A pénzpiaci kapcsolatok formái. II. Likviditás menedzsment. I. Számlavezetés. Az önkormányzatok pénzintézeti kapcsolatai, hitelezési tevékenysége

Átírás

1 A pénzpiaci kapcsolatok formái Az önkormányzatok pénzintézeti kapcsolatai, hitelezési tevékenysége I. Számlavezetés II. Likviditás menedzsment Dr. Sivák József BME III. Pénzpiaci eszközök felhasználása (hitel, kötvény, lízing) I. Számlavezetés Ötv. szabályozza (egy költségvetési elszámolási számla, számlavezető bank kiválasztása) Számlák fajtái: Költségvetési elszámolási számla, csak egy lehet Lehetnek alszámlák(fedezetbiztosítás, házi orvosi szolgálat, kisebbségi önkormányzat stb.) Nem operatív gazdálkodási jellegűek (adóbeszedés, devizabetét stb.) Nettó finanszírozás, kincstári kapcsolat Banki tanácsadás a számlavezető részéről II. Likviditás menedzsment A bevételek és kiadások időbeli eltérése miatt szükséges Két mozzanat: a likvid pénzügyi eszközök mozgósítása (betét, értékpapír), illetve likviditási hitel felvétele a számlavezetőtől Új keletű eszköz az un. kiskincstárak működtetése önkormányzati szinten

2 Fizetőképesség Az önkormányzat azon pénzügyi, gazdasági képessége, amely szerint a fizetési kötelezettségének minden időpontban, a megkövetelt határidőre eleget tud tenni. Biztosítja a költségvetési kiadások teljesíthetőségét, ezáltal a feladatok megvalósíthatóságát LIKVIDITÁSI GYORSRÁTA ALAKULÁSA ÖNKORMÁNYZAT-TÍPUSONKÉNT (követelések+értékpapírok+pénzeszközök)/rövid lejáratú kötelezettségek*100 (ORSZÁGOS ADATOK) Budapest főváros Budapest fővárosi kerületek megyék megyei jogú év év év év év III. Az önkormányzatok pénzpiaci tevékenységének formái (Hitel, kötvény) A. Hitelezési tevékenység Mire veszik fel a hitelt az önkormányzatok? Milyen hitelezési formák lehetnek? Hogyan történik a hitelezési tevékenység szabályozása?

3 A hitelpiac működésének feltételei A piac szabad és nyitott, az önkormányzatok nem kivételezettek A hitelfelvevőfizetőképességéről és jelenlegi adósságáról minden információ megszerezhető A hitelfelvevő ésszerűen működik a piacon Speciális: A központi kormányzat nem ad garanciát az önkormányzati hitelfelvételekhez (milyen kockázatot viselnek az adófizetők?) Hitelek típusai Hitel: külsőforrás, amit a jövőbevételekből kell visszafizetni A hitelezés mindig komoly mérlegelést igényel Önkormányzati szinten kétféle hitel: Likvid/működési Fejlesztési célú Likvid hitel: rövid (éven belüli) lejárat, esetenként tervezhető Fejlesztési hitel: általában infrastruktúra fejlesztéshez, 5-8 évre, törlesztés a beruházás befejezése után, fedezet általában ingatlan Hitelvizsgálat Hitelképességet meghatározó helyi tényezők: Megtakarítások léte (folyó bevétel-folyó kiadás) Vagyontárgyak, vagyonértékűjogok értékesíthetősége (jövőbeni kockázatok) A fejlesztés révén megvalósulószolgáltatástöbblet, vagy színvonal emelkedés hatása (pl. adóbevétel) A jövőbeli szolgáltatási díjtétel megállapíthatósága Milyen a menedzsment, a helyi politikai stabilitás stb. Hitelképességet meghatározónemzeti tényezők Valamennyi tényezőegyüttes vizsgálata szükséges Hitelezés szabályozása Ötv. kimondja a hitelfelvétel és a kötvénykibocsátás lehetőségét Önkormányzati szinten is szabályozni kell A szabályozás kulcskérdésea hitelkorlát megállapítása (aktív, illetve passzív kontroll)

4 Az állami szabályozás 1. Az állam bizonyos korlátok között támogatja a helyi kormányzat hitelfelvételét, mert: Csökken a központra nehezedő nyomás A hitelek felhasználása esetenként hatékonyabb, mint a támogatásé A lakossági igényekhez közelebb állóberuházások valósulhatnak meg A hitelből finanszírozás csökkenti a generációk közötti egyenlőtlenségeket A helyi pénzügyi piac számára lehetőség Állami szabályozás 2. Lényegében a túlköltekezés megállítása a cél. Ennek két eszközcsoportja van: Aktív eszközök: Engedélyeztetés felsőbb hatósággal Hitelráták jóváhagyása felülről A hitelt népszavazáson kell elfogadtatni Passzív eszközök: Az un. aranyszabály használata (működésre nem!) A hitel maximális összege valamilyen költségvetési mutatóhoz kötött Nálunk jelenleg passzív: korrigált saját folyó bevétel 70%-a A költsk ltségvetési korlát, költsk ltségvetési szabályok a vizsgált országokban Az önkormányzatok hitelállományának alakulása 1. A hitelállomány közötti alakulása M.o.-n megengedett az önkormányzati nyzati költsk ltségvetések folyó hiánya Dániában nincs költsk ltségvetési szabály A helyi szintű kv szabályok döntd ntően adóss sságszabályok, alkalmazásuk törvt rvényen alapul A szabályok költésgvetésisi évekhez kötődnekk Hitel összesen /mrd Ft/ 500,0 463,6 450,0 400,0 338,1 350,0 268,5 300,0 250,0 212,2 168,0 200,0 150,0 78,9 92,3 100,0 50,0 0, Évek:

5 Az önkormányzatok hitelállományának alakulása 2. Magyar önkormányzati hitelállomány, Megnevezés év év év év Hosszú lejáratú hitelek 163,6 200,3 247,5 349,8 -beruházási és fejlesztési hitelek 163,6 199,5 245,4 342,7 -működési célú hitelek 0 0,8 2,1 7,1 Rövid lejáratú hitelek 48,6 68,2 90,6 113,8 -rövid lejáratú hitelek 31,0 40,0 50,9 70,3 -beruházási, fejlesztési hitel következő évet terhelő törlesztő része 17,6 28,0 39,4 42,8 - működési célú hosszú lejáratú hitelek következő évet terhelő törlesztő része 0 0,2 0,3 0,7 Összesen 212,2 268,5 338,1 463,6 Változás az előző évhez képest %-ban 126,5% 125,9% 137,1% Mrd Ft 1 200, ,0 800,0 600,0 400,0 200,0 0,0 Helyi önkormányzati hitelállomány 2007Q1 2007Q2 2007Q3 2007Q4 2008Q1 2008Q2 2008Q3 2008Q4 2009Q1 2009Q2 2009Q3 2009Q4 negyedév Önkormányzati hitelállomány Ebből: értékpapírok Devizahitel % 75% 50% 25% 0% A HITELFELVÉTELEK ALAKULÁSA CÉLONKÉNT ÉS ÖNKORMÁNYZAT- TÍPUSONKÉNT A ÉVBEN megyék megyei jogú 25 működési célra hitelt vett fel felhalmozási célra hitelt vett fel működési és felhalmozási célra is vett fel hitelt Budapest fővárosi kerületek 49 A hitelezés szabályozása más országokban Likviditási célú hitelre nincs külön előírás Fejlesztési hitelek szabályozása országonként változó(léteznek mind az aktív, mind a passzív eszközök): Bevételhez kötött Előző évi bevétel %-ában Kormányzati vagy regionális szerv előzetes engedélye Adósságszolgálat maximálása

6 B. A kötvény Hitelviszonyt jelentő értékpapír Klasszikus formája fix hozamú Általában közép- vagy hosszú távra szóló forrásbevonás Árfolyama függ a kamatlábtól és az időtényezőtől A kötvénykibocsátás is a hitelezéshez hasonló külsőforrásbevonás, alkalmazása komoly mérlegelést igényel Kötvénykibocsátás szabályozása A szabályozás alapja egy 1982-es törvény, értékpapírtőzsdéről szóló tv. (1990) Lehet nyilvános és zártkörű kibocsátás Kibocsátási tervkötelezettsége (összeg, címletek, fedezet, kötelezettségek, tájékoztatás, futamidő stb.) A kibocsátásról képviselőtestületi döntést kell hozni Önkormányzati kötvények fő típusai Általános bevételek terhére kibocsátott kötvény (fedezete főleg adóbevétel) Bevételi kötvény /Revenuebond/(visszafizetés fedezete a beruházás hozama pl. vízmű, csatorna, autópálya stb.) Double-barreled kötvény (duplán biztosított) Projektfinanszírozás kötvénye Az önkormányzatok kötvényállományának alakulása Megnevezés év év év február Összesen közepéig CHF alapú kötvénykibocsátás Kibocsátott összérték millió CHF-ben 151, ,2 229,8 1471,5 Kibocsátott összérték átszámítva millió ,0 forintra , , ,3 Kibocsátó önkormányzatok száma /db/ EUR alapú kötvénykibocsátás Kibocsátott összérték millió EUR-ban 0 6,0 0 6,0 Kibocsátott összérték átszámítva millió 1536,0 forintra ,0 0 Kibocsátó önkormányzatok száma /db/ HUF alapú kötvénykibocsátás Kibocsátott összérték millió forintban 900, ,0 3215, ,0 Kibocsátó önkormányzatok száma /db/ Összesen a kibocsátott összérték millió Ft-ban: , , , ,0 Kibocsátó önkormányzatok száma /db/ okt.31-ig: ,0 mft

7 A hitel és kötvény feltételeinek összevetése kötvény hitel önerő nem kell kell cél nem kell kell törlesztés rugalmas kötött jelzálog-fedezet nem kell kell közbeszerzés nem kell kell költség alacsonyabb magasabb Ötv. korlátozza korlátozza fel nem használt összeg Leköthető, kamatozik Leköthető, kamatozik ELADÓSODÁS Az a pénzügyi-gazdasági folyamat, melynek eredményeként folyamatosan növekszik az önkormányzatnak a hitelfelvételből, a kötvénykibocsátásból, a kapott kölcsönökből és a szállítói tartozásokból származó hosszúés rövidlejáratú kötelezettsége Az önkormányzatok adósságállományának alakulása Az adósságállomány új adatai (Md Ft) Az önkormányzati nyzati adóss sságállomány nemzetközi zi összehasonlítása sa (a GDP %-ában)% 9,0% 8,0% 7,0% 6,0% 5,0% 4,0% 3,0% 2,0% 1,0% 0,0% Málta Bulgária Görö go. Litvánia Szlovénia Román ia Szlovákia Ausztria Cip rus Észto. Írorsz. Magyaro. Leng yelo. Luxemburg Letto rsz. Cse horsz. Spa nyolo. Portugá lia Egyesült Kir. Belgiu m Németo rsz. Dánia Finno rsz. Svédorsz. Fra nciao. Hollandia Olaszorsz

8 Adatok: %-ban 18,0 15,0 12,0 9,0 6,0 3,0 0,0 Eladósodási mutató alakulása önkormányzat-típusonként /(Összes kötelezettség-egyéb passzív pénzügyi elszámolások)/(összes forrás*100)/ év év év megyék megyei jogú fővárosi kerületek ellenőrzött önk. együtt Adósság 2010 Összes adósság 1498 Md Ft Kötvény: 610 Md Hitel: 639 Md Beszállítói: 248 Md Összefüggés az államadóssággal Államháztartás adóssága államadósság Érdekesség 2010 Egy főre jutó adósságállomány: Harkány: 1,2 millió Ft Esztergom: 600 ezer Ft Hódmezővásárhely: 450 e Bp. V. kerület: 380 e Kaposvár: 330 e Önkormányzati modellek néhány működési jellemzője az Európai Unióban Önkormányzati nyzati beruházási kiadások és s adóss sságállomány M.o. önkormányzati nyzati eladósod sodás felgyorsulása sa a beruházási kiadások nominális értéke csökkent A magyar önkormányzati nyzati rendszer súlyos s pénzügyi problémákkal küzdk

9 Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény adósságkeletkezés engedélyezése A évtől hatályba lépő Alaptörvényben rögzítetteknek megfelelően ha a helyi önkormányzat adósságot keletkeztet, ügyletet kizárólag a Kormány hozzájárulásával köthet. Az adósságból ered, fizetési kötelezettség mértéke éves szinten a saját bevételeinek 50%-át nem haladhatja meg. Nem kell a Kormány hozzájárulása = az európai uniós vagy más nemzetközi szervezettől elnyert fejlesztési támogatások megelőlegezésére vagy önrészére szolgáló hitelek, = a költségvetési éven belüli működési célú hitel (likvid hitel), = a reorganizációs hitelek, valamint = a törvényben írt értékhatár alatti ügyletek esetében. Az adósságmegújító hitelt is engedélyeztetni kell. A szabályozás célja A fizetésképtelenség kialakulásának megakadályozása A további eladósodás megakadályozása Az önkormányzati alrendszer hiányának kordában tartása Az önkormányzatok csak a törvényi kötelezettségek érdekében kössenek adósságot keletkeztető ügyletet Az önkormányzati adósságállomány kialakulásának lehetséges okai a) Önkormányzat döntési jogkörébe tartozó okok (fejlesztés, működés terén egyaránt) b) Önkormányzatok adottságaiból, a központi szabályozórendszer sajátosságaiból adódóan c) Kiszélesedett önkormányzati feladatkör d) Pénzintézetek felelőssége e) Társulások gesztortelepüléseinek gondjai A probléma megelőzhetősége 1. a) Önkormányzatok helyi lehetőségei a) Működés: Reális tervezés Intézményrendszer racionalizálás (létszám) Körjegyzőséghez csatlakozás Társulások A polgármester és a testület példamutatása Döntések felülvizsgálata b) Fejlesztés Csak a szükséges fejlesztések megvalósítása Kedvezményes hitelfelvétel EU Önerő Alap

10 A probléma megelőzhetősége 2. Ajánlott irodalom b) Kormányzat lehetőségei Önkormányzati struktúra módosítása Hitelfelvételi korlát helyett adósságkorlát Kiegyenlítő mechanizmusok Jogi szabályozás: az önkormányzati körbetartozás elkerülése érdekében Önkormányzatok ellenőrzése (közigazgatási hivatal, Kincstár, belső ellenőr, könyvvizsgáló, ÁSZ) Vigvári András-Jánossy Dániel: Pénzügyi kockázatok az önkormányzati rendszerben. ÁSZKUT Tanulmányok (T/272) február