Tartalomjegyzék. Budapest, Bevezetés 2

Átírás

1 Magyar L A TEX tördelési útmutató a TypoTEX Kiadó munkatársai és szerzői részére c TypoTEX Kiadó Budapest, 2001 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 2 2. Részletes útmutató Dokumentumstruktúra Javasoltcsomagok Szöveg szedése Képletek szedése Ábrák, táblázatok és aláírásuk Hivatkozások Tárgymutató Kéziratleadás 7 Irodalom 8 1

2 1. Bevezetés A Tördelési útmutató célja nem általános bevezetés a TEX/L A TEX tördelőprogramokba, erre javasoljuk a [1, 2, 3, 4] könyveket. A Tördelési útmutató azok számára készült, akik tisztában vannak a L A TEXalapjaival, annak érdekében, hogy a TypoTEX Kiadóba leadott kéziratok megfeleljenek a kiadó formaikövetelményeinek. Amennyiben a Tördelési útmutatóban hivatkozott valamely program vagy csomag nem található meg az Ön rendszerén, kérjük vegye igénybe a Comprehensive TEX Archive Network (CTAN) adatbázist az [5, 6] internet címek valamelyikén. 2. Részletes útmutató A következő pontokban áttekintjük, hogy a TypoTEX Kiadóba leadott kéziratok milyen szerkezeti és formai előírásoknak kell megfeleljenek. Mind az Ön, mind a Kiadó munkatársainak munkáját nagyban megkönnyíti, ha ezeket kezdettől fogva figyelembe veszi a kézirat előállítása során Dokumentumstruktúra Minden fejezetet külön fájlként mentsen. Készítsen egy főfájlt, amely behívja a book.cls szabványos L A TEX dokumentumosztályt, a használt csomagokat, illetve tartalmazza a saját deklarációkat és parancsokat. Itt állítsa be a tükörméretet: B/5 formátum A/5 formátum tükörszélesség \textwidth 11.7 cm \textwidth 9.5 cm tükörmagasság \textheight 18.9 cm \textheight 16.3 cm Akönyv szerkezete lehetőleg kövesse az alábbi felosztást: (1) előzékoldalak,tehát a címnegyed, tartalom, ajánlás, előszó és bevezetés; (2) főszöveg beleértve az esetleges függelék(ek)et; (3) kiegészítő anyagok, úgymint irodalom, tárgymutató és jelölésjegyzék. Akülönálló fejezeteket az \include paranccsal illessze a főfájlba, és minden alkalommal a főfájlt fordítsa le. 2

3 2.2. Javasolt csomagok A nyomdakész kéziratok előállításához legtöbb esetben az alábbi csomagokra van szükség: fontenc.sty inputenc.sty babel.sty graphicx.sty makeidx.sty multicol.sty ékezetes betűk kódolása, ékezetes betűk gépelésének megkönnyítése, magyar elválasztás 1 és központozás, grafikus (leggyakrabban *.eps) fájlok beillesztése, tárgymutató készítése, hasábkiegyenlítés (pl. tárgymutatónál). A csomagokat a \usepackage paranccsal hívja be a főfájlba. A felsoroltakon kívül természetesen további csomagokat is használhat, amennyiben a munka sajátosságai úgy kívánják, de törekedjék az egyszerű megoldásokra Szöveg szedése Általános szabályként elmondható, hogy a szöveget, képleteket, ábrákat és táblázatokat a szabványos L A TEX parancsok használatával kell kiszedni, a szöveg tagolását pedig a szabványos címsorutasításokkal kell megoldani. A kereszthivatkozásokat minden lehetséges alkalommal a \label és a \ref parancsok kombinálásával készítsük, mivel így az esetleges elekronikus publikálás esetén a hiperlinkelés egyszerűen megvalósítható. Akövetkezőkben röviden áttekintjük a szöveg tördelésének főbb szabályait, a részletek megismerésére javasoljuk a [7] művet. Címsorok. A magyar helyesírás szabályai szerint a cím nagybetűvel kezdődik és nincs a végén pont. Amennyiben egy fejezetcím hosszabb, mint egy sor, helyezzünk el kézi sortörést a mondat értelme szerint, és ne bízzuk az elválasztást a programra. Esztétikai okokból kerüljük, hogy a különböző szintűcímsorok közvetlenül egymás után következzenek, jobban mutat, ha legalább néhány sornyi szöveg be van tördelve minden cím után. Ha valamely, a L A TEX által egy címsorból automatikusan generált élőfej túl hosszú ahhoz, hogy elférjen a lap tetején egy sorban, akkor a \chaptermark vagy \sectionmark parancsok segítségével adhatunk meg rövidebb formát. Ugyanez a helyzet akkor is, ha egy címben kézi sortörést adtunk meg. Kiemelés. Egy-egy szó vagy szókapcsolat kiemelésére (dőlt betűs szedésére) 1 Kérjük, hogy az elválasztási hibákat jelezzék a gam@cs.elte.hu címen. 3

4 használjuk az \emph parancsot. A kiemelés vonatkozhat az egész szóra, vagy csak a szótőre, a lényeg, hogy a kéziratban végig következetesek legyünk. Folyószövegben lehetőleg kerüljük a NAGYBETŰS vagy félkövér kiemeléseket, mert nagyban rontják a szöveg folthatását. Nevek kiemelésére esetleg használhatjuk a KISKAPITÁLIS betűváltozatot. Tételszerű környezetek. Atételek, definíciók, példák stb. szedését ne egyedi formázással, hanem mindig környezetek definiálásával oldjuk meg, erre szolgál a \newenvironment parancs. Rövidítések, jelölések. Ha egy speciális (esetleg idegennyelvi) kifejezést többször használunk, ügyeljünk az egységes írásmódra. A rövidítéseket (például pl., vö. és stb. ) álló betűvel szedjük. Minden nemtriviális rövidítést az első előfordulási helyén definiálni kell. A kézirathoz mellékeljünk egy jelölésjegyzéket, még akkor is, ha a végleges változatba nem kerül be, mert nagyban megkönnyíti a szerkesztő munkáját. Elválasztás, kötőjel, gondolatjel. Alkalmazási helyétől függőena vízszintesvonal háromféle lehet: (1) Elválasztásjel, illetve összetett szavak között: egyszeres elválasztásjel (-). (2) Kötőjel a -tól... -ig jelölésére ( ), két független név (Ilf Petrov), illetve kifejezés (eletron foton kölcsönhatás) összekapcsolására: két egymásutáni elválasztásjel, szóközök nélkül (--). (3) Gondolatjel, például beékelt mellékmondat jelölésére: két egymás utáni elválasztásjel, előtte és utána szóközzel ( -- ), de ha a gondolatjelet írásjel követi, akkor utána nincs szóköz ( --,). Idézőjelek. Használjuk a következő parancsokat magyar idézőjelek szedésére: szöveg hatására szöveg keletkezik a dvi fájlban, míg,,szöveg hatására szöveg. Oldaltörés. AL A TEX automatikusan kerüli, hogy özvegy- vagy árvasorok alakuljanak ki. Amennyiben a szöveg tartalma vagy esztétikai okok miatt mégis kézi oldaltörésre van szükség, alkalmazzuk a \newpage parancsot. Kereszthivatkozások. A kereszthivatkozásokat minden lehetséges alkalommal a \label és a \ref parancsok kombinálásával készítsük, mivel így az esetleges elekronikus publikálás esetén a hiperlinkelés egyszerűen megvalósítható. Szintén kötelező jelleggel alkalmazzuk a \cite és \bibitem parancspárt az irodalmi hivatkozások jelölésére. Természetesen használhatjuk a BIBTEX irodalomjegyzék-készítő programot is. 4

5 2.4. Képletek szedése Általános szabályként elmondható, hogy a szöveget, képleteket, ábrákat és táblázatokat a szabványos L A TEX parancsok használatával kell kiszedni, a szöveg tagolását pedig a szabványos címsorutasításokkal kell megoldani. A kereszthivatkozásokat minden lehető alkalommal a \label és a \ref parancsok kombinálásával készítsük, mivel így az esetlegeselekronikus publikálás esetén a hiperlinkelés egyszerűen megvalósítható. A matematikai kifejezéseket és formulákat folyószövegben egyszerű matematikai módban szedjük ($...$), így a szimbólumok között szükséges távolságot al A TEX automatikusan beállítja. Szóköz jelölésére használjuk a tilda (~) karaktert. A fontos vagy nagyméretű képletek szedésére szolgál a kiemelt matematikai mód (\[...\]), amely automatikusan középre is zárja a formulát. Egyenletek esetén se feledkezzünk meg a központozásról, ugyanúgy alkalmazzuk, mint a szöveg bármely mondatában. Többsoros képletek. Javasoljuk a L A TEX eqnarray környezetének használatát, amely optimalizálja a sorok közötti távolságot. Ha egy egyenlet átnyúlik a következő sorba, az egyenlőségjelet a második (harmadik stb.) sor elejére tegyük, és azegyenlőségjeleketpozícionáljuk egymás alá. Ha a második (harmadik stb.) sor bináris operátorral (+,, ) kezdődik, azt az egyenlőségjel jobb oldalával állítsuk. Számok. A helyiérték jelölésére hármas tagolásban használjuk a \, parancsot, például Kivétel a négyjegyű évszámok szedése, ezeket egybeírjuk. A tizedeseket vesszővel, és nem ponttal jelöljük. Változók. Aváltozók nevét mind folyószövegben, mind kiemelt képletekben dőlt betűvel kell szedni. Ez vonatkozik a görög betűvel jelölt változókra is. Ügyeljünk arra, hogy az ε-t a \varepsilon, aϱ-t pedig a \varrho paranccsal szedjük. Álló betűvel kell szedni ugyanakkor a differenciálást jelölő d -t, az e Euler-konstanst és az i képzetes egységet. Indexek. Ha egy index rövidítés, akkor álló betűvel szedjük (a \mathrm parancs segítségével). Operátorok. Szorzásjelként a \times ( ) jelet használjuk, és ne a \cdot ( ) vagy a * ( ) jeleket. Függvények. Afüggvények nevét álló betűvel szedjük (például a \sin x eredménye sin x ). Amennyiben egy függvény a szabványos L A TEX-ben nincs definiálva,használjuk a \mathop parancsot. Az exponenciális kifejezésekethosszú exponens vagy folyószöveg esetén exp( ) módon szedjük. 5

6 Törtek. Kitevőben vagy folyószövegben szereplő törtek jelölésére a perjelet ( / ) használjuk. Zárójelek. Ügyeljünk a zárójelek megfelelő méretezésére; ennek legegyszerűbb módjaal A TEX automatikus zárójelezési parancsainak (például \left( vagy \right]) használata. Mértékegységek. Mindig az SI mértékegységeket (és prefixumokat) alkalmazzuk. A mértékegységet álló betűvel szedjük. A mérőszám és mértékegység közé tegyünk nemtörhető szóközt (~), például km/s. E szabály alól az egyetlen kivétel a fok, ezt egybeírjuk, például 100 C Ábrák, táblázatok és aláírásuk Általános szabályként elmondható, hogy a szöveget, képleteket, ábrákat és táblázatokat a szabványos L A TEX parancsok használatával kell kiszedni, a szöveg tagolását pedig a szabványos címsorutasításokkal kell megoldani. A kereszthivatkozásokat minden lehetséges alkalommal a \label és a \ref parancsok kombinálásával készítsük, mivel így az esetleges elekronikus publikálás esetén a hiperlinkelés egyszerűen megvalósítható. Ábrák. AL A TEX alapértelmezésben balra zárja az ábrákat, a középrezárás megoldható afigure környezetben kiadott \centering paranccsal. A tükörnél szélesebb ábrákat megfelelőmértékben le kell kicsinyíteni, hogy ne lógjanak túl a margókon. Győződjünk meg róla, hogy minden ábrához tartozik felirat. Digitális illusztrációk. A rajzolt ábrák 1:1 méretarányban készüljenek, a maximális méret B/5 formátumú könyv esetén mm, A/5 formátumú könyv esetén pedig mm legyen. A legvékonyabb vonalak se legyenek 0,4 pontnál keskenyebbek. Mivel az ábra úgyis fekete-fehéren jelenik meg végül, rajzoláskor se használjunk színeket. A feliratokat Helvetica vagy Arial betűtípussal készítsük, a javasolt betűméret 8 10 pt. Kerüljük a speciális effektusokat, úgymint árnyékolás, körvonalas betűk stb. Az ábrát eps formátumban mentsük el, a használt betűtípusokkal együtt, ún. preview nélkül, és a befoglaló doboz (bounding box) az objektumokat írja körül,nepedigalapot.azígy előkészített ábrák a szabványos graphicx csomag segítségével illeszthetők be a szövegbe. Táblázatok. AL A TEX alapértelmezésben balra zárjaatáblázatokat, a középrezárás megoldható atable környezetben kiadott \centering paranccsal. Győződjünk meg róla, hogy minden táblázathoz tartozik felirat. Feliratok. Az ábra- és táblázatfeliratok végére ne tegyünk pontot. Ha az ábra több részből áll, a részeket zárójelbe tett betűkkel jelöljük, például: 1.1. ábra. Általános leírás; (a) egyedi leírás; (b) egyedi leírás... 6

7 2.6. Hivatkozások A hivatkozásokat szögletes zárójelbe tett számokkal jelöljük, például: amint [8]-ban található. Ne használjunk más (például név, évszám) hivatkozási rendszert. A hivatkozások jegyzéke készülhet alfabetikus vagy hivatkozási sorrendben. A hivatkozások feloldására használjuk a \bibitem és \cite parancsokat. Természetesen használhatjuk a BIBTEX irodalomjegyzék-készítő programot is, ekkor a plain.bbs bibliográfia stílusfájlt töltsük be. Ügyeljünk a hivatkozások lehetőségekhez képest minél teljesebb megadására. A hivatkozási listák készítésének részletei megismerhetők a [8] műből Tárgymutató Igen fontos, hogy a szükséges tárgymutató-bejegyzések megjelölése már a kézirat készítése során megtörténjék, erre szolgál a \index parancs. Erre vonatkozóan a [1, 4] könyvekben találhatunk hasznos részleteket. 3. Kéziratleadás Mindent leadáshoz hozzátartozik: (1) a forrásfájlok (*.tex, *.eps, *.sty) készlete; (2) a digitális output (*.dvi, *.ps); (3) és a nyomtatás. Ezeketkellazadott mű felelősszerkesztőjének leadni, akialáírásávalellenjegyzi és dátumozza. A kiadó atördelőknek csak akkor utalja a honoráriumot, ha teljes archív anyagot átadták. Amennyiben bármilyen kérdése van, forduljon bizalommal felelős szerkesztőjéhez, hiszen közös érdekünk, hogy határidőre, jó, szép és hasznos könyv készüljön. A kiadóra vonatkozó kérdéseit felteheti az info@typotex.hu címen. TEX/L A TEX támogatást kaphat a nadai@typotex.hu címen. 7

8 Irodalom [1] Lamport, L. (1994): L A TEX: A Document Preparation System. 2nd ed., Addison-Wesley, Reading, MA. [2] Goossens, M., F. Mittelbach, A. Samarin (1994): The L A TEX Companion. Addison-Wesley, Reading, MA. [3] Knuth, D.E. (1986,1991): The TEX book. Addison-Wesley, Reading, MA. (Az 1991-es kiadás tárgyalja a TEX3-at is.) [4] Wettl F., Mayer Gy., Sudár Cs. (1998): L A TEX kezdőknek és haladóknak. Panem, Budapest. [5] TEX Users Group (TUG): [6] Deutschsprachige Anwendervereinigung TEX e.v. (DANTE), Heidelberg, Germany: [7] Virágvölgyi P. (1996): A tipográfia mestersége számítógéppel. Tölgyfa kiadó, Budapest. [8] Gyurgyák J. (1997): Szerkesztők és szerzők kézikönyve. Osiris, Budapest. 8