Olvadó jég, fagyossá váló viszonyok

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Olvadó jég, fagyossá váló viszonyok"

Átírás

1 50 Lattmann Tamás Olvadó jég, fagyossá váló viszonyok (Viták az Északi-sarkvidék körül) Az elmúlt években egyre többször számolt be a sajtó arról, hogy egyfajta versenyfutás alakult ki az Északi-sark birtoklásáért. Ez a bizonyos mértékig szórakoztató, a nemzetközi jogi õsállapotokra emlékeztetõ, idõnként komikus, zászlóletûzõs területfoglalásokkal, veszekedésekkel, de ugyanakkor nagyhatalmi erõfitogtatásokkal is tarkított folyamat jól érzékelteti, hogy átfogó szabályozás látszólagos hiányában milyen problémák merülhetnek fel az érdekeiket védeni akaró államok versengésében, és milyen megoldások lehetségesek. Az Északi-sarkvidék és jelentõsége Az Északi-sarkvidéket érintõ viták szorosan összefüggnek a területet fedõ víztömeggel, amit a magyar köznyelv Jegestenger néven ismer, ám ugyanakkor hetvennégy tengerparttal bíró állam által részes Nemzetközi Hidrográfiai Intézet (International Hydrographic Organization) óceánnak tekint: ez jelenik meg angol nyelvû elnevezésében (Arctic Ocean) is. Ebben a tanulmányban az egyszerûség kedvéért a magyar terminológiát követve a Jeges-tenger elnevezést használom, de minden ilyen esetben az északi-sarki óceán teljes vízfelületét értem rajta. Már a terület meghatározásának mikéntje is kérdéseket vetett fel. Egyik létezõ nézet szerint az északi-sarki övezet határa az Északi-sarkkör, ám elfogadottabbá az a nézet vált, amely az úgynevezett júliusi 10 Celsius-fokú izoterm vonal mentén húzza meg a határt. Ez azoknak a földrajzi pontoknak az összekötése, ahol a júliusi átlag középhõmérséklet 10 C körül mozog. Akárhogy is állapítjuk meg a terület határait, tény, hogy körülbelül 90 százalékát víz takarja, aminek nagy részét ugyanakkor fagyott jég borítja. Emiatt adja magát az a lehetõség, hogy a nyílt tengerekre vonatkozó szabályok legyenek alkalmazandók, amikor a terület után érdeklõdést tanúsító államok nézeteltérésekbe kerülnek egymással. Az államok érdeklõdését pedig alapvetõen két szempont táplálja, egyrészt az energiaéhség, másrészt a biztonságra való törekvés. Az Északi-sarkvidék a felmérések szerint rendkívül gazdag ásványkincsekben, elsõsorban kõolajban és földgázban, és kiaknázásuk lehetõségérõl az azokhoz hozzáférõ államok nyilván nem akarnak lemondani. A Jeges-tenger fenékterületének körülbelül fele minõsíthetõ kontinentális talapzatnak, azaz ily módon kezelhetõ lenne valamely parti állam területének meghoszszabbításaként. A terület másik fele tényleges mélytengerfenék. Egyes kimutatások szerint ezen a területen a fent említett nyersanyagok formájában a világ energiatartalékainak 25 százaléka található. Elég egy pillantást vetni a földgolyóra az Északi-sark irányából, hogy lássuk: a sarkkör feletti terület közvetlen és rövid légi, a jég eltûnésével pedig tengeri összeköttetésre ad lehetõséget. A 20. századtól az Északi-sarknak egyre növekvõ katonai je-

2 VÉDELEMPOLITIKA 51 lentõsége is lett. Az Egyesült Államok és Kanada már a harmincas évektõl stratégiai jelentõségû területként tekintett az Északi-sark vidékére, s még inkább azzá vált a második világháború alatt a német és szovjet tengeralattjáró-tevékenység számára. A hidegháború idõszakában pedig még tovább fokozódott a jelentõsége, mivel ez az útvonal a legrövidebb a Szovjetunió és Észak-Amerika között. Mindezzel együtt a sarkvidékre vonatkozólag az elmúlt évtizedekben mégsem alakítottak ki valamiféle egységes nemzetközi jogi szabályozást. Még olyan mértékben sem, mint amit az Antarktisz tekintetében láthatunk, ahol szintén egymással konkuráló államok igényeit kellett kielégíteni, miközben gondoskodni kellett a minden szempontból különleges terület épségének, környezetének megõrzésérõl is. Bár az Antarktiszon kialakított szabályozást modellértékûnek nem tekinteném (az egyes államok által támasztott igényeket nem döntötte el, csupán kölcsönösen befagyasztotta), valamint nyilván nem lehet analógiákban gondolkodni (az Északisarkvidék tengeri jellege nyilván nem teszi lehetõvé ugyanazon megoldások alkalmazását, mint amik az Antarktisz esetében mûködõképesnek tûnnek), nyilván csak valamiféle szerzõdéses módszer vezethet majd eredményre. Fõbb szereplõk, események Az Északi-sarkvidék ellenõrzéséért megindult verseny szereplõi azok az államok, amelyek földrajzi kapcsolódásuk, és adott esetben nagyhatalmi érdekeik okán szeretnék kiterjeszteni hatalmukat a területre és az ott fellelhetõ ásványkincsekre. Ezek az országok az Amerikai Egyesült Államok, Oroszország, Kanada, Norvégia, és mivel Grönland Dánia ellenõrzése alatt áll, a legkisebb skandináv állam is jelentõs szereplõje a vitáknak. Mivel a terület legnagyobb része tenger, és a nyílt tengeren nem lehetséges a kizárólagos területszerzés, bármiféle igények megalapozásához ezek az államok a nemzetközi jog tengerekre vonatkozó elõírásait kell, hogy alkalmazzák. Ugyanakkor a jégtakaró visszahúzódása a hirtelen elõbukkanó területekkel olyan, eddig csak lappangó vitákat is felszínre hoz az érintett államok között, amelyek nem tengerjogi természetûek, hanem a nemzetközi jog más területeivel állnak összefüggésben (például határviták formájában). Az igényeket átfogóan az 1. ábra mutatja be. A területtel kapcsolatban érdekelt államok már régóta alakítgattak egymás között valamiféle szabályozásokat, ezek közül a legismertebb az úgynevezett szektorelmélet alapján nyugvó rendezés volt. Ez a Kanada kezdeményezésére a 20. század elsõ felébõl származó megoldás az Északi-sarkkört tekintette egyfajta alapvonalnak, és az e fölötti területet osztotta a sarkkör menti államok számára háromszög alakú szektorokra, melyek csúcspontjai az Északi-sark pontjában találkoztak egymással. Így az Alaszka feletti terület az Egyesült Államokhoz, a Kanada feletti Kanadához, a Grönland feletti Dániához, a Spitzbergák feletti Norvégiához, a fennmaradó terület pedig az akkori Szovjetunióhoz került. Ez csupán egy elméleti koncepció volt, a nemzetközi jog világában kötelezõ erejûként Kanada és a Szovjetunió kivételével soha nem is fogadták el, ám a sarkvidék állandóan fagyott jellege miatt nem is kezdõdtek gyakorlati jellegû viták a kérdésben. A terület feletti átrepülés jogát az államok úgy gyakorolták, mintha a szektorelméleten alapuló szabályozás nem is létezne. Nem okozott jogi vitát

3 52 1. ábra az sem, amikor 1977-ben az Arktyika orosz jégtörõ egészen az Északi-sarkig hajózott. A fagyott jég alatti, általában katonai jellegû tengeralattjáró-tevékenység is a nyílt tengerekre jellemzõ szabályok szerint zajlott. A Norvégia és az Északisark között körülbelül félúton elhelyezkedõ Spitzbergák-szigetcsoport helyzetét egy 1920-ban megkötött többoldalú nemzetközi szerzõdés rendezte, ennek alapján Norvégiához tartozik, de rajta kívül más, a szerzõdésben részes államok is jogot kaptak természeti kincseinek kiaknázására. Emellett még számos nemzetközi szerzõdést kötöttek egymással a régióban érdekelt államok, amelyekkel például határokat állapítottak meg. Ez a rendszer bár hosszú ideig gyakorlatban rendezni látszott a helyzetet a Jeges-tengert fedõ jégpáncél fokozatos felolvadásával egyre inkább tarthatatlanná vált, az élesedõ és egyre élesebben artikulált igények közti ellentétek feloldására egyáltalán nem volt alkalmas. Ráadásul az 1980-as évek elején az ENSZ keretében lezajlott tengerjogi szabályozás elõírásai a szektorelmélet lehetõvé tette elhatárolásokat nem támogatták, illetve egyes szereplõk az abban foglalt szabályok alkalmazásával is megpróbáltak pozíciókat szerezni a sarkvidéken. Nagy vihart kavart, amikor 2007 augusztusában Oroszország két mini-tengeralattjáró alkalmazásával sikeres mélytengeri merülést hajtott végre az Északisark alatti tengerfenéken. (A mûvelet a fentebb említett Arktyika jégtörõ után az Arktyika 2007 nevet viselte.) A hajók személyzete kõzet- és egyéb minták begyûjtése után egy rozsdamentes tokban elhelyezett orosz lobogót hagyott a helyszínen. Bár a lobogó letûzése nyilván csak

4 VÉDELEMPOLITIKA 53 szimbolikus és politikai jelentõségû, nemzetközi jogi hatása kevéssé lehet (amit természetesen azonnal sietett leszögezni mind a kanadai, mind pedig az amerikai vezetés), a begyûjtött mintákkal Oroszország azt szándékozik bizonyítani, hogy a sarki tengerfenék a kontinentális talapzat része. (Az Interfax szeptemberi közleményében már azt tudatta, hogy a begyûjtött bizonyítékok igazolják az orosz igényeket). A versenytársak gyorsan igyekeztek reagálni az orosz mûveletre. Stephen Harper kanadai miniszterelnök sarkvidéki látogatásakor megerõsített katonai jelenlétet ígért. Dánia egyhónapos expedíciót szervezett az Északi-sark vidékére, az oroszokéval azonos céllal, csak õ éppen Grönland kontinentális talapzatához tartozónak tekinti a területet, és erre keres bizonyítékot. Meg kell jegyeznünk, hogy mivel a sark alatt húzódó Lomonoszov-hátság Grönlanddal (és a kanadai szigetekkel) is kapcsolatban áll, ennek megtalálására minden esélye meg is van. Ez az esemény amúgy jó hatással volt a Hans-szigettel kapcsolatos, ekkorra éppen rendezõdni látszó kanadai dán határvitára is: a két fél együttesen tudott szembeszállni az oroszok által jelentett fenyegetéssel. Az Egyesült Államok két új, sarki hajózásra alkalmas jégtörõ hajó rendszerbe állítását ígérte az Északi-sark kutatására. A Lomonoszov-hátság Oroszország és Kanada északnyugati szigetei, valamint Grönland között húzódik, végig a Jegestenger és éppen az Északi-sark alatt. Az orosz érvelés szerint a hátság az Északi-sarkkal együtt az eurázsiai kontinentális talapzathoz tartozik, és így parti államként igényt tarthat a kiaknázási jogokra. Dánia ugyanakkor arra hivatkozik, hogy a hátság Grönlandhoz tartozik, s ugyanezt állíthatja Kanada is. A késõbb részletesebben bemutatott vonatkozó nemzetközi jogi szabályok ugyanakkor nem tartalmaznak egyértelmû elõírásokat arra nézve, hogy hogyan kell az ilyen, a kontinentális talapzatra benyújtott, egymást átfedõ, egymással ütközõ igényeket elbírálni. Területi vita zajlik emellett a Barentstenger két részével kapcsolatban is Norvégia és Oroszország között. Egymást átfedõ igényként 2002-ben a Kontinentális Talapzat Elhatárolásának Bizottsága (Commission on Limits of Continental Shelf, az ENSZ 1982-es tengerjogi egyezménye által az ilyen igényekre felállított bizottság) az Oroszország által 2001-ben benyújtott igénylésre válaszként elismerte és kijelentette, hogy ha a felek meg tudnak állapodni, azt elfogadja (a norvég fél 2006-ban nyújtotta be igényeit). A tárgyalások jelenleg is folynak, eredményességük a felek kompromisszumkészségén és -képességén múlik. Mindenesetre a helyzeten aligha javított a 2005 novemberében megesett incidens, amelynek során a norvég parti õrség orosz halászhajókat kergetett egészen Murmanszk kikötõjéig, illetve tett mozgásképtelenné a sajátjuknak tekintett tengerrészen. Szerencsére az eset nem torkollott komolyabb összetûzésbe, de az orosz haditengerészet arra is felkészült, hogy ha kell, fellép az orosz halászok védelmében. Kanada fogalmazott meg a többiektõl eltérõ álláspontot az Északnyugati Átjáró tekintetében, amit belvizei részének tekint, azaz olyan területnek, ahol a tengerjogi szabályok különösen az áthaladás tekintetében nem alkalmazandók. Más államok viszont az Egyesült Államokkal az élen nemzetközi tengerszorosnak tekintik, ami azt jelenti, hogy a vonatkozó szabályok értelmében azt bármely állam használhatja áthaladás céljára.

5 54 A jég olvadásával kialakuló helyzet hozta felszínre Kanada és Dánia között a Hans-szigettel kapcsolatos határvitát is. A Grönlandot a Kanadához tartozó Ellesmere-szigettõl elválasztó Kennedy-csatorna közepén található, alig két négyzetkilométeres, lényegében értéktelen szigetecske (amit egyébként 1871-ben egy amerikai hajós fedezett fel) tényleges jelentõségénél jóval komolyabb érdeklõdést váltott ki a vitázó felekbõl. Egyes elemzõk ennek okát abban látják, hogy az engedés a gyengeség jeleként, vagy ami még roszszabb, esetleg precedensként lenne értékelhetõ e kis vita esetében is. Különösen igaz ez Kanadára, amely az Északnyugati Átjáróval kapcsolatos, ennél jóval komolyabb jelentõségû igényét érezné veszélyeztetve. Kanada ezért 1967 óta a Hansszigetet saját területének tekinti, ám ez Dánia ellenállásával találkozik. A problémát az okozza, hogy a két állam között hatályban lévõ, határokat megállapító szerzõdésbõl ennek a területnek a rendezése kimaradt. A területet lényegében egyik fél sem használta soha, 1983-ban pedig megpróbálták kétoldalú szerzõdéssel rendezni a vele kapcsolatos környezetvédelmi és egyéb csatlakozó kérdéseket, ám ez a kísérlet akkor nem járt sikerrel. Ebben az évtizedben zajlott az úgynevezett palackok csatája is, aminek a lényege az volt, hogy a dán Grönland-ügyi miniszter 1984-es helikopteres látogatása alkalmával felvonta a szigeten a dán lobogót, valamint egy üveg dán konyakot rejtett el annak lábánál. Ezután a szigeten hol a kanadai, hol a dán fél tette tiszteletét, és lobogója felhúzása (valamint természetesen a másik fél lobogójának eltávolítása) után egy palack italt (a kanadaiak whiskeyt) hagyott a területen. Ez a fajta lökdösõdés aztán egyre komolyabbá vált, végül a dánok már páncélozott jégtörõ fregattokat küldtek a sziget köré járõrözni (talán ekkorra már komolyan megnõtt a szigeten hagyott konyakmennyiség értéke ), hogy elejét vegyék állami szuverenitásuk további megsértésének. Mindeközben kellõ humorérzékkel megáldott magánszemélyek a helyzet stratégiai súlyát valószínûleg nem érzékelve az interneten létrehozták a Hans-szigeti Felszabadítási Frontot, amely a sziget õslakóinak, azaz két fókának és egy néha odatévedõ jegesmedvének a nevében hirdetett harcot a fenyegetõ, elnyomó kanadai és dán uralom ellen, emellett TV- és rádiómûsorok is folyamatosan gúnyt ûztek a vitázó felekbõl. Mások pedig ugyanazt némileg túlértékelve és kevésbé fejlett humorérzékrõl tanúbizonyságot téve kiterjedt internetes harcba is kezdtek. A Google-háború néven ismertté vált eseményeknek a lényege az volt, hogy kanadai, illetve dán csoportok saját igazukat hangoztatva a Google internetes keresõben helyeztek el fizetett hirdetéseket. A sokadik megszállás és tiltakozás után 2005 augusztusára a helyzet annyira nevetségessé vált, hogy a két állam is megunta: megegyeztek, hogy rendezik a helyzetet, és kikötötték a Nemzetközi Bíróság joghatóságát arra az esetre, ha esetleg nem jutnának megállapodásra júliusában Kanada elismerte, hogy mûholdas felvételek alapján a sziget egésze biztosan nem az övék, és kompromisszumos javaslatot tett arra, hogy azt a felénél válasszák ketté. A kontinentális talapzat és a nemzetközi jog A kontinentális talapzatra kinyilvánított parti állami igények elsõ megjelenítésének Truman amerikai elnök 1945-ös nyilatkoza-

6 VÉDELEMPOLITIKA 55 tát tekintik, amelyben kijelentette, hogy az Egyesült Államok igényt tart a kontinentális talapzatán fellelhetõ erõforrások feletti joghatóság gyakorlására. Furcsa módon ennek a nyilatkozatnak nem is annyira más államok, hanem inkább az Egyesült Államok egyes part menti tagállamai voltak a célpontjai, mint például Kalifornia vagy Texas, amelyek ekkorra komoly bányászati képességekre tettek szert, és Washington velük szemben akarta saját maga azaz a szövetségi kormányzat számára biztosítani a jogokat. Ez persze belpolitikai viharokat is kavart, de végül a Legfelsõbb Bíróság több döntése után a Kongresszus ban ezt törvényben is megerõsítette. A nemzetközi színtéren természetesen más államok sem akartak lemaradni az amerikai elnök mögött, és így a kontinentális talapzatra elõterjeszthetõ parti állami igények lehetõségét nagyon gyorsan a nemzetközi szokásjog részeként ismerték el. Az ENSZ keretében végrehajtott elsõ tengerjogi kodifikáció eredményeképpen 1958-ban nemzetközi szerzõdés született a kontinentális talapzatról is. Ezek után a part menti államok több száz igényt jelentettek be a kontinentális talapzatra: az 1982-es szerzõdés elõírásainak megszületésekor már ezek jelentettek tapasztalati alapot. A jelenlegi nemzetközi jogi rendszerben az ENSZ keretében 1982-ben elfogadott és 1994-ben hatályba lépett tengerjogi egyezmény (United Nations Convention on the Law of the Sea UNCLOS) a tengerjogi rendszer alapszabálya, kitér annak minden aspektusára, valamint a viták rendezésére is elõír rendelkezéseket. Az egyezményt Norvégia 1996-ban, Oroszország 1997-ben, Kanada 2003-ban, Dánia pedig 2004-ben erõsítette meg, amelynek így a sarkvidék kérdésében érintett öt állam közül egyedül az Egyesült Államok nem részese. Az Egyesült Államok nevében 1994-ben Bill Clinton elnök aláírta ugyan (miután a mélytengeri bányászatra vonatkozó szabályokat jelentõsen módosították), de a Szenátus a mai napig nem ratifikálta, így jelenleg nem kötelezõ az Egyesült Államokra. Várhatóan a következõ elnöki terminus során erre sor kerül (ehhez a Szenátus kétharmadának megerõsítõ szavazatára van szükség, amit általában nem könnyû biztosítani, de jelenleg konszenzus mutatkozik a kérdésben). Az USA mindezzel együtt az UNCLOS legtöbb elõírásának, különösen a kontinentális talapzatra vonatkozó szabályainak szokásjogi erejét soha nem vitatta. Reagan elnök 1983-ban és 1988-ban, valamint Clinton elnök 1999-ben is tett olyan tartalmú nyilatkozatokat, amelyekbõl ez megállapítható. Az UNCLOS rendelkezései alapján a parti államok a tengereken legfeljebb kétszáz tengeri mérföld (kb. háromszázhetven kilométer) távolságon belül határozhatják meg az úgynevezett kizárólagos gazdasági övezet határait, amelyen belül gyakorolhatnak olyan jogosultságokat, mint például az ásványkincsek kiaknázása. A parti állam számára a nyílt tengerbe nyúló kontinentális talapzat felett jogosultságokat biztosító terület még meghoszszabbítható legfeljebb százötven tengeri mérfölddel, azaz összesen az alapvonaltól számított háromszázötven tengeri mérföld (azaz kb. hatszáznegyven kilométer) távolságig, amennyiben az szárazföldi területének természetes meghosszabbítását jelenti. Ezen elõírások alapján tehát legfeljebb 350 tengeri mérföld távolságig a parti állam a kontinentális talapzaton is gyakorolhatja bányászati és ehhez kapcsolódó felségjogait. A vízfelszínen ugyan a nyílt tenger szabadságai érvényesülnek, de az nem jelent

7 56 problémát az államok számára, hiszen az ásványkincsek kibányászása a tengerfenék használatával történik. Ehhez arra van szükség, hogy az állam az UNCLOS által az alapvonaltól számított 200 tengeri mérföldig elismert kizárólagos gazdasági övezetét, élve a szerzõdés által rendelkezésre bocsátott lehetõséggel, legfeljebb 150 tengeri mérfölddel megnövelje. Erre csak a kontinentális talapzat esetében van lehetõsége, tehát ha például a kizárólagos gazdasági övezet határától számított 50 tengeri mérföld távolságon belül már mélytengeri tengerfenék található, akkor a parti állam kizárólagos gazdasági övezetét legfeljebb erre a plusz 50 mérföldre terjesztheti ki. Az e területeken kívül esõ tengerfenék kiaknázását az UNCLOS az államok számára már nem teszi lehetõvé: e területeket a jamaicai Kingstonban mûködõ Nemzetközi Tengerfenék Hatóság (International Seabed Authority) ellenõrzése alá helyezi. Az államoktól függetlenül ez a szerv engedélyezi, ellenõrzi a nemzetközi mélytengeri tengerfenék kiaknázását. Az UNCLOS elõírásai ugyanakkor nem egyértelmûek a kontinentális talapzatra vonatkozó igények meghatározását illetõen. az Északi-sarkvidékkel kapcsolatban igényeket fenntartó államok pedig Norvégia kivételével mind kívül tartották magukat nyilván nem véletlenül az UNCLOS kötelezõ vitarendezési eljárási rendszerén, azaz a létezõ viták rendezése nem képzelhetõ el az õ hozzájárulásuk nélkül. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az irányadó szabályok alkalmazásával érdemben csak akkor lehetne rendezni az igényeket akár a Nemzetközi Bíróság vagy a Hamburgban mûködõ Nemzetközi Tengerjogi Törvényszék elõtt, ha az érintett államok ahhoz kifejezetten hozzájárulnak. A viták rendezésének lehetõségei Mivel minden jel szerint az UNCLOS kötelezõen elõírt vitarendezési eljárásai nem lesznek alkalmasak az Északi-sark tekintetében egymással szemben támasztott igé-

8 VÉDELEMPOLITIKA 57 nyek rendezésére, az egyik fennmaradó lehetõség, hogy a nemzetközi jog tradicionális fórumai kapjanak szerepet. Ezek között elsõ helyen a Hágában mûködõ Nemzetközi Bíróság (International Court of Justice ICJ), az ENSZ legfõbb bírói fóruma áll. A testület elõtt már többször került sor kontinentálistalapzat-elhatárolási vitára, bár a bíróságnak ezek egyikében sem az UNCLOS jelenlegi szerzõdési jogi rendszerét kellett alkalmaznia (a szerzõdés még nem volt hatályban, a vitázó felek nem voltak részesei, illetve egy másik esetben a vitára még az UNCLOS elõtti idõkben került sor). Egyes elemzõk ugyanakkor amellett érvelnek, hogy ilyen jellegû vita az UNCLOS alapján nem terjeszthetõ sem a Nemzetközi Bíróság, sem pedig más bírói fórum elé, mert annak 83. cikke az ilyenek rendezésére az érintettek megállapodását írják elõ, ami bírói ítélettel nem pótolható. Az egyik korábbi, még a szokásjog alapján eldöntött ügyben (Líbia v. Málta, 1985-ben született ítélet) az ICJ maga is bizonytalannak tûnt ebben a kérdésben. Amennyiben mégis bírói jellegû rendezésre kerülne sor akár az ICJ, akár más bírói fórum (például az UNCLOS által létrehozott hamburgi Nemzetközi Tengerjogi Törvényszék) elõtt, az Északi-sarkvidékre igényt tartó államoknak igényük megtámogatásához a szokásos érvekhez kell nyúlniuk. Elsõdleges és legfontosabb ezek között a geográfiai jellegû bizonyítékok eszköze, amelyek ahhoz szükségesek, hogy bizonyítani tudják az UNCLOS 76. cikke szerinti természetes kapcsolatot az igényelt, valamint a saját terület között. Ám amennyiben a természetes kapcsolat több igényt is alátámaszt egyszerre (mint láthattuk például a Lomonoszov-hátság esetén), akkor ott már jogi mérlegelésre van szükség. A másik lehetõség, hogy az érintett államok végül maguk oldják meg a vitát valamiféle egyezség kidolgozásával. Ennek az esélye nem is olyan csekély. Ezek az államok ugyanis lényegében egyfajta kényszerszövetségben vannak: vagy felosztják a területet egymás között valamilyen, mindannyiuk számára elfogadható megoldással, vagy számolniuk kell annak lehetõségével is, hogy a vitába esetleg beszállnak eddig még nem túl aktív szereplõk is, akik ferde szemmel tekintenek az északisarki államok önös huzakodására, miközben a világ többi állama is szívesen részesülne az ottani ásványkincsekbõl, csak igényeiket nem tudják közvetlenül a helyszínen érvényesíteni. Ám azt látni kell, hogy az északi államok kupeckedése a terület felett egyértelmûen sérti a nemzetközi közösség érdekeit is, és elképzelhetõ, hogy egyes államok akár a Nemzetközi Tengerfenék Hatóságon keresztül, annak felhasználásával egyszer csak a nemzetközi közösség képviseletében rúgják rá az ajtót a kocsmában konyakos és whiskeys üvegekkel verekedõ dánokra és kanadaiakra... Egyáltalán nem tartom kizártnak, hogy egy ilyen szereplõ néhány éven belül akár az Amerikai Egyesült Államok is lehet, amely mint láthattuk földrajzi szempontból nincs elég jó helyen ahhoz, hogy közvetlenül beavatkozzon a vitába, de nyilván valamilyen módon teret követel majd magának. Mindenesetre az Északi-sarkvidék ügyében érdekelt államok magas szintû egyeztetések céljából már 1991-ben megkezdték egyfajta együttmûködés kialakítását az Északi-sarki Környezetvédelmi Stratégia (Arctic Environmental Protection Strategy AEPS) elfogadásával (ami akkor a hidegháború utáni idõszak egyik legjelentõsebb eredményének számított), amelynek célja a régió környezetvédelmi jellegû kérdéseiben való együttmûködés kialakítása volt. Ezt követve, 1996-ban az ottawai nyilatko-

9 58 zat állította fel az Északi-sarki Tanács nevû szervezetet, amely az államokon kívül már az õslakosság számára is megjelenési lehetõséget biztosított. A szervezet tagjai az Amerikai Egyesült Államok, Dánia, Finnország, Izland, Kanada, Norvégia, Oroszország és Svédország májusában Dánia meghívására öt, a vitákban érintett állam (a meghívó mellett az Egyesült Államok, Kanada, Norvégia és Oroszország) egy igen magas szintû konferenciára gyûlt össze a Grönland nyugati partján található, alig ötezer lakosú Ilulissat városkájában. Céljuk az volt, hogy megtárgyalják a változó klimatikus körülmények miatt felmerülõ kérdéseket, mint például a megnyíló új hajózási útvonalakkal kapcsolatos problémákat. A május 28-án kiadott nyilatkozatukban a részt vevõ államok egyetértésüket fejezték ki, hogy a már létezõ nemzetközi keretrendszer alkalmazását tartják kívánatosnak a fennálló igények rendezésére, és nem támogatják új nemzetközi jogi szabályok kialakítását. Ezen a konferencián ugyanakkor nem vett részt az Északi-sarki Tanács több fontos tagja, így Finnország, Izland, illetve Svédország, azaz a nyilatkozatot nem tekinthetjük teljes körûnek. Igaz ezek az államok a folyamatban lévõ vitákban nem is vesznek részt, nincsenek komoly igényeik. A nyilatkozatból egyértelmûnek tûnik, hogy az egymással ütközõ igényeket elõterjesztõ államok zárták soraikat. A világ többi része számára az üzenet egyértelmû: majd mi megoldjuk a vitáinkat, azt is tudjuk, hogy milyen elõírások mentén, azaz nem kellenek új szabályok, nem kellenek új szereplõk. Lehetséges megoldásként csak egy átfogó, nemzetközi szerzõdésen alapuló rendszert tartok elképzelhetõnek, amit hosszú közvetlen tárgyalások eredményeképpen minden érintett elfogadna, majd utána megfelelõen végrehajtana. Vajon lehetséges-e ez? A nemzetközi jog elmúlt néhány éve nem sok optimizmusra ad okot. Úgy tûnhet, hogy a közvetlen erõpolitika hangsúlyosabbá válása nem feltétlenül teremt alkalmas környezetet ilyen energiaigényes, politikai szempontból gyakran drágának tûnõ kompromisszumok kimunkálására. Ugyanakkor az államok is tisztában vannak azzal, hogy a vita megnyugtató rendezése csak kompromisszumok árán lehetséges, feltéve persze, hogy szándékuk a sarkvidék kincseinek kiaknázása, nem pedig az azokért való folyamatos harc, akár fegyverekkel is. n

Lattmann Tamás: Olvadó jég, fagyossá váló viszonyok az északi sarkvidék és az azt kísérő viták

Lattmann Tamás: Olvadó jég, fagyossá váló viszonyok az északi sarkvidék és az azt kísérő viták Lattmann Tamás: Olvadó jég, fagyossá váló viszonyok az északi sarkvidék és az azt kísérő viták Az elmúlt években egyre többször számol be a sajtó arról, hogy egyfajta versenyfutás alakult ki az Északi-sark

Részletesebben

Sorozatszerkesztő Horváth Jenő

Sorozatszerkesztő Horváth Jenő Drienyovszki János Az Arktisz nemzetközi jogi helyzete: a szunnyadó szuverén igények feléledése? Szüksége van-e egy átfogó nemzetközi jogi rezsim kialakítására a térségben? GROTIUS E-KÖNYVTÁR 2011 Sorozatszerkesztő

Részletesebben

A klímaváltozás biztonságpolitikai következményei az Arktiszon

A klímaváltozás biztonságpolitikai következményei az Arktiszon 26 NEMZET ÉS BIZTONSÁG 2010. NOVEMBER Berzsenyi Dániel A klímaváltozás biztonságpolitikai következményei az Arktiszon Az Északi-sarkvidékkel foglalkozó írások széles köre nemzetközi viszonylatban jól jelzi,

Részletesebben

A nemzetközi jog forrásai

A nemzetközi jog forrásai A nemzetközi Bíróság Statútumának 38. cikke A nemzetközi jog forrásai Előadás-vázlat Sonnevend Pál 1. A Bíróság, amelynek az a feladata, hogy az eléje terjesztett jogvitákat a nemzetközi jog alapján döntse

Részletesebben

L 342/20 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.12.24.

L 342/20 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.12.24. L 342/20 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.12.24. A BIZOTTSÁG 2150/2005/EK RENDELETE (2005. december 23.) a rugalmas légtérfelhasználásra vonatkozó közös szabályok megállapításáról (EGT vonatkozású

Részletesebben

AZ ÉSZAKI-SARK A SKANDINÁV ÁLLAMOK SZEMSZÖGÉBŐL NÉZVE 2

AZ ÉSZAKI-SARK A SKANDINÁV ÁLLAMOK SZEMSZÖGÉBŐL NÉZVE 2 Márton Andrea 1 AZ ÉSZAKI-SARK A SKANDINÁV ÁLLAMOK SZEMSZÖGÉBŐL NÉZVE 2 A szerző bemutatja az éghajlatváltozás hatására lezajló változásokat az Északi Sark régióban. Bár a kiemelés szubjektív mégis képet

Részletesebben

Az Európai Biztonsági és Együttmûködési Értekezlet Záróokmánya. Az európai biztonsággal összefüggô kérdések (A Helsinki Záróokmány részletei)

Az Európai Biztonsági és Együttmûködési Értekezlet Záróokmánya. Az európai biztonsággal összefüggô kérdések (A Helsinki Záróokmány részletei) Az Európai Biztonsági és Együttmûködési Értekezlet Záróokmánya. Az európai biztonsággal összefüggô kérdések (A Helsinki Záróokmány részletei) A) Nyilatkozat a résztvevô Államok kölcsönös kapcsolatait vezérlô

Részletesebben

Az Északi-sarkvidék: államközi együttmûködés és viták színtere

Az Északi-sarkvidék: államközi együttmûködés és viták színtere 28 Kulcsár István Az Északi-sarkvidék: államközi együttmûködés és viták színtere A Nemzet és Biztonság indulásától kezdve rendszeresen foglalkozik az Északi-sarkvidék körüli nemzetközi vitával, amelynek

Részletesebben

HATÁRON ÁTLÉPŐ GÉPJÁRMŰVEK FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSÉNEK IGAZOLÁSA

HATÁRON ÁTLÉPŐ GÉPJÁRMŰVEK FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSÉNEK IGAZOLÁSA HATÁRON ÁTLÉPŐ GÉPJÁRMŰVEK FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSÉNEK IGAZOLÁSA A PSZÁF tájékoztatója a Magyar Köztársaság területére belépő külföldi telephelyű gépjárművek, valamint a magyar forgalmi rendszámú

Részletesebben

1962. évi 25. törvényerejű rendelet

1962. évi 25. törvényerejű rendelet A jogszabály mai napon hatályos állapota 1962. évi 25. törvényerejű rendelet a külföldi választottbírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, New Yorkban 1958. június 10-én kelt Egyezmény

Részletesebben

A viták békés rendezése. Az erőszak tilalma. Komanovics Adrienne, 2011

A viták békés rendezése. Az erőszak tilalma. Komanovics Adrienne, 2011 A viták békés rendezése Az erőszak tilalma Komanovics Adrienne, 2011 1 I. A viták békés rendezése Komanovics Adrienne, 2011 2 Áttekintés (1) A nemzetközi vita fogalma (2) Jogforrások (3) A viták békés

Részletesebben

5. A NATO. Vázlat. Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet

5. A NATO. Vázlat. Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet 5. A NATO Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. Vázlat 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet 1 1. A NATO létrejötte Vörös hadsereg Európa katonailag (+ gazdaságilag) gyenge USA-t

Részletesebben

DR. HUBAI JÓZSEF* Olvadó Jeges-tenger erősödő geopolitika

DR. HUBAI JÓZSEF* Olvadó Jeges-tenger erősödő geopolitika DR. HUBAI JÓZSEF* Olvadó Jeges-tenger erősödő geopolitika GEOPOLITICAL REALITIES IN THE ARCTIC REGION This article attempts to demonstrate that following the amazingly rapid growth of their national economy

Részletesebben

Magyar Jacht Akadémia

Magyar Jacht Akadémia KÖZLEKEDÉSI FŐFELÜGYELET KÖZÚTI, VASÚTI ÉS HAJÓZÁSI FŐOSZTÁLY HAJÓZÁSI ÉS TENGERÉSZETI OSZTÁLY A víziközlekedésről szóló 2000. évi 42. törvény 56. -nak megfelelően az alábbi tájékoztatást teszem közzé.

Részletesebben

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság 2012. december 13. Európai integráció és emberi jogok az EGK/Euroatom és ESZAK keretében lezajló európai integráció egyértelműen gazdasági célkitűzéseket

Részletesebben

Az éghajlati övezetesség

Az éghajlati övezetesség Az éghajlati övezetesség Földrajzi övezetek Forró övezet Mérsékelt övezet Hideg övezet Egyenlítői öv Átmeneti öv Térítői öv Trópusi monszun vidék Meleg mérsékelt öv Valódi mérsékelt öv Hideg mérsékelt

Részletesebben

A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10.

A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10. A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10. A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEKRE VONATKOZÓ EURÓPAI UNIÓS SZABÁLYOZÁS.MOSTANÁIG CSAK BIZOTTSÁGI

Részletesebben

2. Témakör. Magyar Szabványügyi Testület. Szabványosítás. Minőségirányítási rendszerszabványok.

2. Témakör. Magyar Szabványügyi Testület. Szabványosítás. Minőségirányítási rendszerszabványok. 2. Témakör Magyar Szabványügyi Testület. Szabványosítás. Minőségirányítási rendszerszabványok. TARTALOMJEGYZÉK 2.1. Magyar Szabványügyi Testület... 2 2.1.1. MSZT tagjai, szervei, feladata... 2 2.1.2. MSZT

Részletesebben

Miért dolgozna éppen Dániában radiológusként? 5 érvünk is van rá:

Miért dolgozna éppen Dániában radiológusként? 5 érvünk is van rá: Miért dolgozna éppen Dániában radiológusként? 5 érvünk is van rá: 1. A munka és a magánélet egyensúlya Az infografika és a kreatív vizualitással bemutatott mutatók iránt érdeklődők kedvéért: http://www.oecdbetterlifeindex.org/topics/work-life-balance/

Részletesebben

2005. évi III. Kiegészítő Jegyzőkönyv

2005. évi III. Kiegészítő Jegyzőkönyv 2005. évi III. Kiegészítő Jegyzőkönyv http://humanitarius.nemzetkozijog.hu Kiegészítő Jegyzőkönyv az 1949. augusztus 12-én aláírt Genfi Egyezményekhez egy további megkülönböztető jelvény elfogadásáról

Részletesebben

Klímaváltozás és migráció

Klímaváltozás és migráció Klímaváltozás és migráció Erdő Mariann PhD hallgató ELTE ÁJK Nemzetközi jogi tanszék mariannnerdo@yahoo.fr Európai Migrációs Hálózat Magyarország X. Nemzeti Ülés és Képzés a Migráció és a Menekültügy Uniós

Részletesebben

1. SZÁMÚ IRÁNYMUTATÁS

1. SZÁMÚ IRÁNYMUTATÁS 1. SZÁMÚ IRÁNYMUTATÁS Tárgy: A minimális pihenőidőtől és a maximális vezetési időtől való kivételes eltérés annak érdekében, hogy a gépjármű megfelelő megállóhelyre érhessen. Cikk: Az 561/2006/EK rendelet

Részletesebben

A nemzetközi jog forrásai

A nemzetközi jog forrásai A nemzetközi jog forrásai Komanovics Adrienne Pécs, 2012 Komanovics Adrienne, 2012 1 3. A nemzetközi jog forrásai A Nemzetközi Bíróság Statútuma (38.cikk) 1. A Bíróság, amelynek az a feladata, hogy az

Részletesebben

172. sz. Egyezmény. a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről

172. sz. Egyezmény. a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről 172. sz. Egyezmény a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató

Részletesebben

AZ UKRAJNAI KATONAI ESEMÉNYEK TÉRKÉPEKEN

AZ UKRAJNAI KATONAI ESEMÉNYEK TÉRKÉPEKEN AZ UKRAJNAI KATONAI ESEMÉNYEK TÉRKÉPEKEN (DR WINKLER GUSZTÁV) A következőkben röviden bemutatjuk a Kelet-Ukrajnában folyó katonai műveleteket egy térképsorozat segítségével. A térképek méretaránya és a

Részletesebben

Riói Nyilatkozat a Környezetről és a Fejlődésről

Riói Nyilatkozat a Környezetről és a Fejlődésről Riói Nyilatkozat a Környezetről és a Fejlődésről Bevezetés Az Egyesült Nemzetek Környezet és Fejlődés Konferenciája, Bezárva találkozóját, amelyet 1992. június 3-14. között Rio de Janeiróban tartott, Megerősítve

Részletesebben

Lattmann Tamás (ELTE ÁJK) Fegyveres konfliktusok joga nemzetközi humanitárius jog. Alkalmazási kör. 2013. tavasz

Lattmann Tamás (ELTE ÁJK) Fegyveres konfliktusok joga nemzetközi humanitárius jog. Alkalmazási kör. 2013. tavasz Fegyveres konfliktusok joga nemzetközi humanitárius jog 2013. tavasz Lattmann Tamás ELTE ÁJK, Nemzetközi jogi tanszék Nemzetközi jog tagolása a fegyveres konfliktusokkal kapcsolatban ius ad bellum (háborúhoz

Részletesebben

Emberi jogok védelme a nemzetközi jog területén

Emberi jogok védelme a nemzetközi jog területén Emberi jogok védelme a nemzetközi jog területén 2012. ősz dr. Lattmann Tamás ELTE ÁJK, Nemzetközi jogi tanszék Emberi jogok fajtái Karel Vasak: Human Rights: A Thirty-Year Struggle: the Sustained Efforts

Részletesebben

Alulírott (szül. hely, idő, a.n., személyigazolvány száma: )

Alulírott (szül. hely, idő, a.n., személyigazolvány száma: ) Tisztlelt ügyfelünk! Tájékoztatjuk, hogy a 2011. október 11. napján hatályba lépett, a központi hitelinformációs rendszerről szóló 2011. évi CXXII. törvény (továbbiakban: KHR tv.) értelmében a központi

Részletesebben

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki Semmi új a nap alatt: kisebbségi jogok, kettős állampolgárság, autonómia A mostani kormányzati ciklus nemzetpolitikai alapvetéseként is értelmezhető Orbán Viktor beiktatásakor elhangzott kijelentése: A

Részletesebben

Lattmann Tamás (ELTE ÁJK) 1

Lattmann Tamás (ELTE ÁJK) 1 Fegyveres konfliktusok joga nemzetközi humanitárius jog 2014. tavasz Lattmann Tamás ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Nemzetközi jogi tanszék Nemzetközi jog tagolása a fegyveres konfliktusokkal kapcsolatban

Részletesebben

A gyermek jogai. Ez a dokumentum az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseit foglalja össze.

A gyermek jogai. Ez a dokumentum az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseit foglalja össze. A gyermek jogai Ez a dokumentum az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseit foglalja össze. Az egyezmény szó egy olyan országok között létrejött megállapodást jelöl, ami biztosítja, hogy

Részletesebben

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Földrajz emelt szint 1011 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 13. FÖLDRAJZ EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM 1. FELADAT A. helyszín: Elv:

Részletesebben

HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD?

HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD? HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD? Az ENSZ legutóbbi előrejelzése szerint a Föld lakossága 2050-re elérheti a 9 milliárd főt. De vajon honnan lesz ennyi embernek tápláléka, ha jelentős mértékben sem a megművelt

Részletesebben

AUSZTRÁLIA TERMÉSZETI FÖLDRAJZA

AUSZTRÁLIA TERMÉSZETI FÖLDRAJZA AUSZTRÁLIA TERMÉSZETI FÖLDRAJZA 1. Ausztrália határai: NY: Indiai-óceán - Afrikától É: Timor-tenger, Arafura-tenger - Óceánia szigeteitől K: Nagy-korallzátony, Csendes-óceán - Amerikától D: Indiai-óceán

Részletesebben

Székhelyáthelyezés és határokon átnyúló egyesülés az Európai Unióban A letelepedés szabadságának értelmezése és határai társaságok esetén

Székhelyáthelyezés és határokon átnyúló egyesülés az Európai Unióban A letelepedés szabadságának értelmezése és határai társaságok esetén Székhelyáthelyezés és határokon átnyúló egyesülés az Európai Unióban A letelepedés szabadságának értelmezése és határai társaságok esetén RSM DTM Hungary Adótanácsadó és Pénzügyi Szolgáltató Zrt. A téma

Részletesebben

Francia és magyar egyetemisták versengésről alkotott szociális reprezentációja. Orosz Gábor cikkének ismertetése. Várkonyi Erika

Francia és magyar egyetemisták versengésről alkotott szociális reprezentációja. Orosz Gábor cikkének ismertetése. Várkonyi Erika Francia és magyar egyetemisták versengésről alkotott szociális reprezentációja Orosz Gábor cikkének ismertetése Várkonyi Erika 2010 A vizsgálat kutatásra alapuló átfogó elemzést nyújt magyar és francia

Részletesebben

4/2013. (II. 27.) BM rendelet

4/2013. (II. 27.) BM rendelet 4/2013. (II. 27.) BM rendelet Magyarország, Románia és Ukrajna államhatárai találkozási pontjának megjelölésére felállított TÚR határjelről készült Jegyzőkönyv jóváhagyásáról Az államhatárról szóló 2007.

Részletesebben

SOLARCAPITAL MARKETS ZRT. WWW.SOLARCAPITAL.HU SOLAR@SOLARCAPITAL.HU. Összefoglaló

SOLARCAPITAL MARKETS ZRT. WWW.SOLARCAPITAL.HU SOLAR@SOLARCAPITAL.HU. Összefoglaló WWW.CAPITAL.HU @CAPITAL.HU Napi Elemzés 2010. október 11. INDEXEK Záróérték Napi változás (%) Dow Jones IA 11006.48 +0.53% S&P 500 1165.15 +0.61% Nasdaq 100 2027.03 +0.77% DAX 6291.67 +0.25% BUX 23416.53-0.51%

Részletesebben

A környezetbe való beavatkozással járó beruházások. engedélyezési problémái a közösségi jogban

A környezetbe való beavatkozással járó beruházások. engedélyezési problémái a közösségi jogban A környezetbe való beavatkozással járó beruházások engedélyezési problémái a közösségi jogban 2010. január 11-én került megrendezésre a A környezetbe való beavatkozással járó beruházások engedélyezési

Részletesebben

A civilek szerepe a szociális innovációban

A civilek szerepe a szociális innovációban A civilek szerepe a szociális innovációban Ki a civil, mi a civil? A civil társadalom: az állampolgárok szabad akaraton alapuló, tudatos, egyéni és közösségi cselekvései, melynek célja a társadalom egészének

Részletesebben

T/807. számú. törvényjavaslat

T/807. számú. törvényjavaslat MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/807. számú törvényjavaslat a Magyarország Kormánya és a Szlovák Köztársaság Kormánya között a két ország közös államhatárán, Abaújvár és Kechnec (Kenyhec) települések közötti közúti

Részletesebben

Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai

Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai 2012. ősz Dr. Lattmann Tamás Az uniós jog természete Közösségi jog : acquis communautaire (közösségi vívmányok) része a kötelező szabályok összessége Európai Bíróság

Részletesebben

GYERMEKSZEMMEL A GYERMEKJOGI EGYEZMÉNY. Gyermekjogok Magyarországon

GYERMEKSZEMMEL A GYERMEKJOGI EGYEZMÉNY. Gyermekjogok Magyarországon GYERMEKSZEMMEL A GYERMEKJOGI EGYEZMÉNY Gyermekjogok Magyarországon 2012 Az ENSZ Gyermekjogi egyezménye kimondja a gyerekek részvételi jogát az őket érintő ügyekben. 2012-ben az UNICEF Magyar Bizottsága,

Részletesebben

FOKOZATOS ELSZIGETELŐDÉS

FOKOZATOS ELSZIGETELŐDÉS BEVEZETÉS A Gázai övezet története - A blokád bevezetése - Fokozatos elszigetelődés A gázai segélyflottilla-incidens - Mi is történt? - Következmények Törökország és Izrael - Jó gazdasági kapcsolatok -

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a nemzetközi pénzügyi tranzakciók teljesítésének adatvédelmi vonatkozásairól

TÁJÉKOZTATÓ. a nemzetközi pénzügyi tranzakciók teljesítésének adatvédelmi vonatkozásairól TÁJÉKOZTATÓ a nemzetközi pénzügyi tranzakciók teljesítésének adatvédelmi vonatkozásairól Az európai bankok ügyfeleik nemzetközi átutalási megbízásainak teljesítéséhez a SWIFT nevű, belgiumi székhelyű cég

Részletesebben

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei A World Internet Project magyarországi kutatása országos reprezentatív minta segítségével készül.

Részletesebben

A Közbeszerzési Döntőbizottság figyelem felhívása a konzorciumok jog- és ügyfélképességéről

A Közbeszerzési Döntőbizottság figyelem felhívása a konzorciumok jog- és ügyfélképességéről A Közbeszerzési Döntőbizottság figyelem felhívása a konzorciumok jog- és ügyfélképességéről A Közbeszerzési Döntőbizottság a konzorciumok jog- és ügyfélképességével kapcsolatosan a következőkben ismertetett

Részletesebben

KÖZGYŰLÉSI MEGHÍVÓ. 1) Közgyűlési tisztségviselők (Szavazatszámláló Bizottság és jegyzőkönyv-hitelesítő) megválasztása

KÖZGYŰLÉSI MEGHÍVÓ. 1) Közgyűlési tisztségviselők (Szavazatszámláló Bizottság és jegyzőkönyv-hitelesítő) megválasztása KÖZGYŰLÉSI MEGHÍVÓ Az ALTERA Vagyonkezelő Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (rövid név: ALTERA Nyrt., székhelye: 1068 - Budapest, Benczúr u. 43. II/3., nyilvántartásba vette a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

(EGT-vonatkozású szöveg) (2008/C 330 E/02)

(EGT-vonatkozású szöveg) (2008/C 330 E/02) 2008.12.30. C 330 E/7 29/2008/EK KÖZÖS ÁLLÁSPONT a Tanács által 2008. december 9-én elfogadva a hajótulajdonosok tengeri biztosítási kárigényre vonatkozó biztosításáról szóló, -i 2008/ /EK európai parlamenti

Részletesebben

Tartalom. Terület TERÜLET, TÉR. A történelem az államok harca a területért. A Föld szárazföldi területét az államok felosztották

Tartalom. Terület TERÜLET, TÉR. A történelem az államok harca a területért. A Föld szárazföldi területét az államok felosztották Terület 2011. NOVEMBER Tartalom Terület Államterület nem államterület Államhatárok Tenger Arktisz - Antarktisz Légtér Világűr 12/18/2011 1 12/18/2011 2 A történelem az államok harca a területért Államterület

Részletesebben

Történeti áttekintés

Történeti áttekintés Nemzetközi menekültjog Nemzetközi jog 2012 tavasz dr. Lattmann Tamás Történeti áttekintés 1918-ig: menekültek a migráció részeként két világháború között: szerződések egyes konkrét üldözött csoportok tekintetében

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. BIZOTTSÁGI KÖZLEMÉNYAZ EURÓPAI PARLAMENTNEK az EK-szerződés 251. cikke (2) bekezdésének második albekezdése alapján

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. BIZOTTSÁGI KÖZLEMÉNYAZ EURÓPAI PARLAMENTNEK az EK-szerződés 251. cikke (2) bekezdésének második albekezdése alapján AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 10.12.2004 COM(2004) 801 végleges 2002/0259 COD BIZOTTSÁGI KÖZLEMÉNYAZ EURÓPAI PARLAMENTNEK az EK-szerződés 251. cikke (2) bekezdésének második albekezdése alapján

Részletesebben

8.1. Az alapvető különbség a normál, keresőben megjelenő AdWords hirdetésekhez képest

8.1. Az alapvető különbség a normál, keresőben megjelenő AdWords hirdetésekhez képest 72 8.1. Az alapvető különbség a normál, keresőben megjelenő AdWords hirdetésekhez képest A Google tartalmi hálózata alatt azoknak a honlapoknak az összességét értjük, ahol az AdWords hirdetések megjelennek,

Részletesebben

Belföldi EMS Gyorsposta

Belföldi EMS Gyorsposta Belföldi EMS Gyorsposta Az EU területére megállapított zónadíjak ÁFA-t tartalmaznak. Az EMS küldemények EU-n kívüli szállításának díja csak a belföldi szakaszra vonatkozólag tartalmaz ÁFA-t. A táblázatban

Részletesebben

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Kínai gazdaság tartós sikertörténet Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Főbb témák Az elmúlt harminc év növekedésének tényezői Intézményi reformok és hatásaik Gazdasági fejlődési trendek

Részletesebben

í t é l e t e t: A Legfelsőbb Bíróság a Bács-Kiskun Megyei Bíróság 4.K.22.276/2009/7. számú ítéletét hatályában fenntartja.

í t é l e t e t: A Legfelsőbb Bíróság a Bács-Kiskun Megyei Bíróság 4.K.22.276/2009/7. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kfv.II.37.882/2010/8.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Galgóczi Zoltán ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Gellérthegyi István ügyvéd által képviselt Környezetvédelmi, Természetvédelmi

Részletesebben

TERVEZET. 2012. évi. törvény

TERVEZET. 2012. évi. törvény 2012. évi. törvény a MÁV Általános Biztosító Egyesülettel kötött kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződéseken alapuló kártérítési igények érvényesítésével kapcsolatos szabályokról 1. (1) A Magyar

Részletesebben

NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM. Az oktatói munka hallgatói véleményezési rendszerének szabályzata

NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM. Az oktatói munka hallgatói véleményezési rendszerének szabályzata Hatály: 2012. XI. 27-2014. XII. 2. NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Az oktatói munka hallgatói véleményezési rendszerének szabályzata Budapest 2012. PREAMBULUM A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (a továbbiakban:

Részletesebben

KÁOKSZI VIZSGAFEJLESZTŐ KÖZPONT Földrajz próbafeladatok 2003. Minta

KÁOKSZI VIZSGAFEJLESZTŐ KÖZPONT Földrajz próbafeladatok 2003. Minta 1. FELADAT Földünk és környezetünk Középszintű írásbeli érettségi feladatlap 3. minta 2. rész A feladatlap-rész megoldásához atlasz használható Milyen mozgásokat végez a Nap? Jelölje az állítások előtt

Részletesebben

11217/10 ZSFJ/md DG G 2B

11217/10 ZSFJ/md DG G 2B AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2010. október 5. (OR. en) 11217/10 SOC 428 HR 45 JOGI AKTUSOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Tárgy: A TANÁCS HATÁROZATA az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, másrészről

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. szeptember 27-i rendes ülésére

ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. szeptember 27-i rendes ülésére 16. számú előterjesztés Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. szeptember 27-i rendes ülésére Tárgy: ÖKO-DOMBÓ Kft. díjkompenzációs igénye Előterjesztő:

Részletesebben

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTÉRIUM Munkanyag

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTÉRIUM Munkanyag GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTÉRIUM Munkanyag E l ő t e r j e s z t é s (közigazgatási egyeztetés anyaga) a Bernben 1980. május 9-én kelt, Nemzetközi Vasúti Fuvarozási

Részletesebben

A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról

A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó

Részletesebben

Az alapító Pásztó Városi Önkormányzat a tulajdonában lévő Pásztói Városgazdálkodási 1

Az alapító Pásztó Városi Önkormányzat a tulajdonában lévő Pásztói Városgazdálkodási 1 Pásztó Város Polgármestere 3060 Pásztó, Kölcsey F. u. 35. (06-32) *460-753 ; *460-155/113 Fax: (06-32) 460-918 forum@paszto.hu Szám: 1-67/2015. A javaslat elfogadása minősített szavazattöbbséget igényel!

Részletesebben

Mi a teendő az uniós jog sérelme esetén?

Mi a teendő az uniós jog sérelme esetén? Mi a teendő az uniós jog sérelme esetén? Kérdések és panaszok az uniós jog alkalmazásával kapcsolatban Ha Ön az uniós tagállamok valamelyikének állampolgára, illetve ha a tagállamok valamelyikében él,

Részletesebben

Konferencia a NATO új stratégiájáról

Konferencia a NATO új stratégiájáról Konferencia a NATO új stratégiájáról 2010.03.26. A NATO formálódó új stratégiai koncepciója és Magyarország címmel rendeztek konferenciát a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen csütörtökön. A rendezvényen

Részletesebben

A Vodafone beszerzési etikai kódexe

A Vodafone beszerzési etikai kódexe A Vodafone beszerzési etikai kódexe A Vodafone a világ egyik legnagyobb mobil távközlési szolgáltató vállalataként jelentős szerepet játszik az emberek életminőségének javításában. Tudjuk, hogy vállalatunk

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

A kínai kapcsolat fél év után

A kínai kapcsolat fél év után Laczkó Bence A kínai kapcsolat fél év után Huszonnégy év után először hivatalos látogatást tett Magyarországon a Kínai Népköztársaság miniszterelnöke. A kínai kormányfő a napokban hazánkon kívül csak Nagy-Britanniába

Részletesebben

De iurisprudentia et iure publico

De iurisprudentia et iure publico www.dieip.hu www.dieip.com V. évfolyam 2011/3. szám Kiadja: Cím: Szegedi Tudományegyetem 6722 Állam- és Jogtudományi Kar Szeged Politológiai Tanszék Rákóczi tér 1. dieip@dieip.hu Tel. / fax: 62/544-386

Részletesebben

Az 1223/2009/EK kozmetikai rendelet magyarországi bevezetése. Dr. Török Ágnes KOZMOS Jogi Szakbizottság vezetője

Az 1223/2009/EK kozmetikai rendelet magyarországi bevezetése. Dr. Török Ágnes KOZMOS Jogi Szakbizottság vezetője Az 1223/2009/EK kozmetikai rendelet magyarországi bevezetése Dr. Török Ágnes KOZMOS Jogi Szakbizottság vezetője Az 1223/2009/EK kozmetikai rendelet bevezetése Maga a rendelet nem igényel hazai átültetést,

Részletesebben

T/13575. számú törvényjavaslat

T/13575. számú törvényjavaslat MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/13575. számú törvényjavaslat a Magyarország Kormánya és a Szlovén Köztársaság Kormánya közötti, a Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovén Köztársaság Kormánya között a repülő és

Részletesebben

Haladási utasítások Programozási nyelvek

Haladási utasítások Programozási nyelvek 12. foglalkozás Haladási utasítások Programozási nyelvek Summary A számítógépek programozását általában nyelv felhasználásával, amely utasítások egy korlátozott szótára, amelynek engedelmeskedniük kell.

Részletesebben

4. osztályos feladatsor II. forduló 2013/2014. tanév

4. osztályos feladatsor II. forduló 2013/2014. tanév Iskola: Csapatnév: 1 4. osztályos feladatsor II. forduló 2013/2014. tanév 1. A rajzon a földünk belső felépítését láthatjátok. Nevezzétek meg a részeit! 2. Mit ábrázolnak a képek? Írjátok a nevét a kép

Részletesebben

46. Hét 2009. November 09. Hétfő

46. Hét 2009. November 09. Hétfő Hettii Ellemzéss 46. Hét 2009. November 09. Hétfő SOLAR CAPITAL MARKETS ZRT. Összegzés A hét elején még hektikus, bizonytalan irányú kereskedést láthattunk a piacokon, ami a hét végére lecsendesedő, lassabb

Részletesebben

BÖLCSŐDÉK ÉS FOGYATÉKOSOK INTÉZMÉNYE

BÖLCSŐDÉK ÉS FOGYATÉKOSOK INTÉZMÉNYE Vác Város Önkormányzat Bölcsődék és Fogyatékosok Intézménye 2600 Vác Kölcsey Ferenc u. 4. Tel./Fax.: (27)504-105 E-mail: bfi@bfi.vac.hu Egységes Szakmai program 7. sz. melléklet BÖLCSŐDÉK ÉS FOGYATÉKOSOK

Részletesebben

ROYAL CARIBBEAN CRUISE LINE

ROYAL CARIBBEAN CRUISE LINE Gyermekek ingyen Utazni jó, pláne, ha együtt a család! Hogy semmi jóról ne kelljen lemondani, a Royal Caribbean International és idén már a Celebrity Cruises is kifejezetten a gyermekes családoknak szóló

Részletesebben

a kazahsztáni nonprofit szervezetek fejlődése

a kazahsztáni nonprofit szervezetek fejlődése a kazahsztáni nonprofit szervezetek fejlődése a politikai átmenet fényében Saule A. Zhankuliyeva A kazahsztáni politikai átalakulás egyik fontos tendenciája volt a civil társadalom kialakulása,illetveazintézményeineklétrehozásáhozésműködtetéséhezszükségesfeltételekmegteremtése.ésvicaversa,aciviltársadalomésintézményei,ígytöbbekközötta

Részletesebben

Lakosság. Komanovics Adrienne, 2013. Komanovics Adrienne, 2013 1

Lakosság. Komanovics Adrienne, 2013. Komanovics Adrienne, 2013 1 Lakosság Komanovics Adrienne, 2013 Komanovics Adrienne, 2013 1 Áttekintés Az állampolgárság és a honosság A nemzetközi kisebbségi jog Az emberi jogok nemzetközi rendszere A külföldiek jogállása A menekültek

Részletesebben

A gazdasági és közlekedési miniszter. /2006. ( ) GKM rendelete. a víziközlekedés rendjéről szóló 39/2003. (VI. 13.) GKM rendelet módosításáról

A gazdasági és közlekedési miniszter. /2006. ( ) GKM rendelete. a víziközlekedés rendjéről szóló 39/2003. (VI. 13.) GKM rendelet módosításáról A gazdasági és közlekedési miniszter /2006. ( ) GKM rendelete a víziközlekedés rendjéről szóló 39/2003. (VI. 13.) GKM rendelet módosításáról Vezetői összefoglaló I. Tartalmi összefoglaló (jogszabály-módosítások

Részletesebben

EuroFinance Konferencia, Budapest, 2014. október 15-17. SAJTÓ- ÉS MÉDIATÜKÖR

EuroFinance Konferencia, Budapest, 2014. október 15-17. SAJTÓ- ÉS MÉDIATÜKÖR EuroFinance Konferencia, Budapest, 2014. október 15-17. SAJTÓ- ÉS MÉDIATÜKÖR Szept. 3 Budapestre jön Európa pénzügyeseinek krémje Privátbankár 2014. szeptember 3. 12:02:00 A EuroFinance konferenciát először

Részletesebben

LÉPÉSEK A SZARAJEVÓI MERÉNYLET UTÁN. RedRuin Consulting munkája

LÉPÉSEK A SZARAJEVÓI MERÉNYLET UTÁN. RedRuin Consulting munkája LÉPÉSEK A SZARAJEVÓI MERÉNYLET UTÁN RedRuin Consulting munkája BEVEZETÉS 1914. július 12. SZERB VILLÁMHADMŰVELET HELYZETELEMZÉS ERŐSSÉGEK felfelé ívelő, diverz gazdaság véderő tv. (hadsereg modernizációja)

Részletesebben

Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU

Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU Dr. Benkő Tibor vezérezredes Honvéd Vezérkar főnök 2013. szeptember 26. Tartalom Magyarország biztonságának és a nemzetközi szervezetek válságkezelési

Részletesebben

Párkapcsolat, gyermekvállalás: Magyarországi jogi helyzet, nemzetközi kitekintés, célok és feladatok Sándor Bea

Párkapcsolat, gyermekvállalás: Magyarországi jogi helyzet, nemzetközi kitekintés, célok és feladatok Sándor Bea Párkapcsolat, gyermekvállalás: Magyarországi jogi helyzet, nemzetközi kitekintés, célok és feladatok Sándor Bea Az előadás témái a magyarországi jogi helyzet; milyen alapvető kérdések merülnek fel a partnerkapcsolat

Részletesebben

www.boatshow.hu www.facebook.com/budapestboatshow programod van Fotó: Gémesi Jóka

www.boatshow.hu www.facebook.com/budapestboatshow programod van Fotó: Gémesi Jóka www.boatshow.hu www.facebook.com/budapestboatshow programod van Fotó: Gémesi Jóka MIT TESZÜNK KIÁLLÍTÓINKÉRT, KIÁLLÍTÁSI RÉSZVÉTELÜK SIKERESSÉGÉÉRT? Több 10 000 e-dm-et küldünk ki adatbázisunkra a potenciális

Részletesebben

ALPOLGÁRMESTER JAVASLAT

ALPOLGÁRMESTER JAVASLAT BUDAPEST-CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA ALPOLGÁRMESTER JAVASLAT EU Önerő Alap pályázat beadására az Európai Gazdasági Térség (EGT) és a Norvég Finanszírozási Mechanizmus keretében benyújtott E-learning pályázathoz

Részletesebben

A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre

A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre Bardócz Tamás halászati osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Az előadás tartalma: Magyar

Részletesebben

165. sz. Egyezmény. a tengerészek szociális biztonságáról (módosított)

165. sz. Egyezmény. a tengerészek szociális biztonságáról (módosított) 165. sz. Egyezmény a tengerészek szociális biztonságáról (módosított) A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfben,

Részletesebben

Zákány Község Önkormányzat 11/2003(IX.12.) rendelet. a gyermekvédelem helyi szabályozásáról egységes szerkezetbe

Zákány Község Önkormányzat 11/2003(IX.12.) rendelet. a gyermekvédelem helyi szabályozásáról egységes szerkezetbe Zákány Község Önkormányzat 11/2003(IX.12.) rendelet a gyermekvédelem helyi szabályozásáról egységes szerkezetbe Zákány Község Önkormányzatának Képviselőtestülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

Részletesebben

dr. Tóth Júlia Jogtanácsos Felelősségbiztosítási jogi referens

dr. Tóth Júlia Jogtanácsos Felelősségbiztosítási jogi referens dr. Tóth Júlia Jogtanácsos Felelősségbiztosítási jogi referens Az új magyar Polgári Törvénykönyv: A vezető tisztségviselői felelősségbiztosítás (D&O) átfogó fedezetet nyújt a menedzserek és a vezető állású

Részletesebben

A XXI. LESS NÁNDOR ORSZÁGOS FÖLDRAJZVERSENY

A XXI. LESS NÁNDOR ORSZÁGOS FÖLDRAJZVERSENY A XXI. LESS NÁNDOR ORSZÁGOS FÖLDRAJZVERSENY ELSŐ FORDULÓJÁNAK FELADATLAPJA I. KATEGÓRIA Tudnivalók A feladatokat figyelmesen olvasd el! A megoldásokat a mellékelt értékelőlapon kell beadni. Az értékelőlapon

Részletesebben

32. Hét 2009. augusztus. 04. Kedd

32. Hét 2009. augusztus. 04. Kedd Napii Ellemzéss 32. Hét 2009. augusztus. 04. Kedd Összegzés Felesleges is vezetı makrogazdasági hírt keresni, hiszen a lényeg, hogy az amerikai piacok minden hírt pozitívan értékelve jutottak több havi

Részletesebben

Kocsis Géza. Híd az óceánok között A Panama-csatorna története

Kocsis Géza. Híd az óceánok között A Panama-csatorna története Kocsis Géza Híd az óceánok között A Panama-csatorna története BEVEZETÉS E könyv témájául a Panama-csatorna megépítésének történetét és későbbi utóéletének bemutatását választottam. Az emberiség történetének

Részletesebben

Online naptár használata

Online naptár használata Online naptár használata WEB: https://www.google.com/calendar A Google naptár egy olyan Google-fiókhoz kötött szolgáltatás, melynek használatával a felhasználók egy ingyenes, online rendszerben tárolhatják

Részletesebben

A Visegrád Város Önkormányzat 2/2010. (II. 11.) számú rendelete az önkormányzat és intézményei 2010. évi költségvetéséről

A Visegrád Város Önkormányzat 2/2010. (II. 11.) számú rendelete az önkormányzat és intézményei 2010. évi költségvetéséről A Visegrád Város Önkormányzat 2/2010. (II. 11.) számú rendelete az önkormányzat és intézményei 2010. évi költségvetéséről Visegrád Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló

Részletesebben

Általános szerződési feltételek

Általános szerződési feltételek Általános szerződési feltételek 1. A Szolgáltató megnevezése, telephelyei: Név: Ferrum Royal Kft (Képviselője: Katona Balázs, ügyvezető) Levelezési cím: 2800 Tatabánya, Mártírok útja 110. Adószám: 24161769-2-11

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S NAPIREND Ügyiratszám: 14/503-1/2010. E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2010. június 18-i nyilvános ülésére Tárgy: Tapolca Város Önkormányzatának szerepvállalása a tapolcai Madár és Növénypark

Részletesebben