Szép Magyarország 2010/3. szám Ára: 495 Ft

Átírás

1 Szép Magyarország 2010/3. szám Ára: 495 Ft Veszprém megyei vártúrák A Balaton-felvidék természeti kincsei

2 Szép Magyarország elôfizetés ajándékkal Fizessen elô barátainak, szeretteinek, üzleti partnereinek, munkatársainak, vagy önmagának a Szép Magyarország magazinra, és ha szeptember 15-ig beérkezik hozzánk a megrendelése, akkor ajándékot adunk elôfizetése mellé! Hat lapszámos 2970 forintos elôfizetése mellé most plusz két lapszámot adunk ajándékba! A két ajándék lapszámot az alábbi kiadványaink közül lehet kérni: 2007/1, 2007/2, 2007/3, 2008/1, 2008/2, 2008/3, 2009/1, 2009/2, 2009/3, 2009/TÉL (Az egyes lapszámok tartalmáról a oldalon talál információt.) Kérjük, hogy a megrendelésük elküldésekor, az Önök és a megajándékozott adatai mellet tüntessék fel azt is, hogy melyik két lapszámot kérik ajándékba, és azt kinek postázzuk. A tíz, itt feltüntetett régi lapszámunk együtt is megrendelhetô: Ára: 3890 Ft (postaköltséggel) Megrendelésüket leadhatják: en: kiado@szepmagyarorszag.hu telefonon: (06 1) telefaxon: (06 1) személyesen vagy levélben: Civertan Bt. (1064 Budapest, Izabella u. 69. fsz. 2.) formanyomtatvány kitöltésével: Fényképezés: légifotózás helikopterrel és air robottal professzionális épületfotózás eseményfotózás Grafikai munkák: teljes körû arculattervezés, logó tervezés kiadványtervezés nyomdai elôkészítés nyomdai munkák menedzselése Internetes fejlesztések: weboldalak tervezése és menedzselése oldalak látogatottságának és hatékonyságának növelése Egyedi termékek tervezése és kivitelezése: kártyák képeslapok térképek információ, megrendelés: levélben vagy személyesen: 1064 Budapest, Izabella u. 69. fsz. 2. telefon: (06 1) , civertan@civertan.hu, skype: civertan, web:

3 Szép Magyarország 3 Kedves Olvasóink, Bukovszky Balázs Hét vár történetét ismerhetik meg ebben a lapszámban. Bár egy megyén belül találhatóak, egymástól nem nagy távolságra, bejárásuk még sem egynapos túra. Sorsukban sok a közös pont, történetük mégis mindig egyedi. Jelenlegi állapotuk is nagyon különbözô, hiszen van, ahol évek óta tudatos fejlesztés folyik, van, ahol elôkészítés alatt vannak a rekonstrukciós munkák és van, ahol még további régészeti feltárásokra van szükség, hogy megismerhessük a vár múltját. Sôt van olyan vár is közöttük Csobánc, ahol bárki részese lehet a vár megmentésének, ha kedvet érez hozzá. Jelenkori történetükre jellemzô, hogy majdnem mindegyik vár gazdag évek óta sikeres programmal, rendezvényekkel várja a vendégeket. A belépôjegyekbôl, programokból befolyt összeget pedig a legtöbb helyszínen a várak fenntartására és helyreállítására fordítják, így minden egyes látogató hozzájárul a várak újjászületéséhez. A hét vár sokszor állta útját a hazánkra törô ellenségnek, múltjuk lapjain hôsiesen megvívott csaták emlékei sorakoznak. Az elhagyatottsággal, a múló idôvel, amely lassan felmorzsolja a legerôsebb kövekbôl rakott falakat is, már egyre nehezebben küzdöttek. Szerencsére akadnak olyan emberek, akik fontosnak tartották és tartják, hogy ezek a várak ne csak néhány megmaradt faldarabbal, töredékkel emlékeztessenek dicsô napjaikra. A falak megôrzése, védelme és helyreállítása mellett legalább olyan fontos, hogy élettel is megtöltik a várakat. Nem egynapos túra bejárni a lapszámban bemutatott várakat, írtam a bevezetô elsô felében, azonban mindenképpen érdemes, hiszen aki három éven belül felkeresi mind a hét várat, és az erre a célra kiadott füzetbe összegyûjti a hét pecsétet, az értékes ajándékokat nyerhet minden év végén. Az igazi nyeremény azonban a gyönyörû táj, a természeti és kultúrtörténeti értékek sokszínû gazdagsága, amely a várakat körülveszi. A hét vár szisztematikus felkeresése jó ok lehet arra, hogy alaposan megismerjék a Bakony és a Balaton-felvidék valamennyi szépségét, a magyar történelem néhány jeles eseményének helyszínét. Jó olvasást és utazást kívánva, Üdvözlettel: Bukovszky Balázs alapító-fôszerkesztô Olvassa online is: Szép Magyarország magazin (VII. évfolyam, 3. szám) Kiadó: Civertan Bt. Fôszerkesztô: Bukovszky Balázs Címlapfotó: Sümeg vára ( Külön köszönet Dénes Józsefnek a várak történetének összeállításához nyújtott segítségéért A szerkesztôség címe: Civertan Bt Budapest, Izabella u. 69. fsz. 2. Telefon/fax: (06 1) kiado@szepmagyarorszag.hu Lapterv és nyomdai elôkészítés: Civertan Bt. Nyomda: SOTA Print Elôfizetési díj 6 lapszámra: 2970 Ft ISSN

4 Utazáshoz nélkülözhetetlen! Naprakész utazási információk, tartalmas írások, látványos illusztrációk. A Szép Magyarország magazin tematikus lapszámai megrendelhetôk a kiadónál: Ár: 495 Ft/darab + postaköltség Kedvezmények: 4 lapszám együtt: 1600 Ft (postaköltséggel) 10 lapszám együtt: 3890 Ft (postaköltséggel) Rendelje meg még ma! Tel.: (1) kiado@szepmagyarorszag.hu /3 Tata 2008/1 Esztergom 2008/2 Tolna-megyei várak 2008/3 Fertô-táj 2009/1 Római limes 2009/2 Északi várak 2009/3 Királynék 2009 TÉL Visegrád 2010/1 Pannónia útjain 2010/2 Aggtelek

5 Szép Magyarország 5 tartalom Hétpecsétes vártúrák 6 Várpalota 8 Nagyvázsony 11 Szigliget 14 Csobánc 17 Sümeg 20 A sümegi püspöki palota 23 Somló 24 Csesznek 27 Balaton-felvidéki Nemzeti Park 30 Gyereksarok 34

6

7 Alapito Okirat Adatik tudtára Mindenkinek akit illet, hogy az Úr évének december havának 9-cedik napján, Sümeg Várában titkos haditanácsot tartván az Veszprém megyében lakozó öt Vár: Csesznek, Nagyvázsony, Sümeg, Szigliget és Várpalota kapitányai, valamint az nevezetes Veszprém megyei Kincstári Vagyoni Igazgatóság fotanácsnoka azon elhatározásra jutának, hogy közösen Véd-és dacszövetséget hozának létre Veszprém Megyei Várak Fokapitánysága néven, mely által az érdeklodo nagyközönség részire az Várak építését, szépítését és bémutatását szem elott tartván, ezen dolgok megcselekvését tuzvén zászlajokra közös fellépést szorgalmazának, az hírneves Veszprém megyei Várak még ismertebbé való tételének érdekiben. Jelen alapító okírat pediglen kedves Mindnyájunk egyetértésébol született meg vala, melynek tanúbizonyságát adván aláírásunkkal egyetemben e helyütt hitelesítettünk. Kiállíttatott vala: Sümeg Várában, december hó 9-cedik napján Nagy Ferenc - a Cseszneki Vár kapitánya Tupcsia Péter - a Nagyvázsonyi Vár kapitánya Papp Imre - a Sümegi Vár kapitánya Pál József - a Szigligeti Vár kapitánya Szabó Pál Csaba - a Várpalotai Vár kapitánya valamint a Kincstári Vagyoni Igazgatóság Veszprém Megyei Kirendeltsége Kiegészíttetett vala az Csobánc és az Somló Várak csatlakozásával szeptember 17-dik napján Német Gyula - a Csobánci Vár kapitánya Kiss Róbert Tamás - a Somlói Vár kapitánya

8 8 Szép Magyarország Várpalota Thury-vár A város központjában álló, szabályos négyszög alaprajzú, belsôtornyos vár Magyarország egyik legrégebbi, fennmaradt középkori vára. Megôrizte számunkra a vár 16. századi formáját Giulio Turco 1572-ben készült rajza, azonban a korai építési periódusok esetében még sok tisztázásra váró részlet. Thury-vár fotó: Pintér László legrégebbi vár ezen a területen a mai városközponttól északra nagyjából 5 kilométerre egy sziklacsúcson emelt romjaiban ma is megtekinthetô Bátorkô vára volt, melyet már egy a 14. században kelt oklevél is megemlít. Bátorkôt a késôbbi birtokos Csákok más várakkal együtt 1326-ban elcserélték Károly Róbert királlyal, kiemeltebb szerephez pedig Nagy Lajos király idejében jut, amikor az egyik legjelentôsebb birtokos családhoz, a Kontokhoz került a terület. A Kontok itt kialakított családi tartózkodási helye a korábbi feltételezésekkel ellentétben nem a bátorkôi várban, hanem az újonnan emelt pompás palotájukban lehetett. (Kont Miklós korának egyik legbefolyásosabb fôura volt, 1356 és 1367 között a nádori tisztséget is betöltötte.) A ma is látható vár elsô részeit Kont Miklós unokája, Újlaki Miklós kezdte építeni, valamikor az 1440-es évek táján, erre utal az a fennmaradt országgyûlési rendelet, amely 1445-ben néhány nagyhatalmú család által Albert király idejében épített vár lerombolását rendelték el. Ebben az okiratban szerepel kivételként Palota, melynek fennmaradását engedélyezik. Ebbôl következtethetôen miután Albert király között uralkodott, Újlaki Miklós a vár építését 1437 után kezdhette meg. Azonban az 1960-as évek elején végzett ásatások négy épület maradványait tárták fel a vár területén, amelyek padlószintje alacsonyabban volt a jelenleginél és építési stílusjegyeik alapján is jóval korábbiak a várnál. Feltárásra került egy 9 méter széles és több mint 30 méter hosszú palota épület, a kápolnaszárny, egy emeltes épület, amely a palota lovagtermi szárnya lehetett. A negyedik két helyiséges épülethez kapcsolódott az a kb. 30 méter magas torony, amely a palota bejáratát védhette. A gótikus világi építészet kevés hazai emléke közé tartozó leletegyüttes értékét a palota falain fennmaradt gótikus falfestmények emelik. Az itt kialakuló településnek is nevet adó, fényûzô palota építése a Kont család birtokosságához köthetô, akik a 14. században ezen a helyen Bátorkô várának közelében egy a rangjukhoz méltó és a várnál kényelmesebb otthont emeltek. Ennek a palotának az épületeit is felhasználva emeltette a várat a 15. század közepén az Újlaki család. A Magyarország legjelentôsebb fôúri családja közé tartozó Újla

9 Szép Magyarország 9 kiaknak a várat építtetô Újlaki Miklós erdélyi vajda, macsói bán, bosnyák király is volt jelentôs birtokaik voltak az ország más területein is, ennek ellenére Palotát jelentôs családi központjuknak tekinthetjük. (Bátorkô vára az ô idejükben veszítette el fokozatosan a jelentôségét.) Újlaki Miklós fia, Lôrinc 1524-ben utód nélkül halt meg vele kihal az Újlaki család is, özvegye pedig Móré Lászlóhoz ment feleségül, aki rablólovagként rettegésbe tartotta a környéken élôket és az itt átutazókat is. (Ettôl kezdôdôen a Rákóczi szabadságharcig bezárólag sok nehéz év várt a Palotaiakra.) A birtok jogos örökösének számító Szapolyai János megelégelve Mórénak a környék lakosságát és az itt átutazókat sanyargató, kirabló életmódját királyi sereget küldött Palota elfoglalására, melyhez török katonák mellet 50 felvidéki bányászt is rendeltek, hogy a várfalakat segítsé gükkel aláaknázzák. A várat kemény küzdelem árán tudták csak el foglalni a királyi csapatok és ez a masszív ellenállás a késôbb évtizedekben is jellemzô volt az erôdítményre. Palota legdicsôségesebb lapjaira kívánkozik az 1559 és 1566 közötti idôszak, amikor Thury György volt a vár kapitánya. A környezô területeken egyedüliként még magyar kézen lévô vár ellen 8000 emberrel vonult fel a török júniusában. Az Arszlán budai pasa által vezetett csapatok jelentôs kárt tettek a várban és a maroknyi vé dôsereg is már erejének a végén járt, amikor a törökök azt hívén, hogy érkezik a magyar király felmentô serege, elvonultak a vár alól. Palota egészen 1593-ig hét ostromnak is ellenállva maradt ma gyar kézen, akkor négynapi, igen heves török támadás után a várvédôk kénytelenek voltak feladni az erôsséget. Palota végleges felszabadulására 1687-ben került sor, azonban addigra a vár környezetében lévô falvak elnéptelenedtek, elpusztultak a sorozatos harcokban. Palota új birtokosa a Zichy család lett és a terület gyors fejlôdésnek indult, aminek lendületét azonban meg törte a Rákóczi szabadságharc, ugyanis Palota a kurucok egyik erôssége volt, melyet sokáig ezúttal sem tudott elfoglalni az ellenség, de a település kirablását és felgyújtását nem hagyták ki. Palota látképe Rézkarc (részlet) Rekonstrukciós elképzelés a várról grafika: Ferenc Tamás A kuruc háború után, az 1700-as évek elejére Palota vára elveszítette hadi jelentôségét. A Zichyek egészen 1890-ig voltak tulajdonosai a várnak, birtokosságuk alatt sor került a harcok során megsérült falak helyreállítására, késôbb pedig a funkcióváltoztatással együtt járó kényelmi és gyakorlati átalakításokra, fejlesztésekre. A magyar állam 1930-tól tulajdonosa a várpalotai várnak, melynek falai közt napjainkban a Magyar Vegyészeti Múzeum és a Várpalota Bányászattörténeti Gyûjteménye tekinthetô meg. Napjainkban A Nemzeti Örökség részét képezô Thury-vár Magyarország egyik leg régebben fennmaradt középkori vára, amelyben a 600 éves fennmaradása és a számos átépítés következtében, a gótikától a késô klasszicizmusig különbözô építészeti stílusok nyomai láthatók. Az egykori palotarész az ország egyetlen megmaradt 14. századi fôúri palotabelsôjét reprezentálja, ahol eredeti gótikus falképek is fennmaradtak. A vár épületében mûködik a Magyar Vegyészeti Múzeum és Várpalota Bányászattörténeti Gyûjteménye. A Vegyészeti Múzeum Közép-Európa egyetlen ilyen jellegû, önálló múzeuma. Kiállítása ennek megfelelôen egyedülálló. Látogatói megismerhetik a hazai vegyipar és vegyipari kutatás fejlôdésének fôbb eredményeit, megtekinthetnek számos vegyipari gépet és berendezést. A múzeumnak könyvtára és kutatóhelyiségei is mûködnek az épületben. A másik állandó kiállítást, a Bányászattörténeti Gyûjteményt a vár délnyugati szárnyában található, amelyet a Sopronban található Központi Bányászati Múzeum mûködtet 1976 óta, a várpalotai bányászat megkezdésének 100 éves történetére emlékezve. A gyûjtemény bemutatja a bányászat történetét, eszközeit, számos mozgó makett segítségével megismerhetjük a szén felszínre kerülésének, további feldolgozásának folyamatait. Folyamatban van a mûemlék épület építészeti felújítása és látogatóbarát fejlesztélse. Az uniós támogatással megvalósuló munkák során a földszinten kiállítótermek és egy étteremnek hasznosítható szárny létesül. Az épület felújított vizesblokkokkal, pelenkázóval, gyer mekfoglalkoztatóval bôvül. A második szinten rendezvény és konferenciatermek létesülnek és egy ajándékboltot is nyitnak. A várudvaron szabadtéri színpad és filmszínház kap helyet.

10 10 Szép Magyarország várpalota 2010 Programok Mátyás, az igazságos Reneszánsz Fesztivál augusztus 6-8. Helyszín: Várpalota, Thury-vár, Hunyadi Mátyás tér XXV. Várpalotai Napok szeptember 3-5. Helyszín: Várpalota, Thury-tér T o v á b b i Szindbád Nonprofit Kft. Várpalota, Szent István u. 14. telefon: (06 88) i nformáció Trianon Múzeum A Zichy család által épített kastélyban látható az I. világháborút lezáró trianoni békeszerzôdésre emlékezô állandó kiállítás. Nyitva tartás: kedd csütörtök: óráig péntek vasárnap: óráig hétfô: szünnap A Múzeum egész évben látogatható! Villámposta: kolozsvar@index.hu

11 Szép Magyarország 11 Nagyvázsony Kinizsi-vár Nagyvázsony és Kinizsi Pál neve szorosan összefonódott a magyar nép emlékezetében. A híres törökverô személyét a nép hagyomány olyan szorosan kötötte Nagyvázsonyhoz, hogy egyenesen úgy tartották: már a gyermekéveit fiatalkori éveit is ezen a tájon töltötte. Bár Kinizsi születésérôl és ifjúkori éveirôl semmi biztosat nem tudunk, nem valószínû, hogy itt nevelkedett volna. Az azonban tény, hogy 1472-tôl 1494-ig Nagyvázsony birtokos ura volt. A vár látképe délrôl fotó: Tupcsia Péter rról sem maradt fenn sem írásos, sem tárgyi bizonyíték, hogy Kinizsi idejében milyen építkezések folytak a nagyvázsonyi várban, de nehezen képzelhetô el, hogy Kinizsi idejébe nem fejlesztették volna az erôsséget akkor, amikor a településen több épület is ôrzi Kinizsi teremtô akaratának az emlékét. (Ilyen például az 1483-ban alapított pálos kolostor építése vagy a plébániatemplom bôvítése.) A nagyvázsonyi vár legkorábbi részeit Vázsony középkori birtokosai, a Vezsenyiek emeltették. Ôk 1384-ben kaptak várépítésre engedélyt Mária királynétól, azonban ezt a várat az úgynevezett Zá dorvárat Vázsonytól mintegy 6 kilométerre, egy dombsor gerincén építették fel. A vár így meglehetôsen messze esett a településtôl, ráadásul egy vita miatt aránylag hamar el is kellett hagynia a családnak. Ezután emelhették a település és az itt elágazó fôutak közelébe azokat az épületeket, amelyek a mai vár magját jelentették. Az építkezés megkezdésérôl nem áll rendelkezésünkre pontos adat, de az építési stílus alapján a 15. század elejét tartják a legvaló színûbbnek a szakemberek. A vár legkorábbi részei közé sorolták sokáig a lakótornyot, azonban egy, az elmúlt években végzett kutatás alapján arra a következtetésre jutottak a régészek, hogy a lakótorony csak késôbb, már Kinizsi birtokosságának idejében épülhetett. A legújabb vélemények szerint a Vezsenyi család vára minden valószínûség szerint a mai belsô várral lehet azonos. Az ô idejükben egy L alakú palotaszárny állhatott a téglalap alaprajzú területen, szabadon álló kaputoronynyal és külsô kerítésfallal körülvéve. A vár legjellegzetesebb, már messzirôl látható része, a több mint 20 méter magas lakótorony nagymértékben megôrizte eredeti kialakítását. Megközelítése egykor az elsô emeleten nyíló csapóhídként leengedhetô ajtón keresztül volt lehetséges. Errôl a szintrôl csigalépcsô vezet az emeleti részekre. A második szinten volt a lo vagterem, a harmadik emeleten pedig a nôi lakosztályt alakították ki. Szintjein ma különbözô kiállítások tekinthetôek meg (segítségükkel megismerhetik Kinizsi Pál korát). Az egy késôbbi korszakban kialakított ágyúteraszról pedig nagyszerû rálátás nyílik a környezô domb vidékre. Innen fentrôl jól áttekinthetô az egykori vár bonyolult alap rajza is.

12 12 Szép Magyarország Kinizsi sok idôt töltött az otthonától távol, hiszen szinte folyamatosan harcolt a török ellen, azonban 1483-tól egy hosszabb békeidôszak köszöntött be a törökkel vívott harcokban jelentôs mértékben köszönhetôen Kinizsi sikereinek és ezek az évek lehetôséget adhattak arra, hogy Kinizsi figyelmét birtokának a fejlesztésére összpontosíthassa. Ekkor került sor a pálos kolostor alapítására és feltehetôleg ekkor került sor a várban lévô palotaszárny bôvítésére is: kiépítették az északnyugati szárny második emeletét, építették át az északkeletit. A palotaszárnyban szintenként 4-6 nagyobb méretû helyiség lehetett, mellettük pedig kialakításra került egy lovagterem és egy házi kápolna is. A kétemelet magas, barbakán jellegû, majdnem patkó alakú kapuvédômû valószínûleg 1490 után épült. Bejáratához melyet egy keskeny, kétemeletes, kiugró kaputorony védett cölöpökön álló fa híd vezetett. Az épületegyüttesnek ekkor kialakult alaprajza alig vál tozott az elkövetkezô évszázadokban. Kinizsi halála után felesége még hosszú évtizedekig élt a várban, az ô halála után azonban a vár fokozatosan végvárra alakult át. A vázsonyi vár a török idôkben rövid ideig volt csak az ellenség kezén, a Rákóczi szabadságharc után hadászati jelentôsége már nem volt. Az 1652-tôl birtokos Zichy család a vártól távolabb, a Veszprémbôl Tapolcára vezetô út mellett építette fel fôúri otthonát a 18. század má sodik felében. A vár mûemléki helyreállítását 1955-ben kezdték el. Kinizsi Pál emléke A vártól kényelmes sétára (a temetô melletti út vezet oda), azonban már erdôs területen állnak az egykori Szent Mihály-kolostor romjai. A magyarországi késô gótikus egyházi építészet jelentôs emlékét a fennmaradt oklevél szerint 1483-ban alapította Kinizsi Pál és apósa, Magyar Bálint. Azonban minden jel szerint a családi temetkezôhelynek szánt épületegyüttes építését már korábban táján megkezdték. Annak ellenére, hogy a kolostorban aránylag rövid ideig tartózkodtak a pálos szerzetesek, az itt folyó szellemi és alkotómunka magas színvonalát jól mutatja az itt készült kódexek közül az a négy, amelyet ma is ismerünk (a Festetics-, Czech-, A pálos kolostor romjai fotó: Opitz Tamás Plébániatemplom fotó: Opitz Tamás a Peer- és a Gömöry-kódex). Kinizsit halála után végakaratának megfelelôen a pálos kolostor templomában temették el. Vörösmárvány sírköve összetörve és hiányosan, de nagyobb részben megkerült, miként megvan az egykor vele együtt eltemetett sodronyos páncélingje, sisakja és kétélû pallosa is. A kolostort 1543-ban hagyták el a pálosok, az épületegyüttest késôbb a környékbeli földesurak robbantottak fel, nehogy a török kezére jusson. Plébániatemplom A egykor a Mindszentek tiszteletére, majd újjáépítése után Szent István tiszteletére szentelt templom elsô ismert említése 1425-bôl származik, és mivel ebben az oklevélben javításokról van szó, az is biztos, hogy az épület ekkor egy ideje már állt. A régészeti kutatás egy a század fordulóján emelt a mainál kisebb méretûszentély maradványait tárta fel az épületben, a templomhajó alapterülete azonban már ebben a korai idôszakban is megegyezett a mai méreteivel. (A végét teljes szélességében kitöltötte az akkori torony, a templom bejárata pedig nem a torony alatt, hanem a templomhajó oldalán volt.) A hagyomány szerint ide temetkeztek a birtokos Vezsenyiek (minden valószínûség szerint ôk voltak az épít tetôk is). A templom jelentôs átalakítására és bôvítésére templomtorony alatti falban elhelyezett tábla szerint Kinizsi Pál idejében, 1481-ben került sor. Ekkor a jelentôsen kibôvített szentélyt sekrestyével toldották meg, a falakat belül freskókkal díszítették. A török idôkben a falu lakói elhagyták a templom környékét (inkább a biztonságot jelentô várhoz költöztek át), ennek következményeként a nagyszerû épület pusztulásnak indult. A templomépület viszonylag jó állapotban vészelhette át a nehéz idôket, erre utal, hogy a Zichy család birtokosságának idejében, 1740-ben sorra kerülô helyreállítás során a gótikus részleteket nagymértékben meghagyták. Jelentôs átépítésre csak a torony esetében került sor ami minden való színû ség szerint leomolhatott és ekkor került sor a templom új, szobrokkal díszített barokk kapuzatú bejáratának a kialakítására is.

13 Szép Magyarország Programok Kiállítások Vártörténeti kiállítás Helytörténeti kiállítás 3000 db-os történelmi katona-kiállítás Történelmi Panoptikum Életnagyságú viaszfigurák Géza Fejedelemtôl Hunyadi Mátyásig Kôtár 3D vár-, és légifotó kiállítás Rézmûves Mûhely Céhes emlékszoba Sedlmayer János életmû kiállítása további látnivalók Schumacher-ház (Szabadtéri Néprajzi Múzeum) Nagyvázsony, Bercsényi u. 21. Nyitva: május 1 és szeptember 30 között Posta Múzeum Nagyvázsony, Temetô u. 1. Nyitva: április 1 és október 31 között Kovács Múzeum Nagyvázsony, Kossuth L. u. 35. Bejelentkezéssel látogatható: rendezvények Várjátékok Július 1. augusztus 20. minden nap 11 és 15 órakor Várjátékok, reneszánsz vigasságok a Kinizsi Várban. Humorral, zenével, tánccal fûszerezett idôutazás, ahol a látogató is részese lehet a történelmi forgatagnak, betekinthet a középkori várvédôk életébe. Bajvívás, dárdavetés, íjászat, hastánc. A bemutató után lehetôség nyílik a programban használt fegyverek megtekintésére, kipróbálására. Információ, bejelentkezés: Tel.: (00 36) turistaszallo@nagyvazsony.hu DumaVölgy HumorVár Július 23. augusztus 1. Nagyvázsony 2007-tôl tagja a Mûvészetek Völgyének, mint VölgyTornác. A községben a fesztivál ideje alatt zajlik a DumaVölgy HumorVár 10 napos esti jókedvsorozata, amelynek fôszereplôi a DumaSzínház és a Showder Klud sztárjai, valamint a humor és a jókedv számos képviselôje. Mindemellett napközben a hadkultúra és a vitézség is hangsúlyos szerepet kap a község és a vár rendezvényeiben. Hagyományteremtô módón, az idei évtôl a humoristák idegenvezetésében is megismerhetik településünket, látnivalóinkat. Információ: Szent Mihály nap, marha(nagy) hajtás, szüreti mulatság Szeptember utolsó hétvégéjén Szeretné megmutatni gyermekének, unokájának, milyen is (volt) az, amikor végighajtották a csordát? Szeretne végig nézni egy látványos lovasbemutatót csikósokkal, ügyességi versenyekkel? Szívesen részt venne egy zenés, menettáncos fergeteg- forgatag-fogatos szüreti felvonuláson, ahol a környék boraiból még kóstolóval is megkínálják? Ha igen, akkor szeretettel várjuk Nagyvázsonyba, rendezvényünkre! Marha(nagy)hajtás-utolsó ôszi csordabehajtás Szüreti felvonulás fogatokkal, menettánccal, kínálással Folklór mûsorok, kulturális rendezvények Lovas programok Fôzôverseny kóstolással Kézmûves vásár Adventi örömök Élô betlehem Szabadtéren megcsodálható élô állatokkal, életnagyságú szalmabábokkal felállított Betlehemhez várjuk mindazokat, akiknek többet jelent a karácsony a vásárlásnál. Életnagyságú betlehem, élô állatokkal Szabadtéri pásztorjáték Helyi közösségek alkalomhoz illô mûsorai Adventi és betlehemi kiállítások Családi játszóház Adventi koncertek nagyvázsony

14 14 Szép Magyarország Szigliget a Balaton vára Szigliget vára idén ünnepli építésének 750. évfordulóját. A Balatonra és a környezô tájra csodálatos körpanorámát nyújtó erôsség ünneplésére és népszerûsítésére az alkalomhoz illô színes programkínálat kapcsolódik az idei évben, a Várgalériában pedig vártörténeti állandó kiállítás nyílt. A vár látképe fotó: tapolcai medence délnyugati részén emelkedô vulkanikus hegy tetején a pannonhalmi bencések emelték az elsô várat 1260 és 1262 között. A vár építésére IV. Béla adta a Balaton egyik szigetét (Szigligetet) a pannonhalmi apátságnak. A Várhegy legmagasabb pontján egy keskeny sziklaplatón felépült vár annyira megtetszett a királynak, hogy 1262-ben visszacserélte más birtokokat adva érte a bencéseknek és mint királyi várat a Pok nemzetséghez tartozó Móriczhidai családra bízta. A vár legkorábbi része egy mindkét végén toronnyal megerôsített palota volt ban kezdett a vár alatt, a mai falu helyén egy új település kialakulni, melyet a 15. század elején Újfalunak vagy Szigligetnek neveznek. A Móriczhidai család ezután még mintegy száz évig volt birtokos Szigligeten, és feltehetôen ebben az idôben kerülhetett sor a vár jelentôsebb bôvítésére, például a felsôvár kiépítésére, mellyel a hegytetô platójának teljes területe beépítésre került. A Móriczhidaiak ben kölcsönös örökösödési szerzôdést kötöttek a Laczk családdal, és bár a család nem halt ki, I. Ulászló Szigligetet 1441-ben a Laczk családdal rokon Némai Kolos Jeromosnak adományozta. Újlaky Lõrinc halála után 1521-ben a Móriczhidaiakkal rokonságban álló tóti Lengyel család szerezte meg a várat. A mohácsi csata után I. Ferdinánd a Szapolyai Jánoshoz csatlakozó Lengyel család birtokait, köztük Szigliget várát is elvette, és enyingi Török Bálintnak adományozta. A várat azonban Kulcsár István porkoláb nem akarta átadni Török Bálint megbízottjának, Martonfalvay Imre deáknak, aki naplójában írta le a vár elfoglalásával kapcsolatos eseményeket. Az ostrom után Török Bálint Imre deákot nevezte ki a vár kapitányává, aki azonnal hozzálátott annak kijavításához és a középkori várnak a kor harcászati követelményeinek megfelelô átalakításához. Martonfalvay elôször a külsô várat építette ki, és a belsô várban 1953-ban feltárt kör alakú kútszerû vízgyûjtôt ásatta ki, melynek fenekét Martonfalvay ólomlemezekkel záratta le, nehogy a víz megszökjön belôle. Ezeknek az építkezéseknek során alakult ki a várnak

15 Szép Magyarország 15 Rekonstrukciós elképzelés a várról grafika: Ferenc Tamás az az alaprajza, melyet Giulio Turco 1569-ben készített rajzai örökítenek meg. A vár 1547 körül került vissza a Lengyel család birtokába, kapitánya Lengyel Brigitta férje, Magyar Bálint lett. Magyar Bálint 1571-ben már betegen feküdt Szigliget várában, de mégis visszaverte a török támadásokat május 12-én kelt oklevelében Pármás János arról értesíti Nádasdy Ferencet, hogy Magyar Bálint meghalt ban Lengyel János, 1630 körül Lengyel Boldizsár volt a várkapitánya. A vár ôrsége 12 huszárból, 25 gyalogosból és 1 tüzérbôl állt. Boldizsár után Gáspár a várkapitány, aki saját költségén hajókat készíttetett a török elleni védelem céljaira. A hódolt ság végén a még mindig Lengyel család birtokát képezô Szigliget vára elvesztette hadi jelentôségét. Javításaival senki sem tö rôdött, így lassan pusztulásnak indult. A 17. század végén villámcsapás kö vetkeztében a vár legnagyobb része leégett, majd a még álló épületek lerombolását I. Lipót császár rendelte el. II. Rákóczi Ferenc szabadságharca idején a kuruc seregek a várat már nem használták, fokozatosan romba dôlt, köveit a lakosság széthordta. A még megmaradt falakat 1931-ben, 1953-ban és ban erô sí tet ték meg. Az elmúlt évtizedekben végzett feltárások során kü lön bö zô korszakokból , illetve századi épületek maradványait tárták fel a vár területén. A vár mai formába történô felújításának munkálatai 1991-ben kezdôdtek, el és a mai napig a zajlanak. Az elmúlt évek munkájának köszönhetôen az alsóvár feltárásával azonosítható volt a teljes várudvar és az itt állt épületek nagyobb Csodás panoráma fotó: része, elkészült a felsôvárban lévô kútszerû ciszterna rekonstrukciója és a rondella gyilokjárója is megújult. Az alsóvár kutatása után sor került a felsôvár régészeti feltárására is, melynek végeredményeként többek között sor került a palotaszárny egy részének, a kápolna alsó helyiségének helyreállítására is. Jelenleg a vár ke zelôje a Szigligeti Önkormányzat.

16 16 Szép Magyarország Elmélkedés A szigligeti önkormányzata számára kiemelten fontos, hogy az ôseinktôl örökölt értékeket megôrizze az utókór számára. Ennek a törekvésnek egyik fontos része, hogy tudatosodjon mindenkiben: a szigligeti vár része a nemzet történelmének. Ez a vár szimbóluma lehet az ország folyamatos megújulásának, mert négy évszázadon keresztül folyamatosan épült, bôvült és megújult, majd a végvárrendszer egyik fontos bástyájává vált, támaszaként az országnak. Miután csökkent, majd elveszett a harcászati szerepe, mint egy megunt bútort félredobták és mellôzték. Ez a mellôzöttség közel háromszáz évig tartott. A vár kö veit, mint építôanyagot részben elhordták, valamint a folyamatos eróziónak köszönhetôen az erôdítményt övezô erdô fái közé ágyazódtak be. Ez a folyamat egészen addig tartott, míg nem tudatosodott az emberekben, hogy múlt nélkül nem lehet jövôképünk és elkezdôdtek a vár rekonstrukciós munkálatai. A Balaton vára fotó: Balassa Dániel Az önkormányzat jelenleg az egyik legfontosabb feladatának tekinti, hogy megteremtse a várban a kultúrált vendégfogadás feltételeit, hogy az emberek szívesen látogassák a szigligeti várat, jól érezzék magukat benne és megértsék a 750 éves vár üzenetét. Az idei évben kiemelt cél a legszélesebb körû látogatói réteg különbözô korosztályú és mentalitású emberek megszólítása és felcsábítsa a Balaton Várába, melyhez rendkívül változatos programsorozatot állítottak össze a szervezôk. Felemelô, de egyben rendkívül nehéz is a Balaton-part egyetlen várának kezelôjének lenni. Szeretnénk, ha példaértékû lenne az a meg újulás, amely folyamatban van a szigligeti várban. Mert csak a múltunkból tudunk építkezni. Az emberek számára zarándokhelyeknek kell lenniük ezeknek az emlékhelyeknek. Sajnos váraink jelenleg is mellôzöttek. Szigligeten és sok más településen található mûemlékek csak a helyi összefogásnak köszönhetôen vál tak, válnak látogathatóvá, és bizony nagy energiát igényel a folyamatos fejlesztés. Munkánk kiemelt támogatói a látogatók, hiszen az általuk megvásárolt belépôk ára a forrása a helyreállításnak, karbantartásnak. A mellékelt képeken is látható, hogy milyen változásokon ment át ez a mûemlék. A szigligeti önkormányzat az év minden napján azon dolgozik, hogy a vár megújulása minél nagyobb mértékû legyen. Mi nem nyereségért dolgozunk. A vár az állam tulajdona. A tulajdonos kép viselôi méltónak találták az önkormányzatot arra, hogy kezelôi joggal ruházzák fel. A folyamatos karbantartással, állagmegóvással, rekonstrukciós munkálatokkal bebizonyítottuk, hogy jó gazdái vagyunk a Balaton várának. Mi ezeket a fejlesztéseket abban a tu datban végezzük, hogy tisztában vagyunk vele: a vár nem a miénk. Bármikor azt mondhatja az állam, hogy a kezelôi jog gal mást ru ház fel. Ennek a lehetôsége fennáll, de azt, amit létrehoztunk, az itt marad az országban, és itt marad Szigligeten. Felvetôdött, hogy egy állami tulajdonban lévô vár miért nem látogatható ingyenesen? Erre már korábban megadtuk a választ: a várbelépôkbôl finanszírozzuk az ott folyó munkákat. Szigliget Önkormányzata szigliget 2010 Programok Idén 750 éves a szigligeti vár Várjátékok június 19., július 3., 7., 14., augusztus 11., 21. HagyományÔrzÔ Napok a szigligeti várban július Benkó Dixieland Band együttes koncertje július 31. Szigligeti Nyári Napok augusztus 2 8. Ghymes együttes koncertje augusztus 14. Várfutás október 9. SüllÔ Fesztivál október

17 Szép Magyarország 17 csobánc A Tapolcai-medence vulkáni eredetû tanúhegyeinek egyike a 376 m magas Csobánc. Zákonyi Ferenc, a Balaton egykori kiváló ismerôje kifejezését idézve, a Tapolcai-medence forgószínpadának egyik festôi, lankáin szôlôkkel borított kiemelkedésén épült. Igaz, nagy testvéreinél, a Badacsonynál és a Szent György-hegynél valamivel alacsonyabb, de így is igen nagy, 260 m-es relatív magassággal emelkedik környezete fölé. Csobánc várának maradványai fotó: evét a vár minden bizonnyal a hegyrôl kapta. A hegy magyar eredetû elnevezése a füves tetôn birkát legeltetô pásztorokra (csobánokra) utalhat. Nagy kérdés, vajon az egész hegytetôt be kerítô ma már csak nyomokban látható közel 4 hektáros területet védô övezôfal mikor épült? Ehhez kapcsolódik a hegytetôn található, tekintélyes méretû, földbe mélyedô gödrök rejtélye is. Ezeket vajon a plató szélén elhelyezkedô vár megközelítésének nehezítésére mé lyítették ki, vagy netán valami más okból? Utóbbi mellett szól az el helyezkedésük, ugyanis nem a várárok körül csoportosulnak. Érde kes megfigyelni, hogy a hegytetôt határoló falmaradványhoz sok helyen annyira közel vannak a gödrök, hogy a fal hozzájuk ké pest másodla gos felépítése nehezen képzelhetô el. Azt kell tehát gon dolnunk, hogy a fal a korábbi és a nagy gödröket már a fallal övezett hegytetôn mé lyítették le. Kérdés, hogy vajon mikor és miért? A mikor kérdésére talán a történelem adhat feleletet, igaz csak közvetett módon, mert direkt adatunk nem maradt fenn. Talán az évi, Batu kán vezette mongol invázió okozta páni félelem hatására húzódhatott a környék lakosság a könnyen védhetô hegytetôre. Tehát, amennyiben eddigi következtetésünk alapos, akkor a hegytetôt övezô régi falgyûrû a korai Árpád-korból származik. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a Vas megyei Sághegy (a középkori Ságsomlyó) tetejét is hasonló falgyûrû övezte. Mindenestre nyitott kérdés, mikor és milyen célból épültek a hasonló, nagy területet övezô fallal védett várak. Magát a tulajdonképpeni várat feltételezés szerint a Rátót nembeli Balduin fiai, Gyula és ifj. Balduin építtették valamikor 1272 elôtt. Az ifj. Balduintól származó Rátóti (késôbbi nevén rátóti Gyulafi) családé volt, de 1300 és 1491 között egyáltalán nem említik, való színûleg ekkoriban nem is használták. A Rátót nemzetség ôsei a krónika szerint 1097-ben, Könyves Kálmán királyunk szicíliai normann felesége, Felícia királyné kíséretében jöttek volna hazánkba. Ez azonban korántsem biztos, egy kiváló magyar kutató, Tóth Endre ugyanis a közelmúltban kimutatta, hogy a Rátót névadás a délitáliai normannoknál egyáltalán nem jellemzô. Szerinte bajor eredetû lehetett a címerében arany hárslevelet vi selô genus. Ez jól illeszkedik ahhoz a tényhez, hogy nemzetségi mo nostoruk Gyu lafirátóton, Gizella királyné veszprémi székhelye mellett épült föl.

18 18 Szép Magyarország Gyulaffy László várkapitány Rátóti Gyulaffy László, a 16. század középsô harmadának legendás hírû végvári lovastisztje körül született Csobánc várában, Gyulaffy István várúr és királyi táblai ülnök elsôszülött gyermekeként. Katonai pályafutásának kezdete az 1540-es évek végére esik ben Thelekessy Imre veszprémi fôkapitány lovasságában szolgált ifjú huszártisztként, 1551-ben pedig lovas hadnagy Nádasdy Tamás nádor Lippát ostromló seregében. Csobánc várát elsô ízben november elejének egy éjszakáján rohanták meg a törökök. Gyulaffy, és az éppen nála vendégeskedô Horváth Gáspár vázsonyi kapitány közösen verték vissza a heves ostromot ig Pápa, Devecser és Gyôr váraiban teljesített katonai szolgálatot, utóbbi helyen már, mint királyi lovaskapitány. Ettôl az évtôl övé a tihanyi végvár várkapitányi tisztsége is ta vaszán részt vett a törökök kezére jutott hegyesdi vár visszafoglalásában. Az ostrom elôtt vívta meg számos párviadala közül a leghíresebbet, amikor is diadalt aratott a hegyesdi török várparancsnok, Bayazid vajda felett szeptember 8-án uralkodói meghívásra részt vett a pozsonyi királykoronázáson, ahol I. Miksa aranysarkantyús lovaggá ütötte június 30-án ô a veszprémi vár törököktôl való visszafoglalásának hôse: katonái élén elsôként tört be az ostromlott erôsség területére. Jutalmul 1567 januárjától elnyeri a viszszafoglalt vár királyi fôkapitányi megbízatását. Mivel rövidesen felségsértési ügy gyanújába keveredett, 1568 végén családjával együtt elhagyta Magyarországot. Az Erdélyi fejedelemségben telepedett le ahol elôbb János Zsigmond majd Báthory István katonája lett. A fejedelmi hadak az ô vezénylete alatt aratnak gyôzelmet Bekes Gáspár csapatai felett a kerelôszentpáli csatában. Szolgálatai fejében Báthory István 63 falu, Szilágycseh városa és vára urává tette. Mint az erdélyi mezei hadak tábornoka, május 13-án hunyt el. A szilágycsehi református templom kriptájában alussza örök álmát. Forrás : A 13. században épült várat aztán csak Mátyás korától említik újból ben Gyulafi Lászlóné ideiglenesen saját testvérének, Gersei Petô Jánosnak adta át. A hasonló átmeneti esetektôl eltekintve Csobánc mindvégig a Gyulafi (újkoriasan: Gyulaffy) családé volt. Mint földesúri vár illeszkedett be 1541 után a kialakuló török elleni végvár rendszerbe, az öt kis balaton-felvidéki végház egyikeként. A török sosem foglalta el. Akkor került különösen fenyegetett helyzetbe, amikor 1561-ben az oszmánok elfoglalták a szomszédos hegyesdi várat. Csobánc ura, Gyulaffy László a két vár közti réten párviadalban gyôzte le a török Bajazid agát. Kopjája zászlóstól ment át a páncélinges török fôtiszt testén. A bajvívó öccse, Gyulaffy János a csobánci vár ablakából nézte a viadalt. Mint egy leírásból kiderül izgalmában az ablakerettel beverte a fejét. Mindenesetre a Csobánc és Hegyesd közti farkasszem-nézés nem sokáig tartott, a magyar végváriak 1562-ben kifüstölték a mélyen közéjük ékelôdött tiszavirág életû török helyôrséget. A vár történetének legjelentôsebb eseményére a Rákóczi-szabadságharc idején, február 25-én került sor. Ekkor a Dunántúlon végigvonuló Rabutin császári generális alvezére, Kreutz tábornok indult 1000 katonájával a 30 hajdú (így hívták anno a magyar gyalogos katonákat) és kb. ugyanannyi a várba menekült környékbeli fegyveres nemes, valamint nôk és gyerekek által védett Csobánc elfoglalására. Sejtésük szerint a környékbeli nemesek sok értéktárgyukat oda menekítették. Hiába voltak azonban a profi német katonák, Szász Márton helyettes várkapitány sikeresen megvédte ellenük a várat. Magának Kreutz labanc tábornoknak 350-ed magával az életébe került a sikertelen ostrom. Az egyik védô homlokon lôtte ôt a várfalról. Ez az esemény volt a vár hattyúdala, a szép búcsú. A békés évtizedek beköszöntével aztán Csobánc vára is lassú romlásnak indult. Szép táji környezet fotó: Felújítási munkálatok a vár területén 1953 Állagmegóvási munkák Bozótirtás a hegyen. A vár útjának járhatóvá tétele. A magyar lobogót kitûzése A várárok és a várudvar káros növényektôl való mentesítése Szeméttároló edények, asztalok, padok elhelyezése a várban. A balesetveszélyt elhárító feladatok, állagmegóvási munkák és a régészeti kutatások kezdete. A déli várfal részleges helyreállítása és hivatalos mûszaki átadása Régészeti kutatás folytatása, a lakótorony részleges kutatása. A vár keleti oldalának és a csatlakozó várároknak mentesítése az omladéktól és a falak építése.

19 Szép Magyarország 19 Csobánc Váráért Alapítvány Az alapítvány legfôbb célkitûzései a dicsô múltú Csobánc vár romjainak megmentése, állagmegóvása, rekonstrukciója és teljes körû feltárása. Feladatuknak tekintik még Csobánc védett természeti értékeinek megôrzését. Az alapítvány 2004-tôl évente megrendezi a Gyulaffy Napok Csobáncért elnevezésû rendezvénysorozatot, mely mára már a végvári hagyományôrzôk legnagyobb hazai seregszemléjévé nôtte ki magát. (A rendezvény helyszíne: Gyulakeszi.) Az alapítvány a kezdetektôl vesz részt rangos hagyományôrzô rendezvényeken, ahol korhû viseletben és fegyverzetben elevenítik fel a magyar végvári élet mindennapjait. Többéves kitartó munkájuk eredményeként 2007 szeptemberében elkezdôdhettek a vár rekonstrukciós munkálatai, régészeti feltárása. A régészeti feltárások során talált leleteket, az ahhoz kapcsolódó vártörténeti kutatások során elôkerült levéltári iratokkal, régi alaprajzokkal, metszetekkel együtt szeretnék bemutatni a nagyközönség számára, amelynek elengedhetetlen feltétele egy fedett bemutató helyiség kialakítása. Az alapítvány tagjai, támogatói mind fizikai, mind anyagi támogatással, pályázatok megírásával segítik a nemes tervek megvalósítását, Csobánc várának újjászületését. Az alapítvány örömmel várja mindazok jelentkezését, akik tenni akarnak a magyar hagyományok ôrzéséért és Csobánc várának fennmaradásáért. Nyaranta régészeti táborokat is szerveznek. i nformáció Gyulaffy Csobánc Váráért Közhasznú Alapítvány Gyulakeszi 8286, Csobánchegy 050/4 Hrsz. Tel.: , gyulavezer@vazsonykom.hu Kôgyûjtés, régészkedés A Csobánc Váráért Alapítvány évente 3-4 alkalommal kôgyûjtési munkálatokat végez régész szakember felügyelete alatt. Ennek lényege, hogy a leomlott, földes köveket kiássák, kikaparják, majd elkülönítve a külsô várfal mellett felhalmozzák. Esetleges faragott köveket, kisebb cserépdarabokat késôbbi kiállításokhoz, várfelújításhoz leltárba veszik és megôrizik. Az Alapítvány csak a várfal külsô részén végez kôgyûjtést. Az összegyûjtött köveket késôbb a fal rekonstrukciós munkálatainál tudják felhasználni óta a vár belsejében is rendszeresen zajlik régészeti feltárás szakemberekkel, melynek vezetôje Koppány András régész. Rekonstrukciós elképzelés a várról programlehetôségek Osztálykirándulások, táborok, kapcsolatépítô (csapatépítô) tréningek valamint tanulmányi és sportrendezvények szervezése és lebonyolítása a Balaton-felvidéki Nemzeti Park szívében, a Csobánc lábánál elterülô Gyulakeszi Lovasudvarban hatalmas területén. A természettel harmonizáló, fôleg fából emelt komplexum összhangban áll az istállóban folyó hagyományos állattartással. A gyönyörû környezet mellett a lovasudvar elhelyezkedése lehetôséget nyújt gyalog-, lovas- és lovaskocsis túrák szervezésére. A Gyulakeszi határában létesített udvar elônye, hogy a faluból könnyen meg kö zelíthetô, a többi égtáj felé viszont kilométerekre nincs lakott település. Rendezvényhelyszíneik ez által a teljes elszigeteltség érzetét keltik, természet közeli élményt biztosítva. A lovarda keretén belül lehetôség van sétalovaglásra, ügyességi versenyekre lóháton, lovas oktatásra és lovas kocsizásra. A lovasudvar területén található hatalmas palánkvár ad helyet a vártámadások és számháborúk megrendezésére, lovagi tornák és tízpróbák megtartására. Utóbbiak lebonyolításához középkori díszletek és eszközök állnak rendelkezésre, ezzel is színesítve, különlegessé téve a részvételt. A 200 férôhelyes fedett szín ad otthont nyílt történelemóráinknak, legendáriumunknak, meséinknek, s az étkezéseknek. Igény sze rint bográcsos és kemencés ételek rendelhetôek, vagy akár el is készíthetôek a helyszínen, melyeket szívesen fogyasztanak a gyermekek az elôadások közben. A szín mögötti gyakorlótéren kipróbálhatóak a hagyományos középkori fegyvernemek, mint a kelevézhajítás, a kopjázás, vagy az íjászat. Emellett középkori fegyverbemutató keretében megtekinthetôek korhû lôfegyvereink is. A lovasudvar területén szerveznek továbbá kalandtúrákat ügyességi és logikai feladatokkal, melyeket csapatokban teljesíthetnek a részt vevôk. Ennek keretén belül kincskeresés, tájékozódás, kommu nikációs és ügyességi feladatok várnak a csapattagokra. i nformáció és ajánlatkérés Németh Gyula Tel.: gyulavezer@vazsonykom.hu grafika: Ferenc Tamás

20 20 Szép Magyarország sümeg vára Sümeg számos mûemléke közül nem csak földrajzi értelemben emelkedik ki a település fölé magasodó Várhegyen emelt vár, amely az elmúlt évek átgondolt és folyamatos fejlesztéseinek köszönhetôen lett az egyik legtöbb látnivalót nyújtó erôssége hazánknak. A sümegi várat bár több alkalommal is támadták, kiépítése a legnagyobb mértékben mégsem hadvezérek, hanem püspökök szándéka szerint történt. Sümeg vára fotó: szabálytalan sokszög alaprajzú, belsôtornyos sümegi vár legkorábbi írásos említése 1292-bôl ismert, ekkor III. Endre adta vissza a várat a veszprémi püspöknek. A vár építésének pontos ideje nem ismert, van olyan elképzelés, mely szerint már Koppány idejében állt itt egy várszerû épület, ennek birtokba vétele után emelték a lakótornyot a templomos lovagok a 13. század elején, mások szerint viszont a vár legkorábbi részei csak a tatárjárás után épültek ki ( táján). Az biztos, hogy a vár több építési idôszakban történt bôvítései során foglalta el a Várhegy tetejét. A régészeti kutatások alapján a vár legkorábbi része a fellegvár a 13. században épült, és a hagyomány szerint a legkorábban megépült részekhez tartozó lakótornyot a Szentföldrôl elôzött templomos lovagok emelték. Tôlük szerezte meg a várat a veszprémi püspök. Szintén a néphagyomány ôrizte meg azt az emléket, hogy a tatárok elôl menekülô IV. Béla is eltöltött volna pár napot a sümegi várban. Az öregtoronyként is nevezett lakótorony belsô kialakítása valaha igen díszes lehetett az itt megtalált kályhacsempe-maradványok alapján. (Ezt indokolhatja a magas rangú egyházi személyek több idôszakban történô jelenléte a várban.) A kezdeti idôkben valójában csak egy megerôsített lakótoronyból álló vár kiépítése a 14. század közepén, Unyomi Miklós idejében kezdôdhetett el. Ekkor épülhettek ki a külsô és belsô kaputornyok, a pártázatos várfalak, a gótikus kápolna és az emeletes palota. Erre az építkezésre utalhatott Vetési Albert püspök címere, mely a vár legkorábbi kapuja felett volt elhelyezve. A fellegvárba vezetô folyosó keleti oldaláról nyíló kápolnát Vitéz János püspök építette. A vár 1440-ben sikeresen ellenállt, amikor az Albert király özvegyét támogató liga csapatai támadták. A csata után a várhegy egész fennsíkját védôfallal vették körül. Mátyás ha lála után a Dunántúlt elfoglaló Habsburg Miksa megszerezte Sümeg várát is, amit azonban Kinizsi Pál sikerrel vett vissza tôle. Egy bôl fennmaradt összeírás megôrizte, hogy abban az idôszakban viszonylag csekély számú ôrség és felszerelés volt a sümegi várba, melybôl arra lehet következtetni, hogy inkább gazdasági szerepe volt ekkor a várnak, mintsem hadászati. Ebben az idôszakban volt Csoron (Choron) András a sümegi várnagy, aki igen sok pénzt költött a vár megerôsítésére és karbantartására: többek között megépítette az északi falat és annak tám pil