Multimédia anyagok szerkesztése kurzus hatékonyságnövelése web alapú projekt módszer alkalmazásával
|
|
- Hunor Katona
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Multimédia anyagok szerkesztése kurzus hatékonyságnövelése web alapú projekt módszer alkalmazásával 1 1 Béres Ilona, Turcsányi-Szabó Márta Heller Farkas Főiskola, Módszertani Tanszék, beres.ilona@hff.hu, turcsanyine@ludens.elte.hu 2 2 ELTE IK, Média és Oktatásinformatika Tanszék Absztrakt: A probléma megoldó készségek fejlesztése, felkészülés a nem rutin feladatok megoldására, a projekt munkákban való részvétel, megfelelés a folyamatosan váltakozó igényeknek olyan elvárások, amelyeket a hallgatók csak akkor tudnak teljesíteni, ha tisztában vannak saját tanulási erősségeikkel, gyengeségeikkel, valamint azokkal a stratégiákkal, amelyek leghatékonyabbak a saját tanulási folyamataik számára. Jó minőségű multimédia anyagok fejlesztésének fontos tényezője, hogy a leendő fejlesztők tisztában legyenek a leendő hallgatók tanulási preferenciáival illetve alkalmazható stratégiáival, a hallgatók képesek legyenek kritikusan értékelni mások által fejlesztett termékeket, valamint saját és mások munkájának hozzáadott értékét. Jelen munkában az ELTE IK- n a Multimédia anyagok szerkesztése kurzus hallgatói számára egy olyan projekt stratégiát és web alapú kollaboratív oktatás/tanulási módszertant dolgoztunk ki, amely alapja (a) a hallgatói profil generálása, (b) online tudás építés és (c) az alkalmazott értékelési módszerek. Alkalmazott módszertanunk integrálja a tanulási stílus dimenziók e-tanulási preferenciáit, és figyelembe veszi a hallgatók kurzussal szemben támasztott igényeit. A tudásépítést online tanulási szintéren valósítjuk meg. A kritikus gondolkodás fejlesztését, saját haladásuk nyomon követését, egymás értékelése, önértékelés és saját és mások által létrehozott termékek értékelésével történt. A tanulási stílusok azonosításához a nemzetközi szakirodalomban leginkább elfogadott modelleket alkalmaztuk. Az azonosított tanulási stílus dimenziók alapján vizsgáltuk a hallgatók tanulási attitűdjét, projektben való aktivitását. Kulcsszavak Technológiával támogatott tanulás, online kollaboráció, web alapú projekt módszer, tanulási stílus 1. Bevezetés A tanulási folyamatokba integrált kollaboráció az egyik leghatékonyabb oktatási/tanulási stratégia, ami széleskörű elméleti és kutatási háttérrel rendelkezik. A kollaboratív tanulással a hallgatók felelőssé válnak a saját tudásuk létrehozásáért, fejlesztéséért és bővítésért. A web alapú kollaboratív tanulás esetén az egyének felelőssége nagyobb, a hallgatók képesek kell legyenek önállóan és alkotó módon részt venni a tudásépítésben. [11]; [12] A felsőoktatásban széles körben alkalmazott web alapú tanulási környezetek megfelelő módszerek integrálásával alkalmasak arra, hogy támogassák a kollaboratív tanulást. Kollaboratív aktivitások tervezésekor fontos tisztázni, hogy melyek azok a tényezők, amelyek fontosak a hallgatói csoportok kialakításakor, és meghatározó szerepük van a kialakított hallgatói csoport hatékony együttműködésében. Jelen munkában egy projekt alapú kollaboratív e-learning keretrendszert és online tanulási módszert ismertetünk, amely (a) figyelembe veszi az egyéni különbségeket és preferenciákat, (b) lehetőséget nyújt a hallgatók közötti kollaborációra, az aktív és kollaboratív tudásépítésre, valamint (c) az alkalmazott értékelési stratégiának köszönhetően a kritikus gondolkodásra és a saját teljesítmény folyamatos nyomkövetésére. A módszert az ELTE IK-n a Multimédia anyagok szerkesztése kurzus hallgatói számára dolgoztuk ki, de széles körben alkalmazható elektronikus felsőoktatási környezetben. A jó minőségű elektronikus tananyagok költségesek, ezért nagyon sok esetben a tantermi oktatást szokták modellezni, emiatt információ átadássá korlátozódik a folyamat. A hatékonyság elérése érdekében a technológiai alkalmazások megválogatásakor a haladó pedagógiai módszereket vettük figyelembe. 2. A kutatásunk célkitűzései (1) Hatékonyan integrálni a tanulási stílus elméletet a web alapú kollaboratív tanulási rendszerbe. 119
2 (2) Megismertetni a hallgatókkal azokat a tanulási stratégiákat, amelyek a leginkább támogatják a saját tanulási stílusukat. (3) A hallgatók a projekt munkáik esetén ne csak saját preferenciáikat támogató terméket hozzanak létre, hanem tudatosan alakítsák ki az alkalmazott multimédiás, interaktív elemeket úgy, hogy azok a különböző preferenciákat támogassák. (4) Elemezzük a hallgatói attitűdöt, értékeléseket, eredményeket és véleményeket az alkalmazott módszertan és tanulási stílusuk tükrében. A kísérleti kurzus és módszertan kialakításakor azt szerettük volna feltárni, hogy a tanulási stílusok azonosítása az online kollaboratív tanulási környezetben milyen hatással van a hallgatók attitűdjére, eredményességre és a tanulás és a létrehozott projekt termékeik minőségére. 3. Tanulás-elméleti keret Egy hatékony e-learning, blended learning módszertan kialakításához meg kell érteni hogyan, tanulnak az egyének. Nagyon sok elektronikus szintéren megvalósított oktatás nem pedagógia, hanem technológia központú, ami sok esetben rontja a tanulás hatékonyságát, eredményességét. Az e-learning területén megjelenő nehézségek, problémák nagy része kiküszöbölhető a megfelelő tanulási elméletek alkalmazása esetén. A hallgató központú hatékony elektronikus oktatási környezetek tervezésekor és megvalósításakor figyelembe kell venni a hallgatók egyéni preferenciáit. Azt, hogy melyik a jó tanulás-elméleti megközelítés és milyen stratégiát célszerű integrálni azt nehéz eldönteni, függ a tanulási célkitűzésektől, a hallgatói előismertektől, a hallgatók tanulási stílusától stb. [9] 3.1. Tanulási stílus, tanulási stratégia Az elmúlt évtizedben nagyon sok e-learning kutatás foglalkozik a tanulói attitűd, online tanulási környezetek és online tananyagok kapcsolatával. A tanulási stílus azoknak a kognitív jellemzőknek az összessége, amelyeknek releváns szerepe van a tanulási folyamatban. [16] Felder szerint a tanulási stílus az információ befogadás és feldolgozás módjában jelentkező különböző erősségeket és preferenciákat jelenti. [6], [7] A tanulási stratégiák azok a módszerek, eljárások, amelyeket egy egyedi tanulási folyamat esetén alkalmazunk. A tanulási stratégia a tanulási stílussal ellentétesen az információfeldolgozás fejleszthető, tanulható módja. [3] Nincs egyértelműen meghatározható jó stratégia. Mindenki a saját tanulási stílusának ismeretében kell kialakítsa azokat a lépéseket, a tananyag bejárási, feldolgozási útvonalakat amelyekkel saját tanulási folyamatában hatékonynak tart. Ideális elektronikus oktatási környezet és tartalom a többszörös megközelítések, különböző szekvenciák alkalmazásával támogathatja a különböző tanulási stílusokat. 3.2 Tanulási stílus dimenziók e-tanulási preferenciái Melyek azok a stratégiák, amelyekkel az egyes tanulási stílusok gyengeségeit fejleszteni lehet? Ennek a kérdéseknek a megválaszolásához ismernünk kell az egyes tanulási stílusok által azonosított dimenziók e- tanulási attitűdjét. Minden egyén tanulási stílusában vannak erős és gyenge pontok, amelyek felismerése, azonosítása a tanuló és az oktató számára is rendkívül fontos. Ha sikerül azonosítani a gyengeségeket, akkor kifejleszthetőek olyan tanulási stratégiák, amelyekkel ezek a hátrányok jelentősen csökkenthetők. Vannak, akik a csoportmunkát kedvelik, mások önállóan tanulnak hatékonyabban. Vannak, akik a konkrét megfogható dolgokat látják át jobban, mások az elvont elméleteken keresztül tudják jobban elmélyíteni a tudást. Az alábbi táblázatban összefoglaljuk a kísérleti kurzusunkban alkalmazott tanulási stílus modellek e- tanulási attitűdjét, igényeit, valamint stílusának erősségeit, gyengeségeit [3], [7]: 120
3 Tanulási stílus modell Myers Briggs Típus Indikátor (MBTI) Extraverzió Introverzió E-I (Extraversion Introversion) Figyelem összpontosítás módja Érzékelés Intuíció S-N (Sensing Intuition) Észlelés, információszerzés módja Gondolkodás Érzés T-F Thinking Feeling Döntéshozatal, ítéletalkotás módja Megítélés Észlelés J-P (Judgment Preception) Külvilághoz való viszonyulás módja Felder Silvermann Index of Learning Styles (ILS) (1988) Igények, attitűdök e-tanulási környezetben EI: Az extrovertált egyének számára irányítást, segítséget kell integrálni, különösen önálló munka esetén; nehezen tudnak egyedül dolgozni. Igények: csoportmunka, vita, megbeszélés. Az introvertált egyének írásban könnyebben fejezik ki magukat, alaposabbak, szívesen tanulnak önállóan. Igények: egyéni munka, egyéni felelősség. SN: A érzékelők jól teljesítenek rutinfeladatokban; de leragadnak a részleteknél, a bonyolult feladatok gondot okoznak nekik, nem képesek hosszú távon gondolkodni. Igények: egyértelmű, konkrét információ (feladat). Az intuitívak a már raktározott információk közötti összefüggésekre, asszociációkra fogékonyabbak; nagy a fantáziájuk. Igények: kreativitást igénylő feladatok. TF: A gondolkodókat a logikus gondolkodás jellemzi, alapelvekből következtetnek, levonják a konklúziót; objektív kritikus analizálók. Igények: elméleti alapismertek, elemzések. Az érzőket az ösztönösség jellemzi, szubjektíven ítélik meg a környezetüket aszerint, hogy szeretnek, vagy nem szeretnek bizonyos dolgokat. Igények: egyéni munka, egyéni szekvencia. JP: A megítélők, szeretnek dönteni, de a konkrét cselekvés előtt sok részletet terveznek meg, szeretik tudni a határidőket (és minél messzebb van a határidő, annál jobban dolgoznak). Igények: projekt terv, projekt munka. Az észlelők szeretik a döntő kérdéseket nyitva hagyni, tervek nélkül vágnak bele a feladatba; szeretik a változatosságot, ezért szeretik a munkát és a játékot keverni; a határidők közeledtével dolgoznak a legjobban. Igények: játékok, szimulációk, rugalmas, szabad, változatos munka. Aktív: Cselekvők, együttműködők. Szeretik kipróbálni a dolgokat. Igények: Vita és megbeszélés, csoport munka. Reflektáló: Szeretnek elmélyülni és átgondolni az információt. Igények: önálló munka, elegendő idő az elmélyülésre, folyóiratok, nyomtatott tananyag. Érzékelő, szenzitív: Érzékeny, realista, gyakorlatias. Igények: Való világból, életből vett alkalmazások. Intuitív: Elvont tananyagot, elméleteket kedvelik. Szeretik felfedezni a lehetőségeket és kapcsolatokat. Igények: összefüggések, gondolattérképek (mindmap) Nyílt végű, spekulatív feladatok. Vizuális: Legjobban a képi információkat jegyzik meg. Igények: Ábrák, diagramok, grafikonok, filmek, bemutatók. Verbális: számukra a szöveges reprezentációk a legjobbak. Igények: Beszélgetések, szóbeli jelentések, projektek írása, 121
4 prezentáció. Szekvenciális: Információ elsajátítása logikusan kapcsolódó kis tartalmi egységenként. A lineáris tanulási folyamatot részesítik előnyben. Elmerülnek a részletekben. Igények: Vázlatok, lépésenkénti bemutatók, feladatmegoldás lépésenként. Globális: Teljes, átfogó kép kialakítása a megtanulandókról. Igények: Téma áttekintések, csatlakozások más anyagokhoz. 1. ábra. Tanulási stílusok e-tanulási attitűdjei Egy sikeres tanítási/tanulási modell kialakításához nem elég a tananyag a minősége, és a hallgatói igények figyelembevétele, ugyanolyan fontos az alkalmazott pedagógiai módszer hatékonysága [2]. Kutatási célkitűzésünk az volt, hogy felmérjük, hogyan befolyásolja a hallgatók tanulási folyamatait, ha megismerkednek saját és mások tanulás preferenciáival. Azt feltételeztük, hogy alaposabban megismerve a saját személyiségüket, tanulási stílusukat, a hallgatók képesek lesznek azonosítani a saját tanulásukat, akadályozó tényezőket és megfelelő stratégiák alkalmazásával kiküszöbölni azokat. Kutatások szerint a hallgatói teljesítmény és az elégedettség növelhető a különböző tanítási módok variálásával, valamint összefüggést mutattak ki a tanulási stílusnak megfelelő oktatási/tanulási környezet alkalmazásával. [10] 4. Web alapú kollaboratív tanulási modell Elektronikus oktatási környezetben az információ bemutatásának és átadásának különböző módjait lehet integrálni a kollaboratív kurzusba. A kurzus tartalmát különböző struktúrákban lehet felépíteni. Az alábbi módszereket lehet hatékonyan alkalmazni az e-learning kurzusokban: Gondolattérkép (MindMap): A gondolati térképek alkalmasak a struktúrák, koncepciók vizuális ábrázolására, ami támogatást nyújt a vizuális, globális hallgatóknak. [2] Szekvenciális és/vagy globális megközelítés: A szekvenciákat a tartalmi egységek logikus összekacsolásával, előre meghatározott utasításokkal és bejárási útvonalakkal lehet megvalósítani. A globális megközelítéssel a téma áttekintéseket, más anyagokhoz való kapcsolódásokat valósíthatjuk meg. [7], [14] Feladat alapú tanulás (Problem Based Learning): A tudás megszerzése, a tanulási folyamat a probléma megoldáson alapszik. A hallgató saját maga dönti el, milyen tudásra van szüksége az adott probléma, feladat megoldásához. [4], [8] Projekt alapú tanulás (Project Based Learning): A tudás megszerzése egy termék vagy egy alkotás fejlesztésén keresztül valósul meg. A projekt központú oktatás segítségével megvalósítható az autonómia a tanulás során. Lehetőség van a különbözőségek és azok előnyeinek kihasználására a csoportalkotás folyamán. Fejlődnek célorientált tervezési készségek. A feladat résztevékenységekre bontásával a hallgató felismeri milyen készségekre, tudásra van szüksége a projektfeladatok elvégzéséhez. A csapatok a projekttervek kidolgozásával, a feladatok és a felelősségek szétosztásával a munkájuk kezdetekor nagyon pontosan megismerik a feladataikat és a feladatok végrehajtásához elsajátítandó ismereteket. Az alkalmazott módszerrel a hallgatók közötti kommunikáció elengedhetetlen. A hallgatók kommunikációs, kooperatív és konfliktuskezelési kompetenciái fejlődnek. (A határidők be nem tartása az egész projekt megvalósulását veszélyezteti). További előnye, hogy a projekten belül a számukra legjobban illeszkedő aktivitást választhatják. [8], [13] Kísérlet alapú tanulás (Inquiry Based Learning): Hallgató központú, aktív tanulás, ami a kutatáson, kritikus gondolkodáson és a problémamegoldó készségeken alapszik. [4] Értékelési stratégia: Az értékelési módszerek, egymás értékelése, önértékelés és saját és mások által létrehozott termékek értékelése, valamint saját és mások munkájának a projekt 122
5 termékben való jelenőségének meghatározása lehetővé teszi a kritikus gondolkodás fejlesztését, saját haladásuk nyomon követését. [12] Multimédia: Az online kurzusokban lehetőség van a különböző médiák: videó, hang, grafika, animáció integrálására, szimulációk alkalmazására. Játékok: Az információk játékokon keresztüli bemutatása hatékonyan támogatja a vizuális és globális hallgatók tanulását. [5] 5. Alkalmazott módszer és az eredmények bemutatása A kidolgozott blended learning modellünkben figyeltünk arra, hogy a lehető legtöbb módszert implementáljunk, így minden stílus és típus megtalálhatja a magának való tanulási formát, feladatot és aktivitást, ugyanakkor a nem ilyen irányokat preferáló hallgatók megfelelő kihívások elé tudják önmagukat állítani Alkalmazott módszer és technológia A kísérleti módszert az ELTE IK- n a Multimédia anyagok szerkesztése kurzuson alkalmaztuk. A félév során 4 fős projekt csapatokat alakítanak ki a hallgatók, minden csoportnak a félévi tananyag egy fejezetéhez kellett kidolgozni egy multimédiás anyagot, projekt módszer keretében. Minden hallgatónak külön-külön kell elkészítenie az értékeléseket, valamint aktívan részt kell vennie az órai és órán kívüli közös munkában. A csapatok projektmunkája a következőkből állt: Projekt terv elkészítése; a kapott témakörhöz egy honlap elkészítése és végül a kész projekt termék multimédia tananyag bemutatása. A csoport összeállítása lehetőleg az egyének különböző tanulási stílusainak és a különböző tématerületek megfelelő gyakorlattal rendelkező képviselőiből álljon össze, ahol az egyes feladatkörök: a.) videó és hang; b.) szöveges webfelület és útmutató gondolattérkép; c.) interaktív szimuláció; d.) képi és animációs elemek. Feladatuk egy tömör okfejtés elkészítése (gondolattérkép), amelyben meghatározzák, hogy a fejlesztett tananyag milyen tanulási stílusokat támogatnak. A módszerünk kialakításakor nagy figyelmet fordítottunk arra, hogy az összes hallgató megtalálja a preferenciáinak megfelelő feladatot, aktivitást, tanulási célkitűzést. Ennek megvalósításához különböző módszereket, gyakorlatokat integráltunk a kurzusba az alábbiak szerint: Célkitűzések egyértelmű meghatározása, azoknak a készségeknek és kompetenciáknak leírása, amelyeket az oktatási/tanulási folyamat végére elér a hallgató. Hallgatói profil kialakítása. A hallgatói profilt a tanulási stílusok, preferenciák, attitűdök, elvárások megismerése alapján generáltuk. a. A tanulási stílus és tanulási preferenciák meghatározásához a hallgatók online MBTI és Felder-Silverman tesztet töltöttek ki. b. Az elvárások és előismeretek megosztását online bemutatkozással valósítottuk meg, amelyben a hallgatók kurzushoz kapcsolódó előismereteiket, projekt munkában jól hasznosítható képességeiket és a kurzussal támasztott elvárásaikat írták le. Ezek a kurzus valamennyi hallgatója számára elérhetőek voltak a félév során. A hallgatói profil nem befolyásolja a tananyagot, de segítséget nyújt a megfelelő szervezés, tanulás támogatás kialakításához és a hallgatói projekt csoportok kialakításához. A félév elején a hallgatók megismerkedtek a tanulási stílusok e-tanulási szerepével és az egyes stílusdimenziók szakirodalom által azonosított erősségeivel és gyengeségeivel. Tanulási célkitűzések elérése (Bloom taxonomy alapján, [15]) aktív, hallgatói és oktatói tudás építés és értékelési módszerek segítségével valósult meg. A kurzus elektronikus oktatási színterén hoztuk létre az online tudásbázist: a. tudás: A tananyag elméleti és gyakorlati részének elsajátításához szükséges segédanyagok elérhetőek voltak a félév során. A hallgatók egy online tudásbázist hoznak létre aranyszabályok felállításával. Az aranyszabályok a hallgatók által feltöltött, a 123
6 kurzus elmélete és gyakorlata szempontjából fontos törvények, alapelvek, irányelvek. Ezeket a hallgatók az elmélet elsajátítása után töltik fel a tanulási színtérre, és mindenki számára elérhető a félév folyamán. b. megértés: A hallgatók megismerkednek a tartalmi gondolattérkép készítésével, valamint az egyes szerzői környezetek használatával szekvenciális elsajátítást biztosító e-learning tananyagok és gyakorlati foglalkozások segítségével. c. alkalmazás: előző évfolyam munkáiban az előbbieket azonosítják és kritikusan elemzik. d. analízis: interaktív kísérletező jellegű előadás során a hallgatók aktívan értékelik és elemzik a prezentáltakat. e. szintézis: saját feladatterületükön megfelelően kell alkalmazzák a tanultakat és csoportmunkában egységet kell alkossanak a közösen választott témakörből. f. értékelés. A hallgatók saját és mások munkáit értékelik. A modellben alkalmazott tanulási módszerek a projekt munka, csoport és önálló munka. A hallgatók projekt tervet készítenek, ezekben minden tevékenységhez hozzárendelik a felelőst és becsülik a tevékenységek időtartamát. A modell egyik fontos része az alkalmazott értékelési stratégia. Egy kollaboratív e-learning környezetben nagyon fontos és megoldandó kérdés hogyan lehet egy projekt munkában az egyéni hozzáadott értéket, teljesítményt és megszerzett tudást értékelni, hiszen ilyen oktatási modell esetén az oktató nem tudja megfigyelni a hallgatók egyéni teljesítményeit. Elektronikus oktatási környezetben nagyobb hangsúlyt kap az egymás értékelése és az önértékelés. Az általunk alkalmazott értékelési stratégának szerepe van a tudásépítésben a csoport projekt és az egyének munkájának értékelésében az alábbiak szerint: a. A hallgatók értékelték az előző féléves és a csoporttársaik által létrehozott multimédiás anyagokat előzetesen meghatározott értékelési szempontok alapján. b. Online értékelési stratégia részeként a hallgatók értékelték a saját projekt tagjainak hozzáállását, együttműködését és munkáját. c. A hallgatói csoportok kollektív jegyet kapnak, amelyet maguk között szétosztottak a hozzáadott értékeiknek megfelelően. d. Ezek alapján valósult meg a félév végi egyéni értékelés. Az alkalmazott módszer minőségének és hatékonyságának biztosítása a hallgatói visszacsatolás. A hallgatók online kérdőívben elmondták a véleményüket a saját tanulási stílusukról értékelték a saját tevékenységeiket és termékeiket és a célkitűzések teljesülését. A technológiával támogatott elektronikus oktatási szintér a BSCW [ oktatási keretrendszer. Az alábbi ábra mutatja az általunk alkalmazott elektronikus oktatási/tanulási, tudásépítési és értékelési modellt: 124
7 6. Eredmények 2. ábra: Projekt alapú online kollaboratív oktatási/tanulási modell A Multimédia anyagok szerkesztése web alapú kollaboratív kísérleti kurzust a 2008/2009 tanév tavaszi félévben 32 informatika tanár illetve programozó matematikus szakos hallgató vette fel, így az eredményeket esettanulmányként mutatjuk be. Hallgatói profil A hallgatói profil meghatározását online módon generáltuk: (1) Az MBTI teszt eredményei alapján az ISTJ (20%), ESTJ (12%) és ESTP (20%) típusok fordultak elő leggyakrabban. Ha az egyes faktorok előfordulását vizsgáljuk, akkor látható, hogy a tapasztaló (Sensing 68%) és a gondolkodó (Thinking 72%) faktorok dominálnak. A Felder-Silverman teszt alapján elmondható, hogy a hallgatók több mint 80%-ka aktív, érzékelő (szenzitív) és vizuális típus így e három típust nem tudjuk részletesebben elemezni. A szekvenciális/globális típusok esetén nagyobb az eltérés: hallgatók 52%-ka szekvenciális, 48% globális típusú. (2) A hallgatói profil másik része, a bemutatkozó oldal a csapatok kialakításához szükséges fontos információkat tartalmazza. A bemutatkozások alapján elmondható, hogy míg a szekvenciális hallgatók (75%) szerint a projekt szempontjából fontos készségek a webfejlesztés, hangszerkesztés, videó készítés, a globális hallgatók (72%) szerint a korábbi projekt tapasztalatok, jó csapatmunka a fontos, ami megfelel a két típus esetén a szakirodalomban maghatározott jellemzőknek. A bemutatkozásból kiderült, hogy a hallgatók 44%-ka a kurzust csak kreditszerzés céljából vette fel, a többiek gyakorlatban jól hasznosítható 125
8 ismereteket (33%) vagy valamilyen konkrét szoftver megismerését (17%) várták. A bemutatkozó oldalak mindenki számára elérhetőek voltak, ezzel könnyebbé vált a projekt teamek kialakítása. Aktivitás és eredményesség A hallgatók aktivitását a tudásépítésben való részvétel, a fórumokon való aktivitás, a projekt tervben vállalt feladatkörök, az online értékelések és tesztek alapján mértük. A projekttervek létrehozásának több előnye van. A projekt munkák résztevékenységekre bontásával a hallgatók számára átláthatóbbá váltak a feladatok. A hallgatók közötti kommunikáció is elengedhetetlen, hiszen a projekttervben szerepel a tevékenységek időütemezése és a tevékenység, feladat felelőse. A projekt tervek segítségével nyomon követhető, hogy a különböző preferenciájú hallgatók milyen aktivitást vállalnak. A projekt tervekből kiderült, hogy a szekvenciális típusúak vállalták a projektvezetési feladatokat, valamint az interaktív elemeket, a globális hallgatók inkább a design terv fejlesztését, részfeladatok integrálását, tesztelési feladatokat vállalták. Értékelések eredményei A hallgatók előző félévben fejlesztett e-learning tananyagokat értékeltek, minden egyes tananyagot egy 14 pontos kérdőíven. Minden értékelési szempontra 1-től 5-ig adhattak pontokat a hallgatók. Az összesen 51 értékelés alapján a következőket lehet összefoglalni. A hallgatók véleménye néha nagyon egyezett, máskor pedig teljesen ellentmondó volt. A jobb átlagot elért munkáknál kisebb szórás volt tapasztalható, a rosszabb teljesítményű munkáknál pedig vegyesen találunk kisebb és nagyobb szórást is. Összefoglalva a hallgatók jobban egyetértettek abban mi nevezhető jó megoldásnak, mint abban mi tekinthető rossz gyakorlatnak. A legrosszabb értékelést a hangok hatékony alkalmazása (1,7), a második legalacsonyabb értékelést a téma kidolgozottsága (3,4) kapta. Szintén közepesre minősítették a navigálhatóságot és a vizuális összhatást az elemzett e-learning megoldásokban. Az értékelt munkákban a szöveg megfelelő integrálását értékelték a legmagasabb pontszámmal (3,92). Az előző féléves munkák megítélésében a legtöbb esetben nem volt szignifikáns különbség a globális és a szekvenciális hallgatók között. A megjelenés megítélésében volt nagyobb az eltérés. A globális hallgatók átlagosan 4-re míg a szekvenciális hallgatók 3,6-ra minősítették az értékelt munkákban a megjelenést. A saját csapattársak munkájának értékelésekor egy online felületen a projekt tag hozzáállását, egyéni teljesítményét, kooperációját, felelősségét értékelték. A hallgatók nagyon kritikusak voltak, mert egy csapattag nem megfelelő teljesítménye esetén a többi csapattárs munkája, az egész projektmunka értékelhetetlenné vált. A csapattárs értékelése kérdőív tartalmazott még további két kérdést. Az egyik a csapat hatékony működésére a másik a csapaton belüli saját felelősségre vonatkozott. A csapat hatékonyságának megítélésében nagy volt a szórás egy-egy csapaton belül. Saját felelősségét és tapasztalatát a hallgatók többsége a hallgatók közepesre illetve jónak minősítette, ez egy 3,56-os átlagot eredményezett. A kurzus a hallgatói véleményeket és kurzus minőségének értékelését is integrálta. A félév végén egy online kérdőíves felmérés segítségével megkérdeztük a hallgatók véleményét az e-tanulási tananyagot közvetítő elektronikus tanulási felületről és a célkitűzések teljesüléséről, a saját projekttermékeikről és az alkalmazott oktatási módszerről. A hallgatók többségének véleménye szerint elektronikus tananyag elsajátításakor fontos, hogy a hallgatók saját tempójukban haladhassanak, mert ez a kritérium eldöntheti a tanulás sikerességét. A tanulási stílusok e-learning szerepét a hallgatók fontosnak tarják, 81%-uk szerint segít, ha a tanuló megismerkedik a saját tanulási stílusának erőségeivel, gyengeségeivel. A kérdőíves felmérés eredményei azt mutatják, hogy a válaszadó negyed-, ötödéves hallgatók jelenleg a vegyes tanulási módszert tartják a leghatékonyabbnak. Az kérdőív önértékelésre vonatkozó kérdései a saját projekt munkák értékelését is tartalmazta. Ebből kiderül, hogy a hallgatók 19%-ka gondolja, hogy a saját fejlesztésű tananyag figyelembe veszi a tanulói különbségeket. A hallgatók 52%-ka jónak minősíti a saját projekt termékét, de csak 10 %-kuk gondolja, hogy teljes mértékben megfelel a célkitűzéseknek, melyeket az aranyszabályok generálásával és elfogadásával ők állítottak fel. 126
9 Fontos, Nagyon fontos, Teljes mértékben Saját tempóban haladás 96 % Vizuális elemek e-tanulást támogató szerepe 81 % Auditív elemek e-tanulást támogató szerepe 43 % Tananyag nyomtatott verziójának rendelkezésre állása 71 % Erős igény az oktatói támogatásra; vegyes módszer 67 % Tanulási stílusjegyeinek e-tanulási erősségeinek, gyengeségeinek megismerése segíti az önálló tanulást A projekt terv elkészítése hatékonyabbá, átláthatóbbá tette a csapat munkáját 81 % 67% A saját fejlesztésű tananyag figyelembe veszi-e a tanulói különbségeket 19 % 7. Konklúzió 3. ábra. Hallgatói vélemények A cikkben ismertetett tanulási stratégia és oktatási módszer a tanulási stílusok alapján integrálja a hallgatói profilt, a különböző stílusoknak megfelelő aktivitásokat és a hallgatói értékelési, önértékelési stratégiákat. A tanulási stílusok azonosítása a technológiával támogatott oktatás fontos tényezője lehet. Az online környezetben megvalósított önálló tanulás esetén a tanulási stílusok ismeretében az oktató a hallgatói igényeknek megfelelő megközelítéseket alkalmazhat a kurzusban. Ez a fajta tanulási mód egy tudatos és önálló hallgatói hozzáállást igényel. A hallgatói profil kialakítása lehetőséget biztosít a hallgatóknak a saját erősségeinek és gyengeségeinek megismerése alapján a projekt munkáikhoz a megfelelő csapattársak kiválasztásához és a hatékony csapatok kialakításához, amely során öntudatosabb tanulókká váltak. Kísérletünkből látható, hagy a különböző típusok különböző mértékben vesznek részt az aktivitásokban. Az általunk alkalmazott oktatási rendszer a tanulási stílusok alapján alkalmazza a különböző aktivitásokat, interakció típusokat, az egyéni feladatokat valamint a csoportok kialakítását és a csoporton belüli aktivitást. A projekt munka lehetőséget biztosít a hallgatóknak, hogy a számukra legmegfelelőbb aktivitást válasszák, és evvel megvalósul a hallgatók közötti kollaboráció. Az értékelés integrálása az alkalmazott tanulási módszerbe fejleszti a hallgatók kritikus gondolkodását, elemző készségét. Irodalom [1] Béres Ilona: Tanulási stílusok e-tanulási szerepe, I. Oktatás-Informatika Konferencia Tanulmánykötet, Budapest, 2009, [2] Buzan, Tony. The Mind Map Book, Penguin Books, ISBN [3] Coffield, F., Moseley, D., Hall, E., Ecclestone, K. (2004b) Should we be using Learning Styles? What research has to say to practice. London, Learning and Skills Development Agency. [4] Cindy E. Hmelo-Silver, Ravit Golan Duncan, and Clark A. Chinn: Scaffolding and Achievement in Problem-Based and Inquiry Learning: A Response to Kirschner, Sweller, and Clark: EDUCATIONAL PSYCHOLOGIST, 2007, 42(2),
10 [5] Agela McFarlane: Learning and lessons from the World of Games and Play, The Sage Handbook of E-learning Research, London, 2007, p [6] Felder, R.M. and Spurlin, J. Applications, Reliability and Validity of the Index of Learning Styles. Int. J. of Eng Educ., 2005, Vol. 21, No. 1. pp [7] Felder, R. M. Brent, R. (2005): Understanding Student Differences, J. Engr. Education, 94(1), p. _Differences.pdf [8] D. Jonassen: Designing Costructivist learning environment Instructional Design Theories And Modely Vol II, 1999 London, p [9] Lowerison, Cote, Abrami, Lavoie: Revisiting Theory for e-learning, The e-learning handbook, Pfeiffer, 2008, p. 425 [10] K. Morgan, M. Morgan: The Challenges of Gender, Age and Personality in e-learning, The Sage Handbook of E-learning Research, London, 2007, p [11] Su-Ju Lu: Developing Initial Collaborative e-learning Environments, Journal of Educational Practice and Research, March 2007, Vol. 20, No. 1, pp [12] Naomi Miyake: Computer Supported Collaborative Learning, The Sage Handbook of E-learning Research, p , London, 2007 [13] Ordinance governing the principles of project-centred teaching, Wienna, 2001, [14] Reigeluth, The Elaboration Theory: Guidance for Scope and Sequenca Decisions, Instructional Design Theories And Modely VolII, 199 London, p.445. [15] David R. Krathwohl: A Revision of Bloom s Taxonomy: An Overview, 2002, EBSCO [16] Triantafillou, E., Demetriadis, S., Pombortsis, A., Georgiadou, E.: The value of adaptivity based on cognitive style: an empirical study. British Journal of Educational Technology, (1), pp
Multimédia anyagok szerkesztése kurzus hatékonyságnövelése web alapú projekt módszer alkalmazásával
Multimédia anyagok szerkesztése kurzus hatékonyságnövelése web alapú projekt módszer alkalmazásával Béres Ilona Heller Farkas Főiskola Turcsányi-Szabó Márta ELTE-IK Média és Oktatásinformatika Tanszék
RészletesebbenTakács Katalin - Elvárások két értékelési területen. Az értékelés alapját képező általános elvárások. Az értékelés konkrét intézményi elvárásai
Terület Szempont Az értékelés alapját képező általános elvárások Az értékelés konkrét intézményi elvárásai Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. Kísérje figyelemmel
Részletesebben"A felelős egyetem módszertani aspektusai" Április 21. Budapest, MellearN konferencia
"A felelős egyetem módszertani aspektusai" 2017. Április 21. Budapest, MellearN konferencia Képzési és kimeneti követelmények (16/2016 EMMI) Illeszkedés az Európai Uniós irányelvekhez: kompetenciák tudás
RészletesebbenA digitális korszak kihívásai és módszerei az egyetemi oktatásban
Csapó Benő http://www.staff.u-szeged.hu/~csapo A digitális korszak kihívásai és módszerei az egyetemi oktatásban Interdiszciplináris és komplex megközelítésű digitális tananyagfejlesztés a természettudományi
RészletesebbenEredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése
Eredmény rögzítésének dátuma: 2016.04.20. Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése 1. Pedagógiai módszertani felkészültség 100.00% Változatos munkaformákat alkalmaz. Tanítványait önálló gondolkodásra,
RészletesebbenA TARTALOMFEJLESZTÉS ÚJ MODELLJE
A Nemzeti Alaptantervhez illeszkedő tankönyv-, taneszköz-, és Nemzeti Köznevelési Portál fejlesztése TÁMOP-3.1.2-B/13-2013-0001 A TARTALOMFEJLESZTÉS ÚJ MODELLJE Kojanitz László szakmai vezető A projekt
RészletesebbenA XXI. század módszerei a könyvvizsgálók oktatásában avagy a digitális kompetenciák és digitális tanulás fejlesztése
XXV. ORSZÁGOS KÖNYVVIZSGÁLÓI KONFERENCIA 2017. SZEPTEMBER 7-8. A XXI. század módszerei a könyvvizsgálók oktatásában avagy a digitális kompetenciák és digitális tanulás fejlesztése Madarasiné Dr. Szirmai
RészletesebbenFeladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze.
INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást
RészletesebbenKépzési igények a MELLearN Felsőoktatási Hálózatban
Képzési igények a MELLearN Felsőoktatási Hálózatban Sass Judit (BCE) - judit.sass@uni-corvinus.hu Bodnár Éva (BCE) - eva.bodnar@uni-corvinus.hu Kálmán Anikó (BME) - drkalmananiko@gmail.com Célok, előzmények
RészletesebbenA trialogikus tanítási-tanulási modell
Fekete Lilin Pedagógia- magyar tanári MA. I.évf Az irodalomtanítás módszertana szeminárium Czimer Györgyi A trialogikus tanítási-tanulási modell A trialogikus tanulás elmélete Hakkarainen és Paavola finn
RészletesebbenLATIN NYELV ÉS IRODALOM MUNKAKÖZÖSSÉG MUNKATERVE 2017/2018
LATIN NYELV ÉS IRODALOM MUNKAKÖZÖSSÉG MUNKATERVE 2017/2018 1. A munkaközösség tagjai: Jantos Szilvia Mikulás Rolandné Vassné Técsy Edit 2. Éves munkaprogram: Szeptember OKTV nevezés (szept. 22.) versenyek
RészletesebbenKépzési beszámoló június - július
2014. június - július Képzési beszámoló A TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001 azonosítószámú A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése című kiemelt projekt keretén belül megvalósuló Pályaorientációs
RészletesebbenKompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á
Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,
RészletesebbenTovábbképzési tájékoztató 2018.
Együttnevelés: integráció, inklúzió 30 óra Akkreditált pedagógus-továbbképzés Alapítási engedély nyilvántartási száma: 23/145/2015. (e-learning képzés) Továbbképzési tájékoztató 2018. 1 KÉPZÉSI ALAPINFORMÁCIÓK
RészletesebbenAz emberi információfeldolgozás modellje. Az emberi információfeldolgozás modellje (továbbgondolás) Mintázatfelismerés kontextusfüggő észlelés
Az emberi információfeldolgozás modellje (továbbgondolás) Az emberi információfeldolgozás modellje Látási bemenet Hallási bemenet Feldolgozás Érzékszervi tár Alakfelismerés Probléma megoldás Következtetés
RészletesebbenESCO és EQF: online európai rendszerek a foglalkozások, készségek és képesítések átláthatóságáért
ESCO és EQF: online európai rendszerek a foglalkozások, készségek és képesítések átláthatóságáért Szebeni Kinga, Emberi Erőforrások Minisztériuma Kovács Tibor, Nemzetgazdasági Minisztérium NAVIGÁTOR 2017
RészletesebbenInterkulturális kommunikáció kurzus
Interkulturális kommunikáció kurzus Dr. Malota Erzsébet A magyar felsőoktatás nemzetköziesítése konferencia, 2015. január. 14. TEMPUS KÖZALAPÍTVÁNY - CAMPUS HUNGARY TÁMOP 4.2.4B/1-11/1 PROJEKT Az interkulturális
RészletesebbenMitől jó egy iskola? Setényi János 2015
Mitől jó egy iskola? Setényi János setenyi@expanzio.hu 2015 Mi az hogy eredményes iskola? - Az iskola kimenete (output) megfelel a törvényi és szakmai elvárásoknak; - Az iskola pedagógiai hozzáadott értéke
RészletesebbenA TANKÖNYVFEJLESZTÉS ÚJ MODELLJÉNEK TAPASZTALATAI ÉS EREDMÉNYEI KOJANITZ LÁSZLÓ
A Nemzeti Alaptantervhez illeszkedő tankönyv-, taneszköz-, és Nemzeti Közoktatási Portál fejlesztése TÁMOP-3.1.2-B/13-2013-0001 A TANKÖNYVFEJLESZTÉS ÚJ MODELLJÉNEK TAPASZTALATAI ÉS EREDMÉNYEI KOJANITZ
RészletesebbenSZÜKSÉGLETEK, TAPASZTALATOK, IGÉNYEK INTÉZMÉNYI SZINTŰ ELEKTRONIKUS TANULÁSTÁMOGATÁSI RENDSZER. Fodorné Tóth Krisztina
SZÜKSÉGLETEK, TAPASZTALATOK, IGÉNYEK INTÉZMÉNYI SZINTŰ ELEKTRONIKUS TANULÁSTÁMOGATÁSI RENDSZER Fodorné Tóth Krisztina toth.krisztina4@pte.hu Helyzetkép és a PTE Intézményi szintű, jellemzően műszaki és
RészletesebbenAz elektronikus tanulási környezet pedagógiai kérdéseivel foglalkozó kutatási eredményeink
MELLearN - EULLearN 3. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia Korszer tanítási-tanulási környezetek a lifelong learning támogatására 2007. április 13. Az elektronikus tanulási környezet
RészletesebbenDIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON
DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON Juhász Gabriella A digitális kompetencia fogalma A digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása munkában, szabadidőben
RészletesebbenENELFA záró konferencia 2014. január. 21. századi oktatási trendek, e-learning - Cesim OnService pilot tréningek
ENELFA záró konferencia 2014. január 21. századi oktatási trendek, e-learning - Cesim OnService pilot tréningek Children must be taught how to think, not what to think. Margaret Mead A jelenlegi felsőoktatási
RészletesebbenA gádorosi Kisboldogasszony Katolikus Általános Iskolában megvalósításra kerülő MESTERPROGRAM I. RÉSZTERVE Készítette: Kozmer Imre Gyula
A gádorosi Kisboldogasszony Katolikus Általános Iskolában megvalósításra kerülő MESTERPROGRAM I. RÉSZTERVE 2017-2019 Készítette: Kozmer Imre Gyula intézményvezető mesterpedagógus-aspiráns 2016 Befogadó
Részletesebben2.1. Az oktatási folyamat tervezésének rendszerszemléletű modellje.
2.1. Az oktatási folyamat tervezésének rendszerszemléletű modellje. Az oktatási folyamat tervezése a központi kerettanterv alapján a helyi tanterv elkészítésével kezdődik. A szakmai munkaközösség tagjai
RészletesebbenSPECIÁLIS IGÉNYŰ HALLGATÓK A FELSŐOKTATÁSBAN: OKTATÁSI KULTÚRA ÉS MENEDZSMENT
Innovatív oktatás-tanulás Felsőoktatási módszertani műhelysorozat ESÉLYEGYENLŐSÉGI INNOVATÍV MŰHELY 2018. november 7. SPECIÁLIS IGÉNYŰ HALLGATÓK A FELSŐOKTATÁSBAN: OKTATÁSI KULTÚRA ÉS MENEDZSMENT Ollé
RészletesebbenA pedagógus önértékelő kérdőíve
A pedagógus önértékelő kérdőíve Kérjük, gondolja végig és értékelje, hogy a felsorolt állítások közül melyik milyen mértékben igaz. A legördülő menü segítségével válassza a véleményét tükröző értéket 0
RészletesebbenGépészmérnöki és Informatikai Karának
A Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Karának 2009/2010 TANÉV II. FÉLÉVÉRE VONATKOZÓ KURZUSÉRTÉKELÉSE Készítette: a Gépészmérnöki és Informatikai Kar Minőségbiztosítási és Értékelési Bizottsága
RészletesebbenKompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu
Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben IKT kompetenciák Farkas András f_andras@bdf.hu A tanítás holisztikus folyamat, összekapcsolja a nézeteket, a tantárgyakat egymással és a tanulók személyes
RészletesebbenA hatékony, önálló tanulás kompetenciájának fejleszthetősége elektronikus tananyagokban
A hatékony, önálló tanulás kompetenciájának fejleszthetősége elektronikus tananyagokban Mikóné Márton Julianna julim@de-efk.hu Multimédia az oktatásban 2009 Debrecen, 2009. június 25. Kompetencia A kompetencia
RészletesebbenDr. Kozma Gábor rektor, Gál Ferenc Főiskola. Dr. Thékes István ERASMUS koordinátor, Gál Ferenc Főiskola
Dr. Kozma Gábor rektor, Gál Ferenc Főiskola Dr. Thékes István ERASMUS koordinátor, Gál Ferenc Főiskola Az oktatói részvétel hatása az ERASMUS+ mobilitási program eredményességére, a nemzetköziesítésre
RészletesebbenNYME - SEK Némethné Tóth Ágnes
A kooperatív technikák típusai (Horváth H. Attila: Kooperatív technikák Altern füzetek) Mozaik módszer Páros mozaik Kereszt mozaik Kerekasztal módszer Csillag módszer Puzzle módszer Pókháló mődszer NYME
RészletesebbenVeresné dr. Somosi Mariann
Az 1.3. A felsőoktatás szakember-kibocsátásának munkaerő-piaci igényekkel való összehangolása érdekében a gyakorlati oktatás erősítése című alprojekt középiskolai vonatkozású eredményeinek ismertetése
RészletesebbenIII. ORSZÁGOS SZAKTANÁCSADÓI KONFERENCIA BUDAPEST FEBRUÁR 8.
III. ORSZÁGOS SZAKTANÁCSADÓI KONFERENCIA BUDAPEST 2018. FEBRUÁR 8. KIHÍVÁSOK ÉS ÚJDONSÁGOK A DIGITÁLIS SZAKTANÁCSADÁS TERÜLETÉN A KÖZNEVELÉS KERETRENDSZERÉHEZ KAPCSOLÓDÓ MÉRÉSI- ÉRTÉKELÉSI ÉS DIGITÁLIS
RészletesebbenJegyzőkönyv. Önértékelés. Hogyan követi a szakmában megjelenő újdonságokat, a végbemenő változásokat?
Jegyzőkönyv Az eljárás azonosítója Az eljárás típusa Az értékelt neve Az értékelt azonosítója Az adatgyűjtés módszere Az adatgyűjtést végző neve Az adatgyűjtést végző oktatási azonosítója Az adatgyűjtés
RészletesebbenLőre Vendel- Csigó Györbiró Alpár Üzleti szimulációk az oktatásban
Lőre Vendel- Csigó Györbiró Alpár Üzleti szimulációk az oktatásban A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században Tartalom Üzleti szimulációkról dióhéjban
RészletesebbenTananyagfejlesztés. Ki? Miért? Minek? Kinek?
Tananyagfejlesztés Ki? Miért? Minek? Kinek? Témák Mi a tananyag? Különböző megközelítések A tananyagfejlesztés tartalmának, szerepének változása Tananyag a kompetencia alapú szakképzésben Feladatalapú
RészletesebbenMiben fejlődne szívesen?
Miben fejlődne szívesen? Tartalomelemzés Szegedi Eszter 2011. január A vizsgálat egy nagyobb kutatás keretében történt, melynek címe: A TANÁRI KOMEPETENCIÁK ÉS A TANÍTÁS EREDMÉNYESSÉGE A kutatás három
RészletesebbenJátékelmélet és stratégiai gondolkodás
Nyomtatás Játékelmélet és stratégiai gondolkodás Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Szociológia és Kommunikáció Tanszék TANTÁRGYI ADATLAP 0 I. Tantárgyleírás
RészletesebbenBeszámoló IKT fejlesztésről
Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 Beszámoló IKT fejlesztésről Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Kecskemét Tartalomjegyzék
RészletesebbenAZ ELMÚLT HÁROM ÉV TAPASZTALATAI A DUÁLIS KÉPZÉS KIALAKÍTÁSA SORÁN
AZ ELMÚLT HÁROM ÉV TAPASZTALATAI A DUÁLIS KÉPZÉS KIALAKÍTÁSA SORÁN II. DUÁLIS FELSŐOKTATÁSI KONFERENCIA A KECSKEMÉTI DUÁLIS MODELL 3 ÉVE 2015. OKTÓBER 15. A program a TÁMOP-4.1.1.F-13/1-2013-0019. azonosítószámú,
RészletesebbenA PROJEKTSZEMLÉLET ÚJBUDA ÖNKORMÁNYZATNÁL ELTERJESZTÉS KONCEPCIÓJA AZ
Cím: 1148 Budapest, Nagy Lajos király útja 1-9. Tel.: Fax: E-mail: 06-1-2733090 06-1-2733099 felnottkepzes@bkf.hu A PROJEKTSZEMLÉLET ELTERJESZTÉS KONCEPCIÓJA AZ ÚJBUDA ÖNKORMÁNYZATNÁL TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék
RészletesebbenÉRETTSÉGI VIZSGÁK A 21. SZÁZAD ELEJÉN NEMZETKÖZI KITEKINTÉS
XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 ÉRETTSÉGI VIZSGÁK A 21. SZÁZAD ELEJÉN NEMZETKÖZI KITEKINTÉS KÁKONYI LUCIA TÉMAVEZETŐ Információs vagy tudásalapú
RészletesebbenKompetenciafejlesztés a mérnöktanárképzésben TÁMOP B.2-13/
Kompetenciafejlesztés a mérnöktanárképzésben TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0002 PROJEKT ZÁRÓKONFERENCIA 2015.10.13. Dr. Tordai Zita Óbudai Egyetem TMPK Háttér A tanári szerep és a tanárképzés változása Európában
RészletesebbenMiért jönnek és milyen kompetenciákkal távoznak a külföldi hallgatók?
Miért jönnek és milyen kompetenciákkal távoznak a külföldi hallgatók? Dr. Szabó Csilla Marianna Dunaújvárosi Egyetem TEMPUS Közalapítvány Fókuszban a minőségfejlesztés Az oktatók szerepe a felsőoktatás
RészletesebbenA DUÁLIS KÉPZÉSBEN REJLŐ LEHETŐSÉGEK A KECSKEMÉTI FŐISKOLÁN Jövőorientált jelen
A DUÁLIS KÉPZÉSBEN REJLŐ LEHETŐSÉGEK A KECSKEMÉTI FŐISKOLÁN Jövőorientált jelen DR. TÖRÖK ERIKA ÉS KOVÁCS ZSUZSANNA NEMZETKÖZI KONFERENCIA A DUÁLIS FELSŐOKTATÁSRÓL KECSKEMÉTI FŐISKOLA 2015. ÁPRILIS 14.
RészletesebbenÚj kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK 2012.10.15.
Új kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK 2012.10.15. Mellearn Szekció Korszerű felsőoktatás? Hiányok és jó gyakorlatok a felsőoktatásban Kraiciné Szokoly Mária A felsőoktatásban dolgozók
RészletesebbenE-Learninga menedzsmentben és a szervezeti tudás megújításában empirikus vizsgálatok tükrében
E-Learninga menedzsmentben és a szervezeti tudás megújításában empirikus vizsgálatok tükrében Prof. Dr. Poór József, egyetemi tanár Dr. Szalay Zsigmond, egyetemi docens Pető István, adjunktus Zsigri Ferenc,
RészletesebbenHallgatói elégedettségi felmérés
Hallgatói elégedettségi felmérés 2012/2013. tanév 1. és 2. félév Kérdések k4 k5 k6 k7 k8 k9 k10 k11 k12 k13 k14 Az oktató mennyire felkészült az órákra? Mennyire érthető az oktató által átadott ismeret?
RészletesebbenTIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A
Projektnyitó nap TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A pedagógiai módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése /tanulói laptop program/ A nyírábrányi Ábrányi Emil Általános Iskola Informatikai
RészletesebbenAz újmédia alkalmazásának lehetőségei a tanulás-tanítás különböző színterein - osztálytermi interakciók
Az újmédia alkalmazásának lehetőségei a tanulás-tanítás különböző színterein - osztálytermi interakciók Borbás László Eszterházy Károly Egyetem, Vizuálisművészeti Intézet, Mozgóképművészeti és Kommunikációs
RészletesebbenAz oktatás stratégiái
Az oktatás stratégiái Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 Falus Iván (2003): Az oktatás stratégiái és módszerei. In: Falus Iván (szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához.
RészletesebbenNemzeti tananyagfejlesztés és országos referenciaiskola hálózat kialakítása digitális kiegészítő oktatási anyagok létrehozása az új NAT hoz
Nemzeti tananyagfejlesztés és országos referenciaiskola hálózat kialakítása digitális kiegészítő oktatási anyagok létrehozása az új NAT hoz TARTALOMFEJLESZTŐK FELADATAI Koczor Margit Budapest, 2013. 09.
RészletesebbenMunkaformák. Dr. Nyéki Lajos 2016
Munkaformák Dr. Nyéki Lajos 2016 Az oktatás munkaformái Az oktatási folyamat szervezésében a szervezeti formák mellett további differenciálás is lehetséges, attól függően, hogy a tanár a tanítási-tanulási
RészletesebbenMinőségkritériumok az elearning oktatásban
Minőségkritériumok az elearning oktatásban Krausz János - Oktatási vezető Képzési és Tudásmenedzsment Innovációs Kft 1107. Budapest, Kékvirág u. 2-4 Telefon: +36(1)431-1610 Fax: +36(1)431-1601 kti@ktionline.net
RészletesebbenA tanári mesterképzés portfóliója
A tanári mesterképzés portfóliója TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0009 Szakmai szolgáltató és kutatást támogató regionális hálózatok a pedagógusképzésért az Észak-Alföldi régióban Dr. Márton Sára főiskolai tanár
RészletesebbenDigitális kompetenciák fejlesztése a pedagógus-továbbképzésben
Digitális kompetenciák fejlesztése a pedagógus-továbbképzésben Könczöl Tamás igazgató elearning Igazgatóság Sulinet etanulás Módszertani és Kompetencia Központ Educatio KHT. IKT - Információs és Kommunikációs
RészletesebbenPROFESSZIONÁLIS OKTATÓI TEVÉKENYSÉG
PROFESSZIONÁLIS OKTATÓI TEVÉKENYSÉG KIVÁLÓSÁG PROFIL 2011. június A kiváló szervezetek elérik és fenntartják azt a teljesítményt, mely megfelel a partnereik elvárásainak. Ennek a célnak sikeres elérése
RészletesebbenA duális képzés felsőoktatásban betöltött innovációs szerepe
A duális képzés felsőoktatásban betöltött innovációs szerepe Dr. Török Erika MELLearN Konferencia 2017. április 20-21. Budapest A tudás a jövő üzemanyaga Az innováció fogalmának értelmezése Schumpeter
RészletesebbenA tanulás fejlesztésének tanulása Tanulási program
A tanulás fejlesztésének tanulása Tanulási program Tematikus tananyag Tanulási program / Tanulói tevékenység Produktum/teljesítmény I. Bevezetés a tanulás fejlesztésének tanulásába 1. A T.F.T. célja, témakörei
RészletesebbenPécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar
Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként
RészletesebbenEllenőrző lista: Útmutató képzési stratégia kiválasztásához kis- és közepes vállalkozások számára
Ellenőrző lista: Útmutató képzési stratégia kiválasztásához kis- és közepes vállalkozások számára A kis és közepes vállalkozások számára rendkívül fontos, hogy kompetenciákon alapuló humán erőforrás rendszert
RészletesebbenPROJEKTTERV HÁLÓZATOK A HÉTKÖZNAPI ÉLETBEN
PROJEKTTERV HÁLÓZATOK A HÉTKÖZNAPI ÉLETBEN A kitöltéshez mintaként szolgálnak a Digitális Témahétre készült mintaprojektek, melyek a Digitális Témahét honlapjának Tudásbázisában érhetők el. ALAPADATOK
RészletesebbenFekete István Iskola felkészül a referencia intézményi feladatokra. Továbbképzési emlékeztető:
TÁMOP-3.1.7-11/2-2011-0524 Fekete István Iskola felkészül a referencia intézményi feladatokra Projekt kezdete: 2012 aug. 1 Projekt vége 2012. május 31. Továbbképzési emlékeztető: 1. Változásmenedzselés
RészletesebbenA tanulók hangja: A kérdés háttere és kutatási tapasztalatok
A tanulók hangja: A kérdés háttere és kutatási tapasztalatok Imre Anna Eszterházy Károly Egyetem - Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet 2018. Augusztus 30. Előfordul-e az Önök iskolájában, hogy kikérik a
RészletesebbenEső esetén B program (ugyanaz dzsekiben)
Csapatépítés * Kalandpedagógia Tevékenység-központú pedagógia Animátorképzés * Kisgyerekkori fejlesztés * Multikulturális pedagógia * Agressziómegelőzés * Vezetői tréning * Eső esetén B program (ugyanaz
RészletesebbenTANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam
TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható
RészletesebbenEtikus internet és szoftverhasználat Óravázlat Készült: Tusorné Fekete Éva óravázlatának alapján
A) Adatok Iskolatípus: általános iskola / felső tagozat Korosztály: 14 év Tantárgy: informatika Téma: etikus internet és szoftverhasználat Szellemitulajdon-védelmi téma: szerzői jog Etikus internet és
RészletesebbenA netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc
A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc www.zalai-iskola.hu www.edidakt.hu Előzmények Figyelemfelhívás pozitív optimizmus Don Tapscott Mark Prensky Helyzetértékelés negatív realitás Netgeneráció 2010. kutatás
RészletesebbenSZAKMAI ELLENŐRZÉSI RENDSZERE HASONLÍTSA ÖSSZE A SZAKTANÁCSADÁS ÉS A TANFELÜGYELET RENDSZERÉT
ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA TANÁRKÉPZÉSI ÉS TUDÁSTECHNOLÓGIAI KAR A KÖZNEVELÉSI RENDSZER PEDAGÓGIAI, SZAKMAI ELLENŐRZÉSI RENDSZERE LSP_TK102G4. HASONLÍTSA ÖSSZE A SZAKTANÁCSADÁS ÉS A TANFELÜGYELET RENDSZERÉT
RészletesebbenHÁROM EGYETEM KÉT KONTINENS EGY TANTEREM:
HÁROM EGYETEM KÉT KONTINENS EGY TANTEREM: INTERKULTURÁLIS, INTERDISZCIPLINÁRIS NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS EGY MAGYAR ÉS KÉT AMERIKAI EGYETEM HALLGATÓI ÉS OKTATÓI KÖZÖTT INTÉZMÉNYI JÓ GYAKORLAT BEMUTATÁSA
RészletesebbenEGY TANTÁRGYI ÉS EGY MÓDSZERTANI PEDAGÓGUS- TOVÁBBKÉPZÉS BEMUTATÁSA
Pedagógusképzés támogatása TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 EGY TANTÁRGYI ÉS EGY MÓDSZERTANI PEDAGÓGUS- TOVÁBBKÉPZÉS BEMUTATÁSA SÁRI ÉVA Bemutatásra kerülő két képzés címe I. Szakmai megújító képzés középiskolában
RészletesebbenIntézkedési terv intézményi tanfelügyeleti látogatás után
Intézmény neve: Marianum Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola Intézmény OM azonosítója: 037326 Intézményvezető neve: Takácsné Tóth Alice Noémi Intézményvezető oktatási azonosítója: 76215132822
RészletesebbenTérinformatika amit tudni kell Márkus Béla
Térinformatika amit tudni kell Márkus Béla V. EURÓPAI FÖLDMÉRŐK ÉS GEOINFORMATIKUSOK NAPJA - 2016. március 17. Térinformatika amit tudni kell? Mit? Az előadás célja, támogatást adni e kérdés megválaszolásához.
RészletesebbenÖnértékelési rendszer
Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Szakképzési és Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft. 8900 Zalaegerszeg, Petőfi u. 24. Felnőttképzési engedély szám: E-000116/2014. Önértékelési rendszer Hatályba lép:
RészletesebbenA TÁMOP 3.1.2B PROJEKT
A Nemzeti Alaptantervhez illeszkedő tankönyv-, taneszköz-, és Nemzeti Közoktatási Portál fejlesztése TÁMOP-3.1.2-B/13-2013-0001 A TÁMOP 3.1.2B PROJEKT Kojanitz László szakmai vezető A projekt célja Tanulásra
RészletesebbenTanulás-szervezési innovációk a magyar felsőoktatásban
Menedzsment kultúra a felsőoktatásban III. Tanulás-szervezési innovációk a magyar felsőoktatásban Ollé János, tanársegéd ELTE PPK Oktatás-Informatikai Szakcsoport olle.janos@ppk.elte.hu 2008. május 9.
Részletesebbenelearning TAPASZTALATOK ÉS TERVEK A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEMEN
elearning TAPASZTALATOK ÉS TERVEK A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEMEN Vörös Miklós Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Távoktatási Koordinációs Központ AKI MA HOMOKBA DUGJA A FEJÉT, HOLNAP CSIKORGATJA
RészletesebbenAz IKT-val támogatott probléma-alapú tanulás és lehetőségei az idegennyelv tanításban
Az IKT-val támogatott probléma-alapú tanulás és lehetőségei az idegennyelv tanításban Czékmán Balázs Somfalvi Zita Szabó Fruzsina Debreceni Egyetem Humán Tudományok Doktori Iskola PhD hallgató Elméleti
RészletesebbenTANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam
TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulási folyamat születésünktől kezdve egész életünket végigkíséri, melynek környezete és körülményei életünk során gyakran változnak. A tanuláson a mindennapi életben
RészletesebbenHogyan lehet a nappali tagozatos hallgatókat éjjel is tanítani?
Hogyan lehet a nappali tagozatos hallgatókat éjjel is tanítani? Dr. Létray Zoltán Egyetemi docens EIK igazgató Széchenyi István Egyetem Az előadás tartalma: E-learning rendszer bevezetése a Széchenyi István
RészletesebbenOKTATÁSKUTATÓ ÉS FEJLESZTŐ INTÉZET TÁMOP 3.1.1 08/1-2008-002 21. századi közoktatás fejlesztés, koordináció. elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER
elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER az IKT 1 -eszközök és digitális pedagógiai módszerek iskolafejlesztő szemléletű használatához TANULÓI KÉRDŐÍV Ez a kérdőív az elemér 2 önértékelő méréshez nyújt információkat.
RészletesebbenZáróvizsga komplex tételsor villamos-mérnöktanár hallgatóknak - 2008 -
Záróvizsga komplex tételsor villamos-mérnöktanár hallgatóknak - 2008-1. tétel a. A nevelés szerepe az egyén és a társadalom életében. b. A didaktika fogalma, tárgya, helye a tudományok rendszerében c.
Részletesebben2008.01.19. Fővárosi Diákönkormányzati. A Diákakadémia célja. A tanulási folyamat
Fővárosi Diákönkormányzati Akadémia Hotel Római, 2008. január 18. A Diákakadémia célja hogy a hallgatók megszerezzék mindazokat az ismereteket, készségeket és attitűdöt, amelyek szükségesek ahhoz, hogy
RészletesebbenKORSZERŰ KOMPETENCIA- ÉS KÉSZSÉGFEJLESZTŐ OKTATÁSI ÉS KÉPZÉSI MÓDSZEREK KÖNYVTÁRI ALKALMAZÁSA VÁCZY ZSUZSA SZOMBATHELY, OKTÓBER 1.
KORSZERŰ KOMPETENCIA- ÉS KÉSZSÉGFEJLESZTŐ OKTATÁSI ÉS KÉPZÉSI MÓDSZEREK KÖNYVTÁRI ALKALMAZÁSA VÁCZY ZSUZSA SZOMBATHELY, 2018. OKTÓBER 1. A KOMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁS, KÉPZÉS Az Európai Parlament és Tanács
RészletesebbenDr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban?
Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban? A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században A tanulási-tanítási környezetről folytatott vitákba, és a felsőoktatásról
RészletesebbenIgazgató: Szabó Győzőné
JÁSZ-NAGYKUN- SZOLNOK MEGYEI PEDAGÓGIAI INTÉZET PEDAGÓGIAI SZAKMAI ÉS SZAKSZOLGÁLAT, SZOLNOK PEDAGÓGIAI SZAKMAI SZOLGÁLTATÁS OM azonosító szám: 102312 OKÉV nyilvántartási szám: 16-0058-04 5000 Szolnok,
RészletesebbenA NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI
XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI LIPPAI EDIT, MAJER ANNA, VERÉB SZILVIA,
RészletesebbenJegyzőkönyv. A dokumentumelemzés szempontjai és tapasztalatai
Jegyzőkönyv Az eljárás azonosítója Az eljárás típusa Az értékelt neve Az értékelt azonosítója Az adatgyűjtés módszere Az adatgyűjtést végző neve Az adatgyűjtést végző oktatási azonosítója Az adatgyűjtés
RészletesebbenAz e-learningben rejlő lehetőségek és buktatók a felsőoktatásban és a szakképzésben
GDF ILIAS Gábor Dénes Főiskola Elektronikus TávOktatási Rendszer http://ilias.gdf.hu Az e-learningben rejlő lehetőségek és buktatók a felsőoktatásban és a szakképzésben Szász Antónia Gábor Dénes Főiskola,
RészletesebbenM5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK
M5004 FELDTOK Felnőttoktatási és képzési tevékenysége során alkotó módon alkalmazza a felnőttek tanulásának lélektani 4 törvényszerűségeit a) a felnőtt tanuló motiválására formális tanulmányai 5 során
RészletesebbenDigitális tartalmak, taneszközök oktatási gyakorlatban való használata
M e g ú j u l á s a k u l c s f o n t o s s á g ú t e r ü l e t e k e n! " M i n d e n k i m á s, e g y e d i é s f o n- t o s, Digitális tartalmak, taneszközök oktatási gyakorlatban való használata A
RészletesebbenDIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER 2013/2014. TANÉV ŐSZI FÉLÉV
DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER 2013/2014. TANÉV ŐSZI FÉLÉV 1. Neme 2. Születési éve 3. Lakhelye 1 4. Melyik évben végzett? 5. Melyik szakon végzett? 2 6. Milyen tagozaton végzett? 7. Idegen nyelv ismerete
RészletesebbenEFOP Kreatív közösségi iskolák létrehozása élménypedagógiai és projekt módszerekkel
EFOP-3.3.7-17-2017-00027 Kreatív közösségi iskolák létrehozása élménypedagógiai és projekt módszerekkel A projektben részt vevő intézmények Szandaszőlősi Általános Iskola Alapfokú Művészeti Iskola Damjanich
RészletesebbenCOMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban TANULÁSI KIMENET DEFINÍCIÓ
COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban TANULÁSI KIMENET DEFINÍCIÓ Ország: Portugália Vállalat: Inovafor Képesítés Az innováció fejlesztői és elősegítői a fémipari KKV-k munkacsoportjaiban
RészletesebbenRésztvevői ütemterv. A Szabad hozzáférésű komplex természettudományos tananyagok tanórai és tanórán kívüli felhasználása c. továbbképzési program
Résztvevői ütemterv A Szabad hozzáférésű komplex természettudományos tananyagok tanórai és tanórán kívüli felhasználása c. továbbképzési program A továbbképzés: alapítási engedély száma: óraszáma (megszerezhető
RészletesebbenSZÁMALK SZAKKÖZÉPISKOLA
KÉPZÉS MEGNEVEZÉSE: Felhasználóbarát digitális szolgáltatások fejlesztése (Használhatósági szakértő/usability expert alapok fakultáció) Készítette: dr. Mlinarics József ügyvezető elnök Magyar Tartalomipari
RészletesebbenVáltozó tanárszerep a gyakorlatban: egy dán módszer magyarországi adaptációs tapasztalatainak bemutatása. Kovács Katalin
Változó tanárszerep a gyakorlatban: egy dán módszer magyarországi adaptációs tapasztalatainak bemutatása Kovács Katalin az igazi kreativitás nem a végtermékben (a kész filmben), hanem magában a folyamatban
RészletesebbenI. évfolyam TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Üzleti kommunikáció. 2008/2009 I. félév
PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI FŐISKOLAI KAR- TÁVOKTATÁSI KÖZPONT COLLEGE OF FINANCE AND ACCOUNTANCY- CENTER OF DISTANCE LEARNING BUDAPEST 72. PF.: 35. 1426 / FAX: 06-1-222-4584 : 06-1-469-6672 I. évfolyam TANTÁRGYI
RészletesebbenKépzési összefoglaló Mátészalka Város Önkormányzatánál tartott tréningekről ÁROP-1.A.2/A-2008-0084
Cím: 1148 Budapest, Nagy Lajos király útja 1-9. Tel.: Fax: E-mail: 06-1-2733090 06-1-2733099 mail@bkf.hu Képzési összefoglaló Mátészalka Város Önkormányzatánál tartott tréningekről ÁROP-1.A.2/A-2008-0084
Részletesebben