A dél-dunántúli régió szőlő-bor ágazatának innovációs stratégiájához

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A dél-dunántúli régió szőlő-bor ágazatának innovációs stratégiájához"

Átírás

1 A dél-dunántúli régió szőlő-bor ágazatának innovációs stratégiájához I. munkafázis: HELYZETELEMZÉS Készítette: PTE TTK SZBI PÉCS május

2 T A R T A L O M J E G Y Z É K I. Irodalmi áttekintés 3 II. Helyzetelemzés Az ágazat gazdasági helyzetének és innovációs kapacitásának bemutatása Térségi, szakágazati és európai uniós stratégiák, szabályozások, szakpolitikák ismertetése Folyamatban lévő beruházási és fejlesztési projektek és főbb ágazati kulcsszereplők felsorolása és ismertetése 27 Oldalszám III. SWOT elemzés 30 IV. Mellékletek 32 2

3 Szőlő-bor ágazati innovációs program I. Irodalmi áttekintés A, Innováció Az innováció fogalma szó szerinti értelemben újítást jelent 1. Mai közgazdasági értelmezését először J. A. Schumpeter adta 1930-ban 2, kifejtve, hogy az egyszerű újratermelést új kombináció alkalmazása a fejlődés vonalára lendíti át. Későbbi műveiben ezt nevezte innovációnak. Ezek alapján Bucsy László innováció fogalom meghatározásai: Innováción az új technika, az új irányítási módok, az új piacok, az új nyersanyagok, az új termékek (gyártmányok), az új termelésszervezés és az eddigi ember-gép kapcsolatok mellett súlyozottan az ember- ember kapcsolatok egymásra hatásának kifejezését és visszacsatolás eredményeinek értékelését nevezhetjük. Innovációs rendszeren az előbbi folyamatos és ugrásszerű fejlődés olyan szabályozott rendszerét érthetjük, amelyben a rendszer korlátaival képes az előirányzott gazdaságossággal az innovációt befogadni, abszorbeálni és realizálni. 1 Oslo kézikönyv évi 3. kiadás meghatározása 3 : Az innováció új vagy jelentősen javított termék (áru vagy szolgáltatás) vagy eljárás, új marketing- módszer, vagy új szervezési- szervezeti módszer bevezetése az üzleti gyakorlatban, munkahelyi szervezetben, vagy külső kapcsolatokban. A hangsúlyt a tudástranszferre és az innovációs vállalati kapcsolatokra helyezi. Az innovatív gazdasági környezet és az innovatív vállalkozás jellemzőit Harry Nyström a következők szerint mutatja be 4 (Táblázatból kiemelve): Innovatív mozzanatok a külső környezetben: Gyors és nem folyamatos technológiai változás. Aktív szabadalmi védelem. Erős verseny. Változó fogyasztói kereslet. Innovatív mozzanatok a belső környezetben: 3

4 Nyitott és rugalmas kutatási- fejlesztési politika. (Diverzifikáló és offenzív technológiai alapú politika. Külső orientáció és összekapcsolódó technológia alkalmazás). Nagymértékben formalizálatlan és nyitott vállalati struktúra. (Nagy szervezeti rugalmasság és változatosság. Rugalmas termelési erőforrások.) Új termékek nagy hányada. Nyitott és rugalmas marketing stratégia. Nem szelektív marketing technika. A nemzeti innovációs rendszer (NIR) és a regionális innovációs intézményrendszer áttekintését nyújtja Dr. Buzás Norbert innovációs képzési jegyzete 5, mely szerint a NIR szűkebb értelmű definíciója azokat a szervezeteket és intézményeket foglalja magában amelyek a kutatásban és az új tudományos eredmények kiaknázásában részt vesznek. Ilyenek a K+F részlegek, a K+F kutatóintézetek, a műszaki intézetek, az egyetemek, a technológiai transzferszervezetek. Tágabb értelemben azonban a nemzeti innovációs rendszerek magukba foglalják a gazdasági struktúra és az intézmények mindazon részét, amelyek érintik a tanulást, a tudás elsajátítási folyamatát, továbbá a kutatást és a kutatási eredmények hasznosítását. Így beleértendő a termelési, az oktatási, a marketing és a pénzügyi rendszer is. A regionális innovációról a következőket írja: ösztönzése alapvetően háromféle módon történhet 1. A régió innovációs képességének növelésével. 2. Az innováció regionális feltételeinek javításával. 3. A vállalkozások innovációra való ösztönzésével. a regionális Innovációs Stratégia (RIS): 1. Innováció orientált gazdaságfejlesztési akció programokat fogalmaz meg. 2. Elkészítéséhez elemezni kell a régiót érintő iparági trendeket a meglévő gazdasági szerkezetet és humán erőforrás készletet, valamint fel kell mérni a régióban lévő vállalkozások innovációs szükségleteit. 3. Az igényeket szembesíteni kell a regionális gazdaság lehetőségeivel. 4. A stratégia legfontosabb célja a vállalkozások innovációs potenciáljának növelése. 4

5 A regionális intézményrendszer csúcsán- megfogalmazása szerint- a Regionális Innovációs Ügynökség áll, melynek feladatai: Kutatás- fejlesztési koncepciók kidolgozása. Kutatás- fejlesztési információs rendszer kiépítése. Kutatás- fejlesztési tanácsadó rendszer működtetése. Decentralizált támogatási források kezelése. A K+F eredmények hasznosulásának segítése. Összegzés: Innovációnak tehát nem a szűken értelmezett technikai találmányok jellegű újításokat, hanem a beszerzéstől az értékesítésig minden termelési, szolgáltatási, szervezési, forgalmazási, gazdálkodási folyamat megújítását és ez által értékesebb eredményét, végtermékét értjük összhangban az eredeti és az Oslo kézikönyv megfogalmazásával. Hasonlóképpen szélesen értelmezzük az innovatív szervezet fogalmát Nyström belső környezetre vonatkozó leírása szerint. Talán a NIR definíciójánál is tágabb a résztvevők, együttműködők lehetséges köre, hisz jelenlétük, akcióba vonhatóságuk nem közömbös a sikeres és gyors innováció szempontjából, például: Beruházási szállítók: Építési vállalkozások, tárolótartály gyártók, hűtés és klíma szerelők, hordó gyártók és kádárok, szaporítóanyag termelők, gépgyártók és kereskedők. Anyag és eszközszállítók: Növényvédőszerek, szerves és műtrágyák, borkezelési anyagok, mikrobiológiai készítmények, csomagoló anyagok, tisztítószerek, karbantartási és javítási anyagok. Speciális szolgáltatók: Talaj, - növény és - borászati laboratóriumok, növényorvosi hálózat, grafikusok, reklámcégek, borászati tanácsadók, műszaki tervezők, pályázatírók, gazdasági tanácsadók. Kereskedelmi partnerek: Borszaküzletek, kereskedőházak, áruházláncok, külkereskedők, szállítmányozó cégek. Ismeretterjesztők, a nyilvánosságot biztosítók: Szakkönyv kiadók, vásárok és kiállítások, rendezvényszervezők, utazási irodák. Érdekképviseletek, egyesületek: Kamarák, kertbarát körök, borklubok. 5

6 Tudásközpontok és K+F szervezetek: Középfokú szakképzők, felsőoktatási intézmények, kutató intézetek, technológiatranszfer központok. Az ágazat tudásközpontjai, szőlészeti- borászati szakiskolák, FSZ képzés, PTE Szőlészeti és Borászati Intézete. Nem utolsó sorban a szűken vett ágazat képviselői: Szőlészeti, borászati vállalkozások, szőlőtermelők, borászatok, felvásárlók, (köztük volt nagyüzemek maradványai), sikeresen fejlődő középüzemek, helyüket kereső kistermelők és külföldről érkezett befektetők, szakcégek. Az ágazat egyesületi szervezetei, képviseletei: Borvidéki Tanácsok, Hegyközségek, Borutak, Pannon Borrégió Egyesület. B, Stratégiák, helyzetértékelések Az FVM Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetei, a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem, valamint a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa az uniós csatlakozásra való felkészülés jegyében két tanulmányt készített 6, ban. Az első tanulmány a HNT információira építve jelezte, hogy az ország szőlőterülete ha,, de kénytelen volt a földnyilvántartás adatait szerepeltetni, 1998 (FÖMI) statisztikai adat hiányában: Borvidék Megye, ország Borvidéki Megyei megnevezése megnevezése Szőlőterület/ha Szőlőterület/ha Mecsekaljai 1661 Villányi- Siklósi 1868 Baranya Szekszárdi 2284 Tolnai 3121 Tolna Dél- Balatoni 3140 Somogy Régió Ország

7 Javasolták az Unió hármas prioritásának figyelembe vételét: a termelés mennyiségi szabályozása, a bor minőségének javítása, a bormarketinggel kapcsolatos feladatok. Kérdőíves felmérés alapján prioritási sorba rendezve felvázolták a fejlesztési és támogatási feladatokat. Fejlesztési prioritások: 1. A szőlő-bor vertikum gazdasági helyzetének javítása. 2. Hazai piacszabályozás. 3. Ültetvénytelepítés gazdaságossági- versenyképességi szempontok szerint. 4. Ültetvénytelepítés az ökológiai adottságok szerint. 5. Borászati technológia fejlesztése. 6. Hazai bormarketing. 7. Exportmarketing. 8. Szőlészeti technológia fejlesztése. 9. Termékfejlesztés. 10. Információs rendszer fejlesztése. 11. Az ültetvények területi szerkezetének szabályozása. Támogatási sorrend: 1. Ültetvénytelepítés differenciált támogatása termőhely szerint. 2. A magyar borok piacra jutását elősegítő export marketing. 3. A meglévő ültetvények korszerűsítésének támogatása. 4. Az eredetvédelem rendszerének kialakítása. 5. A borászati technológia fejlesztése. 6. Belföldi marketing tevékenység. 7. A szőlészeti technológia fejlesztése. 8. Az információs rendszer kialakítása és működtetése. 9. A borászati termékek fejlesztése. 10. Szaktanácsadás fejlesztés. 11. Kedvezőtlen termőhelyű, korszerűtlen ültetvények felszámolása. 12. Intervenciós támogatások. Az Európai Unió szőlőtermesztési zónarendszere három fő zónát ( A, B, C ) különböztet meg. A javaslat B II zóna kialakítását kezdeményezte, javasolva B I zónába sorolását az korábbi B zónás területeknek. A Pannon Agrártudományi Egyetem Állattenyésztési Kar Ökonómiai és Szervezési Intézet 1999-ben SAPARD támogatással elkészítette a Dél- Dunántúl Agrárstruktúra és Vidékfejlesztési programjait 8. Megállapították, hogy a bor tárolótér Tolnában fele, 7

8 Somogyban kétszerese a szükségesnek. Az öt borvidék termőhelyi adottságai kedvezőek. A privatizáció eredményeként helyben történik a feldolgozás Szekszárdon, Villányban, Siklóson és Balatonbogláron, a színvonal és a marketing is sokat javult. ( A Tolnai és Mecsekaljai borvidék lemaradt a fejlődésben.) A Pezsgőkészítés központja Pécsett és Balatonbogláron volt. ( Előbbi már akkor jelentéktelen mennyiséget gyártott.) A turizmus kapcsán kiemeli a Villány- Siklósi Borút sikerét és a szárnybontogatást a többi borvidéken. A régió fejlesztésének 7 prioritását határozták meg: 1. Az agrárstruktúra korszerűsítése. 2. A környezet és a tájvédelmet szolgáló mezőgazdaság. 3. A vidéki foglalkoztatás bővítése, a gazdaság diverzifikálása. 4. A falusi térségek ill. a vidéki infrastruktúra fejlesztése. 5. A vízgazdálkodás fejlesztése. 6. Falufejlesztés, vidéki építészeti és kulturális örökség védelme. 7. A humán erőforrás fejlesztése Alprogram: A szőlő és borgazdaság fejlesztése a szőlőültetvények arányának növelése hektárig a minőségi borok készítésére alkalmas fajták aránynövelése termesztéstechnológia váltás, hektáronkénti 5000 körüli tőkeszám a borászati technológia fejlesztése a bor származás és eredetvédelmi rendszerének bevezetése Javaslatokat tesznek az erózió elleni védekezésre, vízelvezetésre, a közlekedési utakra, 200 ha anyatelep és 1000 ha törzsültetvény telepítésére. (A területi előirányzatok a tényadatok tükrében túlzottak.) 3.3. Termékpályák fejlesztése, komplexitásának fokozása bor kannába, palackba töltése a termelés, a feldolgozás és az értékesítés vertikális integrációja (termékpályás szövetkezetek) 6.3. A borutak speciális turistavonzó hatása nemzetközileg is kiemelkedő Az Európai Unióba történő belépés előfeltétele volt a szőlőterületek pontos és részletes felmérése, ezért került sor a évi összeírásra 9. 8

9 Több éves bizonytalanság után így kaptunk viszonylag pontos képet szőlőültetvényeinkről. Kiderült, hogy a földnyilvántartás hektárjával szemben ha szőlőterülettel rendelkezik az ország, ahogy azt a hegyközség becslése alapján már sejtettük. Régiónkra vonatkozó fontosabb adatok 2001.: Borvidék Megye, Ország Borvidékbe sorolt Megyei megnevezése megnevezése szőlőterület/ha szőlőterület/ha Mecsekaljai 936 Villányi 1892 Baranya Szekszárdi 2304 Tolnai 3145 Tolna Balatonboglári 2875 Somogy ültetvény méretű ( 500 m 2 feletti) 2 összes betelepített terület Régió Ország A felmérés, az ültetvények számán, területén és a termő szőlő területén kívül további 20 szempont alapján, összesen 84 ismérv szerint történt. Így részletes képet kaptunk az ültetvények jellegéről, életkoráról, fajtaszerkezetéről, állapotáról, ökológiai adottságairól, művelésmódjáról, támaszrendszeréről. Az adatok településenként, borvidékenként, megyénként és országosan is összesítésre kerültek. A legfrissebb mellbevágó statisztikai adatok és az EU tagság várhatóan közeli időpontja, 2002-ben kikényszerítette a Nemzeti Borstratégia elkészítését. A munka koordinálását a HNT vállalta. A Nemzeti Borstratégia téziseiben ig próbálták a követendő utat és elérendő célt kijelölni. Az ágazati szereplők fogjanak össze, vállalva azt is, hogy egyes szereplőknek bizonyos érdekei sérülhetnek. A közösen hozott döntéseket egyhangúan támogatva kell a kormányzat elé terjeszteni, hogy sok érdekcsoporttal tárgyalva ne hozzanak rossz döntést. 9

10 Célok 2022-re: összes szőlőterület termő terület tőkeszám termésátlag lé kinyerés hazai átlagfogyasztás ha ha 4500 tőke/ha 7,5 t/ha 0,65 l/kg 32 l/fő import, csak palackos 15 % export 19,27 % export hordós 40 % palackos 60 % saját termelésű belker hordós 40 % palackos 60 % Saját bor fogyasztásra 293E hl belföldre 2471E hl exportra 564E hl Teljes magyar borszektor Import bor Borfogyasztás belföldön 3328E hl 436E hl 3200E hl Javaslatok, megállapítások: a borvidékek számát felére kell csökkenteni, a hazai piac nem bővül, az export csökken, egyes termelők fejlődése mellett az ágazat átlaga romlik, az országos célkitűzésekhez igazodva megindult regionális szinten is az útkeresés és szervezkedés az ágazat érdekérvényesítésének erősítésére. A régiós összefogás kiteljesülését akadályozta, hogy a Balaton imázs teremtő és piacbefolyásoló erejében bízva a Balatonboglári Borvidék a tervezett Balatoni Borvidéki Régióhoz kívánt csatlakozni. Ezért a Pannon Borrégió Egyesületet Baranya és Tolna megyék borvidékeinek összefogására hozták létre 2003 tavaszán 11. A Balatoni Borvidéki Régió egy évvel később 2004-ben alakult meg. 10

11 A Pannon Borrégió Egyesület fontosabb céljai: a négy borvidék összefogása, a pannon táj és környezet védelme, a térségfejlesztési programok összehangolt megvalósítása, az ökológiai alapokra építő minőségi bortermelés, közös marketingtevékenység és piaci fellépés, a kulturális örökség ápolása, a lehetséges finanszírozási források feltárása, felhasználása, az EU-hoz való eredményes kapcsolódás, nemzetközi együttműködések. A Pannon Borvidéki Régió szabályzatát 2008-ban fogadták el és hirdették ki (8. melléklet). A DDRFÜ kezdeményezte Regionális innovációs stratégia készítését. Felkérésére a Regionális Borászati Szakbizottság a következőkben határozta meg feladatainkat a Nemzeti Borstratégián belül 12 : Szakmai továbbképzési rendszer színvonalának javítása a meglévő intézményi háttérre alapozottan (SZBKI, szakközépiskolák, Egyetem); Ehhez kapcsolódóan regionális ágazati szaktanácsadási rendszer létrehozása, összefüggésben egy központi hatósági (OBI akkreditált) és az azt kiegészítő területi labor hálózat kialakításával; Integrációs modell megteremtése, integrációk létrehozásának előmozdítása; Technikai, technológiai fejlesztések elősegítése, elsősorban integrációkra alapozottan (kamattámogatásos hitelkonstrukciók alkalmazásával); Regionális agrárinformatikai rendszer kialakítása, összefüggésben a környezetkímélő szőlőtermesztéssel, valamint széleskörű, piaci alapú szakmai adatbázis és információs portál létrehozása; Eredetvédelmi rendszer kidolgozása és működtetése mindegyik borvidéken; Regionális bormarketing alapjainak megteremtése; Regionális borúthálózat elemeinek fejlesztése, a megbízható, minősített szolgáltatásokkal rendelkező, egymást kiegészítő borúti kínálat megteremtése; A Pannon Borrégió Egyesület, mint szakmaközi szervezet fejlesztése. Az FVM Szőlészeti és Borászati Kutatóintézete, Pécs javaslatában megjelölte a támogatandó tevékenységeket 13 : Ökológiai adottságok jobb kihasználása: támogatható rekonstrukciós megoldások keresése, ültetvényszerkezet javítása, birtok -és üzemméret növelése, régi fajták és eljárások megőrzése. Kutatási eredmények felhasználása az innovációs folyamatban. Feldolgozóipari háttér megteremtése. Üzemek korszerűsítése. Működő vállalkozások segítése. Termelői, beszerzői és értékesítési integrációk. Hagyományőrzés, tárgyi értékek megóvása, közösségi programok. Turizmus és a gasztronómia. Vidékfejlesztés: öko- és környezettudatos gazdaságfejlesztési irányzatok, infrastruktúrafejlesztés. 11

12 Oktatás, továbbképzés: szaktanácsadási költségek térítése, laborháttér megteremtése, agrometeorológiai hálózat, szakiskolai és tanfolyami képzési programok. Érdekvédelem: szakmai együttműködés, eredetvédelem. A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. koordinálásával 2003-ban elkezdődött a Regionális Innovációs Stratégia összeállítása 14. A munka eredményeként javasolt intézkedéscsomag a következő célokat tűzte ki: 6.1, Intézkedés: Termelői, beszerzői, értékesítési integrációk kiépítése a dél-dunántúli szőlőbor ágazatban. Komponensek: 1. Pinceszövetkezet létrehozásának ösztönzése a közös szőlőfeldolgozásra. 2. Integráció létrehozásának ösztönzése a közös értékesítésre. 3. Borászati melléktermékek együttes kezelésére, lepárló létesítésére létrejött integrációk támogatása. 4. Borászati integrációk létrehozását népszerűsítő intézkedések Intézkedés: Környezetkímélő szőlőtermesztés elterjedését elősegítő agrár-informatikai fejlesztés a Dél-dunántúli Régió borvidékein 6.3. Intézkedés: Borászati eredetvédelmi rendszer kidolgozása, elterjesztése és működtetése regionális szinten a Dél-dunántúli Régió borvidékein. Komponensek: 1. Regionális eredetvédelmi szabályzatok kidolgozása. 2. Regionális Borminősítő Bizottság kiépítése Intézkedés: A dél-dunántúli borút hálózat fejlesztése. Komponensek: 1. Hatékony Borút Menedzsment. 2. Borúti termékfejlesztés. 3. PR (külső-belső) kapcsolattartás. Helyzetelemzésünk szempontjából Tompa Imre cikkének 15 az első fele figyelemre méltó. VPOP forrásból bemutatja a hazai szőlőfeldolgozók és borászatok üzemméretét 2003 évi állapot szerint: 12

13 Üzemméret Üzemek száma/ db <80 hl hl hl hl hl hl< 17 összesen Közvélemény kutatásokra és szociológusokra hivatkozva megállapítja, hogy nagyon szűk a polgári középosztály az a szociológiai fedezet, ami a fejlett Euro-atlanti társadalmakra jellemző modern minőségi borkultúrát hordozza. Az Európai Bizottság 2005-ben közzétett adatai szerint Magyarországon az ötödik legalacsonyabb, 5910 euró volt az éves átlagbér 2002-ben miközben az átlagbér a mai 25 tagállamban elérte a eurót. A növekvő import és a csökkenő export okán mindenki ezen a több sebből vérző belső piacon próbál boldogulni egy negatív árversenyben, egyre jobb és egyre olcsóbb borokkal, miközben a szőlő önköltsége egyre nő. Kopcsay László elemzésének megállapításai az elmúlt évtizedre és a jövőre vonatkozóan 16 : Az élelmiszer kereskedelem átalakulása befejeződött, egy tucat multinacionális élelmiszerkereskedelmi hálózat tartja a kezében a forgalom jelentős részét. A beszállítók rendkívül kiszolgáltatott helyzetbe kerültek, a termelők csak rendkívül kis haszonnal, vagy akár a ráfizetést is vállalva tudnak megjelenni a szupermarketek polcain árujukkal. Tovább nehezíti a termelők helyzetét, hogy a borászatban is megjelentek a kereskedelmi márkák. Nemcsak az Unió borpiacát, de az Unión kívüli országok piacait is pillanatok alatt átrendezte az új versenyzők megjelenése, s a folyamat egyenlőre megállíthatatlannak látszik: egyre tovább csökken a magyar borkivitel től a bor jövedéki terméknek minősül, a törvény a gazdákra óriási terheket rótt, miközben eredeti célkitűzéseit nem teljesítette. Az állam a kezdeti sikerek ellenére nem folytatta a kollektív marketing programját. Az állami tulajdon megszűnt, a szövetkezeti tulajdon mariginizálódott, meghatározóvá vált a magántulajdon. A privatizáció következtében a törpebirtok nagyság vált meghatározóvá. 13

14 Globalizált világunkban jelentős export csak nagy szervezetek által valósulhat meg Először meg kell teremteni a homogén árualapot, amely jelenleg még nem létezik. Megszámlálhatatlanul sok szervezet, egyesület, szövetség van a mai borászatban, ennek ellenére a szakma érdekérvényesítő képessége kifejezetten gyenge. Jól tükrözi ezt a közösségi marketing megvalósítása körüli bonyodalmak sokasága. (A nehezen életre hívott Magyar Bormarketing Kft. tevékenysége is ellehetetlenült napjainkra.) Harsányi Gábor doktori disszertációjában az ágazat cégeit korábbi elemzésekre hivatkozva négy csoportba sorolva jellemzi 17 : A nagyok (mintegy 10 cég) jelentős tőkeerő számottevő export hazai piacot felölelő értékesítési csatornák termelés saját vagy termeltetett alapanyagból fejlett technológia jó minőségű és prémium minőségű termékek külföldi tulajdon esetén versenyelőny a tulajdonos országában A borászat éllovasai kis tőkeerő kiemelkedő termékminőség folyamatos javuló technológia proaktív piaci magatartás magas értékesítési árak borturizmus lehetőségeinek kihasználása dinamikus fejlődés Közepes forgalmú cégek (utódvállalkozások) gyakran elavult technológia viszonylag magas csoportlétszám Őstermelői vállalkozói réteg tovább feldolgozóknak szállítók kannás bor értékesítők 14

15 Sidlovits Diána dolgozatában részletes elemzést írt 2008-ban az ágazat hazai és nemzetközi helyzetéről, jóval túllépve szorosan vett témájának határait 18. Magyarországon szőlőtermesztő és borászati vállalkozás működik a világ szőlőtermésének 1,2 %-át, bortermelésének 1,5 %-át adva. Borfogyasztásunk 3 millió hl, míg a világ 235 millió hl-t fogyaszt. Exportunk 2005-ben 600 ezer hl, mindössze ötöde a évvel korábbinak. Részletes elemzést ad a multi cégek áruházláncairól. A forgalmazásért az árjegyzéki ár %-át kérik el a termelőtől. Az árukínálatot a következőképpen mutatja be: Palackonkénti ár/ft Polci kínálat Tényleges forgalom 300 alatt 5 % 32 % között 33 % 58 % között 44 % 2000 felett 18 % 10 % A sajátmárkás nyomott áru borok arányát %-ra becsüli. Elítéli az imázs romboló árak alkalmazását: Egri Bikavér 360 Ft, 5 puttonyos aszú 999 Ft A teljes kínálatból 90 %-kal részesednek borvidékeink, régiónk képviselete ebből a következő: Villányi Borvidék Balatonboglári Borvidék (korábban Dél-Balatoni) Szekszárdi Borvidék Tolnai Borvidék Pécsi Borvidék (korábban Mecsekaljai 15 % (kiugró) 6 % (átlag feletti) 6 % (átlag feletti) 2 % (nagyon alacsony) 1 % (elenyésző) Borászati üzemeinket 3 nagy csoportba sorolja: 1. csoport: szőlőültetvény tulajdonosok és márkaépítők 2. csoport: felvásárló koordinátorok és szövetkezetek 3. csoport: kis és közép borászatok ( függetlenek Követendő példaképként bemutatja a francia szakmaközi szervezetek tevékenységét, szerepüket a felvásárlási árak, a szerződések tartalma alakításában. A vertikális koordináció fő problémái hazánkban a következők: A termelők tárgyalóerejének nem megfelelő hatékonysága. Jelentős bizonytalanság, a kiszámíthatóság hiánya. A termelés jövedelmezőségének csökkenése. 15

16 A magyar felvásárlók saját munkájuk javítása helyett a felvásárlási árak csökkentésével próbálják eredményességüket javítani. Javaslatait 5 csoportba foglalja: 1, Export specialitások, magas minőség vagy jó minőség, nagy mennyiség, nagyobb termelési struktúrák kialakítása a telepítéstől a feldolgozáson át a piacra jutásig, a hegyközségi szervezet szakmaközi szervezetté alakítása, a közösségi marketing tevékenység javítása, az uniós programok nemzeti önrészének biztosítására pénzügyi alap felállítása, az uniós támogatási jogcímek szőlő- borászat specifikus meghatározása, a termelői önrész biztosítása a programokhoz, a 8 Ft-os forgalomba hozatali járulékból. 2, Belföld rendszeres időközönkénti panel jellegű felmérés a fogyasztói magatartás megismerésére, időben történő követésére, a disztribúciós csatornák részletes megismerése, jellemző alakulása. 3, Jogszabályi környezet nem kivágásra, hanem a szőlőültetvények modernizációjára kell több hangsúlyt fordítani, a védett eredetű borok szabályozása, az eredetvédelem egyéb eszközeinek alkalmazása, a névhasználati visszaélések kezelésére alap elkülönítése, a magyar borok eredetvédelmének uniós szintű erősítése. 4, Irányítási struktúrák stratégiai és marketing szövetség a szőlőtermelők és felvásárlók között, a termelési cél pontos körülhatárolása, a termelési cél függvényében történő ültetvény -és fajtaszerkezet alakítás, az együttműködések szabályozásával gondot kell fordítani a felvásárlási ár kialakítási módjára, a jövedelem elosztásra, a garanciarendszerre és újratárgyalhatóságra, a szőlőtermelők érdekképviseletének erősítése, a minőség irányítására szakmaközi keretszerződések, a hegyközségi szervezet bővített jogosultságainak törvényi megalapozása. 16

17 5, Kutatási feladatok birtokszerkezet átalakulásának kutatása, a folyamat befolyásolása, a végrehajtott technológiai fejlesztések hatékonysága, újabb fejlesztési célok, a szakmaközi szervezetek bevezetésének vizsgálata, Európai piacépítési modellek tanulmányozása, a borminőség fejlesztésére, ellenőrzésére és a borászati kutatások vitelére közösen fenntartott laboratórium üzemeltetése. Horváth Csaba a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa főtitkára Tények, feladatok, kihívások, kitörési pontok alcímű cikkében a következőkre hívja fel a figyelmet 19. A szakma 2007-ben 100 %-ban lehívta a szerkezetátalakítási támogatást 1300 ha ültetvény megújítására. Az EU borpiaci reformja Magyarország szempontjából pozitív eredményekkel zárult. A Brüsszeliek által 2009-re megajánlott 12,4 millió helyett 16,8 millió -val indulunk és 2015-re 29,1 millió -ig tornázhatjuk fel a büdzsét. A mustjavítás terén elfogadható kompromisszum született. Hatalmas feladatot jelent majd az eredetvédelmi rendszer átalakítása. Az uniós szinten öt évre hirdetett 400 ezer hektáros átgondolatlan ültetvénypusztítás egy 175 ezer hektáros szabályozott területcsökkentéssé szelídült. Sajnos a magyar állam sokat tesz azért, hogy a szokásos adótörvények mellett (pl.: őstermelők adószámmal való ellátása) más eszközökkel is dezintegrálja a szőlészeti-borászati szakigazgatási infrastruktúrát, és nehéz helyzetbe hozza a hegyközségeket, a kutatóbázisokat, a borellenőrzési hálózatot. Elsősorban a források indokolatlan szűkítése, másod sorban a folyamatos előkészítetlen átszervezések révén sikerült mindezt elérni. a korábbi 50 hektárról 500 hektárra emelkedett a hegyközség alakítás alapfeltétele. Az állam [a hegyközségeknek] az államtól átvett közigazgatási feladatok ellátásának költségeit már csak 40 %-ban ellentételezi ről 2006-ra megháromszorozódott a behozott borok mennyisége és a évi I-IX. havi előzetes jelentés további növekedést mutat a beérkezett borok 72,6 %-a olasz eredetű. Az olaszországi behozatal majd 70 %-a 0,34 /liter átlagárú hordós bor. Két éves vajúdás után megtörtént a forgalomba hozatali járulék első befizetése, mely alapot adhat a tényleges bormarketing beindítására. 17

18 Sztanev Bertalan 2008-ban készült tájékoztató cikkében az EU borpiaci reformjának végrehajtására készült nemzeti támogatási programok költségvetését mutatja be. Magyarország költségvetési előirányzata 20 : évre ezer évre ezer évre ezer évre ezer évre ezer évtől ezer Az Unió költségvetésében összesen rendelkezésre álló 5,3 milliárd -ból a következő arányt képviselik az egyes támogatási célok. Egységes támogatási rendszer (vidékfejlesztés). 3 % Promóció a harmadik országok piacán. 16 % Szőlőültetvények szerkezetátalakítása és átállása. 38 % Szüreti biztosítás. 1 % Beruházások. 11 % Melléktermék lepárlás. 11 % Szeszesital-piac ellátását szolgáló lepárlás. 5 % Sűrített szőlőmust használata. 6 % Szőlőültetvények támogatással történő kivágása. 9 % Összesen: 100 % A borpiac középtávú kilátásait elemzi Radóczné Kocsis Teréz 2008-ban 21. Bemutatja a termelés és fogyasztás globális alakulását. A termelés 1995 és 2007 között folyamatosan %-kal meghaladja a fogyasztást, a fogyasztás 2000-ig stagnált, azóta évi 1 %-os növekedést mutat. A nagy európai bortermelő országokban folyamatos a fogyasztás visszaesése, máshol növekedés tapasztalható. Az ellentétes hatásokat összegezve 2006 és 2011 között a világ borfogyasztásában %-os növekedésre számítanak a Vinexpo ban készült tanulmánya szerint. Az USA-ban a fejenkénti borfogyasztás növekedése három fő körülménynek, a nagy borászati vállalatok marketingkampányainak, a borfogyasztás pozitív egészségügyi hatásairól szóló reklámoknak és a fiatalok alkoholválasztási szokásainak köszönhető. A világ szőlőterületének majdnem 50 %-a (3,8 millió hektár) az EU-27 tagállamaiban található, innen származik az előállított borok %-a ( millió hektoliter) a telepítési jogok korlátozása csak 2015-ig marad érvényben, bár tagállami döntés alapján ez 2018-ig még fenntartható. Ettől az időponttól kezdve azonban az új telepítések tiltása megszűnne, ami teret engedne a versenyképesebb ültetvényméretek kialakulásának. A hazai kilátásokról a következőket írja: 18

19 A magyar boriparban igen alacsony a külföldi tőke részaránya. A hazai borszektor egyik erőssége lehetne, hogy kiterjedt belső piacra termel, az importbor mennyisége azonban az EU csatlakozás óta töretlenül nő. A magyar borok kiszorulása a nemzetközi piacokról az EU tagság ellenére is majdnem folyamatos. A felerősödött kivágási szándék érezhető ben a kivágási támogatásokat 2000 hektárra hirdették meg, az MVH-hoz beérkezett kérelmek azonban 4000 hektárt fedtek le. Jelenleg mintegy 25 ezer hektárnyi olyan ültetvény lehet az országban, amelyek azonnali cseréjére lenne szükség. a jelenlegi borszőlő terület 76 ezer hektárra csökkenhet. Az import bor a mai szintnél magasabbra (a belső fogyasztás akár 20 %-ára) emelkedhet. Ha meg akarják fékezni az ültetvényterület csökkenését, javítani szükséges a termelés jövedelmezőségét. Az elaprózott termelés helyett hatékony struktúrákat indokolt létrehozni a vertikális koordináció erősítésével. A termékpálya szereplőinek össze kell fogniuk az eredetvédelmi rendszer átalakítására, közös bormarketing programok kidolgozására. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium felelős vezetői rádöbbenhettek arra, hogy az elmúlt 5 évben követett irányvonal hibás és 2010-ben elkészítették az Agrárkutatásfejlesztési és innovációs stratégia című döntés előkészítő anyagot 22. Általános célként tűzték ki: az állami döntések segítését, a hatékonyságot és versenyképességet, a termelői integrációs rendszerek fejlesztését, a gazdaságos hozamokat és minőséget, a fogyasztók védelmét, az export lehetőségek kihasználását, az innovatív és piacképes termékeket. Kutatás módszertani ajánlásaik: hatékony modellüzemek létesítése, kutatási intézményrendszer fejlesztése, tudásközpontok, agrárműhelyek működtetése, kutatási eredmények hasznosítása, termelő vállalkozások bevonása a kutatásokba, nemzetközi és nemzeti programokban való részvétel. 19

20 Technológia fejlesztés és ökonómia terén kiemelik: a fenntarthatóságot, a környezetkímélő technológiákat, a felszín alatti vizek védelmét, a környezetvédelmi és élelmiszerbiztonsági tartamkísérleteket, a gazdaságos termesztést és hozamokat, az energiahatékonyságot és, az üzemhatékonyságot (méret és jövedelemtermelő képesség). A kertészeti kutatás stratégiai területei: termőhely vizsgálat, agroökológia, génforrás kutatás, vírusmentes központi törzsültetvények, klónszelekció, különös tekintettel a hungarikumokra, termőhelyi fajtaválaszték kutatás, fajta specifikus művelésmód, mennyiség-minőség, borászati technológia, verseny és piacképes termékek, rezisztencia nemesítés, génbankok fenntartása, csemegeszőlő nemesítés, csemegeszőlő technológia, eredetvédelmi rendszer, szaktanácsadási módszerek fejlesztése. Információink szerint a Central European Management Intelligence (CEMI) ben készített a Pannon Borrégió megrendelésére egy régiós stratégiát, amely annak ellenére, hogy valószínű díjazták a megrendelők munkáját, azt a saját tulajdonának minősíti, forrásként való felhasználását engedélyhez köti, így egy feltételezhetően azóta sem hasznosult titkos stratégiával szegényebbek vagyunk. (idézetlen mű) Összegzés: Az elmúlt éves időszak térségi, illetve ágazati problémáira rávilágító elemzések és a kibontakozást segíteni kívánó javaslatok, elkészült stratégiák komoly támpontot nyújtanak jelen munkánkhoz. Áttekintésük segíti a kritikus pontok feltárását és kérdéseink megfogalmazását a mai helyzetre vonatkozóan. Számtalan megállapításuk mai is helytálló, feladatunk végrehajtása során hasznosítható. Az irodalmi hivatkozások a 9. mellékletben találhatóak. 20

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

A Közösségi Bormarketing Program kidolgozásának szakmai háttere, avagy egy összefogás eredménye

A Közösségi Bormarketing Program kidolgozásának szakmai háttere, avagy egy összefogás eredménye A Közösségi Bormarketing Program kidolgozásának szakmai háttere, avagy egy összefogás eredménye Reich László (CMC jelölt) Budapest, 2008. március 18. Tartalom Előzmények A közösségi bormarketing program

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

Fenntartható Kertészet és Versenyképes Zöldségágazati Nemzeti Technológiai Platform Szakmai Fórum

Fenntartható Kertészet és Versenyképes Zöldségágazati Nemzeti Technológiai Platform Szakmai Fórum Fenntartható Kertészet és Versenyképes Zöldségágazati Nemzeti Technológiai Platform Szakmai Fórum Budapest, 2011. június 7. Dr. Bujáki Gábor ügyvezető igazgató Pest Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020.

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban

Részletesebben

Borvidéki terv. Balatonfelvidéki Borvidék

Borvidéki terv. Balatonfelvidéki Borvidék Borvidéki terv Balatonfelvidéki Borvidék A 2007/2008 borpiaci évtől érvényes borvidéki követelményrendszer a szőlőültetvények szerkezetátalakítási és átállítási támogatásához A Borvidéki terv a Hegyközségekről

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Borvidéki terv. Szekszárd Borvidék

Borvidéki terv. Szekszárd Borvidék Borvidéki terv Szekszárd Borvidék A 2007/2008 borpiaci évtől érvényes borvidéki követelményrendszer a szőlő szerkezetátalakítási és átállítási támogatásához A Borvidéki terv a Hegyközségekről szóló 1994.

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához

A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához Békefi Emese és Dr. Váradi László Halászati és Öntözési Kutatóintézet SustainAqua Termelői Fórum Rétimajor, 2009. június 26. HAKI

Részletesebben

A borpiac közös szervezése A támogatási programról szóló jelentés

A borpiac közös szervezése A támogatási programról szóló jelentés Tagállam: HU Időszak: 2009/2010. A benyújtás időpontja: 2011. március 1. Felülvizsgálat száma: 3 A borpiac közös szervezése A támogatási programról szóló jelentés A. Átfogó értékelés: A nemzeti támogatási

Részletesebben

A Felvidéki borrégió, mint lehetőség

A Felvidéki borrégió, mint lehetőség VI. SzőlészetiBorászati Téliegyetem, Eger 2005. január 2629. A Felvidéki borrégió, mint lehetőség Gál Lajos mb. igazgató FVM Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet, Eger VI. SzőlészetiBorászati Téliegyetem,

Részletesebben

A K+F+I forrásai között

A K+F+I forrásai között Joint Venture Szövetség EU 2014-2020 Konferencia 2014. január 30. A K+F+I forrásai 2014-2020 között Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal EU tematikus célok Kötelező illeszkedés OP-k

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS amely létrejött a Rábaközi Tájtermék Klaszter tagjai között (a továbbiakban Tagok) az alábbi feltételekkel: Az együttműködési megállapodás megkötésének célja, hogy a klaszter

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

Nemzeti Klaszter Konferencia

Nemzeti Klaszter Konferencia Nemzeti Klaszter Konferencia 2012. Március 27. Pécs Tartalom DCCA rövid bemutatása Duna Stratégia rövid bemutatása A klasztertevékenységek kapcsolódása a Stratégiához / PA 8/ PA 8 terület projektpéldáinak

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

Az ökológiai szőlőtermesztés lehetőségei Magyarországon

Az ökológiai szőlőtermesztés lehetőségei Magyarországon Az ökológiai szőlőtermesztés lehetőségei Magyarországon Dr. Németh Krisztina Tudományos főmunkatárs NAIK Szőlészeti és Borászati Kutató Állomás Kecskemét- Katonatelep Budapest 2016. december 02. Ökológiai

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű

Részletesebben

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag A dokumentumról Célok Piaci szereplők Társadalmi szereplők Közszféra Távlatos fejlesztési üzenetek a magyar társadalmi és gazdasági szereplők lehető legszélesebb

Részletesebben

Tájékoztató a Bortörvényről és a Hegyközségi törvényről. 2015. január 17. Előadó: Szabó Miklós Fotók: Keszler Viktor és Szabó Miklós

Tájékoztató a Bortörvényről és a Hegyközségi törvényről. 2015. január 17. Előadó: Szabó Miklós Fotók: Keszler Viktor és Szabó Miklós Tájékoztató a Bortörvényről és a Hegyközségi törvényről 2015. január 17. Előadó: Szabó Miklós Fotók: Keszler Viktor és Szabó Miklós A 2004. évi XVIII. Törvény a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról

Részletesebben

Vajai László, Bardócz Tamás

Vajai László, Bardócz Tamás A halászat helye a magyar agrárágazatban A Közös Halászati Politika reformja és az EU halászati és akvakultúra ágazatának fejlesztési irányai Vajai László, Bardócz Tamás Az előadás tartalma: Magyarország

Részletesebben

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar 52. Közgazdász Vándorgyűlés, Nyíregyháza Dr. Losó József MIRELITE MIRSA Zrt. - Elnök A mezőgazdaság az

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

Bormarketing konferencia Sopronban

Bormarketing konferencia Sopronban HAZAI KÖRKÉP Bormarketing konferencia Sopronban Az V. Magyarországi Bormarketing Konferenciát 2004. december 2 3. között rendezték meg a Bormarketing Műhely Kht. és a Sopron Borvidék Hegyközségi Tanács

Részletesebben

A magyar élelmiszeripar fejlesztési stratégiájának elemei. Szilágyi Péter közigazgatási főtanácsadó Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

A magyar élelmiszeripar fejlesztési stratégiájának elemei. Szilágyi Péter közigazgatási főtanácsadó Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A magyar élelmiszeripar fejlesztési stratégiájának elemei Szilágyi Péter közigazgatási főtanácsadó Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Magyar élelmiszeripar 2014.

Részletesebben

Kadarka klónszelekció a Pannon borrégióban

Kadarka klónszelekció a Pannon borrégióban Országos Szőlészeti, Borászati Konferencia Eger - 2015. január 21-23. Kadarka klónszelekció a Pannon borrégióban Kozma Pál - Werner János PTE Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet, Pécs PTE TTK Szőlészeti

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Vidékfejlesztési Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Vidékfejlesztési Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Vidékfejlesztési Programban Kis Miklós Zsolt Agrár-vidékfejlesztésért Felelős Államtitkár Miniszterelnökség Hagyomány - Helyi termék - Hálózat Mezőtúr, 2014. november

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

Sugó-Gabona Kft. VIII. Bajai Gabona Partnerség Találkozó június 9-10.

Sugó-Gabona Kft. VIII. Bajai Gabona Partnerség Találkozó június 9-10. Sugó-Gabona Kft. VIII. Bajai Gabona Partnerség Találkozó 2016. június 9-10. Termelői csoportok Magyar mezőgazdaság: kitörési pont a termelői összefogás Önkéntes együttműködés Termelői csoportok Nemzeti

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Pannon Helyi Termék Klaszter:

Pannon Helyi Termék Klaszter: Pannon Helyi Termék Klaszter: örökségvédelem és vidéki gazdaságfejlesztés a Nyugat-Dunántúlon Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Magyar Vidékakadémia: Konferencia a helyi termékekről Hévíz, 2011. február 10.

Részletesebben

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető 2014-2020-as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető Kb. 8000 milliárd Ft 2007-2013 Lakásberuházás korlátozott lehetőségek Forrás nagysága: operatív programnak nyújtott

Részletesebben

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak.

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Horizon 2020 Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Munkatársainkkal a kis- és középvállalkozások, önkormányzatok, érdekképviseleti

Részletesebben

Miskolc, 2008. okt. 15. Dr. Petrás Ferenc A prezentáció tematikája Regionális Fejlesztési Programok a számok tükrében ROP gazdaságfejlesztés 2009-10 ROP Akcióterv gazdaságfejlesztés újdonságai Regionális

Részletesebben

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont, 2632 Letkés Dózsa György út 22. IDŐ ELŐADÁS SZAKTANÁCSADÁS KÉPZÉS 2014.09.27 Innováció a helyi gazdaság integrált

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6

% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6 KKV-k jelene és jövője: a versenyképesség megőrzésének lehetőségei Dr. Parragh Bianka Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Kar Vállalkozásmenedzsment Intézet A KKV-szektor főbb jellemzői A mikro-, kis-

Részletesebben

Helyi Fejlesztési Stratégia (MUNKAANYAG) 1. INTÉZKEDÉS

Helyi Fejlesztési Stratégia (MUNKAANYAG) 1. INTÉZKEDÉS Helyi Fejlesztési Stratégia 2014-2020 (MUNKAANYAG) INTÉZKEDÉSEK 1. INTÉZKEDÉS 1. Intézkedés megnevezése A településeken működő, az ott élők helyben maradását elősegítő szolgáltatások körének bővítése,

Részletesebben

A hagyományos élelmiszergyártó KKV-k versenyképességének növelését elősegítő élelmiszerlánc menedzsment módszerek és innovatív értékesítési stratégiák

A hagyományos élelmiszergyártó KKV-k versenyképességének növelését elősegítő élelmiszerlánc menedzsment módszerek és innovatív értékesítési stratégiák A hagyományos élelmiszergyártó KKV-k versenyképességének növelését elősegítő élelmiszerlánc menedzsment módszerek és innovatív értékesítési stratégiák Papp Attila fejlesztő mérnök, oktatási felelős 2009.

Részletesebben

Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3)

Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3) Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3) 2014-2020 között kohéziós politika céljai Járuljon hozzáaz EU 2020 stratégia céljainak megvalósításához Hangsúly: az eredményeken legyen!

Részletesebben

A Duna Borrégió hungarikumai

A Duna Borrégió hungarikumai A Magyar Nemzeti Értékek és Hungarikumok szerepe a területi fejlődésben és fejlesztésben című konferencia A Duna Borrégió hungarikumai Készítette: Féja Fruzsina GTK-GVAM II.évfolyam 2014 Főbb pontok: Hungarikum

Részletesebben

A magyar élelmiszeripar prioritások és kihívások: az Élelmiszer az életért Magyar Nemzeti Technológiai Platform. 1 A Magyar Nemzeti Élelmiszertechnológiai Platform Célja ipar igényeinek Rendszeres párbeszéd

Részletesebben

A díszkertész ágazat kutatási és innovációs kilátásai 2014-2020 közötti időszakban

A díszkertész ágazat kutatási és innovációs kilátásai 2014-2020 közötti időszakban A díszkertész ágazat kutatási és innovációs kilátásai 2014-2020 közötti időszakban Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Budapest, 2014. szeptember

Részletesebben

A szőlőtelepítés engedélyezési rendszere Mi várható 2016. után?

A szőlőtelepítés engedélyezési rendszere Mi várható 2016. után? A szőlőtelepítés engedélyezési rendszere Mi várható 2016. után? XVI. Szőlészeti, Borászati és Marketing Konferencia Lakitelek 2015. január 28. Sztanev Bertalan osztályvezető Az uniós szabályozás 2008.

Részletesebben

Világtendenciák (szőlő-bor ágazat)

Világtendenciák (szőlő-bor ágazat) Világtendenciák (szőlő-bor ágazat) SZŐLŐTERMESZTÉS 1 A szőlőterület változása A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé 80-as évek elejétől: túltermelési válság

Részletesebben

Vidékfejlesztési Minisztérium

Vidékfejlesztési Minisztérium Vidékfejlesztési Minisztérium Mezőgazdasági termékek (EU) belső piacon és harmadik országokban történő megismertetése és promóciója Pályázók köre: Szakmai és szakmaközi szervezetek PR tevékenység, promóció

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Inno-CropFood IPA HUHR/1001/2.1.3/0001. 2013. január 17-18. Harkány, Magyarország

Inno-CropFood IPA HUHR/1001/2.1.3/0001. 2013. január 17-18. Harkány, Magyarország A hálózat alapú együttműködések kulcstényezői a KFI tevékenység hatékonyságának javítása érdekében 1. Identified driving factors of enhancing the effectiveness of network-based cooperations Inno-CropFood

Részletesebben

Bardócz Tamás Halászati osztály

Bardócz Tamás Halászati osztály A Közös Halászati Politika reformja és ennek tükrében a Vidékfejlesztési Minisztérium hazai halászati ágazat fejlesztésével kapcsolatos stratégiája és koncepciója Bardócz Tamás Halászati osztály Az előadás

Részletesebben

Baranya megye kistérségi fejlesztési projektjeinek kapcsolódási lehetőségei a Pécsi fejlődési Pólushoz

Baranya megye kistérségi fejlesztési projektjeinek kapcsolódási lehetőségei a Pécsi fejlődési Pólushoz Baranya megye kistérségi fejlesztési projektjeinek kapcsolódási lehetőségei a Pécsi fejlődési Pólushoz Dr. Kékes Ferenc, a Baranya Megyei Közgyűlés elnöke A Baranya Megyei Önkormányzat a pólus stratégia

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

Komplex mátrix üzleti képzések

Komplex mátrix üzleti képzések 1.sz. melléklet Komplex mátrix üzleti képzések A munkaerőpiac elismeri a szakjainkat, 3 szak a TOP10-ben szerepel, emiatt továbbra is lesz kereslet A K-M, P-SZ, T-V alapszakok iránt folyamatos piaci igény

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

A Pannon Borrégió területi változásai

A Pannon Borrégió területi változásai Változó Föld, változó társadalom, változó ismeretszerzés Konferencia A Pannon Borrégió területi változásai Dr. Máté Andrea PTE IGYFK GTI Eger, 2009.10.16. Régiók Magyarországon Magyarország 7 tervezési-statisztikai

Részletesebben

Innováció és stratégia. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Innováció és stratégia. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Innováció és stratégia Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripar kormányzati stratégiája KÖZPONTI PROBLÉMA: GYENGE VERSENYKÉPESSÉG, GYENGE JÖVEDELEMTERMELŐ KÉPESSÉG

Részletesebben

A HORIZONT 2020 dióhéjban

A HORIZONT 2020 dióhéjban Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Előadás- képzés-szaktanácsadás a Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület szervezésében Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont (2632, Letkés

Részletesebben

A fejlesztéspolitika visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásai

A fejlesztéspolitika visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásai A fejlesztéspolitika visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásai A MAG Zrt. által kínál lehetőségek Dr. Novák Csaba ügyvezető igazgató, MAG Zrt. A Nemzeti Fejlesztési Terv gazdaságfejlesztési eredményei

Részletesebben

XIII. Lakiteleki Szõlészeti, Borászati és Marketing Konferencia

XIII. Lakiteleki Szõlészeti, Borászati és Marketing Konferencia XIII. Lakiteleki Szõlészeti, Borászati és Marketing Konferencia Lakitelek/Szigetcsép, 2012. február 20-24. A Kunsági Borvidék nagy érdeklõdés mellett immár 13. alkalommal rendezte meg a Duna Borrégió borvidékeinek

Részletesebben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZOLNOKI FŐISKOLA Kereskedelem, Marketing és Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK A Felsőfokú Szakképzés Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző szak hallgatói részére

Részletesebben

Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok

Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok Veres Marianna Pályázat és Projektmenedzser EuroAdvance Kft. Mit is jelentenek a Tematikus alprogramok Az adott tagállam számára különös jelentőséggel bíró

Részletesebben

Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok

Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok Veres Marianna Pályázat és Projektmenedzser EuroAdvance Kft. Mit is jelentenek a Tematikus alprogramok Az adott tagállam számára különös jelentőséggel bíró

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505 A Szigetköz Mosoni-sík Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító:

Részletesebben

Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ. Szombathely szerepe és lehetőségei A NYPJMK-ban Szijártó Zsolt ügyvezető igazgató

Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ. Szombathely szerepe és lehetőségei A NYPJMK-ban Szijártó Zsolt ügyvezető igazgató Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ Szombathely szerepe és lehetőségei A NYPJMK-ban 2014-2020 Szijártó Zsolt ügyvezető igazgató Budapest, 2014. március 26. Tartalom 1. Jövőkép 2. Gazdaságfejlesztési

Részletesebben

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara feladatai

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara feladatai A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara feladatai Dr. Cseszlai István - elnöki szakmai főtanácsadó Szekszárd - 2016. november 17. A NAK megalakulása Önkéntes tagság: ~ 11 ezer tag Önálló megyei kamarák Heterogén

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

Vidékfejlesztési Program 2014-2020

Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Együttműködések támogatása Tószegi Orsolya Miniszterelnökség EMVA Stratégiai Főosztály Gyarmat 2015.10.21. Legfontosabb célkitűzések Munkahelyteremtés, vidéki munkahelyek

Részletesebben

Borturizmus és a szılı bor ágazat helyzete Magyarországon és a Zalai borvidéken. Zalai Borút Egyesület

Borturizmus és a szılı bor ágazat helyzete Magyarországon és a Zalai borvidéken. Zalai Borút Egyesület Borturizmus és a szılı bor ágazat helyzete Magyarországon és a Zalai borvidéken Mi a borút? A borút definíciója: olyan összetett turisztikai termék, mely sajátos egyedi kínálattal rendelkezik, szervezett

Részletesebben

Pannon Helyi Termék Klaszter:

Pannon Helyi Termék Klaszter: Pannon Helyi Termék Klaszter: örökségvédelem és vidéki gazdaságfejlesztés a Nyugat-Dunántúlon Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Magyar Vidékakadémia: Konferencia a helyi termékekről Budapest, 2010. december

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Program rövid és hosszú távú tervezett hatásai és a már

A Vidékfejlesztési Program rövid és hosszú távú tervezett hatásai és a már A Vidékfejlesztési Program rövid és hosszú távú tervezett hatásai és a már megtett lépések Kis Miklós Zsolt agrár- vidékfejlesztésért felelős államtitkár Miniszterelnökség Közgazdász Vándorgyűlés Kecskemét

Részletesebben

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára Kutatási és Technológiai Innovációs Alap - 2012 Új innovációs pályázatok az ÚSZT keretében Kiemelt figyelem a K+F+I témájú pályázatokra. 5 pályázati konstrukció Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Részletesebben

II. Nemzeti Fejlesztési Terv (PND)

II. Nemzeti Fejlesztési Terv (PND) Projektalapozás Pályázatkészítés Üzleti tervezés II. Nemzeti Fejlesztési Terv (PND) Szabó Sándor András pályázati és innovációs tanácsadó regisztrált pályázati tréner egyetemi oktató 1 Mi a Nemzeti Fejlesztési

Részletesebben

gfejlesztési si Konferencia

gfejlesztési si Konferencia Szerb-magyar Regionális Gazdaságfejleszt gfejlesztési si Konferencia Innovációt t segítı eszközök k a Dél-alfD alföldi ldi RégiR gióban Dr. Molnár István Igazgató Szeged, 2009. 10. 20. BEMUTATKOZIK A DA-RIÜ

Részletesebben

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A fenntartható szőlőtermesztés fajtaválasztékának bővítése új nemes-rezisztens fajtákkal, fajta specifikus környezetkímélő termesztés-technológia kialakítása és innovatív bio termék prototípusának kifejlesztése

Részletesebben

Az élelmiszeripar jelene, jövője

Az élelmiszeripar jelene, jövője Az élelmiszeripar jelene, jövője dr. Kardeván Endre élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkár 2012. április 25. Élelmiszergazdaság jelentősége Stratégiai jelentőségű ágazat:

Részletesebben

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2014. június

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

Környezetipari és Megújuló Energetikai Kompetenciaés Innovációs Központ (KÖMEKIK)

Környezetipari és Megújuló Energetikai Kompetenciaés Innovációs Központ (KÖMEKIK) Környezetipari és Megújuló Energetikai Kompetenciaés Innovációs Központ (KÖMEKIK) tudományos tanácsadó Kapos ITK Kht. Kompetenciaközpont konzorciumi tagok és munkatársak Kapos ITK Kht. Görcs Nóra (okl.

Részletesebben

A GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM (GINOP) PÉNZÜGYI ESZKÖZEI

A GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM (GINOP) PÉNZÜGYI ESZKÖZEI A GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM (GINOP) PÉNZÜGYI ESZKÖZEI SZABÓ KRISZTINA JÚLIA NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMOK VÉGREHAJTÁSÁÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai

Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai Agrárgazdaságtan Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai Társadalomtudományok Közgazdaságtan: általános gazdasági törvényszerűségek Ágazati tudományágak Agrárgazdaságtan Vállalati gazdaságtan

Részletesebben

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14.

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14. A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében Pásztohy András Miniszteri Biztos Budapest, 2008. április 14. 1 Példátlan lehetőség 2007-2013 között Mintegy 8000 milliárd

Részletesebben

VAS MEGYE TOP 100 konferencia Nyugat-Pannon Növekedési Zóna Program

VAS MEGYE TOP 100 konferencia Nyugat-Pannon Növekedési Zóna Program VAS MEGYE TOP 100 konferencia Nyugat-Pannon Növekedési Zóna Program Szijártó Zsolt ügyvezető igazgató,nypjmk Budapest, 2014. november 20. Fejlődési alapok Növekedési tengelyek Verseny-előnyök Hatások

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA

VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA 2014-2020 UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen folyamatokat

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Új Magyarország Fejlesztési Terv 40. lecke Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007-2013

Részletesebben

Támogatási lehetőségek 2015-ben a borgazdaságban, munka kapcsolat az MVH és a HNT között

Támogatási lehetőségek 2015-ben a borgazdaságban, munka kapcsolat az MVH és a HNT között Támogatási lehetőségek 2015-ben a borgazdaságban, munka kapcsolat az MVH és a HNT között Horváthné Laki Tímea osztályvezető Eger, 2015. január 21. TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK Ültetvényhez kapcsolódó területalapú

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben