Pszichológiai és pedagógiai ismeretek

Átírás

1 Szociális szakmacsoport Kisgyermek gondozó-nevelő Modulszám: 019/3.0/ Szőkéné Halász Éva Pszichológiai és pedagógiai ismeretek A Humán TISZK rendszerének továbbfejlesztése a Humán szakmák moduláris képzésével, a humán értékrend és az esélyegyenlőség megvalósításával TÁMOP /1-2vF A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg ÚMFT infovonal: nfu@nfu.gov.hu

2

3 Szőkéné Halász Éva Pszichológia és pedagógiai ismeretek

4 A kiadásért felelős: A projekt kedvezményezettje: Raoul Wallenberg Humán Szakképző Iskola és Gimnázium 1083 Budapest, Ludovika tér 1. Megbízásából: C-Vision Kft. Nyomdai kivitelezés: Ligatura Kft

5 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...3 BEVEZETÉS...4 A FEJLŐDÉSLÉLEKTAN TÁRGYA, SZEREPE, VIZSGÁLÓMÓDSZEREI, ALAPFOGALMAK...6 ÉLETKOROK FELOSZTÁSA...8 A KÜLSŐ ÉRZÉKELÉS FEJLŐDÉSE...10 A LÁTÁS FEJLŐDÉSE...10 A HALLÁS FEJLŐDÉSE...13 A SZAGLÁS FEJLŐDÉSE...15 AZ ÍZLELÉS FEJLŐDÉSE...16 A TAPINTÁS FEJLŐDÉSE...18 A BELSŐ ÉRZÉKELÉS FEJLŐDÉSE...20 A KINESZTETIKUS VAGY MOZGÁSÉRZÉKELÉS FEJLŐDÉSE...21 AZ EGYENSÚLYÉRZÉKELÉS FEJLŐDÉSE...22 A SZERVI ÉRZÉKELÉS FEJLŐDÉSE...23 AZ ÉSZLELÉS FEJLŐDÉSE...25 AZ EMLÉKEZET FEJLŐDÉSE...26 A KÉPZELET FEJLŐDÉSE...29 A MESE SZEREPE ÉS JELENTŐSÉGE A GYERMEK ÉLETÉBEN...31 A GONDOLKODÁS FEJLŐDÉSE...33 A FIGYELEM FEJLŐDÉSE...36 A BESZÉD FEJLŐDÉSE...39 AZ ÉRZELMEK FEJLŐDÉSE...44 ÉRZELMI ELHANYAGOLTSÁG, HOSPITALIZÁCIÓ...53 A MANIPULÁCIÓ FEJLŐDÉSE...58 A JÁTÉKTEVÉKENYSÉG FEJLŐDÉSE...60 AZ AKARAT ÉS ÉNTUDAT KIALAKULÁSA ÉS FEJLŐDÉSE...63 A FEJLŐDÉS ÁLLOMÁSAINAK ÖSSZEFOGLALÁSA ÉLETKOROK SZERINT...66 FÜGGELÉK...72 AJÁNLOTT IRODALOM

6 BEVEZETÉS Míg megnövök Engem ne emeljen a magasba senki, ha nem tud addig tartani, míg tényleg megnövök. Guggoljon ide mellém, ki nem csak hallani, de érteni akar, hogy közel legyen a szívdobogásunk. /Birtalan Ferenc/ A gyermek nem kicsinyített felnőtt. Hosszú és nehéz utat kell megtennie, hogy alkalmazkodni tudjon az őt körülvevő világhoz. Nekünk felnőtteknek az a feladatunk, hogy segítsük őket a megismerés küzdelmes harcaiban és a fejlődésben. A lelki jelenségek fejlődésének nagy jelentősége van már a magzati életben és a születés után is. Az érzékszervek tökéletesedése, az érzékelés és észlelés az egyik legfontosabb feltétele az alkalmazkodásnak. Az emberi lét elengedhetetlen feltétele a gondolkodás, az emlékezet vagy a beszéd, illetve az ezeket kísérő figyelem vagy az érzelmek. A világhoz való alkalmazkodáshoz szükséges tudásunk legjavát emberi létünk első három évében szerezzük meg, ezért nagyon fontos, hogy tisztában legyünk a megfelelő fejlődés állomásaival. A normálistól eltérő fejlődést időben észlelnünk kell, hogy megfelelő módon tudjuk hozzásegíteni ezeket a kisgyermekeket is életminőségük eléréséhez. A jegyzet elsősorban gyermekekkel foglalkozó egészségügyi és szociális területen dolgozóknak készült, de szeretném, ha bárki, aki gyermeket nevel használni tudná. A jegyzet végigkíséri a fogantatás pillanatától a serdülőkor végéig a lelki jelenségek fejlődését és azok összefüggéseit. Jegyzetemet a későbbiekben szeretném kibővíteni a serdülőkor részletes ismertetésével, valamint a lelki jelenségek normális vagy attól eltérő fejlődésének következményeivel felnőtt korban és a lelki eredetű betegségek ismertetésével is. 4

7 Kedves Tanuló! Szeretnék néhány útmutatót nyújtani a Fejlődéslélektan tantárgy hatékony elsajátításához. A tananyagban kiemeltem azokat a részeket, amelyeket nagyon fontosnak találok és néhány ikon használatával próbálom megkönnyíteni a tanulást. A Jegyzetben vastag kijelöléssel találod a különböző fejezetekben az életkorokat, így könnyebben tudsz időrendben eligazodni a lelki jelenségek, az ezeket kísérő jelenségek és más fejlődéslélektani fontos részek rendszerezésében. A fejlődéslélektani fogalmakat pedig dőlt betűvel emeltem ki a folyamatos szövegben. Több fejezet végén összefoglaltam táblázatban vagy más módon a legfontosabb tudnivalókat. Minden fejezetben találsz képet, amely az adott témához kapcsolódik, reményeim szerint a kedves és kifejező gyermekarcok, mozdulatok is segítenek az adott téma tanulásában, megjegyzésében. Az ikonok mellett fontos információkat, tanulási tippeket, vagy példákat találsz. Ikonok magyarázata: Emellett a jel mellett találod meg azokat az információkat, amelyek leírják, hogy miért fontos számodra, hogy azt a témát elsajátítsd Emellett a jel mellett találod a legfontosabb információkat, kifejezéseket, amiket tudnod kell. Ez az ikon jelzi, hogy a tananyag elsajátításához hasznos példákat találsz mellette. Ez az ikon jelenti azokat a tanulási tippeket, amelyekkel könyebben el tudod sajátítani a tananyagot, illetve olyan információkat, amelyekkel még több ismeretre tehetsz szert az adott témával kapcsolatban. Jó tanulást kívánok és minél több hasznos tudás megszerzését, amely segíti majd a munkádat! Segít az általad gondozott vagy ápolt gyerekek megismerésében, bizalmuk elnyerésében, és abban, hogy hivatásodat a legjobb tudásod szerint, az ő javukat szolgálva tudd végezni. 5

8 A FEJLŐDÉSLÉLEKTAN TÁRGYA, SZEREPE, VIZSGÁLÓMÓDSZEREI, ALAPFOGALMAK Ennek a témakörnek az a célja, hogy megismertesse a tanulót a Fejlődéslélektan tudományával és fontosságával. Tárgya: az egyes életkorok - születéstől a felnőtté válásig - pszichológiai jellemzése. A fejlődéslélektan feladata: a pszichikum fejlődésének vizsgálata. Filogenetikai törzsfejlődés (állati pszichikum fejlődése, emberi pszichikum kialakulása) Ontogenezis: egyedfejlődés (az emberi pszichikum fejlődése) Vizsgálómódszerek Alapszempont, hogy az a bizonyos korú gyermek alkalmas legyen az adott módszerre. Az első hét évben nem írásos alapokon nyugszik a vizsgálat. A fizikai állapotból következtetünk a személyiségre. Binet-féle intelligencia vizsgálat: 14 éves korig 3-4 hónapos léptékkel képes lemérni a gyermek pszichológiai fejlődését. Az életkornak megfelelően bővülnek a feladatok. Megállapítható, hogy életkorának megfelelően hol tart a fejlôdésben óta Magyarországon is alkalmazzák. Megfigyelés: valamilyen tevékenységre épülő vizsgálat (rajz, gyurmázás) Interjú v. klinikai beszélgetés: (Piaget módszere) Projektív tesztek: kivetíti a gyermek gondolatát egy adott képpel kapcsolatban Mozgáskoordináció műszeres vizsgálata. 6

9 Horizontális, transzverzális vizsgálat (keresztmetszeti irányú vizsgálódás) A különböző életkorokban a pszichikus funkciók egyidejű összehasonlítása. Longitudinális vizsgálat (hosszirányú vizsgálódás) Ugyanazon gyermek, ifjú vagy csoport pszichikus tanulmányozása fejlődésük folyamatában. Fejlődés fogalma Olyan mennyiségi és minőségi változás, melynek során meghatározott irányban egyszerűtől a bonyolultabb felé haladva mindig magasabb szintű, tökéletesebb jelenségek állnak elő. A fejlődés során mennyiségi gyarapodás mutatkozik meg, amely egyben minőségi változást is eredményez. A fejlődés és a növekedés között az a legjelentősebb különbség, hogy míg a növekedés csak mennyiségi, a fejlődés mennyiségi és minőségi előrehaladást jelent. Érés fogalma A biológiai érés minden embernél bekövetkező változás. Olyan változás, melynek során a gyermek külső és közvetlen beavatkozás nélkül jut el egy olyan szintre, hogy képes legyen megtanulni dolgokat. A biológiai érés és a tanulás állandó kölcsönhatásban van egymással, és a gondolkodás segíti elő. - akceleráció: felgyorsult fejlődés (a jóléti társadalmakban korábbra tehető a testi és a nemi érés, de nem jár együtt a szellemi, lelki éréssel) - regresszió, retardáció: lassult fejlődés (kedvezőtlen környezeti vagy pszichés hatások következtében) - átmeneti regresszió: időszakos visszafejlődés (pl.: testvér születésekor átmenetileg újra bepisil a gyermek) 7

10 ÉLETKOROK FELOSZTÁSA újszülöttkor, csecsemőkor 0-1 év (szűkebb értelemben vett újszülöttkor) 0-6 nap (tágabb értelemben vett újszülöttkor) 0-6 hét kisgyermekkor, kisdedkor 1-3 év óvodáskor 3-6/7 év kisiskoláskor 6/7-10 év prepubertás lányoknál év prepubertás fiúknál év pubertás lányoknál év pubertas fiúknál év ifjúkor évtől, évig felnőttkor 24 évtől A gyermekkor jelentős változások korszaka. A fejlődés hol egyenletes, hol hirtelen keletkezik valami új. Az életkor normális fejlődés esetén általános fejlettséget is kifejez. A fejlődésben egy-egy életkornak különös jelentősége van. Ezek a fontos életkorok jelzik azokat a pontokat, ahol a mennyiségi változások minőségi változásokba csapnak át. A gyermeki fejlődés a folytonosság ellenére bizonyos szakaszosságot mutat. Egy-egy életszakasz olyan periódus, mely során a gyermekek nagyjából egységes testi, lelki (pszichoszomatikus) tulajdonságokkal rendelkeznek. Az egyes életszakaszok nem különülnek el határozottan. A fejlődés tempóját azonban egyéni eltérések erősen befolyásolják. Az életszakaszok törvényszerűen követik egymást, nem elszigeteltek egymástól. Minden gyermek átmegy minden életszakaszon. Mindig egyéni sajátosságok alapján kell nevelni a gyermekeket! Egy-egy szakaszra jellemző az érzelmi labilitás, ilyenkor megértés, türelem kell a környezet részéről. Ismerj meg más életkori felosztásokat is, a Google keresőjébe beírva találsz többet is. Piaget, Freud és Erikson felosztásáról is találsz részeletes leírást. 8

11 Piaget: 1. születés 2,5 év : szenzomotoros 2. 2,5 6 év : műveletek előtti év : konkrét műveletek év : formális műveletek Freud: 1. születés 2,5 év : orális, anális 2. 2,5 6 év : fallikus év : latencia év : genitális Erikson: 1. születés 2,5 év : bizalom avagy bizalmatlanság, autonómia avagy szégyen és kétely 2. 2,5 6 év : kezdeményezés avagy bűntudat év : teljesítmény avagy kisebbrendűség év : identitás avagy szerep konfúzió, intimitás avagy izoláció év : alkotóképesség avagy stagnálás halál : integritás avagy kétségbeesés Tudásod ellenőrzése céljából végezd el a Munkafüzetben az 1-5. feladatokat, amelyekhez útmutatót is találsz! Mielőtt belekezdenél a külső érzékelés fejlődésének tanulásába, ismételd át az erről tanultakat általános pszichológiából, ez megkönnyíti a tudás megszerzését. Ismétlésként végezd el a Munkafüzetben a 6-8. feladatokat! 9

12 A KÜLSŐ ÉRZÉKELÉS FEJLŐDÉSE A LÁTÁS FEJLŐDÉSE Néz, de nem lát? Ennek a témakörnek az a célja, hogy a tanuló ismerje az ép látású újszülött, csecsemő és kisgyermek látásfejlődésének állomásait, munkája során meg tudja ítélni az ettől eltérő fejlődést, hogy időben segítséget tudjon nyújtani az esetleges problémák megoldásában. A méhen belüli életben a szemhéjak zárva vannak a 26-ik hétig, hogy a retina (a szem fényérzékeny rétege) teljes mértékben ki tudjon fejlődni. Attól kezdve, hogy a szemek kinyílnak a látás is megjelenik valamilyen módon. Kísérletek igazolják, hogy az anya hasának erős fénnyel való megvilágításakor a magzat szívverése megváltozik. Korábban úgy gondolták, hogy a csecsemő születése után csak a mozgást észleli, de egyre több jel utal arra, hogy olykor réveteg nézelődésük mögött több felismerés is rejtőzik. Érett újszülöttek már egyhetesen, néhány naposan is visszamosolyognak, ami azt sejteti, többet látnak puszta mozgásnál vagy homályos körvonalaknál. Legélesebben akkor látnak, ha a nézendő dolog cm-re van tőlük. A szoptatás alatti szemkontaktus létrejöttéhez is nagyon fontos ez a távolság így édesanyjuk arcáról szerzik a legtöbb benyomást. Az biztos, hogy meg tudnak különböztetni hátteret és közeli alakokat. Az éles kontúrú látnivalókat szívesebben nézik, mint az alaktalan, homályos dolgokat. 10

13 Kezdetben azonban az újszülöttek a feje tetejére állítva látják a világot, pontosan úgy, ahogy a retinára esik a kép. Aztán a tapasztalatok, többek között a gravitáció irányából adódóak, és még számos momentum megtanítja őket arra, hogy érdemes a képet magukban automatikusan megfordítani. Az első néhány hétben egyre többet tartja nyitva a szemét, a szórt, tompa világítást jobban kedveli, az éles fények láthatóan zavarják. Ismételd át, amit az Orientációs reflexről tanultál Pszichológiából, hogy könnyebben megértsd a csecsemő látási, hallási reakcióinak fejlődését! Az újszülött merev szemmel néz, ezért homályosan lát mindent. Nézése nem tudatos, nincs térszemlélete. A szem inkoordináltan, összerendezetlenül működik. 6 hetes korban alaposan szemügyre veszi környezetét, de nem igen követi tekintetével a mozgó tárgyakat, arcokat. A hirtelen felvillanó fény, mint amilyen a fényképezőgép vakuja is, láthatólag zavarja. Felkeltik a figyelmét csillogó, fényes vagy világító tárgyak. Ha valamit meg akar nézni, nemcsak tekintetét irányítja oda, hanem egész fejecskéjét fordítja. Az orientációs reflex kiváltható már ebben a korban egy feltűnő, színes textilíával, vagy egy játékkal. Ha a csecsemő látóterébe kerül a színes dolog és onnan valamilyen irányba továbbhúzzuk, akkor megfigyelhetjük, hogy a tárgy után fordul. Először még csak a fejével, később egész testével. Te is kipróbálhatod, ha van csecsemő a környezetedben vagy a szakmai gyakorlaton. 2-3 hónapos csecsemő szemével már követi a fényt, rövid időre a tárgyakat is alaposan megnézi vagy utánuk néz. Különösen jól megfigyelhető ez, ha valami leesik. Szemeit egyre inkább mozgatja a fejétől függetlenül is, így már jól tudja követni a mozgó embereket, arcokat tárgyakat, figyeli a mozgó szájat. Kedveli a világos, élénk színeket. Szemével fixál, ez a kéznézés időszaka. Megragadja a látóterébe került tárgyat. Követi a tárgy mozgását, fejét fordítja. Fokozatosan csökken az inkoordinált szemmozgás. Kezd beállni a párhuzamos látás. 3 hónapos kor táján már biztosan ránéz a szüleire, ha beszélnek hozzá, nevén szólítják. Valószínű, hogy ilyen tájban kezd kialakulni a kétszemes látás, aminek első lépéseként a két szemével egyidejűleg látott képeket megfelelteti egymásnak, egymásra fekteti. 3-4 hónaposan már hosszasan nézegeti a kezét, majd 4-5 hónaposan figyelme, nézegetése távolabbi környezetére is kiterjed. 4 hónapos és másfél éves kor között folyamatosan zajlik a makuláris érés, azaz, amikor sárgafolton belül is kiépülnek a megfelelő sejtközötti kapcsolatok, a sejtek logikus együttműködése, mely lehetővé teszi a pontos alak- és formafelismerést. Az 5-6 hónaposan megjelenik a körvonal, kialakul a tárgylátás, ezzel kezd kialakulni a térszemlélet. A mozgás (oldalra fordulás) fejlődésével egyre tágul a tér. Attól, hogy a tárgyak 11

14 körvonalait látja, megszűnik a tárgyak szétesése, ezt a körvonal fogja össze egységes egésszé. Ha felültetik, hosszú perceken át elnézegeti közvetlen (kb. 2 méteres körzeten belüli) környezetét, játékait, saját testrészeit, és megkeresi a szemével a tőle távolabb eső dolgokat is, néha utána nyúl olyasminek is, amit már nem tud elérni. Ebben az időben már sokat lehet vele beszélgetni, s ha nem is válaszol, érdeklődéssel nézeget nagy színes, foltos ábrákat, hallgatja a hozzá fűződő magyarázatokat. A vele való személyes beszélgetés varázsát adja számára, hogy közben nyugodtan fürkészheti a vele szemben lévő arcot, ami egyébként is az egyik legérdekfeszítőbb látvány, igazi kulcsinger felnőttnek és gyereknek egyaránt. Nem csak a látásélesség fejlődik folyamatosan; két szemét is egyre jobban tudja együtt használni. Egyéves koráig néha úgy tűnhet, kancsalít, de ez többnyire látszólagos, ami adódhat abból, hogy a kisgyerekek arckoponyájában a szemek távolabb esnek egymástól. Ha közeli tárgyakat vizsgál, ez még feltűnőbb, de ilyenkor a felnőttek szeme sem viselkedik másként. 6-9 hónap között a tárgy és térszemlélet kialakul. A részről felismeri az egészet. Már látja a térben a tárgyak egymás melletti, fölötti, alatti elhelyezkedését, valamint a tárgyak egymás előttiségét, és utániságát hónapos korban alakul ki a fúzió, vagyis amikor a két szemmel látott tárgyak képét nem csupán egymásra fekteti, hanem az agykérgi tevékenység következtében valóban egy képpé is formálja, összeolvasztja a két szemmel látottakat. Ez feltétele a térlátás kialakulásának is. A térbeli távolságok, méretek érzékelése 9 hónapos kor körül már tetten érhető. Látásának fejlődésére lehet következtetni abból is, hogy egyéves kor körül megkülönböztetett figyelmet szentel az apró tárgyaknak, szívesen elbabrál velük. A térlátás egy-másfél éves kortól kezdve fokozatosan fejlődik és tökéletesedik. Alapja az hogy a két szemünkkel két különböző szögből látjuk a tárgyakat. Az agy megtanulja ennek az érzékelését, tudja, hogy a retinán keletkező kétféle kép, a valóságban hogyan jelent egy tárgyat. Megfelelteti egymásnak a jobb és bal oldali retina megfelelő pontjait. Bizonyos térlátásra, térérzékelésre akkor is van lehetőség, ha az ember egy szemmel kénytelen nézni. Ilyenkor ugyanazon retina pontjai is lehetnek viszonyítási pontok. 11 hónapos korban a látás fejlődésének van még egy jelentős állomása: a színek elkülönítése. Nem tudja, melyik a kék, a piros, stb., nem tudja a színeket megnevezni, ha azonban mondom és rámutatok és ezt gyakran teszem, megtanulja. A látás a figyelem fejlődésével alakul, fejlődik. 1 éves korban a látás tökéletesedése a jellemző. 3 éves korra a látás már begyakorlott alapvető funkcióvá válik, hiszen a gyerek megfigyel és utánoz, firkálni, rajzolni kezd, a képeskönyv ábrái alapján már maga is költ meséket. A látóképesség teljes fejlettsége körülbelül 6-7 éves korra alakul ki. Nézd meg ezt a videót! Az újszülött látása - videó Origó Hírportál, augusztus 7-I cikke 12

15 A HALLÁS FEJLŐDÉSE Hall és ért Ennek a témakörnek az a célja, hogy a tanuló ismerje az ép hallású újszülött, csecsemő és kisgyermek hallási reakcióit, munkája során meg tudja ítélni az ettől eltérő fejlődést, hogy időben segítséget tudjon nyújtani az esteleges problémák megoldásában. A fül már hónapokkal a születés előtt a magzati életben működni kezd. A magzat hallja az anyja szívverését, a keringő vér zúgását, a légzést, a gyomor zajait, a beszélgetést, a szirénázó autókat és a köhögést. Ezeket a zajokat tompítja az őt körülvevő magzatvíz. A levegőn keresztül az anya hangja nem ugyanolyannak hallatszik, mint amikor a test körül visszhangozva érte a magzatvízzel teli fülecskéket, de eléggé hasonlít ahhoz, hogy ismerős legyen a babának. Az újszülött hallása még fejletlen és egyben túl érzékeny. A tompa zajokra, morajokra, enyhe puffanásra, a szomszéd ágyon síró baba hangjára nem feltétlenül ad reakciókat, békésen alszik tovább. Ennek az is oka lehet, hogy az újszülöttet a természet oly módon is védi az erősebb hangingerektől, hogy a fülében lévő maradék magzatvíz szinte dugóként szolgál. Erős, éles hanghatásokra, pl. tapsra, csattanásra, hevesen reagál, ijedten összerezzen. Mikor a kórházban megvizsgálják a hallását, jól látható, hogy az aktuális oldalon vizsgált fül felé önkéntelenül elfintorodik. Idővel egyre pontosabban érzékeli, hogy honnan jön a hang, és nem csak tekintetével, de feje oldalra fordításával is keresi annak forrását. A felesleges fülzsír a szopás közbeni állkapocsmozgással kitermelődik a fülből. Tehát amikor az újszülött világra jön, hallójáratai tiszták és érzékszerve ép, hallja amit mondunk, de nem érti. Hallószerve az erősebb ingereket felfogja. (pl. ajtócsapódás) Érzékeny a zörejekre, a csendet szereti. Megnyugtatólag hat rá a halk beszéd. Az újszülött úgy reagál a hangra, hogy leáll a tevékenységgel. pl.: leáll a szopással 13

16 Az újszülött hallását leggyakrabban az újszülöttkori reflexekkel ellenőrzik. Ilyen például a Moro féle átkaroló reflex: a hátán fekvő újszülött mellett az alapot erősen megütjük, melynek hatására hirtelen felemeli mindkét könyökben behajlított karját, valamint csípőben és térdben behajlított alsó végtagjait. Óvatosan te is kipróbálhatod, vagy megnézheted, amikor elvégzik az újszülött osztályon a gyakorlatodon! 2-3 hónapos korban a hangra kereső mozgást végez, hang irányába fordítja a fejét és szájával csücsörít. Figyel a kellemes hangokra, zenére, ismert emberi hangra megnyugszik. 4-6 hónapos korban a hangforrás felé fordul. A látás és a hallás koordinációja is ebben a korban alakul ki. Figyel a maga keltette hangokra, élvezi a saját hangját. Tevékenységének leállításával jelzi, hogy felfigyelt a hangra, hangforrásra. Édesanyja hangjára megnyugszik, ha nem is látja. A beszéd fejlődésével is ellenőrizhetjük a hallást, gagyogása egyre színesebbé, gazdagabbá válik. Fontos megjegyezni, hogy kb. hat hónapos korig a halló és a hallássérült gyerek hangadása között nincs számottevő különbség. A hallássérült gyerekeknél azonban fél éves kor után a hangingerek hiányában a gagyogás elszíntelenedik, elszegényesedik, esetleg teljesen abbamarad. A veleszületett hallássérülést öröklött tényezők, betegségek, környezeti ártalmak, magzati életben bekövetkezett fertőzések, stb. okozhatják. Szerzett halláskárosodás a szülés időszakában fellépő súlyos oxigénhiány, súlyos sárgaság miatt vagy fertőzéssel, gyulladással járó megbetegedések (középfülgyulladás, fertőző betegségek, agyhártyagyulladás) következtében alakulhat ki. 8-9 hónapos korban ép hallású gyermek figyel a saját hangjára, ismételgeti azt. Biztosan reagál a nevére, figyel a beszélőre, szívesen hallgat mozgással kísért gyermekdalokat, mondókákat és ezt ritmusos mozgással is gyakran kifejezi. Néhány szót meg is ért. A csecsemő hallását például kellemes hangot keltő tárggyal is megvizsgálhatjuk. Fontos, hogy a hangkeltő tárgy mindig a háta mögött legyen és ne kerüljön a látóterébe, mert akkor azért fordul oda, mert látja. A zajgenerátorral hangot keltünk és ha jó a csecsemő hallása, akkor abba az irányba fordul ahonnan a hangot hallja. Te is kipróbálhatod a gyakorlaton vagy a környezetedben élő csecsemőn. Nagyon ügyelj arra, hogy a hang kellemes legyen, hogy ne fakadjon sírva! 1 éves korra differenciálja az emberi hangokat, észreveszi a különbségeket, megismeri az őt körülvevő egyes emberek hangját. Ha beírod a Google képkeresőjébe a következő szavakat: újszülöttkor, hallás, szűrővizsgálat, akkor sok képet találsz róla! 14

17 A SZAGLÁS FEJLŐDÉSE Akár krumpli, akár pisze, nem lehet kikapcsolni, illatok ezreit érezzük. Ennek a témakörnek az a célja, hogy a tanuló ismerje a szaglás jentőségét a megismerő folyamatokban és fejlődésének állomásait újszülött, csecsemő és kisgyermek korban. A legutóbbi időkig feltételezték, hogy szaglásról végképp nem lehet szó méhen belüli állapotban, hiszen ahhoz levegőben oldott szaganyagokra és légzésre van szükség. Az újabb kutatások azonban mást mondanak. Az orr kifejlődik a ik hét között. Számos vegyi anyag bejut a magzatvízbe. A magzat belélegzi, lenyeli ezeket, és direkt kapcsolatba kerülhetnek érzékszerveivel. Az újszülött szaglása még fejletlen, kevés illatot ismer. A magzatvíz íze előkészíti a szaglását, így ismeri fel édesanyja jellegzetes szagát, és így talál oda az anyamellhez közvetlenül megszületése után. 7-8 hónapos kortól képes a szagokat differenciálni, felismerni különböző szagokat, illatokat. Szoros összeköttetésben áll az emlékezettel. Szaglás szócikkében olvashatsz a szaglás folyamatáról, illatokról és szagokról bővebben. 15

18 AZ ÍZLELÉS FEJLŐDÉSE Nagyon finom Ennek a témakörnek az a célja, hogy a tanuló ismerje az ízlelés jelentőségét és fejlődésének állomásait újszülött, csecsemő és kisgyermekkorban. A tények és vizsgálati adatok alátámasztják, hogy íz-érzékelés létezik már magzati korban is. A kismama által fogyasztott ételek, italok összetevői részben bejutnak a magzatvízbe. Tesztek azt mutatják, hogy a baba magzatvíz-kortyolásainak száma növekszik édes anyagok hatására, és csökken savanyú, vagy keserű anyagok esetében. Az újszülött már elkülöníti a négy alapízt. Számos vizsgálat arra az eredményre vezetett, hogy a csecsemők el tudják dönteni, milyen ízt szeretnének a nyelvükön érezni, és egészen apró különbségeket is képesek felismerni. Kedvelik az édes ízeket, és nemtetszésüket nyilvánítják, ha az enyhén sós, savanyú vagy keserű folyadékot kapnak. Keserű íz esetén a baba arca eltorzul és a 16

19 A legfontosabb táplálék lebiggyeszti a száját. Az édes-savanykás ízeket kedvelik. A jellegzetes arckifejezések, amelyeket a különböző ízekre válaszként produkálnak, feltűnően hasonlítanak azokra, amilyeneket felnőttek mutatnak ugyanezekre az ízekre. Ez arra utal, hogy ezek az arckifejezések veleszületettek. Ha egy újszülöttnek vagy csecsemőnek citromot csepegtetnek a szájába vagy bármilyen savanyú ízt érez, elfintorodik. Éppúgy mint mi, a felnőttek. 17

20 A TAPINTÁS FEJLŐDÉSE Ha kisbabád vagyok érints meg! Szükségem van az érintésedre, úgy ahogyan talán sosem képzeled. Ne csak mosdass, pelenkázz és etess. Ringass el. Puszild meg az arcomat és simogass. Nyugtató, lágy érintésed biztonságot és szeretetet ad. Ha gyermeked vagyok érints meg! Akkor is, ha dacos vagyok és elutasítalak. Ne add fel, keress új utakat, hogy közel kerülj hozzám. Jóéjtpuszid édes álmokat hoz. Mindennapi érintésed elmeséli, mit érzel. Ha kamasz fiad vagyok érints meg! Ne hidd, hogy nem kell éreznem, hogy törődsz velem Csak azért, mert már majdnem felnőttem. Szükségem van szerető karjaidra, szükségem van lágy hangodra. Az élet viharában a bennem élő gyermek érted kiált. Érints meg! /részlet/ ismeretlen szerző 18

21 Ennek a témakörnek az a célja, hogy a tanuló ismerje a tapintás jelentőségét a megismerő folyamatokban és tisztában legyen fejlődési állomásaival. Az anyaméh optimális stimuláló környezet a magzat számára, teli változatos ingerekkel. A magzat sohasem izolált. A tapintás az első eszköze az emberi tapasztalatszerzésnek és kommunikációnak már a magzati életben elkezdődik. Az első testrészek ahol a magzatnál kifejlődik a tapintás, mint érzékelés azok, amelyek felnőttként is a legérzékenyebbek az érintésre. Az arccal kezdődik és a genitáliákkal, a nemi szervekkel folytatódik (10 hetes kor), majd az ujjak (11-ik hét), és a talp (12-ik hét) következnek. A 17-ik hétre a törzs is érzékennyé válik. A magzat megérinti saját arcát, ajkát, testrészeit, a köldökzsinórt, szopja a hüvelykujját. A 32-ik hétre a testének majdnem egésze érzékeny melegre, hidegre, nyomásra és fájdalomra. A baba érzékeli a hasfalon keresztül a simogatást. Újszülött korban a legfejlettebb a tapintás. A tapintásnak, simításnak, érintésnek nagyon fontos érzelmi jelentősége is van. Élettani alapja a szopó és a fogó reflex. Fokozatosan tapintja, tapogatja a tárgyak felületét. Megismeri azok tulajdonságait: kemény, száraz, hideg, stb.. Érzékeli a hőt is. Ha kellemetlen vagy fájdalmas inger éri sírással reagál rá. Tudásod ellenőrzése céljából old meg a Munkafüzetben lévő számú feladatokat! A táblázatok kitöltéséhez találsz ott útmutatót! 19

22 A BELSŐ ÉRZÉKELÉS FEJLŐDÉSE Ennek a témakörnek az a célja, hogy a tanulót megismertesse a belső érzékelési formák fejlődésével. Az egyensúlyozás, a téri tájékozódás és a saját test helyzetének érzékelése nem velünk született képességünk, hanem egy hosszú tudat alatt végbemenő tanulási folyamat eredménye, aminek következtében az idegrendszer központi struktúrái fejlődnek. A magzati élet, a csecsemő és a kisgyermekkor során olyan érési folyamat zajlik le, amihez elengedhetetlenül fontos külső tényezőkre van szükség. A magzat és a csecsemő kiegyensúlyozott fejlődése az anya kiegyensúlyozott életviteléből (is) következik. A terhesség és a szülés során fellépő komplikációk ugyanúgy traumatikusan hathatnak az idegrendszer fejlődésére, mint a szülő káros szenvedélyei vagy kiegyensúlyozatlan, szorongásokkal, feszültségekkel teli érzelmi állapota. Kiemelhetnénk például a ringatás hangsúlyozottan fontos szerepét a mozgás és a téri tájékozódás fejlődésében, de a ringatás szó önmagában nem fejezi ki azt, amire a magzatnak és a csecsemőnek valójában szüksége van. Ami igazán fontos lehet ebben az életkorban, azt talán inkább úgy lehetne kifejezni, hogy a ringás, a hullámzás élménye. Egy nyugtató, bódító, andalító együtt hullámzás azzal a személlyel, aki körülveszi, biztonságot, megnyugvást ad neki. Ebben az élményben benne van az anya hangja, illata, íze, tapintása és meleg tekintete is. A beszéd kialakulása előtti időszakban még nem különül el egymástól az érzelmi és a fizikai inger. 20

23 A KINESZTETIKUS VAGY MOZGÁSÉRZÉKELÉS FEJLŐDÉSE Csak ügyesen! A mozgás során az izmokból, az izületi tokból az érzőideg végkészülékeken keresztül visszajelzés megy az agyba a hely vagy helyzetváltoztatásnál. Az izmokban és az izületi tokban lévő végkészülékeket nyomás éri, és ez a nyomás a mozgásérzékelés ingere. Jelentősége az irányított mozgás kivitelezésében van. Mozgásérzékelés. A mozgásanalizátor szerteágazó receptorai az un. Proprioceptorok valamennyi izomban, ínban szalagban és izületben megtalálhatók. Adekvát (megfelelő) ingerük az izomfeszülés. A mozgásanalizátorba befutó információ tartalma nem korlátozódik csak a proprioceptorok által szolgáltatott ingerekre, hanem a többi érzékszerv és a külső visszajelzések is segítik a helyes mozgásemlék kialakulását a mozgásérzékelés fejlődését A mozgásérzékelés fejlettségét az jellemzi, hogy a kell" és van" értékek milyen mértékben térnek el egymástól. A mozgásérzékelés a születés pillanatától a mozgásemlékek alapján fejlődik ki, és a meglévő ismeretek alapján történik a cselekvésprogramok megszervezése és beindítása. Látszólag kis eltérést mutató mozgások végrehajtásához szükséges cselekvésprogramok jelentősen eltérnek egymástól. Pl. egy oldalsó középtartásba történő karemeléshez más izomcsoportok eltérő dinamikájú mozgósítására van szükség, mint a mellső középtartásba lendítéshez. Újszülöttkorban: már a szerve megvan, gyakorlás eredményeként fejlődik. 21

24 AZ EGYENSÚLYÉRZÉKELÉS FEJLŐDÉSE Repülök! Szerve a belső fülben található, a labirintusban. Segítségével a térhelyzet változásait érzékeljük. Az egyensúly-érzékelés már a magzati élet negyedik hónapjától működik, így a baba érzi, ha az anya megváltoztja a testhelyzetét, ha táncol vagy éppen pihen. A terhesség ötödik hónapjára a belsőfül egyensúlyozásért felelős része teljesen kifejlődik, de csak a születés után jut igazi szerephez. Újszülöttkorban már igen fejlett, megrezzen, sír, ha kimozdítjuk biztonságos testhelyzetéből. A fejlődés folyamán még tökéletesebbé válik. Születés után a csecsemő érzékeli a nehézségi erőt és feje mozgatását. Sok-sok inger szükséges ahhoz, hogy a kisgyerek érzékelje egyensúlyát és helyzetét a térben. Minden mozgás, helyzetváltoztatás az egyensúlyérzékelő szervet fejleszti. A járáshoz a csecsemő a fej felemelése, az átfordulás, a felülés, a négykéztérd és a felállás állomásokon keresztül jut el. Minden állomás az egyensúlyérzékelés egyre fejlettebb állapotát mutatja. A szülők, szinte ösztönösen, az egyensúlyérzékelést fejlesztik, amikor hordozzák, ringatják, hintáztatják a gyermeket, ráadásul a gyerekek igazi örömüket lelik ezekben a mozgásokban. Az első, bizonytalan lépések után nem áll le az egyensúlyozásért felelős szerv fejlődése. A gyerek mozgása, ugrálás, futás, hintázás, forgás, mind-mind fejlesztik és ezzel határozottabb és egységesebb lesz a gyermek mozgása, valamint önmaga térbeli érzékelése. Játékos feladatokkal edzhető is az egyensúlyozás. A mondókával összekötött mozgás, a lovagoltató, hintáztató játék, igazi öröm lehet a gyermekeknek. 22