ISMERJÜK MEG EGYMÁST EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA

Átírás

1 ISMERJÜK MEG EGYMÁST EGYESÜLET 2092 Budakeszi, Jókai u. 24/a. ALAPSZABÁLYA március 9.

2 az ISMERJÜK MEG EGYMÁST EGYESÜLET 2092 Budakeszi, Jókai u. 24/a. ALAPSZABÁLYA amely létrejött a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló évi IV. törvény alapján Az Ismerjük Meg Egymást Egyesület alakuló közgyűlésén alapszabályát a következőkben állapítja meg: II. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.1 Az egyesület neve: Ismerjük Meg Egymást Egyesület 1.2 Az egyesület székhelye: 2092 Budakeszi, Jókai u. 24/a. III. AZ EGYESÜLET CÉLJA 2.1. Az Egyesület célja, hogy a Magyarország határain belül és azon túl a határ különböző oldalán élő magyar családok minél jobban megismerjék egymást, egymás örömeit, gondjait, gondolkodásmódját, hétköznapi problémáit és megértsék azokat az értékeket, amelyeket a másik fontosnak tart. A Magyarországon élők közül nagyon sok embernek nincsenek pontos ismeretei a határon túl élő magyarokról. A közvetlen kapcsolatok kiépítése hiányában a határon túl élő magyarok életkörülményeinek, helyzetének, gondolkodásmódjának, sikereinek és kudarcainak, kultúrájuknak a megismerése kommunikációs csatorna közbeiktatásával szükségszerűen nem lehet teljes. Az egyesület célja, hogy a határaink két oldalán élő magyaroknak ne csak felületes ismeretei legyenek a határ másik oldalán élő magyarokról, 2

3 hanem közvetlen baráti kapcsolatok kiépítése révén ezen az ismerethiányos állapoton változtatni lehessen Az egyesület fő tevékenysége, hogy a céljai elérése érdekében összegyűjti és nyilvántartja azoknak a családoknak az adatait, akik szívesen fogadnának más családokat, személyeket a határ másik oldaláról, illetve szívesen mennének vendégségbe, nyaralni a határ másik oldalán élő fogadó családhoz. Az egyesület céljai elérése érdekében segítséget nyújt a határ különböző oldalán élő családoknak ahhoz, hogy könnyebben megtalálják egymást, egymással kapcsolatot teremtsenek, személyesen találkozzanak, bepillanthassanak a másik család életébe. A családok kapcsolatfelvételét az egyesület támogatja, mely kapcsolatfelvételt követően az egyesület célja, hogy a családok néhány napot, hetet töltsenek el egymásnál, lássák vendégül a másik családot, vagy a család egyes tagjait, a gyerekek menjenek el nyaralni a másik családhoz Az egyesület tagjai vállalják, hogy minden évben legalább hét napra vendégül látnak legalább egy, a határ másik oldalán élő magyart. Ezen felül az egyesület szervezési munkával és adatbázis létrehozásával segítséget nyújt azoknak is a kapcsolatfelvételben és egymás meglátogatásában, akik nem tagjai az egyesületnek, de egyetértenek annak célkitűzéseivel Az egyesület a célok elérése érdekében felvállalja, hogy előadásokat, képzést és továbbképzést, valamint vitafórumokat és konferenciákat szervez, pályázik és pályáztat. A szervezés, és az információcsere hatékonyságának érdekében él az információs társadalom eszközeivel, elektronikus kiadványt szerkeszt. Az egyesület honlapján rendszeresen beszámol a találkozókról, az egyesület rendezvényeiről, és tevékenységéről. Közzéteszi az egyesülettel kapcsolatos észrevételeket, ötleteket. Az egyesület kapcsolatot épít ki más hasonló célú bel és külhoni társadalmi szervezetekkel Az egyesület a fentiekben felsorolt céljait különösen a következő cél szerinti tevékenységek gyakorlásával éri el: a) kiadványok megjelentetése, illetve támogatása; b) ismeretterjesztő előadások, rendezvények támogatása, lebonyolítása; c) pályázat kiírása; d) pályázatokon való részvétel; e) előadások, képzés tartása Működése kiterjed az ország egész területére, tevékenységét a határainkon túl is gyakorolja az adott állam jogszabályainak keretei között Az Egyesület a fentebb meghatározott célok alapján a közhasznú szervezetekről szóló évi CLVI. törvény 26. c) pontja szerint az alábbi közhasznú tevékenységeket folytatja: 3

4 4. nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, 5. kulturális tevékenység, 6. kulturális örökség megóvása, 13. a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység, 19. euroatlanti integráció elősegítése. IV. EGYESÜLETI TAGSÁG 3.1. Az egyesület alapító tagjai akik az alakuló taggyűlés jegyzőkönyvét és jelen alapszabályt aláírásukkal látják el Az Egyesület tagja lehet minden olyan nagykorú magánszemély, aki az alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek elfogadja és kötelezettséget vállal az egyesületi célok megvalósítása érdekében történő közreműködésre és a tagdíj megfizetésére, azzal, hogy a későbbiekben csatlakozók esetében az egyesület legalább két tagjának ajánlása szükséges, és a tag felvételéről az egyesület választmánya dönt. A csatlakozó tag a tagdíj befizetése után válik az egyesület tagjává Az egyesületi tagság megszűnik: a tag halálával, kilépésével, kizárással. A tagdíj tárgyév december 31-éig történő megfizetésének elmaradása esetén a tag kizárásáról a választmány jogosult dönteni. A kilépési szándékát a tag írásban az Egyesület Elnökéhez címezve közölheti A választmány a jelenlévők 2/3-ának szótöbbséggel meghozott határozatával kizárhatja az Egyesületnek azt a tagját, aki az alapszabály rendelkezései ellen súlyosan vét, vagy egyébként az egyesület céljaival ellentétes etikailag kifogásolható magatartást tanúsít, illetve a tagdíj megfizetésével tárgyéven túl késedelmeskedik. A tag tagsági jogát az elnök - a választmány ezzel kapcsolatos döntéséig - ideiglenesen felfüggesztheti. Tagdíj fizetési késedelem esetén felfüggesztésnek helye nincs Tagdíj: Az egyesület természetes személy tagjai teljes naptári évre éves tagdíjat fizetnek. A tagdíj összegét a tag bejelentett álladó lakóhelye szerinti ország jogszabály szerinti minimálbér összege határozza meg, az alábbiak szerint: Kategória: Minimálbér összege: Éves tagdíj: I Ft-nál kevesebb Ft II Ft Ft III Ft Ft IV Ft-nál magasabb Ft 4

5 3.6. Ha a tagnak több országban is van állandó bejelentett lakóhelye, akkor a kategóriája szerint magasabb tagdíjat kell fizetnie Kedvezményes tagdíjat fizetnek azok a természetes személyek, aki saját államuk joga szerint saját jogú nyugdíjasok, illetve azok a nagykorú személyek akik 25. életévüket még nem töltötték be. A kedvezményes tagdíj összege a teljes összegű tagdíj fele Ha a teljes tagdíjat fizető tag közös háztartásban élő közvetlen hozzátartozója is egyesületi tag, a közvetlen hozzátartozó tagok közül legfeljebb két egyesületi tagnak tagdíjként a teljes összegű tagdíj 10%-át kell megfizetnie Az egyesület tagjai - önkéntes felajánlás alapján - a megállapítottnál magasabb összegű tagdíjat is fizethetnek A tagdíj minden év január 31.-éig történő befizetéssel előre esedékes, az alakulás évében az egyesület bírósági bejegyzésétől számított 60 napon belül A tagdíj mértékéről a választmány évente jogosult dönteni a következő év vonatkozásában Az Egyesület céljaival egyetértő, azt támogató jogi személyek, továbbá jogi személyiség nélküli szervezetek - a választmány elfogadó határozata esetén - pártoló tagként csatlakozhatnak az Egyesülethez. A pártoló tagság erkölcsi és anyagi támogatást jelent, az egyesületi tagsággal kapcsolatos jogokkal és kötelezettségekkel nem jár együtt. A pártoló tagsági viszonyt a pártoló tag írásban bármikor egyoldalú írásbeli nyilatkozattal felmondhatja. A pártoló tag tagdíja legalább a székhelye szerinti minimálbér kategória alapján meghatározott, a természetes személyekre vonatkozó tagdíj háromszorosa. V. A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI 4.1 Az egyesület tagja a) részt vehet az egyesület tevékenységében és rendezvényein; b) választhat és választható az egyesület szerveibe; c) köteles eleget tenni az alapszabályban meghatározott kötelességeinek. 4.2 Az Egyesület minden tagja - a fizetett tagdíj mértékétől függetlenül - azonos szavazati joggal rendelkezik, és részt vehet a közgyűlés döntéshozatalában. A szavazati jogát minden tag személyesen gyakorolhatja. Tisztségviselőül bármelyik tag megválasztható, ha a 4.4 pont szerinti feltételeknek megfelel. 4.3 Az Egyesület tagja köteles a tagdíjat megfizetni, továbbá köteles tevékenyen közreműködni az egyesületi célok megvalósítása érdekében - a közgyűlés által meghatározott konkrét programok végrehajtásában. 5

6 4.4 Az egyesület választmányának tagja lehet, illetve vezető tisztségviselővé választható bármely magyar állampolgár, továbbá letelepedési, bevándorlási vagy tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár, amennyiben a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva. V. AZ EGYESÜLET VAGYONA, AZ EGYESÜLETI VAGYON MŰKÖDTETÉSE 5.1. Az Egyesület kiadásait a tagdíjakból, a tagok önként vállalt egyéb juttatásaiból, illetőleg természetes- és jogi személyek felajánlásaiból, hozzájárulásaiból, valamint pályázati úton elnyert forrásokból fedezi Az egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok - a tagdíj megfizetésén túl az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek A tagok által befizetett tagdíjak, valamint minden, a közös célt szolgáló befizetés az Egyesület vagyonát képezi. Az Egyesület vagyona oszthatatlan. Az Egyesületi tagság bármilyen módon történő megszűnése esetén a tagot az Egyesület vagyonából nem illeti meg térítés Az Egyesület vagyonát képezi továbbá: a) az Egyesület céljára rendelt pénzeszközökből, vagyontárgyaiból megvalósított vállalkozási tevékenység eredménye, a gazdasági tevékenységből felhalmozódó hozadék; b) egyéb források, melyek származhatnak költségvetési szervektől, intézményektől, más egyesületektől, különféle céltámogatásként Az Egyesület vagyona az egyesület közhasznú céljainak megvalósítását szolgálja. Az Egyesület vagyona a gazdálkodás körében kamatozó banki betétbe, értékpapírba helyezhető. Befektetési tevékenység végzése esetén az egyesület befektetési szabályzatot köteles készíteni, amelynek jóváhagyása a közgyűlés hatáskörébe tartozik Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve, másodlagos jelleggel végezhet. Gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt csak az alapszabályban meghatározott cél szerinti tevékenységeire fordíthatja. Ilyen gazdasági tevékenységek lehetnek elsősorban: képzés, oktatás, kiadási tevékenység, utazásszervezés, rendezvényszervezés, reklámtevékenység, pályázati tanácsadás Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, azoktól támogatást nem kap, illetve azoknak anyagi támogatást nem nyújt, valamint képviselőjelöltet nem állít, és ezt a továbbiakra is kizárja. 6

7 5.8. Az Egyesület működéséről a külön jogszabályok előírásai szerinti üzleti könyveket kell vezetni és azokat az üzletév végén le kell zárni. Az Egyesület minden pénzügyi évben a vonatkozó jogszabályokban előírt határidőig éves beszámolót készít, melynek elfogadásáról a választmány dönt. Az egyesület tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait évente egy alkalommal országos napilapban történő meghirdetéssel a törvényes határidőig közzéteszi, közhasznúsági jelentést készít. VI. KÖZGYŰLÉS AZ EGYESÜLET ÜGYINTÉZŐ ÉS KÉPVISELŐ SZERVEI: VÁLASZTMÁNY, VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐK. TANÁCSADÓ TESTÜLET KÖZGYŰLÉS: 6.1. Az Egyesület legfőbb szerve a közgyűlés. A Közgyűlés a tagok összessége, amely az Egyesületet érintő minden kérdésben dönthet. A közgyűlést szükség szerint, de legalább évenként össze kell hívni. A legfőbb szervet össze kell hívni akkor is, ha azt a bíróság elrendeli, illetőleg ha a tagok egyharmada - az ok és a cél megjelölésével - kívánja A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a.) az alapszabály megállapítása és módosítása; b.) a választmány és a vezető tisztségviselők: az egyesület elnöke, elnökhelyettese, és titkára valamit az esetlegesen megválasztandó felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, díjazásának megállapítása. c.) az éves költségvetés meghatározása; d.) a választmány éves beszámolójának elfogadása; e.) a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása, f.) fegyelmi szabályzat megalkotása, g.) a közhasznúsági jelentés elfogadása; h.) az egyesület más társadalmi szervezettel való egyesülésének, illetve feloszlásának kimondása; i.) döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket az alapszabály kizárólagos hatáskörébe utal A közgyűlést az egyesület elnöke hívja össze és vezeti. A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a tagok több mint fele jelen van A közgyűlésre minden tagot a napirend közlésével meg kell hívni úgy, hogy a meghívók elküldése és a közgyűlés napja között legalább 15 nap időköznek kell lennie. A közgyűlés összehívható postai úton kézbesített 7

8 levél, fax, vagy dokumentált elküldésével. Évente egyszer rendes közgyűlést kell tartani. Rendkívüli közgyűlést kell tartani, ha a tagok egyharmada azt - az ok és a cél megjelölésével - kéri, vagy a választmány egyszerű többséggel hozott határozatával elrendeli, vagy a vezető tisztségviselők bármelyike azt szükségesnek tartja A közgyűlés ülései nyilvánosak, azokon bárki részt vehet A közgyűlés határozatát egyszerű többséggel, nyílt szavazással hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A közgyűlés a választmányt és a vezető tisztségviselőket titkos szavazással választja meg. Az alapszabály módosításához és az Egyesület feloszlásának kimondásához a jelenlévő tagok összessége kétharmadának szavazata (minősített többség) szükséges. A határozathozatalnál alkalmazni kell az alapszabály pontjának összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseit Ha a közgyűlés nem volt határozatképes, a megismételt közgyűlés az eredeti napirendben szereplő ügyekben a jelenlévők számától függetlenül határozatképes. A megismételt közgyűlést az eredeti - határozatképtelenség miatt elmaradt - közgyűlés időpontját követően 15 napon belüli időpontra kell összehívni, amely időpont az eredeti közgyűlés meghívójában is megjelölhető. VÁLASZTMÁNY: 6.8. A közgyűlés titkos szavazással öt évre öt főből álló Választmányt választ. A Választmány tagjai elnök, elnökhelyettes, a titkár és két további választmányi tag A közgyűlés elnöknek Nemeskéri István tagot, elnökhelyettesnek Bartók Béla tagot, titkárnak Horváth Tibor tagot, míg a választmány további két tagjának Vándor Andrea és Bauer Béla tagokat választja Két közgyűlés közötti időben a Választmány dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik kizárólagosan a közgyűlés hatáskörébe. Döntéseiről, intézkedéseiről a Választmány köteles a közgyűlésnek beszámolni. Így a választmány feladata különösen, hogy az egyesület működését ügyvivőként segítse és döntsön az egyesületi vagyon egyesületi célnak megfelelő felhasználásáról, valamint a vagyon felhasználásával kapcsolatos gazdálkodási kérdésekben a közgyűlések közötti időszakban A választmány szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal köteles a közgyűlés részére éves beszámolót készíteni az addig végzett munkáról, így különösen az egyesületi vagyon kezeléséről és felhasználásáról A Választmány szükséghez képest - de évente legalább.. alkalommal - tart ülést. A Választmány üléseit az Elnök, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes hívja össze és vezeti A Választmány ülésére minden választmányi tagot a napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és az ülés 8

9 napja között legalább 8 nap időköznek kell lennie. A Választmány összehívható postai úton kézbesített levél, fax, vagy dokumentált elküldésével A Választmány akkor határozatképes, ha tagjainak több mint fele és az elnök, vagy az elnökhelyettes jelen van. Határozatképtelenség esetén a megismételt ülést - azonos napirendi pontokkal - legalább nyolc napos időközzel kell kitűzni A Választmány határozatait nyílt szavazással egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A határozathozatalnál alkalmazni kell az alapszabály pontjának összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseit A Választmány ülései nyilvánosak, azokon bárki részt vehet, illetve bármely döntésben érdekelt egyéb személyt, szervet az ülésre lehetőség szerint külön is meg kell hívni A Választmány a jogszabályi és alapszabályi keretek között részletes ügyrendjét maga határozza meg az évi CLVI. törvény 7. (3) bekezdésének a)-d) pontjaiban és az alapszabályban foglaltakra A Választmány tagjai a közgyűlés döntése alapján megbízatásukra tekintettel tiszteletdíjban, illetve költségtérítésben részesülhetnek. TANÁCSADÓ TESTÜLET: A választmány az egyesület tagjai közül tanácsadó testületet választ, akik a választmány ülésein tanácskozási joggal vehetnek részt. A tanácsadó testületbe a közgyűlésnek is joga van delegálni egyesületi tagot. A Tanácsadó testület önállóan is ülésezhet, ajánlásokat fogalmazhat meg a választmány vagy a közgyűlés számára, amely ajánlásokat a választmány illetve a közgyűlés a következő ülésén köteles megtárgyalni, szükség esetén döntést hozni a kérdésben. A tanácsadó testület tagjai nem minősülnek vezető tisztségviselőnek, és annak jogosítványai sem illetik meg. JEGYZŐKÖNYV VEZETÉS, HATÁROZATOK KÖZLÉSE: A Közgyűlés és a Választmány üléseiről jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegyzőkönyvek elkészítése a titkár, nyilvántartása az elnök feladata A jegyzőkönyv tartalmazza: az ülés helyét, idejét, a jelenlévő tagok és meghívott személyek és a jegyzőkönyvvezető nevét, a napirendet, a hozzászólásokat, az érdemi határozatokat, és azok hatályát. A jegyzőkönyvet úgy kell vezetni, hogy abból a döntés tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya illetve nyílt szavazás esetén a személye megállapítható legyen. A Közgyűlés illetve a Választmány bármely tagja jogosult jegyzőkönyvbe foglaltatni neve feltüntetése mellett a döntésre leadott szavazatát A közgyűlés jegyzőkönyvét a közgyűlés levezető elnöke és két a közgyűlés által erre kijelölt hitelesítő tag írja alá. A Választmány 9

10 üléseiről készült jegyzőkönyvet a Választmány minden jelenlévő tagja aláírja A közgyűlés illetve a Választmány által hozott olyan határozatokat, amelyek bármely tagra vonatkozóan jogokat és kötelezettségeket állapít meg, illetve harmadik személyt (beleértve a hatóságokat is) érinthet a döntés meghozatalától számított 15 napon belül, írásban, ajánlott tértivevényes postai küldeményként feladva az elnök köteles az érintettnek megküldeni Az egyesület bármely cél szerinti juttatását pályázathoz kötheti. A benyújtott pályázatokat regisztrálni kell és a pályázati határidő leteltét követő 60 napon belül a Választmány bírálja el. A Választmány jogosult a pályázatot a pályázati határidő letelte előtt visszavonni, illetve a határidő lejárta után, az elbírálást követően eredménytelennek nyilvánítani Az egyesület működésével, szolgáltatásai igénybevételének módjával kapcsolatos közléseket illetve beszámolóját az egyesület honlapján hirdetményként 15 napra történő megjelentetéssel közli. MŰKÖDÉSRE VONATKOZÓ VEGYES RENDELKEZÉSEK: Az Egyesület működésével kapcsolatban keletkezett iratokba bárki betekinthet - az egyesület Elnökével történt előzetes egyeztetést követően - a személyiségi jogok és az adatvédelem szabályainak sérelme nélkül A választmány tagjai (vezető tisztségviselők) felkérésük alkalmával elfogadó nyilatkozatot tesznek, amelyben nyilatkoznak személyükkel kapcsolatos összeférhetetlenségi akadályok nem létéről Összeférhetetlenség: A közgyűlés illetve a választmány határozathozatalában nem vehet részt az a személy aki, vagy akinek a közeli hozzátartozója (Ptk b) pont), élettársa a határozat alapján: a) kötelezettség, vagy felelősség alól mentesül, vagy b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás Nem lehet az egyesület vezető tisztségviselője: akire nézve a közhasznú szervezetekről szóló évi CLVI. törvény 9. -a szerinti kizáró körülmény áll fenn azaz: 9. (1) A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. 10

11 (2) A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt A választmányi illetve vezető tisztségviselői tisztség megszűnik: a.) a közgyűlés részéről történő visszahívással; b.) a választmányi tag (vezető tisztségviselő) írásbeli lemondásával; c.) a választmányi tag (vezető tisztségviselő) halálával Az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg elfogadásra kerülő közhasznúsági jelentés tartalmazza: a.) a számviteli beszámolót; b.) a költségvetési támogatás felhasználását; c.) a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást; d.) a cél szerinti juttatások kimutatását; e.) a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, bármely önkormányzattól és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét; f.) az Egyesület vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét; g.) a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót Az egyesület közhasznú jelentésébe bárki betekinthet, illetve abból saját költségére másolatot készíthet Az elnök jogai és kötelességei: a.) a Közgyűlést bármikor összehívhatja, b.) a gazdálkodás irányítása és ellenőrzése, megbízólevél kiadása pénzügyek intézéséhez, c.) harmadik személyekkel való szerződések megkötése, d.) a Közgyűlés határozatainak végrehajtása, e.) az Egyesület tevékenysége során keletkezett dokumentációk ellenőrzése Az elnökhelyettes jogai és kötelességei: az elnök akadályoztatása esetén teljes hatáskörben helyettesítheti az elnököt A titkár jogai és kötelességei: a.) a tagnyilvántartás vezetése, b.) a jogszabályok által megkövetelt gazdálkodásra vonatkozó nyilvántartások vezetése, c.) a számlák kezelése és nyilvántartása, d.) a pénztárkönyv vezetése, 11

12 e.) a számlák hitelességének ellenőrzése. VII. KÉPVISELET 7.1. Az Egyesület képviseletére a közgyűlés által öt évre megválasztott Nemeskéri István elnök és Bartók Béla elnökhelyettes önállóan jogosult Az egyesület elnöke az Egyesületet akként jegyzi, hogy a kézzel, vagy géppel előírt előnyomott, vagy előnyomtatott egyesületi név alá önállóan írja nevét hiteles aláírásának megfelelően Az egyesület elnökhelyettese az Egyesületet akként jegyzi, hogy a kézzel, vagy géppel előírt előnyomott, vagy előnyomtatott egyesületi név alá önállóan írja nevét hiteles aláírásának megfelelően A képviselők rendelkeznek az Egyesület számlája felett is. A bankszámla felett való rendelkezéshez minden esetben két képviseleti joggal felruházott személy együttes aláírása szükséges Az egyesület alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat az elnök gyakorolja. VIII. MEGSZŰNÉS 8.1. Az Egyesület határozatlan időre jött létre Az egyesület megszűnik feloszlással, más társadalmi szervezettel való egyesüléssel, feloszlatással, illetőleg megszűnésének megállapításával Az Egyesület a nyilvántartásból való törléssel szűnik meg. Az egyesület megszűnése esetén - a hitelezők kielégítése után - vagyonáról az alapszabály előírása, vagy a legfelsőbb szervének döntése szerint kell rendelkezni Ha a társadalmi szervezet feloszlatással szűnt meg vagy megszűnését állapították meg, és a vagyon hovafordításáról nem történt rendelkezés, vagyona a hitelezők kielégítése után állami tulajdonba kerül, és azt közérdekű célra kell fordítani. A vagyon felhasználásának módját nyilvánosságra kell hozni. IX. VEGYES RENDELKEZÉSEK 9.1. Az Egyesület bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre és nyeri el jogi személyiségét. 12

13 9.2. Alapítók jelen alapszabály aláírásával meghatalmazzák dr. P. Németh Andrea ügyvédet, (1141 Budapest, Bonyhádi u. 98. II/5., lajstromszám: 15430, ü.ig.sz.: A/4121), hogy őket a bírósági bejegyzési eljárásban teljes jogkörrel képviselje. A jelen alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a polgári törvénykönyvről szóló évi IV. törvény, a közhasznú szervezetekről szóló évi CLVI. törvény és az egyesülési jogról szóló évi II. törvény rendelkezései az irányadóak. Budapest, március hó 9. napján Nemeskéri István egyesület elnöke Bartók Béla egyesület elnökhelyettese Horváth Tibor egyesület titkára Ellenjegyezte: 13