A dél-dunántúli régió szőlő-bor ágazatának innovációs stratégiájához
|
|
- Csaba Bognár
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A dél-dunántúli régió szőlő-bor ágazatának innovációs stratégiájához I. munkafázis: HELYZETELEMZÉS Készítette: PTE TTK SZBI PÉCS május
2 T A R T A L O M J E G Y Z É K I. Irodalmi áttekintés 3 II. Helyzetelemzés Az ágazat gazdasági helyzetének és innovációs kapacitásának bemutatása Térségi, szakágazati és európai uniós stratégiák, szabályozások, szakpolitikák ismertetése Folyamatban lévő beruházási és fejlesztési projektek és főbb ágazati kulcsszereplők felsorolása és ismertetése 27 Oldalszám III. SWOT elemzés 30 IV. Mellékletek 32 2
3 Szőlő-bor ágazati innovációs program I. Irodalmi áttekintés A, Innováció Az innováció fogalma szó szerinti értelemben újítást jelent 1. Mai közgazdasági értelmezését először J. A. Schumpeter adta 1930-ban 2, kifejtve, hogy az egyszerű újratermelést új kombináció alkalmazása a fejlődés vonalára lendíti át. Későbbi műveiben ezt nevezte innovációnak. Ezek alapján Bucsy László innováció fogalom meghatározásai: Innováción az új technika, az új irányítási módok, az új piacok, az új nyersanyagok, az új termékek (gyártmányok), az új termelésszervezés és az eddigi ember-gép kapcsolatok mellett súlyozottan az ember- ember kapcsolatok egymásra hatásának kifejezését és visszacsatolás eredményeinek értékelését nevezhetjük. Innovációs rendszeren az előbbi folyamatos és ugrásszerű fejlődés olyan szabályozott rendszerét érthetjük, amelyben a rendszer korlátaival képes az előirányzott gazdaságossággal az innovációt befogadni, abszorbeálni és realizálni. 1 Oslo kézikönyv évi 3. kiadás meghatározása 3 : Az innováció új vagy jelentősen javított termék (áru vagy szolgáltatás) vagy eljárás, új marketing- módszer, vagy új szervezési- szervezeti módszer bevezetése az üzleti gyakorlatban, munkahelyi szervezetben, vagy külső kapcsolatokban. A hangsúlyt a tudástranszferre és az innovációs vállalati kapcsolatokra helyezi. Az innovatív gazdasági környezet és az innovatív vállalkozás jellemzőit Harry Nyström a következők szerint mutatja be 4 (Táblázatból kiemelve): Innovatív mozzanatok a külső környezetben: Gyors és nem folyamatos technológiai változás. Aktív szabadalmi védelem. Erős verseny. Változó fogyasztói kereslet. Innovatív mozzanatok a belső környezetben: 3
4 Nyitott és rugalmas kutatási- fejlesztési politika. (Diverzifikáló és offenzív technológiai alapú politika. Külső orientáció és összekapcsolódó technológia alkalmazás). Nagymértékben formalizálatlan és nyitott vállalati struktúra. (Nagy szervezeti rugalmasság és változatosság. Rugalmas termelési erőforrások.) Új termékek nagy hányada. Nyitott és rugalmas marketing stratégia. Nem szelektív marketing technika. A nemzeti innovációs rendszer (NIR) és a regionális innovációs intézményrendszer áttekintését nyújtja Dr. Buzás Norbert innovációs képzési jegyzete 5, mely szerint a NIR szűkebb értelmű definíciója azokat a szervezeteket és intézményeket foglalja magában amelyek a kutatásban és az új tudományos eredmények kiaknázásában részt vesznek. Ilyenek a K+F részlegek, a K+F kutatóintézetek, a műszaki intézetek, az egyetemek, a technológiai transzferszervezetek. Tágabb értelemben azonban a nemzeti innovációs rendszerek magukba foglalják a gazdasági struktúra és az intézmények mindazon részét, amelyek érintik a tanulást, a tudás elsajátítási folyamatát, továbbá a kutatást és a kutatási eredmények hasznosítását. Így beleértendő a termelési, az oktatási, a marketing és a pénzügyi rendszer is. A regionális innovációról a következőket írja: ösztönzése alapvetően háromféle módon történhet 1. A régió innovációs képességének növelésével. 2. Az innováció regionális feltételeinek javításával. 3. A vállalkozások innovációra való ösztönzésével. a regionális Innovációs Stratégia (RIS): 1. Innováció orientált gazdaságfejlesztési akció programokat fogalmaz meg. 2. Elkészítéséhez elemezni kell a régiót érintő iparági trendeket a meglévő gazdasági szerkezetet és humán erőforrás készletet, valamint fel kell mérni a régióban lévő vállalkozások innovációs szükségleteit. 3. Az igényeket szembesíteni kell a regionális gazdaság lehetőségeivel. 4. A stratégia legfontosabb célja a vállalkozások innovációs potenciáljának növelése. 4
5 A regionális intézményrendszer csúcsán- megfogalmazása szerint- a Regionális Innovációs Ügynökség áll, melynek feladatai: Kutatás- fejlesztési koncepciók kidolgozása. Kutatás- fejlesztési információs rendszer kiépítése. Kutatás- fejlesztési tanácsadó rendszer működtetése. Decentralizált támogatási források kezelése. A K+F eredmények hasznosulásának segítése. Összegzés: Innovációnak tehát nem a szűken értelmezett technikai találmányok jellegű újításokat, hanem a beszerzéstől az értékesítésig minden termelési, szolgáltatási, szervezési, forgalmazási, gazdálkodási folyamat megújítását és ez által értékesebb eredményét, végtermékét értjük összhangban az eredeti és az Oslo kézikönyv megfogalmazásával. Hasonlóképpen szélesen értelmezzük az innovatív szervezet fogalmát Nyström belső környezetre vonatkozó leírása szerint. Talán a NIR definíciójánál is tágabb a résztvevők, együttműködők lehetséges köre, hisz jelenlétük, akcióba vonhatóságuk nem közömbös a sikeres és gyors innováció szempontjából, például: Beruházási szállítók: Építési vállalkozások, tárolótartály gyártók, hűtés és klíma szerelők, hordó gyártók és kádárok, szaporítóanyag termelők, gépgyártók és kereskedők. Anyag és eszközszállítók: Növényvédőszerek, szerves és műtrágyák, borkezelési anyagok, mikrobiológiai készítmények, csomagoló anyagok, tisztítószerek, karbantartási és javítási anyagok. Speciális szolgáltatók: Talaj, - növény és - borászati laboratóriumok, növényorvosi hálózat, grafikusok, reklámcégek, borászati tanácsadók, műszaki tervezők, pályázatírók, gazdasági tanácsadók. Kereskedelmi partnerek: Borszaküzletek, kereskedőházak, áruházláncok, külkereskedők, szállítmányozó cégek. Ismeretterjesztők, a nyilvánosságot biztosítók: Szakkönyv kiadók, vásárok és kiállítások, rendezvényszervezők, utazási irodák. Érdekképviseletek, egyesületek: Kamarák, kertbarát körök, borklubok. 5
6 Tudásközpontok és K+F szervezetek: Középfokú szakképzők, felsőoktatási intézmények, kutató intézetek, technológiatranszfer központok. Az ágazat tudásközpontjai, szőlészeti- borászati szakiskolák, FSZ képzés, PTE Szőlészeti és Borászati Intézete. Nem utolsó sorban a szűken vett ágazat képviselői: Szőlészeti, borászati vállalkozások, szőlőtermelők, borászatok, felvásárlók, (köztük volt nagyüzemek maradványai), sikeresen fejlődő középüzemek, helyüket kereső kistermelők és külföldről érkezett befektetők, szakcégek. Az ágazat egyesületi szervezetei, képviseletei: Borvidéki Tanácsok, Hegyközségek, Borutak, Pannon Borrégió Egyesület. B, Stratégiák, helyzetértékelések Az FVM Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetei, a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem, valamint a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa az uniós csatlakozásra való felkészülés jegyében két tanulmányt készített 6, ban. Az első tanulmány a HNT információira építve jelezte, hogy az ország szőlőterülete ha,, de kénytelen volt a földnyilvántartás adatait szerepeltetni, 1998 (FÖMI) statisztikai adat hiányában: Borvidék Megye, ország Borvidéki Megyei megnevezése megnevezése Szőlőterület/ha Szőlőterület/ha Mecsekaljai 1661 Villányi- Siklósi 1868 Baranya Szekszárdi 2284 Tolnai 3121 Tolna Dél- Balatoni 3140 Somogy Régió Ország
7 Javasolták az Unió hármas prioritásának figyelembe vételét: a termelés mennyiségi szabályozása, a bor minőségének javítása, a bormarketinggel kapcsolatos feladatok. Kérdőíves felmérés alapján prioritási sorba rendezve felvázolták a fejlesztési és támogatási feladatokat. Fejlesztési prioritások: 1. A szőlő-bor vertikum gazdasági helyzetének javítása. 2. Hazai piacszabályozás. 3. Ültetvénytelepítés gazdaságossági- versenyképességi szempontok szerint. 4. Ültetvénytelepítés az ökológiai adottságok szerint. 5. Borászati technológia fejlesztése. 6. Hazai bormarketing. 7. Exportmarketing. 8. Szőlészeti technológia fejlesztése. 9. Termékfejlesztés. 10. Információs rendszer fejlesztése. 11. Az ültetvények területi szerkezetének szabályozása. Támogatási sorrend: 1. Ültetvénytelepítés differenciált támogatása termőhely szerint. 2. A magyar borok piacra jutását elősegítő export marketing. 3. A meglévő ültetvények korszerűsítésének támogatása. 4. Az eredetvédelem rendszerének kialakítása. 5. A borászati technológia fejlesztése. 6. Belföldi marketing tevékenység. 7. A szőlészeti technológia fejlesztése. 8. Az információs rendszer kialakítása és működtetése. 9. A borászati termékek fejlesztése. 10. Szaktanácsadás fejlesztés. 11. Kedvezőtlen termőhelyű, korszerűtlen ültetvények felszámolása. 12. Intervenciós támogatások. Az Európai Unió szőlőtermesztési zónarendszere három fő zónát ( A, B, C ) különböztet meg. A javaslat B II zóna kialakítását kezdeményezte, javasolva B I zónába sorolását az korábbi B zónás területeknek. A Pannon Agrártudományi Egyetem Állattenyésztési Kar Ökonómiai és Szervezési Intézet 1999-ben SAPARD támogatással elkészítette a Dél- Dunántúl Agrárstruktúra és Vidékfejlesztési programjait 8. Megállapították, hogy a bor tárolótér Tolnában fele, 7
8 Somogyban kétszerese a szükségesnek. Az öt borvidék termőhelyi adottságai kedvezőek. A privatizáció eredményeként helyben történik a feldolgozás Szekszárdon, Villányban, Siklóson és Balatonbogláron, a színvonal és a marketing is sokat javult. ( A Tolnai és Mecsekaljai borvidék lemaradt a fejlődésben.) A Pezsgőkészítés központja Pécsett és Balatonbogláron volt. ( Előbbi már akkor jelentéktelen mennyiséget gyártott.) A turizmus kapcsán kiemeli a Villány- Siklósi Borút sikerét és a szárnybontogatást a többi borvidéken. A régió fejlesztésének 7 prioritását határozták meg: 1. Az agrárstruktúra korszerűsítése. 2. A környezet és a tájvédelmet szolgáló mezőgazdaság. 3. A vidéki foglalkoztatás bővítése, a gazdaság diverzifikálása. 4. A falusi térségek ill. a vidéki infrastruktúra fejlesztése. 5. A vízgazdálkodás fejlesztése. 6. Falufejlesztés, vidéki építészeti és kulturális örökség védelme. 7. A humán erőforrás fejlesztése Alprogram: A szőlő és borgazdaság fejlesztése a szőlőültetvények arányának növelése hektárig a minőségi borok készítésére alkalmas fajták aránynövelése termesztéstechnológia váltás, hektáronkénti 5000 körüli tőkeszám a borászati technológia fejlesztése a bor származás és eredetvédelmi rendszerének bevezetése Javaslatokat tesznek az erózió elleni védekezésre, vízelvezetésre, a közlekedési utakra, 200 ha anyatelep és 1000 ha törzsültetvény telepítésére. (A területi előirányzatok a tényadatok tükrében túlzottak.) 3.3. Termékpályák fejlesztése, komplexitásának fokozása bor kannába, palackba töltése a termelés, a feldolgozás és az értékesítés vertikális integrációja (termékpályás szövetkezetek) 6.3. A borutak speciális turistavonzó hatása nemzetközileg is kiemelkedő Az Európai Unióba történő belépés előfeltétele volt a szőlőterületek pontos és részletes felmérése, ezért került sor a évi összeírásra 9. 8
9 Több éves bizonytalanság után így kaptunk viszonylag pontos képet szőlőültetvényeinkről. Kiderült, hogy a földnyilvántartás hektárjával szemben ha szőlőterülettel rendelkezik az ország, ahogy azt a hegyközség becslése alapján már sejtettük. Régiónkra vonatkozó fontosabb adatok 2001.: Borvidék Megye, Ország Borvidékbe sorolt Megyei megnevezése megnevezése szőlőterület/ha szőlőterület/ha Mecsekaljai 936 Villányi 1892 Baranya Szekszárdi 2304 Tolnai 3145 Tolna Balatonboglári 2875 Somogy ültetvény méretű ( 500 m 2 feletti) 2 összes betelepített terület Régió Ország A felmérés, az ültetvények számán, területén és a termő szőlő területén kívül további 20 szempont alapján, összesen 84 ismérv szerint történt. Így részletes képet kaptunk az ültetvények jellegéről, életkoráról, fajtaszerkezetéről, állapotáról, ökológiai adottságairól, művelésmódjáról, támaszrendszeréről. Az adatok településenként, borvidékenként, megyénként és országosan is összesítésre kerültek. A legfrissebb mellbevágó statisztikai adatok és az EU tagság várhatóan közeli időpontja, 2002-ben kikényszerítette a Nemzeti Borstratégia elkészítését. A munka koordinálását a HNT vállalta. A Nemzeti Borstratégia téziseiben ig próbálták a követendő utat és elérendő célt kijelölni. Az ágazati szereplők fogjanak össze, vállalva azt is, hogy egyes szereplőknek bizonyos érdekei sérülhetnek. A közösen hozott döntéseket egyhangúan támogatva kell a kormányzat elé terjeszteni, hogy sok érdekcsoporttal tárgyalva ne hozzanak rossz döntést. 9
10 Célok 2022-re: összes szőlőterület termő terület tőkeszám termésátlag lé kinyerés hazai átlagfogyasztás ha ha 4500 tőke/ha 7,5 t/ha 0,65 l/kg 32 l/fő import, csak palackos 15 % export 19,27 % export hordós 40 % palackos 60 % saját termelésű belker hordós 40 % palackos 60 % Saját bor fogyasztásra 293E hl belföldre 2471E hl exportra 564E hl Teljes magyar borszektor Import bor Borfogyasztás belföldön 3328E hl 436E hl 3200E hl Javaslatok, megállapítások: a borvidékek számát felére kell csökkenteni, a hazai piac nem bővül, az export csökken, egyes termelők fejlődése mellett az ágazat átlaga romlik, az országos célkitűzésekhez igazodva megindult regionális szinten is az útkeresés és szervezkedés az ágazat érdekérvényesítésének erősítésére. A régiós összefogás kiteljesülését akadályozta, hogy a Balaton imázs teremtő és piacbefolyásoló erejében bízva a Balatonboglári Borvidék a tervezett Balatoni Borvidéki Régióhoz kívánt csatlakozni. Ezért a Pannon Borrégió Egyesületet Baranya és Tolna megyék borvidékeinek összefogására hozták létre 2003 tavaszán 11. A Balatoni Borvidéki Régió egy évvel később 2004-ben alakult meg. 10
11 A Pannon Borrégió Egyesület fontosabb céljai: a négy borvidék összefogása, a pannon táj és környezet védelme, a térségfejlesztési programok összehangolt megvalósítása, az ökológiai alapokra építő minőségi bortermelés, közös marketingtevékenység és piaci fellépés, a kulturális örökség ápolása, a lehetséges finanszírozási források feltárása, felhasználása, az EU-hoz való eredményes kapcsolódás, nemzetközi együttműködések. A Pannon Borvidéki Régió szabályzatát 2008-ban fogadták el és hirdették ki (8. melléklet). A DDRFÜ kezdeményezte Regionális innovációs stratégia készítését. Felkérésére a Regionális Borászati Szakbizottság a következőkben határozta meg feladatainkat a Nemzeti Borstratégián belül 12 : Szakmai továbbképzési rendszer színvonalának javítása a meglévő intézményi háttérre alapozottan (SZBKI, szakközépiskolák, Egyetem); Ehhez kapcsolódóan regionális ágazati szaktanácsadási rendszer létrehozása, összefüggésben egy központi hatósági (OBI akkreditált) és az azt kiegészítő területi labor hálózat kialakításával; Integrációs modell megteremtése, integrációk létrehozásának előmozdítása; Technikai, technológiai fejlesztések elősegítése, elsősorban integrációkra alapozottan (kamattámogatásos hitelkonstrukciók alkalmazásával); Regionális agrárinformatikai rendszer kialakítása, összefüggésben a környezetkímélő szőlőtermesztéssel, valamint széleskörű, piaci alapú szakmai adatbázis és információs portál létrehozása; Eredetvédelmi rendszer kidolgozása és működtetése mindegyik borvidéken; Regionális bormarketing alapjainak megteremtése; Regionális borúthálózat elemeinek fejlesztése, a megbízható, minősített szolgáltatásokkal rendelkező, egymást kiegészítő borúti kínálat megteremtése; A Pannon Borrégió Egyesület, mint szakmaközi szervezet fejlesztése. Az FVM Szőlészeti és Borászati Kutatóintézete, Pécs javaslatában megjelölte a támogatandó tevékenységeket 13 : Ökológiai adottságok jobb kihasználása: támogatható rekonstrukciós megoldások keresése, ültetvényszerkezet javítása, birtok -és üzemméret növelése, régi fajták és eljárások megőrzése. Kutatási eredmények felhasználása az innovációs folyamatban. Feldolgozóipari háttér megteremtése. Üzemek korszerűsítése. Működő vállalkozások segítése. Termelői, beszerzői és értékesítési integrációk. Hagyományőrzés, tárgyi értékek megóvása, közösségi programok. Turizmus és a gasztronómia. Vidékfejlesztés: öko- és környezettudatos gazdaságfejlesztési irányzatok, infrastruktúrafejlesztés. 11
12 Oktatás, továbbképzés: szaktanácsadási költségek térítése, laborháttér megteremtése, agrometeorológiai hálózat, szakiskolai és tanfolyami képzési programok. Érdekvédelem: szakmai együttműködés, eredetvédelem. A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. koordinálásával 2003-ban elkezdődött a Regionális Innovációs Stratégia összeállítása 14. A munka eredményeként javasolt intézkedéscsomag a következő célokat tűzte ki: 6.1, Intézkedés: Termelői, beszerzői, értékesítési integrációk kiépítése a dél-dunántúli szőlőbor ágazatban. Komponensek: 1. Pinceszövetkezet létrehozásának ösztönzése a közös szőlőfeldolgozásra. 2. Integráció létrehozásának ösztönzése a közös értékesítésre. 3. Borászati melléktermékek együttes kezelésére, lepárló létesítésére létrejött integrációk támogatása. 4. Borászati integrációk létrehozását népszerűsítő intézkedések Intézkedés: Környezetkímélő szőlőtermesztés elterjedését elősegítő agrár-informatikai fejlesztés a Dél-dunántúli Régió borvidékein 6.3. Intézkedés: Borászati eredetvédelmi rendszer kidolgozása, elterjesztése és működtetése regionális szinten a Dél-dunántúli Régió borvidékein. Komponensek: 1. Regionális eredetvédelmi szabályzatok kidolgozása. 2. Regionális Borminősítő Bizottság kiépítése Intézkedés: A dél-dunántúli borút hálózat fejlesztése. Komponensek: 1. Hatékony Borút Menedzsment. 2. Borúti termékfejlesztés. 3. PR (külső-belső) kapcsolattartás. Helyzetelemzésünk szempontjából Tompa Imre cikkének 15 az első fele figyelemre méltó. VPOP forrásból bemutatja a hazai szőlőfeldolgozók és borászatok üzemméretét 2003 évi állapot szerint: 12
13 Üzemméret Üzemek száma/ db <80 hl hl hl hl hl hl< 17 összesen Közvélemény kutatásokra és szociológusokra hivatkozva megállapítja, hogy nagyon szűk a polgári középosztály az a szociológiai fedezet, ami a fejlett Euro-atlanti társadalmakra jellemző modern minőségi borkultúrát hordozza. Az Európai Bizottság 2005-ben közzétett adatai szerint Magyarországon az ötödik legalacsonyabb, 5910 euró volt az éves átlagbér 2002-ben miközben az átlagbér a mai 25 tagállamban elérte a eurót. A növekvő import és a csökkenő export okán mindenki ezen a több sebből vérző belső piacon próbál boldogulni egy negatív árversenyben, egyre jobb és egyre olcsóbb borokkal, miközben a szőlő önköltsége egyre nő. Kopcsay László elemzésének megállapításai az elmúlt évtizedre és a jövőre vonatkozóan 16 : Az élelmiszer kereskedelem átalakulása befejeződött, egy tucat multinacionális élelmiszerkereskedelmi hálózat tartja a kezében a forgalom jelentős részét. A beszállítók rendkívül kiszolgáltatott helyzetbe kerültek, a termelők csak rendkívül kis haszonnal, vagy akár a ráfizetést is vállalva tudnak megjelenni a szupermarketek polcain árujukkal. Tovább nehezíti a termelők helyzetét, hogy a borászatban is megjelentek a kereskedelmi márkák. Nemcsak az Unió borpiacát, de az Unión kívüli országok piacait is pillanatok alatt átrendezte az új versenyzők megjelenése, s a folyamat egyenlőre megállíthatatlannak látszik: egyre tovább csökken a magyar borkivitel től a bor jövedéki terméknek minősül, a törvény a gazdákra óriási terheket rótt, miközben eredeti célkitűzéseit nem teljesítette. Az állam a kezdeti sikerek ellenére nem folytatta a kollektív marketing programját. Az állami tulajdon megszűnt, a szövetkezeti tulajdon mariginizálódott, meghatározóvá vált a magántulajdon. A privatizáció következtében a törpebirtok nagyság vált meghatározóvá. 13
14 Globalizált világunkban jelentős export csak nagy szervezetek által valósulhat meg Először meg kell teremteni a homogén árualapot, amely jelenleg még nem létezik. Megszámlálhatatlanul sok szervezet, egyesület, szövetség van a mai borászatban, ennek ellenére a szakma érdekérvényesítő képessége kifejezetten gyenge. Jól tükrözi ezt a közösségi marketing megvalósítása körüli bonyodalmak sokasága. (A nehezen életre hívott Magyar Bormarketing Kft. tevékenysége is ellehetetlenült napjainkra.) Harsányi Gábor doktori disszertációjában az ágazat cégeit korábbi elemzésekre hivatkozva négy csoportba sorolva jellemzi 17 : A nagyok (mintegy 10 cég) jelentős tőkeerő számottevő export hazai piacot felölelő értékesítési csatornák termelés saját vagy termeltetett alapanyagból fejlett technológia jó minőségű és prémium minőségű termékek külföldi tulajdon esetén versenyelőny a tulajdonos országában A borászat éllovasai kis tőkeerő kiemelkedő termékminőség folyamatos javuló technológia proaktív piaci magatartás magas értékesítési árak borturizmus lehetőségeinek kihasználása dinamikus fejlődés Közepes forgalmú cégek (utódvállalkozások) gyakran elavult technológia viszonylag magas csoportlétszám Őstermelői vállalkozói réteg tovább feldolgozóknak szállítók kannás bor értékesítők 14
15 Sidlovits Diána dolgozatában részletes elemzést írt 2008-ban az ágazat hazai és nemzetközi helyzetéről, jóval túllépve szorosan vett témájának határait 18. Magyarországon szőlőtermesztő és borászati vállalkozás működik a világ szőlőtermésének 1,2 %-át, bortermelésének 1,5 %-át adva. Borfogyasztásunk 3 millió hl, míg a világ 235 millió hl-t fogyaszt. Exportunk 2005-ben 600 ezer hl, mindössze ötöde a évvel korábbinak. Részletes elemzést ad a multi cégek áruházláncairól. A forgalmazásért az árjegyzéki ár %-át kérik el a termelőtől. Az árukínálatot a következőképpen mutatja be: Palackonkénti ár/ft Polci kínálat Tényleges forgalom 300 alatt 5 % 32 % között 33 % 58 % között 44 % 2000 felett 18 % 10 % A sajátmárkás nyomott áru borok arányát %-ra becsüli. Elítéli az imázs romboló árak alkalmazását: Egri Bikavér 360 Ft, 5 puttonyos aszú 999 Ft A teljes kínálatból 90 %-kal részesednek borvidékeink, régiónk képviselete ebből a következő: Villányi Borvidék Balatonboglári Borvidék (korábban Dél-Balatoni) Szekszárdi Borvidék Tolnai Borvidék Pécsi Borvidék (korábban Mecsekaljai 15 % (kiugró) 6 % (átlag feletti) 6 % (átlag feletti) 2 % (nagyon alacsony) 1 % (elenyésző) Borászati üzemeinket 3 nagy csoportba sorolja: 1. csoport: szőlőültetvény tulajdonosok és márkaépítők 2. csoport: felvásárló koordinátorok és szövetkezetek 3. csoport: kis és közép borászatok ( függetlenek Követendő példaképként bemutatja a francia szakmaközi szervezetek tevékenységét, szerepüket a felvásárlási árak, a szerződések tartalma alakításában. A vertikális koordináció fő problémái hazánkban a következők: A termelők tárgyalóerejének nem megfelelő hatékonysága. Jelentős bizonytalanság, a kiszámíthatóság hiánya. A termelés jövedelmezőségének csökkenése. 15
16 A magyar felvásárlók saját munkájuk javítása helyett a felvásárlási árak csökkentésével próbálják eredményességüket javítani. Javaslatait 5 csoportba foglalja: 1, Export specialitások, magas minőség vagy jó minőség, nagy mennyiség, nagyobb termelési struktúrák kialakítása a telepítéstől a feldolgozáson át a piacra jutásig, a hegyközségi szervezet szakmaközi szervezetté alakítása, a közösségi marketing tevékenység javítása, az uniós programok nemzeti önrészének biztosítására pénzügyi alap felállítása, az uniós támogatási jogcímek szőlő- borászat specifikus meghatározása, a termelői önrész biztosítása a programokhoz, a 8 Ft-os forgalomba hozatali járulékból. 2, Belföld rendszeres időközönkénti panel jellegű felmérés a fogyasztói magatartás megismerésére, időben történő követésére, a disztribúciós csatornák részletes megismerése, jellemző alakulása. 3, Jogszabályi környezet nem kivágásra, hanem a szőlőültetvények modernizációjára kell több hangsúlyt fordítani, a védett eredetű borok szabályozása, az eredetvédelem egyéb eszközeinek alkalmazása, a névhasználati visszaélések kezelésére alap elkülönítése, a magyar borok eredetvédelmének uniós szintű erősítése. 4, Irányítási struktúrák stratégiai és marketing szövetség a szőlőtermelők és felvásárlók között, a termelési cél pontos körülhatárolása, a termelési cél függvényében történő ültetvény -és fajtaszerkezet alakítás, az együttműködések szabályozásával gondot kell fordítani a felvásárlási ár kialakítási módjára, a jövedelem elosztásra, a garanciarendszerre és újratárgyalhatóságra, a szőlőtermelők érdekképviseletének erősítése, a minőség irányítására szakmaközi keretszerződések, a hegyközségi szervezet bővített jogosultságainak törvényi megalapozása. 16
17 5, Kutatási feladatok birtokszerkezet átalakulásának kutatása, a folyamat befolyásolása, a végrehajtott technológiai fejlesztések hatékonysága, újabb fejlesztési célok, a szakmaközi szervezetek bevezetésének vizsgálata, Európai piacépítési modellek tanulmányozása, a borminőség fejlesztésére, ellenőrzésére és a borászati kutatások vitelére közösen fenntartott laboratórium üzemeltetése. Horváth Csaba a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa főtitkára Tények, feladatok, kihívások, kitörési pontok alcímű cikkében a következőkre hívja fel a figyelmet 19. A szakma 2007-ben 100 %-ban lehívta a szerkezetátalakítási támogatást 1300 ha ültetvény megújítására. Az EU borpiaci reformja Magyarország szempontjából pozitív eredményekkel zárult. A Brüsszeliek által 2009-re megajánlott 12,4 millió helyett 16,8 millió -val indulunk és 2015-re 29,1 millió -ig tornázhatjuk fel a büdzsét. A mustjavítás terén elfogadható kompromisszum született. Hatalmas feladatot jelent majd az eredetvédelmi rendszer átalakítása. Az uniós szinten öt évre hirdetett 400 ezer hektáros átgondolatlan ültetvénypusztítás egy 175 ezer hektáros szabályozott területcsökkentéssé szelídült. Sajnos a magyar állam sokat tesz azért, hogy a szokásos adótörvények mellett (pl.: őstermelők adószámmal való ellátása) más eszközökkel is dezintegrálja a szőlészeti-borászati szakigazgatási infrastruktúrát, és nehéz helyzetbe hozza a hegyközségeket, a kutatóbázisokat, a borellenőrzési hálózatot. Elsősorban a források indokolatlan szűkítése, másod sorban a folyamatos előkészítetlen átszervezések révén sikerült mindezt elérni. a korábbi 50 hektárról 500 hektárra emelkedett a hegyközség alakítás alapfeltétele. Az állam [a hegyközségeknek] az államtól átvett közigazgatási feladatok ellátásának költségeit már csak 40 %-ban ellentételezi ről 2006-ra megháromszorozódott a behozott borok mennyisége és a évi I-IX. havi előzetes jelentés további növekedést mutat a beérkezett borok 72,6 %-a olasz eredetű. Az olaszországi behozatal majd 70 %-a 0,34 /liter átlagárú hordós bor. Két éves vajúdás után megtörtént a forgalomba hozatali járulék első befizetése, mely alapot adhat a tényleges bormarketing beindítására. 17
18 Sztanev Bertalan 2008-ban készült tájékoztató cikkében az EU borpiaci reformjának végrehajtására készült nemzeti támogatási programok költségvetését mutatja be. Magyarország költségvetési előirányzata 20 : évre ezer évre ezer évre ezer évre ezer évre ezer évtől ezer Az Unió költségvetésében összesen rendelkezésre álló 5,3 milliárd -ból a következő arányt képviselik az egyes támogatási célok. Egységes támogatási rendszer (vidékfejlesztés). 3 % Promóció a harmadik országok piacán. 16 % Szőlőültetvények szerkezetátalakítása és átállása. 38 % Szüreti biztosítás. 1 % Beruházások. 11 % Melléktermék lepárlás. 11 % Szeszesital-piac ellátását szolgáló lepárlás. 5 % Sűrített szőlőmust használata. 6 % Szőlőültetvények támogatással történő kivágása. 9 % Összesen: 100 % A borpiac középtávú kilátásait elemzi Radóczné Kocsis Teréz 2008-ban 21. Bemutatja a termelés és fogyasztás globális alakulását. A termelés 1995 és 2007 között folyamatosan %-kal meghaladja a fogyasztást, a fogyasztás 2000-ig stagnált, azóta évi 1 %-os növekedést mutat. A nagy európai bortermelő országokban folyamatos a fogyasztás visszaesése, máshol növekedés tapasztalható. Az ellentétes hatásokat összegezve 2006 és 2011 között a világ borfogyasztásában %-os növekedésre számítanak a Vinexpo ban készült tanulmánya szerint. Az USA-ban a fejenkénti borfogyasztás növekedése három fő körülménynek, a nagy borászati vállalatok marketingkampányainak, a borfogyasztás pozitív egészségügyi hatásairól szóló reklámoknak és a fiatalok alkoholválasztási szokásainak köszönhető. A világ szőlőterületének majdnem 50 %-a (3,8 millió hektár) az EU-27 tagállamaiban található, innen származik az előállított borok %-a ( millió hektoliter) a telepítési jogok korlátozása csak 2015-ig marad érvényben, bár tagállami döntés alapján ez 2018-ig még fenntartható. Ettől az időponttól kezdve azonban az új telepítések tiltása megszűnne, ami teret engedne a versenyképesebb ültetvényméretek kialakulásának. A hazai kilátásokról a következőket írja: 18
19 A magyar boriparban igen alacsony a külföldi tőke részaránya. A hazai borszektor egyik erőssége lehetne, hogy kiterjedt belső piacra termel, az importbor mennyisége azonban az EU csatlakozás óta töretlenül nő. A magyar borok kiszorulása a nemzetközi piacokról az EU tagság ellenére is majdnem folyamatos. A felerősödött kivágási szándék érezhető ben a kivágási támogatásokat 2000 hektárra hirdették meg, az MVH-hoz beérkezett kérelmek azonban 4000 hektárt fedtek le. Jelenleg mintegy 25 ezer hektárnyi olyan ültetvény lehet az országban, amelyek azonnali cseréjére lenne szükség. a jelenlegi borszőlő terület 76 ezer hektárra csökkenhet. Az import bor a mai szintnél magasabbra (a belső fogyasztás akár 20 %-ára) emelkedhet. Ha meg akarják fékezni az ültetvényterület csökkenését, javítani szükséges a termelés jövedelmezőségét. Az elaprózott termelés helyett hatékony struktúrákat indokolt létrehozni a vertikális koordináció erősítésével. A termékpálya szereplőinek össze kell fogniuk az eredetvédelmi rendszer átalakítására, közös bormarketing programok kidolgozására. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium felelős vezetői rádöbbenhettek arra, hogy az elmúlt 5 évben követett irányvonal hibás és 2010-ben elkészítették az Agrárkutatásfejlesztési és innovációs stratégia című döntés előkészítő anyagot 22. Általános célként tűzték ki: az állami döntések segítését, a hatékonyságot és versenyképességet, a termelői integrációs rendszerek fejlesztését, a gazdaságos hozamokat és minőséget, a fogyasztók védelmét, az export lehetőségek kihasználását, az innovatív és piacképes termékeket. Kutatás módszertani ajánlásaik: hatékony modellüzemek létesítése, kutatási intézményrendszer fejlesztése, tudásközpontok, agrárműhelyek működtetése, kutatási eredmények hasznosítása, termelő vállalkozások bevonása a kutatásokba, nemzetközi és nemzeti programokban való részvétel. 19
20 Technológia fejlesztés és ökonómia terén kiemelik: a fenntarthatóságot, a környezetkímélő technológiákat, a felszín alatti vizek védelmét, a környezetvédelmi és élelmiszerbiztonsági tartamkísérleteket, a gazdaságos termesztést és hozamokat, az energiahatékonyságot és, az üzemhatékonyságot (méret és jövedelemtermelő képesség). A kertészeti kutatás stratégiai területei: termőhely vizsgálat, agroökológia, génforrás kutatás, vírusmentes központi törzsültetvények, klónszelekció, különös tekintettel a hungarikumokra, termőhelyi fajtaválaszték kutatás, fajta specifikus művelésmód, mennyiség-minőség, borászati technológia, verseny és piacképes termékek, rezisztencia nemesítés, génbankok fenntartása, csemegeszőlő nemesítés, csemegeszőlő technológia, eredetvédelmi rendszer, szaktanácsadási módszerek fejlesztése. Információink szerint a Central European Management Intelligence (CEMI) ben készített a Pannon Borrégió megrendelésére egy régiós stratégiát, amely annak ellenére, hogy valószínű díjazták a megrendelők munkáját, azt a saját tulajdonának minősíti, forrásként való felhasználását engedélyhez köti, így egy feltételezhetően azóta sem hasznosult titkos stratégiával szegényebbek vagyunk. (idézetlen mű) Összegzés: Az elmúlt éves időszak térségi, illetve ágazati problémáira rávilágító elemzések és a kibontakozást segíteni kívánó javaslatok, elkészült stratégiák komoly támpontot nyújtanak jelen munkánkhoz. Áttekintésük segíti a kritikus pontok feltárását és kérdéseink megfogalmazását a mai helyzetre vonatkozóan. Számtalan megállapításuk mai is helytálló, feladatunk végrehajtása során hasznosítható. Az irodalmi hivatkozások a 9. mellékletben találhatóak. 20
Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály
Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság
RészletesebbenA Közösségi Bormarketing Program kidolgozásának szakmai háttere, avagy egy összefogás eredménye
A Közösségi Bormarketing Program kidolgozásának szakmai háttere, avagy egy összefogás eredménye Reich László (CMC jelölt) Budapest, 2008. március 18. Tartalom Előzmények A közösségi bormarketing program
RészletesebbenMagyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020
ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes
RészletesebbenMagyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)
Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési
RészletesebbenA Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája
A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)
RészletesebbenFenntartható Kertészet és Versenyképes Zöldségágazati Nemzeti Technológiai Platform Szakmai Fórum
Fenntartható Kertészet és Versenyképes Zöldségágazati Nemzeti Technológiai Platform Szakmai Fórum Budapest, 2011. június 7. Dr. Bujáki Gábor ügyvezető igazgató Pest Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány
RészletesebbenBeruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály
Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA
RészletesebbenMagyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020.
Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban
RészletesebbenA MAGYARORSZÁGI SZŐLŐ-BOR ÁGAZAT STRATÉGIÁJA. Kiskőrös, február 14.
A MAGYARORSZÁGI SZŐLŐ-BOR ÁGAZAT STRATÉGIÁJA Kiskőrös, 2017. február 14. A MUNKA ÜTEMEZÉSE 2 ÜTEMEZÉS borrégiós és szakmai szervezetekkel, kereskedőkkel lefolytatott csoportos megbeszélések és interjúk
RészletesebbenBorvidéki terv. Balatonfelvidéki Borvidék
Borvidéki terv Balatonfelvidéki Borvidék A 2007/2008 borpiaci évtől érvényes borvidéki követelményrendszer a szőlőültetvények szerkezetátalakítási és átállítási támogatásához A Borvidéki terv a Hegyközségekről
RészletesebbenA tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban
MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli
RészletesebbenA kertészeti ágazat helyzete és szerepe az agrárszektorban
A kertészeti ágazat helyzete és szerepe az agrárszektorban Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2016. március 10. 2015-ben a kertészeti
RészletesebbenPROF. DR. FÖLDESI PÉTER
A Széchenyi István Egyetem szerepe a járműiparhoz kapcsolódó oktatásban, valamint kutatás és fejlesztésben PROF. DR. FÖLDESI PÉTER MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA 2014. JANUÁR 31. Nemzetközi kitekintés Globalizáció
RészletesebbenSpeciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály
Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek
RészletesebbenBorvidéki terv. Szekszárd Borvidék
Borvidéki terv Szekszárd Borvidék A 2007/2008 borpiaci évtől érvényes borvidéki követelményrendszer a szőlő szerkezetátalakítási és átállítási támogatásához A Borvidéki terv a Hegyközségekről szóló 1994.
RészletesebbenÉlelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály
Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271
RészletesebbenA HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához
A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához Békefi Emese és Dr. Váradi László Halászati és Öntözési Kutatóintézet SustainAqua Termelői Fórum Rétimajor, 2009. június 26. HAKI
RészletesebbenA borpiac közös szervezése A támogatási programról szóló jelentés. Tagállam: Magyarország (HU) A benyújtás időpontja: február 27.
A borpiac közös szervezése A támogatási programról szóló jelentés Tagállam: Magyarország (HU) Időszak: 2013-2014. (2014-2018. pénzügyi évek) A. Átfogó értékelés: A benyújtás időpontja: 2015. február 27.
RészletesebbenVP Mezőgazdasági termékek értéknövelése a feldolgozásban. A projekt megvalósítási területe Magyarország.
VP3-4.2.1-4.2.2-18 Mezőgazdasági termékek értéknövelése a feldolgozásban 1 Pályázat benyújtása Projekt helyszíne A támogatási kérelmek benyújtására 2019. január 2. napjától 2021. január 4. napjáig van
RészletesebbenA Felvidéki borrégió, mint lehetőség
VI. SzőlészetiBorászati Téliegyetem, Eger 2005. január 2629. A Felvidéki borrégió, mint lehetőség Gál Lajos mb. igazgató FVM Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet, Eger VI. SzőlészetiBorászati Téliegyetem,
RészletesebbenEGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS
EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS amely létrejött a Rábaközi Tájtermék Klaszter tagjai között (a továbbiakban Tagok) az alábbi feltételekkel: Az együttműködési megállapodás megkötésének célja, hogy a klaszter
RészletesebbenA borpiac közös szervezése A támogatási programról szóló jelentés
Tagállam: HU Időszak: 2009/2010. A benyújtás időpontja: 2011. március 1. Felülvizsgálat száma: 3 A borpiac közös szervezése A támogatási programról szóló jelentés A. Átfogó értékelés: A nemzeti támogatási
RészletesebbenA K+F+I forrásai között
Joint Venture Szövetség EU 2014-2020 Konferencia 2014. január 30. A K+F+I forrásai 2014-2020 között Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal EU tematikus célok Kötelező illeszkedés OP-k
RészletesebbenSOLTVADKERTI HEGYKÖZSÉG
SOLTVADKERTI HEGYKÖZSÉG CÍM: 6230 SOLTVADKERT, SZENTHÁROMSÁG U. 11. TEL.: 78/482-560 Email: soltvadkerthegykozseg@mail.com 2016.08.16. Hegyközségek szerepe A hegyközség a magyar szőlő és bortermelés szerveződésének
RészletesebbenLehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában
Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek
RészletesebbenAz ökológiai szőlőtermesztés lehetőségei Magyarországon
Az ökológiai szőlőtermesztés lehetőségei Magyarországon Dr. Németh Krisztina Tudományos főmunkatárs NAIK Szőlészeti és Borászati Kutató Állomás Kecskemét- Katonatelep Budapest 2016. december 02. Ökológiai
RészletesebbenCsongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.
Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.
RészletesebbenÉlelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar
Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar 52. Közgazdász Vándorgyűlés, Nyíregyháza Dr. Losó József MIRELITE MIRSA Zrt. - Elnök A mezőgazdaság az
RészletesebbenKadarka klónszelekció a Pannon borrégióban
Országos Szőlészeti, Borászati Konferencia Eger - 2015. január 21-23. Kadarka klónszelekció a Pannon borrégióban Kozma Pál - Werner János PTE Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet, Pécs PTE TTK Szőlészeti
RészletesebbenFEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs
FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó
RészletesebbenA magyar élelmiszeripar fejlesztési stratégiájának elemei. Szilágyi Péter közigazgatási főtanácsadó Élelmiszer-feldolgozási Főosztály
A magyar élelmiszeripar fejlesztési stratégiájának elemei Szilágyi Péter közigazgatási főtanácsadó Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Magyar élelmiszeripar 2014.
RészletesebbenNemzeti Klaszter Konferencia
Nemzeti Klaszter Konferencia 2012. Március 27. Pécs Tartalom DCCA rövid bemutatása Duna Stratégia rövid bemutatása A klasztertevékenységek kapcsolódása a Stratégiához / PA 8/ PA 8 terület projektpéldáinak
RészletesebbenHegyközségi tájékoztató
Hegyközségi tájékoztató KECSKEMÉT, 2017. FEBRUÁR 23. Nem engedély köteles A kivágás bejelentése A kivágás tényét be kell jelenteni a hegybírónak. (Btv. 15 napon belül) A kivágás bejelentésének a következő
RészletesebbenAz új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag
Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag A dokumentumról Célok Piaci szereplők Társadalmi szereplők Közszféra Távlatos fejlesztési üzenetek a magyar társadalmi és gazdasági szereplők lehető legszélesebb
RészletesebbenBormarketing konferencia Sopronban
HAZAI KÖRKÉP Bormarketing konferencia Sopronban Az V. Magyarországi Bormarketing Konferenciát 2004. december 2 3. között rendezték meg a Bormarketing Műhely Kht. és a Sopron Borvidék Hegyközségi Tanács
RészletesebbenTájékoztató a Bortörvényről és a Hegyközségi törvényről. 2015. január 17. Előadó: Szabó Miklós Fotók: Keszler Viktor és Szabó Miklós
Tájékoztató a Bortörvényről és a Hegyközségi törvényről 2015. január 17. Előadó: Szabó Miklós Fotók: Keszler Viktor és Szabó Miklós A 2004. évi XVIII. Törvény a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról
RészletesebbenTájékoztató jelentés az élelmiszeripar fejlesztésére irányuló kormányzati intézkedésekről
Tájékoztató jelentés az élelmiszeripar fejlesztésére irányuló kormányzati intézkedésekről dr. Kardeván Endre élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkár 2012. február 6. Élelmiszergazdaság
RészletesebbenA NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 5. előadás A termelés környezeti feltételei A környezeti feltételek hatása Közvetlen Termék-előállítás
RészletesebbenMiskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan
Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű
RészletesebbenAz Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság
Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:
RészletesebbenMTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása
MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,
Részletesebben5. A HARMADIK ÉV MŰKÖDÉSI TERVE
5. A HARMADIK ÉV MŰKÖDÉSI TERVE A HVK 3. éve működési tervének kialakítása során figyelembe vettük a HVK eddigi működésének tapasztalatait, a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 1995. évben megalkotott
RészletesebbenA térségfejlesztés modellje
Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje
RészletesebbenVajai László, Bardócz Tamás
A halászat helye a magyar agrárágazatban A Közös Halászati Politika reformja és az EU halászati és akvakultúra ágazatának fejlesztési irányai Vajai László, Bardócz Tamás Az előadás tartalma: Magyarország
RészletesebbenREGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA
Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke
RészletesebbenBaranya megye kistérségi fejlesztési projektjeinek kapcsolódási lehetőségei a Pécsi fejlődési Pólushoz
Baranya megye kistérségi fejlesztési projektjeinek kapcsolódási lehetőségei a Pécsi fejlődési Pólushoz Dr. Kékes Ferenc, a Baranya Megyei Közgyűlés elnöke A Baranya Megyei Önkormányzat a pólus stratégia
RészletesebbenEurópai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés
Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás
RészletesebbenA helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Vidékfejlesztési Programban
A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Vidékfejlesztési Programban Kis Miklós Zsolt Agrár-vidékfejlesztésért Felelős Államtitkár Miniszterelnökség Hagyomány - Helyi termék - Hálózat Mezőtúr, 2014. november
RészletesebbenMERRE TOVÁBB NATÚRPARKOK?
Összhang a tájban MERRE TOVÁBB NATÚRPARKOK? A MAGYARORSZÁGI NATÚRPARKOK FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030 Kiss Gábor Tervszerű fejlesztés széleskörű együttműködéssel 2013. október Négyoldalú együttműködési
RészletesebbenPannon Helyi Termék Klaszter:
Pannon Helyi Termék Klaszter: örökségvédelem és vidéki gazdaságfejlesztés a Nyugat-Dunántúlon Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Magyar Vidékakadémia: Konferencia a helyi termékekről Hévíz, 2011. február 10.
RészletesebbenMit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között
Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra
RészletesebbenA szőlőtelepítés engedélyezési rendszere Mi várható 2016. után?
A szőlőtelepítés engedélyezési rendszere Mi várható 2016. után? XVI. Szőlészeti, Borászati és Marketing Konferencia Lakitelek 2015. január 28. Sztanev Bertalan osztályvezető Az uniós szabályozás 2008.
RészletesebbenA hagyományos élelmiszergyártó KKV-k versenyképességének növelését elősegítő élelmiszerlánc menedzsment módszerek és innovatív értékesítési stratégiák
A hagyományos élelmiszergyártó KKV-k versenyképességének növelését elősegítő élelmiszerlánc menedzsment módszerek és innovatív értékesítési stratégiák Papp Attila fejlesztő mérnök, oktatási felelős 2009.
RészletesebbenSzaktanácsadás képzés- előadás programsorozat
Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont, 2632 Letkés Dózsa György út 22. IDŐ ELŐADÁS SZAKTANÁCSADÁS KÉPZÉS 2014.09.27 Innováció a helyi gazdaság integrált
RészletesebbenMELLÉKLETEK. a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2018.5.30. COM(2018) 366 final ANNEXES 1 to 2 MELLÉKLETEK a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a Kreatív Európa program (2021 2027) létrehozásáról
RészletesebbenMezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01
Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából
RészletesebbenKik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak.
Horizon 2020 Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Munkatársainkkal a kis- és középvállalkozások, önkormányzatok, érdekképviseleti
RészletesebbenMiskolc, 2008. okt. 15. Dr. Petrás Ferenc A prezentáció tematikája Regionális Fejlesztési Programok a számok tükrében ROP gazdaságfejlesztés 2009-10 ROP Akcióterv gazdaságfejlesztés újdonságai Regionális
RészletesebbenKomplex mátrix üzleti képzések
1.sz. melléklet Komplex mátrix üzleti képzések A munkaerőpiac elismeri a szakjainkat, 3 szak a TOP10-ben szerepel, emiatt továbbra is lesz kereslet A K-M, P-SZ, T-V alapszakok iránt folyamatos piaci igény
RészletesebbenA fajta szerepe a borvidéki stratégia és arculat kialakításában
Szabó Attila Keresztes József A fajta szerepe a borvidéki stratégia és arculat kialakításában III. Generosa Szakmai Nap Kecskemét, 2016. május 10. A fajta helye a szőlő- és bortermelésben fajtafogalom
Részletesebben55. Közgazdász Vándorgyűlés Eger, szeptember 7-9.
55. Közgazdász Vándorgyűlés Eger, 2017. szeptember 7-9. A bor jelene, jövője, nemzetgazdasági jelentősége A hegyközségek helye és szerepe a magyar bor védelmében, minőségének szinten tartásában Tarsoly
RészletesebbenIntelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3)
Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3) 2014-2020 között kohéziós politika céljai Járuljon hozzáaz EU 2020 stratégia céljainak megvalósításához Hangsúly: az eredményeken legyen!
RészletesebbenHelyi Fejlesztési Stratégia (MUNKAANYAG) 1. INTÉZKEDÉS
Helyi Fejlesztési Stratégia 2014-2020 (MUNKAANYAG) INTÉZKEDÉSEK 1. INTÉZKEDÉS 1. Intézkedés megnevezése A településeken működő, az ott élők helyben maradását elősegítő szolgáltatások körének bővítése,
Részletesebben% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6
KKV-k jelene és jövője: a versenyképesség megőrzésének lehetőségei Dr. Parragh Bianka Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Kar Vállalkozásmenedzsment Intézet A KKV-szektor főbb jellemzői A mikro-, kis-
RészletesebbenSugó-Gabona Kft. VIII. Bajai Gabona Partnerség Találkozó június 9-10.
Sugó-Gabona Kft. VIII. Bajai Gabona Partnerség Találkozó 2016. június 9-10. Termelői csoportok Magyar mezőgazdaság: kitörési pont a termelői összefogás Önkéntes együttműködés Termelői csoportok Nemzeti
RészletesebbenNyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági
RészletesebbenA díszkertész ágazat kutatási és innovációs kilátásai 2014-2020 közötti időszakban
A díszkertész ágazat kutatási és innovációs kilátásai 2014-2020 közötti időszakban Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Budapest, 2014. szeptember
RészletesebbenGazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség
(2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy
RészletesebbenA Duna Borrégió hungarikumai
A Magyar Nemzeti Értékek és Hungarikumok szerepe a területi fejlődésben és fejlesztésben című konferencia A Duna Borrégió hungarikumai Készítette: Féja Fruzsina GTK-GVAM II.évfolyam 2014 Főbb pontok: Hungarikum
RészletesebbenHelyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben
Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés
RészletesebbenInno-CropFood IPA HUHR/1001/2.1.3/0001. 2013. január 17-18. Harkány, Magyarország
A hálózat alapú együttműködések kulcstényezői a KFI tevékenység hatékonyságának javítása érdekében 1. Identified driving factors of enhancing the effectiveness of network-based cooperations Inno-CropFood
RészletesebbenTURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ
Részletesebbena Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat közép-és hosszú távú vagyongazdálkodási tervére
Tisztelt Közgyűlés! Előterjesztő: Dr. Mengyi Roland a közgyűlés elnöke Készítette: Szervezési, Jogi és Pénzügyi Osztály JAVASLAT a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat közép-és hosszú távú vagyongazdálkodási
RészletesebbenBorpiaci információk. V. évfolyam / 15. szám augusztus hét. Borpiaci jelentés. Hazai borpiaci tendenciák
A K I Borpiaci információk V. évfolyam / 15. szám 27. augusztus 15. 3-31. hét Borpiaci jelentés Hazai borpiaci tendenciák 2. old. A magyar bortermékek importjának alakulása 27 elsı négy hónapjában 1-2.
RészletesebbenVilágtendenciák (szőlő-bor ágazat)
Világtendenciák (szőlő-bor ágazat) SZŐLŐTERMESZTÉS 1 A szőlőterület változása A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé 80-as évek elejétől: túltermelési válság
RészletesebbenA Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. bemutatása
A Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. bemutatása Fekete Károly geográfus - kutató, kutatásszervező Siófok, 2017. május 24. Balaton Fejlesztési Tanács Balaton Kiemelt üdülőkörzet fejlesztéseinek
RészletesebbenInnováció és stratégia. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály
Innováció és stratégia Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripar kormányzati stratégiája KÖZPONTI PROBLÉMA: GYENGE VERSENYKÉPESSÉG, GYENGE JÖVEDELEMTERMELŐ KÉPESSÉG
RészletesebbenVIDÉKFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON LEHETŐSÉGEK ÉS FINANSZÍROZÁS
VIDÉKFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON LEHETŐSÉGEK ÉS FINANSZÍROZÁS UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő
Részletesebben1117 BUDAPEST, FACEBOOK: HEGYKOZSEG BUDAFOKI ÚT 111. TEL 06-1/
ELŐSZÓ A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) mint a szőlő-bor ágazat szakmaközi szervezete elkészítette a 2018. évi szüretre vonatkozó borszőlő átlagár előrejelzését. Az elmúlt évitől eltérően ez az előrejelzés
Részletesebbenas uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető
2014-2020-as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető Kb. 8000 milliárd Ft 2007-2013 Lakásberuházás korlátozott lehetőségek Forrás nagysága: operatív programnak nyújtott
RészletesebbenVidékfejlesztési Program 2014-2020
Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Együttműködések támogatása Tószegi Orsolya Miniszterelnökség EMVA Stratégiai Főosztály Gyarmat 2015.10.21. Legfontosabb célkitűzések Munkahelyteremtés, vidéki munkahelyek
RészletesebbenAz Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA
Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei
RészletesebbenXIII. Lakiteleki Szõlészeti, Borászati és Marketing Konferencia
XIII. Lakiteleki Szõlészeti, Borászati és Marketing Konferencia Lakitelek/Szigetcsép, 2012. február 20-24. A Kunsági Borvidék nagy érdeklõdés mellett immár 13. alkalommal rendezte meg a Duna Borrégió borvidékeinek
RészletesebbenFöldi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete
Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Előadás- képzés-szaktanácsadás a Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület szervezésében Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont (2632, Letkés
RészletesebbenSzéchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001
A fenntartható szőlőtermesztés fajtaválasztékának bővítése új nemes-rezisztens fajtákkal, fajta specifikus környezetkímélő termesztés-technológia kialakítása és innovatív bio termék prototípusának kifejlesztése
RészletesebbenVidékfejlesztési Minisztérium
Vidékfejlesztési Minisztérium Mezőgazdasági termékek (EU) belső piacon és harmadik országokban történő megismertetése és promóciója Pályázók köre: Szakmai és szakmaközi szervezetek PR tevékenység, promóció
Részletesebbenc. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1
Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák
RészletesebbenHELYI GAZDASÁGI ÜZLETI INFRASTRUKTÚRA ÉS KAPCSOLÓDÓ SZOLGÁLTATÁSOK FEJLESZTÉSE
HELYI GAZDASÁGI ÜZLETI INFRASTRUKTÚRA ÉS KAPCSOLÓDÓ SZOLGÁLTATÁSOK FEJLESZTÉSE BODOR NORBERT Programirányító referens RFP Stratégiai Tervezési és Értékelési Főosztály NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM TERÜLET-
RészletesebbenA Nemzeti Agrárgazdasági Kamara feladatai
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara feladatai Dr. Cseszlai István - elnöki szakmai főtanácsadó Szekszárd - 2016. november 17. A NAK megalakulása Önkéntes tagság: ~ 11 ezer tag Önálló megyei kamarák Heterogén
RészletesebbenA Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.
A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,
RészletesebbenSZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK
SZOLNOKI FŐISKOLA Kereskedelem, Marketing és Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK A Felsőfokú Szakképzés Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző szak hallgatói részére
RészletesebbenA fejlesztéspolitika visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásai
A fejlesztéspolitika visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásai A MAG Zrt. által kínál lehetőségek Dr. Novák Csaba ügyvezető igazgató, MAG Zrt. A Nemzeti Fejlesztési Terv gazdaságfejlesztési eredményei
RészletesebbenÜzleti tervezés. Kis- és középvállalkozások. Anyagi és pénzügyi folyamatok. Ügyvezetés I. és II. Értékesítés. Beszerzés 8. Raktár 7.
Kis- és középvállalkozások Ügyvezetés I. és II. Kis- és középvállalkozások I-II. 1 Üzleti tervezés Kis- és középvállalkozások I-II. 2 Anyagi és pénzügyi folyamatok 3 Értékesítés 6 1 Beszerzés 8 Szállító
RészletesebbenA Pannon Borrégió területi változásai
Változó Föld, változó társadalom, változó ismeretszerzés Konferencia A Pannon Borrégió területi változásai Dr. Máté Andrea PTE IGYFK GTI Eger, 2009.10.16. Régiók Magyarországon Magyarország 7 tervezési-statisztikai
RészletesebbenBorpiaci információk. V. évfolyam / 17. szám szeptember hét. Borpiaci jelentés
A K I Borpiaci információk V. évfolyam / 17. szám 2007. 12. 34-35. hét Borpiaci jelentés Hazai borpiaci tendenciák Az idei borszılı felvásárlási árak alakulása, és annak hatása a borárakra Kiemelkedı évjáratra
RészletesebbenPANNON INNOVÁCIÓS ÉS KREATÍVIPARI KLASZTER PIKK
PANNON INNOVÁCIÓS ÉS KREATÍVIPARI KLASZTER PIKK A klaszter menedzsment szervezete a Pannon Novum Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Nonprofit Kft. Győr Szombathely Zalaegerszeg A Nyugat-dunántúli régióban
RészletesebbenPannon Helyi Termék Klaszter:
Pannon Helyi Termék Klaszter: örökségvédelem és vidéki gazdaságfejlesztés a Nyugat-Dunántúlon Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Magyar Vidékakadémia: Konferencia a helyi termékekről Budapest, 2010. december
RészletesebbenOltvány nélkül nincsen szőlő
A szervezet az értekezésben nemcsak a jelenlegi helyzetet mutatja be, hanem javaslatot tesz a szőlőszaporítóanyag-termesztés biológiai alapjainak korszerűsítésére. Ma mintegy 65 ezer hektáron borszőlőt,
RészletesebbenTematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok
Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok Veres Marianna Pályázat és Projektmenedzser EuroAdvance Kft. Mit is jelentenek a Tematikus alprogramok Az adott tagállam számára különös jelentőséggel bíró
Részletesebben