Elõszó. LACE Phare CBC gyakorlati kézikönyv. Michel Barnier Az Európa Tanács tagja. Günther Verheugen Az Európa Tanács tagja

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Elõszó. LACE Phare CBC gyakorlati kézikönyv. Michel Barnier Az Európa Tanács tagja. Günther Verheugen Az Európa Tanács tagja"

Átírás

1 Elõszó Günther Verheugen Az Európa Tanács tagja Michel Barnier Az Európa Tanács tagja A Gyakorlati útmutató határ menti együttmûködéshez akkor jelenik meg, amikor a Közösségbe való felvétel elõkészítése, elsõsorban a PHARE, ugyanazon prioritások és módszerek alapján zajlik, amelyek az Európai Unió Strukturális Alapok által finanszírozott programokra jellemzõek. Az 1997-ben bevezetett reformok végrehajtása a Strukturális Alapok irányelvei alapján a célja a Tanács új, október 27-én jóváhagyott Közleményének: PHARE 2000 Szemle Erõsítõ elõkészületek a tagsághoz Tekintettel az Unió közelgõ bõvülésére, ennek a szemléletváltozásnak kétoldalú magyarázata van: Az elsõ, hogy a jelölt országoknak lehetõségük legyen hasznosítani az integrált területfejlesztési programok elsõ generációját, ezáltal segíteni õket abban, hogy hozzájárulhassanak a nagy Európa gazdasági és társadalmi egységéhez. A második, hogy segítsük a jelölteket abban, hogy bevezethessék azt a közigazgatási és költségvetési rendszert, amely szükséges a Strukturális Alapok belépés utáni sikeres megvalósításához. Hogy ezek a célok elérhetõek legyenek, egy több évre szóló, stratégiai fontosságú tervezet kerül bevezetésre a 2002-tõl 2006-ig terjedõ periódusra azokban az országokban, ahol a belépésre vonatkozó Nemzeti Fejlesztési Tervezet és a Nemzeti Csatlakozási Program minõsége ezt megengedi. Ezen túlmenõen a nemzeti PHARE-programok alaptõkéje olyan jellegû tevékenységekre lesz fordítva, amelyek a Tizenöt 1. célkitûzésének vállalásai között szerepelnek a teljesen egységes területfejlesztési programokhoz kapcsolódóan, az egyéni projektek támogatásától a globális, strategikus megközelítés felé való határozott elmozdulást elõirányozva. Amennyiben bizonyos elõfeltételek kielégülnek, 2002-tõl az igazgatás decentralizálódik, és technikai segítség is biztosítva lesz az érintett országok igazgatási kapacitásának növelésére. Végül, de nem utolsósorban, a határ menti együttmûködés területén a Tanács számos módosítást eszközölt a PHARE CBC program eljárásaiban a tagjelölt országokra vonatkozóan, hogy ezek a módszerek a Tizenöt INTERREG programjával minél szorosabb egységet alkossanak. Ez növeli az Unió által támogatott tevékenység hatékonyságát, tekintettel a határ menti régiók sajátságos problémáira. Elõször, 2002-tõl a határ menti partnereknek lehetõségük nyílik arra, hogy 2006-ig hosszabb távú tervezeteket készítsenek, melyek alapja az erre az idõtartamra, kapott normatív támogatás lesz. Ez biztosítani fogja a határ menti közös tervezés PHARE CBC/INTERREG szerinti feltételeit. 1

2 Másodszor, mint az INTERREG és a Strukturális Alapok esetében, a PHARE CBC által támogatott határ menti programok jobban integrálhatók a tagjelölt országok átfogó területfejlesztési politikájába, ami jellemzõen a Nemzeti Fejlesztési Tervezetben jelenik meg. Harmadszor, a PHARE CBC úgynevezett támogatási programjai, amelyek kialakítása lehetõvé teszi, hogy az INTERREG intézkedéseihez közvetlenül hasonlíthatók legyenek, kiterjedtebb alkalmazása révén a projektek terjedelmében korábban fennálló különbségek leküzdhetõk lesznek, feltéve, hogy a jelölt ország megfelel a pénzügyi igazgatás és az irányítási kapacitás terén szabott feltételeknek. A programok értelmezésének és kivitelezésének igen fontos feladatát a régiókban helyi végrehajtók fogják megkapni. Végül, az INTERREG nemzetközi együttmûködési programjainak segítségével a tagjelölt országoknak szélesebb körû társulásra lesz lehetõségük, elsõsorban a balti-tengeri régióban. Annak érdekében, hogy az új lehetõségek teljes egészében kiaknázhatóak legyenek, elengedhetetlen a tagjelölt országok, köztük a határterületek befogadóképességét növelni. A végrehajtó képviseletek, a helyi és területi hatósági szervek és a polgári civil társadalom egyéb szereplõinek befogadására való képesség növelése a határterületeken kulcsfontosságú elõfeltétele a sikeres együttmûködésnek. Ebben a tekintetben természetesen sok múlik a tagjelölt országok erõfeszítésein, hogy fokozzák a vezetés hatékonyságát, és biztosítsák, hogy a decentralizált vezetés globálisan és a határ menti régiókra nézve is megvalósuljon. Éppen ezért üdvözöljük ezt a Gyakorlati útmutatót mint a határ menti együttmûködés gyakorlóinak hasznos segítségét, és kívánunk minden alkalmazójának sok sikert megújult törekvésükben, hogy elõsegítsék a határmenti együttmûködést a határterületek között a jelenlegi és a leendõ uniós tagállamokban. Günter Verheugen Michel Barnier 2

3 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Számos európai határ menti régió kezdeményezései és gyakorlati tapasztalatai tették lehetõvé a LACE Kézikönyv elkészítését. Sokan példák bemutatásával közvetlenül járultak ehhez hozzá. A kézikönyv szövegeit Jens Gabbe, Dr. Viktor von Malchus (AGEG) és Haris Martinos (LRDP) írták. A példákat Roland Blomeyer (LRDP) állította össze. Habár nagy erõfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy ellenõrizzék az ebben a kézikönyvben szereplõ információkat, jelen dokumentum természetébõl adódóan csaknem lehetetlen az összes információ pontos voltát garantálni. Ezért arra kérjük az olvasót, hogy küldje el me g- jegyzéseit és hibaigazításait az AGEG-irodához, amely gondoskodni fog arról, hogy ezeket a kézikönyv jövõbeli kiadásai során figyelembe vegyék. 3

4 BEVEZETÉS Az AGEG és az Európai Bizottság 1990 óta tevékenyen együttdolgozott a LACE-projektben ( Linkage, Assistance and Cooperation for the European Border Regions ), információszolgáltatással és tanácsadással segítve az európai határ menti régiókat. A LACE-projekt tevékenységeinek lényegét a jó gyakorlati példák összeállítása és terjesztése valamint az összes határ menti régió közötti hálózat kialakításának támogatása adják. Felbecsülhetetlen mértékben járultak hozzá a határon átnyúló együttmûködés elõsegítéséhez. Ezenkívül megkönnyítették az INTERREG I +II és a Phare CBC megvalósítását valamint a jövõbeli INTERREG IIIA és Phare CBC-programokra való felkészülést. Kívánatos lenne, ha a Gyakorlati Kézikönyv egész Európában a határ menti régiókban élõ sok-sok embernek a határon átnyúló együttmûködés területén dolgozó tapasztalt gyakorlati szakembereknek és az új munkatársaknak egyaránt fontos információkat és tanácsokat tudna nyújtani. A kézikönyvet a LACE-web-oldallal és további olyan hálózati tevékenységekkel együttesen kellene használni, mint például a tanulmányutak és cserék. Az olvasó így tudja ezt a lehetõ legnagyobb mértékben kiaknázni. A tapasztalt gyakorlati szakemberek dolgozhatnak a kézikönyv kiválasztott fejezeteibõl. A határon átnyúló együttmûködés területén dolgozó új munkatársak a le gjobban úgy profitálhatnak ebbõl, hogy gondosan és szisztematikusan áttanulmányoznak minden részt. Az A rész részletes hátteret nyújt, amely különösen azoknak lesz hasznos, akik az új határon átnyúló tevékenységeket kívánják szemügyre venni. A B rész a határon átnyúló együttmûködés struktúráit tárgyalja, a C rész a határon átnyúló tevékenys égek olyan fontos területeivel foglalkozik mint pl. a közlekedés, turizmus és gazdasági fejlesztés. Mindkét rész számos, a kézikönyv minden használója számára érdekes példát tartalmaz. A LACE-projektnek az és évi Közép- és Kelet-Európa államaira történt kiterjesztése, amely a Európai Bizottság támogatása révén, a Phare CBC program keretében vált lehetõvé, további alkalmat adott a kézikönyv átdolgozására. A Phare-államokból származó további jó gyakorlati példák kerültek be a könyvbe, más példákat pedig aktualizáltak. A határon átnyúló együttmûködés egész Európában továbbra is gyorsan fejlõdik. Ilyen dinamikus háttér mellett a Gyakorlati Kézikönyvet nem lehet statikus eszköznek tekinteni. Ezért az AGEG a LACE hálózati tevékenységeinek alkotórészeként a kézikönyv rendszeres átdolgozását tervezi. A határ menti régióknak e folyamatban való aktív részvétele nyújtja az egyetlen garanciát a kézikönyv tartós jelentõségére és minõségére nézve. 4

5 A RÉSZ: A1: A HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMÛKÖDÉS MOTÍVUMAI A2: EDDIGI TAPASZTALATOK A3: JOGI ESZKÖZÖK A HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMÛKÖDÉS MEGKÖNNYÍTÉSE ÉRDEKÉBEN A4: KÜLÖNBÖZÕ SZINTÛ EU KEZDEMÉNYEZÉSEK ÉS PROGRAMOK A5: TECHNIKAI KÖVETELMÉNYEK B RÉSZ: AZ EGYÜTTMÛKÖDÉS STRUKTÚRÁI B1: AZ EGYÜTTMÛKÖDÉS FEJLÕDÉSI FOKOZATAI ÉS MEGFELELÕ STRUKTÚRÁK B2: EGYÜTTMÛKÖDÉSI STRUKTÚRÁK STRATÉGIAI (PROGRAM-) SZINTEN C RÉSZ: JÓ GYAKORLATI PÉLDÁK C1: TERÜLETFEJLESZTÉSI TERVEZÉS C2: GAZDASÁGI FEJLESZTÉS C3: KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS INFRASTRUKTÚRA C4: IDEGENFORGALOM C5: KÖRNYEZETVÉDELEM C6: OKTATÁS, KÉPZÉS ÉS MUNKAERÕPIAC-FEJLESZTÉSI VÁZLAT C7: EGÉSZSÉGÜGYI ÉS SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK C8: KULTÚRA ÉS MÉDIA C9: MEZÕGAZDASÁG- ÉS VIDÉKFEJLESZTÉS Tartalomjegyzék 5

6 A1 A HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMÛKÖDÉS MOTÍVUMAI

7 A1 FEJEZET: A határon átnyúló együttmûködés motívumai ÁTTEKINTÉS: Ez a fejezet azoknak a problémáknak a történelmi hátterével foglalkozik, amelyekkel az emberek és az intézmények a határ menti régiókban szembesültek. Azokat a határon átnyúló együttmûködés keretében zajló tevékenységeket mutatja be, amelyek a legutóbbi 50 évben történtek, annak érdekében, hogy a történelmi határokat a határon átnyúló együttmûködés révén megszüntessék. Ezenkívül rövid áttekintés is található a régióknak, mint a határon átnyúló európai fejlõdés motorjainak szerepérõl. FÕBB SZEMPONTOK: A nemzeti határok sorompó jelensége az elmúlt három évszázad történelmi fejlõdései következtében keletkezett és ez a katonai, közigazgatási, szociális és gazdasági politikán keresztül megerõsödött. Emiatt jelentõs hátrányok alakultak ki a határ menti területeken élõ emberekre valamint a regionális/helyi intézményekre és szociális partnerekre nézve óta a határ menti régiók elsõ csoportjai elsõsorban Németország/Svédország /Finnország, Hollandia/Németország és Németország/Franciaország/Svájc határai mentén határon átnyúló együttmûködést kezdeményeztek és alakítottak ki azzal a céllal, hogy ezeket a történelmi sorompókat legyõzzék és a periférikus helyzetbõl fakadó különbségeket, egyenlõtlenségeket valamint azokat a problémákat, amelyek a nemzeti határok sorompó hatása miatt keletkeztek, megszüntessék. Már akkoriban elkezdtek foglalkozni számos olyan félresiklott beruházással és mindennapi abszurdummal, amely a ne m- zeti hatóságok összehangolatlan tevékenységébõl származott, és nekiláttak megoldásokat kidolgozni. A határon átnyúló együttmûködési struktúrák legrégibb formái a kiválasztott témák, kijelölt feladatok és a határ mindkét oldalán élõket egyaránt érintõ problémák terén megvalósuló határon átnyúló regionális és helyi szintû összefogások voltak. Ezek a 60-as és 70- es években a határ menti csúcsszervezetek kialakulásához vezettek, amelyek átfogó módon a legkülönfélébb témákkal foglalkoztak. Az 1980-as évek végén és az 1990-es évek folyamán kialakult új viszonyok, az európai belsõ piac megvalósulása, a közép- és kelet-európai államokban végbemenõ politikai változások és ezen államoknak az EU felé történõ egyre erõteljesebb közeledése és az EUval történõ társulása bõvítették és elmélyítették a határon átnyúló együttmûködést. Az EU regionális politikája elõször is az Interreg programon és késõbb a PHARE CBC-n keresztül (kezdetben TACIS CBC és MEDA révén) jelentõsen me ggyorsította a határon túli fejlõdést és határon átnyúló programokat támogatott annak érdekében, hogy megszüntessék az európai integrációt akadályozó problémákat. Regionális szinten ugyancsak kialakultak a határon átnyúló struktúrák, mint hosszú távon mûködõ szervezetek, gyakorlatilag az EU-n belüli összes határ mentén, minden társult államban, de ezen túlmenõen is. 8 A1 fejezet: A határon átnyúló együttmûködés motívumai

8 Történelmi háttér Európára nemcsak egy nagyon sokrétû, de gyakran mégis közös kultúra és történelem jellemzõ, hanem a határok nagy száma is. A középkorban létrejött történelmi vidékek összefoltozott szõnyege a XIX. és XX. században európai államok jellegzetes szerkezetévé fejlõdött. Ezeknek az államoknak a nagy része ma is fennáll és mindegyikük fejlõdése egyedi. Csak kevés állam rendelkezik olyan régóta meglévõ határokkal, mint például a portugál-spanyol határ, amely Európa legrégibb országhatára. A legutóbbi három évszázadban a balti államokban és a Balkánon még csak néhány évvel ezelõtt újonnan keletkezett európai határok gyakran, tulajdonképpen összetartozó régiókon és etnikai csoportokon haladnak keresztül. Ily módon nem természetes határok alakultak ki, aminek velejárója az emiatt indokoltnak tûnõ katonai beavatkozásoktól való félelem, amely viszont kedvezett a rendkívül gyéren lakott határ menti területek fejlõdésének. A gazdasági tevékenységek, a kereskedelem és a lakosság a határoktól egyre inkább az adott állam központi részébe vándoroltak. A közlekedési útvonalak mindenekelõtt szintén katonai okokból gyakran csak párhuzamosan a határ felé vezettek. A szénnel vagy vasérccel rendelkezõ határ menti területek jelentõs ipari területté fejlõdtek, amely igen nagy létszámú lakossággal és magas szintû jóléttel járt együtt; ez ugyanakkor kiváltotta a szomszéd terület irigységét, gyûlölködését és háborúhoz vezetett. A kivételektõl eltekintve viszont az európai határ menti vidékek inkább periférikus, korlátozott számú közlekedési összeköttetésekkel rendelkezõ, struktúrákban gyenge területekké alakultak. Az olyan természetes határok, mint folyók, tavak és hegyek csak erõsítették ezeket a határsorompókat. Az egyes katonai tömbök politikai ideológiái és törekvései 1945 után néhány ilyen államhatárt áthatolhatatlan határokká alakítottak (vasfüggönyök). A határok mindkét oldalán mindenekelõtt a jog, a közigazgatás, az adó, a gazdaság, a kultúra és a szociális ügyek területein kialakuló különbözõ politikák még inkább hozzájárultak ahhoz, hogy az államhatárok ténylegesen érzékelhetõ sorompókká váljanak a nemzeti államok között. A határ menti területeken élõ emberekben, akiket a leginkább érintettek a történelmi konfliktusok következményei, félelmek és ellenszenvek alakultak ki egymás iránt. Ezek a viszonyok korlátozták az együttmûködési hajlandóságot és ugyanakkor me gnehezítették a kapcsolatokat. A történelmi akadályok legyõzése a határon átnyúló együttmûködésen keresztül Európában manapság a közvetlenül szomszédos határ menti régiók közötti határon átnyúló együttmûködés hosszú hagyománnyal rendelkezik. Viszont néhány nyugat-európai orszá gban, mint például Görögország, Spanyolország és Portugália, a határon átnyúló együttmûködés csak a 80-as években vált elõször lehetõvé a messze ható politikai változásoknak, a demokratikus rendszerek bevezetésének és az Európai Uniós tagságnak köszönhetõen. Közép- és Kelet-Európa országaiban ehhez hasonló folyamat csak 1989 után indulhatott meg. Már az 50-es években, röviddel a II. világháborút követõen sok európai határ menti terület képviselõi találkoztak annak érdekében, hogy megtárgyalják a határsorompók megszüntetését és a határon átnyúló együttmûködés lehetõségeit. Ennek kiváltó oka mindenekelõtt az életszínvonal javításának, a tartós béke biztosításának igénye, valamint annak az igénye volt, hogy megszüntessék azokat a határsorompókat, korlátozásokat és egyéb tényezõket, amelyek az emberek és intézmények szétválásához vezettek a szomszédos határ menti régiókban. Ide tartozott a természetes határok megszüntetése is, hidak és alagutak építése révén. A1 fejezet: A határon átnyúló együttmûködés motívumai 9

9 A II. világháborút követõen a különbözõ határ menti területeken (Németország/Franciaország, Németország/Hollandia és a skandináv országok) élõ emberek megállapították, hogy amennyiben úgy szeretnének élni, mint az ország belsõ területének lakossága, csökkenteniük kell a határnak ezeket a negatív kihatásait, illetve teljesen meg kell azokat szüntetniük. Viszont igen hamar rá kellett jönniük arra, hogy a hiányzó törvényi és közigazgatási hatáskörök miatt ezt települési/regionális szinten keresztül csak igen csekély eredménnyel lehetett elérni. Ennek következményeképpen a határ mindkét oldalán az adott nemzeti jog szerinti települési/regionális szövetségek alakultak, amelyek közös érdekekkel foglalkoztak és arra törekedtek, hogy optimalizálják a határon átnyúló együttmûködést. A határ mindkét oldalán mûködõ ilyen nemzeti szövetségek gyakran határon átnyúló szintû csúcsszervezetben egyesültek (Eurorégiók illetve hasonló szervezeti forma). Kb óta minden politikai és közigazgatási szinten konok politikát folytattak annak érdekében, hogy javítsák a határ menti régiókban élõ emberek szocio-kulturális és gazdasági helyzetét, csökkentsék a határsorompókat, illetve megszüntessék azokat. Már hamarosan bebizonyosodott, hogy a határ menti és határon átnyúló régiók lakossága olyan problémák megoldásait várja, amelyek esetében mindenekelõtt a nemzeti kormányok a felelõsek, pl. az alábbi területek vonatkozásában: Közigazgatás és tervezés, különbözõ közigazgatási szervek, tervezés, szervezetek és módszerek. Adók, szociális biztonság, képzés és közmûvelõdés, pályázat, ingázók közlekedése és az állami ellátás intézményei. Nyelvoktatás és képzettségek elismerése. Útépítés, közintézmények, infrastruktúra és környezet. Az ezeken a területeken felmerülõ határon átnyúló szintû problémák gyakran a határ mindkét oldalán félresiklott beruházásokhoz, a hétköznapi helyzetekben pedig számos abszurdumhoz vezettek. A 70-es évek kezdete óta a határ menti és határon átnyúló régiók fokozottabban érvényesítik politikájukat az 1971-ben alapított Európai Határ menti Régiók Szövetségének segítségével (AGEG). Ez szoros kapcsolatokat épített ki az Európa Tanáccsal, az Európai Parlamenttel, az Európai Bizottsággal és a nemzeti kormányokkal. Az európai határ menti és a határon átnyúló régiók hálózata jelentõs erõvé vált az összes európai határ mentén megvalósuló együttmûködés fejlõdése során, az európai integrációban és az európai határ menti régiókat támogató európai segélyprogramok alakulása során. 10 A1 fejezet: A határon átnyúló együttmûködés motívumai

10 A régiók, mint a határon átnyúló együttmûködés motorjai A 80-as évek végén az európai belsõ piac megvalósulása valamint a Közép- és Kelet-Európában zajló demokratikus fejlõdések még átjárhatóbbakká tették a nemzeti határokat. Sok határ menti és határon átnyúló régió jött létre és csatlakozott az AGEG-hez. Új együttmûködési lehetõségek is kialakultak, például új közlekedési összeköttetések megépítése (hidak, alagút) révén Franciaország és Nagy-Britannia, valamint Dánia és Svédország között. A határok megnyitása és az új határok keletkezése a továbbra is fennálló határproblémákra irányították a figyelmet. Világossá vált, hogy az európai integráció célja a határ menti régiókat elõnyben részesítõ különleges politikát követel annak érdekében, hogy megszüntessék az integrációt akadályozó határproblémákat. Az EU regionális politikájának már kipróbált eszközei elsõsorban Dél- és Nyugat- Európa számára nyújtottak megoldást: a határ menti területek számára nyújtott különleges regionális segélyek, támogatások 1989/1990 óta határon átnyúló fejlesztési terveken vagy stratégiákon és a megfelelõ cselekvési programokon alapultak egy jelentõs új közösségi kezdeményezés keretében Interreg 1 megjelöléssel. A határ menti régiókban található regionális és helyi területi testületek különösen gyorsan reagáltak ezekre az elõnyös támogatási feltételekre. A határon átnyúló régiók (pl. regionális szintû határon átnyúló szintû struktúrák) ott alakultak ki, ahol eddig ezek még nem léteztek. Az EU minden belsõ és gyakorlatilag minden külsõ határán a fentiekben leírt Eurégiók modellje, illetve hasonló struktúrák szerint olyan nemzeti regionális és települési szövetségek alakultak ki a határ mindkét oldalán, illetve a határon túl is, amelyek hosszú távú célkitûzésekkel és stratégiákkal mûködnek. A határon átnyúló jogi problémák megoldásához az Európa Tanács a 80-as években megállapodásokat és modelleket dolgozott ki. Az EU a törvénykezés sok területén ugyancsak harmonizálásra törekedett. A nemzeti kormányok Alkalmazási Szerzõdések révén támogatták ezeket a fejlesztéseket az Európa Tanács keretegyezménye alapján és különleges törvényi szabályozások révén. Közép- és Kelet-Európában a határon átnyúló együttmûködés a határok 1989/90. évi megnyitását követõen érthetõ módon elõször tétovázva, nagyon körültekintõen és gondosan elõkészítve kezdõdött. Különösen ezeken a hosszú ideig erõsen lezárt határokon mutatkozott meg a határon átnyúló együttmûködés szükségessége, amelynek során az emberek, a települések és a régiók együttélésének minden szempontját figyelembe veszik azzal a céllal, hogy megszüntessék a határ menti területek földrajzi hátrányait, valamint a gazdasági erõ, a jövedelmek, az infrastruktúra stb. nagy különbségeit, mindenekelõtt az EU külsõ határai mentén, de ezeken az államokon belül is. Az ennek a határnak mindkét oldalán élõ embereknek gyakran egyidejûleg kellett közös történelmi öntudatot és közös, inkább európai orientáltságú látásmódot újból élettel megtölteniük, illetve kialakítaniuk. Számos olyan kisebbségek által lakott határ menti terület jelent újabb problémát, amely különösen gondos megközelítést igényel. Ma már szinte minden közép- és kelet-európai államban számos olyan határ menti és határon átnyúló régió létezik (Eurégiók illetve hasonló struktúrák), amelyekben határon átnyúló kezdeményezéseket valamint pilótatevékenységeket végeznek. Ennek során a régiókat határon átnyúló programok támogatják a Közép- és Kelet-Európának szánt EU-segély keretében (Phare-CBC és TACIS-CBC). Ezek a határ menti régiók nagyon gyorsan tanultak az Európai 1 Lásd a. 4 fejezetet A1 fejezet: A határon átnyúló együttmûködés motívumai 11

11 Unióban megvalósult határon átnyúló együttmûködés tapasztalatából és ugya ncsak fokozatosan együttmûködést alakítottak ki a szomszédos területekkel az élet minden területén helyiregionális és országos szinten. Ennek a határon átnyúló együttmûködésnek fõ motívumai a következõk: a határnak, mint elválasztó vonalnak szomszédok találkozóhelyévé történõ átalakítása, a határ menti területeken élõ emberek közötti kölcsönös elõítéletek és ellenszenvek legyõzése, amelyek történelmi örökség eredményei, a demokrácia és a mûködõképes regionális és települési önkormányzatok felépítése, a nemzeti periférikus helyzet és elszigeteltség megszüntetése, a gazdasági növekedés és az életszínvonal javítása, az Európai Unióba történõ gyors beilleszkedés illetve közeledés az EU felé. A Földközi-tenger térségében az EU-val határos államokban a MEDA program segítségével is támogatják a határon átnyúló együttmûködést. EURORÉGIÓ Szervezet Regionális és helyi testületek összefogása az adott államhatár mindkét oldalán, néha parlamenti gyûlés keretében. Határon átnyúló szintû szervezet állandó titkársággal és szakmai, illetve ügyviteli munkatársakkal valamint saját anyagi eszközökkel. Magánjog szerint, nemzeti célszövetségeken illetve alapítványokon alapulva a határ mindkét oldalán a mindenkori érvényes közjog szerint; vagy Közjog szerint, olyan államszerzõdések alapján, amelyek a területi testületek tagságát is szabályozzák. Munkamódszer Fejlõdés- és stratégiaorientált együttmûködés, nem az egyes esetekre orientált programok. Alapvetõen határon átnyúló, nem nemzeti határ mentén fekvõ régióként. Nem új közigazgatási szinten. Forgótárcsaként mûködve minden határon átnyúló kapcsolat tekintetében: polgárok, politikusok, intézmények, gazdaság, szociális partnerek, kultúra illetékesei, stb. Egyensúlyi szint a különbözõ struktúrák és hatáskörök között a határ mindkét oldalán, valamint pszichológiai szemszögbõl. 12 A1 fejezet: A határon átnyúló együttmûködés motívumai

12 Partneri együttmûködés vertikális (európai, állami, helyi-regionális) irányban a határ mindkét oldalán és horizontális irányban a határon átnyúlóan. A határon átnyúló szinten hozott döntések megvalósítása nemzeti szinten a határ mindkét oldalán a mindenkor érvényes eljárások szerint (hatásköri és szervezeti konfliktusok elkerülése). Politikusok és polgárok, intézmények és szociális partnerek határon átnyúló részvétele a programokban, projektekben és döntési folyamatokban. Elõfeltételként saját kezdeményezés és saját pénzügyi eszközök alkalmazása mások megsegítésére és támogatására vonatkozóan. A határon átnyúló együttmûködés tartalma A munkaterület behatárolása a közös érdekeknek megfelelõen (pl. infrastruktúra, gazdaság, kultúra). Együttmûködés az élet minden területén: lakás, munka, szabadidõ, kultúra stb. Szociál-kulturális együttmûködés a gazdasági-infrastrukturális együttmûködéssel azonos szinten. Az európai szinten és államok között megkötött szerzõdések, megállapodások és egyezmények átültetése a határon átnyúló gyakorlatba. A határon átnyúló együttmûködéssel kapcsolatos tanácsadás, támogatás és koordinálás, különösen az alábbi területeken: Gazdasági fejlõdés Szállítás és közlekedés Területrendezés Környezet- és természetvédelem Kultúra és sport Egészségügy Energia Hulladékgazdálkodás Turizmus és pihenés Agrárfejlesztés Innováció és technológiai transzfer Oktatás és mûvelõdés Szociális együttmûködés Mentésügy és katasztrófavédelem Kommunikáció Közbiztonság A1 fejezet: A határon átnyúló együttmûködés motívumai 13

13 A2 EDDIGI TAPASZTALATOK

14 A2 fejezet: Eddigi tapasztalatok ÁTTEKINTÉS: Ennek a fejezetnek az elsõ része a határon átnyúló együttmûködés általános irányelveit tartalmazza. Az együttmûködésnek a különbözõ fajta határ menti régiókban elõforduló lényeges témáit és problémáit a második részben mutatjuk be. Itt a határ menti régiókat két különbözõ kategóriába soroljuk: határ menti régiók az EU belsõ és külsõ határain valamint ország és tengeri határok mentén. FÕBB SZEMPONTOK: A határon átnyúló együttmûködés filozófiája két szomszédos határterületnek az állandó közös együttmûködését tartalmazza. A közös határon átnyúló együttmûködés nem azt jelenti, hogy az egyik partner elõször nemzeti szinten egyedül tevékenykedik és utólag megpróbálja a határ másik oldalán lévõ szomszéd partnereket érdekeltté tenni, vagy velük együttmûködni. Ez a hétköznapi élet összes területét, a közös programok, prioritások és tevékenységek kialakítását magában foglalja. Ez a filozófia tartalmazza a társadalmi csoportosulások, közigazgatási szintek stb. határon átnyúló együttmûködésben való széleskörû részvételét is. A határon átnyúló együttmûködés irányelvei, amelyeket az AGEG alakít ki és amelyeket az Európai Bizottság is követ, a következõk: kiterjedt vertikális és horizontális partneri kapcsolat; szubszidiaritás a regionális és helyi szintek bekapcsolódása és felelõssége révén; közös határon átnyúló fejlesztési tervek és programok elõkészítése, határon átnyúló projektek megvalósítása. A határ menti régiók fajtáit olyan fontos tényezõk segítségével különböztetjük meg, mint pl. egy adott régió homogén jellegének foka; az EU strukturális politikáján belüli fejlettségi szint és támogatási státusz valamint a MOE-államoknak szóló programok; természetes földrajzi adottságok (pl. hegységek, folyók, tengeri határok) valamint az EU jelenlegi és jövõbeli külsõ határai mentén való elhelyezkedés illetve a csatlakozott államok közötti fekvés. Az 1. célterületeken (a kevésbé fejlett régiókban) a hiányzó határon átnyúló és hazai szállítási valamint közlekedési infrastruktúrák miatt eddig az infrastruktúrára vonatkozó projektek prioritást élveztek a tagállamok és régiók esetében. A 2. célterületeken, tehát olyan régiókban, amelyeket ipari szerkezetátalakítási és munkaerõ-piaci problémák érintenek, valamint olyan gyenge gazdasággal rendelkezõ vidéki területeken, amelyek sokrétû gazdaságot igényelnek, a hangsúly inkább a laza tevékenységeken van. 16 A2 fejezet: Eddigi tapasztalatok

15 Az EU mai külsõ határai mentén fekvõ határ menti régiók 1995-ben keletkeztek, új tagállamok belépése következtében. Jelentõs különbségek vannak az olyan EU-hoz nem tartozó magasan fejlett államokkal alkotott határok mentén, mint pl. Norvégia és Svájc, az EU közép- és kelet-európai államok szomszédságában fekvõ határ menti területeivel összehasonlítva. A Phare-CBC és a TACIS CBC programok az EU külsõ határain fekvõ Phare és TACIS- országok határai mentén megvalósítandó határon átnyúló tevékenységek finanszírozásának lehetõsége révén az Interreg erõsödéséhez vezettek. Mindamellett jelentõs akadályok állnak fenn a programok közötti gyakorlati együttmûködés terén. A MEDA együttmûködési lehetõséget teremt a Földközi-tenger térségében. A tengeri határok mentén idõközben a határon átnyúló tevékenységek növekvõ száma figyelhetõ meg, különösen a környezetvédelem és a közlekedés terén. Az EU ezeket a tevékenységeket az Interreg A keretében csak indokolt kivételes eset -ben támogatja, de a 10 évvel ezelõtti helyzettel összehasonlítva jelentõsen megnõtt azoknak a belsõ és külsõ határoknak a száma, amelyek a támogatás szempontjából szóba kerülhetnek. A2 fejezet: Eddigi tapasztalatok 17

16 Az együttmûködés általános alapja A 80-as évek vége 90-es évek kezdete óta Európában olyan fejlõdések indultak meg, amelyek folyamata még ma is tart: Az EU belsõ határainak fokozatos leépítése január elseje óta. Ezt a folyamatot kísérte az eddigi nemzeti államok határainak kitolódása az EU más államokkal alkotott mai külsõ határáig. Ausztria, Svédország és Finnország EU-csatlakozása révén ez a folyamat erõsödött. Azok a törekvések, miszerint az új külsõ határokon túl kapcsolatokat teremtsenek azzal a céllal, hogy megkönnyítsék a szellemi, politikai és gazdasági cserét harmadik államokkal, pl. Svájccal, Norvégiával, a közép- és kelet-európai országokkal valamint a Földközitenger országaival. Az a tény, hogy új államoknak az EU-ba történõ további felvétele révén a mai külsõ határok új belsõ határokká válnak és az eddigi határok Közép- és Kelet- Európában az EU új külsõ határai lesznek. Ezek a folyamatok közvetlen hatást gyakorolnak minden, az EU jelenlegi és jövõbeni belsõ és külsõ határa mentén fekvõ határ menti régióra. Ezek a határon átnyúló együttmûködés jelentõs földrajzi kiszélesedéséhez és intenzívvé válásához vezettek. Ez az együttmûködés kormányzati és területrendezési bizottságok formájában, illetve regionális/helyi szinten, határon átnyúló Eurorégiók vagy hasonló szerkezetû szövetségek formájában valósul meg. Ezek szervezõdhetnek hivatalos államközi megállapodásokkal vagy anélkül. Ezek a fejlõdések új kihívásokat hoztak magukkal, valamint annak szükségességét, hogy nyomatékosan emlékeztessenek arra a filozófiára, amelybõl a határon átnyúló együttmûködés majdnem 40 évvel ezelõtt kialakult. A határon átnyúló együttmûködésnek, ha hatékony akar lenni és az is akar maradni, széleskörûnek kell lennie és az alábbiaknak kezdettõl fo gva együttesen kell megtörténniük: A határ menti régiókban elõforduló hétköznapi élet minden szempontját figyelembe kell venni: gazdaság, munka, szabadidõ, kultúra, szociális ügyek, lakás, tervezés stb.. Ez az együttmûködés naponta és rendszeresen mûködjön, valamint a határ mindkét oldalán fekvõ összes területrõl kezdettõl fogva partnerek vegyenek részt benne. Az együttmûködést minden szinten meg kell valósítani, azaz országos, regionális és helyi szinten. A határon átnyúló együttmûködésnek ez a megértése magában foglalja a minden szinten megvalósuló együttmûködés szükségességét, valamint az ezen szintek közötti koordinált folyamatok elindítását. Ellenkezõ esetben elkerülhetetlenek a hatáskörök konfliktusai az egész Európában a határ mindkét oldalán található különbözõ és néha össze nem illõ közigazgatási struktúrák következtében. A határon átnyúló együttmûködés ezen legintenzívebb formáját néhány évtizede eredményesen alkalmazzák a különbözõ európai határ menti régiókban. Az Európai Határ Menti Régiók Szövetsége (AGEG) egy eredményes határon átnyúló együttmûködés elõsegítése érdekében többek között az alábbi irányelveket fogalmazta meg: Partneri viszony. Szubszidiaritás. 18 A2 fejezet: Eddigi tapasztalatok

17 Egy közös határon átnyúló fejlesztési terv illetve program megléte. Regionális helyi szintû közös struktúrák és saját finanszírozási formák. Ezek az irányelvek általánosan elismertek és az európai segélyprogramok alapvetõ elõfeltételeit is alkotják. A határon átnyúló együttmûködés tehát nem azt jelenti, hogy a szomszédos határ menti régiók egyes programjaikat, prioritásaikat, vagy projektjeiket egymástól függetlenül elõször mindig nemzeti szinten alakítják ki és csak ezt követõen veszik fel a kapcsolatot partnereikkel a határ másik oldalán, illetve vonják be õket. Az nem elegendõ, hogy csak országos szintû terveket hangolnak össze és néhány projektjavaslatot csatolnak, majd mindezt határon átnyúló programnak, illetve projektnek nevezik. Csak azért nem zajlik határon átnyúló együttmûködés, mert külsõ finanszírozási forrásokhoz lehet hozzájutni, habár ez magától értetõdõ módon jelentõs ösztönzõ erõt és gyorsító hatást jelent az együttmûködésre nézve. A nemzeti határokon túlmutató együttmûködés esetében egyértelmûen az alábbi típusokat különböztetjük meg: határon átnyúló együttmûködés, inter-regionális (régiók közötti) együttmûködés, nemzetek közötti együttmûködés. Az alábbiakban összehasonlítjuk az együttmûködésnek ezt a három fajtáját. Határon átnyúló együttmûködés Nemzetek közötti együttmûködés Inter-regionális együttmûködés Regionális és helyi intézmények közvetlen szomszédos együttmûködése a határ mentén, az élet minden területén, minden közszereplõ bevonásával. Inkább szervezett, mivel régebbi hagyomány (regionális/helyi). Az Európai Határ menti Régiók Szövetségének (AGEG) keretein belüli hálózat. Együttmûködés (államok között (adott esetben régiók részvételével) egy adott szakmai témával kapcsolatosan (pl. területrendezés) nagy összefüggõ térségekre vonatkozóan. A szervezet általában kialakítás alatt áll. A hálózat alig szervezett, viszont nemzetközi sze r- vezetek keretében bizonyos kezdeményezések léteznek (pl. Európa Tanács, Északi Tanács, CRPM). Együttmûködés (regionális és helyi intézmények között túlnyomórészt az egyes szektorokban (az élet nem minden területén) és kiválasztott közszereplõivel (nem minden közszereplõvel). Eddig az elõtérben nem áll semmilyen szervezet, mivel nem rendelkezik régi hagyománnyal. A hálózat elsõsorban az európai régiók gyûlésének (VRE) keretében, de pl. az Európai Periférikus Tengerparti Régiók Konferenciájának keretében is. (CRPM) A2 fejezet: Eddigi tapasztalatok 19

18 Partneri viszony és szubszidiaritás A partneri viszony elve két elemet tartalmaz: egy mindenkor vertikális partneri viszonyt a határ mindkét oldalán, valamint a gyakran különbözõ partnerek határokon átnyúló horizontális partneri viszonyát. A határ mindkét oldalán található régiókban a vertikális partneri viszonyok az EU- szintekhez fûzõdõ kapcsolatokra, továbbá az EU-szintek, a nemzeti szint valamint a regionális és helyi szintek közötti kapcsolatokra vonatkoznak. Az e célból kialakított vertikális sze r- vezetek/struktúrák már meglévõket egészítenek ki, illetve tesznek teljessé és nem versenyeznek ezekkel, illetve nem helyettesítik ezeket. A horizontális partneri viszonyok az e partnerek (szervezetek, struktúrák) közötti kapcsolatokra vonatkoznak a határ mindkét oldalán. Ez az elv mindkét partner egyenjogúságán alapul, tekintet nélkül egy ország nagyságára, fizikai vagy gazdasági jelentõségére vagy más olyan jellemzõ adatra, mint a lakosság. Egy ilyenfajta horizontális partneri viszony kialakulása érdekében számos nehézséget kell figyelembe venni a közigazgatás szintjén a hatáskörök és a finanszírozási lehetõségek terén megmutatkozó különbségekre vonatkozóan. A tapasztalat azt mutatja, hogy a határon átnyúló együttmûködés ott mûködik nagyon jól és ott különösen sikeres, ahol a regionális és helyi résztvevõk a kezdeményezõk és õk vállalják a felelõsséget. Az alulról felfelé elv és a horizontális illetve vertikális partneri viszony játékszabályainak figyelembevétele lehetõvé tesznek egy, a szubszidiaritás alapelvei szerint megvalósuló határon átnyúló együttmûködést. Ebben az összefüggésben a szubszidiaritás a regionális és helyi intézményeknek, mint a határon átnyúló együttmûködésre legalkalmasabb közigazgatási szintnek az erõsödését is jelenti. Ezek rendelkeznek a szükséges rugalmassággal a továbbiakban is fennálló struktúra- és hatáskörbeli különbségek kiegyenlítése érdekében a határ mindkét oldalán, illetve a határon átnyúló struktúrák különbségeinek kiegyenlítése céljából. Az európai illetve szomszédos államok esetében számos megállapodást kötöttek a határon átnyúló együttmûködés tárgyában. Csak a határ menti és határon átnyúló régiók tudnak ezeknek a megállapodásoknak gyakorlati tartalmat adni és ezeket élettel megtölteni. A helyiregionális szintû gyakorlati együttmûködés nehézségei ezért gyakran azon a tényen alapulnak, hogy a magas (európai, bilaterális illetve multilaterális) szinten megkötött megállapodásokat még nem ültették át a nemzeti törvények szintjére. Határon átnyúló tervek és stratégiák A partneri viszony és a szubszidiaritás különösen fontos a közös határon átnyúló stratégiák vagy tervek kidolgozásának és gyakorlati megvalósításának folyamatában. Olyan alapvetõ elõfeltételt képviselnek, hogy ezek révén sikerüljön megteremteni az egyenlõ stratégiai keretfeltételeket és perspektívákat egy közös, tartós és hosszú távú együttmûködés érdekében. Ezek a közös tervek és stratégiák tekintetbe veszik a mindenkor fennálló nemzeti és európai programokat és terveket. Megteremtik azokat a keretfeltételeket, amelyek segítségével a határ mindkét oldalán legyõzhetõ az elszigetelt gondolkodás és kialakítható egy határon átnyúló regionális fejlõdésnek a közösségi perspektívája. Ez a perspektíva lehetõvé teszi a partnerek számára, hogy a kezdetektõl fogva felismerjék a közös problémákat és esélyeket a határ negatív és pozitív kihatásaira és ennek megfelelõen a közös fejlesztési potenciálokra vonatkozóan. 20 A2 fejezet: Eddigi tapasztalatok

19 A határon átnyúló tervek általában egy közös SWOT-(erõs ill. gyenge pontok) elemzésen alapulnak annak érdekében, hogy meg lehessen állapítani az általános fejlõdés esélyeit és prioritásait úgy, hogy a meglévõ erõs pontokat ki lehessen használni, a gyenge pontokat pedig csökkenteni lehessen. Ez az elemzés lényeges minõségi, pénzügyi és idõbeli prioritásokat valamint cselekvési területeket felmutató programokat eredményez. Az ilyen középtávú cselekvési programok mintegy öt év futamidejûek. A cselekvési területek mellett már tartalmazzák a határon átnyúló együttmûködés konkrét lehetséges programjait, amelyek késõbbi projektekben válnak megvalósíthatóvá. A különbözõ típusú határ menti régiók együttmûködésének jellemzõ tématerületei és problémái Általános rész Az európai határ menti és határon átnyúló régiók egyértelmû különbségeket mutatnak földrajzi nagyság, népességsûrûség, gazdasági jellemzõk és a fejlettségi állapot terén (infrastruktúra, regionális gazdaság erõssége, munkaerõpiac jellemzõi stb.). Ezek különbözõ kritériumok alapján osztályozhatók. Ebbõl kifolyólag bizonyos típusú határ menti régiók va nnak, amelyek esetében az együttmûködés során jellemzõ tématerületek és nehézségek jelentkeznek. Határ menti régiók típusa szerinti értékelés A határon átnyúló együttmûködésben az alábbi típusú területek különböztethetõk meg: Határ menti régiók az Európai Unióban az 1. célterületeken 1, amelyek az Európai Unió belsõ és külsõ határai mentén fekszenek. Az Európai Unió belsõ területén található magas szintû gazdasági fejlõdéssel, de különleges problémákkal rendelkezõ határ menti régiók (2. cél 2 - és 3. célterületek 3 ). A tagországok közötti határok mentén illetve az Európai Unió jövõbeli új külsõ határai mentén fekvõ határ menti régiók. A tengeri határok mentén fekvõ határ menti régiók. Ezzel kapcsolatosan ezek a típusok részben egymásra rétegzõdhetnek. 1 Az 1. célcsoportba tartoznak azok a régiók, amelyeknek lakosonkénti bruttó hazai terméke (GDP)(BIP), a vásárlóerõ mértéke szerint számolva és az március 26-án rendelkezésre álló legutóbbi három év közösségi adatai alapján számolva a közösségi átlag kevesebb mint 75 %-a volt. 2 A 2. célcsoportba tartoznak azok a strukturális problémákkal küzdõ régiók, amelyek gazdasági és szociális átállását a strukturális alapokra vonatkozó rendelet 2. sz cikkelye szerint támogatni kell és amelyek népességaránya, illetve területe igen jelentõs. Különösen az ipar és szolgáltatási szektorban végbemenõ szociogazdasági átalakulást átélõ területeket öleli fel, a visszaesõ fejlõdést felmutató vidéki területeket, a városok problémás területeit, valamint a halászattól függõ krízisterületeket célcsoportban azok a régiók részesülnek finanszírozásban, amelyek nem tartoznak az 1. célcsoportba. A2 fejezet: Eddigi tapasztalatok 21

20 Azok a fontos kritériumok, amelyek alapján a határ menti régiókat megkülönböztetjük, a következõket tartalmazzák: A határon túli régió homogén jellegének a szintje. Néhány határ menti terület jellemzõje a közös identitás, illetve egy regionális öntudat, amelyben a határon átnyúló együttmûködés természetes folyamatként játszódik le. Ez a közös identitás eredhet történelmi, kulturális, nyelvi, földrajzi és hasonló okokból (pl. NL/D Eurorégiók; Portugália/Galícia; E/P; FIN/S/N DK/D; Írország /Észak-Írország; GB/IRL; Olaszország/Szlovénia; Elzász/Baden/Basel (F/D/CH) és/vagy gazdasági összefüggésekbõl illetve a régió összetartozásából (Saar-vidék/ /Lotharingia/Luxemburg). Ez az összetartozás származhat egy közös regionális munkaerõpiac létezésébõl a határon átnyúló régióban, vagy város/ország kiegészítésébõl, amelynek során a határ egyik oldalán lévõ egyik város a határon túli hátországot a határ mindkét oldalán ellátja, pl. Enschede az EURORÉGIÓ-ban, Triest a Friuli-Venezia-Giulia régióban, Szczecin POMERANIA-ban). Más határ menti területek esetében hiányzik egy ilyenfajta közös identitás, akár történelmi, kulturális vagy gazdasági okokból (például a spanyol-portugál határ részei, Görögország Balkánnal alkotott határai) és/vagy földrajzi-fizikai okokból származzon is, például a tenger miatt (Nord-Pas-de Calais, F és Kent, Egyesült Királyság) vagy egy hegység miatt (a Pireneusok, az Alpok). A határ menti régiók fejlettségi szintje és támogatottsága az európai strukturális politikán belül: A támogatottságra vonatkozóan létezik egy rangsor az EU-ban található legkevésbé fejlett 1. célterületektõl kezdve (vidéki, gyakran periférikus területek, idõközben néhány erõteljes ipari hanyatlással küzdõ terület is) a valamivel fejlettebb 2. célrégiókon keresztül (többnyire a központi területeken), a leginkább fejlett régiókig célbesorolás nélkül, amelyek ugyancsak túlnyomórészt az EU központi területein fekszenek. Az EU-határok mentén való fekvés: az EU belsõ és külsõ határai mentén fekvõ határ menti régiók periférikus elhelyezkedésûek és kevésbé fejlettek (pl. Görögország/Balkán, Németország/Lengyelország és Németország/Cseh Köztársaság, Ausztria/Magyarország) vagy Európa erõsebben fejlett területein fekszenek (pl.olaszország/svájc, Németország/ Svájc, Ausztria/Olaszország, Skandinávia stb.). Természetes földrajzi jellegzetességek, mint például hegység alkotta határok (Alpok, Pireneusok, Skandinávia) vagy tengeri határok (Szardínia (I)/Korzika (F), Nord-Pas-de- Calais (F)/Kent(Egyesült Királyság), Wales (Egyesült Királyság)/Írország, Oresund (DK/S)/Szigetek együttmûködése (Svédország/Finnország) és a görög szigetek. Egyéb tényezõknek a különbözõ kombinációja Európában számos határ menti és határon átnyúló régió típusát és ezek különbözõ fajtáját teremti meg. Az alábbiakban röviden megmagyarázzuk azokat a jellemzõ problémákat és tématerületeket, amelyekkel a határ menti régiók különbözõ típusai szembekerülnek. A fejlettségi szint, az EU belsõ-külsõ határai mentén való elhelyezkedés valamint ország-tengeri határok mentén való elhelyezkedés jelentik azokat a kritériumokat, amelyek szerint a határ menti régiók csoportosíthatók az európai strukturális politika osztályozásának figyelembevétele mellett. 22 A2 fejezet: Eddigi tapasztalatok

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT TERÜLETI BEFEKTETÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013 decemberében

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

A határon átívelő Európai uniós programok hatásai a vajdasági magyarság helyzetére

A határon átívelő Európai uniós programok hatásai a vajdasági magyarság helyzetére Ricz András: A határon átívelő Európai uniós programok hatásai a vajdasági magyarság helyzetére Szabadka, 2011. december 17. Regionális Tudományi Társaság, Szabadka Háttér Európai Uniós szomszédsági programok

Részletesebben

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Terület és településfejlesztési programok 2014-2020 között, különös tekintettel a Közép-magyarországi régióra JENEI Gábor Programirányító

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Nem-formális tanulás? Informális tanulás Formális tanulás Nem-formális tanulás 2 Fiatalok Lendületben Program számokban Elızmény: Ifjúság 2000-2006 Program Idıtartam:

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Regulation (EC) No. 1080/2006

Regulation (EC) No. 1080/2006 Irányító Hatóság Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 27-213 Európai kohéziós politika 27 és 213 között A. Stratégiai megközelítés: a kohéziós politika összekapcsolása a fenntartható

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

Az EGTC-k jövője. Esztergom, 2012. december 6.

Az EGTC-k jövője. Esztergom, 2012. december 6. Az EGTC-k jövője Esztergom, 2012. december 6. Az EGTC-k Európában Az EGTC-k Magyarországon Az EGTC-k jövőjével kapcsolatos kérdések 1. A jogi keretek változása 2. Finanszírozási kérdések 1. A jogi keretek

Részletesebben

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése Budapest, 2010. március 25. XV. LOGISZTIKAI FÓRUM 1 ChemLog küldetése Regionális hatóságok,

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Tájékoztatás a SPARK programról

Tájékoztatás a SPARK programról Hoippj^j Bnln jjjjkkk Társadalompolitikai Programok Értékelésének Támogatása Európában Tájékoztatás a SPARK programról Scharle Ágota/Váradi Balázs Vezető kutató, Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Hélène

Részletesebben

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért 2006R1084 HU 01.07.2013 001.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 1084/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) a

Részletesebben

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ Európai Tükör Műhelytanulmányok, 85. sz. Miniszterelnöki Hivatal Integrációs Stratégiai Munkacsoportjának kiadványa TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓ TÉMAKÖRÉBŐL Tartalomjegyzék ELŐSZÓ A

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN

GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN Darvas Ágnes (ELTE TáTK-MTA GYEP) Helyzet és válaszok Gyerekszegénység, gyerekjólét elmúlt évtizedek kiemelt témája miért? Beavatkozás

Részletesebben

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi

Részletesebben

VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások

VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások VI./2.2.1.: A kohéziós és strukturális alapok felhasználása Magyarországon 2007 és 2013 között Milyen szabályok vonatkoznak az Unió kohéziós

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA MEGKÖZELÍTÉSÜNK Az Európai Unió eddigi történetének legsúlyosabb válságát éli. A 2008-ban kirobbant pénzügyi krízist követően mélyreható válság

Részletesebben

Transznacionális programok

Transznacionális programok Transznacionális programok Csalagovits Imre János csalagovits@vati.hu 06 30 2307651 OTKA Konferencia 2009 Május 22 1 Tartalom Hidden Agenda Nemzeti és transznacionális érdek Stratégia és menedzsment Transznacionális

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY 2013/01

SAJTÓKÖZLEMÉNY 2013/01 Projekt címe: Turizmus határok nélkül információs látogatóközpontok fejlesztése Nagyatádon és Križevciben Projekt rövid címe: ViNaK Projekt azonosító: HUHR/1101/1.2.2/2020 Vezető Kedvezményezett: Križevci

Részletesebben

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban játszott stratégiai szerepének tisztázása CLLD 2014-2020 szeminárium Brüsszel, 2013. február 06. 1 Emlékeztetőül: a Partnerségi

Részletesebben

Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere. Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI

Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere. Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Létrehozásuk célja Felkészítés a csatlakozás utáni időszakra Tanulási

Részletesebben

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább?

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Somlyódyné Pfeil Edit MTA Regionális Kutatások Központja Balatonföldvár, 2006. május 23 24. A regionális politika A regionalizmus válasz a

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

Az EU regionális politikája

Az EU regionális politikája Alapvető célkitűzések, fogalom Az EU regionális politikája Előadás vázlat Sonnevend Pál Az EK-n belüli fejlettségi különbségek kiegyenlítése Nem segélyezés, hanem a növekedés feltételeinek megteremtése,

Részletesebben

MAGYARORSZÁG- SZLOVÁKIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTM

MAGYARORSZÁG- SZLOVÁKIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTM PÁLYÁZATI FELHÍVÁS MAGYARORSZÁG- SZLOVÁKIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM 2007-2013 Közzététel dátuma: 2008. október 15. A pályázati felhívás hivatkozási száma: 2008/01 1 Pályázati felhívás hivatkozási

Részletesebben

MTA Regionális Kutatások Központja

MTA Regionális Kutatások Központja A vidékfejlesztés kívánatos helye, szerepe a következő programozási időszak stratégiájában és szabályozásában Dr. Finta István Ph.D. finta@rkk.hu 1 Alapkérdések, alapfeltételezések Mi szükséges ahhoz,

Részletesebben

Az Ausztria-Magyarország határmenti együttműködés tapasztalatai

Az Ausztria-Magyarország határmenti együttműködés tapasztalatai 0 Az Ausztria-Magyarország határmenti együttműködés tapasztalatai 1 Programterület A program központi területe Ausztria Burgenland Bécs környéki területek déli része Bécs Magyarország Győr-Moson-Sopron

Részletesebben

Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program. Szarvas, 2011. Február 16.

Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program. Szarvas, 2011. Február 16. Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program Szarvas, 2011. Február 16. Magyarország részvétele a határon átnyúló együttműködési programokban Magyarország 1995 és 2003 között a PHARE

Részletesebben

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22.

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. A Közép-európai Rendőrakadémia résztvevő minisztériumai tekintettel a Közép- Európában lezajlott társadalmi, politikai és társadalmi fejleményekre, amelyek Európa államainak

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon?

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 2000. óta létezik az Európai Unió egységes kultúratámogató programja. A korábbi

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT FENNTARTHATÓ VÁROSFEJLESZTÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az Európai Bizottság 2011 októberében elfogadta a 2014 és 2020 közötti kohéziós politikára vonatkozó jogalkotási javaslatokat

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DÉL-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2009. június 17. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról 1. sz. melléklet Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról A rendelet-tervezet kimondja, hogy az ERFA,

Részletesebben

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban III. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2012. június 19. Szabados Krisztián gazdasági

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

EDC BROSSÚRA. Mi a Demokratikus Állampolgárságra Nevelés

EDC BROSSÚRA. Mi a Demokratikus Állampolgárságra Nevelés EDC BROSSÚRA Mi a Demokratikus Állampolgárságra Nevelés A Demokratikus Állampolgárságra Nevelés (EDC, Education for Democratic Citizenship, Éducation à la citoyenneté démocratique) olyan gyakorlatok és

Részletesebben

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28.

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. EU 2020 célok: Európa (2020) Intelligens ( smart ) Fenntartható ( sustainable

Részletesebben

VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél

VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi vállalkozások fejlesztése,

Részletesebben

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014. augusztus 26. Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról Általános információk A partnerségi megállapodás öt alapot

Részletesebben

VÁLTOZÓ TÁRSADALOMFÖLDRAJZ DEBRECEN-NAGYVÁRAD EUROMETROPOLISZ SZEREPE A MAGYAR-ROMÁN HATÁRON ÁTNYÚLÓ KAPCSOLATOK FEJLESZTÉSÉBEN

VÁLTOZÓ TÁRSADALOMFÖLDRAJZ DEBRECEN-NAGYVÁRAD EUROMETROPOLISZ SZEREPE A MAGYAR-ROMÁN HATÁRON ÁTNYÚLÓ KAPCSOLATOK FEJLESZTÉSÉBEN VÁLTOZÓ TÁRSADALOMFÖLDRAJZ DEBRECEN-NAGYVÁRAD EUROMETROPOLISZ SZEREPE A MAGYAR-ROMÁN HATÁRON ÁTNYÚLÓ KAPCSOLATOK FEJLESZTÉSÉBEN Változó Föld, változó társadalom, változó ismeretszerzés 60 éves az EKF Földrajz

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése IP/08/267 Brüsszel, 2008. február 20. A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős európai biztos ma bemutatta,

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban Dönsz Teodóra, csoportvezető Magyar Természetvédők Szövetsége Zöld Régiók Hálózata A program célja a hazai környezetvédők

Részletesebben

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Az értékelés szerepe a vidékfejlesztési projektek tervezésében, kiválasztásában

Az értékelés szerepe a vidékfejlesztési projektek tervezésében, kiválasztásában Az értékelés szerepe a vidékfejlesztési projektek tervezésében, kiválasztásában (A HACS miként lenne képes kiválasztani a térség számára értékesebb vagy nagyobb haszonnal járó projekteket?) Az értékelésről

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések MFB Csoport: integrált pénzügyi szolgáltatások Szoros és hatékony együttműködés az MFB Csoport hitelezési, befektetési, garancia vállalási és támogatási tevékenységet

Részletesebben

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében A TÁMOP 2. prioritás tartalma A gazdaság és a munkaerıpiac változása folyamatos alkalmazkodást kíván meg, melynek legfontosabb eszköze a képzés.

Részletesebben

Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok. Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma

Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok. Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma Tartalom Történelmi háttér A közelmúlt irányvonalai A foglalkoztatási

Részletesebben

Smart City Tudásbázis

Smart City Tudásbázis Smart City Tudásbázis Projektpartner: Vezető partner és további projektpartnerek: TINA VIENNA (Vezető partner) Esetleg Bécs város kollégái és üzlettársai a kiválasztott tématerületeken Potenciális projektpartnerek

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

TÁMOP 5.5.3-08/01-2008-0005. IMPULZUS Program. Európai uniós foglalkoztatási ismeretek és forrásteremtés 2009. November 5-7.

TÁMOP 5.5.3-08/01-2008-0005. IMPULZUS Program. Európai uniós foglalkoztatási ismeretek és forrásteremtés 2009. November 5-7. TÁMOP 5.5.3-08/01-2008-0005 IMPULZUS Program Európai uniós foglalkoztatási ismeretek és forrásteremtés 2009. November 5-7. Budapest Az uniós támogatások története TÁMOP 5.5.3. Előcsatlakozás Előcsatlakozási

Részletesebben

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens Amiről szó lesz 1. A NAKVI és a tervezés kapcsolata 2. Hogyan segíti az

Részletesebben

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL 2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS

Részletesebben

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Felsőtárkány 2006. június 15-16 Jelenlegi programozási időszak 2000-2006 1257/1999 Rendelet Kompenzációs

Részletesebben

Határon átnyúló jelleg és hatás

Határon átnyúló jelleg és hatás Két ország, egy cél, Közös siker! Határon átnyúló jelleg és hatás 1 A HATÁRON ÁTNYÚLÓ HATÁS SZÜKSÉGSZERŰSÉGE A Magyarország Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 átfogó célja a határtérség

Részletesebben

INTERREG EUROPE EUROPEAN REGIONAL DEVELOPMENT FUND INTERREG EUROPE. Kelenné Török Lívia Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

INTERREG EUROPE EUROPEAN REGIONAL DEVELOPMENT FUND INTERREG EUROPE. Kelenné Török Lívia Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal INTERREG EUROPE EUROPEAN REGIONAL DEVELOPMENT FUND INTERREG EUROPE Kelenné Török Lívia Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Smart Event Europe, date, 2014.12.09. place Debrecen 2. A program előkészítéstől

Részletesebben

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás)

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) Európai Uniós ismeretek Magyarország és az Európai Unió 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) 1970-es évek 3 multilaterális keret: GATT Európai Biztonsági és Együttmőködési Értekezlet

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

A változatos NUTS rendszer

A változatos NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

Kulcs a helyi önkormányzatok számára az éghajlatváltozáshoz való eredményes alkalmazkodás érdekében

Kulcs a helyi önkormányzatok számára az éghajlatváltozáshoz való eredményes alkalmazkodás érdekében Welcome! This is an online publication within the CHAMP-project with virtual pages that can be turned with the mouse or by clicking on the navigation bar Az éghajlatváltozáshoz való hatékony alkalmazkodáshoz

Részletesebben

Strukturális Alapok 2014-2020

Strukturális Alapok 2014-2020 Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /

Részletesebben

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013 EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 21.5.2013 2012/0268(NLE) *** AJÁNLÁSTERVEZET az Európai Unió és a Zöld-foki Köztársaság közötti, a jogellenesen tartózkodó személyek

Részletesebben

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális Program (2014-2020) Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország,

Részletesebben

NONPROFIT GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK LEHETŐSÉGTÁRA

NONPROFIT GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK LEHETŐSÉGTÁRA NONPROFIT GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Nonprofit gazdasági társaságoknak szóló

Részletesebben

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Minden európai elismeri, hogy a környezet nem megosztható és alapvető fontosságú kötelezettségünk, hogy megvédjük. Az Európai Unió Jó környezetet

Részletesebben

ReGenerál magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP

ReGenerál magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP ReGenerál magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP 1.4.5-12/1-2012-0011 azonosítószámon. Kedves Olvasó! A kiadvány,

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00 EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««Külügyi Bizottság 2009 21.3.2005 1-24.MÓDOSÍTÁS Véleménytervezet Gerardo Galeote Quecedo Az Európai Külügyi Szolgálat létrehozásának intézményi vonatkozásai (2004/2207(INI))

Részletesebben

NMI IKSZT Program Szolgáltatási modellek

NMI IKSZT Program Szolgáltatási modellek NMI IKSZT Program Szolgáltatási modellek Erőforrástérkép Erőforrások feltárása, tervezése Forrásbevonás TÁMOP-3.2.3/B-12/1 Építő közösségek Korszerű, többfunkciós közművelődési fejlesztéseket szolgáló

Részletesebben