TDK DOLGOZAT. Ribb Nóra BA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TDK DOLGOZAT. Ribb Nóra BA"

Átírás

1 TDK DOLGOZAT Ribb Nóra BA 2011

2 REHABILITÁCIÓS STRATÉGIÁK A PANNONHALMI BORVIDÉKEN REHABILITATION STRATEGIES IN THE PANNONHALMA WINE REGION Kézirat lezárásnak időpontja:

3 Rezümé Ribb Nóra I.évf. Kereskedelem és marketing szak Rehabilitációs stratégiák a pannonhalmi borvidéken Rehabilitation strategies in the Pannonhalma wein region A tétlenség a lélek ellensége. Ezért a testvérek a megállapított időben kézi munkával foglalkozzanak, más időkben viszont szent olvasmányokkal. (Szent Benedek regulája 49, 1.fej.) Ora et labora azaz Imádkozzál és dolgozzál ekképp szól a bencés szerzeteseknek a jelmondata, és mind a mai napig hűen tarják magukat a Szent Benedek regulájában megírtakhoz. Dolgozatomban elsősorban a bencés szerzetesek és a pannonhalmi borvidék több évszázados hagyománnyal rendelkező mezőgazdasági tevékenységét szeretném bemutatni, kiemelve szőlészetét és borászatát. Ez az egyik legrégebbi borvidékünk Magyarországon, és habár az Év Pincészete 2010 díjjal 2010ben a Pannonhalmi Apátsági Pincészetet tüntették ki, mégsem örvend akkora népszerűségnek, mint a tokaji borvidék. A borvidék történelmében számos fordulat következett be. Az első az 1875ben kitört filoxéra járvány volt, amely életre hívta a pannonhalmi borvidék első rehabilitációs stratégiáját. Ennek keretében a papok és tanítók segítségével már a szőlőtermesztő kisgazdák is elsajátíthatták a filoxéra elleni védekezés különböző technikáit. A következő fordulatot az államosítás jelentette. Az VI. törvény megszüntette a nagybirtokrendszert így a főapátság is elvesztette földjeit és szőlőit. A rendszerváltást követően azonban a pannonhalmi borvidék ismét a virágzás útjára léphetett. Azóta a folyamatos technológiai és gazdasági fejlesztéseknek köszönhetően, úgymint a minőségi szőlőfajták telepítése, és egy modern, korszerű pincészet építésével, a borvidék sikeresen beírta magát az ország bortörténelmébe. Dolgozatomban a borvidék piaci megítélését szeretném vizsgálni az alkalmazott rehabilitációs stratégiák tükrében. Munkám során egyrészt szekunder adatokra támaszkodom, amelyek forrásául egyrészt az ágazati statisztikák, másrészt a Pannonhalmi Apátság Levéltárában végzett kutatómunkám szolgálna. Mindemellett saját kérdőíves lekérdezés keretében szeretném felmérni a vizsgált borvidék jelenlegi megítélését és ismertségét, az alkalmazott

4 stratégiák sikerességét. Az összegyűjtött adatok statisztikai elemzésével pedig a kutatásom főbb megállapításait kívánom alátámasztani. Mivel a jövőben a bormarketinggel szeretnék foglalkozni, ezért hosszú távú célom, hogy a borvidék gazdálkodásának alaposabb megismerését követően a jövőben hozzájárulhassak ezen gazdálkodási terület és az otthonom, Pannonhalma népszerűsítéséhez.

5 MELLÉKLETEK.35

6 Táblázatjegyzék: 1.táblázat: A világ húsz vezető bortermelő országa 2.táblázat: Az as bevételi források a Szentmártoni és tényői szőlőkben 3. táblázat: A bevételek és kiadások szemléltetése ban

7 4. táblázat A kérdőív kitöltők nem szerinti megoszlása ÁBRAJEGYZÉK: 1. ábra: A pannonhalmi borvidék a 19. sz.ban 2. ábra: Téli munkálatok szőlőben 3. ábra A Pannonhalmi Főapátság és a pannonhalmi borvidék 4. ábra. A pince egy részlete 5. ábra A Pannonhalmi Apátsági Pincészet 6. ábra: SWOT analízis

8 MELLÉKLETEK JEGYZÉKE: I.számú melléklet: A Pannonhalmi Borvidék bevételi adatai forintban II. számú melléklet: A világ húsz legnagyobb bortermelő országa III. számú melléklet: Pannonhalmi borvidék kérdőív

9

10 1.1. A bencés szerzetesek szerepe a szőlő és borkultúra megteremtésében Szent Márton hegyén a mai Pannonhalma mellett és a Dunántúlon letelepedett bencések, főapátságuk vezetésével a magyar gazdasági és kulturális életben jelentős szerepet töltöttek be. A keresztény kultúrához is hozzá tartozik a bor, ezen belül leginkább a szerzetesi kultúrához. A szentmisében ugyanis a kenyér Krisztus testévé, a bor pedig Krisztus vérévé változik. A bencés monostorok az istentisztelet helyei, ezért környékükön, birtokain, kezdetektől fogva megtaláljuk a földművelő közösségek két legfontosabb terményét, a gabonát és a szőlőt. Mivel a középkorban a szállítási lehetőségek drágák és bizonytalanok voltak ezért az egyházi intézmények, szükségleteik kielégítése érdekében, igyekeztek saját szőlőkre szert tenni és azokat művelni. Így válhattak a középkori apátságok a szőlő és bortermelés, illetve fogyasztás révén az európai borkultúra meghatározó színtereivé. (Dénesi 2006) Liturgikus célra azonban az egyház viszonylag kevés bort használt. A pincékből sokkal több ital került az asztalra, mint az oltárra. A tiszta ivóvíz hiánya miatt bort vagy vizezett bort ittak, a járványok idején pedig különösen sokat, hiszen a bornak gyógyító, erősítő hatása is van. Szent Benedek regulájában szabályozta a szerzetesek napi elfogyasztható bormennyiségét. Akkoriban egy hemina (kb. 3 dl) bort engedélyezett és nagy becsben tartotta, ha egy szerzetes nem ivott bort. Szent Benedek tehát az emberi gyengeséget ismerve bölcsen szabályozta a monostor lakóinak borfogyasztását, tehát, hogy keveset és mértékletesen igyanak. Meleg időben pedig az apát határozta meg, hogy engedie a szokásosnál nagyobb mennyiség fogyasztását. A magyarok már a Római Birodalom idején, a Pannonia provincia területén foglalkoztak mezőgazdasággal. Itt kiváló ökológiai adottságú szőlőtermő terültek helyezkedtek el, így nem volt ritka látvány, hogy a dunántúli lankákon szőlőtermesztés folyt. Ezt a megszerzett jártasságot a népvándorlás során is tovább vitték. A magyar szókészlet bolgártörök jövevényszavai (szőlő, bor, szűr, seprő) tanúsága szerint viszont már a honfoglalók is egy speciális, a keleti területekre jellemző, a TranszKaukázus irányába mutató és azzal kapcsolatot tartó szőlő és borkultúra ismeretével érkeztek a Kárpátmedencébe. A magyar népcsoportok a keleti típusú lugasos, szőlőtaposással mustot nyerő eljárást ismerték. A szőlőkultúra térhódítása együtt járt az alacsony tőkeművelés, a karózott szőlő elterjedésével és a folyóparti, ligetes ártéri erdők lugasos, fára futtatott szőlőművelésének XII. századi visszaszorulásával. (DénesiCsoma 2004)

11 Az államalapító István király hatalmas birtokokat adományozott az egyháznak. Ennek köszönhetően maradt fenn sok írásos emlék a borvidékről, amelyek közül legelső a pannonhalmi alapítólevél (1002), amelyben található feljegyzés szerint a szőlő a királyi tized alá eső termények közül az első helyen szerepel. Szent László birtokösszeírásából tudjuk, hogy ebben az időben ( ) a monostornak 74 szőlője és 88 szőlőművese volt. A bortermelés a XI. században a pannonhalmi apátság földesúri magángazdaságaiban folyt, ahol a szőlőt szolgák vagy azok külön csoportját alkotó szőlőművesek művelték meg. A termés felett a pannonhalmi apát rendelkezett. A szőlőművelés a XI. század második felében kezdett kiszakadni a földesúri üzem kereteiből, ekkor jelentek meg az első borral adózó földesúri alattvalók. Ez a folyamat azt eredményezte, hogy a XIII. század elejére azok a szőlők váltak uralkodóvá, amelyek után járadékot fizettek a szőlőt birtokló emberek vagy szőlőművesek (vinitorok). Uros apát ( ) idejére már jelentős birtok és jövedelemgyarapodás volt megfigyelhető az apátság birtokain. Az apát 1239 körül a monostor birtokainak, népeinek és ezek szolgáltatásainak összeírását kérte IV. Bélától. Ezt a király Albeus mesterre bízta, aki az esztergomi káptalan nyitrai főesperese volt. Az összeírás 94 birtokot és 2700 mansiot (szolgacsaládot) sorol fel foglalkozásuk szerint. A legtöbben az apátság körüli sokorói dombokon éltek. Különösen sokan foglalkoztak szőlőműveléssel a monostor alatt lévő településen, Alsokon. A szőlőkultúra egyre inkább nagyobb népszerűségnek örvendett ezért a bor hamarosan igen keresett termék lett. A tizedbirtokos egyházaknak ezért a XIII. század elején igencsak figyelniük kellett arra, hogy a felvásárlók ne okozzanak nekik tetemes károkat. (ErdélyiSörös 1902) A szőlőbirtoklásnak és a szőlő utáni járadékfizetésnek ez a rendszere azonban a XIV. század derekán fokozatosan átadta helyét az 1200 táján kialakult új adózási formának. A bor könnyen értékesíthető volt, a szőlővásárlás és szőlőtelepítés jó tőkebefektetésnek bizonyult, s ezért egyre gyakoribbá vált. Mivel nem minden település határa volt alkalmas szőlőművelésre, egyre több nem helyben lakó, vidéki szőlőtulajdonos, azaz extraneus vásárolt, vagy telepített szőlőt. Az új szőlőbirtoklási forma nemcsak birtokjogi, társadalmi hanem adózási szempontból is eltért a régitől. Az új rendszerben a szőlő utáni járadékot csöböradónak, a XIV. század elejétől hegyjognak, illetve hegyvámnak hívták. IV. Béla a tatárjárás után megerősítette a várakat. A várak körül a hegyoldalakon kivágott erdők helyére szőlőterületek létesültek, ahol közel volt a falu. A XIV. században az Anjou uralkodók trónra jutása után új korszakot kezdődött. Károly Róbert ( ) megnöveli a királyi birtokokat. Az ország területének mintegy 20%a királyi föld volt. Ebben az időszakban a földesurak a terményjáradék növelésére törekedtek, az árutermelés olyannyira

12 megnőtt, hogy termelői többlet alakult ki. Az évi VI. törvény kimondja a kilenced szolgáltatását, amire valamennyi földesúr nem csak jogosult, hanem köteles is a falvak és mezővárosok minden szántóvető és szőlőművelő jobbágytól beszedni. (Feyér 1981) A XVI. századtól a XVII. század elejéig Európa országai közül Magyarországon állították elő a legtöbb bor. Az ország lakossága nagy mennyiségű borkészlettel rendelkezik. Az egyházi birtokok különösen jelentős szerepet töltöttek be a szőlőtermelésben. A török a pannonhalmi várat 1594ben foglalja el, majd ezután a vár többször cserélt gazdát. Ebben az időben egyre terjedtek a fertőző betegségek, a lakosságnak egyetlen orvossága a bor volt. Pannonhalmán az évi porta összeírásakor 52 ház volt, ezzel Győr megye legnépesebb helysége volt, de 1553ban csak 2 portát tüntetnek fel. A török gyújtogatás és a betegségek miatt csökkent le ennyire a lélekszám. A szőlők a vár alatt voltak félkörben, ezt nevezték Váraljának.. ábra: A Pannonhalmi Borvidék az 19.szban. Forrás: Pannonhalmi Főapátság Levéltár Az 1568as drinápolyi békekor SzentMárton kihalt hely volt. A lakosságot úgy próbálták visszacsalogatni, hogy 45 évig felmentették őket az adók fizetése alól. A század végére lassú fejlődés volt tapasztalható, az emberek folyamatosan telepedtek be. Az évi úrbéri összeírásnál 20 jobbágy családot találunk SzentMártonban. György kormányzó nagy hangsúlyt fektetett a szőlők rekonstrukciójára között a török sokszoros zaklatásai

13 miatt a lakosok megszöktek a városból. A fordulatot a vasvári béke hozta (1665). Ismételten elindult a szőlőtermelés 3 éves adókedvezménnyel. A XVII. század elejére a szőlőművelés ismét tekintélyes jövedelmet biztosított az itt élőknek. A szentmártoni szőlőhegyből a kilenced és tized után a főapátság jövedelme 2100 akó bor volt, ez akó összeírásának felel meg, de ennél több termés volt a vidéken. Voltak falvak, ahol egy családra, akó átlagtermést is elértek. A vidéken nagyon sok német telepes is megtalálható volt, akik új fajtákat és művelésmódokat, technikai újításokat hoztak be. A borvidéken nagyon szabályozott szőlőtermesztés volt. Somogyi Dániel főapát ideje alatt (1783) a borkilencedek és tizedekből 5897 forint jövedelem lett. Az apátságon belül a borfogyasztás összesen 1150 akó, és 5000 akóra becsült pincészettel rendelkezett. (ErdélyiSörös 1902) I. József ( ) uralkodása alatt eltörölte a szerzetesrendeket, közöttük a pannonhalmi bencés rendet is. A birtokok felszámolásakor 5 szőlőt is el kellett adni. Ezek voltak a kálváriai, a váraljai, az amandi, a templomi és a talliáni szőlők. A XIX. század második felében a szőlőtermesztésben és borászatban jelentős adatfeldolgozás és feldolgozás történt a borvidék terültén. A korabeli feljegyzésekből tudjuk, hogy a Pannonhalmidombságon 4694 négyszögöl a szőlőterület. A leírások alapján a legjobb minőséget a tényői, felpéci szőlők adták a jó fekvés miatt. (Fehér 1871)

14 II. MAGYARORSZÁG BORPIACÁNAK, AZON BELÜL IS A PANNONHALMI BORVIDÉK VILÁGPIACI LEHETŐSÉGEI Magyarország az egyik legrégebbi és leghíresebb bortermelő országok közé tartozik a világon. A magyar bor a nemzetközi elismertséget nem a mennyiségével, hanem a jellegzetes minőségével vívta ki (pl. Tokaji Aszúk). A magyar borászat fejlődését az as években kezdte meg (4,5 5 millió hl/év), az export (3 millió hl/év) köszönhetően a technikai fejlődéseknek rohamosan nőtt, a termelést azonban a kevésbé igényes szovjet piac határozta meg. A nemzetközi elvárásoknak megfelelő színvonal eléréséhez a korszerűsítést az 1990es években kezdték meg. A nagyszabású új szőlőtelepítések és a modernebb, korszerűbb pinceépítés következtében a hiányosságok ellenére javult a belső ellátás között, az országos fejlesztési terv nyomán kedvező fajta összetételű, újszerű szőlőültetvény létesült haon. A borászatban technológiai, műszakitechnikai fejlesztés ment végbe, az exportot gyors felfutás jellemezte. Az 1990es évek elején a keleti piacok elvesztése súlyos túltermelési válságba sodorta a magyar borgazdaságot. Az 1990es évek végén az export az éves bortermelés 15%a volt ( hl). (Forrás: A magyar borgazdaság jelenleg még mindig olyan lépések előtt áll, amikkel a nemzetközi piac felé tudnánk nyitni. Ezt az is meghatározza, hogy hogyan sikerül kialakítani a nemzetközi színvonalú intézményrendszert. Vannak már pozitív példák is arra vonatkozóan, hogy ezt sokszor nem lehetetlen még jobban elmélyíteni. A külföldi sikereknek köszönhetően ismerik világszerte a híres Tokaji Aszúkat és az Egri Bikavért. A szőlő és bortermelés fejlesztése érdekében valamint a magyar borok minőségének javítása és a borászati technológia korszerűsítésének és még hatékonyabb elsajátítása érdekében új szabályokat alkottak. Ezek a következőek voltak: 1; szigorú rendeleti szabályozás; 2; a fajtaminősítés rendszere, 3; a fajták borvidéki besorolása; 4; a termelők és kereskedők érdekeit szolgáló új Hegyközségi Törvény (1994. évi CII. törvény. Mind a hazai mind pedig a külföldi, magyar borok megismertetésére különböző projektek léteznek. Elsősorban nem hiányozhat egy jó marketing stratégia, hiszen ez az alapja a külföldi piacra való nyitásnak. Országon belül pedig azt kell előmozdítani, hogy a magyar

15 emberek is kedvet kapjanak hazánk borvidékeinek és minőségi borainak megismeréséhez. A borturizmus ezt a kezdeményezést próbálja segíteni. A borturizmus előnye, hogy önállóan is könnyedén megszervezhetjük az utazást, nem kell egyik utazási irodából a másikba rohanni. Számos példát találunk, olyan kezdeményezésekre is, amelyek keretében az egyes borvidékeken a pincészetek összefognak és borutakat hoznak létre. A borút több mint egy esemény, szolgáltatások összessége, amely tartalmazhat szállást, étkezést, szakmai programokat, előadásokat, idegenforgalmi nevezetességek bemutatását vagy akár az adott borvidéknek egy nagyobb fesztivál vagy rendezvény meglátogatását. Ez a fajta turizmus az év bármely időszakaszában több régió bevonásával, meglátogatásával is megszervezhető. Azok a vendégek, akik igénybe veszik ezt a szolgáltatást általában egy sokkal mélyebb tudást szeretnének szerezni az adott borvidékről, így akár a termelőt is felkeresik valamint a régió történelme, hagyománya iránt is élénk érdeklődést mutatnak. Magyarország legkedveltebb borútja Tokaj. A TripAdvisor 2010ban a világ TOP 10 bortúra útjai közé választotta. Az elmúlt évek statisztikái kétirányú mozgást mutatnak a borfogyasztás valamint a bor és szőlőtermesztés vizsgálatában. A borfogyasztás rohamosan csökken világviszonylatban. Ennek ellenére a bortermelés lassú de folyamatos növekedést mutat. 1998ról 2004re a szőlőtermő terület csökkent 37%kal, de a bortermelés 3,68%kal nőtt. Ha az egész világ borfogyasztását nézzük, akkor 1998ban Magyarország 1,61%át tette ki, 2004ben pedig 1,47%át. Míg a szőlőterületeknél ez az érték 1,61%ról 1,1 %ra csökkent. (JohnsonRobinson 2008) A következő két táblázat a világ húsz legnagyobb bortermelő országainak adatait mutatja be évekre visszamenőleg. A világ húsz vezető bortermelő országa 1. táblázat

16 . Forrás: Statistiques Statistics Estadísticas p.331 A táblázatból kitűnik, hogy Magyarország bortermelése között volt a legmagasabb. Az utána következő években, a rendszerváltás hatására jelentősen visszaesett ez a termelési szint. Borgazdaságunkban a rendszerváltozás után átalakultak a tulajdonviszonyok. A nagyüzemek egy része külföldi, illetve magyar befektetők kezébe került, másik része feldarabolódott vagy tönkrement. Az 1990es évek elején a keleti piacok elvesztése súlyos túltermelési válságba sodorta a magyar borgazdaságot. Az 1990es évek végén az export az éves bortermelés 15%a ( hl) és 1999 között volt egy kis visszaesés, de utána lassú növekedés figyelhető meg. Ez annak is köszönhető, hogy

17 modernizálták a borászatot és a technológiát valamint új ültetvényeket telepítettek melyekkel megkezdődhetett a minőségi borok előállítása. III. FILOXÉRA MEGJELENÉSE A filoxéra (a népnyelvben szőlőgyökértetű, szőlőféreg) a szőlőn kívül más növényfajokon nem található meg. A szőlő gyökerén és levelén élősködik nagyobb csoportokban, sárgászöld színű, mintegy 1,5 mm nagyságú rovar. Szívókájával a szőlő nedveivel táplálkozik, ennek következtében dudorok keletkeznek a növény gyökerén, amely később elhal. A filoxérát 1854ben (egyes szakírók szerint 1856ban) fedezték fel ÉszakAmerikában. Asa Fitch, a rovartan New York állambeli tudósa írta le először, és a Pemphigus vitifoliane nevet adta neki. A 19. század közepétől a tengerentúli kereskedelem egyre növekvő lehetőségeit kihasználva, a nagy európai bortermelő országokban egyre több figyelmet fordítottak a többet termő, jobb minőségű bort adó, illetve az időjárás viszontagságainak jobban ellenálló szőlőfajták beszerzésére. (Beck 2003) Magyarországra 1875ben tört be hazánkba a filoxéravész. Ekkor súlyos veszélybe került a szőlő és a bor termelés, termesztés. A főapáti szerepet Kruesz Krizosztom töltötte be ezekben az időkben. A dézsmamegváltás és az úrbéri előnyök megszűnése, a bérmunkásság, a szakképzett, de drágább munkaerő és a sok váratlan, egyre növekvő költségek (növényvédő szerek, eszközök, a csökkenő borbevételek és bortermelés) a 19. század közepén a jövedelmezőséget nagymértékben rontotta. A rend ültetvényeit nem egyszerre érte a filoxéra támadása. A sokorói dombokon 1887 októberében jelentkezett. Vaszary Kolos főapát ( ) a szőlészet irányítására azonnal szakképzett szőlészeti inspektort szerződtetett Vitál Kornél személyében. Feladata az amerikai szőlőiskolák létrehozása és az egész szőlészet szakirányítása volt. Az új telepítések és oltóvesszők használatának ellenére azonban a filoxéra tovább pusztított. A főapát tényleges gazdálkodást civil szakemberekre bízta, akiket bencés kormányzók ellenőriztek. A pincészeti munkákat középfokú képesítéssel rendelkező borászati szakemberek végezték.

18 A filoxéra, megjelenésével tíz év alatt kipusztította a kötött talajú szőlők nagy részét július 24.én a szőlőinspektor azt jelentette, hogy ha a kisécsi és a hoszpodári szőlőkben nem ügyelnek jobban a mind általánosabbá váló filoxérára, akkor rövid idő múlva nem csak termésünk nem lesz, de még tőkénk sem, ami pedig az amerikai alanyok beoltásához oltócsap miatt feltétlenül kellene. (Csoma 1984) január 26án Nenninger Mátyás számvevő felterjesztette Fehér Ipoly főapátnak a bencés rend filoxérapusztított szőlőinek adatait. A pannonhalmi területet tekintve a filoxéra előtti szőlőterület 29 kataszteri hold (kb.16,7 hektár) volt. Ebből a teljesen kipusztult szőlőterület 8 kh (4,6 hektár) volt. (Beck 2003) 3.1. Védekezés első formái, az első rehabilitációs stratégia Háromféle módon próbáltak meg védekezni a korabeli szakvéleménynek megfelelően. 1890ben elkezdték az állam által támogatott szénkénegezést, majd az amerikai vad fajtákból álló anyatelepek létrehozását. A szénkéneggel való gyérítést először Thénard francia szőlőbirtokos találta fel és először a saját ültetvényeiben az 1860as évek végén próbálta ki. A kezdeti sikerek után azonbanmint utólag kiderült, a túladagolás miatt nem sikerült hatékony eredményeket elérnie. 1873ban a korábbi sikertelenségekből tanulva csökkentette a szénkéneg adagot. Ekkor tette a felfedezést, hogy a szénkéneg a kártevő teljes kiirtására ugyan alkalmas, de olyan mennyiség kell hozzá, ami magát a szőlőt is elpusztítja. De ha kisebb adagban alkalmazzák, ami még nem ártalmas a szőlőre olyan mértében csökkenti csak a filoxéra populációját, hogy az nem képes elpusztítani az ültetvényt, amelynek termőképessége, csökkent mértékben ugyan, de megmarad. A szénkénegezés célja tehát a filoxérával fertőzött ültetvények termőképességének minél hosszabb ideig történő fenntartása volt. Ennek érdekében az ültetvény talaját olyan mennyiségű szénkéneggel (kb. 4x24 gramm egy tőke körül 15 cm sugarú körben) mérgezték, amely a kártevők populációját már jelentős mértékben ritkította, de a szőlőtőkének még nem ártott. A szénkéneg (széndiszulfid) záptojásszagú, illékony, színtelen, a víznél nehezebb folyadék, gázállapotban pedig a levegőnél nehezebb és roppant gyúlékony. Földbe juttatásának módja az volt, hogy az ún. szénkénegfecskendővel (ami leginkább egy nagyméretű injekciós tűre hasonlít) közvetlenül a szőlőtőke mellett a talajba fecskendezték, ahol mérgező gázzá átalakulva elpusztította a filoxérát. Az eljárást évente egyszer, leginkább közvetlenül a szüret után vagy kora tavasszal, még a szőlő fakadása

19 előtt alkalmazták, kivéve a nedves talajú ültetvényeket, ahol nyáron gyérítettek. Ennek oka az volt, hogy túl nedves talajban a mérge nem elég hatásos. A gyérítést végzőknek arra is ügyelniük kellett, hogy túl száraz, repedezett se legyen a föld, mert ilyen esetben az illékony gáz hamar elpárolgott. Ezért a szénkénegezők után a napszámosok (tömők) a szénkénegfecskendő által a földben nyitott rést egy bottal (tömőfával) betömték, hogy a földből ne jöjjön ki az erő. A sikeres gyérítés feltétele volt még a talaj legalább 30 cmes vastagsága, ennél vékonyabb talajon a munkálatok nem vezetnek sikerre. (Ezért pl. TokajHegyalján már nem is próbálkoztak ezzel a módszerrel.) Magyarországon költséges és nehézkes volta miatt (a szénkéneget, ami robbanásveszélyes is volt, hordókban kellett felvinni a szőlőhegyekre, ezenkívül az így kezelt ültetvényt trágyázni is kellett) először a nagybirtokon próbálták ki, és a kisbirtokosok az állami propaganda ellenére is csak évek múltán, az eredményeket látva kezdték el szőlőiket szénkénegezni. Az említett okok miatt Magyarországon a szénkénegezésben rejlő lehetőségeket nem használták ki kellőképpen, és az így kezelt területek nagysága a fertőzött ültetvényterültek egészéhez képest mindvégig viszonylag alacsony maradt. A szénkénegezés legfőbb hátránya az volt, hogy az eredeti termőképességet teljes mértékben nem lehetett helyreállítani. Ezért a járvány leküzdéséhez végül más módszerekhez kellett folyamodni. A pannonhalmi borvidéken a hoszpodári, kisécsi, tényői szőlőkben már 1890ben szénkénegeztek. 1 kh. szőlő szénkénegezési költsége a napszámosokkal együtt 2527 forintba került. A pannonhalmi főapátság a szénkénegszükségletét Tapolcáról a vincellérképző iskolából hozatta. Ez azonban egyáltalán nem volt egyszerű, hiszen a szénkéneghiány általános probléma volt az egész országban. Magyarországon, a külföldről behozott szénkéneg raktározására, négy állami raktár működött. Ezek Budafokon, Érdiószegen, Ménesen és Tarcalon voltak. (Csoma 1984)

20 2. ábra: Téli metszési munkálatok a szőlőben Forrás: Pannonhalmi Főapátság Levéltár A szénkénegezés mellett a másik lehetséges védekezési forma a nem immúnis, kötött talajú szőlőkben (ilyenek voltak Magyarország történelmi borvidékeinek talajai is) a vad amerikai fajokból (direkttermőkből) álló ültetvények kialakítása, illetve ezeknek a fajoknak európai vesszőkkel való beoltása és az így immár immúnis szőlővesszők ültetvényként való telepítése jelentette. Sajnos viszont még ezzel a módszerrel való próbálkozás után is voltak arra példák, hogy a filoxéra megtámadott egyes ültetvényeket, viszont ez a kár már jelentős mértékben kisebb volt, mint az oltványültetvények telepítése előtt. Ezeknek az amerikai szőlőfajtáknak abban rejlett az ellenálló képessége, hogy a gyökérzetük tömörebb és fásabb volt így hatékonyabban tudott ellenállni a kártevőnek. amely nem képes azt mint az európai fajtáknál a gyökér belső szerkezetéig szívókájával átlyukasztani és annak a belső szerkezetét, vagyis a szőlőnek a gyökérzetét, elpusztítani. Amint elkezdték alkalmazni ezt a védekezési formát két újabb problémával találták magukat szemben. Ezeket csak az első telepítések tapasztalatainak figyelembevétele után, újabb akadályok árán sikerült megoldani. Azokat a szőlővesszőket, amelyeket felhasználtak az oltványozáshoz több csoportba osztották. A besorolás során figyelembe vették, hogy az amerikai alanyok hogyan viszonyultak a talajhoz és az éghajlati adottságokhoz. Ezért a

21 borvidékeken külön kísérleteket végeztek erre nézve, hogy melyik lenne a legmegfelelőbb alany. (Beck 2003) Pannonhalmán a főapát a nagy ismeretségét kihasználva tudott lépéseket tenni a szaporítóanyag megszerzésében. Trefort Ágoston kultuszminiszter november 16.án értesítette Vaszary Kolos főapátot, hogy közbenjárására, az Országos Borászati Kormánybiztos a következő fajtákat küldi a rendnek: 500 db gyökeres Jacquest és 4000 db sima Jacquest, 1000 db oltóvesszőnek való Jacquest és 3000 db sima Herbemont, 1000 db oltógallynak való sima Herbemont. (Csoma 1984) Levéltári kutatómunkám során a filoxéra utáni adatokat, levelezéseket vizsgáltam. Az akkori pincefelügyelő írt egy levelet a főapátnak, amelyben arról számol be, hogy a pincészet nem képes fenntartani önmagát egyrészt mivel a bevételek nem fedezték a kiadások költségeit, másrészt mivel a filoxéra pusztítása következtében nem tudtak annyi bort termelni és ezért túlkereslet alakult ki. Ezért azt javasolta, hogy emeljék fel a borárakat. A levélben arról is beszámol, hogy a bort több éven keresztül ugyanazon az áron adták el és ezért a pincészet haszon helyett kénytelen volt kárral dolgozni. A pincefelügyelő azt javasolta, hogy az asztali borok árát emeljék meg elsősorban. Ezeket az idegeneknek, akik nem tartoztak a Főapátsághoz, magasabb áron kínálták, míg a szerzeteseknek alacsonyabb áron. Ezt a levelet február 8.án írták.( PFL 74/1896.) A borok árát többször szabályozták, aszerint, hogy éppen, hogyan tudnának profitot termelni a pincészet számára. Egy másik levelezésben, amely 1901ben keletkezett szintén a pincefelügyelő, Mesterházi Imre, ír a Főapátnak a borok kisebb mennyiségben való eladásáról. A borokat nem tudták nagyobb mennyiségben eladni ezért javaslatot tettek a törvényre, ami a megengedett legkisebb mennyiségről szól. Ez akkoriban 50 l volt. Beszámolt arról is, hogy sajnos csak egy ember volt, aki nagyobb mennyiségű bort vásárolt volna, de ez nem volt elég ahhoz, hogy nagyobb bevételre is szert tegyenek. Ezért a kisebb mennyiségben és az eddigieknél is alacsonyabb áron való értékesítését javasolták. Ezt a javaslatot elfogadták és a következő intézkedéseket határozták el. Literenként, 50 liternél való nagyobb mennyiségű vásárláskor az asztali és a vörös bor 60 forintra, a kisécsi, tényői és tömördi hegyi borok 70 forintra, a bársonyosi 80 forintra, a somlyói pedig 110 forintra emelték. A palack borok árait leszállították oly módon, hogy a Somlyó Gyöngye nevű bor (ez kb, forint volt akkor) kivételével a 7 dles palack borok árai egyenlővé tették a hordó bor literjével. A rend fogyasztására szánt borok árai is leszállításra kerültek kisebb összeggel valamint a must árát is csökkentették néhány fillérrel. (PFL 232/1091.)

22 3. ábra A Pannonhalmi Főapátság és a pannonhalmi borvidék Forrás: Technikai és technológiai fejlődés a filoxéra és az újratelepítések nyomán A filoxéra járvány rákényszerítette arra az országot, hogy együttes erővel próbáljanak meg felülkerekedni ezen a problémán. Ennek köszönhetően a járvány után felgyorsította azt a folyamatot, amely már a jobbágyfelszabadítással és a szőlődézsmamegváltással elkezdődött. A szőlészeti és borászati technológia kénytelen volt átgondolni és átértékelni a dolgokat. Mindkét ágazat egyre többször hagyatkozott tudományos szakismertekre, ezek vitték előre a fejlődést. Voltak olyan uradalmak, akik nehéz helyzetbe hozták saját magukat, mert mindig a legújabb módszereket próbálták elsajátítani, de ez a folyamat számos nehézségekbe ütközött. Az eredménytelenség elsősorban annak volt köszönhető, hogy szakembereik egy része és a napszámosok, bérmunkások rétege nem ismerte ezeket a módszereket, vagy ha ismerték is nagyon nehezen tudták elsajátítani. Az új telepítésű szőlőkkel új módszerek is jelentek meg, mivel más jellegű bánásmódot igényeltek, mint az eddigi ültetvények. Ezt még nehezítette az

23 is, hogy nem volt kellően pozitív hozzáállásuk ezeknek az embereknek. Csak a pontos, precíz, jó kézügyesség eredményezhetett volna igazi sikereket. (Csoma 1984) A szőlőmunkáltatás könnyítése érdekében egy javaslatot tettek, mégpedig, hogy térjenek át a bencés szőlőültetvényeken a fokozatos fogatos művelésre. Azt is meghatározták, hogy mekkorák legyenek a sortávolságok (ez cm volt). 1892ben a főapát egy külső segítséget kért, Rudinai Molnár István az országos vincellériskola igazgatója személyében, hogy mérje fel és részletező, elemző szakvéleményt tegyen a szőlők állapotáról. Ebben a vizsgálatban a borászati, szőlészeti technológiát figyelte és vizsgálta meg és ezeknek a folyamataira tett javaslatokat, hogy hogyan is lehetne még zökkenőmentesebb és eredményesebb a munka. A borászatban javasolta, az erjesztőhelyiségek kialakítását, ahol meghatározott hőmérsékleten lehet kezelni a bort. Szomorúan tapasztalta, hogy az inspektor a borokat zselatinnal és csersavval kezelte. Ennek következtében a borok megvastagodtak és ha megderültek a galuszsavvá átalakuló csersav sötétebb színre színezte. Véleménye szerint elvárható lenne, hogy azok a borok, amik az asztalra kerülnek tükörtiszták és palackértettek legyenek. A szőlészet tekintetében azt javasolta, hogy a lassan elpusztuló szőlőterületek helyett újakat vonjanak be a termesztésbe. 1892től három évre való tartalékai voltak az apátságnak borból. Ez is azt sürgette, hogy minél előbb térjenek át az új módszerekre. A szőlőfajták közül az Olaszrizlinget, Kadarkát, Ezerjót (Kerekes), Szlankamenkát, Somogyi fehéret ajánlotta Molnár. (Csoma 1984) 4.ábra: A pince egy részlete Forrás: Pannonhalmi Főapátság Levéltár

A Felvidéki borrégió, mint lehetőség

A Felvidéki borrégió, mint lehetőség VI. SzőlészetiBorászati Téliegyetem, Eger 2005. január 2629. A Felvidéki borrégió, mint lehetőség Gál Lajos mb. igazgató FVM Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet, Eger VI. SzőlészetiBorászati Téliegyetem,

Részletesebben

A Duna Borrégió hungarikumai

A Duna Borrégió hungarikumai A Magyar Nemzeti Értékek és Hungarikumok szerepe a területi fejlődésben és fejlesztésben című konferencia A Duna Borrégió hungarikumai Készítette: Féja Fruzsina GTK-GVAM II.évfolyam 2014 Főbb pontok: Hungarikum

Részletesebben

Borvidéki terv. Balatonfelvidéki Borvidék

Borvidéki terv. Balatonfelvidéki Borvidék Borvidéki terv Balatonfelvidéki Borvidék A 2007/2008 borpiaci évtől érvényes borvidéki követelményrendszer a szőlőültetvények szerkezetátalakítási és átállítási támogatásához A Borvidéki terv a Hegyközségekről

Részletesebben

A szőlőtelepítés engedélyezési rendszere Mi várható 2016. után?

A szőlőtelepítés engedélyezési rendszere Mi várható 2016. után? A szőlőtelepítés engedélyezési rendszere Mi várható 2016. után? XVI. Szőlészeti, Borászati és Marketing Konferencia Lakitelek 2015. január 28. Sztanev Bertalan osztályvezető Az uniós szabályozás 2008.

Részletesebben

Tájékoztató a Bortörvényről és a Hegyközségi törvényről. 2015. január 17. Előadó: Szabó Miklós Fotók: Keszler Viktor és Szabó Miklós

Tájékoztató a Bortörvényről és a Hegyközségi törvényről. 2015. január 17. Előadó: Szabó Miklós Fotók: Keszler Viktor és Szabó Miklós Tájékoztató a Bortörvényről és a Hegyközségi törvényről 2015. január 17. Előadó: Szabó Miklós Fotók: Keszler Viktor és Szabó Miklós A 2004. évi XVIII. Törvény a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról

Részletesebben

Pannonhalmi Borvidéki Bortúrák

Pannonhalmi Borvidéki Bortúrák Pannonhalmi Borvidéki Bortúrák Borvidéki ízelítő (1 éjszakás csomag) 1. nap: 10.00 óra Érkezés a Szent Jakab Házba, szobák és kulcsok átvétele 10.30 óra Indulás a Szent Jakab Háztól transzferbusszal 11.00

Részletesebben

A Badacsonyi borvidék adottságai, jelene és jövője. Vulkánok völgye Óriások völgye Tapolcai medence

A Badacsonyi borvidék adottságai, jelene és jövője. Vulkánok völgye Óriások völgye Tapolcai medence A Badacsonyi borvidék adottságai, jelene és jövője Vulkánok völgye Óriások völgye Tapolcai medence A szőlőtermesztés a tanúhegyek lankáin folyik Szent György-hegy Csobánc (Keszi-hegy) Jellegzetes kalap

Részletesebben

INNOVATÍV TECHNOLÓGIÁK MEGHONOSÍTÁSA A HAGYOMÁNYŐRZÉS ÉS A HOZZÁ KAPCSOLÓDÓ KÉPZÉS ÉS KUTATÁS TERÉN TÁMOP-3.2.15.15-2015-00015. A Zempléni Múzeum..

INNOVATÍV TECHNOLÓGIÁK MEGHONOSÍTÁSA A HAGYOMÁNYŐRZÉS ÉS A HOZZÁ KAPCSOLÓDÓ KÉPZÉS ÉS KUTATÁS TERÉN TÁMOP-3.2.15.15-2015-00015. A Zempléni Múzeum.. INNOVATÍV TECHNOLÓGIÁK MEGHONOSÍTÁSA A HAGYOMÁNYŐRZÉS ÉS A HOZZÁ KAPCSOLÓDÓ KÉPZÉS ÉS KUTATÁS TERÉN TÁMOP-3.2.15.15-2015-00015 A Zempléni Múzeum.. TOKAJI BORVIDÉK KULTÚRTÁJ Résztvevők: Dr. Petercsák Tivadar

Részletesebben

2015. április 10. Egerszólát. 2015-ben X. alkalommal került megrendezésre az Aranytőke borszemle.

2015. április 10. Egerszólát. 2015-ben X. alkalommal került megrendezésre az Aranytőke borszemle. ARANYTŐKE BORSZEMLE 2015 2015. április 10. Egerszólát 2015-ben X. alkalommal került megrendezésre az Aranytőke borszemle. A borok értékelése a Nemzetközi Szőlészeti és Borászat Hivatal (OIV) által javasolt

Részletesebben

Mátrai Sauvignon sauvignon blanc 2010 fehér száraz Blanc. olaszrizling, rajnai 2009 fehér félszáraz rizling. vörös száraz

Mátrai Sauvignon sauvignon blanc 2010 fehér száraz Blanc. olaszrizling, rajnai 2009 fehér félszáraz rizling. vörös száraz BORÁSZAT MINTA MEGNEVEZÉSE FAJTA / FAJTÁK ÉVJÁRA T SZÍN KATEG ÓRIA KÜLÖNLEGES TULAJDONSÁG pontszám min sítés Babits Pincészet Tokaji Halfarka sárgamuskotály 2008 fehér száraz 76,2 bronz Bárdos és Fia Pincészet

Részletesebben

A szőlő aranyszínű sárgaság betegség jelenlegi helyzete és közös feladataink

A szőlő aranyszínű sárgaság betegség jelenlegi helyzete és közös feladataink A szőlő aranyszínű sárgaság betegség jelenlegi helyzete és közös feladataink Országos Szőlészeti és Borászati Konferencia, Eger Szőnyegi Sándor, Dancsházy Zsuzsanna Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

Borászati technológia I.

Borászati technológia I. Borászati technológia I. A borszőlő minőségét befolyásoló tényezők Az alapanyag minősége alapvetően meghatározza a termék minőségét! A szőlész és a borász együttműködése nélkülözhetetlen. A minőségi alapanyag

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA A GAZDASÁGSZERKEZETI ÖSSZEÍRÁS FŐBB EREDMÉNYEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA A GAZDASÁGSZERKEZETI ÖSSZEÍRÁS FŐBB EREDMÉNYEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLON KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA A GAZDASÁGSZERKEZETI ÖSSZEÍRÁS FŐBB EREDMÉNYEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLON Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 nyomdai ISBN-10: 963-235-065-0

Részletesebben

Pannonhalmi Borvidék Márton napi pincejárás 2013. november 09-10.

Pannonhalmi Borvidék Márton napi pincejárás 2013. november 09-10. Márton nap apropóján újra pincejárást szervezünk a Pannonhalmi Borvidéken! November 9-én és 10-én a borvidék 9 borásza, borászata várja szeretettel a borkedvelő közönséget! A Pannonhalmi Borvidék mintegy

Részletesebben

20 éves a Tokaj Kereskedőház

20 éves a Tokaj Kereskedőház 20 éves a Tokaj Kereskedőház Készítette: Dr. Kiss István vezérigazgató Budapest, 2013.01.29. 2 Tartalom Szakágazati kitekintés Cégbemutató Szakágazati összehasonlítás Főbb adatok, jellemzők alakulása 3

Részletesebben

Világtendenciák. A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé

Világtendenciák. A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé Világtendenciák A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé 80-as évek elejétől: túltermelési válság 25 % visszaesés (34% az EU-ban) Asztali bort adó szőlőterületek

Részletesebben

Dr. SZŐKE LAJOS. főiskolai tanár. A helyi meteorológiai mérések szerepe és alkalmazása a szőlő növényvédelmében

Dr. SZŐKE LAJOS. főiskolai tanár. A helyi meteorológiai mérések szerepe és alkalmazása a szőlő növényvédelmében Dr. SZŐKE LAJOS főiskolai tanár A helyi meteorológiai mérések szerepe és alkalmazása a szőlő növényvédelmében 37.Meteorológiai Tudományos Napok Az agrometeorológia kihívásai és helyzete Magyarországon

Részletesebben

Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat. Borpiaci információk. II. évfolyam / 22. szám 2004. november 23. 45-46.

Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat. Borpiaci információk. II. évfolyam / 22. szám 2004. november 23. 45-46. A K I Borpiaci információk II. évfolyam / 22. szám 24. november 23. 45- Bor piaci jelentés 1-4. táblázat, 1-3. ábra: Belföldi értékesítési-árak és mennyiségi adatok 2-5. oldal 5. táblázat: Fogyasztói árak

Részletesebben

A Közösségi Bormarketing Program kidolgozásának szakmai háttere, avagy egy összefogás eredménye

A Közösségi Bormarketing Program kidolgozásának szakmai háttere, avagy egy összefogás eredménye A Közösségi Bormarketing Program kidolgozásának szakmai háttere, avagy egy összefogás eredménye Reich László (CMC jelölt) Budapest, 2008. március 18. Tartalom Előzmények A közösségi bormarketing program

Részletesebben

pont Érem Név Lakhely Származ.h. Fajta Évjárat Megjegyzés 95,00 Nagy aranyérem Szöllősi Pincészet Neszmély Hárslevelű 2006 Késői szüret

pont Érem Név Lakhely Származ.h. Fajta Évjárat Megjegyzés 95,00 Nagy aranyérem Szöllősi Pincészet Neszmély Hárslevelű 2006 Késői szüret pont Érem Név Lakhely Származ.h. Fajta Évjárat Megjegyzés 95,00 Nagy aranyérem Szöllősi Pincészet Neszmély Hárslevelű 2006 Késői szüret 91,60 Aranyérem Hilltop Neszmély Zrt. Neszmély Neszmélyi Szürkebarát

Részletesebben

2 Tiszták, hősök, szentek. Szent Adalbert Szent Asztrik Szent Gellért Szent Mór Boldog Özséb

2 Tiszták, hősök, szentek. Szent Adalbert Szent Asztrik Szent Gellért Szent Mór Boldog Özséb 2 Tiszták, hősök, szentek Szent Adalbert Szent Asztrik Szent Gellért Szent Mór Boldog Özséb 2013 ( 2 ) Adalbert Prága püspöke volt Szent Adalbert emléknapja: április 23. Az államalapítást követő évtizedekben

Részletesebben

Collectanea. Sancti. Martini I. Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményei

Collectanea. Sancti. Martini I. Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményei Collectanea Sancti Martini I. Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményei Collectanea Sancti Martini A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 1. Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményei Pannonhalma, 2013 Szerkesztette

Részletesebben

cabernet sauvignon, cabernet franc, merlot, pinot noir, syrah, kékfrankos

cabernet sauvignon, cabernet franc, merlot, pinot noir, syrah, kékfrankos 40% merlot, 20% cabernet franc, 30% Sauska Borászat Villányi Cuvée 7 Villány 2007 vörös száraz cabernet sauvignon, 10% syrah nagy 228 95,2 arany 430 Monyók Pincészet Tokaji 6 putt. Aszú Tokaj-Hegyalja

Részletesebben

Bort hordok árlista - érvényes 2014. dec. 10. Csomagolás Kiszerelés Bolti ár

Bort hordok árlista - érvényes 2014. dec. 10. Csomagolás Kiszerelés Bolti ár 10 Laczkó György 1000 Mátrai Olaszrizling száraz fehér OEM bor Palack 0,75 liter 760,00 10 Laczkó György 1001 Mátrai Muskotály félédes fehér OEM bor Palack 0,75 liter 760,00 10 Laczkó György 1002 Mátrai

Részletesebben

Hagyományok-Ízek-Régiók Program

Hagyományok-Ízek-Régiók Program Hagyományok-Ízek-Régiók Program Jankuné Dr. Kürthy Gyöngyi Agárgazdasági Kutató Intézet (AKI) Élelmiszerlánc Elemzési Osztály Osztályvezető www.aki.gov.hu Terra Madre, a Hagyományos Élelmiszerek Napja

Részletesebben

Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület 2628 Szob, Köztársaság u. 2. / 06-27-370-890 / borzsony.duna@gmail.com / www.borzsonyleader.

Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület 2628 Szob, Köztársaság u. 2. / 06-27-370-890 / borzsony.duna@gmail.com / www.borzsonyleader. Emlékeztető Tárgy: Projektlátogatások ECOSYAL program 2. Időpont: 2014. augusztus 28. Helyszín: Szokolya, IKSZT 2014. áprilisától a Börzsöny Duna Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület bekapcsolódott egy már

Részletesebben

A Hungarikumok jelene és jövője területi aspektusból

A Hungarikumok jelene és jövője területi aspektusból Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet A Hungarikumok jelene és jövője területi aspektusból Készítette: Némediné Dr. Kollár Kitti, adjunktus Gödöllő, 2014.

Részletesebben

A 2012-es szezon értékelése

A 2012-es szezon értékelése A 2012-es szezon értékelése Kecskés Gábor ELNÖK Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács Burgonya Ágazati Fórum Keszthely 2013.január 17. Európai helyzetkép Rekord alacsony burgonya termés az idei esztendőben

Részletesebben

EGER. Az észak-magyarországi borrégió bemutatása: Magyarország borvidékei:

EGER. Az észak-magyarországi borrégió bemutatása: Magyarország borvidékei: EGER Az észak-magyarországi borrégió bemutatása: Magyarország borvidékei: 16. ábra: Hazánk borvidékei Forrás: http://borkurzus.szentignac.hu/wp-content/borok-as-borvidakek.ppt 1. Csongrádi 11. Somlói 2.

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

Dr. Gazdag László Emlékverseny Bírált borok listája

Dr. Gazdag László Emlékverseny Bírált borok listája Dr. Gazdag László Emlékverseny Bírált borok listája EREDMÉNY LISTA Raktári 86 35 Cabernet franc 2009 2.1 - DiBonis Borászat 95 NAGY ARANY 158 158 Chardonnay 2009 1.1 x Polgár Zoltán 94,8 NAGY ARANY 162

Részletesebben

PartyBor. DunaBor: A történet, amit bejártatok kevésbé ismert, mint manapság már boraitok, nevetek

PartyBor. DunaBor: A történet, amit bejártatok kevésbé ismert, mint manapság már boraitok, nevetek Borászportré Az Alföld zászlóshajója Frittmann Jánost nem kell bemutatni a borszeretõ közönségnek, de ahhoz, hogy ezt így kimondhassuk, hosszú, rögös utat kellett bejárnia a pincészetnek. Az Alföld, Kunság,

Részletesebben

Prestige Reserve Grand Award SZEPSY BORÁSZAT TOKAJI ASZÚ 6 PUTTONYOS 2006 2008 2008 2008 BOLYKI PINCÉSZET ÉS SZŐLŐBIRTOK BOLYKI ÉS BOLYKI 2009

Prestige Reserve Grand Award SZEPSY BORÁSZAT TOKAJI ASZÚ 6 PUTTONYOS 2006 2008 2008 2008 BOLYKI PINCÉSZET ÉS SZŐLŐBIRTOK BOLYKI ÉS BOLYKI 2009 2012 TAVASZ Prestige Reserve Grand Award SZEPSY BORÁSZAT TOKAJI ASZÚ 6 PUTTONYOS 2006 Prestige Reserve Medaillon d'or BOCK BORÁSZAT BOCK MAGNIFICO BOCK CUVÉE BOCK CABERNET SAUVIGNON SELECTION BOLYKI PINCÉSZET

Részletesebben

Andragógia 2009-2013 Oktatási szolgáltatás

Andragógia 2009-2013 Oktatási szolgáltatás Andragógia 2009-2013 Oktatási szolgáltatás, Infrastruktúra Andragógia 2009-2013 Oktatási szolgáltatás 5,00 4,50 4,00 3,50 3,00 2,50 2,00 1,50 1,00 0,50 0,00 T F T F T F T F T F T F 6. 7. 8. 9. 10. 11.

Részletesebben

Borászat Megnevezés Évjárat Érem. TAKARÉKSZÖVETKEZETEK Eszterbauer Borászat "Mesterünk" Szekszárdi Cabernet franc - Merlot cuvée 2011 BORA 2014

Borászat Megnevezés Évjárat Érem. TAKARÉKSZÖVETKEZETEK Eszterbauer Borászat Mesterünk Szekszárdi Cabernet franc - Merlot cuvée 2011 BORA 2014 Borászat Megnevezés Évjárat Érem ARANY TAKARÉKSZÖVETKEZETEK Eszterbauer Borászat "Mesterünk" Szekszárdi Cabernet franc - Merlot cuvée 2011 BORA 2014 Kökény és Fia Családi Borászat Chardonnay 2013 ARANY

Részletesebben

Borászat Megnevezés Évjárat Érem "Nagyrédei Szőlők" Borforgalmazó Kft. Nagyréde Chardonnay 1994 ARANY "Nagyrédei Szőlők" Borforgalmazó Kft.

Borászat Megnevezés Évjárat Érem Nagyrédei Szőlők Borforgalmazó Kft. Nagyréde Chardonnay 1994 ARANY Nagyrédei Szőlők Borforgalmazó Kft. Borászat Megnevezés Évjárat Érem "Nagyrédei Szőlők" Borforgalmazó Kft. Nagyréde Chardonnay 1994 ARANY "Nagyrédei Szőlők" Borforgalmazó Kft. Nagyréde Tramini 1993 ARANY "Nagyrédei Szőlők" Borforgalmazó

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. december Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Tartalom Összefoglalás...2 Népmozgalom...2 Mezőgazdaság...3 Ipar...6 Építőipar...7

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2011. évről

Közhasznúsági jelentés 2011. évről Közhasznúsági jelentés 2011. évről Fordulónap: 2011.december 31. Beszámolási időszak: 2011.január 1.-2011.december 31. A szervezet bemutatása: Elérhetőség: 2209 Péteri Zöldfa u. 4 Azonosító adatok: Péteri

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája. 6.sz.melléklet. Swot analízis

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája. 6.sz.melléklet. Swot analízis Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 6.sz.melléklet Swot analízis Erősségek Strengths A természeti környezet, a növény és állatvilág sokszínűsége borvizek gazdagsága, élő hagyományok, népszokások,

Részletesebben

Bor Baráti Kör. képes krónikája 2001. Október Megszületik az ötlet, és hirtelen elhatározásból

Bor Baráti Kör. képes krónikája 2001. Október Megszületik az ötlet, és hirtelen elhatározásból A Bor Baráti Kör képes krónikája 2001. Megszületik az ötlet, és hirtelen elhatározásból elmegyünk Egerbe, a Szépasszony völgybe. Következő héten borkóstolót tartunk (képen balról jobbra: Miki, Konyak)

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése Az AJB-1705/2013. számú ügyben (Kapcsolódó ügy az AJB-2503/2013)

Az alapvető jogok biztosának Jelentése Az AJB-1705/2013. számú ügyben (Kapcsolódó ügy az AJB-2503/2013) Az alapvető jogok biztosának Jelentése Az AJB-1705/2013. számú ügyben (Kapcsolódó ügy az AJB-2503/2013) Előadó: dr. Magicz András Az eljárás megindulása Több beadvány érkezett az alapvető jogok biztosához,

Részletesebben

Borvidéki terv. 2. 1. Fajtaváltás Fajtaváltást csak az I. és II/1, II/2 termőhelyi kataszteri besorolású ültetvényen lehet végrehajtani.

Borvidéki terv. 2. 1. Fajtaváltás Fajtaváltást csak az I. és II/1, II/2 termőhelyi kataszteri besorolású ültetvényen lehet végrehajtani. Csongrádi Borvidék Hegyközségi Tanácsa Mórahalom, Röszkei út 47. Tel. Fax.: 62/280-524 Borvidéki terv CSONGRÁDI BORVIDÉK A 2007-2008 BORPIACI ÉVTŐL SZÓLÓ BORVIDÉKI KÖVETELMÉNYRENDSZER A SZŐLŐÜLTETVÉNYEK

Részletesebben

TERMÉSZETI POTENCIÁLOK ÁTALAKULÓ BIRTOKVISZONYOK

TERMÉSZETI POTENCIÁLOK ÁTALAKULÓ BIRTOKVISZONYOK TERMÉSZETI POTENCIÁLOK ÁTALAKULÓ BIRTOKVISZONYOK A tájgazdálkodás múltja, jelene és jövője egy hazai borvidék példáján Szerzők: Dr. Nyizsalovszki Rita, MTA-DE Földművelési és Területfejlesztési Kutatócsoport

Részletesebben

Borverseny eredmények Hungarikum Borok és Pezsgők XII. Országos Versenye Fülöpszállás, 2013. május 17.

Borverseny eredmények Hungarikum Borok és Pezsgők XII. Országos Versenye Fülöpszállás, 2013. május 17. Termelő Fajta Évjárat átlag érem Keller Kft (Sümegi és Fiai ) Cserszegi fűszeres töppedt 2012 94,8 arany Badacsony Olaszrizling 2012 94,7 arany Gál Szőlőbirtok és Pincészet Cserszegi fűszeres 2012 90,8

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 PANNÓNIA KINCSE LEADER EGYESÜLET

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 PANNÓNIA KINCSE LEADER EGYESÜLET LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 PANNÓNIA KINCSE LEADER EGYESÜLET 1 Tartalom Vezetői összefoglaló... 3 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia hozzájárulása az EU2020 és a Vidékfejlesztési Program

Részletesebben

Az embert és szőlőt próbáló 2014-es évjárat

Az embert és szőlőt próbáló 2014-es évjárat Az embert és szőlőt próbáló 2014-es évjárat Májer János-Németh Csaba -Knolmajerné Szigeti Gyöngyi NAIK SZBKI 2014-es év időjárása szélsőséges, drámai volt! Korábbi években is hozzászoktunk a szélsőségekhez,

Részletesebben

1. oldal, összesen: 12. 2004. évi XVIII. törvény. a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról. I. Fejezet BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK.

1. oldal, összesen: 12. 2004. évi XVIII. törvény. a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról. I. Fejezet BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK. 1. oldal, összesen: 12 A jogszabály mai napon hatályos állapota 2004. évi XVIII. törvény a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról Az Országgyűlés a szőlőtermesztésnek és a borgazdálkodásnak az Európai

Részletesebben

A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI TELEPÜLÉSEK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A CSATLAKOZÁS UTÁN

A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI TELEPÜLÉSEK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A CSATLAKOZÁS UTÁN VÁROSFEJLESZTÉS RT. H-1022 Budapest, Ruszti u.10. Tel.: 346-0210, 346-0211 Fax: 326-6556 e-mail: varosfej@enternet.hu A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI TELEPÜLÉSEK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A CSATLAKOZÁS UTÁN

Részletesebben

A Közösségi vállalkozás szociális szövetkezet

A Közösségi vállalkozás szociális szövetkezet A Közösségi vállalkozás szociális szövetkezet A Székelygyümölcs közösségi vállalkozás modellje, és annak lehetséges továbbgondolása Kolumbán Gábor Civitas Alapítvány, MÜTF, Székelyudvarhely Vállalkozni

Részletesebben

Gazdasági mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban

Gazdasági mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Gazdasági mutatók

Részletesebben

Sikeres kajszibarack tanácskozás és fajtabemutató Cegléden a Gyümölcstermesztési Kutató-Fejlesztő Intézet Nonprofit Közhasznú Kftben

Sikeres kajszibarack tanácskozás és fajtabemutató Cegléden a Gyümölcstermesztési Kutató-Fejlesztő Intézet Nonprofit Közhasznú Kftben Sikeres kajszibarack tanácskozás és fajtabemutató Cegléden a Gyümölcstermesztési Kutató-Fejlesztő Intézet Nonprofit Közhasznú Kftben 2013 július 16-án több mint százan vettek részt a Gyümölcstermesztési

Részletesebben

Akciós borok 6os -kartonban

Akciós borok 6os -kartonban Akciós borok 6os -kartonban Az árak 6 db vásárlására vonatkoznak EGERVIN Maradék készlet kiárusítása pal. ár Egri Merlot száraz 0,75 500 Betét nélküli Egri Merlot félédes 0.75 500 Betét nélküli Egri Cabernet

Részletesebben

Önkormányzati erdõk. Alapítványi erdõk

Önkormányzati erdõk. Alapítványi erdõk Önkormányzati erdõk Alapítványi erdõk Az alapítványok az önkormányzattal rendelkezõ vagyonkezelés sajátos formáját jelentették. Az alapítványt létesítõ magán- vagy jogi személyek a legtöbb esetben meghatározták

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Kiállítások. A KÖZÉPKORI KŐTÁR Takács Imre

Kiállítások. A KÖZÉPKORI KŐTÁR Takács Imre Kiállítások A KÖZÉPKORI KŐTÁR Takács Imre A pannonhalmi apátság épületeiből az elmúlt közel két évszázad alatt bontások és átalakítási munkálatok, az 1960-as évektől már módszeres műemléki épületkutatások

Részletesebben

A BORÁSZAT, MINT TURISZTIKAI LEHETŐSÉG A RÉGIÓ SZÁMÁRA. Győrffy Zoltán bormarketing szakértő VinOliva pr & communication

A BORÁSZAT, MINT TURISZTIKAI LEHETŐSÉG A RÉGIÓ SZÁMÁRA. Győrffy Zoltán bormarketing szakértő VinOliva pr & communication A BORÁSZAT, MINT TURISZTIKAI LEHETŐSÉG A RÉGIÓ SZÁMÁRA Győrffy Zoltán bormarketing szakértő VinOliva pr & communication BOR, TURIZMUS, VÁLLALKOZÁS BOR, TURIZMUS, VÁLLALKOZÁS BOR A bor helyzete ma a világban

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Bevezetés... 2 1. A turizmus főbb gazdasági mutatói... 2 A turizmus gazdasági környezete... 2 A turizmusban

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

ABAÚJ KIVIRUL HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013.

ABAÚJ KIVIRUL HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013. Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki térségekbe beruházó Európa ABAÚJ KIVIRUL HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013. ABAÚJ LEADER HACS ABAÚJ LEADER EGYESÜLET 3860. ENCS, PETÖFI ÚT 62.

Részletesebben

Borászat Bor neve Borvidék Évjárat Szín Kategória Min sítés

Borászat Bor neve Borvidék Évjárat Szín Kategória Min sítés Borászat Bor neve Borvidék Évjárat Szín Kategória Min sítés Mátrahill Cabernet Sauvignonkékfrankos "Nagyrédei Sz k" Kft. rosé Mátra 2012 rosé száraz Ezüst "Nagyrédei Sz k" Kft. Mátrahill Irsai Olivér Mátra

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

TÁJTÖRTÉNETI VIZSGÁLATOK CSERHÁTI MINTATERÜLETEN

TÁJTÖRTÉNETI VIZSGÁLATOK CSERHÁTI MINTATERÜLETEN Tájökológiai Lapok 6 (1 2): 127 144. (2008) 127 TÁJTÖRTÉNETI VIZSGÁLATOK CSERHÁTI MINTATERÜLETEN ZAGYVAI GERGELY Nyugat-Magyarországi Egyetem, Környezettudományi Intézet 9400 Sopron, Bajcsy-Zsilinszky

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG PIACFELÜGYELETI FŐOSZTÁLY Iktatószám: PIF-00831-7/2014 Témafelelős: Butsi István ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS a játszótéri eszközök üzemeltetési feltételeinek piacfelügyeleti

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglaló... 2 Demográfia...... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Mezőgazdaság...

Részletesebben

Szakmai innovációa gyakorlati oktatás és a termelés megteremtése érdekében

Szakmai innovációa gyakorlati oktatás és a termelés megteremtése érdekében Szakmai innovációa gyakorlati oktatás és a termelés megteremtése érdekében Soós István Borászati Szakképző Iskola 1221 Budapest, Kossuth Lajos u. 83. 2015.04.16 Földesi Gyula igazgató Köszöntöm a Kedves

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

A MAGYAR SAJTÚT HÁLÓZAT

A MAGYAR SAJTÚT HÁLÓZAT A MAGYAR SAJTÚT HÁLÓZAT Szlanyinka Edina Kis-, Közép-, Agrárvállalkozók, Sajtkészítők Egyesülete Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2013. június 28. A Kis-, Közép-, Agrárvállalkozók Sajtkészítők Egyesülete

Részletesebben

IV. Bayer Borverseny - 2007.

IV. Bayer Borverseny - 2007. IV. Bayer Borverseny - 2007. Kategória-győztes borok évjárat I. fehérborok Károly Róbert Kutató-Oktató Kht. Mátrai Chardonnay 2005 II. rosé borok Varsányi Pincészet Kékfrankos Merlot Rosé 2006 III. vörösborok

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

Mikor minden csoport kitöltötte a rá osztott talajszelvény jellemzőiről a mátrixot, körbejártuk a másik két gödröt, ahol az adott talajszelvényhez

Mikor minden csoport kitöltötte a rá osztott talajszelvény jellemzőiről a mátrixot, körbejártuk a másik két gödröt, ahol az adott talajszelvényhez Az Ecovoc projekt keretein belül második alkalommal került megrendezésre Magyarországon próbaképzés. A próbaképzéseink célja, hogy a) leteszteljük azokat a gyakorlati oktatási módszereket, melyek gazdát

Részletesebben

www.ceuco.com 1/5 Hungary ceuco@ceuco.com Vice-President-Márta Hasenauer General Secretary Italy

www.ceuco.com 1/5 Hungary ceuco@ceuco.com Vice-President-Márta Hasenauer General Secretary Italy www.ceuco.com 1/5 HUNGARIKUMOK az európai gasztronómiai és borkultúrában PROGRAMOK nap időpont napirend Utazás a szállodákból Villányba. Pincelátogatás a borvidék Aurum díjas borászainak pincészeteiben,

Részletesebben

LEADER vállalkozási alapú

LEADER vállalkozási alapú HPME-hez rendelt forrás HPME HVS célkitűzéshez Helyi termékre épülő bemutató helyek, látványműhelyek kialakítása Versenyképesség (411) LEDER vállalkozási alapú 55 000 000 Ft Míves Térség térség gazdasági

Részletesebben

A szőlő-és bortermelés története

A szőlő-és bortermelés története A szőlő-és bortermelés története A szőlőtermesztés kialakulása és elterjedése Transzkaukázia (mai Törökország, Irán, Örményország területe) Ligeti szőlő (Vitis sylvestris) termesztésbe vétele kb. 6000

Részletesebben

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON GYŐR 2006. július KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN, 2006 ISBN 963 215 994 2 IGAZGATÓ: Nyitrai

Részletesebben

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk

Részletesebben

BOR FAJTÁJA BOR FANTÁZIA NEVE ÉVJÁRAT EREDMÉNYÉREM PÁPA LAJOS JUHFARK 2013 95,00 NAGY ARANY BORBÉLY CSALÁDI PINCÉSZET OLASZRIZLING BADACSONYI JÉGBOR

BOR FAJTÁJA BOR FANTÁZIA NEVE ÉVJÁRAT EREDMÉNYÉREM PÁPA LAJOS JUHFARK 2013 95,00 NAGY ARANY BORBÉLY CSALÁDI PINCÉSZET OLASZRIZLING BADACSONYI JÉGBOR BOR FAJTÁJA BOR FANTÁZIA NEVE ÉVJÁRAT EREDMÉNYÉREM PÁPA LAJOS JUHFARK 2013 95,00 NAGY ARANY BORBÉLY CSALÁDI PINCÉSZET OLASZRIZLING BADACSONYI JÉGBOR 2012 90,20 ARANY CABERNET FRANC CABERNET FRANC PR. 2012

Részletesebben

VII. FEJEZET. Erdőhátság.

VII. FEJEZET. Erdőhátság. VII. FEJEZET. Erdőhátság. 1. A királyi ispánság falvai. 2. A Becsegergely nemzetség szállásterülete. 3. A Zóvárd és Barsa nem birtoktöredékei. A mezőség középső részén elterülő kisnemes falutömböt délről

Részletesebben

Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye

Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye Seszták Oszkár A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés Elnöke Nyíregyháza, 2012. június 19. Vázlat I. Változások II. Múlt III. Stratégiai céljaink IV.

Részletesebben

Duna Borrégió eredetvédelmi rendszere. Keresztes József titkár, Kunsági Borvidék Hegyközségi Tanácsa Lakitelek, 2012. február 23.

Duna Borrégió eredetvédelmi rendszere. Keresztes József titkár, Kunsági Borvidék Hegyközségi Tanácsa Lakitelek, 2012. február 23. Duna Borrégió eredetvédelmi rendszere Keresztes József titkár, Kunsági Borvidék Hegyközségi Tanácsa Lakitelek, 2012. február 23. Izsáki OEM Monori OEM Kunsági OEM Csongrádi OEM Duna OEM/OFJ Duna-Tisza

Részletesebben

A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT ÉS A RÉGIÓ KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARÁINAK FELMÉRÉSE A 2009. ÉVI MUNKAHELYMEGŐRZŐ PÁLYÁZATOKRÓL

A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT ÉS A RÉGIÓ KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARÁINAK FELMÉRÉSE A 2009. ÉVI MUNKAHELYMEGŐRZŐ PÁLYÁZATOKRÓL A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT ÉS A RÉGIÓ KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARÁINAK FELMÉRÉSE A 2009. ÉVI MUNKAHELYMEGŐRZŐ PÁLYÁZATOKRÓL Munkahelymegőrző támogatások felhasználásának jellemzői, hasznossága

Részletesebben

X. Jubileumi Magyarországi Újbor és Sajtfesztivál és Borverseny 2013. november 26-december 1.

X. Jubileumi Magyarországi Újbor és Sajtfesztivál és Borverseny 2013. november 26-december 1. 97 "Nagyrédei Szőlők" Borforgalmazó Kft. Mátra Sauvignon blanc Ezüstérem 50 "Nagyrédei Szőlők" Borforgalmazó Kft. Nagyréde Zenit-Müller Thurgau Ezüstérem 303 "Nagyrédei Szőlők" Borforgalmazó Kft. Mátra

Részletesebben

SZAKMAI HÁTTÉRANYAG. Tartalomjegyzék Bevezetés... 2 A BORTURIZMUSRÓL... 3

SZAKMAI HÁTTÉRANYAG. Tartalomjegyzék Bevezetés... 2 A BORTURIZMUSRÓL... 3 SZAKMAI HÁTTÉRANYAG BOR 2007 A bor, az a termék, amely kizárólag friss szőlő, szőlőcefre vagy szőlőmust teljes vagy részleges alkoholos erjesztésével készül. Tartalomjegyzék Bevezetés... 2 A BORTURIZMUSRÓL...

Részletesebben

2010/5. 1051 Budapest, Roosevelt tér 9.

2010/5. 1051 Budapest, Roosevelt tér 9. 2010/5 1051 Budapest, Roosevelt tér 9. Tisztelt Klubtagok! Még javában tart az Akadémiai Klub Egyesület ôszi évadja, alig négy hangversenyen és két borkóstolós vacsorán vagyunk túl. Messze még az esztendô

Részletesebben

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében 531 JEGYZETLAPOK Domokos Ernő Krájnik Izabella A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében A kolozsvári Babeş Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi

Részletesebben

A Pannon Borrégió területi változásai

A Pannon Borrégió területi változásai Változó Föld, változó társadalom, változó ismeretszerzés Konferencia A Pannon Borrégió területi változásai Dr. Máté Andrea PTE IGYFK GTI Eger, 2009.10.16. Régiók Magyarországon Magyarország 7 tervezési-statisztikai

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS

BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS Szerkesztette Baranyi Béla Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Debreceni Egyetem

Részletesebben

Tudatosság, fenntarthatóság, növekedés: a családi vállalkozások gazdaságélénkítő és foglalkoztatási potenciálja

Tudatosság, fenntarthatóság, növekedés: a családi vállalkozások gazdaságélénkítő és foglalkoztatási potenciálja : a családi vállalkozások gazdaságélénkítő és foglalkoztatási potenciálja Horváth Anna, SEED Alapítvány 2008. szeptember 11., Budapest Komplex képzés a családi vállalkozások növekedéséért, versenyképességéért

Részletesebben

A Balatonfelvidéki borvidék szerkezet-átalakítási és átállási terve a 2008-200. 2009 borpiaci évre

A Balatonfelvidéki borvidék szerkezet-átalakítási és átállási terve a 2008-200. 2009 borpiaci évre Balatonfelvidéki Hegyközségi Tanács Badacsony, Római u. 2. A Balatonfelvidéki borvidék szerkezet-átalakítási és átállási terve a 2008-200 2009 borpiaci évre A borvidék hosszú távú céljainak megvalósítása

Részletesebben

Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása

Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása ÁROP-1.2.11-2013 Megyei Tervezés Koordinációja Somogy Megyei Területfejlesztési Konferencia Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs

Részletesebben

borkod bornev evjarat katnev1 pontszam erem nev 171 CRÉDO 2011 Vörös bor 95.4 Champion Polgár Pince 250 Mayer KOPÁR cuvée 2011 Vörös bor 95.

borkod bornev evjarat katnev1 pontszam erem nev 171 CRÉDO 2011 Vörös bor 95.4 Champion Polgár Pince 250 Mayer KOPÁR cuvée 2011 Vörös bor 95. borkod bornev evjarat katnev1 pontszam erem nev 171 CRÉDO 2011 Vörös bor 95.4 Champion Polgár Pince 250 Mayer KOPÁR cuvée 2011 Vörös bor 95.3 Nagy Aranyérem Mayer Márton 158 Kékfrankos 2009 Vörös bor 95.3

Részletesebben

Kadarka klónszelekció a Pannon borrégióban

Kadarka klónszelekció a Pannon borrégióban Országos Szőlészeti, Borászati Konferencia Eger - 2015. január 21-23. Kadarka klónszelekció a Pannon borrégióban Kozma Pál - Werner János PTE Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet, Pécs PTE TTK Szőlészeti

Részletesebben

E-Shopping Report 2011 Internetes vásárlási trendek Magyarországon

E-Shopping Report 2011 Internetes vásárlási trendek Magyarországon Internetes vásárlási trendek Magyarországon Kutatási ismertető 2011. augusztus KutatóCentrum 1024 Budapest, Margit krt. 5/b Tel.:+36 (1) 373 09 36. Fax: +36 (1) 373 09 54. Eredmények, 2011 Az elmúlt egy

Részletesebben

2013. április 26. Egerszólát, Brezovay kastély

2013. április 26. Egerszólát, Brezovay kastély 2013. április 26. Egerszólát, Brezovay kastély A borok értékelése a Nemzetközi Szőlészeti és Borászat Hivatal (OIV) által javasolt módszer (ún. 100 pontos módszer) szerint történt öt, hét-tagú bíráló bizottság

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6

Részletesebben

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A fenntartható szőlőtermesztés fajtaválasztékának bővítése új nemes-rezisztens fajtákkal, fajta specifikus környezetkímélő termesztés-technológia kialakítása és innovatív bio termék prototípusának kifejlesztése

Részletesebben