A médiakonvergencia hatása az elektronikus média átalakulására

Átírás

1 BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar Nemzetközi Marketing és TQM Szak Nappali tagozat Médiamenedzsment szakirány A médiakonvergencia hatása az elektronikus média átalakulására Készítette: Takács Zoltán Budapest 2007

2 I. BEVEZETÉS 5 II. A MÉDIAKONVERGENCIA JELENSÉGE Történeti áttekintés A konvergencia, mint fogalom meghatározása A médiakonvergencia dimenziói A konvergencia elsődleges hajtóereje, a digitalizáció A konvergencia másik hajtóereje, az Internet 16 III. A MÉDIAKONVERGENCIA HATÁSAI, AZ ELEKTRONIKUS MÉDIA ÁTALAKULÁSA A multimédia megjelenése A kommunikáció átalakulása Internetes tömegkommunikáció Az interaktivitás elterjedése a tömegkommunikációban A médiapiac strukturális változásai Az elektronikus média értékláncának megváltozása A médiakoncentráció változása a konvergencia megjelenése után 32 IV. KONVERGENS TELEVÍZIÓS TARTALMAK Miért éppen a televízió? IPTV Előnyök Interaktivitás A Triple-play szolgáltatás Hátrányok Digitális televíziózás A digitális televíziózás előnyei Mit nyújt a digitális televíziózás? Digitális földfelszíni műsorszórás (DVB-T) 44 3

3 4.3.4 Hol tart a DVB-T?...Európában és itthon A digitális televízió által nyújtott interaktív szolgáltatások 49 V. A MAGYARORSZÁGI DIGITÁLIS ÁTÁLLÁS STRATÉGIÁJA (A)DÁS_ 56 VI. A MÉDIASZABÁLYOZÁS ÚJ KÉRDÉSEI 66 VII. ÖSSZEGZÉS, TRENDEK, TENDENCIÁK 68 VIII. IRODALOMJEGYZÉK 70 IX. MELLÉKLETEK 72 4

4 I. Bevezetés A digitális világban a médiumok közti határok kezdenek elmosódni. Az eddig különállóan működő tömegkommunikációs eszközök összeolvadnak és multimédiatermékek formájában jelennek meg. Az újság (nyomtatott sajtó) és az Internet egymásra hatása már több éve jól látható folyamat (hangsúlyozni kell azonban, hogy ez utóbbi nem szorította ki a másikat!), a rádiót is hallgathatjuk már a világhálón keresztül (radiostreaming, azaz digitalizált rádiós műsorok Interneten történő szórása), s nem kell sokat várni, hogy a televízió-készüléken is olyan műsorokat nézhessünk majd, amilyeneket szeretnénk látni személyre szabottan. Nehéz idő ez a médiavállalatoknak. Az Internet képében olyan új erő jelent meg az ágazatban, amelyik gyökerében felforgat mindent, s elapasztja a legfőbb jövedelemforrásukat, a reklámbevételeket. (Gálik: 1999) Dolgozatom célja feltárni a médiakonvergencia következtében az elektronikus médiapiacon az utóbbi évben lezajlott, illetve a még folyamatban lévő átalakulások trendjét, tendenciáit. Témaválasztásomat elsősorban az egyéni érdeklődés indokolta, másodsorban a téma aktualitása, hiszen a távközlés, média valamint az IT szektorok mind nagyobb jelentőséget kapnak életünkben. A médiakonvergencia a médiaszociológia és az információs társadalom irodalmát tekintve nagyon új keletű fogalom, amelynek vizsgálatával eddig viszonylag kevés számú magyar forrás foglalkozott. A dolgozatot a médiakonvergencia, mint folyamat bemutatásával szeretném indítani. Rövid történeti áttekintést szeretnék adni a médiakonvergenciáról, mint állandó, hosszan tartó folyamatról. Ez alatt az írás nyomtatás telekommunikáció kialakulásának bemutatását értem; ezek a médiakonvergencia egyes fejlődési szintjei. A konvergencia elemzésében alapvetően annak három dimenzióját kívánom megvizsgálni; ezt a három oldalt a szakirodalom is különbözőképpen jelöli. Először is szeretném megvizsgálni a funkcionális konvergencia jelenségét, amely a kommunikációs eszközök által kínált szolgáltatások amelyek eddig különállóak voltak egyre inkább hibrid és sokrétűbb jellegére utal. Második területként a technikai konvergencia jelenségét kívánom felderíteni. A technikai konvergencia a kommunikációs iparágak jeleinek közös platformon történő digitalizálására utal. Harmadikként a vállalati konvergencia problematikáját szeretném megvizsgálni. Ez a 5

5 folyamat a horizontális és vertikális fúziók mellett a vállalatok azon új képességét jelöli, hogy mennyire tudják erőforrásaikat diverzifikálni. A konvergencia, mint folyamat bemutatását követően a konvergencia hajtóerejeként működő digitalizáció jelenségét, valamint a digitalizáció egy díszpéldáját, az Internetet fogom bemutatni. A médiakonvergencia mint folyamat bemutatása után szeretném felvázolni annak hatását, az elektronikus médiapiac átalakulását. Áttekintést kívánok nyújtani az újonnan megjelenő műfajokról, a létrejövő konvergens médiatartalmakról. Fontosnak tartom kiemelni a multimédia, valamint az interaktivitás jelenségét. A hagyományos médiumoknál a visszacsatolás folyamata nehézkes, lassú volt. Azonban az Internet elterjedésével a tömegkommunikáció korábbi egyoldalúságát felváltotta az interaktivitás, azaz a szereplők aktív részvételével zajló kétirányú kommunikáció jött létre, folyamatos visszacsatolással. Az interaktivitás korlátlan számú résztvevőnek teszi lehetővé tetszőleges tartalmak interaktív kicserélését. Tágabb értelemben az interaktivitás tetszőleges tartalom önkéntes és tetszőleges időben történő lekérését is jelentheti. Ezen kívül a tartalmak kialakítása is felhasználói szintre kerül. A tömegkommunikációra jellemző professzionális közlők (újságírók) felváltása történik amatőrökkel. Közlő és befogadó azonos szerepet kap az interaktivitásnak köszönhetően: így őket már inkább résztvevőnek kell neveznünk. Az Interneten létrejött új típusú médiaformátumokról, elsősorban a Web 2.0-ról valamint a User generated contect fogalmáról is szót kívánok ejteni. Ezek a formátumok új lehetőségeket is hordoznak. Ezek elsősorban az interaktivitás zászlóshajói az internetes kommunikációban. Megvizsgálom az elektronikus médiapiacon végbement strukturális változásokat, az értékláncolat megváltozását. Kitekintést nyújtok a médiakoncentráció konvergencia megjelenését követő változására. Egy következő, hosszabb terjedelmű bekezdésben kívánom ismertetni az egyik legkomplexebb audiovizuális médium, a televízió digitalizációjával együtt járó trendeket, tendenciákat; illetve bemutatom a megjelenő új televíziós műsorközvetítési formákat is. Mindezek után egy hosszabb fejezetben kívánom ismertetni hazánk digitális átállásra vonatkozó stratégiáját, a stratégia részletes elemzése által. 6

6 Ezek után a konvergens médiatermékek jogi szabályozásának kereteit, hiányosságait szeretném vizsgálni. A hagyományos médiaszabályozás platformalapú, azaz az adott hordozóeszközt szabályozza. Azonban a médiakonvergencia megjelenése megszünteti a platformhoz való kötöttséget, azaz a konvergencia a médium fogalmának differenciálódásához vezet. Ennek következtében több kérdés vetődik fel, amelyekre számos megoldás jöhet szóba. Elképzelhető az a megoldás, hogy a szabályozásban a platformalapúságról át kell állni a tartalomalapú szabályozásra. Azonban itt egy ellentmondásba ütközünk, mégpedig abba, hogy nemzeti jogszabályok alkalmazása nehézkes globális médiumon. Tehát elképzelhető megoldás lenne az elektronikus média radikális deregulációja. A dolgozatot lezárandó, röviden szeretném összegezni a médiapiac trendjeit, tendenciáit. 7

7 II. A médiakonvergencia jelensége 2.1 Történeti áttekintés Az emberi kommunikáció fejlődésében, a tömegkommunikáció átalakulásában akár az őskorig is visszanyúlhatnánk, azonban ebben az esetben nagyon könnyen elveszhetnénk az információk bőségében. Tehát inkább vegyük kiindulópontnak a könyvnyomtatás feltalálását követő, a Gutenberg-galaxis névvel illetett időszakot ben a németországi Mainzban megalkotott ügyes találmány segítségével lehetővé vált, hogy az információk rögzítésre kerüljenek, és tömegesen elterjedjenek. Az írásbeliség tehát a nyomtatott kultúra korszakába lépett. Az írás és olvasás végre kikerülhetett egy szűk, kiváltságosokból álló embercsoport kezéből, ezáltal pedig mindenki számára elérhetővé vált az ismeretszerzés lehetősége. Ebben az ötszáz évvel ezelőtt végbement, gyökeres változásokat hozó folyamatban valójában nem másról van szó, mint a média, a tömegkommunikációs eszközök egyfajta forradalmáról. Később, az 1900-as évek elején megjelent a rádió, amely a látás után egy másik érzékünket, a hallást vette igénybe. Bár a maga nemében forradalminak számított, az őt követő médium szinte azonnal elnyomta korábbi jelentőségét. Egy hosszú, évszázadokon át tartó korszaknak végül is a XX. század közepén lett vége. A nyomtatott anyagok dominanciája teljesen megszűnt, helyét egy egészen nagyszerű dolog kezdte átvenni. Megjelent egy addig sohasem látott tömegkommunikációs eszköz, a televízió, amely még a rádiónál is nagyobb robbanást okozott az addig jól megszokott információs áramlásban. A televízió néhány év alatt hatalmas változásokat okozott. Az ötvenes évektől kezdődően fokozatosan nőtt a televíziókészülékek száma. Mára a világ szinte minden háztartásába jutott nem egy, de akár két készülék is. Egy emberöltő kellett, hogy a korábban még nem mindenki által elérhető technikai csoda tömegcikké váljon. A televízió tömegcikké válása után ismét egy új korszakba léptünk. A nyolcvanas, kilencvenes évektől először csak lassú, majd rohamléptekkel kezdett betörni a világunkba a számítástechnika és a személyi számítógépek (PC) használata. Aztán megjelent az új technikai környezetet kihasználó Internet. 8

8 Ha a könyvnyomtatás feltalálásától a televízió megjelenéséig tartó időszakot Gutenberg-galaxisnak hívjuk, akkor az Internet megjelenéséig tartó néhány évtizedet joggal aposztrofálhatjuk McLuhan-galaxisnak. Manuel Castells, The Rise of a Network Society c. munkájában például azokról, az Internet hatására kialakult új társadalmi változásokról ír, amelyben az alapot McLuhan teóriái szolgáltatják. Úgy gondolja, hogy a komputer közvetítette kommunikáció megjelenése előtt két, a valóságot, illetve az ember valóságról alkotott tapasztalatait egymástól elszakító technológiai rendszer létezett. Az egyik a fonetikus ábécé fogalmi technológiája, amely később a könyvnyomtatás technológiájával kiegészülve, megújult erővel az emberi érzékelés területén megteremtette a vizualitás primátusát, s ezáltal a tipográfiai gondolkodás kialakulásához vezetett; a másik a második világháború után a televízió köré szerveződő tömegmédia, amely egy, az előzőtől eltérő virtuális valóságot hívott életre. (Varga: 1999) Ebben az új környezetben az emberek hatalmát az információs tengeren való navigációs képesség jelenti. Már nem azon van a hangsúly, hogy mennyit birtoklunk az életünkhöz szükséges adatok halmazából, gondosan kell szelektálnunk. Szerencsére a XXI. században erre egyre több lehetőségünk adott. 2.2 A konvergencia, mint fogalom meghatározása Dolgozatom fő témája a médiakonvergencia. Ez a jelenség a kilencvenes évek tájékán vált a szakma képviselői számára olyan témává, amivel előbb-utóbb minden szakembernek foglalkoznia kell, függetlenül attól, hogy mely médiumhoz kötődik is a munkája. Ezen kívül a konvergencia nem csupán a médiában dolgozó szakemberekre, azok munkájára van hatással, hanem jelentős iparági vonatkozásai is vannak. Többek között érinti az információtechnológia (IT) és a távközlés szektorát is. Tágabb értelemben pedig hatással van életünkre. Megváltoztathatja a média használatát; olyan megoldásokat hoz magával, amilyeneket korábban nem ismertünk. Egyes szociológusok, politikusok valamint a műveltebb közönség meg van győződve arról, hogy az új telekommunikációs és informatikai eszközök és technikák gyökeresen átalakítják környezetünket. A tendenciák azt mutatják, hogy ez a folyamat a médiát és a médiafogyasztási hatásokat is érinti. A digitalizáció médiaátformáló hatását a szakértők a kép- és hangminőség javulása mellett nem utolsó sorban abban látják, hogy megteremti egy olyan esetleg a televízió, a számítógép és a hálózati 9

9 kapcsolat konvergálására, összenövésére épülő interaktív televíziózásnak a technikai feltételeit, amelyben a nézők nem pusztán passzív fogadói a hozzájuk eljuttatott műsorcsomagnak, hanem a sokszorosára növekedett információkínálatból egyéni érdeklődésüknek megfelelően saját maguk is alakíthatják azt, amit végül is elfogyasztanak. (Terestyéni, 2004) A konvergencia a médiatudományok területén nem túlságosan régóta használt fogalom. Először mintegy tíz évvel ezelőtt kezdték el használni, elsősorban az Európai Bizottság által kiadott, A távközlési, média és információtechnológiai szektorok konvergenciájáról szóló Zöld könyv nyomán. A fogalomnak a szakirodalomban nincs pontos és egységes magyarázata, definíciója. Manapság gyakran kerül elő a fogalom televíziós beszélgetésekben is, ahol szintén nem fogalmazzák meg pontosan, mit értenek a médiakonvergencia eszméje alatt. Mint már korábban említettem, a konvergencia fogalmát elsősorban az ún. Zöld könyv vezette be a köztudatba, amely két aspektusból vizsgálja meg a konvergenciát, mint jelenséget. Legáltalánosabban az alábbi értelemben használják: - különböző hálózati platformok azon képessége, hogy alapvetően hasonló szolgáltatási fajtákat hordozzanak, vagy - olyan fogyasztói eszközök összefonódása, mint például telefon, televízió és személyi számítógép. Ez a köznyelvre lefordítva a következőket jelentheti: - szolgáltatások konvergenciája: különböző hálózati platformok hasonló, vagy szinte azonos szolgáltatást képesek nyújtani. Ez alatt értendő például a kábeltelevíziós Internet- valamint telefonszolgáltatás, telefontársaságok kábeltelevíziós szolgáltatása. - berendezések, fogyasztói, végfelhasználói eszközök konvergenciája. Ez azt jelenti, hogy bizonyos, eddig elkülönült technikai eszközöket egyetlen rendszerbe integrálnak. Példaként említhető az egyre inkább elterjedő okostelefonok, az ún. SmartPhone-ok esete. Ezek a készülékek a normál hang- és adattovábbításon kívül rendelkeznek még egy viszonylag jó felbontású azaz megfelelő méretű és minőségű képek készítésére alkalmas kamerával, valamint sok esetben ezen kívül található bennük rádió, valamint az új technikai követelményeknek megfelelően úgynevezett MP3 tömörített zenei formátum lejátszására alkalmas szoftver. Emellett szinte teljes 10

10 értékű internetes elérést tudnak biztosítani, ma már akár mobil széles sávú hálózaton is. Sőt, nemrégiben hazánkban is megkezdődött a mobiltelevíziózás tesztelése, melynek során azt vizsgálják, hogy mobiltelefonon keresztül milyen minőségben képesek ma televíziós adások továbbítására és vételére. Azonban általánosságban elmondható, hogy a fogyasztói eszközök konvergenciája alatt elsősorban a televízió, a számítógép, valamint a telefon összeolvadását, egy készülékbe való integrálását értjük. Azonban hogy pontosan mit is hoz a jövő, azaz hogy számítógépen keresztül fogunk-e televíziót nézni, avagy televízión át internetezni, azt ma még nehéz megjósolni (egyébként mindkettőre van példa már ma is; elég ha az ún. set-top-box-okra gondolunk, amelyeket a televíziókészülékhez kell illeszteni, és ezen keresztül lehetővé válik az internethez való hozzáférés, vagy az ún. TV-tuner kártyákra, amelyek segítségével személyi számítógépen vagyunk képesek televíziós adások megtekintésére.) A sajtóban, médiában elsősorban a konvergencia utóbbi a fogyasztói eszközök konvergenciájára vonatkozó - értelmezését idézik a leggyakrabban. Ennek oka elsősorban az, hogy a fogyasztók számára ez sokkal érthetőbb. E populáris kép ellenére azonban, a fogyasztói eszközök konvergenciája napjainkban még nem annyira valós, mint a hálózati konvergencia. A távközlési operátorok már audiovizuális műsorokat kínálnak hálózataikon és az Internet hozzáférés, valamint a gerinc infrastruktúra főszereplőivé váltak. A műsorszórók néhány éve már adatszolgáltatást is nyújtanak hálózataikon és ezeket a szolgáltatásokat csak fokozzák a rádiós és a televíziós műsorok digitális sugárzásának kilátásával, valamint az interaktivitás megteremtésével. A kábel üzemeltetők a távközlési szolgáltatások széles körét nyújtják, beleértve az IP alapú telefont, valamint kábelmodemek segítségével nagy sebességű Internethozzáférést kínálnak tradicionális televíziós műsorközvetítési tevékenységük mellett. Ha technikai oldalról vizsgáljuk a konvergencia jelenségét, láthatjuk, hogy bizonyos kommunikációs rendszerek egységesülnek, egyes protokollok átjárhatóvá válnak. A három eddig részben különálló rendszer (televíziós műsorszórás, számítástechnika, hálózati kommunikáció) egységesítésével létrejöhet egy minden eddiginél hatékonyabb média predesztinálják a jövőt a szakértők. 11

11 2.3 A médiakonvergencia dimenziói Az OECD (Organisation for Economic Co-operation and Development; Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) megfogalmazása szerint a konvergenciának technikai, funkcionális és vállalati dimenziói vannak. 1. A technológiai konvergencia azt jelenti, hogy egyre növekvő mértékben egyfajta átviteli eszköz (koaxiális illetve optikai kábel) egyidejűleg szállít különböző információkat: hangot, szöveget, adatokat, képeket. A telekommunikációs valamint információtechnológia szolgáltatásokat nagyon hosszú ideig többféle eszközön keresztül juttatták el a felhasználókhoz. Példaként említhető a rézkábel, a koaxiális kábel, az elektromágneses hullámok, műholdak. Ezek mindegyikéhez tartozik egy szolgáltatás-specifikus eszköz, amely a fogyasztónál található, és amelynek segítségével lehetősége nyílik az adott szolgáltatás igénybevételére. Ilyen eszköz például a telefon, a fax, az ún. set-top-box, műholdas beltéri egységek, modemek, számítógépek, televíziókészülékek. A konvergencia hatásának köszönhetően azonban ezeknek a különböző hálózati platformoknak, eszközöknek az eltűnését lehet predesztinálni. A múltban ugyanis minden egyes eszköz használatához különböző hálózatra volt szükség. Ma azonban már egy, konvergálódott hálózat képes többféle adat közvetítésére, legyen az akár hang, videó, vagy valamely új interaktív multimédiás alkalmazás. Ezeket az új hálózatokat csomagkapcsolt hálózatoknak hívja a szakirodalom, mivel az adatokat apró csomagokra osztják fel, és ezek továbbítása történik az adott hálózaton, függetlenül attól, hogy eredetileg milyen formátumú is volt az adat. A konvergencia, ezen belül a digitalizáció hatásának következtében a tartalmakat egy közös, egységes hálózati infrastruktúra segítségével különböző médiumokon lehet közvetíteni. Az információ- valamint kommunikációtechnikai területek e technikai előrelépésének mélyreható következményei vannak a médiaszektorra is. Ahol korábban világosan látható elválasztás volt megfigyelhető a tömeg- és személyes kommunikáció között, ott most elmosódnak az egyes kommunikációs formák közötti határok, és egy kvázi elválaszthatatlan egységgé alakulnak. A végfelhasználók ezeket a változásokat bizonyos technikai eszközök használata által tapasztalhatják meg elsősorban. Példaként említhető a személyi számítógép, amely az Internet által az összes elektronikus média számára egy egységes multimédiás platformot képez. További példa lehet az újgenerációs televíziókészülékek esete, 12

12 amelyek az úgynevezett set-top-boxok segítségével az Interneten való szörfölést teszik lehetővé; vagy említhetnénk akár az UMTS (Universal Mobile Telecommunications System) szolgáltatások igénybevételére alkalmas mobiltelefonokat, amelyek lehetővé teszik a világháló mobil elérését. A technológiai konvergencia - amelynek a fentiekben idézett példái illusztratív jellegűek - a digitális technológiák általános alkalmazásán alapul a szolgáltatás nyújtásához társuló rendszerekre és hálózatokra. 2. A funkcionális konvergencia jelenségét egy szóval is jellemezhetnénk: multimédia. A funkcionális konvergencia a kommunikációs eszközök által kínált szolgáltatások amelyek eddig különállóak voltak egyre inkább hibrid és sokrétűbb jellegére utal. A funkcionális konvergencia olyan új, hibrid szolgáltatásokra utal, amelyek ötvözik a hangot, adatokat, szöveget és képeket. Például az elektronikus enciklopédiákban egyesül a szöveg, a videó és a hang. Ugyanezt a jelenséget tapasztalhatjuk napjainkban a multimédiás weboldalak korában is. Ezeken a site-okon nem csupán egyszerű írásos információt találhatunk, hanem komoly grafikák, videóbejátszások, illetve zenei aláfestés is megjelenhet ezeken az oldalakon (az viszont már más kérdés, hogy ezek a multimédiás tartalmak mennyire teszik bonyolulttá az adott oldal használhatóságát, kereshetőségét). A funkcionális konvergencia azt jelenti, hogy a mai technológia több funkciót és szolgáltatást kínál, mint amire eredetileg tervezték. 3. A vállalati konvergencia a technikai változások eredményeképpen manifesztálódik. A konvergencia által érintett vállalatok számára fennáll az a szükséglet, hogy különböző, korábban egymástól elhatárolt területeken működjenek, ezáltal nagyobb piaci potenciált elérve, több felhasználót meghódítva. Példaként említhető a Time Warner vállalat, amely most már könyv- és lemezkiadással, filmkészítéssel, sőt kábeltelevíziós szolgáltatás nyújtásával is foglalkozik. A klasszikus médiakínálat kibővülése lehetővé teszi, hogy a médiavállalatok további felhasználókat érjenek el, például megfelelő internetes megjelenés által. A konvergencia következtében olyan szolgáltatások nyújtására láthatunk példákat, amelyek nem tartoznak közvetlenül a vállalatok fő tevékenységi körébe. A konvergencia vállalatokra gyakorolt hatása horizontális és vertikális fúziókban, összeolvadásokban, felvásárlásokban nyilvánulhat meg, amelyek a 13

13 partnerek műszaki és kereskedelmi know-how-jára épülnek a meglévő és az új piacok kiaknázása érdekében. Több ilyen szövetség "horizontális", vagyis olyan cégek között jön létre, amelyek az értéklánc ugyanazon részében működnek. Azok, amelyek a piaci konvergencia által kínált potenciális lehetőségek kiaknázását célozzák, általában olyan cégeket foglalnak magukban, amelyek az értéklánc különböző részeiben működnek, nagyobb vertikális integrációt eredményezve. Gazdasági viszonylatból szemlélve tehát a konvergencia jelenségét, elmondhatjuk, hogy a piacokat elsősorban az új szolgáltatások hajtják. Manapság a hang alapú kommunikáció, a televízió, rádió és más hálózatalapú szolgáltatások közvetítése már többféle fix vagy vezeték nélküli hálózaton keresztül is lehetséges. A szolgáltatók számára az jelenti a kihívást, hogy vonzó szolgáltatások tudjanak kínálni megfizethető áron. A vállalati konvergencia tehát a távközlési, a műsorszolgáltatási és az információtechnológiai szektorok összeolvadására utal. 2.4 A konvergencia elsődleges hajtóereje, a digitalizáció A konvergencia elsődleges hajtóereje a digitalizáció. A digitalizáció a digitális jelekre épül. A Film és médiafogalmak kisszótára alapján a digitális jel a jelek azon fajtája, amely ellentétben az analóg jelekkel kizárólag diszkrét értékek mentén változhat, és a gyakorlatban alkalmazott megoldásokban rendre két jel, az igen/nem (0/1) sorozatával írható le. Az analóg jeleket kódolt impulzussorozatokká való átalakítás folyamatát digitalizációnak nevezzük, amelynek eredménye a hang- és képminőség radikális javulása, információk tömöríthetősége, lehetőség a kétirányú kommunikációra (interakcióra), valamint nem utolsó sorban a digitális jelekké átalakított hang- és képanyag alkalmassá válik a világhálón való közzétételre is. Alapvető trend tehát a digitális technológia általános alkalmazása a releváns szektorok által. A digitális technológiák felölelik az általában a számítógépes és a távközlési iparágakkal kapcsolatos területek körét - digitális mikroelektronika, szoftver és digitális továbbítás. Az egyes releváns szektorokon belül alkalmazva, ezek a technológiák már bizonyították nagyobb hatékonyságukat, rugalmasságukat és gazdaságosságukat, és bemutatták, hogy hogyan fokozhatják segíthetik elő az innovációt. Napjainkban a számítógépes technológia kulcsszerepet játszik a tartalom kialakításban és az elkészítésben a mozi és a műsorszórás világában egyaránt. Az 14

14 audiovizuális anyag készítésének, leadásának és felhasználásának módjai fejlődésben vannak. Az MPEG szabványcsalád {Motion Picture Experts Group. A szabványcsalád az MPEG-1-tõl az MPEG-4-ig tart, amelyek körében az MPEG-2 a legáltalánosabban alkalmazott (stúdió-minõségû televíziós és több CD-minõségû audio csatornák)}. az alapvető építőelem a mozgóképek digitális kódolása számára. Ha egyszer ebben a formában kódolásra kerültek, a képeket ugyanolyan módon lehet módosítani, manipulálni vagy továbbítani, mint a többi digitális információt. Az ilyen információkat kezelő rendszerek és hálózatok természetesen indifferensek a forrásanyag jellege tekintetében, legyen az kép, hang vagy szöveg. Ily módon a digitális forráskódolás a technológiai konvergencia alapját képezi. A digitális közvetítés a műsorszóró hálózatokon vagy a földi vezetékes vagy vezeték nélküli infrastruktúrákon valósítható meg. Ha műsorszóró hálózatokra alkalmazzák, akkor a digitalizáció legjelentősebb hatása a kapacitás azonnali bővülése, ténylegesen megszüntetve a szektor növekedését a kezdetektől fogva korlátozó szűkösséget. A digitalizáció az IT és telekommunikációs szektorban robbanásszerű változást hozott magával. Ezt a változást a digitális forradalom kifejezéssel illethetjük. A digitális forradalom kifejezés azt a közelmúltban lezajlott folyamatot hivatott leírni, amelynek során a digitális eszközök, mint például a személyi számítógépek és a telekommunikációs eszközök (pl. mobiltelefonok) ára jelentős mértékben csökkent, és ennek következtében ezen eszközöknek egy nagyon gyors elterjedését figyelhettük meg. A technológia áttörések a történelem során nagyon sokszor forradalmasították a kommunikációt és az információ terjesztését ben például, a telefon feltalálásával az információtovábbítás távolságból adódó nehézségeinek áthidalására kapott lehetőséget az emberiség és 1920 között az első rádióadók kezdtek el hangot sugározni re aztán a televízió megjelenésével már hangot és képet is lehetett sugározni nagyszámú közönségnek ban készült el a világ első elektronikus számítógépe. Azonban csak a mikroprocesszor hetvenes évekbeli feltalálásával vált a nagy tömegek számára elérhetővé a számítógép. A kilencvenes években aztán az Internet az egyetemek és kutató intézetek zárt világából a vállalatokhoz és a háztartásokba is eljutott. 15

15 A fent említett technológiák mindegyike információk tárolásával és továbbításával foglalkozik. Azonban a számítógépes technológia esetén nagy különbség, hogy ez már digitális alapon működik. A digitális technológia mindent bináris értékekre kódol át, azaz nullákra és egyesekre. Ezek a digitális jelek képezik ma már szinte minden modern eszköz univerzális nyelvét. Egy analógiával élve, a digitális világ egy olyanfajta világ, amely egy nyelv alatt egyesül, és ahol különböző kontinenseken élő emberek osztják meg egymással ötleteiket, és dolgoznak együtt, hogy aztán végül egy közös produkció, eredmény jöjjön létre. Az információ egyre mélyrehatóbb és pontosabb lesz, és egy olyan közönséghez továbbítódik, amely pontosan meg is érti, miről is van szó. A felhasználók az információt szabadon újra igénybe vehetik saját céljaikra, saját ötleteiket hozzátehetik. Ennek eredménye a fejlődés. Ha az eddig leírtakat technikai szintre emeljük, láthatjuk, hogy a számítógépek, különböző elektronikus eszközök kapcsolódnak össze, és gyakorlatilag egy egységként funkcionálnak. Már ma is láthatunk olyan telefonokat, amelyek számítógépekkel cserélnek információkat, vagy említhetnénk a számítógépeket is, amelyek tömörített zeneszámokat vagy élő audio stream-et, azaz zenei adatfolyamot játszanak le. A számítógépek segítségével filmeket is lejátszhatunk. A jövő modern otthonaiban pedig már a világítást és a légkondicionálást is számítógépek segítségével fogják irányítani a lakók. Ezek a példák azonban a digitális világnak csak egy kis szeletét képezik. 2.5 A konvergencia másik hajtóereje, az Internet Az Internet a hálózatok hálózata. Számítógépek közötti kapcsolatok olyan hálózata, amely lehetővé teszi az adatok, hírek és vélemények cseréjét. Amellett, hogy egy kommunikációs médium, az Internet az üzletvitel, a kormányzati szolgáltatások és az élethosszig tartó tanulás (Lifelong Learning) platformjává is vált. Az Internet legjobban olyan hálózatok hálózataként írható le, amelyek nyílt alapon vannak összekapcsolva az Internet Protocol alkalmazásával, és általában a távközlési operátoroktól bérelt továbbítási kapcsolatokon fut. Az elmúlt évtized alatt igen gyorsan fejlődött ki a főként elméleti és állami támogatottságú hálózatból, amelynek gerinckapacitása 56kbit/s volt 1986-ban, 45Mbit/s 1993-ban és 155Mbit/s 1996-ban. Az Internet infrastruktúra ezen hatalmas kapacitásbeli változása az Internetet használó személyek számának jelentős növekedésére, valamint a számára kifejlesztett alkalmazásokra reagált. Az Internet tehát az egyik leggyorsabban növekvő médium. Mindösszesen négy év alatt az Internetet használók száma elérte az 50 milliót. 16

16 Összehasonlításképpen a rádiónak 38, a televíziónak 13, a személyi számítógépnek pedig 16 évre volt szüksége, hogy ugyanezt a számot elérje. Azonban robbanásszerű növekedése ellenére is, az Internet globális penetrációja a legfrissebb, 2007-es adatok szerint is csak 17%-os. Az Internet alapját képező szisztéma, az Internet Protocol (IP) képes a multimédia szolgáltatás valamennyi elemének (szöveg, kép, videó és hang) továbbítására. Az IP felhasználásra kerül az Intranet termékekben is, infrastruktúrát biztosítva a multimédiaalkalmazások számára a cégen vagy más zárt felhasználói csoporton belül. Az Internet többek között a társadalmi kommunikáció olyan új médiuma, amely minden korábbi eszköznél több résztvevő számára teszi lehetővé a nyilvánosság előtti megjelenést, és minden eddiginél nagyobb, az egész világra kiterjedő nyilvánosságot teremt. A tömegkommunikáció egyoldalú üzenetei helyébe a közösséget érintő és érdeklő kérdések valódi megvitatása lép. Az Internet a konvergencia szimbolikus és - a digitalizáció után - második hajtóereje egyaránt. Eszköz arra, hogy a felhasználók számára meglévő szolgáltatásokat (elektronikus posta, videó, hanganyag, hang-telefon, például) és teljesen új szolgáltatásokat (pl. World Wide Web) egyaránt továbbítsanak. Gyors ütemben fejlődött ki egy kormányzati/elméleti hálózatból erőteljes kommunikációs és kereskedési platformmá. Precedens nélküli növekedési rátájával (felhasználói száma minden évben megkétszereződik) az Internet számos gazdasági szektort kezdett befolyásolni, a gyorsan növekvő elektronikus kereskedés kialakulásával. Az Internet és a World Wide Web kifejezéseket gyakran összekeverik, noha nem egymás szinonimái. Az Internet rézkábelekkel, optikai kábelekkel összekapcsolt számítógépes hálózatok gyűjteménye, míg a World Wide Web, röviden a Web hyperlinkek és URL-ek által összekapcsolt dokumentumok gyűjteményét jelenti. A World Wide Webet az Interneten keresztül lehet elérni, azaz a Web az Internetnek csak egy szolgáltatását jelenti, csakúgy, mint az , a fájlmegosztás, és egyéb más szolgáltatások. Az Interneten mára egy olyan számítógépes hálózattá vált, amely a kereskedés tradicionális módszereit leváltó új metódusoknak biztosít platformot. Az Internet az alapvető távközlési üzletág alternatív eszközeit is biztosítja (még akkor is, ha a két 17

17 szolgáltatás között még minőségi különbségek vannak) az Internet-telefonon keresztül úgy, hogy bizonyos esetekben egyik félnek sem kell számítógéppel rendelkeznie. Az Internet a műsorszóró szolgáltatások jelentős platformja is. Az Internet, mint platform, azonban máshogyan fejlődött, mint a tradicionális műsorszórás és távközlés. Az Internet alapvetően a felhasználó által irányított, a felhasználók által tulajdonolt berendezésekkel (az irányítók inkább központi, mint periférikus hálózati funkciókat látnak el) és maguk a felhasználók generálják továbbra is a tartalom jelentős részét. Médium Klasszikus média Internet Kommunikáció típusa Tömegkommunikáció Egyéni és tömegkommunikáció egyidejűleg Kommunikáció iránya Interaktivitás Felhasználói viselkedés Elérhetőség Felhasználás technikai feltételei Kínálat Egyoldalú kommunikációs irány Kevés interakciós lehetőség: A közönség reakcióinak összegyűjtése időben és térben eltolt lekérdezési eljárások által. A felhasználó inkább passzív. A szelekció a médiavállalatok által történik. Az elérhetőség nem folyamatos, televízió és rádió esetében rendszerint egyszeri rendelkezésre állás Kevés technikai feltétel Viszonylag általánosító kínálat, kivétel ez alól a tematikus csatornák Többoldalú kommunikáció Magas interakciós fok közvetlen lekérdezési eljárások által. Ezáltal nagy közönség- és felhasználói közelség. A közönség aktív keresése, és ezáltal a szelekció is a felhasználó által történik Folyamatos elérhetőség Technikai feltételek, ismeretek és képességek viszonylag nagy igénye Az online-kínálat önmagában nagyon specializált Forrás: (Beyer: 2003) Sokan az Internet decentralizált jellegét tekintik a siker egyetlen okának, amely tanulságul szolgálhat a konvergáló környezet számára. Az az Internet konvergenciát jelző tulajdonsága, hogy egyidőben funkcionál közegként a publikálás és a kommunikáció számára. A tradicionális médiával szemben, az Internet egyidőben 18

18 támogat számos - jellegüket tekintve tranzakciós és műsorszóró - módot: egy-egyhez, egy-sokhoz, sok-sokhoz. Az Internet-felhasználó cserélgetve "mondhat" vagy "hallgathat" valamit, nyilvános kommunikációkba (amelyek tartalma - legalább is a műsorszórás esetében - tradicionálisan szabályozott) szőhet bele magánjellegű kommunikációkat (tradicionálisan nem szabályozott). Ez az állandó elmozdulás a publikálástól a magánjellegű kommunikációs módok irányába - amelyek mindegyikét igen eltérően szabályozzák - az Internet szabályozás egyik fő kihívásának minősül. A kiugró technológiai fejlemények e rövid áttekintése nem kimerítő, mindössze illusztrálni próbáltam a technológiának, mint a változás motorjának a szerepét. A technológia állandó fejlődésben van; az innovatív szolgáltatásokra való alkalmazása és az e szolgáltatások piacra dobása még drámaibb változást ígér a jövőben. 19

19 III. A médiakonvergencia hatásai, az elektronikus média átalakulása 3.1 A multimédia megjelenése A multimédia olyan információs tartalom vagy feldolgozási rendszer, amely a hagyományostól eltérően többféle csatornát is használ (szöveg, hang, kép, animáció, videó és interaktivitás), hogy a felhasználókat tájékoztassa vagy szórakoztassa. A multimédia mai elterjedt jelentése a számítógépes média. Az Internetnek a sok-sok típusú kapcsolatok korlátlan lehetőségét megteremtő kommunikációs forradalma megszüntette a korábban tapasztalható kötöttségeket. A személyes és a tömegkommunikációt elválasztó, éles határok feloldódása a hagyományosan elkülönült technológiai és intézményi szerkezet átalakulásával társul. Előrejelzések szerint néhány éven belül a fejlett országok népességének fele, gyakorlatilag a teljes felnőtt lakosság rendelkezni fog mobiltelefonnal. A harmadik generációs mobiltelefon-hálózatok (UMTS - Universal Mobile Telecommunications Systems) lehetővé teszik, hogy használóik szörföljenek az Interneten, elektronikus leveleket küldjenek nagy memóriaigényű csatolt fájlokkal, videóklipeket nézzenek, és multimédiás tárgyalásokat folytassanak. Ezek a rendszerek 2Mbit/s sebességgel dolgoznak, ami mintegy negyvenszerese a korábban elterjedt, az Internethez való hozzáférést biztosító modemekének. A multimédia különböző médiumok közös formában való megjelenése, szövegből, képből, hangból, videóból, animációból álló média-mix, amely egymást kiegészítve jelenik meg, hyperhivatkozásokkal elérhető rendszerbe integrált egységes látvány- és hallásvilágot nyújt. A multimédia, mint új (non-lineáris) médium, a kilencvenes évek elejétől érhető el szélesebb felhasználói körben. A digitális adathordozók egy fajtája, amely a digitalizált formában tárolt szövegek, hangok, álló- és mozgóképek integrált és interaktív felhasználására épül. 3.2 A kommunikáció átalakulása A kommunikáció az emberi társas érintkezés alapja. Egy közösség kultúrájának átörökítő eszköze, információk egyik pontból (közlő) egy másik pontba (befogadó) való 20

20 juttatása. Az emberi kommunikáció lehet egy- vagy többirányú, tehát nem feltétlenül jelent információcserét is, de mindig tartalmaz valamilyen közleményt, amely az üzenet kódolt formája. Ez a jelhalmaz különböző csatornákon keresztül eljuttatva a végpontban dekódolódik, és ezáltal értelmes jelentéstartalommal bír. Jelen esetben a közvetett tömegkommunikációt szeretném kiemelni, amely ellentétben a közvetlen kommunikációval, hagyományosan egyirányú. Legalábbis korábban egyirányú volt. A tömegkommunikációt többen olyan folyamatként definiálták, amely során az információ valamely technikai eszköz révén jut el a közlőtől a befogadóhoz. A befogadó rendszerint egy nagyobb tömeg, a nagyközönség. Manapság a tömegkommunikációs eszközök e fent említett jellegzetessége egyre inkább átalakul az internetes technológiák fejlődésével. A passzív fogyasztást egyre inkább kiszorítja az interakcióra lehetőséget adó médium előretörése, és lehetőségeinek mind szélesebb körű kihasználása. Az Interneten zajló nyilvános kommunikációnak nem feltétele a periodicitás, az egyoldalúság (az üzenet azonossága) és az egyidejűség. (Polyák, 2001) 3.3 Internetes tömegkommunikáció Az Internet olyan médium, amely egyaránt alkalmas interperszonális és tömegkommunikációra is. Egy teljesen újfajta, korábban nem létező médium. Newhagen és Rafaeli (1995) szerint az Interneten történő kommunikáció minőségét öt szempont határozza meg: - az Internet multimédiás volta (szöveg, hang, képek, animációk, videó) - a hypertext-elv a szövegben (a korábban megszokott, szerző által meghatározott lineáris szövegek helyett) - csomagkapcsolás (az Interneten keresve mindig mintegy csomagban kapjuk az információkat, az oda vezető útvonalat pedig figyelmen kívül hagyhatjuk) - a kommunikáció lehet szinkronikus és nem valós idejű - interaktivitás Perrone (1997) már kevésbé látja pozitívan az Internet használatát. Az internetes szörfölés nagy részben még mindig passzív fogyasztói tevékenység A felhasználók ki 21