IPARI PARKOK Ipari Parkok Egyesület

Átírás

1 IPARI PARKOK Ipari Parkok Egyesület

2 Készítette az Ipari Parkok Egyesület megbízásából Rakusz Lajos A szerkesztıbizottság tagjai: Dr. Göndöcs István Dr. Kabai Vilmos Dr. Tóth János Lektorálta: Dr. Pálmai Zoltán

3 TARTALOMJEGYZÉK Oldal BEVEZETİ 1 1. IPARFEJLİDÉSI TRENDEK, GAZDASÁGI HÁTTÉR 5 Fordizmustól a poszt-fordizmusig 6 Csúcstechnológia 8 Az új ipari célrendszer, paradigmaváltás 12 Rendezı elvek 12 Szubszidiaritás 13 Partnerség 14 Addicionalitás 14 Rugalmasság 15 Nyilvánosság 15 Regionális szervezeti struktúrák 16 Az ipari park definíciói 16 Parktípusok 18 Funkciók (küldetés) szerinti parktípusok 19 Átfogóbb szervezeti struktúrák 20 A telepítés jellege szerinti parktípusok 20 Fejlıdési fázisok 21 Globális célok szerinti parkhálózatok (modellek) 22 Nemzetközi, összesített mutatók 23 Innovációösztönzı parkok, park jellegő szervezetek 24 Innovációs központok, transzfer ügynökségek 25 A K+F szolgáltatásokat nyújtó szervezetek 26 Inkubátorházak, technológiai központok, BIC-ek 27 Az egyetem és ipar kapcsolatának parki mérető formái 29 Vállalkozási övezetek 31 A fejlesztési területek kiválasztásának gyakorlata az Európai Unióban magyar lehetıségek 32 Kedvezmények 32 Területkijelölés 33 Mutatók AZ IPARI PARKOK EGYESÜLET LÉTREHOZÁSÁNAK FOLYAMATA 38 Az ipari parkok létesítése Magyarországon 38 Az Egyesület létrehozásának motiváló tényezıi 41 Küldetés 43 Az Ipari Parkok Egyesület programjának kialakulása 44 Az Egyesület programjának fıbb elemei a kezdeti idıszakban 56 Az IPE tevékenységi struktúrájának és kapcsolatainak alakulása 59 Kapcsolatépítés 63 Ipari Parkok Egyesület

4 3. AZ IPARI PARKOK EGYESÜLET - MINT NONPROFIT SZERVEZET 66 Nonprofit szervezetek az Európai Unióban 67 Nonprofit (civil) szervezetek Magyarországon 69 A nonprofit szervezetek stratégiái 72 Az Ipari Parkok Egyesület mint nonprofit szervezet 73 Nemzetközi kapcsolatok 75 Taglétszám 77 Anyagi helyzet 79 Szervezeti struktúra AZ ÁLLAM SZEREPVÁLLALÁSA 83 Kormányzati feladatok 84 A területfejlesztés állami intézményeinek és fórumainak feladatai 88 Az ipari parkok és az EU prioritások. Az EU támogatási rendszerének fıbb elemei 91 Az ipari parkok lehetıségei a versenyképesség növelésében 94 A finanszírozási rendszer 97 Az EU támogatási rendszerének néhány jellemzıje 97 Strukturális Alapok 97 Kohéziós Alap 98 Decentralizáció 99 A magyarországi ipari parkok és az EU prioritások 103 Hálózatépítés 105 Az ipari parkok létesítése során érzékelhetı strukturális jellemzık QUO VADIS IPARI PARKOK? QUO VADIS IPE? 109 Problémák 109 Kihívások 113 Tennivalók 116 IRODALOMJEGYZÉK 124 FÜGGELÉKEK ÁBRÁK Ipari Parkok Egyesület

5 IPARI PARKOK Ipari Parkok Egyesület Ipari Parkok Egyesület 1

6 Készítette az Ipari Parkok Egyesület megbízásából Rakusz Lajos A szerkesztıbizottság tagjai: Dr. Göndöcs István Dr. Kabai Vilmos Dr. Tóth János Lektorálta: Dr. Pálmai Zoltán Ipari Parkok Egyesület 2

7 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETİ IPARFEJLİDÉSI TRENDEK, GAZDASÁGI HÁTTÉR...9 Fordizmutól a poszt-fordizmusig...10 Csúcstechnológia...13 Az új ipari célrendszer, paradigmaváltás...17 Rendezı elvek...17 Szubszidiaritás...18 Partnerség...19 Addicionalitás...19 Rugalmasság...20 Nyilvánosság...20 Regionális szervezeti struktúrák...21 Az ipari park definíciói...21 Parktípusok...23 Funkciók (küldetés) szerinti parktípusok...24 Átfogóbb szervezeti struktúrák...24 A telepítés jellege szerinti parktípusok...25 Fejlıdési fázisok...26 Globális célok szerinti parkhálózatok (modellek)...27 Nemzetközi, összesített mutatók...28 Innovációösztönzı parkok, park jellegő szervezetek...29 Innovációs központok, transzfer ügynökségek...30 A K+F szolgáltatásokat nyújtó szervezetek...31 Inkubátorházak, technológiai központok, BIC-ek...32 Az egyetem és ipar kapcsolatának parki mérető formái...34 Vállalkozási övezetek...36 Kedvezmények...37 Területkijelölés...38 Mutatók AZ IPARI PARKOK EGYESÜLET LÉTREHOZÁSÁNAK FOLYAMATA...43 Az ipari parkok létesítése Magyarországon...43 Az Egyesület létrehozásának motiváló tényezıi...46 Küldetés...48 Az Ipari Parkok Egyesület programjának kialakulása...50 Az Egyesület programjának fıbb elemei a kezdeti idıszakban...61 Az IPE tevékenységi struktúrájának és kapcsolatainak alakulása...64 Kapcsolatépítés AZ IPARI PARKOK EGYESÜLET - MINT NONPROFIT SZERVEZET...71 Nonprofit szervezetek az Európai Unióban...72 Nonprofit (civil) szervezetek Magyarországon...74 A nonprofit szervezetek stratégiái...77 Az Ipari Parkok Egyesület mint nonprofit szervezet...78 Nemzetközi kapcsolatok...80 Taglétszám...82 Anyagi helyzet...84 Szervezeti struktúra AZ ÁLLAM SZEREPVÁLLALÁSA...89 Kormányzati feladatok...90 A területfejlesztés állami intézményeinek és fórumainak feladatai...94 Az ipari parkok és az EU prioritások. Az EU támogatási rendszerének fıbb elemei...97 Az ipari parkok lehetıségei a versenyképesség növelésében A finanszírozási rendszer Az EU támogatási rendszerének néhány jellemzıje Strukturális Alapok Kohéziós Alap Decentralizáció A magyarországi ipari parkok és az EU prioritások Ipari Parkok Egyesület 3

8 Hálózatépítés Az ipari parkok létesítése során érzékelhetı strukturális jellemzık QUO VADIS IPARI PARKOK? QUO VADIS IPE? Problémák Kihívások Tennivalók IRODALOMJEGYZÉK MELLÉKLETEK Javaslat az ipari park-programba való bekapcsolódásra Intézkedési terv az ipari park fejlesztési program végrehajtásáról Ipari parkok információs rendszere Az Ipari Parkok Egyesület szolgáltatási és támogatási rendszere MIÉRT IPARI PARK? Az Ipari Parkok Egyesület tagjai (2000. augusztus) Ipari Parkok Egyesület 4

9 BEVEZETİ Az Ipari Parkok Egyesület (IPE) évi rendes Közgyőlése foglalt úgy állást, hogy az ipari parkok magyarországi létesítésérıl és térnyerésérıl jelentessünk meg könyvet. Egy olyan kiadványt, amely az Egyesület mint nonprofit szervezet nézıpontjából mutatja be az ipari parkok létesítésének folyamatát. A feladat nem elızmények nélküli ben a CIPE (Center for International Private Enterprise, Washington, DC.) megrendelésére készült egy hasonló tárgyú esettanulmány. Ennek a munkának az volt a célja, hogy a CIPE romániai, bulgáriai és macedóniai tevékenységének döntıen menedzserképzési munkájának szakmai megalapozását segítse a magyar gyakorlat bemutatásával. A CIPE voltaképpen arra a kérdésre keresett választ, hogy a rendszerváltás idıszakában miként jön létre egy nonprofit szervezet, s hogyan tud érdemlegesen hozzájárulni az iparfejlıdés, a gazdaságpolitika fontos és új kérdéseinek megválaszolásához, illetve megvalósításához. A CIPE számára készített szakmai munka magyar nyelvő változatát sokan megismerhették, hiszen az IPE honlapján ( már hosszú ideje hozzáférhetı, s azt a Harmadik Évezred Alapítvány számára is rendelkezésre bocsátotta. Jelen munka mindenekelıtt az ipari parkok, egy új iparfejlesztési szervezetrendszer létrehozását, az ezt lehetıvé tevı erıfeszítéseket szeretné folyamatában bemutatni. Egy olyan üzleti szervezıdés meghonosításáról szeretnénk képet adni, amely a fejlettebb országokban nyolcvan éves múltra tekint vissza, hazánkban mégis (a rendszerváltás korszakos átalakulásai közepette) újdonságként jelent meg. Azt a gyakorlatot, azokat a finanszírozási, ösztönzési, kapcsolatépítı megoldásokat, üzleti viszonyokat, amelyek máshol hosszú, szerves fejlıdés eredményeként jöttek létre, s amelyeket nekünk néhány év alatt kellett (kellene) létrehozni. Ipari Parkok Egyesület 5

10 A könyvben mint jeleztük az ipari parkok intézményének hazai megjelenését az IPE nézıpontjából mutatjuk be. Ez akaratlanul egy idıbeli korlátozást okoz: az Ipari Parkok Egyesület 1994-ben jött létre, s a könyv csak az ezt követı idıszakot tekinti át. Nem került sor tehát egy olyan feltáró munkára, melynek eredményeként a kezdetekre is fény vetülne. Talán érdekes lenne egy ilyen kutatás, hiszen már 1983-ban sor került egy magas szintő, az ipari parkokkal foglalkozó tájékozódó szakmai konzultációra. Akkor azzal került le a napirendrıl ez a kérdéskör, hogy csak valós piaci viszonyok között lenne realitása az ipari parkok létesítésének. Egy Székesfehérvárott, 1986-ban tartott, a mőszaki fejlesztéssel foglalkozó tanácskozáson mindemellett e sorok írója elıadásában már ígéretesnek és reménykeltınek ítélte azokat az erıfeszítéseket, amelyek kutató-fejlesztı parkok, ipari parkok létrehozásával kívánják felgyorsítani az innovációt, elımozdítani szellemi erıforrásaik hasznosítását. Ezen erıfeszítések egyike volt, hogy Dr. Pálmai Zoltán, az INNOTECH Mőegyetemi Innovációs Park vezetıje ezidıtájt kapott lehetıséget az elsı innovációs park létrehozására a Budapesti Mőszaki Egyetem szervezetén belül (s e kérdéskörben jelentıs publikációs tevékenységgel hívta fel a figyelmet a lehetıségekre, teendıkre). S ugyancsak a nyolcvanas évekhez kapcsolódik Balogh József, Gyır Megyei Jogú Város polgármesterének kezdeményezése egy ipari park létesítésére, amely 1992-re valóság lett: Közép-Kelet Európa elsı zöldmezıs ipari parkjaként megépült a GYİR Ipari Park. A nyolcvanas évek fontos fejleménye: létrejött az Innovációs Parkok szövetsége, alapító elnök: Dr. Pálmai Zoltán. Ugyancsak 1994 elıtt kezdıdött Széles Gábor vezetésével a VIDEOTON Elektronikai Gyár ipari parki struktúrában történı életrekeltése, amely így az elsı rekonstrukciós ipari parkként kerülhet be a magyar ipartörténetbe. Az Ipari Parkok Egyesület 1994-ben történt színrelépéséhez tehát nem kapcsolható az ipari parkok létesítésének kezdeményezése, elindítása. Az Egyesület szerepe inkább abban volt, hogy igyekezett minél szélesebb körben (önkormányzatok, vállalkozók, civil szervezetek, pénzintézetek államigazgatási szervezetek körében) tudatosítani az ipari parkokban rejlı lehetıségeket, elfogadtatni azt a gondolatot, hogy az ipari parkok számos égetı probléma egyidejő megoldásával segíthetik az elıbbrejutást (munkaalkalmak létrehozása, tıkeszervezés, perspektíva egy térség polgárainak, stb.). Ipari Parkok Egyesület 6

11 A könyv egy állandóan szélesedı folyamat kezdetét mutatja be. Nem lezárt történetrıl van tehát szó. Számos kérdés nyitott, ma még jórészük nehezen megválaszolható. Mindemellett hasznos lehet azoknak az itt leírtak megismerése, akik nem sémát keresnek, hanem gazdaságpolitikai ügyként s intellektuális kihívásként is értelmezik ennek új szervezeti struktúrának a létesítését, feltárva a folyamat lényegi elemeit, összefüggéseit, a helyi kezdeményezések katalizálásában rejlı lehetıségeket, s mindehhez kapcsolódva egy nonprofit szervezet létesítésének menetét és mőködtetését, küzdelmét valami új elfogadtatásáért, és önnön maga fennmaradásáért. Amirıl e könyv szól: a társadalmi, gazdasági élet igen szerény szelete. De ez ma már egy olyan szegmens amely embernek ad munkát, s még többnek reményt és esélyt a jobb életre. Egy olyan idıszakban, amikor az országnak erre a reményt adó perspektívára, az alkotó energiákat felszabadítani képes hitre volt (s van) talán leginkább szüksége. A szakmai mondanivaló kifejtésekor kettıs cél vezérelt bennünket. Egyfelıl az ipari parkok létesítését kívántuk folyamatában bemutatni, másfelıl a nonprofit szervezıdési forma jelentıségének növekedését, egy ilyen szervezet helykeresését és pozícióinak elfoglalását igyekeztünk érzékeltetni. E két cél a tárgyalás során általában nem volt elkülöníthetı egymástól, de ahol erre mód nyílt, törekedtünk élni a lehetıséggel, s a megértéshez szükséges háttér-információkat is beépíteni a munkába. Megjegyezzük: a tárgyalás során a nonprofit- és civil szervezetek fogalmakat egymás szinonimájaként értelmeztük. Távol áll tılünk, hogy azt gondoljuk: a felvetett kérdésekre helyes válaszokat adtunk (jóllehet mindig erre törekedtünk). Igyekszünk sokrétően és kritikai megközelítésben bemutatni a történéseket, mert a hibákból sokszor többet lehet okulni, mint a sikerekbıl (melyekrıl egyébként is csak az idı mondhat ítéletet). A munka az elmúlt években publikált anyagokra, a különbözı szakmai elemzésekre, interjúkra, illetve kérdıíves feldolgozásra támaszkodik. Igyekeztünk azokat az elemeket kiemelni, amelyekkel a hozzánk hasonló társadalmi, gazdasági változásokkal birkózó országoknak szembe kell nézniük, mind financiális, mind szervezeti, illetve Ipari Parkok Egyesület 7

12 jogi vonatkozásban. Munkált bennünk tehát egy ilyen irányú hasznosítás lehetıségének megfontolása is. A munkát a már kialakult gyakorlat szerint végeztük: alapvetıen az IPE szellemi holdudvarára támaszkodva. A megjelenés a HUNGÁRIA Biztosító Rt., a GROUP 4 Securitas Kft., a TÜV Rheinland Hungária Kft., a Dorogi Ipari Park érdeme is: Máhig Attila, Kecskeméti Sándor, Czitán Gábor, Berezvay Balázs urak támogató bátorítása nélkül az IPE nem tudta volna ezt a munkát felvállalni. Az informatikai munkáért Németh Róbert, az ALFÖLD Rt. vezérigazgatóját és Rakusz Ádám egyetemi hallgatót (diagramok) illeti a köszönet. A kivitel igényessége az IPE hivatalvezetıjének, Szöllısi Lászlóné asszonynak az érdeme. Végezetül megszívlelendınek tartjuk a francia kormány Tervbizottsága (le Commissariat Général du Plan) 1983-as (!) gazdasági jelentésének alábbi megállapítását: Tegnap az alapvetı fizikai felszereltség: a kikötık, repülıterek, utak, az elektromos hálózat, a telefon, ipari zónák voltak a legfıbb tényezık. A hangsúlyos tényezıket, amelyek meghatározzák a jövıt, ma így nevezzük: a népesség, a képzettség, a foglalkozási szerkezet általános átalakulása, a regionális vállalatok dinamizmusa, a vállalatok számára nyújtott szolgáltatások minısége és mennyisége, a kutatóintézetek és egyetemek jelenléte. Még alapvetıbb talán: minden tényezı integrálódási képessége a tényleges piacokba. Magyarországon jó 15 évvel késıbb 2000-ben még döntıen a fizikai feltételek megteremtése van elıtérben. De már dolgozni kell azon, hogy a jövıt az innováció, az integrálódási képesség, az informatika, a tudás jegyében alapozzuk meg. S ezt soha sem szabad szem elıl tévesztenünk ahhoz, hogy a éves lemaradásunk ne növekedjék, s a felzárkózás még idıben megoldható legyen. Az ipari parkok mindehhez jó alapot és megfelelı kereteket teremtenek. Ma már vannak használható tapasztalataink. S vannak elgondolásaink az intelligens ipari parkra vonatkozóan, mely már a XXI század intézménye lesz. Rakusz Lajos elnök Budapest, augusztus 31. Ipari Parkok Egyesület 8

13 1. IPARFEJLİDÉSI TRENDEK, GAZDASÁGI HÁTTÉR Magyarország iparának fejlıdése és átalakulása számos olyan sajátossággal rendelkezik, amelyek miatt nehéz összevetni a fejlett iparral rendelkezı országok hasonló jellemzıivel. A századelın nemzetközi mércével is igen jelentıs teljesítményeink (malomipar, autóipar, mozdonygyártás, gyógyszeripar, villamos gépek, stb.) az európai fejlıdési trendekhez való simulás jegyében születtek. A késıbbiekben azonban nemzetközi pozíciónkat a legtöbb ipari területen feladni kényszerültünk. A tervutasításos rendszer évtizedeiben ( között) mind az ipari teljesítmény, mind a szakemberképzés, a humán erıforrások terén a leszakadási trend tartóssá vált. A hatvanas évek végén (a gazdasági reform indítása), illetve a nyolcvanas években a piacgazdaság egyes elemeinek bevezetése (egyéni érdekeltség, kétszintő bankrendszer, adórendszer, stb.) eredményeként valamelyest javult pozíciónk, de a termelés hatékonysága, a versenyképesség, a magas minıségi követelményeknek biztonsággal megfelelı termékek elıállításában hazánk és a fejlett iparral rendelkezı országok közötti rést nem sikerült csökkenteni. A rendszerváltás (1990) utáni évek erıfeszítései, a piacgazdaság intézményi, jogi és financiális feltételeinek megteremtése esélyt teremtenek arra, hogy ma már a felzárkózás reális célként (és programként) megfogalmazódjon. Ennek ad keretet s egyben széles perspektívát az az ambíció, hogy belátható idın belül csatlakozunk az Európai Unióhoz. Az integráció szükségessé teszi, hogy tekintettel legyünk azokra a fejlıdési trendekre, melyek a fejlett iparral rendelkezı országokban kialakultak. Nyilvánvaló ugyanis, hogy hazánknak nincs módjában azt az utat végig járni, amit ezen országok az elmúlt évszázadok-évtizedek során bejártak. A fejlıdésük jelenlegi szakaszában kell az EU intézményekhez való integrációt megvalósítanunk, figyelemmel azokra a trendekre, amelyeket ezen országok fejlıdésének kihívásai, a felmerülı problémáikra adott Ipari Parkok Egyesület 9

14 válaszaik eredményeznek. Ugyanakkor igen gondosan számba kellett (és kell) vennünk: hol rendelkezünk tartalékokkal, erıs pozíciókkal; az integráció kívánta lehetıségek milyen iparfejlesztési lehetıségeket kínálnak a felzárkózás gyorsítása érdekében. S az informatika nem kínál-e olyan lehetıségeket, amelyek gyökeresen új megközelítéseket is reálissá tehetnek? Az utóbbi mintegy három évtizedes idıszak nemzetközi iparfejlıdési változásainak tengelyében számos szakértı szerint három igen fontos tényezınek volt meghatározó szerepe. Ezek - az ipari csúcstechnológiák (melyek révén új ipari tevékenységi területek jöttek létre, alapvetıen az informatika térnyerésével összefüggésben); - a termelı tevékenységhez közvetlenül tartozó szolgáltatások részarányának dinamikus növekedése, (különösen a városi térségekben); - a kis és középvállalkozások számának, gazdasági szerepének növekedése. Fordizmutól a poszt-fordizmusig Ezek a változások a fejlett tıkés országokban a 60-as években jelentkeztek, s a folyamat a 70-es, 80-as években számos válságjelenség kíséretében tetızött. A válság lényege az volt, hogy a tömegtermelés és a tömegfogyasztás összekapcsolására kiépült fordista termelési modell a hatvanas évek végére, a 70-es évek elejére elvesztette belsı tartalékait, az új kihívásokra (energiaválság, környezetvédelmi problémák, informatika) már nem tudott megfelelı választ adni. Elıtérbe kerültek a rugalmas rendszerek, mind a társadalmi mechanizmusokban (pl.: döntési rendszer diverzifikálása, demokratizálódás, stb.), mind a gazdaságban (kis sorozat, speciális igények kielégítése a termelésben és szolgáltatásban, stb.). A 80-as években induló új fejlıdési szakaszt (poszt-fordista periódust) éppen a rugalmas vonások miatt szokták rugalmas felhalmozási rendszernek is nevezni. Figyelmet érdemel bár tapasztalataink szerint az ezirányú jelzések az állami vezetés legérintettebbjei részérıl csak elvétve találtak értı fülekre a kezdetek során hogy a jelzett három alapvetıen fontos tényezı ma az ipari parkok esetében együttesen, szinergikus hatást kiváltva Ipari Parkok Egyesület 10

15 tud jelen lenni. A gazdaság csaknem minden tényezıje megtalálható az ipari parkok létesítésénél és mőködtetésénél. Mint cseppben a tenger... Ipari Parkok Egyesület 11

16 1. táblázat: A fordizmustól a poszt-fordizmusig (MOULAERT, SWYNGEDOUW, 1989 nyomán) FORDIZMUS POSZT-FORDIZMUS Ideológia - tömegfogyasztásra épülı társadalom - az egyénekre épülı társadalom - modernizmus - posztmodernizmus - szocializáció - individualizáció - tömegszerőség - sajátosság és alkalmazkodás Állam - bürokratikus szabályozás - dereguláció és újraszabályozás (piackonformitás) - merevség - rugalmasság - központosítás - decentralizáció - nemzetközi stabilitás - nemzetközi instabilitás - a piac közvetett szabályozása (ár- és bérpolitika) - a piac közvetlen szabályozása (közös parancsok) - az innovációt és a K+F tevékenységet jórészt a vállalkozások finanszírozzák - az innovációt és a K+F tevékenységet jórészt az állam finanszírozza - gondoskodó állam (a javak társadalmasítása, - liberális állam privatizációja) Munka - a munka vertikális szervezése - a munka horizontális (munkacsoportonkénti) megszervezése - specializáció - sokoldalúság - bürokratikus hierarchia - a személyes elırehaladás rendszere - egyedi feladatok - összetett munkakörök - egységesített fizetés - személyre szabott fizetés - a munkások felelısségének alacsony foka - a felelısség magas foka (kölcsönös felelısség) - foglalkoztatottsági biztonság - változó foglalkoztatottsági biztonság Termelés - tömegtermelés - termelés kis mennyiségekben is hatékony - szabványosítás/uniformizáltság - rugalmas termelés/változatosság - vertikális integráció (néha horizontális) - vertikális integráció - készlet halmozók és jelentıs tartalékok - tartalékok hiánya - a termelés ex-post ellenırzése - a minıség integrált ellenırzése - a termelés a rendelkezésre álló erıforrásokhoz - a termelés az igényekhez igazodik igazodik - a költségek csökkentése a fizetések ellenırzésével - képes hosszú távon megtervezni a termelést Térszerkezet - a regionális munkaerıpiacok homogenizációja (a piacok térbeli megosztottsága) - helyi munkaerıpiacok diverzifikációja ( a piac társadalmi megosztottsága) - funkcionális térbeli decentralizáció - agglomeráció és térbeli koncentráció Ipari Parkok Egyesület 12

17 A fordizmus és a poszt-fordizmus fejlıdési szakaszok közötti különbségek a folyamat lényegét érintik, s átfogják a társadalom és gazdaság egészét az állam szerepvállalásától a térszerkezetek átalakulásáig. A mellékelt táblázat ezeket a fıbb eltéréseket, felfogásbeli és mőködésbéli különbségeket hivatott érzékeltetni. Csúcstechnológia Egy ország gazdaságának nemzetközi versenyképességét nagymértékben meghatározza, hogy termelı, szolgáltató tevékenységében milyen súlyt kaphatnak a csúcstechnológiák. Ezzel a fogalommal ezért igen gyakran találkozunk, illetve tapasztaljuk, hogy a csúcstechnológia fogalmát egyfajta mitikus aura veszi körül. Az alábbiakban a csúcstechnológia-fogalom néhány vonását mutatjuk be azzal a céllal, hogy a közös gondolkodást elısegítsük az ipari parkok vonatkozásában. Elıre kell bocsátanunk: természetesen e fogalom esetében sincs olyan definíció, amelyet egyedüliként mindenki elfogadna. Még abban sincs teljes körő egyetértés, hogy milyen objektív kritériumok alapján lehet azonosítani a csúcstechnológiákat, a csúcstechnológiai ipart. Az alábbiakban azzal a szőkítéssel élünk, hogy termékek gyártásáról fogunk szólni, ez alkalommal a szolgáltatások, szállítás, kommunikáció, stb. ( nem termelı ipar ) nem tartoznak a vizsgált körhöz. Ez csak a kezelhetıség miatt történik így: az ipar fogalmát egyébként szélesen értelmezzük, beleértve a szolgáltatási szférát is. A szakirodalom alapvetıen négy kritériumot használ. Ezek - az adott ipar által elıállított termék technikai igényességének, kifinomultságának foka, - a kutatási-fejlesztési ráfordítások aránya az értékesítésen belül, - a kutatók és mérnökök aránya az összes foglalkoztatottan belül, - a foglalkoztatottak arányának növekedése az adott szektoron (szakterületeken) belül. Ipari Parkok Egyesület 13

18 Ezen kritériumok, mércék önmagukban is sokféleképpen értelmezhetık. Különösen az utóbbi elem az, amelynek alkalmazásával óvatosan kell bánni. Tény kérdés, hogy a csúcstechnológia fontos tulajdonsága, hogy piaci térnyerés jellemzi, s ez a foglalkoztatottak számában is számos statisztikai adat szerint kifejezésre jut. Ugyanakkor az is ténykérdés, hogy a legfejlettebb technológiák alkalmazása esetén a foglalkoztatottak fajlagos termelési értékre vetített száma csökken. A piaci térnyerés és e csökkentı tényezı eredıje általában növekvı foglalkoztatotti létszámot eredményez de nem mindig. Lásd az alábbi ábrát. 2. táblázat: A csúcstechnológiai szektorok azonosítása Franciaországban a magasan kvalifikált alkalmazottak aránya és a szektorok növekedése szerint Iparág Szakértık, kutatómérnökök %-a az összes foglalkoztatotton belül Az alkalmazottak számának növekedése (%) Rakéták 27,35 142,4 Informatika 17,78 143,5 Kohászati anyagok 16,73 53,8 Vasúti anyagok 7,91 96,9 Sőrített gázok 6,81 96,4 Nukleáris anyagok 6,46 382,9 Nem fémes anyagok 6,28 50,6 Összes iparág átlaga 3,02 84,9 (Forrás: INSEE, Structure des emplois es UNEDIC.) A csúcstechnológiai iparágakban a magasan kvalifikált munkaerı aránya többnyire meghaladja a 20 %-ot. Az amerikai rakétaiparban a tudósok és mérnökök aránya 41 % volt tíz évvel ezelıtt. Ugyancsak óvatosnak kell lennünk a K+F létszám megítélésénél. Magyarországon az elmúlt évben kialakult trend olymértékben eltér a nemzetközi folyamatoktól, hogy kockázatos lenne, ha kellı körültekintés nélkül vennénk figyelembe az Ipari Parkok Egyesület 14

19 adottságokat. Helyesebb, ha az egyes ipari ágazatok esetében a nemzetközi adatokra hagyatkozunk. 3. táblázat: A K+F ráfordítások az értékesítés %-ában néhány iparágban az USA-ban 1976-ban SIC Iparág K+F az értékesítés %-ában 372/376 Repülıgépek/rakéták 12,2 357 Irodagépek, computerek 11,6 366 Kommunikációs berendezések 7,4 367 Elektronikai részegységek 7,4 33 Fém alapanyagok 0,8 24/25 Fa és bútor 0,7 22/23 Textil és ruházat 0,4 (Forrás: National Science Foundation, 1976.) A gyakorlatban a csúcstechnológiai iparok azonosítására különbözı listák szolgálnak. Az alábbiakban a francia Ipari Minisztérium INSEE NAP 600 listáját mutatjuk be, melyet az OECD elemzése alapján állítottak össze. A csúcstechnológiai iparágak azonosítását szolgálhatja, ha a többi iparághoz képest nézzük a létszámarányok alakulását, illetve az export bevételekbıl való részarányt. Mindkét mutató általában szignifikáns és pozitív eltérést mutat. Ipari Parkok Egyesület 15

20 4. táblázat: Csúcstechnológiai tevékenységek listája az INSEE NAP 600-as nomenklatúra alapján, Ipari Minisztérium (Franciaország) Kémia 1722 Szintetikus festékek, színezıanyagok 1724 Gyógyszerészeti alapanyagok 1727 Mőanyagok 1728 Gumi és más rugalmas anyagok 1729 Olajtermékek, természetes és szintetikus aromák Kémiai jellegő termékek 1808 Növényvédı szerek 1810 Mőszén, a kohászatban és a gépiparban alkalmazott kémiai termékek Gyógyszerészeti termékek 1901 Speciális gyógyszerészeti termékek Mechanika 2404 Belsı égéső motorok az autókban és a repülıgépeken használatosokon kívül 2407 Hı- és vízturbinák, duzzasztógátak berendezései Informatika 2701 Információkezelési berendezések, anyagok 2702 Irodagépek Villamossági anyagok 2810 Áramszolgáltatási berendezések a vezérlıberendezésektıl a kisfeszültségő elektronikai teljesítmények alkalmazásáig 2811 Magas feszültségő vagy nagy teljesítményő elektromossági anyagok 2812 Kisfeszültségő ipari berendezések, relék, jeladási anyagok 2815 Automatikus ipari folyamatvezérlı berendezések Elektronika 2911 Távközlési és telefon berendezések, alkatrészek 2912 Radiológiai és orvoselektronikai készülékek 2913 Speciálisan felépített ellenırzı és szabályozó készülékek ipari automatákhoz, elektronikus készülékek és berendezések, mérımőszerek 2914 Professzionális elektronikai és rádióelektronikai anyagok 2915 Passzív komponensek és kondenzátorok 2916 Elektronikai csövek és félvezetık 2922 Iktató, regisztráló és másológépek a kép és hangtechnikában Repülés és őrtechnika 3301 Légijármő cellák 3302 Légijármő hajtómővek és azok berendezései 3303 Speciális repülési berendezések 3304 Gépek, motorok, őrbe juttató hordozóeszközök Precíziós mechanika 3401 Órák 3402 Mérlegberendezések, számítógépek, mérıeszközök 3404 Optikai és precíziós mőszerek 3405 Fotó és film anyagok Ipari Parkok Egyesület 16

21 Az új ipari célrendszer, paradigmaváltás A fejlett országokban a hetvenes (több országban a nyolcvanas) években a gazdaság egy központból kiinduló döntıen ágazati jellegő növekedése fokozatosan elvesztette mőködıképességét, s a poszt-fordista fejlıdés követelményeinek (jellemzıinek) elıtérbe állítása napi feladattá tette a helyi fejlesztést. Ez a kibontakozó új tendencia például Franciaországban a 70-es évektıl jelent meg a gondolkodásban, s vált késıbb a gyakorlatban is elfogadottá. A folyamat 1982-re jutott el odáig, hogy politikai döntéssel - a magyar területfejlesztési törvénynek (1996) megfelelı decentralizációs törvény révén a jogi, intézményi keretek meghatározásával - a paradigmaváltás, a fordulat a francia gazdaságban kiteljesedhetett, s az új értékrend a gyakorlatban megszilárdulhatott. Jeleznünk kell: nincs arról szó, hogy lenne egy nemzetközileg elfogadott modell, mely megfelel a kihívásoknak, s minderre gyógymódot adna. És különösen nincs olyan modell, amely változatlan lehetne a mind gyorsabban változó világban. Amit hangsúlyozunk, mindössze annyi, hogy a célrendszer igen jelentısen módosult (s állandóan, egyre gyorsabban változik). A fejlıdés új modellje már csak azért sem egyszerősíthetı le, mivel annak három összeillı (s így egyensúlyt teremtı) elemét kell létrehozni. A munkaszervezet formáját (ipari paradigma), a felhalmozási rendszer jellemzıit (makroökonomiai struktúra), s olyan szabályozási módot, amely az intézményi rendszert, alkalmazott normákat a rendszer integrált részévé teszi. Mindezekbıl az is következik, hogy a fejlesztési modell rendezı elveit kell mindenekelıtt tisztázni ahhoz, hogy a központi elgondolások és a helyi - sporadikusan jelentkezı és különösen a kezdetekkor elkülönülı törekvések idıvel összehangoltak, illetve szinergikus hatásúak legyenek. Rendezı elvek E rendezı elveknek fıként azt kell figyelembe venniük, hogy az új felhasználási modell megjelenésével a termelıi szervezet átalakulása összekapcsolódik a termelıi Ipari Parkok Egyesület 17

22 terek földrajzi átrendezıdésével. Ez a tendencia a termelési folyamatok rugalmasságát fokozza mind a termékek, technológiák, szolgáltatások fejlesztésében, mind a munkakapcsolatok átalakulásában. Ez a rugalmasság természetesen a döntési rendszer diverzifikációjához, a vertikális dezintegrációhoz vezet. Ez a dezintegráció másoldalról találkozik azzal a társadalmi folyamattal, amely a hatáskörök alsóbb szintre való delegálásával a demokratizmus minden korábbinál átfogóbb és mélyebb megvalósítását eredményezi. Szubszidiaritás E fogalom alatt csaknem mindenki mást ért. A mi felfogásunk a következı: az állam nem csupán nem von el polgáraitól, illetve azok (civil) szervezeteitıl feladatkört, vagy funkciót, (amelyet azok autonóm módon el tudnak látni), hanem segíti ıket abban, hogy minél szélesebb körökben elláthassák az ıket érintı tevékenységi köröket. A gazdasági életben, a magas technológiai színvonalú munka és a termékek, technológiai folyamatok diverzifikációjának összehangolására az elmúlt években (a fentiekben jelzett tendenciáknak köszönhetıen) nyílt lehetıség. A szubszidiaritás lényege itt kettıs: döntési hatáskörök alsóbb szintre való delegálása (vertikális diverzifikáció), illetve a polgár, a civil szervezetek bevonása a döntési folyamatba (horizontális kapcsolatok kiépítése). A szubszidiaritás elvének az érvényesítése egyféle társadalmi válasz a felhalmozási rendszer módosulására: a központból kiinduló növekedés fokozatosan átadja a helyét a helyi kezdeményezéseknek annak köszönhetıen, hogy ennek technikai feltételeit (döntıen) az informatika megteremtette. Funkciója ebbıl fakadóan nem annyira a társadalmi kontroll, hanem elsısorban az erıforrások mobilizálása, a motiváló tényezık megsokszorozása, összességében az innováció multiplikáló hatásának elımozdítása. A fogalom (kisegítés) elıször XIII. Leo pápa Rerum novarum (1891) enciklikájában bukkant fel. A tanulmányban itt kifejtett értelmezés XI. Piusz 1931-ben megjelent Quadragesimo anno enciklikájában ide vágó megállapításait veszi alapul. Ipari Parkok Egyesület 18