Gondolkodó a párhuzamokról III. rész

Átírás

1 Gondolkodó a párhuzamokról III. rész I. Korábbi fejtegetéseimben kitértem a közösségi szervezôdések, az egyéni, társadalmi és csoportérdekek harmonizációjának fontosságára. Elemeztem a felelôsségvállalás szerepét. Most egy kicsit konkrétabb leszek. Gondolkodjunk együtt az egyén a társadalom és a közösségi feladatok ellátására szervezôdô állam közötti munkamegosztásról. Azokat a feladatokat, amelyek az egyén és a csoport szintjén nem, vagy nem kellô hatékonysággal láthatóak el, magasabb szintû szervezettséget, érdekegyeztetést és koordinációs tevékenységet kívánnak meg, a társadalom az államra bízza. Az Alkotmány -többek között- rögzíti ebben a kapcsolatban rejlô kompetenciákat, nevesíti az állam feladatait, illetékességét és felelôsségét, továbbá az állampolgári jogosultságokat. A politikai rendszerváltással összefüggésben nem változott az állam felelôssége a nagy ellátó rendszerek mûködtetése terén. Ilyen ellátó rendszer humán területen az oktatás és az egészségügy. Az állam még részben sem vonulhat ki ezekbôl az ágazatokból annak okán, hogy magasak a költségek, hiszen az egyén ezeket az ellátásokat nem tudja megszervezni magának. Azért bízta az államra, hogy magas szintû koordinációval és hatékonysággal mûködtesse azt. Ebben a vonatkozásban a felelôsség kérdése is más, mint egy energiaszektor, vagy egy ipari szegmens esetleg közlekedési infrastruktúra mûködtetése állami feladatból való el/leadása esetén. Azt még elviseli a társadalom, ha ezekbôl a döntésekbôl kihagyják, de az egészségügyi ellátásban és az oktatásban az állami szerepvállalás módosítása, leépítése, -még ha részleges is- messze nemcsak gazdasági piaci kérdés. A haladással és a társadalmi gazdasági fejlôdéssel is összefüggésben számos pozíció tekintetében az átszervezés nélkülözhetetlen, de csak társadalmi egyetértéssel, a rész és egész összefüggéseinek ismeretében, kiérlelt megértett és elfogadott pozíciók esetében lehet eredményes. Ha nem így van, nem hogy újat teremteni nem tudunk, de a meglévô értékeket is veszélyeztetjük. Ma már ennek dokumentálható jelei vannak. Igen fontos a példamutatás. Az állami feladatokat ellátó kormányzati szereplôk és a politikai elit általános viselkedési megnyilvánulásait a társadalom tagjai idôvel leképezik. Ez nemcsak a nyakkendôs vagy anélküli öltözködésre, a csíkos öltönyre vagy kockás ingre érvényes. Ha bizalmatlan a vezetés általánossá válik a bizalmatlanság. Ha csak az ellenôrzésrôl szólnak a kormányzati intézkedések, sok szervezet beépíti mindennapi tevékenységébe az agyonellenôrzést, minden hivatalt ez a cél orientál. Ha az ügyeskedés átsejlik a vezetôi magatartásban, a gazdaság mikroszereplôi is képesek az elszürkülésre. Ha fennen hirdetjük a nulla toleranciát például a fagylaltárus nyugtaadási kötelezettsége okán, joggal vetôdik fel, hogyan élhetnek gazdasági politikai vezetôk vállalkozásuk által létrehozott (ÁFA visszaigényelt) ingatlanban és használhatnak adómentesen beszerzett eszközöket környezetük, családi életük és mindennapjaik kellemesebbé tétele érdekében. II. Ma már kinyilatkoztatta az egészségügyi kormányzat, hogy fordított sorrendben látott neki az átalakításnak. A forrásteremtéssel és a biztosítási technikák széleskörû társadalmi konszenzussal megalapozott szélesítésével kellett volna kezdeni, nem a szerkezet átalakítással. Mélyen egyetértünk. Persze így sokkal gyorsabb volt a siker. Hiszen az ÁSZ jelentésbôl tudjuk, hogy míg 2006-ban a TB alapok bevételeit a központi költségvetés 964 milliárd forinttal (!) egészítette ki, 2007 elsô félévben az elôzô félévi bázishoz viszonyítva is lényegesen kevesebb volt a kiadás. Tudjuk azt is, hogy a túlköltekezésre hajlamos egészségügyi kasszák egyensúlya csak látszólagos, hiszen a kórházak adósságállománya 54 milliárd forint, a gyógyszerkassza rendbetétele pedig mintegy tízmilliárdjába került a gyógyszertáraknak, húszmilliárdba a lakosságnak és a gyártók negyvenmilliárdot fognak még hozzátenni a profitjukból, ami nem sokáig viselhetô teher. A politikai rendszerváltás lehetôvé tette a piacgazdaság építését, így értelemszerûen megkezdôdött a gazdasági szerkezetátalakítás. Átstrukturálódott a munkaerôpiac, sokan váltak fölöslegessé. Tapasztalatból ismerjük a korábban a mezôgazdasági, feldolgozóipari termelés orientációjú gazdaság által igényelt diplomás és szakmunkás vagy átképezte magát, vagy létminimumon él ma is. Van olyan ismerôsöm, aki kertészmérnöki diplomával és számos szakképesítéssel papírboltot vezet, újságot árul. Most már pedagógus körben is várható ez a jelenség. Óriási pazarlás. Potenciális és tömeges terhet hordoz a gyógyító-megelôzô ellátásra a rendszerváltáskor 50-es éveit taposó, alkotó munkához nem jutó populáció jelentôs része, s ez a kör, azóta csak bôvül. Ma már ez nemcsak egy lehetséges nemkívánatos következménye az átalakításnak, hanem tény, ami nem váratlan és kezelni kell. Ebben a társadalmi környezetben növeljük a lakossági terheket, emeljük a nyugdíjkorhatárt, szervezzük át az egészségügyi ellátó rendszert, gondolkodunk piaci biztosítási versenyrôl és húzzuk össze a köz- és felsôoktatást. Hát nem ellentmondásos ez? Okos dolgok persze mindezek, csak a lassú gondolkodású társadalom nem tud lépést tartani a szárnyaló, a jelent nem, csak a jövôt látó, szakmai kérdésekben is politikai döntéseket hozó államigazgatással. Egyszóval a társadalom lemaradt. Magyarázzák pedig neki, hogy minden érte van (ez mintha a régmúltból ismerôs lenne valamelyest) neki teremtik a jobb jövôt, érje már fel ésszel. Tisztázni kellene végre, hogy ki van kiért? Gyógyszertár a Magángyógyszerészek Országos Szövetségének Kiadványa Felelôs kiadó: dr. Mikola Bálint Szerkeszti a szerkesztô bizottság: dr. Feller Antal, dr. Herczeg János, Mátyásné Simon Zsuzsa, dr. Mikola Bálint, dr. Samu Antal, Sándor Árpád, Schlégelné Békefi Csilla, dr. Simon Kis Gábor, dr. Varga Imre A MOSZ címe: 1134 Budapest, Huba utca 10. Telefon: gyogyszertar@gmrt.hu ISSN Nyomdai elôkészítés: Recsi István Telefon: pityur@t-online.hu Nyomda: Innova 2000 Innovariant Nyomda Hirdetés felvétel: Mezô Gizi 1061 Budapest, Király u. 12. Telefon: , mezogizi@gyogyhir.hu Skype: mezo.gizi Ára: 1000 Ft + 5% ÁFA Gyógyszertár VI. évf. 9. szám 1

2 III. Hangsúlyozzuk, hogy sok a diplomás, nincs szakmunkás, iparos erôsíteni kell a szakképzést. Aki egyetemen akar tanulni, fizessen hozzájárulást. Természetesen van benne részigazság, hiszen a felsôoktatás arányainak átrendezése társadalmi gazdasági igényt is takar. Gondolok itt a természettudományi, egészség-, mûszaki-, társadalom-, közgazdaság és jogtudományi, pedagógiai képzésben résztvevôk arányaira, meg arra, hogy alig találunk már a lakossági kereskedelmi kapcsolatokban jó szakembert. Csakhogy miközben csillapíthatatlan profitéhségünkben minden lehetséges eszközzel preferáljuk a fogyasztói társadalomnak lassan jelképévé váló megaés giga- kereskedelmi centrumokat, ahol a családok eltölthetik már szabadidejüket is, leépítjük a szakmákat. Lassan egy helyen megvehetem a cipôfûzôt és a szmokingot, a sárgarépát és a lazacot, a gémkapcsot és az autót, megnézhetem a gyermekmûsort adó bohócot és hallgathatok Wagnert a hangversenyteremben. Már gyógyulhatok is, miközben logisztikai menedzserek igazítanak el, hogy el ne tévedjek, vagy ki ne hagyjak valamit. Látni is komplett családokat hétvégén bôven, akiknek 2 és 60 év között az a szabadidôs program, hogy elindulnak például az M1-en és mennek 13 kilométert. Vagy az M5-n 12 Km-t, vagy az M3-n 14 Km-t Itt bizony hiába keressük a rövidárust, az úri szabót, a tv szervízt de az üvegest, a kárpitost, az asztalost és a cipészt sem találjuk. Pedig kevés van belôlük, ôket kell képezni, nekik kell teret adni, ôk, a gyakorlati pályán érvényesülést keresô nemzeti kisiparosok, szolgáltatók, kereskedôk adnák majd a polgári középosztály stabil gerincét. Így volt ez annakidején Angliában, a Hanza-városokban, Németalföldön és az északi államokban is. Itt tudna hatékony lenni az állami beavatkozás. Gyermekkoromban azt mondták a szüleim, hogy azért van a kisdobos gyûlés vasárnap délelôtt, hogy ne tudjunk elmenni a kilences diákmisére, hátha már a hatoshoz nem is lesz kedvünk. Most hogy van ez??? Bevásárolni hét közben kell a lakóhelyhez közeli, hazai vállalkozásban mûködtetett kereskedelemben. A vasárnap a családé. Sétálni, kávézni és fagylaltozni, a gyermeket bicikliztetni vagy tolni a korzón kell. A szabadidôs, kulturális program eltöltésére nem a multik által mûködtetett vasbetongerendás lapostetôs mûszaki csoda való. Hiányzik a harmónia. I/c. Hangsúlyozzuk, hogy mindent megteszünk a társadalmi beilleszkedési problémákkal küszködôkért, hogy újra hasznossá váljanak és kiteljesedett életet éljenek. Tudjuk ugyanis, hogy ez a státus nemcsak az antidepresszánsok forgalmát lendíti fel, hanem komoly organikus elváltozásoknak, betegségeknek a melegágya. Tudjuk, hogy a társadalomnak ez a része generalizált spirálba kerülve a nem létezô szociális hálón fog elôbb utóbb fennakadni, miután háló nincs, leszakad. De ki közvetíti feléjük a gyógyító módokat, az egészséges életviteli mintákat, ha nem férnek hozzá az egészségügyi szolgáltatáshoz, s kiszervezzük alóluk a mankót. Úgy gondolom, egyetértünk abban, hogy nem jó irányban változik a társadalom egészségi állapota. Legfrissebb adatok szerint nô a csecsemôhalálozás, az euroatlanti térséghez viszonyítva jócskán lemaradunk a születéskor várható élettartam növekedési ütemében, de az életminôség és a mentálhygiéniai színvonal is sok kívánnivalót hagy maga után. Magas és rohamosan növekszik a szociálisan leszakadók aránya a társadalomban, miközben rendkívül alacsony a reprodukciós ráta. Ebben a helyzetben meglátásom szerint az egészségügyi ellátó rendszernek most nem arra kell berendezkedni, hogy egyre magasabb szintû ellátásért és szolgáltatásért versenyeztesse a befektetôket, s piaci biztosításban gondolkodjon. Ha csak profitot akarunk termelni, akkor tévedek, akkor ez egy gyümölcsözô út. De ha egészséges és alkotni kész társadalmat akarok, aki majd félti helyreállított egészségét, gondoskodni tud öregjeirôl, gyermekeirôl, és idôvel tömegesen áldozni fog a színvonalasabb ellátásért akkor elôbb a rossz irányokat meg kell fordítani, életviteli mintákat kell sulykolni, szûrni kell a népbetegségeket, és munkahelyeket kell teremteni. Ezt hívják tervezett humánerôforrás fejlesztésnek. Ehhez a folyamathoz viszont nélkülözhetetlen a hivatását szeretô, értelmiségiként társadalmi felelôsséget vállaló diplomás. Az a diplomás, aki most fizet az oktatásért (vagy helyette a család vállalja ezt), aki alól kihúzták a rezidensképzés lehetôségét, aki súlyos összegekért tud szakképesítést szerezni, s mindez a tehervállalás alig tart tovább tíz-tizenkét évnél. Utána viszont éhbérért bátran dolgozhat napi tizennyolc órát, például háziorvosként. Hát ehhez nagy nagy hivatástudat kell, vagy komoly hit abban, hogy akik ezt szervezték, elôbb utóbb eltûnnek a színrôl. Profitábilis szempontból, hosszabb távon is lényegesen jobb egy szélesebb piac kiszolgálása, mint egy jelenleg szûk réteget internetes kórházi ágyon modern képalkotó diagnosztikával naponta térképezni és jó pénzért, jövedelmezô biztosítási technikák mellett csúcstechnológiával kezelni. Bár ez a módszer hozza a gyorsabb tôkemegtérülést (ismerôs ugye a ritka forint és a sûrû fillér esete), jóllehet társadalmi szintû hatékonysága elenyészô. De miért és kinek olyan sürgôs ez a tempó? II/c. A gyógyszerészi szervezetek közel fél éve dolgoznak a magasabb szintû érdekérvényesítés lehetôségének megvalósításáért. Majdhogynem romokból kell építkeznünk, egyelôre csak az van meg tárgyiasult formában, amit megteremtettünk. A versenyszellem megerôszakolta a gyógyszerellátásban már kialakulóban levô harmóniát. Ahogyan a társadalom együttmûködése ki lett kapcsolva a társadalmi gazdasági makro kérdések átformálásában, ugyanúgy mi sem tudtuk érdemben befolyásolni sem a szakmai, sem a politikai döntéshozatalt. Megkezdôdött egy belsô programegyeztetés, ami a gyógyszerészet távolba mutató jövôképét vázolja fel horizonton, s körvonalazza az ahhoz vezetô utakat. A referencia szakterületek meghatározása terén és azok korrekt felvállalásában van még számos tennivalónk. Továbbiakban is úgy gondolom, hogy markánsan meg kell fogalmazni az érdekérvényesítô mezôket és fehéren feketén felosztani a terepet. A harmóniát nem abban kell megteremteni, hogy mindenki együtt végez mindent, hanem az egyes specifikációk közötti folyamatos egyeztetésben. A tudományos reprezentáció gondozza a képzés, szakképzés igen nehéz és igen veszélyes állapotban lévô szakterületét, hiszen ez a szürkeállomány fenntartás és fejlesztés záloga. A köztestület a gyógyszerészi kompetenciák visszaállítása, a jogok, lehetôségek és kötelezettségek nagyon összekuszált triádját építse. A MOSZ a továbbiakban is a gyógyszertárak szakmai és gazdasági mûködtetésével összefüggô területre fókuszál, megerôsítve a korábbi célkitûzést, a gyógyszertárak egészségcentrummá fejlesztését. Meggyôzôdésem, hogyha nem tudunk hatékony és azonnali megoldást a gyógyszerellátásban való nemzeti tulajdonosi szerepünk stabilizálására, a jövôkép a horizonton marad. Felvetítve. Ebben a kérdésben kötelezô a folyamatos kapcsolat és az együttgondolkodás, a harmonizáció. III/.c. A MOSZ június 6-án meghirdette dinamizációs programját. Az építkezés folyik. A márciusi Alapszabály módosításnak is köszönhetôen hihetetlen méretû a tagbôvülés. Feltártuk az elmúlt közel fél esztendôs regressziós károkat, lesújtó a helyzet. Olyan mértékû forráscsökkenés bekövetkezését regisztráltuk, ami eddig közel félszáz patika elvesztését jelzi a nemzeti szakmai tulajdonosi körbôl. Megkezdtük a tárgyalásokat a patikák, a gyártók és a lakosság adakozásából létrejött gyógyszerbüdzsé szufficit egy részének visszaszerzésére. Úgy gondoljuk, ha ebbôl a megtakarításból a Mentôszolgálat jogos akut gondjainak megsegítésére lehet fordítani, a közvetlen lakossági gyógyszerellátás sem érdemtelenül számít a visszapótlásra. A becsatornázás megkezdôdött. Számítunk arra, hogy az év hátralévô részében megnyílnak azok a gyógyszertárak, amelyek a megváltozott jogi környezettel élve részt kérnek a gyógyszer kiskereskedelembôl. A velük való kapcsolat kiépítésére is felkészültünk. Nem látjuk értelmét az ellenpontozásnak. Nem kívánjuk az egykori rossz artikulációjú jogelôd nélküli és privatizált gyógyszertárak közötti feszültségek reinkarnációját. Szakmai építkezésünk rendkívül népszerû a gyógyszerészek körében, egyelôre töretlen ívû, de a gazdasági stabilitás tartós elvesztése veszélyezteti a gyógyszerterápia menedzsment programot is. (Folytatjuk!) Dr. Mikola Bálint 2 Gyógyszertár VI. évf. 9. szám

3 Beszámoló a FIP 67. Kongresszusáról Kína Peking A FIP évi sorrendben 67. kongreszszusát globalizálódó világunk legdinamikusabban fejlôdô országának fôvárosában, a Kínai Népköztársaságban, Pekingben tartotta. A jövô évi olimpiai játékokra lázasan készülôdô fôvárost csak a leg -ek jelzôjével lehet jellemezni. Félelmetes az a fejlôdési ütem, amivel lépten, nyomon találkozhatunk. A látottak alapján elmondható, hogy már a jelenlegi készültségi fokával is a világvárosi jelzôt méltán viselô Pekingben fogják megrendezni az újkori olimpiai játékok egyik legemlékezetesebbjét. A jövô évi programokat talán egyedül szabad szemmel is jól látható és érezhetô beárnyékoló probléma a város légszennyezettsége, amelyen több millió Eurós befektetésekkel próbálnak segíteni (többek között ezt a célt szolgálja, hogy minden lakosnak egy fát kell ültetnie). Az elôzôektôl eltekintve mind a sportlétesítmények, mind az infrastruktúra, az üzletek, lakóházak, parkok, turista látványosságok stb. területén félelmetes léptékû építkezést tapasztaltunk. A nyári játékok kezdetére januártól új beruházásba már nem kezdenek, csak a már megkezdetteket fejezik be Peking egy igazi modern világváros képét fogja mutatni. A FIP konferencia fô témája Anekdotától az evidenciáig A betegek legmegfelelôbb gyógyszerhasználata a gyógyszerészek segítségével címet viselte. A konferencia megnyitójára a kínai parlamentben (Great People's Hall) példátlan biztonsági intézkedések közepette került sor. Az ünnepélyes megnyitó kiemelkedô magyar vonatkozású eseménye volt, hogy Dr. Vincze Zoltán professzor a gyógyszerészeti gyakorlat területén végzett munkásságának elismeréseként a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság ajánlását elfogadva FIP életmû díjat kapott. A megnyitót az üdvözléseket, köszöntôket és kitüntetéseket követôen egy fergeteges folklór program zárta. (Ezen a napon kínai és magyar zászlókkal volt fellobogózva a Tiananmen tér is a magyar miniszterelnöki látogatás tiszteletére.) A szakmai programok, a Pre-Satellite Workshop-oknak köszönhetôen már a megnyitót megelôzôen megkezdôdtek. A közvetlen lakossági gyógyszerellátás területéhez kötôdô továbbképzô programok egyrészt a biztonságos gyógyszerelés stratégiájával, másrészt egy fórum keretein belül a gyógyszerészi gyakorlat megújításával foglalkoztak. A konferencia programjainak sorában a különbözô speciális csoportok és szekciók sokoldalúan foglalkoztak a gyógyszerészeti tudományok és a gyakorlat aktualitásaival. A közforgalmú gyógyszerészetet érintô kérdések közül a teljesség igénye nélkül a következô témák kerültek górcsô alá: gyógyszerészi gondozás gyógyszeres terápia menedzsment egészségfejlesztés, a bizonyítékokon alapuló gyógyszerészet, gyógyszertári szolgáltatások bevezetése, elterjesztése, fejlesztése, stb; a családi gyógyszerészet, gyógyszerellátás és környezetvédelem, tradicionális kínai gyógyszerészet, a betegek biztonságos és hatékony gyógyszerelése, tájékoztatása, stb; a gyógyszerész szakma jövôjével kapcsolatos kérdések, stb. A konferenciát egy elsôsorban a kínai tradicionális és generikus gyógyszeripart, valamint a gyógyszerészeti kiadványokat és szakmai szervezeteket, stb. bemutató kiállítás színesítette. A meghitt, fesztelen személyes találkozások és beszélgetések színteréül szolgáló lehetôségek közül a szekció-vacsorák és a Kínai Nagy Falnál megrendezett búcsú party tette még emlékezetesebbé a konferenciát Dr. Samu Antal MOSZ alelnök Magángyógyszerészek Országos Szövetsége Alapítva Közlemény Prof. Dr. Vincze Zoltán Életmûdíjat kapott a Nemzetközi Gyógyszerész Szövetségtôl Peking szeptember 02. A FIP Praktizáló Gyógyszerész Bizottsága a Gyógyszerészi Praxis Életmûdíjat adományozta Vincze Zoltán egyetemi tanárnak. Ez az elismerés azoknak jár, akik kiemelkedô módon járultak hozzá a gyógyszerészi gyakorlat világméretû elôrehaladásához, fejlôdéséhez. Prof Dr. Vincze Zoltán 1966-ban szerzett diplomát a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Gyógyszerésztudományi Karán. Pályája során mindvégig szoros kapcsolatban maradt az egyetemi oktatással. A Gyógyszerügyi Szervezési Intézethez kötôdik pályafutása, melynek 1992-tôl professzora és igazgatója volt közötti idôszakban kari dékánként vezette a gyógyszerészoktatást. Kutató és oktató tevékenysége kiterjedt a gyógyszerügyi szervezés, a farmakoökonómia és a klinikai gyógyszerészet területére is. Ezekben a témákban számos publikációt és tankönyvet írt. Elhivatottan dolgozott a Magyar Gyógyszerészeti Társaságban, ahol ig fôtitkár, majd elnök, ezt követôen jelenleg is tiszteletbeli elnök tisztségeket töltött be között a FIP alelnökeként részt vállalt az EuroPharm Fórum megalakításában, amelynek elsô alelnöki funkcióját töltötte be idôszakban. A lengyel és a szlovák gyógyszerészeti társaságok nemzetközi munkásságának elismeréseként tiszteletbeli tagjuknak választották. Vincze professzor sokat tett a gyógyszerészi hivatás formálásáért, szoros munkakapcsolatot tartott fenn a gyógyszerellátásban dolgozó kollegákkal is. A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége ezt a tevékenységét ismerte el akkor, amikor 2003-ban neki ítélte a Gyógyszerészetért MOSZ Életmûdíjat. Vincze profeszszor ma is részt vesz a gyakorló gyógyszerészet napi problémáinak megoldásában. Életmûdíjasként rendszeres résztvevôje a Szövetség szakmai rendezvényeinek, a Gyógyszerészek Országos Kongresszusa nemzetközi és hazai fórumainak. A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége ôszintén gratulál Prof. Dr. Vincze Zoltánnak a legmagasabb szintû szakmai elismeréshez. További gyógyszerészi tevékenységéhez sikereket, magánéletéhez nyugalmat kívánunk. Dr. Mikola Bálint elnök Gyógyszertár VI. évf. 9. szám 3

4

5 Megalakult a Gyógyszerészi Gondozás Szakmai Bizottsága A címben jelzett bizottságot a Magyar Gyógyszerészi Kamara kezdeményezésére az MGYK, az MGYT és a MOSZ hozta létre. A bizottság létrehozását az indokolta, hogy mindhárom szervezet jelentôs erôfeszítéseket tesz a gyógyszerészi gondozás meghonosításáért, minél szélesebb körû szakmai, társadalmi és politikai elfogadtatásáért. Az MGYK a hypertonia-gondozást kezdte el, az MGYT az öngyógyítás-öngyógyszerelés, a MOSZ a diabetes-gondozás területén végez eredményes modellkísérleteket. A három szervezet, illetve a szervezetekben a gyógyszerészi gondozásért felelôs személyek közötti együttmûködés azonban eddig csupán korlátozott volt, miközben a programhonosítás olyan fázisába érkeztünk, amely összehangolt cselekvést igényel. Különös aktualitást ad az együttmûködésnek, hogy a gyógyszerészi kompetencia erôsítésének egyik meghatározó eleme lehet a gyógyszerészi gondozás, ennek azonban elôfeltétele az egységes módszertanra alapozott gyakorlat és a széleskörû alkalmazás. Az MGYK felkérésére mindhárom szervezet két-két tagot delegált a bizottságba. Az MGYK dr. Szabó Sándort és dr. Dobson Szabolcsot, az MGYT dr. Soós Gyöngyvért és Bánkuti Pétert, a MOSZ dr. Samu Antalt és dr. Hankó Balázst. A szervezetközi bizottság alakuló ülésére augusztus 23-án került sor, melyen részt vett Horváth Tamás MGYK elnök és Hankó Zoltán MGYK alelnök. A bizottság a Gyógyszerészi Gondozás Szakmai Bizottsága (GYGSZB) nevet vette fel. Döntés született arról, hogy a bizottság elnökét félévenként rotációs elv alapján választják (az elsô elnök dr. Samu Antal, ôt követi dr. Szabó Sándor, majd dr. Soós Gyöngyvér), a bizottság titkára dr. Hankó Balázs lett. Az MGYK az operatív teendôk elvégzéséhez Paczulák Edina személyében nyújt segítséget. Az alakuló ülésen a bizottságot létrehozó szervezetek elvárásainak figyelembe vételével döntés született a GYGSZB fô feladatairól, melyek közül a legfontosabbak az alábbiak: az elért gyógyszerészi gondozási eredmények (Gyógyszerészi Diabetes Prevenció Programja, Magas Vérnyomás Pilot Gyógyszerészi Gondozási vizsgálat, Öngyógyszerelés) közös értékelése, a programok eredményességének szakmai és költséghatékonysági elemzésekkel való alátámasztása, a gyógyszerészi gondozási szolgáltatások egységes módszertanának kidolgozása, a további gyógyszerészi gondozási programok harmonizációja és közös támogatása, a gyógyszerészi gondozás tömegesítésének elôkészítése, hogy minden gyógyszertár végezhessen gyógyszerészi gondozást, az engedélyezési (akkreditálási) és ellenôrzési gyakorlatra, valamint a részletes jogi szabályozásra vonatkozó részletek kimunkálása és a kodifikáció kezdeményezéséhez szükséges szakmai háttér biztosítása, az összehangolt és költségtakarékos továbbképzések biztosítása, a gyógyszerészi gondozás orvosszakmai, társadalmi és politikai elfogadottságának a növelése, a gyógyszerészi gondozás finanszírozásának rendezéséhez szükséges szakmai háttér biztosítása. Az elkövetkezendô félév meghatározó jelentôséggel bír a gyógyszerészi szakma jövôjét illetôen, ezért a Bizottságnak operatívan kell dolgoznia, hogy a meglévô eredmények értékelése és a módszertan tisztázása alapján kimunkálható legyen a jogi szabályozás. Alakuló ülésén a Bizottság döntött arról is, hogy a Magyar Hipertónia Társaságtól érkezett felkérés alapján az elsô közösen szervezendô program a metabolikus szindróma-kardiovaszkuláris prevenció területén indul el. Dr. Hankó Balázs Állás, lakással Gyógyszerész munkatársat (házaspárt is) keres a lajosmizsei székhelyû, 1991-ben alapított Familia Patika, azonnali belépéssel. A munkakör ellátásához új, 2 szoba összkomfortos (54 nm) lakást biztosítunk a gyógyszertár épületében. ( vagy ) Dr. Mikola Bálint Gyógyszertár VI. évf. 9. szám 5

6 Okozhat-e az állam kárt hatósági árszabályozással? A Törvény 55. (3) bekezdésében elôírja, hogy a gyógyszertár a közfinanszírozásban részesülô gyógyszerek kiszolgáltatása során legfeljebb az egészségbiztosítási szerv által a támogatás alapjául elfogadott ár és a támogatási összeg különbözeteként meghatározott térítési díj összegét számíthatja fel a gyógyszer kiadása során. Az árak megállapításáról szóló évi LXXXVII. törvény 7. (1) bekezdésének rendelkezése alapján a B) mellékletében megjelölt humán célú, a járóbeteg-ellátás keretében társadalombiztosítási támogatással forgalmazható gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök kereskedelmi árrésére vonatkozóan az egészségbiztosításért felelôs miniszter megállapítja a legmagasabb árat, mint hatósági árat. Piacnyitás a patikapiacon 2007-tôl címszóval jelezték azokat a változtatásokat, amelyek döntôen a Gazdasági Versenyhivatal által évben javasolt szabályozási modellre épülnek és azon a meggyôzôdésen alapulnak, hogy az egészségügy is egy a szolgáltatási piacok közül, melynek megvannak ugyan a sajátosságai, de a piaci törvények itt is érvényesülnek. A de gustibus non est disputandum analógiájaként elmondhatjuk más meggyôzôdését tiszteletben tartva hogy a társadalmi létben többnyire nincsenek egyedül üdvözítô megoldások. Utalhatunk itt a 677/B/1995. AB határozat megállapításaira, melyek szerint a gyógyszerészeti tevékenység területén a vállalkozáshoz való jog és a versenyszabadság korlátozásának megvan a megfelelô súlyú alkotmányos indoka: az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás mûködéséhez kapcsolódóan a gyógyszerforgalom biztonságának, a gyógyszerellátás szakmai színvonalának, stabilitásának állami garantálása. A lehetô legmagasabb szintû testi és lelki egészséghez való alkotmányos jog és a versenyszabadság államcél ütközése esetén felelôsség meghatározni azt, hogy az adott esetben melyik érvényesüljön elsôdlegesen, illetve milyen mértékben érvényesüljön az egyik vagy a másik a köz- és magánérdekek szövevényében. Ha azonban a évi XCVIII. törvény (a továbbiakban: Törvény) jelenleg hatályos szabályozása a piac prioritásán alapul, úgy a hatósági árszabályozás megvalósulása anomáliát jelent a piacgazdaság mûködésében. A társadalombiztosítási támogatással rendelhetô gyógyszerek kereskedelmi árrésérôl szóló 5/2007. (I. 24.) EüM rendelet 1. (1) és 2. (2) bekezdése a nagykereskedelmi eladási ár függvényében határozza meg a közforgalmú gyógyszertárban, fiókgyógyszertárban, intézeti gyógyszertárban, valamint kézigyógyszertár keretében érvényesíthetô, és a forgalomba hozatali engedéllyel rendelkezô gyógyszerek esetében degresszív jellegû, legmagasabb gyógyszer kiskereskedelmi árrést. A törzskönyvezett gyógyszerek és a különleges táplálkozási igényt kielégítô tápszerek társadalombiztosítási támogatásba való befogadásának szempontjairól és a befogadás vagy a támogatás megváltoztatásáról szóló 53/2006. (XII. 28.) EüM rendelettel módosított 32/2004. (IV. 26.) ESzCsM rendelet IV. részébe és 5. számú mellékletébe foglalt támogatási szabályok alkalmazása következtében a gyógyszertárak gyógyszerkészleteiket a évben az OEP honlapján havonta közzétételre kerülô, az elôzôleg közölteknél alacsonyabb új bruttó fogyasztói árak figyelembevételével kötelesek értékesíteni. Ennek eredménye egy folyamatos, készletleértékelésbôl adódó veszteség, amelyet nem a piac szabályozó szerepe, hanem az állam intézkedései, beavatkozása okoznak a gazdasági társaság vagy egyéni vállalkozás formájában mûködô gyógyszer kiskereskedelmi egységek gazdálkodásában. Emiatt felmerül az állam kártalanítási felelôsségének megállapítására és kártalanítási igény érvényesítésére irányuló eljárás szükségessége, mert az esetenként még a korábbi beszerzési áraknál is alacsonyabb áron történô értékesítés állami kényszere és a csökkenô árrés-tömeg együttes hatása a mûködési költségek fedezetének elvonását jelenti. Dr. Hardicsay Sándor 6 Gyógyszertár VI. évf. 9. szám

7 Az alábbiakban közöljük a MOSZ Egészségügyi Minisztérium részére küldött levelét A MOSZ június 6.-i Országos Választmányi ülését követôen áttekintette és elemezte a hazai gyógyszerellátás helyzetét. Megállapította, hogy a év decemberben, az egészségügyi- és a gyógyszerellátás átalakítását meghatározó, valamint a gyógyszergazdaságossági kérdéseket tárgyaló törvények alapvetô változásokat generáltak a közvetlen lakossági gyógyszerellátás területén. Korábbi véleményünkkel összhangban az egyes gyógyszerek gyógyszertáron kívüli forgalmazására tett intézkedések továbbra sem indokoltak és nem is váltották be a hozzáfûzött reményeket. Nem oldódott meg a sürgôsségi gyógyszerellátás helyzetének évek óta halogatott rendezése, és -felmérések tanúsítják- nem fokozódott a lakosság általános elégedettségi szintje sem. A gyógyszerellátás liberalizációja, a gyógyszertárak létesítési korlátjainak feloldása úgyszintén nem hozta meg a kormányzat által elvárt sikert. Kilenc hónap távlatában minimális a létesítési kezdeményezés. Ahol eddig forgalmi csomópontban új gyógyszertárat létesítettek, azoknak mûködési tapasztalatai sem szakmai sem gazdasági eredményeket nem igazolnak. Professzionális pénzügyi/gazdasági szakértôkkel való számítások tanúsítják, hogy a gyógyszertár-létesítés, mint befektetôi tevékenység, a pénzügyi szektorban elvárt öt év helyett több mint tízéves megtérülési mutatóval kalkulálható. Kivéve természetesen akkor, ha a létesítésekkel azonos, vagy magasabb számú, azonos populációt ellátó szolgáltató felszámolásával jár együtt. Reméljük viszont, hogy nem ez tükrözi a kormányzati szándékot. Jóllehet a továbbiakban közel kétszáz új közforgalmú gyógyszertár megnyitása várható, egyes sporadikus kivételektôl eltekintve nem igazolható sem az ellátás bôvítésére, sem a hozzáférhetôség javítására ígért kezdeményezôi szándék. A gyógyszertárak számának bôvítése az adminisztrációs tehernövekedéssel párosulva olyan szaklétszám ellátási hiátusokat generált, ami egyértelmûen ellátást veszélyeztetô pozíciót teremtett. Forrásoldali hiányok miatt a gyógyszertárakat mûködtetô kis- és mikro- vállalkozások munkaerô-piaci súlya nem vethetô össze a más, gyógyszerészeket foglalkoztató konglomerátumokkal, multinacionális cégekkel. A gyógyszer-gazdaságossági törvény peremén született intézkedések hatására a gyógyszertárak forgalomcsökkenése több mint 35%-os visszaesést mutat, ami közel 15%-os árréstömeg veszteséget eredményezve jelenleg a évi szintet közelíti meg. A 2007/2003 évre számított vállalkozói terhelésnövekedés ezzel szemben meghaladja az 50%-ot. Mindezekkel is összefüggésben az elmúlt hónapokban közel ötven gyógyszertár vált olyan mértékben veszteségessé, hogy szállítói tartozás fejében tulajdonosváltási kezdeményezések vannak folyamatban. Ezt a tendenciát a folyamatos ár- és támogatásváltozások és az ezzel kapcsolatos hektikus finanszírozási problémák jelentôsen felerôsítik. A két pozíció eredôjét tekintve megállapítható, hogy a gyógyszerellátás jelenleg lényegesen kedvezôtlenebb helyzetben van, mint a struktúra átalakítás és a gyógyszer-gazdaságossági intézkedések elôtti idôszakban. Jóllehet a gyógyszer-támogatási büdzsé szufficites, ezt azonban a mintegy 10 milliárdos gyógyszertári árrés-tömeg csökkenés, a 20 milliárdos lakossági teheremelkedés és a 40 milliárdos gyártói befizetések hatására (Dr. Reform Fórum Molnár L.) sikerült átmenetileg elérni. Összességében az eredmény instabil, és messze nem áll arányban a kedvezôtlen következményekkel. Mint ismeretes a gyógyszerellátás, mint szakfeladat az elmúlt évek során közös kormányzati, politikai, társadalmi és orvosszakmai egyetértésben kidolgozott fejlesztési koncepció szerint túlmutat a gyógyszer-kiszolgáltatási feladatkörön. A gyógyszerészbeteg találkozások száma és az európai gyakorlatban sokfelé ismert, erre épített gyógyszeres terápia menedzsment, a szûrési gondozási tevékenység szaklétszám és gazdaságigényes feladat. Eredményessége egészségnyereségben és költségvetési megtakarításban is mérhetô. Már nem arról van szó csupán, hogy az ezirányú korszerû és folyamatban lévô szakmai fejlesztések esetleg lefékezôdnek, hanem meglátásunk szerint a közvetlen gyógyszerellátás biztonsága is csorbát szenvedhet. Mindezekre figyelemmel a MOSZ feltárja azokat a gyógyszerellátással összefüggésbe hozható, gazdasági eredményt termelô tevékenységeket és lehetôségeket, amelyek a gyógyszertári vállalkozások forrásoldalát erôsíteni képesek. Ezzel összefüggésben kezdeményezzük az 1993-ban bevezetett és azóta érdemi valorizálás nélkül alkalmazott degresszív árrés rendelet módosítását. Hivatkozott rendelet alkalmazását annak a büdzsé megtakarítása irányában várható hatásait bevezetésekor is vitattuk (ld. Gyógyszertár 2007/07-08.). Az eltelt idôszakban viszont olyan mértékû változások következtek be a gyógyszerek árképzése és a forgalom összetétel arányaiban, amelyek a korábbi árrés-képzési elvek jelenlegi alkalmazhatóságát ellehetetlenítik. A gyakori árváltozások, a termelôi ártól való kétszeres eltérítés, a generikus program tapasztalatai és a hatóanyag fixesítés jelenlegi gyakorlata számos esetben gazdaságilag is irracionális döntéseket eredményez mind a gyógyszerek rendelésében, mind felhasználásuk terén. A évi gyógyszercsoportonként és forgalmi sávonként teljesített gyógyszerforgalmat alapul véve, a évi forgalom összetétel-változást elemezve és a trendek alapján prognosztizálva, javasoljuk a lineáris árrés visszaállítását és annak limitje forgalomarányos min. 27%-ban való megállapítását. Ezzel összefüggésben hivatkozunk a gazdasági évet értékelô ÁSZ jelentésben foglalt általános hazai kiskereskedelmi minimális 30-35% -os realizált árrésre, amelyet a KSH adatszolgáltatása is megerôsít. Nem hisszük, hogy bizonyításra szorul a gyógyszerellátás szellemi és tárgyi eszközigényességének fölénye a kiskereskedelem egyéb szektorainak viszonylatában. Kérjük javaslatunk szíves fogadását és lehetôséget a közös megoldásra. Bízunk abban, hogy az egészségügyi kormányzat számára is fontos az alapellátás markáns részét képezô gyógyszerellátás kondícióinak megôrzése, a hazai vállalkozások fennmaradása. Tisztelettel: Dr. Mikola Bálint elnök Gyógyszertár VI. évf. 9. szám 7

8 Gondolatok a Gyógyszertárak Gazdasági helyzetérôl év a változások évét jelenti a gyógyszertárak számára. Megindult a liberalizáció folyamata a gyógyszertár alapításban, a gyógyszerek patikán kívüli forgalmazásában, az Internetes gyógyszerrendelésben. Megindult a beszerzôi árak kéthetenkénti változása, a generikus program, a gyógyszerek támogatásának változása, a támogatás fixesítése a referencia készítményhez. Megindult az orvosi munkahelyek átszervezése, a munkaviszonyban lévô orvosok számának csökkenése. Folyamatos a gyógyszer-rendelési programok kihelyezése az orvosi praxisokba. A felsorolt változások jelentôsen megváltoztatták a gyógyszertárak gazdasági mûködését. Különösképpen a kisvállalkozások jövedelmezôségét, miközben a teljes gyógyszertári ellátórendszer új, egyre szûkülô eredménytermelô kihívásokkal néz szembe. Talán még kevesen tekintették át a év elsô nyolc hónapjának gazdasági adatait, hacsak nem kerültek máris szorult anyagi helyzetbe (pl. egy közvetlenül mellettük nyíló és a betegáramlást átalakító új gyógyszertár miatt). Nincsenek közgazdasági ismereteim, csupán a gyakorló gyógyszerész szemével szeretném az elsô nyolc hónap adatai alapján keletkezett tapasztalataimat megosztani önökkel, valamint felhívni a figyelmet arra, hogy minden tulajdonos ezt a saját érdekében mielôbb tegye meg január kiemelkedôen magas forgalommal indult, amely a beharangozott árváltozásoknak volt köszönhetô, felesleges TB támogatás kiáramlását indukálva. Februárban a forgalom visszaállt a megszokott szintre, de a bejelentett újabb változások, valamint a háromhavi szükségletnek megfelelô gyógyszer felírás lehetôsége miatt a vénybeváltások száma májusban ismét emelkedett. Ezzel összefüggésben a TB elszámolások és a számlafizetések korábbi rendje teljesen felborult. Akkor jelentkeztek a legnagyobb szállítói kiadásaink, amikor legalacsonyabb volt a forgalomból származó árbevétel. Ha a számítógépeink forgalmi adatait áttekintjük, láthatjuk az alábbiakat. Az átlagos vényszámot (1-8 hónap átlaga) meghaladóan kb. 20%-al volt magasabb a januári vény forgalom, ami májusban érte el az átlagot, és azután minden hónapban jelentôsen csökkent. Augusztusban 19,5%- al alacsonyabb volt a beváltott vények száma az átlaghoz képest, tehát majdnem 40% volt alacsonyabb, mint Januárban. A készpénzes forgalom alig változott, mivel kevesebb vényt váltottak ki, kevesebb térítési díjat is fizettek ki. A recept nélküli forgalomból pedig olyan jelentôs árbevételt hozó gyógyszerek kerültek ki, mint az Algopyrin. Ugyanekkor számos gyógyszer került a patikán kívüli forgalomba, a gyógytermék forgalom is egyre jelentôsebb más szektorokban, pl. a bevásárló központokban. Mindezeknek egyenes következménye, hogy a keletkezett árrés-tömeg hónapról hónapra jelentôsen csökken. Ez a kedvezôtlen jelenség halmozottan érvényesül azokban a patikákban, ahol a magasabb árszínvonalú (5000,- Ft feletti) gyógyszerek forgalma számottevô. Ennél magasabb árú gyógyszer forgalmazása esetében pedig a 830,-Ft árrés még a banki átutalási költségekre sem elegendô, nemhogy a gyógyszertár mûködési költségeit fedezné. A rezsiköltségek folyamatosan és drasztikusan emelkednek. Növekszik az energia költség, a felhasznált segédanyagok beszerzési árai, a számítógépes nyilvántartás költségei, a tatarozási és karbantartási költségek, a bank költségek, és nem utolsó sorban a munkaerô ára és annak járulékai, vagyis minden élô munka díjazása. Növekszik a gyógyszerészek, asszisztensek bére, mert ha nem akkor elszívják az új gyógyszertárak. Nô a számítógépes szakemberek költsége, ha egyáltalán megfelelôt és idejében mozdíthatót lehet kapni. A látszólagos bruttó forgalomnövekedéssel nô az adózás mértéke, mind a helyi iparûzési, mind a forgalmi adó. És ekkor még nem említettem a törvényi változások miatti adónövekedést. Folyamatos gondokat okoz a kéthetenkénti, elôre pontosan nem tudható beszerzôi árváltozás, amelyet legtöbbször támogatásváltozás is követ. Kéthetente a patikát akár több százezer forint vesztesség érheti, a készletérték vesztés miatt. Ha azonban nem elegendô a gyógyszer és nem megfelelô a választék a beteg elmegy, a forgalom és presztízsveszteségen túl még a beteg elégedetlenségével is szembe kell nézni. Az ilyen forgalmi vesztességek megint csak az árrés-tömeget csökkentik, ezért a rezsiköltségek kigazdálkodása egyre nehezebb. Gondos, odafigyelô gazdálkodás mellett is ebben az évben jelentôs vesztességeink keletkeztek. Feltétlenül szükséges lenne az ütemezett, legfeljebb negyedévenként, aktualitás elôtt 4 héttel bejelentett árváltozás. Szakmai és gazdasági biztonságot jelentene a gyógyszerpiac minden szereplôjének. Ez egyben lehetôséget teremtene a számítógépes programok idôben történô változtatásához is, segítve ezzel a gyógyszertárak és a biztosító pontos munkáját, jó kapcsolatát. Vessünk egy pillantást, hogyan hatott ránk a generikus program és a támogatás fixesítése. A generikus program elindításával egyetértek és támogatom, hiszen ez az ország gazdasági érdeke. Az elindításhoz azonban felkészülés kell. Készletek a generikus gyógyszerkészítménybôl a nagykereskedônél, és a patikákban. Szakmai felkészítés az orvosoknak és gyógyszerészeknek Számítógépes program, amely kipróbált és ellenôrzött az orvosi rendelôben és a patikában. Közérthetô betegtájékoztatás a szakmai és a napi médiában. Fixesítés következetes végrehajtása egységesen, minden hatástani csoportban. Ezeknek a szempontoknak a megvalósítása vezetett volna az igazi megtakarításhoz, hi- 8 Gyógyszertár VI. évf. 9. szám

9 ányuk az elmúlt idôszakban azonban csak frusztrált minden szereplôt. Elsôsorban a beteget. Miért ír fel az orvos mást, most még ez sincs a patikában? Miért kap megint egy másikat, és még mindezt ilyen drágán? Hiába mondjuk, ez olcsóbb, neki a megszokott kell ugyanolyan áron. Bizalmi indexünk megkopott, az orvosé a gyógyszerészé és talán még másoké is. Nô az ingerültség a betegek részérôl irányunkban és ezt nagyon rosszul éljük meg. Pedig most nagy szükségük van ránk, jó tanácsra, jó gyógyszerre, jó szóra és tájékoztatásra. Még a helyünkön vagyunk, ezt ne felejtsük. Néhány gondolat a Patikán kívüli gyógyszerárusításról. Meglátásom szerint egyelôre nem váltotta be a hozzá fûzött reményeket. A betegeink ragaszkodnak hozzánk, ezért fontos a szakmai felkészültség, bizalmi index a patikáink külsô megjelenése, a munkatársaink tiszta fehér köpenye és a bizalomkészség, amelyet sugározni tudunk, mindez együtt a patika megnyugtató légköre. Ôrizzük ezeket. Ne engedjük, hogy pl. a számítógépes programok bosszantó hibái miatt izgatott légkör alakuljon ki, hogy a létszámgondok miatt ne alaposan foglalkozzunk a felénk irányuló kérdésekkel. Ezek után felteszem a kérdést, hogy azok, akik most nyitnak patikát, mire számítanak? Hazánk lakossága ugyanannyi marad, a szükséges alkalmazott gyógyszermennyiség jelentôsen nem változik. Ugyanaz a forgalom több részre fog oszlani. Ha a gazdasági feltételrendszer jelentôsen nem változik, mibôl fog megtérülni az a jelentôs beruházás, amely egy új gyógyszertár létesítéséhez szükséges. Miért gondolja a Posta, hogy gazdasági eredményhez juthat ebbôl a piacból, ha drága beruházásba kezd ezen a piacon, és még szakembert is képez? Talán arra gondolnak, hogy hamarosan elérhetjük az Európa Uniós átlag árszínvonalat és természetesen ezzel együtt az árrést? Addig azonban fogjuk szorosra a gazdálkodás gyeplôjét. Takarékosan körültekintôen gazdálkodjunk. Figyeljük az árváltozásokat, a készletfinanszírozást, az elfekvô készletek felszámolását. A szabadáras termékek újra árazását minden beérkezéskor. Figyeljük mennyi adókötelezettség vár még ránk. Reménykedjünk, hogy életben marad szeretett Patikánk és szakmánk. Potocsny Mária gyógyszerész Szervezeti Élet Konzultáció Szolnokon A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége Szolnok megyei szervezete augusztus 23-án beszélgetésre hívta a megyében dolgozó gyógyszerészeket. A kezdeményezô Dr. Dobos Józsefné megyei elnök bevezetôjében elmondta, hogy a gyógyszerellátásban jelenleg kialakult kedvezôtlen helyzet, s a kollegák kérdései indították ôt arra, hogy közösen áttekintsék a változásokat, s megfogalmazzák a túlélés illetôleg kilábalás irányában való elmozdulás lehetôségeit. Vitaindítójában Dr. Mikola Bálint a MOSZ elnöke három témakört exponált. Ismertette a közelmúlt gyógyszertár létesítéseinek tapasztalatait, a gyógyszertármûködtetés forráshiányos környezetét, az aggasztó gazdasági helyzetet, ami egyre távolibbá teszi a szakmai fejlesztések realitását. Kitért a 15/97.sz., a gyógyszertárak mûködését meghatározó jogszabály utódrendeletével kapcsolatos kérdésekre, a szaklétszám helyzetre és a gyógyszertári adminisztráció hihetetlen mértékû növekedésébôl adódó terhelés-növekedésre. A piaci biztosítók várható megjelenésével összefüggésben ismertette a területi és a kockázatvállalási elv szerinti koncepciót, a tervezett %-os vállalkozói/ befektetôi és állami tulajdonosi arányból következô lehetôségeket. Felhívta a figyelmet az ellátási limitek fontosságára, egyes üzleti és szakmai, szociális szempontokra. Annak a határozott véleményének adott hangot, hogy a gyógyszerellátás számára a 6-8 biztosítós modell csak úgy képzelhetô el, ha minden biztosító mindegyik gyógyszertárral szerzôdik szakfeladat ellátásra. A képzés szakképzés, rezidens oktatás és a praxis doktori minôsítés jelenlegi aggasztó helyzete a szakmai színvonalat, ezen keresztül a gyógyszerészi célkitûzések megvalósítását veszélyeztetik. Keresik a lehetôséget a forrásteremtésre, ami segítene az egyetemek európai színvonalú szürkeállományának megmentésében, a gyógyszertárak szaklétszám ellátásában, s a szakértelem, illetékesség és jogosultság egyértelmû rögzítésében is. Horváth József regionális tiszti fôgyógyszerész expozéjában a közelmúlt gyógyszertár létesítésekkel kapcsolatos tapasztalatairól szólt. Alátámasztotta a szaklétszám hiány negatív konzekvenciáit és vázolta a több biztosítós gyógyszerellátás veszélyforrásait is. Kerekes Csaba a HoKe Bt. igazgatója, a gyógyszertárak gazdasági tevékenységének változásait ismertette. Bemutatta a Hungaropharma Parter Patikai program egyes elemeit és annak a szilárd meggyôzôdésének adott hangot, hogy a jelenlegi kedvezôtlen helyzetbôl való kilábalás egyetlen lehetôsége a gyógyszertárak gazdasági összefogása. Zárt, szoros sorokat és egységes arculatot kell kiépíteni, ami megkerülhetetlen erôvel párosulva nem hagyható figyelmen kívül a döntéshozatal számára sem. A vitaindítókat kötetlen, alkotó légkörû beszélgetés követte, ahol a résztvevô több, mint húsz tulajdonos gyógyszerész napi gondjait ismertetve számos elvi és operatív kérdést boncolgatva nehéz, de nem reménytelen állapotot rögzített zárszavában a házigazda, Dr. Dobosné Erika. MOSZinfo Gyógyszertár VI. évf. 9. szám 9

10 Biztosítás biztonság (?) Mi 53-asok értjük egymást ugye emlékszünk erre e reklámra, ugyanabból az idôbôl, amikor a Cipôt a cipôboltból járta. Mi talán értjük egymást. De vajon értjük-e egymást a társadalom tagjai, amikor politikusok, szakemberek és/vagy laikusok az egészségügy, azon belül kiemelten az egészségbiztosítás reformjáról beszélnek. Pontos és mindenki számára azonos tartalmat hordozó definíció nélkül nem alakulhat ki érdemleges vita, amelyben a szemben álló felek konszenzust lennének képesek kialakítani. Társadalombiztosítás egészségbiztosítás Nem született megnyugtató, egységesen elfogadott definíció még egy olyan, mindenki által használt fogalomra sem, mint a társadalombiztosítás. Pragmatikusan rendelkezünk egyfajta elképzeléssel a fogalom tartalmáról, amely általában az általunk ismert rendszer leképezése, nem pedig egy ideáltípus, amelynek vannak különbözô gyakorlati manifesztációi. A fogalom többrétegû, magában foglalja a társadalom gondoskodó szerepét az egyénnel szemben, az elérendô célokat, a biztonsági célokhoz rendelt központosított javak újraelosztását és az ehhez tartozó intézményrendszert. Induljunk az alapvetéstôl. Az emberi életpályán gyakran vannak olyan életszakaszok és élethelyzetek, amelyben az egyén nem képes gondoskodni saját létfenntartásáról. Megélhetési, reprodukciós zavar keletkezik, és ebben a helyzetben elô kell teremteni a létfenntartáshoz szükséges javakat. Ennek technikái lehetnek: Egyéni tartalékképzés. Mikroközösségek szociális tevékenysége: család, munkavégzô közösség, lakóhely, önkéntes biztosítás. Magyarországon ez utóbbinak a csírái már 1224-ben megjelentek Selmecbányán önsegélyezés formájában, bár általában a Thurzóféle, alapszabályon nyugvó bányatársládák évi megjelenése ismertebb ban már törvény rögzíti a királyi bányákban a kötelezô belépést, 1891-ben pedig az állam kötelezôvé teszi az ipari munkások betegbiztosítását. Az állam szerepvállalása A XIX. század végén a nagyipar kialakulásával nélkülözhetetlenné vált a reprodukciós zavarok elhárításának hatékony módszere, egy széles alapot nyújtó védelmi rendszer, másrészt a gazdasági fejlôdés biztosította a forrásteremtés lehetôségét. Már ebben az idôszakban az állam törvény útján kötelezô befizetéseket írt elô a munkavállaló és a munkáltató számára, részben hozzájárult a kiadásokhoz, önálló intézményeket hozott létre szociális ellátások céljából, egyes feladatokat meglévô intézményekhez telepített. Biztosítás vagy segélyezés A szociális gondoskodás a megélhetési zavarok különbözô helyzeteibôl adódóan igen sokféle. Megoldást kell teremtenie a bármely okból keresôképtelenek ellátására, legyen ez betegség, munkanélküliség, öregség, rokkantság, tanulás, gyermeknevelés stb. Megállapítható, hogy a különféle fejlettségi szinttel rendelkezô, eltérô hagyományokkal rendelkezô, más társadalmi-gazdasági berendezkedésû országok egymástól különbözô megoldásokat kerestek a társadalmi gondoskodásra. A különbözô tipizálások és megnevezések ellenére két markáns megoldás körvonalazható: biztosítási típusú, ellátási (segélyezési) típusú. A biztosítási típus jellemzôi A munkát végzô, jövedelemmel rendelkezô egyénektôl elvonja a jövedelem egy részét. Az ebbôl képzôdô alapokból ellátást nyújt az ugyanebbe a körbe tartozó személyeknek, ha megélhetési zavar támad. A biztosítotti kör meghatározott. Az állam kötelezôvé teszi a biztosítási rendszerbe való belépést. Elôre meghatározzák a biztosítási eseményeket, amelyek bekövetkezésekor ellátás jár. Az ellátás a biztosítottnak alanyi jogon jár. A biztosítás díja olyan mértékû, hogy a folyó kiadásokat fedezze. Járulék formájában történô beszedés, a befizetônek szolgáltatás jár. Az ellátási (segélyezési) típus jellemzôi Alapgondolata, hogy nem csak a munkából élôk léte válhat fenyegetetté, és a szociális ellátó rendszernek a megélhetéshez szükséges ellátásról számukra is gondoskodni kell. A védett személyek köre nem behatárolt, kiterjedhet a teljes népességre. Szubszidiaritás érvényesül (csak az egyéb gondoskodási források kimerülését követôen jár a gondoskodás). Individuális elbírálás, nem alanyi jogon. Adóból történô finanszírozás, azaz nincs összefüggés a befizetés és a szolgáltatás igénybevétele között. Még csak az alapmodellek körvonalazásánál járunk, de már látható, hogy mindkét modellben a konkrét ellátások elemei feszegetik a kereteket. A legjellemzôbb, hogy a biztosítotti körben a biztosított személy családtagjai eltartotti függôségben állhatnak a biztosítottal, így a biztosítottat fenyegetô megélhetési válság veszélybe sodorja az általa eltartottak létbiztonságát is. Jellemzô az a megoldás, hogy a biztosítást kiterjesztik az eltartottakra. A méltányosság és igazságosság igénye miatt egyes ellátásoktól elvárhatók, hogy minden állampolgár számára, és ne csak a biztosítottaknak legyenek hozzáférhetôek (pl. életmentés, szülés stb.) Az egészségügyben alkalmazott modellek jellemzôi * Bismarck-féle szolidaritási elvû **A magyar társadalombiztosítási Beveridge-féle állami egészségügy társadalombiztosítás rendszer jellemzôi Forrás Járulék Adó Járulék+ adó Hozzáférés Kvázi-teljeskörû Állampolgári jogon Gyakorlatilag teljeskörû Piac Többszereplôs, szabályozott Nem számottevô Hiányzó szabályozás Ellátók Magán- és közalkalmazott Közalkalmazott Köztulajdon és magánpraxis keveredése Tulajdon Köz- vagy magántulajdon Általában köztulajdon A többcsatornás finanszírozással Magánbiztosítók szerepe Minimális szerep Marginális Minimális szerep Példa Ausztria, Hollandia, Németország, UK, Dánia, Olaszország, Finnország, Bismarck és Beveridge között? Belgium, Franciaország Norvégia, Svédország, Írország, Új-Zéland Orosz Éva: Félúton vagy tévúton? forrás: * Dr. Boncz Imre ea. BCE Bp ** Dr. Székely Tamás OEP Bp Gyógyszertár VI. évf. 9. szám

11 A két különbözô koncepciót két közismert névvel fémjelzik. Bismarck és Beveridge koncepciója a mai napig meghatározó az egyes országok társadalombiztosítási modelljének alakításában. Szürke minden elmélet, de az élet fája zöld. Nem véletlen, hogy tiszta formában egyik alapmodell sem létezik egyetlen ország szociális ellátó rendszerében sem, hiszen minden állam kísérletet tesz az általa választott alapelvek szerint mûködô rendszer saját elveibôl adódó korlátainak és gyengeségeinek áthidalására a másik rendszerbôl vett elemek erôsségeinek és lehetôségeinek kihasználásával. Bár alapvonásukat tekintve kategorizálhatók egyes országok ellátórendszerei, többségükben azonban vegyesen tartalmazzák mindkét modell elemeit. Érdekes, ám a reformtervek során nem is feszegetett kérdés, hogy a biztosítási rendszerben a járulékok és az igénybevehetô szolgáltatások között milyen legyen az összefüggés. Ez két területen igen érzékeny kérdéseket érint: Hogyan függ össze a befizetett járulék és az igénybevehetô szolgáltatás? A nyugdíj vonatkozásában egyértelmû az összefüggés a levont és befizetett járulék, valamint az ellátásként kapott nyugdíj között. Az egészségbiztosításban azonban a befizetés jövedelemarányos, az ellátásra való jogosultság ezzel szemben egalizált. Éppen a liberális modell alapjául szolgáló holland modellben kísérlik meg az egyenlô szolgáltatásért egyenlô díj fizetését, ami a jövedelmek polarizációja miatt már a kezdetektôl állami beavatkozást, bizonyos jövedelemszint alatt járulék-kiegészítést igényel. A kockázatközösségen belül az eltérô egyéni kockázatoknak van-e szerepe? A kötelezô egészségbiztosítás rendszere nem premizálja a kockázatkerülô magatartást, és nem szankcionálja a magas kockázattal járó életmódot, egyes különös, a rendszer mûködését jelentéktelen mértékben befolyásoló eseteket kivéve (pl. extrém sport). Sôt, az ennél sokkal nagyobb kockázattal járó magatartásformák (alkoholfogyasztás, dohányzás) következményeit, az ebbôl eredô betegségek gyógyítását, rehabilitációját, keresetkiesését a közös kockázati alapból fedezik. Ezekben az esetekben nehezen értelmezhetô a szolidaritási elv A társadalmi fejlôdés és a gazdasági növekedés velejárója, hogy a szükségleti hierarchiában a magasabb rendû szükségletek kielégítése iránti igény nô, így a biztonsági szükségletek kielégítésének foka egyre inkább a társadalmi elégedettség-elégedetlenség forrása. Nem véletlen, hogy az egészségügyi kiadásoknak a gazdasági növekedésnél nagyobb ütemû növekedése különösen a recessziós idôszakokban vált ki nagy polémiákat és indukál reformtörekvéseket, melyek alapja a meglévô rendszer mûködésének hiányosságai és az orvosi lehetôségek bôvülése miatt a szükségleteknek a lehetôségeket meghaladó mértéke gazdasági, politikai rendszertôl és országtól függetlenül. Amikor az alkalmazott modell mûködése önnön korlátaiba ütközik, mindig megjelenik a változtatási szándék. Ezek irányában egyfajta ciklikusság figyelhetô meg, a biztosítási elemekre épülô rendszerek kudarca esetében az erôteljesebb állami szerepvállalást tekintik megoldásnak, az állami ellátásra épülô rendszerek problémáinak megoldását pedig a biztosítási elemek erôsítésétôl várják. Mihályi Péter öszvérnek nevezi a magyar társadalombiztosítás rendszerét. Élek a populizmus mára már közkinccsé vált módszerével: bizonyos feladatokat egy öszvér jobban el tud látni, mint egy ló vagy egy szamár. Ragozva a gondolatot: van jó és rossz ló, és ugyanakkor van jó szamár és rossz szamár. Nem a modell-típusban kell keresni a megoldást, hanem a mi sajátos társadalmi-gazdasági körülményeinkhez, tradícióinkhoz és a társadalom által konszenzussal megfogalmazott célokhoz illeszkedô megoldást kell találni. Nyomós érvek szólnak a valódi biztosítási szisztéma mellett, hiszen az egyének a kockázatközösség kasszájához való hozzájárulásokkal jogot szereznek a juttatásokra. Ez egy kétoldalú ügylet, nem pedig a jogokat adományozó állam egyoldalú jövedelemtranszferje. Szociológiai, pszichológiai vizsgálatok szerint arra vagyunk kondicionálva, hogy magasabbra értékeljük a kommutatív (kölcsönösségen alapuló) rendszereket, mint a szétosztáson alapuló disztributív rendszereket. Mindez azonban még nem támasztja alá több biztosító szükségességét. Az egy biztosító hatékonysági veszteségei cseh felmérés szerint az egészségügyi kiadások mintegy 10%-át teszik ki, ez a mérték nagyjából megegyezik a több-biztosítós rendszer többletköltségeinek nagyságrendjével. A több-biztosítós rendszer nem titkolt egyik célja, hogy az állammal valójában a mindenkori hatalmon lévô kormányzattal szembeni, a rendszer immanens tulajdonságából fakadó lakossági elégedetlenséget továbbhárítsa. A biztosítási csomag, a vizitdíj (co-payment) és a várólisták rendszere fékezi a kereslet határtalan növekedését, de a kedvezôtlen politikai hatása nem az államra hull közvetlenül vissza. (idézet A biztosítási piac megnyitása címû szakmai vitaanyagból, január). Ez a cél már önmagában is aggályos, hiszen az elégedetlenségnek éppúgy, mint az elégedettségnek az ellátásért felelôsre kell hárulnia. Az alkotmány kimondja a betegek lehetô legmagasabb szintû testi egészséghez való jogát (Alkotmány 70/D. ), és így alkotmányos kérdést is felvet a felelôsség delegálásnak kérdése éppúgy, mint a biztosítottak körére szorítkozó ellátási kötelezettség. Az SZJA egykori bevezetésére emlékeztet az az ötlet, hogy a nem munkabér jellegû ellátásokat (nyugdíj, ösztöndíj stb.) névlegesen felbruttósíták, és ezek járulékbevételként jelenjenek meg az egészségügyi kasszában. Ennek forrása azonban tisztázatlan, éppúgy, mint az a kérdés, hogy az egészségügy profiltisztítása következtében ki és milyen forrásból fog gondoskodni az egészségbiztosítás kasszáján kívül esô szolgáltatásokról. Ma valóban terhelik az egészségügy kiadásait szociális feladatok ellátásának költségei. Az egészségbiztosítás feladati az évi LXXXIV. Tv. alapján: táppénz, terhességi gyermekágyi segély rokkantsági nyugdíj és járadék GYME, gyógyszer, GYSE utiköltségtérítés Nem kérdôjelezhetô meg ezen ellátások társadalmi szükségszerûsége, amennyiben azonban az egészségügyön kívül kerülnek, a forrásokat is át kell ruházni a feladat ellátását végzôre. Ne essünk áldozatul a szám-misztikának, amikor nem azonos tartalmú szolgáltatás-tömegek költségeit és azok hatékonyságát hasonlítják össze. Összefoglalva: a kezdetektôl fogva a szolidaritási elv az egyik legfôbb ismérve a társadalmi ellátó rendszereknek, és minden változtatás arra irányul, hogy minél szélesebb alapú, hozzáférhetô, méltányosságon alapuló, igazságos és finanszírozható rendszert dolgozzanak ki. Túljutottunk az egyidejûleg magas színvonalú, mindenki számára hozzáférhetô és ingyenes egészségügy illúzióján, azonban a fent vázolt célok sem teljesíthetôek egyszerre maradék nélkül. Társadalmi és szakmai közmegegyezéssel ki kell alakítani a célokat és azok prioritásait, és csak ezek tisztázása után szabad a célokhoz vezetô alternatív elérési utak közül választani az adottságainknak legmegfelelôbbet. A tervezett változtatások az egészségbiztosítás rendszerében nincsenek megfelelô elemzésekkel és érvekkel alátámasztva, egy változtatás azonban irreverzibilis folyamatokat generál. Az egészségbiztosítás bármilyen formájában is biztonsági szükségletet elégít ki. Legyen a mottónk a BIZTONSÁG. Dr. Bartal Éva okl. közgazda Gyógyszertár VI. évf. 9. szám 11

12 CUNAMI itthon is van avagy Várható hatások a piaci biztosítás és a gyógyszerellátás kapcsolatában Nem lehet lágyan fodrozó víznek minôsíteni azt, ami az egészségügyi ellátó rendszerben az elmúlt esztendôben történt. Hihetetlen szélsôségeknek lehetünk tanúi. Eddig az volt a gond, hogy számos elmélet született a kibontakozástól a korszerûsítésen át a nemzeti fejlesztésig, de addig kereste a politika a döntéshozatali konszenzust, vagy megoldást, amíg letelt a hivatalban lévô kormányzati mandátum. No most a ló másik oldalán vagyunk, senki nem keres sem párbeszédet, sem kompromisszumot, hanem rögtön a végén kezdi. Éppen a minap fejtette ki az egészségügyi kormányzat, hogy fordítva hajtotta végre a reformot. Elôbb a biztosítást kellett volna piacosítani, utána átalakítani az ellátás szerkezetét. A társadalom meg nem hogy alkalmazkodni nem tud, meg sem érti, hogy mi is történik. Az sem világos, hogy most a lovat kellene megfordítani, vagy a lovast. Aggodalommal kísérjük figyelemmel a kormánypártok birkózását a piaci biztosítás hazai meghonosítása kérdésében. Vajon sikerüle az üzleti szférának tartós fogságba ejteni az államot. Csak az látszik, hogy forrásbevonás okán befektetôi kör kéredzkedik be az egészségügyi ellátás finanszírozásába. Állami garanciavállalással vagy anélkül, 49%-ban vagy 51%-ban, vétójoggal vagy anélkül, területi regionális elven vagy kockázatvállalási pozíciókra építve, szolidaritási elvû kötelezô ellátási limitekkel vagy tisztán versenyhelyzetben. Pedig ezekben a részletekben bújik meg a lényeg! A parlamenti bizottság elnöke szerint a kérdésben szakmai döntés várható ( Info Rádió)! Nyilván akkor a szakma véleményét is kérik majd valamikor. A Gyógyszerellátás oldaláról vizsgálódva is számos nyitott kérdés adódik. Van még kérdés bôven, mindegyik generál legalább három másikat, de nem teszem fel azokat. Egy dolog bizonyos. Ma már egy évszázados, a társadalom tagjai által megszokott szolidaritási elvû biztosítási rendszer teljes átalakítása kapcsán fel sem vetôdik, hogy modellezni kellene a változás várható hatásait. Legalább végig kellene gondolni. A miniszterelnök úr a évi ôszi parlamenti ülésszak megnyitásakor többek között kifejtette, hogy a hálapénz megszüntetéséhez 5-8 év (!) szükséges. Fentieket meg tudnánk szakmai döntéssel alapozni 3 hónap és 14 nap alatt? Úgy hiszem, megint itt az ideje egy MOSZ körökben évekkel ezelôtt megfogalmazott javaslat felvetésének. A több biztosítós rendszer számunkra, szakfeladatot ellátó szolgáltató gyógyszerészek számára csak úgy képzelhetô el, ha minden biztosító szerzôdik minden gyógyszertárral. A beteg igénybevételkor készpénzzel vagy elektronikus kártyával kifizeti a szolgáltatás teljes árát. Ezt követôen a vele szerzôdött biztosítótól igényli a részére szerzôdése, vagy egészségi állapota, szociális helyzete alapján járó támogatást. Szeretnénk, ha mindenki számára világos lenne. A gyógyszerész szakfeladata ellátása során biztosítói kapcsolatrendszerben, azaz amikor vényre, támogatással gyógyszert ad ki, nem végez a biztosító által minôsíthetô gyógyító munkát. A támogatás indokoltsága és mértéke, a szakmai protokollok betartása tehát semmilyen összefüggésben nem kérhetô rajta számon. Ami számon kérhetô az a szakszerûség és a minôségbiztosított környezet. A szakszerûség fenntartását tudja biztosítani a köztestület, a minôségbiztosított környezetet az ÁNTSZ. A gyógyszergyártók mindegyik biztosítóval folytatnak majd külön ártárgyalást és ez meghatározott készítmény esetében egyszerre 6-8 különbözô árat produkál Magyarországon? Lesznek-e, és hogyan érvényesíthetôek a közös, nemzeti támogatáspolitikai irányelvek? Hogyan találkozik össze a beteg és biztosítója a gyógyszertámogatással? A 6-8 biztosító fogja kiválasztani az egészségügyi szolgáltatót (gyógyszertárat) a saját betegeinek ellátására, s ha igen milyen kautélák alapján? Mit csinál a lakóhelyétôl távol lévô beteg, ha gyógyszerellátásra szorul és a környéken nincs patika, amelyik szerzôdött az ô biztosítójával? Hogyan számolja el a gyógyszertár a sürgôsségi ellátás során kiadott gyógyszer biztosítói támogatását? Mindezek bonyolítására milyen informatikai rendszerek lesznek alkalmasak és milyen költséggel, amiknek ki ad verziószám -ot? Azt hiszem körbeértünk!!! Lehet, hogy a Cunami nem is volt rossz példa? Jön a harmincméteres hullám, elmos mindent, utána lehet építkezni. Akár azt is, ami már egyszer jó volt. M.B. 12 Gyógyszertár VI. évf. 9. szám

13 Gyógyszerészek Országos Kongresszusa Siófok Október 12. (péntek) A gyógyszertár mint egészségcentrum Generikus program I. em. elôadóterem Moderátor: Prof. Dr. Kerpel-Fronius Sándor Felkért elôadók: Prof. Dr. Nagy Lajos (PTE ÁOK Családorvosi Tanszék) Generikumok alkalmazásának helyes klinikai gyakorlata Dr. Juhász Attila (Soproni Városi Kórház) Hatékony LDL-cholesterin csökkentés stainokkal Diagnosztika a gyógyszertárban Üléselnökök: Dr. Samu Antal, Szutrély Katalin Október 11. (csütörtök) I.em. elôadóterem Megynyitó Pap Endre MOSZ életmûdíjas gyógyszerész Gyógyszerészi gondozás, gyógyszerterápia menedzsment Kiemelt témakör az obesitas Bevezetô elôadás: Dr. Samu Antal MOSZ alelnök gyógyszerész A gyógyszerészi gondozás eredményei, perspektívái Felkért elôadók: Prof. Dr. Halmi László elnök (Magyar Elhízástudományi Társaság) Az elhízás elôfordulása, gyakorlati diagnosztikája, jelentôsége és gyógyszeres kezelése Dr. Télessy István elnök (Gyógyszerellátási Szakmai Kollégium) A gyógyszerész lehetôségei és feladata az elhízott beteg gondozásában Halmi Eszter Msc. (Magyar Elhízástudományi Társaság) Lépésmérôvel ellenôrzött tempós gyaloglás, az elhízás és kísérôbetegségei megelôzésének hosszú távon végezhetô eredményes módszere Felkért elôadók: Dr. Samu Antal elnök (Gyógyszerészi Gondozás Szakkmai Bizottsága) Új lehetôségek a gyógyszerészi gondozásban, diagnosztika Hankó Zoltán MOSZ életmûdíjas gyógyszerész Gyógyszerészi gondozás jogi környezete Magyarországon Dr. Emôdi Gábor (INTEX Pharma-Basel) Diagnosztikai metodikák német tapasztalatok Prof. Dr. Rákóczi István (Szent Imre Kórház, Budapest) A hüvely gyógyszeres kezelésének egy új lehetôsége Prof. Dr. Winkler Gábor elnök (Magyar Diabetes Társaság) 2. típusú cukorbetegség vércukorcsökkentô stratégiája Hazai és nemzetközi tendenciák a gyógyszerészetben Üléselnökök: Prof. Dr. Halmos Gábor, Dr. Samu Antal Felkért elôadók: Prof. Dr. Lawewnce LB Brown (USA Tenessee) Prof. Dr. Dick Gourley MOSZ életmûdíjas gyógyszerész Dr. H, Shmudermayer elnök (PGEU) Prof. Dr. Erôs István MOSZ életmûdíjas gyógyszerész Tenessee Egyetem végzôs hallgatói (USA) Magángyógyszerészek Országos Szövetsége közgyûlése Meghívottak a gondozási programban résztvevô gyógyszertárak I. em. különterem Magángyógyszerészek Országos Szövetsége Országos Választmányi ülése Gyógyszertár VI. évf. 9. szám 13

14 Satellite programok (péntek) I.em. különterem A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége Ifjúsági Fóruma Üléselnök: Rixer Mária, Sándorné Raisz Ildikó Plenáris elôadók: Prof. Dr. Erôs István (Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Szakképzés feladatai az Eu.-ban és Magyarországon Dr. Vecsernyés Miklós egyetemi tanár (DEOCE) A gyógyszerészet kihívásai a XXI. században, oktatói szemmel Dinya Mariann (Fiatal Gyógyszerészek Klubja) Fiatal gyógyszerészek munkavállalási lehetôségei és buktatói külföldön Versenyelôadások: Argay Márton László: A gyógyszertári diabétesz-szûrés és ennek gazdasági vetülete (Aranyszarvas Gyógyszertár, Miskolc) Dr. Ságiné Polics Éva: Várandós gondozás a gyógyszerészi gondozás új kompetencia területe (Szilvás Gyógyszertár, Komló) Csákváriné Hugyecz Nikoletta: Reformok és vélemények betegelégedettségi vizsgálat közforgalmú gyógyszertárban (Szent István Gyógyszertár, Esztergom) Kurucz Krisztina: Sajnos nincs, de tudom helyettesíteni! avagy a generikus dilemma kezelése egy vidéki patikában (Remény Gyógyszertár, Albertirsa) Németh Kata: Interaktív gyógyszerész-beteg kapcsolat (Salvator Gyógyszertár, Vép) Nagy Nikoletta: A magisztrális gyógyszerkészítmények változása a szabványos vénygyûjtemények fejlôdésének tükrében (Várhegy Patika, Budapest) Szálloda Park A Jövô Patikája nyitva szombat ig Vezeti: Csejtei Mariann MOSZ fôtitkár gyógyszerész Szakmai elôadások I. em. különterem Üléselnökök: Mátyásné Simon Zsuzsa Sándor Árpád 1. Vitafreenet, 2. Parmaforte, 3. Vitafreenet, 4. Egis, 5. Vitafreenet, 6. ÁKÍR, 7. Sanadis Az elôadások címeit a végleges programfüzetben közöljük! Presszó elôtér NOVODATA konzultáció I.em különterem Könyvelôk Klubja Vezeti: Kerekes Csaba igazgató (HOKE Bt.) Patika Magazin est I. em. elôadóterem Földszinti billiárdpresszó Nosztalgia Est A zenét szolgáltatja: Szabó Sándor (Pécs) gyógyszerész, elôadómûvész Melinda- GM Rt. est Október 13. (szombat) Szakmapolitikai nap Emeleti Presszó I.em. elôadóterem Megnyitó Dr. Mikola Bálint MOSZ elnök gyógyszerész Fórum Üdvözlések Pályázatok értékelése Elismerések átadása Plenáris elôadások Üléselnök: Dr. Mikola Bálint Felkért elôadók Dr. Falus Ferenc Országos Tisztifôorvos (OTH) Dr. Samu Antal Dr. Kiss István elnök (MOTESZ) Prof. Dr. Vincze Zoltán MOSZ életmûdíjas gyógyszerész Dr. Szabó Sándor MOSZ életmûdíjas gyógyszerész Dr. Pávics László MOSZ életmûdíjas gyógyszerész Dr. Écsy Zoltán MOSZ életmûdíjas gyógyszerész Dr. doc. Mohr Tamás MOSZ életmûdíjas gyógyszerész Erôs Antónia (Egy Csepp Figyelem Alapítvány Aktuális egészségpolitikai kérdésekrôl Moderátorok: Dr. Mikola Bálint Dr. Samu Antal Vitaindítók: Dr. Bódis Lászlóné Országos Tisztifôgyógyszerész (ÁNTSZ) Dr. Molnár Márk Péter fôosztályvezetô (OEP) Prof. Dr. Halmos Gábor (DEOEC) Felkért hozzászólások: Prof. Dr. Noszál Béla (SE) Prof. Dr. Fülöp Ferenc (SZTE) Prof. Dr. Szolcsány János (PTE) Prof. Dr. Tósaki Árpád (DEOEC) Prof. Dr. Erôs István (MGYT) 14 Gyógyszertár VI. évf. 9. szám

15 Dr. Szabó Sándor MOSZ életmûdíjas gyógyszerész Horváth Tamás elnök (MGYK) Dr. Buzásiné Bölcs Judit (MGYE) Fogadás a kongresszus résztvevôi számára Október 14. (vasárnap) I. em. elôadóterem A gyógyszertár-mûködtetés biztonsága Eigner Dóra gyógyszerész (BOIRON) Homeopatia, mint üzleti lehetôség a gyógyszertárak versenypiacán A kongresszus zárása A Magángyógyszertárak mûködtetése 2008 Siófok, és a Gyógyszerészek Országos Kongresszusa 2008 Siófok meghirdetése, valamint a Gyógyszeres Terápia Menedzsment Visegrád konferencia bejelentése. Üléselnökök: Dr. Simon Kis Gábor Dr. Schlégelné Békefi Csilla Dr. Simon Kis Gábor MOSZ életmûdíjas gyógyszerész Múlt, jelen, jövô Bogsch Erik elnök (Richter Rt) Szabó Ferenc elnök (HPH ZRt) Változó helyzet, változó együttmûködés Dr. Küttel Sándor elnök (PHOENIX Rt.) Vadász Zoltán igazgató (TEVA-Humantrade) Német Endre igazgató (NOVARTIS) MOSZ továbbképzési terv I. félévre I. félév Áll. Kódszám Egyetem Szervezô Fôcim Célcsoport Kezdete Helyszín Pont Gyógyszeres Terápia Közvetlen lakossági gyógyszer- 1. DOTE-GYTK MOSZ Menedzsment II. ellátásban dolgozó Visegrád Dyslipidaemiák gyógyszerészek 2. DOTE-GYTK MOSZ Dyslipidaemia Közvetlen lakossági gyógyszerellátásban dolgozó Budapest gyógyszerészek 3. DOTE-GYTK MOSZ Közvetlen lakossági gyógyszer- Magángyógyszertárak ellátásban dolgozó Mûködtetése gyógyszerészek Siófok Közvetlen lakossági gyógyszerellátásban 4. DOTE-GYTK MOSZ Diabetes I-II-III. dolgozó Budapest gyógyszerészek Egy új népbetegség Közvetlen lakossági gyógyszergluténérzékenység. 5. DOTE-GYTK MOSZ Mit ellátásban dolgozó Budapest tehet a gyógyszerész? gyógyszerészek 6. DOTE-GYTK MOSZ Közvetlen lakossági gyógyszermegbetegedések Mozgásszervi ellátásban dolgozó gyógyszerészek Hévíz 7. DOTE-GYTK MOSZ Közvetlen lakossági gyógyszera gyakorlatban Asthma-Allergia ellátásban dolgozó gyógyszerészek Lillafüred Gyógyszertár VI. évf. 9. szám 15

16 GM Tours Utazási Iroda az Önök szolgálatában szakmai utak külföldi és belföldi ajánlatok kedvezô áron rekreációs programok wellness hétvégék nyelvtanfolyamok repülôjegy értékesítés autó kölcsönzés szállásfoglalás kül- és belföldön utasbiztosítások Utazzon Velünk! Bôvebb információ és jelentkezés a GM TOURS Utazási Irodában: cím: 1134 Budapest, Huba u. 10. tel.: , fax: info@gmrt.hu

17 Protect Angel Az angyali védelem Felmérések szerint sokan bocsánatos bûnnek tartják, ha megisznak egy pohárka pálinkát, konyakot, egy korsó sört vagy egy-két deci pezsgôt, és ezután nyugodtan beülnek az autóba, mert úgy gondolják, ennyi nem árthat nekik. Pedig árt. Egy új termék abban segíthet, hogy ne csak a szerencsén múljon, hogy ép bôrrel érjenek haza A Protect Angel elnevezésû alkoholcsökkentô pezsgôport azért fejlesztették ki magyar kutatók, hogy az alkalmi szeszesital fogyasztásból és a másnaposságból adódó közúti, illetve munkahelyi balesteket megelôzzék. Ha valaki nem tudott ellenállni a kísértésnek, és alkoholt fogyasztott, mielôtt autóba ülne, vagy felelôsségteljes döntést hozna, egy deciliter vízben oldjon fel egy csomag Protect Angelt, és igya meg a pezsgô italt. Ha tizenöt perc múlva elkortyol egy pohár ásványvizet, még hatékonyabb lesz az alkohol lebomlása. Várjon 50-60percet, majd a termék dobozában található Spiratest alkoholmérô szondával ellenôrizze a saját állapotát. A rendôrök is ilyen szondát használnak, tehát közúti ellenôrzésnél a teszt eredménye ugyanaz lesz, amit most lát. Mennyi idô kell a kijózanodáshoz? Attól függ. Az alkohol lebontásának idejét sok tényezô befolyásolhatja, például mit és mennyit fogyasztott, férfi vagy nô az illetô, mekkora a testsúlya, éhgyomorra vagy étkezés után ivott. A termék dobozában 3 tasak található. 1 tasak tartalma 1-2 deciliter pálinka és egy üveg bor hatásának csökkentésére alkalmazható. Átlagosan perc alatt eltûnik a szervezetbôl a reakcióidôt és az ítélôképességet jelentôsen befolyásoló alkohol. Ha a szonda megnyugtató képet mutat, csak akkor üljön ismét autóba. Esetleg oldjon fel még egy tasak Protect Angelt, majd a második szondával ellenôrizze az állapotát. Az kijózanító italpor hatása annak köszönhetô, hogy az idegrendszert kellemetlenül befolyásoló hatásokat csökkenti. Segíti az acetaldehid lebontását, kimosását és nagyban csökkenti az alkoholfogyasztást követô dehidratáltságot. Természetes anyagai segítik a vér oxigén szállítását és az emésztést. Nem a szondát csapja be! Ezt a hatásfokot természetes összetevôk segítségével éri el, egészségre ártalmas toxikus, vagy doppingszernek minôsülô anyagot nem tartalmaz, ezért sportolók is fogyaszthatják. Kinek ajánlják? Egy átmulatott hétvége után nem jó nyúzottan, másnaposan kezdeni a munkát. Otthon, indulás elôtt érdemes meginni egy tasak Protect Angel pezsgôport. Alkalmi italfogyasztóknak, bulizó fiataloknak a disco-balesetek megelôzésére. A munkahelyi balesetek megelôzésére. Kinek NEM ajánlják? Alkoholistáknak, mert nekik orvosi segítségre van szükségük, és kiszámíthatatlan annak a hatása, mi történik, ha egy óra alatt kiürül a szervezetükbôl az alkohol. Nem alkalmazható abban az esetben sem, ha valaki olyan orvosi kezelés alatt áll, amely tiltja az alkoholfogyasztást. Ha valaki érzékeny vagy allergiás az élelmiszertartósító anyagokra. A Protect Angel két kiszerelésben kapható, 3-as és 1-es kiszerelésben. A 3-as kiszerelésben 3 tasak pezsgôpor és 2db alkoholmérô található, az 1-es kiszerelésben 1 tasak pezsgôpor és 1 szonda. A Protect Angel alkalmazása elôtt gondosan olvassa el a használati utasítást, és kérjen tanácsot orvosától vagy gyógyszerészétôl. Használja egészséggel! Rendelhetô a Hungaropharma Zrt.-tôl. Információ, a és a telefonszámon.

18 Beszámoló az EuroPharm Forum mûködésérôl Az EuroPharm Forum bemutatása Az EuroPharm Forum a nemzeti gyógyszerészeti szervezetek és a WHO Európai Regionális Központjának közös együttmûködési fóruma. Az 1992-ben alapított nemzetközi gyógyszerészi szervezet célja, a gyógyszerészek szerepvállalásának erôsítése, a társadalom egészségi állapotának javításának területén, a WHO célkitûzései alapján. Így elôsegítve, hogy a lakosság a legmagasabb színvonalú gyógyszerészi ellátást, szolgáltatásokat tudja igénybe venni. A Forumnak jelenleg 33 országból 42 gyógyszerészi szervezet a tagja. Magyarországot a Magyar Gyógyszerész Kamara, Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság és a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége képviseli. Évenként tart közgyûlést, melyre minden második évben Koppenhágában (Dánia) kerül sor, mivel itt található a WHO regionális központja. A Koppenhágában tartott közgyûléséken kerül sor a választásokra is. A Forum elnökségét elnök, alelnök, pénztáros, négy nemzeti elnökségi tag, és a WHO delegáltja alkotja. Az elnökség választásánál a Forum alapszabálya értelmében törekedni kell a tagországok regionális képviseletének érvényesítésére. Az elnökség munkáját egy szakmai, és egy adminisztratív titkár segíti. Az elnökség jelenlegi összetétele a következô: elnök: Inger Lise Eriksen (Norvégia), alelnök Henri Lepage (Franciaország). A pénztárosi poszt az angol Wally Dove évközi visszalépésével megüresedett. Az elnökség további tagjai Ingunn Björnsdottir (Izland), Karin Graf (Németország), Dr. Th(Dick) FJ Tromp (Hollandia), Kees de Joncheere (WHO képviselôje), és Dr. Hankó Balázs. Az elnökség munkájához közvetlenül kapcsolódnak az egyes szakmai területekért felelôs programkoordinátorok: Eeva Terasalmi (Finnország), Suzete Costa és Ivana Silva (Portugália), Florence Petit (Franciaország), Dr. Th(Dick) FJ Tromp (Hollandia), és Dr. Samu Antal. A Forum megalapítása óta elért legfontosabb szakmai eredmények A Forum megalapítása óta számtalan gyógyszerészi gondozási programot dolgozott ki, vagy szakmai mûhelyek protokolljait felkarolva biztosította nemzetközi elérhetôségüket. Ezek az alábbi területekre terjednek ki: hipertónia, asthma, dohányzás, diabétesz, öngyógyszerelés, dohányzásról való leszoktatási program. Számos deklarációban hívta fel a nemzeti egészségügyi kormányzatok figyelmét a gyógyszerészek kiemelt népegészségügyi szerepére és a gyógyszerészi szolgáltatások fontosságára. Önálló monitorozási, a tagországokra kiterjedô adatbázist mûködtet. Ebben könnyen lehet tájékozódni az egyes országokban folyó gyógyszerészi gondozási programokról, azok fôbb eredményeirôl. Webes forumot nyújt a tagországoknak a szakmai tapasztalatok megosztására. Támogatja az ún. ikerprogramokat, amelyben a gyógyszerészi szolgáltatások területén tapasztalt ország nyújt közvetlen segítséget, valamely gyógyszerészi gondozási programot bevezetni szándékozó országnak. A Forum a 2005-ös évben az addigi protokollokat, egyes országok gyógyszerészi gondozási programok bevezetésének tapasztalatait, valamint a nemzeti eredmények összefoglalását tartalmazó CD-t adott ki, segítve a gyógyszerészi gondozási programok minél szélesebb körû bevezetését. A CD aktualizált verziója 2008-ra készül el. Az évi küldöttközgyûlések mellett a Forum rendszeres továbbképzô konferenciákat szervez, a WHO prioritásoknak megfelelô témákban. Az elmúlt évek átalakulásának mérföldkövei 2004 és 2006 közötti idôszak legjelentôsebb szervezeti változása a Forum életében az volt, hogy financiális okokból a WHO regionális irodáját elhagyva, önálló szervezetként, titkárságát a dán gyógyszerészeti továbbképzô intézet központjába a Pharmakon centrumba helyezte ki. A gyógyszerészeti továbbképzô centrum Koppenhága közvetlen közelében fekvô Hillerod nevû kisvárosban helyezkedik el. A WHO képviseletét, az elnökségbe delegált szavazati joggal bíró tag és az alapszabály biztosítja. Mindezek mellett a Forum szakmai programjai is átstrukturálódtak, hiszen a 2005-ös rigai kongresszuson a delegáltak sok olyan területet vetettek fel, melyekkel a Forumnak érdemes foglalkoznia. Ezt egy új programstruktúrában látta az elnökség megvalósíthatónak. Az új szakmai programstruktúra Az egyes programkoordinátorok felügyelete alatt mûködô munkacsoportokat a WHO prioritások és a már meglévô, vagy kidolgozandó protokollok alapján, figyelembe véve a tagországok igényeit az elnökség, és a programkoordinátarok 3 kategóriába sorolták. Ezek az alábbiak: kiemelt prioritású, már bevezetett-érett, nem kiemelt prioritású munkacsoportok. Az új programstruktúra bemutatására, és a tagszervezetekkel való megismertetésre az ezév februárjában, Dániában tartott 2 napos munkakonferencián került sor. Itt az egyes munkacsoportokba delegáltak, a munkacsoport moderátorok segítségével kidolgozták a kiemelt prioritású területek gyógyszerészi szerepvállalásának, protokollok kidolgozásának megvalósíthatósági terveit. Kiemelt prioritású Érett munkacsoportok Nem kiemelt prioritású munkacsoportok munkacsoportok Madárinfluenza Asthma Alkoholfüggôség kezelése Daganatos betegek Kardiovaszkuláris betegségek Antibiotikum rezisztencia gondozása Gyógyszerészképzés Diabétesz Információtechnológia Egészségügyi rendszerek HIV/AIDS Anyagcsere paraméterek ellenôrzése Elhízás Öngyógyszerelés Szexuális úton terjedô betegségek Gyógyszerminôség- Dohányzásról való leszoktatás gyógyszerhamisítás Mentális zavarok Biztonságos gyógyszerhasználat 18 Gyógyszertár VI. évf. 9. szám

19 Az EuroPharm Forum tagországai, és nemzeti gyógyszerészi szervezetei ülésen benyújtásra került. A diabétesz gyógyszerészi gondozási terület EuroPharm Forum programkoordinátorának valamint az elnökség szakmai véleménye szerint a magyarországi program a Forum protokollja alapján készített sikeres adaptáció, melynek megismertetése nemzetközi szinten is érdeklôdésre tart számot. Ezért a következô októberi közgyûlés után a Forum a programot, mint sikeresen bevezetett diabétesz protokollt más országok által is hasznosítható modellprogramként fogadja be. Következô lépésként a sikeres hipertónia program ezirányú elfogadtatása lesz a cél. Azonban mint az elsô hónapok tapasztalatai is mutatják, ezen feladatban az eddigiektôl eltérô képességre van szükség a munkacsoport tagok részérôl. Hiszen míg, eddig az ún. érett munkacsoportokban, az országok képviselôinek a már kidolgozott protokollok nemzeti adaptációját kellett megvalósítaniuk, a kiemelt prioritású területeken új protokollok megalkotása szükséges. Ezt felismerve a Forum arra ösztönzi az országokat, hogy a saját nemzeti népegészségügyi stratégiájuknak megfelelôen, nemzeti szinten dolgozzák ki a protokollokat, melyek nemzetközivé tételét a Forum felvállalja. A fennmaradó területeken a Forum nemzetközi szakértôket kér fel az egyes protokollok kidolgozására. Gyógyszerészi Diabetes Prevenció Programja, mint EuroPharm Forum protokoll A Forum elnökségének májusi ülésén került elôször sor a Gyógyszerészi Diabetes Prevenció Programjának és eredményeinek bemutatására. Az elnökség felkérésére elkészült a program gyorsértékelésének angol változata is, mely az augusztusi elnökségi Következô küldöttközgyûlés Az EuroPharm Forum idei 16. küldöttközgyûlésére október között kerül sor Pozsonyban. A konferencia fô témája az egészségügyi szakemberek (kiemelten gyógyszerészek) munkaerô áramlása Európában, humánerôforrás hiányok az egészségügyi szakemberek körében. Mindezek mellett természetesen a Forum szakmai programjairól is egy egész délutánt kitöltô elôadássorozat lesz. Ezen szekcióban követendô példaként a sikeres Magyar Gyógyszerészi Diabetes Prevenció Programja is bemutatásra kerül. További az EuroPharm Forum-mal kapcsolatos hasznos információk: a www. europharmforum.org webhelyen érhetôk el. Dr. Hankó Balázs Magángyógyszerészek Országos Szövetsége Budapest Huba u. 10. Közlemény Mi gyógyszerészek veletek vagyunk BKV munkavállalók, szorítunk, hogy megegyezés jöjjön létre. Gondolatközösségünk alapja, a lakosság gondatlan veszélyeztetése. Látunk hasonlóságot abban, amikor gyakorlatlan, szélsebesen toborzott busz és villamosvezetôk próbálják eljuttatni a célállomásra az utazni kényszerülôket, és ahogy a laikus benzinkutas vagy kereskedelmi versenypiaci alkalmazott látja el a rászoruló beteget gyógyszerrel. Mindkét esetben fennáll a lakossági/társadalmi kiszolgáltatottság és mindkét esetben fennáll a gondatlan veszélyeztetés lehetôsége. Kénytelen vagyok rábízni magam arra, akirôl jóhiszemûen azt feltételezem, hogy felkészülten érti a dolgát. Ismét tanújelét láthatjuk annak, amikor az állampolgárok biztonsága sokadrendû kérdés. Mindenkit arra kérünk, hogy aki a meghirdetett sztrájk napján közszolgálata ellátása végett utazni kényszerül azt körültekintôen tegye. Ugyanúgy aki gyógyszerellátásra szorul azt mindig hiteles helyen, biztonságos körülmények között, szakértô közremûködésével vegye igénybe. Magángyógyszerészek Országos Szövetsége Budapest, szeptember 1. Továbbítva: MTI FTDSZ (Fôv.Tömegközl.Dolg.Szaksz.) BKV MOSZ Honlap Gyógyszertár VI. évf. 9. szám 19

20 Az elvárt jövedelem szabályról a társasági adózásban A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége részérôl történt felkérés alapján, jelen írás célja, hogy ismertesse a társasági adózásban az elvárt jövedelemmel kapcsolatos szabályozást és annak változásait. 1. Az elvárt jövedelem megjelenése A fogalom január 1-vel jelent meg a társasági és osztalékadóról szóló évi LXXXI. törvény 6. (5) bekezdésében, amelyet az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló évi CXXXI. törvény 8. (1) bekezdésében foglaltak tettek lehetôvé. Ezt követôen a szabályozás kalandos utat járt be a jogalkotás nehezen követhetô útvesztôiben ugyanis a 8/2007. (II. 28.) számú alkotmánybírósági határozatra hivatkozással a társasági adó és a vállalkozói személyi jövedelemadó egyes elôírásai alkalmazásának kizárásáról szóló évi XII. törvény az elvárt jövedelem szabályt megszüntette. A konok kormányzati akarat azonban nem adta fel az elképzelést, így az egyes adótörvények módosításáról szóló évi XXXIX. törvény 1. -ban foglalt rendelkezések, július 1-i hatállyal visszahozták az immár szalonképes az alkotmányossági próbát is kiálló újdonsült jövedelem nyereség minimum szabályt. A régi és az új szabályozás közti egyik leglényegesebb különbség, hogy az új rendelkezések szerint az adózónak joga van a társasági adóbevallás részeként, egy külön adóbevallásnak minôsülô nyilatkozat megtételére, hogy nem kívánja alkalmazni a jövedelem nyereség minimum szabályt, igaz, hogy ez esetben az adóhatóság ezen nyilatkozattevôk körében, a nyilatkozat adatainak kockázatelemzô szemléletû feldolgozása után, kiválasztásos ellenôrzéseket helyez kilátásba. A következôkben a szabályozást a módosított jelenleg hatályos állapot szerint ismertetem A társasági adóalap megállapítása A társasági adóalap meghatározását a társasági és osztalékadóról szóló évi LXXXI. törvény (a továbbiakban Tao. Tv.) 6. (1) és (10) bekezdései tartalmazzák. Meg kell vizsgálni, hogy a könyvviteli zárlat alapján megállapított adózás elôtti eredmény, illetve ebbôl kiindulva a Tao Tv-ben meghatározott módosításokkal meghatározott adóalap közül melyik a nagyobb érték és ez eléri-e a jövedelem nyereség minimumot. Ha az érték nem éri el a jövedelem nyereség minimumot akkor az adózót választás illeti meg, hogy adóbevallásában, a késôbbiekben részletezetteknek megfelelô nyilatkozatot tesz vagy a jövedelem nyereség minimumot, tekinti adóalapnak és ez után fizeti meg az adót Jövedelem-(nyereség-) minimum A jövedelem-(nyereség-) minimum meghatározását a Tao. Tv. (7)- (10) bekezdésekben foglaltak alapján kell elvégezni. A jövedelem-(nyereség-) minimum az összes bevétel, az eladott áruk beszerzési értékének, és az eladott közvetített szolgáltatások értékének összegével csökkentett részének 2%-a. Az összes bevétel meghatározása során figyelembe kell venni a Tao Tv. 6. (8) és (9) bekezdésében foglaltak szerinti átalakulásokkal vagy cégvásárlásokkal kapcsolatosan elôírt korrekciós elszámolásokat is Az adózó nyilatkozata Az 1.1 pontban foglaltak alapján az adózó választhatja, hogy a Tao. Tv. 6. (5) bekezdésének a.) pontjában foglaltak szerint, az adózás rendjérôl szóló évi XCII. törvény (a továbbiakban Art.) 91/A (1) bekezdés szerinti nyilatkozatot tesz. A nyilatkozattal az adózó, bevallásában, a bevallást kiegészítô nyomtatvány kitöltésével, arról tájékoztatja az adóhatóságot, hogy nem választja adóalapként a Tao. Tv. 6. -ának (7) bekezdése szerinti jövedelem-(nyereség-) minimumot, vagyis nem alkalmazza az elvárt jövedelem szabályt. A bevallást kiegészítô nyomtatvány a jogkövetkezmények szempontjából bevallásnak minôsül. Az adóhatóság a bevallást kiegészítô nyomtatvány adatait feldolgozza, és kockázatelemzô program alapján, számítógépes úton egyes adókötelezettségek teljesítésének ellenôrzésére választja ki azokat az adózókat, amelyeknél (akiknél) alapos okkal feltehetô, hogy a vállalkozási tevékenység kimutatott eredménye a bevételek eltitkolásának vagy szabálytalan költségelszámolásnak a következménye. Az adóhatóság által kétségbe vont gazdasági események valódiságát és megtörténtét, illetôleg azt, hogy a költségek (ráfordítások) ténylegesen a vállalkozás érdekében merültek fel, az adózónak kell bizonyítania. Amennyiben az egyes adókötelezettségek teljesítésének ellenôrzése során, az adóhatóság által kétségbe vont gazdasági események valódiságát és megtörténtét, illetôleg azt, hogy a költségek (ráfordítások) ténylegesen a vállalkozás érdekében merültek fel, az adózó jelentôs számban és mértékben nem tudja bizonyítani az adóhatóság az adóalapot, illetôleg az adót a bevallások utólagos ellenôrzése keretében, becsléssel állapítja meg. Ha az adóhatóság megállapítása szerint a vállalkozás eredménye és az abból származó jövedelem valószínûsíthetôen nem nyújt fedezetet az egyéni vállalkozó vagy a magánszemély tulajdonos életviteléhez szükséges kiadásokra (ráfordításokra), befektetésekre, az adóhatóság a magánszemélyt bevallás kiegészítésére hívhatja fel. Az ellenôrzésre történô kiválasztást az adóhatóság a bevallások benyújtásának határidejétôl, illetôleg hibás, hiányos bevallás 20 Gyógyszertár VI. évf. 9. szám