ZEMPLÉNI TELEPÜLÉSSZÖVETSÉG. Tokaj-Hegyalja turisztikai és borászati marketingterve RPE REGIONÁLIS PROJEKT ELŐKÉSZÍTŐ IRODA KHT

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ZEMPLÉNI TELEPÜLÉSSZÖVETSÉG. Tokaj-Hegyalja turisztikai és borászati marketingterve RPE REGIONÁLIS PROJEKT ELŐKÉSZÍTŐ IRODA KHT. 2008.07.30."

Átírás

1 ZEMPLÉNI TELEPÜLÉSSZÖVETSÉG Tokaj-Hegyalja turisztikai és borászati marketingterve RPE REGIONÁLIS PROJEKT ELŐKÉSZÍTŐ IRODA KHT

2 Tartalomjegyzék BEVEZETÉS...5 I. HELYZETELEMZÉS...7 I.1. Tokaj-Hegyalja történelme és a Tokaji bor bemutatása...7 I.1.1. Területi lehatárolás...7 I.1.2. Történelem...7 I.1.3. Borok...8 I.1.4. Világörökség...9 I.1.5. Irodalom...10 I.2. Piaci trendek...10 I.2.1. A turizmus Magyarországon...10 I.2.2. Az észak-magyarországi régió turisztikai infrastruktúrája...11 I.2.3. A régió turisztikai potenciálja...12 I.2.4. Turizmus Tokaj-Hegyalján...13 I.3. Kiinduló marketingállapot...18 I.3.1. A kereslet...18 I.3.2. A kínálat...19 I.4. Főbb marketingproblémák és marketingszükségletek...22 I.4.1. Kooperáció hiány...23 I.5. Konkurencia-analízis...23 I.5.1. Magyar borvidékek...24 I.5.2. Külföldi borok...28 I.6. A marketingterv szereplőinek és termékeinek beazonosítása...30 I.6.1. I.6.2. I.6.3. I.6.4. Bodrogkeresztúr...30 Bodrogkisfalud...33 Erdőbénye...35 Mád

3 I.6.5. I.6.6. I.6.7. I.6.8. I.6.9. Rátka...39 Szegi...41 Szegilong...42 Tarcal...44 Tokaj...46 I.7. SWOT...50 II. MARKETINGSTRATÉGIA...53 II.1. Jövőkép...53 II.2. Célok...56 II.3. A stratégia célcsoportjai...58 II.4. Eszközök/cselekvési tervek...61 II.4.1. Reklámok...61 II.4.2. Public Relation...64 II.4.3. Eladás ösztönzés (Sales promotion)...74 II.4.4. Személyes kommunikáció (Personal selling)...77 II.4.5. Online marketing...79 II.4.6. Egyéb intézkedések...82 II.5. A marketing szervezeti keretei...83 II.5.1. A desztináció célrendszerének meghatározása...85 II.5.2. A turisztikai desztináció jellegzetes formáinak és kapcsolatrendszerének meghatározása...87 II.5.3. A desztináció működésének koncepciója...87 II.5.4. A desztináció létrehozásának gyakorlati lépései...90 II.6. Feladatok a stratégia elfogadását követően...92 II.7. Irodalomjegyzék

4 Megbízó: Zempléni Településszövetség Megrendelő: Májer József elnök, ZTSZ Készítették: Huszti Gábor területfejlesztési szakértő, vezető tanácsadó RPE Regionális Projekt Előkészítő Iroda Kht. Slezsák Ágnes területfejlesztő junior szakértő RPE Regionális Projekt Előkészítő Iroda Kht. Külső szakértő: Nagy Júlia

5 BEVEZETÉS A marketing korunk egyik igen jelentős és önálló tudománya, melynek egyik területe a bormarketing. A bormarketing gyakorlati tevékenység, alkalmazott tudomány, számos szakterület kapcsolódásából jött létre. Az elméleti marketing mellett, a szőlészeti és borászati technológia, a borökonómia, a piaci ismertek, szociológia, reklám, stb. szükségeltetnek ahhoz, hogy a bormarketing jól felépített, hatékony legyen. A bormarketingben szükséges a marketing módszerek, koncepciók, szemléletek ismerete, de emellett magát a bort, mint terméket is ismerni kell. Az eddig leírtakból következik, hogy a bormarketing nem két független terület egymáshoz illesztése, hanem egy teljesen önálló szakterület, amely a borpiac, a bor és a marketingismeretek integrálásával jön létre. Magyarország természeti adottságai is hozzájárultak, hogy hazánkban hat nagy borrégióban mintegy 22 borvidék alakuljon ki és szerezzen magának hírnevet. Nemzetközi felmérések kimutatták, hogy önmagában a bor nem jelent olyan vonzerőt, hogy a turisták ne keresnék hozzá a kiegészítő szolgáltatásokat, ami történhet a gasztronómia hozzákapcsolásával és a települések rendezvényeinek összehangolásával. Ezért a versenyképességhez szükség van egyrészt komplex, több napot átfogó szolgáltatáscsomagokra, a turisztikai kínálat integrált fejlesztésére, másrészt intenzív és szegmensspecifikus marketingmunkára. Jelenleg a térség látnivalói, programjai általában egy, maximum két napos elfoglaltságot nyújtanak az ide érkezőknek, emellett az idegenforgalmi szezon nem ugyanolyan egész évben, télen, kora tavasszal jelentősen visszaesik a turista forgalom. Az akcióterületen az elmúlt években tapasztalható a fejlődés: - javult a turisztikai kínálat, - kialakult a vendégfogadáshoz megfelelő infrastruktúra - nagyszámú és színvonalas borospince várja a turistákat - szállások száma emelkedett - rendszeres, évente megismétlődő események kerülnek megrendezésre A fejlesztések mögött egyelőre nem áll egy teljes egészében összehangolt marketingrendszer. A pontszerű kezdeményezések helyett koordinált együttműködésre van szükség, hogy a terület ne csak az üdülés egy rövid megállója legyen, hanem célponttá váljon. Az akcióterület települései sokszínű kulturális és természeti attrakcióval rendelkeznek, de önmagukban nem képesek idecsalogatni a turistákat. Ha ezek a települések összefognak, egymáshoz

6 hangolják rendezvényeiket, s együttesen kialakítanak egy turisztikai marketingtervek, akkor versenyképessé válik mind a magyar, mint a külföldi turisták között. A stratégia célja az, hogy egy olyan koncepció szülessen, amely a térség gazdasági és piaci erejét meghatározóvá teszi. Meg kell találni a megfelelő eszközöket, amelyek segítségével hatékonyan megszólíthatóvá válnak a turisták. Célul kell kitűzni egy új szervezeti forma kialakítását az akcióterületen a térségmarketing és a bormarketing hatékonyabbá, koordináltabbá tétele érdekében, egyúttal csatlakozni kell magasabb szinten szerveződött együttműködésekhez is. 6

7 I. HELYZETELEMZÉS I.1. Tokaj-Hegyalja történelme és a Tokaji bor bemutatása I.1.1. Területi lehatárolás A Tokaj-Hegyaljai történelmi borvidéken, melynek szőlőterülete 5860 hektár (87 km hosszú, 3-4 km széles) található az akciótervnek mind a 9 települése, név szerint: - Bodrogkeresztúr - Bodrogkisfalud - Erdőbénye - Mád - Rátka - Szegi - Szegilong - Tarcal és - Tokaj települések. A települések két kistérséget érintenek, amelyek a Tokaji- és a Szerencsi-kistérség, így az akciócsoport tevékenysége több mint 15 ezer lakost érint és a lefedett terület 23,19 km 2. I.1.2. Történelem A szőlő művelésének története a keltákig nyúlik vissza. A honfoglalás idején az ide érkező magyarok, majd a XI. század közepén betelepülő francia telepesek nagy szerepet játszottak a vidék fejlődésében. A XIII. században a tatárjárás után IV. Béla olasz telepeseket hívott hegyaljára, akik több új szőlőfajtát hoztak hazánkba, többek között a furmintot, mely a mai napig a borvidék leghíresebb szőlőfajtája. A XVI. Században azonban jelentős fordulat következett be ben Sepsi Laczkó Máté protestáns lelkész, Lórántfy Zsuzsanna udvari papja a Tokajt fenyegető harci események miatt novemberre halasztotta a szüretet, melynek következtében a szőlőkben nemes rothadás lépett fel, a szőlőszemek összeaszalódtak, megtöppedtek. Így alakult ki az aszú, aminek fontos előfeltétele a késői szüret as évekig Gál (október 10.) hetében kezdték a szüretet, majd több változtatáson keresztül Simon-Júda (október 28.) napjára tették át. 7

8 1703-ban II. Rákóczi Ferenc aszúval ajándékozta meg XIV. Lajos francia királyt ismertebb nevén a napkirályt, aki a következő szavakkal fejezte ki csodálatát a hegyaljai borok iránt: "Vinium regum, rex vinorum", "A királyok bora, a borok királya". Így indult el a tokaji bor hódító útjára egész Európában, és vált Nagy Péter, Katalin cárnő, II. Frigyes, Voltaire, Goethe, és Schubert kedvelt italává. Mindeközben felfedezték az aszú gyógyító, regeneráló hatását is, így "Vinium tokajense passum" néven felkerült a gyógyszertárak polcára is. A borvidék 1737 óta élvez védettséget, amikor is egy királyi rendelet a világon elsőként zárt borvidékké nyilvánította. A XVIII. században Mária Terézia külön vámjai jelentősen visszavetették a magyar borok versenyképességét külföldön, kivéve a Tokaj - Hegyaljai borokét a térség bortermelőinek adókedvezményeket nyújtott mivel a királynő felettébb szerette az aszú borokat. A XIX. században filoxéra pusztított, melynek következtében a tokaji szőlővidék szinte teljesen megsemmisült. A tokaji szőlősgazdák kemény munkával pár éven belül újra felvirágoztatták a környéket. Azóta is töretlen a fejlődés és minőség. I.1.3. Borok A borvidéken három fő típusa van a boroknak: - Fajtaborok: Ezek adják a termelés %-át, amelyeket a fehérborok hagyományos technológiájával készítenek (Furmint, Hárslevelű, Sárga muskotály). A fajták azonban kiválóan alkalmasak kései szüretelésű borok előállítására is. - Szamorodni: Elnevezése lengyel eredetű ahogyan született amelyet a lengyel kereskedőktől kapott. A szamorodni olyan bor, ahol az aszúsodott szőlőszemeket is tartalmazó fürtöket az ép fürtű szőlőkkel együtt dolgozzák fel. A szamorodni a ki nem erjedt cukor mennyiségétől függően lehet száraz vagy édes. Ez a bor kedvelt aperitif Magyarországon. - Aszú: Az aszú készítésének alapja az, hogy az aszúszemeket a fürtökről szemenként leválasztják, külön gyűjtik, később musttal vagy fiatal borral felöntik és kipréselik, majd erjesztik. Az aszúk minőségi kategóriáit hagyományosan a puttonyok számával jelölik (3-6 puttonyos aszú), amelyek a borhoz felhasznált aszúszemek mennyiségét jelölték: kb. 136 liter (1 gönci hordó) borhoz vagy musthoz adott kb. 20 kg-os puttony szőlő. A 6 puttonynál több aszúszemet tartalmazó bort aszúeszenciának nevezik. Az aszúszemek tárolásakor magától kicsepegő, rendkívül nagy cukortartalmú és igen drága folyadék az esszencia. Ezt a nektárt említi a magyar Himnusz is. Az esszencia nem bor, mert alkoholtartalma a nagy cukormennyiség miatt csekély, de a Tokajról szőtt misztérium egy darabja. Tokaji Eszencia: Ez az aszúszemek saját súlya alatt lecsöpögő, mézédes nektár a világon egyedülálló ritkaság. Az eszencia olyan tömény, hogy évek alatt is csak néhány alkoholfokot ér el. Vörösbort adó szőlőfajtákat nem termesztenek a borvidéken. 8

9 I.1.4. Világörökség A kultúrtáj hűen mutatja be az ebben a régióban meghonosodott bortermelés, egy borspecialitás készítésének történelmi hagyományait - hiszen ezek a speciális igények formálták a pincék és pincészetek formai megjelenését, mely eltér Magyarország más tájaitól. A jellegzetes szőlőbirtokok, farmok, falvak és kisvárosok mélyen fekvő, ősi borpincéiben nyomon követhető a tokaji bor termelésének minden mozzanata. Az elmúlt ezer év alatt kialakult szőlőművelési hagyományok érintetlen, eredeti formában való továbbélése és a borvidék évezrede tartó egysége indokolta, hogy az UNESCO Világörökség Bizottsága a Tokaji borvidéket 2002-ben mint kultúrtájat felvette a Világörökségi Listára. Az UNESCO világörökség mozgalmának célja, hogy a jövő számára megkönnyítse, illetve elősegítse a múlt értékeinek megőrzését, hiszen rohanó világunkban számos veszély, környezeti katasztrófa, megsemmisülés fenyegeti az ilyen javakat. A világörökségi helyszínné nyilvánítás azért is bír különös jelentőséggel, mert fokozott figyelmet irányít az adott épített örökségre, tájra és megőrzésére. Kulturális örökségnek a következők tekinthetők: Emlékművek: olyan építészeti, szobrászati, festészeti alkotások, régészeti jellegű szerkezetek, feliratok, barlangok és ezek alkotórészeinek olyan csoportjai, melyek történelmi, művészeti vagy tudományos szempontból kiemelkedő egyetemes értékűek. Épület- együttesek: egyedülálló vagy egybefüggő építménycsoportok, melyek építészeti stílusuknál, jellegüknél fogva, vagy a környezetbe való beilleszkedésük folytán történelmi, művészeti vagy tudományos szempontból kiemelkedő egyetemes értékűek Helyszínek: emberi alkotások, vagy az ember és a természet együttes alkotásai, amelyek történelmi, esztétikai, etnológiai vagy antropológiai szempontból kiemelkedő, egyetemes értékűek. 1 A világörökségi rangot nemcsak a szőlőtermesztésnek és a borászatnak köszönheti a vidék, hanem a természeti adottságainak, épített és kulturális örökségének is. Az akcióterv valamennyi települése a Tokaji borvidék része. A települések közül Tokaj, Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Mád, Rátka, Szegi valamint Tarcal a Világörökségi magterülethez, tartoznak, Erdőbénye és Szegilong a világörökségi védőzónában fekszik. A települések ugyanazon világörökség kultúrtájhoz tartoznak. 1 9

10 I.1.5. Irodalom A tokaji név sokszor felmerül a magyar és a világirodalomban. - Csokonai Vitéz Mihály gyakran járta pataki diák korában Hegyalja pincéit (Miért ne innánk). - Vörösmarty: Jó bor c. vers - Petőfi is írt egyik Úti levelében Tokajról - Kölcsey Himnuszában: "Tokaj szőlővesszein nektárt csepegtettél". - A világirodalomban is számos utalást találunk a Tokajiról Rousseau, Voltaire, Balzac, Dumas, Tolsztoj, Andersen, Ibsen és Swift műveiben. - Goethe (akit nagy borszakértőnek is tartottak) a Faust pincejelenetében ezt írja: "Euch soll sogleich Tokayer fliessen." - Schubert megzenesítette Batsányi János egyik a tokaji bort dicsőítő versét. I.2. Piaci trendek I.2.1. A turizmus Magyarországon Hazánk több mint 6,5 millió fős kereskedelmi szálláshelyekre vonatkozó vendégforgalmának közel 10%-át adja az Észak-Magyarországi régió. Ezzel a régiók rangsorában a 4., csak két dunántúli (Balaton térsége, illetve a déli területek) és a Közép-Magyarországi régió (Budapest) előzi meg. Borsod megye a maga fős látogatottságával az Észak-Magyarországi Régió majd 50%-os részét képezi. A statisztikai adatok szerint a megyébe látogatók harmada igényel szállodai elhelyezést. Valamivel jobb az arány a belföldi utazások úti céljai esetében, ahol a régió 13,5 %-al a második legnépszerűbb része az országnak. További trendek, amelyek tapasztalhatók jelenleg hazánkban: - Egyre kedveltebbé válnak a teljes körű, változatos és kiegyensúlyozott élményt kínáló régiók, ami egyúttal hatékony desztináció menedzsmentet igényel - A XXI. század utazói olyan termékeket preferálnak, amelyek maximális élményt nyújtanak minimális idő alatt - Természet közeli (ökoturizmus), sport (fitness) és aktív nyaralások iránti kereslet nő - Egy üdülőkörzetben a versenyképességet egyre inkább a földrajzi értelemben lehatárolható kínálat egészének egységes megjelenítése (turisztikai régiók) határozza meg, ugyanakkor erősödik az egyedi, speciális termékek szerepe - A csomag ajánlatok egyre jobban terjednek, ahol egy átalánydíj ellenében a vendégek a térség valamennyi szolgáltatását vagy a szolgáltatások jól körülhatárolt csoportját igénybe vehetik

11 - Egyediségek markáns megjelenítése szükséges a marketing kommunikációban - Internet szerepe erősödik a turisztikai döntéshozatalban A belf öldi utazások úti céljai regionális bontásban, 2006 (%) Balaton Közép-Magyarország 13,5 5,1 5,9 7,9 6,9 3 8,8 9,4 39,6 Dél-Alföld Dél-Dunántúl Észak-Alföld Észak-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Tisza-tó Forrás: Magyar Turizmus Rt. I.2.2. Az észak-magyarországi régió turisztikai infrastruktúrája A régió turisztikai infrastruktúráját 3924 (KSH. 2006) szálláshely-szolgáltatással, és vendéglátással foglalkozó működő vállalkozás biztosítja. Ez az országos szám 11,5%-a. A vállalkozások által teremtett szálláshely egységek száma a régióban az elmúlt öt évben folyamatosan emelkedett, ezen belül azonban elsősorban az üdülőházak, valamint a panziók száma növekedett. A régióban 2006-ben 90 szálloda működött, amelyből csak Heves megyében található ***** csillagos, szám szerint 1. Szállástípus: Észak-Magyarország (Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád) megye) Vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken (fő) Mindösszesen szállástípus Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken (db) Vendégek átlagos tartózkodási ideje (éjszaka) év , év , év , év ,3 11

12 Észak-Magyarországon Miskolc és vonzáskörzete képviseli a turisztikai forgalom legjelentősebb részét, ahol több mint vendégéjszakát töltöttek 2004-ben. A turisztikai célpontok közül kiemelkedik Miskolc, ahol 2004-ben a városban megszálló 122 ezer fő mintegy 259 ezer vendégéjszakát töltött el. Az Észak-Magyarországi Régió Turizmusfejlesztési stratégiája szerint a szállásférőhely kínálat területileg, illetve a nyújtott szolgáltatások színvonala szerint még egyenetlen. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében még mindig hiány van a minőségi szállodai kínálatban, számos egykori neves szálloda vár korszerűsítésre, felújításra, annak ellenére, hogy az utóbbi öt évben tucatnyi minőségi három, vagy négy csillagos szálláshely nyitotta meg kapuit. A megyében 222 kereskedelmi szálláshely található. I.2.3. A régió turisztikai potenciálja A belső környezetet, a régió belső adottságait vizsgálva megállapítható, hogy a legfontosabb versenyelőnyök közé a kedvező földrajzi adottságok és a kulturális-történelmi emlékek gazdagsága tartoznak. A földrajzi adottságokhoz soroljuk a régió területén húzódó hegyeket, folyókat, a régió területének jelentős részét borító erdőket. A három világörökségi helyszín (az Aggteleki Karszt barlangjai; a Tokaj-hegyaljai borvidék; Hollókő), illetve a régióban található, vagy azt érintő nemzeti parkok is kedvelt turisztikai célpontok. Fontos, hogy az említett földrajzi adottságok mind az aktív

13 turizmus, mind a falusi turizmus, mint a leginkább kedvelt turisztikai ágak szempontjából kiaknázhatóak. A gazdag kulturális és történelmi örökségek, a várak, kastélyok, az őskori leletek is jelentős szerepet töltenek be, mint turisztikai attrakciók. A régió országos szinten is jelentős gazdasági és szociális elmaradottsága szintén hátrányosan érinti a turizmust. Ezzel együtt is a 9 turisztikai régióból a 3. a belföldön utazó háztartások utazási céljait tekintve és 2. a belföldön kiránduló háztartások utazási céljait tekintve az Észak-magyarországi régió. Egyes kistérségek gazdasági és szociális elmaradottsága különösen negatívan hat a turizmusra, ahol nemcsak a turizmus intézményi és infrastrukturális háttere szorul jelentős fejlesztésre, hanem a kistérség teljes gazdasága is. Gyengeségként jelentkezik az alacsony színvonalú, hiányos infrastruktúra, amely a turizmust is érinti, ám megoldása országos szintű feladat, amely komplex intézkedéseket igényel. A turisztikai szereplők hiányosságaiként róható fel a szakmai felkészületlenség, hiányos szakképzettség, a turisztikai humánerőforrás alacsony színvonala, illetve az összefogás, az együttműködés hiánya. A turisták körében várhatóan növekszik az egészségtudatosság, a környezettudatosság, az ismeretek, társadalmi kapcsolatok bővítésének, a szabadidő tartalmas eltöltésének igénye, a független, önálló életstílus-felfogás, az élmény és élvezetorientáció. I.2.4. Turizmus Tokaj-Hegyalján Borsod-Abaúj-Zemplén megye kistájai közül legtöbben Aggteleket, Tokajt, a Bükk hegységet és Miskolcot látogatják. Kiemelkedő még a Zemplén, a Tisza-vidék és Ózd környéke ismertsége. A Cserehát, a Mezőség és a Bodrogköz a legkevésbé ismert. Borsod-Abaúj-Zemplén megye kiránduló megye, amit az mutat, hogy a megye egyes turisztikai körzeteibe irányuló, 24 órát meg nem haladó, turisztikai célzatú tartózkodások száma közel négyszerese az üdülések, tehát az egy napot meghaladó tartózkodások számának. 13

14 A 2008-as év tapasztalatai - Szállások: A I. félévről összefoglalóan megállapítható 2, hogy mintegy 60%-os visszaesés volt tapasztalható a vendégforgalomban Tokaj-Hegyalján. Általában véve a hétvégéken megtelnek az éttermek, pincék, illetve van érdeklődés az egyéb programok iránt is (pl. sétahajózás, kenu, stb.), de a szálláshelyek kihasználtsága alacsony. A szállást igénybe vevők alapvetően két kategóriába sorolhatók: egyik jelentős réteg a három- és négycsillagos szolgáltatásokat nyújtó (elsősorban a wellness részleggel és uszodával, medencével rendelkező szállások) helyeket keresik, míg egy másik szegmens a legolcsóbb kategória iránt érdeklődik, esetükben a campingek, faházak jönnek szóba. Ez a kialakult helyzet súlyosan érinti a panziókat, illetve a magánszálláshelyeket. Található több olyan magánszálláshely Tokajban és a környéken, ahol 2 hónapja nem fordult meg vendég. A szállások kihasználtsága mellett ebben az évben a rendezvények iránt is jóval kisebb az érdeklődés, vizsgálva a térség összes eddigi nagyrendezvényét. A szálláshelyek ugyan foglaltak általában a nagyrendezvények alatt, de itt is inkább a szállodák szobái telnek meg. - Üdülési csekk: Mind Tokajban, mind Tokaj-Hegyalján egyre több szolgáltató csatlakozik az üdülési csekk elfogadó helyekhez, hiszen a vendégeknek mintegy 60%-a üdülési csekkel akar fizetni. A csekkel fizető vendégek nagy része ugyanakkor nem a rendeltetésének megfelelően akarja felhasználni a csekket, hanem pénzre vagy élelmiszerre akarja váltani. Sokan a Tourinform irodákba is betérnek, hogy hátha az irodák pénzre váltanák az üdülési csekket. - Vizek éve: A Vizek Éve kampánynak eddig elsősorban a hátrányait érezte meg a térség. Az erős Balaton kampány és az ehhez kapcsolódó marketingkommunikáció kiválóan sikerült, hiszen nap 2 Tokaj Tourinform Iroda 14

15 mint nap olvashatunk a Balaton vendégforgalmának a növekedéséről, miközben azok a térségek, amelyek nem a Balaton mellett találhatók, vagy nem rendelkeznek termálfürdővel, a vendégforgalom nagyarányú csökkenésével szembesülnek. A grafikonon jól látható, hogy az összes férőhely kihasználtsági adatait vizsgálva a települések milyen mutatóval rendelkeznek. 15

16 Magánszálláshelyek vendégforgalmának fontosabb adatai ban (KSH) Külföldi Belföldi Összes Vendégek Külföldi Külföldi Belföldi Belföldi vendégek vendégek Összes vendég vendégéjszaka átlagos vendégek vendégéjszakák vendégek vendégéjszakák átlagos átlagos száma (fő) száma tartózkodási száma (fő) száma (éjszaka) száma (fő) száma (éjszaka) tartózkodási tartózkodási (éjszaka) ideje (éjszaka) ideje (éjszaka) ideje (éjszaka) Település Bodrogkeresztúr ,7 2,8 1,9 2,8 1,8 Bodrogkisfalud ,2 2 1,2 2 Erdőbénye ,5 n.a 3,5 3,7 3,4 3,7 Szegi 0 n.a 0 n.a 15 n.a 47 n.a 15 n.a 47 n.a n.a n.a 3,1 n.a 3,1 n.a Szegilong n.a n.a 4 2,5 4 2,5 Tarcal ,7 2 1,2 2,5 1,2 2,4 Tokaj ,6 1,7 1,6 1,6 1,6 1,6 Mád n.a n.a n.a n.a n.a n.a n.a n.a n.a n.a n.a n.a n.a n.a n.a n.a n.a n.a Rátka ,2 2,1 3,3 3,5 2,7 3,3 A települések egyenkénti adatait bemutató táblázatból is kitűnik, hogy Tokaj városán kívül szinte elenyésző a külföldi vendégek száma a térségben. A belföldi vendég számát vizsgálva már nagyobb szórás tapasztalható. 16

17 A szezont vizsgálva megállapítható, hogy az idény kezdete és vége is a borhoz kapcsolódik. Májusban kezdődik a szezon a Tokaji Borok Fesztiváljával, és október első hétvégéjén ér véget a Tokaj-Hegyaljai Szüreti Napokkal. A szezonalitás okai: - A térség kulturális és természeti kincseihez való kirándulásra, szabadban töltendő kikapcsolódásra és a tokaji szüretelés megtekintéséhez kedvező időjárási viszonyok, száraz, vagy hűvös talajállapot mellett vállalkoznak a turisták. - Az 1-2 napos kirándulások, melyek a térségre jellemzőek, főként hétvégékre, ünnepnapokra ütemezhetők, s feltételük a megfelelő időjárás. - A téli üdülések még annyira nem elterjedtek a térségben, mint a nyaralások. A szálláshelyek kihasználtsága alacsonyabb, amin kedvezményes árakkal próbálnak javítani. - Télen gyakran rosszak a közúti közlekedési feltételek (hófúvások, jeges csúszós utak az M3-ról, 37- esről letérve). 17

18 I.3. Kiinduló marketingállapot I.3.1. A kereslet A tokaji borvidékre összességében megállapítható, hogy a turisztikai keresletre jelenleg az erős elsősorban nyárra koncentrálódó szezonalitás jellemző. Emellett megfigyelhető a kereslet erős koncentráltsága, amely elsősorban a városokra összpontosul. Összességében az adottságoktól és lehetőségektől messze elmarad a belföldi és a külföldi turisták száma, az általuk eltöltött vendégéjszakák száma, továbbá a térségben eltöltött átlagos tartózkodási idő. A világörökségi terület turisztikailag legfrekventáltabb két települése Sárospatak és Tokaj. A borvidék jelenleg jó imázzsal rendelkezik, amelyet elsősorban a magas minőségű és jó hírnevű tokaji bornak és a világörökségi cím elnyerésének köszönhet. A desztináció a pozitív megítélésből származó tőkét jelenleg csak kismértékben képes a turizmus piacán kamatoztatni, tekintettel a jelenlegi szolgáltatás-paletta viszonylagos fejletlenségére. Ez a térségbe látogató turisták esetleges csalódásához vezethet, amely az elvárt és a valós élményszerzés közötti negatív különbségből adódik. A bortermelők szerint a minőségi borok iránt növekszik a hazai kereslet 3, a külföldi kereslet kis mértékben nő. A külföldiek elsősorban a különleges száraz borokat kedvelik. A nyugati ízléssel szemben a hazai fogyasztók az édes, félédes borokat szeretik inkább. A termelők úgy gondolják, hogy magyar bormarketing program segítségével vissza kell állítani a magyar borok jó hírnevét külföldön. Az Európai Unióhoz való csatlakozással minden termelő tapasztalta, hogy beáramlottak az olcsó külföldi és elsősorban tengerentúli borok a hazai piacra. Legnagyobb gondot abban látják, hogy nem tudnak versenyezni a külföldi borok áraival, mivel azok fogyasztói ára legtöbbször megegyezik a hazai borok önköltségi árával. A termelők bíznak abban, hogy ha a fogyasztók ki is próbálják a külföldi borokat, akkor is megmaradnak a már jól ismert magyar borok fogyasztásánál. A keresletre nagy hatással lesz várhatóan a turisták életstílus változása, növekszik az életminőség orientált turisták száma és aránya, kikényszerítve a kínálat átstrukturálását. E változásoknak a termék-, szolgáltatás csomagok továbbfejlesztésében tükröződni kell. A viszonylag gyors reakciókészségű kistérségek, települések versenyelőnyre tehetnek szert. Az akcióterületre érkező és a potenciális belföldi turisták keresletének igényszerkezetét jellemzően befolyásolja a gyors hozzáférés a szolgáltatásokhoz, illetve a komplex programcsomagok iránti igény. 3 The Hungarian Journal of Food, Nutrition and Marketing 18

19 A Nyugat-európai külföldi turisták esetében a keresletet az alábbi trendek segítségével írhatjuk körül: Összetett élmények iránti érdeklődés Rövidebb utazásokon való részvétel, de évente több alkalommal Magasabb kategóriájú szállások iránti igény növekedése Üzleti és aktív turizmus szerepe felértékelődött Az időskorúak fizetési hajlandósága megnőtt A tokaji térségben a nyugati vendégek mellett nagy arányban találhatók lengyelek, oroszok, ukránok, akik közül főként az idősek látogatnak hazánkba. Fő jellemzőjük, hogy nem igazán fizetőképesek, az üzleti és aktív turizmus pedig alig érinti őket. A borfogyasztásban végbemenő prognosztizált változások re Franciaországot és Olaszországot megelőzve az USA lesz a világ legnagyobb borfogyasztója Kínában és Oroszországban várhatóan jelentősen bővül a borpiac a vörösborfogyasztás a teljes fogyasztás több mint felét teszi ki, s ez 2010-ig várhatóan tovább nő a roséborok egyre népszerűbbek, miközben a fehérborok fogyasztása stagnál. Ezek a borfogyasztási trendek nem kedveznek a tokaji bornak, hiszen a borvidéken csak fehérborokat állítanak elő. I.3.2. A kínálat A bevezetőben már említett infrastrukturális kiépítettség nem jár együtt a turizmus egyes ágaihoz szükséges kiépítettséghez, amihez viszont szükséges a vállalkozói szféra által kezdeményezett beruházásokra is. A természeti és kulturális adottságok sokszínű kínálat kialakítására nyújtanak lehetőséget, azonban az ésszerű specializáció, együttműködés miatt elkerülhetetlen, a helyi adottságoknak legjobban megfelelő, az egyes célcsoportok összetársításának szabályait figyelembe vevő profilok megtalálása. 4 vinexpo és International Wine&Spirits Research 19

20 A borturizmus az a terület, amely jelenleg a legtöbb turistát a térségbe csábíthatja, hiszen az akcióterület legnagyobb vonzereje a borban rejlik, ezt kell minél hatékonyabban kihasználni a bevételek növekedése érdekében. Fontos, hogy a leendő vásárlók a borok mellett a Tokaj-Hegyaljai borkultúrát, a hagyományokat is megismerjék. Jó alkalom erre a Nyitott Pincék Napja, amely rendezvény keretein belül a résztvevő pincékben kedvezménnyel lehet bort kóstolni, illetve vásárolni is. A kiemelt fesztiválidőszakokban jelentős kedvezményekkel és egyéb szolgáltatásokkal csábítják az idelátogatókat és ösztönzik őket a borok megismerésére és kóstolására. Természetesen az év többi részében is lehetőség van a borászatok megismerésére és boros pincékben tett látogatásokra. A pincék mellett sétahajózással egybekötött borkóstolásokra is lehetőség van (előzetes egyeztetéssel szerveznek utakat Sárospatakra, Tiszalökre, Szabolcsra, Olaszliszkára). A kényelem biztosítása érdekében kisebb csoportok, családok borbuszt vehetnek igénybe, amely a tokaji Tourinform Irodából bérelhető. A vízi turizmusnak kedvez a két folyó (Tisza és Bodrog) megléte, de rendszeres hajójáratok nem működnek a hajózható vizeken. A térséget több kajak-kenu túra útvonal is érinti. Az aktív turizmus másik kedvelt, és a térségnek is kedvező ága a kerékpáros turizmus. Az akcióterületen csak Bodrogkeresztúrt és Tokajt köti össze kerékpárút. A sportolni, túrázni vágyóknak be kell érnie alacsonyabb rendű utak igénybevételével. A vidék megfelelő egy, illetve többnapos kirándulásoknak. A táj, az erdők és a tájvédelmi körzet, a ökoturizmus kedvelőinek jelenthet ideális célpontot. A nomád körülményeket kedvelők kellemes sátorozással, bográcsozással tehetik színesebbé kikapcsolódásukat. A szinte érintetlen Bodrog part kedvelt helye a horgászoknak és a sátorozóknak, ideális hely a tiszta természetet kedvelőknek. A hegyek a kirándulni, túrázni vágyók számára nyújtanak korlátlan lehetőséget. Az erdők közötti ösvényeken az egymáshoz közel található, szomszédos településekre is el lehet gyalogolni. A kialakított víztározók és természetes tavak, a két nagy folyó a horgászat szerelmeseinek is kiváló lehetőségeket biztosít. Az akcióterület idegenforgalmát a falusi turizmus is befolyásolja, a vízi- és ártéri gazdálkodást, a gazdag néphagyományokat ismerhetik meg az itt megfordulók. Sokan őrzik még a hagyományokat, művelnek régi mesterségeket, nyitják meg műhelyeiket az érdeklődőknek. 20

21 Az épített emlékhelyek, a közelmúltban kialakított emlékházak a kulturális turizmusnak nyújtanak kikapcsolódási lehetőségeket, míg a tájjellegű gasztronómiai kínálat, az itt található ételkülönlegességek és az ezekhez felszolgált borok a bor- és gasztronómiaturizmushoz teremti meg a feltételeket. Tokajban és az egész Hegyalján találhatók olyan éttermek, amelyek számára fontos a bor és az ételek harmóniája. A hagyományos éttermi szolgáltatások mellett bormenü, borvacsorák találhatók a kínálati palettán. Tokajban már megindultak a kezdeményezések a turizmus egy új ága, a MICE (üzleti találkozók, incentív rendezvények, konferenciák és kiállítások) turizmus minél szélesebb körben való terjesztésére. A meglévő és továbbfejlesztendő kistérségi szállás kapacitások Tokaj-Hegyalja kooperációjával alkalmassá teszik a térséget környezetvédelmi, erdészeti, geológiai, műemléki szakmai programok kínálására, vállalati, intézményi incentive programok szervezésére, kiegészítő rekreációs programok meghirdetésére. 21

Turizmus. Fogalmak. Ki számít turistának? Belföldi és nemzetközi turizmus. Adatforrások meghízhatósága?

Turizmus. Fogalmak. Ki számít turistának? Belföldi és nemzetközi turizmus. Adatforrások meghízhatósága? Ki számít turistának? Fogalmak Turizmus Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza előadás 2009. március 23. Belföldi és nemzetközi turizmus Adatforrások meghízhatósága? Bevételek-kiadások Kereskedelmi

Részletesebben

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN Sulyok Judit (vezető kutató, Magyar Turizmus Zrt. / doktorjelölt, SZE Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola) Turizmus

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt.

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A főbb küldőterületek előrejelzései, piaci várakozások 2006. Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A nemzetközi turizmus középtávú tendenciái 2005-ben minden korábbinál szívesebben

Részletesebben

A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14.

A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár Bevezető gondolatok A kultúra

Részletesebben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben Turizmus Akadémia, Sopron Glázer Tamás vezérigazgató-helyettes 2015. szeptember 9. Trendek és tendenciák

Részletesebben

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1.

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1. o ldal 1 Tisztelt Partnerünk! Az alábbiakban szeretném felhívni a figyelmét az Új Széchenyi Terv Gyógyító Magyarország Egészségipari Program pályázati lehetőségeire: 1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése

Részletesebben

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévíz Az élet forrása A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévízi turizmusa számokban Magánszállás 812 ház 2240 szoba 4692 ágy Kereskedelmi szállás 20 Hotel (3-5 * ) 2078 szoba 5814 ágy Összesen

Részletesebben

A Felvidéki borrégió, mint lehetőség

A Felvidéki borrégió, mint lehetőség VI. SzőlészetiBorászati Téliegyetem, Eger 2005. január 2629. A Felvidéki borrégió, mint lehetőség Gál Lajos mb. igazgató FVM Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet, Eger VI. SzőlészetiBorászati Téliegyetem,

Részletesebben

ÉszakMagyarország. Marketingterv.

ÉszakMagyarország. Marketingterv. ÉszakMagyarország Marketingterv 2009 Észak- Magyarország Marketingterv 2009 Eger a 8. a kereskedelmi szálláshelyeken legtöbb belföldi vendégéjszakát regisztráló városok listáján. A régióban Eger, Miskolc,

Részletesebben

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Varga-Dani Barbara Regionális marketing igazgató Országos TDM Konferencia

Részletesebben

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése 2013. június 7. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály

Részletesebben

Borturizmus és a szılı bor ágazat helyzete Magyarországon és a Zalai borvidéken. Zalai Borút Egyesület

Borturizmus és a szılı bor ágazat helyzete Magyarországon és a Zalai borvidéken. Zalai Borút Egyesület Borturizmus és a szılı bor ágazat helyzete Magyarországon és a Zalai borvidéken Mi a borút? A borút definíciója: olyan összetett turisztikai termék, mely sajátos egyedi kínálattal rendelkezik, szervezett

Részletesebben

Egy még vonzóbb Budapestért

Egy még vonzóbb Budapestért Egy még vonzóbb Budapestért Dudás Krisztina marketingigazgató Magyar Turizmus Zrt. 2011. május 4. Kedvező piaci trendek A trendek nekünk dolgoznak Növekvő népszerűségnek örvendenek Rövid utazások Közeli

Részletesebben

A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása

A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása Gonda Tibor 2014. augusztus 30. Vörösmart/Zmajevac A Baranya Zöldút települései A GoGreen projekt keretében kialakított zöldút által lefedett 19 magyarországi

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Oroszország! A gazdasági növekedés a válságig az orosz középosztály megerősödését

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül Dr. Horváth Viktória turizmusért felelős helye0es állam3tkár

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

Országos Vidéki-Falusi portál kialakítása www.falusiturizmus.eu

Országos Vidéki-Falusi portál kialakítása www.falusiturizmus.eu Országos Vidéki-Falusi portál kialakítása www.falusiturizmus.eu Szalay-Zala Andrea a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetségének titkára Tel: 30/530-1642 E-mail: fatoszfotitkar@gmail.com. Kutatás, felmérés

Részletesebben

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban Budapest, 2014. március 17. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2013-ban 2013-ban a magyar

Részletesebben

Tájékoztató. Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről

Tájékoztató. Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Előterjesztő: Molnár Anita Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatóság igazgatója Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Miskolc, 2014. február

Részletesebben

A BORÁSZAT, MINT TURISZTIKAI LEHETŐSÉG A RÉGIÓ SZÁMÁRA. Győrffy Zoltán bormarketing szakértő VinOliva pr & communication

A BORÁSZAT, MINT TURISZTIKAI LEHETŐSÉG A RÉGIÓ SZÁMÁRA. Győrffy Zoltán bormarketing szakértő VinOliva pr & communication A BORÁSZAT, MINT TURISZTIKAI LEHETŐSÉG A RÉGIÓ SZÁMÁRA Győrffy Zoltán bormarketing szakértő VinOliva pr & communication BOR, TURIZMUS, VÁLLALKOZÁS BOR, TURIZMUS, VÁLLALKOZÁS BOR A bor helyzete ma a világban

Részletesebben

A Közösségi Bormarketing Program kidolgozásának szakmai háttere, avagy egy összefogás eredménye

A Közösségi Bormarketing Program kidolgozásának szakmai háttere, avagy egy összefogás eredménye A Közösségi Bormarketing Program kidolgozásának szakmai háttere, avagy egy összefogás eredménye Reich László (CMC jelölt) Budapest, 2008. március 18. Tartalom Előzmények A közösségi bormarketing program

Részletesebben

A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában

A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában A Magyar Regionális Tudományi Társaság XII. Vándorgyűlése Veszprém, 2014. 11. 27-28. A turizmus, mint helyi fejlesztés eszköze szekció Vargáné

Részletesebben

PÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNY

PÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNY PÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNY 1. PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ a.) Térségi összefogás résztvevőinek bemutatása (pályázó és partnerei): Szervezet neve Szervezet célkitűzése, tevékenységei, konkrét eredményei (pályázat

Részletesebben

A célcsoport számokban

A célcsoport számokban I"úsági turizmus I"úsági turizmus Az i&úsági turizmus magában foglalja a 16 29 éves korosztály egy évnél rövidebb ideig tartó, önálló utazásait, amit részben vagy teljes egészben más kultúrák megismerésének

Részletesebben

Gyöngyös város turizmusfejlesztési koncepciójának területfejlesztési vonatkozásai

Gyöngyös város turizmusfejlesztési koncepciójának területfejlesztési vonatkozásai Gyöngyös város turizmusfejlesztési koncepciójának területfejlesztési vonatkozásai Domjánné Nyizsalovszki Rita 1 -Kovács Gyöngyi 1 - Szűcs Csaba 1 -Dávid Lóránt 2 1 Károly Róbert Főiskola, Turizmus, Területfejlesztési

Részletesebben

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 2.sz.MELLÉKLET

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 2.sz.MELLÉKLET Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 2.sz.MELLÉKLET EUROPE - Best practice áttekintés Kijelöltünk 4 régiót, hogy Erdélyt, Kovászna megyét összehasonlítsuk velük mindegyik közülük hasonló imázzsal

Részletesebben

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN Kihívások! Területfejlesztési háttér tényezők Határon túlra kerülő centrumok, határokon

Részletesebben

Országos Tourinform Találkozó. Horváth Gergely

Országos Tourinform Találkozó. Horváth Gergely Országos Tourinform Találkozó Horváth Gergely Magyar Turizmus Zrt. Budapest, VAM Design Center, 2011. május 11. Szakmai találkozó és párbeszéd 143 Tourinform Fenntartók, önkormányzatok TDM-ek Magyar Turizmus

Részletesebben

TURISZTIKAI VONZERÕ-FEJLESZTÉS

TURISZTIKAI VONZERÕ-FEJLESZTÉS III. rész TURISZTIKAI VONZERÕ-FEJLESZTÉS A turisztikai vonzerő-fejlesztésbe azon tevékenységeket soroljuk, amelyek a város idegenforgalmát növelik. A turisztikai vonzerő-fejlesztésnek vagy más szóval turisztikai

Részletesebben

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban Pénzes Erzsébet Turizmus Tanszék Pannon Egyetem, Veszprém Magyar Nemzeti Parkok Hete szakmai nap, 2013. június 7. Hortobágy

Részletesebben

Jó gyakorlatok. Arnold Vendégház Mecseknádasd

Jó gyakorlatok. Arnold Vendégház Mecseknádasd Jó gyakorlatok Arnold Vendégház Mecseknádasd Készült a DDOP-2.1.3/A-12-2012-0007 Vidéki örökség útjai pályázaton belül a Baranya Megyei Falusi Turizmus Közhasznú Egyesület és a Dél- Dunántúli Falusi Turizmus

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Előterjesztő: Molnár Anita a Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatóság Igazgatója Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Miskolc, 2013.

Részletesebben

2010-2012. évi marketingstratégiája

2010-2012. évi marketingstratégiája A Magyar Turizmus Zrt. 2010-2012. évi marketingstratégiája Gulyás Péter igazgató Dél-alföldi RMI Békéscsaba, 2010. február 11. A stratégiaalkotás előzményei Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia (NTS)

Részletesebben

Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék

Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék A vendég Otthon: rokon, barát Üzleti életben: partner, munkatárs

Részletesebben

Balatonfüred és környéke gyöngyszemei

Balatonfüred és környéke gyöngyszemei Balatonfüred és környéke gyöngyszemei azaz Balatonfüred és a Kelet-balatoni Kistérség mikro-régiójának összefogása az egész éves kulturális, egészség- és borturizmus fenntartható fejlôdéséért. Balatonfüred

Részletesebben

Sió-Kanál Fesztivál. A Balaton Régió és a Siócsatorna. versenyképes turizmusáért!

Sió-Kanál Fesztivál. A Balaton Régió és a Siócsatorna. versenyképes turizmusáért! Sió-Kanál Fesztivál A Balaton Régió és a Siócsatorna fenntartható és versenyképes turizmusáért! A Balaton Turisztikai Régió, a Siócsatorna településeinek kulturális bemutatkozási lehetősége, turisztikai

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest:

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest: 2010. június 1. TÁJÉKOZTATÓ a Magyarországon 2010 első negyedévében megrendezett nemzetközi rendezvényekről A Magyar Turizmus Zrt. Magyar Kongresszusi Irodája 2010-ben is kiemelt feladatának tartja, hogy

Részletesebben

A vizsgafeladat ismertetése:

A vizsgafeladat ismertetése: A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli vizsga központilag összeállított kérdései az alábbi témaköröket foglalják magukba: A turizmus rendszere, működése, szereplői, fajtái A magyar és a nemzetközi gasztronómia

Részletesebben

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 2007-2013 dr. Bodnár Éva FVM Agrár-vidékfejlesztési Főosztály A New Hungary Rural Development Programme 2007-2013 a Támogatásokkal kapcsolatos jogszabályok Európai

Részletesebben

Bakonyban. www.abakonyert.hu. Együttműködés a fenntartható és tartalmas turizmusért a. Előadó: Hutvágnerné Kasper Judit

Bakonyban. www.abakonyert.hu. Együttműködés a fenntartható és tartalmas turizmusért a. Előadó: Hutvágnerné Kasper Judit Együttműködés a fenntartható és tartalmas turizmusért a Bakonyban Előadó: Hutvágnerné Kasper Judit A BAKONYÉRT Egyesület Egyesületünk alakult meg 2008-ban 2 megye, 3 kistérség 43 ezer érintett lakosa 4

Részletesebben

Termék- és szolgáltatástervezés a TDM-ben

Termék- és szolgáltatástervezés a TDM-ben TDM 7. Termék- és szolgáltatástervezés a TDM-ben Stratégiai működés megalapozása Dr. Piskóti István Intézetigazgató, ME Marketing Intézet A tervezés terepe Milyen turisztikai termékfejlesztés célszerű

Részletesebben

HÁLÓZATI KOORDINÁCIÓS IRODA - Aktualitások

HÁLÓZATI KOORDINÁCIÓS IRODA - Aktualitások » Mártonné Máthé Kinga HÁLÓZATI KOORDINÁCIÓS IRODA - Aktualitások A HÁLÓZATI KOORDINÁCIÓS IRODA AKTUALITÁSAI HAJDÚSZOBOSZLÓ MAGYAR TURIZMUS 2014.MÁJUS Zrt.» 2013. november 13-14.. 13. Szervezet BELFÖLDI

Részletesebben

A magyar élelmiszer- kereskedelem bor- és pezsgőválasztéka

A magyar élelmiszer- kereskedelem bor- és pezsgőválasztéka A magyar élelmiszer- kereskedelem bor- és pezsgőválasztéka Kisari István Eger 2005. Január 28. Választékelemzés Választék k elemzés s A Összes feldolgozott adat (bor) - Ebből l elemzésre került Tételszám

Részletesebben

Éltető Balaton-felvidék

Éltető Balaton-felvidék Éltető Balaton-felvidék 60 település, 40 ezer lakos Kb. 4500 vállalkozás (több mint 90% mikro, ennek közel 80%-a egyéni vállalkozás) Több mint 20 ezer szálláshely (85% Balaton part és Kapolcs) Kiemelkedően

Részletesebben

A Duna Borrégió hungarikumai

A Duna Borrégió hungarikumai A Magyar Nemzeti Értékek és Hungarikumok szerepe a területi fejlődésben és fejlesztésben című konferencia A Duna Borrégió hungarikumai Készítette: Féja Fruzsina GTK-GVAM II.évfolyam 2014 Főbb pontok: Hungarikum

Részletesebben

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt

Részletesebben

SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3 MILLIÓ

SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3 MILLIÓ 1 GDP-HEZ HOZZÁJÁRULÁS: 9% MUNKAHELYEK SZÁMA: 318 EZER TURIZMUS DEVIZA BEVÉTELEI: 4 MRD EUR 1.031 SZÁLLODÁBAN 59.287 SZOBA SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3

Részletesebben

Az eredetvédelem aktuális kérdései

Az eredetvédelem aktuális kérdései Az eredetvédelem aktuális kérdései XVI. Szőlészeti, Borászati és Bormarketing Konferencia Lakitelek 2015. január 28. Kókai-Kunné Dr. Szabó Ágnes A bor és a szellemi tulajdonvédelem Szabadalom Növényfajta-oltalom

Részletesebben

Világtendenciák. A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé

Világtendenciák. A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé Világtendenciák A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé 80-as évek elejétől: túltermelési válság 25 % visszaesés (34% az EU-ban) Asztali bort adó szőlőterületek

Részletesebben

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés Turizmus Környezetvédelem a turizmusban Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely képes kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségeit saját szükségleteik

Részletesebben

Írottk. rparkért. Előadó: Bakos György elnök

Írottk. rparkért. Előadó: Bakos György elnök Írottk rottkő Natúrpark rparkért rt Egyesület Előadó: Bakos György elnök Fogalom A natúrpark egy különösen értékes, jellegzetes tájegységet takar, általában védett természeti területet, amely üdülési célokra

Részletesebben

Négy napra megy nyaralni a magyar

Négy napra megy nyaralni a magyar Négy napra megy nyaralni a magyar Még mindig a magyar tenger a legnépszerűbb belföldi úti cél ez derült ki a Szállásvadász.hu friss turisztikai felméréséből, amelyben több mint 18 ezer hazai utazót kérdeztek

Részletesebben

Borturisztikai szolgáltat

Borturisztikai szolgáltat Borturisztikai szolgáltat ltatások minısítési si rendszere Mi a borút? Összetett turisztikai termék: Sajátos, egyedi kínálattal rendelkezik Szervezett egységben (hálózatban) mőködik Piacra jutását közösségi

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. április 16. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekord vendégéjszaka-szám

Részletesebben

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban A kerékpáros turisztikai támogatási lehetőségeket megalapozó fejlesztéspolitikai háttér Zala két keréken záró konferencia 2015. március 12.

Részletesebben

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l :

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l : GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER 1 O l d a l : TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 4 2. A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Összefoglaló - 2013 I. negyedévében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

A köles kül- és belpiaca

A köles kül- és belpiaca A köles kül- és belpiaca Györe Dániel tudományos segédmunkatárs Agrárgazdasági Kutató Intézet Köles Reneszánsza Konferencia 2013. október 25. Budapest Világ gabonatermelése - Az elmúlt 50 évben a főbb

Részletesebben

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében A KÖZSZFÉRA VERSENYKÉPESSÉGE KÖZPÉNZÜGYEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében Tapolczai Tímea PhD. hallgató Kaposvári Egyetem Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli

Részletesebben

Dél-Alföld. Marketingterv. www.pusztaregion.hu

Dél-Alföld. Marketingterv. www.pusztaregion.hu Dél-Alföld Marketingterv 2009 Dél-Alföld Marketingterv 2009 A régióban Gyula, Szeged, Kecskemét, Kiskunmajsa, Orosháza és Békéscsaba a kereskedelmi szálláshelyeken legtöbb belföldi vendégéjszakát regisztráló

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Összefoglaló - 2013 februárjában nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

LEADER vállalkozási alapú

LEADER vállalkozási alapú HPME-hez rendelt forrás HPME HVS célkitűzéshez Helyi termékre épülő bemutató helyek, látványműhelyek kialakítása Versenyképesség (411) LEDER vállalkozási alapú 55 000 000 Ft Míves Térség térség gazdasági

Részletesebben

A turisztikai és kulturális szektor kapcsolódási pontjai és marketinglehetőségei

A turisztikai és kulturális szektor kapcsolódási pontjai és marketinglehetőségei A turisztikai és kulturális szektor kapcsolódási pontjai és marketinglehetőségei Kincses Márk marketing stratégiai titkár Magyar Turizmus Zrt. Budapest, Corvinus Egyetem 2011. május 24. Kitekintés 2010,

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

Pannon Helyi Termék Klaszter:

Pannon Helyi Termék Klaszter: Pannon Helyi Termék Klaszter: örökségvédelem és vidéki gazdaságfejlesztés a Nyugat-Dunántúlon Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Magyar Vidékakadémia: Konferencia a helyi termékekről Hévíz, 2011. február 10.

Részletesebben

VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél

VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi vállalkozások fejlesztése,

Részletesebben

Helyi márka kialakítása a Bakonyban című projekt bemutatása

Helyi márka kialakítása a Bakonyban című projekt bemutatása Helyi márka kialakítása a Bakonyban című projekt bemutatása Előzmények 2009. évben a NATURAMA SZÖVETSÉG tagjaként FICODER szakkiállításon vettünk részt Sevillában, ahol felkérést kaptunk egy nemzetközi

Részletesebben

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése Budapest, 2010. március 25. XV. LOGISZTIKAI FÓRUM 1 ChemLog küldetése Regionális hatóságok,

Részletesebben

Borutak helye, szerepe a borturizmusban Tapasztalatok és fő fejlődési irányok 2012. április 13.

Borutak helye, szerepe a borturizmusban Tapasztalatok és fő fejlődési irányok 2012. április 13. Borutak helye, szerepe a borturizmusban Tapasztalatok és fő fejlődési irányok 2012. április 13. I. A turizmus szerepe a nemzetgazdaságban II. III. A borturizmus fejlesztésében rejlő lehetőségek, magyarországi

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. 2012. évi Börzsöny Nyugat-Nógrád Turizmusáért Turisztikai Nagydíj elnyerésére

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. 2012. évi Börzsöny Nyugat-Nógrád Turizmusáért Turisztikai Nagydíj elnyerésére E-mail: rtdm@rtdm.hu Előzmények PÁLYÁZATI FELHÍVÁS 2012. évi Börzsöny Nyugat-Nógrád Turizmusáért Turisztikai Nagydíj elnyerésére A Börzsöny és Nyugat-Nógrád turizmusában érdekelt és érintett szereplők

Részletesebben

Hazánk idegenforgalma

Hazánk idegenforgalma Hazánk idegenforgalma (Turizmusunk földrajzi alapjai) 8.évfolyam Választható tantárgy Helyi tanterv Célok és feladatok: A tantárgy célja, hogy megismertesse a tanulókat ezzel az új tudományterülettel.

Részletesebben

Miskolc, 2008. okt. 15. Dr. Petrás Ferenc A prezentáció tematikája Regionális Fejlesztési Programok a számok tükrében ROP gazdaságfejlesztés 2009-10 ROP Akcióterv gazdaságfejlesztés újdonságai Regionális

Részletesebben

Mádi Furmint Ünnep 2013 Szakmai Beszámoló

Mádi Furmint Ünnep 2013 Szakmai Beszámoló Mádi Furmint Ünnep 2013 Szakmai Beszámoló Tartalomjegyzék: Technikai adatok 2 A program eredményessége, szakmai hatásai 3 Részletes Program 4-6 Fotóalbum 7-16 Sajtómegjelenések 17-22 Kreatív anyagok 23-24

Részletesebben

Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14.

Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Marketing A fogalom 1. vállalati tevékenység piaca szolgáltatások 2. filozófia Szemléletmód A vállalat

Részletesebben

Üdülőkörzetek és nemzeti parkok Magyarországon, 2004. Jelmagyarázat. Nemzeti Park Kiemelt üdülőkörzet Üdülőkörzet. szállodák 19%

Üdülőkörzetek és nemzeti parkok Magyarországon, 2004. Jelmagyarázat. Nemzeti Park Kiemelt üdülőkörzet Üdülőkörzet. szállodák 19% 1.5.4 Turizmus Annak ellenére, hogy nemzetközi összehasonlításban jelenlegi turisztikai kínálatával, vendégforgalmával és bevételeivel Magyarország nem tartozik Európa kiemelkedő turisztikai célterületei

Részletesebben

A BOROK EREDETJELÖLÉSE ÉS FÖLDRAJZI JELZÉSE. Várható változások és feladatok az EU borpiaci rendtartásának változása után

A BOROK EREDETJELÖLÉSE ÉS FÖLDRAJZI JELZÉSE. Várható változások és feladatok az EU borpiaci rendtartásának változása után A BOROK EREDETJELÖLÉSE ÉS FÖLDRAJZI JELZÉSE Várható változások és feladatok az EU borpiaci rendtartásának változása után Miért kell változtatni? A támogatások 1/3-a lepárlásokra ment, A kivágások támogatásával

Részletesebben

A Tisza-tavi régió turisztikai kínálata, kiemelkedő vonzerők Szendy Mónika MT Zrt. Tisza-tavi Regionális Turisztikai Projekt Iroda Marketing menedzser Veszprém, 2006. április 7. A TISZA-TÓ ALTERNATÍV ÜDÜLÉSI

Részletesebben

Mitől kulturális egy tematikus út..? És mitől tematikus? És mitől kulturális? És mitől út?

Mitől kulturális egy tematikus út..? És mitől tematikus? És mitől kulturális? És mitől út? Mitől kulturális egy tematikus út..? És mitől tematikus? És mitől kulturális? És mitől út? Mártonné Máthé Kinga Magyar Turizmus Zrt. Belföldi igazgató Mitől ÚT? Apró értékek láncra-fűzése Azonos rendezőelv

Részletesebben

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ TURIZMUSÁRÓL

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ TURIZMUSÁRÓL AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ TURIZMUSÁRÓL Katona Ilona marketing igazgató Magyar Turizmus Rt. Észak-alföldi Regionális Marketing Igazgatóság Veszprém, 2005. április 08. Az Észak-alföldi régió kiemelt turisztikai

Részletesebben

Közép-Európa Gyógyászati és Rekreációs Központja Koncepcióvázlat egy komplex térségi fejlesztési program kidolgozásához

Közép-Európa Gyógyászati és Rekreációs Központja Koncepcióvázlat egy komplex térségi fejlesztési program kidolgozásához Közép-Európa Gyógyászati és Rekreációs Központja Koncepcióvázlat egy komplex térségi fejlesztési program kidolgozásához Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 1. HAZAI SZÁLLODAI

Részletesebben

Helyi termékek, tradicionális gasztronómia bevonásának lehetőségei a turisztikai kínálatba

Helyi termékek, tradicionális gasztronómia bevonásának lehetőségei a turisztikai kínálatba Helyi termékek, tradicionális gasztronómia bevonásának lehetőségei a turisztikai kínálatba DR SZALÓK CSILLA TDM Konferencia I 2015. december 3-4. I Gyula A falusi turizmus helyzete Falusi szálláshelyek

Részletesebben

Dudlesz túraúthálózat- és élménypark fejlesztési projekt

Dudlesz túraúthálózat- és élménypark fejlesztési projekt Dudlesz túraúthálózat- és élménypark fejlesztési projekt A NyDOP-2009-2.1.1./C.D.E pályázati program keretén belüli Dudlesz túraúthálózat- és élménypark fejlesztési projekt címen lehetőség nyílik a soproni

Részletesebben

A fesztiválok szerepe a Balaton régió turizmusában. Rosta Sándor

A fesztiválok szerepe a Balaton régió turizmusában. Rosta Sándor A fesztiválok szerepe a Balaton régió turizmusában Rosta Sándor Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság Balatonfüred, 2007. szeptember 26. Kulturális rendezvény, mint turisztikai termék Kiemelkedı

Részletesebben

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra Dr. Jandala Csilla rektor-helyettes, Turizmus Tanszék vezetője MSZÉSZ Közgyűlés Eger, 2012. november 22. Világ Európa

Részletesebben

Az induló klaszter projekt eddigi eredményei

Az induló klaszter projekt eddigi eredményei Az induló klaszter projekt eddigi eredményei Lenkey Péter klasztermenedzser Klaszter Közgyőlés & Üzletember találkozó Miskolc, 2012.05.30. 1 Projekt adatok CÍM: ÉMOP-1.2.1.-11-0018 A NAUTILUS Klaszter

Részletesebben

LÉPTÉKVÁLTÁS ZÖLD RITMUSBAN A DÉL-DUNÁNTÚLI ÖKOTURISZTIKAI KLASZTER FEJLESZTÉSE

LÉPTÉKVÁLTÁS ZÖLD RITMUSBAN A DÉL-DUNÁNTÚLI ÖKOTURISZTIKAI KLASZTER FEJLESZTÉSE LÉPTÉKVÁLTÁS ZÖLD RITMUSBAN A DÉL-DUNÁNTÚLI ÖKOTURISZTIKAI KLASZTER FEJLESZTÉSE DDOP-2.1.3/A-12-2012-0001 HANDÓ JÁNOS SZEKSZÁRD, 2014.11.06. Dél-Dunántúli Ökoturisztikai Klaszter Gesztor szervezet: Gyeregyalog.hu

Részletesebben

Pannon Helyi Termék Klaszter:

Pannon Helyi Termék Klaszter: Pannon Helyi Termék Klaszter: örökségvédelem és vidéki gazdaságfejlesztés a Nyugat-Dunántúlon Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Magyar Vidékakadémia: Konferencia a helyi termékekről Budapest, 2010. december

Részletesebben

A kezdeményezések régiója

A kezdeményezések régiója A kezdeményezések régiója 1 2 Köszöntő A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 12 éve látja el a hazai és uniós fejlesztésekhez, pályázatokhoz kapcsolódó feladatokat. Az elmúlt években tett erőfeszítéseink

Részletesebben

Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal. Regionális Fejlesztés Operatív Program Irányító Hatóság. Pályázati Felhívás

Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal. Regionális Fejlesztés Operatív Program Irányító Hatóság. Pályázati Felhívás Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal Regionális Fejlesztés Operatív Program Irányító Hatóság Pályázati Felhívás Turisztikai vonzerők fejlesztése 1/2004/ROP1.1 2004. február A REGIONÁLIS FEJLESZTÉS

Részletesebben

Balatoni RMI 2012. évi marketing terve. Magyar Turizmus Zrt. Balatoni Regionális Marketing Igazgatóság Benkő Krisztina mb.

Balatoni RMI 2012. évi marketing terve. Magyar Turizmus Zrt. Balatoni Regionális Marketing Igazgatóság Benkő Krisztina mb. Balatoni RMI 2012. évi marketing terve Magyar Turizmus Zrt. Balatoni Regionális Marketing Igazgatóság Benkő Krisztina mb. igazgató Helyzetelemzés Balaton régió erősségei: A Balaton régió hazánk legjelentősebb

Részletesebben

Ökoturizmus és zöld partnerség Magyarországon és a közép-dunántúli régióban

Ökoturizmus és zöld partnerség Magyarországon és a közép-dunántúli régióban Ökoturizmus és zöld partnerség Magyarországon és a közép-dunántúli régióban Ökoturisztikai és természetvédelmi konferencia Magyar Nemzeti Parkok Hete, Tata, 2014. június 13. Ökoturizmus a Magyar Turizmus

Részletesebben

Turizmus és közösségi közlekedés a Velencei-tó partján. Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság

Turizmus és közösségi közlekedés a Velencei-tó partján. Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság Turizmus és közösségi közlekedés a Velencei-tó partján Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság A Közép- Dunántúli Régió Közép-Dunántúl Szolgáltatók száma a

Részletesebben