A médiakonvergencia hatása az elektronikus média átalakulására

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A médiakonvergencia hatása az elektronikus média átalakulására"

Átírás

1 BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar Nemzetközi Marketing és TQM Szak Nappali tagozat Médiamenedzsment szakirány A médiakonvergencia hatása az elektronikus média átalakulására Készítette: Takács Zoltán Budapest 2007

2 I. BEVEZETÉS 5 II. A MÉDIAKONVERGENCIA JELENSÉGE Történeti áttekintés A konvergencia, mint fogalom meghatározása A médiakonvergencia dimenziói A konvergencia elsődleges hajtóereje, a digitalizáció A konvergencia másik hajtóereje, az Internet 16 III. A MÉDIAKONVERGENCIA HATÁSAI, AZ ELEKTRONIKUS MÉDIA ÁTALAKULÁSA A multimédia megjelenése A kommunikáció átalakulása Internetes tömegkommunikáció Az interaktivitás elterjedése a tömegkommunikációban A médiapiac strukturális változásai Az elektronikus média értékláncának megváltozása A médiakoncentráció változása a konvergencia megjelenése után 32 IV. KONVERGENS TELEVÍZIÓS TARTALMAK Miért éppen a televízió? IPTV Előnyök Interaktivitás A Triple-play szolgáltatás Hátrányok Digitális televíziózás A digitális televíziózás előnyei Mit nyújt a digitális televíziózás? Digitális földfelszíni műsorszórás (DVB-T) 44 3

3 4.3.4 Hol tart a DVB-T?...Európában és itthon A digitális televízió által nyújtott interaktív szolgáltatások 49 V. A MAGYARORSZÁGI DIGITÁLIS ÁTÁLLÁS STRATÉGIÁJA (A)DÁS_ 56 VI. A MÉDIASZABÁLYOZÁS ÚJ KÉRDÉSEI 66 VII. ÖSSZEGZÉS, TRENDEK, TENDENCIÁK 68 VIII. IRODALOMJEGYZÉK 70 IX. MELLÉKLETEK 72 4

4 I. Bevezetés A digitális világban a médiumok közti határok kezdenek elmosódni. Az eddig különállóan működő tömegkommunikációs eszközök összeolvadnak és multimédiatermékek formájában jelennek meg. Az újság (nyomtatott sajtó) és az Internet egymásra hatása már több éve jól látható folyamat (hangsúlyozni kell azonban, hogy ez utóbbi nem szorította ki a másikat!), a rádiót is hallgathatjuk már a világhálón keresztül (radiostreaming, azaz digitalizált rádiós műsorok Interneten történő szórása), s nem kell sokat várni, hogy a televízió-készüléken is olyan műsorokat nézhessünk majd, amilyeneket szeretnénk látni személyre szabottan. Nehéz idő ez a médiavállalatoknak. Az Internet képében olyan új erő jelent meg az ágazatban, amelyik gyökerében felforgat mindent, s elapasztja a legfőbb jövedelemforrásukat, a reklámbevételeket. (Gálik: 1999) Dolgozatom célja feltárni a médiakonvergencia következtében az elektronikus médiapiacon az utóbbi évben lezajlott, illetve a még folyamatban lévő átalakulások trendjét, tendenciáit. Témaválasztásomat elsősorban az egyéni érdeklődés indokolta, másodsorban a téma aktualitása, hiszen a távközlés, média valamint az IT szektorok mind nagyobb jelentőséget kapnak életünkben. A médiakonvergencia a médiaszociológia és az információs társadalom irodalmát tekintve nagyon új keletű fogalom, amelynek vizsgálatával eddig viszonylag kevés számú magyar forrás foglalkozott. A dolgozatot a médiakonvergencia, mint folyamat bemutatásával szeretném indítani. Rövid történeti áttekintést szeretnék adni a médiakonvergenciáról, mint állandó, hosszan tartó folyamatról. Ez alatt az írás nyomtatás telekommunikáció kialakulásának bemutatását értem; ezek a médiakonvergencia egyes fejlődési szintjei. A konvergencia elemzésében alapvetően annak három dimenzióját kívánom megvizsgálni; ezt a három oldalt a szakirodalom is különbözőképpen jelöli. Először is szeretném megvizsgálni a funkcionális konvergencia jelenségét, amely a kommunikációs eszközök által kínált szolgáltatások amelyek eddig különállóak voltak egyre inkább hibrid és sokrétűbb jellegére utal. Második területként a technikai konvergencia jelenségét kívánom felderíteni. A technikai konvergencia a kommunikációs iparágak jeleinek közös platformon történő digitalizálására utal. Harmadikként a vállalati konvergencia problematikáját szeretném megvizsgálni. Ez a 5

5 folyamat a horizontális és vertikális fúziók mellett a vállalatok azon új képességét jelöli, hogy mennyire tudják erőforrásaikat diverzifikálni. A konvergencia, mint folyamat bemutatását követően a konvergencia hajtóerejeként működő digitalizáció jelenségét, valamint a digitalizáció egy díszpéldáját, az Internetet fogom bemutatni. A médiakonvergencia mint folyamat bemutatása után szeretném felvázolni annak hatását, az elektronikus médiapiac átalakulását. Áttekintést kívánok nyújtani az újonnan megjelenő műfajokról, a létrejövő konvergens médiatartalmakról. Fontosnak tartom kiemelni a multimédia, valamint az interaktivitás jelenségét. A hagyományos médiumoknál a visszacsatolás folyamata nehézkes, lassú volt. Azonban az Internet elterjedésével a tömegkommunikáció korábbi egyoldalúságát felváltotta az interaktivitás, azaz a szereplők aktív részvételével zajló kétirányú kommunikáció jött létre, folyamatos visszacsatolással. Az interaktivitás korlátlan számú résztvevőnek teszi lehetővé tetszőleges tartalmak interaktív kicserélését. Tágabb értelemben az interaktivitás tetszőleges tartalom önkéntes és tetszőleges időben történő lekérését is jelentheti. Ezen kívül a tartalmak kialakítása is felhasználói szintre kerül. A tömegkommunikációra jellemző professzionális közlők (újságírók) felváltása történik amatőrökkel. Közlő és befogadó azonos szerepet kap az interaktivitásnak köszönhetően: így őket már inkább résztvevőnek kell neveznünk. Az Interneten létrejött új típusú médiaformátumokról, elsősorban a Web 2.0-ról valamint a User generated contect fogalmáról is szót kívánok ejteni. Ezek a formátumok új lehetőségeket is hordoznak. Ezek elsősorban az interaktivitás zászlóshajói az internetes kommunikációban. Megvizsgálom az elektronikus médiapiacon végbement strukturális változásokat, az értékláncolat megváltozását. Kitekintést nyújtok a médiakoncentráció konvergencia megjelenését követő változására. Egy következő, hosszabb terjedelmű bekezdésben kívánom ismertetni az egyik legkomplexebb audiovizuális médium, a televízió digitalizációjával együtt járó trendeket, tendenciákat; illetve bemutatom a megjelenő új televíziós műsorközvetítési formákat is. Mindezek után egy hosszabb fejezetben kívánom ismertetni hazánk digitális átállásra vonatkozó stratégiáját, a stratégia részletes elemzése által. 6

6 Ezek után a konvergens médiatermékek jogi szabályozásának kereteit, hiányosságait szeretném vizsgálni. A hagyományos médiaszabályozás platformalapú, azaz az adott hordozóeszközt szabályozza. Azonban a médiakonvergencia megjelenése megszünteti a platformhoz való kötöttséget, azaz a konvergencia a médium fogalmának differenciálódásához vezet. Ennek következtében több kérdés vetődik fel, amelyekre számos megoldás jöhet szóba. Elképzelhető az a megoldás, hogy a szabályozásban a platformalapúságról át kell állni a tartalomalapú szabályozásra. Azonban itt egy ellentmondásba ütközünk, mégpedig abba, hogy nemzeti jogszabályok alkalmazása nehézkes globális médiumon. Tehát elképzelhető megoldás lenne az elektronikus média radikális deregulációja. A dolgozatot lezárandó, röviden szeretném összegezni a médiapiac trendjeit, tendenciáit. 7

7 II. A médiakonvergencia jelensége 2.1 Történeti áttekintés Az emberi kommunikáció fejlődésében, a tömegkommunikáció átalakulásában akár az őskorig is visszanyúlhatnánk, azonban ebben az esetben nagyon könnyen elveszhetnénk az információk bőségében. Tehát inkább vegyük kiindulópontnak a könyvnyomtatás feltalálását követő, a Gutenberg-galaxis névvel illetett időszakot ben a németországi Mainzban megalkotott ügyes találmány segítségével lehetővé vált, hogy az információk rögzítésre kerüljenek, és tömegesen elterjedjenek. Az írásbeliség tehát a nyomtatott kultúra korszakába lépett. Az írás és olvasás végre kikerülhetett egy szűk, kiváltságosokból álló embercsoport kezéből, ezáltal pedig mindenki számára elérhetővé vált az ismeretszerzés lehetősége. Ebben az ötszáz évvel ezelőtt végbement, gyökeres változásokat hozó folyamatban valójában nem másról van szó, mint a média, a tömegkommunikációs eszközök egyfajta forradalmáról. Később, az 1900-as évek elején megjelent a rádió, amely a látás után egy másik érzékünket, a hallást vette igénybe. Bár a maga nemében forradalminak számított, az őt követő médium szinte azonnal elnyomta korábbi jelentőségét. Egy hosszú, évszázadokon át tartó korszaknak végül is a XX. század közepén lett vége. A nyomtatott anyagok dominanciája teljesen megszűnt, helyét egy egészen nagyszerű dolog kezdte átvenni. Megjelent egy addig sohasem látott tömegkommunikációs eszköz, a televízió, amely még a rádiónál is nagyobb robbanást okozott az addig jól megszokott információs áramlásban. A televízió néhány év alatt hatalmas változásokat okozott. Az ötvenes évektől kezdődően fokozatosan nőtt a televíziókészülékek száma. Mára a világ szinte minden háztartásába jutott nem egy, de akár két készülék is. Egy emberöltő kellett, hogy a korábban még nem mindenki által elérhető technikai csoda tömegcikké váljon. A televízió tömegcikké válása után ismét egy új korszakba léptünk. A nyolcvanas, kilencvenes évektől először csak lassú, majd rohamléptekkel kezdett betörni a világunkba a számítástechnika és a személyi számítógépek (PC) használata. Aztán megjelent az új technikai környezetet kihasználó Internet. 8

8 Ha a könyvnyomtatás feltalálásától a televízió megjelenéséig tartó időszakot Gutenberg-galaxisnak hívjuk, akkor az Internet megjelenéséig tartó néhány évtizedet joggal aposztrofálhatjuk McLuhan-galaxisnak. Manuel Castells, The Rise of a Network Society c. munkájában például azokról, az Internet hatására kialakult új társadalmi változásokról ír, amelyben az alapot McLuhan teóriái szolgáltatják. Úgy gondolja, hogy a komputer közvetítette kommunikáció megjelenése előtt két, a valóságot, illetve az ember valóságról alkotott tapasztalatait egymástól elszakító technológiai rendszer létezett. Az egyik a fonetikus ábécé fogalmi technológiája, amely később a könyvnyomtatás technológiájával kiegészülve, megújult erővel az emberi érzékelés területén megteremtette a vizualitás primátusát, s ezáltal a tipográfiai gondolkodás kialakulásához vezetett; a másik a második világháború után a televízió köré szerveződő tömegmédia, amely egy, az előzőtől eltérő virtuális valóságot hívott életre. (Varga: 1999) Ebben az új környezetben az emberek hatalmát az információs tengeren való navigációs képesség jelenti. Már nem azon van a hangsúly, hogy mennyit birtoklunk az életünkhöz szükséges adatok halmazából, gondosan kell szelektálnunk. Szerencsére a XXI. században erre egyre több lehetőségünk adott. 2.2 A konvergencia, mint fogalom meghatározása Dolgozatom fő témája a médiakonvergencia. Ez a jelenség a kilencvenes évek tájékán vált a szakma képviselői számára olyan témává, amivel előbb-utóbb minden szakembernek foglalkoznia kell, függetlenül attól, hogy mely médiumhoz kötődik is a munkája. Ezen kívül a konvergencia nem csupán a médiában dolgozó szakemberekre, azok munkájára van hatással, hanem jelentős iparági vonatkozásai is vannak. Többek között érinti az információtechnológia (IT) és a távközlés szektorát is. Tágabb értelemben pedig hatással van életünkre. Megváltoztathatja a média használatát; olyan megoldásokat hoz magával, amilyeneket korábban nem ismertünk. Egyes szociológusok, politikusok valamint a műveltebb közönség meg van győződve arról, hogy az új telekommunikációs és informatikai eszközök és technikák gyökeresen átalakítják környezetünket. A tendenciák azt mutatják, hogy ez a folyamat a médiát és a médiafogyasztási hatásokat is érinti. A digitalizáció médiaátformáló hatását a szakértők a kép- és hangminőség javulása mellett nem utolsó sorban abban látják, hogy megteremti egy olyan esetleg a televízió, a számítógép és a hálózati 9

9 kapcsolat konvergálására, összenövésére épülő interaktív televíziózásnak a technikai feltételeit, amelyben a nézők nem pusztán passzív fogadói a hozzájuk eljuttatott műsorcsomagnak, hanem a sokszorosára növekedett információkínálatból egyéni érdeklődésüknek megfelelően saját maguk is alakíthatják azt, amit végül is elfogyasztanak. (Terestyéni, 2004) A konvergencia a médiatudományok területén nem túlságosan régóta használt fogalom. Először mintegy tíz évvel ezelőtt kezdték el használni, elsősorban az Európai Bizottság által kiadott, A távközlési, média és információtechnológiai szektorok konvergenciájáról szóló Zöld könyv nyomán. A fogalomnak a szakirodalomban nincs pontos és egységes magyarázata, definíciója. Manapság gyakran kerül elő a fogalom televíziós beszélgetésekben is, ahol szintén nem fogalmazzák meg pontosan, mit értenek a médiakonvergencia eszméje alatt. Mint már korábban említettem, a konvergencia fogalmát elsősorban az ún. Zöld könyv vezette be a köztudatba, amely két aspektusból vizsgálja meg a konvergenciát, mint jelenséget. Legáltalánosabban az alábbi értelemben használják: - különböző hálózati platformok azon képessége, hogy alapvetően hasonló szolgáltatási fajtákat hordozzanak, vagy - olyan fogyasztói eszközök összefonódása, mint például telefon, televízió és személyi számítógép. Ez a köznyelvre lefordítva a következőket jelentheti: - szolgáltatások konvergenciája: különböző hálózati platformok hasonló, vagy szinte azonos szolgáltatást képesek nyújtani. Ez alatt értendő például a kábeltelevíziós Internet- valamint telefonszolgáltatás, telefontársaságok kábeltelevíziós szolgáltatása. - berendezések, fogyasztói, végfelhasználói eszközök konvergenciája. Ez azt jelenti, hogy bizonyos, eddig elkülönült technikai eszközöket egyetlen rendszerbe integrálnak. Példaként említhető az egyre inkább elterjedő okostelefonok, az ún. SmartPhone-ok esete. Ezek a készülékek a normál hang- és adattovábbításon kívül rendelkeznek még egy viszonylag jó felbontású azaz megfelelő méretű és minőségű képek készítésére alkalmas kamerával, valamint sok esetben ezen kívül található bennük rádió, valamint az új technikai követelményeknek megfelelően úgynevezett MP3 tömörített zenei formátum lejátszására alkalmas szoftver. Emellett szinte teljes 10

10 értékű internetes elérést tudnak biztosítani, ma már akár mobil széles sávú hálózaton is. Sőt, nemrégiben hazánkban is megkezdődött a mobiltelevíziózás tesztelése, melynek során azt vizsgálják, hogy mobiltelefonon keresztül milyen minőségben képesek ma televíziós adások továbbítására és vételére. Azonban általánosságban elmondható, hogy a fogyasztói eszközök konvergenciája alatt elsősorban a televízió, a számítógép, valamint a telefon összeolvadását, egy készülékbe való integrálását értjük. Azonban hogy pontosan mit is hoz a jövő, azaz hogy számítógépen keresztül fogunk-e televíziót nézni, avagy televízión át internetezni, azt ma még nehéz megjósolni (egyébként mindkettőre van példa már ma is; elég ha az ún. set-top-box-okra gondolunk, amelyeket a televíziókészülékhez kell illeszteni, és ezen keresztül lehetővé válik az internethez való hozzáférés, vagy az ún. TV-tuner kártyákra, amelyek segítségével személyi számítógépen vagyunk képesek televíziós adások megtekintésére.) A sajtóban, médiában elsősorban a konvergencia utóbbi a fogyasztói eszközök konvergenciájára vonatkozó - értelmezését idézik a leggyakrabban. Ennek oka elsősorban az, hogy a fogyasztók számára ez sokkal érthetőbb. E populáris kép ellenére azonban, a fogyasztói eszközök konvergenciája napjainkban még nem annyira valós, mint a hálózati konvergencia. A távközlési operátorok már audiovizuális műsorokat kínálnak hálózataikon és az Internet hozzáférés, valamint a gerinc infrastruktúra főszereplőivé váltak. A műsorszórók néhány éve már adatszolgáltatást is nyújtanak hálózataikon és ezeket a szolgáltatásokat csak fokozzák a rádiós és a televíziós műsorok digitális sugárzásának kilátásával, valamint az interaktivitás megteremtésével. A kábel üzemeltetők a távközlési szolgáltatások széles körét nyújtják, beleértve az IP alapú telefont, valamint kábelmodemek segítségével nagy sebességű Internethozzáférést kínálnak tradicionális televíziós műsorközvetítési tevékenységük mellett. Ha technikai oldalról vizsgáljuk a konvergencia jelenségét, láthatjuk, hogy bizonyos kommunikációs rendszerek egységesülnek, egyes protokollok átjárhatóvá válnak. A három eddig részben különálló rendszer (televíziós műsorszórás, számítástechnika, hálózati kommunikáció) egységesítésével létrejöhet egy minden eddiginél hatékonyabb média predesztinálják a jövőt a szakértők. 11

11 2.3 A médiakonvergencia dimenziói Az OECD (Organisation for Economic Co-operation and Development; Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) megfogalmazása szerint a konvergenciának technikai, funkcionális és vállalati dimenziói vannak. 1. A technológiai konvergencia azt jelenti, hogy egyre növekvő mértékben egyfajta átviteli eszköz (koaxiális illetve optikai kábel) egyidejűleg szállít különböző információkat: hangot, szöveget, adatokat, képeket. A telekommunikációs valamint információtechnológia szolgáltatásokat nagyon hosszú ideig többféle eszközön keresztül juttatták el a felhasználókhoz. Példaként említhető a rézkábel, a koaxiális kábel, az elektromágneses hullámok, műholdak. Ezek mindegyikéhez tartozik egy szolgáltatás-specifikus eszköz, amely a fogyasztónál található, és amelynek segítségével lehetősége nyílik az adott szolgáltatás igénybevételére. Ilyen eszköz például a telefon, a fax, az ún. set-top-box, műholdas beltéri egységek, modemek, számítógépek, televíziókészülékek. A konvergencia hatásának köszönhetően azonban ezeknek a különböző hálózati platformoknak, eszközöknek az eltűnését lehet predesztinálni. A múltban ugyanis minden egyes eszköz használatához különböző hálózatra volt szükség. Ma azonban már egy, konvergálódott hálózat képes többféle adat közvetítésére, legyen az akár hang, videó, vagy valamely új interaktív multimédiás alkalmazás. Ezeket az új hálózatokat csomagkapcsolt hálózatoknak hívja a szakirodalom, mivel az adatokat apró csomagokra osztják fel, és ezek továbbítása történik az adott hálózaton, függetlenül attól, hogy eredetileg milyen formátumú is volt az adat. A konvergencia, ezen belül a digitalizáció hatásának következtében a tartalmakat egy közös, egységes hálózati infrastruktúra segítségével különböző médiumokon lehet közvetíteni. Az információ- valamint kommunikációtechnikai területek e technikai előrelépésének mélyreható következményei vannak a médiaszektorra is. Ahol korábban világosan látható elválasztás volt megfigyelhető a tömeg- és személyes kommunikáció között, ott most elmosódnak az egyes kommunikációs formák közötti határok, és egy kvázi elválaszthatatlan egységgé alakulnak. A végfelhasználók ezeket a változásokat bizonyos technikai eszközök használata által tapasztalhatják meg elsősorban. Példaként említhető a személyi számítógép, amely az Internet által az összes elektronikus média számára egy egységes multimédiás platformot képez. További példa lehet az újgenerációs televíziókészülékek esete, 12

12 amelyek az úgynevezett set-top-boxok segítségével az Interneten való szörfölést teszik lehetővé; vagy említhetnénk akár az UMTS (Universal Mobile Telecommunications System) szolgáltatások igénybevételére alkalmas mobiltelefonokat, amelyek lehetővé teszik a világháló mobil elérését. A technológiai konvergencia - amelynek a fentiekben idézett példái illusztratív jellegűek - a digitális technológiák általános alkalmazásán alapul a szolgáltatás nyújtásához társuló rendszerekre és hálózatokra. 2. A funkcionális konvergencia jelenségét egy szóval is jellemezhetnénk: multimédia. A funkcionális konvergencia a kommunikációs eszközök által kínált szolgáltatások amelyek eddig különállóak voltak egyre inkább hibrid és sokrétűbb jellegére utal. A funkcionális konvergencia olyan új, hibrid szolgáltatásokra utal, amelyek ötvözik a hangot, adatokat, szöveget és képeket. Például az elektronikus enciklopédiákban egyesül a szöveg, a videó és a hang. Ugyanezt a jelenséget tapasztalhatjuk napjainkban a multimédiás weboldalak korában is. Ezeken a site-okon nem csupán egyszerű írásos információt találhatunk, hanem komoly grafikák, videóbejátszások, illetve zenei aláfestés is megjelenhet ezeken az oldalakon (az viszont már más kérdés, hogy ezek a multimédiás tartalmak mennyire teszik bonyolulttá az adott oldal használhatóságát, kereshetőségét). A funkcionális konvergencia azt jelenti, hogy a mai technológia több funkciót és szolgáltatást kínál, mint amire eredetileg tervezték. 3. A vállalati konvergencia a technikai változások eredményeképpen manifesztálódik. A konvergencia által érintett vállalatok számára fennáll az a szükséglet, hogy különböző, korábban egymástól elhatárolt területeken működjenek, ezáltal nagyobb piaci potenciált elérve, több felhasználót meghódítva. Példaként említhető a Time Warner vállalat, amely most már könyv- és lemezkiadással, filmkészítéssel, sőt kábeltelevíziós szolgáltatás nyújtásával is foglalkozik. A klasszikus médiakínálat kibővülése lehetővé teszi, hogy a médiavállalatok további felhasználókat érjenek el, például megfelelő internetes megjelenés által. A konvergencia következtében olyan szolgáltatások nyújtására láthatunk példákat, amelyek nem tartoznak közvetlenül a vállalatok fő tevékenységi körébe. A konvergencia vállalatokra gyakorolt hatása horizontális és vertikális fúziókban, összeolvadásokban, felvásárlásokban nyilvánulhat meg, amelyek a 13

13 partnerek műszaki és kereskedelmi know-how-jára épülnek a meglévő és az új piacok kiaknázása érdekében. Több ilyen szövetség "horizontális", vagyis olyan cégek között jön létre, amelyek az értéklánc ugyanazon részében működnek. Azok, amelyek a piaci konvergencia által kínált potenciális lehetőségek kiaknázását célozzák, általában olyan cégeket foglalnak magukban, amelyek az értéklánc különböző részeiben működnek, nagyobb vertikális integrációt eredményezve. Gazdasági viszonylatból szemlélve tehát a konvergencia jelenségét, elmondhatjuk, hogy a piacokat elsősorban az új szolgáltatások hajtják. Manapság a hang alapú kommunikáció, a televízió, rádió és más hálózatalapú szolgáltatások közvetítése már többféle fix vagy vezeték nélküli hálózaton keresztül is lehetséges. A szolgáltatók számára az jelenti a kihívást, hogy vonzó szolgáltatások tudjanak kínálni megfizethető áron. A vállalati konvergencia tehát a távközlési, a műsorszolgáltatási és az információtechnológiai szektorok összeolvadására utal. 2.4 A konvergencia elsődleges hajtóereje, a digitalizáció A konvergencia elsődleges hajtóereje a digitalizáció. A digitalizáció a digitális jelekre épül. A Film és médiafogalmak kisszótára alapján a digitális jel a jelek azon fajtája, amely ellentétben az analóg jelekkel kizárólag diszkrét értékek mentén változhat, és a gyakorlatban alkalmazott megoldásokban rendre két jel, az igen/nem (0/1) sorozatával írható le. Az analóg jeleket kódolt impulzussorozatokká való átalakítás folyamatát digitalizációnak nevezzük, amelynek eredménye a hang- és képminőség radikális javulása, információk tömöríthetősége, lehetőség a kétirányú kommunikációra (interakcióra), valamint nem utolsó sorban a digitális jelekké átalakított hang- és képanyag alkalmassá válik a világhálón való közzétételre is. Alapvető trend tehát a digitális technológia általános alkalmazása a releváns szektorok által. A digitális technológiák felölelik az általában a számítógépes és a távközlési iparágakkal kapcsolatos területek körét - digitális mikroelektronika, szoftver és digitális továbbítás. Az egyes releváns szektorokon belül alkalmazva, ezek a technológiák már bizonyították nagyobb hatékonyságukat, rugalmasságukat és gazdaságosságukat, és bemutatták, hogy hogyan fokozhatják segíthetik elő az innovációt. Napjainkban a számítógépes technológia kulcsszerepet játszik a tartalom kialakításban és az elkészítésben a mozi és a műsorszórás világában egyaránt. Az 14

14 audiovizuális anyag készítésének, leadásának és felhasználásának módjai fejlődésben vannak. Az MPEG szabványcsalád {Motion Picture Experts Group. A szabványcsalád az MPEG-1-tõl az MPEG-4-ig tart, amelyek körében az MPEG-2 a legáltalánosabban alkalmazott (stúdió-minõségû televíziós és több CD-minõségû audio csatornák)}. az alapvető építőelem a mozgóképek digitális kódolása számára. Ha egyszer ebben a formában kódolásra kerültek, a képeket ugyanolyan módon lehet módosítani, manipulálni vagy továbbítani, mint a többi digitális információt. Az ilyen információkat kezelő rendszerek és hálózatok természetesen indifferensek a forrásanyag jellege tekintetében, legyen az kép, hang vagy szöveg. Ily módon a digitális forráskódolás a technológiai konvergencia alapját képezi. A digitális közvetítés a műsorszóró hálózatokon vagy a földi vezetékes vagy vezeték nélküli infrastruktúrákon valósítható meg. Ha műsorszóró hálózatokra alkalmazzák, akkor a digitalizáció legjelentősebb hatása a kapacitás azonnali bővülése, ténylegesen megszüntetve a szektor növekedését a kezdetektől fogva korlátozó szűkösséget. A digitalizáció az IT és telekommunikációs szektorban robbanásszerű változást hozott magával. Ezt a változást a digitális forradalom kifejezéssel illethetjük. A digitális forradalom kifejezés azt a közelmúltban lezajlott folyamatot hivatott leírni, amelynek során a digitális eszközök, mint például a személyi számítógépek és a telekommunikációs eszközök (pl. mobiltelefonok) ára jelentős mértékben csökkent, és ennek következtében ezen eszközöknek egy nagyon gyors elterjedését figyelhettük meg. A technológia áttörések a történelem során nagyon sokszor forradalmasították a kommunikációt és az információ terjesztését ben például, a telefon feltalálásával az információtovábbítás távolságból adódó nehézségeinek áthidalására kapott lehetőséget az emberiség és 1920 között az első rádióadók kezdtek el hangot sugározni re aztán a televízió megjelenésével már hangot és képet is lehetett sugározni nagyszámú közönségnek ban készült el a világ első elektronikus számítógépe. Azonban csak a mikroprocesszor hetvenes évekbeli feltalálásával vált a nagy tömegek számára elérhetővé a számítógép. A kilencvenes években aztán az Internet az egyetemek és kutató intézetek zárt világából a vállalatokhoz és a háztartásokba is eljutott. 15

15 A fent említett technológiák mindegyike információk tárolásával és továbbításával foglalkozik. Azonban a számítógépes technológia esetén nagy különbség, hogy ez már digitális alapon működik. A digitális technológia mindent bináris értékekre kódol át, azaz nullákra és egyesekre. Ezek a digitális jelek képezik ma már szinte minden modern eszköz univerzális nyelvét. Egy analógiával élve, a digitális világ egy olyanfajta világ, amely egy nyelv alatt egyesül, és ahol különböző kontinenseken élő emberek osztják meg egymással ötleteiket, és dolgoznak együtt, hogy aztán végül egy közös produkció, eredmény jöjjön létre. Az információ egyre mélyrehatóbb és pontosabb lesz, és egy olyan közönséghez továbbítódik, amely pontosan meg is érti, miről is van szó. A felhasználók az információt szabadon újra igénybe vehetik saját céljaikra, saját ötleteiket hozzátehetik. Ennek eredménye a fejlődés. Ha az eddig leírtakat technikai szintre emeljük, láthatjuk, hogy a számítógépek, különböző elektronikus eszközök kapcsolódnak össze, és gyakorlatilag egy egységként funkcionálnak. Már ma is láthatunk olyan telefonokat, amelyek számítógépekkel cserélnek információkat, vagy említhetnénk a számítógépeket is, amelyek tömörített zeneszámokat vagy élő audio stream-et, azaz zenei adatfolyamot játszanak le. A számítógépek segítségével filmeket is lejátszhatunk. A jövő modern otthonaiban pedig már a világítást és a légkondicionálást is számítógépek segítségével fogják irányítani a lakók. Ezek a példák azonban a digitális világnak csak egy kis szeletét képezik. 2.5 A konvergencia másik hajtóereje, az Internet Az Internet a hálózatok hálózata. Számítógépek közötti kapcsolatok olyan hálózata, amely lehetővé teszi az adatok, hírek és vélemények cseréjét. Amellett, hogy egy kommunikációs médium, az Internet az üzletvitel, a kormányzati szolgáltatások és az élethosszig tartó tanulás (Lifelong Learning) platformjává is vált. Az Internet legjobban olyan hálózatok hálózataként írható le, amelyek nyílt alapon vannak összekapcsolva az Internet Protocol alkalmazásával, és általában a távközlési operátoroktól bérelt továbbítási kapcsolatokon fut. Az elmúlt évtized alatt igen gyorsan fejlődött ki a főként elméleti és állami támogatottságú hálózatból, amelynek gerinckapacitása 56kbit/s volt 1986-ban, 45Mbit/s 1993-ban és 155Mbit/s 1996-ban. Az Internet infrastruktúra ezen hatalmas kapacitásbeli változása az Internetet használó személyek számának jelentős növekedésére, valamint a számára kifejlesztett alkalmazásokra reagált. Az Internet tehát az egyik leggyorsabban növekvő médium. Mindösszesen négy év alatt az Internetet használók száma elérte az 50 milliót. 16

16 Összehasonlításképpen a rádiónak 38, a televíziónak 13, a személyi számítógépnek pedig 16 évre volt szüksége, hogy ugyanezt a számot elérje. Azonban robbanásszerű növekedése ellenére is, az Internet globális penetrációja a legfrissebb, 2007-es adatok szerint is csak 17%-os. Az Internet alapját képező szisztéma, az Internet Protocol (IP) képes a multimédia szolgáltatás valamennyi elemének (szöveg, kép, videó és hang) továbbítására. Az IP felhasználásra kerül az Intranet termékekben is, infrastruktúrát biztosítva a multimédiaalkalmazások számára a cégen vagy más zárt felhasználói csoporton belül. Az Internet többek között a társadalmi kommunikáció olyan új médiuma, amely minden korábbi eszköznél több résztvevő számára teszi lehetővé a nyilvánosság előtti megjelenést, és minden eddiginél nagyobb, az egész világra kiterjedő nyilvánosságot teremt. A tömegkommunikáció egyoldalú üzenetei helyébe a közösséget érintő és érdeklő kérdések valódi megvitatása lép. Az Internet a konvergencia szimbolikus és - a digitalizáció után - második hajtóereje egyaránt. Eszköz arra, hogy a felhasználók számára meglévő szolgáltatásokat (elektronikus posta, videó, hanganyag, hang-telefon, például) és teljesen új szolgáltatásokat (pl. World Wide Web) egyaránt továbbítsanak. Gyors ütemben fejlődött ki egy kormányzati/elméleti hálózatból erőteljes kommunikációs és kereskedési platformmá. Precedens nélküli növekedési rátájával (felhasználói száma minden évben megkétszereződik) az Internet számos gazdasági szektort kezdett befolyásolni, a gyorsan növekvő elektronikus kereskedés kialakulásával. Az Internet és a World Wide Web kifejezéseket gyakran összekeverik, noha nem egymás szinonimái. Az Internet rézkábelekkel, optikai kábelekkel összekapcsolt számítógépes hálózatok gyűjteménye, míg a World Wide Web, röviden a Web hyperlinkek és URL-ek által összekapcsolt dokumentumok gyűjteményét jelenti. A World Wide Webet az Interneten keresztül lehet elérni, azaz a Web az Internetnek csak egy szolgáltatását jelenti, csakúgy, mint az , a fájlmegosztás, és egyéb más szolgáltatások. Az Interneten mára egy olyan számítógépes hálózattá vált, amely a kereskedés tradicionális módszereit leváltó új metódusoknak biztosít platformot. Az Internet az alapvető távközlési üzletág alternatív eszközeit is biztosítja (még akkor is, ha a két 17

17 szolgáltatás között még minőségi különbségek vannak) az Internet-telefonon keresztül úgy, hogy bizonyos esetekben egyik félnek sem kell számítógéppel rendelkeznie. Az Internet a műsorszóró szolgáltatások jelentős platformja is. Az Internet, mint platform, azonban máshogyan fejlődött, mint a tradicionális műsorszórás és távközlés. Az Internet alapvetően a felhasználó által irányított, a felhasználók által tulajdonolt berendezésekkel (az irányítók inkább központi, mint periférikus hálózati funkciókat látnak el) és maguk a felhasználók generálják továbbra is a tartalom jelentős részét. Médium Klasszikus média Internet Kommunikáció típusa Tömegkommunikáció Egyéni és tömegkommunikáció egyidejűleg Kommunikáció iránya Interaktivitás Felhasználói viselkedés Elérhetőség Felhasználás technikai feltételei Kínálat Egyoldalú kommunikációs irány Kevés interakciós lehetőség: A közönség reakcióinak összegyűjtése időben és térben eltolt lekérdezési eljárások által. A felhasználó inkább passzív. A szelekció a médiavállalatok által történik. Az elérhetőség nem folyamatos, televízió és rádió esetében rendszerint egyszeri rendelkezésre állás Kevés technikai feltétel Viszonylag általánosító kínálat, kivétel ez alól a tematikus csatornák Többoldalú kommunikáció Magas interakciós fok közvetlen lekérdezési eljárások által. Ezáltal nagy közönség- és felhasználói közelség. A közönség aktív keresése, és ezáltal a szelekció is a felhasználó által történik Folyamatos elérhetőség Technikai feltételek, ismeretek és képességek viszonylag nagy igénye Az online-kínálat önmagában nagyon specializált Forrás: (Beyer: 2003) Sokan az Internet decentralizált jellegét tekintik a siker egyetlen okának, amely tanulságul szolgálhat a konvergáló környezet számára. Az az Internet konvergenciát jelző tulajdonsága, hogy egyidőben funkcionál közegként a publikálás és a kommunikáció számára. A tradicionális médiával szemben, az Internet egyidőben 18

18 támogat számos - jellegüket tekintve tranzakciós és műsorszóró - módot: egy-egyhez, egy-sokhoz, sok-sokhoz. Az Internet-felhasználó cserélgetve "mondhat" vagy "hallgathat" valamit, nyilvános kommunikációkba (amelyek tartalma - legalább is a műsorszórás esetében - tradicionálisan szabályozott) szőhet bele magánjellegű kommunikációkat (tradicionálisan nem szabályozott). Ez az állandó elmozdulás a publikálástól a magánjellegű kommunikációs módok irányába - amelyek mindegyikét igen eltérően szabályozzák - az Internet szabályozás egyik fő kihívásának minősül. A kiugró technológiai fejlemények e rövid áttekintése nem kimerítő, mindössze illusztrálni próbáltam a technológiának, mint a változás motorjának a szerepét. A technológia állandó fejlődésben van; az innovatív szolgáltatásokra való alkalmazása és az e szolgáltatások piacra dobása még drámaibb változást ígér a jövőben. 19

19 III. A médiakonvergencia hatásai, az elektronikus média átalakulása 3.1 A multimédia megjelenése A multimédia olyan információs tartalom vagy feldolgozási rendszer, amely a hagyományostól eltérően többféle csatornát is használ (szöveg, hang, kép, animáció, videó és interaktivitás), hogy a felhasználókat tájékoztassa vagy szórakoztassa. A multimédia mai elterjedt jelentése a számítógépes média. Az Internetnek a sok-sok típusú kapcsolatok korlátlan lehetőségét megteremtő kommunikációs forradalma megszüntette a korábban tapasztalható kötöttségeket. A személyes és a tömegkommunikációt elválasztó, éles határok feloldódása a hagyományosan elkülönült technológiai és intézményi szerkezet átalakulásával társul. Előrejelzések szerint néhány éven belül a fejlett országok népességének fele, gyakorlatilag a teljes felnőtt lakosság rendelkezni fog mobiltelefonnal. A harmadik generációs mobiltelefon-hálózatok (UMTS - Universal Mobile Telecommunications Systems) lehetővé teszik, hogy használóik szörföljenek az Interneten, elektronikus leveleket küldjenek nagy memóriaigényű csatolt fájlokkal, videóklipeket nézzenek, és multimédiás tárgyalásokat folytassanak. Ezek a rendszerek 2Mbit/s sebességgel dolgoznak, ami mintegy negyvenszerese a korábban elterjedt, az Internethez való hozzáférést biztosító modemekének. A multimédia különböző médiumok közös formában való megjelenése, szövegből, képből, hangból, videóból, animációból álló média-mix, amely egymást kiegészítve jelenik meg, hyperhivatkozásokkal elérhető rendszerbe integrált egységes látvány- és hallásvilágot nyújt. A multimédia, mint új (non-lineáris) médium, a kilencvenes évek elejétől érhető el szélesebb felhasználói körben. A digitális adathordozók egy fajtája, amely a digitalizált formában tárolt szövegek, hangok, álló- és mozgóképek integrált és interaktív felhasználására épül. 3.2 A kommunikáció átalakulása A kommunikáció az emberi társas érintkezés alapja. Egy közösség kultúrájának átörökítő eszköze, információk egyik pontból (közlő) egy másik pontba (befogadó) való 20

20 juttatása. Az emberi kommunikáció lehet egy- vagy többirányú, tehát nem feltétlenül jelent információcserét is, de mindig tartalmaz valamilyen közleményt, amely az üzenet kódolt formája. Ez a jelhalmaz különböző csatornákon keresztül eljuttatva a végpontban dekódolódik, és ezáltal értelmes jelentéstartalommal bír. Jelen esetben a közvetett tömegkommunikációt szeretném kiemelni, amely ellentétben a közvetlen kommunikációval, hagyományosan egyirányú. Legalábbis korábban egyirányú volt. A tömegkommunikációt többen olyan folyamatként definiálták, amely során az információ valamely technikai eszköz révén jut el a közlőtől a befogadóhoz. A befogadó rendszerint egy nagyobb tömeg, a nagyközönség. Manapság a tömegkommunikációs eszközök e fent említett jellegzetessége egyre inkább átalakul az internetes technológiák fejlődésével. A passzív fogyasztást egyre inkább kiszorítja az interakcióra lehetőséget adó médium előretörése, és lehetőségeinek mind szélesebb körű kihasználása. Az Interneten zajló nyilvános kommunikációnak nem feltétele a periodicitás, az egyoldalúság (az üzenet azonossága) és az egyidejűség. (Polyák, 2001) 3.3 Internetes tömegkommunikáció Az Internet olyan médium, amely egyaránt alkalmas interperszonális és tömegkommunikációra is. Egy teljesen újfajta, korábban nem létező médium. Newhagen és Rafaeli (1995) szerint az Interneten történő kommunikáció minőségét öt szempont határozza meg: - az Internet multimédiás volta (szöveg, hang, képek, animációk, videó) - a hypertext-elv a szövegben (a korábban megszokott, szerző által meghatározott lineáris szövegek helyett) - csomagkapcsolás (az Interneten keresve mindig mintegy csomagban kapjuk az információkat, az oda vezető útvonalat pedig figyelmen kívül hagyhatjuk) - a kommunikáció lehet szinkronikus és nem valós idejű - interaktivitás Perrone (1997) már kevésbé látja pozitívan az Internet használatát. Az internetes szörfölés nagy részben még mindig passzív fogyasztói tevékenység A felhasználók ki 21

SZÉLES TAMÁS I SZABÓ JÓZSEF I ROZGONYI LÁSZLÓ I BALLAI ÉVA DIGITÁLIS SZÉP ÚJ VILÁG

SZÉLES TAMÁS I SZABÓ JÓZSEF I ROZGONYI LÁSZLÓ I BALLAI ÉVA DIGITÁLIS SZÉP ÚJ VILÁG SZÉLES TAMÁS I SZABÓ JÓZSEF I ROZGONYI LÁSZLÓ I BALLAI ÉVA DIGITÁLIS SZÉP ÚJ VILÁG Debreceni Mozgóképkultúra Alapítvány 2011 Tartalomjegyzék Széles Tamás - A média és annak tartalmi sajátosságai 1. Bevezető

Részletesebben

A média-értéklánc szerzői jogi vonatkozásai

A média-értéklánc szerzői jogi vonatkozásai A média-értéklánc szerzői jogi vonatkozásai Előadó: dr. Sarkady Ildikó HTE MediaNet 2013 Konferencia Velence 2013. október 3-4. A prezentáció tartalma Határos jogterületek összetartása és elkülönülése

Részletesebben

Európa e-gazdaságának fejlődése. Bakonyi Péter c. docens

Európa e-gazdaságának fejlődése. Bakonyi Péter c. docens Európa e-gazdaságának fejlődése Bakonyi Péter c. docens Definiciók Definiciók Az E-gazdaság fejlődése Európában Az IKT térhódítása miatt a hagyományos gazdaság az E-gazdaság irányába mozdul Az üzleti és

Részletesebben

OTT tartalomszolgáltatások hazai is nemzetközi jogi útvesztője

OTT tartalomszolgáltatások hazai is nemzetközi jogi útvesztője OTT tartalomszolgáltatások hazai is nemzetközi jogi útvesztője Dr. Bartóki-Gönczy Balázs Trendek, szabályozási kihívások Hírközlési Igazgatóság 2014.10.09. Az átalakuló médiarendszer 2 Átalakuló tartalomfogyasztás

Részletesebben

Alternatív zártláncú tartalomtovábbítás értékesítőhelyek számára

Alternatív zártláncú tartalomtovábbítás értékesítőhelyek számára Alternatív zártláncú tartalomtovábbítás értékesítőhelyek számára António Felizardo Hungaro DigiTel Kft. 2015. okt. 8. Igény Kapacitás - Adatforgalom Alkalmazások Felhasználó Hálózat Egyik a másikat gerjeszti,

Részletesebben

Televíziós gyorsjelentés. 2014. november

Televíziós gyorsjelentés. 2014. november Televíziós gyorsjelentés 2014. november ezer Televízió gyorsjelentés, 2014. november Adatszolgáltatók: Magyar Nyrt., Invitel Zrt., UPC Magyarország Kft., Kft., PR-TELEKOM Zrt., Tarr Kft., ViDaNet Zrt.,

Részletesebben

Számítógépes hálózatok

Számítógépes hálózatok 1 Számítógépes hálózatok Hálózat fogalma A hálózat a számítógépek közötti kommunikációs rendszer. Miért érdemes több számítógépet összekapcsolni? Milyen érvek szólnak a hálózat kiépítése mellett? Megoszthatók

Részletesebben

Áttekintés. OECD Kommunikációs Szemle. 2003. évi kiadás

Áttekintés. OECD Kommunikációs Szemle. 2003. évi kiadás Áttekintés OECD Kommunikációs Szemle 2003. évi kiadás Overview OECD Communications Outlook: 2003 Edition Hungarian translation Az Áttekintések az OECD kiadványok kivonatos fordításai. Az Online Könyvesboltban

Részletesebben

2011.01.24. A konvergencia következményei. IKT trendek. Új generációs hálózatok. Bakonyi Péter c.docens. Konvergencia. Új generációs hálózatok( NGN )

2011.01.24. A konvergencia következményei. IKT trendek. Új generációs hálózatok. Bakonyi Péter c.docens. Konvergencia. Új generációs hálózatok( NGN ) IKT trendek Új generációs hálózatok Bakonyi Péter c.docens A konvergencia következményei Konvergencia Korábban: egy hálózat egy szolgálat Konvergencia: végberendezések konvergenciája, szolgálatok konvergenciája

Részletesebben

E-logisztika. Elektronikus kereskedelem Elektronikus üzletvitel. E-gazdaság E-ügyintézés E-marketing

E-logisztika. Elektronikus kereskedelem Elektronikus üzletvitel. E-gazdaság E-ügyintézés E-marketing E-commerce E-business Elektronikus kereskedelem Elektronikus üzletvitel E-gazdaság E-ügyintézés E-marketing E-logisztika E-banking E-távmunka E-szolgáltatás E-beszerzés E-értékesítés E-szolgáltatás E-távmunka

Részletesebben

Televíziós gyorsjelentés. 2012. május

Televíziós gyorsjelentés. 2012. május Televíziós gyorsjelentés 2012. május ezer Televízió gyorsjelentés, 2012. május Adatszolgáltatók: Magyar Telekom Nyrt., Invitel Zrt., UPC Magyarország Kft., Kft., PR-TELEKOM Zrt., Tarr Kft., ViDaNet Zrt.,

Részletesebben

2010.04.21. Definiciók. Definiciók. Európa e-gazdaságának fejlıdése. Szélessávú hozzáférés-ezer. Web felhasználók- Európa-fejlett része

2010.04.21. Definiciók. Definiciók. Európa e-gazdaságának fejlıdése. Szélessávú hozzáférés-ezer. Web felhasználók- Európa-fejlett része Definiciók Európa e-gazdaságának fejlıdése Bakonyi Péter c. docens Definiciók Az E-gazdaság fejlıdése Európában Az IKT térhódítása miatt a hagyományos gazdaság az E-gazdaság irányába mozdul Az üzleti és

Részletesebben

Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban?

Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban? Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban? A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században A tanulási-tanítási környezetről folytatott vitákba, és a felsőoktatásról

Részletesebben

CÍM. Hybrid Broadcast Broadband TV

CÍM. Hybrid Broadcast Broadband TV CÍM Hybrid Broadcast Broadband TV Bevezetés Az IPTV piacot a mai napig zárt rendszerű egyedi fejlesztésű rendszerek uralják. Az új szabványosítási folyamatnak ( Connected TV, HbbTV ) eredményeképpen ez

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Marketing Megfeleljen a vásárlók igényeinek nyereséges módon

Marketing Megfeleljen a vásárlók igényeinek nyereséges módon Marketing Marketinget gyakran tekintik mint a munka létrehozása, a termékek és szolgáltatások promóciója és szállítása az egyéni fogyasztók vagy más cégek, az úgynevezett üzleti ügyfelek számára. (A legrövidebb

Részletesebben

Tervezés-Kutatás. A MÉDIA VILÁGA és a NEW MEDIA

Tervezés-Kutatás. A MÉDIA VILÁGA és a NEW MEDIA 5. Tervezés-Kutatás A MÉDIA VILÁGA és a NEW MEDIA Média: olyan kommunikációs csatorna, amely a konkrét üzenettől függetlenül létezik, amelyet igénybe vehetünk az üzenetek közlésére kommunikációs eszköz

Részletesebben

Beszámoló IKT fejlesztésről

Beszámoló IKT fejlesztésről Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 Beszámoló IKT fejlesztésről Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Kecskemét Tartalomjegyzék

Részletesebben

HÍRADÁSTECHNIKA I. Dr.Varga Péter János

HÍRADÁSTECHNIKA I. Dr.Varga Péter János 7. HÍRADÁSTECHNIKA I. Dr.Varga Péter János 2 Műholdas kommunikáció 3 VSAT A VSAT hálózat előnyei 4 Rugalmas, gyors telepíthetőség Ország régió teljes lefedése Azonnali kommunikáció lehetősége Földi infrastruktúrától

Részletesebben

Hálózati architektúrák és rendszerek. 4G vagy B3G : újgenerációs mobil kommunikáció a 3G után

Hálózati architektúrák és rendszerek. 4G vagy B3G : újgenerációs mobil kommunikáció a 3G után Hálózati architektúrák és rendszerek 4G vagy B3G : újgenerációs mobil kommunikáció a 3G után A tárgy felépítése (1) Lokális hálózatok. Az IEEE architektúra. Ethernet Csomagkapcsolt hálózatok IP-komm. Az

Részletesebben

Mennyit ér valójában a tartalom?

Mennyit ér valójában a tartalom? Mennyit ér valójában a tartalom? Telbisz Ferenc PKI Fejlesztési Igazgatóság Szélessávú rendszerek fejlesztési osztály H-1117 Budapest XI. Magyar Tudósok körútja 9 2008. október 14, 1. oldal Tartalomjegyzék

Részletesebben

Súlyos vagy súlytalan problémák? Az e-könyvek jelene és jövője a könyvtárakban

Súlyos vagy súlytalan problémák? Az e-könyvek jelene és jövője a könyvtárakban Súlyos vagy súlytalan problémák? Az e-könyvek jelene és jövője a könyvtárakban 2012. szeptember24. Budapest Fogalmi meghatározás és tétel E-könyv, elektronikus könyv Az e-könyv az elektronikus formában

Részletesebben

METEOROLÓGIAI ELŐREJELZÉSEK A MÉDIA SZÁMÁRA. Merics Attila

METEOROLÓGIAI ELŐREJELZÉSEK A MÉDIA SZÁMÁRA. Merics Attila METEOROLÓGIAI ELŐREJELZÉSEK A MÉDIA SZÁMÁRA Merics Attila Országos Meteorológiai Szolgálat, Szegedi Magaslégköri Obszervatórium 6728 Szeged, Bajai út 11. e-mail: merics.a@met.hu Bevezetés A meteorológiai

Részletesebben

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához avagy amiről a módszertanok nem írnak dr. Prónay Gábor 6. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2003. április 10. AZ ELŐADÁS CÉLJA

Részletesebben

Informatika szóbeli vizsga témakörök

Informatika szóbeli vizsga témakörök KECSKEMÉTI MŰSZAKI SZAKKÉPZŐ ISKOLA, SPECIÁLIS SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM 6000 Kecskemét, Szolnoki út 31., Telefon: 76/480-744, Fax: 487-928 KANDÓ KÁLMÁN SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLÁJA 6000 Kecskemét, Bethlen

Részletesebben

OZEKI Phone System. A jövő vállalati telefon rendszerének 4 alappillére. A jövő üzleti telefon rendszere SMS. Mobil mellékek. Összhang az IT-vel

OZEKI Phone System. A jövő vállalati telefon rendszerének 4 alappillére. A jövő üzleti telefon rendszere SMS. Mobil mellékek. Összhang az IT-vel A jövő üzleti telefon rendszere A jövő vállalati telefon rendszerének 4 alappillére SMS Mobil mellékek Webtelefon Üzenetküldés Összhang az IT-vel É rdemes elolvasni! Ajánlatkérés Kérem, töltse ki az űrlapot,

Részletesebben

Tervezés-Kutatás A MÉDIA FORRADALMAI

Tervezés-Kutatás A MÉDIA FORRADALMAI Tervezés-Kutatás 5. A MÉDIA FORRADALMAI Média: olyan kommunikációs csatorna, amely a konkrét üzenettől függetlenül létezik, amelyet igénybe vehetünk az üzenetek közlésére kommunikációs eszköz TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓS

Részletesebben

Az Internet jövője Internet of Things

Az Internet jövője Internet of Things Az Internet jövője Dr. Bakonyi Péter c. docens 2011.01.24. 2 2011.01.24. 3 2011.01.24. 4 2011.01.24. 5 2011.01.24. 6 1 Az ( IoT ) egy világméretű számítógéphálózaton ( Internet ) szabványos protokollok

Részletesebben

Összefoglaló a digitális átállásról

Összefoglaló a digitális átállásról Összefoglaló a digitális átállásról Általános információk a digitális átállásról Mit jelent? a digitális átállás során az analóg földfelszíni műsorterjesztés helyébe a -frekvenciasáv hatékonyabb és gazdaságosabb

Részletesebben

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Szervezet Infokommunikációs Államtitkár Hírközlésért és audiovizuális médiáért felelős helyettes

Részletesebben

TV és internet új dimenziókban!

TV és internet új dimenziókban! TV és internet új dimenziókban! Kedves Ügyfelünk! Kedves leendô Ügyfelünk! Örömmel értesítjük, hogy az Ön lakóhelyén hamarosan új dimenziókat nyitunk az internetezésben és tévézésben! Fejlesztéseink befejeztével

Részletesebben

Elektronikus üzlet és elektronikus kereskedelem

Elektronikus üzlet és elektronikus kereskedelem és elektronikus kereskedelem Az elektronikus üzlet (e-business) kezdetei a múlt század 80-as éveihez vezetnek vissza, ám jelentős előretörésének az utóbbi 10 évben vagyunk szemtanúi. Az elektronikus üzlet

Részletesebben

Korszakvált. ltás s a telekommunikáci szektorban. Okok és következmények amelyek gyökeresen átformálják az telekommunikációs iparágat

Korszakvált. ltás s a telekommunikáci szektorban. Okok és következmények amelyek gyökeresen átformálják az telekommunikációs iparágat Korszakvált ltás s a telekommunikáci ciós szektorban Okok és következmények amelyek gyökeresen átformálják az telekommunikációs iparágat Kórosi László- CMC prezentáció 2009. február r 8. Amiről l szó lesz...

Részletesebben

Tévénézési trendek Magyarországon és innovatív megoldások

Tévénézési trendek Magyarországon és innovatív megoldások Tévénézési trendek Magyarországon és innovatív megoldások Nielsen Ügyfélkonferencia 2011. május 11. Előadó: Vörös Csilla Copyright 2011The Nielsen Company Tartalom Eszközellátottság és -használat Növekvő

Részletesebben

Internetes keresés. Menedzsment modul. Nyugat-Magyarországi Egyetem Földmérési és Földrendezői Főiskolai Kar SdiLA menedzsment-képzés.

Internetes keresés. Menedzsment modul. Nyugat-Magyarországi Egyetem Földmérési és Földrendezői Főiskolai Kar SdiLA menedzsment-képzés. Nyugat-Magyarországi Egyetem Földmérési és Földrendezői Főiskolai Kar Menedzsment modul Internetes keresés Készítette: Fábián József okl.építőmérnök 2000. április 17. Bevezetés Az Internet egy nemzetközi

Részletesebben

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának közleménye

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának közleménye A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának közleménye Ajánlás a kiskorúak védelmében a lineáris és lekérhető médiaszolgáltatók által alkalmazandó hatékony műszaki megoldásokra I. Az ajánlás

Részletesebben

Megközelítések, elméletek

Megközelítések, elméletek 1 Megközelítések, elméletek legközkeletőbb félelmek a megbízhatóság kérdése (nem tudhatod, ki van a másik oldalon, kivel kommunikálsz), a hitelesség (lehet-e hinni a világhálóról szerzett információknak),

Részletesebben

Szélessávú piacok hatósági szabályozása. Kihívások az infokommunikációban IVSZ NHH konferencia Ludányi Edgár - NHH

Szélessávú piacok hatósági szabályozása. Kihívások az infokommunikációban IVSZ NHH konferencia Ludányi Edgár - NHH Szélessávú piacok hatósági szabályozása Kihívások az infokommunikációban IVSZ NHH konferencia Ludányi Edgár - NHH 2 Tartalom I. Szélessávú piacok helyzete, fejlődési irányai II. Szélessávú piacok fejlődését

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

A rádió a digitális korban

A rádió a digitális korban A rádió a digitális korban Szilágyi Árpád Duna Médiaszolgáltató nonprofit Zrt. HTE MediaNet 2015, Kecskemét, 2015. október 8. Mindenki lehet tartalomgyártó Blog, podcast, videoblog bárki csinálhat Láttunk-e

Részletesebben

VIII. Szervezeti kommunikáció

VIII. Szervezeti kommunikáció BBTE, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar, Szatmárnémeti egyetemi kirendeltség VIII. Szervezeti kommunikáció Szervezési- és vezetési elméletek 2013 Május 27 Gál Márk doktorandusz Közigazgatási

Részletesebben

Az internet az egész világot behálózó számítógép-hálózat.

Az internet az egész világot behálózó számítógép-hálózat. Az internet az egész világot behálózó számítógép-hálózat. A mai internet elődjét a 60-as években az Egyesült Államok hadseregének megbízásából fejlesztették ki, és ARPANet-nek keresztelték. Kifejlesztésének

Részletesebben

ÖTÖDIK NEMZEDÉK: MULTIMÉDIA? dr. Magyar Miklós Kaposvári Egyetem

ÖTÖDIK NEMZEDÉK: MULTIMÉDIA? dr. Magyar Miklós Kaposvári Egyetem ÖTÖDIK NEMZEDÉK: MULTIMÉDIA? dr. Magyar Miklós Kaposvári Egyetem Mottó: Ha nem vagy része a megoldásnak, része vagy a problémának. (brit marketing alaptétel) Hogyan jelenik meg gondolkodásunkban a multimédia?

Részletesebben

Az információs műveltség fejlesztése A könyvtárak szemléletváltása és feladatai a 21. században

Az információs műveltség fejlesztése A könyvtárak szemléletváltása és feladatai a 21. században Az információs műveltség fejlesztése A könyvtárak szemléletváltása és feladatai a 21. században Dr. Varga Katalin Miért fontos ez a téma? Az interneten nem azt találjuk meg, amire kíváncsiak vagyunk, hanem

Részletesebben

OZEKI Phone System. 4 elengedhetetlen szolgáltatás a jövőbeli vállalati telefonos rendszerek számára. A jövő üzleti telefon rendszere SMS

OZEKI Phone System. 4 elengedhetetlen szolgáltatás a jövőbeli vállalati telefonos rendszerek számára. A jövő üzleti telefon rendszere SMS A jövő üzleti telefon rendszere 4 elengedhetetlen szolgáltatás a jövőbeli vállalati telefonos rendszerek számára SMS Mobil mellékek Webtelefon Üzenetküldés és jelenlét Összhang az IT-vel Olvassa el! Ajánlatkérő

Részletesebben

A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc

A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc www.zalai-iskola.hu www.edidakt.hu Előzmények Figyelemfelhívás pozitív optimizmus Don Tapscott Mark Prensky Helyzetértékelés negatív realitás Netgeneráció 2010. kutatás

Részletesebben

Az OTT szolgáltatások hatása a távközlési piacokra

Az OTT szolgáltatások hatása a távközlési piacokra Az OTT szolgáltatások hatása a távközlési piacokra dr. Bartóki-Gönczy Balázs Szabályozói szemszögből Távközlési Világnap Győr 2015.05.13. Tartalomjegyzék 2 1) Mit értünk OTT szolgáltatás alatt? 2) Mobil

Részletesebben

Kiket érinthet az analóg lekapcsolás?

Kiket érinthet az analóg lekapcsolás? Televíziónézési pillanatkép Kiket érinthet az analóg lekapcsolás? 2011. november Nielsen Közönségmérés - Előfizetés (vételi hierarchia) + A teljes népesség () televíziós vételi platformok szerinti kategóriái

Részletesebben

Helyünk a reklámpiacon. Török Diána

Helyünk a reklámpiacon. Török Diána Helyünk a reklámpiacon Török Diána Magunkon kísérletezünk Print Online Rendezvények Rádió 103 milliárd. Békaperspektíva? Digitálist akarok! Fiatalokat akarok! Trendit akarok! Mérhetőt akarok! Olcsót akarok!

Részletesebben

TV MÉG MINDIG CSÚCSFORMÁBAN

TV MÉG MINDIG CSÚCSFORMÁBAN TV MÉG MINDIG CSÚCSFORMÁBAN BIG PICTURE (MEME) Vörös Csilla 2014. November 12. TARTALOM Változások kora - Helyzetkép Időeltolásos tévénézés TV+ Kitekintés Jövőkép 2 VÁLTOZÁSOK KORA HELYZETKÉP 2014. OKTÓBER:

Részletesebben

INNOVATÍV TUDOMÁNY. Benczik Vilmos: A médium és az üzenet - néhány gondolat. korunk kommunikációs technológiaváltásáról

INNOVATÍV TUDOMÁNY. Benczik Vilmos: A médium és az üzenet - néhány gondolat. korunk kommunikációs technológiaváltásáról INNOVATÍV TUDOMÁNY A Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács tudományos tanácskozása nemzetközi részvétellel Színhely: Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar, I. emeleti díszterem, Szabadka, Strossmayer u. 11. Időpont:

Részletesebben

Az audiovizuális művekhez való online hozzáférés megkönnyítése az Európai Unióban: magyar javaslatok. Dr. Rozgonyi Krisztina

Az audiovizuális művekhez való online hozzáférés megkönnyítése az Európai Unióban: magyar javaslatok. Dr. Rozgonyi Krisztina Az audiovizuális művekhez való online hozzáférés megkönnyítése az Európai Unióban: magyar javaslatok Dr. Rozgonyi Krisztina Előzmények 1. Európai Bizottság COM(2012)789 számú, az egységes digitális piacon

Részletesebben

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON Juhász Gabriella A digitális kompetencia fogalma A digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása munkában, szabadidőben

Részletesebben

A MAGYARORSZÁGI TÁVKÖZLÉS FEJLŐDÉSÉNEK TÖRTÉNETI TÉRPÁLYÁI

A MAGYARORSZÁGI TÁVKÖZLÉS FEJLŐDÉSÉNEK TÖRTÉNETI TÉRPÁLYÁI A MAGYARORSZÁGI TÁVKÖZLÉS FEJLŐDÉSÉNEK TÖRTÉNETI TÉRPÁLYÁI 1 ELMÉLET MÓDSZER GYAKORLAT 69. Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézet 2 A MAGYARORSZÁGI

Részletesebben

Könyvtárak szövetségben! Magyar Zsuzsanna MTA SZTAKI ITAK 2011.04.29

Könyvtárak szövetségben! Magyar Zsuzsanna MTA SZTAKI ITAK 2011.04.29 Könyvtárak szövetségben! Magyar Zsuzsanna MTA SZTAKI ITAK 2011.04.29 "Piackutatók szerint 2015-re Magyarországon több okostelefont adnak majd el, mint hagyományos készüléket. Még megdöbbentőbb azonban

Részletesebben

SZABÁLYOZÁSI STRATÉGIA KIALAKÍTÁSA

SZABÁLYOZÁSI STRATÉGIA KIALAKÍTÁSA SZABÁLYOZÁSI STRATÉGIA KIALAKÍTÁSA Stratégiai koncepció kialakításának logikája Budapest, 2005. október 17. A BCG TANÁCSADÓI TÁMOGATÁST NYÚJT AZ NHH-NAK A SZABÁLYOZÁSI STRATÉGIA KIALAKÍTÁSÁBAN BCG nyilvános

Részletesebben

Mezőgazdasági külső információs rendszerek fejlesztése

Mezőgazdasági külső információs rendszerek fejlesztése Mezőgazdasági külső információs rendszerek fejlesztése Pető István Szent István Egyetem, Gödöllő Gazdasági Informatika Tanszék I. Agrárinformatikai Nyári Egyetem, Gödöllő 2004. augusztus 25-27. Az előadás

Részletesebben

Kitekintés a jövőbe: új technológiák és modellek a fogyatékkal élők szolgálatában

Kitekintés a jövőbe: új technológiák és modellek a fogyatékkal élők szolgálatában : új technológiák és modellek a fogyatékkal élők szolgálatában Fókuszban a MOBIX - az integrált, multi-platform támogatású, biztonságos videó kommunikációs és üzenetküldő platform Antal.Kuthy@egroup.hu

Részletesebben

Az értékesítési lánc változásai a virtuális térben

Az értékesítési lánc változásai a virtuális térben e(szes)-tanulmányok Az értékesítési lánc változásai a virtuális térben 1999. Dr. Eszes István A tanulmány / esettanulmány csak oktatási célra használható! Másolása és kereskedelmi forgalomba hozatala tilos.

Részletesebben

elearning TAPASZTALATOK ÉS TERVEK A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEMEN

elearning TAPASZTALATOK ÉS TERVEK A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEMEN elearning TAPASZTALATOK ÉS TERVEK A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEMEN Vörös Miklós Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Távoktatási Koordinációs Központ AKI MA HOMOKBA DUGJA A FEJÉT, HOLNAP CSIKORGATJA

Részletesebben

Corvinus - Infrapont Szakmai Műhely Budapest 2009 január 29. Hálózati semlegesség piacszabályozási nézőpontból. Bánhidi Ferenc

Corvinus - Infrapont Szakmai Műhely Budapest 2009 január 29. Hálózati semlegesség piacszabályozási nézőpontból. Bánhidi Ferenc Corvinus - Infrapont Szakmai Műhely Budapest 2009 január 29 Hálózati semlegesség piacszabályozási nézőpontból Bánhidi Ferenc Tartalom 2 A fogalom jogi értelmezése és előélete Kísérlet ex-ante versenyszabályozási

Részletesebben

A logisztika kihívásai a 21. században

A logisztika kihívásai a 21. században A logisztika kihívásai a 21. században fókuszban a forradalmian új, innovatív technológiák megjelenése és alkalmazása a logisztikai megoldásokban Dr. Karmazin György, Ph.D. Szolnoki Főiskola, főiskolai

Részletesebben

TÉVÉNÉZÉS AZ INTERNETEN 2015

TÉVÉNÉZÉS AZ INTERNETEN 2015 TÉVÉNÉZÉS AZ INTERNETEN 2015 NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS 2015. AUGUSZTUS 6. INTERNETES ESZKÖZELLÁTOTTSÁG TV+ Survey 2015, TV-s 4+ személyek Van a háztartásban INTERNET 74% ASZTALI SZÁMÍTÓGÉP LAPTOP OKOSTELEFON*

Részletesebben

Homolka Fruzsina Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft.

Homolka Fruzsina Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. A fenntarthatóság jelentősége a Jövő Élelmiszeripari Gyárában A környezeti hatások vizsgálatát szolgáló kutatási infrastruktúra az élelmiszeripari fenntartható fejlődés megvalósítására Homolka Fruzsina

Részletesebben

Az optika és a kábeltv versenye a szélessávban. Előadó: Putz József

Az optika és a kábeltv versenye a szélessávban. Előadó: Putz József Az optika és a kábeltv versenye a szélessávban Előadó: Putz József A fejlődés motorja HD műsorok száma nő 3DTV megjelenése- nagy sávszélesség igény Új kódolás- sávszélesség igény csökken Interaktivitás

Részletesebben

Számítógépes hálózatok

Számítógépes hálózatok Számítógépes hálózatok Hajdu György: A vezetékes hálózatok Hajdu Gy. (ELTE) 2005 v.1.0 1 Hálózati alapfogalmak Kettő/több tetszőleges gép kommunikál A hálózat elemeinek bonyolult együttműködése Eltérő

Részletesebben

Broadband Barométer - Magyarország

Broadband Barométer - Magyarország Tom Schwieters VP & Regional Director, Central Region IDC CEMA Broadband Barométer - Magyarország Sajtótájékoztató, 2007. február 7. www.idc.com A szélessávú Internet jellemzıi A gyors, megfizethetı és

Részletesebben

ÉRETTSÉGI TÉTELCÍMEK 2012 Informatika

ÉRETTSÉGI TÉTELCÍMEK 2012 Informatika Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium és Kollégium ÉRETTSÉGI TÉTELCÍMEK 2012 Informatika Reischlné Rajzó Zsuzsanna Szaktanár Endrédi Józsefné Igazgató Kelt: Budapest, 2012 március 1. tétel A kommunikáció

Részletesebben

54 481 03 0010 54 01 Informatikai hálózattelepítő és - Informatikai rendszergazda

54 481 03 0010 54 01 Informatikai hálózattelepítő és - Informatikai rendszergazda A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Mobil Üzleti Intelligencia

Mobil Üzleti Intelligencia Mobil Üzleti Intelligencia Forradalom az üzleti intelligenciában Kiss Péter BiXPERT Kft. A Mobil Internet nagyságrendekkel nagyobb hatással lesz a felhasználókra mint a Desktop Internet Mindig Információ

Részletesebben

A világ legkisebb bankfiókja

A világ legkisebb bankfiókja A világ legkisebb bankfiókja 1. Mobilbank - a folyamatos fejlődés története 2. Mit hoz a holnap? 3. A mobilfizetésről röviden 4. Együttműködési modellek Tartalom 5. Egy működő hazai példa és tanulságai

Részletesebben

GKIeNET T-Home T-Mobile

GKIeNET T-Home T-Mobile GKIeNET T-Home T-Mobile Jelentés az internetgazdaságról Gyorsjelentés 1/3 Gyorsjelentés az Fókuszban a mobil eszközök és szolgáltatások kutatási anyagból 2009. szeptember 2009 GKIeNET Internetkutató és

Részletesebben

SZOLGÁLATI TITOK! KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ!

SZOLGÁLATI TITOK! KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ! A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Kommunikációs és promóciós eszközök a beiskolázási marketingben. Készítette: Duga Zsófia PTE-KTK PhD hallgató PTE-ÁOK PR referens 2010. Október 22.

Kommunikációs és promóciós eszközök a beiskolázási marketingben. Készítette: Duga Zsófia PTE-KTK PhD hallgató PTE-ÁOK PR referens 2010. Október 22. Kommunikációs és promóciós eszközök a beiskolázási marketingben Készítette: Duga Zsófia PTE-KTK PhD hallgató PTE-ÁOK PR referens 2010. Október 22. 1.Mi is az a beiskolázási marketingtevékenység? A felsőoktatási

Részletesebben

Az OpenScape Business rendszerek egységes architektúrára épülnek: Rugalmas, skálázható és megbízható

Az OpenScape Business rendszerek egységes architektúrára épülnek: Rugalmas, skálázható és megbízható Rugalmas, skálázható és megbízható Az OpenScape Business rendszer a kis- és közepes vállalkozások változatos igényeinek minden szempontból megfelelő korszerű, egységes kommunikációs (UC) megoldás. A rendszer-felépítése

Részletesebben

BARANGOLÁS AZ E-KÖNYVEK BIRODALMÁBAN Milyen legyen az elektonikus könyv?

BARANGOLÁS AZ E-KÖNYVEK BIRODALMÁBAN Milyen legyen az elektonikus könyv? BARANGOLÁS AZ E-KÖNYVEK BIRODALMÁBAN Milyen legyen az elektonikus könyv? Készítették: Névery Tibor és Széll Ildikó PPKE I. évf. kiadói szerkesztő hallgatók, közösen 1 BEVEZETŐ Az elektronikus könyv valamilyen

Részletesebben

54 481 03 0010 54 01 Informatikai hálózattelepítő és - Informatikai rendszergazda

54 481 03 0010 54 01 Informatikai hálózattelepítő és - Informatikai rendszergazda A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Miért válaszd az E-business menedzsment szakirányt?

Miért válaszd az E-business menedzsment szakirányt? Miért válaszd az E-business menedzsment szakirányt? Az e-business menedzsment több, mint egy újabb oktatás az elektronikus kereskedelemr l. Ha meg akarunk felelni az elektronikus üzletvitel kihívásainak,

Részletesebben

Internet alkamazások Készítette: Methos L. Müller Készült: 2010

Internet alkamazások Készítette: Methos L. Müller Készült: 2010 Internet alkamazások Készítette: Methos L. Müller Készült: 2010 Tartalomjegyzék - Tartalomkezelő rendszerek Miért jó a CMS alapú website? CMS rendszerek - Mi szükséges ezen CMS-ekhez? - Információ építészet

Részletesebben

PLATFORMOK, KÉPERNYŐK ÉS NÉZŐK

PLATFORMOK, KÉPERNYŐK ÉS NÉZŐK PLATFORMOK, KÉPERNYŐK ÉS NÉZŐK HTE 2013 Vörös Csilla 2013. október 4. TARTALOM Digitális Mérés Technológiája Analóg Földi Lekapcsolás és Mérés Platformváltók Platformok és Nézettség Képernyő Tények Kitekintés

Részletesebben

I. Felsőoktatási Marketing Verseny Versenyképes honlap kritériumrendszere

I. Felsőoktatási Marketing Verseny Versenyképes honlap kritériumrendszere I. Felsőoktatási Marketing Verseny Versenyképes honlap kritériumrendszere Losonczi György 2010 A kutatás célja és menete 1. Versenyképesség tényezőinek maghatározása kritériumrendszer felállítása 2. A

Részletesebben

AGSMHÁLÓZATA TOVÁBBFEJLESZTÉSE A NAGYOBB

AGSMHÁLÓZATA TOVÁBBFEJLESZTÉSE A NAGYOBB AGSMHÁLÓZATA TOVÁBBFEJLESZTÉSE A NAGYOBB ADATSEBESSÉG ÉS CSOMAGKAPCSOLÁS FELÉ 2011. május 19., Budapest HSCSD - (High Speed Circuit-Switched Data) A rendszer négy 14,4 kbit/s-os átviteli időrés összekapcsolásával

Részletesebben

DIGITÁLIS ÁTÁLLÁS: TERVEK ÉS VÁRAKOZÁSOK

DIGITÁLIS ÁTÁLLÁS: TERVEK ÉS VÁRAKOZÁSOK DIGITÁLIS ÁTÁLLÁS: TERVEK ÉS VÁRAKOZÁSOK Piller András Vezérigazgató Antenna Hungária 2013. november 19. Digitális átállás: nagyobb zökkenők nélküli analóg földfelszíni lekapcsolás, további jelentős feladatok

Részletesebben

Időeltolásos tévénézés Magyarországon

Időeltolásos tévénézés Magyarországon www.agbnielsen.hu Időeltolásos tévénézés Magyarországon A 2011. októberi TSV teszt eredményei A digitális műsorszórás beindításával, illetve az ehhez kapcsolódó időeltolásos tévénézést lehetővé tevő eszközök

Részletesebben

ipont ipont az oktatásban

ipont ipont az oktatásban ipont az oktatásban ipont csoport Alapítás 2003 Alkalmazottak száma 40 fő ipont Magyarország ipont Közel-Kelet Budapest székhely, menedzsment FreeRay Békéscsaba ipms fejlesztési központ UAE - Dubai közel-keleti

Részletesebben

Intelligens biztonsági megoldások. Távfelügyelet

Intelligens biztonsági megoldások. Távfelügyelet Intelligens biztonsági megoldások A riasztást fogadó távfelügyeleti központok felelősek a felügyelt helyszínekről érkező információ hatékony feldolgozásáért, és a bejövő eseményekhez tartozó azonnali intézkedésekért.

Részletesebben

INFORMÁCI CIÓS ERŐFORRÁSOK ÉS RENDSZEREK

INFORMÁCI CIÓS ERŐFORRÁSOK ÉS RENDSZEREK INFORMÁCI CIÓS ERŐFORRÁSOK ÉS INFORMÁCI CIÓS RENDSZEREK Milyen ismereteket sajátítunk tunk el e téma keretében? Adat Információ Tudás Az információ mint stratégiai erőforrás A vállalat információs rendszere

Részletesebben

A VÁLTOZÓ VILÁG Tipping Points az információs- digitális- és média- forradalom

A VÁLTOZÓ VILÁG Tipping Points az információs- digitális- és média- forradalom Tervezés-Kutatás 3. A VÁLTOZÓ VILÁG Tipping Points az információs- digitális- és média- forradalom naponta 8 milliárd kattintás! 1.China 2.India 3. facebook 4.United States 5.Indonesia 6.Brasil 1.2 milliárd

Részletesebben

HD-csatornák jövője a távközlési szolgáltató szemszögéből

HD-csatornák jövője a távközlési szolgáltató szemszögéből HD-csatornák jövője a távközlési szolgáltató szemszögéből MediaNet 2013. október 3. Bognár Ádám Hálózatfejlesztési és üzemeltetési szenior menedzser HD tévéadások vezetékes hálózatokon 2 Mit jelent a HD

Részletesebben

Szabályozás és ösztönzés a magyar információs társadalom építésében

Szabályozás és ösztönzés a magyar információs társadalom építésében Szabályozás és ösztönzés a magyar információs társadalom építésében Mátrai Gábor hírközlési elnökhelyettes Információs társadalom és tartalomfogyasztás 2012. június 14. Globális trendek európai és nemzeti

Részletesebben

Facebook, Twitter: a marketing szép, új (ingyenes?) világa

Facebook, Twitter: a marketing szép, új (ingyenes?) világa Facebook, Twitter: a marketing szép, új (ingyenes?) világa Ki van fent a közösségi média oldalakon? Az ma már nem kérdés, hogy fent vagyunk-e a közösségi oldalakon. A kérdés az, hogy miként vagyunk fenn,

Részletesebben

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben IKT kompetenciák Farkas András f_andras@bdf.hu A tanítás holisztikus folyamat, összekapcsolja a nézeteket, a tantárgyakat egymással és a tanulók személyes

Részletesebben

Váci Mihály Kulturális Központ Cím: Telefon: Fax: Web: E-mail: Nyilvántartásba vételi szám:

Váci Mihály Kulturális Központ Cím: Telefon: Fax: Web: E-mail: Nyilvántartásba vételi szám: TÁJÉKOZTATÓ Digitális írástudás fejlesztése /D009 A képzés során megszerezhető kompetenciák A képzésben résztvevő: képessé válik a legfontosabb számítástechnikai kifejezések megnevezésére, megérti a számítógép

Részletesebben

az MTA SZTAKI elearning osztályának adaptív tartalom megoldása Fazekas László Dr. Simonics István Wagner Balázs

az MTA SZTAKI elearning osztályának adaptív tartalom megoldása Fazekas László Dr. Simonics István Wagner Balázs elibrary ALMS az MTA SZTAKI elearning osztályának adaptív tartalom megoldása Fazekas László Dr. Simonics István Wagner Balázs Miért van szüks kség elearningre Élethosszig tartó tanulás A dolgozó ember

Részletesebben

Kitöltési útmutató A NEM ELŐFIZETÉSES MŰSORTERJESZTÉS KÉRDŐÍVHEZ (2011-2012) 2013. július

Kitöltési útmutató A NEM ELŐFIZETÉSES MŰSORTERJESZTÉS KÉRDŐÍVHEZ (2011-2012) 2013. július Kitöltési útmutató A NEM ELŐFIZETÉSES MŰSORTERJESZTÉS KÉRDŐÍVHEZ (2011-2012) 2013. július Fogalmak CU: Capacity Unit Kapacitás egység. Dtv.: 2007. évi 74. törvény a műsorterjesztés és a digitális átállás

Részletesebben

Pantel International Kft. Általános Szerződési Feltételek bérelt vonali és internet szolgáltatásra

Pantel International Kft. Általános Szerződési Feltételek bérelt vonali és internet szolgáltatásra Pantel International Kft. 2040 Budaörs, Puskás Tivadar u. 8-10 Általános Szerződési Feltételek bérelt vonali és internet ra 1. sz. melléklet Az ÁSZF készítésének dátuma: 2009. január 23. Az ÁSZF utolsó

Részletesebben

ENELFA záró konferencia 2014. január. 21. századi oktatási trendek, e-learning - Cesim OnService pilot tréningek

ENELFA záró konferencia 2014. január. 21. századi oktatási trendek, e-learning - Cesim OnService pilot tréningek ENELFA záró konferencia 2014. január 21. századi oktatási trendek, e-learning - Cesim OnService pilot tréningek Children must be taught how to think, not what to think. Margaret Mead A jelenlegi felsőoktatási

Részletesebben

Wi-Fi alapok. Speciális hálózati technológiák. Date

Wi-Fi alapok. Speciális hálózati technológiák. Date Wi-Fi alapok Speciális hálózati technológiák Date 1 Technológia Vezeték nélküli rádióhullámokkal kommunikáló technológia Wireless Fidelity (802.11-es szabványcsalád) ISM-sáv (Instrumentation, Scientific,

Részletesebben

A földfelszíni digitális rádiózás helyzete Magyarországon. Merre tart a világ? Fejlődési lehetőségek, kilátások hazánkban

A földfelszíni digitális rádiózás helyzete Magyarországon. Merre tart a világ? Fejlődési lehetőségek, kilátások hazánkban A földfelszíni digitális rádiózás helyzete Magyarországon Merre tart a világ? Fejlődési lehetőségek, kilátások hazánkban Áttekintés 1. A digitális rádió jellemzői 2. A digitális rádió helyzete Európában

Részletesebben