Régiók a gazdasági változásért HU

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Régiók a gazdasági változásért HU"

Átírás

1 Régiók a gazdasági változásért HU A regionális politika válaszai a demográfiai kihívásokra január

2 TARTALOM Előszó Kontextus A regionális politika válaszai a demográfiai kihívásokra és lehetőségekre Európa demográfiai jövője a kihívástól a lehetőségig Közösségi Kohéziós Stratégiai Iránymutatások Régiók a gazdasági változásért Élet az európai városokban: az Urban Audit Tíz sikeres projekt Svédország: Szélessáv a távoli észak számára Hollandia: À la carte tömegközlekedés Egyesült Királyság: Az agyelszívás meggátolása: a Cornwalli Kombinált Egyetemek Észtország: Két irányzat összehangolása: a dolgozó nők gyerekeinek felügyelete Éire-Írország: Törődés a dolgozó nőkkel INTERREG IIIB, Északi Periféria: DESERVE a nehezen elérhető és a vidéki övezetekben nyújtott szolgáltatások Dánia: SOS-MX: az ápolás válsága elleni küzdelem Németország: Vissza a városba Litvánia: A kultúra hozzáférhetővé tétele mindenki számára Spanyolország: Opening Pathways (Úttörés) a kirekesztés elleni küzdelemhez Szójegyzék Kapcsolatfelvétel Európai Bizottság, Regionális Politikai Főigazgatóság 1. egység Tájékoztatás és Kommunikáció Thierry Daman 41, avenue de Tervuren, B-1040 Brussels Fax: +32-(0) Internet: ISBN Európai Közösség, 2007 A forrás feltüntetésével végzett sokszorosítás engedélyezett. Printed in Belgium Fotók: Európai Bizottság, Regionális Politikai Főigazgatóság/Mike St Maur Sheil Borító: A számítógép felhasználása az elszigeteltség elleni küzdelemben: a hallabrói IT-ház, Blekinge län, Svédország. Szerkesztő: Thierry Daman, Európai Bizottság, Regionális Politikai Főigazgatóság Ezt a magazint újrafelhasznált papírra nyomtatták. A kiadvány szövegei semmilyen jogi kötelezettséget nem rónak a Bizottságra.

3 ELŐSZÓ 1 A január án tartott, Regionális válaszok a demográfiai kihívásokra elnevezésű konferencia a Gazdasági Csere Régiói kezdeményezés keretében szervezett konferenciasorozat második ilyen jellegű rendezvénye. E kezdeményezés célja, hogy a versenyképesség, a növekedés és a munkahelyteremtés elősegítése érdekében a lehető legszélesebb körben megosszák és teljes körűen kiaknázzák az európai regionális politika különböző területein felhalmozódott gazdag tapasztalatokat és bevált gyakorlatokat. A kezdeményezés egyik témája a demográfiai kihívás megválaszolása. Az elmúlt években az Európai Bizottság sokat tett a demográfiai kérdések előtérbe helyezéséért. A legújabb fejlemény az, hogy széles körű európai uniós konzultáció után a Bizottság olyan javaslatokkal állt elő, melyek hosszú távú választ adnának az Európa demográfiai jövője a kihívástól a lehetőségig közleményben felvetett kérdésre. Ez a közlemény rávilágít arra, hogy a népességi trendek nagyságrendje és ritmusa országonként és régiókként igen eltérő. Hogy csak néhány példával szolgáljunk: a gyerekszületési arány Németországban és Olaszországban sokkal alacsonyabb, mint Franciaországban. A népesség nagyságának és életkori struktúrájának változásai mögött a népesség a vidéki és az elszigetelt régiókból a városi övezetek felé történő migrációjának trendje lelhető fel. Számos európai régió már átélte ezt a népességfogyást, mely a munkaképes lakosság elvándorlásából és egy nagyon elöregedett lakosság hátrahagyásából áll. Másrészt egyes városi övezetek infrastruktúrájára a lakhatás, a közlekedés és a szociális szolgálatok vonatkozásában egyre nagyobb nyomás nehezedik a gyorsan növekvő népesség miatt. A fentiek egyenes következménye, hogy ezekre lehetetlen egységes politikai választ adni. A hatékony politikáknak pedig pont ezeknek az eltérő közepes és hosszú távú trendeknek a megértésén kell alapulniuk. A Regionális válaszok a demográfiai kihívásokra elnevezésű konferencia célja pontosan azoknak a különféle kihívásoknak a jobb megértése, amelyekkel Európa régiói szembesülnek a demográfiai kérdést illetően. A konferencia a regionális politikák az ezen kihívásokra adott válaszokban betöltött központi szerepét is kiemelten kezeli majd. A regionális politika, mely a középtávú stratégiai tervezés és a stabil pénzügyi keret révén az összes fontos partnert bevonja a politikák megtervezésébe és bevezetésébe, lehetővé teszi, hogy a régiók sajátos szükségleteiknek megfelelő politikák útján adjanak választ a népességi arányok változásaira. A konferencia azon 20 régió konkrét példáit helyezi előtérbe, amelyek leginkább érintettek a gyors demográfiai változások által, és bemutatja az ezen régiók által alkalmazott újító jellegű politikákat. Ezeket a tapasztalatokat és az ebből született sikertörténeteket meg kell ismerni, meg kell érteni, és tanulni kell belőlük. Ez a konferencia pedig remek alkalmat szolgáltat erre. Danuta Hübner Az Európai Bizottság regionális politikáért felelős tagja

4 2 KONTEXTUS A regionális politika válaszai a demográfiai kihívásokra és lehetőségekre A gyakran jó egészségben eltöltött hosszabb átlagéletkor európai trendje elsősorban a soha nem látott hosszúságú, 60 éve tartó békének, az életkörülmények állandó javulásának és a hosszabb életkort biztosító orvostudomány fejlődésének köszönhető. Részben ezekkel a sikerekkel magyarázható az az európai demográfiai perspektíva, amelyben fokozódik a népesség elöregedése, és amelyben növekednek az időskori függőségi arányok. Az elöregedési trendre vonatkozó vita kezdetben a szociális biztonságra, a nyugdíj- és egészségpolitikákra összpontosult. Azonban egyre elfogadottabbá vált az a tény is, hogy az elöregedő népesség problémájának megválaszolásához és az abban rejlő lehetőségek kiaknázásához gyakorlatilag az összes fontos állampolitika átalakítására is szükség van, ideértve az oktatást, a foglalkoztatást és a szociális ügyeket, a közlekedést, a közszolgálatokat és infrastruktúrát, valamint a várostervezést. A 2010-ig tartó lisszaboni stratégia figyelembe veszi a széles körű európai demográfiai trendeket. Való igaz, hogy ezek a trendek alátámasztják az alapvető célkitűzést, amely az összfoglalkoztatási, valamint a női és az idős munkavállalói foglalkoztatási arányok növelésével kíván hozzájárulni a versenyképesség fokozásához, illetve az innováció, valamint a nagyobb hozzáadott értékű gazdasági tevékenységek elősegítésével igyekszik javítani a termelékenységet. Azonban regionális szinten a demográfiai struktúrák és a lehetséges jövőbeli sémák gyakran eltérnek az EU-s, illetve a nemzeti átlagtól. A demográfiai kihívások hatékony megválaszolásához és a bemutatott lehetőségek megragadásához régiónként a helyi körülményekhez igazodó politikai válaszokra van szükség. Az EU kohéziós politikája kiválóan megfelel erre a feladatra, főleg azokon a területeken, melyeket a as Közösségi Stratégiai Iránymutatások dokumentuma prioritásokként definiál az EU kohéziós politikája számára, csakúgy mint a speciális alapok szabályozása. Mindezeken felül a Bizottság Európa demográfiai jövője a kihívástól a lehetőségig 1 című közleménye rávilágít arra, hogy egy átfogó stratégia keretében az EU milyen építő jellegű válaszokat adhat erre a problémára. Miközben az egyes országok kormányainál marad a demográfiai irányzatok által érintett számos politika elsősorban a szociális és a foglalkoztatáspolitika irányítása, több elengedhetetlen reformot támogathat az EU kohéziós politikája is. Alapvető demográfiai trendek Az utóbbi négy évtized során a ma az EU-25-öt alkotó országok lakossága több mint 376 millióról (1960) hozzávetőleg 459 millióra nőtt (2005). A népesség változásának két összetevője van: az úgynevezett természetes növekedés (melyet az élveszületések és az elhalálozások száma közötti különbségként határoznak meg) és a nettó népességvándorlás (a be- és a kivándorlások száma közötti különbség). Ebben az időszakban az EU-25 népességnövekedésének nagysága és összetétele jelentős változásokat mutatott. Az as évek elejétől kezdve a természetes növekedés folyamatosan csökken, amíg a nemzetközi migráció egyre nagyobb mértéket öltött, és az 1990-es évektől kezdve a népességnövekedés legjelentősebb tényezőjévé vált. Ma már széles körben elfogadott nézet, hogy az alacsony születésszám és az ehhez társuló két másik ok, a hosszabb és egészségesebb életvitel, valamint a baby-boom korszak gyerekeinek nyugdíjkorhatárhoz való közeledése miatt az EU népessége erősen öregszik ben az EU-25-ben a várható átlagéletkor 74 évre növekedett a férfiak és 80 évre a nők esetében (az 1980-as 69, illetve 76 éves átlagéletkorról). Az EU-25- ben a termékenységi szint az 1960-as évek elején tapasztalt több mint 2,5 gyerekről 1995-re hozzávetőleg 1,5 gyerekre esett vissza, és ez azóta sem változott. Mindezt azzal a 2,1 gyerekes aránnyal kell összehasonlítani, amely a természetes népességfogyás megállításához szükséges. Elég érdekes, de a felmérések azt mutatják, hogy a legtöbb 40 éves és annál idősebb európai pár szerint szociális és gazdasági tényezők akadályozták meg őket a kívánt számú gyerek vállalásában. A népesség természetes változásához viszonyítva a migrációs és bevándorlási trendeket azonban sokkal nehezebb megjósolni, és a következményeik rövid távon erőteljesebbek lehetnek 2. Ez mindig igaz volt az európai migráció és bevándorlás történetében. Az 1970-es évek közepe táján az Európán és a régiókon belüli népességmozgás jelentősen lelassult, mert az 1973-as első olajárrobbanás után a külföldi munkaerő iránti kereslet jelentősen csökkent. Az azóta eltelt időszakban az EU legszegényebb országainak növekvő gazdasági teljesítménye hozzájárult a vendégmunkás-áradat csökkenéséhez. A migrációs sémák kidolgozását azonban nagyon megnehezítették az olyan életminőségi tényezők, mint a környezeti és a megélhetési kiadásokkal kapcsolatos kérdések, melyek a hagyományos falusivárosi (országon belüli) trendekhez tartoznak, és a növekvő, a városi övezetek felé tartó és határokon átívelő migráció, mely főleg a magasan képzett munkavállalókra jellemző. Az országos statisztikák és az Eurostat becslései szerint 2004-ben az EU-ban élő külföldiek összlétszáma hozzávetőleg 25 milliót tett ki, azaz az összlakosság 5,5%-nál valamivel kevesebbet. Abszolút értékben a legtöbb külföldi állampolgár Franciaországban, Németországban, Olaszországban, Spanyolországban és az Egyesült Királyságban él. A es időszakban a külföldi állampolgárok száma országonként igen eltérő volt: Szlovákiában az összlakosság kevesebb mint 1%-át tette ki, Luxemburgban ez a szám majdnem 39% volt, míg a legtöbb országban 2% és 8% között mozgott. A 2004-es évet megelőző 24 évben a legtöbb tagországban a külföldi állampolgárok száma nem változott jelentősen, vagy növekedett. 1 Európai Bizottság: Európa demográfiai jövője a kihívástól a lehetőségig, október 12-i, (2006) 571. sz. közlemény. 2 További részletekért lásd a 2006-os Foglalkoztatás Európában című jelentést:

5 3 Idős eltartottak Népességi arány (%-ban) életkoronként: > 64/ NUTS 2 EU-25 = 24,5 > <= 20 Nincsenek adatok. EL, FR, UK (Skóciát kivéve): 2003; Skócia: 2000 Statisztikai adatok: Az Eurostat adatbázisa: REGIO

6 4 A KONTEXTUS Idős és fiatal eltartottak 2004 után: diagramok Idős eltartottak A népesség aránya életkoronként: > 64/15 64 Év Fiatal eltartottak A népesség aránya életkoronként: < 15/15 64 A legszámottevőbb növekedést Luxemburgban lehetett észlelni, ezt Spanyolország, Ciprus, Görögország, Írország és Ausztria követi. Lettország volt az egyetlen ország, amelyben számottevő csökkenést észleltek ben, a tíz új tagországból származó és az EU-15-ben letelepedett állampolgárok száma viszonylag alacsony volt: az EU-15 népességének hozzávetőleg 0,2%-át tette ki. A legnagyobb arányt Németországban regisztrálták. Ennek ellenére az említett munkavállalók hiányát szülőhazájuk jobban megérezte, hiszen ott ez is hozzájárult a népesség csökkenéséhez. Az öregedési tendencia velejárója, hogy a munkaképes korúak számának csökkenése mellett az idős emberek aránya növekszik. Ha 2050-ig folytatódik ez a tendencia, egyetlen munkaképes korú személy a jelenleginél kétszer több nyugdíjast fog eltartani. Az időskorú eltartottak számában már most is észlelhető regionális különbségek egyes régiókban a többinél sokkal nagyobb krízishelyzethez vezethetnek. Miközben a népesség elöregedése egy olyan kihívás, mellyel az összes tagország szembesül vagy szembesülni fog, egyes országokban és régiókban mindez sokkal fokozottabban és gyorsabban jelentkezik. Tekintettel a meglévő sémák és a valószínűsíthető trendek jelentős eltéréseire, számos fontos demográfiai jelenséget jobban meg kell érteni ahhoz, hogy a politikai döntéshozók képesek legyenek olyan erőteljes és cselekvő politikák kidolgozására, melyekkel megfelelő választ adhatnak a kihívásokra, és amelyek révén kiaknázhatják a népesség változásában rejlő lehetőségeket. A demográfiai változás regionális következményei: az Eurostat 3 által azonosított legújabb és legfontosabb nemzeti és regionális szintű trendeket a következőképpen lehet összefoglalni: Az Európai Unió északkeleti részén a népesség csökken. E népességfogyás Németország keleti részét, Lengyelországot, a Cseh Köztársaságot, Szlovákiát és Magyarországot, északabbra pedig a három balti államot, valamint Svédország és Finnország egyes részeit érinti a legérzékenyebben. A XXI. század kezdete óta számos EU-s régióban több ember halt meg, mint amennyi született. Az ebből következő negatív természetes népességváltozás széles körű, de kevésbé erőteljes jelenség, mint a teljes népességre vonatkoztatva. Ez a negatív jelenség főként Németországra, Csehországra, Szlovákiára, Magyarországra és Szlovéniára, valamint azok szomszédos régióira jellemző, de ugyanez mondható el a balti államokról, északon Svédországról, délen pedig Görögországról. Írországra, Franciaországra, a három Benelux államra és Dániára inkább a népesség természetes növekedése a jellemző. Egyes régiókban a negatív természetes változást a pozitív nettó migráció ellensúlyozta. Ez Németország nyugati, Ausztria keleti és Olaszország északi részén, Szlovéniában, Svédország déli részén, valamint Spanyolország, Görögország és az Egyesült Királyság egyes régióiban a legszembetűnőbb. Az ellenkező tendencia sokkal ritkább: csak néhány régióban (pontosabban Lengyelország északi részén) lehetett megfigyelni, hogy a negatív nettó migráció megdöntötte a pozitív természetes változást. 3 Eurostat, Régiók: Statisztikai évkönyv, 2006.

7 5 Teljes népességváltozás as átlag NUTS lakosra -0,4 0,0-1,2-0,4-2,8-1,2-6,0-2,08 <= -6,0 Nincsenek adatok. > 12,0 5,6 12,0 2,4 5,6 0,8 2,4 0,0 0,8 EK: 2001 Statisztikai adatok: Az Eurostat adatbázisa: REGIO

8 6 A KONTEXTUS Miközben nagy átlagban az elöregedési folyamat egyre jelentősebb méreteket ölt a következő évtizedekben, jelenleg egyes európai régiók teljesen eltérő demográfiai változásokkal találják magukat szemben. Egyes régiókban pozitív nettó migrációval kísért természetes növekedés figyelhető meg (pl. Írországban), máshol drámai népességfogyás volt vagy lesz érzékelhető (pl. Németország keleti tartományaiban). (Lásd az Eurostat-térképet Teljes népességváltozás.) A Németország keleti részében lévő tartományok példája azt bizonyítja, hogy egyes régiókban a lakosság demográfiai elöregedése igen gyorsan bekövetkezik. Öt olyan tartomány van (Berlint kivéve), ahol január 1-jén félmillió lakossal kevesebb volt, mint január 1-jén, ami azt jelenti, hogy összességében 5 év alatt a népesség 3,7%-kal fogyott. A generációkra kivetítve ez a változás nem homogén: a nagyon fiatalok (14 év alattiak) száma majdnem negyedével csökkent (-24%), míg a nyugdíjas korú népesség 18,2%-kal növekedett, ami az időskorú eltartottak arányának 23,5%-ról 29,2%-ra való emelkedésével járt. Az elöregedésre adott regionális válaszok A demográfiai szerkezet és a demográfiai trendek sokféleségét, valamint a regionális és a helyi hatóságok egyre növekvő politikai kezdeményező és szolgáltató szerepét figyelembe véve, a középtávú stratégiák körvonalazásakor elengedhetetlen fontosságú a hosszú távú népességi trendek várható következményeinek figyelembevétele. Néhány régió már eddig is aktív volt e téren, és a demográfiai kihívás megválaszolásával kapcsolatos stratégiai gondolkodás és cselekvés élvonalába tartozott. A jelenlegi EU-s programok néhány projektje válaszul szolgál a demográfiai változások különböző szempontjaira. Ezek közé olyan sikeres kezdeményezések tartoznak, mint a városi, a falusi és a gyéren lakott térségek elnéptelenedésére adott válasz, a pozitív migrációs kezdeményezések, a diszkriminációellenesség és a nemek közötti egyenlőség megerősítése, valamint a régiók vonzóbb élettérré tétele. Még azokban a régiókban is, melyek például a megkésett városiasodásból eredő elkerülhetetlen népességfogyás elé néznek, az elnéptelenedésre és elöregedésre adott cselekvő jellegű gondolkodásból eredő válasznak fontos szerepe van az életminőség biztosításában és a valószínűsíthető trendek a még megmaradt lakosságra tett hatásainak mérséklésében. Egyes régiók tapasztalatai valóban azt mutatják, hogy ezek a cselekvő jellegű, integrált politikák még az olyan negatív folyamatok helyrebillentésére is képesek, melyeket előzőleg visszafordíthatatlannak tekintettek. Stratégiai Iránymutatásai a lisszaboni menetrendnek megfelelően három fő irányvonalat jelölnek ki: Európa és régióinak vonzóbbá tétele a befektetések és a munkavállalás szempontjából; a növekedést szolgáló tudás és innováció elősegítése; több és jobb munkahely létrehozása. A kohéziós politika finanszírozási alapjait (ERFA, ESZA, Kohéziós Alap) irányító szabályozások tovább részletezik azokat a prioritásokat, melyekre választ kell adni a konvergencia- és a versenyképességi programokban. Az elöregedést főleg a Több és jobb munkahely iránymutatás prioritásaival kapcsolatban említik. Mindenesetre közép- és hosszú távon a Közösségi Stratégiai Iránymutatásokban kitűzött célok sikeres teljesítését csak akkor lehet garantálni, ha az alapvető demográfiai trendeket beépítik az országos és a regionális stratégiai tervezésbe, ha a különféle politikákat a regionális és a helyi igényeknek megfelelően alakítják ki, és ha a felmerülő lehetőségeket megfelelően kiaknázzák. Összegezésképpen elmondható, hogy az alapvető szociális trendnek számító demográfiai változások szerteágazó politikai válaszokat igényelnek. Az EU kohéziós politikája mely egy olyan integrált stratégiai tervezést hirdet, ahol a fejlesztési célkitűzések végrehajtása partneri együttműködés révén valósul meg lehetővé teszi, hogy a regionális válaszokat az egyes régiók sajátos körülményeinek megfelelően alakítsák ki egy többéves költségvetés formájában történő pénzügyi támogatás mellett. Az Unió kohéziós politikája olyan értékes eszközt bocsát a tagországok rendelkezésére, melynek segítségével azok az elöregedés kontextusához igazíthatják a regionális és a nemzetgazdaságokat. Az EU kohéziós politikájának Közösségi A régi ipartelepek átépítése Graz Westben, Ausztria

9 7 Európa demográfiai jövője a kihívástól a lehetőségig A demográfiai változásokra válaszul adott legtöbb intézkedés a tagországok illetve azok központi, regionális és helyi vezetésének hatáskörébe tartozik, és számos intézkedés a szociális partnerek és a civil szervezetek bevonásával jár. Mindamellett az Európai Unió hasznos szerepet tölthet be a változásokhoz való alkalmazkodás folyamatának a megkönnyítésében. A 2005-ös Európa globalizációs kontextusba helyezett jövőjével foglalkozó Hampton Court-i csúcstalálkozójukon az EU állam- és kormányfői is világosan kifejezték, hogy a demográfiai változás mindenkit aggodalommal tölt el. A 2005-ös zöld könyvről folytatott konzultációk folyamán, az Európai Parlament támogatásával végzett alapos kutatómunka és a szakértői beszámolók segítségével az elmúlt év folyamán ezt a kérdést alaposan megvitatták az Európai Bizottságban. Ezen intenzív tevékenységből levont következtetéseket az Európa demográfiai jövője a kihívástól a lehetőségig 4 című legfrissebb közleményben tették közzé. A dokumentum üzenete: az elöregedés egy olyan kihívás, amellyel megbirkózhatunk, ha kiaknázzuk a főleg a következő tíz évben adódó lehetőségeket. A Bizottság olyan átfogó stratégiát terjesztett a tagországok elé, amely öt kulcsfontosságú területen javasolja intézkedések meghozatalát: Európa többet is tehetne a demográfiai megújulása érdekében. Mindez olyan feltételek megteremtését feltételezi, amelyek révén valamennyi európai számára teljesülhetne a családalapítás óhaja. A gyerekvállalás lehetősége mindenki előtt nyitva kellene, hogy álljon, és ennek előfeltétele, hogy a munkát, a családot és a magánéletet össze lehessen hangolni. Sajnos a nőknek túl gyakran kell választaniuk a karrier és a család között. A demográfiai közlemény elfogadásával egy időben a Bizottság a szociális partnerekkel is egyeztetett azokról a további intézkedésekről, amelyekkel elősegíthető ez az egyensúly, főleg a gyerekmegőrzés és a munkaszervezés vonatkozásában. Európának még jobban növelnie kell a foglalkoztatási arányt. Növelnünk kell az aktív nők, a fiatalok és az idősek foglalkoztatási részarányát, hogy az aktív keresők és a nyugdíjasok aránya kiegyensúlyozottabb legyen. Ez a lisszaboni stratégia prioritásai közé tartozik. Különösképpen vissza kell szorítanunk a munkaerőpiacról történő túl korai visszavonulást, és a vállalatokon belül is aktív öregedési stratégiákat kell kidolgoznunk. Ehhez az egész életciklusban be kell fektetni a képzésekbe és a kiváló minőségű munkakörülmények megteremtésébe. Közösségi Kohéziós Stratégiai Iránymutatások A kohéziós politika alapelvei és prioritásai a Tanács által október 6-án 5 elfogadott Közösségi Kohéziós Stratégiai Iránymutatásokban találhatók, melyek egyúttal javaslatokkal segítik az európai régiókat abban, hogy azok maximális hasznot húzzanak a as periódusban az országos és regionális segélyprogramok rendelkezésére álló alapokból és eszközökből. Az iránymutatások kiegészítik az alapokra vonatkozó speciális szabályokat, és megpróbálnak egyensúlyt teremteni a növekedést és a munkahelyteremtést célzó törekvések, valamint a területi kohézió javítására irányuló célkitűzések között. Emellett segítséget nyújtanak a tagországoknak az adott időszakra vonatkozó országos és regionális stratégiai prioritásaik elkészítésében. Ebben a vonatkozásban a kohéziós eszközökkel társfinanszírozott programok az alábbi három prioritás számára biztosítanak forrásokat: a tagországok, régiók és városok vonzerejének fokozása, részint elérhetőségük javításával, részint megfelelő minőségű és szintű szolgáltatások biztosításával, valamint környezeti potenciáljuk megőrzésével; az innováció, a vállalkozó szellem és a tudásalapú gazdaság növekedésének ösztönzése kutatási és innovációs kapacitásokkal, ideértve az új információs és kommunikációs technológiákat; és több és jobb munkahely teremtése, több ember munkához juttatása vagy vállalkozói tevékenységre való ösztönzése, a munkavállalók és a vállalatok alkalmazkodóképességének javítása, illetve a humán tőkébe való befektetések növelése. A demográfiai kihívásokra adott válaszokra nem feltétlenül különálló prioritásként kell tekinteni, hanem inkább egy olyan kihívásként, melyre a regionális politikának az elöregedő munkaerő és népesség figyelembevételével kell választ adnia. A csökkenő vagy alacsony népsűrűség következtében ez egyes régiókat a többinél jobban érint, vagy egész egyszerűen egyes régiók korábban találkoznak a fenyegető helyzettel és a lehetőségekkel. Például a demográfiai hatások miatt a szociális szolgáltatásokat nyújtó létesítmények és az idősek ápolását végző szolgálatok drága szerkezeti átalakítására lesz szükség, ami a gazdaságot sokkhatásként fogja érni. A régiók potenciálja és az EU kohéziós politikájának támogatása segítségével a gyors társadalmi és gazdasági átalakulások, valamint a demográfiai elöregedés által felvetett kihívásokra a következő válaszok adhatók: a regionális gazdaságok versenyképességének növelése; a meglévő infrastruktúrák és szolgáltatások a változó igényekhez való illesztése; a munkaerőpiac és a keresett szakmák hullámzásainak előrelátása; a foglalkoztatási és a földrajzi mobilitás fokozása; a munkavállalók egészségének megőrzése. A Közösségi Kohéziós Stratégiai Iránymutatások elfogadásával megszületett az EU keretprogramja, melyet a nemzeti stratégiai referenciakeretek és a jövőbeli programok töltenek meg tartalommal. 5 Az Európai Unió Tanácsa október 6-i, 2006/702/EK határozata, október 21-i közzététel az EU Hivatalos Lapjában, o. 4 Európai Bizottság: Európa demográfiai jövője a kihívástól a lehetőségig, a október 12-i, (2006) 571. sz. közlemény.

10 8 A KONTEXTUS Egy termelékenyebb és versenyképesebb Európára van szükségünk. A jövő gazdasági növekedése egyre inkább a termelékenység fokozódásától, innovációs képességünktől, valamint a képzésbe, kutatásba és fejlesztésbe való befektetéseinktől függ majd. Azon is múlik majd, hogy a vállalatok milyen mértékben lesznek képesek az idősebb lakosság szükségleteihez kapcsolódó új piaci lehetőségek kiaknázására, ideértve a nagyon aktív idősebb fogyasztókat is akiknek nagyon magas lehet az igényszintjük, ugyanakkor a növekvő számú rendkívül idős embert, akiknek szociális és egészségügyi gondozásra lesz szükségük. Gazdaságainknak és társadalmainknak fel kell készülniük ezekre az új keresleti sémákra, az új és jobb minőségű anyagi javak és szolgáltatások kifejlesztésével, valamint az ezekkel járó új típusú munkára való képzéssel. Európának fel kell készülnie a bevándorlók fogadására és integrálására. A bevándorlás nem akadályozza meg az elöregedési folyamatot és az ebből fakadó kihívásokat. De mivel a munkaképes korban lévő népesség fogy, a munkaerőpiacnak előreláthatólag egyre nagyobb szüksége lesz a bevándorlókra. A kérdés nem az, hogy kell-e a bevándorlás, avagy sem, hanem az, hogy Európa képes lesz-e megfelelően kezelni ezt a bevándorlást: a munkaerőpiacok, maguk a bevándorlók és ez utóbbiak származási országai érdekeit figyelembe véve. Végezetül pedig elmondható, hogy az európai igények nagyobb mértékű állami finanszírozásokat tételeznek fel. Az elöregedés miatt nagyobb nyugdíj-, egészségügyi és hosszú távú gondozási kiadásokra lesz szükség. Hosszabb távon csak akkor lehet megfelelő eredményeket elérni, ha a szociális védelem fenntartható finanszírozáson alapszik. Ez a fenntartható finanszírozás nem csak az állami költségvetésből származik majd, hanem a megtakarításoknak és a magánbiztosításoknak is szerepük lesz ebben. A Közlemény egy keretet nyújt a demográfiai változások kihívásainak megválaszolására szánt politikák kidolgozásához. A lisszaboni stratégián alapszik, és hosszú távú perspektívát kínál, amennyiben főként a demográfiai megújulásra összpontosít. A Bizottság ebben a folyamatban vezető szerepet kíván betölteni. Ennek első lépéseként október én fórumot szervezett Európa demográfiai jövőjét illetően, és ezentúl két évente sor kerül majd egy hasonló rendezvényre. Ezen események során a bevált gyakorlatokat meg lehet osztani mindazokkal, akik érintettek a demográfiai változásokban. Egyúttal kifejezési alkalmat biztosít a demográfiát és annak gazdasági és társadalmi kövekezményeit bemutató legújabb tudományos kutatásoknak. Végső soron pedig ezen fórumok során alkalom nyílik majd egy olyan közös megközelítés kialakítására, mely megfelelő választ biztosít a demográfiai változások kihívásaira. A Bizottság azt reméli, hogy a strukturális alapok támogatásával a fórumot országos, regionális vagy akár helyi szinten is megismétlik, és ily módon a különböző szintű döntéshozók és érdekelt felek felkészülhetnek az előttük álló változásokra. A fórum munkájába egy új, magas szintű kormányzati szakértőcsoport is bekapcsolódik majd, ami elősegíti a tagországok közötti szorosabb együttműködés kialakulását demográfiai és családpolitikai kérdésekben. A lisszaboni stratégiai keretében elkészített, az elért haladásról szóló éves jelentéseiben a Bizottság tervezi a demográfiai változásokkal kapcsolatos felkészültségének felülvizsgálatát. Régiók a gazdasági változásért A főbb operatív programok előkészítésén és elfogadásán felül a Bizottság továbbra is foglalkozik az európai régiók előtt álló legfontosabb kérdésekkel is. A Gazdasági Csere Régiói egy olyan, a tagországoknak, régióknak és városoknak felajánlott cselekvésközpontú kezdeményezés, amelynek célja, hogy a gazdasági modernizációt célzó akciók révén segítse azokat a megújult lisszaboni menetrend megvalósításában. A kezdeményezés a jól teljesítő régiók tapasztalatainak és a bevált gyakorlatoknak a megismerését és a fejlődni kívánó régióknak történő átadását szeretné elősegíteni. Sőt, a bevált gyakorlatok ezen tapasztalatcseréjét egyértelműen hozzá szeretné kötni a konvergencia és a versenyképesség főbb programjainak a megvalósításához. A Gazdasági Csere Régiói kezdeményezést a Bizottság (2006) 675. sz. közleménye 6 ismerteti. A jó ötletek kiaknázásának felgyorsítása érdekében az interregionális együttműködési és városfejlesztési hálózatokon keresztül fog működni, a területi együttműködési célkitűzés keretében. A már meglévő mechanizmusokhoz képest néhány újdonságot is felmutat: 30 elsődleges téma azonosítása, melyek a gazdasági modernizáció és a megújult lisszaboni menetrend középpontjában állnak; egy kétirányú híd létrehozása a hálózatok és a főbb programok között; tökéletesebb kommunikáció az éves konferencia és a díjazások révén; gyors nyomonkövetési opció, amely révén a Bizottság önkéntes hálózatokat fog létrehozni a kiválasztott elsődleges témák körül, hogy a politikai ötleteket a gyakorlatban is gyorsan ki lehessen próbálni. A Bizottság közleményét egy 30 elsődleges témát megállapító munkadokumentum is kíséri. Az egyik ilyen téma a demográfiai kihívásnak való megfelelés. Az ebben a témában munkálkodó régiók össze fogják gyűjteni a demográfiai változások következményeinek leküzdésére irányuló erőfeszítések során szerzett tapasztalataikat, és olyan intézkedéseket javasolnak majd, amelyeket alkalmazni lehetne a főbb regionális és országos programjaikban. Számos más téma is közvetlen kapcsolatban áll az elöregedő társadalomhoz való alkalmazkodással, többek közt az egészséges közösségek létrehozása, a jobb IKT-csatlakozások a régiók között és a marginalizált fiatalok integrálása, hogy csak néhányat nevezzünk meg közülük. Az első Gazdasági Csere Régiói éves konferenciát március 7 8-án Brüsszelben tartják, melynek témája A versenyképesség fokozása az innovatív technológiák, termékek és az egészséges közösségek révén. 6 Európai Bizottság: A Gazdasági Csere Régiói, (2006) 675. sz. közlemény, november 8.

11 9 Élet az európai városokban: az Urban Audit A demográfiai változás és az általa generált kihívások hatással vannak az európai városokra. Az EU-s lakosság 80%-ának otthont adó városokban a várostervezésben szerepet vállaló intézményeknek meg kell felelniük a tömegközlekedés, a lakhatás, az egészségügyi szolgáltatások és az oktatás változó igényeinek. Az Európai Bizottság Regionális Politikai Főigazgatósága, az Eurostat és a nemzeti statisztikai intézetek együttműködése révén 2003-ban létrehozott Urban Audit (városi audit) lehetővé teszi több mint 250 európai város összehasonlítását. Háromszáz adatot gyűjtenek össze kilenc olyan kulcsfontosságú területről, mint a demográfia, a foglalkoztatás és a környezetvédelem. Ily módon lehetővé válik, hogy a legfontosabb városokról, az lakost meghaladó városi övezetekről, és a külvárosi negyedekről különféle mutatókhoz jussanak. Ezen adatok alapján, az Európai Bizottság számára egy Az európai városok állapotáról szóló jelentés készült, amely többek között kimutatja, hogy 80 Urban Audit városban és nagyobb agglomerációban hanyatlás tapasztalható. Ez a hanyatlás főleg a volt Kelet-Németországban és a közép- és kelet-európai országokban tapasztalható. A képet az életkori csoportokra bontott és a migrációra vonatkozó adatok egészítik ki. A jelentés az ehhez kapcsolódó jelenségek, mint például a városok szétterjeszkedése vagy a városokból való kiköltözés folyamatainak további mennyiségi és minőségi elemzését javasolja. Az egyes csoportokra például az egyszemélyes háztartásokra vonatkozó adatok összehasonlítására is lehetőség van (lásd a bekeretezett részt). A 10. oldalon található térkép is az említett jelentés alapján készült. A városi auditra (Urban Audit) vonatkozó bővebb információkat itt talál: A városi egyedülállók A városi élet nem mindenki számára annyira csalogató. Egyesek a városi élet sürgés-forgását, míg mások a falusi környezet csendjét vagy a falu meghittségét szeretik. Amint az ember öregszik, úgy változhat az ízlése is. Például valaki egyedülálló egyetemistaként kerülhet a városba, első munkahelyén való elhelyezkedése után lakást bérelhet partnerével; majd a külvárosba költözhet, hogy családot alapítson; a gyerekek felcserepedése után pedig visszaköltözhet a városba, hogy kihasználja a vendéglők, múzeumok és kiállítótermek közelségének előnyeit. De ez nem csak egyéni választás kérdése. A városközpontban a lakások gyakran sokkal drágábbak, mint a külvárosokban, és ezért egyesek arra kényszerülnek, hogy távolabbi külvárosban lakjanak. Az életviteli, jövedelembeli és korkülönbségek is mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a városlakók profilja nagyon eltér az ország többi lakójáétól. Jó példa erre az egyedülállók aránya. Az egyedülállók (egyszemélyes háztartások) leginkább a városokban élnek. Jóformán az összes, az Urban Audit által lefedett városra igaz, hogy az egyedülállók aránya magasabb gyakran sokkal magasabb az országos szinten tapasztalhatónál. Európa szívének számos kifejezetten nagy városában és fővárosában, valamint Finnország és Svédország egyes városaiban az összes háztartás több mint 50%-a egyszemélyes. Erre példa a hollandiai Gröningen és Amszterdam, a németországi Trier, München és Majna-Frankfurt, a svédországi Stockholm és Göteborg, valamint a dániai Koppenhága. A mediterrán, valamint a közép- és kelet-európai városokban az egyedül élők nem annyira gyakoriak. Több városban, mint például a bulgáriai Burgaszban, Plevnában és Vidinben, az olaszországi Palermóban, Tarantóban és Bariban, valamint néhány portugáliai és spanyolországi városban az arányuk 20% alatt volt. Az egyedülállók arányát befolyásolja a nemük is. A fiatal városi egyedülálló tipikusan férfi, míg az idős egyedülálló pedig nő. Miközben az egyszemélyes háztartások aránya az Európa szívében található városokban a legnagyobb, jelenleg ez az arány az EU minden részén növekszik, főleg ott, ahol hagyományosan alacsonyabb volt. Számos egyszemélyes háztartás közeledik egymáshoz, és ez az elmozdulás általában a városközpont irányába történik. Kétségbevonhatatlan tény, hogy a városközpont által nyújtott szolgáltatások szintje magasabb, és elhelyezkedésük jobban megfelel az egyedülállók és a többi egyedül élő személy igényeinek. Teljesen természetes, hogy a fiatalabb polgárokat a szórakozóhelyek, míg az idősebbeket az üzletek, a tömegközlekedés és az egészségügyi intézmények kényelmes elérhetősége vonzza. Az ingatlanpiac is követi ezeket az elvárásokat, és a városközponton kívül az egyedülállók csak nehezen találnak lakást maguknak. Royal Canal, Brendan Behan író szobra, Dublin, Írország

12 10 Kanári-szigetek (ES) Guadeloupe Martinique Réunion Francia Guyana (FR) A kör átmérője a városmag* lakosságának függvénye, * Nagy-London és Párizs és környéke (petite couronne) Madeira Azori-szigetek (PT) HELSINKI UNIVERSITY OF TECHNOLOGY Centre for Urban and Regional Studies Ebben a nézetben a lépték eltérő mértékű. A Párizs és Prága közötti távolság 1000 km Egyszemélyes háztartások Az egyszemélyes háztartások aránya (%-ban), a főbb városok háztartásainak össz-számából, 2001 EuroGeographics 2001 az adminisztratív határok esetén Forrás: az Urban Audit adatbázisa 45 évesnél idősebb évesnél fiatalabb Nincsenek adatok 2000-es adatok Észtországból és Lettországból; 1999-es adatok Franciaországból, 1996 és 2002 közti adatok Írországból, Lengyelországból, Romániából és Szlovéniából. A németországi, spanyolországi és egyesült királyságbeli adatok becsült adatok. Részleges adatok Olaszországból és Svédországból. Máltáról nincsenek adatok.

13 TÍZ SIKERES PROJEKT Svédország Szélessáv a távoli észak számára Az 1. célkitűzés programja lehetővé tette, hogy Svédország északi részének legtávolabbi régiói is hozzáférjenek a szélessávú internethez. Ez a vívmány az oktatásra, az egészségügyre és az ipari kutatásra is hatással volt. 11 Az információs és kommunikációs technológiák (IKT-k) infrastruktúrájának minősége alapvető fontosságú az olyan elszigetelt, nagy kiterjedésű ( km 2 ), gyér lakosságú (3 fő/ km 2 ) és zord éghajlatú régiók számára, mint Svédország messzi északi megyéje, Norbotten. Ebben a piaci övezetben, melyet a magánszektor nem tartott nyereségesnek, a svéd államnak kellett kiépítenie ezeket az infrastruktúrákat, garantálnia a minőségüket, és biztosítania azt is, hogy az érintett lakosság elfogadható áron juthasson hozzájuk. A strukturális alapok által nyújtott többletfinanszírozás kiegészítette az erre irányuló a három legnehezebben elérhető vidék számára indított állami programot. Az IKT-k az 1. célkitűzés Norra Norrland programjának fontos részét képezik, és e technológiák fejlesztésére 75 millió eurós össszköltségvetés áll rendelkezésre. A cél Norrbotten hightech régióvá alakítása egy high-tech országban. A Norra Norrlandban világosan kifejezésre juttatták, hogy az információs technológiai infrastruktúra térhódításából minden felhasználónak, háztartásnak, cégnek és állami szervezetnek hasznot kell húznia. Ennek érdekében a program két cselekvési irányt helyez előtérbe: a szélessávú internetes hálózatok kiterjesztését és olyan alkalmazások kidolgozását, amelyek a szélessávú kommunikációkra támaszkodnak. A lakosok és a szolgáltatók együttműködése A hozzávetőleg 3000 km hosszúságú, üvegszálas kábel lefektetését arra az IT Norrbotten AB állami cégre bízták, mely a tanács és a megye 14 önkormányzatának birtokában áll. A helyi hatóságoknak kellett dönteniük a falvak bekötési sorrendjéről. Miután a bekötés megtörtént, megjelentek a különféle internetszolgáltatók is. Az éghajlati viszonyok által okozott jelentős műszaki kihívásoktól eltekintve, az egész eljárás a műszaki szolgáltatók és a helyi lakosság szoros és folyamatos együttműködésén alapult, annak érdekében, hogy a legjobb szolgáltatást a legjobb áron lehessen biztosítani. A helyi lakosok és a városvezetés bevonása e folyamatba elősegítette a sokaknak újdonságot jelentő új technológia elsajátítását és használatát. Innovatív alkalmazások Immár több mint 300 norrbotteni falunak van szélessávú internetes hozzáférése, a munka 2006 végére tervezett befejezése után pedig a régió lakosságának 93%-a rendelkezik majd ilyennel. A vidékfejlesztési lehetőségként is felfogott kezdeményezés számos polgárt, egyesületet és regionális szervezetet érint, és ezáltal fokozza a területi kohéziót. A projekt 60 munkahely és három vállalkozás létrejöttéhez vezetett. A szélessávú internetbe való befektetés a növekedés és a helyi szolgáltatások előmozdítója. Az északi övezetek csatlakoztatása az információs sztrádára már három területen járult hozzá innovatív alkalmazások megszületéséhez: A fagy miatt a szélessávú kábeleket általában a villanyoszlopokra rögzítik, és nem a földbe temetik Oktatás: a régió összes iskolájába bekötötték az internetet, és egész Norrbotten megye számottevő képzési lehetőségekhez jutott. E-egészségügy: a szélessáv által nyújtott digitális és audiovizuális lehetőségeket kihasználva a Tryggve projekt célja a távgyógyítási szolgáltatások széles skálájának tesztelése: rutinszerű orvosi vizsgálatok (pulzus, vérnyomás stb.), posztoperációs fizikai rehabilitáció a krónikus veseelégtelenségben szenvedő betegek számára, szülés utáni vizsgálatok és az új szülőknek nyújtott segítség, valamint az idősek otthonában nyújtott gondozás minőségének figyelemmel követése. Ipari kutatás és mérnöki hálózatok: gyakorlati meggondolásokból (szélsőséges körülmények, a titoktartás szükségessége) az autók tesztelését sokszor elszigetelt vidéki környezetben végzik. A szélessávú hozzáférés tette lehetővé, hogy Norrbottenben a Volvo cég valós időben tesztelhesse új gépjárműveit. A pilóták és a tesztplatformok közvetlen kapcsolatban állnak a gyártó 1000 kilométerre lévő göteborgi laboratóriumaival. Projekt: A szélessáv térhódítása Norrbotten megyében Program: 1. célkitűzés Összköltség: EU-s hozzájárulás: Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) Megvalósítás: Kapcsolatfelvétel: IT Norrbotten AB Anders Sjödin, projektmenedzser Skapa Företagsby SE Boden Svédország Tel.: ( )

14 12 TÍZ SIKERES PROJEKT Hollandia À la carte tömegközlekedés Ez a helyileg bevezetett új tömegközlekedési elképzelés, amelyhez az Európai Regionális Fejlesztési Alap is segítséget nyújtott, jó úton jár ahhoz, hogy a legfiatalabb hollandiai tartomány egészére kiterjesszék. A közelmúltig Flevoland tartomány regionális tömegközlekedési rendszere hiányosságokkal küzdött: este és hétvégén nem járt a busz, egyes vonalak megszűntek, számos lakos otthona pedig távol esett a tömegközlekedési útvonalaktól. Ugyanakkor az elöregedő lakosság, valamint a fogyatékkal élő vagy beteg emberek igénye egyre inkább nőtt a tömegközlekedésre. A kérdés szociális és gazdasági, valamint környezetvédelmi jelentőségével tisztában lévő holland hatóságok olyan nemzeti politikát fogalmaztak meg, amely jobban megfelel a tömegközlekedés hatékonysági, rendelkezésre állási és biztonsági elvárásainak. Ugyanakkor át kellett ültetni a gyakorlatba a fogyatékkal élőkre vonatkozó új törvényt ( Wet voorziening gehandicapten : WVG), mely 1994-ben lépett érvénybe. Ezzel összhangban a fogyatékkal élő emberek szállítására egységes globális rendszert választottak, szemben a több, egymástól független rendszer megoldási lehetőségével. A konzultációktól a hatástanulmányokon át úgy regionális, mint helyi szinten különböző felmérések készültek és kerültek elfogadásra. Ekkor született meg egy új fogalom: à la carte tömegközlekedés. Egy új fogalom Ez a rugalmas formula a taxiszerű szolgáltatást egyesíti a hagyományos tömegközlekedéssel. Egyetlen telefonhívás után megszerveznek egy igény szerinti útvonalat, hogy az utas eljuthasson az általa kívánt úti célhoz, ideértve a tömegközlekedés által ki nem szolgált helyeket is. Így a különféle szállítási módozatok lehető legjobb kombinációja révén az emberek háztól házig utazhatnak, vagy sport- vagy kulturális eseményeken vehetnek részt. A szolgáltatás ára csak kicsit haladja meg a megszokott tömegközlekedési vonalakon alkalmazott jegyárat (illetve egyes esetekben megegyezik azzal), de mindenesetre jóval kevesebbe kerül, mint amennyit taxira költenének. A WVG -kártyát birtokló hátrányos helyzetű emberek további kedvezményeket kapnak, és ezekre a taxikra és a buszokra tolószékekkel is fel lehet szállni. Az ERFA által adott lendület Az elvileg egyszerű, de a gyakorlati megvalósítást tekintve összetett elgondolás teljes egészében az emberek igényeire épül. Az első ERFA-támogatást az a Mobimax projekt kapta, amelyet 2000 áprilisában Noordoostpolder külvárosi részében indítottak el. Ezt követte a 2001 októberében indított, a dronteni régióban bevezetett Igény szerinti tömegközlekedés projekt ( Collectief Vraagafhankelijk Vervoer, CVV), amelyet ugyancsak az Európai Unió társfinanszírozott. Ez az új formula rendkívül sikeresnek bizonyult, és a felhasználók száma meghaladta a várakozásokat. Olyannyira, hogy április 4-én létrehozták a Regiotaxi Flevoland -ot, amely az előző projektek eredményeire épült. Ez alkalommal nem vették igénybe az ERFA segítségét. Ez a projekt Noordoostpolder, Dronten és Zeewolde övezeteit, majd 2006-tól kezdődően a tartományi fővárost, Lelystadot is érinti. A Regiotaxi Flevoland jelenleg a régió minden lakosának a rendelkezésére áll, a hét minden napján, reggel 6 órától egészen éjjel fél kettőig, legkésőbb fél órával az utazást megelőző értesítést követően. A maximum öt övezeten belüli utaknak rögzített áruk van, a többi övezetben már felárat kell fizetni. Az utazás teljes árát a helyfoglaláskor közlik. Amennyiben logisztikai meggondolásokból több utas számára közös útvonalat lehet szervezni, a jármű csak legfeljebb 15 perccel érkezhet hamarabb vagy később az előzetesen rögzített időponthoz képest, és erre az utasok garanciát kapnak. Projekt: Mobimax/Collectief Vraagafhankelijk Vervoer (CVV) Program: 1. célkitűzés, Flevoland (Mobimax); 1. célkitűzés, Fokozatos kivonás Flevoland (CVV) Összköltség: (Mobimax); (CVV) EU-s hozzájárulás: (Mobimax); (CVV) Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) Megvalósítás: Kapcsolatfelvétel: Collectief Vraagafhankelijk Vervoer (CVV) te Dronten E. Smit Beleidsmedewerker Postbus 100 NL-8250 AC Dronten Hollandia Tel.: Fax: vervoer/regiotaxi Fogyatékkal élő emberek szállítása

15 13 Egyesült Királyság Az agyelszívás meggátolása: a Cornwalli Kombinált Egyetem A felsőoktatási intézetek együttműködése ösztönzi az Egyesült Királyság ezen vidéki és periferikus délnyugati régiójának gazdasági fejlődését. próbálnak bevezetni, amelyek hozzájárulhatnak majd a terület gazdasági és társadalmi újjászületéséhez. Például július 14-én, pénteken végzett Nagy-Britannia legelső olyan évfolyama, amely a megújuló energiák szakon diplomázott. Ezzel a szakkal előre felkészülnek a kapcsolódó munkahelyek megsokszorozódására: a brit Kereskedelmi és Ipari Minisztérium egyik legutóbbi jelentésének előrejelzése szerint 2020-ig majdnem munkahely fog létesülni a megújuló energiák területén. Közös erőfeszítések a bányavidéken felmérési projekt Egyedi életstílusával és lélegzetelállító tájaival az utóbbi 100 évben Cornwall megye (lakosság: fő) Nagy Britannia egyik legkedveltebb turisztikai célpontja volt, és továbbra is az egyik legvonzóbb helynek tartják a nyugdíjasévek eltöltésére. Ennek ellenére az utóbbi időben Cornwall egyik legkomolyabb kihívása az érettségizett fiatalok minden évben megismétlődő elvándorlása volt, mivel kedvenc egyetemi szakjaikra csak lakóhelyüktől távol tudtak beiratkozni. Sőt miután elvégezték az egyetemet, közülük csak nagyon kevesen tértek vissza Cornwallba, ami a családok szétválásához vezetett, és a helyi vállalkozások számára igen megnehezítette a munkaerő fiatalítását. A Cornwalli Kombinált Egyetemet (angolul: CUC) éppen azért alapították, hogy meggátolják a fiatal, kreatív tehetségek elvándorlását, és hogy e régió is részesülhessen a tudásalapú gazdaság által nyújtott lehetőségekből. Az együttműködésben az exeteri és plymouth-i egyetemek, a Falmouth-i Művészeti Főiskola, a Nyílt Egyetem, a St. Mark és St. John, a Cornwall, a Truro és a Penwith Főiskola vesz részt. Gazdasági megújulás a láthatáron A CUC szakaszos megközelítést választott. Az 1. szakasz, mely 2001-ben 97 millió eurós finanszírozásban részesült, a penryni Tremough Hub Campus felépítését és új és/vagy felújított, több mint 2000 diák befogadására alkalmas további felsőoktatási épületek létrehozását célozza Cornwall több településén. A 2. szakaszról 2005 márciusában született döntés, és ez a meglévő és új épületek további munkálatait célozza meg, hogy 2007-re újabb 2400 felsőoktatási hely létesülhessen. Jelenleg a lehetséges 3. szakasz javaslatain dolgoznak, mivel Cornwall már most a 2007 utáni, a konvergencia célkitűzés keretében megpályázható finanszírozásokra készül. Az infrastruktúra fejlesztése fontos része a projektnek, de igazán az újítószellem lendíti előre. A gazdasági megújulás központi helyet foglal el a CUC kezdeményezésben, és miközben több mint 400 egyetemi szintű képzés áll már most rendelkezésre, a helyi vállalkozásokkal karöltve olyan merőben új megközelítéseket Szakértelem és munkahelyek A CUC által Cornwallban generált bruttó hozzáadott érték (BHÉ) 2025-re előreláthatólag meghaladja majd a eurót, és azt feltételezik, hogy a legtöbb BHÉ a felsőfokú szakértelem fejlődése és a felsőfokú végzettséget igénylő munkahelyek megsokszorozódása révén fog keletkezni. Az 1. és 2. szakasz ig hozzávetőleg 4000 új munkahely létrejöttét fogja generálni, de a CUC kezdeményezés közvetlen eredményeként már eddig is több mint 430 új oktatási és oktatássegítő munkahely jött létre. Ez a projekt tapasztalatai révén jelentősen hozzájárulhat az EU többi regionális kezdeményezéséhez. A CUC sikerét a regionális politikai biztos, Danuta Hübner is kiemelte a májusi cornwalli látogatása során. Azon érzését fejezte ki, hogy a CUC megfelel a fontos felsőoktatási intézetekkel szemben támasztott elvárásoknak, mivel nemcsak az»agyelszívást«gátolja, hanem még kívülről is a régióba csalogathatja a tehetségeket és a tudást, és olyan gazdasági központtá válhat, mely a növekedése és a fejlődése révén gyakorlati és kereskedelmi haszonnal is jár majd. Az előttünk álló években a megnövekedett számú felsőfokú végzettségű munkavállaló, a helyi vállalkozások szakértői támogatása és az egyetemi kutatómunka eredményeként létrejövő új vállalkozások hármas kombinációjának rendkívül nagy szerepe lesz annak a tudásalapú gazdaságnak a kialakulásában, amelynek Cornwall jövendő jólétét kell biztosítania. Projekt: A Cornwalli Kombinált Egyetemek Program: Cornwall és a Scilly-szigetek, 1. célkitűzés Összköltség: EU-s hozzájárulás: (ERFA: , ESZA: ) Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA)/Európai Szociális Alap (ESZA) Megvalósítás: 1. szakasz: január október; 2. szakasz: március október Kapcsolatfelvétel: Nigel Hewitt CUC Coordination Office Tremough, Penryn UK-Cornwall TR10 9EZ Egyesült Királyság Tel.:

16 14 TÍZ SIKERES PROJEKT Észtország Két irányzat összehangolása: a dolgozó nők gyerekeinek felügyelete Innovatív megközelítések a gyerekfelügyeleti létesítmények bővítésére Észtországban Észtország gyerekszületési aránya anyánként az 1990-es évek végi 1,3-ról a mostani 1,5 gyerekre emelkedett. Ez annak a kormányzati kezdeményezésnek köszönhető, mely a gyerekes anyáknak nyújtott havi segélyekkel szeretné fenntartani a népesség létszámát. A statisztikai adatok viszont azt mutatják, hogy a nők 80 százaléka össze szeretné egyeztetni a karrierjét és családi életét, és ezzel szemben az egy és négy év közötti gyerekek csak kevesebb mint 50 százalékának jut hely a bölcsődékben vagy a játszócsoportokban. Mivel a helyi önkormányzatok 48 százalékánál várakozólista van az óvodai helyekre, és az alternatív gyerekfelügyelet túl drága, számos szülő számára csak a fekete- vagy szürkepiaci megoldások maradtak. Pölvában az EQUAL Fejlesztési Partnerség (FP) kulcsszerepet tölt be az új gyerekfelügyeleti lehetőségek kialakításában. A dolgozó nők gyerekeinek felügyelete FP a Népességi és Etnikai Ügyek Minisztériuma, a Családoktató Perekasvatuse Intézet, valamint a Pölvai Gyerekjóléti Unió (egy, az anyák és a gyerekek érdekeit előtérbe helyező NKSZ) együttműködésén alapszik. A teszt helyszíne A projekt keretében eddig már hozzávetőleg 30 nő részesült speciális családgondozói képzésben. Ezen első szakasz után a csoport vállalkozói képzésben, folyamatos tanácsadásban és szubvenciókban részesült, hogy tagjai vállalkozásba foghassanak. Mindezek ellenére a gyerekgondozás törvényes felelőssége Észtországban a helyi önkormányzatok vállán nyugszik. A nagyobb városokban találhatunk magán gyerekgondozási szolgálatokat, de a projekt ezeket a szolgáltatásokat a kisebb városokra és a falvakra is ki akarja terjeszteni. A teszt helyszíne Pölva település, ahol az önkormányzat tulajdonát képező és más közösségi szolgáltatásoknak is helyet adó épületben a projekt keretében egy játszócsoportot hoztak létre. A környező falvakból most már sok szülő elhozza ide a gyerekeit. Miközben intézményesen vigyáznak rájuk, a szülők Projekt: A dolgozó nők gyerekeinek felügyelete (Children Taken Care of, Mothers at Work) Program: EQUAL közösségi kezdeményezés (1. kiválasztási forduló) Összköltség: EU-s hozzájárulás: Európai Szociális Alap (ESZA) Megvalósítás: január december Kapcsolatfelvétel: Erika Vahtmaë Office of the Minister of Population and Ethnic Affairs State Chancellery of the Republic of Estonia Rahukohtu 3, Tallinn Észtország Tel.: Fax: A gyermekgondozásról gyakorlati tapasztalatot szerző tanuló részmunkaidős munkát vállalhatnak, más közhivatalokba is eljutnak, vagy egyszerűen bevásárolni mehetnek. A pölvai kísérlet a helyhatóságok és az új gyerekgondozási szolgáltatók közötti partnerség és együttműködés kiépítése tanulságaival sokat fog segíteni az EQUAL-partnereknek. Fokozódó figyelem A partnereknek még számos kihívással szembe kell nézniük, ha ezt az új modellt át akarják ültetni az észtországi hivatalos gyerekgondozási rendszerbe. Az egyik a nagyközönség figyelmének ráirányítása a fiatal szülők és elsősorban a fiatal anyák egyik nagy problémájára, a családi élet és a munka összeegyeztetésére. Az FP egy sor tájékoztató és reklámkampányt szervez, melyek a gyerek- és családcentrikus felfogást próbálják elterjeszteni. Az FP konkrét eredményei tették lehetővé egy olyan törvény megfogalmazását, mely 2007-ben fog életbe lépni, és amely a gyerekgondozás alternatív formáit beépíti majd a jelenlegi nagylelkű és átfogó észtországi családpolitikákba. Ami A dolgozó nők gyerekeinek felügyelete más országokra gyakorolt befolyását illeti, az FP három nemzetközi partnerrel működik együtt. Ezek Franciaországból, Olaszországból és az Egyesült Királyságból származnak. Tanácsadás, képzés, felkészítés és vállalkozástámogatás révén a partnerek a potenciális gyerekgondozók felkészítésében szerepet játszó bevált gyakorlatok kicserélését helyezik a középpontba.

17 15 Éire-Írország Törődés a dolgozó nőkkel A vidéki Írország új életkörülményei közt a dolgozó anyáknak, az egyszülős családoknak és a bevándorló nőknek szánt szolgáltatások és tevékenységek kidolgozása révén a Nők Közösségi Projektjei (Mullingar) Egyesület nagyon jól tudja, hogy az EU-finanszírozásokat miként lehet a legjobban felhasználni. Az ERFA által társfinanszírozott gyermekmegőrző létesítmény igazi sikert jelent ben Finbarr Breslin néhány nőtársával Westmeath megye Mullingar kisvárosában ( lakos) megalapította azoknak a nőknek az egyesületét, akik néhány, az igényeiknek megfelelő projektet szerettek volna kezdeményezni. Az egyesület gyermekmegőrző szolgáltatásokkal kezdte, mert ez sajnos továbbra is hiánycikknek számít Írországban, annak ellenére, hogy egyre növekszik a munkát vállaló anyák és az egyszülős családok száma. A különféle, társadalmi-szakmai beilleszkedési felkészítőkön (háztartástan, mesterségek és írás-olvasás elsajátítása, titkársági, könyvelési és számítógépes tanfolyamok, angol nyelvtanfolyamok bevándorló nőknek stb.) és a helyi közösségi szolgáltatásokon (ételkihordás, pénzügyi tanácsadás stb.) kívül az egyesület létrehozta a Nőközösségi Projektek Iskoláskor Előtti Szolgáltatásokra Kft. vállalkozást, mely egy csodálatos gyermekfelügyeleti létesítményt irányít. A teljes körű gyermekmegőrzés felé 1994-től kezdődően a vállalkozás vezetése egy első osztályú létesítmény létrehozását tűzte ki célul, mely helyet adna minden tevékenységüknek, ideértve a gyermekmegőrzést is. Így elkezdődött a tervezés folyamata. Az állami forrásokból köztük a Közösségi Gyerekfelügyeletet Támogató Kezdeményezéstől származó finanszírozás, valamint a kiterjedt, pénzügyi támogatók felkutatására irányuló tevékenységük révén az új létesítmény alapkövét február 25-én rakták le, és 1997 októberétől nyitva áll a nagyközönség előtt. Mullingari gyermekmegőrző létesítmény A gyermekmegőrző helyek iránti igény növekedésével a gyerekek tanórák utáni elhelyezési lehetőségeinek további bővítésére volt szükség. Az Egyenlő Esélyek Gyerekfelügyeleti Programtól származó finanszírozással 2001-ben felújítottak egy helyiséget, a tanórák utáni elhelyezés megkönnyítéséhez. A vezetőségnek azonban újra vissza kellett térnie a tervezőasztalhoz, hogy egy olyan, tanítás utáni elhelyezést célzó létesítményt és szabadtéri játszóteret tervezzenek, melyet az ERFA és az ESZA, valamint 15, a köz- és magánszférából kikerülő partner társfinanszírozott. Ezek építése 2002 októberében kezdődött, és 2003 augusztusában fejeződött be. A gyermekmegőrző létesítmény két óvodát, két bölcsődét, valamint két, iskola előtti és iskola utáni/iskolaidőn kívüli szolgáltatást foglal magában. A 12 hét és 12 év közötti gyerekek számára ez a létesítmény hétfőtől péntekig 110 egész napos helyet biztosít évente 47 héten át. Ez elsősorban azoknak a szülőknek segítség, akik az egyesület által szervezett oktatási és képzési programokban vagy a többi közösségi kezdeményezésben vesznek részt. Ez utóbbi évente több mint 100 családot fogad, és lehetővé teszi, hogy a szülők szakmai képzésekben vegyenek részt, ezzel segítve az újbóli munkába állásukat. A gyerekmegőrző létesítménybe átlagosan 145 gyerek jár évente. Minden gyerek professzionális gondozásban részesül a 27 szakképzett és tapasztalt alkalmazott révén, akik közül 12 teljes munkaidőben, míg 15 részmunkaidőben dolgozik. Projekt: Nőközösségi Projektek Iskoláskor Előtti Szolgáltatásokra Program: Határ, A Midland és Nyugati Régió Operatív Program (4. prioritás: Szociális beilleszkedés és gyerekfelügyelet) Összköltség (óvoda): EU-s hozzájárulás: Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) Megvalósítás: Kapcsolatfelvétel: Women s Community Projects (Mullingar) Association Ltd c/o Sr. Finbarr Breslin Parish Community Centre Bishops Gate Street IRL-Mullingar, Co. Westmeath Írország Tel.: Fax:

18 16 TÍZ SIKERES PROJEKT INTERREG IIIB Északi Periféria DESERVE a nehezen elérhető és a vidéki övezetekben nyújtott szolgáltatások A DESERVE projekt a szolgáltatási modellek a távoli és a vidéki övezetekben, vagyis az Északi Periféria INTERREG IIIB övezet részét képező partnerrégiókban való alkalmazhatóságának módozatait keresi. A DESERVE projektnek Skóciában, Svédországban, Finnországban és Izlandon is vannak résztvevői: mindegyik ország bevezetett saját régiójában egy olyan projektet, melynek modelljét vagy a különböző modellek egyes elemeit a partnerek már előzőleg kipróbálták saját régióikban. Megközelítés A DESERVE főbb célkitűzései a következők: A szolgáltatások vitalitásának fokozása; A vidéki szolgáltatások modelljei átadhatóságának tesztelése a partnerek körében, a partnerrégiók által már alkalmazott modellek bevezetésével; A szolgáltatások és az azokhoz való hozzáférés javítása az Északi Periféria régió nehezen elérhető és vidéki övezeteiben. A skóciai, finnországi és svédországi tervezési szakaszban az önkéntes, köz-, oktatási és magánszféra mindazon képviselője részt vett, akik érdekeltek a nehezen elérhető és a vidéki övezeteknek nyújtott szolgáltatásokban. A DESERVE projekt mindegyik partnere egy olyan modellt bocsátott a többiek rendelkezésére, mely részletesen ismerteti a szolgáltatásnyújtás egyes kérdéseit és az azokra a saját A DESERVE projekt vezetőtanácsának tagjai az izlandi Myvatn geotermális fürdőhely lagúnájában Projekt: NPP DESERVE (Szolgáltatások nyújtása a nehezen elérhető és a vidéki övezetekben) Program: INTERREG IIIB Északi Periféria Program Összköltség: EU-s hozzájárulás: Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) Megvalósítás: Kapcsolatfelvétel: Barbara Love NPP nemzetközi projektkoordinátor Scottish Council for Voluntary Organisations Fairways House, Fairways Business Park, Castle Heather UK-Inverness IV2 6AA Egyesült Királyság Tel.: Fax: régiójukban adott válaszokat. Ezt követően, az említett modelleket átadták a partnercsoportoknak, amelyek letesztelték őket. Négy ország, négy projekt Az Argyll Cowal övezetében bevezetett skót projekt célja a szolgáltatásokhoz való hozzáférés megkönnyítése a hátrányos helyzetűek számára. Dunoonban a projektnek öt közvetlen alkalmazottja van, és eddig 320 felhasználónak nyújtott szolgáltatásokat. Az igénybe vett szolgáltatások száma meghaladta a 70-et, és ezek közé banki, pedikűrözési, orvosi, étkezési és oktatási szolgáltatások, valamint szokványos bevásárlási kérések is tartoztak. A finn projekt a vidéki szolgáltatások helyi tapasztalataira és stratégiáira összpontosít. Kainuu régióban hat kísérleti akciót hajtottak végre. A svéd projekt fő célkitűzése a köz- és magánszféra, valamint a nonprofit szervezetek közötti együttműködés elősegítése Västerbotten és Norrbotten, azaz két vidéki és nehezen megközelíthető övezet szolgáltatásai területén. Az NPP DESERVE projekthez való izlandi hozzájárulást az Izlandi Regionális Intézet irányítja, és a projektnek annak a Kis Közösségek Vidéki Kezdeményezésnek a bevezetéséről kell beszámolnia, melynek célja az IKT hasznosságának megállapítása és bizonyítása a vidéki szolgáltatásokhoz való hozzáférés megkönnyítésében. A jó ötletek megosztása Néhány skóciai falu polgármesteri hivatalának meglátogatása után a svédországi Rusksele falu vezetői változtatásokat eszközöltek saját polgármesteri hivatalukban. Ezentúl a helyhatóságok és a magánszemélyek együttműködése szorosabbá válik, és a létesítmények megosztását is kiegyensúlyozottabban végzik. Például az az étterem, melyet eddig kizárólag az iskola céljaira és az idősgondozás keretében használtak, ezentúl nyílt vendéglőként működik majd, ahol a helyi lakosok és a látogatók is étkezhetnek. A helyi polgármesteri hivatal épületében fodrászati és pedikűrös szolgáltatások is helyet kaptak. Arról is megbeszélések folynak, hogy a hivatal épületében heti egyszeri alkalommal egy banki és szintén heti egyszer, egy áplónő segítségével, egészségügyi szolgáltatás is működjön. A skót projekt esetében egy szállítási vállalkozó nemrég azzal az ötlettel állt elő, hogy a gyerekek iskolába szállítása utáni és elszállításuk előtti holtidőben az iskolabuszokat az elesett személyek helyi szállítására lehetne használni. A svéd üzletek mintájára, a finnországi Vuolojoki falu az üzletekben lévő elektronikus szolgáltatásokra vonatkozó projektje két falusi üzletet számos egyéb szolgáltatást nyújtó üzletté alakított át. Ezekben az üzletekben ingyenesen használható, internetes kapcsolattal és webkamerákkal rendelkező számítógépeket helyeztek el.

19 17 Dánia SOS-MX: az ápolás válsága elleni küzdelem Az egészségügyi és gondozási szektor változó foglalkoztatási sémáinak regionális megközelítése. Az idős vagy nagyon öreg, napi ápolást és egészséggondozást igénylő emberek száma Dániában drámai módon megnövekedett az utóbbi években, és továbbra is növekedni fog. Ugyanakkor komoly létszámhiány van a szakképzett gondozói és ápolói személyzet körében, a meglévő ápolószemélyzet pedig közeledik a nyugdíjkorhatárhoz. Ez iránt a majdnem kizárólag női szakterület iránt viszont egyre kevesebben érdeklődnek, főként a férfiak köréből. Másfelől viszont számos olyan férfi van, aki elvesztette a szakképzettséget egyáltalán nem vagy csak alacsony szakképzettséget igénylő ipari munkahelyét, és aki most nagy nehézségekkel küszködik a munkaerőpiacra való visszatérés terén. Ezek azok a témák, amelyekre az EQUAL Fejlesztési Partnerség (FP) Social og Sundheds Mainstreaming Experimentarium (Szociális és Egészségügyi Főlaboratórium), vagy röviden az SOS-MX választ keres. Szövetség Az SOS-MX a régió összes fontos szereplőjének bevonásával szövetséget hozott létre. Ebben a szövetségben Észak-Jütland megye, az idősek gondozásáért felelős helyi közösségek, a szakképzést nyújtók, a szociális és egészséggondozói iskolák, a Dán Oktatási és Pályaválasztási Koordináló Bizottság, valamint a fontosabb szociális partnerszervezetek is részt vesznek. Legelőször egy tanulmányt készítettek a jelenlegi és jövendő férfi és női alkalmazottak munkahelyi és magánéleti igényeinek és szükségleteinek azonosítása és feltérképezése céljából. Az eredmények azt mutatták, hogy azok a jelenleg létező képzési és munkaerő-piaci integrálást segítő megközelítések, amelyeket nők dolgoztak ki a nők számára, nem felelnek meg a férfiak tanulási módszereinek vagy a munkahelyi teljesítményről kialakított elképzeléseiknek. Ebből kifolyólag a projekt négy fejlesztési és tanulási csoportot hozott létre: A nem és a kultúra a pályaválasztási Az ápolási szektor jövendő munkavállalóinak felkészítése Észak- Jütlandban tanácsadásban, ami új módszereket dolgoz ki a tájékoztatás és a tanácsadás számára; Oktatás, a jelenleg létező képzési programok átdolgozására, a nemi dimenzió megfelelőbb beépítése érdekében; Szervezeti fejlesztés, ami egy rugalmasabb munkaszervezés kialakítását célozza; Imázs, aminek feladata az adott szektorról jobb imázs kialakítása és elterjesztése. Szakképzés és munkahelyek A projekt A nyugdíjas Florence Nightingale című jelentésében a dán gondozási szektort a nemek szemszögéből is alaposan megvizsgálták. Emellett oktatási eszközöket is kidolgoztak a közhelyektől mentes tanácsadás támogatására, és egy bevezető tanfolyamot indítottak a gondozási szektor munkaerő-toborzási folyamatainak támogatására. A projekt keretében egy Az igazi férfinak való munkahely című dokumentumfilm és két videoklip készült, amelyeket a regionális televízióban is bemutattak, hogy ezáltal vitát kezdeményezzenek a munkahelyi, nemekhez köthető kérdéseket illetően. Miközben a következő évtizedben az idős emberek aránya tovább növekszik, a fiatalok aránya tovább csökken, és így még nehezebbé válik kezdő fiatalokat toborozni a gondozási szektorba. Ebben a helyzetben az utóbbinak nagyon versenyképes arculatot kell kidolgoznia, ha elégséges számú, különféle hátterű embert akar vonzani a képzésekre és a munkahelyekre. Ennek kialakításához egy második EQUAL-projektet is elindítottak, a Factor et. Ez a projekt most alakítja ki a jövendő fő szolgáltatási szektor pozitív képét, és azokra a toborzási rendszerekre összpontosít, melyek az életen át tartó tanulás elvén alapszanak. Projekt: SOS-MX Social og Sunheds Mainstreaming Experimentarium Program: EQUAL Közösségi Kezdeményezés (a kiválasztás 1. szakasza) Összköltség: EU-s hozzájárulás: Európai Szociális Alap (ESZA) Megvalósítás: május december Projekt: Factor 2007 Program: EQUAL Közösségi Kezdeményezés (a kiválasztás 2. szakasza) Összköltség: EU-s hozzájárulás: Európai Szociális Alap (ESZA) Megvalósítás: május december Kapcsolatfelvétel: Helga Pinstrup vagy Caesa Szwebs AMU Nordjylland International Department Sofievej 61 Postbox 519 DK-9100 Aalborg Dánia Tel.: Fax:

20 18 TÍZ SIKERES PROJEKT Németország Vissza a városba A lipcsei Lakástulajdonos Program innovatív megközelítést jelent a városközpontok elnéptelenedése elleni küzdelemben. A volt NDK Berlin utáni második legnagyobb városa, Lipcse lakossága az 1930-as évek es lélekszámáról, 2000-ben re esett vissza, hogy ma elérje az főt. Csak az 1990-es évek alatt lakost veszített a város. A népesség es fogyásáért a nagyon alacsony születési arány felelős. Az újraegyesítés ipari munkahely elvesztéséhez vezetett, ami lakost késztetett arra, hogy Nyugat-Németországba költözzön. Ezzel egy időben lipcsei hagyta ott a városközpontot a külvárosok és a környező falvak javára. Mindezek eredménye: üres épületek, üres lakás és lepusztult városrészek. Egyes negyedek bizonyos fontos utcáin minden negyedik épület üres. A Lipcsei Lakástulajdonos Program A Lipcsei Lakástulajdonos Program (LOOP) legfőbb célkitűzése a városközpont versenyképességének fokozása a külvárosokhoz képest, hogy ezáltal csökkenjen a külvárosiasodás összes negatív hatása (kiterjedt területeken szétszórt lakások, nagyobb forgalom, üres belvárosi lakások, megnövekedett kiadások a részlegesen kihasznált belvárosi infrastruktúrák és a városszéli új infrastruktúrák kiépítésének szükségessége miatt). A LOOP a tulajdon létrehozásához is hozzájárul, és ily módon az időskori ellátást is támogatja. Végezetül pedig, a lipcsei építőipar számára adott kisebb megrendelések révén a programnak további gazdaságstabilizáló hatása is lesz. Pénzügyi ösztönzés az aktuális gazdasági feltételek nagyon kedvezőek a belvárosi lakástulajdonosok számára, mivel jelenleg alacsony telekárakkal, alacsony kamatokkal és következésképp alacsony építési költségekkel kell számolni. Összevonás Számottevő megtakarítási lehetőség rejtőzik a jövendő tulajdonosok-lakásépítők számára a lipcsei lakástulajdonosprojektek szervezeti megközelítésében. Németország keleti részén az embereknek kevés megtakarításuk van. Annak ellenére, hogy közülük nagyon sokan szeretnének egy lakás birtokába jutni, csak igen kevesen rendelkeznek a vásárláshoz vagy felújításhoz szükséges anyagi eszközökkel. A szolgáltatásaikat ingyenesen felajánló műépítészek segítségével az URBAN és Lipcse városának támogatását élvező Immothek szociális lakhatási ügynökség szerepe az elfogadható áron felújítható épületek felkutatása, hogy aztán felkínálják azokat a lakásvásárlási szándékkal fellépő családoknak. Az Immothek összegyűjti a potenciális vásárlókat átlagban hat családot épületenként, hogy megismerkedhessenek egymással, és eldöntsék, hogy elegendő anyagiakkal rendelkeznek-e az épület közös megvásárlásához és birtoklásához. Tevékenységek Marketing Az ötlet lényege, hogy széles körben megismertessék a tulajdonosok által birtokolt városi lakások előnyeit intenzív sajtómunka, események, kiállítóstandok, valamint a célnak megfelelő ingatlanok meglátogatására szervezett buszkörutak stb. révén. Hálózatépítés A LOOP-ban az építészek, a mérnökök, az építkezések finanszírozói és a kisebb építési vállalkozók szorosan együttműködnek. Projekt: A magántulajdon létrehozása Program: URBAN II Közösségi Kezdeményezés Összköltség: EU-s hozzájárulás: Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) Megvalósítás: Kapcsolatfelvétel: Stadt Leipzig c/o Norbert Raschke/Stefan Gabi Parger Straße 26 D Leipzig Németország Tel.: Fax: Lipcse városközpontjának vonzóbbá tétele: Zschochersche Straße, azaz az URBAN program által újjáélesztett egyik főutca Sokszorozó hatás Röpke öt év alatt majdnem 225 lakástulajdonos jutott magántulajdonhoz. Becslések szerint ez a művelet 40 millió eurónak megfelelő befektetést és 200 új munkahelyet generált. A befejezett projektek jó példaként szolgálnak, és sokszorozó hatásuk van. A projekt időtartama alatt ( ) hozzávetőleg eurót költöttek a LOOP finanszírozására és annak intenzív személyes tanácsadási programjára. A számlát különféle városfelújítási programok állták, maga Lipcse városa euróval járult hozzá. Ezt az összeget 225 tömbház/ház megvásárlására, felújítására vagy építésére használták fel (2006. áprilisi helyzet). A magánbefektetések majdnem 41,1 millió eurót tettek ki, és ennek legfőbb haszonélvezője a helyi építőipar volt (hozzávetőleg 32 millió euró).

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Strukturális Alapok 2014-2020

Strukturális Alapok 2014-2020 Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /

Részletesebben

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése IP/08/267 Brüsszel, 2008. február 20. A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős európai biztos ma bemutatta,

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Tartalom i2010 - Midterm review Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Dr. Bakonyi Péter c. docens Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Dr. Bakonyi Péter c. docens i2010 - Midterm review Dr. Bakonyi Péter c. docens Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Bevezet Nemzedékünk még soha nem élt meg ekkora gazdasági válságot. Az elmúlt évtizedben folyamatos gazdasági növekedés tanúi

Részletesebben

Szélessávú szolgáltatások: Csökken a különbség Európa legjobban és legrosszabbul teljesítő országai között

Szélessávú szolgáltatások: Csökken a különbség Európa legjobban és legrosszabbul teljesítő országai között IP/08/1831 Kelt Brüsszelben, 2008. november 28-án. Szélessávú szolgáltatások: Csökken a különbség Európa legjobban és legrosszabbul teljesítő országai között A szélessávú szolgáltatások elterjedtsége továbbra

Részletesebben

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár A közlekedésbiztonság aktuális

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal

Központi Statisztikai Hivatal Központi Statisztikai Hivatal Korunk pestise az Európai Unióban Míg az újonnan diagnosztizált AIDS-megbetegedések száma folyamatosan csökken az Európai Unióban, addig az EuroHIV 1 adatai szerint a nyilvántartott

Részletesebben

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok Gyermekszegénység EU szociális modell célok, értékek, közös tradíció közös érdekek a gazdaságpolitikát és szociálpolitikát egységes keretben kezeli társadalmi biztonság szociális jogok létbiztonság garantálása

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL Ferenczi Andrea elnök Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség elnökségi tag Older Women Network Europe AZ ÖREGEDÉS MŰVÉSZETE Nyíregyházi Gerontológiai Napok IV. Nemzetközi Konferencia

Részletesebben

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár Tartalom 1. A hazai közúti

Részletesebben

Tájékoztatás a SPARK programról

Tájékoztatás a SPARK programról Hoippj^j Bnln jjjjkkk Társadalompolitikai Programok Értékelésének Támogatása Európában Tájékoztatás a SPARK programról Scharle Ágota/Váradi Balázs Vezető kutató, Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Hélène

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL 2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS

Részletesebben

Nők a foglalkoztatásban

Nők a foglalkoztatásban projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve

Részletesebben

Az EUREKA és a EUROSTARS program

Az EUREKA és a EUROSTARS program Az EUREKA és a EUROSTARS program Mészáros Gergely vezető-tanácsos 2014.03.13. Az EUREKA program 1985-ben létrehozott kormányközi együttműködés, Cél: Az európai ipar termelékenységének és világpiaci versenyképességének

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

Családpolitikai aktualitások 2010 MAKACS konferencia

Családpolitikai aktualitások 2010 MAKACS konferencia Családpolitikai aktualitások 2010 MAKACS konferencia Nemzeti Erőforrás Minisztérium Családpolitikai Főosztály Demográfiai helyzetkép Magyarország lakossága 10 millió alatt Termékenységi ráta 1,35 2050-re

Részletesebben

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28.

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28. Menni vagy maradni? Ki fog itt dolgozni 15 év múlva? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár Eger, 2012. szeptember 28. 1 A HKIK az ezres nagyságrendű vállalati kapcsolatai alapján az alábbi területeken érzékel

Részletesebben

A változatos NUTS rendszer

A változatos NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek

Részletesebben

Az EU regionális politikája

Az EU regionális politikája Alapvető célkitűzések, fogalom Az EU regionális politikája Előadás vázlat Sonnevend Pál Az EK-n belüli fejlettségi különbségek kiegyenlítése Nem segélyezés, hanem a növekedés feltételeinek megteremtése,

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Tartalom Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Határmenti programok Transznacionális programok Interregionális program 2009 Nov Hegyesi Béla, VÁTI Kht

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása Miskolc, 2010. október 21. Ságodi Nóra Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlıségi Fıigazgatóság A2 Fıosztály

Részletesebben

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon?

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 2000. óta létezik az Európai Unió egységes kultúratámogató programja. A korábbi

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Migrációs trendek és tervek Magyarországon

Migrációs trendek és tervek Magyarországon Migrációs trendek és tervek Magyarországon Gödri Irén HELYZETKÉP: 5 éves a KSH Népességtudományi Kutatóintézet 214. január 2., Budapest Előzmények: - 1956 1957: nagyfokú elvándorlás (194 ezer fő) - 1958

Részletesebben

Transznacionális programok

Transznacionális programok Transznacionális programok Csalagovits Imre János csalagovits@vati.hu 06 30 2307651 OTKA Konferencia 2009 Május 22 1 Tartalom Hidden Agenda Nemzeti és transznacionális érdek Stratégia és menedzsment Transznacionális

Részletesebben

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Az emberi szenvedés kalkulusai Az utóbbi 15 évben lezajlott a kettős átmenet A társadalmi intézményrendszerekbe vetett bizalom csökken Nem vagyunk elégedettek

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Nem-formális tanulás? Informális tanulás Formális tanulás Nem-formális tanulás 2 Fiatalok Lendületben Program számokban Elızmény: Ifjúság 2000-2006 Program Idıtartam:

Részletesebben

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter, az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem, Győr egyetemi

Részletesebben

SAJTÓREGGELI 2008. július 23.

SAJTÓREGGELI 2008. július 23. SAJTÓREGGELI 2008. július 23. EURÓPAI DISZTRIBÚCIÓS RIPORT 2008 Európai Disztribúciós Riport 2008 Három közép-kelet európai ország a Top Five -ban 2 Kereslet - Európa Növekedés Nagyobb bérleménynagyság

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.7.23. COM(2014) 520 final ANNEXES 1 to 3 MELLÉKLETEK a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Az energiahatékonyságról, és annak az

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

Lőrik Eszter projekt koordinátor. Országos Egészségfejlesztési Intézet. 2010. december 2.

Lőrik Eszter projekt koordinátor. Országos Egészségfejlesztési Intézet. 2010. december 2. Lőrik Eszter projekt koordinátor Országos Egészségfejlesztési Intézet 2010. december 2. Az ENWHP bemutatása Miért fontos a lelki egészségfejlesztés a munkahelyeken? A kampány: céljai és résztvevői menete

Részletesebben

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN EURÓPAI PARLAMENT BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

Részletesebben

A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek

A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek 15.02.2006-15.03.2006 A beállított feltételeknek 589 felel meg a(z) 589 válaszból. Jelölje meg tevékenységének fő ágazatát. D -

Részletesebben

Buy Smart+ A zöld beszerzés előnyei

Buy Smart+ A zöld beszerzés előnyei Buy Smart+ A zöld beszerzés előnyei Budapest, 2013. október 30. Zöld beszerzés villásreggeli Varga Katalin, Energiaklub Tartalom Az Energiaklubról A zöld beszerzés definíciója A zöld beszerzés előnyei

Részletesebben

Szociális gazdaság. Nyílt munkaerőpiac

Szociális gazdaság. Nyílt munkaerőpiac A szociális gazdaság fejlesztése és a foglalkoztatás növelése szociális szövetkezeteken keresztűk Ruszkai Zsolt Magyar Munka Terv Közfoglalkoztatás Szociális gazdaság Nyílt munkaerőpiac 2 Szociális gazdaság

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA MEGKÖZELÍTÉSÜNK Az Európai Unió eddigi történetének legsúlyosabb válságát éli. A 2008-ban kirobbant pénzügyi krízist követően mélyreható válság

Részletesebben

Magyarország versenyképessége az IKT szektorban A tudás mint befektetés. Ilosvai Péter, IT Services Hungary

Magyarország versenyképessége az IKT szektorban A tudás mint befektetés. Ilosvai Péter, IT Services Hungary Magyarország versenyképessége az IKT szektorban A tudás mint befektetés Ilosvai Péter, IT Services Hungary IT Services Hungary, a legnagyobb IT szolgáltató központ Magyarországon Tevékenységünk: Nemzetközi

Részletesebben

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében Bevezetés Előzetes megjegyzés: Az alábbi dokumentumot

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A 2015/2016. ÉVI ERASMUS+ TANULMÁNYI ÉS SZAKMAI GYAKORLATI CÉLÚ HALLGATÓI MOBILITÁSRA

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A 2015/2016. ÉVI ERASMUS+ TANULMÁNYI ÉS SZAKMAI GYAKORLATI CÉLÚ HALLGATÓI MOBILITÁSRA PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A 2015/2016. ÉVI ERASMUS+ TANULMÁNYI ÉS SZAKMAI GYAKORLATI CÉLÚ HALLGATÓI MOBILITÁSRA 1. A pályázati felhívás célja: A pályázni jogosult hallgatói számára Erasmus+ külföldi részképzés

Részletesebben

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton...

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... emagyarország Hálózat Az emagyarország Pontok hálózata: Közel 2000 emagyarország Ponttal, ahol az eközszolgáltatások igénybevételéhez az internet

Részletesebben

Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban

Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban Biztosításmatematikus, ONYF ESSPROS (European System of integrated Social Protection Statistics) A szociális védelem integrált európai statisztikai

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Kiadások változása Az államháztartás kiadásainak változása (pénzforgalmi szemléletben milliárd Ft-ban) 8 500 8 700 9 500

Részletesebben

Mit jelent számomra az Európai Unió?

Mit jelent számomra az Európai Unió? Mit jelent számomra az Európai Unió? Az Európai Unió egy 27 tagállamból álló gazdasági és politikai unió. Európa szomszédos országainak háborús kapcsolata érdekében jött létre a legsűrűbben lakott régió,

Részletesebben

A mobilitás jelentősége az Európai Unióban

A mobilitás jelentősége az Európai Unióban A mobilitás jelentősége az Európai Unióban Bokodi Szabolcs felsőoktatási csoportvezető Tempus Közalapítvány Balatonszárszó, 2013. augusztus 10. A Tempus Közalapítvány tevékenységi köre A mobilitás előzményei

Részletesebben

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai előadó: Radics Ernő Nemzetgazdasági Minisztérium, Ipari és Építésgazdasági Főosztály Tiszaújváros, 2013. november 4. 1 Az Ipari Parkok,

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Prioritás A prioritás egyedi célkitűzései: A prioritáshoz kapcsolódó tervezett

Részletesebben

1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021

1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021 1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021 1. A Kormány a) elfogadja a jelen határozat mellékletét képező a Nők

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján Általános képzési keretterv ARIADNE projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján A jelen dokumentumban a szociális gazdaság témakörében tartandó háromnapos vezetői tréning általános

Részletesebben

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok EU: Kohéziós és regionális politika 2014-2020 Alapelvek: cél a munkahely-teremtés, a versenyképesség, a gazdasági növekedés, az életminőség javítása és

Részletesebben

Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése című kiemelt projekt országos célkitűzései és eredményei

Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése című kiemelt projekt országos célkitűzései és eredményei Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése című kiemelt projekt országos célkitűzései és eredményei Bacsó Orsolya Nemzetgazdasági Minisztérium 2013. február 13.

Részletesebben

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában Dr. Gordos Tamás programiroda vezető Pro Régió Ügynökség Az elemzés témája Forrásfelhasználás a Közép-magyarországi

Részletesebben

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika szerepe és kihívásai Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika célrendszere fenntarthatóság (gazdasági, társadalmi és környezeti) versenyképesség (közvetlen

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika 2005. Csizmár Gábor miniszter. III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia. 2004. december 9.

Foglalkoztatáspolitika 2005. Csizmár Gábor miniszter. III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia. 2004. december 9. Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Foglalkoztatáspolitika 2005 Csizmár Gábor miniszter III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia 2004. december 9. Az Európai Foglalkoztatási Stratégia

Részletesebben

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Surányi Beatrix projekt menedzser Miskolc, 2010. október 21. Tel.: +36 46 503 770, Fax: +36 46503779 E-mail: eminnov@eminnov.huweblap: www.norria.hu

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

Regulation (EC) No. 1080/2006

Regulation (EC) No. 1080/2006 Irányító Hatóság Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 27-213 Európai kohéziós politika 27 és 213 között A. Stratégiai megközelítés: a kohéziós politika összekapcsolása a fenntartható

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja a munkaerőpiacon

Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja a munkaerőpiacon PÁLYÁZAT Program neve: Támogatás szakmai iránya: Program kódja Megvalósítandó cél: Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja

Részletesebben

Amit a zöld beszerzésről tudni kell. Bevezetés. Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11.

Amit a zöld beszerzésről tudni kell. Bevezetés. Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11. Amit a zöld beszerzésről tudni kell Bevezetés Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11. Tartalom Az Energiaklubról A zöld beszerzés definíciója A zöld beszerzés előnyei Buy Smart+ projekt

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT TERÜLETI BEFEKTETÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013 decemberében

Részletesebben

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ Európai Tükör Műhelytanulmányok, 85. sz. Miniszterelnöki Hivatal Integrációs Stratégiai Munkacsoportjának kiadványa TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓ TÉMAKÖRÉBŐL Tartalomjegyzék ELŐSZÓ A

Részletesebben