (Mo.: A>10000 km 2 ), vízmérce adatokkal lehet számolni,ezért itt fontos a: hidrográfia/vízrajz A lefolyás fizikai folyamata A lehullott csapadék: C = L+B, ahol: C-csapadék (felszínre jutó, mért), L-felszíni lefolyás, B-beszivárgás (ez egy igen jelentős mennyiség, a felszín alatti medertáplálásban is résztvesz). Számítási módszerek kisvízgyűjtőknél (A<10000 km 2 ) A vízgyűjtőkarakterisztika módszere (alkalmazása: A<10 km 2 esetben), Az egységárhullámkép módszerek (alkalmazása: néhány száz km 2 a felső határ), Egyéb (lefolyási modellek, szimuláció, stb.). Fontosabb hidrológiai fogalmak Lefolyási idő: t i = t it +t im (min), Összegyülekezési idő: t = max t i (min), 13

16 Lefolyási hányad: a = L/C (-) 0 a 1,0 értéke a felszín fedettségétől függ, pl.: belterület: a = 0,7 rét, legelő: a = 0,3 szántó: a = 0,2 erdő: a = 0,1 Lefolyási tényező: a lefolyási hányad hosszúidejű vagy sokévi átlaga. A beszivárgás, melyet átfogóan a beszivárgási görbe jellemez. A beszivárgási görbék egyenletei: Kosztjakov: b(mm/h) = c n t n-1 (t-min., c, n, állandó), Horton: b = b o +(b max -b o ) e -kt (k-talajállandó), Philip: b = 30 S / t 1/2 + Z (S, Z-talajállandók, Z b o ) A vízgyűjtőkarakterisztika módszere Kisvízgyűjtők árhullámainak meghatározására alkalmas módszer. Más elnevezései: egyidejű lefolyási vonalak módszere, racionális módszer (T. J. Mulvaney, 1847). A módszer alapfeltételei: -- A vízgyűjtő terület: A<10 km 2, -- az i csapadékintenzitás térben és időben állandó, -- az α lefolyási hányad térben és időben állandó, ill. használható a súlyozott lefolyási hányad: α bαb + α rl Α α = Α + Α b rl rl + α Α + Α sz sz sz + Α + α Α e e e, természetesen: A b + A rl + A sz + A e +... = A Az idő múlása: t = 10, 20, 30,... perc, vagy: τ/n figyelembevételével: 1 τ/n, 2 τ/n, 3 τ/n,...,n τ/n = τ, τ + 1 τ/n,... (célszerűségből ez utóbbit választjuk) A fajlagos lefolyás q L, mellyel a lefolyási hányad: q α = L (-) q A tényleges vízhozam a fajlagos lefolyás figyelembevételével. Q i = q L A i = α q A i = α i A i Így az egyidejű lefolyási vonalak által közrezárt részvízgyűjtő-területek értékei alapján a csapadékból származó (felszíni) árhullámkép ordinátái: 1 τ/n: Q 1 = α i A 1 2 τ/n: Q 2 = α i (A 1 +A 2 ) 14

17 3 τ/n: Q 3 = α i (A 1 +A 2 +A 3 ) 4 τ/n: Q 4 = α i (A 1 +A 2 +A 3 +A 4 ) n τ/n = τ: Q n = α i (A 1 +A 2 +A 3 + +A n ) = Q max, ezután a vízhozam nem változik. Tehát a maximális vízhozam: Q max = α i A, Ez a vízgyűjtőről lefolyó maximális vízhozam, a vízgyűjtőkarakterisztika eljárás legfontosabb végeredménye. Nem végtelen időtartamú,hanem véges T-időtartamú csapadék esetén a maximális vízhozam: A max r Q max A max r = α i, r Ahol -a vízszállításba bekapcsolódó maximális vízgyűjtőnagyság T<τ esetén. T=τ, és T>τ csapadék időtartamoknál az előző formula adja a maximális vízhozamot. 15

18 6. A lefolyás. Az egységárhullámkép eljárás Alapfogalmak a felszíni és felszínalatti lefolyás definiálásához: L: közvetlen felszíni lefolyás, L a1 : közel felszíni lefolyás ( interflow ), L a2 : felszínalatti lefolyás (alapterhelés talajvízből), L a = L a1 + L a2 : felszínalatti összes víztáplálás. Az árhullám jellegzetes pontjai: A: az árhullám kezdőpontja, B: az árhullám végpontja, C: az árhullám tetőpontja, E,F: rendre az áradó és apadó ág inflexiós pontjai. Az egységárhullám eljárást előkészítő kettős transzformáció: Árhullámképek szeparálása: az összes felszínalatti víztáplálás lehatárolása A lefolyásképző csapadékidősor meghatározása: a felszínen lefolyó csapadékok idősorának meghatározása Árhullámképek szeparálása a./ Átlagos állapot, b./ Gyenge vízvezető képességű talaj esete, c./ Erősen vízáteresztő talaj esete, d./ A Ven Te Chow-féle gyakorlati módszer. A lefolyásképző csapadékmennyiség meghatározása V L (m 3 ) = ΣQ i (m 3 /s) t = ΣQ i (m 3 /s) 3600(s) De: ΣQ i (m 3 /s) = L(mm) A(km 2 ) 10 3 Folytonossági egyenlet alapján: L A 10 3 = ΣQ i (m 3 /s) 3600(s) Azaz a lefolyt réteg vastagság: L ( mm) = n i= 1 Q i 3 ( m / s) 3600() s A( km 2 )

19 A lefolyásképző csapadékmennyiség: C L L (mm) A lefolyásképző csapadékidősor meghatározása A lefolyásképző csapadék mennyiségének ismeretén túl szükséges a csapadék idősorának ismerete is. Meghatározásának módszerei az alábbiak: A Φ-index módszer, A beszivárgási görbe módszere, Az összeggörbék módszere (Salamin P.). A kettős transzformáció végeredménye: Felszíni lefolyásképző csapadékidősor felszíni lefolyás árhullámképének együttese. Az egységárhullámkép definíciója Egységnyi (h=1 mm, T=1 óra) lefolyásképző csapadékból származó felszíni lefolyás árhullámképe, így jelöljük: u(t,t) (Az angol unit hydrograph kezdőbetűje alapján.) Az egységárhullámkép tulajdonságát fejezi ki az alábbi egyenlet: A(km 2 ) 1(mm)=Σu i (m 3 /s) T Ebből a definícióval is egyezően: (Σu i T) / A = 1(mm), ahol A (km 2 )-a vízgyűjtő nagysága, míg a számítások alapjául választott T-időintervallum felvétele a vízgyűjtő nagyságától függ. Magyarországi vízgyűjtőterületek esetén (Zsuffa I.): Vízgyűjtőterület A (km 2 ) Alapidőtartam T (perc, óra) A < 6 km 2 T = 10 perc 6 A < 30 km 2 T = 1 óra 30 A < 100 km 2 T = 6 óra 100 A < 300 km 2 T = 12 óra 300 km 2 A T = 24 óra Az egységárhullámkép módszer első alkalmazói: Benedek, Lászlóffy: a Duna árvizeire, Sherman (am.): az Antietam patakra, Dooge (ír): talajvízre is, Szesztay: a Tarna Verpelét-i szelvényére. Az egységárhullám módszer két alapelve: linearitás, szuperpozíció (Összességében tehát a lineáris szuperpozíció elve érvényesül.) 17

20 Az egységárhullám meghatározásának módszerei A klasszikus módszer, Az S-görbe módszere, A momentum módszer. 1./ Az egységárhullám számításának klasszikus módszere A líneáris szuperpozíció együtt: h 1,h 2,h 3 lefolyásképző csapadékok esetén: Q 1 = h 1 A 1 Q 2 = h 1 A 2 +h 2 A 1 Q 3 = h 1 A 3 +h 2 A 2 +h 3 A 1 Q 4 = h 1 A 4 +h 2 A 3 +h 3 A 2 Q n = h 1 A n +h 2 A n-1 +h 3 A n-2 Ez az egyenletrendszer képezi egyrészt az árhullám számításának alapját, másrészt az ún. göngyölítéses módszerrel az egységárhullámkép számításának klasszikus eljárását. A matematikailag túlhatározott egyenletrendszer közelítő hidrológiai lépések megtételét igényli. 2./ Az S-görbe módszer 3./ A momentum módszer A pillanatnyi egységárhullámkép és rendszerelméleti megközelítés A csapadék: INPUT BLACK BOX MODELL Az árhullám: OUTPUT Standard bemenő jelek Válasz- vagy kimenő jelek (átmeneti függvények) Input-output rendszer Líneáris csapadék-lefolyás rendszer Standard bemenő jelek és válaszfüggvények: Egységimpulzus v. Dirac-delta (disztribúció) Egységugrás v. Heaviside-féle függvény Négyszöglökés függvény Pillanatnyi egységárhullám Egységkarakterisztika T-órás egységárhullámkép 18

21 Tetszőleges árhullámok számítása: Az alábbi konvolúciós szorzattal vagy konvolúciós integrállal számítjuk a h(t) csapadékból keletkező árhullámot, az egységárhullámkép u(t) függvénye segítségével: Q(t) = h(t) u(t) = t 0 h( τ ) u( t τ ) dτ Ez a Duhamel integrál vagy Duhamel-féle tétel. 19

22 7. Empírikus árvízszámítás A lefolyásszámítások legfontosabb területe, a műszaki hidrológia egyik alapfeladata. (A műszaki hidrológia másik két fő területe a víztározás és a hidrológiai előrejelzések.) Műszaki létesítmények tervezéséhez sok esetben a legfontosabb hidrológiai alapadat a mértékadó vízhozam: Q m (m 3 /s) Q m - a vízgyűjtőről jövő hidrológiai terhelést jelenti. A hazai tervezési gyakorlatban: Q m = Q p%, Ahol p(%) az előírt előfordulási valószínűséget (meghaladási valószínűséget) jelenti. Ez visszatérési idővel is jellemezhető: T = (év) = (év) p p% Néhány előírt valószínűség, illetve visszatérési idő: Műtárgy Valószínűség p (%) Visszatérési idő T (év) Belterületi áteresz híd meder 1 % 1 % 1 % 100 év 100 év 100 év Külterületi műtárgy 3 % 33 1/3 év Külterületi meder 10 % 10 év Tározó árapasztó 0,5 % 200 év A mértékadó vízhozam számításának módszerei A rendelkezésre álló hidrológiai adatok megléte, vagy hiánya a döntő. A hidrológiai adatot a vízállásidősor-vízhozamgörbe együttese, vagy vízhozamidősor jelenti. 1./ Teljes (hidrológiai) adathiány esetén: empírikus vagy tapasztalati módszerek, 2./ Hosszúidejű hidrológiai (vízhozam) adatsor. Hidrológiai statisztikai módszerek, 3./ Rövid adatsor: hidrológiai módszerek (vízgyűjtőkarakterisztika, egységárhullámkép, csapadék-lefolyás kapcsolatok, hidrológiai analógia, szimuláció, hidrológiai modellek, stb.) 20

23 Tapasztalati (empírikus) árvízszámítás Hidrológiai adat (H/t/, Q=f/H/, Q/t/) nincs, de minden egyéb van: térkép, fedettség, talajtani adatok, geológiai adatok, meteorológiai adatok, helyszíni bejárás adatai, és: hidrológiai analógia! Alapelvek: - Magyarországon csak hazai eljárásokat alkalmazzunk, és fordítva; azokat közvetlenül ne használjuk külföldön, - Több eljárás használata esetén a végeredményeket ne átlagoljuk, hanem a legmegfelelőbbet válasszuk ki azok közül. Az alábbiakban a következő módszereket ismertetjük: a racionális módszer, Csermák eljárása, Kollár módszere, és a teljes árhullámkép meghatározására is alkalmas Ven Te Chow- -Wisnovszky-féle eljárás. Ezeken kívül még számos hazai eljárás ismeretes. A racionális módszer (A<10 km 2 ) Első alkalmazója T. J. Mulvaney (1847), aki egy városi vízgyűjtőről levonuló maximális vízhozamot a következő formulával számította: Q=c i A formulával számította, ahol c- állandó, i-a 24 órás maximális csapadékintenzitás, A-a vízgyűjtőterület nagysága. 1./ A mértékadó csapadék időtartama: T = τ A τ összegyülekezési idő a Wisnovszky-formulával számítható: 2 L τ = (min), A S ahol: L-a völgy hossza (km), S-a völgy átlagos esése (-), A-a vízgyűjtő nagysága (km 2 ). 2./ A mértékadó csapadékintenzitást a csapadékmaximum függvény adja: i p% = f(t,p%) 3./ A Q p% vízhozam az i p% csapadékintenzitásból keletkezik (a csapadék és vízhozam valószínűsége egyenlő): p Q = p i 4./ Az α-lefolyási tényezőt, vagy az α -súlyozott lefolyási tényezőt a Kenessey-féle táblázatokból írhatjuk ki. 5./ A mértékadó vízhozam, Q max =Q mértékadó =Q p% értéke a vízgyűjtőkarakterisztika módszerből ismert: Q p% = α i p% A A Csermák-féle eljárás (A= km 2 ) Az eljárás alapelve az amerikai Myer (1879) elgondolásán alapszik, mely szerint: Q p = f(a) A p(%) előfordulási valószínűségű árvízhozam (meghaladási valószínűség): 21

24 Q p% = r B 3% A (m 3 /s), ahol A-a vízgyűjtő terület nagysága (km 2 ), B 3% -a 3%-os nagyvízi vagy árvízi tényező, ennek értékét Magyarország hegy- és dombvidéki területeire kidolgozott izovonalas térkép tünteti fel, r-a valószínűségtől függő, segédgrafikonról leolvasható szorzótényező. Az eljárás kisebb vízgyűjtőkre az alábbi képleteket adja meg: Kollár módszere (A=0-500 km 2 ) A=10-25 km 2 : Q p% =r B 3% A 2/3 A=5-10 km 2 : Q p% =r B 3% A 3/4 A<5 km 2 : Q p% =r B 3% A A módszer a 10%-os valószínűségű fajlagos nagyvízhozamból indul ki, ennek meghatározását a: q 10% =f(a,lefolyási viszonyok) kapcsolat alapján készült grafikon szolgáltatja. A lefolyási viszonyok felvétele a tervező döntésén alapszik, de ezt segíti számos táblázat és leírás, a vízgyűjtő térképi adatainak függvényében. A q 10% (m 3 /s km 2 ) alapján a p=10 %-os valószínűségű árvízhozam: Q 10% = q 10% A, és a tetszőleges p(%)-valószínűségű árvízhozam: Q p% = a p% Q 10%, Itt a p% -a valószínűségi szorzó, mely az a p% =f(a,p%) kapcsolat alapján grafikonról olvasható le. A Ven Te Chow-Wisnovszky módszer (A=0-50 km 2 ) A módszer azért különleges, mert nemcsak egyetlen mértékadó vízhozam, hanem a teljes mértékadó árhullámkép meghatározására alkalmas. Az empírikus eljárás lépései a következők: Σα i Ai A lefolyási tényező számítása: α = formulával, azaz a súlyozott lefo- ΣAi lyási tényező képletével számítható (vigyázat: ezek más lefolyási tényezők, mint a racionális módszernél!) Az árhullám késleltetési idő számítása (hasonló mint τ): τ k =0,00505 ahol: L-a lefolyási úthossz, S-a völgy átlagos esése. L S 0,64, A csapadékviszonyok tényezőjének meghatározása: határozható meg. Y=f(p%,tájegység), ábráról 22

25 A lefolyási viszonyokra jellemző tényező meghatározása: X=f(α, p%), grafikonról adódik. t A csúcsredukciós tényező számítása: Z=f( ), ugyancsak grafikonról olvasható le. τ k A vízhozamordináták, illetve az árhullámkép: Q ip = X Y Z A (m 3 /s) ahol A (km 2 ) a vízgyűjtőterület nagysága. A mértékadó vízhozam az árhullámcsúcs: Q p% = max Q ip Végül megemlítjük, hogy az ismertebbek között vannak még az alábbi módszerek is: Az aránybecslés módszere, A Markó-féle eljárás, Kovács-Takács eljárása, Az OVF-2001-es eljárás. 23

26 8. Légmozgások: a szél. Idő, időjárás, éghajlat A lémozgások alapvető oka: légnyomáskülönbség az atmoszférában. A légnyomáskülönbséget a felszínek egyenlőtlen (eltérő) felmelegedése okozza. A szél: vektormennyiség; - nagyság, - irány, - értelem A légmozgások típusai 1./ Szabályos szelek. a./ Tengeri és parti szél. Naponta 2x, 12 óránként változik az iránya. b./ Monszun szél. Óceán és földrészek között. c./ Hegyi- és völgyi szél 2./ Állandó szelek. A passzát-antipasszát szél. 3./ Esetleges szelek. Vándorló ciklonok, ciklonok. 4./ Helyi szelek. Főhn szél (száraz, meleg, hegyekben a hóolvadást indítja), Bóra (Adrián, hideg), Sirokkó (Földközi tenger, meleg), Nemere (Erdély, hideg, szárító), Kossava (Délvidék), Biso (Svájc, hideg), Blizzard (É-Amerika, hideg, hóviharos), Burán (Belső-Ázsia, erős homok és hóvihar), Chinook (Sziklás hg. meleg, főhn-szerű), Ghibli Szahara-Líbia, forró homokvihar), Habub (Egyiptom, Szaud Arábia, száraz homokvihar), Mistrál (Rhone torkolat, hideg), Számum (Szahara, Arábia, rövid, heves, meleg porvihar). Szélmérések és feldolgozások. A szélrózsa. 24

27 Mérőeszközök. Wild-féle nyomólapos szélzászló Anemométerek: kanalas szélsebességmérők Fuess-féle univerzális szélíró: anemográf 10 m magasan regisztrál: - szélerősséget, - szélirányt, - széllökést. Frontok, időjárás, éghajlat. Az időjárási frontok típusai: 1./ Meleg (v. felsiklási) front. 2./ Hideg (v. betörési) front. 3./ Okklúziós (záródott) frontpár. Hideg okklúziós front, Meleg okklúziós front. A hideg v. meleg légtömeget utoléri egy hűvös légtömeg. A csapadék: vegyes (csendes eső, zápor, zivatar). Meteorológiai idő: a légkör pillanatnyi fizikai állapota. Időjárás: a légkör fizikai állapotának folytonos változása. Éghajlat (v. klíma): egy nagyobb tájegység időjárásváltozási tartománya. A Föld éghajlatát a Köppen-féle éghajlati beosztás, vagy klímaatlasz foglalja össze, illetve ábrázolja. Magyarország éghajlati körzetei: -- Nagy-Alföld, -- Kisalföld, -- Dunántúli hegy- és dombvidék, -- Északi hegyvidék. Az éghajlat számszerű jellemzésére az ariditási tényező és a lefolyási tényezőket használjuk. Az ariditási tényező: r = Po/C = lehetséges párolgás/csapadék Értéktartománya: 0 r 4 Értékei Magyarországon: r=1,2-1,4 síkvidék, r=0,4-1,0 hegy- és dombvidék. 25

28 Az éghajlat az alábbi ariditási tényezőkkel jellemezhető: r Éghajlat <1/3 (Po=P) tundra 1/3-1 erdő 1-2 sztyep 2-3 félsivatag >3 sivatag A lefolyási tényező: α = L/C = felszíni lefolyás/csapadék Értéktartománya: 0 α 1 A lefolyási és ariditási tényezők összefüggése: α = L/C = (C-P)/C = (C-Po)/C = 1 r azaz: α + r = 1 26

29 9. Természeti katasztrófák és hidrológiai vonatkozásaik Okok: Földtani, természetföldrajzi, Időjárási, meteorológiai. Főbb katasztrófatípusok: Földrengések, Trópusi viharok (hurrikán, tájfun, ciklon), Árvizek, Egyebek: Földcsuszamlás, Tartós fagy, Hőhullám, Erdőtüzek, Lavinák, Vulkánkitörés, Szárazság (aszály), Villámcsapás, Tornádó, Jégesős zivatar, Sárlavina, sárömlés, Szökőár: - tengerár v. cunami (ok: földrengés), [japán; cu-óriás, nami-hullám] - vihardagály (ok: vihar) A nagy természeti katasztrófák trendjei A XX. század második felében ( ) DEKÁD Katasztrófák száma Gazdasági kár milliárd USD 39,6 71,1 127,8 198,6 607, ,1* *1999-es értéken ,0 $ : évi 2-4 nagy természeti katasztrófa, : évi 6-10 nagy természeti katasztrófa. Mindenhol emelkedő trend! A katasztrófák számának növekedése: -- földtani okok, -- időjárási okok. 27

30 A katasztrófák okozta gazdasági kár növekedésének főbb okai: -- növekvő népesség*, -- koncentrálódó népesség**, -- növekvő civilizációs javak (épületek, infrastruktúra, járművek, ) A főbb katasztrófák megoszlása (Katasztrófaszám: 243 db., időszak: ) Megoszlás ok szerint: A halálos áldozatok száma szerint (az összes áldozat fő): 28

31 Gazdasági kár (1.044,1 milliárd USD, 1999-es értéken): Trópusi viharok (ciklonok) Atlanti térség: hurrikán (az indián urrikan=nagy szél szóból származik), Csendes óceáni térség: tájfun, Indiai óceán térsége: ciklon Veszélyes, mert következményként árvízet is okoz! Az előző adatok szerint: -- száma; 38% -- áldozat; 45% -- kár; 28% Műholdfelvétel az Alabama partvidéke fölött örvénylő Ivan hurrikánról (2004. szeptember 17., péntek). 29

A légkör víztartalmának 99%- a troposzféra földközeli részében található.

A légkör víztartalmának 99%- a troposzféra földközeli részében található. VÍZ A LÉGKÖRBEN A légkör víztartalmának 99%- a troposzféra földközeli részében található. A víz körforgása a napsugárzás hatására indul meg amikor a Nap felmelegíti az óceánok, tengerek vizét; majd a felmelegedő

Részletesebben

óra 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 24 C 6 5 3 3 9 14 12 11 10 8 7 6 6

óra 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 24 C 6 5 3 3 9 14 12 11 10 8 7 6 6 Időjárási-éghajlati elemek: a hőmérséklet, a szél, a nedvességtartalom, a csapadék 2010.12.14. FÖLDRAJZ 1 Az időjárás és éghajlat elemei: hőmérséklet légnyomás szél vízgőztartalom (nedvességtartalom) csapadék

Részletesebben

A felhőzet megfigyelése

A felhőzet megfigyelése TGBL1116 Meteorológiai műszerek Bíróné Kircsi Andrea Egyetemi tanársegéd DE Meteorológiai Tanszék Debrecen, 2008/2009 II. félév A felhőzet megfigyelése Felhőzet megfigyelése Levegő vízgőztartalma kondenzációs

Részletesebben

Szakmai törzsanyag Alkalmazott földtudományi modul

Szakmai törzsanyag Alkalmazott földtudományi modul FÖLDTUDOMÁNYI BSC METEOROLÓGUS SZAKIRÁNY Szakmai törzsanyag Alkalmazott földtudományi modul MAGYARORSZÁG ÉGHAJLATA Óraszám: 3+0 Kredit: 4 Tantárgyfelelős: Dr habil Tar Károly tanszékvezető egyetemi docens

Részletesebben

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudomány BSc Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának

Részletesebben

Alapfogalmak Vízmérce: vízállás mérésére alkalmas pontos helye mederszelvény, folyamkilométer vízgyűjtőterület mérete 0 pont tengerszint feletti magas

Alapfogalmak Vízmérce: vízállás mérésére alkalmas pontos helye mederszelvény, folyamkilométer vízgyűjtőterület mérete 0 pont tengerszint feletti magas Vízfolyások jellemzése: vízállás és vízhozam Alapfogalmak Vízmérce: vízállás mérésére alkalmas pontos helye mederszelvény, folyamkilométer vízgyűjtőterület mérete 0 pont tengerszint feletti magassága Jellemző

Részletesebben

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent.

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. A FÖLD VÍZKÉSZLETE A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. Megoszlása a következő: óceánok és tengerek (világtenger): 97,4 %; magashegységi és sarkvidéki jégkészletek:

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 217. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

MÉRNÖKI METEOROLÓGIA

MÉRNÖKI METEOROLÓGIA MÉRNÖKI METEOROLÓGIA (BME GEÁT 5128) Bevezetés, alapfogalmak, a légkör jellemzői, összetétele, kapcsolat más szférákkal Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Áramlástan Tanszék, 2008 Dr. Goricsán

Részletesebben

Meteorológia a vízügyi ágazatban. Előadó:Nagy Katalin Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. október 26.

Meteorológia a vízügyi ágazatban. Előadó:Nagy Katalin Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. október 26. Meteorológia a vízügyi ágazatban Előadó:Nagy Katalin Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. október 26. Az időjárás figyelése mérési adatok, távmérés, intenzív megfigyelések Az

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült november 29.

Hidrometeorológiai értékelés Készült november 29. idrometeorológiai értékelés Készült 211. november 29. Csapadék: Az Igazgatóság területére 211 január 1 november 3-ig összesen 322 mm csapadék hullott ami 15,9 mm-el kevesebb, mint a sokévi átlag arányos

Részletesebben

A monszun szél és éghajlat

A monszun szél és éghajlat A monszun szél és éghajlat Kiegészítő prezentáció a 7. osztályos földrajz tananyaghoz Készítette : Cseresznyés Géza e-mail: csgeza@truenet.hu Éghajlatok szélrendszerek - ismétlés - Az éghajlati rendszer

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.

Részletesebben

Felhők az égen. Dr. Lakotár Katalin

Felhők az égen. Dr. Lakotár Katalin Felhők az égen Dr. Lakotár Katalin Felhők: diszperz rendszereket, a fény útjában jól látható akadályt képeznek. Akkor keletkezhetnek, ha a levegő hőmérséklete eléri a harmatpontot, és megindul a kicsapódás

Részletesebben

Meteorológiai információk szerepe a vízgazdálkodásban

Meteorológiai információk szerepe a vízgazdálkodásban Meteorológiai információk szerepe a vízgazdálkodásban Dr. Radics Kornélia Országos Meteorológiai Szolgálat elnök Alapítva: 1870 Víz körforgása Felhőelemek, vízgőz Légköri transzport folyamatok Felhőelemek,

Részletesebben

1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés

1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés 1. Magyarországi INCA rendszer kimenetei. A meteorológiai paraméterek gyakorlati felhasználása, sa, értelmezése Simon André Országos Meteorológiai Szolgálat lat Siófok, 2011. szeptember 26. INCA kimenetek

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 217. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 21. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

2013. júniusi Duna-árvíz

2013. júniusi Duna-árvíz 2013. júniusi Duna-árvíz meteorológiai és hidrológiai értékelése Katona József, Gyüre Balázs, Kerék Gábor, Ficsor Johanna ÉDUVIZIG, Győr Meteorológiai előzmények 2013. tavaszi negyedév Hosszan elhúzódó

Részletesebben

Vízgazdálkodástan Párolgás

Vízgazdálkodástan Párolgás Vízgazdálkodástan Párolgás SZIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar Talajtani és Agrokémiai Tanszék, Vízgazdálkodási és Meteorológiai Csoport 2012/2013. tanév 1. félév A párolgás A párolgás fizikai

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

A 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM

A 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM T /1 A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Villámárvíz modellezés a Feketevíz vízgyűjtőjén

Villámárvíz modellezés a Feketevíz vízgyűjtőjén Villámárvíz modellezés a Feketevíz vízgyűjtőjén Pálfi Gergely DHI Hungary Kft. 2016.07.07. MHT, XXXIV. Országos Vándorgyűlés Debrecen Villám árvíz modellezés A villámárvizek általában hegy és dombvidéki

Részletesebben

Vízjárási események: folyók, tavak és a talajvíz

Vízjárási események: folyók, tavak és a talajvíz Országos Meteorológiai Szolgálat Magyar Meteorológiai Társaság Éghajlati Szakosztály Magyar Hidrológiai Társaság Hidraulikai Műszaki Hidrológiai Szakosztály 2010 ÉGHAJLATA, IDŐJÁRÁSA ÉS VÍZJÁRÁSA A TÉNYADATOK

Részletesebben

Környezeti elemek védelme III. Vízvédelem

Környezeti elemek védelme III. Vízvédelem Globális környezeti problémák és fenntartható fejlődés modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Környezeti elemek védelme III. Vízvédelem KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI

Részletesebben

A Föld főbb adatai. Föld vízkészlete 28/11/2013. Hidrogeológia. Édesvízkészlet

A Föld főbb adatai. Föld vízkészlete 28/11/2013. Hidrogeológia. Édesvízkészlet Hidrogeológia A Föld főbb adatai Tengerborítás: 71% Szárazföld: 29 % Gleccser+sarki jég: 1.6% - olvadás 61 m tengerszint Sz:46% Sz:12% V:54% szárazföldi félgömb V:88% tengeri félgömb Föld vízkészlete A

Részletesebben

MUNKAANYAG. Benke Lászlóné. Hidrológiai adatok feldolgozása. A követelménymodul megnevezése:

MUNKAANYAG. Benke Lászlóné. Hidrológiai adatok feldolgozása. A követelménymodul megnevezése: Benke Lászlóné Hidrológiai adatok feldolgozása A követelménymodul megnevezése: Víz- és szennyvíztechnológus és vízügyi technikus feladatok A követelménymodul száma: 1223-06 A tartalomelem azonosító száma

Részletesebben

Havi hidrometeorológiai tájékoztató

Havi hidrometeorológiai tájékoztató Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2016. július 1. Meteorológiai értékelés Július hónapban a legtöbb csapadékmérő állomásunkon az átlagnál kétszer több csapadékot regisztráltunk. A legtöbb csapadékot

Részletesebben

Hidrológiai helyzet. Kapolcsi Éva Fruzsina NYUDUVIZIG ÉDUVIZIG

Hidrológiai helyzet. Kapolcsi Éva Fruzsina NYUDUVIZIG ÉDUVIZIG 50 éve törtt rtént Emlékülés s az 1965 ös árvíz évfordulójárara Hidrológiai helyzet Előad adók: Kapolcsi Éva Fruzsina okl. építőmérnök NYUDUVIZIG Sütheő László okl. építőmérnök ÉDUVIZIG 2015. április 14.

Részletesebben

A tételhez segédeszköz nem használható.

A tételhez segédeszköz nem használható. A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli vizsgatevékenység központilag összeállított vizsgakérdései a szakmai és vizsgakövetelmények 4. Szakmai követelmények fejezetben megadott modulok témaköreinek mindegyikét

Részletesebben

Földtani alapismeretek III.

Földtani alapismeretek III. Földtani alapismeretek III. Vízföldtani alapok páraszállítás csapadék párolgás lélegzés párolgás csapadék felszíni lefolyás beszivárgás tó szárazföld folyó lefolyás tengerek felszín alatti vízmozgások

Részletesebben

Általános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás

Általános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás Általános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás (P) MAGYARORSZÁG ÉGHAJLATA Gál Tamás tgal@geo.u @geo.u-szeged.hu www.sci.u-szeged.hu/eghajlattan szeged.hu/eghajlattan SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi

Részletesebben

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudomány BSc Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának

Részletesebben

Féléves hidrometeorológiai értékelés

Féléves hidrometeorológiai értékelés Féléves hidrometeorológiai értékelés Csapadék 2015 januárjában több mint kétszer annyi csapadék esett le a KÖTIVIZIG területére, mint a sok éves havi átlag. Összesen területi átlagban 60,4 mm hullott le

Részletesebben

FELADATOK A DINAMIKUS METEOROLÓGIÁBÓL 1. A 2 m-es szinten végzett standard meteorológiai mérések szerint a Földön valaha mért második legmagasabb hőmérséklet 57,8 C. Ezt San Luis-ban (Mexikó) 1933 augusztus

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. augusztus 14.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. augusztus 14. Hidrometeorológiai értékelés Készült 212. augusztus 14. Csapadék: Az igazgatóságunk területére 212 január 1. és augusztus 13. közötti időszakban 228, mm csapadék hullott, amely a sokéves 1-8 havi átlag

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. november kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

ÉGHAJLAT. Északi oldal

ÉGHAJLAT. Északi oldal ÉGHAJLAT A Balaton területe a mérsékelten meleg éghajlati típushoz tartozik. Felszínét évente 195-2 órán, nyáron 82-83 órán keresztül süti a nap. Télen kevéssel 2 óra fölötti a napsütéses órák száma. A

Részletesebben

A LÉGKÖR SZERKEZETE ÉS ÖSSZETÉTELE. Környezetmérnök BSc

A LÉGKÖR SZERKEZETE ÉS ÖSSZETÉTELE. Környezetmérnök BSc A LÉGKÖR SZERKEZETE ÉS ÖSSZETÉTELE Környezetmérnök BSc A LÉGKÖR SZERKEZETE A légkör szerkezete kémiai szempontból Homoszféra, turboszféra -kb. 100 km-ig -turbulens áramlás -azonos összetétel Turbopauza

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. március kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya és

Részletesebben

Alapozó terepgyakorlat Klimatológia

Alapozó terepgyakorlat Klimatológia Alapozó terepgyakorlat Klimatológia Gál Tamás PhD hallgató tgal@geo.u-szeged.hu SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék 2008. július 05. Alapozó terepgyakorlat - Klimatológia ALAPOZÓ TEREPGYAKORLAT -

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Légköri vízzel kapcsolatos mérések TGBL1116 Meteorológiai műszerek

Légköri vízzel kapcsolatos mérések TGBL1116 Meteorológiai műszerek Légköri vízzel kapcsolatos mérések TGBL1116 Meteorológiai műszerek Bíróné Dr. Kircsi Andrea Egyetemi adjunktus DE Meteorológiai Tanszék Debrecen, 2009/2010 I. félév Levegő vízgőztartalma légnedvesség Kondenzálódott

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ A 2015/2016-ÖS HIDROLÓGIAI ÉVRŐL

ÖSSZEFOGLALÓ A 2015/2016-ÖS HIDROLÓGIAI ÉVRŐL A l s ó - T i s z a - v i d é k i V í z ü g y i I g a z g a t ó s á g 6 7 2 0 S z e g e d, S t e f á n i a 4. P f. 3 9 0 Telefon: (62) 599-599, Telefax: (62) 420-774, E-mail: titkarsag@ativizig.hu ÖSSZEFOGLALÓ

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

2009/1.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés

2009/1.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 1 / 7 2012.10.03. 10:44 2009/1.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 2009. január 16. A meteorológiai helyzet és várható alakulása Egy elvonuló hidegfront szombat reggelig főként

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Havi hidrometeorológiai tájékoztató

Havi hidrometeorológiai tájékoztató Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2011. január 1. Meteorológiai helyzet Az év első hónapja az átlagosnál melegebb és lényegesen csapadékszegényebb volt. A havi átlaghőmérsékletek országos területi átlaga

Részletesebben

1. A. Ismertesse a vízügyi igazgatási szervek árvízvédelmi feladatait! 1. B. Ismertesse a munkavédelem fogalmát, fő területeit és azok feladatát!

1. A. Ismertesse a vízügyi igazgatási szervek árvízvédelmi feladatait! 1. B. Ismertesse a munkavédelem fogalmát, fő területeit és azok feladatát! 1. A. Ismertesse a vízügyi igazgatási szervek árvízvédelmi feladatait! 1. B. Ismertesse a munkavédelem fogalmát, fő területeit és azok feladatát! 2. A. Foglalja össze hidrometriai (vízméréstani) ismereteit!

Részletesebben

2007/29.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés

2007/29.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 1 / 7 2012.10.03. 11:10 2007/29.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 2007. október 26. A meteorológiai helyzet és várható alakulása Az elmúlt napokban - a Kárpát-medence közelében

Részletesebben

Hajózás a Maros folyón

Hajózás a Maros folyón BORZA TIBOR osztályvezető Magyar Hidrológiai Társaság, XXXIV. Országos Vándorgyűlés Debrecen, 2016. július 6-8. Történeti áttekintés A meglévő állapot ismertetése Jogszabályi környezet Hidrológiai számítások

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. június - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves

Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves Leíró éghajlattan_2 Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves potenciális evapostranpiráció csapadék évszakos

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés

Hidrometeorológiai értékelés Hidrometeorológiai értékelés 2015 januárjában több mint kétszer annyi csapadék esett le az igazgatóság területére, mint a sok éves havi átlag. Összesen területi átlagban 60,4 mm hullott le (sok éves januári

Részletesebben

2014. november havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére

2014. november havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére 214. november havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: November hónap időjárását a sokévi átlagtól kevesebb csapadékmennyiségű,

Részletesebben

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudomány BSc Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának

Részletesebben

Vízminőségvédelem km18

Vízminőségvédelem km18 Vízminőségvédelem km18 2004/2005-es tanév I. félév 4. rész Dr. Zseni Anikó egyetemi adjunktus, SZE, MTK, ÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Vízkészlet-gazdálkodás ~ a természetes és felhasználható vízkészletek

Részletesebben

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A Érettségi tételek 1. A Témakör: A Naprendszer felépítése Feladat: Ismertesse a Naprendszer felépítését! Jellemezze legfontosabb égitestjeit! Használja az atlasz megfelelő ábráit! Témakör: A világnépesség

Részletesebben

A Balaton vízforgalmának a klímaváltozás hatására becsült változása

A Balaton vízforgalmának a klímaváltozás hatására becsült változása A Balaton vízforgalmának a klímaváltozás hatására becsült változása Varga György varga.gyorgy@ovf.hu VITUKI Hungary Kft. Országos Meteorológiai Szolgálat Az előadás tartalma adatok és információk a Balaton

Részletesebben

Havi hidrometeorológiai tájékoztató

Havi hidrometeorológiai tájékoztató Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2011. december Decemberben a hazánk csapadékszegény időjárását meghatározó anticiklonális időjárási helyzet megszűnt, és újra a ciklonok vették át az időjárásunk irányítását.

Részletesebben

AZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉS (ÁKK) EGYES MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI MÉHÉSZ NÓRA VIZITERV ENVIRON KFT.

AZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉS (ÁKK) EGYES MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI MÉHÉSZ NÓRA VIZITERV ENVIRON KFT. AZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉS (ÁKK) EGYES MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI MÉHÉSZ NÓRA VIZITERV ENVIRON KFT. A PROJEKT BEMUTATÁSA ÉS CÉLKITŰZÉSE Az Árvízi kockázati térképezés és stratégiai kockázati terv készítése (KEOP-2.5.0.B)

Részletesebben

JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM. 7. évfolyam

JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM. 7. évfolyam JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM 7. évfolyam A szilárd Föld anyagai és Földrajzi övezetesség alapjai Gazdasági alapismeretek Afrika és Amerika földrajza Környezetünk

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. március - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. augusztus kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Confederación Hidrográfica del Ebro AUTOMATA HIDROLÓGIAI INFORMÁCIÓS RENDSZER (A.H.I.R) AZ EBRO FOLYÓ VÍZGYÛJTÕ TERÜLETÉN

Confederación Hidrográfica del Ebro AUTOMATA HIDROLÓGIAI INFORMÁCIÓS RENDSZER (A.H.I.R) AZ EBRO FOLYÓ VÍZGYÛJTÕ TERÜLETÉN AUTOMATA HIDROLÓGIAI INFORMÁCIÓS RENDSZER (A.H.I.R) AZ EBRO FOLYÓ VÍZGYÛJTÕ TERÜLETÉN AZ INFORMÁCIÓS RENDSZER CÉLKITÛZÉSEI Árvízi elõrejelzés és menedzsment A vízkészletek optimalizálása és menedzselése

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. július Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

2007/22.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés

2007/22.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 1 / 7 2012.10.03. 11:13 2007/22.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 2007. szeptember 03. A meteorológiai helyzet és várható alakulása Az elmúlt héten az ÉKÖVIZIG működési

Részletesebben

Légköri áramlások, meteorológiai alapok

Légköri áramlások, meteorológiai alapok Légköri áramlások, meteorológiai alapok Áramlástan Tanszék 2015. november 05. 2015. november 05. 1 / 39 Vázlat 1 2 3 4 5 2015. november 05. 2 / 39 és környezetvédelem i előrejelzések Globális Regionális

Részletesebben

Négy, többé-kevésbé jól elkülöníthető évszak jellemzi Évi középhőmérséklet: 0-20 oc között mozog Évi közepes hőingása: A legmelegebb hónapok

Négy, többé-kevésbé jól elkülöníthető évszak jellemzi Évi középhőmérséklet: 0-20 oc között mozog Évi közepes hőingása: A legmelegebb hónapok Mérsékelt övezet Elhelyezkedés Négy, többé-kevésbé jól elkülöníthető évszak jellemzi Évi középhőmérséklet: 0-20 oc között mozog Évi közepes hőingása: A legmelegebb hónapok középhőmérséklete: 15-25 oc,

Részletesebben

Az általános földi légkörzés. Dr. Lakotár Katalin

Az általános földi légkörzés. Dr. Lakotár Katalin Az általános földi légkörzés Dr. Lakotár Katalin A Nap a Földet egyenlőtlenül melegíti fel máskülönbség légkörzés szűnteti meg légnyo- lokális (helyi), regionális, egy-egy terület éghajlatában fontos szerepű

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

FOGALMAK. exoszféra:

FOGALMAK. exoszféra: FOGALMAK Atmoszféra atmoszféra (légkör): a földet körülvevő gázréteg a légkör főbb alkotórészei: nitrogén (N2) 78,00 %; oxigén (O2) 21,00 %; argon (Ar) 0,9 %; széndioxid (CO2) 0,03% állandó gázok: változó

Részletesebben

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014. Április 2-3. Siófok Biró Marianna Simonffy

Részletesebben

A július havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az júliusi átlagtól

A július havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az júliusi átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 júliusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 59 mm (Drávaszabolcs) és 239 mm (Pankota) [Csongrád m.] között alakult,

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. szeptember - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. január kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján MHT Vándorgyűlés 2013. 07. 04. Előadó: Ficsor Johanna és Mohácsiné Simon Gabriella É s z a

Részletesebben

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Bevezetés A Föld teljes vízkészlete,35-,40 milliárd km3-t tesz ki Felszíni vizek ennek 0,0 %-át alkotják Jelentőségük: ivóvízkészlet, energiatermelés,

Részletesebben

A jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban

A jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban A jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban Blanka Viktória, Mezősi Gábor, Ladányi Zsuzsanna, Bata Teodóra Szegedi Tudományegyetem, Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék

Részletesebben

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 májusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 36 mm (Nyírábrány) és 163 mm (Tés) között alakult, az országos területi

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK Környezetvédelmi-vízgazdálkodási alapismeretek középszint 111 ÉRETTSÉGI VIZSGA 201. október 1. KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI

Részletesebben

A vízgazdálkodás helyzete VÍZGAZDÁLKODÁS. A vízgazdálkodás állami feladatai VÍZGAZDÁLKODÁS VÍZKÉSZLETGAZDÁLKODÁS

A vízgazdálkodás helyzete VÍZGAZDÁLKODÁS. A vízgazdálkodás állami feladatai VÍZGAZDÁLKODÁS VÍZKÉSZLETGAZDÁLKODÁS VÍZGAZDÁLKODÁS A vízgazdálkodás helyzete Magyarország jelenlegi vízügyi politikáját alapvetõen a vízgazdálkodásról szóló, többször módosított 1995. évi LVII. törvény határozza meg. Tartalmában tükrözi

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. február - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Dr. Lakotár Katalin. A Föld éghajlatai

Dr. Lakotár Katalin. A Föld éghajlatai Dr. Lakotár Katalin A Föld éghajlatai Az éghajlatot alakító tényezők a) Elsődleges tényezők: napsugárzás hőenergia eloszlása a földrajzi szélességhez igazodik éghajlati zonalitás felszín anyagi összetétele

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ A 2014/2015-ÖS HIDROLÓGIAI ÉVRŐL

ÖSSZEFOGLALÓ A 2014/2015-ÖS HIDROLÓGIAI ÉVRŐL A l s ó - T i s z a - v i d é k i V í z ü g y i I g a z g a t ó s á g 6 7 2 0 S z e g e d, S t e f á n i a 4. P f. 3 9 0 Telefon: (62) 599-599, Telefax: (62) 420-774, E-mail: titkarsag@ativizig.hu ÖSSZEFOGLALÓ

Részletesebben

A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése

A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése Numerikus modellezési feladatok a Dunántúlon 2015. február 10. A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése Torma Péter Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. november Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 25. KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK 2007. május 25. 8:00 EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati

Részletesebben

VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek

VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek VÁZLATOK XV. Vizek a mélyben és a felszínen Állóvizek folyóvizek Az állóvizek medencében helyezkednek el, ezért csak helyzetváltoztató mozgást képesek végezni. medence: olyan felszíni bemélyedés, melyet

Részletesebben

Operation and most important results of the Bükk B Karst Water Monitoring System between 1992-2010. 2010 szló Miskolci Egyetem University of Miskolc

Operation and most important results of the Bükk B Karst Water Monitoring System between 1992-2010. 2010 szló Miskolci Egyetem University of Miskolc Bükki Karsztvíz Észlelő Rendszer (BKÉR) (Észak-Magyarország) g) 1992-2010 2010 közötti k működése és s főbb f kutatási eredményei Operation and most important results of the Bükk B Karst Water Monitoring

Részletesebben

2009/19.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés

2009/19.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 1 / 5 2012.10.03. 10:39 2009/19.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 2009. július 7. A meteorológiai helyzet és várható alakulása (OMSZ) Az elmúlt napban a vízgyűjtőkön területi

Részletesebben

2015. november havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére

2015. november havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére 215. november havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: November hónap időjárását a sokévi átlagnak megfelelő csapadékmennyiség

Részletesebben

4A MELLÉKLET: A1 ÉRTÉKELÉSI LAP: komponens

4A MELLÉKLET: A1 ÉRTÉKELÉSI LAP: komponens 4A MELLÉKLET: A1 ÉRTÉKELÉSI LAP: komponens A LERAKÓBAN KELETKEZETT GÁZ EMISSZIÓS TÉNYEZŐJE [1 = alacsony kockázat, 5 = magas kockázat] Lerakóban keletkezett A1 B1 C1 *1 A hulladék vastagsága a talajvízben

Részletesebben

RENDKÍVÜLI METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ. az ADUVIZIG működési területére 2013. február 05.

RENDKÍVÜLI METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ. az ADUVIZIG működési területére 2013. február 05. ALSÓ-DUNA-VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG 6500 Baja, Széchenyi I. u. 2/C. Tel.: 79/525-100 Fax: 79/325-212 e-mail: titkarsag@aduvizig.hu weblapcím: www.aduvizig.hu RENDKÍVÜLI METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ

Részletesebben

Éghajlati információkkal a társadalom szolgálatában

Éghajlati információkkal a társadalom szolgálatában ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT Éghajlati információkkal a társadalom szolgálatában Bihari Zita, Kovács Tamás, Lakatos Mónika, Szentimrey Tamás Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati Osztály Alapítva:

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Földrajz középszint 0521 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 16. FÖLDRAJZ KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM 1. FELADAT 1. rész Földközi-tenger: 2., 3. Balti-tenger:

Részletesebben

KÖZÉP-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG. Az árvízkockázati térképezés információs eszközei

KÖZÉP-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG. Az árvízkockázati térképezés információs eszközei KÖZÉP-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG Az árvízkockázati térképezés információs eszközei Előadó: Kummer László Célkitűzés az Európai Parlament és a Tanács 2007/60/EK sz. Irányelv az

Részletesebben