Olvadó jég, fagyossá váló viszonyok

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Olvadó jég, fagyossá váló viszonyok"

Átírás

1 50 Lattmann Tamás Olvadó jég, fagyossá váló viszonyok (Viták az Északi-sarkvidék körül) Az elmúlt években egyre többször számolt be a sajtó arról, hogy egyfajta versenyfutás alakult ki az Északi-sark birtoklásáért. Ez a bizonyos mértékig szórakoztató, a nemzetközi jogi õsállapotokra emlékeztetõ, idõnként komikus, zászlóletûzõs területfoglalásokkal, veszekedésekkel, de ugyanakkor nagyhatalmi erõfitogtatásokkal is tarkított folyamat jól érzékelteti, hogy átfogó szabályozás látszólagos hiányában milyen problémák merülhetnek fel az érdekeiket védeni akaró államok versengésében, és milyen megoldások lehetségesek. Az Északi-sarkvidék és jelentõsége Az Északi-sarkvidéket érintõ viták szorosan összefüggnek a területet fedõ víztömeggel, amit a magyar köznyelv Jegestenger néven ismer, ám ugyanakkor hetvennégy tengerparttal bíró állam által részes Nemzetközi Hidrográfiai Intézet (International Hydrographic Organization) óceánnak tekint: ez jelenik meg angol nyelvû elnevezésében (Arctic Ocean) is. Ebben a tanulmányban az egyszerûség kedvéért a magyar terminológiát követve a Jeges-tenger elnevezést használom, de minden ilyen esetben az északi-sarki óceán teljes vízfelületét értem rajta. Már a terület meghatározásának mikéntje is kérdéseket vetett fel. Egyik létezõ nézet szerint az északi-sarki övezet határa az Északi-sarkkör, ám elfogadottabbá az a nézet vált, amely az úgynevezett júliusi 10 Celsius-fokú izoterm vonal mentén húzza meg a határt. Ez azoknak a földrajzi pontoknak az összekötése, ahol a júliusi átlag középhõmérséklet 10 C körül mozog. Akárhogy is állapítjuk meg a terület határait, tény, hogy körülbelül 90 százalékát víz takarja, aminek nagy részét ugyanakkor fagyott jég borítja. Emiatt adja magát az a lehetõség, hogy a nyílt tengerekre vonatkozó szabályok legyenek alkalmazandók, amikor a terület után érdeklõdést tanúsító államok nézeteltérésekbe kerülnek egymással. Az államok érdeklõdését pedig alapvetõen két szempont táplálja, egyrészt az energiaéhség, másrészt a biztonságra való törekvés. Az Északi-sarkvidék a felmérések szerint rendkívül gazdag ásványkincsekben, elsõsorban kõolajban és földgázban, és kiaknázásuk lehetõségérõl az azokhoz hozzáférõ államok nyilván nem akarnak lemondani. A Jeges-tenger fenékterületének körülbelül fele minõsíthetõ kontinentális talapzatnak, azaz ily módon kezelhetõ lenne valamely parti állam területének meghoszszabbításaként. A terület másik fele tényleges mélytengerfenék. Egyes kimutatások szerint ezen a területen a fent említett nyersanyagok formájában a világ energiatartalékainak 25 százaléka található. Elég egy pillantást vetni a földgolyóra az Északi-sark irányából, hogy lássuk: a sarkkör feletti terület közvetlen és rövid légi, a jég eltûnésével pedig tengeri összeköttetésre ad lehetõséget. A 20. századtól az Északi-sarknak egyre növekvõ katonai je-

2 VÉDELEMPOLITIKA 51 lentõsége is lett. Az Egyesült Államok és Kanada már a harmincas évektõl stratégiai jelentõségû területként tekintett az Északi-sark vidékére, s még inkább azzá vált a második világháború alatt a német és szovjet tengeralattjáró-tevékenység számára. A hidegháború idõszakában pedig még tovább fokozódott a jelentõsége, mivel ez az útvonal a legrövidebb a Szovjetunió és Észak-Amerika között. Mindezzel együtt a sarkvidékre vonatkozólag az elmúlt évtizedekben mégsem alakítottak ki valamiféle egységes nemzetközi jogi szabályozást. Még olyan mértékben sem, mint amit az Antarktisz tekintetében láthatunk, ahol szintén egymással konkuráló államok igényeit kellett kielégíteni, miközben gondoskodni kellett a minden szempontból különleges terület épségének, környezetének megõrzésérõl is. Bár az Antarktiszon kialakított szabályozást modellértékûnek nem tekinteném (az egyes államok által támasztott igényeket nem döntötte el, csupán kölcsönösen befagyasztotta), valamint nyilván nem lehet analógiákban gondolkodni (az Északisarkvidék tengeri jellege nyilván nem teszi lehetõvé ugyanazon megoldások alkalmazását, mint amik az Antarktisz esetében mûködõképesnek tûnnek), nyilván csak valamiféle szerzõdéses módszer vezethet majd eredményre. Fõbb szereplõk, események Az Északi-sarkvidék ellenõrzéséért megindult verseny szereplõi azok az államok, amelyek földrajzi kapcsolódásuk, és adott esetben nagyhatalmi érdekeik okán szeretnék kiterjeszteni hatalmukat a területre és az ott fellelhetõ ásványkincsekre. Ezek az országok az Amerikai Egyesült Államok, Oroszország, Kanada, Norvégia, és mivel Grönland Dánia ellenõrzése alatt áll, a legkisebb skandináv állam is jelentõs szereplõje a vitáknak. Mivel a terület legnagyobb része tenger, és a nyílt tengeren nem lehetséges a kizárólagos területszerzés, bármiféle igények megalapozásához ezek az államok a nemzetközi jog tengerekre vonatkozó elõírásait kell, hogy alkalmazzák. Ugyanakkor a jégtakaró visszahúzódása a hirtelen elõbukkanó területekkel olyan, eddig csak lappangó vitákat is felszínre hoz az érintett államok között, amelyek nem tengerjogi természetûek, hanem a nemzetközi jog más területeivel állnak összefüggésben (például határviták formájában). Az igényeket átfogóan az 1. ábra mutatja be. A területtel kapcsolatban érdekelt államok már régóta alakítgattak egymás között valamiféle szabályozásokat, ezek közül a legismertebb az úgynevezett szektorelmélet alapján nyugvó rendezés volt. Ez a Kanada kezdeményezésére a 20. század elsõ felébõl származó megoldás az Északi-sarkkört tekintette egyfajta alapvonalnak, és az e fölötti területet osztotta a sarkkör menti államok számára háromszög alakú szektorokra, melyek csúcspontjai az Északi-sark pontjában találkoztak egymással. Így az Alaszka feletti terület az Egyesült Államokhoz, a Kanada feletti Kanadához, a Grönland feletti Dániához, a Spitzbergák feletti Norvégiához, a fennmaradó terület pedig az akkori Szovjetunióhoz került. Ez csupán egy elméleti koncepció volt, a nemzetközi jog világában kötelezõ erejûként Kanada és a Szovjetunió kivételével soha nem is fogadták el, ám a sarkvidék állandóan fagyott jellege miatt nem is kezdõdtek gyakorlati jellegû viták a kérdésben. A terület feletti átrepülés jogát az államok úgy gyakorolták, mintha a szektorelméleten alapuló szabályozás nem is létezne. Nem okozott jogi vitát

3 52 1. ábra az sem, amikor 1977-ben az Arktyika orosz jégtörõ egészen az Északi-sarkig hajózott. A fagyott jég alatti, általában katonai jellegû tengeralattjáró-tevékenység is a nyílt tengerekre jellemzõ szabályok szerint zajlott. A Norvégia és az Északisark között körülbelül félúton elhelyezkedõ Spitzbergák-szigetcsoport helyzetét egy 1920-ban megkötött többoldalú nemzetközi szerzõdés rendezte, ennek alapján Norvégiához tartozik, de rajta kívül más, a szerzõdésben részes államok is jogot kaptak természeti kincseinek kiaknázására. Emellett még számos nemzetközi szerzõdést kötöttek egymással a régióban érdekelt államok, amelyekkel például határokat állapítottak meg. Ez a rendszer bár hosszú ideig gyakorlatban rendezni látszott a helyzetet a Jeges-tengert fedõ jégpáncél fokozatos felolvadásával egyre inkább tarthatatlanná vált, az élesedõ és egyre élesebben artikulált igények közti ellentétek feloldására egyáltalán nem volt alkalmas. Ráadásul az 1980-as évek elején az ENSZ keretében lezajlott tengerjogi szabályozás elõírásai a szektorelmélet lehetõvé tette elhatárolásokat nem támogatták, illetve egyes szereplõk az abban foglalt szabályok alkalmazásával is megpróbáltak pozíciókat szerezni a sarkvidéken. Nagy vihart kavart, amikor 2007 augusztusában Oroszország két mini-tengeralattjáró alkalmazásával sikeres mélytengeri merülést hajtott végre az Északisark alatti tengerfenéken. (A mûvelet a fentebb említett Arktyika jégtörõ után az Arktyika 2007 nevet viselte.) A hajók személyzete kõzet- és egyéb minták begyûjtése után egy rozsdamentes tokban elhelyezett orosz lobogót hagyott a helyszínen. Bár a lobogó letûzése nyilván csak

4 VÉDELEMPOLITIKA 53 szimbolikus és politikai jelentõségû, nemzetközi jogi hatása kevéssé lehet (amit természetesen azonnal sietett leszögezni mind a kanadai, mind pedig az amerikai vezetés), a begyûjtött mintákkal Oroszország azt szándékozik bizonyítani, hogy a sarki tengerfenék a kontinentális talapzat része. (Az Interfax szeptemberi közleményében már azt tudatta, hogy a begyûjtött bizonyítékok igazolják az orosz igényeket). A versenytársak gyorsan igyekeztek reagálni az orosz mûveletre. Stephen Harper kanadai miniszterelnök sarkvidéki látogatásakor megerõsített katonai jelenlétet ígért. Dánia egyhónapos expedíciót szervezett az Északi-sark vidékére, az oroszokéval azonos céllal, csak õ éppen Grönland kontinentális talapzatához tartozónak tekinti a területet, és erre keres bizonyítékot. Meg kell jegyeznünk, hogy mivel a sark alatt húzódó Lomonoszov-hátság Grönlanddal (és a kanadai szigetekkel) is kapcsolatban áll, ennek megtalálására minden esélye meg is van. Ez az esemény amúgy jó hatással volt a Hans-szigettel kapcsolatos, ekkorra éppen rendezõdni látszó kanadai dán határvitára is: a két fél együttesen tudott szembeszállni az oroszok által jelentett fenyegetéssel. Az Egyesült Államok két új, sarki hajózásra alkalmas jégtörõ hajó rendszerbe állítását ígérte az Északi-sark kutatására. A Lomonoszov-hátság Oroszország és Kanada északnyugati szigetei, valamint Grönland között húzódik, végig a Jegestenger és éppen az Északi-sark alatt. Az orosz érvelés szerint a hátság az Északi-sarkkal együtt az eurázsiai kontinentális talapzathoz tartozik, és így parti államként igényt tarthat a kiaknázási jogokra. Dánia ugyanakkor arra hivatkozik, hogy a hátság Grönlandhoz tartozik, s ugyanezt állíthatja Kanada is. A késõbb részletesebben bemutatott vonatkozó nemzetközi jogi szabályok ugyanakkor nem tartalmaznak egyértelmû elõírásokat arra nézve, hogy hogyan kell az ilyen, a kontinentális talapzatra benyújtott, egymást átfedõ, egymással ütközõ igényeket elbírálni. Területi vita zajlik emellett a Barentstenger két részével kapcsolatban is Norvégia és Oroszország között. Egymást átfedõ igényként 2002-ben a Kontinentális Talapzat Elhatárolásának Bizottsága (Commission on Limits of Continental Shelf, az ENSZ 1982-es tengerjogi egyezménye által az ilyen igényekre felállított bizottság) az Oroszország által 2001-ben benyújtott igénylésre válaszként elismerte és kijelentette, hogy ha a felek meg tudnak állapodni, azt elfogadja (a norvég fél 2006-ban nyújtotta be igényeit). A tárgyalások jelenleg is folynak, eredményességük a felek kompromisszumkészségén és -képességén múlik. Mindenesetre a helyzeten aligha javított a 2005 novemberében megesett incidens, amelynek során a norvég parti õrség orosz halászhajókat kergetett egészen Murmanszk kikötõjéig, illetve tett mozgásképtelenné a sajátjuknak tekintett tengerrészen. Szerencsére az eset nem torkollott komolyabb összetûzésbe, de az orosz haditengerészet arra is felkészült, hogy ha kell, fellép az orosz halászok védelmében. Kanada fogalmazott meg a többiektõl eltérõ álláspontot az Északnyugati Átjáró tekintetében, amit belvizei részének tekint, azaz olyan területnek, ahol a tengerjogi szabályok különösen az áthaladás tekintetében nem alkalmazandók. Más államok viszont az Egyesült Államokkal az élen nemzetközi tengerszorosnak tekintik, ami azt jelenti, hogy a vonatkozó szabályok értelmében azt bármely állam használhatja áthaladás céljára.

5 54 A jég olvadásával kialakuló helyzet hozta felszínre Kanada és Dánia között a Hans-szigettel kapcsolatos határvitát is. A Grönlandot a Kanadához tartozó Ellesmere-szigettõl elválasztó Kennedy-csatorna közepén található, alig két négyzetkilométeres, lényegében értéktelen szigetecske (amit egyébként 1871-ben egy amerikai hajós fedezett fel) tényleges jelentõségénél jóval komolyabb érdeklõdést váltott ki a vitázó felekbõl. Egyes elemzõk ennek okát abban látják, hogy az engedés a gyengeség jeleként, vagy ami még roszszabb, esetleg precedensként lenne értékelhetõ e kis vita esetében is. Különösen igaz ez Kanadára, amely az Északnyugati Átjáróval kapcsolatos, ennél jóval komolyabb jelentõségû igényét érezné veszélyeztetve. Kanada ezért 1967 óta a Hansszigetet saját területének tekinti, ám ez Dánia ellenállásával találkozik. A problémát az okozza, hogy a két állam között hatályban lévõ, határokat megállapító szerzõdésbõl ennek a területnek a rendezése kimaradt. A területet lényegében egyik fél sem használta soha, 1983-ban pedig megpróbálták kétoldalú szerzõdéssel rendezni a vele kapcsolatos környezetvédelmi és egyéb csatlakozó kérdéseket, ám ez a kísérlet akkor nem járt sikerrel. Ebben az évtizedben zajlott az úgynevezett palackok csatája is, aminek a lényege az volt, hogy a dán Grönland-ügyi miniszter 1984-es helikopteres látogatása alkalmával felvonta a szigeten a dán lobogót, valamint egy üveg dán konyakot rejtett el annak lábánál. Ezután a szigeten hol a kanadai, hol a dán fél tette tiszteletét, és lobogója felhúzása (valamint természetesen a másik fél lobogójának eltávolítása) után egy palack italt (a kanadaiak whiskeyt) hagyott a területen. Ez a fajta lökdösõdés aztán egyre komolyabbá vált, végül a dánok már páncélozott jégtörõ fregattokat küldtek a sziget köré járõrözni (talán ekkorra már komolyan megnõtt a szigeten hagyott konyakmennyiség értéke ), hogy elejét vegyék állami szuverenitásuk további megsértésének. Mindeközben kellõ humorérzékkel megáldott magánszemélyek a helyzet stratégiai súlyát valószínûleg nem érzékelve az interneten létrehozták a Hans-szigeti Felszabadítási Frontot, amely a sziget õslakóinak, azaz két fókának és egy néha odatévedõ jegesmedvének a nevében hirdetett harcot a fenyegetõ, elnyomó kanadai és dán uralom ellen, emellett TV- és rádiómûsorok is folyamatosan gúnyt ûztek a vitázó felekbõl. Mások pedig ugyanazt némileg túlértékelve és kevésbé fejlett humorérzékrõl tanúbizonyságot téve kiterjedt internetes harcba is kezdtek. A Google-háború néven ismertté vált eseményeknek a lényege az volt, hogy kanadai, illetve dán csoportok saját igazukat hangoztatva a Google internetes keresõben helyeztek el fizetett hirdetéseket. A sokadik megszállás és tiltakozás után 2005 augusztusára a helyzet annyira nevetségessé vált, hogy a két állam is megunta: megegyeztek, hogy rendezik a helyzetet, és kikötötték a Nemzetközi Bíróság joghatóságát arra az esetre, ha esetleg nem jutnának megállapodásra júliusában Kanada elismerte, hogy mûholdas felvételek alapján a sziget egésze biztosan nem az övék, és kompromisszumos javaslatot tett arra, hogy azt a felénél válasszák ketté. A kontinentális talapzat és a nemzetközi jog A kontinentális talapzatra kinyilvánított parti állami igények elsõ megjelenítésének Truman amerikai elnök 1945-ös nyilatkoza-

6 VÉDELEMPOLITIKA 55 tát tekintik, amelyben kijelentette, hogy az Egyesült Államok igényt tart a kontinentális talapzatán fellelhetõ erõforrások feletti joghatóság gyakorlására. Furcsa módon ennek a nyilatkozatnak nem is annyira más államok, hanem inkább az Egyesült Államok egyes part menti tagállamai voltak a célpontjai, mint például Kalifornia vagy Texas, amelyek ekkorra komoly bányászati képességekre tettek szert, és Washington velük szemben akarta saját maga azaz a szövetségi kormányzat számára biztosítani a jogokat. Ez persze belpolitikai viharokat is kavart, de végül a Legfelsõbb Bíróság több döntése után a Kongresszus ban ezt törvényben is megerõsítette. A nemzetközi színtéren természetesen más államok sem akartak lemaradni az amerikai elnök mögött, és így a kontinentális talapzatra elõterjeszthetõ parti állami igények lehetõségét nagyon gyorsan a nemzetközi szokásjog részeként ismerték el. Az ENSZ keretében végrehajtott elsõ tengerjogi kodifikáció eredményeképpen 1958-ban nemzetközi szerzõdés született a kontinentális talapzatról is. Ezek után a part menti államok több száz igényt jelentettek be a kontinentális talapzatra: az 1982-es szerzõdés elõírásainak megszületésekor már ezek jelentettek tapasztalati alapot. A jelenlegi nemzetközi jogi rendszerben az ENSZ keretében 1982-ben elfogadott és 1994-ben hatályba lépett tengerjogi egyezmény (United Nations Convention on the Law of the Sea UNCLOS) a tengerjogi rendszer alapszabálya, kitér annak minden aspektusára, valamint a viták rendezésére is elõír rendelkezéseket. Az egyezményt Norvégia 1996-ban, Oroszország 1997-ben, Kanada 2003-ban, Dánia pedig 2004-ben erõsítette meg, amelynek így a sarkvidék kérdésében érintett öt állam közül egyedül az Egyesült Államok nem részese. Az Egyesült Államok nevében 1994-ben Bill Clinton elnök aláírta ugyan (miután a mélytengeri bányászatra vonatkozó szabályokat jelentõsen módosították), de a Szenátus a mai napig nem ratifikálta, így jelenleg nem kötelezõ az Egyesült Államokra. Várhatóan a következõ elnöki terminus során erre sor kerül (ehhez a Szenátus kétharmadának megerõsítõ szavazatára van szükség, amit általában nem könnyû biztosítani, de jelenleg konszenzus mutatkozik a kérdésben). Az USA mindezzel együtt az UNCLOS legtöbb elõírásának, különösen a kontinentális talapzatra vonatkozó szabályainak szokásjogi erejét soha nem vitatta. Reagan elnök 1983-ban és 1988-ban, valamint Clinton elnök 1999-ben is tett olyan tartalmú nyilatkozatokat, amelyekbõl ez megállapítható. Az UNCLOS rendelkezései alapján a parti államok a tengereken legfeljebb kétszáz tengeri mérföld (kb. háromszázhetven kilométer) távolságon belül határozhatják meg az úgynevezett kizárólagos gazdasági övezet határait, amelyen belül gyakorolhatnak olyan jogosultságokat, mint például az ásványkincsek kiaknázása. A parti állam számára a nyílt tengerbe nyúló kontinentális talapzat felett jogosultságokat biztosító terület még meghoszszabbítható legfeljebb százötven tengeri mérfölddel, azaz összesen az alapvonaltól számított háromszázötven tengeri mérföld (azaz kb. hatszáznegyven kilométer) távolságig, amennyiben az szárazföldi területének természetes meghosszabbítását jelenti. Ezen elõírások alapján tehát legfeljebb 350 tengeri mérföld távolságig a parti állam a kontinentális talapzaton is gyakorolhatja bányászati és ehhez kapcsolódó felségjogait. A vízfelszínen ugyan a nyílt tenger szabadságai érvényesülnek, de az nem jelent

7 56 problémát az államok számára, hiszen az ásványkincsek kibányászása a tengerfenék használatával történik. Ehhez arra van szükség, hogy az állam az UNCLOS által az alapvonaltól számított 200 tengeri mérföldig elismert kizárólagos gazdasági övezetét, élve a szerzõdés által rendelkezésre bocsátott lehetõséggel, legfeljebb 150 tengeri mérfölddel megnövelje. Erre csak a kontinentális talapzat esetében van lehetõsége, tehát ha például a kizárólagos gazdasági övezet határától számított 50 tengeri mérföld távolságon belül már mélytengeri tengerfenék található, akkor a parti állam kizárólagos gazdasági övezetét legfeljebb erre a plusz 50 mérföldre terjesztheti ki. Az e területeken kívül esõ tengerfenék kiaknázását az UNCLOS az államok számára már nem teszi lehetõvé: e területeket a jamaicai Kingstonban mûködõ Nemzetközi Tengerfenék Hatóság (International Seabed Authority) ellenõrzése alá helyezi. Az államoktól függetlenül ez a szerv engedélyezi, ellenõrzi a nemzetközi mélytengeri tengerfenék kiaknázását. Az UNCLOS elõírásai ugyanakkor nem egyértelmûek a kontinentális talapzatra vonatkozó igények meghatározását illetõen. az Északi-sarkvidékkel kapcsolatban igényeket fenntartó államok pedig Norvégia kivételével mind kívül tartották magukat nyilván nem véletlenül az UNCLOS kötelezõ vitarendezési eljárási rendszerén, azaz a létezõ viták rendezése nem képzelhetõ el az õ hozzájárulásuk nélkül. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az irányadó szabályok alkalmazásával érdemben csak akkor lehetne rendezni az igényeket akár a Nemzetközi Bíróság vagy a Hamburgban mûködõ Nemzetközi Tengerjogi Törvényszék elõtt, ha az érintett államok ahhoz kifejezetten hozzájárulnak. A viták rendezésének lehetõségei Mivel minden jel szerint az UNCLOS kötelezõen elõírt vitarendezési eljárásai nem lesznek alkalmasak az Északi-sark tekintetében egymással szemben támasztott igé-

8 VÉDELEMPOLITIKA 57 nyek rendezésére, az egyik fennmaradó lehetõség, hogy a nemzetközi jog tradicionális fórumai kapjanak szerepet. Ezek között elsõ helyen a Hágában mûködõ Nemzetközi Bíróság (International Court of Justice ICJ), az ENSZ legfõbb bírói fóruma áll. A testület elõtt már többször került sor kontinentálistalapzat-elhatárolási vitára, bár a bíróságnak ezek egyikében sem az UNCLOS jelenlegi szerzõdési jogi rendszerét kellett alkalmaznia (a szerzõdés még nem volt hatályban, a vitázó felek nem voltak részesei, illetve egy másik esetben a vitára még az UNCLOS elõtti idõkben került sor). Egyes elemzõk ugyanakkor amellett érvelnek, hogy ilyen jellegû vita az UNCLOS alapján nem terjeszthetõ sem a Nemzetközi Bíróság, sem pedig más bírói fórum elé, mert annak 83. cikke az ilyenek rendezésére az érintettek megállapodását írják elõ, ami bírói ítélettel nem pótolható. Az egyik korábbi, még a szokásjog alapján eldöntött ügyben (Líbia v. Málta, 1985-ben született ítélet) az ICJ maga is bizonytalannak tûnt ebben a kérdésben. Amennyiben mégis bírói jellegû rendezésre kerülne sor akár az ICJ, akár más bírói fórum (például az UNCLOS által létrehozott hamburgi Nemzetközi Tengerjogi Törvényszék) elõtt, az Északi-sarkvidékre igényt tartó államoknak igényük megtámogatásához a szokásos érvekhez kell nyúlniuk. Elsõdleges és legfontosabb ezek között a geográfiai jellegû bizonyítékok eszköze, amelyek ahhoz szükségesek, hogy bizonyítani tudják az UNCLOS 76. cikke szerinti természetes kapcsolatot az igényelt, valamint a saját terület között. Ám amennyiben a természetes kapcsolat több igényt is alátámaszt egyszerre (mint láthattuk például a Lomonoszov-hátság esetén), akkor ott már jogi mérlegelésre van szükség. A másik lehetõség, hogy az érintett államok végül maguk oldják meg a vitát valamiféle egyezség kidolgozásával. Ennek az esélye nem is olyan csekély. Ezek az államok ugyanis lényegében egyfajta kényszerszövetségben vannak: vagy felosztják a területet egymás között valamilyen, mindannyiuk számára elfogadható megoldással, vagy számolniuk kell annak lehetõségével is, hogy a vitába esetleg beszállnak eddig még nem túl aktív szereplõk is, akik ferde szemmel tekintenek az északisarki államok önös huzakodására, miközben a világ többi állama is szívesen részesülne az ottani ásványkincsekbõl, csak igényeiket nem tudják közvetlenül a helyszínen érvényesíteni. Ám azt látni kell, hogy az északi államok kupeckedése a terület felett egyértelmûen sérti a nemzetközi közösség érdekeit is, és elképzelhetõ, hogy egyes államok akár a Nemzetközi Tengerfenék Hatóságon keresztül, annak felhasználásával egyszer csak a nemzetközi közösség képviseletében rúgják rá az ajtót a kocsmában konyakos és whiskeys üvegekkel verekedõ dánokra és kanadaiakra... Egyáltalán nem tartom kizártnak, hogy egy ilyen szereplõ néhány éven belül akár az Amerikai Egyesült Államok is lehet, amely mint láthattuk földrajzi szempontból nincs elég jó helyen ahhoz, hogy közvetlenül beavatkozzon a vitába, de nyilván valamilyen módon teret követel majd magának. Mindenesetre az Északi-sarkvidék ügyében érdekelt államok magas szintû egyeztetések céljából már 1991-ben megkezdték egyfajta együttmûködés kialakítását az Északi-sarki Környezetvédelmi Stratégia (Arctic Environmental Protection Strategy AEPS) elfogadásával (ami akkor a hidegháború utáni idõszak egyik legjelentõsebb eredményének számított), amelynek célja a régió környezetvédelmi jellegû kérdéseiben való együttmûködés kialakítása volt. Ezt követve, 1996-ban az ottawai nyilatko-

9 58 zat állította fel az Északi-sarki Tanács nevû szervezetet, amely az államokon kívül már az õslakosság számára is megjelenési lehetõséget biztosított. A szervezet tagjai az Amerikai Egyesült Államok, Dánia, Finnország, Izland, Kanada, Norvégia, Oroszország és Svédország májusában Dánia meghívására öt, a vitákban érintett állam (a meghívó mellett az Egyesült Államok, Kanada, Norvégia és Oroszország) egy igen magas szintû konferenciára gyûlt össze a Grönland nyugati partján található, alig ötezer lakosú Ilulissat városkájában. Céljuk az volt, hogy megtárgyalják a változó klimatikus körülmények miatt felmerülõ kérdéseket, mint például a megnyíló új hajózási útvonalakkal kapcsolatos problémákat. A május 28-án kiadott nyilatkozatukban a részt vevõ államok egyetértésüket fejezték ki, hogy a már létezõ nemzetközi keretrendszer alkalmazását tartják kívánatosnak a fennálló igények rendezésére, és nem támogatják új nemzetközi jogi szabályok kialakítását. Ezen a konferencián ugyanakkor nem vett részt az Északi-sarki Tanács több fontos tagja, így Finnország, Izland, illetve Svédország, azaz a nyilatkozatot nem tekinthetjük teljes körûnek. Igaz ezek az államok a folyamatban lévõ vitákban nem is vesznek részt, nincsenek komoly igényeik. A nyilatkozatból egyértelmûnek tûnik, hogy az egymással ütközõ igényeket elõterjesztõ államok zárták soraikat. A világ többi része számára az üzenet egyértelmû: majd mi megoldjuk a vitáinkat, azt is tudjuk, hogy milyen elõírások mentén, azaz nem kellenek új szabályok, nem kellenek új szereplõk. Lehetséges megoldásként csak egy átfogó, nemzetközi szerzõdésen alapuló rendszert tartok elképzelhetõnek, amit hosszú közvetlen tárgyalások eredményeképpen minden érintett elfogadna, majd utána megfelelõen végrehajtana. Vajon lehetséges-e ez? A nemzetközi jog elmúlt néhány éve nem sok optimizmusra ad okot. Úgy tûnhet, hogy a közvetlen erõpolitika hangsúlyosabbá válása nem feltétlenül teremt alkalmas környezetet ilyen energiaigényes, politikai szempontból gyakran drágának tûnõ kompromisszumok kimunkálására. Ugyanakkor az államok is tisztában vannak azzal, hogy a vita megnyugtató rendezése csak kompromisszumok árán lehetséges, feltéve persze, hogy szándékuk a sarkvidék kincseinek kiaknázása, nem pedig az azokért való folyamatos harc, akár fegyverekkel is. n

Lattmann Tamás: Olvadó jég, fagyossá váló viszonyok az északi sarkvidék és az azt kísérő viták

Lattmann Tamás: Olvadó jég, fagyossá váló viszonyok az északi sarkvidék és az azt kísérő viták Lattmann Tamás: Olvadó jég, fagyossá váló viszonyok az északi sarkvidék és az azt kísérő viták Az elmúlt években egyre többször számol be a sajtó arról, hogy egyfajta versenyfutás alakult ki az Északi-sark

Részletesebben

Sorozatszerkesztő Horváth Jenő

Sorozatszerkesztő Horváth Jenő Drienyovszki János Az Arktisz nemzetközi jogi helyzete: a szunnyadó szuverén igények feléledése? Szüksége van-e egy átfogó nemzetközi jogi rezsim kialakítására a térségben? GROTIUS E-KÖNYVTÁR 2011 Sorozatszerkesztő

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.12.21. COM(2011) 909 végleges 2011/0444 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a Seychelle-szigeteknek a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól

Részletesebben

A viták békés rendezése. Az erőszak tilalma. Komanovics Adrienne, 2011

A viták békés rendezése. Az erőszak tilalma. Komanovics Adrienne, 2011 A viták békés rendezése Az erőszak tilalma Komanovics Adrienne, 2011 1 I. A viták békés rendezése Komanovics Adrienne, 2011 2 Áttekintés (1) A nemzetközi vita fogalma (2) Jogforrások (3) A viták békés

Részletesebben

LEHETŐSÉGEK, VERSENGÉS ÉS EGYMÁSRA UTALTSÁG A MESSZI ÉSZAKON

LEHETŐSÉGEK, VERSENGÉS ÉS EGYMÁSRA UTALTSÁG A MESSZI ÉSZAKON NEMZETÁLLAMOK ÉS KISEBBSÉGEK A POSZTSZOVJET TÉRSÉGBEN MAKKAY LILLA LEHETŐSÉGEK, VERSENGÉS ÉS EGYMÁSRA UTALTSÁG A MESSZI ÉSZAKON REGIONÁLIS EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉS NAGY JÁTSZMA EURÓPA TETEJÉN* Az örök hó és fagy

Részletesebben

172. sz. Egyezmény. a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről

172. sz. Egyezmény. a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről 172. sz. Egyezmény a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató

Részletesebben

A nemzetközi jog forrásai

A nemzetközi jog forrásai A nemzetközi Bíróság Statútumának 38. cikke A nemzetközi jog forrásai Előadás-vázlat Sonnevend Pál 1. A Bíróság, amelynek az a feladata, hogy az eléje terjesztett jogvitákat a nemzetközi jog alapján döntse

Részletesebben

A klímaváltozás biztonságpolitikai következményei az Arktiszon

A klímaváltozás biztonságpolitikai következményei az Arktiszon 26 NEMZET ÉS BIZTONSÁG 2010. NOVEMBER Berzsenyi Dániel A klímaváltozás biztonságpolitikai következményei az Arktiszon Az Északi-sarkvidékkel foglalkozó írások széles köre nemzetközi viszonylatban jól jelzi,

Részletesebben

A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról

A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról Gazdaság és Jog A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról I. Az előzmények 1. Régi kodifikációs szabály szerint a jogelméleti viták eldöntésére nem a jogalkotó hivatott. Különösen igaz ez a

Részletesebben

2. Nemzetközi folyók joga, Környezetvédelmi jog, Tengerjog. I. A nemzetközi folyók joga. A. A nemzetközi folyó fogalma és hasznosítása

2. Nemzetközi folyók joga, Környezetvédelmi jog, Tengerjog. I. A nemzetközi folyók joga. A. A nemzetközi folyó fogalma és hasznosítása 2. Nemzetközi folyók joga, Környezetvédelmi jog, Tengerjog 2011. február 17. Nemzetközi jog II. I. A nemzetközi folyók joga A. A nemzetközi folyó fogalma és hasznosítása Nemzeti folyó Nemzetközi folyó

Részletesebben

A TERMINÁLOKRÓL SZÓLÓ ENSZ KONVENCIÓ MEGALKOTÁSÁNAK ELSŐ SZAKASZA

A TERMINÁLOKRÓL SZÓLÓ ENSZ KONVENCIÓ MEGALKOTÁSÁNAK ELSŐ SZAKASZA A TERMINÁLOKRÓL SZÓLÓ ENSZ KONVENCIÓ MEGALKOTÁSÁNAK ELSŐ SZAKASZA Kovács Viktória 1. Bevezetés Az 1980-as évektől, vagyis a kombinált fuvarozás technikai-műszaki és jogi-szervezési struktúrájának kialakulásától

Részletesebben

AZ ÉSZAKI-SARK A SKANDINÁV ÁLLAMOK SZEMSZÖGÉBŐL NÉZVE 2

AZ ÉSZAKI-SARK A SKANDINÁV ÁLLAMOK SZEMSZÖGÉBŐL NÉZVE 2 Márton Andrea 1 AZ ÉSZAKI-SARK A SKANDINÁV ÁLLAMOK SZEMSZÖGÉBŐL NÉZVE 2 A szerző bemutatja az éghajlatváltozás hatására lezajló változásokat az Északi Sark régióban. Bár a kiemelés szubjektív mégis képet

Részletesebben

MONTENEGRÓ A FÜGGETLENNÉ VÁLÁS ÚTJÁN

MONTENEGRÓ A FÜGGETLENNÉ VÁLÁS ÚTJÁN ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Borsányi András MONTENEGRÓ A FÜGGETLENNÉ VÁLÁS ÚTJÁN Doktori (PhD) tézisek Témavezető: Dr. Szabó A. Ferenc egyetemi tanár BUDAPEST, 2003. 1 Montenegró a függetlenné

Részletesebben

Az Európai Biztonsági és Együttmûködési Értekezlet Záróokmánya. Az európai biztonsággal összefüggô kérdések (A Helsinki Záróokmány részletei)

Az Európai Biztonsági és Együttmûködési Értekezlet Záróokmánya. Az európai biztonsággal összefüggô kérdések (A Helsinki Záróokmány részletei) Az Európai Biztonsági és Együttmûködési Értekezlet Záróokmánya. Az európai biztonsággal összefüggô kérdések (A Helsinki Záróokmány részletei) A) Nyilatkozat a résztvevô Államok kölcsönös kapcsolatait vezérlô

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

A nemzetközi jog alanyai, forrásai; a diplomáciai és konzuli kapcsolatok jogának fejlődése. Corvinus/BIGIS 2009. február 4.

A nemzetközi jog alanyai, forrásai; a diplomáciai és konzuli kapcsolatok jogának fejlődése. Corvinus/BIGIS 2009. február 4. A nemzetközi jog alanyai, forrásai; a diplomáciai és konzuli kapcsolatok jogának fejlődése Corvinus/BIGIS 2009. február 4. Külügyi hatalom nemzetközi szerződések kötésének joga aktív és passzív követségi

Részletesebben

AZ ÉSZAKI-SARK A SKANDINÁV ÁLLAMOK SZEMSZÖGÉBŐL

AZ ÉSZAKI-SARK A SKANDINÁV ÁLLAMOK SZEMSZÖGÉBŐL Márton Andrea AZ ÉSZAKI-SARK A SKANDINÁV ÁLLAMOK SZEMSZÖGÉBŐL Rezümé: A szerző bemutatja az éghajlatváltozás hatására lezajló változásokat az Északi-sark övezetében. Bár az elemzés szubjektív, mégis képet

Részletesebben

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről 149. sz. Egyezmény a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa

Részletesebben

A nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, 2012. Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne, 2012 1

A nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, 2012. Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jog fogalma és története Komanovics Adrienne Pécs, 2012 Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jog fogalma Komanovics Adrienne, 2012 2 A nemzetközi jog fogalma: A nemzetközi jog a nemzetközi

Részletesebben

L 342/20 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.12.24.

L 342/20 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.12.24. L 342/20 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.12.24. A BIZOTTSÁG 2150/2005/EK RENDELETE (2005. december 23.) a rugalmas légtérfelhasználásra vonatkozó közös szabályok megállapításáról (EGT vonatkozású

Részletesebben

Pólus-politika. -rohanás az Északi-sarkért- Czéh Tamás

Pólus-politika. -rohanás az Északi-sarkért- Czéh Tamás Pólus-politika -rohanás az Északi-sarkért- Czéh Tamás Nem lehet egyszerre a háborúra és a békére is készülni. /Albert Einstein/ Az elmúlt időszak geopolitikai vonatkozású cikkeit vizsgálva azt tapasztalhattuk,

Részletesebben

* JELENTÉSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2011/0447(NLE) 4.11.2014

* JELENTÉSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2011/0447(NLE) 4.11.2014 EURÓPAI PARLAMENT 2014 2019 Jogi Bizottság 4.11.2014 2011/0447(NLE) * JELENTÉSTERVEZET az Oroszországi Föderációnak a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló, 1980.

Részletesebben

1962. évi 25. törvényerejű rendelet

1962. évi 25. törvényerejű rendelet A jogszabály mai napon hatályos állapota 1962. évi 25. törvényerejű rendelet a külföldi választottbírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, New Yorkban 1958. június 10-én kelt Egyezmény

Részletesebben

114. sz. Egyezmény. a tengeri halászok munkaszerződésének pontjairól

114. sz. Egyezmény. a tengeri halászok munkaszerződésének pontjairól 114. sz. Egyezmény a tengeri halászok munkaszerződésének pontjairól A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe,

Részletesebben

A világháború után kiadott uj angol katonai szolgálati szabályzatban egy helyen a következők olvashatók: A brit világbirodalom messze szétszórt

A világháború után kiadott uj angol katonai szolgálati szabályzatban egy helyen a következők olvashatók: A brit világbirodalom messze szétszórt AZ ANGOL H A D I F L O T T A Irta: SZALAY ISTVÁN A világháború után kiadott uj angol katonai szolgálati szabályzatban egy helyen a következők olvashatók: A brit világbirodalom messze szétszórt részei között

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.3.10. COM(2014) 138 final 2014/0078 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a Seychelle-szigetek lobogója alatt közlekedő halászhajók számára az Európai Unió joghatósága alá

Részletesebben

A géppuska Önműködő, sorozatlövés leadására alkalmas lőfegyverek léteztek már az első világháború kitörése előtt is, igazán félelmetes hírnévre azonban 1914 után tettek szert, amikor a géppuskák a lövészárok-háborúkban

Részletesebben

NEMZETKÖZI MOZGALOM AZ INTERNET SZABADSÁGÁÉRT

NEMZETKÖZI MOZGALOM AZ INTERNET SZABADSÁGÁÉRT NEMZETKÖZI MOZGALOM AZ INTERNET SZABADSÁGÁÉRT BEMUTATKOZÁS A Global Internet Liberty Campaign 1 (GILC), azaz Nemzetközi Mozgalom az Internet Szabadságáért nevû szervezetet 1996 júniusában alapították kormányzatoktól

Részletesebben

BÜNTETŐJOGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS A SZELLEMITULAJDON-JOGOK TERÜLETÉN EURÓPAI ÉS NEMZETI SZINTEN 1

BÜNTETŐJOGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS A SZELLEMITULAJDON-JOGOK TERÜLETÉN EURÓPAI ÉS NEMZETI SZINTEN 1 Dr. Fazekas Judit Dr. Gyenge Anikó BÜNTETŐJOGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS A SZELLEMITULAJDON-JOGOK TERÜLETÉN EURÓPAI ÉS NEMZETI SZINTEN 1 I. BEVEZETŐ NEMZETKÖZI ÉS KÖZÖSSÉGI JOGTÖRTÉNETI ELŐZMÉNYEK I.1. A NEMZETKÖZI

Részletesebben

1. A teheráni konferencia

1. A teheráni konferencia 12.tétel: A II. világháború lezárása és az új világrend kialakulása: a szövetségesek tanácskozásai: Teherán, Jalta és Potsdam, nemzetközi együttműködés, megszállások, békeszerződések 1. A teheráni konferencia

Részletesebben

Az Arktisz története a területkövetelési jogcímek tükrében I. A kezdetektől az első területszerzési kísérletekig

Az Arktisz története a területkövetelési jogcímek tükrében I. A kezdetektől az első területszerzési kísérletekig Csatlós Erzsébet PhD-hallgató, Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Nemzetközi Jogi és Európa-jogi Tanszék Az Arktisz története a területkövetelési jogcímek tükrében I. A kezdetektől az első

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 13.12.2005 COM(2005) 658 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK A fenntartható fejlődés stratégiájának felülvizsgálatáról Cselekvési

Részletesebben

A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10.

A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10. A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10. A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEKRE VONATKOZÓ EURÓPAI UNIÓS SZABÁLYOZÁS.MOSTANÁIG CSAK BIZOTTSÁGI

Részletesebben

Jegyzet. Az OKJ képzésben részt vevő tanulók részére. Emberi jogok

Jegyzet. Az OKJ képzésben részt vevő tanulók részére. Emberi jogok Jegyzet Az OKJ képzésben részt vevő tanulók részére Emberi jogok Az emberi jogok tantárgy óraszáma 4 tanóra, ezért csak néhány emberi jogi dokumentummal tudunk tanulmányink során megismerkedni. A tanórákon

Részletesebben

Nemzetközi ügyletek ÁFA-ja és számlázása előadás Kapcsolódó anyag

Nemzetközi ügyletek ÁFA-ja és számlázása előadás Kapcsolódó anyag Nemzetközi ügyletek ÁFA-ja és számlázása előadás Kapcsolódó anyag Tartalomjegyzék: Összetett ügyletek ÁFA-ban Külföldi vevő a magyar boltban A termék más tagállamba történő kiszállításának igazolása Angol

Részletesebben

Szeged Város Fenntarthatósági

Szeged Város Fenntarthatósági Szeged Város Fenntarthatósági Fennta Programja 1 Tartalom I. Vezetői összefoglaló... 5 II. Külföldi és hazai fenntartható terv fejlesztéspolitikai keretei, meghatározó dokumentumai... 9 1. A Stockholmi

Részletesebben

A környezetbe való beavatkozással járó beruházások. engedélyezési problémái a közösségi jogban

A környezetbe való beavatkozással járó beruházások. engedélyezési problémái a közösségi jogban A környezetbe való beavatkozással járó beruházások engedélyezési problémái a közösségi jogban 2010. január 11-én került megrendezésre a A környezetbe való beavatkozással járó beruházások engedélyezési

Részletesebben

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Előadásom elsősorban román szemszögből, továbbá a politika- és az eszmetörténet oldaláról közelíti meg az 1940 1944 közötti észak-erdélyi

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat A TANÁCS RENDELETE

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat A TANÁCS RENDELETE AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 10.2.2005 COM(2005) 36 végleges 2005/0005 (CNS) Javaslat A TANÁCS RENDELETE a 2792/1999/EK rendeletnek a 2004. évi cunami által sújtott országok részére történő

Részletesebben

Az Északi-sarkvidék: államközi együttmûködés és viták színtere

Az Északi-sarkvidék: államközi együttmûködés és viták színtere 28 Kulcsár István Az Északi-sarkvidék: államközi együttmûködés és viták színtere A Nemzet és Biztonság indulásától kezdve rendszeresen foglalkozik az Északi-sarkvidék körüli nemzetközi vitával, amelynek

Részletesebben

A NATO katonai képességfejlesztése a nemzetközi béketámogatási tevékenység érdekében

A NATO katonai képességfejlesztése a nemzetközi béketámogatási tevékenység érdekében A NATO katonai képességfejlesztése a nemzetközi béketámogatási tevékenység érdekében Két célt tűztem ki az előadásban. Először, csatlakozva Deák Péter előadásához, szeretném hangsúlyozni, hogy a katonai

Részletesebben

5 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGGAL MEGKÖTÖTT BÉKESZERZÕDÉS

5 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGGAL MEGKÖTÖTT BÉKESZERZÕDÉS 5. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGGAL MEGKÖTÖTT BÉKESZERZÕDÉS (Részletek) Párizs, 1947. február 10. * I.RÉSZ MAGYARORSZÁG HATÁRAI 1.Cikk 1. Magyarország határai Ausztriával és Jugoszláviával ugyanazok maradnak, mint

Részletesebben

A PSZICHIÁTRIAI VISSZAÉLÉSEK HATÓSÁGI KIVIZSGÁLÁSAI MAGYARORSZÁGON. Hiányosságok és ajánlások

A PSZICHIÁTRIAI VISSZAÉLÉSEK HATÓSÁGI KIVIZSGÁLÁSAI MAGYARORSZÁGON. Hiányosságok és ajánlások A PSZICHIÁTRIAI VISSZAÉLÉSEK HATÓSÁGI KIVIZSGÁLÁSAI MAGYARORSZÁGON Hiányosságok és ajánlások ÁLLAMPOLGÁRI BIZOTTSÁG AZ EMBERI JOGOKÉRT ALAPÍTVÁNY 2008 Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért Alapítvány

Részletesebben

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki Semmi új a nap alatt: kisebbségi jogok, kettős állampolgárság, autonómia A mostani kormányzati ciklus nemzetpolitikai alapvetéseként is értelmezhető Orbán Viktor beiktatásakor elhangzott kijelentése: A

Részletesebben

A hálózatsemlegesség

A hálózatsemlegesség Polyák Gábor Hálózatsemlegesség és médiaszabadság Az FCC szabályozási javaslatának kommentárja A hálózatsemlegesség jelentôsége Az elmúlt évek legélénkebb médiaszabályozási, kommunikációpolitikai vitája

Részletesebben

L u x e m b o u r g i j o g g y a k o r l a t 2013/4 JeMa

L u x e m b o u r g i j o g g y a k o r l a t 2013/4 JeMa L u x e m b o u r g i j o g g y a k o r l a t 2013/4 JeMa Várnay Ernő Az Európai Bíróság ítélete a Magyarország kontra Szlovákia ügyben* Sólyom László uniós polgár és/vagy államfő? Hivatalos hivatkozás:

Részletesebben

Közösségi Határkódex ***I

Közösségi Határkódex ***I C 133 E/57 P6_TA(2005)0247 Közösségi Határkódex ***I Az Európai Parlament jogalkotási állásfoglalása a személyek határátlépésére irányadó szabályok Közösségi Kódexének létrehozásáról szóló európai parlamenti

Részletesebben

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.)

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2014.11.25. C(2014) 9048 final A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) a Bizottság főigazgatói, valamint a szervezetek vagy önfoglalkoztató személyek közötti megbeszélésekről

Részletesebben

A NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSÁNAK. 757/2014. (VII. 30.) sz. HATÁROZATA. megállapította,

A NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSÁNAK. 757/2014. (VII. 30.) sz. HATÁROZATA. megállapította, Ügyiratszám: MN/18134-6/2014. Tárgy: kiegyensúlyozottsági kérelem elbírálása Ügyintéző: személyes adat Telefonszám: Személyes adat A NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSÁNAK 757/2014. (VII.

Részletesebben

A gyarmati hadseregtől a békefenntartó műveletek modern, professzionális haderejéig

A gyarmati hadseregtől a békefenntartó műveletek modern, professzionális haderejéig 1 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Hadtudományi Doktori Iskola A gyarmati hadseregtől a békefenntartó műveletek modern, professzionális haderejéig A fegyveres erők szerepe, helyzete Spanyolország XX.

Részletesebben

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság 2012. december 13. Európai integráció és emberi jogok az EGK/Euroatom és ESZAK keretében lezajló európai integráció egyértelműen gazdasági célkitűzéseket

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGI JOGOK ORSZÁGGYÛLÉSI BIZTOSÁNAK TEVÉKENYSÉGÉRÕL 2005. január 1. december 31.

BESZÁMOLÓ A NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGI JOGOK ORSZÁGGYÛLÉSI BIZTOSÁNAK TEVÉKENYSÉGÉRÕL 2005. január 1. december 31. 2005 tord 1-9 fej.qxd 3/12/2006 3:56 PM Page 1 BESZÁMOLÓ A NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGI JOGOK ORSZÁGGYÛLÉSI BIZTOSÁNAK TEVÉKENYSÉGÉRÕL 2005. január 1. december 31. 2005 tord 1-9 fej.qxd 3/12/2006 3:56

Részletesebben

Az éghajlati övezetesség

Az éghajlati övezetesség Az éghajlati övezetesség Földrajzi övezetek Forró övezet Mérsékelt övezet Hideg övezet Egyenlítői öv Átmeneti öv Térítői öv Trópusi monszun vidék Meleg mérsékelt öv Valódi mérsékelt öv Hideg mérsékelt

Részletesebben

Krajsovszky Gábor: A kommunizmus áldozatainak emléknapjára 1

Krajsovszky Gábor: A kommunizmus áldozatainak emléknapjára 1 Krajsovszky Gábor: A kommunizmus áldozatainak emléknapjára 1 Az egyének talán megtérhetnek, de a kommunista rendszer lényegileg Isten gyűlölete és a kereszténység lerombolását célozza, tehát sohasem térhet

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS RENDELETE

Javaslat A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.11.21. COM(2011) 775 végleges 2011/0355 (NLE) Javaslat A TANÁCS RENDELETE a Kínai Népköztársaságból származó, egyes varrat nélküli vas- és acélcsövek behozatalára vonatkozó

Részletesebben

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Petíciós Bizottság 27.5.2014 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE Tárgy: Mark Walker brit állampolgár által benyújtott 0436/2012. sz. petíció a határon átnyúló jogi képviselet biztosításáról

Részletesebben

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013 EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 21.5.2013 2012/0268(NLE) *** AJÁNLÁSTERVEZET az Európai Unió és a Zöld-foki Köztársaság közötti, a jogellenesen tartózkodó személyek

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ALELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-020, Fax: (88)545-025 E-mail: mokalelnok@vpmegye.

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ALELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-020, Fax: (88)545-025 E-mail: mokalelnok@vpmegye. Szám: 14/349-3/2011. VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ALELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-020, Fax: (88)545-025 E-mail: mokalelnok@vpmegye.hu ELŐTERJESZTÉS a Veszprém Megyei

Részletesebben

P7_TA-PROV(2010)0490 Az Afganisztánra vonatkozó új stratégia

P7_TA-PROV(2010)0490 Az Afganisztánra vonatkozó új stratégia P7_TA-PROV(2010)0490 Az Afganisztánra vonatkozó új stratégia Az Európai Parlament 2010. december 16-i állásfoglalása az új afganisztáni stratégiáról (2009/2217(INI)) Az Európai Parlament, tekintettel az

Részletesebben

Sándor Iván. Az éjszaka mélyén

Sándor Iván. Az éjszaka mélyén Sándor Iván Az éjszaka mélyén 1914 Felsőtestüket a bársonyhuzatú karosszékekben hátrafeszítve, fejüket magasra emelve, az elnök egy-egy közbevetésére rábólintva hallgatták a miniszterek Pinchon külügyminiszter

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.10.17. COM(2013) 713 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Éves jelentés az Európai Unió 2012. évi kutatási és technológiafejlesztési tevékenységéről

Részletesebben

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Kapronczay Péter A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Napjainkban, a médiában közzétett hírekben az elsők között szerepelnek a Balkán-félsziget népeinek egymás ellen vívott politikai és katonai

Részletesebben

Geofrámia kivonatok - Enoszuke

Geofrámia kivonatok - Enoszuke klzg Geofrámia kivonatok - Enoszuke A Bukott Császárság - Psz. 3700 után Történelem A Sinemos-tenger északi határán a századfordulón történtek után Enoszuke császársága a világ legnagyobb részének szemében

Részletesebben

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítélete a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság döntésének hatályon kívül helyezéséről*

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítélete a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság döntésének hatályon kívül helyezéséről* Jóri András A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítélete a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság döntésének hatályon kívül helyezéséről* Az adatvédelem bírói kontrollja Hivatalos

Részletesebben

A nemzetközi helyzet kemény lett

A nemzetközi helyzet kemény lett A nemzetközi helyzet kemény lett II. Országos Középiskolai Problémamegoldó Verseny Hakuna Matata Fehér Zsolt, Rottek Bence, Vályogos Anna 1 2015. 02. 29. A cél egy Európára kiterjedő háború elkerülése,

Részletesebben

A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA 89. PLENÁRIS ÜLÉSE 2011. MÁRCIUS 31. ÁPRILIS 1. GYORSFELMÉRÉS

A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA 89. PLENÁRIS ÜLÉSE 2011. MÁRCIUS 31. ÁPRILIS 1. GYORSFELMÉRÉS Brüsszel, 2011. április 18. A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA 89. PLENÁRIS ÜLÉSE 2011. MÁRCIUS 31. ÁPRILIS 1. GYORSFELMÉRÉS A SZEGÉNYSÉG ÉS TÁRSADALMI KIREKESZTÉS ELLENI KÜZDELEM EURÓPAI PLATFORMJA ÖSSZEGZŐ JELENTÉS

Részletesebben

A kultúra menedzselése

A kultúra menedzselése A kultúra menedzselése Beszélgetés Pius Knüsellel Svájcban tavasztól őszig nagy rendezvénysorozaton mutatkozik be a négy visegrádi ország kultúrája. A programot, amely a Centrelyuropdriims összefoglaló

Részletesebben

FÖLDES NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERE 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 5. /Fax: (54) 531 000 ; 531 001 E-mail: foldes.ph@gmail.com. a Képviselő-testülethez

FÖLDES NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERE 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 5. /Fax: (54) 531 000 ; 531 001 E-mail: foldes.ph@gmail.com. a Képviselő-testülethez 1 FÖLDES NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERE 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 5. /Fax: (54) 531 000 ; 531 001 E-mail: foldes.ph@gmail.com Iktatószám:.../2015. 12. E LŐTERJESZTÉS a Képviselő-testülethez a Területi-

Részletesebben

Ember embernek farkasa

Ember embernek farkasa Jean-Pierre Derriennic: Polgárháborúk. Jelenkor, Pécs, 2004. 271 old. Rendkívül érdekes, a témához kapcsolódó adatokat rendkívül jól szintetizáló munkát vehet kézbe az olvasó, ha Jean-Pierre Derriennic

Részletesebben

Dr. Darák Péter előadása:

Dr. Darák Péter előadása: Dr. Darák Péter előadása: A belső bírói fórumok, az oktatás és az informális csatornák szerepe az ítélkezési gyakorlat egységesítésében 1. Létezik-e bírói jog? A bírói jogalkotás létezésének kérdése hosszú

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ

HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ I. ELŐZMÉNYEK 1. A módosítás indoka Az Országgyűlés 2013. március 11-én elfogadta az Alaptörvény negyedik módosítását (a továbbiakban: Módosítás). A Módosítást

Részletesebben

kényszer kényszerrel alkalmasság elbírálásához szükséges vizsgálatokat végzi el

kényszer kényszerrel alkalmasság elbírálásához szükséges vizsgálatokat végzi el Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága H-1015 Budapest, Donáti u. 35-45. Tárgy: Indítvány alkotmányellenesség megállapítására Tisztelt Alkotmánybíróság! Az alábbiakban indítványt terjesztek elő A munkaköri,

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK. A schengeni rendszer helyreállítása - ütemterv

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK. A schengeni rendszer helyreállítása - ütemterv EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.3.4. COM(2016) 120 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK A schengeni rendszer helyreállítása - ütemterv HU HU 1. Bevezetés

Részletesebben

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (nagytanács) 2014. április 8. *

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (nagytanács) 2014. április 8. * A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (nagytanács) 2014. április 8. * Tagállami kötelezettségszegés 95/46/EK irányelv A személyes adatok kezelése vonatkozásában a természetes személyeket megillető védelem és az ilyen adatok

Részletesebben

Miért dolgozna éppen Dániában radiológusként? 5 érvünk is van rá:

Miért dolgozna éppen Dániában radiológusként? 5 érvünk is van rá: Miért dolgozna éppen Dániában radiológusként? 5 érvünk is van rá: 1. A munka és a magánélet egyensúlya Az infografika és a kreatív vizualitással bemutatott mutatók iránt érdeklődők kedvéért: http://www.oecdbetterlifeindex.org/topics/work-life-balance/

Részletesebben

14.4. Elõtanulmány az Információs Hadviselésrõl Honvédelmi Minisztérium Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelõ Rt: Jávor Endre (2000)

14.4. Elõtanulmány az Információs Hadviselésrõl Honvédelmi Minisztérium Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelõ Rt: Jávor Endre (2000) 14.4. Elõtanulmány az Információs Hadviselésrõl Honvédelmi Minisztérium Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelõ Rt: Jávor Endre (2000) Tartalomjegyzék 0.0. Bevezetés........................................

Részletesebben

http://curia.europa.eu/juris/document/document.jsf;jsessionid=9ea7d2...

http://curia.europa.eu/juris/document/document.jsf;jsessionid=9ea7d2... 1 / 8 2015.10.16. 14:12 InfoCuria - A Bíróság ítélkezési gyakorlata Kezdőlap > Kereső > A keresés eredménye > Dokumentumok A dokumentum nyelve : A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (harmadik tanács) 2015. október 1 je(*)

Részletesebben

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Szalayné Sándor Erzsébet PTE ÁJK Nemzetközi- és Európajogi Tanszék Európa Központ Szeged, 2010. november

Részletesebben

Általános áttekintés a jogforrások rendszeréről

Általános áttekintés a jogforrások rendszeréről Általános áttekintés a jogforrások rendszeréről Közjogi természető keretek: belsı nemzeti jogok engedélyezési rendje nemzetközi szerzıdések szokásjog Magánjogi keretek: szerzıdések jogszabályok jogszabálynak

Részletesebben

Kísérlet a környezeti igazságosság kiterjesztett értelmezésére

Kísérlet a környezeti igazságosság kiterjesztett értelmezésére Kísérlet a környezeti igazságosság kiterjesztett értelmezésére - a Védegylet szegedi csoportjának Csongrád megyei tapasztalatai tükrében Kiadványunkban a Védegylet szegedi csoportjának környezeti igazságossági

Részletesebben

A MÁSODIK ABORTUSZDÖNTÉS BÍRÁLATA

A MÁSODIK ABORTUSZDÖNTÉS BÍRÁLATA Tóth Gábor Attila A MÁSODIK ABORTUSZDÖNTÉS BÍRÁLATA Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy az utóbbi évek legjelentôsebb alkotmánybírósági határozata az 1998 novemberében kihirdetett abortuszdöntés. Elsôsorban

Részletesebben

Alulírott (szül. hely, idő, a.n., személyigazolvány száma: )

Alulírott (szül. hely, idő, a.n., személyigazolvány száma: ) Tisztlelt ügyfelünk! Tájékoztatjuk, hogy a 2011. október 11. napján hatályba lépett, a központi hitelinformációs rendszerről szóló 2011. évi CXXII. törvény (továbbiakban: KHR tv.) értelmében a központi

Részletesebben

Tájékoztató a devizahiteles ügyekkel kapcsolatos intézkedésekről

Tájékoztató a devizahiteles ügyekkel kapcsolatos intézkedésekről Tájékoztató a devizahiteles ügyekkel kapcsolatos intézkedésekről Azonnali intézkedés 12.000 ügyben Az Országos Bírói Tanács 2014. július 22-i ülésén soron kívüli intézkedést rendelt el a folyamatban lévő

Részletesebben

Felelősen, egészségesen, biztonságosan

Felelősen, egészségesen, biztonságosan Felelősen, egészségesen, biztonságosan Előadó: Geskó Sándor elnök Konszenzus Alapítvány Budapesti Szervezete www.konszenzus.org e-mail cím: konszenzusbp@konszenzus.org Telefonszám: 1/335-6463 Cselekedeteink

Részletesebben

A gyermek jogai. Ez a dokumentum az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseit foglalja össze.

A gyermek jogai. Ez a dokumentum az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseit foglalja össze. A gyermek jogai Ez a dokumentum az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseit foglalja össze. Az egyezmény szó egy olyan országok között létrejött megállapodást jelöl, ami biztosítja, hogy

Részletesebben

3. Állampolgárság, honosság, külföldiek jogállása, kisebbségvédelem

3. Állampolgárság, honosság, külföldiek jogállása, kisebbségvédelem 3. Állampolgárság, honosság, külföldiek jogállása, kisebbségvédelem 2011. február 24. Nemzetközi jog II. 1. Állampolgárság Állam területén tartózkodó emberek: állampolgárok vagy külföldiek Állampolgárság-emberi

Részletesebben

Jelen cikkemben Vietnam háborúit vázlatszerűen mutatom be a korai időktől kezdve egészen a XX. századig.

Jelen cikkemben Vietnam háborúit vázlatszerűen mutatom be a korai időktől kezdve egészen a XX. századig. SZABÓ BÉLA VIETNAM HÁBORÚI WARS IN VIETNAM Jelen cikkemben Vietnam háborúit vázlatszerűen mutatom be a korai időktől kezdve egészen a XX. századig. In this article I present wars in Vietnam shortly, at

Részletesebben

ERDÉLYI VASUTAK. Erdélyi Magyar Adatbank

ERDÉLYI VASUTAK. Erdélyi Magyar Adatbank ERDÉLYI VASUTAK ENNEK A CIKKNEK nem feladata az erdélyi vasúti kérdés részletesebb tárgyalása. Hiszen ahhoz előbb ismertetni kellene a mult század hetvenes évei óta sok tekintetben teljesen hibás és a

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S NAPIREND Ügyiratszám: 14/503-1/2010. E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2010. június 18-i nyilvános ülésére Tárgy: Tapolca Város Önkormányzatának szerepvállalása a tapolcai Madár és Növénypark

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-012 E-mail: mokelnok@vpmegye.

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-012 E-mail: mokelnok@vpmegye. VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-012 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu Szám: 02/102-19/2014. SÜRGŐS minősítésű indítvány E L Ő

Részletesebben

1. sz. füzet 2001-2005.

1. sz. füzet 2001-2005. M A G Y A R M Ű S Z A K I B I Z T O N S Á G I H I V A T A L 1. sz. füzet A 2/2001. (I. 17.) Korm. rendelet alapján összeállított biztonsági jelentés, illetőleg biztonsági elemzés hatóságnak megküldendő

Részletesebben

Az államok nemzetközi. Komanovics Adrienne, 2012

Az államok nemzetközi. Komanovics Adrienne, 2012 Az államok nemzetközi felelőssége Komanovics Adrienne, 2012 1 (1) A nemzetközi felelősség jogának fejlődése (2) A nemzetközi felelősség forrásai és a kodifikáció (3) A nemzetközi jogsértés (4) Az állam

Részletesebben

A Közbeszerzési Döntőbizottság figyelem felhívása a konzorciumok jog- és ügyfélképességéről

A Közbeszerzési Döntőbizottság figyelem felhívása a konzorciumok jog- és ügyfélképességéről A Közbeszerzési Döntőbizottság figyelem felhívása a konzorciumok jog- és ügyfélképességéről A Közbeszerzési Döntőbizottság a konzorciumok jog- és ügyfélképességével kapcsolatosan a következőkben ismertetett

Részletesebben

A biztonság és a légvédelmi rakétacsapatok

A biztonság és a légvédelmi rakétacsapatok NB03_bel.qxd 2009.04.08 5:43 du. Page 44 44 Varga László A biztonság és a légvédelmi rakétacsapatok A Magyar Köztársaság 1999-ben az akkor éppen ötven éve létezõ szövetséghez, a NATO-hoz csatlakozott.

Részletesebben

Magyarország külpolitikája a XX. században

Magyarország külpolitikája a XX. században Fülöp Mihály-Sipos Péter Magyarország külpolitikája a XX. században SUB Göttingen 7 210 085 436 99 A 5460 Aula, 1998 TARTALOM Első fejezet MAGYARORSZÁG AZ ÚJ NEMZETKÖZI RENDBEN AZ I. VILÁGHÁBORÚ UTÁN 9

Részletesebben