B E S Z Á M O L Ó. A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Vetőmagfelügyelet munkájáról Készült: Budapest, február

Átírás

1 B E S Z Á M O L Ó A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Vetőmagfelügyelet munkájáról Készült: Budapest, február

2 Készítették az MgSzH Központ Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóság Vetőmagfelügyeleti Szakterületének, valamint az illetékes megyei Vetőmagfelügyeleti Osztályok munkatársai

3 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS VETŐMAGFELÜGYELETI TEVÉKENYSÉG Szántóföldi ellenőrzés és minősítés Kalászos növények... 8 Őszi búza /Triticum aestivum L. emend. Fiori et Paol./...8 Őszi durum búza /Triticum durum Desf./...13 Őszi árpa /Hordeum vulgare L./...14 Őszi rozs /Secale cereale L./...15 Őszi tritikálé /X Triticosecale Witm./...16 Tönköly búza /Triticum spelta /...17 Őszi zab /Avena sativa L./...17 Tavaszi árpa /Hordeum vulgare L./...17 Tavaszi búza /Triticum aestivum L./...18 Tavaszi durum búza /Triticum durum Desf./...19 Tavaszi tritikálé /X Triticosecale Witm./...19 Tavaszi zab /Avena sativa L./...19 Csupasz zab /Avena nuda L. /...20 Homoki zab /Avena strigosa L./...20 Rizs /Oryza sativa L./...20 Köles /Panicum miliaceum L./...21 Pohánka /Fagopyrum esculentum M. / Kukorica /Zea mays L./ Burgonya /Solanum tuberosum L./ Olaj- és rostipari növények Napraforgó /Helianthus annuus L./...29 Olajlen /Linum usitatissimum L./...30 Kender /Cannabis sativa L./...30 Őszi káposztarepce /Brassica napus ssp. oleifera Metzg. ap. Sinsk./...31 Tavaszi káposztarepce, réparepce, tarlórépa Répafélék Cukorrépa /Beta vulgaris var. altissima Döll./...33 Takarmányrépa /Beta vulgaris L./ Nagymagvú hüvelyesek (fehérje növények) Szója /Glycine max L. / Merill/...34 Lóbab /Vicia faba L./...34 Étkezési borsó /Pisum sativum L./...35 oldal

4 TARTALOMJEGYZÉK oldal Takarmányborsó /Pisum sativum L./...35 Mezei borsó /Pisum sativum L. /...35 Csicseri borsó /Cicer arietinum L./...35 Szegletes lednek /Lathyrus sativus/...35 Csillagfürtök /Lupinus sp./...35 Bükkönyök /Vicia sp./ Takarmánynövények /herefélék, füvek, cirokfélék/ Lucerna /Medicago sativa L./...36 Vöröshere /Trifolium pratense L./...39 Egyéb herefélék...41 Mohar /Setaria italica L. / Beauv./...42 Fénymag /Phalaris canariensis L./...42 Gyep- és takarmányfüvek...42 Seprűcirok /Sorghum bicolor L. / Moench./...45 Szemescirok /Sorghum bicolor L. / Moench/...45 Silócirok /Sorghum bicolor L. / Moench./...45 Szudánifű /Sorghum sudanense L. / Piper / Stapf/ Mustár, olajretek, mézontófű Fehér mustár /Sinapis alba L./...47 Olajretek /Raphanus sativus var. oleiferus/...48 Mézontófű /Phacelia tanacetifolia L./ Zöldségnövények, fűszer- és gyógynövények, virágok, famagvak Zöldborsó /Pisum sativum L. sensu lato/...53 Zöldbab /Phaseolus vulgaris L./...53 Étkezési szárazbab /Phaseolus vulgaris L.ssp. vulgaris/...54 Lencse /Lens culinaris L./...54 Paprikafélék /Capsicum sp./...54 Paradicsom /Lycopersicon lycopersicum L. Karst ex Farw Mill/...54 Kabakosok...54 Gyökérzöldségek...54 Vöröshagyma /Allium cepa L./...54 Gyógy-, és füszernövények, virágok, famagvak Ökológiai gazdálkodásból származó vetőmagvak Ökológiai vetőmag adatbázis Fajtaazonosító kitermesztés FÉMZÁROLÁSOK ÉS LABORATÓRIUMI VIZSGÁLATOK Vetőmagvak laboratóriumi vizsgálata... 65

5 TARTALOMJEGYZÉK 3. HATÓSÁGI ELLENŐRZÉS Vetőmag feldolgozó üzemek komplex ellenőrzése Szántóföldi szemle hatósági jogkörben Vetőmaggal kapcsolatos reklamációk vizsgálata Burgonya vetőgumó tárolás, ellenőrzés Hivatalos mintavétel hatósági jogkörben Tényleges termés elszámoltatása Standard szaporítások ellenőrzése Kiszerelési tevékenység ellenőrzése Alkalmatlan vetőmagtételek elszámoltatása Címkeelszámoltatás ellenőrzése Fémzárolási folyamat hatósági ellenőrzése Vetőmagtételek zár alá helyezése, zár feloldása Vetőmagforgalmazás ellenőrzése Dughagyma forgalmazás ellenőrzése GMO ellenőrzés Átruházott jogkörben végzett szántóföldi ellenőrzés és minősítés ellenőrzése Átruházott jogkörben történő mintavétel ellenőrzése Ellenőrzések tapasztalatai EGYÉB FŐOSZTÁLYI TEVÉKENYSÉG Géntechnológiával kapcsolatos feladatok Európai Unióval kapcsolatos feladatok A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal együttműködése Oktatás, továbbképzés Külföldi szakmai utak MELLÉKLETEK ANGOL NYELVŰ TÁBLÁZATOK oldal

6 BEVEZETÉS BEVEZETÉS Hasonlóan a korábbi évekhez, összefoglaltuk és közreadjuk a Vetőmagfelügyeleti Szakterület jelentését az év vetőmag-szaporítási és fémzárolási, valamint egyéb jellemző adatairól, a fontosabb szakmai eredményekről és változásokról. A vetőmagágazat adatai évben biztatóak voltak, megállt a szaporító-területek csökkenése, pozitív irányba mozdultak az őszi kalászosok fémzárolási mutatói, ismét felívelőben van a repce vetőmagtermesztés és 2007 tavaszán nőtt a tavaszi vetésű növények vetőmagszaporítási igénye is. A feladatokat azonban komoly intézményi változások közepette kellett ellátnunk. A 274/2006 sz. kormányrendelet létrehozta a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központját és megyei hivatalait és így január 1-től új keretek között dolgoztunk. Ami változatlan maradt: Feladataink szakmai törvényi háttere, mely továbbra is a évi LII. törvény A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról és kapcsolódó végrehajtási rendeletei melyek természetesen folyamatosan követik az EU jogszabályváltozásokat év ilyen meghatározó változása volt például, az un átruházott jogkörben végzett tevékenység gyakorlatba való átültetésének megkezdése. Ami változott: Az intézményi szervezeti felállás. A megfelelő vetőmag- előállítás és forgalmazás érdekében előirt ellenőrzési és minősítési rendszer egységes országos működésének fenntartásáért az MgSzH Központ Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatósága a felelős. Közvetlen irányítása alá tartoznak a budapesti Vetőmag-felügyeleti osztályok és Központi Vetőmag-vizsgálati Laboratórium, valamint a Fajtakitermesztő Állomás Monorierdőn. Az átszervezés egyik célja volt, hogy a közvetlen területi munkavégzés szervezése közelebb kerüljön a partnerekhez földrajzi értelemben is, ezért a Területi Vetőmagfelügyelőségek az átalakulást követően a Megyei Szakigazgatási Hivatalok Földmüvelésügyi Igazgatóságának Osztályaként dolgoznak változatlan területi illetékességgel. A szakigazgatási hatósági eljárásban a megyék első fokon, a Központ másodfokon jár el, kivéve ha a határozat meghozatalában eleve a Központ illetékes. Ezen esetekben másodfokú eljárásnak nincs lehetősége, jogorvoslatért a Közigazgatási Bírósághoz lehet fordulni. A certifikácós folyamat egysége nem változott szakmai irányításáért a központi igazgató illetve a szakterületi helyettese a felelős. Valamennyiünk számára legnagyobb kihívást az jelentette, hogy a hatóság átszervezése közben a munka folyamatossága ne szakadjon meg, és emiatt ne érje hátrány a vetőmagágazatot. Reméljük, hogy ez a jelentés annak bizonyítéka, hogy ezt a célt sikerült megvalósítani. A feladatok 2008-ban tovább változnak az Európai Unió illetékes állandó bizottságában megkezdődött a vetőmag direktívák felülvizsgálatának és korszerűsítésének folyamata. Ma- 1

7 BEVEZETÉS gyarország véleményét is figyelembe fogják venni, hiszen változatlanul jelentős vetőmagelőállító és exportáló országa vagyunk az Uniónak. Budapest, február Polgár Gábor igazgatóhelyettes Ertseyné dr. Peregi Katalin igazgató 2

8 1. VETŐMAGFELÜGYELETI TEVÉKENYSÉG 1.1. Szántóföldi ellenőrzés és minősítés 1. VETŐMAGFELÜGYELETI TEVÉKENYSÉG 1.1. Szántóföldi ellenőrzés és minősítés 2007-ben a növényfajták vetőmagszaporításait és a burgonya vetőgumó előállítását ha területen felügyeltük. 1.sz. táblázat Vetőmagelőállító terület Év Ellenőrzött terület ha % , , , , , , , , * 53, * 60,8 * Bejelentett standard szaporító területtel együtt Az összes vetőmagszaporítóterület ha-al több, mint évben. A táblaszám al több, mint évben az átlagos táblaméret kedvezőbben alakult mint az előző évben. A vetőmag szaporítóterülethez a standard kategóriájú zöldségnövények bejelentett vetőmagszaporító területe is hozzászámítható, melynek csak a rendeletben előírt része kerül szántóföldi ellenőrzésre. Az összes bejelentett standard szaporítóterület 5.199,6 ha melyből a véletlenszerű kijelöléssel kiválasztott ellenőrzött terület 992,73 ha. Ezzel együtt a szemlére bejelentett terület ha volt. Az alkalmatlan minősítés aránya évben mindössze 3,2 % volt, ami kedvezőbb a évi értéknél (3,6 % és 3.247,1 ha). Az alkalmatlan terület 2007-ben 3.418,1 ha, közel azonos a évivel. A szaporítóterületen 99 növényfaj fajtájának vetőmagja került szaporításra. 2.sz. táblázat Átlagos táblanagyság és táblaszám Év Táblaszám Táblanagyság /db/ /ha/ , , , , , , ,30 3

9 1. VETŐMAGFELÜGYELETI TEVÉKENYSÉG 1.1. Szántóföldi ellenőrzés és minősítés Év Táblaszám Táblanagyság /db/ /ha/ , , ,15 A táblaszám al több, mint évben az átlagos táblaméret kedvezőbben alakult mint az előző évben évben vetőmagtételt, valamint 266 burgonyatételt fémzároltunk. A fémzárolt vetőmag és burgonya összes mennyisége tonna. 3. sz. táblázat Fémzárolt vetőmag és burgonyatételek számának alakulása Év Vetőmag Burgonya Összesen Eltérés az 1998 évi = t é t e l 100 %-hoz db db db képest , , , , , , , ,9 * ,4 * ,7 * * Az egy tételben zárható vetőmagtételek mennyisége változott, a tételszám csökkenés ennek is következménye 4. sz. táblázat Fémzárolt mennyiségek alakulása Év Vetőmag Burgonya Összesen Eltérés az 1998 évi = M e n n y i s é g 100 %-hoz tonna tonna tonna képest , , , , , , , , , ,3 4

10 1. VETŐMAGFELÜGYELETI TEVÉKENYSÉG 1.1. Szántóföldi ellenőrzés és minősítés A nemzetközi bizonyítvánnyal forgalmazott vetőmag részesedése az összes fémzárolt mennyiséghez viszonyítva az alábbiak szerint alakult: évben 23,15 % évben 24,16 % évben 18,27 % évben 15,80 % évben 17,65 % évben 20,59 % évben 21,02 % évben 27,93 % évben 28,53 % évben 25,77 % A nemzetközi vetőmag kereskedelem feltétele a fajtaigazolási rendszer fenntartása az ezzel kapcsolatos hiteles nyilvántartás és felügyeleti ellenőrzés, valamint ehhez kapcsolódóan a nemzetközi érvényű vetőmagminősítő bizonyítványok kiadása. A nemzetközi kereskedelemben alkalmazott ISTA narancs bizonyítványt vetőmagtételre, ISTA zöld bizonyítványt 1,680 vetőmagtételre adtunk ki, míg az OECD fajtaigazolási rendszer szerint vetőmagtételt minősítettünk és láttunk el nemzetközi okmányokkal. A évi munkánk részletes tapasztalatait és eredményeit a már megszokott fajcsoportos bontásban adjuk közre, a szaporítóterületek és fémzárolt mennyiségek alakulását a kiegészítő táblázatok tartalmazzák. Külön összeállításban közöljük a megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Földművelésügyi Igazgatóság Vetőmagfelügyeleti Osztályok fontosabb adatait táblázatos formában. A fontosabb táblázatokat angol nyelven is közzétesszük. 5

11 5.sz. táblázat Fémzárolt vetőmagtételek számának alakulása Fajcsoport Tételszám db * 2006* 2007* 6 Gabonafélék Kukorica Zöldségfélék Hüvelyesek Olaj- és rostnövények Fűszer- és gyógynöv Virág, famag Herefélék Füvek Répák Cirok, egyéves füvek Burgonya Összesen: * Az egy tételben zárható vetőmagtételek mennyisége változott, a tételszám csökkenés ennek is következménye

12 6..sz. táblázat Fémzárolt vetőmagmennyiség alakulása Fajcsoport összes Tömeg (tonna) ebből export összes ebből export összes ebből export összes ebből export összes ebből export 7 Gabonafélék , , , , , , , , , ,875 Kukorica , , , , , , , , , ,112 Zöldségfélék 1.864, , , , , ,23 296, , ,765 90,944 Hüvelyesek , , , , , , , , , ,834 Olaj- és rostnövények , , , , , , , , ,386 Fűszer- és gyógynöv. 160,203 45,633 74,132 22, ,95 82,159 27,475 63,790 36,800 Virág, famag 29,63 2,668 7,025 0,391 0,75 0,75 2,025 0,127 2,915 2,230 Herefélék 1.265, , , , , , , , ,706 Füvek 6.306, , , , , , , , ,865 Répák 169,605 32, ,611 43, ,275 91,924 89,924 76,694 76,694 Cirok, egyéves füvek 483, , ,288 51, , , , , ,582 Burgonya , , , , ,000 - Összesen: , , , , , , , , , ,028

13 1.VETŐMAGFELÜGYELETI TEVÉKENYSÉG Kalászos növények Kalászos növények Kalászos növényeket ,2 ha-on részesítettünk szántóföldi ellenőrzésben és minősítésben, ez 20,1 %-al haladja meg a évit. (41.354,9 ha) 2007-ben megnövekedett az őszi búza, őszi tritikálé, őszi durum búza, őszi árpa, tönköly búza, tavaszi tritikálé őszi zab, tavaszi durum búza, tavaszi árpa, tavaszi zab, tavaszi búza, csupasz zab és rizs vetőmagelőállító területe. Ezzel szemben az őszi rozs, hibrid rozs, novum búza, pohánka és köles esetében területcsökkenést tapasztaltunk. Az összes vetőmagszaporító területen a tavalyinál 35-tel több, 270 fajta illetve fajtajelölt szerepelt. A táblák száma volt, 20,7 %-kal több a évinél. (2.614 tábla). Őszi búza (Triticum aestivum L ) Hazánk EU csatlakozása óta tapasztalt kalászos vetőmagelőállítási területre vonatkozó csökkenő tendencia évben megállt. Egyrészt köszönhető annak, hogy az elmúlt két évben fajtabemutatókon, különböző szakmai fórumokon, médiákban már kiemelt helyet kaptak a fémzárolt vetőmaghasználat vitathatatlan előnyei, valamint annak, hogy a második világháború óta nem volt olyan alacsony a kalászos fajok vetőmagszaporító területe, mint a tavalyi évben. A lecsökkent területek mellett a fémzárolási mennyiségek is messze elmaradtak a megszokottól, így év őszén a korábbi évekről áthúzódó ókészletekkel együtt is hiányhelyzet állt elő több kalászos faj esetén, eladatlan fémzárolt vetőmagkészletek nem álltak rendelkezésre. A tavalyi hektáros szemlélt területtel szemben idén hektár őszi búza vetőmagszaporítás részesült szántóföldi ellenőrzésben és minősítésben. A szemlélt területek megyénkénti megoszlását a 7. sz. táblázat szemlélteti. A legnagyobb mértékű növekedést a Heves, Pest és Somogy megyei térségekben tapasztaltunk. Komárom-Esztergom, Nógrád és Tolna megyékben viszont jelentősen csökkent a terület. 7. sz. táblázat A évi szántóföldi ellenőrzésben részesített területek Szemlélt terület /ha/ Változás Megye 2006/ /%/ 1. Bács-Kiskun 1.682, , ,4 + 7,2 2. Baranya 2.505, , ,8 + 12,1 3. Békés 5.455, , ,3 + 17,4 4. Borsod 3.542, , ,2 + 1,1 5. Csongrád 1.854, , ,0 + 3,4 6. Fejér 3.531, , ,6 + 0,5 7. Győr-Moson-Sopron 2.322, , ,4 + 10,1 8. Hajdú - Bihar 3.186, , ,7 + 17,6 9. Heves 1.070,9 568, ,2 + 92,9 10. Jász-Nagykun-Szolnok 5.467, , ,9 + 0,7 11. Komárom-Esztergom 1.822, , ,2-36,7 12. Nógrád 397,2 359,6 178,1-50,5 13. Pest 2.020, ,5 + 51,4 14. Somogy 1.513,3 461,9 707,1 + 55,3 8

14 1.VETŐMAGFELÜGYELETI TEVÉKENYSÉG Kalászos növények Szemlélt terület /ha/ Változás Megye 2006/ /%/ 15. Szabolcs-Szatmár-Bereg 1.326,4 879,6 973,0 + 10,6 16. Tolna 2.050, ,1 905,9-16,7 17. Vas 1.602,0 931, ,1 + 14,8 18. Veszprém 1.617, , ,7 + 1,5 19. Zala 507,3 599,1 702,0 + 17,2 Összesen: , , ,0 + 8,0 A szántóföldi ellenőrzésen alkalmas minősítést kapott ,1 ha, míg a vetőmagelőállítások 2,9 %-a (935,8 ha) részesült alkalmatlan minősítésben. Az alkalmatlansági okok és megoszlásuk jól tükrözik a termesztési év időjárási viszonyait. (1. sz. ábra) Az elmúlt évekkel ellentétben a 2006/2007. évi tenyészidőszakot a csapadékhiány jellemezte. A száraz és meleg tél után tavasszal április végéig minimális csapadék hullott. Sok helyen elhúzódtak a kelések, a száraz tavasz jelentős mértékben csökkentette a kijuttatott műtrágya hatékonyságát. Az így bekövetkezett tápanyaghiány miatt a bokrosodás mértéke jóval elmaradt az elmúlt években tapasztaltaktól. Több kalászos tábla kizárásra került elemi kár, fejletlenség és kiegyenlítetlenség miatt a szárazságnak jobban kitett Alföldön. A bokrosodás hiánya miatt az idei évben a növénymagasság-kiegyenlítettség jónak mondható, azonban az idei aszályos évjárat a következő években szelekciós problémát okozhat, hiszen az idei évben a kiugró vagy lovas egyedek eltávolítása nem lehetett hatékony. Az aszály mellett több búza és árpa táblán is találkoztunk a sárga törpeség vírus károsításával, ugyanis az enyhe tél miatt a levéltetvek, kabócák egész télen fertőztek és nagyobb számban teleltek át. Az extrém meleg téli időjárás miatt a különböző gombabetegségek kórokozói is felszaporodtak kora tavasszal, de továbbterjedését a szinte csapadékmentes április és a májusi, júniusi hőségnapok megállították. Nagyobb mértékben egyedül a pelyvabarnulást okozó szeptóriás fertőzéseket tapasztaltunk zömmel késői őszi búza fajták szaporításaiban. Egyes táblákon az aszott szemeket tartalmazó, barnás színű elvékonyodott kalászok előfordulása elérte a százalékot is. Továbbra is gondot okoz néhány Borsod, Somogy Békés és Csongrád megyei termelőnél a vadzab előfordulása. Az idei szemle időszakban is Békés megyei térségben 56 ha került kizárásra megdőlés miatt, melynek oka nemcsak a kedvező időjárás miatti túl nehéz, kitelt szemeket tartalmazó kalászokban és a júniusi viharokban keresendő, hanem több jó talajadottságokkal rendelkező szaporító helyen a túlzott N ellátás mellett az elvetett csíraszám megválasztása sem volt optimális. 9

15 1.VETŐMAGFELÜGYELETI TEVÉKENYSÉG Kalászos növények Megdölés 6,0% Kiegyenlitetlenség 12,5% Származás igazolás hiánya 1,3% Agrotechnikai hiba 0,5% Elemi kár 4,0% Fajkevertség 11,7% Gyomosság 10,2% Fajtakevertség 26,5% Fejletlenség 27,3% 1. sz. ábra Alkalmatlansági okok megoszlása Fenti okok miatt a évi átlagtermés közel 700 kg/ha kevesebb lett (4.310 kg/ha), mint a tavalyi évben (4.991,2 kg/ha). Az elmúlt tíz évben ennél kevesebb termésátlagot csak ban és 2003-ban regisztráltunk. Az átlagtermés Borsod (3.293 kg/ha), Szabolcs (3.468 kg/ha) és Jász-Nagykun-Szolnok megyében (3.564 kg/ha) nem érte el a kg/ha-t, míg Tolna (5.001 kg/ha), Baranya (5.490 kg/ha) és Zala megyében (5.080 kg/ha) meghaladta az 5 tonnát hektáronként. A kilencvenes évek elejétől fogva lineárisan csökken a táblanagyság ban 36,3 ha, ben 22,8 ha és 2005-ben már csak 18,0 ha ben a szaporító terület növekedésének ellenére tovább csökkent a táblaméret: 16,7 ha. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk óta tapasztalható őszi búza területcsökkenés ellenére, a szaporításban szereplő fajták száma nőtt, elsősorban a külföldi fajták nagyobb arányú megjelenése miatt. A főbb kalászos fajok esetén a termelő a fajták túlkínálatával találkozik a vetőmagpiacon. A fajták száma 12-vel nőtt évhez képest. Egyre több ismeretlen fajta kerül kipróbálásra, ami az európai fejlett országokban jól bevált. Ajánlati fajtalista hiányában ez nagy termesztési kockázattal járhat különösen olyan szélsőséges évjáratokban, mint például idei. Ki kell emelni azonban, hogy az előző 6 évben nőtt ugyan a külföldi fajták száma a szaporításokban (29-ról 56-re), azonban a területi részarányuk azonos szinten 22-28% között mozog, EU csatlakozásunk óta jelentős mértékben nem növekedett. A termelők nagy része a Magyarországon nemesített és állami kísérletekben bizonyított fajtákban bízik továbbra is. A 120 fajtából 92 db fajta a Nemzeti Fajtajegyzéken, 24 db az EU Fajtajegyzéken szerepel és 4 db pedig fajtajelölt Magyarországon. Az alkalmas minősítésű területi nagyság alapján első 40 db fajta adja a szaporító terület 88%-át. Az előző évekhez hasonlóan a vetőmagelőállításra bejelentett terület jelentős részét (53,3 %- ot) 12 fajta foglalta el. A évivel összehasonlítva 2 kivételével ugyanazon fajták szerepelnek a 8. sz. táblázatban. A két vezető fajta előnye a többi fajtával szemben fokozatosan csökkent az elmúlt három évben. 10

16 1.VETŐMAGFELÜGYELETI TEVÉKENYSÉG Kalászos növények 8. sz. táblázat Őszi búza fajtaarányok a szemlézett alkalmas minősítésű területek alapján Fajta % % % Mv Csárdás 9,4 7,4 6, Lupus 6,5 6,0 6, Mv Magdaléna 8,4 7,1 6, GK Kalász 5,8 5,8 5, Mv Suba 2,2 3,3 4, Mv Verbunkos 5,9 5,7 4, Mv Ködmön 3,2 3,5 3, GK Petur 2,8 4,3 3, Saturnus 2,0 2,8 3, Mv Palotás 6,2 4,4 3, Mv Marsall 1,9 2,7 2, Jubilejnaja 50 4,7 2,9 2,7 Az alacsony vetőmag-termésátlag tonna tényleges termést eredményezett, amely a területnövekedés ellenére tonnával kevesebb a évinél. A vetőmagtermés szaporítási fok szerinti megoszlása az alábbiak szerint alakult: Szuper elit 340,7 tonna Elit 3.847,3 tonna I. fok ,0 tonna II. fok ,0 tonna év őszén hiány jellemezte az őszi kalászos vetőmagpiacot, melynek fő oka az volt, hogy csak kevéssé nőttek meg a szaporító területek évben és a gyengébb termés miatt eleve kevesebb vetőmagtermés állt rendelkezésre. A helyzetet súlyosbította az is, hogy az elmúlt 3 évvel ellentétben nem maradtak korábbi évekről áthúzódó ókészletek sem. Továbbá a szomszédos országokban is nagy kereslet nyilvánult meg a magyar vetőmag iránt, hiszen az aszály őket sem kímélte. Az a félelem azonban, hogy a rendkívüli árubúza piaci árak miatt nagyobb nyers vetőmagmennyiség malomba kerül, információnk szerint nem vált be. A komoly műszaki és szakmai felkészültségű vetőmagelőállítók továbbra is stabil piaci szereplők. 11

17 9. táblázat Őszi búza vetőmag előállítás Év Szap. terület (ha) Fajták száma (db) Táblák száma (db) Átlagtermés (kg/ha) Összes termés (t) Fémzároltból Összes (t) Belföld (t) Export (t) ,

18 1.VETŐMAGFELÜGYELETI TEVÉKENYSÉG Kalászos növények Az őszi búza fémzárolása során összesen tételt fémzároltunk tonna mennyiségben. Ez 11 százalékkal haladja meg a évit és 17 százalékkal több a évben fémzárolt mennyiségnél. 10. sz. táblázat Őszi búza évi fémzárolása Őszi búza Fémzárolás összesen tonna Ebből szabványos és engedményes tonna* Belföld Export célú Mindösszesen: Ebből évi termésből zárt Ebből évi vagy előtti termésből zárt Ebből külföldön termelt tétel zárása 769,4 769,4 0 *A évben már egyszer lezárt tételek esetleges újrazárt mennyiségeinek levonásával számítva A minőség rendkívül jó volt, nem éri el az 1 százalékot az alkalmatlan minősítésű tételek mennyisége. (578,4 tonna) Az alkalmatlanság oka főként tisztítási hiányosságokból ered. A várakozással ellentétben áthullással sem volt probléma köszönhetően annak, hogy a ritkább állományokban a májusi és júniusi esők még segítettek a szemkitelítődésben. Az EU címkével lezárt szabványos minősítésű és engedményes vetőmag mennyisége tonna lett. Szaporítási fokonként: Szuperelit: 201,1 tonna Elit: 991,0 tonna I. szap. fok.: 8.216,6 tonna II. szap. fok.: ,1 tonna A évi termésnek 67,1 százaléka került belföldi forgalmazásra fémzárolt vetőmagként, amely mutató az azt megelőző évben 48,3 % volt. Összesen 120 fajtát illetve fajtajelöltet fémzároltak. Köszönhetően a magyar fajták vetőmagja iránt megnyilvánuló szomszéd országokbeli keresletnek az export célú fémzárolt mennyiség közel 200 tonnával meghaladta a tavalyi eredményt (2.160 tonna). Őszi durum búza (Triticum durum Desf.) Az őszi durum búza vetőmagszaporító terület nagysága 995,2 ha, mely 210,7 ha-os növekedést jelent az előző évhez képest. A szántóföldi ellenőrzéseken 917,2 ha kapott alkalmas és 78 ha alkalmatlan minősítést. Az őszi búza növények nagyobb előfordulása miatt 56 hektár, Csongrád megyében pedig fejletlenség miatt 22 hektár szaporítás került kizárásra. 50 táblán a Nemzeti Fajtajegyzéken szereplő 6 államilag elismert fajtából csak 3 fajta vetőmagelőállítása történt. Két szaporított fajta a Közösségi Fajtakatalógusban szerepel, valamint egy fajtajelölt került szaporításra. A szaporító terület nagyság szerinti első két fajta adja a szaporítások 87,9 %-át. GK Bétadur 77,1%, Superdur 10,8 %. A tavalyi termésátlagnál közel kg/ha-al kevesebb kg/ha átlagtermés melletti ténylegesen betakarított nyers vetőmagtermés 3.434,2 tonna, ami 185,6 tonnával kevesebb, mint 2006-ban. 13

19 1.VETŐMAGFELÜGYELETI TEVÉKENYSÉG Kalászos növények 73 vetőmagtétel fémzárolására került sor 1.795,7 tonna mennyiségben. Az őszi kalászosok közül egyedül ennek a fajnak csökkent a fémzárolt vetőmagmennyisége évhez képest, annak ellenére hogy az export célú fémzárolás a főként déli szomszédaink növekvő igénye miatt jelentősen nőtt az elmúlt évekhez képest. (2004: 194 tonna, 2005: 199 tonna 2006: 0 tonna, 2007: 339,7 tonna) Egyrészt a kisebb termés okozta a csökkenést, másrészt továbbra is gondot okoz az őszi búza előfordulása mind szántóföldön, mind a fémzárolásra előterjesztett tételeknél is. A szabványos és engedményezett mennyiség 1.922,9 tonna. A tavalyi termésnek mindössze 40 százaléka került belföldi forgalmazásra fémzárolt vetőmagként, szemben a tavalyi 53 %-al. A vetőmaghiányra tekintettel a 217/2006 EK Bizottsági Rendelet alapján Európai Unió által jóváhagyott engedményezésben részesült 20 tonna alacsony csírázóképességű II. szaporítási fokú vetőmag. Őszi árpa (Hordeum vulgare L.) 2006-ban 5.592,6 hektárra nőtt az őszi árpa vetőmagelőállító terület nagysága a tavalyi 4.093,8 hektárral szemben. Az őszi kalászosok közül legnagyobb mértékű, 37 százalékos területnövekedés azzal magyarázható, hogy az árunövény piaci ára kedvezően alakult az elmúlt 3 évben a külföldi megkeresések miatt. A kalászos növények közül ezen faj vetőmagja iránt volt a legnagyobb kereslet európai uniós csatlakozásunk óta. Alkalmatlan minősítést 195,7 ha (3,4%) kapott fajtakevertség (67,2%), fejletlenség (21,8%), elemi kár (4,9%), agrotechnikai hiba (4,7%), fajkevertség (1,4%), és vírusfertőzés (0,03%) miatt. A fejletlenség és elemi kár miatti kizárások az aszállyal legjobban sújtott Jász-Nagykun- Szolnok, Csongrád és Pest megyében voltak. A meleg száraz tél miatt nagyobb mértékű vírusfertőzésekre számítottunk, azonban a vetőmagelőállítók hatékony védekezése a vírusvektorok ellen azt eredményezte, hogy csak egy résztábla került kizárásra. Az utóbbi két évben nagyobb számban találtunk árpa-porüszöggel fertőzött kalászokat, azonban ezen betegség terjedése szakszerűen elvégzett csávázással megszüntethető. Európai Uniós csatlakozásunk óta szemlézzük a szuperelit és elit szaporítási fokú kalászos tételeket virágzáskori állapotban és egyes őszi árpa fajtáknál fajtatisztasági problémákat fedeztünk fel a szálkavég antociános színeződése vonatkozásában. A szár, levél antociános elszíneződését más fajoknál esetén is gyakran indokoljuk különböző stressz-helyzetekkel. (pl. kukorica, fűfélék stb.) Az árpánál azonban fajtaelismerési feltételről UPOV tulajdonságról van szó és egy fajta több eltérő szaporítási fokú szántóföldi ellenőrzése során be is bizonyosodott, hogy fajtakevertség okozza ezen morfológiai különbségeket. A jövőben nagyobb figyelmet kell fordítani erre a morfológiai bélyegre a fajtafenntartás során, mert majdnem minden nemesítőháznál jelentkezett ez a hiba, amely nagy szaporító területen szelekcióval már nem orvosolható eredményesen. Az 56 Nemzeti Fajtajegyzéken szereplő őszi árpa fajták közül csak 36 államilag minősített árpafajtából, 2 fajtajelöltből és egy EU-s fajtából történt vetőmag előállítás. Sorrendben az első tizenkettő fajta, amely a szemlélt alkalmas minősítésű szaporító terület 78,6 %-át adja, a következő: 14

20 1.VETŐMAGFELÜGYELETI TEVÉKENYSÉG Kalászos növények 11. sz. táblázat Őszi árpa fajtaarányok a szemlézett alkalmas minősítésű területek alapján Fajta % % % Rex 7,9 12,1 12, Nelly 15,7 11,0 12, Laverda 1,5 4,1 9, Vanessa 2,6 5,0 6, Botond 13,1 9,5 6, KH Tas 4,4 4,9 6, KH Malko 0,7 2,8 6, KH Viktor 8,6 9,7 5, Petra 5,4 5,6 4, KH Turul 4,7 3,0 4, Plaisant 3,6 0,9 2, Candesse 6,8 5,7 2,5 Az elmúlt évi fajtasorrendhez képest bekerült az első tizenkettőbe a magyar sörárpa fajta KH Malkó és a francia Plaisant fajta. 5 fajta magyar, 4 német és 1-1 osztrák, horvát és francia nemesítés eredménye. Az országos termésátlag közel azonos a tavalyi évi eredménnyel kg/ha. (2006: kg/ha), melynek oka az volt, hogy a gyenge tél miatt elmaradtak az árpára jellemző fagykárok és a vetőmagszaporítások szakszerűbb védelme miatt a vírusfertőzések előfordulása is elhanyagolható volt. A termésátlagok nagyon szórtak a megyék között. A dunántúli megyékben Fejér megye kivételével a termésátlag meghaladta az 5 tonnát hektáronként, míg az aszállyal jobban sújtott Jász-Nagykun-Szolnok, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár megyékben nem érte el a kg/ha-t ha alkalmas minősítési területről tonna termést takarítottak be, amely tonnával több, mint 2006-ban év második felében 840 tételt fémzároltunk ,6 tonna mennyiségben, mely tonnával haladja meg a évi mennyiséget. Alkalmas minősítésben illetve engedményezésben részesült ,9 tonna. Exportra 549,2 tonnát zártunk évi illetve még régebbi termésből származó zárás: 148,4 tonna. Az idei termésnek 76 százaléka került belföldi forgalmazásra fémzárolt vetőmagként, amely mutató az azt megelőző évben 66 % volt. Információnk szerint ez a területnövekedés miatt jelentősebb fémzárolt mennyiség a tavalyi évvel ellentétben ha egyes fajtákra szűkösen is, de kielégítette az igényeket. A lezárt tételekből mindösszesen 157 tonna kapott alkalmatlan minősítést zömmel magas áthullás és alacsony tisztaság miatt. Az egyetlen csupasz árpa fajtából, a GK Árpádból is volt fémzárolás 23,7 tonna nagyságban, amely alkalmas minősítést kapott. Őszi rozs (Secale cereale L.) Az elmúlt években az árurozs minimális haszonnal járó értékesítési lehetőségei és a vetőmagelőállítási nehézségek (alacsony termés, nagy százalékban nem szabványos vetőmagminőség) miatt az őszi rozs vetőmagszaporító terület nagysága 350 hektár alá esett vissza. Ilyen csekély szaporító területi nagyságra nem volt példa az elmúlt 50 esztendőben. Szántóföldi ellenőrzésben és minősítésben 2007-ben a megelőző évihez képest 58,9 hektárral kevesebb 343,7 ha őszi rozs vetőmagszaporítás részesült, melyből alkalmatlan minősítést kapott 18 15

21 1.VETŐMAGFELÜGYELETI TEVÉKENYSÉG Kalászos növények ha szaporítás izoláció hiánya miatt. A tényleges termésátlag viszont egyedül a kalászos fajok közül jobb lett, mint a tavalyi évben. (2007: kg/ha) A termésmennyiség viszont 136,7 tonnával csökkent a évihez képest: 946,1 tonna. 11 hektáros átlagos táblaméret mellett 31 táblán 7 államilag elismert és 1 Közösségi Fajtakatalógusban szereplő fajta vetőmagszaporítására került sor. A legnagyobb területen szaporított Amilo fajta adja a szaporító terület közel egy harmadát. Az államilag elismert fajták közül a legnagyobb területen szaporított fajták a következők: Amilo (33,5%), Kisvárdai alacsony (25,2 %), Varda (24,7%). A legelterjedtebb három fajta adja az őszi rozs vetőmagelőállítás 83,4%-át ben a tavalyi mennyiségnél 14,4 százalékkal kevesebbet, összesen 663,4 tonnát fémzároltunk. A fémzárolt mennyiség 4,4 százaléka részesült alkalmatlan minősítésben magas idegenmag-tartalom miatt. A évi termés 61%-a került belföldi forgalmazásra fémzárolt vetőmagként. A vetőmaghiányra tekintettel a 217/2006 EK Bizottsági Rendelet alapján Európai Unió által jóváhagyott engedményezésben részesült 30 tonna alacsony csírázóképességű I. szaporítási fokú vetőmag. Őszi tritikálé (X Triticosecale Witm.) A kalászos növények közül az Európai Uniós csatlakozásunk legnagyobb kalászos vesztese a rozs mellett kétségtelenül a tritikálé. Míg 2004-ben történetének eddigi legnagyobb vetőmagelőállítási területnagyságát érte el, addig évben ennek már csak kevesebb, mint 17 százalékán 723,4 hektáron jelentettek be szántóföldi ellenőrzésre tritikále vetőmagszaporító területet. Az intervencióra jogosult növények közül való kizárása hátrányosan érintette piaci lehetőségeit, így a termelők költségtakarékosság miatt nem vesznek fémzárolt vetőmagot. A vetőmagelőállító terület csak azért nőtt évben 1.750,8 hektárra, mert elmúlt év őszén nagyon kevés fémzárolt vetőmag állt a vásárlók rendelkezésére a lecsökkent vetőmagszaporítási területek miatt. A jövőt tekintve a tritikále energetikai célra történő felhasználhatósága miatt növekedhet a fizetőképes kereslet a faj vetőmagja iránt illetve az elmúlt 3 évben fellépő eddig erre a fajra nem jellemző növénybetegségek miatt várhatóan többen fognak gondos körülmények között előállított, fémzárolt vetőmagot vásárolni. Idén kizárásra került 109,5 hektár fajkevertség, 31,5 hektár izoláció hiánya, 14 hektár gyomosság és 5 ha Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében fejletlenség miatt. Még mindig több előállító nem vette figyelembe, hogy szigorúbb izolációs távolságok vonatkoznak a tritikáléra, mint a többi kalászos. Az őszi tritikále szaporításokban a tavalyi 11 db-bal szemben idén 17 fajta szerepelt, melyekből 7 db német, 5 db fajta lengyel, 2-2 db fajta magyar illetve román és 1 db szerb nemesítésű. Az első 7 fajta (Disco 16,0%, Kitaro 15,4%, Bogo 14,9%, Lupus 6,3%, Presto 6,2%, Marko 6,2% és Dusi 6,0%.) adja az alkalmas minősítésű területek 71,0 %-át. A tritikálé átlagtermése kg/ha, amely 478 kg/hal kevesebb, mint 2006-ban. Terméscsökkentő tényező volt az aszály mellett a tritikálénál az utóbbi 3 évben megjelenő lisztharmat és levélrozsda fertőzések, mely fertőzés esetén nagy fajtakülönbségek figyelhetőek meg. A tényleges termés 5.627,2 tonna volt, amely közel tonnával több, mint az azt megelőző évben. A Jász-Nagykun-Szolnok, Heves és Pest megyék termésátlaga lett a legkisebb kg/ha alatti eredményekkel, a Baranya megye termésátlaga (5.283 kg/ha) pedig a legnagyobb a megyék összehasonlításában év őszén összesen a tavalyi mennyiségnél közel 920 tonnával többet, tonnát fémzároltunk. Nagyobbrészt alacsony tisztaság miatt 152,9 tonna kapott alkalmatlan minősítést. A magyar EU címkével lezárt szabványos és engedményes vetőmag mennyisége 3.509,5 tonna 16

22 1.VETŐMAGFELÜGYELETI TEVÉKENYSÉG Kalászos növények lett. Ebből 34,6 tonna ókészlet zárását is figyelembe véve évi termésből belföldi felhasználásra lezárt mennyiség a tavalyi 63 százalékkal szemben idén 62%. Tönköly búza (Triticum spelta) A évhez hasonlóan tovább növekedett a szaporító terület. Az elmúlt évi 76,5 ha-ral szemben 2007-ben 90,3 ha-on, 12 táblán állítottak elő tönköly búza vetőmagot. A növekedést a öko vetőmag és öko termékek iránt megnyilvánuló nagyobb kereslet okozta. A szántóföldi ellenőrzés és minősítés során alkalmatlan minősítés nem volt. 4 államilag minősített fajtából csak három fajtát szaporítottak. (Franckenkorn, Oberkulmer Rotkorn, ÖKO-10) A tavalyinál 1 tonnával kevesebb kg/ha terméshozam mellett 269,2 tonna vetőmagot takarítottak be. (2006: 209,9 t) Ősszel a megelőző évi 155,4 tonnával szemben 161,3 tonnát fémzároltunk, mely alkalmas minősítést kapott. Az idei termés 59,9 %-a került fémzárolásra. Őszi zab (Avena sativa L.) év óta szaporított GK Impala fajta vetőmagját állították elő 13,2 hektáron. (2006-ban: 3 hektár) Az alkalmas minősítést kapott táblák termésátlaga 57 százalékkal meghaladja a tavaszi zab átlagtermését. A meleg tél kedvezett az őszi zab termesztéséhez, kifagyás nem volt számottevő kg/ha termésátlag mellett a tényleges nyers termés 45,7 tonna lett év második felében fémzárolásra került 6 tétel 33,02 tonna mennyiségben. Alkalmatlan minősítésben részesült 7,7 tonna magas idegenmag-tartalom miatt. Tavaszi árpa (Hordeum vulgare L.) 2004 év óta tartó tavaszi árpa szemleterület csökkenés 2007-ben megállt. Az utóbbi 50 év legkisebb szaporító területének számító évi 3.907,5 hektáros terület idén 6.457,5 hektárra nőtt. A növekedés egyik oka az őszi búzánál leírtak mellett az volt, hogy jelentősen megnőtt a kereslet a tavaszi árpa vetőmag iránt év tavaszán év óta először az árutermő terület ismét növekedett majdnem hektárral, a magyarországi malátagyárak 2007-ben újra teljes kapacitással dolgoztak és több külföldi cég is végzett tavaszi árpa termeltetést hazánkban. A tavalyinál nagyobb vetőmagkereslet másik oka az lehet, hogy évi vetés időszakában az alkalmas minősítésű fémzárolt vetőmag mennyisége mindössze tonna volt és ez a korábbi évekhez mérten csekély mennyiség hamar vevőre talált. Az elmúlt időszakkal ellentétben eladatlan készletek nem maradtak. A évi termés 68 %-át forgalmazták fémzárolt vetőmagként év tavaszán, amely érték már megközelíti az EU csatlakozást megelőző évek átlagát. (70%) A és évi aszályos évjáratokhoz hasonóan a év sem kedvezett a tavaszi kalászos vetőmagelőállításoknak. Az áprilisban lehullott minimális csapadék (1-10 mm) következtében későbbi vetetteknél a növényállomány vontatottan és hiányosan kelt. Az áprilisi aszály miatt a bokrosodás mértéke jóval elmaradt az elmúlt években tapasztaltaktól. A növények korán kalászoltak kis növénymagasság (20-30 cm) mellett. A kiritkult, kiegyenlítetlen állományokban erőteljes volt a vadzab elterjedése is. A kedvezőtlen időjárásnak köszönhetően idén a kizárt területek aránya nőtt a tavalyi évhez képest. 73,9 ha-on Vas, Borsod és Jász-Nagykun-Szolnok megyében fejletlenség miatt és 53,4 hektáron gyomosság (vadzab) miatt lehetetlenült el az alkalmas minősítés. 17

23 1.VETŐMAGFELÜGYELETI TEVÉKENYSÉG Kalászos növények A évihez képest 24 százalékkal csökkent a termésátlag: kg/ha. Ez az utóbbi 10 év negatív rekordjának számít. A három tonnás hektáronkénti átlagot el nem érő megyék a következők: Bács-Kiskun, Borsod, Hajdú-Bihar, Heves, Nógrád, Veszprém és Vas megyék ha alkalmas minősítésű területen tonna termést takarítottak be, amely a tonnával több mint 2006-ban. A tavaszi árpa vetőmagszaporításokban a Nemzeti Fajtajegyzéken szereplő 54 fajtából 368 táblán csak 21 fajtát szaporítottak. Ezen kívül 6 fajtát szaporítottak a Közösségi Fajtakatalógus fajtáiból. (12. sz. táblázat) Az első 6 fajta adja a szaporító terület döntő hányadát. (80,5 %). A megváltozott söripari igényeket jól tükrözi a nagyobb mozgás a fajták között. Az Ebson, Prestige, Sylphide és Malz sörárpa fajták előretörése miatt kikerültek az első tizenkettő közül az Elisa, Tactic, Tunica és a Nitran fajták. 12. sz. táblázat Tavaszi árpa fajtaarányok a szemlélt alkalmas minősítésű szaporító területek alapján Fajta % % % Scarlett 18,1 32,0 28, Pasadena 23,3 20,9 18, Jubilant 24,8 16,5 15, Xanadu 1,7 7,8 10, Jersey 0,6 3,4 4, Ebson 2,5-3, Kompakt 1,1 2,8 3, Annabell 0,9 4,6 3, Prestige - 0,4 2, Sylphide - 0,3 1, Malz - - 1, Mandolina 0,3 0,8 1, év második félévében az elmúlt év ilyen időszakában zárt mennyiségnél 800 tonnával többet fémzároltunk (2.367 t), amelyből 30 tonna alacsony csírázóképesség miatt alkalmatlan minősítésben részesült. Amennyiben a kereslet hasonló mértékű lesz tavasszal az időjárás is kedvez. A várható fémzárolt mennyiség tonna körül alakulhat, figyelembe véve, hogy az előző évekről áthuzódó ókészlet nem éri el az 500 tonnát. Tavaszi búza (Triticum aestivum L.) A kalászos növények közül a tavalyi évhez képest ez a faj mutatta fel a legnagyobb területnövekedést. A évi szaporító terület több mint a duplája a tavalyi szemleterületnek. Az utóbbi tíz évben csak 1999-ben volt nagyobb a vetőmagelőállító terület, amikor az őszi vetések kiesése miatt elterjedőben volt. A növekedés egyik oka, hogy a többi kalászos fajjal ellentétben ezen faj vetőmagja iránt a kereslet nem csökkent az Európai Uniós csatlakozásunk óta, egyes régiókban állandó az igény. Hozzájárult a területnövekedéshez az is, hogy egyre több fajta kerül a köztermesztésbe. A évi szaporító területnél 514 hektárral több, összesen 848,1 hektár szemlélt területből Győr-Moson-Sopron megyében 2,3 hektár általános kultúrállapot, 0,7 ha fejletlenség és 5,8 ha vadzab túlzott elterjedése miatt kapott alkalmatlan minősítést. 18

24 1.VETŐMAGFELÜGYELETI TEVÉKENYSÉG Kalászos növények 7 államilag elismert fajta és 1 EU Közös Fajtakatalógusában található fajta szerepelt a vetőmagszaporításokban. A legnagyobb területen szaporított fajta a kiváló minőségű Lona nevű fajta 42,0%-os részesedéssel, második a Nadro fajta 22,3 %-kal és harmadik a Corso fajta 18,9 %-kal. A termésátlag közel megfeleződött a tavalyi évhez képest: kg/ha. A megelőző évinél 490 tonnával több 1.833,8 tonna termést takarítottak be. A évi vetéshez 1.126,5 tonna alkalmas és engedményes minősítésű vetőmagmennyiség állt rendelkezésre. 70%-os fémzárolt mennyiség/ténytermés mutatóval számolva tonna fémzárolás várható a jövő évi vetéshez, amely kielégítheti az igényeket 2008 tavaszán. A év második felében 147,3 tonna fémzárolásra került sor, amely alkalmas minősítést kapott. Tavaszi durum búza (Triticum durum Desf.) Az előző évi 18 ha-ral szemben 2007-ben mindösszesen 37,9 hektáron 4 táblán történt tavaszi durum búza vetőmagszaporítás, amelyből Győr-Moson-Sopron megyében 8,8 ha szaporítás fejletlenség miatt alkalmatlan minősítést kapott. A német nemesítésű 2002-ben állami elismerést kapott Durabon (86,3%) és francia Multidur (13,7%) fajtát szaporították. A szaporító területről 67,5 tonna termést takarítottak be, amely kg/ha átlagtermést jelent. Ez utóbbi mutatószám közel 33%-os csökkenést mutat a 2006-os évhez képest. A évi vetéshez 40 tonna vetőmagot terjesztettek elő fémzárolásra, év tavaszán hasonló nagyságú fémzárolás várható év második felében tavaszi durum fémzárolás nem történt. Tavaszi tritikálé (X Triticosecale Witm.) A év óta tartó területnövekedés tovább folytatódott 2007-ben. Közel 11 százalékkal nőtt a szaporító terület (64,9 ha), amely alkalmas minősítést kapott. Az előállításokban a Gabo (13,3%) és Wanad (86,7%) fajták szerepeltek. Az alacsony termésátlag miatt a tavalyinál 34 tonnával kevesebb 175,3 tonna termést takarítottak be, ami kg/ha átlagtermésnek felel meg. (2006: kg/ha) év tavaszán 149 tonna szabványos minősítésű vetőmag állt rendelkezésre. A faj vetőmagja iránt megnyilvánuló nagyobb kereslet miatt akár tonna fémzárolás is várható év tavaszán év második félévében fémzárolásra nem került sor. Tavaszi zab (Avena sativa L.) A fémzárolt vetőmaghasználatot támogató jogszabályok hiánya, valamint a lecsökkent állatállomány miatt évre nagyon lecsökkent a zab szaporító területe. (445,7 ha) Ez azt eredményezte, hogy hiány volt vetőmagból év tavaszán. Ennek hatására a vetőmagelőállítók év óta először növelték szaporító területeiket, mely így elérte az hektárt évben. A 988,5 hektár szemlélt területből 11,2 ha kapott alkalmatlan minősítést fejletlenség miatt Vas és Fejér megyékben. A 977,3 hektár alkalmas minősítésű szaporításokban 12 államilag elismert, 2 db Európai Uniós és 1 fajtajelölt szerepelt 108 táblán. Az első 7 fajta sorrendje, melyek a szaporító terület 85%-át adják, a következő: GK Pillangó 20,5%, Lota 15,6%, Triton 12,2%, Kwant 10,6%, Diakon 10,6%, Mv Pehely 8,2%, és GK Iringó 7,0%. A tényleges termés a évi 1.627,2 tonnával szemben idén 2.154,2 tonna volt kg/ha-os átlagtermés mellett. Ilyen alacsony termésátlag utoljára a hasonlóan aszályos évben volt. (1.659 kg/ha). 19

25 1.VETŐMAGFELÜGYELETI TEVÉKENYSÉG Kalászos növények A évi vetéshez tonna alkalmas minősítésű vetőmag állt rendelkezésre a termelők részére. Jelenleg a kereslet nagy a tavaszi zab vetőmagra. Mindösszesen 161,3 tonnát fémzároltunk év második félévében, mely alkalmas minősítést kapott. Az aszály miatti magasabb áthullási veszteséggel kalkulálva tonna vetőmag fémzárolása várható a évi vetéshez. Csupasz zab (Avena nuda L.) Jelentős mértékben nőtt a csupasz zab vetésterülete. Az előző évi 3 hektárral szemben a vetőmagszaporító terület idén 83,9 ha volt, amelyből Heves megyében gyomosság miatt alkalmatlan minősítést kapott 45,7 ha. Az előállításokban 2 államilag elismert és 2 a Közösségi Fajtakatalógusban szereplő fajta szerepelt. Az alapvetően étkezési célra nemesített faj jobb elterjedését akadályozza a feldolgozó üzemek hiánya Magyarországon, valamint a fémzárolt vetőmag-kihozatala is elmarad a pelyvás zabétól. 82 tonna termést takarítottak be, ami a megelőző évi kg/ha-ral szemben kg/ha átlagtermésnek felel meg év tavaszára belföldi felhasználásra előterjesztett tételek mennyisége 3,4 tonna volt tonna fémzárolás várható tavaszán második félévében fémzárolásra nem került sor. Homoki zab ( Avena strigosa L. ) Magyarországon idén először került szaporításra ez a faj. 6,7 ha szemlézett és alkalmas minősítésű területről 5,4 tonna termést takarítottak be 819 kg/ha termésátlag mellett Veszprém és Győr-Moson-Sopron megyékben. Német nemesítésű fajta került szaporításra második félévében fémzárolásra nem került sor. Rizs (Oryza sativa L.) A év óta tartó területnövekedés ha kismértékben is, de tovább folytatódott évben. A évi 82,7 hektáros szaporító terület 85,3 hektárra növekedett. A szemlélt területből 32 hektár kapott alkalmatlan minősítést fajtakevertség miatt. A területi visszaesés oka, hogy az árurizs alacsony értékesítési lehetőségei miatt költségtakarékosság jegyében a rizstermelők nagy része magas szaporulati fokú vetőmagot vásárol (szuperelit, elit) és saját igénye szerint szaporítja tovább hivatalos ellenőrzés kihagyásával. II. szaporítási fokú vetésbejelentéseket például az utóbbi két évben egyáltalán nem regisztráltunk. 9 államilag elismert fajta került előállításra. A legnagyobb területen szaporított 4 fajta adja az az alkalmas minősítésű előállítások 85,0 %-át: a Janka (51,5%), az M-488 (22,7%), a Dáma (5,6%) és a Risabell (5,6%). Az átlagtermés a tavaszi kalászosokkal szemben csak kevéssé csökkent, 75 kg/ha-al kevesebb a évinél: kg/ha, mert árasztásos technológiával kivédték a nyári aszály kártételeit, valamint a csapadékmentes őszi időjárás miatt nem volt termésveszteség a betakarítás időszakában. A tavalyi 234,6 tonnával szemben 2007-ben 242,7 tonna termést takarítottak be. A évi vetéshez 28 tonnát fémzároltak, mely alkalmas minősítést kapott. I. és II. fokú vetőmag fémzárolására nem került sor év második felében rizs vetőmagtétel fémzárolására nem került sor. 20

26 1.VETŐMAGFELÜGYELETI TEVÉKENYSÉG Kalászos növények Köles (Panicum miliaceum L.) Az elmúlt három évhez hasonlóan tovább csökkent a vetőmagelőállító terület 2007-ben. A tavalyi 73,8 ha szaporító területtel szemben 67,8 ha-on folyt vetőmagelőállítás kölesből. A csökkenést azzal magyarázhatjuk, hogy hazánk Uniós csatlakozásunk óta a köles és pohánka vetőmagját nem kötelező minősíteni forgalomba hozatal előtt. A nemesítők és fajtafenntartók már a magasabb szaporulati fokú, szuperelit és elit tételeket forgalmazzák a termelők felé, akik hivatalos ellenőrzés nélkül szaporítják tovább a vetőmagot saját vetésre vagy általuk végzett forgalmazásra. Jász-Nagykun-Szolnok megyében gyomosság (muhar fajok) és aszálykár miatt alkalmatlan minősítést kapott 2,9 és 2,2 hektár. 6 fajta szaporítása történt 11 táblán. Alkalmas minősítésű szaporítási nagyságuk szerint: Fertődi 2 (45,2%), GKT Piroska (19,1%), Lovászpatonai (15,9%), Maxi (12,3%) és Rumenka (7,2%). Az átlagos táblanagyság 6,2 ha volt. Az átlagtermés nem érte el a másfél tonnát hektáronként: kg/ha ben felére csökkent a termésmennyiség a tavalyi évhez képest: 88,1 tonna. Kölesből évi vetésre a 46,6 tonnát fémzároltunk, mely alkalmas minősítést kapott év második felében fémzárolásra nem került sor. Pohánka (Fagopyrum esculentum M.) Két államilag elismert (Hajnalka, Oberon) és egy Közösségi Fajtakatalógusban szereplő fajta 62,8 ha-os szaporítását szemléztük 2007-ben, mely alkalmas minősítést kapott. (2006: 141,7 ha) A 5 vetőmagelőállító tábla kg/ha-os átlagtermést ért el, amely 72 kg/ha-ral kevesebb, mint tavaly. Átlagos táblanagyság: 12,5 ha évi vetésre belföldre a megelőző vetésre zárt 37,94 tonnával szemben mindösszesen 11,3 tonnát fémzároltunk, mely alkalmas minősítésben részesült. Ezen kívül OECD exportra zártunk 20 tonnát év második felében pohánka vetőmagot nem fémzároltunk. 21