Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága Pályázati azonosító: 3506/ Budapest Pf. 82

Átírás

1 Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága Pályázati azonosító: 3506/ Budapest Pf. 82 SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Magyar Nemzeti Múzeum 3506/ számú pályázati azonosítóval jelölt pályázata forint támogatásban részesült a Nemzeti Kulturális Alap Közgyűjtemények Kollégiuma döntése alapján. A támogatásból a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma A Károlyi- és Windischgraetz-család vidékünk történetében című időszaki kiállítást valósította meg, a pályázatban leírtak szerint. A kiállításokról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: közérdekű információk/szakmai beszámolók A kiállítás nyitva tartása: Sárospatak: Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma: július 27-től október 31-ig Kapcsolódó kiadványok A kiállításhoz meghívó, kiállításvezető, leporelló és múzeumpedagógiai füzet készült. Kiállítási vezető (1000 db) : A Károlyi- és Windischgraetz-család vidékünk történetében címmel A Sárospataki Rákóczi Múzeum Füzetei 59. köteteként jelent meg. Szerk. és a vezetőt írta: Tamás Edit. Sárospatak, p Múzeumi munkafüzet gyermekeknek (2000 db): A Károlyi- és Windischgraetz-család vidékünk történetében címmel jelent meg. Összeállította: Kuzsmiczki Eszter. Sárospatak, p Meghívó (500 db) A Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma által kiadott leporelló (3000 db): A Károlyi- és Windischgraetz-család vidékünk történetében címmel jelent meg. (Sárospatak, p. 1-6.)

2 A kiállítás hasznosulásának értékelése: A Károlyi- és Windischgraetz-család vidékünk történetében című időszaki kiállítás jelen beszámoló készítésekor alig több mint négy hónapja látogatható, július 27-én nyílt meg, s október 31-ig várja a múzeumlátogatókat Sárospatakon, az MNM Rákóczi Múzeuma palotaszárnya emeleti időszaki termeiben. Az időszaki kiállítás témaválasztását befolyásolta, hogy az épület kastélyjellegéhez alkalmazkodó kiállítást rendezzünk, ezáltal sokoldalúbban bemutatva egy főúri rezidenciát. A Károlyi- és Windischgraetz-család vidékünk történetében időszaki kiállítás Sárospatakon az idegenforgalmi főszezont érintve nyílt meg (a főszezon végét, július utolsó napjait és augusztust érintette). Mindez befolyásolta azon döntésünket, hogy a kiállítás nyitva tartását a következő szezonra is meghosszabbítottuk, így a évi tavaszi iskolás szezonban, a nyári főszezonban és ősszel is látogatható lesz. Döntésünkhöz hozzájárult a kiállítás kiemelt sárospataki kapcsolódása (a Windischgraetz-család uralta, lakta Sárospatak várát a II. világháborúig). A kiállítás első négy hónap béli látogatottsága nagyon jól sikerült 4214 fő kereste fel. 471-en váltottak teljes árú jegyet, 1053-an kedvezményest. Ingyenesen 2690-en tekintették meg. A látogatók elsősorban a családok és egyéni látogatók köréből kerültek ki, augusztusban nézték meg kiemelkedően sokan, de jól alakultak az őszi látogatottsági adatok is. Augusztusban a vidékünkön nyaralók jelentős számban keresték fel múzeumunkat. A Zempléni Fesztiválra érkezők is megtekintették a kiállítást. Szeptemberben, októberben az őszi iskolás csoportok számára is volt vonzó a kiállítás, többen a hozzá kapcsolódó foglalkozáson is részt vettek. Bízunk benne, hogy e beszámolóban olvasható látogatószámot messze felülmúlva zárjuk majd a kiállítást október 31-én. A kiállítást Kovács Ágnes történész (Debreceni Egyetem), Károlyi kutató, és Károlyi László, Károlyi István és Windischgraetz Mária fia (Fót) nyitotta meg. Köszöntötte a megjelenteket Csorba László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója. A kiállítás kurátora: Dr. Tamás Edit, segítője Leskó Andrea, Kuzsmiczki Eszter. Látvány: Váradi László. Grafika, multimédia: Spisák Béla. A kivitelezés a MNM Rákóczi Múzeuma munkatársai által. A kiállítás a 2010-ben útjára indított, a történelmi Zemplén megyéhez kötődő főúri családokat bemutató sorozat harmadik összeállítása. Sárospatak várkastélyának utolsó (1875- től a II. világháborúig) főúri birtokosai a Windischgraetz-család tagjai voltak. A Károlyiak az abaúji Hegyközt uralták, korszerűsítették, vadászataik révén tették országosan ismertté. A két család története 1930-ban Sárospatakon kapcsolódott össze, amikor Károlyi István és Windischgraetz Mária házasságot kötött. Közös életük első másfél évtizede azonban már nem Sárospatakhoz kötődött, vidékünkön Füzérradványban alkottak maradandót a kastélyszálló létrehozásával. Sárospatakon a MNM Rákóczi Múzeuma csodálatos későreneszánsz bútorgyűjteménye őrzi nevüket. Kovács Ágnes nagyívű kiállítást megnyitó előadásában szemléletesen, évszázadokon átívelően mutatta be az idegenből Magyarországra került családok és a magyar arisztokrácia fejlődést segítő, európai kitekintést, szemléletet biztosító kölcsönösen egymásra ható gondolkodását. Károlyi László, mindkét család leszármazottjaként személyes élményeket osztott meg az érdeklődőkkel. Ugyanő a kiállítás megtekintésekor érdeklődéssel fedezte fel a számára ismeretlen részleteket, tárgyakat a család történetéből, tárgyi örökségéből.

3 Mindkét család tárgyi örökségének jelentős gyűjteményét őrzi a MNM Rákóczi Múzeuma Sárospatakon. Fontos szempont volt, hogy a látogatóknak azokat a tárgyainkat bemutassuk, melyek ritkán, vagy egyáltalán nem kerültek még kiállításra. Ezek sorába tartozik az Windischgraetz-család metszetgyűjteményének első bemutatkozása. Most először kerültek kiállításra, s a kapcsolódó kiállításvezetőben publikálásra. A kb. másfél száz darabos gyűjtemény legjelentősebb részét alkotja a csaknem száz darabos, a XVII. század első felében készült, a magyar történelem jeles alakjainak arcképeit bemutató rézmetszet-sorozat. Szép számú XIX. századi grafikát is tartalmaz a gyűjtemény. Ugyancsak különlegességként említhető, a hímzése szerint 1790-ben készült Windischgraetz-címeres keresztelő takaró, melyet a kiállítás előkészítése során ajándékoztak a múzeumnak. Szakmai körökben közismert a MNM Rákóczi Múzeumának jelentős bútorgyűjteménye. Ezen belül a Károlyi-család késő reneszánsz bútoregyüttesének országos jelentőségű gyűjteménye a MNM Rákóczi Múzeuma Iparművészeti gyűjteménye legjelentősebb darabjait alkotja. A családhoz kötődő(!) bemutatásuk első alkalma ez a kiállítás Sárospatakon. Kevesen kötik e nagyszerű darabokat a Károlyi-családhoz. Megismertetésük, katalógusba rendezésük segíti a tudományos megismerést éppúgy, miként a Károlyi-család vidékünk történetében játszott szerepének szélesebb körű megismertetését. A közel félszáz darabos bútoregyüttes legszebb darabjai kerültek a kiállításba, a kiállításvezetőben azonban az egész kollekciót bemutatjuk. Dísztárgyak, személyekhez köthető műtárgyak egészítik ki a Károlyi-családhoz kapcsolódó most bemutatott tárgyegyüttest. Utóbbiak között említhető Károlyi István által 1848-ban használt szablya, mely a XVIII. század II. felében készült. Ugyancsak Károlyi István személyéhez köthető a Károlyi címerrel díszített tarsoly, amelynek kora XIX. század közepére tehető.. Látványos az a könyvszekrény is, mely egykor Sárospatak kastélyának berendezéséhez tartozott, később a Károlyi kastélyba került Füzérradványba, évtizedek óta őrzője a Katolikus Egyház, ma a Sárospatak Római Katolikus Egyházi Gyűjtemény műtárgya. Igazán különleges darab a MNM Rákóczi Múzeuma gyűjteményében őrzött három márvány szobor, a Windischgraetz-család portréi illetve a Windischgraetz Lajost ábrázoló bronz dombormű. A kiállítás három fő egységből épül fel. Bemutatja a családok kapcsolódását vidékünk történetéhez, megelevenedik a Károlyiak és a Windischgraetzek XIX. század végi, XX. század eleji élete, ötletesen kerül bemutatásra a Windischgraetzek által formált pataki társasági élet a XX. század első felében. A kiállításon a két család története tükörszerűen néz egymással szemben, Windischgraetz Alfréd és Károlyi István 1848-as szembenállása jól mutatja a történelemben játszott, jól elkülönülő szerepét e családoknak. A kiállítás két különleges enteriőr bemutatására is vállalkozott. Az egyik a Károlyi- és a Windischgraetz-családhoz kapcsolódó bútorok, berendezési tárgyak, képek válogatásából készült nagy szalon összeállítása. A másik az 1930-as sárospataki Károlyi-Windischgraetz esküvő megjelenítése eredeti és rekonstruált viseletek bemutatásával. A kiállítás érdekes színfoltjai Myskovszky Viktor XIX/XX. század fordulóján a pataki várról készült akvarelljei (másolatban, eredeti: Kulturális Örökségvédelmi Hivatal ma Forster Gyula Központ) és Windischgraetz Lajos hercegi címeres boros címkéi. A kiállításon több intézmény műtárgyait csodálhatják meg az érdeklődők. A legtöbb tárgy a Magyar Nemzeti Múzeumból érkezett (fegyverek, grafikák, festmények). Kölcsönzött dokumentumokat a Zempléni Levéltár, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, a Magyar Országos Levéltár (ma Magyar Nemzeti Levéltár). Utóbbiak között a látogatók megismerkedhetnek I. Lipót és II. Rákóczi Ferenc Füzérradványra vonatkozó adománylevelével, a kastély

4 leírásaival, a berendezés leltárával, Károlyi István és Windischgraetz Mária útlevelével (stb.) A Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményéből, a Sárospataki Római Katolikus Egyházi Gyűjteményből és az Iparművészeti Múzeumból érkezett tárgyak közül utóbbi különleges porcelánjait fontos kiemelni. A telkibányai, Bretzenheim herceg által alapított országosan első porcelán üzem termékei közül azok kerültek bemutatásra, melyek egykor a Windischgraetz-család tulajdonában voltak. Gyönyörű tárgyakat a Károlyiak örökségeként is bemutat a kiállítás. A MNM Rákóczi Múzeuma gyűjteményéből az üveghuták fantasztikus formavilágát éppúgy csodálhatja a múzeumlátogató, miként a hollóházi keménycserép termékeket (Károlyi alapítású mindkettő). Ezek a néprajzi gyűjteményben kerültek összegyűjtésre. Másfél évtizede önálló kiállításon nem látható az anyag, újbóli bemutatásuk nagy közönségsiker. A Fóti Károlyiak Alapítvány is kölcsönzésekkel segítette a kiállítás megvalósítását. Különleges darabként említhetjük e kollekcióból az ún. szatmári keresztet. Különleges forrásértéket képvisel a Fótról kölcsönkapott fotóalbum is. A terület gazdasági fejlődésében különleges szerepet játszott Károlyi-családot bemutatva a kisvasút és a erdei vasút történetét is igyekeztünk bemutatni. Ehhez lelkes segítőket is találtunk a vasút szerelmeseinek körében (Karajz Péter Sátoraljaújhely, Lenár György Sátoraljaújhely). A vasút történetét egy térkép segítségével sikerült a kiállításon szemléltetni, az építkezéseket, a korszerűsítést egy korabeli szövegeket és képeket felhasználó film segítségével tesszük élményszerűvé. A kiállítás egyik szenzációs eleme teszi teljessé az as sárospataki esküvőt bemutató enteriőrt. A MOL munkatársai segítségével nyomára bukkantunk, az eddig megsemmisültnek hitt 1930-as esküvőn készült filmnek. Sikerült az MTVA segítségével restauráltatni és digitalizáltatni a Károlyi István és Windischgraetz Mária esküvőjén készült filmfelvételt. A film több szempontból fontos kordokumentum. A Vöröstorony és a templom toronyból készült felvételek révén felülnézeti áttekintést kapunk a városról. A felvételek pontosan megörökítették a Windischgraetz-család pataki várkastélyát. A családtagok, a korabeli arisztokrácia tagjai jól felismerhetők a képeken. A viseletek fontos dokumentumok, a filmen szereplők gesztusai emberivé, közelivé teszik számunkra ezen történelmi szereplőket április 1-én az országos sajtó részvételével zajlott sajtónapon Sárospatakon az MNM Rákóczi Múzeumában kezdtük a kiállítás népszerűsítését. Folytattuk ezt májusban Budapesten a Múzeumok Majálisán. Az augusztusban rendezett a Zempléni Fesztivál előzetes sajtótájékoztatóján megjelent programfüzetben is a kiállítás bemutatása. Az internetes műtárgybemutatások (hónap műtárgya) között említhetjük a Windischgraetz keresztelő takarót. A sárospataki időszaki kiállításhoz kapcsolódó információk megjelentek a helyi sajtóban, folyamatosan frissülő honlapunkon és Sárospatak Város honlapján. Hírt adtunk a várossal és a területünkkel foglalkozó turisztikai adatszolgáltatók honlapján is. A kiállításról beszámolt a regionális TV hírműsoraiban és tematikus összefoglalásaiban is. A kiállítás beharangozása a Pataki Nyár kiadványába is belekerült. Szóróanyagaink (leporelló) az idegenforgalmi szezonban ott voltak a környék szálláshelyein. A múzeumpedagógiai program rövid értékelése A Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma 2008-tól jól szervezett programként ajánlja múzeumpedagógiai óráit (címer- és családfa készítés, írás- és oklevélkészítés, iniciáléfestés és hadászati program).

5 2012-ben a Károlyi- és Windischgraetz-család vidékünk történetében című kiállításhoz is kapcsoltuk a foglalkozásokat. A címer- és családfakészítés keretében hallhatnak az érdeklődők a Károlyi- és a Windischgraetz-családról, a legjelesebb családtagokról. Megismerkedtek címerükkel, családjuk leszármazásával. Az írás tanulást és oklevélkészítést választók a Rákóczi-szabadságharcban részt vett, majd a család vagyonát megalapozó Károlyi Sándor korabeli oklevelet készíthettek, melyre a diákok örömére viaszpecsét is került. A múzeumpedagógiai foglalkozáshoz kapcsolódó vezetéssel egybekötött kiállítás látogatáson a diákok Károlyi Sándor alakját felidézve a kuruc kor dallamvilágával ismerkedtek. Tárogató zene kíséretében tanulták meg, hogy a kuruc kort idéző egyik ismert dal, a Nagymajtényi síkon letörött a zászló szerzője, Novák Sándor sárospataki volt. Ugyancsak a kiállításon a bemutatott viseletek segítségével ismerkedtek meg a diákok azzal, hogyan öltözködtek a hölgyek és az urak a XX. század első felében. A foglalkozások helye: a Múzeumunk előadóterme, illetve decemberben a múzeumi Kávézó volt. A foglalkozásokat szakmuzeológusok tartották. Általános iskolások vettek részt a foglalkozásokon. A foglalkozások előre egyeztetett időpontban voltak, 2012 szeptember 22-én 34 fő, október 17-én 21 fő, december 1-én két csoport érkezett 22 illetve 26 diák vett részt a foglalkozáson. Négy múzeumpedagógiai foglalkozáson 103 diák ismerkedhetett részletesebben a kiállítással és a korabeli viseletekkel, az oklevélkészítéssel, címerekkel, a családok leszármazásával. Bízunk benne, hogy e beszámolóban olvasható múzeumpedagógiai számokat messze felülmúlva zárjuk majd a kiállítást október 31-én. A kiállításokhoz kapcsolódó egyéb programok: szeptember 20-án Leskó Andrea Windischgraetz-család vidékünk történetében címmel tartott előadásában Sárospatak várának utolsó tulajdonos-családját mutatta be november 19-én Károlyi László és felesége volt vendégünk egy történelmi beszélgetésre. Ezen program keretében került sor a restaurált és digitalizált, 1930-as esküvőn készült film bemutatásara. Ezek az előadások ingyenesek, ugyanakkor hozzájárultak ahhoz, hogy a résztvevői jobban megismerjék a múzeumban folyó munkát, a kutatások eredményeit, az ezek révén létrejött kiállítást. Az előadásokról beszámoltunk a múzeum és a város honlapján. A Zemplén TV hírműsorában és kulturális magazinjában (Mecénás) is biztosították jelenlétünket. Köszönjük az NKA 2 millió forintos támogatását, mely nélkül nem valósulhatott volna meg a Károlyi- és Windischgraetz-család vidékünk történetében Andrássyak és Zemplén című kiállítás. Dr. Tamás Edit múzeumigazgató Sárospatak, december 12.