Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Levelező tagozat Public Relations szakirány

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Levelező tagozat Public Relations szakirány"

Átírás

1 Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Levelező tagozat Public Relations szakirány VERSENYKÉPESSÉG ÉS ÉRDEKKÉPVISELET A MAGYAR BOR PIACÁN Budapest, 2006 Készítette: Németh Mónika

2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 1. IRODALMI ÁTTEKINTÉS 1.1 A magyar bor és bortermelés története A magyar boripar A borszektor privatizálása Magyar borvidékek A MAGYAR BOROK HELYZETE ÉS JELENLÉTE A VILÁGPIACON 2.1 Disztribúciós csatornák A magyar bor erősségei, gyengeségei A marketing-mix elemei a borok esetén Márkázás Piaci Lehetőségek Public Relation VERSENYKÉPESSÉG 3.1 Minőség vs. Mennyiség Minőség Mennyiség Árazás Technológia A palackzárás forradalma: parafa kontra műanyag A termőterület adottságaihoz leginkább illő fajták kiválasztása Külföldi befektetők megjelenése Nemzetközi tapasztalatok A megfelelő piac kiválasztása Promóciós tevékenységek BORFOGYASZTÁS MAGYARORSZÁGON...47

3 5. A BORPIAC 5.1 A szőlőtermelés és termésátlag alakulása A hazai borpiac, borexport és borimport A magyar borok SWOT analízise a hazai piacon ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEK KÖZÖSSÉGI ÉS REGIONÁLIS SZINTEN AZ EGRI BORVIDÉKET KIEMELVE 6.1 A KÖZÖSSÉGI MAGYAR BORMARKETINGÉRT FELELŐS SZERVEK AMC (Agrár Marketing Centrum) Az AMC főbb együttműködő szervei- ITDH Kht. és a Magyar Turizmus Rt Pannon Bormíves Céh Alapító Tagok Célok, feladatok Független Magyar Szőlő és Bortermelők Szövetsége Az egyesület céljai Tagdíjak Magyar Borrendek Országos Szövetsége A Borrendek története A borrendek céljai Első Magyar Borrend Magyar Borakadémia és Magyar Borok Háza Szőlő és Borkultúra Kht HNT (Hegyközösségek Nemzeti Tanácsa) A magyar hegyközösségi rendszer története A hegyközösségek szerkezet A hegyközösségek feladatai...68

4 7. REGIONÁLIS ÉRDEKKÉPVISELET AZ EGRI BORVIDÉKEN 7.1 FESZT (Fiatal Egri Szőlő és Bortermelők Szövetsége) Célok és feladatok Egri Bormíves Céh Egri Borút Vinum Agriense Borrend Borbarát Hölgyek Egyesülete AKTÍV BORMARKETING A GÁL TIBOR PINCÉSZETBEN 8.1 A pincészetről általában Tulajdonosok Alapítás, fejlődés, növekedés Cégfilozófia A cég gazdálkodása A pincészet jövőbeni tevei Marketing a pincészetben Hazai és nemzetközi kiállítások és borkóstolók Borversenyek Médiában való megjelenés.81 BEFEJEZÉS FELHASZNÁLT IRODALOM MELLÉKLETEK

5 1 BEVEZETÉS A bor mindig is fontos szerepet játszott az emberek életében. A bor európai tradíció révén egyben a világfogyasztás centrumát is képezi. A világtermelés zömét adja és a fő tájékozódási pont. Szabályozott piac, szabályozott eredet-védelem, szabályozott termelési hozamok, borászati eljárások jellemzik. Az Újvilág a 8 M hektár összes termőterület egyre növekvő hányadát adja (Kína hektár). Termelésének növekedése jelentősen meghaladja fogyasztásának növekedését. A telepítésben, termelésben, termelési, borászati eljárásokban a liberalizmus jellemzi. Állami marketingtámogatás, agresszív piac-szerzés, intenzív márka-politika, versenyképesség az alsó és közép kategóriás termékeknél minőségben és árban is jellemző. Európában a készletek zöme asztali bor, az eredet-védett borok fogyasztásaexportja volumenben stagnál, értékben még növekszik. Ebből a készletek az utolsó években indultak csak növekedésnek. A bor-világ változásaival egyszerre zajlott zajlik a világban a kereskedelem átalakulása, a nemzetközi áruházi láncok egyre növekvő térnyerése, amely ezeket a borpiaci folyamatokat erősítette. Részben ezeknek a folyamatoknak a hatására az EU l999 óta érvényes termékpálya-politikája a nettó befizető államok oldaláról kereszttűzbe került és mára megérett az átalakításra. Az ültetvény kivágással, szezon utáni lepárlással a kínálatot csökkentő politika eredményességét megkérdőjelezte a növekvő újvilági import, amelyet az EU a WTO 1 keretében folytatott kétoldalú tárgyalásokon képtelen volt lefékezni. Az ágazatra évente elköltött 1,3 Md. Euró felhasználása pazarló, drága, rossz hatékonyságú és számos visszaélés forrása től bevezetésre kerül az új termékpálya-politika. Ehhez a rendszerhez csatlakoztunk 2004 májusában. 1 WTO: (World Tourism Organization) Kereskedelmi Világszervezet, melyet a GATT Uruguayi fordulóján hoztak létre január 1-től működő szervezet. GATT: (General Agreement of Tariffs and Trade) Általános Vám- és kereskedelmi egyezmény, a világkereskedelem liberalizálására létrejött szervezet. Célja a vámok csökkentése és a vámon kívüli kereskedelempolitikai akadályok felszámolása.

6 2 Mára a bortermelés és piac markánsan kettévált és szabályozásához két különböző eszköz-rendszer szükséges mind nemzeti mind pedig közösségi szinten. Uniós keretek között természetesen nem avatkozhat be az állam közvetlen módon a borpiaci folyamatokba. Támogathatja azonban adó-kedvezményekkel, az ellenőrzések költségeinek átvállalásával (Pl. Export OBI a kisebb tételek exportjánál, ahol aránytalan költségtöbbletet jelent), a piaci minőség ellenőrzések gyakorításával. Az ország marketinget erősítheti, egyúttal a bormarketinget hatékonyabbá teheti a kettő szinergiája. Erősítheti a borpiaci szereplők helyzetét a borúti mozgalom állami támogatása, a piac által orientált kutatások támogatása. Sajátos és egyre sürgetőbb állami feladat a borhamisítás elleni fellépés. (E nélkül a magyar borpiac többé-kevésbé egyensúlyban lenne). Jelentős hiányosság a mai napig, hogy nincsen állami kontrollja a szőlő-származási igazolásokban szereplő, sokszor a borhamisítást megalapozó (esetenként valószínűleg fiktív) mennyiségeknek. Az Unió mostanában előkészítés alatt álló új termékpálya politikájában ill. a már folyó bilaterális USA, Ausztrália tárgyalásokon erőteljesen érvényesíteni kell a magyar álláspontot. Folytatni kell a földrajzi nevek védelme érdekében eddig is kifejtett munkát. Az Európában tiltott termelési eljárások, borjavítás stb. jelentős versenyképességi hátrányt jelentenek az újvilági termelőkkel szemben. Ha tilalmukat nem lehet elérni, kötelezővé kell tenni a boros címkén történő feltüntetésüket. (pl.: borkősavval javított bor) és az első kategóriában lehetővé tenni használatukat a magyar termelők számára is.(kivéve természetesen a második eredetvédett kategóriát). A hazai és a külföldi magánpincészetek megjelenésével új szereplők jelentek meg a magyar borászatban. Legtöbbjük a legjobb minőség elérését tűzte ki célul, s erre tett erőfeszítéseik már a kilencvenes években sikerrel jártak. Számos magyar bor, köztük több egri részesült rangos elismerésben nemzetközi borversenyeken, és a minőség javulásával az érdeklődés nő a magyar borok iránt. A borok értékesítéséhez és a régió azon előnyeinek kihasználásához, melyeket a bor nyújt, így például a turisztikai programok sokszínűsége, szükség van a közösségi bormarketingre. A nemzetközi bormarketingnek két fő ága van, az egyéni és a közösségi bormarketing.

7 3 A két tevékenység a borszektorban igen élesen kettéválik, és csak az ágazatra jellemző módon, sok szinten valósul meg. A borszektorban viszonylag sok a közösségi érték, mint pl. a borvidék, a fajta, borvidéki termék, stb., aminek marketingje közös tevékenységet igényel. A bormarketing szintek hierarchiája: A közösségi bormarketing nagyon gyorsan differenciálódott az utóbbi évtizedben és az alábbi szintekkel rendelkezik: Globális: a marketinget nagy nemzetközi szervezetek végzik (pl. OIV, FIVS, AREV) 2 ; Regionális: szűkebb érdekeket képviselnek (pl. Dél-Amerika, Egyesült Államok); Nemzeti: állami, magán és a kettő kombinációjából létrehozott intézetek végzik (AMC, Wine Institute, Australian Wine and Brandy Corporation) 3 ; Borvidéki (pl. az egri borvidék bormarketing tevékenysége); Körzeti; Borászati: számos borászat marketingprogramját nem bontja, hanem a borászat egészét helyezi a középpontba (pl. Varga, Gere, GIA Kft.); Márka; Termék. Forrás: Hajdu Istvánné, Bormarketing 2004 A közösségi bormarketing két fő részre bontható:ú Termékhez kötődő rész Turizmushoz kötött rész 2 OIV: Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Hivatal FIVS: Borok és Szeszes Italok Nemzetközi Szövetsége AREV: Borrégiók Európai Szövetsége 3 AMC: Agrár Marketing Centrum, mely támogatja az export borokat és segíti a hazai borpiac fejlesztését Wine Institute: Kaliforniai bor Intézet Australian Wine and Brandy Corporation: Ausztrál Bor és Brandy tesület

8 4 A közösségi bormarketing nem az egyes termelő, az egyes borászat, hanem az adott terület bortermelői összességének, a borágazat egészének az érdekében kifejtett verseny-semleges tevékenység, ahol az egyes vállalkozások saját képességeik alapján érvényesítik érdekeiket, használják lehetőségeit. A bormarketing szükségességének okai: A hazai és nemzetközi borpiacon kemény harc folyik a fogyasztókért; A hazai bortermelők érdekei jelentős részben eltérnek, sokszor az egyes termelők piaci magatartása rombolja az egész borvidék gazdasági érdekeit; Fejleszteni kell a borfogyasztási kultúrát, a borismeretet, a borfogyasztás arányának növelése érdekében. Az átlagfogyasztók jelentős része nem képes megkülönböztetni a borokat. A piacon rengeteg termék van, ezért biztosítani kell a fogyasztó számára a szükséges információt a jó döntés meghozatalához; A bortermelés, illetve az ahhoz kapcsolódó ágazatok a térség általános fejlődésének, a lakosság egy részének megélhetésének meghatározó eleme; A borhoz kapcsolódó turizmus jelentős szereppel bír a térségekben. Az egri borvidék a legismertebb hazai borvidékek egyike, az egri borkóstolók, borfesztiválok, hangulatos vendéglők fontos tényezői a város idegenforgalmának.

9 5 1. IRODALMI ÁTTEKINTÉS 1.1 A magyar bor és bortermelés története A bor mindig is létfontosságú szerepet töltött a magyarok életében még azt megelőzően, hogy elfoglalták volna hazájukat a Kárpát-medencében. A pogány kultúra idején egyrészt egészséges italként használták másrészt a szertartásokkor a hűséget szimbolizálta. A magyar törzsek gyakran használták egyezmények, megállapodások megkötésekor. Az ország alapítását vérszerződés pecsételte meg. A hét vezér egy borral teli kehelybe csepegtette vérét majd mindannyian ittak belőle. Ez a bor és vér rituálé pecsételte meg az egyesült magyar nemzetek kiemelkedését a törzsek közül. Hazánk területén a Kr.e. III. században élt kelták már valószínűleg ismerték a szőlőtermesztést, majd mintegy kétszáz évvel később a Római-birodalom kezébe került Pannónia. A római kor hazánk szőlő- és bortermelésének történetében is maradandó nyomokat hagyott. A császárság központjába, Rómába fejlett kereskedelmi kapcsolatok révén jutottak el Pannónia borkülönlegességei. Így azután a honfoglaláskor őseink már kialakult szőlő- és borkultúrát vettek át a Kárpátmedencében, majd a kereszténység terjedésével megnőtt a püspökségek, szerzetesrendek szerepe a borkultúra terjesztésében és fejlesztésében. Szent István, majd az utána következő uralkodók az egyháznak hatalmas földbirtokokat, s azokkal szőlőterületeket adományoztak, így segítve a mennyiségi és a minőségi bortermelést. A magyar bor külkereskedelméről az első jelentős adatok a középkorból valók, amikor is híressé váltak a délvidéki, Szentgyörgy-hegyi, Észak-magyarországi borok. Az Anjou-kor fellendülésével nőtt meg a kiviteli tevékenység, Sopron vált a nyugat felé irányuló borexport központjává. Nagy Lajos királynak köszönhető az északi, északkeleti borkivitel fejlődése. A XV. században megnőtt a szerémségi borok jelentősége, és mivel az egyik legfontosabb vevőnek számító Lengyelország is preferálni kezdte azokat, ennek következtében valóságos háború tört ki észak és dél között. Emiatt 1482-ben Mátyás rendeletben tiltotta meg a délvidéki borok Felvidékre jutását. Ugyancsak az ő uralkodásának idejére tehető az Oroszországgal kialakult árucsere kapcsolat, amelyben, lengyel közvetítéssel borért prémet szállítottak Magyarországra. A XVI. században a három részre szakadt Magyarországnak a törökök által meg nem szállt területeiről származó bort részesítették előnyben a külföldi vásárlók, így előtérbe kerülhetett Sopron, Pozsony és Tokaj-Hegyalja. Bár, mivel a törökök állandóságra rendezkedtek be, nem állt érdekükben pusztítani a termést, sőt jelentős

10 6 hasznuk származott a bor adójából és vámjából. A jelenlétük azonban egyszersmind a fejlődés gátja is volt, hiszen a mohamedán vallás közismerten elfordul minden szesztartalmú italtól. Egyébiránt ebben az időben borforgalmunk nagy része hadi szállítás volt, és élénkült a Lengyelországba és a Németalföldre irányuló forgalom is. A XVII. században bontakozott ki a Hollandiába és Skandináviába irányuló magyar borexport, majd kivitelünkre kedvező hatással volt a spanyolok örökösödési háborúja, mert ekkor Angliából kiszorult a francia és a spanyol áru. A magyar bor kivitelének fontosságát bizonyítja, hogy a Thököly-, valamint a Rákóczi-féle szabadságharc kiadásait jórészt az északi és keleti irányú export jövedelmeiből fedezték. Régóta fontos piaca volt a magyar bornak Oroszország, mely I. Katalin és II. Péter uralkodása alatt tovább erősödött. Ebben az időben a cserekereskedelemmel párhuzamosan már megkezdődtek a készpénzfizetéses borvásárlások is. I. Katalin cárnő maga is nagyon kedvelte a tokaji bort, és készségesen hozzájárult az azt érintő vámok jelentős csökkentéséhez. Meg kell említeni a már ekkor jelenlévő és a fokozódó borkereslettel együtt elterjedő, a magyar bor hírnevét rontó borhamisítást, amit eleinte főként a tokaji borokkal foglalkozó kereskedők alkalmaztak. Emiatt az udvari kamara az 1700-as évek elején korlátozza a görög, rác és zsidó kereskedők tevékenységét ban pedig már törvényt hoztak a borhamisítás ellen. Fontos megemlíteni az első nagyobb jelentőségű ben Wolf Lipót és fiai által alapított - borkereskedést, amely felvidéki, később egyéb termőterületekről származó borokat vásárolt fel, megfelelő kezelések után először Ausztriában értékesítette azokat, majd kiterjesztette a forgalmazást Ausztria határain túlra is. Poroszország évszázadok óta folytatott hazánkkal cserekereskedelmet, borért cserébe posztót és vásznat adott. Ezt igyekeztek a Habsburgok a XVII. század közepétől kezdve minden erővel megakadályozni, mivel ez Poroszország iparosodását támogatta. Nagy csapást jelentett borkivitelünkre nézve az 1746-ban felállított Bécsi Kereskedelmi Tanács, aminek hatására az addig hellyel-közzel állandó piacot jelentő sziléziai, lengyel-, porosz- és oroszországi kivitel nagymértékben lecsökkent. A magyar borok helyét egyre inkább a francia, a spanyol, a portugál, a görög valamint a rajnai borok foglalták el. Ezt a politikát folytatta a XVIII. században Mária Terézia is, aki megtiltotta a magyar bor Ausztrián túli kivitelét, így csak az oda, valamint a Cseh- és

11 7 Morvaországba vagy az északabbra irányuló forgalom maradhatott meg, és ezt is sújtotta a harmincad vám. E század végére boraink szinte teljesen eltűntek az európai országok piacáról. Ezen nehézségek mellett a magyar bortermelők érdektelenségének eredményeképpen túl sok fajta szőlő termett, nem alakulhatott ki standard minőség, ami szükségszerű stagnáláshoz, sőt visszaeséshez vezetett. Ezt felismerve szorgalmazta Széchenyi István a tudományos tapasztalatok modern alkalmazását és a specializálódást a bortermelés terén is. Az ő és néhány más magyar nemes igyekezete eredményeképpen 1857-ben rendezték meg az első Magyar Általános Mezőgazdasági Kiállítást, melynek keretében kiemelkedő jelentőségű borverseny is zajlott. (A 2001 tételből az első helyezést a tolcsvai aszúbor nyerte el.) A szabadságharc vívmányaihoz tartozott a belső vámrendszer megszüntetése, amely többek közt a borkereskedelmen is lendített. Szemere Bertalan kényszerű párizsi tartózkodása alatt azon fáradozott, hogy a magyar bor angliai piacát megteremtse. Az 1867-es kiegyezés után kismértékű fejlődés következett be borászatunkban. A termelők és a borkereskedők kedvezményeket kaptak: új üzem létrehozásához adómentességet, szőlőtelepítéshez pedig kölcsönöket. Növekedett tehát a szőlő termőterülete, de ennek ütemét nem követte a technikai és a szaktudásbeli színvonal növekedése. Így a fejlődés megtorpant. A földművelésügyi miniszter 1867-ben szakembereket, többek között Entz Ferencet, a Budai Vincellér és Kertészképző Intézet igazgatóját bízta meg a magyar szőlészet és borászat helyzetének kivizsgálásával. A jelentésből kiderült, hogy a szőlőterületek elhanyagoltak, vagy nem megfelelően vannak megművelve, aminek következtében gyenge minőségű a szőlő és végeredményben a bor. A termelők jó részénél hiányosak voltak a feldolgozáshoz szükséges eszközök, valamint a tárolóedények. Emellett - néhány borkereskedőt kivéve - alacsony színvonalú volt a magyar borok külföldi propagandája, forgalma, világpiaci kereslete nem állt arányban a lehetőségekkel. Keleti Károly felmérései alapján Magyarország szőlőterülete 1875-ben 425,3 ezer hektár volt, 12 év átlagában 4 millió hektoliter bort termeltek, melynek 20%-a került exportra. A századfordulón óriási pusztítást végzett a filoxéra-járvány a szőlőállományban. (Pl. Budán az egykor híres sashegyi és gellérthegyi állomány teljes egészében kipusztult.) Ennek hatására hangsúlyosabbá kezdett válni az alföldi szőlőtermesztés a futóhomok kedvező hatása miatt között pedig a

12 8 szőlőperonoszpóra pusztított az országban, főleg az akkor fejlődésnek indult új termőhelyeken. A század végén újra megjelent a borhamisítás súlyos problémája, emiatt hozták 1893-ban azt a törvényt, mely egyértelműen megtiltotta a mesterséges borok készítését, valamint a bor vizezését. Újabb sokkhatás volt az I. világháború és a trianoni békeszerződés, amikor ültetvényeink egyharmada, és a belföldi piac kétharmada is elveszett. Az I. világháború idején még kb. 2 millió hektoliter volt a borexportunk. Ezután azonban hagyományos piacaink (Németország, Ausztria, Lengyelország, Csehország, Szlovákia) elzárkóztak a magyar borok importálása elől. A bor ára zuhant, de a készletek jelentős része így sem volt értékesíthető külföldön. A külföld figyelmének felkeltése érdekében 1922-ben nagyszabású borászati bemutatót rendeztek Budapesten. Az export elősegítésére vámkedvezmények és egyéb könnyítések léptek életbe, amelyek az 1925-ös mélyponthoz képest kismértékű növekedést eredményeztek borértékesítésünkben. Ez az 1929-ben kezdődött gazdasági világválságig tartott, amikor borexportunk 500 ezer hektoliter körüli volt. A világválság végére, 1933-ra ez a mennyiség 200 ezer hektoliterre esett vissza. (Ez a húsz évvel ezelőttinek a 10 százaléka!) A bor értékesítésének elősegítésére részvénytársaságokat hoztak létre, de a felhalmozott készleteket így sem lehetett értékesíteni, a termelők így tárolótérhiánnyal küszködtek. Ennek megoldására a kormány között 23 borpincét építtetett. A termelés azonban gyorsabban fejlődött a tárolótér-bővítésnél, és a bel- és külföldi értékesítés növekedésénél. A következő csapást a második világháború jelentette. Az épületek, berendezések, az infrastruktúra pusztulása mellett a szakemberek és az eszközök külföldre hurcolása okozta a termelés megbénulását. A második világháború végétől az 1950-es évek végéig Magyarországon 1945 áprilisában véget értek a harcok. Országunk számára a veszteségek óriásiak voltak: az emberáldozatok száma meghaladta az egymillió főt (ebből csak mintegy ezer fő volt a katona, a többi polgári személy), a gazdasági kár évi értéken majdnem 22 milliárd pengő volt, a nemzeti jövedelem az utolsó békeévhez viszonyítva ban körülbelül 51 százalékkal esett vissza. A mezőgazdaságban keletkezett kár, szintén 1938-as értéken számolva, 3,6 milliárd pengő körül volt. Ezen kívül megszűnt az ország teljes külkereskedelme,

13 9 valamint a közlekedési hálózat nagy része. Ezek a hátrányos körülmények nyílván nem csak a magyar borászat számára jelentettek nagy kihívást, hanem az egész magyar nemzetgazdaságnak. Még zajlottak a háborús események Magyarországon, amikor 1945 márciusában az Ideiglenes Nemzeti Kormány rendeletet hozott a nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a földmíves nép földhöz juttatásáról. Ennek értelmében elkobozták - nagyságra való tekintet nélkül - a volt nyilas, fasiszta vezetők, Volksbund-tagok illetve a háborús bűnösök földbirtokait. Teljes egészében igénybe vették az katasztrális holdnál nagyobb birtokokat, továbbá az katasztrális holdnál kisebb birtokok 100 katasztrális hold (parasztbirtokok esetében 200 katasztrális hold) feletti részét. A földdel együtt kisajátították a birtokhoz tartozó felszereléseket, gépeket, stb. is. Földet elsősorban a gazdasági cselédek, a mezőgazdasági munkások és a törpebirtokosok igényelhettek. A földreform során az ország területének 35 százalékát osztották fel, aminek a 40 százaléka került állami illetve szövetkezeti tulajdonba, 60 százaléka pedig magánszemélyeké lett. Többségük azonban nincstelen és többnyire szakképzetlen mezőgazdasági munkás volt. Az egy főre eső juttatás országos átlaga alig haladta meg az öt katasztrális holdat. Ennek következtében a szőlőterületek elaprózódtak, állaguk további romlásnak indult, hiszen az új tulajdonosok nem értettek a szőlő műveléséhez. A probléma kezelésére 1947-ben a Földművelésügyi Minisztérium rendeletben kötelezővé tette a 20 katasztrális holdnál nagyobb szőlőbirtokkal rendelkezők számára a földműves szövetkezetek megalakulását. A magyar borászatot - főleg a Sopron környéki borgazdaságokat - az átgondolatlan földosztáson kívül még egy csapás sújtotta: az erőszakos kitelepítés. A népszámlálás során magukat német nemzetiségűeknek valló polgárokat és családjukat 1946-től folyamatosan arra kényszerítették, hogy hagyják el Magyarország területét. Mivel Sopron környékén hagyományosan a német nemzetiségűek foglalkoztak a borászattal, nekik megvolt a megfelelő szaktudásuk (és elegendő tőkéjük) a bor készítéséhez. A kitelepített német családok helyére főleg Csehszlovákiából áttelepített magyar családok költöztek, illetve - mivel a kitelepített németek többen voltak, mint a Csehszlovákiából áttelepített magyarok - Sopron környékére sok telepest költöztetett a kormányzat Magyarország keleti feléből. Ezek az új telepesek nem értettek a borászathoz és a szőlőtermesztéshez, illetve a

14 10 rendkívül alacsony szőlő- és borár miatt nem találva meg a számításukat, menekültek a szőlőtermeléstől. Az 1949-ben bekövetkezett politikai változások további kedvezőtlen átalakulást okoztak a gazdaságban, így borászatban is. A hagyományos intézményrendszert teljesen felszámolták, az államosítások révén számos borvidék arculata teljesen átalakult, a sokszínű termékszerkezet leegyszerűsödött. Ezeket a negatív hatásokat csak tovább fokozta a beszolgáltatási rendszer bevezetése, valamint a föld- és jövedelemadó növekedése. Az említett intézkedések hatására Magyarország szőlőterülete és az egy hektárra jutó átlagtermelés tovább csökkent (8-17 hl/ha). Az államosítással párhuzamosan az addig szervesen összetartozó két tevékenységet a szőlészetet és a borászatot politikai okokból szétválasztották, és a borászatot teljes egészében államosították. Hét állami pincegazdaságot hoztak létre, melyek tröszti irányítás alatt a borászati tevékenységet látták el, beleértve a borforgalmazást is. A szőlőfeldolgozás a magángazdák számára teljesen lehetetlenné vált, így ők ennek a hét pincegazdaságnak teljesen ki voltak szolgáltatva. Érdemes megvizsgálni a szőlő megműveléséhez szükséges munkaigény csökkenését is. A hagyományos művelés mellett egy katasztrális hold megműveléséhez több mint száz munkanapra volt szükség. A szovjet minta átvétele után áttértek a munka norma szerint elszámolására. A munkaversenyek és a sztahanovista mozgalom idején dicsőség volt a napi munkanormák többszörös túlteljesítése. A munkák ilyen mértékű túlhajszolása az elvégzett munka minőségének a romlásával járt együtt. Az egykor komoly szakmunkának minősülő metszés munkája a szőlőtőkék "stuccolására" degradálódott. Az egészben talán az volt a legtragikusabb, hogy a szakemberek nem mertek a gyenge minőségű munka ellen szót emelni, mert az a munkaverseny akadályozásának minősült, és ennek súlyos politikai következményei lehettek. Ezek az irracionális intézkedések odavezettek, hogy 1952-es esztendőt például a Soproni Állami Gazdaság olyan nagy veszteséggel zárta, hogy az éves mérlegbeszámolót maga Hegedűs István, az állami gazdaságok minisztere személyesen vizsgálta felül júniusában menesztették Rákosi Mátyást, helyette Nagy Imre lett a miniszterelnök. Nagy Imre miniszterelnökségének idején jótékony változások következtek be a magyar borászatban (is). Az egyes gazdaságok vezetői nagyobb

15 11 mozgásteret kaptak az eredmények növelése érdekében. Nem egy borvidéken bevezették az ún. pénzrészes szőlőművelést. Ennek az volt a lényege, hogy a szőlőterületeken munkát vállaló dolgozó évközben megkapta az év elején megállapított norma szerinti munkadíjat, és a terven felüli termés értékének bizonyos (általában százalék) részét. A pénzrészes művelést vállaló dolgozó tudta, hogy az általa elérhető termésmennyiség az elvégzett munkájának a minőségétől is függ, és ez jobb minőségű munkára ösztönzött. Ez a módszer az állami gazdaságok terméseredményeinek a növekedéséhez vezettek. Azonban továbbra is problémát okozott a szőlészetben tapasztalható gépesítés alacsony foka. A Franciaországban vagy Olaszországban alkalmazott gépek, speciális traktorok beszerzésére a hidegháborús helyzet, valamint a tőkehiány még csak esélyt sem adott. Az '50-es évek első felében megvalósult a magyar külkereskedelem állami monopóliumának létrehozása, ami természetesen a bor-külkereskedelemre is vonatkozott. Ez a monopólium három szintet jelentett: - Az állam (a kormány, illetve annak a külkereskedelemre felhatalmazott szervezete, a Külkereskedelmi Minisztérium) jogosítványát a külkereskedelmi tevékenység engedélyezésére, - a vállalati monopóliumot, amely a kevésszámú szak-külkereskedelmi vállalat tevékenységi monopóliumát jelentette, - és végül a termékmonopóliumot, ami azt jelentette, hogy egy bizonyos termék külkereskedelmi forgalmazását csak egy meghatározott külkereskedelmi vállalat végezhette. A bor esetében ez ekkor a MONIMPEX Külkereskedelmi Vállalat volt. Az 1960-as évektől az 1980-as évek végéig a termelőszövetkezetek másodszori szervezése ben megtörtént. Az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek nagyobb állami támogatást kaptak a szőlő- és bortermelés fejlesztéséhez. Ennek az lett az eredménye, hogy a nagyüzemi szőlőtermesztés ott is kialakult, ahol ennek a célnak a terület adottságai nem is feleltek meg. A hatvanas évek végén, 1968-ban bevezetésre került az új gazdasági mechanizmus, amely a borászatban is éreztette pozitív hatásait, hiszen a nagyobb vállalati önállóság és anyagi érdekeltség ezen a területen is ösztönzőleg hatott a termelés növekedésére, amit alátámaszt az a tény, miszerint 1960 és 1970 között több mint 50 százalékkal nőtt hazai bortermelés. E korszakra jellemző volt, hogy a KGST egyre nagyobb mértékben jelentett

16 12 biztos piacot a magyar bor számára, és az állam vezetése támogatta is a szocialista országokba irányuló exportot. Az akkori gazdasági rendszer olyan irreálisan alacsony árakat kényszerített ki a termelőktől, hogy megvalósíthatatlan volt a nyereséges (sőt, még a rentábilis) termelés. Ugyanakkor az állami támogatások fedezték (elfedték) a veszteségeket. Így a bortermelő vállalatok árbevételének közel 1/3-a közvetlenül az államtól érkezett. Természetesen a szocialista piacok mellett mindvégig jelen volt - ha csak csekély mértékben is - a nyugati, az ún. dollár elszámolású piac is. Az ideirányuló export összetétele magyar szemszögből nézve kedvezőtlen volt, hiszen nagy részét folyó bor alkotta, amit a vásárló ország tetszése szerint házasítva hozott forgalomba - többnyire a legalsó árkategóriában, ami a magyar bor amúgy is megkopott hírnevét csak tovább rontotta. A hazai piac ellátásával szemben az export kapott prioritást. Megfigyelhető, hogy a rubel elszámolású export jövedelmezőségének nagyjából megfelel a belföldi értékesítés jövedelmezősége. A kötött árrendszer nem tette lehetővé a minőség elismerését, így a magyar boltokba és vendéglátásba szinte csak kommersz bor kerülhetett. Az export kiemelt szerepét alátámasztja az is, hogy a belföldi piacon fellépő borhiányt importtal pótolták, a kivitel csökkentése helyett. A bortermelésről elmondható, hogy ebben a korszakban továbbra is a minőséget semmibe vevő mennyiségi termelési szemlélet volt az uralkodó, amely a hazai borfogyasztás drasztikus visszaeséséhez vezetett. A mennyiség-centrikus termelés érdekében a szőlőtermesztésben is növelték a gépesítés fokát, ami ugyan hozzájárult a szőlő terméshozamának a növekedéséhez, de ez továbbra is a minőség rovására történt. Kialakult az a paradox helyzet, hogy a silány minőségű tömegborszőlőt viszonylag modern (néha nyugati típusú) gépekkel dolgozták fel, ami reduktív típusú bortechnológia elterjedéséhez hozzájárult. A statisztikai adatok tanúsága szerint az új gazdasági mechanizmus bevezetésétől az 1980-as évek közepéig az átlagos évi bortermelésünk kb. 5,4 millió hektoliter körül ingadozott. Az államilag szavatolt felvevő piac mértéke korlátlannak tűnt, így a szőlészet-borászat a '70-es évek végén az egyik legbiztosabb pénzkereseti lehetőség volt. Így nem véletlen, hogy először a privilegizált politikai vezetők alakítottak szőlővel foglalkozó szakcsoportokat. Ez a folyamat a '80-as években felgyorsult, így a kommunista rezsim bukása idején a szőlőterületek nagy része már magántulajdonban volt.

17 13 A bor külföldi értékesítésének a monopóliumát a MONIMPEX gyakorlatilag a rendszerváltozásig fenntartotta, igaz a legnagyobb forgalmazók egyéni elbírálás alapján exportjogot szerezhettek, de ez csak egy nagyon szűk réteget jelentett. A bortermelés 1983-ban érte el a csúcspontját, ekkor a teljes mennyiség több mint 50 százaléka került értékesítésre a KGST tagországaiban. Innentől kezdve azonban folyamatos visszaesés figyelhető meg, amit 1989-ben a közép- és kelet-európai szocialista rendszerek kártyavárszerű összeomlása pecsételt meg. (Forrás: ) 1.2 A magyar boripar Magyarország a legrégebbi és legtradicionálisabb bortermesztő országok közé tartozik. A 21. században is, mint már oly sokszor 1100 éves történelmünk folyamán, a szőlőtermesztés és borkészítés gyökeres átalakuláson megy keresztül. Az 1970-es és 80-as évek stratégiája a nagy mennyiségek termelését tűzte ki célul, azonban napjainkban a kiváló ökológiai adottságokon alapuló egyedi borok előállítására fektetik a hangsúlyt a legújabb technológiákkal, garantált eredettel és kifinomult marketinggel felvértezve került előtérbe ben újra alapították a bortermelő közösségek rendszerét, amely a bortermelők és kereskedők önszabályzó egyesülete óta a szektor újra hivatalosan is a legmagasabb fokon működik ben a KSH szerint Magyarország megközelítőleg 130,000 hektár szőlőtermő területtel rendelkezett, amelyből a borközösségek 76,000 hektár ún. minőségi borvidékeket és az ún. bortermelő vidékeket különböztetnek meg.

18 A borszektor privatizálása A szocialista rendszer megdőlését követően, a szőlő- és borszektor privatizálásának folyamata kezdődött meg, amely 1989 óta van folyamatban és várhatóan hamarosan befejeződik. Azt nem mondható el, hogy ez már megtörtént bár az államnak nincs közvetlen tulajdona a pincészetekben mégis egy bizonyos ellenőrzést gyakorolhat. A Tokaji Kereskedő Ház a tokaji borvidéken teljes mértékben állami tulajdonban van, ami azt jelenti, hogy az ÁPV Rt. Felügyelete alatt működik. A borszektor privatizálása mögött politikai és gazdasági okok egyaránt felsorakoztathatóak. A politikai motiváció főként két területen volt leginkább jelen. Egyrészt a magyarok egypárt rendszert több párt rendszerre cserélték. A másik politikai motiváció az volt, hogy a politikusok kompenzálni szerették volna azt a réteget, akik 1948-at megelőzően magántulajdonnal rendelkeztek a birtokok visszadásával. A privatizáció mögött lévő gazdasági elképzelés pedig az volt,hogy a gazdasági versenyt ezáltal felerősítik és ezáltal a szektor sokkal versenyképessebbé válik. A borászoknak kell eldönteniük, hogyan alakítják saját működésüket. (Forrás: net.hu )

19 Magyarországi borvidékek 1. Csongrádi 2. Hajós-Bajai 3. Kunsági 4. Ászár-Neszmélyi 5. Badacsonyi 6. Balatonfüred-Csopaki 7. Balatonmelléki 8. Etyek-Budai 9. Móri 10. Pannonhalma-Sokoróaljai 11. Somlói 12. Soproni 13. Dél-Balatoni 14. Mecsekalja 15. Szekszárdi 16. Villány-Siklósi 17. Bükalljai 18. Egri 19. Mátraaljai 20. Tokaj-hegyaljai 21. Zalai 22. Tolnai (Forrás:

20 16 Borvidék definiciója: jellegzetes szőlőtermő táj, a legjobb adottságú termőhelyek egyike. Több szomszédos település közigazgatási területére terjednek ki és szőlőültetvényeik rendszerint összefüggnek; Azonos, esetenként sajátos éghajlati, domborzati és talajtani adottságokkal, jellemző fajta-összetételű ültetvénnyel rendelkeznek; A szőlőtermesztésnek és borkészítésnek fejlett hagyományai vannak Jellegzetes, más vidéktől jól megkülönböztethető ízű és illatú borfajtákat termelnek; Hagyományaival, jellegzetes borminőségével, termőhelyi és ültetvényterületi arányaival elszigetelten helyezkedik el. 1. Csongrádi borvidék Az alföldi borok savai lágyabbak a hegyvidéken termesztettnél, s ez kedvez a mai ízlésnek. Az itteni borok nagy mennyisége nem párosul igénytelenséggel. A szőlőtermelésért és a borok minőségének elismeréséért a város 1986-ban A szőlő és a Bor Nemzetközi városa kitüntetést kapta. Terület: hektár Klíma: száraz, szélsőséges, sok napsütés jellemzi Talaj: homok, homokos lösz Szőlőfajták, borok: Kékfrankos, Rajnai rizling, Kövidinka, Zweigelt. Az alföldi borvidékekhez hasonlóan itt is az asztali bor termelése dominál. 2. Hajós-Bajai borvidék Az alföldi régió délnyugati részén 12 települést foglal magába. A magyarországi német építészet képviselői, a hajósi pincefalut alkotó jellegzetes présházak igen vonzóvá teszik ezt a borvidéket a borkedvelő számára. A borvidéken termett borok egyre nagyobb arányt képviselnek a hazai és külföldi borok piacán.

A Felvidéki borrégió, mint lehetőség

A Felvidéki borrégió, mint lehetőség VI. SzőlészetiBorászati Téliegyetem, Eger 2005. január 2629. A Felvidéki borrégió, mint lehetőség Gál Lajos mb. igazgató FVM Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet, Eger VI. SzőlészetiBorászati Téliegyetem,

Részletesebben

A Duna Borrégió hungarikumai

A Duna Borrégió hungarikumai A Magyar Nemzeti Értékek és Hungarikumok szerepe a területi fejlődésben és fejlesztésben című konferencia A Duna Borrégió hungarikumai Készítette: Féja Fruzsina GTK-GVAM II.évfolyam 2014 Főbb pontok: Hungarikum

Részletesebben

EGER. Az észak-magyarországi borrégió bemutatása: Magyarország borvidékei:

EGER. Az észak-magyarországi borrégió bemutatása: Magyarország borvidékei: EGER Az észak-magyarországi borrégió bemutatása: Magyarország borvidékei: 16. ábra: Hazánk borvidékei Forrás: http://borkurzus.szentignac.hu/wp-content/borok-as-borvidakek.ppt 1. Csongrádi 11. Somlói 2.

Részletesebben

Duna Borrégió eredetvédelmi rendszere. Keresztes József titkár, Kunsági Borvidék Hegyközségi Tanácsa Lakitelek, 2012. február 23.

Duna Borrégió eredetvédelmi rendszere. Keresztes József titkár, Kunsági Borvidék Hegyközségi Tanácsa Lakitelek, 2012. február 23. Duna Borrégió eredetvédelmi rendszere Keresztes József titkár, Kunsági Borvidék Hegyközségi Tanácsa Lakitelek, 2012. február 23. Izsáki OEM Monori OEM Kunsági OEM Csongrádi OEM Duna OEM/OFJ Duna-Tisza

Részletesebben

A Badacsonyi borvidék adottságai, jelene és jövője. Vulkánok völgye Óriások völgye Tapolcai medence

A Badacsonyi borvidék adottságai, jelene és jövője. Vulkánok völgye Óriások völgye Tapolcai medence A Badacsonyi borvidék adottságai, jelene és jövője Vulkánok völgye Óriások völgye Tapolcai medence A szőlőtermesztés a tanúhegyek lankáin folyik Szent György-hegy Csobánc (Keszi-hegy) Jellegzetes kalap

Részletesebben

2015. április 10. Egerszólát. 2015-ben X. alkalommal került megrendezésre az Aranytőke borszemle.

2015. április 10. Egerszólát. 2015-ben X. alkalommal került megrendezésre az Aranytőke borszemle. ARANYTŐKE BORSZEMLE 2015 2015. április 10. Egerszólát 2015-ben X. alkalommal került megrendezésre az Aranytőke borszemle. A borok értékelése a Nemzetközi Szőlészeti és Borászat Hivatal (OIV) által javasolt

Részletesebben

Borvidéki terv. Balatonfelvidéki Borvidék

Borvidéki terv. Balatonfelvidéki Borvidék Borvidéki terv Balatonfelvidéki Borvidék A 2007/2008 borpiaci évtől érvényes borvidéki követelményrendszer a szőlőültetvények szerkezetátalakítási és átállítási támogatásához A Borvidéki terv a Hegyközségekről

Részletesebben

Kedves Olvasó! A tapasztalatszerzéshez sok sikert kívánnak. A szerzők

Kedves Olvasó! A tapasztalatszerzéshez sok sikert kívánnak. A szerzők Kedves Olvasó! A bor napjainkra divatos termékké, a kulturált és mérsékletes borfogyasztás a gasztrokultúra szerves részévé vált. Egyre többen vannak az olyan igényes fogyasztók, akik ismerik a neves borászatok

Részletesebben

Lakitelek, 2012. február r 21. A Duna Borrégi. gió fajtaszerkezetének alakulása az EU csatlakozás s után. Hajdu Edit BCE SZBI Kecskeméti Kutatóá

Lakitelek, 2012. február r 21. A Duna Borrégi. gió fajtaszerkezetének alakulása az EU csatlakozás s után. Hajdu Edit BCE SZBI Kecskeméti Kutatóá Lakitelek, 2012. február r 21. A Duna Borrégi gió fajtaszerkezetének alakulása az EU csatlakozás s után Hajdu Edit BCE SZBI Kecskeméti Kutatóá óállomás Európai unió tagállamai Kárpát-medence A világ Magyarország

Részletesebben

Bort hordok árlista - érvényes 2014. dec. 10. Csomagolás Kiszerelés Bolti ár

Bort hordok árlista - érvényes 2014. dec. 10. Csomagolás Kiszerelés Bolti ár 10 Laczkó György 1000 Mátrai Olaszrizling száraz fehér OEM bor Palack 0,75 liter 760,00 10 Laczkó György 1001 Mátrai Muskotály félédes fehér OEM bor Palack 0,75 liter 760,00 10 Laczkó György 1002 Mátrai

Részletesebben

pár borpár Szakmai kóstolónapok 2015. szeptember 9-10. A résztvevő borászatok és kínált boraik katalógusa 6. stand Chateau Cloche Kft.

pár borpár Szakmai kóstolónapok 2015. szeptember 9-10. A résztvevő borászatok és kínált boraik katalógusa 6. stand Chateau Cloche Kft. pár borpár Szakmai kóstolónapok 2015. szeptember 9-10. A résztvevő borászatok és kínált boraik katalógusa 6. stand Chateau Cloche Kft. Tokaj Furmint 2009 Száraz Szamorodni 2008 Egészségesen szüretelt és

Részletesebben

borszőlők vörös fajták:

borszőlők vörös fajták: Flora-Pack Kertészet 2400 Dunaújváros Venyimi út 28. borszőlők fehér fajták: Bianca Chardonnay Cserszegi fűszeres Irsai Olivér Leányka Nemes olasz rizling Olasz rizling Ottonel muskotály Rizlingszilváni

Részletesebben

cabernet sauvignon, cabernet franc, merlot, pinot noir, syrah, kékfrankos

cabernet sauvignon, cabernet franc, merlot, pinot noir, syrah, kékfrankos 40% merlot, 20% cabernet franc, 30% Sauska Borászat Villányi Cuvée 7 Villány 2007 vörös száraz cabernet sauvignon, 10% syrah nagy 228 95,2 arany 430 Monyók Pincészet Tokaji 6 putt. Aszú Tokaj-Hegyalja

Részletesebben

A magyar élelmiszer- kereskedelem bor- és pezsgőválasztéka

A magyar élelmiszer- kereskedelem bor- és pezsgőválasztéka A magyar élelmiszer- kereskedelem bor- és pezsgőválasztéka Kisari István Eger 2005. Január 28. Választékelemzés Választék k elemzés s A Összes feldolgozott adat (bor) - Ebből l elemzésre került Tételszám

Részletesebben

Világtendenciák. A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé

Világtendenciák. A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé Világtendenciák A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé 80-as évek elejétől: túltermelési válság 25 % visszaesés (34% az EU-ban) Asztali bort adó szőlőterületek

Részletesebben

Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat. Borpiaci információk. II. évfolyam / 22. szám 2004. november 23. 45-46.

Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat. Borpiaci információk. II. évfolyam / 22. szám 2004. november 23. 45-46. A K I Borpiaci információk II. évfolyam / 22. szám 24. november 23. 45- Bor piaci jelentés 1-4. táblázat, 1-3. ábra: Belföldi értékesítési-árak és mennyiségi adatok 2-5. oldal 5. táblázat: Fogyasztói árak

Részletesebben

Balatoni Borrégió Borbíráló Bizottság 8261 Badacsonytomaj, Római u. 181.

Balatoni Borrégió Borbíráló Bizottság 8261 Badacsonytomaj, Római u. 181. Balatoni Borrégió Borbíráló Bizottság 8261 Badacsonytomaj, Római u. 181. 2014. január 23.-i érzékszervi bírálat Bírálatról készült jegyzőkönyv 1./ Borok mintaszáma: BBBB 81/2014. Termékleírás szerinti

Részletesebben

Mátrai Sauvignon sauvignon blanc 2010 fehér száraz Blanc. olaszrizling, rajnai 2009 fehér félszáraz rizling. vörös száraz

Mátrai Sauvignon sauvignon blanc 2010 fehér száraz Blanc. olaszrizling, rajnai 2009 fehér félszáraz rizling. vörös száraz BORÁSZAT MINTA MEGNEVEZÉSE FAJTA / FAJTÁK ÉVJÁRA T SZÍN KATEG ÓRIA KÜLÖNLEGES TULAJDONSÁG pontszám min sítés Babits Pincészet Tokaji Halfarka sárgamuskotály 2008 fehér száraz 76,2 bronz Bárdos és Fia Pincészet

Részletesebben

Az eredetvédelem aktuális kérdései

Az eredetvédelem aktuális kérdései Az eredetvédelem aktuális kérdései XVI. Szőlészeti, Borászati és Bormarketing Konferencia Lakitelek 2015. január 28. Kókai-Kunné Dr. Szabó Ágnes A bor és a szellemi tulajdonvédelem Szabadalom Növényfajta-oltalom

Részletesebben

A 2012-es szezon értékelése

A 2012-es szezon értékelése A 2012-es szezon értékelése Kecskés Gábor ELNÖK Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács Burgonya Ágazati Fórum Keszthely 2013.január 17. Európai helyzetkép Rekord alacsony burgonya termés az idei esztendőben

Részletesebben

A Közösségi Bormarketing Program kidolgozásának szakmai háttere, avagy egy összefogás eredménye

A Közösségi Bormarketing Program kidolgozásának szakmai háttere, avagy egy összefogás eredménye A Közösségi Bormarketing Program kidolgozásának szakmai háttere, avagy egy összefogás eredménye Reich László (CMC jelölt) Budapest, 2008. március 18. Tartalom Előzmények A közösségi bormarketing program

Részletesebben

Magyarország borvidékei

Magyarország borvidékei Magyarország borvidékei Borvidékek-borrégiók Borvidék Teljes Terület (hektár) I. osztályú Termő Balatoni borrégió Badacsonyi borvidék 4200 3642 1600 Balatonboglári borvidék 9980 8156 3200 Balaton-felvidéki

Részletesebben

Magyarország borvidékei

Magyarország borvidékei Magyarország borvidékei Borvidék termıhely több település közig.-i területére hasonló ökológiai (éghajlati, domborzati, talajtani) adottságok, fajtaösszetétel, mővelésmódok, hagyományok sajátos jellegő

Részletesebben

Mezőgazdaság. Az agrártermelés helyzete a nemzetgazdaságban

Mezőgazdaság. Az agrártermelés helyzete a nemzetgazdaságban Mezőgazdaság Az Osztrák Magyar Monarchia szétesése, majd a történelmi magyar államterület felosztása után az 1920-ban rögzített, új nemzetközi határ szétszabdalta a több évszázados regionális gazdasági

Részletesebben

IV. Bayer Borverseny - 2007.

IV. Bayer Borverseny - 2007. IV. Bayer Borverseny - 2007. Kategória-győztes borok évjárat I. fehérborok Károly Róbert Kutató-Oktató Kht. Mátrai Chardonnay 2005 II. rosé borok Varsányi Pincészet Kékfrankos Merlot Rosé 2006 III. vörösborok

Részletesebben

pont Érem Név Lakhely Származ.h. Fajta Évjárat Megjegyzés 95,00 Nagy aranyérem Szöllősi Pincészet Neszmély Hárslevelű 2006 Késői szüret

pont Érem Név Lakhely Származ.h. Fajta Évjárat Megjegyzés 95,00 Nagy aranyérem Szöllősi Pincészet Neszmély Hárslevelű 2006 Késői szüret pont Érem Név Lakhely Származ.h. Fajta Évjárat Megjegyzés 95,00 Nagy aranyérem Szöllősi Pincészet Neszmély Hárslevelű 2006 Késői szüret 91,60 Aranyérem Hilltop Neszmély Zrt. Neszmély Neszmélyi Szürkebarát

Részletesebben

Tartalom. 1. Bevezetés 3. 2. Helyzetfeltárás 5. 2.1 A tanulmány által érintett földrajzi térség 5. 2.2 A szőlészet borászat története Magyarországon 5

Tartalom. 1. Bevezetés 3. 2. Helyzetfeltárás 5. 2.1 A tanulmány által érintett földrajzi térség 5. 2.2 A szőlészet borászat története Magyarországon 5 Tartalom 1. Bevezetés 3 2. Helyzetfeltárás 5 2.1 A tanulmány által érintett földrajzi térség 5 2.2 A szőlészet borászat története Magyarországon 5 3. Magyarországi boros hagyományok, borkultúra 11 4. Borlovagrendek

Részletesebben

Akciós borok 6os -kartonban

Akciós borok 6os -kartonban Akciós borok 6os -kartonban Az árak 6 db vásárlására vonatkoznak EGERVIN Maradék készlet kiárusítása pal. ár Egri Merlot száraz 0,75 500 Betét nélküli Egri Merlot félédes 0.75 500 Betét nélküli Egri Cabernet

Részletesebben

Balatoni Borrégió Borbíráló Bizottság 8261 Badacsonytomaj, Római u. 181.

Balatoni Borrégió Borbíráló Bizottság 8261 Badacsonytomaj, Római u. 181. Balatoni Borrégió Borbíráló Bizottság 8261 Badacsonytomaj, Római u. 181. 2013.március 8.-iérzékszervi bírálat Bírálatról készült jegyzőkönyv 1./ Borok mintaszáma: BBBB 227/2013. Termékleírás szerinti megnevezése:balatonfüred-csopaki

Részletesebben

Aranytőke Borszemle 2012. Április 20.-21.

Aranytőke Borszemle 2012. Április 20.-21. Aranytőke Borszemle 2012. Április 20.-21. A borok értékelése a Nemzetközi Szőlészeti és Borászat Hivatal (OIV) által javasolt 100 pontos módszer szerint történt. Nyolc bíráló bizottság minősítette a borokat,

Részletesebben

A szőlőtelepítés engedélyezési rendszere Mi várható 2016. után?

A szőlőtelepítés engedélyezési rendszere Mi várható 2016. után? A szőlőtelepítés engedélyezési rendszere Mi várható 2016. után? XVI. Szőlészeti, Borászati és Marketing Konferencia Lakitelek 2015. január 28. Sztanev Bertalan osztályvezető Az uniós szabályozás 2008.

Részletesebben

Balatoni Borrégió Borbíráló Bizottság 8261 Badacsonytomaj, Római u. 181.

Balatoni Borrégió Borbíráló Bizottság 8261 Badacsonytomaj, Római u. 181. Balatoni Borrégió Borbíráló Bizottság 8261 Badacsonytomaj, Római u. 181. 2015. június 11.-i érzékszervi bírálat Bírálati jegyzőkönyv az OEM-es borokról 1./ Borok mintaszáma: BBBB 506/2015. Termékleírás

Részletesebben

Borverseny eredmények Hungarikum Borok és Pezsgők XII. Országos Versenye Fülöpszállás, 2013. május 17.

Borverseny eredmények Hungarikum Borok és Pezsgők XII. Országos Versenye Fülöpszállás, 2013. május 17. Termelő Fajta Évjárat átlag érem Keller Kft (Sümegi és Fiai ) Cserszegi fűszeres töppedt 2012 94,8 arany Badacsony Olaszrizling 2012 94,7 arany Gál Szőlőbirtok és Pincészet Cserszegi fűszeres 2012 90,8

Részletesebben

LXV. ÉVFOLYAM 11. SZÁM 2015. december 7. T A R T A L O M. 1 1. S z á m T á r g y O l d a l. Közlemény

LXV. ÉVFOLYAM 11. SZÁM 2015. december 7. T A R T A L O M. 1 1. S z á m T á r g y O l d a l. Közlemény LXV. ÉVFOLYAM 11. SZÁM 2015. december 7. A FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA T A R T A L O M 1 1. S z á m T á r g y O l d a l Közlemény Az Országos Főállatorvos 2/2015. számú határozata --------------------------------

Részletesebben

Balatoni Borrégió Borbíráló Bizottság 8261 Badacsonytomaj, Római u. 181.

Balatoni Borrégió Borbíráló Bizottság 8261 Badacsonytomaj, Római u. 181. Balatoni Borrégió Borbíráló Bizottság 8261 Badacsonytomaj, Római u. 181. 2013. április 18.-i érzékszervi bírálat Bírálatról készült jegyzőkönyv 1./ Borok mintaszáma: BBBB 379/2013. Termékleírás szerinti

Részletesebben

XVII. Országos Takarékszövetkezeti Borverseny 2015 Eredménylista - ÉRMEK szerint és a NEVEZŐK ABC sorrendjében

XVII. Országos Takarékszövetkezeti Borverseny 2015 Eredménylista - ÉRMEK szerint és a NEVEZŐK ABC sorrendjében XVII. Országos i Borverseny 2015 Borász(at) megnevezése Bor neve Borvidék Évjárat Partner ÉREM Szöllősi Pincészet Kft. Barrique Chardonnay Neszmély 2011 Pannon Takarék Bank Zrt. ek Bora 2015 Koch Borászat

Részletesebben

XVII. Országos Takarékszövetkezeti Borverseny 2015 Eredménylista - NEVEZŐK szerínti ABC sorrendben

XVII. Országos Takarékszövetkezeti Borverseny 2015 Eredménylista - NEVEZŐK szerínti ABC sorrendben XVII. Országos i Borverseny 2015 Borász(at) megnevezése Bor neve Borvidék Évjárat Partner ÉREM "Nagyrédei Szőlők" Borforgalmazó Kft. Mátra Cabernet-Kékfrankos Rosé Mátra 2014 "Nagyrédei Szőlők" Borforgalmazó

Részletesebben

Borászat Bor neve Borvidék Évjárat Szín Kategória Min sítés

Borászat Bor neve Borvidék Évjárat Szín Kategória Min sítés Borászat Bor neve Borvidék Évjárat Szín Kategória Min sítés Mátrahill Cabernet Sauvignonkékfrankos "Nagyrédei Sz k" Kft. rosé Mátra 2012 rosé száraz Ezüst "Nagyrédei Sz k" Kft. Mátrahill Irsai Olivér Mátra

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

Prestige Reserve Grand Award SZEPSY BORÁSZAT TOKAJI ASZÚ 6 PUTTONYOS 2006 2008 2008 2008 BOLYKI PINCÉSZET ÉS SZŐLŐBIRTOK BOLYKI ÉS BOLYKI 2009

Prestige Reserve Grand Award SZEPSY BORÁSZAT TOKAJI ASZÚ 6 PUTTONYOS 2006 2008 2008 2008 BOLYKI PINCÉSZET ÉS SZŐLŐBIRTOK BOLYKI ÉS BOLYKI 2009 2012 TAVASZ Prestige Reserve Grand Award SZEPSY BORÁSZAT TOKAJI ASZÚ 6 PUTTONYOS 2006 Prestige Reserve Medaillon d'or BOCK BORÁSZAT BOCK MAGNIFICO BOCK CUVÉE BOCK CABERNET SAUVIGNON SELECTION BOLYKI PINCÉSZET

Részletesebben

MUNKAANYAG. Petesné Horváth Anna. Ismerjük meg a szőlőtermesztés jelentőségét, környezeti igényeit és a borvidékeket. A követelménymodul megnevezése:

MUNKAANYAG. Petesné Horváth Anna. Ismerjük meg a szőlőtermesztés jelentőségét, környezeti igényeit és a borvidékeket. A követelménymodul megnevezése: Petesné Horváth Anna Ismerjük meg a szőlőtermesztés jelentőségét, környezeti igényeit és a borvidékeket A követelménymodul megnevezése: Szőlőtermesztés A követelménymodul száma: 2229-06 A tartalomelem

Részletesebben

Szent György-hegy Hegyközségi Borverseny, 2014.04.23.

Szent György-hegy Hegyközségi Borverseny, 2014.04.23. Szent György-hegy Hegyközségi Borverseny, 2014.04.23. Sorszám Termelő Évjárat Bor neve Termőhely Pontszám Minősítés 1. Horváth Pince 2013 Olasz rizling késői szüret Hegymagas 19,56 Nagy arany 2. Horváth

Részletesebben

Ü d v ö z ö l j ü k T ó t h F e r e n c p i n c é s z e t é n e k h o n l a pj á n!

Ü d v ö z ö l j ü k T ó t h F e r e n c p i n c é s z e t é n e k h o n l a pj á n! B o r á s z at T u r i z m u s Pa rt n e r e k galéria b emutatkoz ás Ü d v ö z ö l j ü k T ó t h F e r e n c p i n c é s z e t é n e k h o n l a pj á n! Tóth Ferenc pincészetét, az Egri Borvárat bátran

Részletesebben

Budapest-Agro Hotel, 2009. április 2-3. EREDMÉNYLISTA és STATISZTIKA

Budapest-Agro Hotel, 2009. április 2-3. EREDMÉNYLISTA és STATISZTIKA XI. Országos Takarékszövetkezeti z Borverseny Budapest-Agro Hotel, 2009. április 2-3. EREDMÉNYLISTA és STATISZTIKA ÉREMSTATISZTIKA: Ponthatár Borok száma Arány Nagy Arany 94-100 0 0 % Arany 86,00-93,99

Részletesebben

2013. április 26. Egerszólát, Brezovay kastély

2013. április 26. Egerszólát, Brezovay kastély 2013. április 26. Egerszólát, Brezovay kastély A borok értékelése a Nemzetközi Szőlészeti és Borászat Hivatal (OIV) által javasolt módszer (ún. 100 pontos módszer) szerint történt öt, hét-tagú bíráló bizottság

Részletesebben

Borvidéki szerkezetátalakítási és -átállítási terv Kunsági Borvidék

Borvidéki szerkezetátalakítási és -átállítási terv Kunsági Borvidék Borvidéki szerkezetátalakítási és -átállítási terv Kunsági Borvidék A 2010/2011. borpiaci évtıl érvényes borvidéki követelményrendszer a szılıültetvények szerkezetátalakítási és -átállítási támogatásához

Részletesebben

HITA roadshow 2012.05.8-10.

HITA roadshow 2012.05.8-10. HITA roadshow 2012.05.8-10. Széleskörű kétoldalú gazdasági kapcsolatok Áru és szolgáltatás kereskedelem Kétoldalú tőkekapcsolatok Közös infrastruktúra fejlesztések Határ menti, regionális együttműködés

Részletesebben

Borászati technológia I.

Borászati technológia I. Borászati technológia I. A borszőlő minőségét befolyásoló tényezők Az alapanyag minősége alapvetően meghatározza a termék minőségét! A szőlész és a borász együttműködése nélkülözhetetlen. A minőségi alapanyag

Részletesebben

MUNKAANYAG. Petesné Horváth Anna. Ismerjük meg a szőlőtermesztés jelentőségét, környezeti igényeit és a borvidékeket. A követelménymodul megnevezése:

MUNKAANYAG. Petesné Horváth Anna. Ismerjük meg a szőlőtermesztés jelentőségét, környezeti igényeit és a borvidékeket. A követelménymodul megnevezése: Petesné Horváth Anna Ismerjük meg a szőlőtermesztés jelentőségét, környezeti igényeit és a borvidékeket A követelménymodul megnevezése: Szőlőtermesztés A követelménymodul száma: 2229-06 A tartalomelem

Részletesebben

Balatoni Borrégió Borbíráló Bizottság 8261 Badacsonytomaj, Római u. 181.

Balatoni Borrégió Borbíráló Bizottság 8261 Badacsonytomaj, Római u. 181. Balatoni Borrégió Borbíráló Bizottság 8261 Badacsonytomaj, Római u. 181. 2015. június 25.-i érzékszervi bírálat Bírálatról jegyzőkönyv OEM-es borok 1./ Borok mintaszáma: BBBB 565/2015. Termékleírás szerinti

Részletesebben

A BOROK EREDETJELÖLÉSE ÉS FÖLDRAJZI JELZÉSE. Várható változások és feladatok az EU borpiaci rendtartásának változása után

A BOROK EREDETJELÖLÉSE ÉS FÖLDRAJZI JELZÉSE. Várható változások és feladatok az EU borpiaci rendtartásának változása után A BOROK EREDETJELÖLÉSE ÉS FÖLDRAJZI JELZÉSE Várható változások és feladatok az EU borpiaci rendtartásának változása után Miért kell változtatni? A támogatások 1/3-a lepárlásokra ment, A kivágások támogatásával

Részletesebben

BOR ÁRJEGYZÉK. 2015. Tavasz-Nyár

BOR ÁRJEGYZÉK. 2015. Tavasz-Nyár BOR ÁRJEGYZÉK 2015. Tavasz-Nyár 1 2 Baromfiudvar 2002 Kft. www.baromfiudvar.hu 16. old. VILLÁNY Gere Attila Gere & Weninger Kúcs Gyula Tiffán s Pincészet Kiss Gábor Csillagvögy Pincészet 03 06. old. BALATON

Részletesebben

A Pannon Borrégió területi változásai

A Pannon Borrégió területi változásai Változó Föld, változó társadalom, változó ismeretszerzés Konferencia A Pannon Borrégió területi változásai Dr. Máté Andrea PTE IGYFK GTI Eger, 2009.10.16. Régiók Magyarországon Magyarország 7 tervezési-statisztikai

Részletesebben

27.. Sárisápi Egyesületi Borverseny díjátadó ünnepsége

27.. Sárisápi Egyesületi Borverseny díjátadó ünnepsége 27.. Sárisápi Egyesületi Borverseny díjátadó ünnepsége 2012. 03. 03. Idén 27. alkalommal rendeztek Sárisápon borversenyt a Bányász Művelődési Házban. Hagyomány, hogy a borverseny megrendezésére mindig

Részletesebben

Bormarketing konferencia Sopronban

Bormarketing konferencia Sopronban HAZAI KÖRKÉP Bormarketing konferencia Sopronban Az V. Magyarországi Bormarketing Konferenciát 2004. december 2 3. között rendezték meg a Bormarketing Műhely Kht. és a Sopron Borvidék Hegyközségi Tanács

Részletesebben

Borturizmus és a szılı bor ágazat helyzete Magyarországon és a Zalai borvidéken. Zalai Borút Egyesület

Borturizmus és a szılı bor ágazat helyzete Magyarországon és a Zalai borvidéken. Zalai Borút Egyesület Borturizmus és a szılı bor ágazat helyzete Magyarországon és a Zalai borvidéken Mi a borút? A borút definíciója: olyan összetett turisztikai termék, mely sajátos egyedi kínálattal rendelkezik, szervezett

Részletesebben

Kadarka klónszelekció a Pannon borrégióban

Kadarka klónszelekció a Pannon borrégióban Országos Szőlészeti, Borászati Konferencia Eger - 2015. január 21-23. Kadarka klónszelekció a Pannon borrégióban Kozma Pál - Werner János PTE Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet, Pécs PTE TTK Szőlészeti

Részletesebben

BOR FAJTÁJA BOR FANTÁZIA NEVE ÉVJÁRAT EREDMÉNYÉREM PÁPA LAJOS JUHFARK 2013 95,00 NAGY ARANY BORBÉLY CSALÁDI PINCÉSZET OLASZRIZLING BADACSONYI JÉGBOR

BOR FAJTÁJA BOR FANTÁZIA NEVE ÉVJÁRAT EREDMÉNYÉREM PÁPA LAJOS JUHFARK 2013 95,00 NAGY ARANY BORBÉLY CSALÁDI PINCÉSZET OLASZRIZLING BADACSONYI JÉGBOR BOR FAJTÁJA BOR FANTÁZIA NEVE ÉVJÁRAT EREDMÉNYÉREM PÁPA LAJOS JUHFARK 2013 95,00 NAGY ARANY BORBÉLY CSALÁDI PINCÉSZET OLASZRIZLING BADACSONYI JÉGBOR 2012 90,20 ARANY CABERNET FRANC CABERNET FRANC PR. 2012

Részletesebben

A Balatonfelvidéki borvidék szerkezet-átalakítási és átállási terve a 2008-200. 2009 borpiaci évre

A Balatonfelvidéki borvidék szerkezet-átalakítási és átállási terve a 2008-200. 2009 borpiaci évre Balatonfelvidéki Hegyközségi Tanács Badacsony, Római u. 2. A Balatonfelvidéki borvidék szerkezet-átalakítási és átállási terve a 2008-200 2009 borpiaci évre A borvidék hosszú távú céljainak megvalósítása

Részletesebben

OKLEVÉLEN SZEREPLŐ NÉV BOR FAJTÁJA BOR FANTÁZIA NEVE ÉVJÁRAT

OKLEVÉLEN SZEREPLŐ NÉV BOR FAJTÁJA BOR FANTÁZIA NEVE ÉVJÁRAT EN SZEREPLŐ NÉV BOR FAJTÁJA BOR FANTÁZIA NEVE ÉVJÁRAT ERED MÉNY PÁPA LAJOS JUHFARK NAGYSOMLÓI JUHFARK 2013 95,00 BORBÉLY CSALÁDI PINCÉSZET OLASZRIZLING BADACSONYI JÉGBOR 2012 90,20 FEIND BORHÁZ CABERNET

Részletesebben

A BORÁSZAT, MINT TURISZTIKAI LEHETŐSÉG A RÉGIÓ SZÁMÁRA. Győrffy Zoltán bormarketing szakértő VinOliva pr & communication

A BORÁSZAT, MINT TURISZTIKAI LEHETŐSÉG A RÉGIÓ SZÁMÁRA. Győrffy Zoltán bormarketing szakértő VinOliva pr & communication A BORÁSZAT, MINT TURISZTIKAI LEHETŐSÉG A RÉGIÓ SZÁMÁRA Győrffy Zoltán bormarketing szakértő VinOliva pr & communication BOR, TURIZMUS, VÁLLALKOZÁS BOR, TURIZMUS, VÁLLALKOZÁS BOR A bor helyzete ma a világban

Részletesebben

Borvidékek tájolása. Borkóstolás alaptételei:

Borvidékek tájolása. Borkóstolás alaptételei: Borvidékek tájolása 1. Ászár Neszményi borvidék 2. Badacsonyi borvidék 3. Balatonboglári borvidék 4. Balaton felvidéki borvidék 5. Balatonfüred Csopaki borvidék 6. Balaton mellék borvidék 7. Bükk aljai

Részletesebben

INNOVATÍV TECHNOLÓGIÁK MEGHONOSÍTÁSA A HAGYOMÁNYŐRZÉS ÉS A HOZZÁ KAPCSOLÓDÓ KÉPZÉS ÉS KUTATÁS TERÉN TÁMOP-3.2.15.15-2015-00015. A Zempléni Múzeum..

INNOVATÍV TECHNOLÓGIÁK MEGHONOSÍTÁSA A HAGYOMÁNYŐRZÉS ÉS A HOZZÁ KAPCSOLÓDÓ KÉPZÉS ÉS KUTATÁS TERÉN TÁMOP-3.2.15.15-2015-00015. A Zempléni Múzeum.. INNOVATÍV TECHNOLÓGIÁK MEGHONOSÍTÁSA A HAGYOMÁNYŐRZÉS ÉS A HOZZÁ KAPCSOLÓDÓ KÉPZÉS ÉS KUTATÁS TERÉN TÁMOP-3.2.15.15-2015-00015 A Zempléni Múzeum.. TOKAJI BORVIDÉK KULTÚRTÁJ Résztvevők: Dr. Petercsák Tivadar

Részletesebben

VILLÁNY termékleírás. 607/2009/EK bizottsági rendelet I. Melléklet Kérelem eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés regisztrációja

VILLÁNY termékleírás. 607/2009/EK bizottsági rendelet I. Melléklet Kérelem eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés regisztrációja Beérkezés dátuma (NN/HH/ÉÉÉÉ) [a Bizottság tölti ki!] Lapok száma (beleértve ezt a lapot) 32 A kérelem nyelve Magyar Az akta száma: [a Bizottság tölti ki!] A kérelmező A jogi vagy természetes személy neve

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

MAGYAR BOROK. Bor megnevezése Űrtartalom / Pincészet Borvidék Cukor Szín Borbolt ár

MAGYAR BOROK. Bor megnevezése Űrtartalom / Pincészet Borvidék Cukor Szín Borbolt ár MAGYAR BOROK Bor megnevezése Űrtartalom / Pincészet Borvidék Cukor Szín Borbolt ár Badacsonyi Olaszrizling"Fröccsnek.."2012 0,75L Borbély Családi Pincészet Badacsony száraz fehér 1 500 Ft Badacsonyi Szürkebarát

Részletesebben

Borvidéki szerkezetátalakítási és -átállítási terv Mátrai Borvidék

Borvidéki szerkezetátalakítási és -átállítási terv Mátrai Borvidék Borvidéki szerkezetátalakítási és -átállítási terv Mátrai Borvidék A 2009/2010. borpiaci évtıl érvényes borvidéki követelményrendszer a szılıültetvények szerkezetátalakítási és - átállítási támogatásához

Részletesebben

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012 A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 212 Központi Statisztikai Hivatal 213. július Tartalom 1. Az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági súlya és külkereskedelme...2 1.1. Makrogazdasági jellemzők...2

Részletesebben

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Túry Gábor MTA Világgazdasági kutatóintézet Válságról válságra A gazdasági világválság területi következményei

Részletesebben

IV. Egyházi és Világi Borok Versenye 2009. Mogyoród Bornév Borászat, borász Évjarat különd, Pontszám Érem Különdíjak

IV. Egyházi és Világi Borok Versenye 2009. Mogyoród Bornév Borászat, borász Évjarat különd, Pontszám Érem Különdíjak Bornév Borászat, borász Évjarat különd, Pontszám Érem Különdíjak Du Pont különdíj, Csömör 1972. évi 6 puttonyos aszú Terjék Lajos Családi Gazdaság 1972 Mád - Virginás 94,2 Nagy Aranyérem Önkormányzat különdíja

Részletesebben

Bor neve Borászat neve Bor típusa Chardonnay Laposa Pincészet száraz Sauvignon Blanc Laposa Pincészet száraz Pinot Gris Friss Laposa Pincészet száraz

Bor neve Borászat neve Bor típusa Chardonnay Laposa Pincészet száraz Sauvignon Blanc Laposa Pincészet száraz Pinot Gris Friss Laposa Pincészet száraz Bor neve Borászat neve Bor típusa Chardonnay Laposa Pincészet száraz Sauvignon Blanc Laposa Pincészet száraz Pinot Gris Friss Laposa Pincészet száraz Illatos Friss Laposa Pincészet száraz Kéknyelű Laposa

Részletesebben

Borászat Megnevezés Évjárat Érem. TAKARÉKSZÖVETKEZETEK Eszterbauer Borászat "Mesterünk" Szekszárdi Cabernet franc - Merlot cuvée 2011 BORA 2014

Borászat Megnevezés Évjárat Érem. TAKARÉKSZÖVETKEZETEK Eszterbauer Borászat Mesterünk Szekszárdi Cabernet franc - Merlot cuvée 2011 BORA 2014 Borászat Megnevezés Évjárat Érem ARANY TAKARÉKSZÖVETKEZETEK Eszterbauer Borászat "Mesterünk" Szekszárdi Cabernet franc - Merlot cuvée 2011 BORA 2014 Kökény és Fia Családi Borászat Chardonnay 2013 ARANY

Részletesebben

Borászat Megnevezés Évjárat Érem "Nagyrédei Szőlők" Borforgalmazó Kft. Nagyréde Chardonnay 1994 ARANY "Nagyrédei Szőlők" Borforgalmazó Kft.

Borászat Megnevezés Évjárat Érem Nagyrédei Szőlők Borforgalmazó Kft. Nagyréde Chardonnay 1994 ARANY Nagyrédei Szőlők Borforgalmazó Kft. Borászat Megnevezés Évjárat Érem "Nagyrédei Szőlők" Borforgalmazó Kft. Nagyréde Chardonnay 1994 ARANY "Nagyrédei Szőlők" Borforgalmazó Kft. Nagyréde Tramini 1993 ARANY "Nagyrédei Szőlők" Borforgalmazó

Részletesebben

A köles kül- és belpiaca

A köles kül- és belpiaca A köles kül- és belpiaca Györe Dániel tudományos segédmunkatárs Agrárgazdasági Kutató Intézet Köles Reneszánsza Konferencia 2013. október 25. Budapest Világ gabonatermelése - Az elmúlt 50 évben a főbb

Részletesebben

XI. Bayer Borverseny, 2014. Eger-Kőlyuktető

XI. Bayer Borverseny, 2014. Eger-Kőlyuktető Vino Bt. Tokaji aszú 6 puttonyos 2007 97,4 Nagy Aranyérem Bodri Pincészet Kft. Szekszárdi Cuvée Optimus Gold 2011 95,3 Aranyérem Faktor Kft. Szekszárdi Kékfrankos 2011 94,0 Aranyérem Takács Pincészet Tokaji

Részletesebben

20 éves a Tokaj Kereskedőház

20 éves a Tokaj Kereskedőház 20 éves a Tokaj Kereskedőház Készítette: Dr. Kiss István vezérigazgató Budapest, 2013.01.29. 2 Tartalom Szakágazati kitekintés Cégbemutató Szakágazati összehasonlítás Főbb adatok, jellemzők alakulása 3

Részletesebben

a szőlő fajtahasználat alakulása magyarországon, 1973-2008. között

a szőlő fajtahasználat alakulása magyarországon, 1973-2008. között SZŐLÉSZET ÉS BORÁSZAT ROVA TVEZETŐ: Dr. Zanathy Gábor egyetemi docens a szőlő fajtahasználat alakulása magyarországon, 1973-2008. között A szőlő-bor ágazat általános helyzete Aktuális újragondolni a szőlő-bor

Részletesebben

OROSZ EMBARGÓ HATÁSA, KÖVETKEZMÉNYEI A MAGYAR ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS ÁGAZATRA. Készítette: Márton Gábor

OROSZ EMBARGÓ HATÁSA, KÖVETKEZMÉNYEI A MAGYAR ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS ÁGAZATRA. Készítette: Márton Gábor OROSZ EMBARGÓ HATÁSA, KÖVETKEZMÉNYEI A MAGYAR ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS ÁGAZATRA. Készítette: Márton Gábor A FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ JOGI AKTUS HÁTTERE Oroszország kormánya augusztus 7-én importtilalmat vezetett

Részletesebben

A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ GAZDASÁGI / TÁRSADALMI TERÉRE HATÓ GEOGRÁFIAI TÉNYEZŐK Csizmadia Gábor 1

A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ GAZDASÁGI / TÁRSADALMI TERÉRE HATÓ GEOGRÁFIAI TÉNYEZŐK Csizmadia Gábor 1 A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ GAZDASÁGI / TÁRSADALMI TERÉRE HATÓ GEOGRÁFIAI TÉNYEZŐK Csizmadia Gábor 1 Bevezetés Az értékelés tárgya a Dél-Dunántúli régió / társadalmi terére hogyan hat a földrajzi környezet?

Részletesebben

Az embert és szőlőt próbáló 2014-es évjárat

Az embert és szőlőt próbáló 2014-es évjárat Az embert és szőlőt próbáló 2014-es évjárat Májer János-Németh Csaba -Knolmajerné Szigeti Gyöngyi NAIK SZBKI 2014-es év időjárása szélsőséges, drámai volt! Korábbi években is hozzászoktunk a szélsőségekhez,

Részletesebben

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája. 6.sz.melléklet. Swot analízis

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája. 6.sz.melléklet. Swot analízis Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 6.sz.melléklet Swot analízis Erősségek Strengths A természeti környezet, a növény és állatvilág sokszínűsége borvizek gazdagsága, élő hagyományok, népszokások,

Részletesebben

nev bornev evjarat erem Borbély Családi Pincészet Kft Olasz rizling jégbor 2012 Champion Horváth Pince Olasz rizling Diófás késői szü 2012 Nagy

nev bornev evjarat erem Borbély Családi Pincészet Kft Olasz rizling jégbor 2012 Champion Horváth Pince Olasz rizling Diófás késői szü 2012 Nagy nev bornev evjarat erem Borbély Családi Pincészet Kft Olasz rizling jégbor 2012 Champion Horváth Pince Olasz rizling Diófás késői szü 2012 Nagy Aranyérem Part Imre Olasz rizling jégbor 2008 Aranyérem NAIK

Részletesebben

XXX. VÁROSI Komló, 2012. március 7-10.

XXX. VÁROSI Komló, 2012. március 7-10. XXX. VÁROSI Komló, 2012. március 7-10. BORKATALÓGUS Babits Mihály: Szõlõhegy télen Az egész szõlõhegyet látni most, a hegy húsát most látni meztelen, mint ájult hölgy, mutatja fesztelen?telt formáját,

Részletesebben

Dr. Gazdag László Emlékverseny Bírált borok listája

Dr. Gazdag László Emlékverseny Bírált borok listája Dr. Gazdag László Emlékverseny Bírált borok listája EREDMÉNY LISTA Raktári 86 35 Cabernet franc 2009 2.1 - DiBonis Borászat 95 NAGY ARANY 158 158 Chardonnay 2009 1.1 x Polgár Zoltán 94,8 NAGY ARANY 162

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja 2011. 1 Tartalom 1. Veztői összefoglaló... 4 2. Bevezető... 6 3. Stratégiai célok és alapelvek... 8 4. Általános elvek... 10 5. Helyzetelemzés...

Részletesebben

lakatosanita@mail.iif.hu

lakatosanita@mail.iif.hu Lakatos Anita 1 Kulka Gábor 2 - Májer János 3 A Balatoni Borrégió termékleírásának összehasonlítása az OEM minősítési kategóriába tartozó borok megoszlásának vizsgálata alapján Comprasion of the Product

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

X. Jubileumi Magyarországi Újbor és Sajtfesztivál és Borverseny 2013. november 26-december 1.

X. Jubileumi Magyarországi Újbor és Sajtfesztivál és Borverseny 2013. november 26-december 1. 97 "Nagyrédei Szőlők" Borforgalmazó Kft. Mátra Sauvignon blanc Ezüstérem 50 "Nagyrédei Szőlők" Borforgalmazó Kft. Nagyréde Zenit-Müller Thurgau Ezüstérem 303 "Nagyrédei Szőlők" Borforgalmazó Kft. Mátra

Részletesebben

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA-

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS BÚTORIPAR HELYZETÉRE 2009. JANUÁR-JÚNIUS KÉSZÍTETTE: MILEI OLGA BUDAPEST, 2009. SZEPTEMBER A gazdaság fontosabb mutatószámai 2008. január 1-től ahogy azt korábban

Részletesebben

Balatoni Borrégió Borbíráló Bizottság 8261 Badacsonytomaj, Római u. 181.

Balatoni Borrégió Borbíráló Bizottság 8261 Badacsonytomaj, Római u. 181. Balatoni Borrégió Borbíráló Bizottság 8261 Badacsonytomaj, Római u. 181. 2015. április 30.-i érzékszervi bírálat Bírálati lista 1./ Borok mintaszáma: BBBB 421/2015. Termékleírás szerinti megnevezése: Zalai

Részletesebben

103/2009. (VIII. 5.) FVM rendelet Hatályos: 2014.04.11 -

103/2009. (VIII. 5.) FVM rendelet Hatályos: 2014.04.11 - 103/2009. (VIII. 5.) FVM rendelet Hatályos: 2014.04.11-103/2009. (VIII. 5.) FVM rendelet a Káli védett eredetű borról A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény 57. (1)

Részletesebben

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009.

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. október 20. Ország Magyar export 1998 2003 2005 2006 2007 2008

Részletesebben

XXXIII. Országos Borverseny Zalai borvidék, 2012. május 15-16. Nagy örömünkre szolgál, hogy köszönthetjük a XXXIII. Országos Borverseny alkalmából.

XXXIII. Országos Borverseny Zalai borvidék, 2012. május 15-16. Nagy örömünkre szolgál, hogy köszönthetjük a XXXIII. Országos Borverseny alkalmából. XXXIII. Országos Borverseny Zalai borvidék, 2012. május 15-16. Nagy örömünkre szolgál, hogy köszönthetjük a XXXIII. Országos Borverseny alkalmából. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa ezúttal a Zalai borvidék

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

V. Gazdag László Emlékverseny 2015.05.15.

V. Gazdag László Emlékverseny 2015.05.15. Álomautó - Álom Borok Ilona Kedvence - Merlot 2008 N. ARANY Haraszthy Vallejo Pincészet Sauvignon Blanc 2014 N. ARANY Takács Pincészet Tokaji Cuvée késői szüretelésű 2011 N. ARANY Álomautó - Álom Borok

Részletesebben

Kérelem eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés regisztrációja

Kérelem eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés regisztrációja Lapok száma (beleértve ezt a lapot) 18 Kérelem eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés regisztrációja A kérelem nyelve Magyar A kérelmező A jogi vagy természetes személy neve 1. Bükki Borvidék Hegyközségi

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR MAGYAR SZŐLŐ- ÉS BORÁGAZAT ÉRTÉKELÉSE ÉS LEHETŐSÉGEI AZ EU CSATLAKOZÁS TÜKRÉBEN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A MARKETING SZEREPÉRE. Készítette: Trestyánszki

Részletesebben

LEADER vállalkozási alapú

LEADER vállalkozási alapú HPME-hez rendelt forrás HPME HVS célkitűzéshez Helyi termékre épülő bemutató helyek, látványműhelyek kialakítása Versenyképesség (411) LEDER vállalkozási alapú 55 000 000 Ft Míves Térség térség gazdasági

Részletesebben

A szőlő aranyszínű sárgaság betegség jelenlegi helyzete és közös feladataink

A szőlő aranyszínű sárgaság betegség jelenlegi helyzete és közös feladataink A szőlő aranyszínű sárgaság betegség jelenlegi helyzete és közös feladataink Országos Szőlészeti és Borászati Konferencia, Eger Szőnyegi Sándor, Dancsházy Zsuzsanna Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi

Részletesebben