2002/2. XIV. évfolyam 2. szám AZ MTA MEZÕGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZETÉNEK KÖZLEMÉNYEI

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "2002/2. XIV. évfolyam 2. szám AZ MTA MEZÕGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZETÉNEK KÖZLEMÉNYEI"

Átírás

1 2002/2 XIV. évfolyam 2. szám AZ MTA MEZÕGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZETÉNEK KÖZLEMÉNYEI

2 2 2002/2 Március 6-án a Chilei Köztársaság mezõgazdasági minisztere, Jaime Campos látogatta meg intézetünket és ismerkedett az itt folyó munkával és eredményekkel. Linc Gabriella és Kocsy Gábor, intézetünk Genetikai Osztályának tudományos fõmunkatársai a Frank- Helianthus Közhasznú Alapítvány pályázatán megosztva I. díjat nyertek. A díjak ünnepélyes átadására március 7-én került sor Szegeden. Két új bõtermõ és jó malátázási minõségû tavaszi árpa, a Saloon és a Protege kapott állami elismerést 2002 márciusában. A Magyar Agrártudományi Egyesület Elnöksége MAE EMLÉKÉREM kitüntetést adományozott Sutka József tudományos osztályvezetõnek az egyesület társadalmi-tudományos tevékenységének kiemelkedõ támogatásáért. Az Elitmag Kft. szervezésével sikeresen mutatkozott be a martonvásári kalászosgabona és kukorica nemesítés a márciusban rendezett AGRO+ Mashexpo mezõgazdasági szakkiállításon. Eseménynaptár A zöld forradalom nagy egyénisége Martonvásáron Az elmúlt fél évszázad mezõgazdasági fejlõdésének szimbólumává vált a zöld forradalom, ami a mexikói CYM- MIT intézetébõl indult el a hatvanas években, és fejtette ki jótékony hatását világszerte. Az akkori nagyszerû eredmények kidolgozásában és gyakorlati megvalósításában jelentõs szerepet játszott Professzor M. S. Swaminathan, aki Indiában, a Fülöp-szigeteken, valamint számos más fejlõdõ országban végezte kutatásait az éhezõ emberek élelmezése és felemelkedésük feltételeinek megteremtése érdekében. A számos nemzetközi elismerésben és kitüntetésben részesült világhírû tudós nem elõször járt hazánkban, illetve Martonvásáron. Az 1999-ben történt találkozásunkat követte egy év múlva a 6. Nemzetközi Búza Konferencián tartott elõadása. Mostani látogatásának az adott aktualitást, hogy Erdélyi András tollából megjelent Swaminathan professzor életútját ismertetõ könyv magyar nyelven. Nagy megtiszteltetés volt a martonvásári kutatóknak, hogy a könyv hivatalos bemutatója elõtti délelõttön, március 13-án, a világhírû agrártudós ismét ellátogatott hozzánk, és saját maga ismertette a megjelenõ könyv fõbb mondanivalóját. AKI NAPFÉNYT ARAT, A modern Gandhi: M.S. Swaminathan címmel megjelent könyv méltóan mutatja be azt a kiváló egyéniséget, aki már a nyolcadik évtizedét taposva is fáradhatatlanul küzd a Földünkön sok helyen fellelhetõ éhezés és nyomor ellen, és mindent elkövet egy fenntartható agrártermelés megvalósítása érdekében. Talán nem véletlen, hogy Swaminathan professzor éppen Indiában látta meg a napvilágot. Az által learatott napfény milliók életében jelentette és jelenti ma is a felemelkedés zálogát, az emberibb élet feltételeinek létrehozását. Az újságban közölt cikkek az intézeti honlapunkon /http://www.mgki.hu/ is olvashatók! Magyar görög biotechnológiai nap Martonvásáron az Oktatási Minisztérium Innováció a növény-biotechnológiai kutatásokban címmel április 11- én workshopot rendezett kutatóintézetünkben a görög kutatók részvételével. A találkozón intézetünkbõl Barnabás Beáta és Bedõ Zoltán tartott elõadást. Magyar részrõl ezen kívül Dudits Dénes, az MTA Szegedi Biológiai Központ fõigazgatója, Kiss György Botond a gödöllõi Mezõgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont igazgatója, valamint Borbély György a Debreceni Egyetem professzora számolt be kutatásairól. A görög partnerek fõként a minõségi tulajdonságok és a növényi ellenállóképesség javítására tett molekuláris nemesítési eredményeiket ismertették. A találkozónak külön hangsúlyt adott az Európai Unió által nemrégiben meghirdetett 6. kutatási keretprogram, ahol a magyar kutatóhelyek teljes jogú résztvevõként indulhatnak bármely EU tagállammal kialakítandó tudományos konzorciumban. Az ICRO (International Cell Research Organization - FAO) támogatásával Theoretical and practical aspects of molecular breeding in cereals címmel május 27. június 7. között nemzetközi munkaértekezlet és tapasztalatcsere helyszíne volt Martonvásár. Szegedi és martonvásári hazai résztvevõkkel kínai-magyar búzakutatási találkozóra került sor Martonvásáron május 22-én és 23-án. A kétnapos rendezvény során elõadások hangzottak el a fajtaelõállítás és termesztés jövõbeni fejlesztését megkönynyítõ molekuláris nemesítési vizsgálatokról. A résztvevõk a tudományos program keretében megtekintették a martonvásári fitotront, valamint a búzanemesítési tenyészkertet is. A sikeres rendezvény révén a világ élvonalához tartozó kínai búzakutatók valamint magyar búzanemesítõk közti együttmûködés jelentõs fejlõdésnek indulhat a közeli jövõben. Zenés estek Martonvásáron Július 13. szombat, óra II. Leonóra nyitány op. 72. Zongoraverseny (az op. 61. hegedûverseny átirata) C-dúr mise Vezényel: VASHEGYI GYÖRGY Közremûködik: ROHMANN IMRE Július 20. szombat, óra Hegedûverseny op. 61. VI. Pastorale szimfónia op. 68. Vezényel: KOCSIS ZOLTÁN Közremûködik: KELEMEN BARNABÁS Július 27. szombat óra I. szimfónia op. 21. Ach, perfido-hangversenyária V. szimfónia op. 67. Vezényel: ANTAL MÁTYÁS Közremûködik: KORONDY ANNA Jöjjön el Ön is, legyünk részesei együtt e zenei ünnepeknek! Címfotó: A Kalocsai Érseki Levéltárban õrzött, 1802-ben kelt városbírói levél és búza magminta

3 2002/2 Csak jó minõségû búzát érdemes termelni 3 Ajó minõségû búza termelésének nincs alternatívája Magyarországon. Klimatikus és talajadottságaink, gépesítettségünk, hagyományaink és a növénytermesztés szerkezete miatt a búza vetésterülete hazánkban hosszú távon is meg fogja haladni az egymillió hektárt. Ekkora területen közepes termésátlag esetén is 4-5 millió tonna kenyérgabona terem, amely a hazai ellátás mellett jelentõs mennyiségû búza exportját is lehetõvé teszi. Céltudatos termelés esetén az export árualap nem felesleg, aminek levezetésérõl gondoskodni kell, hanem értékes termék, amely növeli az ágazat jövedelemtermelõ képességét. Nyugat-Európában az éghajlati és közgazdasági feltételek sokkal nagyobb termésátlagok elérését teszik lehetõvé mint hazánkban, ugyanakkor a megtermelt búza többnyire közepes, vagy gyenge minõségû. Az EU támogatással exportált, szerény minõségû búzákkal a hasonló típusú magyar búza nem lehet versenyképes, ezért kihasználva komparatív elõnyünket, nekünk kiváló minõségû termékkel kell a piacon megjelennünk. A jó minõségû búza termesztésének alapfeltétele a megfelelõ genetikai adottságokkal rendelkezõ fajta. Az õszi búza fajon belül az egyes minõségi paraméterek igen széles skálája figyelhetõ meg. A martonvásári búzanemesítési program több ezer törzsének minõségvizsgálati eredményei alapján megállapítható, hogy kezünkben vannak azok a félkész búzatörzsek, amelyekkel a jövõben ki lehet elégíteni a legkülönlegesebb minõségi igényeket is. A széles genetikai variabilitást mutatja, hogy a fehérjetartalom 10 17%, a sikértartalom 20 45%, a szemkeménység 10 85, az esésszám , a farinográf érték pedig C 2 és A 1 értékek között változik. A tenyészanyag több mint 50%-a legalább A 2 minõségû, és meghaladja a 10%-ot az A 1 farinográf értékû búzák aránya. A törzsek 54%-a rendelkezik legalább 30% nedves sikér tartalommal, 10%-uk sikértartalma pedig meghaladja a 35%- ot. Különösen érdekesek a 40%-nál nagyobb sikértartalmú búzák, amelyek azonban többnyire kedvezõtlen agronómiai tulajdonságokkal rendelkeznek és Az Mv Magvas kalásza így csak nemesítési alapanyagként használhatók fel. Kisebb arányban ugyan, de rendelkezünk igen kis fehérjetartalmú, puhaszemû búzákkal is, amelyekbõl a kekszgyártás, vagy a söripar speciális igényeit kielégítõ fajták állíthatók elõ. A magyarországi õszi búza fajtaszortiment elemzésekor a fentieknél sokkal kisebb variabilitást mutató minõségi értékekkel találkozunk, de a legjobb és leggyengébb minõségû fajták közötti különbség így is igen kifejezett. Összességében kedvezõ elmozdulást figyelhetünk meg a minõség irányába, különösen, ha nem az államilag elismert, hanem a nagy területen termesztett fajták minõségét tekintjük. A javító minõségû búzák csoportjának kialakulásával a jó minõség elérésének lehetõsége nagymértékben növekedett, ugyanakkor csökkent a termelõ kiszolgáltatottsága a tõle független évjárati és termõhelyi hatásokkal szemben. Kiváló minõségének és jó agronómiai tulajdonságainak köszönhetõen a termelõk igényei alapján legnagyobb mennyiségben az Mv Magdaléna vetõmagját fémzárolták az elmúlt években, így e fajta hatalmas vetésterülete kedvezõ hatást gyakorol a várható minõségre. A rohamosan terjedõ

4 4 2002/2 Mv Csárdás 2001 õszén lépett a legnagyobb területen termesztett fajták szûk csoportjába, ugyanakkor a korai érésû, javító minõségû fajta, az Mv Palotás széleskörû üzemi kipróbálása is megkezdõdött. Elsõsorban a közepes, vagy gyengébb adottságú területeken termesztik még az Mv Emmát. Ez a legnagyobb sikértartalmú martonvásári búza, amely jó üzemi feltételek között többször adott 39-40% sikértartalmú termést, ugyanakkor kedvezõtlen feltételek között is megtartotta malmi minõségét. Legalább ilyen jó minõséggel rendelkezik a legújabb javító minõségû fajta, az Mv Verbunkos is, melynek szaporítása megkezdõdött. A felsorolt fajtákkal törekedhetünk javító minõségû végtermék elõállítására is, de a gyakorlatban még nagyobb a jelentõsége annak, hogy közepes, vagy gyenge tápanyag-ellátás esetén csak az átlagosnál nagyobb sikértartalmú búzákkal lehet malmi minõséget elérni. Megközelíti a fenti fajták minõségét a legkeményebb szemû fajta, az Mv Magvas. Az Mv Magvas a gyengébb minõségû fajtákkal is versenyképes termõképességgel, átlagosnál nagyobb sikértartalommal, kiváló farinográf értékkel és nagyon stabil esésszámmal rendelkezik. A fémzárolási adatok alapján a 1. táblázat Nagy sikértartalmú martonvásári búzafajták minõsége (Martonvásár, ) Fajta Sikér % Farinográfos Farinográfos Esésszám értékszám csoport Mv Magdaléna 37,5 80,0 A Mv Csárdás 36,8 74,2 A Mv Palotás 33,4 91,7 A Mv Emma 34,5 97,0 A Mv Verbunkos 39,7 84,6 A táblázat Nagy területen termesztett martonvásári kenyérbúzák minõsége (Martonvásár, ) Fajta Sikér % Farinográfos Farinográfos Esésszám értékszám csoport Mv Magvas 29,4 75,6 A Mv Mezõföld 30,1 62,6 B Mv Pálma 30,5 74,8 A Mv Vilma 29,6 67,3 B Mv Kucsma 31,3 77,6 A Mv Tamara 30,4 75,9 A Mv Optima 32,6 63,8 B Fatima 2 29,4 75,3 A Mv Martina 24,2 56,4 B táblázat Új martonvásári búzafajták minõsége (Martonvásár, ) Fajta Sikér % Farinográfos Farinográfos Esésszám értékszám csoport Mv Emese 31,4 91,0 A Mv Dalma 29,6 70,1 A Mv Mariska 30,1 61,8 B Ukrainka 28,6 88,0 A Mambo 30,6 68,9 B Mv Marsall 32,2 64,7 B Mv Amanda 31,7 79,9 A Boszanova 32,3 75,0 A Magdaléna után országosan a második legnagyobb vetõmag elõállítással rendelkezõ fajta. A szakemberek elõtt közismert, hogy a jó minõségû termés elérését a genetikailag jó minõségû fajta csak lehetõvé teszi, de nem garantálja. A fajtára jellemzõ minõség eléréséhez okszerû agrotechnikára, a technológia pontos betartására is szükség van, de a termõhelyi adottságok, valamint az idõjárás még így is befolyásolja a minõséget. Mind a termés mennyiségére, mind pedig a minõségre, a növény számára rendelkezésre álló tápanyag mennyisége gyakorolja a legnagyobb hatást. E tekintetben a talaj típusától, tápanyagszolgáltató képességétõl és a mûtrágyázás mértékétõl függõen igen nagy különbségekkel találkozhatunk, akár földrajzilag közeli területeken is. Az évtizedek óta folyó mûtrágyázási tartamkísérletekbõl egyrészt elõre láthatók, másrészt megérthetõk a gyakorlatban is megfigyelhetõ tendenciák. A tápanyag-visszapótlás kényszerû, hirtelen megtorpanása idején talajaink többsége foszforral és káliummal jól el volt látva, így a termés mennyiségének csökkenését a korlátozott nitrogén-ellátás okozta. Növekedett a termés ingadozása és különösen a száraz években a vízhiány negatív hatása fokozottan érvényesült. A nitrogén-ellátottság és a sikértartalom közötti szoros összefüggés miatt az agronómiailag igen kedvezõ, de genetikailag csak közepes sikértartalmú fajták termése nem felelt meg a követelményeknek, ezért ezek a fajták szinte egyik évrõl a másikra kiszorultak a termesztésbõl. A kilencvenes évek végére a talajok foszfor- és helyenként a kálium-ellátottsága is csökkent, így az évjárat mennyiséget és minõséget befolyásoló hatása tovább növekedett. Sok területen elérkeztünk oda, hogy a kiadott igen drága N-mûtrágya hasznosulását már a talaj gyenge PK-ellátottsága korlátozza. Ebben a helyzetben a jó stratégia megválasztásához érdemes ismét az agrotechnikai kísérletek tapasztalatait megvizsgálni. A jó minõségû búza a különbözõ feltételek között eltérõ módon termelhetõ meg. Jó tápanyag-ellátottság esetén a legbõtermõbb, de még jó minõségû fajtákat érdemes termeszteni. Ilyen

5 2002/2 feltételek között a keményszemû martonvásári kenyérbúzák egész sora A 2 minõség elérésére képes, a javító minõségû fajták termesztésekor pedig 34 35%-ot meghaladó sikértartalom elérésére számíthatunk. Közepes tápanyag-ellátottság esetén a legjobb fajták, mint az Mv Pálma, Mv Vilma, Mv Tamara és Mv Kucsma legtöbbször B 1 minõségû termést adnak 28%, vagy azt meghaladó sikértartalommal. A javító minõségû fajták ilyen feltételek között már ritkábban képesek a javító minõség elérésére, de minõségük még így is kiváló. Szerény tápanyag-ellátottság esetén a genetikailag jó minõségû fajták gyakran a malmi II. kategóriába, a javító minõségûek pedig a malmi I. csoportba csúsznak le. Ez magyarázza az Mv Magdaléna, Mv Emma, Mv Csárdás és Mv Palotás igen széleskörû termesztését, mert e fajták olyan minõség tartalékkal rendelkeznek, amely még kedvezõtlen feltételek között is kenyérbúza minõség elérését teszik lehetõvé. A fajta megválasztásával és a megfelelõ tápanyag-utánpótlással megteremthetjük a kedvezõ minõség elérésének feltételeit, de legalább ilyen fontos, hogy ezt az értéket a vegetáció során meg is õrizzük. Korábbi növényvédelmi kísérleteink azt mutatják, hogy a rozsdákra fogékony fajta fungicides kezelése viszonylag enyhe, vagy késõi fertõzõdés esetén is javítja a kenyérsütési minõséget, helyesebben fogalmazva segít a minõség megõrzésében. Ha a gombabetegségek korán, vagy igen erõsen jelennek meg, a rezisztens fajták képesek ugyan megvédeni zöld felületüket, a védekezésre fordított energia miatt azonban minõségük romlik. Megfelelõ idõben végzett vegyszeres kezeléssel ez a kedvezõtlen hatás kivédhetõ, vagy csökkenthetõ. Tapasztalt búzatermelõk nem szívesen nyilatkoznak a termés várható mennyiségérõl és minõségérõl addig, amíg kinn alszik a búza. Az aratás ideje kritikus a minõség megõrzése szempontjából. Annak ellenére, hogy a kombájnkapacitás adott, a fajták optimális idõben történõ betakarítása elõrelátással és tervezéssel elõsegíthetõ. Ismert, hogy azonos idõben vetve a legkorábbi és legkésõbbi fajta érésideje között nincs több különbség, mint 5-7 nap. Bár a szárazság és a betegségek a fajták éréssorrendjét megváltoztathatják, eltérõ tenyészidejû fajták termesztésével az optimális aratási idõ megközelíthetõ. Tovább bõvíti a lehetõségeket az extra korai új fajták Mv Emese, Mv Dalma, Mv Mariska megszületése, és a tábla fekvésére, sajátosságaira vonatkozó helyi tapasztalatok hasznosítása. A vetés nem ritkán huzamosabb ideig eltarthat, ezért ennek hatásait is vegyük számításba. A késõi vetés késõbbi érést eredményez, ezért a korán vetett korai fajta és a késõn vetett késõi fajta érésideje közötti különbség napra is nõhet. A fajták ismeretében olyan fajtaösszetételt és vetési sorrendet célszerû kialakítani, amely Az Mv Magdaléna kalásza lehetõvé teszi a folyamatos aratást, ugyanakkor az utolsóként betakarított fajtában sem okoz jelentõs kárt a nyári hõség, vagy az aratáskori esõ. A korlátozott finanszírozási lehetõségek között felértékelõdik a szakértelem és a pontosság. A jó elõvetemény, az optimális idõben végzett talajmunka, a megfontolt növényvédelem nem jelent többletkiadást, ugyanakkor növeli a termést, javítja a minõséget és közelebb vihet ahhoz a célhoz, hogy a következõ évben kicsit könnyebb feltételek között gazdálkodhassunk. Láng László Bedõ Zoltán Rakszegi Mariann 5

6 6 2002/2 Martonvásári búzafajták sárgarozsda ellenállósága 2001-ben Abúzát fertõzõ rozsdafajok a világ számos országában idõnként katasztrófális károkat okoztak. Mivel az emberek a múlt századig szinte tehetetlenek voltak a betegségekkel szemben, ezért azokat az idõjárásnak, a növényápolás különbözõ módjainak, a csillagok állásának, boszorkányosságnak és végsõ fokon Isten büntetésének tulajdonították. Magyarországon is már a XV. századból maradtak ránk írásos feljegyzések a növénybetegségek okozta éhínségekrõl, amelyeket szinte törvényszerûen az emberekre veszélyes járványos betegségek követtek és megtizedelték a lakosságot. A gabonarozsdák nálunk is a búza elterjedt betegségei. Régebben a szárrozsda (Puccinia graminis) járványok után gyakran éhínség következett. A szakirodalom szerint évtizedenként 1-2 alkalommal okozott jelentõs kárt. A levélrozsda (Puccinia recondita) az utóbbi évtizedben többször is sanyargatta a búzavetéseket az ország valamely részén. A sárgarozsdáról röviden A sárgarozsda (Puccinia striiformis Westend.) Magyarországon a ritkán megfigyelhetõ búzabetegségek közé tartozik. Feljegyzések szerint 1933, 1977, 1985, 1994 és 1995-ben okozott viszonyaink között jelentõs kárt. Fertõzését 2001-ben hazánk több régiójában is észlelték. Helyenként komoly gazdasági kárt elõidézõ epidémia is fellépett, mivel a termesztett fajták jelentõs hányadát fertõzte. Úgy tûnik, hogy az utóbbi idõben egyre gyakoribb vendég. Ezt támasztja alá, hogy az elmúlt nyolc évben három ízben is megjelent. A korábbi idõszakhoz viszonyítva egyre nagyobb gondot jelenthet. Ez azzal magyarázható, hogy a kórokozóval szemben nem folyik nemesítés Magyarországon. Ez eddig nem is volt szükséges, mivel viszonyaink között csak nagyon ritkán alakul ki e kórokozó számára igazán kedvezõ idõjárás. Ha megjelenik, leküzdésére hatásos növényvédõ szerek állnak rendelkezésre. A sárgarozsda ökológiai igénye miatt elsõsorban a maritim klíma elterjedt 1. kép Sárgarozsda fertõzés levélen kórokozója, bár újabban a magasabb hõmérsékletet jól tûrõ biotípusai is kialakultak. Jellegzetes kórképe alapján, a levélerek között hosszanti irányban, varrógépöltés-szerûen elhelyezkedõ sárga színû telepeirõl könnyen felismerhetõ (1. kép). A kórokozó a gazdanövény valamennyi föld feletti szervét, így a kalászt is megfertõzi, uredotelepei a pelyva belsõ felszínén bõségesen sporulálnak (2. kép). A spórák a szem felszínére tapadva alakítják ki az ún. paprikás búza szindrómát. Fertõzésének hõmérsékleti optimuma a hazai gabonatermõ területeket rendszeresen veszélyeztetõ másik két rozsdafajénál (levél- és szárrozsda) alacsonyabb, C. Amennyiben a léghõmérséklet mínusz 5 C alá csökken, a sárgarozsda elpusztul. Ez is magyarázata lehet annak, hogy hazai körülmények között miért számít ritka betegségnek. A spórák a fertõzéshez vizet igényelnek, azonban optimális hõmérsékleten a csíratömlõ sikeres behatolásához mindössze 4-6 órás harmatborítottság elegendõ. A sárgarozsdának a levél- és szárrozsdával ellentétben köztes gazdáját nem azonosították, aecido spórái nincsenek, így a járványoktól gyakran sújtott területeken átteleléséhez és az epidémia korai kialakulásához elengedhetetlenül szükséges, hogy a gazdanövény szöveteiben, micélium formájában vagy uredo stádiumban vészelje át a telet. Az uredospórák szél útján nagy távolságra eljutva fertõzhetik a gabonatáblákat. Magyarországon elsõsorban ez utóbbi forrás okozza a primér fertõzéseket. Táblaszinten eleinte foltokban jelentkezik, majd e gócok- 2. kép A sárgarozsda kórképe kalászon

7 ból kiindulva a kórokozó gyorsan terjed. Kísérletek Martonvásáron nemesített õszi búzafajták és nemesítési törzsek szántóföldi sárgarozsda ellenállóságát értékeltük 2001-ben, erõs járványos évben az MTA Mezõgazdasági Kutatóintézete tenyészkertjében. Összesen 37 T. aestivum és 5 T. durum fajta adatait rögzítettük öntözött tenyészkertünkben. A felvételezést június 15-én végeztük a fertõzés késõi fázisában, azonban még a levélzet felszáradását megelõzõen. Feljegyeztük a levélzet százalékos borítottságát és a fertõzés reakciótípusát. Ezen adatokból statisztikai számításokat végeztünk és ennek alapján a fajtákat ellenállóságuk alapján csoportokba osztottuk. A fajták ellenállósága Járvány idején miként a 2001-es esztendõben is a fogékony fajtákon a korán megjelenõ sárgarozsda jelentõs termésveszteséget okozhat. Mivel Magyarországon nincs minden évben erõs természetes fertõzés és célirányos rezisztencianemesítés, ezért különösen szükséges és célszerû járványos esztendõben a minõsített fajták és fajtajelöltek ellenállóságát értékelni. Az adatok értékes többletinformációval szolgálnak. Dolgozatunkban a martonvásári adatokat felhasználva mutatjuk be a köztermesztésben található fajtáink e kórokozóval szembeni ellenállóságát. A sárgarozsda a fogékony fajtákon jelentõs fertõzést okozott ben. Az öntözés késleltette a levélfelület felszáradását ami a járvány kialakulásához a kórokozó számára hosszú idõn keresztül kedvezõ életfeltételeket biztosított. Június elsõ dekádjában tetõzött az epidémia, ezután hamarosan megkezdõdött az asszimiláló felület pusztulása. A felvételezett borítottsági adatokból elvégeztük a varianciaanalízist. A kezelés, azaz a fajták és a törzsek hatása statisztikailag P<0,01%-os szinten megbízható volt. A négy felvételezett adat átlagaiból kiindulva a fajtákat ellenállóságuk alapján csoportosítottuk, melynek eredménye az 1. táblázatban látható. Annak ellenére, hogy intézetünkben célirányos sárgarozsda rezisztencianemesítést nem folytatunk, a fajták jelen- 2002/2 1. táblázat Martonvásári búzafajták sárgarozsda ellenállósága Martonvásár, 2001 Rezisztens Mérsékelten Mérsékelten Fogékony rezisztens fogékony Mv Palotás Mv Irma Martonvásári 19 Mv Koma Mv Tamara Mv Emma Mv Madrigál Mv Emese Mv Pálma Mv Martina Mv Csárdás Mv Summa Mv Dalma Mv Mariska Mv Kucsma Mv Magdaléna Mv Panna Ukrainka Mv Marsall Mv Prizma Mv Verbunkos Martonvásári 17 Martonvásári 16 Mv Amanda Mv Matild Mambo Mv Optima Martonvásári 23 Martonvásári 21 Boszanova Mv Magvas Odmadur 2 Fatima 2 Mv Vilma Mv Mezõföld Martondur 3 Martonvásári 25 Mv Szigma Mv Maxi Martondur 1 Mv Matador Mv Makaróni tõs hányada rezisztensnek, vagy mérsékelten rezisztensnek bizonyult a kórokozóval szemben. Kimagaslóan ellenálló volt az Mv Palotás, Mv Emma, Mv Csárdás, Mv Magdaléna, Mv Verbunkos, Mv Magvas, Mv Mezõföld és a Mambo kenyérbúza fajta, valamint a Martondur 3, Mv Maxi és az Mv Makaróni õszi durum búzafajta. Megállapítható, hogy az újabban nemesített és minõsített martonvásári fajták jelentõs hányada a sárgarozsdával szemben is ellenálló, ami gyakorlatilag teljes védelmet nyújt a kórokozóval szemben. Amennyiben a kórokozó populáció rasszösszetételében, vagy virulenciájában jelentõs változás nem áll be, akkor ezek a búzák sárgarozsda járvány esetén is eredményesen termeszthetõk vegyszeres növényvédelem nélkül. Ez is igazolja, hogy a célszerû fajtahasználat a környezetvédelem, a növényvédelem és a költségtakarékos termesztési eljárások biológiai alapját képezi. E számos értékes agronómia tulajdonsággal rendelkezõ fajta a késõbbiekben a rezisztencianemesítési programban is felhasználható. A védekezés lehetõségei Több szerzõ szerint az agrotechnikai módszerek közül a fertõzés átadódását elõsegítõ árvakelések elpusztításával és a növényi maradványok megsemmisítésével (égetés, alászántás) csökkenthetõ az epidémia kialakulásának valószínûsége. A növényi maradványok megsemmisítése nem jelent azonban teljes védettséget, hiszen az uredospórák nagy távolságokat tesznek meg a szél útján. Az árokpartokon, ruderális területeken is valószínûleg megtalálható néhány a sárgarozsda gazdanövényeként ismert, mintegy 20 nemzetségbe sorolt pázsitfûfélékbõl. 7 A fertõzés korai fázisában észlelt sárgarozsda azol és strobilurin típusú fungicidekkel hatékonyan visszaszorítható. A vegyszeres védekezés költséges és jelentõs környezetterheléssel jár, ezen kívül megfelelõ idõzítése is akadályokba ütközhet. Megbízható, hosszan tartó, környezetkímélõ és költségtakarékos megoldást a rezisztens fajták termesztése jelenthet. Ehhez nyújt segítséget a gazdanövény-kórokozó kapcsolatának ismerete. A kórokozó fellépésének sporadikus volta miatt a hazai fajták ellenállóságára, a bennük megtalálható rezisztenciagénekre vonatkozóan azonban kevés adat áll rendelkezésre. Annak ellenére, hogy Magyarországon célirányos nemesítés ez ideig nem volt, a külföldi és a saját eredetû források révén feltételezhetõen több sárgarozsda rezisztenciáért felelõs gén is található a hazai fajtákban és nemesítési törzsekben. A martonvásári fajták jelentõs része hordozza azt az Yr9 gént, amely az 1B/1R transzlokáció révén épült be a búza genomba, azonban Észak-Amerikát és az indiai szubkontinenst kivéve már mindenütt elvesztette hatékonyságát. A részleges védettséget adó Yr18 felnõttkori sárgarozsda rezisztenciagén a Bezosztaja 1 révén közvetlenül, vagy közvetve számos fajtába beépülhetett. Magyar fajtákban e két rezisztenciagénen kívül pedigré alapján feltételezhetõ még az Yr2, Yr3a, Yr4a és az Yr17 jelenléte. Ez ideig mintegy 30 Yr gént azonosítottak és lokalizáltak különbözõ búza genotípusokban. A megfelelõ védelmet adók beépítése a fajtákba jelentõs gazdasági haszonnal kecsegtet. Vida Gyula Szunics László Veisz Ottó Láng László Bedõ Zoltán

8 8 2002/2 Megújult tritikálé fajtaválaszték Atritikálé-nemesítés hõskora, az ötvenes évek óta az õszi tritikálé fajták agronómiai tulajdonságaiban három igen jelentõs, ugrásszerû elõrelépés figyelhetõ meg. A tritikálék gyakorlati értékét elõször talán a Lasko nevû fajta bizonyította a hetvenes évek végén, amikor az öt kontinensen elvetett nemzetközi búzakísérletben mintegy 40 ország több mint 50 kísérletének átlagában ez a fajta nagyobb termésre volt képes, mint a legbõtermõbb búzafajták. A fajta magyarországi meghonosítását elsõsorban gyenge télállósága hiúsította meg. A kilencvenes évek legelején kezdték termeszteni Magyarországon a Presto, Tewo és Moniko fajtákat. E fajtákra alapozva megkezdõdött a tritikálé széleskörû termesztése és mintegy öt év alatt a vetésterület elérte, majd meghaladta évenként a ha-t. E fajták a Laskóval összehasonlítva korábban a búzákkal azonos idõben, vagy alig késõbb érnek, szalmájuk rövidebb és tökéletesen alkalmazkodnak klímánkhoz, ezért termesztésük biztonságos. A kedvezõ agronómiai tulajdonságok tették lehetõvé a termelõk, de még inkább a felhasználók kezdeti idegenkedésének leküzdését az újnak számító növényfajjal szemben. Az elmúlt évtizedben megszoktuk és megszerettük a tritikálét, megtanultuk termesztését és kialakultak azok a felhasználási csatornák, amelyek a jelenlegi vetésterületet indokolják. Bár az elsõ három hazánkban termesztett tritikáléfajta között jelentõs teljesítménykülönbség nem volt, a legnagyobb karriert a Presto futotta be koraisága és jobb termésstabilitása révén. A fejlõdés azonban ezen a területen sem állt meg és a közelmúltban még bõtermõbb tritikálék egész sora született. Ezek képviselõje hazánkban a Kitaro, a Lamberto, a Disco, az elmúlt õsszel elismert Magnat és a 2002 márciusában nyilvántartásba vett Zorro fajta. Az új fajták megjelenésével a fajtaszerkezet várhatóan gyökeresen átalakul, hiszen a korábbiaknál 10 12%-al nagyobb termés elérésére alkalmas tritikálék állnak rendelkezésre. A Presto dominanciájának megszûnése, a fajtaválaszték kiszélesedése nagymértékben csökkenti a genetikai sebezhetõséget és hasonló termõképességû, de eltérõ származású, különbözõ tenyészidejû és magasságú tritikálékkal a termõhelyhez és termelési szerkezethez igazodó fajtasor állítható össze. Tenyészidõ szerint a fajtaválaszték a korai érésû búzákkal azonos idõben érõ fajtától a középkorai-középkésõi fajtákig terjed, ezzel a betakarítás optimalizálható. A termõhely tápanyag-ellátottságához megfelelõ fajta kiválasztásakor a jellemzõ növénymagasságot célszerû figyelembe venni. A tritikálé termése igen értékes takarmány, a búzánál 2 3 százalékkal nagyobb fehérjetartalma, a fehérje nagyon jó biológiai értéke, az abrak jó étrendi hatása és az állatok számára kedvezõ íze miatt. A fõ hasznosítási cél mellett azonban idõrõl idõre felmerül a tritikálé humán felhasználásnak kérdése is, hiszen a tritikálé és a búza lisztjének keverésével speciális, a rozsos kenyérhez hasonló termékek állíthatók elõ. A évi martonvásári minõségvizsgálati eredmények azt mutatják, hogy a vizsgált fajták sikértartalma a nagyobb fehérjetartalom ellenére kisebb, mint a búzafajtáké. A sikér lágy, terülõs, ezért a farinográffal mért sütõipari minõség is gyenge. A tritikálé fajták többsége az éréskor lehulló legkisebb csapadék hatására is az esésszám hirtelen csökkenésével válaszol. A sikértartalomban és az esésszám-stabilitásban megfigyelhetõ különbségek segítséget nyújthatnak a speciális termékek elõállításához szükséges optimális fajta kiválasztásához, annak ellenére, hogy egyik fajta sem alkalmas arra, hogy lisztjébõl adalékanyagok nélkül kenyeret süthessünk. A kedvezõ üzemi tapasztalatok igazolták a korábbi kisparcellás eredményeket. Az új tritikálék közül a Kitaro már jelentõs vetésterületet foglal el, a Lamberto pedig a kezdeti szûkösebb vetõmagellátást követõen most van felfutóban. A 2001-ben minõsített Disco vetõmagja idén õsszel várhatóan már az igényeknek megfelelõ mennyiségben elérhetõ lesz. Az Elitmag Kft. megkezdte a Magnat és Zorro felszaporítását. Természetesen továbbra is rendelkezésre áll a Presto vetõmagja azokra a területekre, ahol a sokéves kedvezõ tapasztalatok alapján a termelõk ezt a jól bevált fajtát igénylik. Láng László Bedõ Zoltán Megyeri Mária Tritikálé fajták agronómiai tulajdonságai és minõsége* Fajta Termés Magasság Kalászolási Fehérje Sikér Sikérterülés Farinográf Esésszám idõ (május) érték t/ha % cm % % mm sec Kitaro 6,94 105, ,04 21,7 26 C Zorro 6,88 104, ,06 22,0 21 C Magnat 6,86 104, ,20 9,8 31 C 1 68 Disco 6,72 102, ,43 25,2 32 C Lamberto 6,25 95, ,03 24,1 28 C Presto 6,18 93, ,99 19,2 21 C *termés: OMMI, magasság és kalászolási idõ: Martonvásár, minõség: Martonvásár, 2001

9 Adurum búza a Föld sok országában a száraztésztagyártás legfontosabb alapanyaga. Világszerte évente mintegy 21 millió hektár termõterületen vetik és millió tonna termésével jelentõségét tekintve a második Triticum és a 8. legnagyobb területen termesztett növényfaj. Elsõsorban a száraz, forró nyarú vidékek növénye. A legnagyobb termelõ az Európai Unió (8 9 millió t/év), Kanada (4,5 6 millió t/év) és Törökország (4 millió t/év). Az ezen régiókban termelt durum búzafajták többsége, és így az exportpiacokon megjelenõ termény szinte kizárólag tavaszi fajták termésébõl származik. Az enyhe telû tradicionális durum búza termõterületeken a gazdák már régóta kísérleteznek az õszi, vagy téli vetéssel. Az ilyen módon termesztett gabona, kedvezõ idõjárási körülmények között a tavasszal vetettekéhez viszonyítva gyakran két-háromszoros termést is ad. Elsõsorban Irán, a Kaukázus és a Balkán-félsziget egyes területein termesztenek hideget jól tûrõ, de hoszszabb vernalizációt nem igénylõ, járó típusú durum fajtákat. E genotípusok hidegtûrése azonban elmarad az õszi aestivum fajtákétól. A kereslet bõvülésének következtében felmerült az igény olyan valódi õszi típusú, jó minõségû, bõtermõ durum fajták nemesítésére, amelyek az addig tradicionálisan nem durum búza termõterületeken is sikerrel termeszthetõk. A Földön jelenleg termesztett durum búzafajták túlnyomó többsége tavaszi, azonban a feldolgozóipar megnövekedett alapanyag igénye következtében egyre nõ az õszi típusú durum búzafajták termõterülete is. Az õszi fajták termõképessége jelentõsen meghaladja a tavasziakét, ugyanakkor a céltudatos szelekciós munka hatására beltartalmi tulajdonságaik is egyre jobban megközelítik a jó technológiai minõségûnek tartott tavaszi fajtákét. A megtermelt durum búzát Európában és Amerikában szinte kizárólag a tésztaipar dolgozza fel (97 99%). Ázsiában és Észak-Afrikában jelentõs a kenyér és egyéb célú felhasználás is (kuszkusz, bulgur, stb.). Napjainkban a 2002/2 A MAXI és a MAKARÓNI Új õszi típusú, jó minõségû durum búzafajták magyar vásárlók még az aestivum búza lisztjébõl tojás felhasználásával gyúrt, tradicionálisan készített tésztát keresik. A fogyasztói szokások várható változásával azonban hazánkban is prognosztizálható a durum tészták iránti kereslet növekedése, valamint az exportpiaci lehetõségek ismeretében a durum búza termõterület bõvülése. Annál is inkább, mivel a durumból készült tészta fõzési tulajdonságai jobbak. Tojás nélküli, ezért koleszterint nem tartalmaz és nem kell tartani a szalmonella fertõzéstõl sem. Mivel a durum búza speciális feldolgozóipari igényeket elégít ki, ezért az a fajta lehet sikeres a köztermesztésben, amely nem csak produktív és télálló, hanem a lehetõ legtöbb beltartalmi tulajdonságban jobb, mint a határérték, 1. kép Mv Maxi 9 melyeket az MSZ 6383:1998 és a Magyar Élelmiszerkönyv 2-61 fejezete szabályoz. Az elõírások ismeretében dolgoztuk ki Martonvásáron azt a szelekciós eljárást, amely lehetõvé teszi a produktív, télálló, jó malom- és tésztaipari minõségû fajták nemesítését és termesztését. Az elmúlt években intézetünk, az MTA Mezõgazdasági Kutatóintézete, olyan durum búzafajtákat nemesített, melyek fagyállósága meghaladja az õszi árpáét és eléri, vagy meghaladja a közepesen fagytûrõ õszi kenyérbúza genotípusokét. Ily módon jelentõsen csökkenthetõ a termesztés kockázata az ország azon területein, amelyek eddig nem tartoztak a durum búzatermesztésre alkalmas tájegységek közé. Erõfeszítéseink eredményeképpen a

10 /2 2. kép Mv Makaróni már eddig minõsített három durum búzafajta után az Országos Mezõgazdasági Fajtaminõsítõ Tanács szántóföldi növények szekciójának 2001 szeptemberi ülésén az OMMI javaslatot tett az Mv Maxi (MvTD 15-98) és az Mv Makaróni (MvTD 15-99) fajtajelölt állami elismerésére. A fajták morfológiai és agronómiai jellemzõi A DUS vizsgálatok eredménye alapján mindkét fajta megkülönböztethetõ, egyöntetû és állandó. A fajták azonosításához szükséges fontosabb morfológiai bélyegek jól felismerhetõk. Mv Maxi (MvTD 15-98) az állami fajtaösszehasonlító kísérletekben a kontrollok átlagát 8,0%-kal haladta meg (1. táblázat). Jól bokrosodik és jó a regenerálódó képessége. A fehér színû, viszonylag hosszú kalászok produktívak. A borostyánszínû szemtermés félig megnyúlt, közepesen nagy, ezerszemtömege meghaladja a 40 grammot (2. táblázat). A termésbiztonságot meghatározó tulajdonságok közül a fagy- és télállósága hasonló az õszi árpák ezen tulajdonságához és nem marad el a NS Rana 2 õszi búzafajtáétól (3. táblázat). Középkorai érésû, szárazságtûrõ. A fajta szalmája középmagas, tápanyagban gazdag területen hajlamos a megdõlésre, különösen teljesérés után. A nálunk gyakrabban elõforduló betegségek közül a lisztharmatra és levélrozsdára mérsékelten ellenálló, szárrozsdára mérsékelten fogékony. A durumok általában érzékenyebbek a kalászfuzáriumra és a hópenészre, mint a közönséges búza, ezért ha járványveszély várható, a vegyszeres védekezés elkerülhetetlen. Beltartalmi mutatói meghaladják a szabványban elõírt értékeket (2. táblázat). Borostyánszínû szemtermésébõl száraztészta gyártására alkalmas alapanyag nyerhetõ. Összefoglalva az Mv Maxi (1. kép) bõ termõképessége jó minõséggel és átlagos fagyállósággal párosul. Mv Makaróni (MvTD 15-99) szintén produktív fajta, az állami fajtaösszehasonlító kísérletekben a kontrollok átlagához hasonló szinten termett (1. táblázat). Az agrotechnikai elõírások gondos betartásával az ország bármely részén sikerrel termeszthetõ. A fajta jól bokrosodik és tavasszal jól regenerálódik. Ezért a tél végén ne siessünk a gyengének tûnõ táblák kitárcsázásával. Az idõben kijuttatott fejtrágya sokat javíthat a gyengén fejlett növényzet állapotán. A vörös színû kalász rövid, produktív. Ezerszemtömege 40 gramm körüli. (2. táblázat). A termésbiztonságot meghatározó tulajdonságok közül a fagy- és télállósága a fitotronban mért adatok szerint kiváló. A 3. táblázatban bemutatott adatok is igazolják, hogy eléri annak a Bánkúti 1201-es fajtának a fagyállóságát, amely Magyarországon a leghosszabb 1. táblázat Az Mv Maxi és az Mv Makaróni termése állami fajtakísérletben (OMMI, két év átlaga) Fajta Termés* t/ha % Mv Maxi 6,37 108,0 Standard fajták átlaga 5,90 100,0 Mv Makaróni 6,30 101,3 Standard fajták átlaga 6,22 100,0 * Az OMMI az Mv Maxit és az Mv Makarónit eltérõ években tesztelte. 2. táblázat Az új fajták technológiai minõsége és a szabvány határértékei (Martonvásár, ) Tulajdonság Fajta MSZ 6383: 1998 Mv Maxi Mv Makaróni Durum I Durum II. Szemkeménység, HI 89,0 91,3 Üvegesség, % 80,7 71,3 60,0 30,0 Ezerszemtömeg, g 42,0 39,6 Fehérjetartalom, % 13,0 13,3 12,5 12,0 Nedves sikér, % 34,1 38,8 32,0 30,0 Sárgapigment, mg/kg* 7,3 5,0 3,5 Sárga index 22,9 25,1 *OMMI adat

11 3. táblázat Az új durum búzafajták hidegtûrése (Martonvásári fitotron, ) Fajta Életben maradási % 13 C 15 C Durum búza Mv Maxi 58,1 22,6 Mv Makaróni 93,8 83,3 Kenyérbúza Bánkúti ,8 72,8 NS Rana 2 54,3 26,1 Õszi árpa Kompolti korai 56,6 1,7 ideig (1931-tõl 1972-ig) volt köztermesztésben, valamint lényegesen meghaladja az 1975-ben minõsített és több éven át termesztett jugoszláv eredetû NS Rana 2 ezen tulajdonságát. Középkorai érésû, normális éghajlati körülmények között nem hajlamos a megszorulásra. Közepesen magas szárú, szilárd szalmájú, megdõlés ellenállósága jó, gépi aratásra alkalmas. A termésbiztonság nagymértékben függ a fajták rezisztenciájától is, ezért provokációs tenyészkertekben évrõl-évre teszteljük különbözõ kórokozókkal szembeni viselkedésüket. Az Mv Makaróni lisztharmatra mérsékelten ellenálló, levélrozsdával és szárrozsdával szemben ellenálló. Kalászfuzáriumra és hópenészre hasonlóan reagál, mint a többi durum búzafajta. Borostyánszínû szemtermésébõl száraztészta gyártására alkalmas alapanyag nyerhetõ. Beltartalmi mutatói lényegesen felülmúlják a szabványban elõírt követelményeket. Kiemelkedõen nagy a sárgapigment-tartalma és nedves sikér mennyisége. Összefoglalva: az Mv Makarónit (2. kép) átlagos termõképesség, kiváló fagyállóság és minõség jellemzi. Különösen kiemelkedõ a sárgapigment-tartalma és a nedves sikér mennyisége. A durum búza technológiai minõsége egyre nagyobb értéket képvisel és nem lehet egyetlen számadattal jellemezni. A kifejezés a tulajdonságok széles skáláját takarja, ezért érdemes kissé részletesebben tárgyalni. A tulajdonságok egy része, mint a szemkeménység, a hektoliter-tömeg, az üvegesség és az ezerszemtömeg a malomipar számára fontos, hiszen e tulajdonságok szoros kapcsolatban vannak az õrlés gazdaságosságát alapvetõen meghatározó szemolina kihozatallal. Míg ezen tulajdon- 2002/2 ságok laboratóriumban pontosan meghatározhatók, addig a szemolina kihozatal mérése a rendelkezésre álló kisméretû készülékeken és az õrlési technológia egyéb elemeinek figyelmen kívül hagyása miatt csak kisebb pontossággal becsülhetõ. A felsorolt malomipari tulajdonságok közül az MSZ 6383:1998 Búza szabvány az üvegesség határértékeit rögzíti. Az üvegesség és a szemkeménység a szemtermés különbözõ tulajdonságait jellemzi. Míg az üvegesség az endospermiumba zárt levegõ arányával van szoros kapcsolatban, addig a szemkeménység genetikailag determinált technológiai minõségi paraméter. A tészta minõségét befolyásoló tulajdonságként a fehérje- és nedves sikér tartalmat, a sikér minõséget, a sárgapigment-tartalmat, a lipoxidáz-aktivitást és a csírázottságot tartják. A fehérjetartalom a tészta tápértéke végett, a sikér mennyiség és minõség a tésztaipari feldolgozás miatt döntõ. A késztermék esztétikai értékét és ezáltal eladhatóságát, piacképességét befolyásolja a szemolina színével összefüggõ két tulajdonság, a sárgapigment-tartalom és a lipoxidáz-aktivitás. Csírázottság hatására nõ a keményítõbontó enzimek aktivitása, ami a keletkezõ szabad cukrok kioldódása révén növeli a fõzési veszteséget. Termesztési javaslatok A durum búza vetõmag- és ipari célú termesztésével kapcsolatos teendõk többsége hasonló a közönséges búzáéhoz, ezért arra alapozva csak néhány tényezõre hívjuk fel a figyelmet. Minden esetben fõ cél a bõ termés mellett jó minõségû, acélos, magas sárgapigment-tartalmú mag nyerése. A potenciálisan jó beltartalmi tulajdonságú fajta jelenti mindenekelõtt az alapját a tésztaipari feldolgozásra alkalmas, kiváló minõségû végtermék elõállításának. A kedvezõ idõjárási feltételek mellett megfelelõ agronómiai eljárások alkalmazásával biztosítható, hogy a termesztés során a kedvezõ tulajdonságok érvényesüljenek. A termesztéstechnológia kritikus pontja az optimális tõszám beállítás és tápanyagellátás elsõsorban a N-trágyázás meghatározása. A túlsûrített, túltrágyázott állomány hajlamos a megdõlésre, ami a jelentõs termésveszteségen túl a technológiai minõség romlását is maga után vonja, vetõmagtermesztés esetén pedig az 11 adott tábla szaporításból való kizárását is jelentheti. Mindkét fajta az idõben és jó minõségben végzett vetést követõen, átlagos vetõmagmennyiséggel ( csíra/m 2 ) vetve megfelelõ állományt fejleszt. Célszerû elkerülni a fagyzugos területeket. A durum búza, mivel hajlamosabb a megdõlésre, mint a közönséges búza, ezért némileg kevesebb tápanyaggal is beéri. A közepes adagú mûtrágyát és a tavaszi fejtrágyázást meghálálja, minõségjavító hatása van a virágzáskor kijuttatott kg nitrogénnek. A vetõmag csávázását törvény írja elõ. Állományban a gombaölõ szereket epidémia esetén használni kell. A páradús idõjárás kedvez a betegségek fellépésének. Mivel a fuzárium-fertõzés és a fekete csírájúság komoly minõségromlást okozhat, ezért várható járványveszély esetén a vegyszeres védekezést a termesztés-technológiába be kell építeni. A fuzárium elleni kémiai védelem csak preventíven alkalmazva ad elfogadható eredményt. A védekezés idõpontja általában a kalászolás, virágzás ideje. A gyártók által elõírt mennyiségben és a kijuttatási feltételek gondos betartása esetén a kereskedelmi forgalomban kapható peszticidek korlátozás nélkül használhatók. Az Mv Maxi termesztésekor növekedésszabályozó- és szárszilárdító szerek használata megdõlésre hajlamosító körülmények között szükséges lehet. Az aratással nem szabad késlekedni. Teljeséréskor azonnal be kell takarítani a termést. A megdõlt, vagy megázott durum búzának rohamosan romlik a minõsége. Az évjárat számos beltartalmi tulajdonságra hat, ami a kedvezõtlen idõjárású esztendõkben megnehezítheti a durum búza értékesítését. A teljes érést követõen lehulló esõ kedvezõtlen változásokat idézhet elõ a szem struktúrájában, növekszik a ráncos felületû, lisztes szemek aránya Az Mv Maxi és az Mv Makaróni az agrotechnikai elõírások gondos betartásával az ország bármely részén sikeresen termeszthetõ. Célszerû a zárt körzeti termesztés. Szunics László Vida Gyula Veisz Ottó Láng László Bedõ Zoltán

12 /2 Elõre megfontolt szándékkal elkövetett provokáció Egy újonnan elismert õszi búzafajta népszerûségét, köztermesztésben való széleskörû elterjedését, pályafutásának idõtartamát alapvetõ értékmérõ tulajdonságain túl termõképesség, minõség, betegség-ellenállóság a környezeti feltételekhez és termesztési adottságokhoz való alkalmazkodás mértéke is döntõen befolyásolja. A különbözõ genetikai háttérrel bíró fajták az azonos technológiai beavatkozásokra eltérõen reagálnak. A vetésidõ-, a mûtrágya-, a növényvédõ szer kezelések hatásainak pontosabb ismerete nélkülözhetetlen a termelõ számára. A kísérletek eredményei és a gyakorlati tapasztalatok összessége növeli a termesztés biztonságát, kiszámíthatóbbá teszi a termés várható mennyiségét és minõségét azáltal, hogy mérsékli az egyes fajták teljesítményére kedvezõtlen hatású agrotechnikai beavatkozások valószínûségét. Ez a szándék vezeti a martonvásári kutatókat is, amikor szabadföldi kisparcellás kísérletekben évrõl-évre provokatív termesztési feltételek között vizsgálják a legnagyobb területen termesztett õszi búzafajták és a legígéretesebb fajtajelöltek gyomirtó szerekkel szembeni toleranciáját. A évben 11 gyomirtó szer ha- 1. kép Cinidon-etil okozta károsodás õszi búzán provokatív herbicid tolerancia kísérletben 1. táblázat Az õszi búza gyomirtó szer érzékenységi kísérlet kezelései Martonvásár, 2001 Kezelés Hatóanyag A készítmény dózisa l,g/ha A permetezés ajánlott fenológiai stádiuma A búzák fejlettségi állapota a kezeléskor 1. Kontroll Maton 600 2,4-D-észter leveles állapottól szárba indulás kezdetéig 2 nóduszos fejlettségi állapot 3. Banvel 480 S dikamba (dimetilamin só) leveles állapottól szárba indulás kezdetéig 2 nóduszos fejlettségi állapot 4. Optica Trio diklorprop-p+mcpa +mecoprop-p leveles állapottól szárba indulás kezdetéig 2 nóduszos fejlettségi állapot 5. Mustang floraszulam+2,4-d leveles állapottól szárba indulás kezdetéig 2 nóduszos fejlettségi állapot 6. Granstar 75 DF tribenuron-metil 50.0 kétlevelestõl zászlós levél kalászhányás kezdete megjelenéséig 7. Logran 75 WG triaszulfuron 30.0 vetés után (pre), ill. kétlevelestõl szárbaindulásig 2 nóduszos fejlettségi állapot 8. Athos szulfoszufuron 52.0 bokrosodás kezdetétõl 2 kalászhányás kezdete nóduszos fejlettségig 9. Huszár jodoszulfuron-metilnátrium+antidótum leveles állapottól bokrosodás végéig 2 nóduszos fejlettségi állapot 10. Sekator amidoszulfuron+ jodoszulfuron-m.-n leveles állapottól bokrosodás végéig 2 nóduszos fejlettségi állapot +antidótum. 11. Stork 50 DF karfentrazon leveles állapottól 1 kalászhányás kezdete tifenszulfuron-metil nóduszos állapotig 12. Solar cinidon-etil 0.5 bokrosodás kezdetétõl szárbaindulás kezdetéig 2 nóduszos fejlettségi állapot tását hasonlítottuk össze a kezeletlen kontroll parcellák eredményeivel (1. táblázat). A különbözõ õszi búzafajtáknak az optimálistól eltérõ kezelésekre adott válaszainak megismerése indokolta azt, hogy a kísérletben a herbicidek engedélyezési okiratban meghatározott maximális dózisának kétszeres mennyiségét, az ajánlott fenológiai stádiumot követõen, az optimálisnál fejlettebb növényekre juttassuk ki. A gyakorlatban sajnos nem egy esetben ugyanis arra kényszerülnek a gazdálkodók, hogy a már megvásárolt gyomirtó szert a kedvezõtlen idõjárási viszonyok, esetleges géphibák, vagy más akadályoztató tényezõk miatt nem a gyártók által ajánlott idõpontban és mennyiségben használják fel. A permetezéseket a 2., 3., 4., 5., 7., 9., 10., 12. számú készítményekkel az õszi búza kétnóduszos fejlettségi állapotában, a 6., 8., 11. szerekkel a kalászhányás kezdetén végeztük el. A kezeléseket követõen két alkalommal, a 10. és a 20. napon ellenõriztük a búzák fitotoxikus károsodását. Felvételeztük a kalászhányás idõpontját és parcellánként növény magasságát megmérve vizsgáltuk a vegyszereknek a növények növekedésére gyakorolt hatását. A teljes érést követõen mértük a termés mennyiségét. Az elsõ permetezéseket

13 2002/ Maton terméskülönbség t/ha (kontroll=0) SzD 5% Banvel 480 S 2. kép Ép és cinidon-etil kétszeres dózisa által károsított õszi búza levelek terméskülönbség t/ha (kontroll=0) terméskülönbség t/ha (kontroll=0) terméskülönbség t/ha (kontroll=0) Optica Trio Mustang SzD 5% SzD 5% SzD 5% Mv Emese Mv Dalma Mv Mariska Mv Tamara Mv Martina Mv Kucsma Mv Palotás Mv Prizma Mv Matild Mv Amanda Mv Marsall Ukrainka Mv Pálma Fatima 2 Mv Magvas Mv Mezõföld Mv Csárdás Mv Verbunkos Mv Magdaléna 1. ábra A hormonrendszerre ható gyomirtó szerekkel kezelt martonvásári õszi búzáknak a kezeletlen kontrollhoz viszonyított termésmennyiségei megelõzõen az átlagos léghõmérséklet igen alacsony volt, a napi minimum hõmérséklet 1-6 C között változott. Az évszakhoz képest hûvös idõjárású napokat követõen kipermetezett hormonhatású szerek nem okoztak a szercsoportra jellemzõ hatástüneteket. A fitotoxikus károsodások bonitálása során a kétnóduszos fejlettségi állapotban kijuttatott szerek közül csak a cinidon-etillel (Solar) kezelt növényeken tapasztaltunk látható elváltozásokat. A legfelsõ levelek károsodása, a veresnyakú árpabogár kártételéhez hasonlítható kifehéredése (1. és 2. kép) valamennyi fajtánál azonos mértékû volt. A növények a permetezést követõ 3. héten azonban már tünetmentesek voltak és termésük nem különbözött a kezeletlen kontrolltól. Hasonlóan, genotípustól független fitotoxikus károkat okozott a kalászhányáskor kipermetezett, dupla dózisú karfentrazon + tifenszulfuron-metil (Stork 50 DF) is. A fõként a zászlós levélen megjelenõ perzseléses tünetek kialakulását a kezeléskori és az azt megelõzõ napok permetezés szempontjából kedvezõtlen idõjárási viszonyai (napi maximum hõmérséklet C) is elõsegítették, de a herbicid a termést nem csökkentette. A kétnóduszos stádiumban permetezett növények kalászolását a fajták átlaga szerint a hormonhatású kombinált hatóanyagú Optica Trio és a Solar nevû készítmény késleltette a kontrollhoz viszonyítva. Az egyes fajták közül az Mv Kucsma kalászhányása a Maton 600, az Optica Trio, a Sekator és a Solar gyomirtó szerekkel permetezett parcellákon ugyan másfél-két nappal késõbb következett be, de ez a termés mennyiségét nem befolyásolta. A évben a gyomirtó szerek a szemtermés mennyiségét a 20 õszi búzafajta átlagában nem módosították. A készítmények többségét a vizsgált fajták az optimálistól eltérõ fejlettségi állapot és szermennyiség ellenére még kedvezõtlen idõjárási feltételek között is jól tolerálták. Igazolható terméscsökkenést a hormonális rendszerre ható herbicidek közül (1. ábra) a Maton 600 ajánlott maximális dózisának kétszeresével kezelt parcellákon az Mv Mariska, az Mv Csárdás és az Mv Verbunkos, valamint a Banvel 480 S készítmény hatására az Mv Tamara és az Mv Prizma fajtáknál mértünk. Árendás Tamás Bónis Péter Láng László Bedõ Zoltán

14 /2 Tíz év egy cég életében talán nem nagy idõ, viszont a rendszerváltás után olyan társaság, amely a magyar mezõgazdaságban az õszi és tavaszi kalászosok fajtaképviseletével, vetõmag-elõállításával és kereskedelmével foglalkozik nem sok maradt talpon. Magyarországon 1990-tõl jelentõs átalakulás zajlott az egész mezõgazdaságban és ezzel együtt a vetõmag elõállítás és kereskedelem is nagy változásokon ment keresztül. Ezt megelõzõen a belföldi vetõmag kereskedelemben a Vetõmagtermeltetõ és Értékesítõ Vállalat, a külkereskedelemben pedig az AGRIMPEX és a HUNGAROSEED játszott meghatározó szerepet után a Vetõmagtermeltetõ és Értékesítõ Vállalat megszûnt, s az utódcégeiként mûködõ Kft.-k közül 2002-re már csak kettõ maradt meg. Napjainkra a vetõmagellátás szervezése, a fajták menedzselése a fajtajogosult feladatává vált. Fajtaképviselet Az Elitmag Kft december 6- án alakult, azzal a céllal, hogy a martonvásári székhelyû MTA Mezõgazdasági Kutatóintézete által nemesített, illetve honosított õszi és tavaszi kalászos gabona- és zabfajták vetõmag elõállítását és azok forgalmazását a fajtajogosult felhatalmazása alapján szervezze és bonyolítsa, továbbá elõsegítse a kalászos gabonák fajtafenntartásához szükséges feltételek folyamatos biztosítását. Az Elitmag Kft. tulajdonosai közül a Magyar Tudományos Akadémia rendelkezik a legnagyobb üzletrésszel, majd ezt követi az MTA MGKI és a Martonseed Rt.. Az Elitmag Kft ben elõre meghatározott, üzleti kockázattal járó céltermeltetési feladatokat kapott a Kutatóintézettõl. Kezdetben a javító minõségû Mv M õszi búza törzskeverék és az Mv ös fajtajelölt zártrendszerû termeltetését kellett az Elitmag Kft.-nek koordinálnia. Ez a munka nemcsak az MvM és az Mv különbözõ szaporulati fokú vetõmagjának termeltetését, felvásárlását, hanem a II. fokú vetõmag értékesítésen keresztül a végterméket termelõ gazdaságok kapcsolatrendszerének menedzselését is jelentette. E két céltermeltetési feladat mellett a Búzakutatási Fõosztály által a 80-as 10 éves az Elitmag Kft. évek végén elkezdett tritikálé termeltetését nagyságrendekkel növeltük, melyet az állami elismerésben részesített Presto (1990), Tewo és Moniko (1991) fajtákkal alapoztunk meg. Igen erõteljes vetõmag elõállító munkát, marketing tevékenységet fejtettünk ki a II. fokú vetõmag értékesítése és a faj országos elterjedésének elérése érdekében. A Kutatóintézet Marketing Osztályának megszûnésével az Elitmag Kft. vette át az 1992 után államilag elismert martonvásári õszi és tavaszi kalászos gabonák piacra juttatásának feladatkörét. Az Elitmag Kft. tevékenységi körei 10 év alatt nem változtak. Továbbra is teljes körû fajtaképviseletet lát el minden õszi és tavaszi kalászos faj új fajtája esetében, és az ehhez kapcsolódó marketing munka elsõsorban az Elitmag Kft. feladata. Sikerült hosszútávú kapcsolatokat kiépíteni olyan cégekkel és szakemberekkel, akikre folyamatosan számíthatunk a szezonálisan jelentkezõ és töretlen ütemben javuló marketing munka újításainak elkészítése és bevezetése érdekében. A megalakulástól kezdve az Elitmag Kft. kiemelt feladataként kezelte, hogy a termés- és minõségstabilitás tekintetében kiváló martonvásári kalászos gabona fajták magas szaporulati fokú vetõmagját már az állami elismerés évében elegendõ mennyiségben bocsássa a vetõmag elõállító partnerei rendelkezésére. Mindezt annak érdekében, hogy az elit és I. fokú vetõmagvakból egy-egy új fajta II. fokú vetõmagja az állami elismeréstõl számított egy-két éven belül megfelelõ területi elosztásban és mennyiségben egyaránt rendelkezésre álljon minden gazdálkodó számára, legyen az õstermelõ, mezõgazdasági vállalkozó, családi gazdálkodó, szövetkezet vagy bármely egyéb társasági forma. Feladatunk közé tartozik, hogy a martonvásári õszi és tavaszi kalászos fajtákból kiszámítható és kiegyensúlyozott vetõmag elõállítás érdekében a magas szaporulati fokú vetõmagot folyamatosan biztosítsuk a vetõmag elõállító partnereink részére. A meghatározó növényfajok, így az õszi búza, tritikálé, õszi árpa, rozs, valamint a tavaszi árpa, zab és tavaszi búza állami elismerésben részesített legújabb fajtáink bevezetését egy magas színvonalú marketing tevékenységgel elindítsuk, illetve a már bevezetett fajtákat is tovább menedzseljük. A fajtajogosult képviselõjeként kötelességünk az ország olyan régióiba, ahol néhány fajtából nincs elegendõ vetõmag mennyiség, azt pótolni. Az Elitmag Kft óta több olyan feladat megoldásában vett részt a Kutatóintézettel együtt, amely egy országra kiterjedõ eredményt hozott. Ennek elismerése volt a évi, 73. OMÉK Nagydíja, amelyet Martonvásár az õszi búza nemesítési és fémzárolt vetõmag elõállítási munkájának különös elismeréseként kapott. Vetõmag kereskedelem A másik fõ célunk, hogy a nemesítõi munka eredményei, vagyis az államilag elismert fajták a lehetõ legrövidebb idõn belül kerüljenek a gazdálkodókhoz. Kalászos gabonák vetõmag kereskedelmével foglalkozni a világon sehol nem hálás feladat, mivel e növények biológiája magában hordozza a többszöri továbbszaporítás lehetõségét. Ez Magyarországon is erõteljesen dominált a 90-es évek elejétõl mindaddig, amíg a támogatási rendszernek egyik alapfeltételévé nem vált a 40%-os vetõmag felújítási arány. Nyilvánvaló, hogy az erre irányuló rendeletek is kevésnek bizonyulnak egy folyamatosan formálódó mezõgazdasági környezetben, ahol a fémzárolt vetõmag vásárlására nem sok önerõ marad. Ebben, az 1992 óta a vetõmag tekintetében új felállással mûködõ mezõgazdasági szektorban, az õszi és tavaszi kalászosok vetõmag elõállításainál és ezek vetõmag forgalmazásánál a piaci igények rendkívül bizonytalanul prognosztizálhatók. Az Elitmag Kft. vetõmag kereskedelme egy olyan komplex folyamat, amelyhez társul a magas szaporulati fokú vetõmagok (Elit, I. fok) szerzõdéses, illetve a közvetlen II. fokú vetõmagvak céltermeltetése is. Mindezeken kívül a komplex fajtaképviselet teljeskörû marketing munkájába bele kell értenünk a szaktancsadás, fajtabemutatók, újsághirdetések, kiállítások megrendezése mellett, a licenc, illetve fajtahasználati jogdíjak vetõmag szezononként történõ részletes elszámoltatását a vetõmag elõállítókkal és forgalmazókkal. Az Elitmag Kft. felelõs a vetõmag ter-

15 melõ és elõállító részére biztosítani a magas szaporulati fokot, vonatkozzon ez bármely õszi búza, tritikálé, õszi árpa, rozs, illetve tavaszi árpa, zab, tavaszi búza elit és I. fokú vetõmagjára. A növényfajok sorrendjét tekintve a legfontosabb növényfajunk, az õszi búza adta a legtöbb munkát és hozta a legnagyobb sikereket. Az õszi búza vetõmag értékesítése Magyarországon rendkívül hektikus, hiszen szorosan összefügg az étkezési búza világpiaci árával. Ettõl nem választható el az évjárati hatásokból következõ termésátlag ingadozás, amelynek következménye a vetõmag elõállító területek folyamatos csökkenése, illetve növekedése. Míg 1999-ben hektár volt az OMMI szántóföldi szemlében részesített hazai õszi búza vetõmag elõállító terület, addig ez a szám az elmúlt esztendõben, már hektárra nõtt. Ugyanakkor 2001-ben az összes magyarországi búza vetõmag értékesítés együttesen nem érte el a 112 ezer tonnát. Erre a 10 esztendõre az õszi búzát illetõen mottóként megfogalmazhatjuk azt, hogy nagy fajták és nagy eredmények periodikusan ismételték egymást. Mit értünk ez alatt? A nagy fajták és nagy eredmények közé sorolhatjuk a Fatima 2 szereplését, amely 1997-ben 11%, illetve 1998-ban 9,9%-kal elsõ helyen regisztrált fajta volt a szemlélt alkalmas minõsítésû országos vetõmag elõállító területeken. Ugyanez mondható el a Martonvásári 23-ról is, amely 1996-ban 10,6%-kal a második fajta volt. 2002/2 Az Mv Magdaléna 2000-ben a második helyen volt 9%-kal a szántóföldi alkalmas minõsítésû területeken, de az alkalmas és engedményes fémzárolások alapján ugyanebben az évben már az elsõ helyen 11%-kal ben a szántóföldi szemlében részesített vetõmag elõállító területek alkalmas minõsítésû részén az Mv Magdaléna 11,2%-kal már az elsõ. Az elmúlt évtizedben a szemlélt vetõmag elõállító területeken ilyen magas százalékos aránnyal még egy fajta sem szerepelt. Az agronómiailag kiváló értékû fajta elterjedésének és az Elitmag Kft. fajta menedzselésének jó példája az Mv Csárdás (1999), amely az állami elismerés évében az 55. helyrõl 2001-re a 3. legnagyobb vetõmag elõállító területtel rendelkezõ õszi búzafajtává vált. Az Mv Csárdás esetében egyetlen cél lebegett elõttünk, hogy a kiváló beltartalmi minõségû fajta a lehetõ legrövidebb idõn belül eljusson a II. fokú vetõmag felhasználóhoz. Az Mv Csárdás sikere nyomán azon dolgozunk, hogy a további magyar táncokról elnevezett Mv Palotás (2000) és Mv Verbunkos (2001) fajtáink esetében is hasonló eredményekrõl írhassunk. Magyarországon a 80-as években a kalászos gabonák statisztikai jelentései (betakarított terület, termésmennyiség, termésátlag stb.) még nem is említették a tritikálét. Azonban 1996-ban a vetésterülete már meghaladta a 100 ezer, ban a 120 ezer hektárt, 2001-ben pedig pontosan 119 ezer hektár volt az országos, statisztikailag értékelt betakarított terület. Több éven keresztül a Presto, Tewo, 15 Moniko fajták szerepeltek 100%-ban az OMMI szemlélt szántóföldi vetõmag elõállító területeken. Az 1999-es vetésbejelentésekben találkozhattunk elõször a három korábbi tritikálé fajta mellett újabb (Kitaro és Lamberto, majd ben a Disco) fajtáinkkal. Az Elitmag Kft. elsõ évtizede alatt igen fontos vívmánynak tekinthetõ, hogy sikerült megfelelni a tavaszi árpa vetõmag piac követelményeinek ig az Orbit fajta volt az elsõ, majd a diószegi, 1993-ban elismert Jubilant fajtával erõsítettük pozíciónkat ban a Jubilant az OMMI szemlélt alkalmas minõsítésû területein már 26,2%-kal, míg az Orbit 17,9%-kal szerepelt. Mellettük meg kell említeni a Svit fajtát, amely 1997-ben 9,3%-ig jutott az OMMI által szemlélt alkalmas minõsítésû területeken. A Jubilant nemcsak a szántóföldi vetõmag elõállító terület alapján, de a fémzárolt vetõmagmennyiség tekintetében is immár 6 éve az elsõ helyen áll, annak ellenére, hogy 2001-ben már 33 államilag elismert fajta volt. A kétszikû növényfajok közül az õszi káposztarepce vetõmag termeltetésével és forgalmazásával 1996-tól, a Honk fajta állami elismerését követõen kezdtünk el foglalkozni. A fajtával 1998-ban értük el a legnagyobb értékesített vetõmag mennyiséget. Azóta a Cortal (2000), majd a Diplomat (2001) repcefajták képviseletének felvállalásával bõvítettük vetõmag kínálatunkat. A csapat Az Elitmag Kft. meghatározó tevékenységi köreit teljesen önállóan, külsõ támogatás nélkül látja el. Az aktív, szorgalmas és egybeforrott kis csapat az elmúlt 10 évben igen sokat fejlõdött. Mi is azt valljuk, amit Henry Ford mondott: A szolgáltatás fontosabb, mint a nyereség, a nyereség nem cél, hanem a szolgáltatás eredménye! A kerek évforduló kapcsán azt kívánjuk, hogy a termelõk, illetve kereskedõk által választott és általunk diszponált vetõmag termesztése nyereséges legyen! Ehhez, a martonvásári nemesítés eredményeibõl származó õszi és tavaszi kalászos gabonafajták fémzárolt vetõmagja stabil alapot teremt. Köszönjük vetõmagvásárlóink, vetõmag elõállítóink, vetõmag termeltetõ és kereskedõ partnereink bizalmát. Lövei István

16 /2 Új tavaszi búzafajta a Nadro Tavaszi búzafajták termõképessége és minõsége OMMI adatok, Nadro Lona (kontroll) Termésátlag (t/ha) 4,4 4,32 Termésátlag (%) 101,9 100 Nyersfehérje tartalom (%) 15,6 14,1 Maximális sikértartalom (%) 42,6 40 Minõségi csoport A 2 A 2 Esésszám (sec) Hazánkban a tavaszi búza termesztésének nincs hagyománya. A gyakran száraz és meleg tavasz nem kedvez a tavaszi kalászosoknak, ezért az õszi búzák 30 40%-al nagyobb termésre képesek. A tavaszi búza késõbb kalászol, így a szemtelítõdésérés idején többnyire magasabb a hõmérséklet. Részben ezért, részben a kisebb termés miatt a tavaszi búzák potenciálisan az õszieknél jobb minõség elérésére képesek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden tavaszi búza jó minõségû lenne, a minõség teljes skáláját megfigyelhetjük ezek esetében is. A minõségen kívül jelentõs különbségek figyelhetõk meg a fajták alkalmazkodó képességében is. Az elmúlt években nagyon sok tavaszi búzát próbáltunk ki, és egyes években több fajta kimagasló eredményt tudott nyújtani. Olyan fajtát azonban, amelynek a termõképessége a különbözõ idõjárású években is folyamatosan átlagon felüli, nagyon ritkán lehet találni. Az õszi búzánál szerényebb termõképessége miatt tavaszi búzát akkor érdemes termeszteni, ha a kisebb tömegû termést magasabb áron lehet eladni, így a hektáronkénti jövedelem elfogadható. Olyan körzetekben, ahol a feldolgozóipar speciális minõséget igényel, kialakulóban van egy néhány ezer hektáros termelõi kör, amely a szükséges búza mennyiséget évrõl évre sikeresen elõállítja. A tavaszi búza termesztése hazánkban a Lona fajtán alapul, amely a jó termésstabilitáson kívül igen magas sikértartalommal és kiváló sikér minõséggel rendelkezik. A Nadro minõsítésével egy újabb kiváló minõségû fajta áll rendelkezésre javító minõségû végtermék elõállításához. A Nadrónak a Lonától eltérõ típusú növényei jobban bokrosodnak és egy-két nappal korábban érnek. Termõképessége a Lonáéhoz hasonló, annál alig kimutathatóan magasabb. Sikértartalma és a sikér minõsége kiváló, esésszáma stabilan magas. Vetõmag szaporítása a várható igényeknek megfelelõ mennyiségben megkezdõdött. Láng László Bedõ Zoltán Láng Dezsõ Durabon: új tavaszi durum búzafajta Egy új tavaszi durum búzafajtával bõvült a martonvásári kalászos gabona szortiment: kísérleti eredményei alapján 2002 februárjában a Fajtaminõsítõ Tanács javaslatot tett a Durabon fajta állami elismerésére. A Durabon termõképessége (1. táblázat) kétéves vizsgálati eredmény alapján 3,4%-kal haladta meg a kontroll fajták átlagát, állóképessége kiváló volt az állami fajtakísérletekben. A korábbi érésû standardnál két nappal hamarabb érik, ami segít a fajtának elkerülni a nyári aszályos idõszakot. Fehér színû kalászán fehér szálkák találhatók. Ez a tulajdonság a vetõmagtermesztõk dolgát könnyíti meg, hiszen aszályos évjáratban a fekete szálkájú fajták szálkaszíne gyakran nem alakul ki teljesen, ami a vetõmag 1. táblázat A Durabon termõképessége állami fajtakísérletben (OMMI, ) Fajta S z e m t e r m é s, t / h a % átlag Durabon 4,73 4,29 4,51 103,4 Standard fajták átlaga 4,43 4,30 4,36 100,0 szaporító tábla kizárását vonhatja maga után. Beltartalmi tulajdonságai kiválóak. Az OMMI kétéves vizsgálatai alapján acélossága 95%, nedves sikértartalma 34,2%, fehérjetartalma 16,2%, sárgapigment-tartalma 9,0 mg/kg volt, így valamennyi paramétere jelentõsen meghaladta az MSZ 6383:1998 szabványban elõírt, durum búzára vonatkozó határértékeket. Magyarország egymillió hektárt meghaladó közönséges búza termõterületén szinte kizárólag õszi búzát vetnek. A hazai durum búza vetésterület legnagyobb hányadát is õszi típusú fajták foglalják el. Ennek oka, hogy hazánk klimatikus adottságai miatt az õszi búza nagyobb biztonsággal termeszthetõ és többet terem, mint a tavaszi fajták. A vetõmagpiacon mégis rendszeres a tavaszi fajták szaporítóanyaga iránti kereslet. Elõfordulhat, hogy a kedvezõtlen õszi idõjárás, vagy egyéb okok miatt az õszi talajmunkákra csak megkésve kerül sor és az õszi gabona vetése elmarad. Természeti katasztrófák, vagy egyes betegségek hatására az õszi vetések bizonyos hányada teljesen kipusztulhat. A kiesõ terület egy része tavaszi durum búzafajtával is pótolható. Figyelembe kell azonban venni, hogy a tavaszi durum búza még a tavaszi árpánál is érzékenyebb a vetésidõre. A vetést február végén, de legkésõbb március elsõ felében el kell végezni, így a tenyészidõ kevésbé csúszik bele a nyári aszályos, forró idõszakba, ami a szemek megszorulását okozhatja. Ügyelni kell arra is, hogy lehetõleg jó kultúrállapotú, tápanyagban gazdag területre kerüljön, ami elõsegíti a gyors korai fejlõdést. A Durabon magyarországi termesztését elsõsorban kiemelkedõ tésztaipari minõsége indokolja. Kiváló minõségstabilitása miatt az évjáratok többségében biztonságosan értékesíthetõ a malomipar részére. Vida Gyula Szunics László

17 A termõhely hatása a kukorica fehérje- és olajtartalmára 1. táblázat A szemeskukorica kémiai összetétele a Yellow No. 2 szabvány szerint (Inglett, GE 1970) Összetevõ Átlag (%) Szélsõ értékek (%) Szárazanyag 89 87,0-91,0 Keményítõ 72 64,0-78,0 Fehérje 10 9,3-10,7 Olaj 4,4 4,0-4,8 Nyers rost 2,2 2,1-2,3 Hamu 1,2 0,9-1,5 csapadék mm /2 1. ábra A tenyészidõszak termõhelyek szerinti csapadék- és hõmérsékleti viszonyai Keszthely Gönc Gyöngyös Sopronh. Martonv csapadék átlaghõmérséklet Akukoricának a takarmányozásban betöltött óriási szerepe, valamint egyre szélesebb körû ipari felhasználása indokolja a beltartalmi mutatók minél behatóbb ismeretét. A megtermelt kukoricának közel 70%-a takarmányként hasznosul, ami az összes takarmánygabona 65 70%-a. Nem elhanyagolható az a mennyiség sem, amelyet a szesz- és keményítõipar, az étolaj- (kukoricacsíra olaj) és a cukoripar (izocukor) használ fel. A hazánkban termesztett takarmánynövények közül a kukoricának van a legnagyobb keményítõtartalma, amely az endospermiumban halmozódik fel. Ebben található a szem összes fehérjetartalmának 80%-a, 40%-át azonban a zein alkotja, amely gyenge minõségû fehérje, mivel nem tartalmaz triptofánt és lizint. Ezek az aminosavak az állati takarmányozásban nélkülözhetetlenek. A kukorica csírája a szemnek kb. 10%-a. A kukoricacsíra 35%-a olaj. Ez a szemben található olaj 84%-a. A csíra fehérjetartalma 20%, ez a szem összes fehérjetartalmának csak egy ötöde. Ez a fehérje azonban értékesebb, mint az endospermiumban lévõ. A világpiacon legnagyobb mennyiségben forgalmazott sárga, lófogú kukoricaszemek kémiai összetételét az 1. táblázat mutatja be. A kukorica tápértékének javítása érdekében elsõsorban a fehérje- és az olajtartalom gyarapítására, valamint a fehérje minõségének módosítására lenne szükség. A szelekció hatékony mind a fehérjetartalom, mind az olajtartalom növelésére. Az Illinoisi Állami Egyetemen végzett nemesítõi munka eredményeként 76 ciklus (76 év) után az eredeti fajta 12%-os fehérjetartalmát 26%-ra, míg az olajtartalmát 85 ciklus (85 év) alatt 4,4%-ról 22%-ra sikerült növelni. A fehérjetartalom és a termõképesség közötti szoros negatív korreláció (r = 0,7) miatt azonban a hektáronkénti fehérjehozam nem nõtt. A gyakorlati tapasztalat is azt mutatja, hogy az újabb hibridek - a termõképesség növelésére irányuló szelekció és a jelzett negatív korreláció miatt fehérjetartalma lassan, de folyamatosan csökken. Az irodalmi adatok ugyanakkor arra is rávilágítanak, hogy az USA-ban a kereskedelmi forgalomban lévõ hibridek termõképessége és fehérjetartalma között nem lehet megállapítani negatív korrelációt. Igaz, ez utóbbi paraméter mért különbségei nem nagyok. Hazai vizsgálatok is arra utalnak, hogy van különbség a hibridek fehérjetartalma között. Lapunkban is írtunk már az Mv TC 272 szemes, és az Mv MTC 448 silókukorica hibridünk nagyobb fehérjetartalmáról. A terméshozam és az olajtartalom közt is negatív az összefüggés, de nem olyan szoros, mint a fehérjetartalom és a termés között. Irodalmi források szerint a nagy olajtartalmú hibridek csírája az endospermiumhoz képest fejlett. Ez a fehérje szempontjából is elõnyös az állattenyésztés számára. A nagy olajtartalom értékét az adja, hogy energiaértéke közel 2,5-szerese a keményítõének. Cikkünkben a termõhelynek, az idõjárásnak és az állománysûrûségnek a fe átlaghõmérséklet o C 17 hérje- és olajtartalomra kifejtett hatását mutatjuk be. A vizsgálatokat 12 hibriddel (Mv SC 1 Mv SC 12) folytattuk. Az osztott parcellás elrendezésû kísérletet öt helyen (Keszthely, Gönc, Gyöngyös, Sopronhorpács, Martonvásár), három ismétlésben vetettük el 1997-ben és 1998-ban. A hibrideket mind az öt helyen háromféle állománysûrítésben (45, 65 és 85 ezer tõ/ha) értékeltük. A termõhelyek csapadék és hõmérsékleti viszonyai különböztek egymástól. Az es aszályos esztendõ tenyészidõszakában a legtöbb csapadék Sopronhorpácson (424 mm), a legkevesebb Martonvásáron (228 mm) hullott ban a legcsapadékosabb kísérleti hely Gönc (597 mm), a legszárazabb Gyöngyös (388 mm) volt. A tenyészidõszakban az átlaghõmérséklet mindkét évben Gyöngyösön és Martonvásáron volt a legmagasabb, Göncön és Keszthelyen a legalacsonyabb (1. ábra). A vizsgálatokat Martonvásáron és Gyöngyösön csernozjom talajon, Keszthelyen, Göncön és Sopronhorpácson barna erdõtalajon végeztük, talajelõkészítés és trágyázás szempontjából átlagos agrotechnikai feltételek között. A termésbõl minden évben és minden kísérleti helyrõl mintát gyûjtöttünk, amibõl a fehérje - és olajtartalom vizsgálatokat a NIR-metodika elvén (Near Infra Red az infravörös tartományhoz közeli fény visszaverõdése alapján analizáló módszer) mûködõ ZX-50 készülékkel végeztük el.

18 /2 2. ábra A hibridek fehérjetartalmának alakulása a tõszámok és a termõhelyek átlagában (%) 5. ábra A hibridek olajtartalmának alakulása a tõszámok és a termõhelyek átlagában (%) fehérjetartalom % SzD5% olajtartalom % SzD 5% Mv1 Mv2 Mv3 Mv4 Mv5 Mv6 Mv7 Mv Mv9 Mv10 Mv11 Mv12 Mv1 Mv2 Mv3 Mv4 Mv5 Mv6 Mv Mv8 Mv9 Mv10 Mv11 Mv12 3. ábra A tenyészterület és az évjárat hatása a fehérjetartalomra a hibridek és a termõhelyek átlagában (%) 6. ábra A tenyészterület és az évjárat hatása az olajtartalomra a hibridek és a termõhelyek átlagában (%) fehérjetartalom % SzD 5% tõ/ha tõ/ha tõ/ olajtartalom % SzD 5% tõ/ha tõ/ha tõ/ha 4. ábra A termõhely és az évjárat hatása a fehérjetartalomra a hibridek és a tõszámok átlagában (%) 7. ábra A termõhely és az évjárat hatása az olajtartalomra a hibridek és a tõszámok átlagában (%) fehérjetartalom % SzD 5% olajtartalom % SzD 5% Keszthely Gönc Gyöngyös Sopronh. Martonvásár 4 Keszthely Gönc Gyöngyös Sopronh. Martonvásár Fehérjetartalom A vizsgált kukoricák fehérjetartalma viszonylag szûk intervallumban változott. Mindkét évben az Mv 11 hibrid fehérjetartalma volt a legnagyobb (11,33%), és az Mv 2, Mv 8 hibrideké volt a legkisebb (10,31%, 10,33). Az Mv 11 hibrid ezerszemtömege volt a legkisebb (249,76 g), míg az Mv 8 hibridé a legnagyobb (356,90 g). Az Mv 11 hibridnek az anyai komponense (az egyetlen a programban szereplõ törzsek közül) szemident típusba tartozott. A többi hibrid fehérjetartalma a két év során kismértékben változott (2. ábra). Vizsgáltuk a tenyészterület hatását a fehérjetartalom alakulására. Mindkét évben a 45 ezer tõ/ha állományból származó mintákban mértük a legnagyobb fehérjetartalmat (11.04 %, %) ban nem különböztek egymástól a 45 és a 65 ezer tõ/ha sûrûségû állományokból származó minták (10.84 %). A tõszám növekedésével a fehérjetartalom statisztikailag igazolhatóan csökkent (3. ábra). A hibridek és a termõhelyek átlagában meghatározott fehérjetartalmakat tekintve a legnagyobb eltérést (0,40%) a 45 és 85 ezer tõ/ha állományból származó minták között 1997-ben mértük. A vizsgált paraméter alakulásában az évjárat hatása statisztikailag igazolható volt, azaz a termõhelyek csapadék- és hõmérsékleti viszonyai befolyásolták a beltartalmi mutatók alakulását. Két év átlagában a legnagyobb fehérjetartalmat 11,11%-ot a gyöngyösi mintákban, a legkisebbet 10,55%-ot a sopronhorpácsi mintákban mértünk. A gyöngyösi és martonvásári kísérleti

19 tér szárazabb éghajlata szerepet játszhatott a fehérjében gazdagabb termés kialakulásában. Keszthelyen valószínûleg a több csapadék, a magasabb átlaghõmérséklettel társulva fejtette ki kedvezõ hatását. A legcsapadékosabb termõhely Gönc és Sopronhorpács volt. Irodalmi adatok szerint csapadékos évjáratban kisebb a szemek fehérjetartalma, mint száraz években. A termõhelyek szerint 1997-ben a fehérjetartalmak között a legnagyobb eltérés 0,5%, 1998-ban 0,68% (4. ábra) volt. Olajtartalom A kísérletben szereplõ kukoricák olajtartalma csakúgy, mint fehérjetartalmuk szûk intervallumban változott. Mindkét évben az Mv 11 érte el a legnagyobb olajtartalmat (4,39%), a legkisebbet az Mv 2 hibrid (3,93%). Az Mv 11 hibridnél a nagyobb fehérjetartalom nagyobb olajtartalommal járt együtt, de ugyanezt az összefüggést állapítottuk meg az Mv 4, Mv 5 és Mv 12 hibrideknél is. Az Mv 2, Mv 8 és Mv 10 hibrideknél 2002/2 19 a kisebb fehérjetartalom kisebb olajtartalommal párosult. Olajtartalomban a hibridek között a legnagyobb eltérés 0,47% volt két év és három tõszám átlagában. (5. ábra). A növényszámnak a szemtermés olajtartalmára gyakorolt hatását vizsgálva megállapítottuk, hogy mindkét évben a 45 ezer tõ/ha állományból származó mintáké volt a legnagyobb. A tõszám növekedésével csökkent az olajtartalom. A hibridek és a termõhelyek átlagában a legnagyobb eltérést (0,11%) a 45 és a 85 ezer tõ/ha állományból származó minták között mértük 1997-ben. A minták olajtartalmának alakulására az évjáratnak nem volt statisztikailag kimutatható hatása (6. ábra). A legnagyobb olajtartalmat a keszthelyi és a martonvásári minták adták. Két év átlagában 4,19%, illetve 4,18% - ot mértünk. Legkisebb a sopronhorpácsi minták olajtartalma volt, átlagosan 4,15%. A legnagyobb eltérés a termõhelyek között mindkét évben 0,09% volt (7. ábra). A hibridek fehérje- és olajtartalma közötti összefüggés szorosságát jelzi, hogy a korrelációs együttható értéke 0,789 volt. Irodalmi adatokkal megegyezõen, kísérletünkben az a szemident szemtípusú hibrid (Mv 11) adta a legnagyobb fehérje- és olajtartalmat, amely a legkisebb ezerszemtömegû, kemény és üveges endospermiumú volt. A környezet erõsebb hatást gyakorolt a fehérjetartalomra, mint az olajtartalomra. A minták fehérjetartalma több esetben, statisztikailag igazolhatóan nagyobb mértékben különbözött a termõhelyek között, mint az olajtartalmuk. A kísérleti eredményeink alapján megállapítottuk, hogy az évjárat befolyásolta a fehérjetartalmat, az olajtartalom alakulására azonban nem volt statisztikailag kimutatható hatása. A munka folytatásaként elsõsorban a szemident, flint tipusú törzsek és az ezekbõl származó hibridek beltartalmi tulajdonságait vizsgáljuk a jövõben. Gyenesné Hegyi Zsuzsanna Marton L. Csaba Árendás Tamás Martonvásári kukoricahibridek kiemelkedõ eredményei külföldön 2001-ben Az elmúlt évben a Magyarországon minõsített Mv 277, Vilma és Káma nevû hibridjeink mellett 9 martonvásári kukoricahibridet minõsítettek külföldön. A korábban elkezdett kutatásaink eredményeként sikerült lényegesen javítani kukoricahibridjeink alkalmazkodóképességét. A Kárpát-medence kontinentális klímájára jellemzõ idõjárási szélsõségek az utóbbi évtizedben felerõsödtek. Növekedett az aszályos évek gyakorisága és a hõségnapok száma. Az idõjárási anomáliák mellett a technológiai színvonal is igen szélsõségessé vált. Egyszerre van jelen a modern, XXI. századi és a múlt kisparaszti gazdaságára jellemzõ technológia a magyar mezõgazdaságban. Mindezen szélsõségek mellett csak a széles adaptációs képességgel bíró hibridek termesztése lehet sikeres. Ezért kezdtük el az abiotikus és biotikus stresszfaktorokkal szembeni tolerancia genetikai, fiziológiai alapjainak részletes vizsgálatát Az itt kapott eredmények segítettek a megfelelõ nemesítési módszerek kidolgozásához. Ezek alkalmazásával állítottuk elõ az új, stressztoleráns nemesítési alapanyagokat, beltenyésztett törzseket és hibrideket. Külön hangsúlyt fektettünk a hidegtûrés és a szárazságtûrés, valamint a tápanyagfeltáró képesség és a tápanyag-hasznosító képesség javítására. Sikerült megnövelni a hibridek vetési idõ- és tõszámoptimumának szélességét. A hazai nemesítési és szisztematikus agrotechnikai kísérleteken túl az új genotípusokat Európa több mint 100 pontján állítottuk kísérletbe évente. Mindezeknek köszönhetõen jelentõsen javult hibridjeink alkalmazkodóképessége. Az új hibridek nemcsak a hazai termesztés biztonságát javítják, hanem a környezõ országok edafikus-klimatikus adottságai között is nagyobb sikerrel termeszthetõk. Ennek bizonyítéka, hogy 2001-ben. Európa öt országában összesen kilenc martonvásári kukoricahibrid kapott állami elismerést. A 2001-ben külföldön minõsített hibrideket Mara, Norma, Mv 355, Major, Maraton, Nóra, Siloma, Mv Sugár korábban már minõsítették Magyarországon. A Norma a hazai fajtaszortiment kiemelkedõen jó szárazságtûrõ hibridje, további kiváló tulajdonságainak köszönhetõen az öt legnépszerûbb hibrid egyike. A Maraton kiváló termõ- és alkalmazkodóképességének a bizonyítéka, hogy már négy országban minõsítették. A Majort a szokásos három éves vizsgálat helyett kiugró teljesítményének elismeréséül 2 éves vizsgálat után minõsítették Romániában. Hibridjeink külföldi minõsítése és termesztése javítja a nemesítés eredményeinek hasznosítását, és a hazai vetõmagtermelõ kapacitás kihasználtságát. Martonvásári nemesítésû hibridkukorica vetõmagot az elmúlt évben Franciaországba, Szlovákiába, Romániába és Oroszországba exportáltak. Marton L. Csaba Szundy Tamás Hadi Géza Pintér János

20 /2 Õskori gabonatermesztési kísérletek a százhalombattai Régészeti Parkban Aszázhalombattai Régészeti Park területén 1995-ben kezdtek el õskori gabonatermesztési kísérleteket végezni. A megkezdett munka folytatásába kapcsolódott be 1998-ban az MTA Mezõgazdasági Kutatóintézete. A kísérletek összeállításánál figyelembe vettük, hogy a termesztésbe vont gabonafajok igazodjanak a Régészeti Park bemutatóhelyeinek bronz- (i.e. II. évezred) és vaskori (i.e. I. évezred) idõszakához. A legkorábban tudatosan termesztett búzafaj az árpával közel egy idõben - az alakor (Triticum monococcum) volt, melynek termesztése mintegy 10 ezer éve, az újkõkorban kezdõdhetett Elõ- Ázsia Termékeny Félhold -nak nevezett vidékén. Ezt követte a tönke (Triticum turgidum ssp. dicoccon), majd a tönköly (Triticum aestivum ssp. spelta) kultúrába vonása, melyeket végül a ma is termesztett közönséges búza (Triticum aestivum ssp. aestivum) követett. A hazai archeobotanikai leletanyag tanúsága szerint az alakor és a tönke általában együtt fordul elõ a régészeti lelõhelyeken. Azonban az újkõkortól a bronzkorig a tönke termesztése másodlagos szerepûnek tûnik, csak a késõ bronzkor kora vaskor idõszakában lesz az uralkodó termesztett faj. A tönköly leletek sokkal szórványosabbak, azonban külön figyelmet érdemel, hogy szintén a késõ bronzkor- kora vaskor kultúráiban jelenik meg nagyobb mennyiségben a Kárpát-medencében és Nyugat-Európában is. A bronzés vaskorra tehát elsõsorban az alakor és a tönke, valamint kisebb mértékben a tönköly termesztése volt jellemzõ. A Kárpát-medencében a közönséges búza a római korban terjedt el, és ekkor hódított teret a rozs termesztése is. Az alakor, mint a legkorábban termesztésbe vont gabonaféle, ideális a növénytermesztés fejlõdésének modellezésére, így a régészeti rekonstrukciós kísérletek egyik legfontosabb fajának tekinthetõ. Segítségével bemutatható a növénytermesztés fejlõdése a kezdetektõl egészen napjainkig, beleértve a gyûjtögetõ életmód alakulását és a mezõgazdasági fejlõdést követõ termesztett fajok újra elvadulását is. A százhalombattai Régészeti Park területén végzett kísérletek autentikus voltát igazolja, hogy az ásatások során jelentõs mennyiségû elszenesedett alakor magot találtak, ami arra utal, hogy ezen a területen a vizsgálatok tárgyát képezõ korban termesztése meghatározó volt. A vizsgálatok célja az alakortermesztés történetének rekonstrukciója - a gyûjtögetõ életmódtól egészen az ókorig. Így a látogatók az alakor példáján keresztül ismerhetik meg a különbözõ termesztési módoknak (ásóbotos, fészkes, szórt és sorba vetés) a terméseredmények növekedésére gyakorolt hatását. A tönke és tönköly búzákat évrõl-évre azonos módszerrel termesztjük, hogy megállapíthassuk, egy adott terület mekkora népességet tarthatott el, illetve hány év alatt merülhetett ki a talaj tápanyagutánpótlás nélkül. A gabonákat minden évben október közepén, kapával húzott magágyba, pelyvástól vetjük. A növények növekedését, fejlõdését folyamatosan nyomon követjük, továbbá a meteorológiai adatokat is regisztráljuk. Gyomirtást, kapálást nem alkalmazunk, ugyanis a fejlõdõ növények hamar túlnövik és visszaszorítják a gyomokat (1. ábra). Minden évben július végén, bronzsarlóval aratunk (2. ábra). Aratáskor minden parcellából mintákat veszünk, melyekbõl a kalászadatokat (szemszám, ezerszemtömeg stb.) határozzuk meg, és vizsgáljuk továbbá a termés beltartalmi értékeit is (fehérje-, ásványielem- és sikértartalom). A gabonák csépléséhez több módszert is kipróbáltunk, legeredményesebbnek a fából készült hántoló bizonyult, melybõl a kicsépelt szemek szeleléssel könnyen eltávolíthatók a pelyvától. Az õrlést kézzel, õrlõkövek között valósítjuk meg. Az õskori kemencében sütött ízletes lepényt a családi vasárnapokon a látogatók is megkóstolhatják. A felesleges gabonát zsákokban, pelyvástól tároljuk. A jövõ évtõl gabonás vermek kialakítását is tervezzük. A 6 éve tartó kísérletek eredményei alapján megállapítottuk, hogy ezek a fajok a legegyszerûbb agrotechnika alkalmazásával és a növényvédelem teljes mellõzésével is sikeresen termeszthetõk, és évrõl-évre hektáronként 2 tonnás hántolt szemtermés mennyiség takarítható be. A fajok gyomelnyomó képessége, betegségekkel szembeni toleranciája és télállósága jónak mondható. A tönke és tönköly beltartalmi értékei (ásványi összetétel, fehérjetartalom) elérik, illetve meghaladják a ma termesztett közönséges búzákét, a tönköly sikértartalma a javító minõségû búzalisztét is meghaladja. Bálint András Kovács Géza 1. kép Az õskori gabonatermesztési kísérlet a halomsír elõterében 2. kép A learatott kalászok kévébe kötése

A Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. 2014. évi Őszi búza és árpa vetőmag ajánlata

A Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. 2014. évi Őszi búza és árpa vetőmag ajánlata A Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. 2014. évi Őszi búza és árpa vetőmag ajánlata GK Berény Elismerés éve: 2010. Szálkás, korai érésű Általánosan jó alkalmazkodó-képességű, kiemelkedő szárazságtűréssel rendelkező,

Részletesebben

Tisztelt Olvasók! 2007. június 6-7-én (szerdán és csütörtökön) A 9óra 30perckor kezdődő program mindkét napon azonos. Kutatás + Marketing

Tisztelt Olvasók! 2007. június 6-7-én (szerdán és csütörtökön) A 9óra 30perckor kezdődő program mindkét napon azonos. Kutatás + Marketing Kutatás + Marketing A Gabonatermesztési Kutató Közhasznú Társaság lapja Tisztelt Olvasók! Kalászos és repce fajtabemutatóinkra invitáló Híradónk ez évi nyári számának írásaiban is igyekszünk a múló, de

Részletesebben

Martonvásári. Fajtakatalógus 2013-2014

Martonvásári. Fajtakatalógus 2013-2014 Martonvásári Fajtakatalógus 2013-2014 Tartalomjegyzék Martonvásári őszi fajtaajánlat 2013 1 Jegyzetek 2 Prémium minőségű búzafajták 3 Mv Karizma 4 Mv Menüett 5 Mv Toldi 6 Mv Suba 7 Mv Ködmön 8 Mv Pántlika

Részletesebben

REPCE BÚZA ÁRPA. LG őszi vetőmag ajánlat 2015. Kevesebb kockázat nagyobb haszon!

REPCE BÚZA ÁRPA. LG őszi vetőmag ajánlat 2015. Kevesebb kockázat nagyobb haszon! REPCE BÚZA ÁRPA LG őszi vetőmag ajánlat 2015 Kevesebb kockázat nagyobb haszon! 2 Őszi vetőmag ajánlat REPCE 3 A Limagrain kutatási tevékenységének középpontjában a termésmennyiség folyamatos növelése mellett,

Részletesebben

MTA MEZÕGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZETÉNEK KÖZLEMÉNYEI

MTA MEZÕGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZETÉNEK KÖZLEMÉNYEI 2004/2 XVI. évfolyam 2. szám AZ MTA MEZÕGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZETÉNEK KÖZLEMÉNYEI Tovább gyarapodott a martonvásári vetõmag vertikum 2 2004/2 Eseménynaptár Gyõrffy Béla születésnapja alkalmából Tudományos

Részletesebben

GOP -1.1.1-11-2012-0159

GOP -1.1.1-11-2012-0159 GOP -1.1.1-11-2012-0159 A KLÍMAVÁLTOZÁSHOZ ALKALMAZKODÓ GABONAFÉLÉK BIOTIKUS ÉS ABIOTIKUS REZISZTENCIA NEMESÍTÉSE, NÖVÉNYVÉDELMÉNEK FEJLESZTÉSE, VALAMINT AZ ÉLELMISZERBIZTONSÁG NÖVELÉSE A növény- és vetőmagtermesztésben,

Részletesebben

A kálium jelentősége a vöröshagyma tápanyagellátásában

A kálium jelentősége a vöröshagyma tápanyagellátásában A kálium jelentősége a vöröshagyma tápanyagellátásában A vöröshagyma a hazai és a nemzetközi piacokon is folyamatosan, egész évben igényelt zöldségfélénk. A fogyasztók ellátása részben friss áruval, de

Részletesebben

2005/2. XVII. évfolyam 2. szám AZ MTA MEZÕGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZETÉNEK KÖZLEMÉNYEI

2005/2. XVII. évfolyam 2. szám AZ MTA MEZÕGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZETÉNEK KÖZLEMÉNYEI 2005/2 XVII. évfolyam 2. szám AZ MTA MEZÕGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZETÉNEK KÖZLEMÉNYEI 2 2005/2 Vendégeink A Világbank megbízásából és támogatásával 7 fõs Azerbajdzsán delegáció tartózkodott intézetünkben 2005.

Részletesebben

Őszi sörárpa termesztéstechnológia

Őszi sörárpa termesztéstechnológia Raiffeisen-Agro Magyarország Kft. szakmai anyag Őszi sörárpa termesztéstechnológia 1. A vetés ideje Fontos a vetés időpontjának meghatározása, optimális periódusnak mondható az október 10-20. között, nem

Részletesebben

GOP -1.1.1-11-2012-0159

GOP -1.1.1-11-2012-0159 1 GOP -1.1.1-11-2012-0159 A KLÍMAVÁLTOZÁSHOZ ALKALMAZKODÓ GABONAFÉLÉK BIOTIKUS ÉS ABIOTIKUS REZISZTENCIA NEMESÍTÉSE, NÖVÉNYVÉDELMÉNEK FEJLESZTÉSE, VALAMINT AZ ÉLELMISZERBIZTONSÁG NÖVELÉSE A növény- és

Részletesebben

Martonvásári. Fajtakatalógus

Martonvásári. Fajtakatalógus Martonvásári Fajtakatalógus 2014 2015 Tartalomjegyzék Martonvásári őszi fajtaajánlat 2014 1 Jegyzetek 2 Prémium minőségű búzafajták 3 Mv Karizma 4 Mv Menüett 5 Mv Toldi 6 Mv Suba 7 Mv Pántlika 8 Mv Kolo

Részletesebben

2011/2. XXIII. évfolyam 2. szám

2011/2. XXIII. évfolyam 2. szám 2011/2 XXIII. évfolyam 2. szám 2 2011/2 Tudományos tanácskozások Gyõrffy Béla akadémikus, intézetünk egykori igazgatójának születésnapjáról megemlékezve 2011. január 13-án, immáron 9. alkalommal rendeztünk

Részletesebben

Martonvásári. Fajtakatalógus 2013-2014

Martonvásári. Fajtakatalógus 2013-2014 Martonvásári Fajtakatalógus 2013-2014 Tartalomjegyzék Martonvásári őszi fajtaajánlat 2013 1 Jegyzetek 2 Prémium minőségű búzafajták 3 Mv Karizma 4 Mv Menüett 5 Mv Toldi 6 Mv Suba 7 Mv Ködmön 8 Mv Pántlika

Részletesebben

A Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. 2013. évi Őszi búza és árpa vetőmag ajánlata

A Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. 2013. évi Őszi búza és árpa vetőmag ajánlata A Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. 2013. évi Őszi búza és árpa vetőmag ajánlata GK Békés A fajta elismerés éve: 2005. A fajtai korai érésű, szálkás típusú. Alkalmazkodóképessége kiváló. Fagy- és télállósága

Részletesebben

2001/2 XIII. évfolyam 2. szám

2001/2 XIII. évfolyam 2. szám 2001/2 XIII. évfolyam 2. szám AZ MTA MEZÔGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZETÉNEK KÖZLEMÉNYEI 2 Tavaszi árpa vetõmag az árvíz után felszáradt beregi földekre Ez év márciusában a tarpai gátszakadás következtében a Tisza

Részletesebben

A búza rozsdabetegségei

A búza rozsdabetegségei NÖVÉNYVÉDELEM ROVATVEZETŐ: Dr. Békési Pál c. egyetemi tanár Veszélyes növénybetegségek (II./2.) A sorozat megtervezésében és szerkesztésében közreműködik Dr. Békési Pál és Dr. Fischl Géza A burgonya Y

Részletesebben

7.1. A kutatásunk célja. - A nemesítők részére visszajelzést adni arról, hogy az új hibridek a herbicidek fitotoxikus hatását mennyiben viselik el.

7.1. A kutatásunk célja. - A nemesítők részére visszajelzést adni arról, hogy az új hibridek a herbicidek fitotoxikus hatását mennyiben viselik el. 7. A HERBICIDEK SZELEKTIVITÁSÁNAK ILLETVE A KÜLÖNBÖZŐ GENOTÍPUSÚ KUKORICAHIBRIDEK ÉS AZOK SZÜLŐPARTNEREINEK SPECIFIKUS HERBICID- ÉRZÉKENYSÉGÉNEK VIZSGÁLATA 7.1. A kutatásunk célja - A nemesítők részére

Részletesebben

ŐSZI KÁPOSZTAREPCE ŐSZI GABONAFÉLÉK 2015 FAJTAAJÁNLAT A JOBB TERMÉSÉRT. őszi katalógus MINDEN, AMI VETŐMAG

ŐSZI KÁPOSZTAREPCE ŐSZI GABONAFÉLÉK 2015 FAJTAAJÁNLAT A JOBB TERMÉSÉRT. őszi katalógus MINDEN, AMI VETŐMAG ŐSZI KÁPOSZTAREPCE ŐSZI GABONAFÉLÉK 2015 FAJTAAJÁNLAT A JOBB TERMÉSÉRT őszi katalógus MINDEN, AMI VETŐMAG 2. OLDAL őszi katalógus / ősz 2015 / őszi káposztarepce, őszi gabonafélék Tisztelt Gazdálkodó!

Részletesebben

Az EM készítmények használatának komplex vizsgálata című témáról

Az EM készítmények használatának komplex vizsgálata című témáról KUTATÁSI JELENTÉS Az EM készítmények használatának komplex vizsgálata című témáról Készítette: Futó Zoltán főiskolai docens Mezőtúr, 2006. ANYAG ÉS MÓDSZER A kísérletet az EM Magyarország Kft együttműködésével

Részletesebben

Gabonafélék: lisztes magjukért termesztett növények 7 nagyobb, 4 kisebb jelentőségű 5 fő kalászos : búza

Gabonafélék: lisztes magjukért termesztett növények 7 nagyobb, 4 kisebb jelentőségű 5 fő kalászos : búza Gabonafélék Búza Gabonafélék: lisztes magjukért termesztett növények 7 nagyobb, 4 kisebb jelentőségű 5 fő kalászos : búza árpa rozs zab Tritikale Tágabb értelemben gabona még a rizs, a kukorica 4 kisebb

Részletesebben

KIEMELÉSEK. A kereskedelmi forgalomban lévő biotechnológiai/gm növények globális helyzete: 2012. Clive James, az ISAAA alapítója és elnöke

KIEMELÉSEK. A kereskedelmi forgalomban lévő biotechnológiai/gm növények globális helyzete: 2012. Clive James, az ISAAA alapítója és elnöke KIEMELÉSEK A kereskedelmi forgalomban lévő biotechnológiai/gm növények globális helyzete: 2012 Clive James, az ISAAA alapítója és elnöke A szerző által az egy milliárd szegény, éhes embernek, a sorsuk

Részletesebben

KISKUN VETŐMAGKÍNÁLAT

KISKUN VETŐMAGKÍNÁLAT 2012 KISKUN KISKUN VETŐMAGKÍNÁLAT Magyar földbe magyar vetőmagot! IN MEMORIAM Dr. Rády Samir 1941 2011 Megkezdett munkádat méltóképpen folytatjuk. Tisztelt Termelők! A Kiskun Kft. megújult vezetése köszönti

Részletesebben

Őszi búza fajta-összehasonlító adatsorok

Őszi búza fajta-összehasonlító adatsorok Őszi búza fajta-összehasonlító adatsorok Fajtajellemzők Mv Apród Mv Béres Mv Bodri Mv Csárdás Mv Karéj Mv Karizma Mv Kikelet Mv Kolo Mv Kolompos Mv Krajcár Fajtainformáció Életforma őszi őszi őszi őszi

Részletesebben

ŐSZI BÚZA. GK Csillag. Őszi fajtaajánlat

ŐSZI BÚZA. GK Csillag. Őszi fajtaajánlat Őszi ŐSZI BÚZA GK Csillag MSZH-FO (2005) Magasság, cm 80-95 Levélállás félig felálló Hl tömeg, kg 80-82 Esésszám, s 280-320 Szemkeménység (P) 65-70 Nedves sikér % 31-33 Sikérterülés, mm 2,5-4,5 Zeleny

Részletesebben

A 2012-es szezon értékelése

A 2012-es szezon értékelése A 2012-es szezon értékelése Kecskés Gábor ELNÖK Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács Burgonya Ágazati Fórum Keszthely 2013.január 17. Európai helyzetkép Rekord alacsony burgonya termés az idei esztendőben

Részletesebben

Contivo Átfogó üzemi megoldások A Syngenta új szakmai programja. Heicz Péter, 2014.01.14.

Contivo Átfogó üzemi megoldások A Syngenta új szakmai programja. Heicz Péter, 2014.01.14. Contivo Átfogó üzemi megoldások A Syngenta új szakmai programja Heicz Péter, 2014.01.14. Termelői kihívások Magyarországon Hogyan tudom stabilizálni a terméshozamaimat ilyen időjárási szélsőségek mellett?

Részletesebben

Szimulált vadkárok szántóföldi kultúrákban

Szimulált vadkárok szántóföldi kultúrákban Szimulált vadkárok szántóföldi kultúrákban Napraforgó, kukorica és őszi búza Dr. habil. Marosán Miklós iü. szakértő Dr. Király István iü. szakértő Bevezetés A termésképzés befejeződése előtt keletkező

Részletesebben

Dr. SZŐKE LAJOS. főiskolai tanár. A helyi meteorológiai mérések szerepe és alkalmazása a szőlő növényvédelmében

Dr. SZŐKE LAJOS. főiskolai tanár. A helyi meteorológiai mérések szerepe és alkalmazása a szőlő növényvédelmében Dr. SZŐKE LAJOS főiskolai tanár A helyi meteorológiai mérések szerepe és alkalmazása a szőlő növényvédelmében 37.Meteorológiai Tudományos Napok Az agrometeorológia kihívásai és helyzete Magyarországon

Részletesebben

A köles kül- és belpiaca

A köles kül- és belpiaca A köles kül- és belpiaca Györe Dániel tudományos segédmunkatárs Agrárgazdasági Kutató Intézet Köles Reneszánsza Konferencia 2013. október 25. Budapest Világ gabonatermelése - Az elmúlt 50 évben a főbb

Részletesebben

Természetfölötti erő. A DON-szint csökkenthető, a jó termés elérhető!

Természetfölötti erő. A DON-szint csökkenthető, a jó termés elérhető! Természetfölötti erő A DON-szint csökkenthető, a jó termés elérhető! A DON-szint csökkenthető, a jó termés elérhető! DON-minimalizálás A kalászfuzáriózis A kalászfuzáriózis hazánkban az őszi búza gyakori

Részletesebben

NÖVÉNYSPECIFIKUS ajánlat őszi búzára

NÖVÉNYSPECIFIKUS ajánlat őszi búzára NÖVÉNYSPECIFIKUS ajánlat őszi búzára technológiával még eredményesebben termesztheti búzáját! Biztosítsa az őszi búza terméséhez szükséges összes tápanyagot! Fajlagos tápanyagigény (kg/t) 27 kg 11 kg 18

Részletesebben

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök 2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök Az európai tejpiac helyzete és kilátásai 2013 január-április Készült a CLAL megrendelésére Főbb jellemzők:

Részletesebben

A fajta- és termesztéstechnológiai kísérletek vetése (Mosonmagyaróvár, 2010. október 28.) Közönséges őszi búza- és tönköly kísérletek eredményei

A fajta- és termesztéstechnológiai kísérletek vetése (Mosonmagyaróvár, 2010. október 28.) Közönséges őszi búza- és tönköly kísérletek eredményei Csapadékadatok (, 2005-2012.) Közönséges őszi búza- és tönköly kísérletek eredményei Dr. Kajdi Ferenc Dr. Martin Polovka Győri Tibor Dr. Schmidt Rezső Dr. Szakál Pál Dr. Beke Dóra Schiller Ottília Teschner-Kovács

Részletesebben

T E R M É K A J Á N LÓ K a l á s zo s Re p c e

T E R M É K A J Á N LÓ K a l á s zo s Re p c e TERMÉKAJÁNLÓ Kalászos Repce Innovatív // INNOVATÍV TECHNOLÓGIAI MEGOLDÁSOK A CAUSSADE SEMENCES vetőmag-nemesítő vállalatot francia gazdák alapították. Nem véletlen tehát, hogy az immár nemzetközivé fejlődött

Részletesebben

LG repce és kalászos vetőmag ajánlat. haszon! csak. Nincs kockázat. Őszi káposztarepce és kalászos termékkatalógus. Magról magra, magasabbra

LG repce és kalászos vetőmag ajánlat. haszon! csak. Nincs kockázat. Őszi káposztarepce és kalászos termékkatalógus. Magról magra, magasabbra LG repce és kalászos vetőmag ajánlat Nincs kockázat haszon! csak Őszi káposztarepce és kalászos termékkatalógus Magról magra, magasabbra tartalom Magról magra, magasabbra Bevezető...3 A Limagrain kutatásainak

Részletesebben

Martonvásári. Fajtakatalógus

Martonvásári. Fajtakatalógus Martonvásári Fajtakatalógus 2012 2013 Tartalomjegyzék Martonvásári őszi búzafajta ajánlat 2012 1 A búzaminőség vizsgálati módszerei 2 Fajtáink átlagos kalászolási ideje 6 Pannon Prémium fajtacsoport 7

Részletesebben

A Gabonakutató 85. éve képekben és címszavakban /Dr. Matuz János összeállítása/

A Gabonakutató 85. éve képekben és címszavakban /Dr. Matuz János összeállítása/ A Gabonakutató 85. éve képekben és címszavakban /Dr. Matuz János összeállítása/ Magyar Királyi Alföldi Mezőgazdasági Intézet 1924-1949 1922 1924 Országos Kender- és Lentermesztési Kísérleti Állomás Növénytermesztési

Részletesebben

Sikeres kajszibarack tanácskozás és fajtabemutató Cegléden a Gyümölcstermesztési Kutató-Fejlesztő Intézet Nonprofit Közhasznú Kftben

Sikeres kajszibarack tanácskozás és fajtabemutató Cegléden a Gyümölcstermesztési Kutató-Fejlesztő Intézet Nonprofit Közhasznú Kftben Sikeres kajszibarack tanácskozás és fajtabemutató Cegléden a Gyümölcstermesztési Kutató-Fejlesztő Intézet Nonprofit Közhasznú Kftben 2013 július 16-án több mint százan vettek részt a Gyümölcstermesztési

Részletesebben

szeged GyönGyszemei kutatás+marketing GK Csillag, GK Szilárd, GK Maros, GK Szemes, GK Judy

szeged GyönGyszemei kutatás+marketing GK Csillag, GK Szilárd, GK Maros, GK Szemes, GK Judy A Gabonakutató Nonprofit Kft. lapja 30. évfolyam 2. szám, 2016. nyár kutatás+marketing szeged GyönGyszemei GK Csillag, GK Szilárd, GK Maros, GK Szemes, GK Judy 1 Tartalom MEGHÍVÓ FAJTABEMUTATÓNKRA...........................3

Részletesebben

LG repce és kalászos vetőmag ajánlat. haszon! csak. Nincs kockázat. Őszi káposztarepce és kalászos termékkatalógus. Magról magra, magasabbra

LG repce és kalászos vetőmag ajánlat. haszon! csak. Nincs kockázat. Őszi káposztarepce és kalászos termékkatalógus. Magról magra, magasabbra LG repce és kalászos vetőmag ajánlat Nincs kockázat haszon! csak Őszi káposztarepce és kalászos termékkatalógus Magról magra, magasabbra tartalom Magról magra, magasabbra Bevezető...3 A Limagrain kutatásainak

Részletesebben

Hungary-Romania Cross-Border Co-operation Programme 2007-2013

Hungary-Romania Cross-Border Co-operation Programme 2007-2013 Hungary-Romania Cross-Border Co-operation Programme 2007-2013 Projekt címe: Határon átnyúló együttműködés a mezőgazdasági kutatás és oktatás területénbúza stressz ellenálló képességének fokozása érdekében

Részletesebben

TEJELŐ SZARVASMARHÁK ÖKOLÓGIAI TAKARMÁNYOZÁSÁRA AJÁNLOTT HAZAI SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYFAJOK ÉS FAJTÁK ISMERTETŐJE

TEJELŐ SZARVASMARHÁK ÖKOLÓGIAI TAKARMÁNYOZÁSÁRA AJÁNLOTT HAZAI SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYFAJOK ÉS FAJTÁK ISMERTETŐJE 1 TEJELŐ SZARVASMARHÁK ÖKOLÓGIAI TAKARMÁNYOZÁSÁRA AJÁNLOTT HAZAI SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYFAJOK ÉS FAJTÁK ISMERTETŐJE TECH_08/A3/2-2008-0423 (CONFU_08) kutatási konzorcium 2014 2 SZÁNTÓFÖLDI ZÖLDTAKARMÁNY-NÖVÉNYEK

Részletesebben

t/ha őszi búza 4,4-4,6 őszi árpa 4,0-4,2 tavaszi árpa 3,5-3,7 tritikálé 3,6-3,8 rozs 2,4-2,6 zab 2,6-2,8 repce 2,3-2,4 magborsó 2,3-2,5

t/ha őszi búza 4,4-4,6 őszi árpa 4,0-4,2 tavaszi árpa 3,5-3,7 tritikálé 3,6-3,8 rozs 2,4-2,6 zab 2,6-2,8 repce 2,3-2,4 magborsó 2,3-2,5 1.) Magyarországi helyzet Piaci információk a gabonáról és az olajnövényekről A Magyar Agrárkamara Növénytermesztési Osztályának június 24.-i ülésén elhangzottak szerint a kalászosokból jó termés ígérkezik.

Részletesebben

DEKALB HÍRLEVÉL 2012.06.01. 2012/07. szám. Dekalb repce Akadémia. Müller Gábor. Repce állományszárítás Roundup Mega használatával.

DEKALB HÍRLEVÉL 2012.06.01. 2012/07. szám. Dekalb repce Akadémia. Müller Gábor. Repce állományszárítás Roundup Mega használatával. DEKALB HÍRLEVÉL 2012.06.01. 2012/07. szám Dekalb repce Akadémia Müller Gábor Repce állományszárítás Roundup Mega használatával Czepó Mihály Hasznos információk Árutőzsdei információk Agrometeorológia Szaktanácsadás

Részletesebben

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012 A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 212 Központi Statisztikai Hivatal 213. július Tartalom 1. Az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági súlya és külkereskedelme...2 1.1. Makrogazdasági jellemzők...2

Részletesebben

GK BÉKÉS (2005) Javító minőségű, nagy termőképességűőszi búza fajta.

GK BÉKÉS (2005) Javító minőségű, nagy termőképességűőszi búza fajta. GK BÉKÉS (2005) Javító minőségű, nagy termőképességűőszi búza fajta. Korai, megbízható fagy- és télállóságú, szárazságtűrő. Termőképessége üzemi körülmények között: 5-7,5 t/ha Esésszáma: 260-300 Szedimentációs

Részletesebben

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A fenntartható szőlőtermesztés fajtaválasztékának bővítése új nemes-rezisztens fajtákkal, fajta specifikus környezetkímélő termesztés-technológia kialakítása és innovatív bio termék prototípusának kifejlesztése

Részletesebben

Martonvásári. Fajtakatalógus

Martonvásári. Fajtakatalógus Martonvásári Fajtakatalógus 2010 2011 Tartalomjegyzék Martonvásári ôszi búzafajta ajánlat 2010... 1 Különleges búzafajok 35 Pannon Prémium fajtacsoport 2 Tönkölybúza 36 Mv Palotás... 3 Franckenkorn...

Részletesebben

KÁLIUM. a minőség és termésbiztonság tápanyaga a szőlőtermesztésben

KÁLIUM. a minőség és termésbiztonság tápanyaga a szőlőtermesztésben KÁLIUM a minőség és termésbiztonság tápanyaga a szőlőtermesztésben Az elmúlt években az elégtelen műtrágya-felhasználás következtében talajaink tápanyagtartalma és tápanyagszolgáltató képessége csökkent,

Részletesebben

2007/2. XIX. évfolyam 2. szám AZ MTA MEZÕGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZETÉNEK KÖZLEMÉNYEI

2007/2. XIX. évfolyam 2. szám AZ MTA MEZÕGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZETÉNEK KÖZLEMÉNYEI 2007/2 XIX. évfolyam 2. szám AZ MTA MEZÕGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZETÉNEK KÖZLEMÉNYEI 2 2007/2 Eseménynaptár Vendégeink Három tagú kínai delegáció járt intézetünkben április 4- én Kiang Daixio, a Shandong tartomány

Részletesebben

MARTONVÁSÁR REGIONÁLIS KUTATÁSI ÉS KÉPZÉSI KÖZPONT

MARTONVÁSÁR REGIONÁLIS KUTATÁSI ÉS KÉPZÉSI KÖZPONT A martonvásári agrárkutatások hatodik évtizede MARTONVÁSÁR REGIONÁLIS KUTATÁSI ÉS KÉPZÉSI KÖZPONT VEISZ OTTÓ Bevezetés Hogyan hat a mezőgazdasági termelésre a klímaváltozás? Ennek a kérdésnek a megválaszolását

Részletesebben

AGRISAFE. Európai Uniós regionális kutatási- és képzési program bemutatása. Bevezetés

AGRISAFE. Európai Uniós regionális kutatási- és képzési program bemutatása. Bevezetés AGRISAFE Klímaváltozás - kihívás a növénykutatók és nemesítő k számára című Európai Uniós regionális kutatási- és képzési program bemutatása Magyar Tudományos Akadémia Mező gazdasági Kutatóintézete Martonvásár

Részletesebben

Térinformatika gyakorlati alkalmazási lehetőségei a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságán

Térinformatika gyakorlati alkalmazási lehetőségei a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságán Barkász Zsuzsanna Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Székesfehérvár, 2009. Térinformatika gyakorlati alkalmazási lehetőségei a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi

Részletesebben

www.syngenta.hu A burgonya védelme A póréhagyma védelme

www.syngenta.hu A burgonya védelme A póréhagyma védelme www.syngenta.hu A burgonya védelme A póréhagyma védelme Fusilade Forte Az első és ma is egyik leghatékonyabb szuperszelektív posztemergens egyszikű irtó a Fusilade Forte. A legjobb hatás a gyomok intenzív

Részletesebben

TEMATIKUS TERV. Oktatási cél: Az őszi búza termesztésének enciklopédikus tárgyalása a Gazda I. képzésnek megfelelően koncentrálva.

TEMATIKUS TERV. Oktatási cél: Az őszi búza termesztésének enciklopédikus tárgyalása a Gazda I. képzésnek megfelelően koncentrálva. 1. számú melléklet (Forrás: K.B) TEMATIKUS TERV Téma: Az őszi búza termesztése. Oktatási cél: Az őszi búza termesztésének enciklopédikus tárgyalása a Gazda I. képzésnek megfelelően koncentrálva. Nevelési

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Élelmiszer-szabályozás és fogyasztó védelem az Európai Unióban 148.lecke

Részletesebben

Növénytermesztéstani alapismeretek (SMKNZ2023XN) Minőség, minőségvizsgálat

Növénytermesztéstani alapismeretek (SMKNZ2023XN) Minőség, minőségvizsgálat Növénytermesztéstani alapismeretek (SMKNZ2023XN) Minőség, minőségvizsgálat Környezetgazdálkodási agrármérnök (BSc) II. gyakorlata 2013. október 30. Minőség A minőség a követelményeknek való megfelelés

Részletesebben

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A BÚZATERMELÉS, A TERMÉNYMANIPULÁCIÓ ÉS A LISZTGYÁRTÁS KOMPLEX ÜZEMTANI ELEMZÉSE.

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A BÚZATERMELÉS, A TERMÉNYMANIPULÁCIÓ ÉS A LISZTGYÁRTÁS KOMPLEX ÜZEMTANI ELEMZÉSE. Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A BÚZATERMELÉS, A TERMÉNYMANIPULÁCIÓ ÉS A LISZTGYÁRTÁS KOMPLEX ÜZEMTANI ELEMZÉSE Kiss István Témavezető: Dr. habil. Szűcs István egyetemi docens DEBRECENI EGYETEM

Részletesebben

Őszi búzafajták magas hozamának megőrzése környezeti stressz hatása alatt

Őszi búzafajták magas hozamának megőrzése környezeti stressz hatása alatt Őszi búzafajták magas hozamának megőrzése környezeti stressz hatása alatt WHEATSTR OM-00887/2009 Záró Jelentés: Időszak: 2009. október 1. - 2011. szeptember 30. Támogatott szervezet: Vetőmag Szövetség

Részletesebben

A hazai dohánytermesztés biológiai alapjai

A hazai dohánytermesztés biológiai alapjai A hazai dohánytermesztés biológiai alapjai Dr. Varga Lajos Agroport-D Kft. A hazai dohánytermesztés biológiai alapjai Fajtanemesítés Fajtaelismerés Hazai nemesítésű fajták, fajtahasználat Vetőmagtermesztés

Részletesebben

A tarakbúza jelentősége és az ellene történő védekezés

A tarakbúza jelentősége és az ellene történő védekezés A tarakbúza jelentősége és az ellene történő védekezés Immár több mint tíz éve használható az őszi búza és a tritikálé gyomirtására, elsősorban egyszikű gyomnövények ellen, a szulfoszulfuron hatóanyagú

Részletesebben

Termésbecslés Tavaszi munkák jelentése Nyári munkák jelentése Őszi munkák jelentése OSAP jelentések. Székesfehérvár 2014.11.27

Termésbecslés Tavaszi munkák jelentése Nyári munkák jelentése Őszi munkák jelentése OSAP jelentések. Székesfehérvár 2014.11.27 Termésbecslés Tavaszi munkák jelentése Nyári munkák jelentése Őszi munkák jelentése OSAP jelentések Székesfehérvár 2014.11.27 Termésbecslés 6/2014. (II. 6.) VM rendelet a termésbecslésről A szakmaközi

Részletesebben

Eseménynaptár. PhD védések Az ATK Mezõgazdasági Intézet kutatói

Eseménynaptár. PhD védések Az ATK Mezõgazdasági Intézet kutatói 2 2012/1 Tudományos tanácskozások Tizedik, jubileumi emlékülésünket január 12-én tartottuk Gyõrffy Béla akadémikus egykori igazgatónk születésnapja alkalmából. Láng István megnyitó szavait követõen Gyõrffy

Részletesebben

Ismertesse az őszi búza termesztésének célját, jelentőségét, technológiáját! Információtartalom vázlata:

Ismertesse az őszi búza termesztésének célját, jelentőségét, technológiáját! Információtartalom vázlata: 1. Ismertesse az őszi búza termesztésének célját, jelentőségét, technológiáját! Információtartalom vázlata: Termesztés céljai, jelentősége (fő- és melléktermékek felhasználása) Fajtaismeret (fontosabb

Részletesebben

2006/2. XVIII. évfolyam 2. szám AZ MTA MEZÕGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZETÉNEK KÖZLEMÉNYEI

2006/2. XVIII. évfolyam 2. szám AZ MTA MEZÕGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZETÉNEK KÖZLEMÉNYEI 2006/2 XVIII. évfolyam 2. szám AZ MTA MEZÕGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZETÉNEK KÖZLEMÉNYEI 2 2006/2 Eseménynaptár Vendégeink Március 23-án intézetünkbe látogatott Matt Blunt úr, Missouri állam kormányzója és számos

Részletesebben

A nagy széltippan növekvő gond őszi búzában

A nagy széltippan növekvő gond őszi búzában A nagy széltippan növekvő gond őszi búzában Immár több mint tíz éve használható az őszi búza és a tritikálé gyomirtására, elsősorban egyszikű gyomnövények ellen, a szulfoszulfuron hatóanyagú ATHOS TM.

Részletesebben

Szőlő növényvédelmi előrejelzés (2015.05.21.) a Móri Borvidék szőlőtermesztői számára

Szőlő növényvédelmi előrejelzés (2015.05.21.) a Móri Borvidék szőlőtermesztői számára Szőlő növényvédelmi előrejelzés (2015.05.21.) a Móri Borvidék szőlőtermesztői számára Kiadva: 2015.05.21. 12:00-kor. Érvényes: 2015.05.28-ig. Várható frissítés: 2015.05.28. 12:00-kor. A gyors növekedésnek

Részletesebben

Permetezőgépek folyadékfogyasztásának mérése és beállítása A permetezés anyagszükséglete

Permetezőgépek folyadékfogyasztásának mérése és beállítása A permetezés anyagszükséglete Permetezőgépek folyadékfogyasztásának mérése és beállítása A permetezés anyagszükséglete Hatásos permetezés csak akkor végezhető, ha pontosan ismert a felületegységre kiszórt folyadékmennyiség. Ugyanis

Részletesebben

PIONEER PRÉMIUM AJÁNLAT A SIKER BENNE VAN A TARTALOMBÓL. www.dupontpioneerhirlevel.com

PIONEER PRÉMIUM AJÁNLAT A SIKER BENNE VAN A TARTALOMBÓL. www.dupontpioneerhirlevel.com 07 1. ÉVFOLYAM, 7. SZÁM 2013. OKTÓBER A TARTALOMBÓL PIONEER PRÉMIUM AJÁNLAT A SIKER BENNE VAN PIONEER PROTECTOR TM = KIEMELKEDŐ BIZTONSÁG! TERMELŐI INTERJÚ - TERMELÉS PIONEER VETŐMAGOKKAL AZ AFLATOXIN

Részletesebben

Őszi búzafajták magas hozamának megőrzése környezeti stressz hatása alatt

Őszi búzafajták magas hozamának megőrzése környezeti stressz hatása alatt Őszi búzafajták magas hozamának megőrzése környezeti stressz hatása alatt CORNET_6_08_WHEATSTR OM-00887/2009 Beszámolási időszak: 2009. október 1-2010. szeptember 30. Támogatott szervezet: Projectvezető:

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató

Részletesebben

Mezőgazdaság és agrár- élelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02

Mezőgazdaság és agrár- élelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02 Mezőgazdaság és agrárélelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02 2 A teljes mezőgazdasági termelés Lengyelországban 2011-ben 1,1%-kal, ezen belül a növénytermesztés 3,8%-kal nőtt. Csökkent az állattenyésztés

Részletesebben

DuPont termékek a kiskertekben

DuPont termékek a kiskertekben DuPont termékek a kiskertekben Tanos 50 DF Tanos 50 DF szôlôben Különleges tulajdonsággal rendelkezô, kombinált hatóanyagú gombaölô szer szôlôperonoszpóra ellen. A Tanos a DuPont kutatás egyik gombaölô

Részletesebben

www.syngenta.hu A köszméte és a ribiszke védelme

www.syngenta.hu A köszméte és a ribiszke védelme www.syngenta.hu A köszméte és a ribiszke védelme A ribiszke és a köszméte termesztése során évről-évre jelentős gazdasági kárt okoznak a lisztharmat a lombozat fertőzésével és a különböző levéltetű fajok

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

őszi káposztarepce és kalászos termékkatalógus 114 % I. hely 2011 - Arsenal 128 % www.lgseeds.hu Magról magra, magasabbra

őszi káposztarepce és kalászos termékkatalógus 114 % I. hely 2011 - Arsenal 128 % www.lgseeds.hu Magról magra, magasabbra őszi káposztarepce és kalászos termékkatalógus 2013 I. hely 2012 Arsenal 114 % I. hely 2011 - Arsenal 128 % NÉBIH kisparcellás fajtaösszehasonlító kísérletek korai csoport Magról magra, magasabbra Maximalizálja

Részletesebben

2005-CSEKK-INNOKD-FOSZFOR

2005-CSEKK-INNOKD-FOSZFOR Ökológiai gazdálkodásban alkalmazható foszfor bázisú talajjavító granulátum termék és technológia fejlesztése, piaci sikerének megalapozása (AGROCARBON) Projekt azonosító: 2005-CSEKK-INNOKD-FOSZFOR 1 (INNOCSEKK

Részletesebben

Ajánló. szi fajtaajánlat 2011

Ajánló. szi fajtaajánlat 2011 szi Ajánló A 87 esztend s Gabonakutató NonproÞt Közhasznú Kft. kalászos gabona és szi káposztarepce át immár 40. alkalommal vehetik kézbe érdekl d ink. Minden bizonnyal a búza az a növény, melynek sorsa

Részletesebben

ŐSZI KALÁSZOS VETŐMAG HELYZET 2015.

ŐSZI KALÁSZOS VETŐMAG HELYZET 2015. ŐSZI KALÁSZOS VETŐMAG HELYZET 2015. Vetőmag Szövetség Kalászos és Nagymagvú Hüvelyes Növények Szekció Juhász Zoltán Sumi Agro Hungary Kft XVI. KALÁSZOSGABONA FÓRUM Visegrád, 2015. szeptember 8-9. Ki mi(n)t

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

A Kruppa-Mag Kft fajtakínálata biotermesztőknek

A Kruppa-Mag Kft fajtakínálata biotermesztőknek A Kruppa-Mag Kft fajtakínálata biotermesztőknek Dr. Kruppa József Ph.D tb. egyetemi docens, címzetes főiskolai tanár Kálmánháza, 2014. 10. 04. A szakirodalmakban előrevetítik a tritikálé várható elterjedését

Részletesebben

AGRO.bio. Talaj növény - élet. Minden itt kezdődik

AGRO.bio. Talaj növény - élet. Minden itt kezdődik AGRO.bio Talaj növény - élet Minden itt kezdődik AGRO.bio Hungary Mikrobiológiai megoldásokat nyújt a mezőgazdaság minden területén Egészséges növekedés termés BactoFil 1500 hektár megfelelő termőtalaj

Részletesebben

AZ INNOVÁcIó HAGYOMÁNYA. kutatás+marketing. Önt is várjuk nyári fajtabemutatóinkra!

AZ INNOVÁcIó HAGYOMÁNYA. kutatás+marketing. Önt is várjuk nyári fajtabemutatóinkra! A Gabonakutató Nonprofit Kft. lapja 29. évfolyam 2. szám, 2015. nyár kutatás+marketing AZ INNOVÁcIó HAGYOMÁNYA Önt is várjuk nyári fajtabemutatóinkra! 1 Tartalom 2 NÉHÁNY GONDOLAT A MINŐSÉGI BÚZATERMESZTÉSRŐL..............

Részletesebben

Szőlő fajták. Vörös borszőlő fajták. Syrah. Turán

Szőlő fajták. Vörös borszőlő fajták. Syrah. Turán Szőlő fajták Vörös borszőlő fajták Syrah Október elején érik. Fürtje hosszúkáshengeres, tömött, középnagy (130 gr). Bogyója gömbölyű, kicsi, hamvas, kék, húsa puha. Középerős növekedésű, bőtermő. Talaj

Részletesebben

Növény- és talajvédelmi ellenőrzések Mire ügyeljünk gazdálkodóként?

Növény- és talajvédelmi ellenőrzések Mire ügyeljünk gazdálkodóként? GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELMI IGAZGATÓSÁGA Növény- és talajvédelmi ellenőrzések Mire ügyeljünk gazdálkodóként? Fertőszentmiklós, 2015. 03. 06. Szemerits Attila, Havasréti

Részletesebben

Borászati technológia I.

Borászati technológia I. Borászati technológia I. A borszőlő minőségét befolyásoló tényezők Az alapanyag minősége alapvetően meghatározza a termék minőségét! A szőlész és a borász együttműködése nélkülözhetetlen. A minőségi alapanyag

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS 2005 BUDAPEST, 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Készült a KSH Mezőgazdasági és környezetstatisztikai főosztályán Főosztályvezető: Dr. Laczka Éva Főosztályvezető-helyettes:

Részletesebben

A Pannon minôségû búza nemesítése és termesztése. Szerkesztette: Bedô Zoltán

A Pannon minôségû búza nemesítése és termesztése. Szerkesztette: Bedô Zoltán A Pannon minôségû búza nemesítése és termesztése Szerkesztette: Bedô Zoltán A Pannon minôségû búza fejlesztési programjában résztvevôk Magyar Tudományos Akadémia Mezôgazdasági Kutatóintézete, Martonvásár

Részletesebben

AZ ALKOHOLGYÁRTÁS MELLÉKTERMÉKEINEK GYAKORLATI ALKALMAZÁSA A TAKARMÁNYGYÁRTÁSBAN. Dr. Koppány György VITAFORT ZRT

AZ ALKOHOLGYÁRTÁS MELLÉKTERMÉKEINEK GYAKORLATI ALKALMAZÁSA A TAKARMÁNYGYÁRTÁSBAN. Dr. Koppány György VITAFORT ZRT AZ ALKOHOLGYÁRTÁS MELLÉKTERMÉKEINEK GYAKORLATI ALKALMAZÁSA A TAKARMÁNYGYÁRTÁSBAN Dr. Koppány György VITAFORT ZRT BEVEZETÉS A BIOÜZEMANYAG CÉLÚ ALKOHOLGYÁRTÁS ALAPANYAGAI A MAGAS SZÉNHIDRÁT TARTALMÚ NÖVÉNYI

Részletesebben

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Előadás- képzés-szaktanácsadás a Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület szervezésében Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont (2632, Letkés

Részletesebben

ÚTMUTATÓ. A Top20 Fajtakísérleti és Fajtainformációs Program Fajtakísérleteihez

ÚTMUTATÓ. A Top20 Fajtakísérleti és Fajtainformációs Program Fajtakísérleteihez Kísérleti Rendszer Tanúsító Rendszer Eredményközlő Rendszer Jók a Jók Között! AgrInfo ÚTMUTATÓ A Top20 Fajtakísérleti és Fajtainformációs Program Fajtakísérleteihez Kiadja: A Magyar Kukorica Klub Fajtakísérleti

Részletesebben

Kevesebb búzafajtával jobb minõséget

Kevesebb búzafajtával jobb minõséget 2 2010/2 Magyarország búzatermésének mintegy felét exportálja. Ez az arány nem nagyobb annál, mint ami a nagy exportõr országok esetében megfigyelhetõ, lényeges különbség viszont, hogy az értékesítés nem

Részletesebben

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont, 2632 Letkés Dózsa György út 22. IDŐ ELŐADÁS SZAKTANÁCSADÁS KÉPZÉS 2014.09.27 Innováció a helyi gazdaság integrált

Részletesebben

Jó úton haladunk? FONTOS KÉRDÉSEKRE KERESSÜK A VÁLASZT. Kalászos gabonatermesztésünk hiányosságai, kitörési pontok

Jó úton haladunk? FONTOS KÉRDÉSEKRE KERESSÜK A VÁLASZT. Kalászos gabonatermesztésünk hiányosságai, kitörési pontok Jó úton haladunk? FONTOS KÉRDÉSEKRE KERESSÜK A VÁLASZT Kalászos gabonatermesztésünk hiányosságai, kitörési pontok Több fórumon elhangzott már, hogy növelnünk kell a kalászos gabona termesztésünk versenyképességét,

Részletesebben

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György

Részletesebben

Talius Új alapokon a lisztharmat elleni védekezésben Egy kezelés: akár 8 hétig tartó egyedülálló védelem

Talius Új alapokon a lisztharmat elleni védekezésben Egy kezelés: akár 8 hétig tartó egyedülálló védelem Talius Új alapokon a lisztharmat elleni védekezésben Egy kezelés: akár 8 hétig tartó egyedülálló védelem az E. I. du Pont de Nemours and Company márkaneve Gabona lisztharmat (Erisyphe gramins) Rontja a

Részletesebben

Bioélelmiszerek. Készítette: Friedrichné Irmai Tünde

Bioélelmiszerek. Készítette: Friedrichné Irmai Tünde Bioélelmiszerek Készítette: Friedrichné Irmai Tünde Biotermék A valódi biotermék ellenőrzött körülmények között termelt, semmilyen műtrágyát és szintetikus, toxikus anyagot nem tartalmaz. A tápanyag-utánpótlás

Részletesebben

A GYÜMÖLCS ÉS ZÖLDSÉGPIACHOZ KAPCSOLÓDÓ FENNTARTHATÓ MŰKÖDÉSI PROGRAMOKRA VONATKOZÓ NEMZETI STRATÉGIA

A GYÜMÖLCS ÉS ZÖLDSÉGPIACHOZ KAPCSOLÓDÓ FENNTARTHATÓ MŰKÖDÉSI PROGRAMOKRA VONATKOZÓ NEMZETI STRATÉGIA FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM AGRÁRPIACI FŐOSZTÁLY 1860 Budapest, Pf. 1. 301-4000 Fax: 301-4702 A GYÜMÖLCS ÉS ZÖLDSÉGPIACHOZ KAPCSOLÓDÓ FENNTARTHATÓ MŰKÖDÉSI PROGRAMOKRA VONATKOZÓ NEMZETI

Részletesebben

YaraLiva TM CALCINIT 15.5% N + 26,5% CaO

YaraLiva TM CALCINIT 15.5% N + 26,5% CaO Yara Mono Műtrágyák YaraLiva TM CALCINIT 15.5% N + 26,5% CaO 100%-ban vízoldható kalcium-nitrát, 5 kg, 2 kg Összes nitrogén tartalom: 15,5% Nitrát-nitrogén tartalom: 14,4% Ammónia nitrogén: 1,1% Kalcium

Részletesebben