Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Egészségügyi és Szociális Intézmények Igazgatósága Szegedi Tudományegyetem Háziorvosi Oktató Központja

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Egészségügyi és Szociális Intézmények Igazgatósága Szegedi Tudományegyetem Háziorvosi Oktató Központja"

Átírás

1 A K I T A R T Á S A Z, A M I E L Ő R E V I S Z A kecskeméti Egészségügyi és Szociális Intézmények Igazgatósága Támogató szolgálatának referencia intézményi pályázati programjának eredményei, tapasztalatai, tanulságai. Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Egészségügyi és Szociális Intézmények Igazgatósága Szegedi Tudományegyetem Háziorvosi Oktató Központja T á m o g a t ó S z o l g á l a t

2 Készült a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal állami feladatkörben ellátott szociális szolgáltatások (támogató szolgáltatás) referencia intézményeinek szakmai feladatellátása támogatásáról szóló, REF-006/2010 számú pályázatának záró kiadványaként. Kiadja: Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Egészségügyi és Szociális Intézmények Igazgatósága Szegedi Tudományegyetem Háziorvosi Oktató Központja Szerkesztette: Meleg Sándor Készítette: Hegedűs Annamária Huszka Szilvia Kató Sára Kun Krisztina Meleg Sándor Nagy Annamária március 28. 2

3 T A R T A L O M ELŐSZÓ REFERENCIA INTÉZMÉNYI TEVÉKENYSÉG BEMUTATÁSA Meleg Sándor MIÉRT ÉRI MEG FINANCIÁLISAN IS AZ ÁLLAMNAK A TÁMOGATÓ SZOLGÁLTATÁSOK MŰKÖDTETÉSE? Huszka Szilvia Kató Sára A KÍVÜLÁLLÓK SZEMÉVEL Balázs Róbert Nagy Annamária KITERJESZTETT SZOLGÁLTATÁSI IDŐ PROBLÉMÁK, LEHETŐSÉGEK, MEGOLDÁSOK Huszka Szilvia Kató Sára Meleg Sándor AZ INTÉZMÉNYI JOGVISZONY ÉS A MEGÁLLAPODÁS Hegedűs Annamária A TÁMOGATÓ SZOLGÁLAT JÖVŐJE A JÖVŐ TÁMOGATÓ SZOLGÁLATA (?) Meleg Sándor Zárszó 4. oldal 5. oldal 21. oldal 24. oldal 29. oldal 35. oldal 44. oldal 50. oldal 3

4 E L Ő S Z Ó A Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata által fenntartott Egészségügyi és Szociális Intézmények Igazgatósága a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal által kiírt, állami feladatkörben ellátott szociális szolgáltatások (támogató szolgáltatás) referencia intézményeinek szakmai feladatellátása támogatásáról szóló meghívásos pályázatán (REF- 006/2010) a február 26. és március 31. közötti időszakra befogadást és támogatást nyert, mint támogató szolgálati referencia intézmény. A pályázathoz kapcsolódó kiadványunkban két feladatot tűztünk ki magunk elé: A kiadvány első részében a referencia intézményi tevékenységkört, annak előzményeit, eredményeit, tapasztalatait, esetleges jövőbeli folytatási lehetőségeit mutatjuk be. A második részben egy válogatást közlünk a referencia intézményi munkacsoport írásaiból, melyekben az elmúlt egy év szakmai napjain elhangzott előadások, a pályázati időszakban elkészült szakmai anyagok, véleményezések során felmerült kérdéseket járjuk körül. Bízunk benne, hogy sikerül megmutatni referencia intézményi programunk legfontosabb erényeit és tanulságait és reméljük, hogy munkánk nem ér véget a referencia intézményi pályázat utolsó napjával, hanem egy hosszú távú, szakmailag termékeny együttműködés alapjává válik a támogató szolgálatok között. Kecskemét, március 28. Meleg Sándor támogató szolgálat vezető 4

5 A R E F E R E N C I A I N T É Z M É N Y I P R O G R A M B E M U T A T Á S A MELEG SÁNDOR A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal a támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások finanszírozási rendjéről szóló 191/2008. (VII.30.) Kormányrendeletben meghatározott feladatkörének ellátása érdekében meghívásos pályázatot hirdetett a támogató szolgálatok referencia intézményi feladatinak ellátására. A beérkezett pályázatok közül a Pályázati Bizottság javaslata alapján a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal főigazgatója döntött a nyertes pályázókról. Intézményünk nyertes pályázóként a REF-006/2010 számú támogatási szerződésben foglalt feladatok ellátását vállalta, melyek a következők szerint foglalhatóak össze: Referencia intézmény feladatok Szakmai napok, rendezvények megszervezése, lebonyolítása, a szolgáltatások szakmai munkájának, dokumentációjának, feladatszervezésének bemutatásával. A szakmai napok tervezett gyakorisága havonta legalább 1 alkalom. Szakmai anyagok elkészítése, melyek célja a szolgáltatások működési hatékonyságának, szakmai színvonalának javítása, gyakorlati működtetés támogatása,a jogszabályokban előírtak megvalósulásának elősegítése. A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal által szervezett képzések, továbbképzések, szakmai napok tematikájának, szakmai programjának kidolgozása. Félévente egy képzés/továbbképzés megszervezése és lebonyolítása a célcsoport szolgáltatói részére. A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal által megküldött szakmai anyagok véleményezése. Elektronikus, telefonos és személyes tanácsadási lehetőség biztosítása. Szakmai irányelvek elkészítése, aktualizálása, ehhez szakmai vélemények egyeztetése. A támogató szolgálatok kötelezően vezetendő dokumentációjának kidolgozása, aktualizálása, a jogszabályi változásokkal összhangban. Jó gyakorlatok összegyűjtése, bemutatása, leírása. Részvétel a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal által megrendezett konferenciákon és szakmai napokon, közreműködés azok programjainak összeállításában, bemutató előadások megtartása. Szakmai vélemények összegyűjtése, rendezése, javaslatok kidolgozása. A következőkben a referencia intézményi feladatok Intézményünk által megvalósított elemeit, eredményeit mutatjuk be. 5

6 SZAKMAI NAPOK A KEZDETEKTŐL A REFERENCIA INTÉZMÉNYI PÁLYÁZATIG Intézményünk első, támogató szolgáltatáshoz kapcsolódó szakmai rendezvénye egy 2005-ben megtartott konferencia volt, melyet a szolgáltatás akkor aktuális működtetési kérdései köré szerveztünk. A konferenciának köszönhetően a környező szolgálatok körében felmerült az igény a rendszeres szakmai tanácskozásra, egymás kölcsönös segítésére. Ennek megfelelően 2006 óta szervezünk szakmai napokat, ben az egyik helyi civil szervezettel összefogásban, 2007 őszétől önállóan. Kezdeti időszakban szakmai műhelyeinken főleg a környező támogató szolgálatok munkatársai vettek részt, a látogatók köre azonban folyamatosan bővült, között 21 szakmai műhelynapon, 27 településről, 33 különböző támogató szolgálat 74 munkatársát láttuk vendégül. Döntő többségben szolgálatvezetők jöttek el, de szép számmal voltak köztük gépjárművezetők, személysegítők, néhány esetben a fenntartó képviselője is eljött. A szakmai műhelymunkákon az adott időszak aktualitásai mellett tematikus munkára is sor kerül, ennek meghatározásában a résztvevő kollégák is jelentős szerepet játszanak. A szakmai napok mellett lehetőséget biztosítottunk a szolgálat munkájának, munkamódszereinek megtekintésére is. SZAKMAI NAPOK A REFERENCIA INTÉZMÉNYI PÁLYÁZAT KERETEIN BELÜL A Finanszírozási szerződés alapján intézményünk egyik fő feladata a szolgáltatásban dolgozók számára szakmai napok megszervezése és megtartása, a támogató szolgáltatás szakmai munkájának, dokumentációjának, feladatszervezésének bemutatásával. További feladatunk a Hivatal szervezésében megrendezett szakmai napokon való részvétel és közreműködés. A szakmai napok szervezését az elmúlt évek tapasztalatai alapján kiemelten fontos elemként kezeltük a pályázaton belül. A 2010 februárjától a szakmai rendezvények számos formája valósult meg a pályázati programon keresztül. A referencia intézményi program keretében 6 településen összesen 16 szakmai napot szerveztünk. Ennek keretében voltak kisebb létszámú, családias légkörben megtartott tematikus műhelymunkák, nagyobb térséget (észak-magyarországi, észak-alföldi, dél alföldi régiót) lefedő rendezvények, illetve Kecskeméten három nagyobb, tematikus, konferencia jellegű szakmai nap is. A kisebb létszámú szakmai műhelymunkákon jó lehetőség adódott egy-egy téma mélyebb tárgyalására, ez a szakmai anyagok, véleményezés során keletkezett dokumentumokhoz jó alapot szolgáltatott. A nagyobb szakmai napok során egy-egy téma átfogó bemutatására került sor a referencia intézményi munkacsoport tagjainak aktív közreműködésével. 6

7 A szakmai napok témaválasztása többnyire az alábbiak szerint alakult: Aktualitások (jogszabályváltozások, aktuális véleményezések, stb.) Referencia intézményi program aktuális feladatai, tevékenységei Ellenőrzésekre való felkészülés, ellenőrzési tapasztalatok feldolgozása Egyéb szakmai kérdések (személyi segítés tevékenységei, személyszállítás szakmai kérdései, dokumentáció, elszámolás, stb.) A szakmai napok szervezése tekintetében köszönettel tartozunk a Magyar Máltai Szeretetszolgálat miskolci csoportjának, a szolnoki IMPULZUS Egyesületnek, a békéscsabai AUT-PONT Alapítványnak és a nyíregyházi Regionális Érdekvédelmi Alapítványnak (RÉV), illetve a szegedi Regionális Esélyegyenlőség Egyesületnek a szervezésben nyújtott segítségért és a szakmai napok számára biztosított helyszínért. A március március időszakban szervezett szakmai napokon 306 résztvevőt számláltunk. Az év folyamán 71 településről 103 szervezet/intézmény/szolgáltató képviseletében 185 személy fogadta el valamelyik szakmai napunkra a meghívást, közöttük nem csak szolgálatvezetők, hanem személyi segítők, gépjárművezetők, és (nagy örömünkre) a fenntartók képviselői is. Dátum Helyszín Résztvevők Téma rövid összefoglalása száma Kecskemét 11 fő Aktualitások, ellenőrzésekre való felkészülés Kecskemét 7 fő Ellenőrzésekre való felkészülés, személyi segítés Miskolc 24 fő Aktualitások, referencia intézményi program Kecskemét 6 fő Aktualitások, személyi segítés tevékenységei Kecskemét 19 fő Esetvezetés, esetmegbeszélés személyi segítőknek Szeged 8 fő Aktualitások, ellenőrzési tapasztalatok Kecskemét 13 fő Esetvezetés, esetmegbeszélés személyi segítőknek Kecskemét 8 fő Szolgáltatási dokumentáció véleményezése, javaslatok készítése, gépjármű akadálymentesítés Kecskemét 44 fő Akadálymentesítés, személyi segítés szakmai kérdései Miskolc 19 fő Aktualitások, referencia intézményi program Nyíregyháza 23 fő Aktualitások, referencia intézményi program Szolnok 9 fő Aktualitások, referencia intézményi program Békéscsaba 11 fő Aktualitások, referencia intézményi program Kecskemét 55 fő Jogszabályváltozások, dokumentáció, éves elszámolás, önköltség és térítési díjak Kecskemét 14 fő Éves elszámolás elkészítése, befogadási pályázat véleményezési anyagának elkészítése Kecskemét 35 fő Referencia intézményi záró rendezvény 7

8 Egyéb rendezvények A saját szervezésű szakmai rendezvények mellett megjelentünk felkérés, meghívás alapján támogató szolgálatok részére szervezett egyéb szakmai eseményeken is. Dátum Helyszín Rendezvény Téma Debrecen Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Szakmai nap támogató szolgálatok részére Szolnok IMPULZUS Egyesület Szakmai konferencia Hatvan Szivárvány Támogató szolgálat Szakmai nap Referencia intézményi program bemutatása Referencia intézményi program bemutatása Referencia intézményi program bemutatása A fent említett szakmai napok mellett nagy örömünkre szolgált, hogy pályázati programunkat sikeresen összehangoltuk más szervezetek saját szakmai rendezvényeivel. Szoros együttműködésben dolgoztunk a szolnoki IMPULZUS Egyesület Együtt-egymásért a Támogató szolgálatok jövőjéért című, Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával megvalósított programjával, illetve a Magyar Máltai Szeretetszolgálat miskolci csoportjával az észak-magyarországi támogató szolgálatok szakmai találkozóinak megszervezésében. SZAKMAI RENDEZVÉNYEINK HELYSZÍNEI (SÁRGA), VENDÉGEI ZÖLD) ÉS RÉSZTVEVŐI (PIROS PONTOK) JÖVŐBELI TERVEINK A szakmai napokra kapott visszajelzések alapján nyilvánvaló, hogy igény és szükség van szakmai rendezvényekre. Jelen pillanatban a kisebb szakmai műhelyek továbbműködtetése tűnik megvalósíthatónak, ezekben a saját intézményünk mellett több szolgálat együttműködésére számítunk. A nagyobb szakmai rendezvények megvalósításához keressük a lehetséges forrásokat. 8

9 ÉLETKÉPEK A SZAKMAI RENDEZVÉNYEKRŐL Akadálymentesítési bemutató Kecskeméten (2010. október 13.) Szakmai műhely Szegeden (2010. július 1. Szakmai műhely Kecskeméten (2011. február 17.) Szakmai nap Kecskeméten (2010. október 13.) Szakmai nap Kecskeméten (2011. január 19.) Szakmai nap Nyíregyházán (2010. november 16.) 9

10 SZAKMAI HONLAP MŰKÖDTETÉSE A KEZDETEKTŐL A REFERENCIA INTÉZMÉNYI PÁLYÁZATIG Első szakmai honlapunkat címen 2005-ben hoztuk létre a támogató szolgálat munkatársainak szervezett képzésekhez kapcsolódóan. A honlap a kecskeméti képzésen részt vevő személyek közötti információáramlást, valamint a Kecskeméten és kistérségében működő támogató szolgálatok szakmai fejlődésének és érdekérvényesítő tevékenységének támogatását szolgálta. Később azonban törekedtünk olyan honlapot létrehozni, mely minden támogató szolgálat épülésére szolgál. A honlap fejlődése, bővítése mellett a folyamatos technikai fejlesztést is szem előtt tartva 2007 szeptemberében létrehoztuk TámogatóWeb nevű honlapunkat a címen. Az új címen honlapunk látogatottsága folyamatosan nőtt, s a hozzászólásokból is kiderült, hogy jelentős igény van egy ilyen fórumra. A év folyamán a honlap a közös gondolkodás, a kölcsönös segítségnyújtás fontos bázisa lett. Örömteli volt azonban látni, hogyan kapcsolódnak be egyre többen a munkába márciusában az addigi tárhely szolgáltatónk megszűnése, illetve a referencia intézményi feladatellátásához kapcsolódó szakmai fejlesztések újabb jelentős frissítéshez vezettek április 1-től a címen, önálló domain névvel és tárhellyel működik honlapunk. A SZAKMAI HONLAP MŰKÖDÉSE A PÁLYÁZAT KERETEIN BELÜL A szakmai honlap működtetésének, erőteljes fejlesztésének két oka volt. A nagy távolságok, illetve az idő és pénzügyi források hiánya miatt minden szolgáltatót nehéz személyesen elérni, rendezvényekre elhívni, konkrét aktivitást igénylő programokba bevonni, ugyanakkor egy tematikus honlap minden időben és minden helyről elérhető, az egyéni igényeknek megfelelő keresést tesz lehetővé, így minden szolgáltatásban dolgozó számára hozzáférhető, hasznosan alkalmazható. A honlapon a pályázati időszakban csaknem látogatást mértünk. Kiemelkedik a január-februári időszak, amikor is az aktuális jogszabály-módosítási hírek, illetve az éves elszámolás rekord látogatottságot eredményeztek

11 A honlap tartalmával kapcsolatban törekedtünk arra, hogy a szolgáltatások számára legfontosabb információk könnyen és gyorsan elérhetőek legyenek. A legfontosabb tartalmi elemek a következők: Linkajánló A támogató szolgáltatások szempontjából legfontosabb honlapok csoportosítva. Elérhetőek, a legfontosabb jogforrásokat tartalmazó honlapok (Magyar Közlöny, Magyarország.hu), a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat, a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium honlapjai, illetve egyéb, fontos hatósági oldalak. Külön csoportban gyűjtöttük az akadálymentesítéssel, az ellátotti jogok és érdekek védelmével, a fogyatékkal élőket, a fogyatékkal élőkről tájékoztatásával, a pályázatokkal, pályáztatással, foglalkozó honlapok hivatkozásait. Külön csoportban megtalálhatóak a működő támogató szolgálatok, az őket működtető szolgáltatók, illetve fenntartók elérhetőségei. Fórum A fórumban lehetőséget biztosítunk arra, hogy a honlap látogatói feltegyék kérdéseiket, egymás közt megvitassák a szakma aktualitásait, megosszák tapasztalataikat. 9 kategóriában 330 hozzászólás érkezett a kiadvány zárásáig. Eseménynaptár Az Eseménynaptárban havi bontásban megtalálhatók a szakmai napok, rendezvények időpontjai, meghívói, a finanszírozási és a fejlesztési pályázattal kapcsolatos határidők, teendők. Az eseménynaptár lekérdezhető havi részletességgel, illetve nagyobb időszakokat átfogóan is. JogTár A JogTárban helyeztük el a támogató szolgáltatásra vonatkozó módosításokról szóló híreket, kivonatokat, tájékoztatókat. FogalomTár Mint azt a szekció mottója is mondja: Minden a szavak helyes használatán múlik. Gyakran tapasztaltuk, hogy a hatóságok és a szolgálatok közötti, illetve a szolgáltatásban dolgozók közötti kommunikáció egyik legnagyobb akadálya, hogy ugyanazon szavak alatt mindenki mást és mást ért. A fogalomgyűjtemény kialakítása során a hatályos jogszabályokra építve próbáltunk olyan szócikk-gyűjteményt összeállítani, mely segíti a fenti probléma megoldását. Jelen pillanatban 132 szócikk található a gyűjteményben, a jogszabályváltozásokhoz igazító frissítés és a további bővítés folyamatosan történik. 11

12 E-könyvtár Fontosnak tartjuk, hogy a szolgálatok a munkájukhoz szükséges tájékoztató dokumentumokhoz, szakirodalomhoz hozzájussanak. Ezért több kategóriában számos szakanyag olvasható honlapunk elektronikus könyvtárában. A rovaton belül a két legnépszerűbb kategória az FSZH/NRSZH által kiadott szakmai segédanyagokat tartalmazó rész, illetve a különböző elektronikus formában közzétett szakmai cikkeket, szakdolgozatokat, tájékoztatókat tartalmazó PDF-könyvtárunk. A fenti részeken kívül több feltöltés alatt álló témakör is található a honlapon. Ezek elkészítése a rendelkezése álló kapacitások függvényében folyamatosan történik. JÖVŐBELI TERVEINK A szakmai honlap működése szintén folytatandó a kapott jelzések alapján. A működés feltételei (tárhely, domain) 2012 tavaszáig adottak, így a szakmai tartalmak eddig az időpontig frissítésre, bővítésre kerülnek és folyamatos elérhetőségük biztosított. A visszajelzések alapján a honlap fejlesztését olyan irányba folytatjuk, hogy a statikus állományok, tartalmak mellett a dinamikus, közösségi funkciót segítő alkalmazások nagyobb teret kapjanak. 12

13 TANÁCSADÁS A KEZDETEKTŐL A REFERENCIA INTÉZMÉNYI PÁLYÁZATIG Már a pályázat előtti időszakban is sokan fordultak hozzánk kérdéseikkel. Ennek hátterében az állt, hogy szolgálatunk a térség egyik legrégebben működő támogató szolgálata volt, ezen túl pedig komoly szerepet vállaltunk a kistérségi szolgálatok támogatásában. Nagy örömünkre szolgált, hogy en, telefonon és a szakmai honlapon jelentős mennyiségű problémát, kérdést, véleményt osztottak meg velünk a kollégák. Bár számszerű felmérést végeztük, a referencia intézményi pályázat beadását megelőző időszakban már csaknem 50 szolgálat munkatársával leveleztünk gyakrabban. A különféle táv-kapcsolatok mellett az elmúlt években több alkalommal előfordult, hogy egyegy szolgálat munkatársai személyesen keresték fel szolgálatunkat. A megbeszélések tárgya többnyire a szolgáltatásszervezés, a dokumentáció, az ellenőrzéseke való felkészülés voltak, bár néhány esetben kértek segítséget olyan kényes esetek megoldásában, mint például a fenntartó, az ellátott és a szolgálat munkatársa közötti összetett konfliktushelyzet megoldása. SZAKMAI TANÁCSADÁS A PÁLYÁZAT KERETEIN BELÜL A szolgálatok szakmai támogatása elektronikus, telefonos és személyes tanácsadás biztosításával. A szolgálatokkal első sorban az elektronikus kapcsolattartási formákat felhasználva kommunikáltunk: (tamogato@vipmail.hu elektronikus levélcímen) A szakmai honlap Fórum felületén keresztül ( Egyéb elektronikus eszközök o Skype, MSN (P2P-IP telefon szolgáltatás azonnali üzenetküldő funkcióval) o IWIW, Facebook (közösségi webalkalmazásokat tartalmazó honlapok) A fenitek közül mindegyiknek megvannak azok az előnyei, melyek a felhasználók számára vonzóak. A alkalmas nagyobb állományok mozgatására, hosszabb szöveges tartalmak közlésére. A honlapon lehetőség van az anonimitás megtartása mellett szakmai viták folytatására, vélemények közlésére. A Skype és MSN szolgáltatás terén az azonnali üzenetküldés gyors kétirányú kommunikációt tesz lehetővé, míg a közösségi oldalakon lehetőség van hálózatépítésre, szakmai közösségfejlesztésre, illetve rendezvényekről szóló vagy más közérdekű információk gyors továbbítására. Telefonos kapcsolattartás Mobiltelefon (30/ ) Vonalas telefon (76/ ) Fax (76/ ) A telefonos kapcsolattartásban döntően a mobil-kommunikáció volt a domináns. 13

14 Személyes segítségnyújtás Egyedi probléma-megoldást igénylő speciális esetekben alkalmazható a személyes tanácsadás. E területen két formát valósítottunk meg: a jogi, szakmai jellegű probléma megoldásokban a referencia intézményi munkacsoport vezetője, speciális szervezeti konfliktusokat, szupervíziós jellegű problémamegoldást igénylő esetekben a program szupervizora nyújtott tanácsot. A kiadvány lezárásáig 190 tanácsadást vezettünk be a tanácsadási naplóba. Ez a szám nem tartalmazza a referencia intézményi programról, annak elemiről szóló tájékoztatást és a nem egyértelműen tanácsadási célú kapcsolatfelvételeket. 3% 28% 15% 1% 22% 31% TELEFON WEBLAP SKYPE SZEMÉLYES IWIW A tanácsadás területei, problémakörei A tanácsadások részben követték az adott időszak aktuális problémáit, a kérdések jelentős része igazodott a szolgálatok előtt álló szakmai feladatokhoz. Jelentős számú kérdés érkezett a különféle ellenőrzésekkel kapcsolatban. Mivel a szakmai műhelyeken a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal ellenőrzési listáját több alkalommal átbeszéltük, illetve ezzel az ellenőrzéssel kapcsolatban az elvárások publikusak voltak, így kevés kérdés és probléma-visszajelzés érkezett. A Magyar Államkincstár és az egyéb hatósági ellenőrzések követelményrendszere azonban az év folyamán mindig visszatérő témája volt a segítségkérésnek. Sok esetben kértek tanácsot kollégák, amikor a kincstári ellenőr olyan dolgokat kért, ami a szolgálatvezető szerint indokolatlan volt. Sok esetben tapasztaltuk, hogy bizonyos konfliktushelyzetekben hozzánk fordultak a kollégák, tanácsért, segítségért, melyek a kliens és a segítők vagy a szolgálat munkatársai és vezetők között álltak fenn. Mivel a konfliktusok megoldására nincs kompetenciánk, igyekeztünk a konfliktusokba való bevonódás nélkül, a konfliktus szakmai elemire fókuszálva jó tanácsokkal segíteni a megoldást. 14

15 KÉPZÉSEK, TOVÁBBKÉPZÉSEK A KEZDETEKTŐL A REFERENCIA INTÉZMÉNYI PÁLYÁZATIG Intézményünk a támogató szolgáltatással és egyéb szociális végzettségekkel kapcsolatos képzések lebonyolításában óta áll szoros együttműködésben a Kecskeméti Humán Középiskola, Szakiskola és Kollégium Szent-Györgyi Albert Egészségügyi és Szociális Szakközépiskolával. Intézményünk a képzésekhez kapcsolódóan gyakorlati helyet és egyes tantárgyakhoz oktatókat is biztosított az elmúlt években ben a Motiváció Mozgássérülteket Segítő Alapítvány által szervezett támogató szolgálat vezető képzésben gyakorlati helyként vettünk részt. Oktatási partnerünkkel együttműködésben 2008-ban és 2009-ben is részt vettünk Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet a Képzők képzése című rendezvényen. KÉPZÉSEK A REFERENCIA INTÉZMÉNYI PÁLYÁZAT KERETEIN BELÜL Feladatunk a képzések terén kiterjed a Hivatal által szervezendő képzések, továbbképzések, szakmai napok tematikájának, szakmai programjának kidolgozására, illetve a célcsoport szolgáltatói számára képzések, továbbképzések megszervezésére, lebonyolítására. Személyi segítők képzése A több évre visszatekintő együttműködésünket folytattuk a Kecskeméti Humán Középiskola Szent-Györgyi Albert Egészségügyi és Szociális Szakközépiskola és Szakiskolával a támogató szolgálatban dolgozók munkakör betöltéséhez szükséges tanfolyamának lebonyolításában. A évben az államigazgatási ismeretek tantárgyban két 18 fős személyi segítő csoport oktatásában vettünk rész. Intézményünk a személyi segítők számára gyakorlati helyet is biztosított, a 40 órás gyakorlatot 28 segítő töltötte szolgálatunknál. Szolgálatvezetők szupervíziós csoportja Az igények előzetes felmérése után 2010 decemberben indítottunk egy vezetői képességfejlesztést segítő 50 órás foglalkozást támogató szolgálat vezetőknek. A csoportot fővel kívántuk indítani, de több esetben nehézségekbe ütközött az időpontok egyeztetése, és a távolságok leküzdése, így 8 fővel indult el a csoport. A foglalkozások tematikájának eldöntésekor a csoport az elsők között jelölte meg a konfliktuskezelést, a kiégés megelőzését, kezelését, a hatékony és erőszakmentes kommunikációs technikák elsajátítását, így a foglalkozások tematikája ennek megfelelően alakult. Az 50 órás időkeretben 3 alkalommal 8 órás napot tartottunk, 26 órát pedig egy három napos intenzív tréningen teljesítettünk. 15

16 A visszajelzések a csoporton belül egyértelműen pozitívak voltak: Nagyon hasznosnak, minden területen építőnek (szakmailag, emberileg) tartom ezt a tréninget. A csoportunk közös munkáin látjuk, hogy mindannyian milyen sok-sok problémával küzdünk. A három napos tréning olyan pozitív változásokat indított el bennem, amitől egész más szemmel nézek problémákra. Az ilyen tréningeket minden vezető részére elérhetővé, valamint rendszeressé kellene tenni. A három napos szupervízión olyan emberekkel lehettem, akikre mind emberileg, mind szakmailag felnézek. Nehéz három nap volt ez. A konfliktuskezelés megterheli az embert úgy szellemileg, mint lelkileg. Nagyon sokat kaptam. Kaptam empátiát. Kaptam nevetést. Kaptam könnyeket. Kaptam megkönnyebbülést. Kaptam Te-üzeneteket, de kiderült az Én-üzenet célravezetőbb. Kaptam 4M-et. És nem utolsó sorban kaptam barátságokat. És mit adtam mindezért? Önmagam. Köszönöm. Úgy gondolom, nagyon fontos lenne, hogy ne csak a vezetők számára, hanem a személyi segítők számára is legyen elérhető a szupervízió. Ők azok, akik nap mint nap találkoznak az ellátottakkal, problémáik tisztázására csak az esetmegbeszélés ad lehetőséget. A szociális segítők természetesnek veszik, hogy kerüljék a konfliktusokat, saját szükségleteiket háttérbe szorítsák. Ugyanakkor ahhoz, hogy mások szükségleteit ki tudjuk elégíteni, mások érdekérvényesítését támogatni tudjuk, meg kell tanulni saját szükségleteinkért/érdekeinkért kiállni. Ehhez dönteni kell, a döntést fel kell vállalni, és meg kell tanulni kezelni az ezzel járó konfliktusokat. Erről szólt ez az 50 óra. JÖVŐBELI TERVEINK A kapott visszajelzések alapján mindenképpen folytatni szeretnénk a csoportok és a tréningek szervezését. Jelen pillanatban a tréning formát szeretnénk erősíteni, ez ugyanis egyszerűbben megszervezhető, ugyanakkor a résztvevők számára az utazás és a részvétel is könnyebben megoldható. A tréningek tematikája tekintetében a vezetői készségfejlesztéstől a konfliktuskezelésen át a burn out megelőzésig sok minden felmerült, jelzés érkezett, hogy ne csak a szolgálatvezetők, hanem a személyi segítők is kapjanak lehetőséget a részvételre. A tréningek költségeinek fedezetére keressük a lehetséges forrásokat. 16

17 VÉLEMÉNYEZÉS A KEZDETEKTŐL A REFERENCIA INTÉZMÉNYI PÁLYÁZATIG A szolgáltatás megkezdése óta igyekeztünk a szakmai döntéshozatalhoz kapcsolódó véleményezési folyamatokba bekapcsolódni, több-kevesebb sikerrel. A finanszírozási rendszer bevezetéséhez kapcsolódóan is aktívan tevékenykedtünk, kérdéseinket, véleményeinket, javaslatainkat szerkesztve többször is továbbítottuk a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal felé. VÉLEMÉNYEZÉSI, JAVASLATTÉTELI TEVÉKENYSÉGÜNK BEN Referencia intézményünk feladata különböző szakmai dokumentumok, a szolgáltatások által vezetendő dokumentáció véleményezése, dokumentumok kidolgozása, aktualizálása, javaslatok készítése, illetve szakmai jellegű vélemények összegyűjtése, rendezése, javaslatok kidolgozása. A év folyamán az alábbi véleményezési, javaslattételi dokumentumok születtek: Jogszabály-módosítási javaslatok A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal felkérésére 2010 júliusában a támogató szolgáltatással kapcsolatos jogszabály-módosítási javaslat készült el 6 oldal terjedelemben. A javaslat tartalmazta a legfontosabb jogi jellegű problémákat, illetve javaslatokat azok megoldására. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium honlapján a későbbiekben figyelemmel kísértük a különböző jogszabálytervezetek véleményezésre történő publikálását és a támogató szolgálatra vonatkozó részekhez 2010 novemberében a honlap elektronikus felületén megküldtük véleményünket is. Szociális Ellenőrzésfejlesztési Program A Nemzeti Erőforrás Minisztérium felkérésére bekapcsolódtunk a Szociális Ellenőrzésfejlesztési Program (SZEP) munkálataiba. Az eddig elkészült anyagokat a támogató szolgáltatás szemszögéből tekintettük át, javaslatainkat egy 9 oldalas dokumentumban foglaltuk össze. A Minisztériumtól 2010 novemberében kapott írásos visszajelzés alapján elmondható, hogy a munkánk eredményes volt. A SZEP anyaga a TÁMOP projektben kerül további feldolgozásra. Kötelezően vezetendő dokumentáció A támogató szolgáltatás kötelezően vezetendő dokumentációjával kapcsolatban szeptember-októberben végeztünk el egy szolgáltatói véleményekre épülő javaslattételt. A dokumentációval kapcsolatban a gyűjtés az évben folyamatosan zajlott, de egy igen intenzív időszak volt október 20. és 25. között, amikor 69 elektronikus és 1 postai úton beérkező véleményt dolgoztunk fel. Az összefoglaló javaslatokat dokumentummintákkal együtt megküldtük a Foglalkoztatási és Szociális Hivatalnak. 17

18 Visszajelzés módszertani munkaanyaggal kapcsolatban november végén jutott el hozzánk a dél-alföldi módszertani intézmény egy körlevele, mely a fogyatékkal élők helyzetével kapcsolatos problématérkép munkaanyagát tartalmazta. E dokumentumban szó esett a támogató szolgáltatás helyzetéről, jövőjéről is. Erre a munkaanyagra egy 12 oldalas válasszal reagáltunk, a terjedelem oka első sorban az volt, hogy tapasztalatunk szerint a támogató szolgáltatással kapcsolatos információk elavultak, sztereotípiákra épülnek, az elvárások a reális lehetőségektől messze eltérnek s nem utolsó sorban még a Foglalkoztatási és szociális Hivatal által több soron közzé tett adatokat sem veszik figyelembe. Befogadási pályázat előkészítő véleményezése A Nemzeti Erőforrás Minisztérium Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatások Főosztálya a pályázati finanszírozásban működő szolgáltatások első három éves ( ) pályázati ciklusának értékelésére és a következő három éves ( ) befogadás előkészítésére munkacsoportot hozott létre. A munkacsoport, illetve a munkacsoportba meghívást kapott szervezetek feladata a pályázati rendszer áttekintése, illetve az elkövetkező pályázattal kapcsolatban javaslatok megfogalmazása volt. A felkérésnek megfelelően elkészítettük a véleményezési munkaanyagot. Az elkészítésben, a rövid idő ellenére két szakmai műhelyen (Szolnokon és Kecskeméten), illetve és telefonos visszajelzések alapján számos kolléga bekapcsolódott. A végleges, 27 oldalas anyagot február 22-én továbbítottuk a munkacsoport tagjai felé. 18

19 SZAKMAI ANYAGOK KÉSZÍTÉSE A KEZDETEKTŐL A REFERENCIA INTÉZMÉNYI PÁLYÁZATIG A szakmai műhelymunkával párhuzamosan több, kisebb szakmai kiadványt hoztunk létre folyamán 21 hírlevelet készítettünk az akkor velünk kapcsolatban álló szolgálatok számára, melyekben az aktualitások mellett igyekeztünk tematikus tartalmat is kialakítani tavaszán újraindítottuk a Hírlevelet, de mivel a tartalom nagy része a szakmai honlapon elérhető volt, felfüggesztettük a hírlevelek elkészítését. A szakmai műhelyeken összeállított, tematikus anyagok iránt viszont nagyobb igény volt, így inkább erre koncentráltunk. Több ilyen rövid összefoglalót készítettünk pl. a szociális rászorultsággal, a szolgáltatás igénybevételével vagy a térítési díjakkal kapcsolatban, a szolgáltatás legfontosabb fogalmairól, a személyszállításról és a személyi segítésről. SZAKMAI ANYAGOK A PÁLYÁZATHOZ KAPCSOLÓDÓAN Vállalt feladatunk különböző szakmai anyagok készítése a szolgáltatások jogszerű, szakmailag magas színvonalú működésének támogatására, illetve szakmai jó gyakorlatok összegyűjtése, bemutatása, leírása. Szakmai felmérés 2010 A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal felkérése és megbízása alapján május-június hónapjában a támogató szolgálatok széles körű felmérését végeztük el a szombathelyi Regionális Forrásközpont Kht. Támogató szolgálatával, mint nyugatmagyarországi referencia intézménnyel. A kérdőíves felmérésben 226 értékelhető kérdőív került feldolgozásra, a kérdések a szolgáltatás több mennyiségi és minőségi mutatóját járták körül. A felmérés alapján készült 54 oldalas záró tanulmányt a Szakmai tanulmányok támogató szolgáltatásokról és közösségi ellátásokról című kötet tartalmazza, mely a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal kiadásában jelent meg. A szakmai felmérés véleményünk szerint alapvető fontosságú adatokat gyűjtött össze a támogató szolgálatok szakmai állapotáról, helyzetéről, az általuk nyújtott tevékenységekről. A felmérés egyik fontos tanulsága az volt, hogy a szolgálatok helyzete a pályázati finanszírozás és a hozzá kapcsolódó intézkedések jóvoltából javult, ugyanakkor maradtak még kritikus területek. A felmérésben vizsgált területek az eredmények tükrében méltóak további, mélyebb kutatásokra, vizsgálatokra. 19

20 Gépjármű akadálymentesítés a gyakorlatban 2010 októberében készült el a gépjárművek akadálymentesítésével kapcsolatos 30 oldalas munkaanyagunk. Készítésének oka az volt, hogy a támogató szolgálat gépjárművének akadálymentesítésére vonatkozó jogszabályi előírás megvalósítása csak egy műszaki követelményt foghalmaz meg, ezzel szemben a támogató szolgálatok rendkívül változatos szükségletekkel és igényekkel találkoznak munkájuk során. A változatos gépjármű-állomány és a rendkívül sokirányú követelményeknek való megfelelés indította el azt a munkát, amiben a lehetséges technikai megoldásokat próbáltuk összefoglalni. Munkánkat fotókkal, műszaki berendezések leírásával, bemutatásával és számos akadálymentesítéssel kapcsolatos kérdés megválaszolásával segítette a zalaegerszegi Zalatechnika Kft. A dokumentum jelenleg a szakmai honlapunk elektronikus könyvtárából érhető el. Esetmegbeszélés vázlat A szolgálatvezető műhelyeken, a segítők képzése és gyakorlata során tapasztaltuk, hogy az esetmegbeszélés a támogató szolgálatok esetében számos olyan kérdést felvet, amit a hagyományos (pl. családsegítős) eset-megbeszélési gyakorlat alapján nehéz megválaszolni. A támogató szolgálatok speciális célcsoportja illetve szabályozási módja arra indított, hogy a problémamegoldó modell alapján egy gyakorlatorientált eset-megbeszélési modellt alkossunk. Ezt a gyakorlatban műhelymunkák alkalmával több eseten próbára tettük, s bár további finomítások, pontosítások még szükségesek, általánosan a gyakorlatban alkalmazhatónak tartjuk. 20

21 A PÁLYÁZATI PROGRAM ÁTFOGÓ ÉRTÉKELÉSE Intézményünk számára hatalmas megtiszteltetést és szakmai kihívást jelentett, hogy a referencia intézményi pályázatra meghívást és befogadást nyertünk. Annak ellenére, hogy szervezetünk korábbi tevékenységéhez a referencia intézményi program feladatai szervesen illeszkedtek, a feladat mind mennyiségi, mind minőségi szempontból egyfajta dimenzióváltást követelt meg. Egy klasszikus példát idézve: egy part menti vitorlás csónakból kellett óceánjáró hajót építenünk, amatőr tengerészekből kellett ütőképes csapatot szervezni és az addig megszokott, kényelmes hajókázásból célirányos és hatékony utazásba kellett átváltanunk. Úgy gondolom, az elmúlt egy évben ezt a feladatot sikerrel végrehajtottuk. A referencia intézményi programot részünkről egy sikeres és eredményekben, tanulságokban gazdag modellkísérletnek tekintjük, melyet a nyert tapasztalatok visszaforgatásával mindenképpen folytatni kell(ene). Az elmúlt egy évben nem csak a program eredeti céljait, a szolgálatok szakmai támogatását, szabályszerű működésének elősegítését végeztük el, hanem megteremtettük az alapjait egy együttműködő szakmai közösségnek is. Ez a szakmai közösség a későbbiekben (amennyiben e téren a munkát folytatni tudjuk) alkalmas lehet arra, hogy elméleti ismereteivel, gyakorlati tapasztalataival, munkájával olyan értékeket teremtsen, melyeket a támogató szolgáltatás szakmai fejlődésére fordítva egy modern, hatékony, professzionális szociális szolgáltatás születhet meg. A program folyamán többször felmerült a kérdés, mi az, ami a hagyományos módszertani tevékenységgel szemben indokolja a referencia intézmények létét. A pályázat végére érve talán tudunk válaszolni erre a kérdésre is: a referencia intézmények olyan, gyakorlat orientált, szolgálat-specifikus támogató tevékenységet folytattak, melyek valóban alkalmasak voltak a hatékony és hatásos szakmai segítségnyújtásra. A programot nagyfokú innovatív szellem jellemezte, az egyes feladatokon belül igyekeztünk új megközelítéseket, módszereket, eszközöket alkalmazni, úgy gondoljuk sikerrel. Ezen túl a referencia intézményi programot jellemezte egyfajta proaktív viselkedés, mely nem csak a fennálló rendszeren belüli működésre fókuszált, hanem a szakmai fejlesztések irányában is próbált elmozdulni. Mindezeket figyelembe véve magát a referencia intézményi programot alapvető koncepciója alkalmassá tette arra, hogy betöltse, egyes esetekben meg is haladja a neki szánt szerepet. Az egy év munka pedig egy olyan tanulási, fejlődési lehetőséget teremtett a programban részt vevő szakembereknek, melynek végén maguk és felnőttek a feladathoz, eközben pedig a szakmai fejlődéséhez is hozzájárulhattak. Kecskemét, március 28. Meleg Sándor 21

22 MIÉRT ÉRI MEG FINANCIÁLISAN IS AZ ÁLLAMNAK A TÁMOGATÓ SZOLGÁLTATÁSOK MŰKÖDTETÉSE HUSZKA SZILVIA KATÓ SÁRA A támogató szolgáltatások társadalmi hasznosságán túl, melyre most nem térünk ki, az államnak, mint a szociális alapszolgáltatás finanszírozójának pénzügyileg is megéri ezen szolgálatok működtetése, hiszen a ráfordított kiadások egy pénzügyi éven belül megtérülnek, miközben az állam megtakarítása is tízmilliós nagyságrendű tételre rúg. Előadásunkat a Nemzetgazdasági Minisztérium állami költségvetését tervező közgazdászok, a Költségvetési Tanács, valamint a Nemzeti Erőforrás Minisztérium gazdasági szakembereinek ajánljuk. Célunk a szociális szakma érdekérvényesítő képességéhez konkrét számokat, segítséget adni. Ezen állításokat egy konkrét példán, a Regionális Esélyegyenlőség Egyesület évi pénzügyi gazdálkodásának, mérlegének adatain keresztül mutatjuk be. Finanszírozási támogatás összege: Összes ráfordítás: Ft Ft Az állami finanszírozás a teljes ráfordítás 88,27%-át teszi ki. A hiányzó összeget a fenntartó pályázati forrásokból (többletfeladatok ellátása mellett), az 1% SZJA felajánlásokból, egyesületi tagdíjakból, illetve a szolgáltatás térítési díjaiból egészíti ki. A TÁMOGATÓ SZOLGÁLTATÁS MŰKÖDÉSÉBŐL EREDŐ MEGTÉRÜLÉS A támogató szolgáltatás működtetése során közvetlenül az államkasszába visszakerült: A támogató szolgálat munkavállalónak bére után fizetett adók és járulékok: Munkaadó által befizetett összeg: Munkavállalók béréből levont adók, járulékok: Összesen: A támogató szolgálat működtetési költségeit terhelő adónemek: Üzemanyag költségek ÁFÁ-ja, jövedéki adója: Szolgáltatás egyéb kiadásai után fizetett ÁFA: Összesen: Ft Ft Ft Ft Ft Ft A támogató szolgálat működése után közvetlenül megtérülő állami bevétel: Ft A teljes állami finanszírozás 45,53%-a, a teljes működési ráfordítás 40,10%-a különböző adók és járulékok formájában a kifizetést követő rövid időn belül visszatér az állami költségvetésbe! Figyelemre méltó a tény, hogy a támogató szolgálat működési költségeinek 40-45%-át a szolgáltatás működéséhez kapcsolódó adó- és járulékterhek jelentik ezért az összegért a szolgálat nem vásárolt szolgáltatást, illetve a működéshez szükséges anyagi javakat, hanem az állami költségvetés bevételeihez járul hozzá. 22

23 A fenti összeghez adódik, hogy a szolgálatnál foglalkoztatott munkavállalók a nettó keresetükből szolgáltatásokat és termékeket vásároltak, azok után pedig ismételten adóbevétele származik a költségvetésnek. Nettó bértömeg ebből az általános forgalmi adó Ft, Ft. Ezzel együtt a támogató szolgálat finanszírozási összegéből Ft került visszafizetésre az államkasszába. Az állam ezzel a kifizetett finanszírozás 57,88%-át kapta vissza, a teljes működési költség 51,10%-a az állami költségvetés bevételeként visszaáramlik. Vásárolt termék, szolgáltatás nettó értéke 48,90% Munkaadói járulékok 16,42% Munkavállalói adó, járulékok 16,83% Munkavállalók által befizetett ÁFA 10,99% Üzamanyag ÁFA, jövedéki adó 1,30% Vásárolt termék, szolgáltatás adóterhe 5,56% ELLÁTOTTAK TEVÉKENYSÉGÉBŐL SZÁRMAZÓ MEGTÉRÜLÉS Eddig csak magáról a szolgáltatásról volt szó. De a szolgálat tevékenysége folytán 7 fő ellátott tudott munkát vállalni, négyen a nyílt munkaerő-piacon, hárman szociális foglalkoztatóban dolgoznak. Közülük két fő jelenleg gyermekszülés utáni GYES-en van. Mindketten egészséges gyermeket nevelnek. Közülük három főnek napi, a többieknek alkalmanként segítünk a munkahelyükre való eljutásban. Munkavállaló ellátottak A támogató szolgálat fontos szerepet játszik abban, hogy mindazon személyek, akik a nyílt vagy védett munkaerő-piacon munkaviszonyt tudnak létesíteni, munkahelyükre eljussanak. Számításaink szerint a munkaviszonnyal rendelkező ellátottjaink (5 fő) után munkaadójuk: Ft adót és járulékot fizet az államkasszába. Munkaviszonnyal rendelkező ellátottjaink nettó keresetéből vásárolt szolgáltatások, termékek ÁFÁ-ja további Ft bevételt eredményez. Napközibe, iskolába szállított gyermekek szülei munkabérének adói és járulékai Szolgálatunk működésének köszönhetően 4 gyermek édesanyja tudott munkát vállalni, a munkabéreik után fizetett adók és járulékok összege: Ft Amit nem tudtunk pontosan kiszámolni: munkaviszonnyal rendelkező ellátottjaink és a napközibe szállított gyermekek szülei által fizetett SZJA, mivel rájuk külön kedvezmények és engedmények vonatkoznak. 23

24 A fentiek alapján a pénzügyi évben tevékenységünk után Ft. térült vissza közvetlenül az államkasszába. Bár előadásunk elsődleges célja, hogy a támogató alapszolgáltatást financiális szempontok szerint írjuk le, látható, hogy a számok mögött rejtőző társadalmi, egyéni hasznosság. A támogató szolgálat az egyik legrászorultabb célcsoportnak, a fogyatékkal élőknek nyújt segítséget. Az ellátottak által befizetett térítési díj 2010-ben Ft volt, a ráfordítások 0,5 %-a. Ezen összeg a térítési díjak adminisztrációjához szükséges bevételi pénztárbizonylatok és számlatömbök megvásárlására volt elég. AZ ÁLLAM MEGTAKARÍTÁSAI Amennyiben a szolgálat munkatársai álláskeresőkké válnának, kétséges lenne, hogy a jelenlegi munkaerő-piaci viszonyok között rövid időn belül újra el tudnának helyezkedni, ez pedig jelentős kiadásokat jelenteni az állami költségvetésnek. Munkavállalók rendszeres szociális segélyei, lakásfenntartási támogatásai, egyéb segélyek és támogatások: 5 fő munkavállalóval számolva: Ha munkanélküliek lennének a kollégák, akkor jogosultak lennének: Egészségügyi szolgáltatásra: Ft/hó/fő Évi: Ft. Aktív korúak ellátására: Ft/hó/fő Évi: Ft. Átmeneti segélyre: Ft/fő/3hó Évi: Ft Lakásfenntartási támogatásra: Ft/fő/hó Évi: Ft Közgyógyellátásra: Ft/fő/hó Évi: Ft Összesen: Ft Az állami kiadásokat nem csak a jelenlegi dolgozóink támogatása terhelné, hanem mindazon személyek költségei is, akik a szolgáltatás hiányában tartósan álláskeresővé válnának. Dolgozni járó ellátottjaink segélyei, támogatásai: 5 fő ellátottunknak van munkaviszonya. Állás nélkül jogosultak lennének: átmeneti segély igénylésére és lakásfenntartási támogatásra. Átmeneti segély: Ft/fő/3 hó Évi: Ft Lakásfenntartási támogatás: Ft/fő/hó. Évi: Ft Összesen: Ft Egyéb megtakarítások 14 fő olyan állapotú, elsősorban halmozottan sérült ellátottat gondozunk, akik segítségünk nélkül bentlakásos otthonba kerülnének. A bentlakásos otthonok állami normatív támogatása: Ft/fő/év, ez a évben Ft megtakarítást jelent. Ez az összeg az adott intézményi férőhely esetében csak a működési célú állami hozzájárulás, nem tartalmazza azt az összeget, amit egy új férőhely létrehozására, mint beruházásra kell fordítani. 24

25 ÖSSZEFOGLALVA Az állam a Ft-os ráfordításából közvetlenül visszakap Ft-ot, a munkavállalók által vásárolt szolgáltatások és termékek után pedig további Ft-ot. A támogató szolgáltatás által munkához segített személyek közvetlen és közvetett befizetései további Ft bevételt eredményeznek az államnak. Ez összesen Ft-ot, jelent, ami az állami támogatás 85,69%-os megtérülését jelenti. A szolgáltatás működése különféle jogcímeken további Ft-ot takarított meg az államnak. A két összeg együttesen Ft-ot tesz ki, ami azt jelenti, hogy minden, az állam által szolgáltatásra fordított Ft 2 Ft megtérülést, illetve megtakarítást hoz magával. A piaci áron biztosított szolgáltatásokat az ellátottak megvásárolni nem tudják. A szolgáltatások állami finanszírozásával viszont lehetőségük van önálló és teljes életet élni családjuk körében. Ezzel egy állami törekvés is megvalósul: a nagy gondozási igényű fogyatékos személyeket nem kell több száz férőhelyes lakóotthonokban elhelyezni (nem kell évente több százezer forintos normatívát fizetni az intézménynek). Támogató szolgálati és családi támogatással önálló életvitelüket fenn tudják tartani, társadalmi integrációjuk megvalósulhat. Tehát az a vélemény, nézet, hogy a szociális kiadások csak ablakon kidobott pénzek, messze nem állják meg a helyüket. Csak utána kell nézni, számolni a dolgoknak. Szeged, március 23. Huszka Szilvia Kató Sára Források: Regionális Esélyegyenlőség Egyesület évi pénzügyi mérlege, Egyszerűsített Éves beszámoló, március 16.; készítette: Makai Ilona könyvelő, Kató Sára elnök, Huszka Szilvia támogató szolgálat vezető Ellátottak jövedelemnyilatkozatai évi költségvetési törvény MOL, Portfolio.hu: a benzin és a gázolaj kiskereskedelmi árának összetevői 25

26 A KÍVÜLÁLLÓK SZEMÉVEL BALÁZS RÓBERT - NAGY ANNAMÁRIA BEVEZETŐ GONDOLATOK Munkahelyváltás következtében kerültem kapcsolatba fogyatékos emberekkel, ügyeik intézése, gondjaik, bajaik megoldásának megkönnyítése a mindennapi feladataim közé tartoznak. Életük napról napra tele van a küzdelemmel. Mindent meg tudnak oldani kellő segítség mellett, amibe a támogató szolgálatoknak nagy szerepük van. A fogyatékos emberek mindennapjait megkeserítik Magyarországon az akadálymentesítés hiányosságai, pedig teljes akadálymentesítésre lenne szükség a fizikai környezetben és a közvéleményben egyaránt. Szükséges volna az önálló, független életre nevelés segítésére, a közösségek támogatására, az intézeti elhelyezés elkerülésére, a fogyatékkal élő gyermekek családban történő nevelésének elősegítésére, hogy megfelelő szolgáltatások álljanak rendelkezésre és a különböző ellátások gyermek-, és ügyfél központúak legyenek. Biztosítani kell, hogy a családok hozzájussanak ezekhez, a szolgáltatásokhoz. Fontos, hogy a fogyatékkal élő gyermekek ne csak fizikailag legyenek jelen a társadalomban, ösztönözni kell aktív bekapcsolódásukat a közösség életébe. Ez nagyban elősegítheti elfogadásukat. A támogató szolgálatok létrehozásának és működésének egyik célja volt a fogyatékossággal élő ember önálló, önrendelkező életének elősegítése a szolgáltatásaikkal, ami nagyban segíti a fent említett akadálymentesítést. Arra szerettem volna megerősítést kapni a vizsgálatok útján, hogy a fogyatékossággal élők körében igen is elismert a támogató szolgálatok munkája. A FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐ EMBEREK HELYZETÉRŐL NAPJAINKBAN A fogyatékosság kérdését számtalan úton meg lehet közelíteni: rengeteg tudományág érinti ezt a témát. Ebből az érintőlegességből adódik talán jelenlegi marginális helyzete. Ugyanakkor a fogyatékos emberek jelenléte egy közösségben igen komoly akár belső feszültségekhez vezethet. Elmondható, hogy az ókortól napjainkig minden időszakban megpróbáltak valamilyen szinten segíteni a rászorulókon. Az alkotmány elfogadásával létrejött legitim törvények nagyban segítettek olyan intézmények létrehozásában, amelyek fogyatékos személyek ellátását végzik tól átalakul a szociális ellátás, elkezdődik az akadálymentes közlekedésre vonatkozó szabályok megvalósítása. Közvetve, de ide tartozik a gyermekvédelem 2004-ben esedékes változtatásai is. Ugyanakkor nem szabad megfeledkezni az Európai Unióhoz való csatlakozás közeledtéről sem, ami újabb akadályokat gördít mind a törvényhozói, mind a végrehajtói hatalmi ágak elé. 26

27 A TÖRVÉNY, AMELY KIMONDJA, HOGY A FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐ EMBERNEK JOGA VAN AZ AKADÁLYMENTES ÉS BIZTONSÁGOS KÖRNYEZETHEZ, MÉG NEM JELENTI AZ AKADÁLYOK TÉNYLEGES MEGSZŰNÉSÉT, AZ ALKOTMÁNY ÉS A DISZKRIMINÁCIÓ TILALMÁT KIMONDÓ TÖRVÉNYEK PEDIG NEM JÁRNAK AZ ELŐÍTÉLETEK, A GONDOLATOKAT BÉKLYÓBA VERŐ, KÁROS SZTEREOTÍPIÁK FELSZÁMOLÁSÁVAL. AHHOZ, HOGY A FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐ EMBER VALÓBAN EGYENLŐ ESÉLYEKKEL ÉLHESSE AZ ÉLETÉT, A LEGSZÉLESEBB ÉRTELEMBEN VETT MÓDON, MORÁLISAN ÉS FIZIKAILAG IS AKADÁLYMENTES VILÁGNAK KELL ŐT KÖRÜLVENNIE. FONTOS, HOGY A SPECIÁLIS IGÉNYEINEK MEGFELELŐ, OKOS SEGÍTSÉGET EMPATIKUS ÉS TOLERÁNS MÓDON, EMBERI MÉLTÓSÁGA TISZTELETBEN TARTÁSÁVAL KAPJA MEG A TÖBBSÉGI TÁRSADALOM TAGJAITÓL. EZ A SZOLIDARITÁS AZ ALAPJA ANNAK, HOGY MINDEN ÉP EMBER AZZAL A TUDÁSSAL ÉS BIZTONSÁGGAL ÉLHESSE AZ ÉLETÉT, HOGY HA NEKI LENNE SZÜKSÉGE TÁRSADALMI SEGÍTSÉGRE, Ő IS MEGKAPNÁ. Kálmán Zsófia (In: A Taigetosztól az esélyegyenlőségig / Kálmán Zsófia, Könczei György. Bp. : Osiris, p. 495) Manapság a segítő és emberbaráti magatartás az ép emberekétől eltérő tulajdonságú személyeket megpróbálja elfogadni és befogadni, nehézségeik megoldásában a segítségükre lenni, átlépve az épek és fogyatékosok közt húzódó láthatatlan határt, hogy megértse őket. (Illyés 2000) évi XXVI. Törvény váltotta ki azon reakciók egész sorát, amelyek a jogalkotás újabb eredményeit köztük a szociális és családügyi miniszter 1/2000. (I.7.) SZCSM rendeletét is létrehozták. Ez a rendelet a személyes gondolkodást nyújtó szociális intézmények feladatairól és működési feltételeiről szól. A támogató szolgáltatás ekkor, mint egy új típusú speciális ellátási forma jelent meg. Egy modellkísérleti program lezárását követően került sor a támogató szolgálatok kialakítására. A cél az volt, hogy a fogyatékkal élő embereknek segítséget nyújtson az alapvető szükségleteik kielégítéséhez, speciális szállító szolgáltatás működtetésével. A évben hálózat kialakítására a kísérleti program során került sor. Ebben a kísérletben szolgálatokat hoztak létre többféle településen, voltak köztük városi, kisvárosi, fővárosi és térségiek is. A szolgálatok itt próbálhatták ki működésüket elsőként. A kísérlet kedvező tapasztalataiból kiindulva megteremtették a hozzá kapcsolódó jogi feltételeket, majd szabályozásra, meghatározásra kerültek az ellátandó feladatok, a szociális törvényben és a miniszteri rendeletben. Így január 1.-től működhettek a támogató szolgálatok. (Kisgyörgyné Cziráki Andrea szerkesztette: Útmutató a Támogató Szolgálatok működéséhez, Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium Szociális Szolgáltatási Főosztálya, 2003) KUTATÁS A TÁMOGATÓ SZOLGÁLATOK ISMERTSÉGÉHEZ KAPCSOLÓDÓAN Előzmények: A kutatásomban a hipotézisem a következő volt: a Fűzfa Támogató Szolgálat működése által nyújtotta szolgáltatásokat egyre nagyobb számban, használják ki a fogyatékos emberek, és erre a fajta alapszolgáltatásra egyre nagyobb igény van. 27

28 Célkitűzés: A vizsgálathoz kapcsolódó kérdőívet 150 ember megszólításával minimum 120 ember töltse ki. Vizsgált minta és módszer: A kitöltők között a támogató szolgálat ügyfelei, azok családtagjai és az utca embere vett részt. A felhasználásra került kérdőív a résztvevőkkel folytatott négyszemközti interjúk keretében került kitöltésre. Eredmények: A vizsgált személyek az interjúkban együttműködtek, de néhányan fárasztónak tartották. Az interjúk átlagos időtartama 15 perc volt. A kérdéseket a válaszolók nagyobb része tartotta relevánsnak, mint ahányan ellenkező véleményt nyilvánítottak. A vizsgálat során alkalmazott kérdőíveket a vizsgált személyek elfogadták, bár az interjút többen fárasztónak minősítették. A megkérdezett 120 főből 45 férfi és 75 nő vett részt a kérdőív kitöltésében. Életkor szerint, év felett lévőket kérdeztem meg, 14 fő volt év között, 35 fő év között, 51 fő évesek közül és 20 fő pedig 65 év feletti. Kérdőívben szerepelt a lakhelyük iránt kérdés is, a támogató szolgálat működési területét érintő településekkel: Szolnok városból volt a legtöbb kitöltő 79 fő, ezt követte Tószeg község 21 fővel, ami a szolgálatnak kiemelt kistérségi területe, majd Tiszavárkonyban 13 fő és 7 fő Szászberek községből származott. A megkérdezettek 82%-a azaz 98 fő hallott a szolgálatokról, sajnos 18% összesen 22 fő nem. A kérdőívet ettől a kérdéstől kezdve azzal a 98 fővel töltettem tovább, akik információval bírtak a támogató szolgálatokról, a többi 18 főnek megköszöntem a segítségüket és egy- egy szórólapot, adtam a szolgálat tevékenységéről információnyújtás gyanánt. A támogató szolgálatok tevékenységét 96 fő ismerte, mind a 4 a Fűzfa Támogató szolgálat által nyújtott tevékenység felsorolásra került. A 96 főből 86 fő mondta, hogy már vett tőlünk igénybe szolgáltatást, 10 fő csak információval bírt a lehetőségekről. Ennél a kérdésnél a megkérdezettek közül, 75 fő nagyon elégedett volt, 11 fő elégedetten nyilatkozott a szolgáltatásainkról. Elégedetlen nem volt a válaszadók között. A szolgáltatások fejlesztésével kapcsolatosan azoknak a személyeknek a válasza volt értékelhető, akik a 7. kérdésre Igénybe vette már valamelyik szolgáltatásunkat? igennel válaszoltak, összesen 86 főt érintett. 13 fő jelezte, hogy a heti rendszerességgel megrendezésre kerülő klub foglalkozásait heti két alkalomra szeretnék, ha növelnénk. Következtetések: A kérdőíves vizsgálat során a megkérdezettek 100% igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy szerinte szükség van a támogató szolgálatok jelenlétére, működésére, ami külön megnyugvást jelentett számomra, hiszen a munkánkat ismerték el. Úgy gondolom, hogy ez a vizsgálat egy támogató szolgálathoz kapcsolódóan készült, de feltételezhető, hogy valamennyi szolgálatnál így látják akár az ügyfelek, akár hozzátartozóik az értük végzett munkánk fontosságát. PROBLÉMÁK ÉS LEHETSÉGES JÖVŐKÉP, AHOGY A BENNE DOLGOZÓK LÁTJÁK A támogató szolgálatoknál dolgozó emberek egyöntetűen a fogyatékkal élő emberek önálló életvitelét segítik elő köszönhető ez a szakképzettségnek, a tenni akarásnak, a szociális elhivatottságnak. Azonban a finanszírozásból adódó nehézségek nagyban nehezítik a jövő tervezését a szolgálatokat fenntartók számára. 28

29 A szolgálatokhoz kapcsolódó normatív támogatás 2008-ig folyamatosan csökkent a pályázati rendszer előtti időszakban, majd a pályázati rendszer elején stabilizálódni látszott, de az átcsoportosítható források megszűnésével a szolgálatok helyzete 2011-ben kritikussá vált. A nagyobb szolgálatok is válságos állapotban vannak, hiszen a nagyobb feladatmutatókhoz, magasabb költségek tartoznak (pl. több autó fenntartása, több személyi segítő és gépkocsivezető bér és járulékköltsége). Úgy gondolom, hogy a 2011-es év fordulópontot jelent ennek a szociális ellátási formának az életében, sok szolgálat fenntartója dönthet úgy, hogy ha ez a fajta finanszírozás marad, - hiába a kialakult ügyfélkör és az elhivatottság- nem pályáz a következő 3 éves lehetőségre és legtöbben anyagi okokból teszik ezt majd. A helyzet javításában pályázati források működésre, fejlesztési pályázatok segíthetnének valamint a három éves pályázati rendszer minél jobb kiszámíthatósága pénzügyi szempontból. A finanszírozás módosítása és kiszámíthatóbbá tétele mellett szükséges a szolgálatok átreformálása szakmai szempontok alapján. Szükségessé vált a minimum feladatmutató emelése, de ez nem jelenti azt, hogy a kötelezően személyi segítéssel teljesítendő 1200 FE-t is módosítani kellene. A szolgálatok bizonyos számánál lehetséges, hogy nagyobb aranyban veszik igénybe a személyi segítés szolgáltatást az ügyfelek, de véleményem szerint ez nem általánosítható valamennyi szolgálatra, hiszen ez a megállapítás nem bizonyított. A fent említett probléma kör mellett fontos a magasabb gondozási igényű gyerekek és fiatalok kérdése is, hiszen munkánk során sokszor találkozunk azzal a problémával, hogy a magasabb összegű családi pótlék megállapításához rendelkeznek szakvéleménnyel, de sem az egészségügyi-, sem a szociális ellátórendszer valamint maga az ellátott és hozzátartozója sem érdekelt a tényleges és kedvezőbb diagnózis felállításában, tehát sok esetben nem kerül a szakvéleményekre többféle fogyatékosság megítélése. Hiszen az emeltösszegű családi pótlék esetén az ellátás összege nem függ a papírra írt kódtól és a fogyatékossági támogatás összegét sem befolyásolja a több fogyatékossági típus és betegség meghatározása. Ennek megoldására más szakorvosok által kiadott szakvélemények elfogadása jelenthetné a megoldást. A minimum standardok bevezetése is kívánatossá vált a támogató szolgáltatások területén is. Az egyik minimum feladatmutató emelése. Másik ilyen lehet a minimum ellátotti létszám bevezetése. Úgy gondolom, hogy a befogadott feladatmutató bizonyos feladategységére 1 fő kötelezően ellátandó személlyel lenne érdemes számolni. Ahol a személyi és tárgyi feltételek lehetővé teszik, ott a szolgálatvezető kötelessége, hogy az igényeknek megfelelő, rugalmas munkaidő-beosztást készítsen. (Ehhez szükségesek bizonyos munkajogi és szakmai ismeretek megléte szükséges.) Ahol egy ellátási területen több szolgálat működik, ott támogatni kell az olyan szakmai együttműködések létrejöttét, ahol a szolgálatok közösen fednek le eddigi ellátatlan időszakokat. Azok a szolgálatok, akik rendszeresen és a működésükbe integráltan vállalják szolgáltatás nyitva tartásának kiterjesztését, a fejlesztési pályázatok keretein belül kaphatnának többlettámogatást. Összességében azt mondható el, hogy pozitív a szakma véleménye a szolgálatok finanszírozásával kapcsolatban. Finomítgatásukra, csiszolásukra azonban szükség van, hogy ez a jól kigondolt ellátási forma fönnmaradjon. Éppen a pályázati lehetőség kapcsán indultak el olyan változások, melyek bizonyos többletterhet jelentettek, és a passzív hozzáállás helyett új típusú aktivitást vártak el a munkatársaktól kiváltképp a szolgálatvezetőktől, a szakmai összefogásoknak is nagy szerepe volt abban, hogy a munkamorálban és a motivációban is maximális javulás legyen tapasztalható. Elindult a kommunikáció szolgálatok és szolgálatok valamint a szolgálatok és irányítóhatóságok között melyet pozitív hatásnak értékelhetünk. 29

30 A Referencia Intézmény jó célokat tűzött ki, hiszen a támogató szolgálatok tartós együttműködésének létrehozása, illetve meg lévő együttműködések továbbfejlesztése közös érdekekért és szakmai célokért nagyon fontos a társadalmi szerepvállalásban. A másik cél a szolgáltatásokra vonatkozó bevált és jogszabályilag (az ellenőrző hatóságok által is) elfogadott szakmai gyakorlatok összegyűjtése, rendszerezése, hasznosítása a szakma elismertségét és a könnyebb ellenőrizhetőséget is eredményezheti jogszabályokra lapozva, de gyakorlatban kivitelezhető módon. Ezekből a párbeszédekből gyümölcsöző és tartós együttműködés jött és jöhet létre. Ami nem csak a szolgálatoknak, hanem ügyfeleiknek is pozitív hatást eredményezhet. Egyrészt a szolgálatokban dolgozók egy összehangolt, egyesített, a jogszabályok által védett, de egyszerűbben kivitelezhető adminisztrációt, megvalósítási lehetőségét kapnák. Másrészt az adminisztráción megspórolt időtöbblet is az ügyfelekhez kapcsolódó tényleges szociális munkát eredményezhetné. Ha arra törekszünk, hogy a szolgálatoknál a normalizáció legyen a vezérelv, mely szerint el kell ismerni a fogyatékossággal élő ember azon jogát, hogy életkoruknak megfelelően lehetősége legyen mindarra, ami a társadalom minden más tagjának is a sajátja, lakhelyétől függetlenül. A normalizáció elvéből az is levezethető, hogy a fogyatékossággal élő személy életét kell a támogató szolgálatok középpontjába állítani és nem fordítva, a fogyatékossággal élő személy mindennapjait igazítani a különböző szolgáltatásokhoz. Ehhez folyamatosan fejlesztenünk kell a támogató szolgálatokat, új szolgáltatásokkal bővítve, a meglévők minőségének javításával. A TÁMOGATÓ SZOLGÁLTATÁS GYAKORLATI MUNKÁJÁNAK FELMÉRÉSE AZ ÚJ FINANSZÍROZÁSI RENDSZER TÜKRÉBEN c. tanulmány kitért a támogató szolgálatok alapfeladatukon túl biztosított szolgáltatásainak jellemzőire, tevékenységek összegyűjtése területén sikerült egy kérdésre építve adatokat gyűjteni. A 11 felsorolt elem mellett a szolgálatok többsége biztosít ügyfelei számára más egyedi szolgáltatásokat is a helyi sajátosságoknak megfelelően, mint például nyári napközi szervezése, ingatlan közvetítés, ellátottak egymás közötti kapcsolatának segítése, szervezetén belüli megoldással vagy esetleg szervezetközi együttműködéssel. Ezen szolgáltatások egy része a fogyatékkal élő ügyfelét nem csak, mint egyént veszi figyelembe, hanem egy család, egy közösség, vagy a társadalom szerves tagját, és ennek megfelelően igyekszik közös programokat létrehozni, megvalósítani. Úgy gondolom, hogy minden olyan támogató szolgálatnál dolgozó munkatársnak ezt kellene elsajátítania ahol ezt még nem vezették be. Megváltozott szakmai feltételekkel és finanszírozással valamint minimális szemléletváltással (a fent említett szempont szerint) a támogató szolgálatok a fogyatékkal élők körében egyre elterjedtebb lehet ez a szociális ellátási forma. Szigetszentmiklós, március 22. Nagy Annamária 30

31 KITERJESZTETT SZOLGÁLTATÁSI IDŐ Problémák, lehetőségek, megoldások HUSZKA SZILVIA KATÓ SÁRA MELEG SÁNDOR Állandóan visszatérő probléma a támogató szolgálatok szolgáltatási ideje, mivel a napi 8 óra szolgáltatási idő általában kevés, igény van az ellátottak részéről a késő délutáni, esti, esetenként még az éjszakai ellátásra is. A szolgáltatási idővel kapcsolatos probléma igen összetett. Kis általánosítással elmondható, hogy a támogató szolgálatok iránti igény általában a kora reggeli (6-9 óra) és a délutáni (14-17 óra) közötti időszakban éri el csúcspontját. Ebben a két időszakban a szolgálat folyamatosan dolgozik, a kihasználtsági mutatói optimálisak. A probléma első része abból adódik, hogy mindkét esetben van egy olyan időtartam, ami meghaladja a szabvány, napi 8 órás foglalkoztatás, nyitva tartás adta időkeretet. Teljesen egyértelmű, hogy ezekben az időszakokban érdemes a szolgáltatást biztosítani, mert kereslet van rá, a szolgáltatás kihasználtsága pedig optimális, a szolgálat munkája hatásosnak, hatékonynak mutatkozik. A probléma második része a reggel 6 előtti és a délután 17 óra utáni időben jelentkező szolgáltatási igények teljesítésével kapcsolatos. Ezekben az időszakokban a szolgáltatás kihasználtsága tovább csökken, míg a készenlét és a szolgáltatás biztosításának költségei jelentősen emelkednek a napközbeni ellátás költségeihez képest. Ugyanakkor az ellátottak részéről ekkor is érkezhetnek szolgáltatás iránti igények, melyek teljesítése indokolt lenne. A fentiek alapján felmerül a kérdés, hogy HOGYAN BIZTOSÍTSUK A REGGEL 6-8 ÓRA KÖZÖTTI, ÉS DÉLUTÁN ÓRA KÖZÖTTI SZOLGÁLTATÁSI IDŐT? HOGYAN OLDHATÓ MEG A FENTI IDŐSZAKON TÚLNYÚLÓ SZOLGÁLTATÁS? KI MENNYIT DOLGOZIK? A oldalon 2011 februárjában egy nem reprezentatív, de jelzésértékű felmérést készítettünk arról, hogy a szolgálatok milyen valós heti szolgáltatási idővel dolgoznak. A heti szolgáltatási idő nem hivatalos hosszára vonatkozóan 42 szolgáltatótól kaptunk választ. A kapott válaszok alapján arra következtetünk, hogy a szolgálatok mintegy 2/3-a a heti 40 óránál hosszabb szolgáltatási időben dolgozik. A szolgálatok 1/3-a pedig jelentősen meghaladja ezt az időtartamot, ők átlagosan napi 2 órával nyújtják meg a szolgáltatási időt. A kapott válaszok tekintetében mindenképpen felmerül a kérdés, hogy lehet ezt a hosszabb nyitvatartási időt a hatályos jogszabályi keretek között megfelelően működtetni. 31

32 4,76% 7,14% 7,14% 0,00% 33,33% 16,67% 30,95% Heti 40 óra alatt Heti óra Heti óra Heti óra Heti óra Heti óra Heti 70 óra felett Kereslet-terelés MEGOLDÁSI LEHETŐSÉGEK (?) A szolgáltatás-menedzsment területén nem ismeretlen a kereslet-terelés fogalma. Ennek a megoldásnak a lényege az, hogy a szolgáltatás feltételeit úgy alakítjuk, hogy az igénylőknek érdeke legyen szolgáltatás időkeretei között igénybe venni a szolgáltatást. Ennek keretében a szolgáltatók a megcélzott időszakokban kedvezményeket, előnyöket kínálhatnak az igénybevevőknek, illetve a nem kedvezményezett időszakokban kedvezőtlenebb feltételekkel (pl. magasabb térítési díj) nyújtják a szolgáltatást. A támogató szolgáltatás esetében a kereslet-terelés megvalósítása komoly nehézségekbe ütközik. A szolgáltatás iránti kereslet jelentős része alapvető szükségletekhez (pl. segítségnyújtás étkezés során) kötődik, ami nem terelhető igénybevételt jelent. Komoly gondot jelent az is, hogy igénybevétel időpontját sok esetben nem az igénybevevő határozza meg, mert az tőle független (munkahely, oktatás-fejlesztés, egészségügyi szolgáltatás), s ez ismételten nem terelhető igénybevételt jelent. Meg kell azt a tényt is említeni, hogy jelen pillanatban a támogató szolgálatnak keresletterelésre alkalmas hatékony eszközrendszer nem áll rendelkezésre. A jogszabályi környezet előírásai a legtöbb kereslet-terelő technika (pl. az időszakosan differenciált szolgáltatásárazás) alkalmazását kategorikusan kizárják. Együttműködés a szolgálatok között A szolgáltatási időszak kiterjesztése elérhető úgy is, hogy az adott területen működő támogató szolgálatok szolgáltatási idejüket összehangolják. A szolgálatok egymáshoz képest eltolt nyitva tartással dolgoznak így akár egy hosszabb időszak lefedhető. Az összehangolt működéssel a legnagyobb probléma, hogy csak olyan területen működtethető, ahol egyidejűleg több szolgálat működik. A megvalósítást akadályozza az is, hogy a szolgáltatók sok esetben nem partnereket, hanem vetélytársakat látnak egymásban, és jelen pillanatban semmilyen együttműködést ösztönző, motiváló tényezőről nem tudunk. 32

33 Az elmúlt időszakban, első sorban a Magyar Államkincstár ellenőrzéseihez, illetve az alapszolgáltatások igénybevételéhez kapcsolódó nyilatkozathoz kapcsolódóan terjedt el az a közhely, hogy egy ellátott egy szociális alapszolgáltatást egy szolgáltatótól vehet igénybe. Ez a tétel elvi szinten kizárja azt, hogy egy ellátott egy időben több támogató szolgálatnál is szolgáltatást vegyen igénybe, ami az összehangolt működés alapkritériuma lenne. Ezt az ellentmondást véleményünk szerint csak úgy lehetne feloldani, ha jogszabályi szinten, vagy a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal állásfoglalásában tisztáznánk a kérdést. Az együttműködéshez természetesen kell az is, hogy a fenntartók és szolgáltatók meglássák a partneri együttműködés célját és értelmét (az ellátottak hatékonyabb segítését) s ezt saját érdekeik elő helyezzék. Osztott munkaidő Osztott munkaidő esetében az történik, hogy a napi 8 órás munkaidőt nem egyetlen, összefüggő munkavégzéssel teljesíti a dolgozó, hanem két, egymástól elválasztott időszakban (6-10-ig, illetve délután ig) Az osztott munkaidővel kapcsolatos problémák közül az első az, hogy a munkavállalótól egy 8 órás munkavégzés címén akár 12 órát is elvehetünk, hiszen a munkavégzéssel járó időszakok közötti sávot nem tudják hasznosítani. Ez, a szolgáltatás jelenlegi bérezési színvonalát tekintve a munkavállalók részére igen kedvezőtlen lehet. Motiváló tényező lehet a bér emelése, de ez a szolgáltatók többségének meghaladja a lehetőségeit. Az osztott munkaidő egyes szakaszai eshetnek olyan idősávba, ahol már különböző pótlékok illetik meg a munkavállalót, s ennek költségei a szolgáltatót terhelik. Túlmunka Eseti lehetőségként felmerülhet a túlórázás, melyet rendkívüli munkavégzés néven rendelhet el a munkáltató, de csak indokolt esetekben, eseti jelleggel. Ez a megoldás előre bejelentett igényeknél, alkalomszerűen működhet, de a munkaidőn túlnyúló, tartós és rendszeres igények kielégítésénél nem alkalmazható. Ennek a megoldásnak is megvannak a maga többlet költségei, amik a szolgáltatót terhelik. A túlmunka elrendelése (különösen, ha gyakori és rendszeres) elősegíti a dolgozó kiégését, illetve egyes esetekben (pl. gépkocsivezetők esetén) mérhető veszélyforrássá válhat. A rendszeresen és tartósan fennálló túlmunka-igény kezelésére alkalmazható a 3 hónapos munkaidő keret. Ez esetben 3 hónapos időtartamra kell meghatároznia a munkaidő mennyiségét, melyet a munkavállaló munkavégzése nem haladhat meg. Ugyanakkor ez a megoldás sem jelenti azt, hogy a munkavállaló korlátlanul dolgoztatható. A napi munkaidő hossza a feladat elvégzésétől adódóan esetenként meghaladhatja a napi 8 órát, de 4 óránál kevesebb nem lehet és 12 óránál hosszabb sem. A napi pihenő idő pedig így sem nem lehet kevesebb 11 óránál. A munkavállalót napi 6 órát meghaladó munkavégzés esetén 20 perc étkezési szünet illeti meg, amely a munkaidőn kívül kerül kiadásra. Minden további 3 munkaóra ledolgozása után további 20 perc étkezési szünet illeti meg a munkavállalót. Munkaidőkeret alkalmazása esetén pihenőnapok helyett hetenként legalább két nap, illetve negyvennyolc órát kitevő, megszakítás nélküli pihenőidő is biztosítható, ebbe havonta egyszer egy vasárnapnak is bele kell esnie. Hat nap után egy nap illetve huszonnégy óra pihenőnap kiadása kötelező. 33

34 A munkarend megszervezése megköveteli a munkáltató/szolgálatvezető részéről a naprakész munkajogi ismereteket és igényel némi szervezési képességet is! Humán-erőforrás bővítése A megnövekedett szolgáltatási időtartam kezelésére a leghatékonyabb megoldásnak a személyi feltételrendszer bővítése mondható. Ez történhet teljes munkaidős vagy részidős foglalkoztatás keretében. Az elmúlt időszakban népszerűek voltak a különböző közfoglalkoztatási programok is, illetve egyes esetekben az önkéntesség is Teljes foglalkoztatás a legdrágább megoldás, dolgozónként évi 1,5-1,8 millió Ft forrást kell biztosítani. A részmunkaidős foglalkoztatás esetén a munkabérre fordítandó költségek ugyan arányosan csökkenthetőek, de a munkavállaló alkalmazási költségei (l. a munkakör betöltéséhez szükséges tanfolyam) továbbra is terhelik a szolgáltatót. A részmunkaidős foglalkoztatás ugyanakkor nem tekinthető stabil foglalkoztatási formának, hiszen az így szerezhető jövedelem nem fedezi a megélhetés költségeit és a munkavállaló az első adandó alkalommal, egy jobb bérezés reményében elhagyhatja a szolgáltatót. A közfoglalkoztatási rendszer átalakítása a szociális szolgáltatásokat érzékenyen érinti. Az állami támogatású közfoglalkoztatás sok szolgálatnak jelentett időszakosan segítséget jelentő bővítési lehetőséget, ugyanakkor ez több okból nem tekinthető optimális megoldásnak. A közfoglalkoztatás csak időszakos megoldást jelent, a munkaerő minősége, szaktudása sok esetben nem éri el a nyílt munkaerő-piacon elérhető szintet, mindezek pedig hosszabb távon a mennyiségi kapacitás-növekedés mellett, a szolgáltatási minőség érezhető csökkenését vonhatják maguk után. Több műszakos munkarend Megfelelő személyi feltételrendszer mellett a hosszabb szolgáltatási idő megoldható kétilletve három műszakos munkarendben is. A támogató szolgáltatás esetében ez a megdolás komoly kérdéseket vet fel. Egy korábbi számításunk alapján a jelenlegi legkisebb szakmai létszám mellett egy folyamatos (7 nap, 24 óra) három műszakos munkarend megvalósítása (figyelembe véve a csúcsidőszakon túli csökkent igénybevételt is) két fő szolgálatvezetővel, négy fő személyi segítővel és 3 fő gépjármű vezetővel oldható meg. Ez éves szinten nagyságrendileg millió Ft személyi költséget jelent, s ehhez adódnak a működés egyéb rezsi költségei, a tárgyi eszközök gyorsabb amortizációs, stb. Figyelembe véve azt a tényt, hogy a csúcsidőszakon kívüli időben a szolgáltatás kihasználtsága jelentősen romlik, nem működtethető fenntartható módon. A nem főmunkaidős műszakok egyszerűen nem termelik meg a fenntartáshoz szükséges feladatmutatót, ugyanakkor a készenléti és szolgáltatási költségek jelentősen emelkednek, ez emeli a térítési díjakat is. Mivel a differenciált térítési díj a szolgáltatásnál nem megvalósítható, végső soron a csúcsidőszaki igénybevevőkkel kell megfizettetni a nem csúcsidőszaki szolgáltatás árát. Egy másik komoly probléma, hogy a támogató szolgáltatás létező kapacitása a potenciális és valós igénybevételi igényekhez képest jelentősen alultervezett. Amennyiben a fent említett személyi feltételrendszer finanszírozható és fenntartható módon rendelkezésre áll, a dolgozók hatékonyabban és hatásosabban alkalmazhatóak csúcsidőszakban! a szolgáltatónak a többlet személyi erőforrásokat jobban megéri a csúcsidőszakokra átcsoportosítani, hiszen lényeges költségnövekedés nélkül a szolgáltatási kapacitás felhasználható olyan módon, hogy fenntartásához szükséges feladatmutatót megtermelje. 34

35 TANULSÁG A támogató szolgáltatás jelenlegi szakmai feladatait és a szolgáltatási iránti igényeket figyelembe véve a reggel 6 és este 18 óra közötti szolgáltatási idő fogadható el optimálisnak. Természetesen ettől eltérő igényekkel is találkozhatunk, de azok többségükben egyéni problémamegoldást igényelnek, a szolgáltatásra nem általánosíthatóak. A fent említett és kifejtett megoldások jelentős része alapvetően igényli, hogy a szolgáltató forrásokat csoportosítson át a személyi feltételrendszer létrehozására és működtetésére, ez pedig csak megfelelő finanszírozási háttérrel lehetséges. Az alacsony befogadott feladatmutatójú, minimális személyi feltételrendszerrel működő szolgálatok nehéz helyzetben vannak, nagyon szűk keretek között mozoghatnak, a szabályszerű hosszabb szolgáltatási idő megvalósításra gyakorlati esélyük alig van. A magasabb feladatmutatójú szolgálatok elvileg élhetnek a jobb személyi feltételekből adódó rugalmassággal és az ebből fakadó leehetőségekkel. Ugyanakkor éppen ezen szolgáltatók jelezték, hogy a többlet kapacitást a magasabb ellátotti létszám, nagyobb ellátási terület miatt a csúcsidőszaki igénybevétel köti le, így ők is csak elvi szinten képesek a szolgáltatás időtartamának bővítésére. A fent bemutatott megoldások alkalmazásával kapcsolatban ezúton hívjuk fel mindenki figyelmét, hogy bevezetésük, alkalmazásuk előtt feltétlen konzultáljon munkajogban járatos szakemberrel, tekintse át a hatályos munkajogi rendelkezéseket, kövesse azok változásait naprakészen,s ennek megfelelően készítse el, illetve korrigálja a szolgáltatás szervezeti dokumentációját (munkaszerződés, munkaköri leírások, szakmai program, stb.). Kecskemét Szeged, március 25. Huszka Szilvia, Kató Sára, Meleg Sándor 35

36 AZ INTÉZMÉNYI JOGVISZONY ÉS A MEGÁLLAPODÁS HEGEDŰS ANNAMÁRIA A TÉMA AKTUALITÁSA január 1. napjától a Szociális törvény szociális igazgatási bírság kiszabására vonatkozó szabályozása több részében módosult. Több olyan új tétel került be a bírság kiszabásának lehetőségei körébe, mely eddig nem szerepelt benne. A jelen témával kapcsolatban az alábbi jogszabályi részt idézném: 92/L. (1) A működést engedélyező szerv szociális igazgatási bírságot (a továbbiakban: bírság) szabhat ki: f) az állami fenntartású szociális szolgáltató, intézmény vezetőjével szemben, ha a 94/C. vagy a január 1-jét megelőzően hatályos 94/B. szerinti megállapodás, annak módosítása vagy a szociális szolgáltató, intézmény vezetője által történő megszüntetése jogszabályba ütközik A Szociális törvény módosítása elgondolkodtató, ugyanis a szolgáltatók igen gyakran kerülnek olyan helyzetbe, amikor a megállapodást, mint a szolgáltatás biztosításának alapdokumentumát módosítani, esetleg megszüntetni szükséges. A megállapodással kapcsolatban a következőkben beszélnünk kell: megállapodás megkötéséről, megállapodás módosításáról, megállapodás megszűnéséről/megszüntetéséről. A következőkben ezen három művelet elemeit, lehetőségeit, kérdéses területei, problémáit és lehetséges alternatíváit szeretném bemutatni néhány példán keresztül. A MEGÁLLAPODÁS MEGKÖTÉSE A megállapodás megkötésének folyamata alapvetően 4 műveletből áll. A Kérelem előterjesztése: A szociális igazgatásról és szociális ellátásáról szóló évi III. törvény 93. (1) bekezdése alapján: A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője szóbeli vagy írásbeli kérelmére, indítványára történik. A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. SZCSM rendelet 3. (1) bekezdése alapján: A szociális ellátásokat szóban vagy írásban kell kérelmezni Jogosultság igazolása Szt. 59/A. (1) bekezdése alapján a szolgáltatás igénybevételéhez a támogató szolgálat esetében a szociális rászorultságot kell igazolni. A szociális rászorultság igazolásával kapcsolatos rendelkezéseket (annak ténye, illetve igazolása vonatkozásában) a Szt. 65/C. (4) (7) bekezdés, illetve a 9/1999. SZCSM rendelet 22. (1) bekezdése részletezi. 36

37 Megegyezés a szolgáltatásról, azaz maga a Megállapodás Szt. 94/C. (3) bekezdés szerint a Megállapodás kötelező elemei január 1-től a következők: az ellátás kezdetének időpontja, az intézményi ellátás időtartama (a határozott vagy határozatlan időtartam megjelölését), az igénybevevő számára nyújtott szolgáltatások tartalma, a személyi térítési díj megállapítására, fizetésére vonatkozó szabályok, az ellátás megszüntetésének módjai. A Szociális törvény a Megállapodás tartalmát illetően igen szűkszavúan rendelkezik ben a kötelezően vezetendő dokumentáció részét képező Megállapodás a fenti előírásokat meghaladva igen sok tartalmi pontban szabályozta a szolgáltatást. Mivel a Megállapodás a szolgáltatás biztosításának alapdokumentuma, megfontolandó, hogy a korábbi évek bővebb tartalmát alkalmazzuk a továbbiakban is. Aláírás Végezetül következik az aláírás, mely mindkét fél részéről a megállapodásban foglaltak tudomásul vételét és elfogadását jelent. A Megállapodás megkötésekor kiemelendő, hogy magát a szolgáltatás tartalmát, annak igénybevételének és biztosításának feltételeit a hatályos jogszabályok igen szigorúan és részletesen szabályozzák. Így ezekben a pontokban sem a szolgáltatónak, sem a kliensnek nincsen jelentős mozgástere. Ez a helyzet részben az ellátottak számára teremt biztos szolgáltatási környezetet, de ennek következtében a variációs lehetőségek leszűkülnek. A MEGÁLLAPODÁS MÓDOSÍTÁSA A megállapodás módosításával kapcsolatban figyelmet érdemel, hogy a módosításra vonatkozóan a szociális szolgáltatások jogszabályi környezetében nincs rendelkezés, magát a fogalmat, a módosítás eseteit, feltételeit és követelményrendszerét jogszabály nem határozza meg. A már korábban idézett, szociális igazgatásról szóló Szt. 92/L. (1) f) pontja ugyanakkor vonatkozik a Megállapodás jogellenes módosításának szankcionálására, anélkül, hogy akár egyet is nevesítene ezek közül. Felmerül tehát a kérdés, hogy mihez igazodjon egy szolgáltató, ha nem szeretne szociális igazgatási bírságot kapni? Egy lehetséges eset van, mely jogszabályi hivatkozással módosítható, ez a szociális rászorultság nem rászorultság tárgyában történő megállapodás módosítás. Jogszabályi formában a 9/1999. SZCSM rendelet 22. (7) a) erről ír: ha az igénybe vevő ( ) a határozott idő leteltétől számított 60 napon belül nem csatolja a szociális rászorultságát igazoló iratot, rá a határozott idő leteltére visszamenő hatállyal a szociálisan nem rászorult személyekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni A fenti jogszabályi részlet önmagában hordozza a megállapodás módosításának tényét. 37

38 A megállapodás módosítás lehetséges egyéb esetei Kliens részéről kezdeményezett megállapodás módosítás: Saját döntés vagy állapotváltozás esetén a kliens kérheti a megállapodás módosítását. Ezt a módosítási szándékot, a módosítás tárgyától függően megfelelően indokolnia kell. A módosítás legfontosabb, leggyakrabban felmerülő indokai a következők: ellátott, illetve törvényes képviselője személyes adataiban beálló változások módosítási szándék a szolgáltatás tartalmának, rendszerességének, annak (határozott/határozatlan) időtartalmát (amennyiben a Megállapodásban rögzítésre került) a térítési díjban bekövetkezett változások (ellátott által kezdeményezett felülvizsgálat). A Szolgáltató részéről kezdeményezett megállapodás módosítás: A Szolgáltató általában jogszabályváltozás, illetve az alapján végrehajtott fenntartói/szolgáltatói intézkedés alapján kezdeményezi a megállapodás módosítását. A módosítást indokolni kell minden esetben, egyes területekhez kapcsolódóan (pl. térítési díj módosítás) a jogorvoslati lehetőségről is tájékoztatást kell nyújtani. A módosítás jogi szabályozásának hiányosságai sok buktatót, potenciálisan jogvitához vezető lehetőséget rejtenek magukban. A szociális szolgáltatások esetében tisztázatlan az egyoldalú, illetve kétoldalú megállapodás módosítás lehetősége, esetei és folyamata. a jelenlegi szabályozás feltételezi, hogy minden megállapodás módosítás a két fél akaratából jön létre, pedig ez nem minden esetben van így. A legtöbb esetben, amikor a szolgáltató jogszabályból, annak változásából eredő kötelezettsége okán módosítja a megoldást, lényegében egyoldalú szerződésmódosításról kell beszélnünk, ahol nem valósul meg a két fél együttes, harmonikus módosító szándéka. Ez a jelenség magában rejti annak lehetőségét, hogy az igénybe vevő megtagadja a számára kedvezőtlen, vagy annak vélt megállapodás aláírását. Mivel erre az esetre semmilyen jogszabályi rendelkezés nem ad útmutatást, a jogviszony jogszerű megszüntetése pedig kétséges, komoly konfliktus alakulhat ki a szolgáltató és a kliens között. A fenti probléma megoldására elengedhetetlenül szükségesnek tartjuk, hogy a jogszabály nevesítse a megállapodás módosításának lehetőségét, az egy és kétoldalú módosítás eseteit, jogszerű lebonyolításának módját, illetve a módosítás sikertelensége esetén a lehetséges jogszerű intézkedéseket. A MEGÁLLAPODÁS MEGSZŰNÉSE A szolgáltatási jogviszony véget érhet megszűnéssel, illetve megszüntetéssel. A megszűnés esetében a szolgáltatási jogviszony fenntartását érintő olyan objektív tényező nem valósul meg, mely a szolgáltatás biztosítását de facto lehetetlenné teszi. A megállapodás megszűnésének esetei közül a Szt a) c) pontja három esetet nevesít: az intézmény jogutód nélküli megszűnését, a jogosult halálát, a határozott idejű intézeti elhelyezés esetén a megjelölt időtartam lejártát 38

39 A megszűnés akkor következik be, ha a szerződő felek egyike, illetve a közöttük lévő kapcsolat visszafordíthatatlanul megszűnik. Ez a jogviszony automatikus és azonnali hatályú megszűnését vonja maga után. Ebből fakadóan a megszűnés esetében jogorvoslatról nem beszélhetünk. A MEGÁLLAPODÁS MEGSZŰNTETÉSE A megszűnéssel szemben a megszüntetés a szerződő felek valamelyikének kezdeményezését igényli. A megszűnés oka szubjektív, valamelyik fél szándékából fakad. A megszüntetésre irányuló szándéknyilatkozat nem eredményezi automatikusan és azonnal a jogviszony megszüntetését, ugyanakkor (pl. jogorvoslat útján) visszafordítható, semmissé tehető. A megállapodás és jogviszony megszüntetését kezdeményezheti a szolgáltatás igénybevevője (illetve törvényes képviselője), illetve a szolgáltatás biztosítója. A kliens elméletileg bármikor, indoklás nélkül kezdeményezheti a megszüntetést. Mivdel a megszüntetés saját döntésére épül, ez ellen jogorvoslat nem alkalmazható. Megszűnés időpontja lehet azonnali vagy az igénybe vevő által, illetve a Megállapodásban rögzített időpont. A Szolgáltatónak a megállapodás felmondására vonatkozó jogköre az előzőekhez képest jóval szűkebb. A Szt (2) bekezdés szerint: Az intézményvezető az intézményi jogviszonyt megszünteti, ha a jogosult a) másik intézménybe történő elhelyezése indokolt, b) a házirendet súlyosan megsérti, c) intézményi elhelyezése nem indokolt. Részletesen nézzük meg a fenti eseteket. Más intézményi ellátása indokolt Több kérdés merülhet fel a Szolgáltatóban a fenti esetben: kinek, mikor és milyen körülmények között van joga eldönteni, hogy az igénybe vevő ellátása indokolt-e? Példa: Az ellátott állapota olyan mértékben, visszafordíthatatlanul romlott, hogy a lakókörnyezeten belül nyújtandó segítő tevékenység meghaladja a személyi segítő kompetenciáját. A kliens a bentlakásos intézményi elhelyezést visszautasíthatja, vagy várólistára kerül a közeljövőben való bejutás reális esélye nélkül. Ez esetben mit tehet a szolgáltató? Van-e ellátási kötelezettségünk ilyen esetben vagy megszüntethető-e a megállapodás? Mit tehetünk, ha az ellátott a szolgáltatásunk mellett dönt, s ennek érdekében jogorvoslati eljárást indít? Ellátása nem indokolt Az előző ponthoz hasonlóan homály fedi azt is, mikor nem indokolt egy fogyatékkal élő személy ellátása. Itt mindössze egyetlen, jogi szempontból figyelembe vehető esetet tudunk felhozni, nevezetesen a szociális rászorultság ellátás közbeni megszűnését. A 9/1999. SZCSM rendelet 22. (7) a) pontja esetében a szolgáltatónak ugyanezen paragrafus (5) bekezdése alapján a szociálisan nem rászorult igénylőt írásban tájékoztatni kell arról, hogy a szolgáltatást részére az intézmény, szolgáltató biztosítja-e, illetve a térítési díj összegéről. A fenti jogszabályi szöveg elvi lehetőséget biztosít megállapodás megszüntetésére. 39

40 Ugyanakkor vannak olyan esetek, amit a jogszabály által nincs meghatározva, mégis szakmai szempontból ebbe a pontba lennének sorolhatóak: Példa: Igénybe vevő önálló életvitelre képes, lakása akadálymentes. Saját tulajdonú akadálymentes gépjárművel rendelkezik, segédeszközeinek köszönhetően lakókörnyezetén kívül is képes önálló közlekedésre. Ő mégis kéri a szolgáltatást, mert az olcsóbb, illetve a házimunkát a személyi segítővel kívánja elvégeztetni, mert neki jár ez a szolgáltatás. Ez esetben az ellátott ellátása szakmai szempontból nem indokolt, de jogszabály nem alapozza meg a megszüntetést, hiszen akár az évi XXVI. törvény, akár a Szt. vonatkozó részei alapján jogilag egyértelműen nyerő helyzetben van az ellátott, egy esetleges bírósági jogvita esetén könnyedén pert nyerhet a Szolgáltató ellen. Házirend súlyos megsértése A jogszabály a harmadik lehetőségként a Házirend súlyos megsértését jelöli meg. Itt azonban van néhány olyan pont, amire érdemes figyelni. A Házirend jelen pillanatban a támogató szolgálatok esetében ajánlott, de nem kötelező szervezeti dokumentum. Tartalmát, a szolgáltató szabályozási körét a támogató szolgálat esetében semmi sem korlátozza, a kötelezően házirenddel rendelkező ellátásokra vonatkozó szabályok kevés kivétellel a támogató szolgáltatásra nem vihetőek át. Önmagában a Házirendre való hivatkozás lehet a megszüntetés alapja, de amennyiben a megszüntetésre vonatkozó rész a Házirenden belül jogellenesnek minősül, a szociális igazgatási bírság kiszabása jogszerűnek minősíthető. Így ebből a szempontból a Házirend léte sem jelent teljes biztonságot. A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. SzCSM rendelet 5. (3) bekezdése tárgyalja a Házirendet és tartalmi elemeit. Az említett jogszabály g) pontja az egyetlen, mely vonatkozhat a támogató szolgálatra, mely szerint az intézményi jogviszony megszűnésének szabályait tartalmazni kell a Házirendnek. továbbra sincs azonban megválaszolva a kérdés, hogy a Szolgáltató ennek eseteiben mennyire lehet autonóm, illetve a jogszabályokban rögzített elemeken túl egyéb eseteket megnevezhet-e. Egy jól megszerkesztett Házirend a megállapodás megszűntetésének tárgykörében nagyobb mozgásteret és biztonságot ad, de kérdéses, hogy véd-e egy esetleges jogi útra terelt panasszal szemben? KÉRDÉSES HELYZETEK A fentieken túl számos olyan élethelyzettel találkozhatunk a támogató szolgálatok mindennapi gyakorlatában, ami felveti a megállapodás megszüntetésének lehetőségé, igényét. Ilyen helyzet lehet a jogszabályban rögzített kötelezettségek megsértése, jogokkal való visszaélés; jogszabályban nem rögzített kötelezettségek megsértése, jogokkal való visszaélés, illetve néhány egyéb eset. Jogsértések Ezek az esetek a hatályos jogszabályokban megfogalmazott kötelezettségek megszegéseként, illetve biztosított jogokkal való visszaélésként határozhatjuk meg. Ilyen formában a jogsértés pontosan hivatkozható, dokumentumokkal (azok hiányával) alátámasztható. A legfontosabb, leggyakoribb ilyen esetek a következők: 40

41 Adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása, illetve valótlan, megtévesztő adatok közlése, különös tekintettel: o ellátott, illetve törvényes képviselőjének, meghatalmazottjának személyes adatai o szociális rászorultsággal kapcsolatos adatok, o jövedelmi adatok, igazolások. Az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása tétellel a leggyakrabban az eltűnt ügyfelek esetében találkozunk. nem ritka, hogy egy ellátott úgy költözik el az ellátási területről, hogy erről nem ad tájékoztatást a szolgálatnak, így az hiába próbálja adatszolgáltatásra felszólítani. Térítési díjfizetési kötelezettség megsértése, különös tekintettel: o a megállapított térítési díj kifizetésének megtagadása o a térítési díjfizetés elmulasztása, késedelmes fizetés. Itt szeretném megjegyezni, hogy a jogszabály arra nem tér ki, hogy megszüntethető-e a megállapodás térítési díj nemfizetés esetén vagy sem, csak a be nem fizetett térítési díj behajtásáról rendelkezik. Azt sem tárgyalja a jogszabály, hogy mi történik azzal az ellátottal, aki a térítési díj felülvizsgálatakor nem szolgáltat adatot. Önálló problémakör lehet a segítő sérelmére elkövetett cselekedetek köre. Ez a konfliktuskör már átmenetet képez a jogsértések és a nem jogi jellegű ellentétek között. De vannak olyan cselekedetek, mint pl. a lopás, a fizikai sérülés okozása vagy a rágalmazás, melyek bizonyíthatóak. Ugyanakkor ezekben az esetekben a jogi kérdések mellett komoly szakmai, etikai problémák merülnek fel a megszüntetéssel kapcsolatban, melyek eseti jellegű problémakezelést tesznek szükségessé. Nem jogi jellegű ellentétek A szolgálatoknak nap, mint nap olyan problémákkal kell megküzdeniük, melyek nem minősíthetőek jogsértésnek. Ezek többnyire az ellátott szolgáltató viszonyán keresztül értelmezhetőek, egyértelmű bizonyításuk nehézkes, s annak ellenére, hogy esetben lehetetlenné teszi a szolgáltatás rendeltetésszerű biztosítását a megszüntetéshez nem adnak egyértelmű jogi alapot. Ezen esetek közül az alábbiak mutatom be részletesen: Az etikai jellegű ellentétek között érdemes kiemelni a megvesztegetést, a szexuális ajánlattételt, a rágalmazást, a térítést vagy politikai agitációt, illetve a szenvedélybetegek ellátása során felmerülő konfliktushelyzeteket. A következőkben néhány példán keresztül a gyakoribb eseteket mutatom be. Megvesztegetés kétféle variációban is előfordulhat. Egyik, amikor a segítő írat alá nem valós ellátást, vagy amikor az ellátott aláír 1 óra ellátást a Gondozási naplóban és 1 órát zsebbe fizet a segítőnek. A második eset szinte bizonyíthatatlan, mivel mindkét fél érdekelt a dologban. Rágalmazás példáját a direkt romlott dinnyét vett esetének hívom: Az ellátott dinnyét kért a segítőtől, aki megvette, majd a következő alkalommal az ellátott kifogásolta a dinnye frissességét és azt mondta a dinnye romlott volt, és a segítő szándékosan olyat vitt. Legközelebb másik segítő ment. A feladat adott volt: dinnyét kell venni. A másik segítő is besétált a csapdába: romlott dinnyét vett. Mivel a szolgálatnál két segítő van, így a szolgálatvezető következett, akinek szintén sikerült romlott dinnyét vennie. Természetesen mindenki minden alkalommal végighallgatta a rágalmazás áradatot, melyet az ellátott rájuk zúdított. Hol a kiút? 41

42 Amikor a fogyatékosság szenvedélybetegséggel párosul a segítő patt helyzetbe kerül és maga a szolgálat is. A kért tevékenység bevásárlás. A bevásárló listán 10 doboz sör. Van-e kompetenciája és főleg joga a segítőnek felülbírálni a bevásárló listát vagy megtagadni az alkohol megvásárlását? Hol a határ és mivel támaszthatja alá a szolgáltató a megállapodás megszűnését, ha az ellátott tagadja szenvedélybetegségét? A nem jogi jellegű ellentétek komoly konfliktust okozhatnak a támogató szolgálatok belső életében is. Ezek azok a helyzetek, melyek felőrlik a munkatársak idegeit és hosszabb távon a kiégés veszélyét növelik. nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt sem, hogy a szolgálat segítőit mérgezve hosszú távon minden más ellátott szolgáltatására nézve negatív hatás gyakorolnak. Mi védi a szolgáltatót és a támogató szolgálat munkatársait az ilyen és ehhez hasonló esetekkel szemben? Akadnak olyan személyközi konfliktusok is, melyek hasonló hatással vannak a szolgálatra és hasonló kérdéseket, dilemmákat vetnek fel. Ezekben az esetekben a legfontosabb tényező az, hogy az ellátott nem együttműködő az ellátásban, és az együttműködés hiányaként természetesen nem a fogyatékosságot értjük. Játszmások azok az ellátottak, szűkebb értelemben véve az Erci Berne névvel jelzett tranzakcionalista megközelítésben játszmák sorozatába vonják be a segítőket, tágabb értelemben minden olyan ellátottat, akik tartósan és rendszeresen diszfunkcionálisan használják a szolgáltatást. Ezen ellátottak körében mindennaposak az első és másodfokú játszmák (a már említett romlott dinnye történet is ide sorolható), de néhány esetben előfordulnak drasztikus, harmadfokú játszmások is, ők azok, akik perek sorozatát zúdítják rá a szolgálatra. A segítők elfogyasztása gyakori ebben a körben. Néhány esetben találkoztunk olyan jelenséggel, ahol a segített személy sorozatban, egymás után több szolgáltató személyi állományát élte fel, több esetben a személyi segítő felmondását elősegítve. Komoly dilemma, hogy mennyiben a szakmai és pszichológiai eszközei elfogynak a szolgálatnak, saját maga, munkatársai és ellátottjai érdekében és védelmében felmondhatjuk-e a szolgáltatást? Mit tehet a szolgálat akkor, amikor az ellátott ebből ügyet csinál, s média és jogi hadjáratot indít a szolgálat ellen? Mi a helyzet a Szociális törvény azon rendelkezésével, hogy a szociális ágazatban foglalkoztatottak, vagy munkaviszonyban álló személyek esetében biztosítani kell, hogy a munkavégzéshez kapcsolódó megbecsülést megkapják, tiszteletben tartsák emberi méltóságukat és személyiségi jogaikat, munkájukat elismerjék, valamint a munkáltató megfelelő munkavégzési körülményeket biztosítson számukra. (Szt. 94/L. (1) bekezdése) Mindezek mellett egyéb szakmai jellegű problémával is szembe kell néznünk. Vannak olyan ellátottak, akik nem alkalmazkodnak a másik ellátotthoz vagy a szolgálathoz, miattuk fordul elő néhány késés, egy előzetesen lefoglalt időpontról való elkésés. A csoportos szállításnál gyakori jelenet, amikor a gyerek reggel betegen szállna be az autóba. Megtagadhatja a szállítást a gépkocsivezető és meddig folyhat a beteg a gyerek nem beteg a gyerek huzavona, ha az autóban még rajta kívül négy másik gyermek ül? Megszüntethető-e csak azért az ellátás, mert az egyik ellátott személyi higiéniája (illetve annak hiánya) veszélyezteti más ellátottak, illetve munkatársaink egészségét? Megszüntethető-e csak azért a szolgáltatás, mert biztosítására nincs elegendő mennyiségű vagy megfelelő minőségű kapacitás? Ilyen helyzet bármikor adódhat a feladatmutató ingadozásából, első negyedévében sok szolgálat szembesült ezzel a helyzettel. 42

43 Különösen kényes ez a kérdés, ugyanis ha az ellátotti létszámot nem tudom csökkenteni, akkor csak az egy ellátottra eső szolgáltatási mennyiséget, illetve a szolgáltatás minőségét lehet csökkenteni, ez pedig egy mindenki számára rossz helyzetet eredményezhet. Gyakori probléma, hogy az ellátott lakóhely váltása miatt kerülhetünk nehéz helyzetbe. Mi tehetünk akkor, ha az ellátott az ellátási területen belül költözik olyan helyre, ahol az addig kért mennyiségű és minőségű szolgáltatást már nem tudjuk biztosítani (szállító szolgálat gyakori problémája ez). Megszüntethető-e a megállapodás, ha az állandó lakcím az ellátási területen marad, de a tartózkodási hely az ellátási területen kívülre kerül, és az ellátott továbbra is igényli szolgáltatásunkat? MEGOLDÁS (?) A fent említett problémákra egyértelmű, bárhol és bármikor alkalmazható útmutatást nem lehet adni, de néhány ötlettel talán hozzájárulhatunk a megoldáshoz. Proaktív problémakezelés A felmerülő konfliktusok kezelhetőek, megszüntethetőek, ha megfelelő konfliktuskezelési technikát, módszert alkalmazunk. Ezért van nagy jelentősége a szupervíziónak, illetve jól működő konfliktuskezelés elsajátításának (minden munkakörben). A proaktivitás azt jelenti ebben a vonatkozásban, hogy a szolgálat már nem egy meglévő konfliktusra reagál, hanem egy kicsit az ellátottak fejével is gondolkodva előre felkészül a lehetséges konfliktusokra, problémákra, és azok megelőzése érdekében tevékenyen részt vesz. Határozott idejű megállapodás A különböző jogi problémák elkerülésére megoldás lehet egy határozott idejű (1 éves) megállapodás kötése. Igaz ez sem oldja meg minden esetben az év közben felmerülő problémákat. Jogszabályi rendelkezések tételes meghivatkozása a Házirendbe Ajánlható, hogy egy alapos, jogszabályi rendelkezésekre épülő Házirendet készítsünk, melyben az előre látható kritikus kérdésekre próbáljunk a jogszabály szellemével összhangban álló, vagy legalábbis azt nem sértő megoldásokat befoglalni. Előre nem látható problémákkal így is sok dolgunk lesz, hiszen minden ellátott és minden helyzet más, kétszer ugyanabba a folyóba nem lépünk. Csak arra tudunk felkészülni, ami már megtörtént. VÉGÜL DE NEM UTOLSÓ SORBAN Sok kérdés maradt nyitva a téma boncolgatása során, melyekre jelen pillanatban nem tudok válaszolni, de a jelenlegi jogszabályi környezetben talán nem is lehet megtalálni a tökéletes megoldást. Arra szerettem volna rámutatni, hogy mennyi hiányosságot rejt még a rendszer és amíg az ellátottat a szolgáltatóval szemben sok minden védi, felmerül a kérdés: ki védi meg a szolgáltatót az ellátottal szemben? Nagykőrös, március 23. Hegedűs Annamária 43

44 A TÁMOGATÓ SZOLGÁLAT JÖVŐJE- A JÖVŐ TÁMOGATÓ SZOLGÁLAT JÖVŐJE (?) MELEG SÁNDOR A referencia intézményi programunk záró rendezvényén egy óvatos kísérletet tettünk arra, hogy összefoglaljuk, milyen kihívások várnak a támogató szolgáltatásra, illetve milyen feladatok várnak magukra a szolgáltatásokra, illetve a bennük dolgozókra. Mint minden jövőbe tekintés, ez sem objektív és fennáll annak esélye, hogy bár a legjobb eshetőségre tervezünk, a legrosszabbra is felkészülünk, az élet mégis olyan helyzetet teremt, hogy jobb ha a meglepődésre is számítunk A RÁNK VÁRÓ JÖVŐ A jelenlegi tendenciák alapján előre láthatóan csökken az intézményesített ellátások szerepe. A korábbi, nagy intézményeket kisebbek válthatják fel és magának az intézményi ellátási formának a szerepe is várhatóan csökken, a lakókörnyezeten belül igénybe vehető szolgáltatások jelentősége pedig emelkedik. Öngondoskodás (és ezzel együtt az önálló életvitel, a normalizáció) hangsúlyossá válik mind az egyén, mind a család és a közösségek szintjén. Számolnunk kell azzal, hogy a szolgáltatás feladatköre valamelyest átalakulhat, bővülhet, a szolgáltatással szemben támasztott követelményrendszer pedig szigorúbb, részletesebb lesz. Ezzel szemben az állami finanszírozás várhatóan számottevően nem fog emelkedni (ellentétben a költségekkel). Az elmúlt évek tendenciája folytatódhat e tekintetben, a kérdés az, hogy a szolgálatok képesek-e a szolgáltatás minőségének romlása nélkül hatékonyabb működésre. Várhatóan hatás gyakorol a szolgáltatásra az új alkotmányozási folyamat, többek között egyes jogok újradefiniálását teszi majd szükségessé. A közigazgatási rendszer átalakítása ismét kihívásokat jelent, hiszen az ellátási területek meghatározására hatással lesz. TÁMOGATÓ SZOLGÁLAT CÉLJA, FELADATAI, SZEREPE A támogató szolgálat az elmúlt években a fogyatékossággal élő személyek ellátásának egyik legfontosabb szolgáltatásává vált. Ezt a szerepet, a várható változások figyelembe vételével a támogató szolgálatnak erősíteni kell, ugyanis a szolgáltatás a fogyatékkal élők funkcióképességétől függően képes rugalmas, az egyéni szükségletekhez, igényekhez alkalmazkodva segítséget nyújtani. A szolgáltatás alapvető céljai a jövőben várhatóan lényegesen nem változnak, majd, bár pontosításuk, fogalmi tisztázásuk segítené a szolgáltatás feladatellátását. A célok eléréshez tartozó feladatok, eszközök és módszerek tekintetében hasonló módon alapvető változás véleményem szerint nem várható, bár itt is érdemes egyes elemeket és a köztük fennálló kapcsolatot, viszonyt újradefiniálni és pontosítani. 44

45 Tartós, csak intézményben biztosítható segítséget igénylő személyek köre Tartós, részben lakókörnyezetben, részben intézményben biztosítható segítséget igénylő személyek köre Tartós, de lakókörnyezeten belül biztosítható segítséget igénylő személyek köre Eseti segítséget igénylő családok és személyek köre Önellátásra képes családok és egyének A támogató szolgálat jövőbeli szerepe és feladata a jelenlegi célcsoporton belül a funkcióképesség szintjétől függően változhat. A fogyatékkal élők körén belül célcsoportnak tekinthetőek azon fogyatékkal élő személyek és családjaik is, akik tartósan önálló életvitelre képesek. Ebben a csoportban a támogató szolgálat célja, hogy az önálló életvitel a lehető legtovább fennmaradhasson. Ez a legtöbb esetben nem fizikai szolgáltatások (információs szolgáltatások, önsegítő klubok, stb.) nyújtásával biztosítható. A következő csoportot azon fogyatékkal élő személyek és családjaik képezik, ahol az önálló életvitel fenntartásához eseti jelleggel szükséges külső segítség igénybevétele. Ez jelentheti egy-egy nem rendszeres tevékenység tartós támogatását (pl. időszakos orvosi vizsgálatok segítését) vagy rövid időszakban megvalósított intenzív segítségnyújtás (pl. krízis elhárítása). A szolgáltatást jelenleg legnagyobb számban és arányban azon személyek veszik igénybe, akik esetében a fogyatékosságból eredő funkcióképesség-csökkenést a szolgálat képes a lakókörnyezeten belüli szolgáltatásokkal kellőképpen kompenzálni. Vélhetően a jövőben is ez a csoport lesz a szolgáltatás elsődleges igénybevevője. Ebben a körben létfontosságú szerepe van a támogató szolgáltatásnak, célunk és feladatunk, hogy az önálló életvitelt az elérhető legmagasabb szinten biztosítsuk. Tartós, részben lakókörnyezetben, részben intézményben biztosítható segítséget igénylő személyek körébe azokat sorolhatjuk, akiknek ellátása részben intézményi környezetben (pl. nappali ellátás, fejlesztő-oktató intézmény) történik, részben pedig lakókörnyezeten belül (család illetve támogató szolgálat által). Itt a támogató szolgáltatás feladata a lakókörnyezeten belül a személyi segítő szolgáltatások biztosítása, illetve a lakókörnyezet és az intézmény közötti közlekedést segítő személyszállító szolgáltatás biztosítása. Ezen ellátottak körében hangsúlyos a szolgáltatás szerepe, ugyanis nagy szerepet vállal abban, hogy a fogyatékkal élő személy családban maradjon, és ne kerüljön tartós intézményi ellátásba. 45

S Z A K M A I B E S Z Á M O L Ó

S Z A K M A I B E S Z Á M O L Ó S Z A K M A I B E S Z Á M O L Ó Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Egészségügyi és Szociális Intézmények Igazgatósága Szegedi Tudományegyetem Háziorvosi Oktató Központja Támogató szolgálatának az

Részletesebben

A Regionális Szociális Forrásközpont Nonprofit Kft. Szombathely és Kistérsége Integrált Támogató Szolgálata

A Regionális Szociális Forrásközpont Nonprofit Kft. Szombathely és Kistérsége Integrált Támogató Szolgálata A Regionális Szociális Forrásközpont Nonprofit Kft. Szombathely és Kistérsége Integrált Támogató Szolgálata referencia intézményi tevékenységének bemutatása Budapest, 2011. január 27. Szombathely és Kistérsége

Részletesebben

Szakmafejlesztési eredmények, tervezett folyamatok

Szakmafejlesztési eredmények, tervezett folyamatok Szakmafejlesztési eredmények, tervezett folyamatok Budapest, 2016. október 3. Ráczné Németh Teodóra Szociális Szakmafejlesztési Módszertan és Kutatási Osztály vezetője Módszertani feladatok elosztása Általános

Részletesebben

FÖLDESI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT VEZETŐJE 4177 Földes,Rákóczi u. 5. Tel.: (54) 465-785 E-mail: tamogatofoldes@g.mail.com

FÖLDESI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT VEZETŐJE 4177 Földes,Rákóczi u. 5. Tel.: (54) 465-785 E-mail: tamogatofoldes@g.mail.com Iktatószám:../2015. FÖLDESI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT VEZETŐJE 4177 Földes,Rákóczi u. 5. Tel.: (54) 465-785 E-mail: tamogatofoldes@g.mail.com 3. E L Ő T E R J E S Z T É S - A Képviselő-testülethez

Részletesebben

FSZH Szociális Főosztály és a referencia intézmények kapcsolódási pontjai

FSZH Szociális Főosztály és a referencia intézmények kapcsolódási pontjai FSZH Szociális Főosztály és a referencia intézmények kapcsolódási pontjai Farkasné Farkas Gyöngyi főosztályvezető helyettes Budapest 2010. március 04. Statisztikai adatok Finanszírozási szerződéssel rendelkező

Részletesebben

POLGÁRMESTER 8230 Balatonfüred, Szent István tér 1.

POLGÁRMESTER 8230 Balatonfüred, Szent István tér 1. BALATONFÜRED VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER 8230 Balatonfüred, Szent István tér 1. bfuredph@t-online.hu Szám: /2008. Előkészítő: Váradi Gézáné/Végh Endréné E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület

Részletesebben

Referencia intézmények szakmai és pénzügyi elszámolásához kapcsolódó főbb irányelvek

Referencia intézmények szakmai és pénzügyi elszámolásához kapcsolódó főbb irányelvek Referencia intézmények szakmai és pénzügyi elszámolásához kapcsolódó főbb irányelvek NRSZH Szociális Főosztály Győri-Zöld Nikoletta 2011.01.27. Budapest Központi célmegjelölés Támogató szolgáltok és közösségi

Részletesebben

AZ EGRI CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET MÓDSZERTANI GYERMEKJÓLÉTI KÖZPONT MUNKATERVÉNEK BEMUTATÁSA. Készítette: Pappné Kormos Zsuzsanna

AZ EGRI CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET MÓDSZERTANI GYERMEKJÓLÉTI KÖZPONT MUNKATERVÉNEK BEMUTATÁSA. Készítette: Pappné Kormos Zsuzsanna AZ EGRI CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET MÓDSZERTANI GYERMEKJÓLÉTI KÖZPONT MUNKATERVÉNEK BEMUTATÁSA Készítette: Pappné Kormos Zsuzsanna Módszertani Gyermekjóléti Központként célunk a megyében működő gyermekjóléti

Részletesebben

Támogató szolgálatunk február 01. óta működik, feladata a fogyatékkal élő személyek ellátásának biztosítása.

Támogató szolgálatunk február 01. óta működik, feladata a fogyatékkal élő személyek ellátásának biztosítása. unk 2005. február 01. óta működik, feladata a fogyatékkal élő személyek ellátásának biztosítása. A támogató szolgáltatás célja A fogyatékos személyek lakókörnyezetben történő ellátása, elsősorban a lakáson

Részletesebben

Kistérségi közösségfejlesztés Borsod- Abaúj- Zemplén megyében

Kistérségi közösségfejlesztés Borsod- Abaúj- Zemplén megyében Kistérségi közösségfejlesztés Borsod- Abaúj- Zemplén megyében Mi is a közösségfejlesztés? az adott településen élő emberek aktív közreműködésével, a rendelkezésre álló humán, természeti- és gazdasági erőforrásokból

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a Humán Ügyek Bizottsága március 6-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS a Humán Ügyek Bizottsága március 6-i ülésére Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata Iktató szám: Sz-151/2013. ELŐTERJESZTÉS a Humán Ügyek Bizottsága 2013. március 6-i ülésére Tárgy: Tájékoztató a Motiváció Mozgássérülteket Segítő

Részletesebben

Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél

Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél A szolgáltatás átfogó és operatív célja A Pro-Team Nonprofit Kft. rehabilitációs akkreditált foglalkoztató, ahol több mint 2000 fő megváltozott

Részletesebben

2014-BEN IS LEHETŐSÉG VAN KREDITPONTSZERZŐ TANFOLYAMAINKON TÖRTÉNŐ RÉSZVÉTELRE A TÁMOP-5.4.10

2014-BEN IS LEHETŐSÉG VAN KREDITPONTSZERZŐ TANFOLYAMAINKON TÖRTÉNŐ RÉSZVÉTELRE A TÁMOP-5.4.10 HÍRLEVÉL 2014/I. 2014-BEN IS LEHETŐSÉG VAN KREDITPONTSZERZŐ TANFOLYAMAINKON TÖRTÉNŐ RÉSZVÉTELRE A TÁMOP-5.4.10 kiemelt projekt keretében az idén is indulnak térítésmentes, a továbbképzési kötelezettség

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a Humán Ügyek Bizottsága 2014. március 5-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS a Humán Ügyek Bizottsága 2014. március 5-i ülésére Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata Iktató szám: Sz-63/2014. ELŐTERJESZTÉS a Humán Ügyek Bizottsága 2014. március 5-i ülésére Tárgy: Tájékoztató a Motiváció Mozgássérülteket Segítő Alapítvány

Részletesebben

VAS MEGYEI FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM évi munkaterve

VAS MEGYEI FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM évi munkaterve VAS MEGYEI FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM 2017. évi munkaterve A munkaterv azokat a legfontosabb feladatokat tartalmazza, mely a Vas megyei Foglalkoztatási Paktum részeként megvalósul 2017-ben. A paktum menedzsment

Részletesebben

ÖNKÖLTSÉG ÉS TÉRÍTÉSI DÍJ SZÁMÍTÁS 2011-TŐL KONKRÉT PÉLDÁN BEMUTATVA 2011.

ÖNKÖLTSÉG ÉS TÉRÍTÉSI DÍJ SZÁMÍTÁS 2011-TŐL KONKRÉT PÉLDÁN BEMUTATVA 2011. ÖNKÖLTSÉG ÉS TÉRÍTÉSI DÍJ SZÁMÍTÁS 2011-TŐL KONKRÉT PÉLDÁN BEMUTATVA 2011. 1 Önköltségre, intézményi,- és személyi térítési díjra vonatkozó szabályok Alapvető jogszabályok 1993. évi III. tv. 115., 116.,

Részletesebben

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001 RÉV projekt

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001 RÉV projekt TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001 RÉV projekt Rehabilitáció - Érték - Változás (RÉV): Megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-piaci helyzetének elősegítése érdekében történő rendszerszintű képzési és

Részletesebben

- ÁLTALÁNOS FELADATOK - 1. Beszámoló a évi feladatvégzésről felelős: Both Éva határidő: január 25.

- ÁLTALÁNOS FELADATOK - 1. Beszámoló a évi feladatvégzésről felelős: Both Éva határidő: január 25. - ÁLTALÁNOS FELADATOK - 1. Beszámoló a 2010. évi feladatvégzésről felelős: Both Éva határidő: január 25. 2. Jelentés a 2010. évi létszámadatokról és a beáramlásról felelős: Békés Zoltán, Kiss Máté határidő:

Részletesebben

PROBLÉMATÉRKÉP 2014 BEMUTATÁSA ÉS JAVASLAT AZ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA SZÁMÁRA A 2015 ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI TÖRVÉNY KÉSZÍTÉSÉHEZ

PROBLÉMATÉRKÉP 2014 BEMUTATÁSA ÉS JAVASLAT AZ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA SZÁMÁRA A 2015 ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI TÖRVÉNY KÉSZÍTÉSÉHEZ PROBLÉMATÉRKÉP 2014 BEMUTATÁSA ÉS JAVASLAT AZ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA SZÁMÁRA A 2015 ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI TÖRVÉNY KÉSZÍTÉSÉHEZ Tárgya: Civil fenntartású értelmi sérültek, és autista lakóotthonok

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2004.április 26-i ülésére Tárgy: Szociális célú pályázatokhoz Képviselő-testületi határozat Előadó: Koósné Stohl Ilona Intézményvezető

Részletesebben

ELŐ TERJESZTÉS az Esély Szociális Társulás november -i ülésére

ELŐ TERJESZTÉS az Esély Szociális Társulás november -i ülésére Esély Szociális Társulási Tanács 2040 Budaörs Szabadság út 134. ELŐ TERJESZTÉS az Esély Szociális Társulás 2013. november -i ülésére Tárgy: Az Esély Szociális Társulás 2014. évi költségvetési koncepciója

Részletesebben

TÁRSADALMI BEFOGADÁS A TÁRSADALMI VÁLLALKOZÁSOKBAN MAGYARORSZÁGON KISS JULIANNA PRIMECZ HENRIETT TOARNICZKY ANDREA

TÁRSADALMI BEFOGADÁS A TÁRSADALMI VÁLLALKOZÁSOKBAN MAGYARORSZÁGON KISS JULIANNA PRIMECZ HENRIETT TOARNICZKY ANDREA EFOP-3.6.2-16-2017-00007 "Az intelligens, fenntartható és inkluzív társadalom fejlesztésének aspektusai: társadalmi, technológiai, innovációs hálózatok a foglalkoztatásban és a digitális gazdaságban TÁRSADALMI

Részletesebben

SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu

SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu SZEMÉLYES ADATOK Név E-mail SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu Állampolgárság Magyar Születési idő 1974. 02. 02. Születési hely BUDAPEST MUNKATAPASZTALAT 2010. 05. 01. ELTE BÁRCZI GUSZTÁV GYÓGYPEDAGÓGIAI

Részletesebben

A Támogató szolgáltatás financiális fenntarthatósága Célok? Tervek? Jövőkép? Valóság!!! 2009-2013

A Támogató szolgáltatás financiális fenntarthatósága Célok? Tervek? Jövőkép? Valóság!!! 2009-2013 A Támogató szolgáltatás financiális fenntarthatósága Célok? Tervek? Jövőkép? Valóság!!! 2009-2013 2013 Kedves Kollégák! Előadásunk célja konkrét példán bemutatni: Hogyan is alakul a pályázati rendszer

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2009.

Közhasznúsági jelentés 2009. Adószám: 18997659-1-09 Bejegyző szerv: Hajdú-Bihar Megyei Bíróság Regisztrációs Pk. 60173/2007/4/I., 2007.12.14. szám: 4028, Debrecen, Damjanich u. 23. 2/9. 2009. Fordulónap: 2009. december 31. Beszámolási

Részletesebben

Életen át tartó tanulás. A mozgássérült gyermekek rehabilitációjának minőségi sztenderdjei Európai eszmecsere EQUALREHAB

Életen át tartó tanulás. A mozgássérült gyermekek rehabilitációjának minőségi sztenderdjei Európai eszmecsere EQUALREHAB Életen át tartó tanulás Leonardo Da Vinci program A mozgássérült gyermekek rehabilitációjának minőségi sztenderdjei Európai eszmecsere EQUALREHAB European exchange of quality standards in rehabilitation

Részletesebben

A FEHÉR GYŰRŰ Közhasznú Egyesület. Felügyelő Bizottságának jelentése az Egyesület 2013. évi pénzügyi és szakmai tevékenységéről

A FEHÉR GYŰRŰ Közhasznú Egyesület. Felügyelő Bizottságának jelentése az Egyesület 2013. évi pénzügyi és szakmai tevékenységéről A FEHÉR GYŰRŰ Közhasznú Egyesület Felügyelő Bizottságának jelentése az Egyesület 2013. évi pénzügyi és szakmai tevékenységéről A Felügyelő Bizottság áttekintette a FEHÉR GYŰRŰ Közhasznú Egyesület 2013.

Részletesebben

A HELYI VERSENYKÉPESSÉG- FEJLESZTÉSI KUTATÁSI PROGRAM TEVÉKENYSÉGEINEK BEMUTATÁSA

A HELYI VERSENYKÉPESSÉG- FEJLESZTÉSI KUTATÁSI PROGRAM TEVÉKENYSÉGEINEK BEMUTATÁSA KÖFOP-2.3.3-VEKOP-16-2016-00001 HELYI VERSENYKÉPESSÉG-FEJLESZTÉSI KUTATÁSI PROGRAM. A HELYI VERSENYKÉPESSÉG- FEJLESZTÉSI KUTATÁSI PROGRAM TEVÉKENYSÉGEINEK BEMUTATÁSA TARTALOM A projekt fő célterületek

Részletesebben

Az ellátási gyakorlat során nem érvényesültek az ellátottak megfelelő minőségű ellátáshoz és egyenlő bánásmódhoz, emberi méltósághoz kapcsolódó jogai.

Az ellátási gyakorlat során nem érvényesültek az ellátottak megfelelő minőségű ellátáshoz és egyenlő bánásmódhoz, emberi méltósághoz kapcsolódó jogai. ESETTANULMÁNY Eset leírása: Fogyatékos személyeket ellátó bentlakásos intézményben az ellátottak napközben 40-45 fős csoportokban töltik szabadidejüket. A helyiségek tárgyi felszereltsége nem biztosítja

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI OKTATÁSI KÖZPONTOK SZEREPE A PROJEKTBEN

A PEDAGÓGIAI OKTATÁSI KÖZPONTOK SZEREPE A PROJEKTBEN A PEDAGÓGIAI OKTATÁSI KÖZPONTOK SZEREPE A PROJEKTBEN Selmeczi Zoltán FŐOSZTÁLYVEZETŐ SALGÓTARJÁNI PEDAGÓGIAI OKTATÁSI KÖZPONT OKTATÁSI HIVATAL PEDAGÓGIAI OKTATÁSI KÖZPONTOK MIÉRT ÉPPEN A POK-ok? A nemzeti

Részletesebben

Szakmai beszámoló negyedév Esztergom

Szakmai beszámoló negyedév Esztergom HÍD GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT Szakmai beszámoló 2014. 2. negyedév Esztergom Szolgálat neve: HÍD GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT Szolgálat székhelye: 2500 Esztergom, Aranyhegyi u 5. Telefon/fax: 06-33-415-435 Egyéb

Részletesebben

A normatív elszámolás feladatai, az ellenőrzések tapasztalatai, várható jogszabályi változások

A normatív elszámolás feladatai, az ellenőrzések tapasztalatai, várható jogszabályi változások A normatív elszámolás feladatai, az ellenőrzések tapasztalatai, várható jogszabályi változások Előadó: Imre Ildikó referens Magyar Államkincstár Önkormányzati Főosztály Humánszolgáltatások Osztálya Tel:

Részletesebben

A Stratégia rendszerének bemutatása

A Stratégia rendszerének bemutatása A Stratégia rendszerének bemutatása Csicsely Ágnes Nemzeti Erőforrás Minisztérium Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatások Főosztály A Stratégia elkészítésének indokai a) Jogszabályi kötelezettség A fogyatékos

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

Mosolyt az arcokra! Tanoda

Mosolyt az arcokra! Tanoda Mosolyt az arcokra! Tanoda NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAM Készült: 2013. augusztus 08. Készítette: Nagy Anikó szakmai vezető I. Alapelvek 1 I.1. Tanodai célok megfogalmazása A Tanoda biztosítja minden gyermek

Részletesebben

Éves beszámoló az észlelő- és jelzőrendszer tagjai részéről

Éves beszámoló az észlelő- és jelzőrendszer tagjai részéről A tanácskozás helyszíne: Katolikus Pedagógiai Intézet 1068 Budapest, Városligeti fasor 42. A tanácskozás témája: Védelmi nyomok A tanácskozás ideje: 2019. április 09. 10 óra, várható befejezés 14.30 A

Részletesebben

TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT

TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT A TÁMOGATÁS RÉSZCÉLJA A TÁMOP 1.4.3 pályázati kiírás keretében olyan kezdeményezéseket támogattak amelyek innovatív megoldásokkal

Részletesebben

Tájékoztató a programról

Tájékoztató a programról Tájékoztató a programról NYITOK HÁLÓZAT A TÁRSADALMI BEFOGADÁSÉRT TÁMOP-5.3.9-11/1-2012-0001 A program keretei, előzményei A szegénység, a társadalmi és a munkaerő-piaci hátrányok újratermelődésnek megakadályozása

Részletesebben

EFOP TÁRSADALMI SZEREPVÁLLALÁS ERŐSÍTÉSE A KÖZÖSSÉGEK FEJLESZTÉSÉVEL

EFOP TÁRSADALMI SZEREPVÁLLALÁS ERŐSÍTÉSE A KÖZÖSSÉGEK FEJLESZTÉSÉVEL EFOP-1.3.5-16 TÁRSADALMI SZEREPVÁLLALÁS ERŐSÍTÉSE A KÖZÖSSÉGEK FEJLESZTÉSÉVEL PÁLYÁZAT CÉLJA: A helyi igényekre, lehetőségekre reflektálva új formalizált vagy nem formalizált kisközösségek létrehozása

Részletesebben

I. Országgyűlés Egyenlő Bánásmód Hatóság

I. Országgyűlés Egyenlő Bánásmód Hatóság I. Országgyűlés Egyenlő Bánásmód Hatóság I. A célok meghatározása, felsorolása A diszkrimináció elleni fellépés és az egyenlő bánásmód követelményének tudatosítása, társadalmi szemléletformálás. Az esélyegyenlőség

Részletesebben

KITERJESZTETT SZOLGÁLTATÁSI IDŐ PROBLÉMÁK LEHETŐSÉGEK MEGOLDÁSOK

KITERJESZTETT SZOLGÁLTATÁSI IDŐ PROBLÉMÁK LEHETŐSÉGEK MEGOLDÁSOK KITERJESZTETT SZOLGÁLTATÁSI IDŐ PROBLÉMÁK LEHETŐSÉGEK MEGOLDÁSOK Bevezető Állandóan visszatérő probléma a támogató szolgálatok szolgáltatási ideje, mivel a napi 8 óra szolgáltatási idő általában kevés,

Részletesebben

ELSZÁMOLÁS A TÁMOGATÓ SZOLGÁLAT MŰKÖDÉSI TÁMOGATÁSÁRÓL

ELSZÁMOLÁS A TÁMOGATÓ SZOLGÁLAT MŰKÖDÉSI TÁMOGATÁSÁRÓL 2011 ELSZÁMOLÁS A TÁMOGATÓ SZOLGÁLAT MŰKÖDÉSI TÁMOGATÁSÁRÓL ELSZÁMOLÁS A TÁMOGATÓ SZOLGÁLAT MŰKÖDÉSI TÁMOGATÁSÁRÓL Az elszámolás elkészítésének jogszabályi háttere Az elszámolás elkészítéséhez szükséges

Részletesebben

Javaslat támogatási kérelem benyújtására az EFOP kódszámú, Integrált térségi gyermekprogramok című felhívásra Ózd, június 24.

Javaslat támogatási kérelem benyújtására az EFOP kódszámú, Integrált térségi gyermekprogramok című felhívásra Ózd, június 24. Javaslat támogatási kérelem benyújtására az EFOP-1.4.2-16 kódszámú, Integrált térségi gyermekprogramok című felhívásra Ózd, 2016. június 24. Előterjesztő: Társulás Elnöke Előkészítő: Munkaszervezet Hatósági

Részletesebben

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25.

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25. J a v a s l a t Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban című ÁROP-1.A.3.- 2014. pályázat benyújtására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH.

Részletesebben

Munkaerő-piaci tréning tantárgy bemutatása

Munkaerő-piaci tréning tantárgy bemutatása Munkaerő-piaci tréning tantárgy bemutatása TÁMOP-2.2.4-08/1.-2009-0008 A foglalkozási rehabilitációs koordinátor képzés adaptációja Szlovéniába A projekt az EU társfinanszírozásával az Új Magyarország

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó - a Képviselő-testülethez

T Á J É K O Z T A T Ó - a Képviselő-testülethez FÖLDESI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT VEZETŐJE 4177 Földes, Rákóczi u. 5. Tel.: (54) 465-785 E-mail: tamogatofoldes@gmail.com Iktatószám:./2017. 8. T Á J É K O Z T A T Ó - a Képviselő-testülethez a Földesi

Részletesebben

A B KOMPONENS INDIKÁTORAI második kiírás - 2013

A B KOMPONENS INDIKÁTORAI második kiírás - 2013 A B KOMPONENS INDIKÁTORAI második kiírás - 2013 Kérjük, hogy a pályázati adatlap 6.1 (Kötelező indikátorok) pontjában a választott tevékenységhez tartozó táblázatokat töltse ki. A táblázatban megadott

Részletesebben

A KOMPLEX REHABILITÁCIÓ

A KOMPLEX REHABILITÁCIÓ A KOMPLEX REHABILITÁCIÓ Szekszárdi Szociális MűhelyTanulmányok 3. A KOMPLEX REHABILITÁCIÓ Szerkesztette : Nagy Janka Teodóra-Farkasné Jakab Eszter PTE IGYK Szociális Munka és Szociálpolitikai Intézet szekszárd

Részletesebben

Referencia intézményi - bázisintézményi feladatokat támogató munkaközösség

Referencia intézményi - bázisintézményi feladatokat támogató munkaközösség BESZÁMOLÓ - ÉRTÉKELÉS 2017-2018 Referencia intézményi - bázisintézményi feladatokat támogató munkaközösség Kitűzött célok voltak (Munkaterv alapján) A referencia intézményi és bázisintézményi szolgáltató

Részletesebben

ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30

ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 Hátrányos helyzetű fiatalok munkaerő-piaci integrációjában szerzett svájci és magyar tapasztalatok felhasználása egy közös módszertan kidolgozásához c. projekt bemutatása

Részletesebben

A fogyatékos személyek jogai- jogsérelmek

A fogyatékos személyek jogai- jogsérelmek TÁMOP-557-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ A fogyatékos személyek jogai- jogsérelmek Lőwné Szarka Judit ellátottjogi képviselő 2014 június 20 TÁMOP-557-08/1-2008-0001

Részletesebben

BEMUTATKOZIK A TÁRS PROJEKT HÁLÓZAT MUNKACSOPORTJA

BEMUTATKOZIK A TÁRS PROJEKT HÁLÓZAT MUNKACSOPORTJA BEMUTATKOZIK A TÁRS PROJEKT HÁLÓZAT MUNKACSOPORTJA A kiadvány az EFOP-1.9.1-VEKOP-15-2016-00001 kódszámú TÁRS PROJEKT Szociális intézményi férőhely kiváltási szakmai koordinációs műhely kialakítása című

Részletesebben

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2010. évben Szálka községben végzett tevékenységéről

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2010. évben Szálka községben végzett tevékenységéről Beszámoló a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának 2010. évben Szálka községben végzett tevékenységéről A beszámoló a 149/1997. (IX.10.) Kormányrendelet 10. számú

Részletesebben

2273/2017. BESZÁMOLÓ BAPTISTA TEVÉKENY SZERETET MISSZIÓ É V I M Ű K Ö D É S É R Ő L

2273/2017. BESZÁMOLÓ BAPTISTA TEVÉKENY SZERETET MISSZIÓ É V I M Ű K Ö D É S É R Ő L 2273/2017. BESZÁMOLÓ A BAPTISTA TEVÉKENY SZERETET MISSZIÓ S Z E N V E D É L Y B E T E G E K B A L M A Z Ú J V Á R O S I N A P P A L I I N T É Z M É N Y E E G Y E K I H Á Z I S E G Í T S É G N Y Ú J T Ó

Részletesebben

1. Eredményes befolyásolás Kapcsolatépítés és eredmények elérése (20 óra)

1. Eredményes befolyásolás Kapcsolatépítés és eredmények elérése (20 óra) Felnőttképzés Képzéseink jelentős része a fejlesztéspolitikai témákhoz kapcsolódik: érintik az egyedi projekt szintet, ugyanúgy, ahogy a programozás ciklusát is. Ügyfeleink számára előzetes igényfelmérés

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS június 30-i rendes ülésére

ELŐTERJESZTÉS június 30-i rendes ülésére Új napirendi pont Minősített többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2011. június 30-i rendes ülésére Tárgy: A szociális szolgáltatásokról szóló 22/2003. (VIII. 26.) rendelet

Részletesebben

TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület projektjének eredményei

TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület projektjének eredményei TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület projektjének eredményei Társadalmi Megújulás Operatív Program Első lépés alacsony foglalkoztatási eséllyel rendelkezők képessé tevő és

Részletesebben

A Támogató szolgálatok körében végzett szakmai felmérés eredményei. Meleg Sándor osztályvezető Pályáztatási és Szolgáltatási Osztály

A Támogató szolgálatok körében végzett szakmai felmérés eredményei. Meleg Sándor osztályvezető Pályáztatási és Szolgáltatási Osztály A Támogató szolgálatok körében végzett szakmai felmérés eredményei Meleg Sándor osztályvezető Pályáztatási és Szolgáltatási Osztály Források Szolgáltatói nyilvántartás (MÜKENG) Igénybevevői nyilvántartás

Részletesebben

Iskolai konfliktusok, erőszak, zaklatás hatékony megelőzése és kezelése

Iskolai konfliktusok, erőszak, zaklatás hatékony megelőzése és kezelése Iskolai konfliktusok, erőszak, zaklatás hatékony megelőzése és kezelése Magyarország közoktatási intézményeinek fenntartói részére A program az Európai Unió programja finanszírozásával valósult meg A következő

Részletesebben

Tájékoztató a Békés-Rehab Integrált Szociális Intézmény 2013-as szakmai munkájáról

Tájékoztató a Békés-Rehab Integrált Szociális Intézmény 2013-as szakmai munkájáról Tájékoztató a Békés-Rehab Integrált Szociális Intézmény 2013-as szakmai munkájáról Készítette: Prorok Mihály intézményvezető. Tartalom 1. Az intézmény békési egységének adatai... 3. 2. Fenntartó adatai...

Részletesebben

A támogatott lakhatás jogszabályi keretei

A támogatott lakhatás jogszabályi keretei A támogatott lakhatás jogszabályi keretei Csicsely Ágnes Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatások Főosztálya Stratégia a fogyatékos személyek számára ápolást-gondozást

Részletesebben

A Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány fejlesztései a fogyatékos emberek érdekében

A Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány fejlesztései a fogyatékos emberek érdekében A Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány fejlesztései a fogyatékos emberek érdekében MEREK Guruló projekt műhely átadás Miskolc, 2010. november 17. Tartalomjegyzék 1. A Közalapítványról

Részletesebben

Fővárosi Módszertani Gyermekvédelmi Szakszolgálat 2010. évi módszertani feladatellátásának munkaterve

Fővárosi Módszertani Gyermekvédelmi Szakszolgálat 2010. évi módszertani feladatellátásának munkaterve 1 Fővárosi Módszertani Gyermekvédelmi Szakszolgálat 2010. évi módszertani feladatellátásának munkaterve 2010. évben folyamatosan végzett feladatok: A területi gyermekvédelmi szakszolgálatok nyilvántartási

Részletesebben

A 3. Szektor Közhasznú Alapítvány évi Közhasznúsági jelentése

A 3. Szektor Közhasznú Alapítvány évi Közhasznúsági jelentése A 3. Szektor Közhasznú Alapítvány 2011. évi Közhasznúsági jelentése 1. Számviteli beszámoló A 3. Szektor Közhasznú Alapítvány 2011. évi gazdálkodásáról a számviteli törvénynek és a közhasznúsági törvénynek

Részletesebben

SÉRÜLTEKÉRT ALAPÍTVÁNY

SÉRÜLTEKÉRT ALAPÍTVÁNY Statisztikai szám: 19183189 9190 569 13 SÉRÜLTEKÉRT ALAPÍTVÁNY KÖZHASZNÚSÁGI BESZÁMOLÓJA 2010. Részei: I. Számviteli beszámoló II. A Központi költségvetési szervektől, az elkülönített pénzalaptól, a helyi

Részletesebben

Kiegészítő melléklet üzleti évről

Kiegészítő melléklet üzleti évről Kiegészítő melléklet 2012. üzleti évről Beszámolási időszak kezdete: 2012. január 1. Beszámolási időszak vége: 2012. december 31. Keltezés: 2013. február 25. Alföldi István ügyvezető igazgató 1 I. ÁLTALÁNOS

Részletesebben

A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) és a referensi hálózat Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Tudásmegosztó nap

A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) és a referensi hálózat Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Tudásmegosztó nap Székesfehérvár 2014. november 27. A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) és a referensi hálózat Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Tudásmegosztó nap Csikász Gábor MNVH B.-A.-Z. megyei referense Az MNVH célja,

Részletesebben

GARAY ÉVA mentálhigiénés szakember Békéscsabai Regionális Képző Központ. 2007. november 28-30. SZEGED

GARAY ÉVA mentálhigiénés szakember Békéscsabai Regionális Képző Központ. 2007. november 28-30. SZEGED Mentálhigiénés tréning pályakezdők részére Pályaorientációs programfejlesztés és kísérleti képzés Csoportot vezető szakemberek továbbképzési tapasztalatai GARAY ÉVA mentálhigiénés szakember Békéscsabai

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS MINTA TERVEZET DOKUMENTUM SABLON, TÁJÉKOZTATÓ JELLEGŰ IRATMINTA 1

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS MINTA TERVEZET DOKUMENTUM SABLON, TÁJÉKOZTATÓ JELLEGŰ IRATMINTA 1 EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS MINTA TERVEZET, TÁJÉKOZTATÓ JELLEGŰ IRATMINTA 1 Amely létrejött egyrészről Fenntartó: Neve: Székhelye: Cégjegyzékszáma/Nyilvántartási száma: Adószáma: Képviseli: Telefon: E-mail:

Részletesebben

Munkáltatói igények, foglalkoztatási stratégiák, együttműködések

Munkáltatói igények, foglalkoztatási stratégiák, együttműködések A foglalkoztatás fejlesztés helyzete, céljai Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében Munkáltatói igények, foglalkoztatási stratégiák, együttműködések Kisvárda, 2017. január 23. Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

Gazdasági vezető. Nemzetközi projektmenedzser. Pénzügyi menedzser. Projektasszisztens

Gazdasági vezető. Nemzetközi projektmenedzser. Pénzügyi menedzser. Projektasszisztens A Regionális Innovációs Ügynökségként működő, innovációs fejlesztésekkel és projektek menedzsmentjével foglalkozó Pannon Novum Nonprofit Kft. pályázatot hirdet az alábbi munkakörök betöltésére: Gazdasági

Részletesebben

Kiegészítő melléklet 2013. üzleti évről

Kiegészítő melléklet 2013. üzleti évről Kiegészítő melléklet 2013. üzleti évről Beszámolási időszak kezdete: 2013. január 1. Beszámolási időszak vége: 2013. december 31. Keltezés: 2014. február 25. Alföldi István ügyvezető igazgató 1 I. ÁLTALÁNOS

Részletesebben

ÜGYVITELI UTASÍTÁS A PANASZOK ÉS VISSZAJELZÉSEK KEZELÉSÉRŐL ÉS A FELHASZNÁLÓI ELÉGEDETTSÉG VIZSGÁLATÁNAK RENDJÉRŐL

ÜGYVITELI UTASÍTÁS A PANASZOK ÉS VISSZAJELZÉSEK KEZELÉSÉRŐL ÉS A FELHASZNÁLÓI ELÉGEDETTSÉG VIZSGÁLATÁNAK RENDJÉRŐL KIEMELKEDŐEN KÖZHASZNÚ FEHÉR BOT ALAPÍTVÁNY 4087 HAJDÚDOROG, NÁNÁSI U. 4. ÜGYVITELI UTASÍTÁS A PANASZOK ÉS VISSZAJELZÉSEK KEZELÉSÉRŐL ÉS A FELHASZNÁLÓI ELÉGEDETTSÉG VIZSGÁLATÁNAK RENDJÉRŐL Ezen utasítás

Részletesebben

Jogsegélyszolgálatok koordinációja a legális foglalkoztatás elősegítése érdekében

Jogsegélyszolgálatok koordinációja a legális foglalkoztatás elősegítése érdekében TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése Jogsegélyszolgálatok koordinációja a legális foglalkoztatás elősegítése érdekében Előadó: Prekopa

Részletesebben

Szolnoki Szolgáltatási Szakközép-és Szakiskola Feldatterv 2012/13. tanév

Szolnoki Szolgáltatási Szakközép-és Szakiskola Feldatterv 2012/13. tanév Szolnoki Szolgáltatási Szakközép-és Szakiskola Feldatterv 2012/13. tanév 2012. 2013. TEVÉKENYSÉG I I II I II III IV V VI VII VIII EREDMÉNYESSÉGI KRITÉRIUM ÉRINTETT ÉVFOLYAM(OK) Kapcsolatfelvétel a programban

Részletesebben

Új szakmai továbbképzések a Nemzeti Művelődési Intézet képzési kínálatában

Új szakmai továbbképzések a Nemzeti Művelődési Intézet képzési kínálatában Új szakmai továbbképzések a Nemzeti Művelődési Intézet képzési kínálatában Szakmai fejlesztőhálózat a kistelepülésektől az agorákig országos projektzáró konferencia Hatvan, 2015. szeptember 3. Partnereink

Részletesebben

Modellkísérleti program az alapszolgáltatások funkcionális összekapcsolására TÁMOP-5.4.9-11/1

Modellkísérleti program az alapszolgáltatások funkcionális összekapcsolására TÁMOP-5.4.9-11/1 Modellkísérleti program az alapszolgáltatások funkcionális összekapcsolására TÁMOP-5.4.9-11/1 Kedvezményezett: Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata Célok A program célja: a szociális és gyermekjóléti

Részletesebben

FOR EVER GURULÓ. XII. FESZ Kongresszus, Velence, 2012. szeptember 29. Kogon Mihály

FOR EVER GURULÓ. XII. FESZ Kongresszus, Velence, 2012. szeptember 29. Kogon Mihály FOR EVER GURULÓ XII. FESZ Kongresszus, Velence, 2012. szeptember 29. Kogon Mihály Tartalom 1. Szakmai hátér, a Merek szolgáltatásai 2. Alapelvek 3. A projekt célja 4. Kölcsönzés-Mit ért el a projekt? +

Részletesebben

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS City College Üzleti Szakképző Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság 2300 Ráckeve, Kossuth u. 73. Telefon: 06/66/640 304, Fax.: 66/640 305 www.citycollege.hu E mail: citycoll@gmail.com Adószám:

Részletesebben

Intézkedési terv intézményi tanfelügyeleti látogatás után

Intézkedési terv intézményi tanfelügyeleti látogatás után Intézmény neve: Marianum Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola Intézmény OM azonosítója: 037326 Intézményvezető neve: Takácsné Tóth Alice Noémi Intézményvezető oktatási azonosítója: 76215132822

Részletesebben

Általános rehabilitációs ismeretek

Általános rehabilitációs ismeretek Tantárgy összefoglaló Tantárgy megnevezése Tantárgy képzési céljai A képzés célok részletesebb kifejtése: Általános rehabilitációs ismeretek A tanuló elsajátítsa a rehabilitáció modern szemléletét, ismerje

Részletesebben

A munkaügyi kirendeltségekkel történő kapcsolatfelvétel, valamint a munkáltatók részéről elérhető kedvezmények és támogatások

A munkaügyi kirendeltségekkel történő kapcsolatfelvétel, valamint a munkáltatók részéről elérhető kedvezmények és támogatások CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA A munkaügyi kirendeltségekkel történő kapcsolatfelvétel, valamint a munkáltatók részéről elérhető kedvezmények és támogatások Szeged, 2013. április 8.

Részletesebben

Nők a foglalkoztatásban

Nők a foglalkoztatásban projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve

Részletesebben

Somló-Marcalmente-Bakonyalja LEADER térség Helyi Fejlesztési Stratégia. Stratégiatervező műhelymunka Borszörcsök,

Somló-Marcalmente-Bakonyalja LEADER térség Helyi Fejlesztési Stratégia. Stratégiatervező műhelymunka Borszörcsök, Somló-Marcalmente-Bakonyalja LEADER térség Helyi Fejlesztési Stratégia Stratégiatervező műhelymunka Borszörcsök, 2016.01.11. HFS műhelymunka I. Köszöntő, bemutatkozás II. Az eddigi műhelymunka eredményeinek

Részletesebben

Civil szervezetek együttműködési lehetőségei. Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001

Civil szervezetek együttműködési lehetőségei. Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001 Civil szervezetek együttműködési lehetőségei Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001 Civil szervezetek szerepe Részvételi demokrácia elősegítése Állampolgárok csoportjai véleményének

Részletesebben

JOGSEGÉLYSZOLGÁLAT EGYÜTTMŰKÖDÉSI BESZÁMOLÓ

JOGSEGÉLYSZOLGÁLAT EGYÜTTMŰKÖDÉSI BESZÁMOLÓ TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése JOGSEGÉLYSZOLGÁLAT EGYÜTTMŰKÖDÉSI BESZÁMOLÓ Előadó: Prekopa Adrienn Erna Tevékenység koordinátor

Részletesebben

A FOGLALKOZTATÁSBŐVÍTÉS ÚJ DIMENZIÓI PROJEKTVÁSÁR ÉS SZAKMAI RENDEZVÉNY SZOCIÁLIS SZÖVETKEZETEK SZÁMÁRA 2011.szeptember 29 30.

A FOGLALKOZTATÁSBŐVÍTÉS ÚJ DIMENZIÓI PROJEKTVÁSÁR ÉS SZAKMAI RENDEZVÉNY SZOCIÁLIS SZÖVETKEZETEK SZÁMÁRA 2011.szeptember 29 30. A FOGLALKOZTATÁSBŐVÍTÉS ÚJ DIMENZIÓI PROJEKTVÁSÁR ÉS SZAKMAI RENDEZVÉNY SZOCIÁLIS SZÖVETKEZETEK SZÁMÁRA 2011.szeptember 29 30. KoopeRáció kiemelt projekt eredményei KoopeRáció kiemelt projekt célja A TÁMOP

Részletesebben

Vámospércs Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2014. (IV.15.) számú önkormányzati rendelete

Vámospércs Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2014. (IV.15.) számú önkormányzati rendelete Egységes szerkezetbe foglalt rendelet-tervezet Vámospércs Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2014. (IV.15.) számú önkormányzati rendelete a Vámospércsi Mikrotérségi Családsegítő és Gyermekjóléti

Részletesebben

Általános célként olyan kompetenciák és ismeretek elsajátítását célozza meg:

Általános célként olyan kompetenciák és ismeretek elsajátítását célozza meg: A Magyar Vöröskereszt Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szervezete képzési tevékenységével, hozzá kíván járulni ahhoz, hogy a szervezet által megszólított és elért egyén / közösség, képessé váljon egyéni,

Részletesebben

Társadalmi szerepvállalás erősítése a közösségek fejlesztésével EFOP

Társadalmi szerepvállalás erősítése a közösségek fejlesztésével EFOP Társadalmi szerepvállalás erősítése a közösségek fejlesztésével EFOP-1.3.5-16 Alapvető célok: A helyi igényekre, lehetőségekre reflektálva új formalizált vagy nem formalizált kisközösségek létrehozása

Részletesebben

INGYENES KÉPZÉSI LEHETŐSÉG ÖNKÉNTES MUNKÁBAN

INGYENES KÉPZÉSI LEHETŐSÉG ÖNKÉNTES MUNKÁBAN INGYENES KÉPZÉSI LEHETŐSÉG ÖNKÉNTES MUNKÁBAN RÉSZTVEVŐK SZÁMÁRA Napjainkban egyre nagyobb társadalmi értéket képvisel az önkéntes munka. A mai fiatalok már középiskolai tanulmányaik során a tanterv részeként

Részletesebben

Foglalkozást segítő kormányzati intézkedések, pályázati lehetőségek

Foglalkozást segítő kormányzati intézkedések, pályázati lehetőségek Foglalkozást segítő kormányzati intézkedések, pályázati lehetőségek Ádám Sándor főosztályvezető Munkaerőpiaci Programok Főosztály Nemzetgazdasági Minisztérium Budapest, 2017. március 7. MUNKAERŐPIACI TRENDEK

Részletesebben

Összefoglaló a TÁMOP projekt Regionális Mentori Szakmai Találkozójának Gyulai rendezvényéről május 8.

Összefoglaló a TÁMOP projekt Regionális Mentori Szakmai Találkozójának Gyulai rendezvényéről május 8. Összefoglaló a TÁMOP 2.1.2 projekt Regionális Mentori Szakmai Találkozójának Gyulai rendezvényéről 2014. május 8. Készítette: Vári Barbara TÁMOP 2.1.2 kommunikációs munkatárs 1 A Intézet TÁMOP 2.1.2 projektirodája

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ALELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-020, Fax: (88)545-025 E-mail: mokalelnok@vpmegye.

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ALELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-020, Fax: (88)545-025 E-mail: mokalelnok@vpmegye. Szám: 14/349-3/2011. VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ALELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-020, Fax: (88)545-025 E-mail: mokalelnok@vpmegye.hu ELŐTERJESZTÉS a Veszprém Megyei

Részletesebben

TEHETSÉGPONTOK MŰKÖDÉSE, EGYÜTTMŰKÖDÉSE. Dr. Török Istvánné Curie Tehetséggondozó és Oktatásfejlesztő Közhasznú Alapítvány

TEHETSÉGPONTOK MŰKÖDÉSE, EGYÜTTMŰKÖDÉSE. Dr. Török Istvánné Curie Tehetséggondozó és Oktatásfejlesztő Közhasznú Alapítvány TEHETSÉGPONTOK MŰKÖDÉSE, EGYÜTTMŰKÖDÉSE Dr. Török Istvánné Curie Tehetséggondozó és Oktatásfejlesztő Közhasznú Alapítvány A Curie Alapítvány tevékenysége Alapítás 1993. Közhasznú alapítvány 1998. Regisztrált

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2010.

Közhasznúsági jelentés 2010. Adószám: 18560293-1-09 Bejegyző szerv: Hajdú-Bihar Megyei Bíróság Regisztrációs 2053 szám: 4025 Debrecen, Barna u. 2. fsz./1. Közhasznúsági jelentés 2010. Fordulónap: 2010. december 31. Beszámolási időszak:

Részletesebben

Összefoglaló a 2010. alapszolgáltatási szakmai napokról

Összefoglaló a 2010. alapszolgáltatási szakmai napokról Közép-Magyarországi Regionális Szociális Módszertani Intézmény 1033 Budapest, Miklós u. 32. tel: 06-1-388-8920 e-mail: modszertaniintezmeny[kukac] maltai.hu web: www.maltai.hu/kmomodszertan Tartalom 1.

Részletesebben

A koncepció felülvizsgálatának folyamatában érintett személyek, szervek és intézmények

A koncepció felülvizsgálatának folyamatában érintett személyek, szervek és intézmények 13. sz. melléklet A koncepció felülvizsgálatának folyamatában érintett személyek, szervek és intézmények Sorszám A szervezet neve Tevékenysége Önkormányzati szervek 1. Polgármester Részvétel a döntés-előkészítési,

Részletesebben

A NYÍRTELEKI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT NAGYCSERKESZ KÖZSÉG ELLÁTÁSI HELYÉNEK BESZÁMOLÓJA 2014. ÉVBEN VÉGZETT FELADATOKRÓL

A NYÍRTELEKI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT NAGYCSERKESZ KÖZSÉG ELLÁTÁSI HELYÉNEK BESZÁMOLÓJA 2014. ÉVBEN VÉGZETT FELADATOKRÓL A NYÍRTELEKI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT NAGYCSERKESZ KÖZSÉG ELLÁTÁSI HELYÉNEK BESZÁMOLÓJA 2014. ÉVBEN VÉGZETT FELADATOKRÓL Tartalom Az intézmény tevékenysége Szakmai egység, személyi

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK AUGUSZTUS 31-EI ÜLÉSÉRE

ELŐTERJESZTÉS A BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK AUGUSZTUS 31-EI ÜLÉSÉRE Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés ELNÖKÉTŐL 3525 MISKOLC, Városház tér 1. Telefon: (46) 517-700 Telefax: (46) 320-601 http://www.baz.hu elnok@hivatal.baz.hu Iktatószám: III-1778-3/2017. ELŐTERJESZTÉS

Részletesebben