Előterjesztés a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése Gazdasági és Foglalkoztatási Bizottsága május 10-i ülésére

Átírás

1 Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése Gazdasági és Foglalkoztatási Bizottsága Elnöke Sz.:366-2/2010. Előterjesztés a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése Gazdasági és Foglalkoztatási Bizottsága május 10-i ülésére Tárgy: A Pécs-Pogányi Repülőteret Működtető Kft. taggyűlési napirendi pontjainak véleményezése A társaság ügyvezetője május 11-re összehívta a társaság évi rendes taggyűlését. (Meghívó és előterjesztések mellékelve.) A taggyűlés az alábbi napirendi pontokat tárgyalja: 1. A Kft évi mérlegének elfogadása A csatolt üzleti jelentést és mérleget a felügyelőbizottság csak a taggyűlés előtt tárgyalja meg, így a taggyűlés csak e szervezet véleményének ismeretében hozhat a tárgyban döntést. A Társaság könyvvizsgálója a beszámolót korlátozásmentes záradékkal látta el, azt a könyvvizsgálói jelentés szerint a számviteli törvényben foglaltak és az érvényes számviteli elvek szerint készítették el, és a társaság vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről megbízható, valós képet ad. A beszámoló mérlege, eredmény-kimutatása, a Kft évi gazdálkodásáról, vagyoni-, pénzügyi- és jövedelmi helyzetéről, annak alakulásáról és az azt befolyásoló gazdasági folyamatokról és körülményekről kielégítő tájékoztatást nyújt. Javaslom a mérleg elfogadásának támogatását, ha azt az FB is javasolja. 2. Könyvvizsgáló választása A Kft. könyvvizsgálójának megbízatása én lejár. Dönteni szükséges a megbízás meghosszabbításáról, vagy új könyvvizsgáló választásáról. A többségi tulajdonos Pécs- Holding Zrt. elképzeléseiről sajnos nincsenek információink. Javaslom, hogy a többségi tulajdonossal azonos módon gyakoroljuk szavazati jogunkat. 3. A Kft. és Pécs MJV, illetve a Baranya Megyei Önkormányzat között megkötött közszolgáltatási szerződés felülvizsgálata Ez a napirendi pont csak tájékoztató jellegű. Tény, hogy e szerződésből fakadóan a Baranya Megyei Önkormányzatnak 75 millió forint tartozása áll fen a Társasággal szemben. Erre a könyvvizsgálói jelentés is felhívj a figyelmet. Mindenképpen célszerű lenne legalább a jövőre nézve megszűntetni, hogy a kötelezettségünk nem növekedjen. 4. A évi CXXII. tv. szerinti javadalmazási szabályzat jóváhagyása Ezt a napirendi pontot már tárgyalta a taggyűlés 2010 februárjában, de akkor jogi aggályok miatt nem született döntés. Javaslom, hogy a többségi tulajdonossal azonos módon gyakoroljuk szavazati jogunkat. 5. Beszámoló az átadás-átvételi eszközleltár megállapításairól, Ács Gyula volt ügyvezetővel felvett jegyzőkönyv ismertetése E napirendi ponthoz nem érkezett előterjesztés, így tartózkodást javasolok.

2 2 Határozati javaslat: A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Gazdasági és Foglalkoztatási Bizottsága felkéri a Baranya Megyei Önkormányzat képviseletét ellátó személyt, hogy a Pécs-Pogányi Repülőteret Működtető Kft május 11-i taggyűlésén szavazati jogát az alábbiak szerint gyakorolja: 1. A Kft évi mérlegének elfogadása: igen, ha az FB is javasolja 2. Könyvvizsgáló választása: a Pécs- Holding Zrt-vel azonosan 4. A évi CXXII. tv. szerinti javadalmazási szabályzat jóváhagyása: a Pécs- Holding Zrtvel azonosan 5. Beszámoló az átadás-átvételi eszközleltár megállapításairól, Ács Gyula volt ügyvezetővel felvett jegyzőkönyv ismertetése: tartózkodás A Bizottság felkéri a Közgyűlés elnökét, hogy gondoskodjon a Baranya Megyei Önkormányzat képviseletének ellátásáról. Határidő: május 11. Felelős: dr. Hargitai János, a közgyűlés elnöke május 7. Pávkovics Gábor sk. a bizottság elnöke

3 Kapják a Kft. tagjai/üzletrész tulajdonosai, nevezetesen: Tértív! Tárgy: Pécs-pogányi repülőteret működtető Kft. taggyűlésének összehívása Pécs Holding Városi Vagyonkezelő Zrt. ( 7626 Pécs, Búza tér 8/b. ) Baranya Megyei Önkormányzat ( 7621 Pécs, Széchenyi tér 1. ) Tisztelt Cím! Mint a Pécs-pogányi repülőteret működtető Kft. ügyvezetője, ( kedd ) napjára a Kft. székhelyére ( 7666 Pogány, repülőtér külterület 08 hrsz. ) ra a Kft. taggyűlését összehívom az alábbi napirendi pontokkal: 1. A Kft évi mérlegének elfogadása 2. Könyvvizsgáló választása 3. A Kft. és Pécs MJV, illetve a Baranya Megyei Önkormányzat között megkötött közszolgáltatási szerződés felülvizsgálata 4. a évi CXXII. tv. szerinti javadalmazási szabályzat jóváhagyása 5. Beszámoló az átadás-átvételi eszközleltár megállapításairól, Ács Gyula volt ügyvezetővel felvett jegyzőkönyv ismertetése A taggyűlés akkor határozatképes, ha azon a törzstőke legalább fele vagy a leadható szavazatok többsége képviselve van. Határozatképtelenség esetén megismételt taggyűlés időpontja ( azonos helyszínnel és napirendi pontokkal ): ( kedd ) óra. A határozatképtelenség miatt megismételt taggyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a jelenlévők által képviselt törzstőke, ill. szavazati jog mértékétől függetlenül határozatképes. Ha a taggyűlés nincs szabályszerűen összehívva, határozatot csak akkor hozhat, ha valamennyi tag jelen van és a taggyűlés megtartása ellen a tagok egyike sem tiltakozik. Bármelyik tag jogosult az általa megjelölt napirendi kérdés megtárgyalását kérni, ha javaslatát a taggyűlés előtt legalább 3 nappal ismerteti a tagokkal. A meghívóban nem szereplő, illetőleg a tagokkal utóbb nem ismertetett kérdések csak akkor tárgyalhatók meg a taggyűlésen, ha valamennyi tag jelen van, és egyhangúlag hozzájárul a napirendi kérdés megtárgyalásához. Kérem a taggyűlésen a személyes jelenlét ill. üzletrész tulajdonosok tekintetében képviselet biztosítását. Tisztelettel: Pogány, Pécs-pogányi repülőteret működtető Kft. Dragovácz Márk ügyvezető

4 Pécs-Pogányi Repülőteret Működtető Kft. H-7666 Pogány, Repülőtér Tel: Fax: ÜZLETI JELENTÉS A 2009-es esztendő jelentős változásokat hozott a Pécs-Pogányi Repülőteret Működtető Kft. életében. A globális pénzügyi válság és az ehhez kapcsolódó recesszió a légiközlekedésben különösképpen éreztette hatását, ennek ellenére a repülőtér forgalma gyakorlatilag stagnált a 2009-es évben (a repülőtéri műveletszámok a 2008-as év 98%-át teszik ki). Sajnos a légitársaságok, illetve az utazási irodák is igyekeztek a költségeiket racionalizálni, nagyrészt ennek köszönhető, hogy menetrendszerinti járatok nem, charter-járatok pedig csak ad-hoc jelleggel közlekedtek a repülőtéren. Ez mutatkozik az utas-számokon is, hiszen 2009-ben a 2008-as esztendő utas-számainak 70%-át (5.500 fő) tudtuk produkálni Helyi repülés (db) Belföldi induló légijármű (db) Belföldi érkező légijármű (db) Nemzetközi induló légijármű (db) Nemzetközi érkező légijármű (db) Összes műveletszám: Belföldi induló utas (fő) Belföldi érkező utas (fő) Nemzetközi induló utas (fő) Nemzetközi érkező utas (fő) Összes utas (helyiek nélkül): Az utas-számok csökkenése együtt járt a repülőtéri bevételek csökkenésével, hiszen a kisebb kapacitású légijárművek kevesebb illetéket fizetnek, illetve kisebb üzemanyag mennyiséget vásárolnak. Az utas-számok csökkenésénél valamivel kisebb mértékben, 25%-al csökkentek a repülőtér üzemanyag eladásból, illetve légiforgalmi szolgáltatásból származó bevételei. Az egyéb bérleti díjakból és értékesítésből származó bevételek 2%-al növekedtek a megelőző évhez képest. Bevételek Légiforgalmi szolgáltatás Ft Ft Üzemanyag eladás Ft Ft Bérleti díj, egyéb Ft Ft A repülőtér továbbra is Magyarország öt legjelentősebb légikikötője közé tartozik, az utasforgalom tekintetében, a nyújtott szolgáltatások és azok színvonala azonban a

5 dobogóra emelik. A meglévő problémák -, mint a főváros központúság, a magas költségszint, illetve a hatósági előírások további szigorítása, - tovább mélyültek, ezáltal is nehezítve működésünket. Ennek ellenére a repülőtér bizonyos értelemben sikeres évet zárt, hiszen a negyedik negyedévben végrehajtott intézkedésekkel, a létszám és a nyitva tartási idő racionalizálásával, bizonyos munkafolyamatok átszervezésével, munkakörök bővítésével, szerződések felülvizsgálatával a működési költségek jelentősen csökkentek. A személyi jellegű kiadások 2009 decemberében a januári szint 58%-ára ( Ft-ra) estek vissza. A január elsejétől megváltozó adószabályoknak köszönhetően, ezen a téren további csökkenés prognosztizálható január december Létszám 40 fő 26 fő Bérek és járulékaik Ft Ft A 2009 végén végrehajtott költségcsökkentést célzó intézkedések igazán 2010-ben fogják kifejteni hatásukat. A csökkentett nyitva tartás a korábbi jellemző forgalom mindössze kb. 5%-át fogja érinteni, de mivel meghagytuk a lehetőségét a nyitvatartási időn kívül történő üzemelésnek a visszaesés várhatóan még ennél is alacsonyabb lesz. A készenléti díjakból befolyó összegek pedig bőségesen fedezik a vele járó kiadásokat, így akár plusz bevételre is szert tehet a repülőtér. Mindemellett a 2010-es évben, tekintettel Pécs Európa Kulturális Fővárosa címére, bízunk a forgalom növekedésében. Ha menetrendszerinti járatok nem is, chartergépek minden bizonnyal nagyobb sűrűséggel fognak megfordulni a repülőtéren. A pozitív folyamatok ellenére a repülőtér a 2010-es évben sem fogja tudni megtermelni a működéséhez szükséges anyagi erőforrásokat, így továbbra is a tulajdonosok pénzügyi támogatására szorul. Azonban, köszönhetően a végrehajtott intézkedéseknek, a támogatás mértéke várhatóan jóval alacsonyabb lesz a korábbi évekhez viszonyítva. P o g á n y, február 19. Dragovácz Márk ügyvezető igazgató

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23 KRISTÁLY~Audit Könyvvizsgáló Kft. Független Könyvvizsgálói Jelentés a Pécs-Pogányi repülőteret működtető Kft. tulajdonosainak Elvégeztük a Pécs-Pogányi repülőteret működtető Kft. (továbbiakban: a Társaság ) mellékelt évi éves beszámolójának a könyvvizsgálatát, amely éves beszámoló a december 31-i fordulónapra elkészített mérlegből melyben az eszközök és források egyező végösszege E Ft a mérleg szerinti eredmény 0 E Ft - az ezen időpontra végződő évre vonatkozó eredménykimutatásból és a számviteli politika meghatározó elemeit és az egyéb magyarázó megjegyzéseket tartalmazó kiegészítő mellékletből áll. A vezetés felelőssége az éves beszámolóért Az éves beszámolónak a számviteli törvényben foglaltak és a Magyarországon elfogadott általános számviteli elvek szerint történő elkészítése és valós bemutatása az ügyvezetés felelőssége. Ez a felelősség magában foglalja az akár csalásból, akár hibából eredő, lényeges hibás állításoktól mentes éves beszámoló elkészítése és valós bemutatása szempontjából releváns belső ellenőrzés kialakítását, bevezetését, fenntartását, megfelelő számviteli politika kiválasztását és alkalmazását, valamint az adott körülmények között ésszerű számviteli becsléseket. A könyvvizsgáló felelőssége A mi felelősségünk az éves beszámoló véleményezése az elvégzett könyvvizsgálat alapján, valamint az üzleti jelentés és az éves beszámoló összhangjának megítélése. A Társaság évi éves beszámolóját más könyvvizsgáló könyvvizsgálta, aki november 10- én kelt könyvvizsgálói jelentésében a vélemény korlátozása nélkül felhívta a figyelmet, hogy a Kft. tulajdonosaival kötött szerződések és azok teljesítései nem konzekvensek. A közszolgáltatási szerződésben vállalt kötelezettségeiktől részben eltértek. A Társaság február 19-n keltezett évi éves beszámolójához azonos dátummal korlátozó független könyvvizsgálói jelentést adtunk ki, melynek oka ,- Ft követelés elismerésének hiánya volt. A követelés elismerését a Társaság a április 22-n keltezett évi éves beszámolójának időpontjára megfelelő okirattal igazolta. A korlátozás okának megszűnése miatt a jelen könyvvizsgálói jelentésünkkel a február 19-n kiadott független könyvvizsgálói jelentésünket visszavonjuk. A könyvvizsgálatot a magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok és a könyvvizsgálatra vonatkozó Magyarországon érvényes törvények és egyéb jogszabályok alapján hajtottuk végre. A fentiek megkövetelik, hogy megfeleljünk bizonyos etikai követelményeknek, valamint hogy a könyvvizsgálat tervezése és elvégzése révén elegendő és megfelelő bizonyítékot szerezzünk arról, hogy az éves beszámoló nem tartalmaz lényeges hibás állításokat. Az elvégzett könyvvizsgálat magában foglalta olyan eljárások végrehajtását, amelyek célja könyvvizsgálati bizonyítékot szerezni az éves beszámolóban szereplő összegekről és közzétételekről. A kiválasztott eljárások, beleértve az éves beszámoló akár csalásból, akár tévedésekből eredő, lényeges hibás állításai kockázatának felméréseit, a könyvvizsgáló megítélésétől függnek. A kockázatok ilyen felmérésekor a könyvvizsgáló az éves beszámoló ügyvezetés általi elkészítése és valós bemutatása szempontjából releváns belső ellenőrzést azért mérlegeli, hogy olyan könyvvizsgálati eljárásokat tervezzen meg, amelyek az adott körülmények között megfelelőek, de nem azért, hogy a vállalkozás belső ellenőrzésének hatékonyságára vonatkozóan véleményt mondjon. A könyvvizsgálat magában foglalta továbbá az alkalmazott számviteli alapelvek és az ügyvezetés lényegesebb becsléseinek, valamint az éves beszámoló bemutatásának értékelését. Az üzleti jelentéssel kapcsolatos munkánk az üzleti jelentés és az éves beszámoló összhangjának megítélésre korlátozódott és nem tartalmazta egyéb, a Társaság nem auditált számviteli nyilvántartásaiból levezetett információk áttekintését. KRISTÁLY~Audit Kft. H-7100 Szekszárd, Tinódi u. 5., Tel: , Fax: , nyirati@kristalyaudit.hu, Cg.: , Asz.: Kamarai nyilvántartási szám:

24 KRISTÁLY~Audit Könyvvizsgáló Kft. Meggyőződésünk, hogy a megszerzett könyvvizsgálati bizonyíték elegendő és megfelelő alapot nyújt a könyvvizsgálói záradék (vélemény) megadásához. A könyvvizsgálat során a Pécs-Pogányi repülőteret működtető Kft. éves beszámolóját, annak részeit és tételeit, azok könyvelési és bizonylati alátámasztását az érvényes nemzeti könyvvizsgálati standardokban foglaltak szerint felülvizsgáltuk, ennek alapján elegendő és megfelelő bizonyosságot szereztünk arról, hogy az éves beszámolót a számviteli törvényben foglaltak és a Magyarországon elfogadott általános számviteli elvek szerint készítették el. Véleményünk szerint az éves beszámoló a fenti korlátozással a Pécs-Pogányi repülőteret működtető Kft december 31-én fennálló vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről megbízható és valós képet ad. Az üzleti jelentés az éves beszámoló adataival összhangban van. Véleményünk korlátozása nélkül felhívjuk a figyelmet: Az éves beszámoló a vállalkozás folytatása elve alapján készült. A Társaság a támogatási jogcímeken fennálló követelését mérlegében kimutatja, melyből Ft egy évet meghaladóan lejárt követelés, ,- Ft pedig december 31-n volt esedékes. A Társaság jövőbeni, a vállalkozás folytatásának elve szerinti működése, fizetőképességének fenntartása a támogatások kifizetésének függvénye, ennek elmaradása esetén jelentős mértékű gazdálkodási bizonytalanságok és pénzügyi hiányok várhatók. A lejárt követelések mértéke és az igényérvényesítés elmaradása jelentősen veszélyezteti a Társaság jövőbeni működését. Ha a vállalkozás folytatása elve nem érvényesül, szükségessé válhat az eszközök, források és a várható kötelezettségek könyv szerinti értéktől eltérő értékelése, de ebből a bizonytalanságból fakadó módosításokat a jelen beszámoló nem tartalmaz. A jelentésünk elkészítéséig a Társaság nem rendelkezik ,- Ft ki nem fizetett pénzügyi támogatás elszámolásának jóváhagyásával, ezért a tárgyévi és a megelőző évi támogatások lezárása nem tekinthető véglegesnek. A Társaság működését támogató Közszolgáltatási szerződésen a szükséges tartalmai és formai módosításokat nem vezették át. A Társaság a költségeit és ráfordításait ellentételező szerződésekben vállalt valamennyi kötelezettségét nem teljesítette és várhatóan a jövőben sem teljesíti, ezért a támogatók pénzügyi ellentételezése, csak azok utólagos, egyoldalú jóváhagyása esetén követelhető. Szekszárd, április 22. Nyirati Ferenc ügyvezető KRISTÁLY-Audit Kft. kamarai nyilvántartási szám: Nyirati Ferenc bejegyzett könyvvizsgáló kamarai tagsági szám: KRISTÁLY~Audit Kft. H-7100 Szekszárd, Tinódi u. 5., Tel: , Fax: , nyirati@kristalyaudit.hu, Cg.: , Asz.: Kamarai nyilvántartási szám:

25 Pécs-pogányi repülőteret működtető Korlátolt Felelősségű Társaság JAVADALMAZÁSI SZABÁLYZAT

26 I. A szabályozás célja és hatálya 1. A szabályzat célja A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Kt.) 5. (3) bekezdése alapján a társaság legfőbb szerve köteles szabályzatot alkotni a köztulajdonban álló gazdasági társaság vezető tisztségviselői, felügyelő bizottsági tagjai, valamint a Munka Törvénykönyvéről szóló évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 188. (1) bekezdése vagy 188/A. (1) bekezdése hatálya alá eső munkavállalói javadalmazása, valamint a jogviszony megszűnése esetére biztosított juttatások módjának, mértékének elveiről, annak rendszeréről. Jelen Szabályzat biztosítja a közpénzek és a köztulajdon törvényes és ésszerű módon történő felhasználásának nyilvánosságát, szabályrendszere lehetővé teszi és segíti a költségvetési források hatékony felhasználását és ellenőrzését abban az esetben is, ha az önkormányzat közfeladatait az általa alapított gazdasági társaságok útján látja el. A szabályzatot az elfogadásától számított harminc napon belül a cégiratok közé letétbe kell helyezni. A javadalmazási szabályzat kidolgozásáért, karbantartásáért és működtetéséért az ügyvezető igazgató felelős. 2. A szabályzat hatálya 2.1. A szabályzat személyi hatálya kiterjed (1) az Mt (1) bekezdésében, vagy a 188/A. (1) bekezdésében meghatározott munkavállalókra, (2) a Társaság felügyelő bizottságának tagjaira és elnökére (a továbbiakban: tisztségviselők) 2.2. A szabályzat tárgyi hatálya kiterjed: a. javadalmazási elveinek szabályozására, b. munkaviszonyának megszüntetése esetén járó juttatásokra, c. prémium fizetési feltételeire, d. költségtérítésének szabályozására, e. az Mt. 3..-ának (6) bekezdés alapján kötött megállapodásokra, a továbbiakban együtt javadalmazásnak nevezve A javadalmazás módjának főbb elvei Jelen szabályzat hatálya alá tartozó javadalmazási formák és módok szerinti jövedelmek és juttatások sem külön-külön, sem pedig együttesen károsan nem befolyásolhatják a társaság gazdálkodását, kiegyensúlyozott működését. 2

27 2.3.2 A javadalmazás mértékének megállapításakor érvényesülnie kell: a.) az azonos elbírálásnak, b.) átláthatóságnak, c.) a társaságon belüli arányosságnak d.) a felelősséggel való arányosságnak, e.) a létrehozott, az elért eredménnyel való arányosságnak, f.) a hatékonysággal való arányosságnak, g.) a többlet teljesítménnyel, többleteredménnyel való arányosságnak, h.) a célhoz, célértékhez kötött tényleges teljesítménnyel való arányosságnak, II. Javadalmazási elvek és szabályok 1. Az ügyvezető igazgató, valamint az Mt. 188/A (1) bekezdés hatálya alá tartozók javadalmazása 1.1. Az ügyvezető igazgató személyi alapbére A javadalmazás megállapítására hivatott szerv, vagy személy, legalább évente egy alkalommal külön határozatban állapítja meg, hogy - a Társaság saját vagyona (saját tőke, összes eszköz), az értékesítés nettó árbevétele, a foglalkoztatottak létszáma, jövedelemtermelő képessége, városgazdasági súlya, jelentősége alapján, figyelemmel a jelen Szabályzatban megállapított elvekre az ügyvezető milyen mértékű személyi alapbérben részesülhet, az alábbiakban meghatározott legmagasabb értékhez képest. Az ügyvezető igazgató személyi alapbére évente olyan mértékben növelhető, hogy az megfeleljen a Társaságnál beállt bérszínvonal emelkedés mértékének Az ügyvezető igazgató prémiuma Az ügyvezető igazgatónál a Társaság adott évi üzletpolitikai és gazdasági célkitűzéseinek eredményes megvalósítását elősegítő, hatékony működésre ösztönző prémiumjavadalmazási formát kell érvényesíteni. A prémiumfeladatok kitűzése során alkalmazható ún. eredményességi prémiumfeltétel, illetve meghatározott feladatok teljesítéséhez fűzött ún. feladatprémium feltétel. A prémium meghatározására egyedileg kerül sor az üzleti terv elfogadásával egyidejűleg, vagy indokolt esetben azt követően, de legkésőbb május hó 31. napjáig. A felügyelő bizottság véleménye alapján az ügyvezető igazgató részére a prémiumfeladatokat az Alapító okirat rendelkezései szerint kijelölt szerv határozza meg. Teljesítménykövetelményként az üzleti terv fő számainak teljesítése mellett csak olyan feltétel határozható meg, amelynek teljesítése a munkakör elvárható szakértelemmel és gondossággal való ellátásán túlmutató, objektíven meghatározható teljesítményt takar. A kitűzés tartalmazza a prémium mértékét, a teljesítendő feladatokat a hozzájuk tartozó prémiumhányaddal, az előleg esetleges kifizethetőségének idejét és az értékelés időpontját, a prémiumfeladatok részteljesítésének esetleges értékelhetőségét. Prémiumelőleg összege legfeljebb a kitűzött éves prémium 50%-a lehet. Amennyiben a gazdasági év végére az előírt feltételek nem teljesülnek, a már kifizetett prémiumelőleget 3

28 vissza kell fizetni. A prémiumfeladatok kiértékelése és az elszámolás az üzleti évet lezáró mérleg elfogadásakor történik A prémium kifizetését kizáró okok a) a társaság ellen csőd- vagy felszámolási eljárás megindítása b) a társaság működésének, gazdálkodásának felügyeletét ellátó szervek súlyos hiányosságokat, mulasztást, jogellenes magatartást tárnak fel c) ha a könyvvizsgáló a Társaság éves beszámolóját elutasító záradékkal látja el. Az ügyvezető igazgató munkaviszonyának év közben történő megszűnése esetén a prémium időarányos része számolható el és (ha teljesültek a feladatok) az utolsó munkában töltött napon ki kell fizetni a részére. Éves szinten, illetve időarányosan a prémium összege az éves alapbér legfeljebb 80%-ban kerülhet megállapításra Az ügyvezető igazgató munkaszerződésének egyes feltételeinek meghatározása: A vezető állású munkavállalók munkaviszonyának létesítése, munkáltatói jogkör gyakorlása: A vezető állású munkavállalók munkaszerződését a munkáltató és a munkavállaló megállapodását feltételezve jellemzően határozatlan időre, kivételes esetben határozott időtartamra jön létre A munkaszerződés alapján a vezető állásúak részére a munkaviszony megszüntetése esetén járó juttatások: Határozott időtartamú munkaviszony esetén a vezető állásúakat az Mt. általános szabályai szerinti mértékben (Mt. 88. (2) bekezdés) illethetik meg a járandóságok Felmondási idő A köztulajdonban álló gazdasági társaságnál a felmondási idő a három hónapot nem haladhatja meg. A felmondási idő harminc nap, ha a munkáltató rendes felmondásának indoka ide nem értve az egészségügyi alkalmatlanságot a munkavállaló képességeivel vagy munkaviszonnyal, kapcsolatos magatartásával összefügg. [Kt. 7. (2) bekezdés] Végkielégítés A vezető állásúakra - határozatlan időtartamú munkaviszony megszűnése esetén - a végkielégítés tekintetében az Mt. előírásait kell alkalmazni, hacsak a jelen szabályzat attól eltérően nem rendelkezik. A vezető állású munkavállalót végkielégítés illeti meg, ha munkaviszonya a munkáltató rendes felmondása (határozatlan idejű munkaviszony esetén) vagy jogutód nélküli megszűnése következtében szűnik meg. Nem jár végkielégítés a vezető állású munkavállalónak, ha legkésőbb a munkaviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül és akkor sem, ha munkaviszonyát rendkívüli felmondással szűntetik meg. A végkielégítésre való jogosultság tekintetében a vezető állású munkavállalók esetében az Mt-ben szabályozott feltételektől a felek megállapodása nem térhet el. 4

29 1.5. Költségtérítések és egyéb juttatások A vezető állásúak munkaszerződésének állandó (standard) részeként jogosult: a) a vonatkozó jogszabályok figyelembe vételével, a munkaszerződésbenelfogadottak szerint használhatja a Társaság, illetve a saját tulajdonában lévő személygépkocsi(ka)t. b) munkakörével összefüggésben a munkaszerződésben foglaltak szerint jogosult mobiltelefon használatára. A vezető állásúak a nem vezető munkavállalók számára biztosított mértékben jogosult a munkáltató által biztosított jóléti, szociális juttatásokra (különösen étkezési hozzájárulás, üdülési kedvezmény, önkéntes kölcsönös egészségpénztári befizetés, önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári befizetés, szakmai képzés, továbbképzés költségeinek támogatása). 2. Tisztségviselők díjazása 2.1.Tisztségviselők A tisztségviselők díjazását úgy kell megállapítani, hogy a díjazás mértéke igazodjon a felelősség mértékéhez, ne okozzon túl nagy anyagi megterhelést a Társaság számára, arányban álljon a tisztségviselő munkavégzésével, a Társaság előző éves gazdasági eredményével, a Társaság által foglalkoztatottak létszámával, valamint megfeleljen az adott tisztség társadalmi elismertségének és a gazdasági szférában elfoglalt helyének, szerepének Felügyelő Bizottság A felügyelő bizottság elnöke és tagjai tiszteletdíjra jogosultak, amelynek összegét a Társaság Taggyűlése határozza meg. A testület elnöke számára többletfeladataira tekintettel a tagokénál magasabb díjazás állapítható meg. A Kt. 6. (2) bekezdése alapján a köztulajdonban álló gazdasági társaság felügyelő bizottsága elnökének e jogviszonyára tekintettel megállapított havi díjazása nem haladhatja meg a mindenkori kötelező legkisebb munkabér ötszörösét, illetve a felügyelő bizottság többi tagja esetében a mindenkori kötelező legkisebb munkabér háromszorosát. E díjazáson kívül a köztulajdonban álló gazdasági társaság felügyelő bizottságának tagja az igazolt, a megbízásával összefüggésben felmerült költségeinek megtérítésén kívül más javadalmazásra nem jogosult. A felügyelő bizottság elnökének vagy más tagjának e jogviszonyára tekintettel a megbízás megszűnése esetére juttatás nem biztosítható. [Kt.6. (3) bek.] A felügyelő bizottság elnökének és tagjainak tiszteletdíját minden évben az előző év beszámolójának elfogadásakor a legfőbb szerv módosíthatja. 3. Kivételes rendelkezés Rendkívül indokolt esetben a Társaság speciális helyzetére, más egyéb körülményekre tekintettel, egyedi mérlegelés alapján a javadalmazás megállapítója eltérhet a fenti általánosnak tekinthető szabályoktól azzal, hogy a kivételes javadalmazás mértéke nem haladhatja meg a szabályzatban előírt általános mérték 50%-kal felemelt mértékét, és a kivételes javadalmazás alkalmazását, a döntést hozó külön indokolni köteles. 5

30 4. Az Mt. 3..-ának (6) bek. alapján kötendő megállapodások Az Mt. 3.. (6) bekezdése alapján szerződések csak nemzetgazdasági érdekből, valamint a Társaság valós és méltányos, a piaci helyzetet figyelembe vevő gazdasági érdekeire tekintettel külön megállapodás alapján köthetők, melyre a évi CXXII. Törvény 7.. (3) bekezdésében meghatározottak irányadóak. Az ilyen szerződésben kiköthető ellenértéknek arányban kell állnia a gazdasági érdek súlyával. A megállapodásnak tartalmaznia kell továbbá azon kitételt, hogy a Társasággal fennállt munkaviszony megszűnésétől számított egy évig a munkavállaló nem létesíthet sem munkaviszonyt, sem munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt olyan gazdálkodó szervezettel, amely a munkáltatóval, annak vagyoni eszközeinek részben, vagy egészben történő elidegenítésére, illetve hasznosítására vonatkozóan tárgyalásokat folytat, a munkáltatóval közösen tulajdonol gazdasági társaságot, a munkáltatóval perben áll, vagy a munkáltató tevékenységével nyilvánvalóan konkurens tevékenységet folytat, kivéve, ha a munkáltató ezen gazdálkodó szervezeteknél történő munkavállalói tevékenység kifejtéséhez kifejezetten hozzájárul. Pécs, február.. Záradék: A Taggyűlés a./2010. sz. határozatával a Javadalmazási szabályzatot elfogadta. 6