Az éghajlati és időjárási tényezők szerepe a Balaton mint turisztikai desztináció környezeti állapotára vonatkozó látogatói észlelések alakulásában

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az éghajlati és időjárási tényezők szerepe a Balaton mint turisztikai desztináció környezeti állapotára vonatkozó látogatói észlelések alakulásában"

Átírás

1 Az éghajlati és időjárási tényezők szerepe a Balaton mint turisztikai desztináció környezeti állapotára vonatkozó látogatói észlelések alakulásában Rátz Tamara 1 Bevezetés A turizmus olyan társadalmi-gazdasági jelenség, amelynek fejlődését mind a keresleti, mind a kínálati oldalon jelentősen befolyásolják külső tényezők: többek között a desztináció éghajlati adottságai, politikai környezete, gazdasági fejlettsége vagy társadalmi-kulturális jellemzői (Puczkó Rátz 2005). Az éghajlati tényezők alapvetően meghatározzák egy desztináció vonzerejét és lehetséges turisztikai termékeit, míg az időjárási események lényeges hatással lehetnek a turisták személyes tapasztalataira és élményeire. Annak ellenére, hogy a turizmus kereslete és kínálata számos különböző szinten kapcsolódik az éghajlathoz, a turizmuskutatásban viszonylag új területnek számít a klimatikus és időjárási tényezők turisztikai szerepének vizsgálata, ráadásul a rendelkezésre álló szakirodalmi források túlnyomó többsége nem elsősorban a turizmus, hanem a klimatológia és a meteorológia oldaláról közelíti meg a kérdést. A jelen tanulmányban összefoglalt kutatás mindezt felismerve, részben hiánypótló céllal került elvégzésre, bár természetesen nem tekinti feladatának a turizmus és az éghajlat összetett kapcsolatrendszerének teljes körű áttekintését. A klíma és az időjárás által a hazai lakosság utazási magatartására gyakorolt hatás elemzése, illetve a balatoni üdülések időjárás-specifikus és éghajlatfüggő jellemzőinek vizsgálata azonban remélhetőleg elindít egy hosszabb távú, komplex kutatási folyamatot, amely hozzájárulhat az éghajlati tényezők által a magyar turizmus szektor számára nyújtott lehetőségek és kihívások alaposabb megértéséhez. 1. Az időjárási és éghajlati tényezők szerepe az utazási magatartás befolyásolásában Az utazási magatartás olyan összetett jelenség, amely magában foglalja mind a desztináció kiválasztására, mind pedig a turizmus szektor által kínált termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó fogyasztói döntéseket. Liu (1999) szerint a turista által elfogyasztott termékek és szolgáltatások körét meghatározó turisztikai háttérelemek közé a természeti erőforrások, a társadalmi-kulturális tényezők és az ember alkotta környezet összetevői tartoznak. A természeti háttérelemek magukba foglalják többek között a természetes vizeket, az időjárás jellemzőit, az éghajlatot, a növény- és állatvilágot, a domborzati viszonyokat, illetve a természeti látványosságokat. A desztináció észlelt imázsa és miliője alapvetően hatással van a turisták utazási döntésére (Michalkó Rátz 2005), a konkrét úti cél kiválasztását pedig általában olyan kulturálisan meghatározott tényezők befolyásolják, mint a turisztikai termék minősége, a természeti és ember alkotta vonzerők kínálata, a desztináció megközelíthetősége, a turista igényei és szükségletei, vagy a turisztikai szolgáltatások észlelt érték-ár aránya. Bár a turista döntése általában összetett információelemzési és -értékelési folyamat eredménye (Huybers 2003), a szabadidős turizmus bizonyos szegmenseiben különösen a belföldi utazások területén az utazás bekövetkeztét 1 Dr. Rátz Tamara., a Kodolányi János Főiskola Turizmus Tanszékének főiskolai tanára, 1

2 és célját meghatározhatják olyan last minute tényezők, mint a pillanatnyi időjárás vagy az elkövetkező néhány napra vonatkozó meteorológiai előrejelzés. A klíma mint külső tényező globális változása alapvetően átalakíthatja a nemzetközi turisztikai piac keresleti és kínálati jellemzőit (Budai 2003). A turisztikai termékek jelentős része bizonyos éghajlati körülményekhez kapcsolódik, így megváltozott viszonyok között csökkenhet bizonyos termékek népszerűsége, a termék minőségének fenntartása sajátos kihívások elé állíthatja a turizmus szektort, szélsőséges esetekben pedig egyszerűen eltűnhet a termék alapjául szolgáló klimatikus feltételrendszer. A turisztikai klíma hőmérsékleti, fizikai és esztétikai dimenziói meghatározzák mind a turisták desztinációkra és termékekre vonatkozó attitűdjeit, mind pedig a turisztikai magatartást (de Freitas el al 2004). Az éghajlat mint turisztikai erőforrás értéke tehát nagy mértékben függ az utazóknak a klimatikus viszonyokkal kapcsolatos észleléseitől, illetve ezen észleléseknek az utazási szokásokra gyakorolt hatásától. Az éghajlati jellemzők egyaránt befolyásolják egy adott desztinációban a lehetséges turisztikai termékek körét (Simpson et al 2005), az egyes termékek iránti kereslet szezonalitását és ebből következően a szolgáltatások nyereségességét (Scott el al 2004, Rátz 2003), valamint a szükséges és igényelt szolgáltatások összetételét, minőségét és jellemzőit (Matzarakis et al 2005). Különösen a természeti attrakciókra alapuló szabadtéri turisztikai tevékenységek mint például a klasszikus nyaralóturizmus, a téli sportturizmus vagy általában az aktív turizmus tekinthetők kiemelkedően klímafüggőnek, de a szabadtéri vagy részben szabadtéri kulturális vonzerők például a tematikus parkok vagy a skanzenek esetében is a siker egyik meghatározó tényezője lehet a desztináció földrajzi elhelyezkedése és éghajlata (Richards Richards 1998), hiszen ezen kínálati elemek esetében az időjárási tényezők mint például a hőmérséklet, a szél intenzitása vagy a csapadék minősége és mennyisége közvetlenül befolyásolják a látogatók élményét. Bizonyos típusú turisztikai termékek és tevékenységek esetében még ennél is jelentősebb az éghajlati és időjárási feltételektől való közvetlen függés, hiszen például a téli sportturizmus, a vitorlázás vagy a rafting mint turisztikai termék egyszerűen nem létezhet hó, szél vagy a természetes vizek optimális szintjét biztosító csapadék hiányában. Az éghajlati viszonyok és a rövid távú időjárási jellemzők ezen túl közvetetten kiemelkedő hatást gyakorolhatnak egy desztináció természeti attrakcióinak állapotára, különösen a természetes vizek minőségére és mennyiségére, a vízpartok állapotára, valamint a növény- és állatvilág jellemzőire (Rátz Vizi 2004). 2. A kutatás módszerei A projekt során egyaránt alkalmaztunk másodlagos és elsődleges kutatási módszereket. A szekunder információgyűjtés magában foglalta statisztikai adatok elemzését a Balaton régió és Magyarország turizmusára vonatkozóan, valamint kiterjedt a Balaton régió turisztikai trendjeivel, illetve a klímának és a klímaváltozásnak a turisztikai keresletre és kínálatra gyakorolt hatásaival foglalkozó tanulmányok feldolgozására. A másodlagos kutatási eredmények kiegészítése érdekében 2004 őszén sor került egy standard kérdőívre épülő felmérés elvégzésére a hazai lakosság körében. Az 1100 fős magyarországi mintán elvégzett felmérés célja kettős volt: egyrészt az időjárás és az éghajlati tényezők szerepének vizsgálata a magyar lakosság utazási döntéseiben, másrészt pedig a Balaton klimatikus tényezők által befolyásolt környezeti állapotára vonatkozó látogatói percepciók elemzése. A felmérést az ország lakosságának nem és életkor szerinti megoszlását figyelembe vevő kvótás mintavétellel kiválasztott résztvevők bevonásával végeztük el. A felmérésben való részvétel életkor szerinti alsó határát 15 évben határoztuk meg, mivel ebben a korban 2

3 már stabilnak tekinthetők a kognitív képességek (Apter et al 1998). A minta szociodemográfiai jellemzők szerinti megoszlását az 1. táblázat mutatja be. 1. táblázat: A válaszadók jellemzői (%) Nem Nők Férfiak Σ 49,7 50,3 100,0 Kor és több Σ Lakóhely 9,0 27,9 15,8 24,3 23,0 100,0 Bpest és környéke Észak- Dunántúl Dél- Dunántúl Közép- Dunántúl Észak- Magyaro. Alföld 24,6 15,8 6,6 32,8 10,5 9,7 100,0 Foglalkozás Inaktív Tanuló Vezető/ szellemi Alkalmazott/ adminisztratív Σ Fizikai Σ* 20,8 23,6 20,7 20,0 13,2 98,3 * Kevesebb, mint 100% a válaszok hiánya miatt Mivel a mintavétel során csak életkor és nem szerinti kvótákat alkalmaztunk, a válaszadók lakóhely szerinti megoszlását tekintve, a magyar népesség tényleges megoszlásához viszonyítva, a közép-dunántúli térség túlreprezentált, míg az ország keleti régiói alulreprezentáltak. Foglalkozási szempontból nézve a megkérdezettek változatos szocio-ökonómiai jellemzőket mutatnak, noha a tanulók részben abból következően, hogy a felmérést lebonyolító kérdezőbiztosok a Kodolányi János Főiskola turizmus szakos hallgatói közül kerültek ki némiképp felülreprezentáltak. A felmérés kérdőívének összeállítása során elsősorban a turizmus és az éghajlat kapcsolatát tárgyaló, valamint a turisztikai döntés folyamatát ismertető szakirodalomra támaszkodtunk. A Balaton környezeti állapotára vonatkozó lakossági percepciók vizsgálata keretében ezen túl kiválasztottunk a hazai sajtóban folyamán megjelent, a tó vízszintjét, az esetleges vízpótlás kérdését és az alacsony vízszinttel kapcsolatos felelősséget tárgyaló cikkekből 16 darab, részben pozitív, részben negatív tartalmú kijelentést, és elemeztük a felmérés résztvevőinek a felsorolt kijelentésekkel kapcsolatos attitűdjeit. 3. A kutatás eredményei és következtetései 3.1. Az éghajlati és időjárási változók szerepe az utazási döntések befolyásolásában A turista desztináció- és szolgáltatás-választásának folyamatát, az utazási igény felmerülésétől a döntési folyamat információgyűjtő és -elemző fázisain keresztül a tényleges utazásig és a tapasztalatok értékeléséig, számos különböző tényező befolyásolja (Puczkó Rátz 2005). Az 1. ábra összefoglalja a desztináció-választást meghatározó tényezők többek között a turisztikai termék elemei és az úti cél természeti környezete jellemzői jelentőségét a felmérés résztvevői körében. 3

4 Állandó lakóhely várható időjárása Közlekedési eszköz Földrajzi közelség Oda- és visszautazás időtartama Természeti környezet állapota A desztinációban várható időjárás Oda- és visszautazás költségei Turisztikai szolgáltatások minősége Turisztikai szolgáltatások ára Kulturális látnivalók Természeti látnivalók 4,1 23,7 26,5 26,2 28,6 39,8 40,6 40,5 44,8 47,5 53, ábra: A desztináció-választást befolyásoló tényezők (válaszadók %-a) Amint azt az 1. ábra mutatja, a megkérdezettek körében elsősorban a desztináció látnivalói bizonyultak meghatározó jelentőségűnek, de viszonylag nagy mértékben befolyásolják az utazási döntést olyan anyagi jellegű tényezők is, mint a célterület turisztikai szolgáltatásainak árszínvonala és minősége, valamint az állandó lakóhely és a desztináció közötti utazás költségei. Bár a felkeresendő terület várható időjárása a válaszadók közel 40%- nak döntését befolyásolja, az állandó lakóhely várható időjárása meglehetősen kis mértékben hat az utazási magatartásra, ami azt mutatja, hogy az időjárás elsősorban mint pull 2 tényező érvényesül a turisztikai döntési folyamatban. Az otthoni várható időjárás befolyásoló szerepének alacsony szintjét többek között magyarázhatja a magyar utazók turisztikai magatartását jellemző mérsékelt spontaneitás különösen az éves főutazás esetében, valamint Magyarország viszonylag kis mérete, ami országos szinten meglehetősen korlátozott időjárási különbségeket eredményez. A desztináció-választást meghatározó általános tényezők jelentőségének értékelésén túl külön figyelmet fordítottunk az éghajlat- és időjárás specifikus desztináció-jellemzők által a szabadidős utazási döntésre gyakorolt hatások elemzésére. Amint azt a 2. ábra mutatja, a napsütés mértéke, a természetes vizek hőmérséklete, illetve a levegő nappali átlaghőmérséklete bizonyult a desztináció-választás szempontjából legfontosabb éghajlati tényezőknek a megkérdezettek körében, alátámasztva a korábbi piackutatások (M.Á.S.T 2005, 2004) azon eredményeit, miszerint a pihenés és a strandolás a magyar turisták fő motivációi közé tartozik. Ez az eredmény továbbá összhangban van mind a magyar kiutazók 2 A turizmus területén pull tényezőnek mindazon hatásokat tekintjük, amelyek a felkeresendő desztináció irányából érik a potenciális turistát (tehát az adott desztináció felé húzzák a keresletet), míg a push tényezők közé az állandó lakóhely azon jellemzői tartoznak, amelyek utazásra, a lakóhely ideiglenes elhagyására bírják a fogyasztót. 4

5 nemzetközi desztináció-preferenciáit illető korábbi ismeretekkel (M.Á.S.T. 2004, Magyar Turizmus Rt. 2005), mind pedig jelen kutatásnak a balatoni turizmus keresleti jellemzőire vonatkozó következtetéseivel. A felsorolt tényezők az 1-5-ig terjedő fontossági skálán egyébként szinte kivétel nélkül fontosnak, de nem kiemelkedően fontosnak minősültek. 3,88 Napsütéses órák száma 4 2,82 Levegő éjszakai átlaghőmérséklete 3 2 3,85 Tavak, természetes vizek hőmérséklete 1 0 Átlag* Szórás* Csapadék kiszámíthatósága Levegő nappali átlaghőmérséklete 3,46 3,74 Csapadék mennyisége 3,47 * 1-től 5-ig terjedő skálán, ahol 1=egyáltalán nem befolyásol, 5=nagyon befolyásol 2. ábra: A desztináció-választást befolyásoló éghajlati tényezők jelentősége a megkérdezettek körében A válaszadók szocio-demográfiai jellemzői és a desztináció-választást befolyásoló klimatikus tényezők kapcsolatát vizsgáló ANOVA variancia-analízis eredményei azt mutatják, hogy míg a férfiak és nők között nem mutatható ki különbség az éghajlati tényezők jelentőségének megítélésében, az életkor meghatározó jellemzőnek bizonyult: a felmérés fiatalabb résztvevőinek utazási döntéseit az átlagnál nagyobb mértékben befolyásolja a napsütéses órák száma (F=5,891; szig.=0,000) és a természetes vizek hőmérséklete (F=5,284; szig.=0,000), ami összhangban áll a strandolás mint szabadidős és turisztikai tevékenység fokozott népszerűségével a fiatalok körében (Carr 1998, Field 1999). Amint azt a 3. ábrán látható szemantikus differenciálskála mutatja, a felmérésben részt vevők számára a nyári üdülés szempontjából ideális időjárás elsősorban tiszta, nyugodt, kiszámítható és derűs, azaz nemcsak a strandolók számára kedvező, hanem a legtöbb szabadtéri turisztikai tevékenység számára is alkalmas keretfeltételeket biztosít. 5

6 Meleg Csapadékos Szeles Ködös Hűvös Kiszámítható Napos Derűs Viharos Egyenletes Hideg Száraz Szélcsendes Tiszta Langyos Kiszámíthatatlan Felhős Borús Nyugodt Változékony 3. ábra: A nyári üdülés szempontjából ideális időjárás jellemzői Amint azt az ANOVA variancianalízis eredményei mutatják, a válaszadók szociodemográfiai jellemzői közül egyedül az életkor volt szignifikáns hatással a nyaraláshoz ideális időjárási viszonyok megítélésére. A legidősebb (60 éves és annál idősebb) vizsgált korcsoportba tartozó megkérdezettek körében ugyanis a nyári üdüléshez leginkább megfelelő időjárás a minta átlagához viszonyítva kevésbé meleg, illetve kevésbé szeles, valamint nyugodtabb és egyenletesebb, ezáltal inkább kiszámítható. A legfiatalabb (15-19 éves) válaszadók ezzel szemben az átlagosnál melegebb és szelesebb időjárást preferálnak, viszont jobban tolerálják az időjárás változékonyságát és kiszámíthatatlanságát, ami összefüggésben lehet a fiatalokra jellemző fokozott fizikai aktivitással és az aktív turisztikai tevékenységek iránti nagyobb érdeklődéssel A Balaton mint turisztikai desztináció népszerűsége és környezeti állapotának megítélése a válaszadók körében A felmérés nem Balaton-parti településen élő résztvevői (a teljes minta 95,2%-a) 1999 és 2004 között átlagosan 8,5 alkalommal üdültek a Balatonnál; amennyiben azonban csak azokat a megkérdezetteket vesszük figyelembe, akik a vizsgált időszak alatt legalább egyszer a Balatont választották üdülésük színhelyéül, akkor a mutató értéke eléri a 11,0-et. Ez az adat összhangban van a korábbi piackutatások azon megállapításaival, miszerint a hazai lakosság körében a Balaton régió tekinthető a belföldi főutazások legnépszerűbb célpontjának (Magyar Turizmus Rt. 2005, M.Á.S.T. 2004, 2005). Természetesen az átlagérték jelentős különbségeket takar a vizsgált sokaságon belül: míg a megkérdezett nem Balaton-parti lakosok több mint ötöde a vizsgált periódusban egyszer sem üdült a tónál, addig 2,1%-uk több mint 20 alkalommal töltötte üdülését a Balatonnál. A régióban élők jelentős része szintén kihasználja a tó nyújtotta üdülési lehetőségüket, hiszen az es periódusban több mint 54%-uk volt legalább egyszer a Balatonnál 6

7 szabadidős céllal nyaralni, közel egyharmaduk pedig átlagosan évente egyszer Balaton-parti desztinációban üdült. Amint azt a kutatás eredményei mutatják, a nem-balatoniak körében nagyobb a tó népszerűsége, ami nem meglepő, hiszen a turista helyváltoztatásának mozgatórugója az élményszerzés (Michalkó 2004), így az állandó lakóhelytől távoli, attól hangulatában, miliőjében különböző területek vonzereje többnyire lakóhelye elhagyására készteti a szabadidővel és diszkrecionális jövedelemmel egyaránt rendelkező egyént. A Balaton vonzerejét azon megkérdezettek számára, akik 1999 és 2004 között legalább egyszer a Balaton-parton üdültek, elsősorban a tó által kínált strandolási lehetőségek, a kellemes nyári időjárás, valamint a régió belföldi elhelyezkedése és ezáltal a válaszadók lakóhelyéhez viszonyított relatív vagy abszolút földrajzi közelsége jelentette. A felmérésben részt vevők több mint egyötödét motiválták Balaton-parti üdülésre a tó nemzetközi versenyelőnynek is tekinthető tulajdonságai, mint a sekély és édes víz, illetve részben a belföldi elhelyezkedéssel is magyarázhatóan a megszokás (különösen a dunántúli válaszadók esetében) és a régió turisztikai szolgáltatásainak megfizethetősége. Az attribútumok fontossági skálájának másik végpontján egyrészt a nyári szezonon kívüli időszakhoz kapcsolódó tényezők állnak (korcsolyázni például a vizsgált időszakban a megkérdezettek alig több mint 4%-a utazott a tóhoz, annak ellenére, hogy a Balaton évről évre rendszeresen befagy), másrészt pedig a régió turisztikai termék-kínálatának olyan elemei, amelyek elsősorban egy-egy sajátos igényekkel rendelkező fogyasztói szegmens a kisgyerekes családok vagy az aktív időtöltést kedvelő látogatók számára lehetnek vonzóak. A balatoni szabadidős tartózkodásra ösztönző tényezők fontossági sorrendje természetesen összefüggést mutat az üdülések időbeli megoszlásával is. A megkérdezettek körében kiugróan népszerűeknek bizonyultak a nyári hónapok (az elemzett időszakban a megkérdezettek több mint 70%-a nyaralt júliusban vagy augusztusban a Balaton-parton), a téli időszakban azonban az elmúlt évtized trendjeihez hasonlóan minimálisnak tekinthető a tó vonzereje (a válaszadóknak alig több mint 6%-a üdült a Balatonnál a három téli hónap valamelyikében). A kereslet időbeli megoszlását számos tényező befolyásolja: egyrészt a földrajzi adottságokhoz kapcsolódó jellemzők, mint az éghajlati viszonyok összhangban a látogatók időjárási preferenciáival és ebből adódóan a régió nyári üdülőhely imázsa, másrészt szocio-kulturális tényezők, mint a megszokás, az iskolai szünet és a vállalati szabadságok időzítése, valamint a szolgáltatások jelentős részének klasszikus 22-es csapdája helyzetet eredményező szezonális nyitva tartása. A Balaton mint turisztikai desztináció esetében mind a vízminőség, mind a tó vízszintje kulcsfontosságú kérdésnek tekinthető, hiszen mindkét tényező hatással van a régió imázsára, a kínált turisztikai termékek minőségére és a régiót elsősorban jellemző klasszikus nyaralóturizmus keresletének alakulására (Rátz 2003). Míg a Balaton vízminősége évtizedek óta a figyelem középpontjában áll, és jelentős lépések történtek a környező térségek által a vízbe juttatott tápanyagterhelés mérséklésére és az eutrofizációs folyamat visszaszorítására, addig a tó vízszintje elsősorban a es időszakban vált kritikus kérdéssé, amikor a vízgyűjtő területre hullott csapadék átlagosnál jóval alacsonyabb mennyisége a vízszint drámai csökkenéséhez vezetett. Ennek következményképpen a média és a szakemberek egy része megkongatta a vészharangot többek között felmerült a mesterséges vízpótlás lehetőségének kérdése is, a kereslet pedig rövid távon jelentősen visszaesett. A 2004 őszén elvégzett felmérés során ezért úgy gondoltuk, lényeges kérdés a potenciális és tényleges turisták észleléseinek vizsgálata a tó állapotára vonatkozóan. Bár 2005 eleje óta a Balaton vízszintje folyamatosan meghaladta a szabályozási minimumot (KVM 2006), s jelen tanulmány írása idején nem a vízmennyiség apadása, hanem az átlagosnál magasabb vízszint ad aggodalomra okot, a turisták észleléseinek vizsgálata hosszabb távú következtetések 7

8 levonását is lehetővé teszi, így az eredmények a megváltozott környezeti viszonyok között is relevánsnak tekinthetők. A 2. táblázat összefoglalja a megkérdezettek véleményét azon 16 vizsgált állításra vonatkozóan, amelyek folyamán a hazai sajtóban a tó vízszintjét, az esetleges vízpótlás kérdését és az alacsony vízszinttel kapcsolatos felelősséget tárgyaló cikkekben jelentek meg. 2. táblázat: A Balaton környezeti állapotával kapcsolatos attitűdök faktorstruktúrája Faktor Faktorsúly Magyarázott variancia (%) Sajátérték Átlag* Szórás* F1. Vészmadár attitűd 15,574 2,492 A Balaton alacsony vízszintje 1,72 1,54 0,746 ingatlanspekulációs összeesküvés eredménye Titokban folyik a Balaton leeresztése a Siócsatornán 0,666 1,26 1,42 keresztül Katasztrófa fenyegeti a Balatont 0,648 2,10 1,44 A Balaton vízszintjének jelentős csökkenését 0,427 2,44 1,45 a feltöltések és a tóparti építkezések okozzák F2. Állami beavatkozás-párti attitűd 12,042 1,927 Ha nem akarjuk, hogy a Balaton az Aral- 3,21 1,65 vagy a Bajkál-tó sorsára jusson, melyek területük nagyobb részét már elvesztették, 0,780 akkor sürgősen meg kell oldani a vízpótlást Természetvédelmi okokra hivatkozva nem 0,746 2,88 1,60 szabad elvetni a mesterséges vízpótlást Korlátozni kell a vízkivételt a Balatonból 0,615 3,65 1,42 F3. Felelősségteljes attitűd 9,408 1,505 A Balatonhoz látogatóknak több gondot kell 4,25 0,94 0,770 fordítaniuk a környezet megóvására A Balatonnál élőknek több gondot kell 4,19 0,97 0,687 fordítaniuk a környezet megóvására Nekünk, embereknek, a Balaton használóinak 4,08 1,16 0,665 kell alkalmazkodnunk a tóhoz és nem fordítva F4. Hagyjuk a természetet békén attitűd 7,782 1,165 Az alacsony vízszint a Balaton vízjárásának 0,718 2,32 1,42 természetes állapota Nem sürgető feladat a Balaton mesterséges 0,650 2,04 1,38 vízpótlása A Balaton vízszintje szinte kizárólag az 0,549 2,68 1,27 időjárás, pontosabban a lehulló csapadék függvénye F5. Elégedett attitűd 7,101 1,136 Régen volt ennyire tiszta a Balaton vize 0,808 2,35 1,40 Nagyon jó állapotban van a Balaton 0,738 2,20 1,13 *1 = egyáltalán nem ért egyet az állítással, 5 = tökéletesen egyetért az állítással A 2. táblázat ötödik oszlopában látható átlagértékek a válaszadóknak az egyes állításokkal való egyetértésének szintjét jelzik. Amint azt az adatok mutatják, jelentős mértékű egyetértés főként azon kijelentésekkel kapcsolatban volt kimutatható, miszerint mind a látogatóknak, mind pedig a Balaton-parton élőknek nagyobb figyelmet kellene fordítaniuk a tó környezetének megóvására. A látogatók és a helyi lakosok felelősségére vonatkozó viszonylag magas szintű konszenzus részben kapcsolódik azon véleményhez is, miszerint a Balaton használóinak felelőssége a tó természetes folyamataihoz való alkalmazkodás, és nem a tavat kell mesterségesen a humán igényekhez alakítani. 8

9 Legkevésbé a Balaton vízszintjével kapcsolatos összeesküvés-elméletekkel az alacsony vízszintet ingatlanspekulációnak vagy a víz titokban történő leeresztésének tulajdonító állításokkal való egyetértésre mutattak hajlandóságot a megkérdezettek (bár ezen változók esetében a viszonylag magas szórásértékek a felelősséggel kapcsolatos állításokhoz viszonyítva mérsékeltebb konszenzusra utalnak). Az eredeti állítások közötti kapcsolat feltárása, illetve a meghatározó látogatói attitűdök azonosítása érdekében főkomponens analízist végeztünk Varimax rotációval. A főkomponens-elemzés öt faktoros megoldást eredményezett a következő dimenziókban: (1) vészmadár attitűd, (2) állami beavatkozás-párti attitűd, (3) felelősségteljes attitűd, (4) hagyjuk a természetet békén attitűd és (5) elégedett attitűd. Az öt faktor a szórásnégyzet 51,4%-át magyarázza. A Bartlett-féle szferikus próba (χ 2 =1857,386; szig.=0,000) és a Kaiser- Meyer-Olkin-féle megfelelőségi mutató (KMO=0,676) alapján a minta alkalmas faktoranalízis elvégzésére. Az azonosított faktorok alapján vizsgálva a válaszadók attitűdjeit megállapítható, hogy bár a felmérés résztvevői nagyobb mértékben támogatták a vízszint szabályozásába történő fokozott állami beavatkozást a mesterséges vízpótlást és a vízkivétel korlátozását, mint amilyen mértékben elfogadták azon véleményt, miszerint a vízszint kiegyenlítődését a természetre kell bízni, egyértelműen egyik attitűd esetében sem mutatható ki magas egyetértés (az első faktorba tartozó változók átlagának összértéke 9,74 a maximális egyetértést jelző 15,00 helyett, azaz a lehetséges érték 64,9%-a, míg a második faktorba tartozó változók átlagának összege csupán 7,04, azaz a lehetséges érték 46,9%-a). Amint azt az attitűdvizsgálat eredményei jelzik, a vízszint fokozott állami szabályozásának viszonylag mérsékelt támogatása nem jelent a Balaton állapotával való elégedettséget (az 5. faktor változóinak összértéke a maximális érték mindössze 45,5%-át éri el), a válaszadók azonban főként a látogatók és a helyi lakosok környezettudatosabb magatartásától várják a tó környezeti jellemzőinek javulását. A megkérdezettek üdülési tapasztalatai és az egyes állításokkal való egyetértés mértéke közötti kapcsolatot vizsgálva megállapítható, hogy azok a válaszadók, akik az közötti időszakban többször üdültek a Balatonnál, a minta átlagánál kedvezőbben ítélték meg a tó állapotát (F=1,788; szig.=0,009) és a víz tisztaságát (F=2,907; szig.=0,000), ezzel részben párhuzamosan pedig jóval kevésbé értettek egyet azon állítással, miszerint katasztrófa fenyegeti a Balatont (F=2,319; szig.=0,000). A hosszabb idő során szerzett személyes tapasztalatok tehát a visszatérő vendégek esetében hozzájárulhatnak a desztináció tárgyilagosabb megítéléséhez és mérsékelhetik a tömegkommunikáció esetenként túlzottan negatív üzeneteinek hatását. Összefoglalás Az éghajlat és az időjárás a turizmus rendszer környezetének meghatározó elemeihez tartoznak, így szerepük kulcsfontosságú lehet egy turisztikai desztináció sikerét illetően. Hazánkban, ahol a szabadidős turizmust mind időben, mind térben jelentős koncentráció jellemzi, különösen fontos kérdés az éghajlati és időjárási tényezők szerepének vizsgálata a turizmus keresleti és kínálati oldalának alakulásában. Amint azt a kutatás eredményei jelzik, a hazai turisták utazási magatartását az időjárás elsősorban pull tényezőként befolyásolja mind általában, mind konkrétan a Balaton mint úti cél esetében, s az utazási döntés folyamata során viszonylag jelentős szerepe van a szóba jöhető, illetve a kiválasztott desztináció időjárására vonatkozó előrejelzéseknek. A felmérés adatai alapján úgy tűnik, a nyári üdülések esetében a klimatikus viszonyok jelentőségét csak mérsékelten tudja ellensúlyozni a turizmus szektor kínálatának fejlesztése, összességében 9

10 véve azonban az utazási döntéseket elsősorban a célterület látnivalói, másodsorban pedig materiális tényezők befolyásolják, így a turisztikai szolgáltatások bővítése és megfelelő értékár arány biztosítása révén lehetségessé válik egy desztináció versenyképességének növelése. Felhasznált irodalom Apter, A. Hatab, J. Tyano, S. Weizinan, A. (1998): Child and Adolescent Psychology (in Hebrew); Publishing House, Ministry of Defence of Israel Budai, Z. (2003): A globális időjárás-változás lehetséges hatásai a turizmusra; Turizmus Bulletin 7(1):23-27 Carr, N. (1998): Gendered Differences in Young Tourists Leisure Spaces and Times; Journal of Youth Studies 1(3): de Freitas, C.R. Scott, D. McBoyle, G. (2004): A New Generation Climate Index for Tourism; In: A. Matzarakis C.R. de Freitas D. Scott eds.: Advances in Tourism Climatology; Berichte des Meteorologischen Institutes der Universität Freiburg, Freiburg, pp Field, A.M. (1999): The College Student Market Segment: A Comparative Study of Travel Behaviors of International and Domestic Students at a Southeastern University; Journal of Travel Research 37(4): Huybers, T. (2003): Domestic Tourism Destination Choices a Choice Modelling Analysis; The International Journal of Tourism Research 5(6): KVM (2006): Balaton és Velencei-tó információs és tájékoztatási rendszere; Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Egészségügyi Minisztérium, Liu, C-M. (1999): Tourist Behaviour and the Determinants of Secondary Destination; Asia Pacific Journal of Marketing and Logistics 11(4):3-22 Magyar Turizmus Rt. (2005): A magyar lakosság évi nyári utazási tervei; df M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság (2005): A magyar lakosság utazási szokásai, 2004; Turizmus Bulletin 9(1):21-31 M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság (2004): A magyar háztartások utazási szokásai, október (összefoglaló); Matzarakis, A. Karatarakis, N. Sarantopoulos, A. (2005): Tourism Climatology and Tourism Potential for Crete, Greece; Annalen der Meteorologie 41, Volume 2, 17th International Congress of Biometeorology, ICB 2005; Deutscher Wetterdienst, Offenbach am Main, pp Michalkó, G. (2004): A turizmuselmélet alapjai; Kodolányi János Főiskola, Székesfehérvár Michalkó, G. Rátz, T. (2005): A mediterrán turisztikai miliő; Turizmus Bulletin 9(2):28-35 Puczkó, L. Rátz, T. (2005): A turizmus hatásai, 4. javított kiadás; Aula Kiadó, Budapest Rátz, T. (2003): The Responses of Lake Balaton to Global Climate Change; Paper presented at the 1 st International Conference on Climate Change and Tourism, WTO, Djerba, Tunisia, 9-11 April 2003 Rátz, T. Vizi, I. (2004): The Impacts of Global Climate Change on Water Resources and Tourism: The Responses of Lake Balaton and Lake Tisza; In: A. Matzarakis C.R. de Freitas D. Scott eds.: Advances in Tourism Climatology; Berichte des Meteorologischen Institutes der Universität Freiburg, Freiburg, pp Richards, G. Richards, B. (1998): A Globalised Theme Park Market? The Case of Disney in Europe; In: E. Laws B. Faulkner G. Moscardo eds.: Embracing and Managing Change in Tourism. International Case Studies; Routledge, London, UK, pp Scott, D. McBoyle, G. Mills, B. Minogue, A. (2004): Climate Change and the Ski Industry in Eastern North America: A Reassessment; In: A. Matzarakis C.R. de Freitas D. Scott eds.: Advances in Tourism Climatology; Berichte des Meteorologischen Institutes der Universität Freiburg, Freiburg, pp Simpson, M. Ladle, R. Viner, D. Nicholls, S. (2005): The Impacts of Climate Change on Ecotourism in Tobago; Annalen der Meteorologie 41, Volume 2, 17th International Congress of Biometeorology, ICB 2005; Deutscher Wetterdienst, Offenbach am Main, pp

Az éghajlati és időjárási tényezők szerepe az utazási magatartás befolyásolásában. Szerző: dr. Rátz Tamara 1

Az éghajlati és időjárási tényezők szerepe az utazási magatartás befolyásolásában. Szerző: dr. Rátz Tamara 1 Az éghajlati és időjárási tényezők szerepe az utazási magatartás befolyásolásában Szerző: dr. Rátz Tamara 1 Az éghajlati tényezők meghatározó szerepet játszhatnak egy terület vonzerejének, illetve turisztikai

Részletesebben

Turisztikai klimatológia: Az időjárás és az éghajlat, mint a turizmus kulcstényezője?

Turisztikai klimatológia: Az időjárás és az éghajlat, mint a turizmus kulcstényezője? Turisztikai klimatológia: Az időjárás és az éghajlat, mint a turizmus kulcstényezője? NÉMETH Ákos Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati Osztály MMT Nyíregyházi Csoport előadóülése Nyíregyháza, 2012.

Részletesebben

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN Sulyok Judit (vezető kutató, Magyar Turizmus Zrt. / doktorjelölt, SZE Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola) Turizmus

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola Dr. Szalók Csilla: Települések turisztikai potenciáljának mérése Turisztikai Komplex Mutató

Budapesti Gazdasági Főiskola Dr. Szalók Csilla: Települések turisztikai potenciáljának mérése Turisztikai Komplex Mutató Budapesti Gazdasági Főiskola Dr. Szalók Csilla: Települések turisztikai potenciáljának mérése Turisztikai Komplex Mutató A turizmus ipar fejlődési pályája Makrogazdasági teljesítmény vizsgálatok A turisztikai

Részletesebben

ÉGHAJLAT. Északi oldal

ÉGHAJLAT. Északi oldal ÉGHAJLAT A Balaton területe a mérsékelten meleg éghajlati típushoz tartozik. Felszínét évente 195-2 órán, nyáron 82-83 órán keresztül süti a nap. Télen kevéssel 2 óra fölötti a napsütéses órák száma. A

Részletesebben

Új módszertan a kerékpározás mérésében

Új módszertan a kerékpározás mérésében Új módszertan a kerékpározás mérésében Megváltoztattuk reprezentatív kutatásunk módszertanát, mely 21 márciusa óta méri rendszeresen a magyarországi kerékpárhasználati szokásokat. Ezáltal kiszűrhetővé

Részletesebben

A kutatási program keretében a következő empirikus adatfelvételeket bonyolítottuk le

A kutatási program keretében a következő empirikus adatfelvételeket bonyolítottuk le NYELVTANULÁSI MOTIVÁCIÓ AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁSOK KÖRÉBEN: KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ VALÓ CSATLAKOZÁS ELŐTT ÉS UTÁN (T47111) A kutatási program keretében a következő empirikus adatfelvételeket bonyolítottuk

Részletesebben

Gössling, S. Scott, D. Hall, C. M. Ceron, J.-P. Dubois, G.: Turisták fogyasztói válasza az éghajlatváltozásra

Gössling, S. Scott, D. Hall, C. M. Ceron, J.-P. Dubois, G.: Turisták fogyasztói válasza az éghajlatváltozásra 1008 generálását az IAB Intézményi Panelfelvétel egyik hullámából. Ez volt az első olyan, gazdasági szervezetekre vonatozó adatállomány, melyet szintetikus állománnyá alakítva adott ki statisztikai hivatal.

Részletesebben

DESZTINÁCIÓ TURIZMUS ALAPOK

DESZTINÁCIÓ TURIZMUS ALAPOK DESZTINÁCIÓ TURIZMUS ALAPOK A turizmus fogalma A turizmus személyek utazása egy olyan helyre, ahol nincs állandó lakásuk. (Glücksmann, 1988) A turizmus magában foglalja a személyek lakó- és munkahelyen

Részletesebben

Turizmus rendszerszintű megközelítése

Turizmus rendszerszintű megközelítése 01.0.17. Turizmus rendszerszintű megközelítése Formádi Katalin formadi@turizmus.uni-pannon.hu A turizmus a szereplők tevékenységeiből és kapcsolataiból felépülő rendszer Az egyes szereplők egyedi döntéseik

Részletesebben

Hazánk idegenforgalma

Hazánk idegenforgalma Hazánk idegenforgalma (Turizmusunk földrajzi alapjai) 8.évfolyam Választható tantárgy Helyi tanterv Célok és feladatok: A tantárgy célja, hogy megismertesse a tanulókat ezzel az új tudományterülettel.

Részletesebben

Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján

Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján A közszolgáltatásokról végzett átfogó lakossági elégedettség és igényfelmérés eredményeinek összefoglalása

Részletesebben

Alba Radar. 22. hullám. Nyaralási tervek

Alba Radar. 22. hullám. Nyaralási tervek Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 22. hullám Nyaralási tervek 201. július 03. Készítette: Bokros Hajnalka bokros.hajnalka@echomail.hu www.echoinn.hu 1 A kutatás háttere

Részletesebben

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban Pénzes Erzsébet Turizmus Tanszék Pannon Egyetem, Veszprém Magyar Nemzeti Parkok Hete szakmai nap, 2013. június 7. Hortobágy

Részletesebben

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY Az észak-európai lakosság utazási szokásai és Magyarország mint turisztikai desztináció ismertsége, imázsa és piaci potenciálja Észak-Európában Összeállította: a Magyar Turizmus Zrt. megbízásából a Xellum

Részletesebben

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY. Halassy Emõke A magyar lakosság és a vízi, a vízparti, valamint a gyógyés wellness-turizmus kapcsolata 2

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY. Halassy Emõke A magyar lakosság és a vízi, a vízparti, valamint a gyógyés wellness-turizmus kapcsolata 2 tartalom PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY Halassy Emõke A magyar lakosság és a vízi, a vízparti, valamint a gyógyés wellness-turizmus kapcsolata 2 TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS Dr. Rátz Tamara Dr. Michalkó Gábor A

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

2012.02.17. A turizmus meghatározása és szereplői. A turizmus meghatározása és szereplői 1 A turizmus meghatározása és szereplői

2012.02.17. A turizmus meghatározása és szereplői. A turizmus meghatározása és szereplői 1 A turizmus meghatározása és szereplői 202.02.7. Bevezetés a turizmusba Formádi Katalin Pannon Egyetem, Turizmus Tanszék formadi@turizmus.uni-pannon.hu Nyaralás Kikapcsolódás Hegyvidék Síelés Vakáció Tengerpart Kultúrák megismerése Nyelvtanulás

Részletesebben

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt.

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A főbb küldőterületek előrejelzései, piaci várakozások 2006. Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A nemzetközi turizmus középtávú tendenciái 2005-ben minden korábbinál szívesebben

Részletesebben

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban A modell A modell kialakítása a Balaton régióban A Balaton turizmusának intézményi-, szervezeti rendszerének megreformálása Szakály Szabolcs Heller Farkas Főiskola MATUR Balatoni vendégéjszaka forgalom

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Agg Zoltán, főszerkesztő, Comitatus folyóirat. Önkormányzati vezetők klímatudatossága a Balaton régióban

Agg Zoltán, főszerkesztő, Comitatus folyóirat. Önkormányzati vezetők klímatudatossága a Balaton régióban Magyar Regionális Tudományos Társaság XII. Vándorgyűlése Veszprém, 2014. november 27-27 Agg Zoltán, főszerkesztő, Comitatus folyóirat Önkormányzati vezetők klímatudatossága a Balaton régióban A TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0064

Részletesebben

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Oroszország! A gazdasági növekedés a válságig az orosz középosztály megerősödését

Részletesebben

Négy napra megy nyaralni a magyar

Négy napra megy nyaralni a magyar Négy napra megy nyaralni a magyar Még mindig a magyar tenger a legnépszerűbb belföldi úti cél ez derült ki a Szállásvadász.hu friss turisztikai felméréséből, amelyben több mint 18 ezer hazai utazót kérdeztek

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató

Részletesebben

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK A MÓDSZERTAN Telefonos megkérdezés központilag előírt kérdőív alapján Adatfelvétel ideje: 2013. November 20014.

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 21. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

A turizmus rendszere 6. p-marketing

A turizmus rendszere 6. p-marketing A turizmus rendszere 6. A turizmus hatásai Dr. Piskóti István Marketing Intézet 1 p-marketing 2. 1. 3. 4. 5. Tata Szeged Sopron Debrecen Gyula 6. 7. 8. 9. 10. Esztergom Hollókő Székesfehérvár Visegrád

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül Dr. Horváth Viktória turizmusért felelős helye0es állam3tkár

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében A KÖZSZFÉRA VERSENYKÉPESSÉGE KÖZPÉNZÜGYEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében Tapolczai Tímea PhD. hallgató Kaposvári Egyetem Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli

Részletesebben

Turizmus és regionalitás

Turizmus és regionalitás Veszprém turizmusának jellemzői egy belföldi kutatás tükrében Szerző: Lőrincz Katalin 1 A Tourinform Veszprém megbízásából 2006-ban a magyar lakosság körében reprezentatív kutatás készült Veszprém város

Részletesebben

Mindenki a WEB2-őn? A KutatóCentrum villámkutatása 2011. január

Mindenki a WEB2-őn? A KutatóCentrum villámkutatása 2011. január Mindenki a WEB2-őn? A KutatóCentrum villámkutatása 2011. január KutatóCentrum 102 Budapest, Margit krt. /b Tel.:+ (1) 09. Fax: + (1) 09. A felmérésről Ha tíz évvel ezelőtt valakit megkérdeztünk volna,

Részletesebben

Utazási szokások mérése a rendszerváltás előtt és napjainkban

Utazási szokások mérése a rendszerváltás előtt és napjainkban Utazási szokások mérése a rendszerváltás előtt és napjainkban Vasas Ádám Eszterházy Károly Főiskola Turizmus-vendéglátás szak Dr. habil. Kovács Tibor főiskolai docens, EKF GTI Turizmus Tanszék Áttekintés

Részletesebben

Sulyok Judit* Kántor Szilvia Strack Flórián. A balatoni táj az utazók térképén ahogy az utazók látják

Sulyok Judit* Kántor Szilvia Strack Flórián. A balatoni táj az utazók térképén ahogy az utazók látják Sulyok Judit* Kántor Szilvia Strack Flórián A balatoni táj az utazók térképén ahogy az utazók látják Kulcsszavak: turizmus, imázs, Balaton, táj Összefoglaló Pannon Egyetem Turizmus Tanszék * sulyokj@gtk.uni-pannon.hu

Részletesebben

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Varga-Dani Barbara Regionális marketing igazgató Országos TDM Konferencia

Részletesebben

INGATLANPIACI KILÁTÁSOK

INGATLANPIACI KILÁTÁSOK ORSZÁGOS ÁTLAGBAN VÁLTOZATLAN, BUDAPESTEN KISSÉ JAVULÓ INGATLANPIACI KILÁTÁSOK (A GKI 2013. OKTÓBERI FELMÉRÉSEI ALAPJÁN) A GKI évente kétszer szervez felmérést a vállalatok, az ingatlanokkal foglalkozó

Részletesebben

Zsolt Péter MEGÉRTENI A ZÖLDHÍREKET

Zsolt Péter MEGÉRTENI A ZÖLDHÍREKET Zsolt Péter MEGÉRTENI A ZÖLDHÍREKET A százalékok azt mutatják, hányan ismerték fel a logót. 21% 6% 18% A megértés első lépcsője A megértés első lépcsője az észlelés, s mindig azt észleljük, amire amúgy

Részletesebben

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l :

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l : GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER 1 O l d a l : TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 4 2. A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ

Részletesebben

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY A magyar lakosság külföldi utazásai PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY Készítette: a Magyar Turizmus Rt. Kutatási Igazgatóságának megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság A Magyar Turizmus Rt.

Részletesebben

Andragógia 2009-2013 Oktatási szolgáltatás

Andragógia 2009-2013 Oktatási szolgáltatás Andragógia 2009-2013 Oktatási szolgáltatás, Infrastruktúra Andragógia 2009-2013 Oktatási szolgáltatás 5,00 4,50 4,00 3,50 3,00 2,50 2,00 1,50 1,00 0,50 0,00 T F T F T F T F T F T F 6. 7. 8. 9. 10. 11.

Részletesebben

Turizmus társadalmigazdasági

Turizmus társadalmigazdasági 1 Turizmus társadalmigazdasági alapjai 8. téma: A turizmus társadalmi-kulturális hatásai A turizmus hatásai: okozott változások 2 Gazdasági: küldı- és a fogadóterületek gazdaságának jellemzıiben, gazdasági

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Módszertani Intézeti Tanszéki Osztály. A megoldás részletes mellékszámítások hiányában nem értékelhető!

Módszertani Intézeti Tanszéki Osztály. A megoldás részletes mellékszámítások hiányában nem értékelhető! BGF KKK Módszertani Intézeti Tanszéki Osztály Budapest, 2012.. Név:... Neptun kód:... Érdemjegy:..... STATISZTIKA II. VIZSGADOLGOZAT Feladatok 1. 2. 3. 4. 5. 6. Összesen Szerezhető pontszám 21 20 7 22

Részletesebben

Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves

Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves Leíró éghajlattan_2 Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves potenciális evapostranpiráció csapadék évszakos

Részletesebben

Az egészségturizmus marketingkoncepciója. Vezetői összefoglaló

Az egészségturizmus marketingkoncepciója. Vezetői összefoglaló Magyar Turizmus Rt. Az egészségturizmus marketingkoncepciója Vezetői összefoglaló 2002. április 30. Végső jelentés Tartalom 1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 2 1.1 A KUTATÁS HÁTTERE 2 1.1.1 A kutatás céljai 2 1.1.2

Részletesebben

MEGTAKARÍTÁSI SZOKÁSOK AZ ERSTE BANK EGYES PIACAIN

MEGTAKARÍTÁSI SZOKÁSOK AZ ERSTE BANK EGYES PIACAIN MEGTAKARÍTÁSI SZOKÁSOK AZ ERSTE BANK EGYES PIACAIN reprezentatív felmérés a 1 év feletti lakosság körében (Ausztria, Magyarország, Csehország, Szlovákia, Ukrajna) 11. augusztus Főbb megállapítások 1 A

Részletesebben

Magyarország ismertsége imázsa és piaci potenciálja Lengyelországban, a lengyel lakosság utazási szokásai

Magyarország ismertsége imázsa és piaci potenciálja Lengyelországban, a lengyel lakosság utazási szokásai Készült a Magyar Turizmus Rt. ának megbízásából Magyarország ismertsége imázsa és piaci potenciálja Lengyelországban, a lengyel lakosság utazási szokásai Kutatási jelentés Tartalomjegyzék 1 A KUTATÁS HÁTTERE...

Részletesebben

A BEVÁSÁRLÓTURIZMUS AKTUÁLIS TENDENCIÁI A ROMÁN-MAGYAR HATÁR MENTÉN

A BEVÁSÁRLÓTURIZMUS AKTUÁLIS TENDENCIÁI A ROMÁN-MAGYAR HATÁR MENTÉN A BEVÁSÁRLÓTURIZMUS AKTUÁLIS TENDENCIÁI A ROMÁN-MAGYAR HATÁR MENTÉN NAGY EGON BABEŞ-BOLYAI TUDOMÁNYEGYETEM KOLOZSVÁR MAGYAR FÖLDRAJZI INTÉZET TÓTH JÓZSEF EMLÉKKONFERENCIA 214, MÁRCIUS 18, PÉCS Bevezető

Részletesebben

Agrometeorológiai összefoglaló

Agrometeorológiai összefoglaló Agrometeorológiai összefoglaló A 2008. szeptember és 2009. március között lehullott csapadék mennyiség területi eloszlását az 1. ábra szemlélteti. Az ország egyes tájai között jelentős különbségek adódtak.

Részletesebben

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 májusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 36 mm (Nyírábrány) és 163 mm (Tés) között alakult, az országos területi

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

Szent István Egyetem. Gazdálkodás és Szervezéstudományok Doktori Iskola A HELYI PÉNZ SZEREPE A KIS ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK KOCKÁZATKEZELÉSÉBEN

Szent István Egyetem. Gazdálkodás és Szervezéstudományok Doktori Iskola A HELYI PÉNZ SZEREPE A KIS ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK KOCKÁZATKEZELÉSÉBEN Szent István Egyetem Gazdálkodás és Szervezéstudományok Doktori Iskola A HELYI PÉNZ SZEREPE A KIS ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK KOCKÁZATKEZELÉSÉBEN DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Horváthné Bácsi Judit Gödöllő

Részletesebben

Szezonális aloldalai a pollentérkép és a hójelentés ideálisak egy-egy szűkebb, jól célzott célcsoport elérésére.

Szezonális aloldalai a pollentérkép és a hójelentés ideálisak egy-egy szűkebb, jól célzott célcsoport elérésére. eső előtt... Küldetésünk, hogy folyamatosan fejlesztve létrehozzuk az egykattintásos, napos időjárásportált. A története A Magyarország egyetlen napos időjárás-előrejelzést adó internetes portálja. Az

Részletesebben

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban Budapest, 2014. március 17. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2013-ban 2013-ban a magyar

Részletesebben

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A. Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.5-2013-2013-0102 Államreform Operatív Program keretében megvalósuló Szervezetfejlesztés

Részletesebben

A munkaerőpiac nyelvi kompetenciákkal kapcsolatos elvárásai - az online megkérdezés eredményei

A munkaerőpiac nyelvi kompetenciákkal kapcsolatos elvárásai - az online megkérdezés eredményei Projekt azonosító: TÁMOP-4.1.2.D-12/KONV-2012-0013 A munkaerőpiac nyelvi kompetenciákkal kapcsolatos elvárásai - az online megkérdezés eredményei Készítették: Dr. Földi Katalin Dr. László Éva Dr. Máté

Részletesebben

Időskori turizmus trendjei és célcsoport elvárások

Időskori turizmus trendjei és célcsoport elvárások Időskori turizmus trendjei és célcsoport elvárások Dr. BALOGH Zoltán Nemzetközi Ügyek Csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. Civil együttműködési hálózat kialakítása

Részletesebben

A Hungarikumok jelene és jövője területi aspektusból

A Hungarikumok jelene és jövője területi aspektusból Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet A Hungarikumok jelene és jövője területi aspektusból Készítette: Némediné Dr. Kollár Kitti, adjunktus Gödöllő, 2014.

Részletesebben

Pszichológiai tényezık

Pszichológiai tényezık Pszichológiai tényezık Motivációk: kitörés a mindennapi, megszokott életbıl, lazítás, játszás, családi kötelékek erısítése, presztízs, szociális interakció, tanulás, ön-realizálás, bevásárlás. Társadalmi

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében 531 JEGYZETLAPOK Domokos Ernő Krájnik Izabella A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében A kolozsvári Babeş Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Bevezetés A Föld teljes vízkészlete,35-,40 milliárd km3-t tesz ki Felszíni vizek ennek 0,0 %-át alkotják Jelentőségük: ivóvízkészlet, energiatermelés,

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola Az alumni szolgáltatások szerepe és az egyetemek versenyképessége Doktori értekezés tézisei Készítette:

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot 11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot Egy, a munkához kapcsolódó egészségi állapot változó ugyancsak bevezetésre került a látens osztályozási elemzés (Latent Class Analysis) használata

Részletesebben

A turizmus mint katalizátor tor az ció folyamatában

A turizmus mint katalizátor tor az ció folyamatában A turizmus mint katalizátor tor az európai integráci ció folyamatában Kodolányi Szabadegyetem Dr. Rátz R Tamara Turizmus Tanszék A kutatást az MTA Bolyai János Kutatási ösztöndíja támogatta (2006-2009)

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban 2014. június 30. A Magyar Kerékpárosklub legfrissebb,

Részletesebben

Az aktuális üzleti bizalmi index nagyon hasonlít a 2013. decemberi indexhez

Az aktuális üzleti bizalmi index nagyon hasonlít a 2013. decemberi indexhez VaughanVaughanVaughan Econ-Cast AG Rigistrasse 9 CH-8006 Zürich Sajtóközlemény Econ-Cast Global Business Monitor 2014. december Stefan James Lang Managing Partner Rigistrasse 9 Telefon +41 (0)44 344 5681

Részletesebben

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra Dr. Jandala Csilla rektor-helyettes, Turizmus Tanszék vezetője MSZÉSZ Közgyűlés Eger, 2012. november 22. Világ Európa

Részletesebben

Amikor a hátrányos helyzet előny

Amikor a hátrányos helyzet előny Amikor a hátrányos helyzet előny Az akadálymentes turizmus, mint versenyelőny és bevételforrás Több napra látogatók 1 3 éjszakát eltöltők száma (ezer fő) kiadásai, millió Ft egy fő egy napjára jutó költése

Részletesebben

EREDMÉNYEK, KÖVETKEZTETÉSEK, TERVEK

EREDMÉNYEK, KÖVETKEZTETÉSEK, TERVEK Felmérés a felsőoktatásban tanuló fiatalok pénzügyi kultúrájáról EREDMÉNYEK, KÖVETKEZTETÉSEK, TERVEK Prof. Dr. Németh Erzsébet Mit jelent a pénzügyi a) Nemzetközi kutatások: banki termékek ismertsége,

Részletesebben

Demográfiai turisztikai célcsoportok. Demográfiai turisztikai célcsoportok. Korszerkezet 2012.02.18. EU27 termékenységi ráta (Eurostat)

Demográfiai turisztikai célcsoportok. Demográfiai turisztikai célcsoportok. Korszerkezet 2012.02.18. EU27 termékenységi ráta (Eurostat) 1 Demográfiai turisztikai célcsoportok Demográfiai turisztikai célcsoportok Kor Fiatalok 60+ Családi állapot Családosok Egyedülállók Korszerkezet Európára a népesség elöregedése jellemző 3 2.5 EU27 termékenységi

Részletesebben

CAMPUS HUNGARY ÖSZTÖNDÍJPROGRAM B2 (KONVERGENCIA RÉGIÓ)

CAMPUS HUNGARY ÖSZTÖNDÍJPROGRAM B2 (KONVERGENCIA RÉGIÓ) CAMPUS HUNGARY ÖSZTÖNDÍJPROGRAM B2 (KONVERGENCIA RÉGIÓ) ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS A MÁSODIK ÉS HARMADIK PÁLYÁZATI CIKLUSBAN ÖSSZEFOGLALÓ A kutatás háttere, módszertan A Campus Hungary ösztöndíjban részesülők hazaérkezésüket

Részletesebben

BALATONFENYVES. Településfejlesztési Koncepció TERVEZET. Megbízó: Balatonfenyves Község Önkormányzata

BALATONFENYVES. Településfejlesztési Koncepció TERVEZET. Megbízó: Balatonfenyves Község Önkormányzata TERVEZET Megbízó: Balatonfenyves Község Önkormányzata Lombár Gábor polgármester 8646 Balatonfenyves, Kölcsey u. 27. Generál Tervező: Altervező: ARKER Stúdió Építészeti és Kereskedelmi Kft. 7400 Kaposvár,

Részletesebben

Vezető: Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár. Sulyok Márta Judit okleveles közgazdász. Doktori értekezés TÉZISEK

Vezető: Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár. Sulyok Márta Judit okleveles közgazdász. Doktori értekezés TÉZISEK Vezető: Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár Sulyok Márta Judit okleveles közgazdász VÍZ, AMIÉRT ÉRDEMES ÚTRA KELNI - A VÍZPARTI KÖRNYEZET TURIZMUSORIENTÁLT MÁRKÁZÁSA A BALATON RÉGIÓBAN Doktori értekezés

Részletesebben

Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék

Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék A vendég Otthon: rokon, barát Üzleti életben: partner, munkatárs

Részletesebben

A turizmus típusai Általánosságok Gyógyturizmus Pihenıturizmus A turizmus típusai meghatározás: modell, azonos alaptulajdonságokkal rendelkezik, csekély variácókkal, bizonyos ismérvek szerinti varációk

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.

Részletesebben

módszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért

módszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért A makroökonómia tárgya és módszertana Mit tanultunk mikroökonómiából? Miben más és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért van külön makroökonómia? A makroökonómia módszertana. Miért fontos a makroökonómia

Részletesebben

SÍ- ÉS A MAGASHEGYI TÚRÁZÁS, NORDIC WALKING

SÍ- ÉS A MAGASHEGYI TÚRÁZÁS, NORDIC WALKING Sporttudományi képzés fejlesztése a Dunántúlon 2015 TÁMOP-4.1.2.E-15/1/KONV-2015-0003 Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Sporttudományi és Testnevelési Intézet SÍ- ÉS A MAGASHEGYI TÚRÁZÁS, NORDIC

Részletesebben

Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján)

Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján) Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján) A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2000 tavasza óta szervez negyedévenkénti felméréseket a vállalatok, az ingatlanfejlesztők és forgalmazók,

Részletesebben

Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar FOGYASZTÓI MAGATARTÁS VIZSGÁLATA A NEMZETKÖZI KONFERENCIÁK MAGYARORSZÁGI PIACÁN

Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar FOGYASZTÓI MAGATARTÁS VIZSGÁLATA A NEMZETKÖZI KONFERENCIÁK MAGYARORSZÁGI PIACÁN Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar FOGYASZTÓI MAGATARTÁS VIZSGÁLATA A NEMZETKÖZI KONFERENCIÁK MAGYARORSZÁGI PIACÁN Doktori (PhD) értekezés tézisei Happ Éva Sopron 2011 Doktori Iskola:

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. január - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya

Részletesebben

Egészségturizmus a Nemzeti Turizmusfejlesztési Koncepcióban (2014-2024) 2013. november 14., Hotel Benczúr

Egészségturizmus a Nemzeti Turizmusfejlesztési Koncepcióban (2014-2024) 2013. november 14., Hotel Benczúr Egészségturizmus a Nemzeti Turizmusfejlesztési Koncepcióban (2014-2024) 2013. november 14., Hotel Benczúr Dr. Horváth Viktória turizmusért felelős helyettes államtitkár Az egészségturizmus a nemzetközi

Részletesebben

Ügyfél megelégedettségi kérdőív 2007. Összefoglaló. A kutatásról

Ügyfél megelégedettségi kérdőív 2007. Összefoglaló. A kutatásról Ügyfél megségi kérdőív 2007 Összefoglaló A kutatásról Az AGB Nielsen Media Research 2007 szeptemberében globális felmérést készített ügyfelei körében. A kutatást a londoni székhelyű Britsh Market Research

Részletesebben

ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET FŐIGAZGATÓ

ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET FŐIGAZGATÓ ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET FŐIGAZGATÓ 197 Budapest, Gyáli út 2 6. Levélcím: 1437 Budapest Pf. 839. Telefon: (6-1) 476-12-83 Fax: (6-1) 215-246 igazgatosag@oki.antsz.hu Összefoglaló A 212. évi

Részletesebben

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1.

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1. o ldal 1 Tisztelt Partnerünk! Az alábbiakban szeretném felhívni a figyelmét az Új Széchenyi Terv Gyógyító Magyarország Egészségipari Program pályázati lehetőségeire: 1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése

Részletesebben

PhD értekezés tézisei PTE TTK Földtudományok Doktori Iskola

PhD értekezés tézisei PTE TTK Földtudományok Doktori Iskola PhD értekezés tézisei PTE TTK Földtudományok Doktori Iskola A volt Jugoszlávia turizmusának elemzése, különös tekintettel a délszláv válságok hatásainak összefüggésében Készítette: Játékos Edit Témavezető:

Részletesebben

S atisztika 2. előadás

S atisztika 2. előadás Statisztika 2. előadás 4. lépés Terepmunka vagy adatgyűjtés Kutatási módszerek osztályozása Kutatási módszer Feltáró kutatás Következtető kutatás Leíró kutatás Ok-okozati kutatás Keresztmetszeti kutatás

Részletesebben

TURIZMUSMENEDZSMENT. A diszkont légi járatokkal Budapestre érkezõ külföldi turisták jellemzõi 1 TURIZMUS BULLETIN 55. 1. A kutatás módszertana

TURIZMUSMENEDZSMENT. A diszkont légi járatokkal Budapestre érkezõ külföldi turisták jellemzõi 1 TURIZMUS BULLETIN 55. 1. A kutatás módszertana A diszkont légi járatokkal Budapestre érkezõ külföldi turisták jellemzõi 1 Összeállította: dr. Mundruczó Györgyné 2 Az európai diszkont légitársaságok utasforgalmának dinamikus növekedése megváltoztatta

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

A klímaváltozás várható gazdasági hatásai Magyarországon Kutatási eredmények áttekintése

A klímaváltozás várható gazdasági hatásai Magyarországon Kutatási eredmények áttekintése A klímaváltozás várható gazdasági hatásai Magyarországon 2020-2040 Kutatási eredmények áttekintése I. Elméleti keretek Tények és kockázatok A tudományos elemzések szerint az emberi tevékenység jelentős

Részletesebben

A FÖDRAJZI HELYHEZ KAPCSOLÓDÓ ÉS A HAGYOMÁNYOS MAGYAR TERMÉKEK LEHETSÉGES SZEREPE AZ ÉLELMISZERFOGYASZTÓI MAGATARTÁSBAN

A FÖDRAJZI HELYHEZ KAPCSOLÓDÓ ÉS A HAGYOMÁNYOS MAGYAR TERMÉKEK LEHETSÉGES SZEREPE AZ ÉLELMISZERFOGYASZTÓI MAGATARTÁSBAN Szent István Egyetem Gödöllő Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Gazdálkodás és Szervezéstudományok Doktori Iskola A FÖDRAJZI HELYHEZ KAPCSOLÓDÓ ÉS A HAGYOMÁNYOS MAGYAR TERMÉKEK LEHETSÉGES SZEREPE AZ

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. november Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Pápa Város Önkormányzata 2013-2018.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Pápa Város Önkormányzata 2013-2018. Helyi Esélyegyenlőségi Program Pápa Város Önkormányzata 2013-2018. Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 A település bemutatása... 4 Demográfiai helyzet... 4 Gazdasági helyzet... 6 Társadalmi helyzet... 7 Értékeink,

Részletesebben