Az MTA Szigetközi Munkacsoportjának véleménye a "Duna hatáselemzési vizsgálatok" című tanulmányról

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az MTA Szigetközi Munkacsoportjának véleménye a "Duna hatáselemzési vizsgálatok" című tanulmányról"

Átírás

1 Az MTA Szigetközi Munkacsoportjának véleménye a "Duna hatáselemzési vizsgálatok" című tanulmányról Tartalomjegyzék - Feladat - Bevezetés - Általános megjegyzések - - Felhasznált dokumentumok, szerzők és irodalomjegyzék - - Hiányok anyagok módszerek szerzők témakörök a Duna - - A térképek - Részletes megjegyzések - - Változatok - összefoglaló (szürke) füzet öntözéses (I.) változat kavics-szigetes (II.) változat nyolcgátas (III.) változat négygátas (IV.) változat hétgátas (V.) változat táblázat - - Meglévő adatállományok értékelése [4.1. füzet] - - Jellemző talajvízszintek [ számú melléklet] Javaslat a felszín alatti vizek várható alakulásának vizsgálatára - - A szigetközi vízmegosztás műszaki alternatíváinak várható ökológiai hatásai [ füzet] - - Az Öreg-Duna rehabilitációs intézkedéseire vonatkozó előzetes megjegyzések [ füzet] - Összefoglalás - Válaszok Székely László kormánybiztos úr kérdéseire ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ Székely László kormánybiztos az alábbi levélben kérte az MTA Szigetközi Munkacsoportjának véleményét. Dr. Láng István úr Magyar Tudományos Akadémia Budapest Tisztelt Professzor Úr!

2 Mellékelten megküldöm Önnek a "Duna hatáselemzési vizsgálatok" című tanulmányt, mely felkérésünkre azért készült, hogy a Szigetköz élővilágának fennmaradásához szükséges vízhozamotvízszintet biztosító műszaki alternatívákat, illetve a lehetséges vízmegosztási forgatókönyveket egységes szerkezetben és szempontok alapján értékelje. Megtisztelő és fontos lenne számunkra, ha akár maga az Akadémia, vagy a téma iránt érdeklődő, azt fontosnak tartó tudósok kialakítanák álláspontjukat e tanulmánytervvel kapcsolatban. Szívesen vennénk minden észrevételt, de különösen a következő kérdésekre szeretnénk választ kapni ha lehetséges, május 28-ig: 1. Minden lényeges alternatívát vizsgáltak-e a tanulmányterv készítői? Ha nem, melyik az az alternatíva, amit érdemes lenne a vizsgálatba vonni? 2. Helyesek-e az elemzés szempontjai? 3. Egyetértenek-e az elemzés eredményével? Szívesen vennénk, ha az értékelő munkában szerepet kapna a Szigetközi Munkacsoport, melynek kutatói régóta végzik a monitoringgal kapcsolatos elemzéseket a térségben. Az értékeléssel kapcsolatos költségek ha ilyenek felmerülnek fedezetéről természetesen gondoskodunk. Segítő közreműködésüket előre is köszönöm. Budapest, április 22. Őszinte tisztelettel: Melléklet: 1 pld. "Duna hatáselemzési feladatok" ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ Dr. Székely László kormánybiztos Láng István akadémikus, az MTA Szigetközi Munkacsoport elnöke értékelő munkacsoportot hozott létre az előzetes vélemény megfogalmazására. Tagjai: Berczik Árpád, az értékelő csoport vezetője, Hajósy Adrienne, Kiss Keve Tihamér, Mészáros Ferenc, Somogyi Zoltán, Tóth György. A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Rt. (VITUKI) munkatársai tekintve, hogy az intézet is szerzője az anyagnak közvetlenül nem vettek részt a csoport munkájában, rendelkezésünkre bocsátottak ugyanakkor egy a témakörre vonatkozó értékelő összefoglalást, melyet az intézet

3 készített. (VITUKI Rt. Hidraulikai Intézet: A Duna magyar szlovák szakasza hasznosítási alternatíváinak vízgazdálkodási értékelése, témaszám: 721/2/45841, Budapest, 1999). A csoport május 27-én és június 2-án tartott munkaülésen alakította ki álláspontját, és előzetes szöveget fogalmazott. A Munkacsoport június 10-i ülésén véglegesítette a jelen véleményt. A vélemény fogalmazásakor tömörségre törekedtünk. Az anyag opponálása során a hangsúlyt a jobbítás szándékával a kritikai megjegyzésekre helyeztük. Törekedtünk az anyag és a kritika mennyiségi összhangjára is: a részletesen kifejtett részekről fogalmaztunk hosszabb véleményt. Az opponálás tárgyát képező anyag célul tűzött feladata az volt, hogy a Szigetköz élővilága fennmaradásához szükséges vízhozamot-vízszintet biztosító műszaki változatokat értékelje. Maga a feladat-megjelölés kifogásolható, hiszen a Duna elterelése következtében az élővilág nagy károsodást szenvedett. Az alkalmazott vízpótlások létrehoztak ugyan jelentős víztesteket, ezek azonban csak részlegesen hozták vissza a megelőző létviszonyokat. Ennek megfelelően, nem az "élővilág fennmaradásához szükséges beavatkozások", hanem "az élőhelyek és az élővilág rekonstrukcióját szolgáló beavatkozások" lehetséges változatait kellett volna értékelni. Éppen ezért, álláspontunk megfogalmazásakor a rehabilitáció most még létező lehetőségének megtartása volt a fő értékelő szempont. ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK Felhasznált dokumentumok, szerzők, irodalomjegyzék Az anyag önálló részekre tagolt cikkek gyűjteménye, ezt a felépítést tükrözi a dokumentum külön füzetekként történt összeállítása is. Sajnálatos módon, Klaus Kern és Alexay Zoltán írása kivételével, hiányzik a cikkek szerzőinek feltüntetése. Ugyancsak hiányzik a Klaus Kern cikk kivételével a felhasznált irodalom jegyzéke. Ez nem korrekt és nem is célszerű. Megállapítható, hogy a változatok kiválasztása során jórészt figyelmen kívül hagyták azt a nagy számú kritikai észrevételt, amely e tárgykörben lassan két évtizede összegyűlt. A felsorolt hiányok nehezítik a véleményezők feladatát, különös tekintettel arra, hogy az anyag maga összefoglaló értékelés. Mivel azt nem feltételezhettük, hogy a vizsgált javaslatok pusztán újként felmerült műszaki ötletek, megkíséreltük összegyűjteni a korábbi írásos dokumentumokat. Nehezítette a feladatot, hogy a javaslatokat ismertető füzetek egyetlen mondatnyi szöveges részt sem tartalmaznak. A vizsgált

4 javaslatok közül háromról ismeretes alapdokumentum, ezeket tekintetbe vettük véleményünk írása során: a vízlépcsőrendszer eredeti terveiből "A régi Dunameder szabályozása" (VIZITERV, 1978) című dokumentum, [I. öntözéses változat], "Hogyan menthető meg a Duna ártere", World Wide Fund (WWF), 1997 október (magyar fordítása 1998 október), [II. Fenékszintemelés, mederszűkítés szigetekkel kavics-szigetes változat], a korábbi tárgyalások anyagaiból "A Duna fkm közötti szakaszának rehabilitációs lehetőségei", (Láng I., Pannonhalmi M., Dunai F., Győr, 1997 november), [IV. A főág 3 4 lépcsővel való duzzasztása (pl. gumigát) négygátas változat]. A III. Sűrű duzzasztás, összes mellékág aktivizálása (nyolcgátas változat) és az V. WWF-2. Új meanderező főág (hétgátas változat) megalapozó tanulmánya nem ismeretes. Megjegyzés: a következőkben a javaslatok dőlt betűvel szedett elnevezéseit használjuk. Hiányok a) anyagok

5 Hiányoljuk a Duna elterelése utáni időszakban részletesen kidolgozott javaslatokat, különösen az "Assessment of Impacts of Gabcíkovo Project and Recommendations" és a "Temporary Water Management System" (Budapest, 1993 november, Bratislava, 1993 december) című összefoglaló anyagot, amely pedig a hágai peres iratokban nemcsak hivatkozásként, hanem teljes szöveggel szerepel. Hiányoljuk az 1986 óta évente jelentős költséggel készült szigetközi biomonitoringra való hivatkozást, és eredményeinek felhasználását. b) módszerek Az értékelés legcélszerűbb módja a jelen állapot tervezett műszaki beavatkozás hatások felépítés lenne. A jelen környezeti és műszaki állapotra vonatkozó összefoglalás azonban teljes mértékben hiányzik az anyagból, (holott legalábbis a környezeti állapot részletes leírása rendelkezésre áll: évente megújított anyagok készülnek a környezetvédelmi tárca felkérésére). Az alapadatok hiánya miatt az anyagban bemutatott hatások "kinyilatkoztatás" jellegűek. Egy másik lehetséges út a célállapot tervezett műszaki beavatkozás a prognosztizált eredmény és a célállapot összehasonlítása logikai felépítés követése, ami lényegesen nehezebb feladat. Az 1.3 értékelő táblázat alapján valószínűsíthető, hogy ezen utóbbi eljárás szerint készült az anyag. Hiányzik azonban a célállapot tételes környezeti-műszaki ismertetése és a jelen állapot leírása. Emiatt megkérdőjelezhető az összehasonlítás tartalma és módszere, valamint kételyek ébrednek az értékelés végeredményét illetően. c) szerzők Megállapítható, hogy a munkába nem vontak be alapvetően ökológiai végzettségű és szemléletű embereket. Az ún. ökológiai értékelő munkacsoport tagjainak csak egyike biológus végzettségű, van viszont közgazdász, vízépítő mérnök, építő mérnök, és tagja a csoportnak a korábbi magyar szlovák tárgyalások akkor helyettes államtitkári rangú helyettes vezetője is. A műszaki értékelő csoport vezetője pedig a nagymarosi gát hajdani főtervezője. Nem vonták viszont be az értékelésbe a hágai eljárásban dolgozó intézményeket és Klaus Kern kivételével a szakértőket sem. d) témakörök Nagy aránytalanság mutatkozik az élő és élettelen természettel kapcsolatos adatok és értékelő leírások mennyiségében. Míg az élővilágról csak néhány szűkszavú értékelő megállapítás található, addig egyes élettelen környezeti elemekkel kapcsolatos számítási módszerekről terjengős leírásokat tartalmaz az anyag (még integráljel is szerepel). Az adatok vonatkozásában azonban ezek a témakörök is szegényesek. e) a Duna Akár már megvalósult, akár tervezett műszaki beavatkozások okozta környezeti változások bemutatása a feladat, mindenképpen szükséges a különféle szakterületek természetes

6 kapcsolódásait figyelembe véve betartani azt a sorrendet, ami biztosítja az ok-okozati viszonyok megjeleníthetőségét. A szigetközi problémakör vonatkozásában az elsődleges a Duna (mint határfolyam) megmaradásának vagy elvesztésének kérdése, illetve ezzel összefüggésben a vízhozam és a mederviszonyok változása. Attól kezdve ( ), hogy Magyarországon szakemberek kibővített köre foglalkozhatott a bős nagymarosi problémakörrel, számos mértékadó magyar állásfoglalás hangsúlyozta a bősi vízlépcső leendő üzembehelyezésével kapcsolatban azt a feltételt, hogy a Duna határfolyóhoz méltó megjelenését mindenkor biztosítani kell. (Ezt a korábbi magyar kormányok is magukévá tették.) A határfolyóhoz méltó megjelenés nyilvánvalóan nehezen definiálható, de az nem kérdéses, hogy ez nemcsak a mederben meghagyandó vízhozam mérlegelését jelenti. Ide tartozik például az újabb keresztművekkel történő széttagolás vizsgálata is. Az anyagban nem a Duna vízmegosztásának elsődlegességét vették alapul. Szemléletesen mutatja ezt az 1.3 táblázat, amely a műszaki beavatkozásokat tekinti a változatok alapvető meghatározójának, a vízhozam csak másodlagos szempont. A térképek

7 A tanulmány egyik alapvető hibája, hogy a terjedelmes színes ábra- és térképanyag (ami a felületes szemlélő számára akár impozáns is lehet), több vonatkozásban pontatlan, és ez az anyag tartalmi hitelét illetően elbizonytalanító. A választott alaptérkép nem a jelen földrajzi helyzetet, hanem az ún. szigetközi főág megépítése előtti állapotot tükrözi. Hiányzik például a felső és az alsó ágrendszert összekötő remetei csatorna, az ún. doborgazi és a nyáras szigeti átvágás. Emiatt kérdéses egyes változatok műszaki megvalósíthatósága, különösen a hétgátas változaté, amely lényegében újabb "főág" (az ún. kanyargós Duna) építését javasolja. Csak a valós helyzet ismeretében lehet átalakítást tervezni. A méretarány választása a legtöbb esetben helytelen, mert csak sokkal több alappont választása esetén lett volna alkalmazható. A rajzok mutatják, hogy a térképi vonalak szerkesztését az alappontok egyenes szakaszokkal történő összekötésével végezték. A túlságosan részletező méretarány következtében azonban ezek a szakaszok helyenként öt tíz centiméter hosszúságúra sikeredtek, távol a földrajzi valóságtól. 1 : méretarány alkalmazásával nemcsak a szemnek elfogadhatóbb rajzok lettek volna készíthetők, ebben a méretben sokkal kevesebb rajzon lett volna bemutatható ugyanannyi információ. A kevesebb rajz az áttekinthetőséget és érthetőséget növelte volna, mert nem kellett volna a szigetközi térséget külön lapokra tördelve ábrázolni. A térképek jelentős része valamilyen számítógépes szintvonalszerkesztő program felhasználásával készült. Véleményünk szerint nem az inhomogén adatrendszerhez illő módszert választottak, emiatt a rajzokon nagyon sok a nyilvánvalóan hamis vonal, a zavaró színkitöltés és a rossz súlyfüggvényre utaló cikk-cakk. ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ RÉSZLETES MEGJEGYZÉSEK Változatok összefoglaló (szürke) füzet Az öntözéses (I.) változat az eredeti, évi szerződés szerinti terv csak néhány megjegyzés erejéig szerepel az anyagban, mivel "műszakilag nem ábrázolható". Tekintve azonban, hogy mind az eredeti terv leírása, mind a rá vonatkozó könyvtárnyi kritika, illetve ezek összefoglalása hiányzik, helytelennek tartjuk, hogy az értékelésben ugyanolyan súllyal szerepel, mint a másik négy változat. Javasoljuk az öntözéses változatnak az 1.3 táblázatból való elhagyását. Ha mégis marad, a költségoszlopok újraszámolása szükséges. Aligha valószínű ugyanis, hogy az eredeti tervhez hiányzó nagymarosi gát a táblázat szerinti 5,5 milliárd forintból megvalósítható lenne, valamint az

8 sem lehet igaz, hogy a vízlépcsőrendszer éves karbantartása kisebb költségű, mint bármelyik másik javaslaté. Valószínűsítettük természetesen, hogy kifogásolt költségelemek a vízlépcsőrendszer szigetközi szakaszára eső hányadát jelentik, ez a tény azonban nem tükröződik a dokumentumból. Az eredeti tervhez megjelölt költség-szám azonban még ebben az esetben is megkérdőjelezhető, gondolunk például a győri szennyvíztisztító befejezésének költségére. Az öntözéses változatnak az 1.3 táblázatból történő elhagyását az is indokolja, hogy az eredeti terv nem teszi lehetővé az itt feltüntetett százalékos vízmegosztásokat. Kavics-szigetes (II.) változat A WWF csak koncepciószinten dolgozta ki az általunk gyűjtött irodalomjegyzékben feltüntetett javaslatát. A vázlatos kidolgozás alapján nem lehetséges az 1.3 táblázat szerinti részletes értékelés. A WWF javaslat sarkalatos pontja a százalékos (állandó) vízmegosztás. Javasoljuk a jelenlegi három különböző vízmegosztást feltételező sor helyett csak egy sor szerepeltetését százalékos vízmegosztással. A jelenlegi szempontrendszer szerinti értékelésnél célszerű lenne feltüntetni a terv vázlat szintje miatti bizonytalanságot, főként azért, mert ez a WWF koncepció sarkalatos eleme. Megjegyezzük, hogy a fejezetben található, Klaus Kern által készített értékelés szerint egyértelműen ez a legjobbnak minősített változat. Nyolcgátas (III.) változat Korábbi anyag nem ismeretes, a csatolt térkép nem tesz lehetővé még vázlatszintű értékelését sem a beavatkozások hatásairól, műszaki megvalósíthatóságáról. Négygátas (IV.) változat A térkép tanúsága szerint a javaslat a Nemcsók-féle anyagokban ismertetett koncepció része, melynek ökológiai hatásairól már korábban nagy számú kedvezőtlen vélemény született. Hétgátas (V.) változat (helyszínrajz) A változat "WWF-2" elnevezése kifogásolható. Tudomásunk szerint a WWF magyarországi képviselete tiltakozott a névhasználat ellen. Az intézmények általában jogi feltételekhez kötik nevük emblémaként történő használatát (például felkérés elfogadása, vagy feladatokat és jogokat rögzítő munkaszerződés vállalása, zsűrizés), aminek a jelen anyagban nincs nyoma. Az elnevezés azért sem szerencsés, mert a kavics-szigetes változat és a hétgátas változat egymásnak ellentmondó alapelvekre épül. A kavics-szigetek megvalósítását ugyanis éppen az ökológiailag károsnak ítélt keresztgátak helyett alkalmazandó műszaki beavatkozásként javasolta a WWF. Az összesítés végeredménye szerint ez a változat "teljesíti a legtöbb ökológiai és műszaki követelményt a vizsgált változatok közül a %-os vízmegosztási alternatívák között". Ez a megállapítás ellentmond Klaus Kern már idézett értékelésének, és nem tükrözi a VITUKI által

9 készített a bevezetésben hivatkozott értékelést sem. Ennek 12/a. táblázatában a változattal kapcsolatban a következő megállapítások olvashatók: a felszíni víz minősége: meglévő szigetközi élőhelyeket kapcsol ki, ill. szüntet meg, biológiai hatása kiszámíthatatlan hordalék: a lebegtetett hordalék jelentős része kiülepszik a bukók felett. árvíz: árvízszintek jelentős emelkedése. a felszín alatti vizek vízgazdálkodása: a szigetközi távlati ivóvízbázis minőségi és hosszabb távú mennyiségi veszélyeztetése megmarad hajózhatóság: a duzzasztások miatt nem lehetséges Megjegyezzük, hogy a kavics-szigetes változattól a VITUKI értékelés szerint (9/c táblázat) a felszíni víz minőségének javulása, valamint a dunacsúnyi tározó vízbázisra gyakorolt negatív hatásának jelentős csökkenése várható. 1.3 táblázat (a táblázat) A táblázatban 18 szempont alapján szerepelnek osztályzatok. Logikusnak tűnne, hogy a "legjobb" változat az, amelyik a legtöbb pontot kapta. Ez azonban nincs így. A táblázat összegei soronként: (I.) / (II.) / (III.) / (IV.) / (V.) Mindenképpen magyarázatot igényel, hogy miért nem a maximális 82 pontot elért III.3 változat az ajánlott változat. Annál is inkább, mert a III. (nyolcgátas változat) esetén a legnagyobb a háromféle vízhozam esetén adódó átlagpontszám: (I.) 56,6 / (II.) 48,3 / (III.) 79,0 / (IV.) 56,0 / (V.) 72,6 Nem fogadható el, hogy ökológiai tárgyú oszlopok nincsenek a szempontrendszerben A hiányt az is mutatja, hogy "A változatok műszaki szempontú elemzése" című (6.2.) füzet 1. számú értékelő táblázata azonos az 1.3 táblázattal. Meglévő adatállományok értékelése [4.1. füzet] A fejezetből hiányzik a "meglévő adatállomány" ismertetése: Mit, hol és kik mérnek; kik és milyen az adatállományt képeznek a mért adatokból. A fejezet érthetőségét nehezíti az is, hogy szinte egyetlen számadatot sem tartalmaz, a számokat a "jellemző", "kívánatos", "viszonylag kis", "nem nagy" jelzők helyettesítik. Érthetetlen a "referencia" szó használata, különösen a "jellemző referencia" szóösszetétel. A fejezet szerzője szerint a felszíni vizekre vonatkozó adatok "megbízhatóan felhasználhatók". Az adatforrások tételes ismertetése, az értékelés szempontjainak hiánya miatt ez a megállapítás nem fogadható el. Jellemző talajvízszintek [ számú melléklet]

10 A fejezet célja közelebbről meg nem határozott "felvetett kérdések"-re a válaszadás. A kérdések ismertetése megkönnyítené (lehetővé tenné) a fejezet megállapításainak áttekintését. A fejezetben taglalt idősor-elemzések és statisztikai vizsgálatok a szigetközi kutaknak csak egy részére vonatkozik, hiányzik belőle a Környezetvédelmi Felügyelőség (KÖF) és a Magyar Állami Földtani Intézet (MÁFI) kezelésében lévő összes kút adatbázisa. A hiány azért is bántó, mert a fenékküszöbös vízpótlás hatásait vizsgáló magyar szlovák monitoring éppen ezen hiányzó kutak adataira támaszkodik. A kutak vízszintjének térbeli alakulása Statisztikai vizsgálat alkalmas eszköz lehet természeti jelenségek közti összefüggés szemléltetésére, az összefüggés fennállását bizonyító ereje azonban nincs. Sajnálatos módon, a fejezet szerzője ezt a tényt figyelmen kívül hagyva tett értékelő megállapításokat a szigetközi felszíni vizek és a talajvízszint összefüggéseinek időbeli változásáról. Ezzel magyarázható, hogy téves a végső következtetése, miszerint: "Összefoglalva azt állapíthatjuk meg, hogy a kút-vízszintek dunai vízhozamoktól való függése a Szigetköz csaknem teljes területén a Duna elterelése után elhanyagolhatóvá vált." Statisztikai módszerek alkalmazása kellő óvatosságot igényel. Pusztán a kút-idősorok szemrevételezése alapján is megállapítható, hogy a Duna elterelése előtt és után ugyanazok a statisztikai mérőszámok nem alkalmazhatók. Sajnálatos, hogy a cikk szerzője nem tett különbséget, ugyanazt a statisztikát (egyváltozós lineáris regresszió) használta a Duna elterelése előtti és utáni állapotra. A Duna elterelése előtt a Szigetköz teljes területén egymáshoz nagyon hasonló talajvíz idősorokat szolgáltatott valamennyi kút. Természetes állapotban ugyanis lényegében egyetlen paraméter, a Duna vízhozama határozta meg a talajvízszintet az egész térségben. Emiatt szemléletes statisztika készíthető, ami mutatja például a vízszintváltozás mértékének függését a Dunától való távolság függvényében. A Duna elterelése után azonban megszűnt az idősorok hasonlósága, alapvetően különböznek attól függően, hogy a Szigetköz melyik részében van a kút. Ennek nyilvánvaló oka, hogy a folyam elterelése következtében bonyolult hidrogeológiai helyzet alakult ki, amelyben már nem egy fő ható tényező alakítja a talajvízszintet a Szigetköz egészén. Emiatt az elterelés előtti állapotot szemléltető egyszerű statisztikai módszer (egyváltozós lineáris regresszió) nem alkalmazható, illetve alkalmazása a dunai vízhozam és a talajvízszint összefüggésének vizsgálatakor nyilvánvalóan téves következtetésre vezet. A fentiek alapján nyilvánvaló, hogy a cikkben alkalmazott egyváltozós lineáris regresszió nem alkalmas arra sem, hogy különböző vízmegosztási szcenáriók esetén szemléltesse a talajvízszint várható változását. (Megjegyezzük, hogy a bonyolult hidrogeológiai helyzet miatt többváltozós analízisek is csak kellő óvatossággal alkalmazhatók, mivel nem ismeretes a különféle hidrogeológiai jelenségek egymásra hatásának mértéke.) A felszín alatti vizekkel kapcsolatban azonban nemcsak a vízszint alakulását kell számba venni műszaki beavatkozások hatásainak értékelésekor. Az anyagban azonban említés sincs más jellemzőkről. A talajvizek, a parti szűrésű vizek és az ivóvizek változásának teljes körű elemzésének hiányában a jelen értékelés alkalmatlan a saját maga elé tűzött cél megvalósításához,

11 vagyis a munka nem szolgáltat megalapozott és rendszerezett információkat "a szlovák magyar kétoldalú tárgyalásokhoz a Duna lehetséges vízhozam-megosztási alternatíváinak környezeti konzekvenciáiról" a felszín alatti vizek témakörben. Javasoljuk a tanulmányból sajnálatosan kimaradt hidrogeológia szakág kutatásainak, adatainak és szakembereinek bevonását a feladat megoldásába, hiszen minden eddigi kétoldalú és többoldalú tárgyaláson ezek a kérdések központi szerepet játszottak. Ez abból a közismert tényből fakad, hogy a térségben található vízkincs mindkét ország számára a fontosabb, Magyarország számára pedig a legelőbbre sorolt környezeti értéket jelenti. Összefoglalóan: A talajvízszint változásának új vizsgálatát javasoljuk, új módszerek alkalmazásával. A kérdés fontosságára tekintettel, az alábbiakban bemutatjuk az új vizsgálat javasolt módszertanát. JAVASLAT a felszín alatti vizek várható alakulásának vizsgálatára Ehhez elöljáróban azt kell rögzíteni, hogy a Duna elterelését követően alapvetően megváltoztak a Szigetköz felszín alatti vizeinek utánpótlási és megcsapolási viszonyai. Korábban a legfontosabb utánpótlást a kavicsos medrű Duna jelentette. Ezt a szerepet az elterelés után a csúnyi és somorjai tározórészek vették át. A későbbiekben bonyolultabbá vált a helyzet, mert a különböző vízpótlások, majd a fenékküszöbös vízkormányzás életbelépésével a talajvizek utánpótlásában szerepet kapott a hullámtéri és a mentett oldali ágrendszer, a szivárgó csatorna és a Mosoni- Duna felsőbb szakasza, sőt a főmeder közvetlenül fenékküszöb fölötti 1 kilométeres része is. A talajvízszint alakulásában az utánpótlási viszonyok mellett döntő a megcsapolási helyek vízszintjeinek szabályozó szerepe is. A korábban egyszerű kép (vagyis, hogy a fő megcsapoló az állandó vízszintű Mosoni-Duna alsóbb szakasza és a Hanság vidéke) az elterelés és a fenékküszöb építése után bonyolulttá vált. Új megcsapolási helyek a főmeder alvízi szakaszai, a szivárgó csatorna és a vízpótló rendszerek egyéb, szintén alvízi helyzetű részei. Ebben az időben és térben rendkívül bonyolulttá vált rendszerben csak részletes tranziens háromdimenziós áramlási- és transzportmodellek alkalmazásától várhatjuk a folyamatok leírását. A modellek kialakításához, működtetéséhez és ellenőrzéséhez, az elképzelt jövőbeli változatok hatásának előrejelzése szerteágazó alapismereteket igényel. Az áramlási modell utánpótlási és megcsapolási peremfeltételei megadásához szükséges ismeretek: a terület meglévő és tervezett felszíni vízterein várható vízszintek időbeli alakulása, a felszíni vizek sebességeloszlása térben és időben, illetve ezzel egyenértékűen a vízhozam-eloszlások alakulása, a meder állapota és idő térbeli alakulása, (szedimentáció és erózió előrejelzése).

12 A felszín alatti vizek minőségének alakulását előrejelző hidrogeokémiai- és oldottanyagtranszport modellezéshez szükséges ismeretek: a felszíni vizek minőségének várható idő- és térbeli alakulása, az utánpótlást biztosító medrek anyagi minőségének ismerete (a mederanyagok várható változásainak előrejelzése), a jelenleg a felszín alatti vizek utánpótlását biztosító medrek közvetlen környezetében a talajvizek minőségének alakulása, a teljes szigetközi felszín alatti áramlási rendszer vízminőségi állapotának (és az utóbbi években bekövetkezett változások) ismerete. A felsorolt ismeretek alapján a szigetközi felszín alatti vizekre vonatkozó hatásbecslést a következő lépésekben kell elvégezni: 1. lépés A jelen helyzet értékelése és összevetése az elterelés előtti helyzettel. (Ehhez jó alapot szolgáltatnak a MÁFI eddigi értékelései és földtani monitoringjai, továbbá a VITUKI és a KÖF releváns anyagai). 2. lépés A jelen hidrogeológiai helyzet leírása háromdimenziós tranziens áramlási és transzportmodellezéssel, melyhez megfelelő előkészítő anyagot jelentenek a MÁFI eddigi két- és háromdimenziós modellezései az utóbbi évekből. 3. lépés A "vízmegosztási és hasznosítási változatok" konkrét helyekre és időkre megadott (a fentiekben ismertetett) inputjai alapján a modellezések végrehajtása. 4. lépés A számított hatások értékelése az ivóvizekre, a talajnedvességre, a talajvízszintek és a fedőrétegek viszonyára vonatkozóan. A változások (javulásokvagy romlások) előrejelzése, esetenként számszerűsítése. 5. lépés Hidrogeológiai outputok biztosítása a természetvédelmi, erdő- és mezőgazdasági és az épített környezetet ért következményeket vizsgálók számára. 6. lépés A Magyarország számára legkedvezőbb változatok kiválasztása és az ezek előterjesztéséhez, megvédéséhez szükséges megfelelően előkészített anyagok elkészítése. A szigetközi vízmegosztás műszaki alternatíváinak várható ökológiai hatásai [ füzet] Ez a rövid füzet (Alexay Zoltán írása) az egyetlen, amelyik címében az élővilágra gyakorolt hatások elemzését ígéri. A Szigetközt jól ismerő, a korábban már számos kiváló anyagot publikált szerzőnek ez a rövid írása azonban biológiai-ökológiai szempontból zavaróan szakszerűtlen, téves és hiányos. Nincs egyetlen

13 szó sem a víztestben, a víz biológiai állapotában például trofitás végbemenő és várható hatásokról. Alig néhány semmitmondó általánosságban mozgó mondat foglalkozik az erdőkkel, amelyek pedig mind a táj, mind az élővilág meghatározó elemei a hullámtéren belül. E kérdéskörben a tisztánlátáshoz ajánljuk a Környezetvédelmi Minisztériumban fellelhető, a Szigetköz ökológiai vízigénye című tanulmányt, illetve az ahhoz kapcsolódó résztanulmányokat. Az 1.2 alfejezet címében az időszak folyamszabályozási tevékenységének ismertetését ígéri, de szövege több mint száz évre terjed. Ez nagyon zavaró, mert elmossa azt a szigetközi viszonyokra nézve éles időbeli határvonalat, amelyet a vízlépcsőrendszer létesítésének kezdete jelentett. Az árvédekezés, hajózás, a gazdálkodás, illetve a természet- és tájvédelem szempontjainak lehetséges kompromisszumát ekkor váltotta fel ugyanis a vízlépcsőépítés káros prioritása következtében fellépő tájrombolás. A fejezet szakmai hibáinak részletes felsorolásától eltekintünk, mindössze néhány különösen zavaró megállapítását emeljük ki. Az "őstáj" szó értelmetlen, nem tudjuk mit jelent. "Az állatvilág jellegzetes képviselői a férgek, az ízeltlábúak, a vízi puhatestűek, halak, kétéltűek és a madarak." Ezt a semmitmondó mondatot kár volt leírni. Aligha hihető, hogy a múlt század végi folyamszabályozás az élővilágban olyan károsodást okozott, mint amit a vízlépcsőrendszertől várhatunk. Téves az a megállapítás, miszerint az 1998-ban Cikolaszigetnél megépített hallépcső helyreállítja az ágrendszerek és a főág közötti kapcsolatot. A műszaki alternatívák ökológiai hatását tárgyaló részben a vízmennyiség, vízszint, vízhozam fogalmak használata következetlen, a közöttük fennálló kapcsolat e szövegkörnyezetben nem tisztázott. Ezért nem csodálkozhatunk azon a teljesen hibás és egyoldalú megállapításon, miszerint: "A növények és állatok számára a hullámtéren elsősorban nem a vízmennyiség, hanem a vízszintek a meghatározóak, ilyen szempontból a legjobb megoldás az, amely a kevesebb vízzel ki tudja alakítani a 100 százalékos telítettséget vagyis az ökológiai optimumot. Ehhez hozzátartozik a természeteshez hasonló vízjárás, az árvizek és kisvizek váltakozásának éves ritmusa". A "100 százalékos telítettség (ökológiai optimum)" értelmezhetetlen. Minek a telítettségéről van szó? A tájképet nemcsak a kavics-szigetes javaslat, hanem különböző mértékben és módon mindegyik változat átalakítaná. Különösen vonatkozik ez a hétgátas (meanderező) változatra. Az a kritika, hogy "csak akkor elfogadható [a kavics-szigetes megoldás], ha nem kívánjuk megőrizni az elterelés előtti állapotot" félrevezető. Nem a javaslat védelmében, de tisztában kell lennünk azzal, hogy a Duna elterelése előtti állapotot maradéktalanul egyik, (semmilyen) változat sem állítja vissza. Az "ősinek" tartott fonatos ágrendszerben a most létrehozni kívánt meanderező "fő-mellékág" nem létezett. Egy ilyen "fő-mellékág" kialakításával nyilván sok mindent el lehet érni, az ágak közötti az ősi állapotokra emlékeztető kapcsolatot megteremteni azonban aligha. A hullámtér elárasztásának ami ökológiai szempontból kívánatos lenne nem feltétele a meanderező megoldás.

14 Az Öreg-Duna rehabilitációs intézkedéseire vonatkozó előzetes megjegyzések [ fejezet] A fejezetet Klaus Kern írta, aki hidrológus szakértőként részt vett a hágai eljárásban. A jól felépített, tömör és világos fogalmazású fejezet értékes támpontot nyújt a változatok értékeléséhez. Külön kiemelendő a "hatásbecslés kritériumai" és a "további teendők" alcímekhez tartozó felsorolás. Szükségesnek tartjuk azonban ezeknek a vízminőségi szempontokkal történő kiegészítését. Klaus Kern fogalmazza meg a szigetközi rehabilitációval kapcsolatosan a legfontosabb követelményt: "A természetes vízjárást az emelkedő és süllyedő vízállások dinamikus változása jellemzi, amelyet a talajvíz is követ.... A folyami és ártéri élettér ökológiai funkciói szempontjából a fent említett dinamikának a természet-közeli állapotba történő visszaállítása a legfontosabb követelmény." Ez egyező a Munkacsoportnak a célállapotról és ökológiai követelményéről megfogalmazott álláspontjával [ld.: MTA: Szigetköz, 1993]. Mást sem nagyon kellene (kellett volna) tennünk, mint az eddigi és jövőbeni beavatkozásokat ennek a követelménynek alárendelnünk! A természetes vízjárás visszaállításának igényéből adódik a következtetés, hogy "el kellene érni, hogy árvízkor a teljes víztömeget a régi mederbe engedjék. Azonban nem csak 1 2 napig, mint Alexay Zoltán javasolja, hanem hosszabb ideig. A teljes árvízi hozam Dunába engedéséhez "a műtárgyakat úgy kell megtervezni, hogy a nagy ( m 3 /s) víztömeget is át tudják bocsátani." De: "Egy ilyen alternatíva nincs a tervek között." és ez az eldugott mondat talán az egész anyag legfontosabb, és ökológiai szempontból a legaggasztóbb megállapítása. ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ ÖSSZEFOGLALÁS A "Duna hatáselemzési vizsgálatok" című tanulmányról írt véleményünkben törekedtünk arra, hogy valamennyi lényeges kérdéskört érintsünk. Az anyag opponálása során a hangsúlyt a kritikai megjegyzésekre helyeztük. Az anyag egyes részeiről eltérő mélységben dolgoztuk ki észrevételeinket, hogy a feltett kérdésekre adott válaszainkat megfelelő mértékben alátámasszuk. Bár nem szerepelt a kormánybiztos úr által feltett kérdések között, mégis felhívjuk a figyelmet további, szükségesnek tartott munkákra. A jelen tanulmány ökológiai hiányosságai miatt mind a célok meghatározását, mind az értékelés szempontjait újragondolva, új értékelést tartanánk helyesnek. Szükséges az is, hogy a vizsgálatba vont változatok választásának fő szempontja a hágai ítéletben lehetővé tett dunai vízmegosztás legyen. ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

15 VÁLASZOK Székely László kormánybiztos úr kérdéseire 1.a Minden lényeges alternatívát vizsgáltak-e a tanulmányterv készítői? A tanulmányterv nem foglal magába több lényeges változatot. 1.b Ha nem, melyik az az alternatíva, amit érdemes lenne a vizsgálatba vonni? Erre a kérdésre választ adni csak valamennyi érintett szakterület bevonásával, meghatározott célokra épülő, megfelelően kidolgozott változatok ismeretében lehetséges. 2. Helyesek-e az elemzés szempontjai? Az elemzés szempontjai hiányosak és részben téves megközelítésűek. Kiemeljük a Dunára, a víz biológiai állapotára, a felszín alatti vizekre, az erdőkre, valamint a természetvédelemre vonatkozó nagyfokú hiányosságokat. 3. Egyetértenek-e az elemzés eredményével? Az elemzés következtetései nem fogadhatók el, mert azok a fentiekben kifejtettek szerint hibás és hiányos alapokon nyugszanak. Budapest, június 10. Berczik Árpád akadémikus az értékelő csoport vezetője

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján MHT Vándorgyűlés 2013. 07. 04. Előadó: Ficsor Johanna és Mohácsiné Simon Gabriella É s z a

Részletesebben

Hullámtéri és mentett oldali vízpótlás a Szigetközben módszerek és eredmények

Hullámtéri és mentett oldali vízpótlás a Szigetközben módszerek és eredmények Hullámtéri és mentett oldali vízpótlás a Szigetközben módszerek és eredmények Maller Márton Árvízvédelmi előadó ÉDUVIZIG Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos

Részletesebben

Szigetköz monitoring múltja, jelene, jövője

Szigetköz monitoring múltja, jelene, jövője Monitoring rendszerek a vízgazdálkodás szolgálatában Szigetköz monitoring múltja, jelene, jövője Sütheő László műszaki igazgató-helyettes ÉDUVIZIG Győr MTA VEAB Biológiai Szakbizottság Vízgazdálkodási

Részletesebben

A szigetközi vízpótlás vízügyi eredményei, várható fejlesztések. Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Németh József igazgató

A szigetközi vízpótlás vízügyi eredményei, várható fejlesztések. Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Németh József igazgató A szigetközi vízpótlás vízügyi eredményei, várható fejlesztések Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Németh József igazgató Vízlépcsőépítés és az üzembehelyezést követő súlyos környezeti károk irányították

Részletesebben

A folyó, mint a nagyvízi meder része Keresztgátak kialakítása fizikai kisminta-kísérlet segítségével

A folyó, mint a nagyvízi meder része Keresztgátak kialakítása fizikai kisminta-kísérlet segítségével 2 szekció: A vízkárelhárítás időszerű feladatai Nagyvízi meder kijelölése, nagyvízi mederkezelés, modellezés, tervezés, egyeztetés tapasztalatai A folyó, mint a nagyvízi meder része Keresztgátak kialakítása

Részletesebben

A térség hidrológiai feltételei

A térség hidrológiai feltételei A Szigetköz Csallóközi Duna-ártér mellékágrendszere rehabilitációjának közös megalapozása Nemzetközi Konferencia Dunasziget, 2007. szeptember 14. A térség hidrológiai feltételei Sütheő László osztályvezető

Részletesebben

VÍZÜGYI STRATÉGIÁK SZEREPE AZ ASZÁLYKEZELÉSBEN. Dr. Váradi József A Vízügyi Tudományos Tanács elnöke Budapest 2015 június 17.

VÍZÜGYI STRATÉGIÁK SZEREPE AZ ASZÁLYKEZELÉSBEN. Dr. Váradi József A Vízügyi Tudományos Tanács elnöke Budapest 2015 június 17. VÍZÜGYI STRATÉGIÁK SZEREPE AZ ASZÁLYKEZELÉSBEN Dr. Váradi József A Vízügyi Tudományos Tanács elnöke Budapest 2015 június 17. AZ ASZÁLY FOGALMA Az aszály jelenségét sokféleképpen lehet értelmezni, az irodalomban

Részletesebben

Duna -tájunk : vízgazdálkodás és tájrehabilitáció

Duna -tájunk : vízgazdálkodás és tájrehabilitáció Duna -tájunk : vízgazdálkodás és tájrehabilitáció -avagy : mit tehet egy tájépítész? Our Danube Landscape : water management and landscape rehabilitation What a landscape architect can do about it? A Duna

Részletesebben

Felső-Dunai térség KEHOP támogatással megvalósuló fejlesztései

Felső-Dunai térség KEHOP támogatással megvalósuló fejlesztései SZIGETKÖZ FELSŐ-DUNA MENTE TÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS ÁSVÁNYRÁRÓ 2017. 05.19. Felső-Dunai térség KEHOP támogatással megvalósuló fejlesztései Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Németh József igazgató Rába-völgy

Részletesebben

BŐSI KIRÁNDULÁS VÍZÉPÍTŐ KÖR 2012.04.05.

BŐSI KIRÁNDULÁS VÍZÉPÍTŐ KÖR 2012.04.05. 2012 BŐSI KIRÁNDULÁS VÍZÉPÍTŐ KÖR 2012.04.05. 1. Bevezetés A Vízépítő Kör szervezésében 2012.04.05.-én szakmai kiránduláson vettünk részt, mely során meglátogattuk a Bős-Nagymarosi vízlépcsőrendszer műtárgyait:

Részletesebben

Vízlépcsők építése attraktív beruházások

Vízlépcsők építése attraktív beruházások Vízlépcsők építése attraktív beruházások USA 76 000 gát Kína 86 000 gát Duna 69 gát Duna mellékfolyók 530 gát A Föld összes folyójának 66%-a duzzasztókkal szabályozott (FAO 2000) A folyami duzzasztók terhelés-hatás

Részletesebben

Havi hidrometeorológiai tájékoztató január

Havi hidrometeorológiai tájékoztató január Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2019. január 1. Meteorológiai értékelés Az év első hónapjában a DDVIZIG területén a havi csapadékok összege az átlagoshoz közelített, azt csak Villányban haladta meg.

Részletesebben

Szigetköz állapota, és lehetséges jövője

Szigetköz állapota, és lehetséges jövője Szigetköz állapota, és lehetséges jövője Bárdos Deák Péter, Duna Charta Nádasdy Szimpózium 2016. szeptember 3. Szigetköz: hordalék kúp, belső folyódelta főág nélküli fonatos Duna a Duna szabályozása: 1.

Részletesebben

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások: Duna Szigetköznél Lajta Mosoni-Duna alsó, felső, középső Rét-árok

Részletesebben

Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata

Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata Kocsisné Jobbágy Katalin Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság 2016 Vizsgált terület

Részletesebben

Mosoni-Duna és Lajta folyó térségi vízgazdálkodási rehabilitációja

Mosoni-Duna és Lajta folyó térségi vízgazdálkodási rehabilitációja Győr, 2015. május 18. Mosoni-Duna és Lajta folyó térségi vízgazdálkodási rehabilitációja (KEOP-2.2.1/2F/09-2010-0003) A projekt célja: Mosoni-Duna belterületi szakaszainak vízgazdálkodási rehabilitációja

Részletesebben

Emlékeztető Készült a VGT2 társadalmasítása keretében Szombathelyen 2015 július 2 án tartott fórumról.

Emlékeztető Készült a VGT2 társadalmasítása keretében Szombathelyen 2015 július 2 án tartott fórumról. Emlékeztető Készült a VGT2 társadalmasítása keretében Szombathelyen 2015 július 2 án tartott fórumról. Az előadók a meghirdetett előadásaikat megtartották, ezt követően volt lehetőség hozzászólásra, kérdésekre.

Részletesebben

, Budapest. stakeholder workshop TAKING COOPERATION FORWARD 1. Kiss Veronika- KSzI Kft.

, Budapest. stakeholder workshop TAKING COOPERATION FORWARD 1. Kiss Veronika- KSzI Kft. 2019.06.18., Budapest stakeholder workshop Kiss Veronika- KSzI Kft. TAKING COOPERATION FORWARD 1 Akcióterv és megvalósítási lehetőségek a hazai mintaterületeken TAKING COOPERATION FORWARD 2 . A PROJEKT

Részletesebben

Tervezői válaszok a településfejlesztési dokumentumok Belügyminisztériumi jóváhagyásához

Tervezői válaszok a településfejlesztési dokumentumok Belügyminisztériumi jóváhagyásához Tervezői válaszok a településfejlesztési dokumentumok Belügyminisztériumi jóváhagyásához DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 Dél-Alföldi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban

Részletesebben

2018. április. Havi hidrometeorológiai tájékoztató. 1. Meteorológiai értékelés

2018. április. Havi hidrometeorológiai tájékoztató. 1. Meteorológiai értékelés Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2018. április 1. Meteorológiai értékelés Nagyon meleg és száraz áprilison vagyunk túl, térségünkben mindössze 10-20 mm csapadék hullott le, ami a szokásosnak mindössze

Részletesebben

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia között környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi komplex kutatások elvégzésére

Részletesebben

Talajvízszint idősorok vizsgálata statisztikai módszerekkel a 4-es metró építésének pesti területén A D J U N K T U S

Talajvízszint idősorok vizsgálata statisztikai módszerekkel a 4-es metró építésének pesti területén A D J U N K T U S Talajvízszint idősorok vizsgálata statisztikai módszerekkel a 4-es metró építésének pesti területén S Z E R Z Ő : B Ó T A M Á R T O N T É M A V E Z E T Ő : K O V Á C S J Ó Z S E F A D J U N K T U S A szakdolgozat

Részletesebben

Magyar Földtani és Geofizikai Intézet. XXIII. Konferencia a felszín alatti vizekről április 6 7., Siófok

Magyar Földtani és Geofizikai Intézet. XXIII. Konferencia a felszín alatti vizekről április 6 7., Siófok Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer a klímaváltozás lehetséges hatásainak regionális léptékű előrejelzése és az alkalmazkodási intézkedések megalapozása érdekében Szőcs Teodóra, Kovács Attila,

Részletesebben

Emlékeztető. Börcsök Áron

Emlékeztető. Börcsök Áron VGT társadalmi vitafórum Emlékeztető Esemény: Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés területi vitafóruma 1-10 Dun-völgyi főcsatorna alegységen Dátum: 2009.07.17. 10:00 Helyszín: Wellness Hotel Kalocsa, Konferenciaterem

Részletesebben

Szeged 2014. július 02. Lovas Attila - Fazekas Helga KÖTIVIZIG. mintaszabályzata

Szeged 2014. július 02. Lovas Attila - Fazekas Helga KÖTIVIZIG. mintaszabályzata XXXII. MHT - Vándorgyűlés Szeged 2014. július 02. Lovas Attila - Fazekas Helga KÖTIVIZIG Az árvízcsúcs csökkentő tározók üzemirányítási és üzemeltetési mintaszabályzata Előzmények 2 Kedvezményezett: OVF

Részletesebben

HASZNÁLT HÉVIZEK FELSZÍNI BEFOGADÓBA TÖRTÉNŐ BEVEZETHETŐSÉGE, HATÁSOK A VIZEK KÉMIAI ÉS ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOTÁRA

HASZNÁLT HÉVIZEK FELSZÍNI BEFOGADÓBA TÖRTÉNŐ BEVEZETHETŐSÉGE, HATÁSOK A VIZEK KÉMIAI ÉS ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOTÁRA Szilágyi F., Clement A., Tonkó Cs. BME Vízi Közmű és Környzetmérnöki Tanszék HASZNÁLT HÉVIZEK FELSZÍNI BEFOGADÓBA TÖRTÉNŐ BEVEZETHETŐSÉGE, HATÁSOK A VIZEK KÉMIAI ÉS ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOTÁRA 2009. október 1.

Részletesebben

A hazai hordalék-monitoring helyzete és javasolt fejlesztése

A hazai hordalék-monitoring helyzete és javasolt fejlesztése VEAB Vízgazdálkodási Munkabizottság Monitoring rendszerek a vízgazdálkodás szolgálatában A hazai hordalék-monitoring helyzete és javasolt fejlesztése Dr. Baranya Sándor 1, Török Gergely Tihamér 2 1 BME,

Részletesebben

Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató

Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató Tisztelt Lektor Úr/Asszony! Egy tudományos dolgozat bírálatára szóló felkérés a lektor tudományos munkásságának elismerése. Egy folyóirat szakmai reputációja jelentős

Részletesebben

A WWF MAGYARORSZÁG ÉRTÉKELÉSE A VÍZGYŰJTŐ-

A WWF MAGYARORSZÁG ÉRTÉKELÉSE A VÍZGYŰJTŐ- A WWF MAGYARORSZÁG ÉRTÉKELÉSE A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERV 2015, VITAANYAG CÍMŰ DOKUMENTUMRÓL 2015.08.31-ei határidővel közzétett vitaanyag Tisztelt kollégák! Az országos VGT2 vitaanyag véleményezésében

Részletesebben

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Ipari területek övezeti előírásainak módosítása Környezeti vizsgálat lefolytatásához egyeztetési dokumentáció Tervező: ART VITAL Tervező, Építő

Részletesebben

Minden egyéb esetben a felújítási és pótlási tervet a víziközmű-szolgáltató, a beruházási tervet az ellátásért felelős készíti el.

Minden egyéb esetben a felújítási és pótlási tervet a víziközmű-szolgáltató, a beruházási tervet az ellátásért felelős készíti el. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal VK 1/2014. számú ajánlása a víziközműszolgáltatók és az ellátásért felelősök számára a gördülő fejlesztési tervek összeállításával, elkészítésével kapcsolatban.

Részletesebben

MINŐSÉGELLENŐRZÉSI ÖSSZEFOGLALÓ

MINŐSÉGELLENŐRZÉSI ÖSSZEFOGLALÓ MINŐSÉGELLENŐRZÉSI ÖSSZEFOGLALÓ i TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS... 1 1. Előszó... 1 2. Fontosabb jogszabályok... 1 3. Jelmagyarázat... 1 4. A közbeszerzési eljárás tárgya, az eljárásrend és a jogalap...

Részletesebben

Szigetköz. A vizsgálat tárgyát képező terület: Dunakiliti-Szap közötti hullámtéri erdők Területük: 3080 ha

Szigetköz. A vizsgálat tárgyát képező terület: Dunakiliti-Szap közötti hullámtéri erdők Területük: 3080 ha Szigetköz erdőgazd gazdálkodásának jövőjeje A vizsgálat tárgyát képező terület: Dunakiliti-Szap közötti hullámtéri erdők Területük: 3080 ha Miért fontos az erdők jövője? A vízfelületek nélküli terület

Részletesebben

Az Integrált Városfejlesztési Stratégia kritikai elemzése környezetgazdálkodási szempontból Békéscsaba példáján

Az Integrált Városfejlesztési Stratégia kritikai elemzése környezetgazdálkodási szempontból Békéscsaba példáján Az Integrált Városfejlesztési Stratégia kritikai elemzése környezetgazdálkodási szempontból Békéscsaba példáján Készítette: Kovács I ldikó II. évf. PhD hallgató Szent I stván Egyetem Környezettudományi

Részletesebben

A Váli-völgy vízrendezési feladatai

A Váli-völgy vízrendezési feladatai A Váli-völgy vízrendezési feladatai A Váli-völgy vízrendezési feladatai című projekt a 1318/2015. (V.21.) Korm. határozatban került nevesítésre a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP),

Részletesebben

Emlékeztető A VGT2 Társadalmasítása érdekében MFGI ben MONITORING témakörben tartott fórumon elhangzottakról

Emlékeztető A VGT2 Társadalmasítása érdekében MFGI ben MONITORING témakörben tartott fórumon elhangzottakról Emlékeztető A VGT2 Társadalmasítása érdekében MFGI ben MONITORING témakörben tartott fórumon elhangzottakról 2015.06.17. A programban meghirdetett előadások után volt lehetőség észrevételek, hozzászólások

Részletesebben

A Duna Stratégia közlekedési

A Duna Stratégia közlekedési Dr. Pál Ernő A Duna Stratégia közlekedési vonatkozásai Közlekedéstudományi Konferencia Széchenyi Egyetem, Győr 2011 március 24-25 Tartalom Bevezetés Kiemelt témakörök A Duna, mint vízi út jelentősége Európában

Részletesebben

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9. Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.0/12-2013-0009 azonosítószámú projekt Előzmények A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési

Részletesebben

Közepes vízfolyások vízgyűjtőjén végzett VKI szempontú terhelhetőség vizsgálatok tapasztalatai

Közepes vízfolyások vízgyűjtőjén végzett VKI szempontú terhelhetőség vizsgálatok tapasztalatai Közepes vízfolyások vízgyűjtőjén végzett VKI szempontú terhelhetőség vizsgálatok tapasztalatai MASZESZ XIX. Országos Konferencia Lajosmizse, 2018. május 22-23. SZALAY GERGELY, VTK INNOSYSTEM KFT. Amiről

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2005. december 19-i ülésére Tárgy: Zirc Városi Önkormányzat 2006. évi belső ellenőrzési tervének kockázatelemzése Előterjesztés tartalma:

Részletesebben

ÖKOTÁR S ZSEBKÖ NY V 1.

ÖKOTÁR S ZSEBKÖ NY V 1. ÖKOTÁR S ZSEBKÖ NY V 1. Sorozatunkkal az a célunk, hogy segítséget nyújtsunk a civil non-profit szervezetek életében felmerülő szervezési kérdésekben. Lényegre törő leírásokra törekedtünk, ami alkalmassá

Részletesebben

Hajózás a Maros folyón

Hajózás a Maros folyón BORZA TIBOR osztályvezető Magyar Hidrológiai Társaság, XXXIV. Országos Vándorgyűlés Debrecen, 2016. július 6-8. Történeti áttekintés A meglévő állapot ismertetése Jogszabályi környezet Hidrológiai számítások

Részletesebben

A Nagyvízi mederkezelési tervek készítése Igazgatóságunk területén. Győr, február 24. Dunai Ferenc Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály

A Nagyvízi mederkezelési tervek készítése Igazgatóságunk területén. Győr, február 24. Dunai Ferenc Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály A Nagyvízi mederkezelési tervek készítése Igazgatóságunk területén Győr, 2015. február 24. Dunai Ferenc Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály A nagyvízi meder kezelésének céljai Elkészülése, kihirdetése

Részletesebben

Havi hidrometeorológiai tájékoztató

Havi hidrometeorológiai tájékoztató Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2016. július 1. Meteorológiai értékelés Július hónapban a legtöbb csapadékmérő állomásunkon az átlagnál kétszer több csapadékot regisztráltunk. A legtöbb csapadékot

Részletesebben

Tíz éve az EU-ban, a környezetvédő civil szervezetek szemszögéből; Vízgazdálkodás

Tíz éve az EU-ban, a környezetvédő civil szervezetek szemszögéből; Vízgazdálkodás Tíz éve az EU-ban, a környezetvédő civil szervezetek szemszögéből; Vízgazdálkodás Gruber Tamás, vizesélőhely-védelmi program WWF Magyarország 2014. június 23. Vízgyűjtő-gazdálkodás, Víz Keretirányelv (VKI)

Részletesebben

Havi hidrometeorológiai tájékoztató július

Havi hidrometeorológiai tájékoztató július Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2018. július 1. Meteorológiai értékelés A hónap során területi átlagban körülbelül az átlag csapadékmennyiség hullott le, azonban ennek mennyisége helyről helyre változott.

Részletesebben

MVM PAKS II. ZRT. A PAKSI TELEPHELYEN TÉNYÁLLÁS TISZTÁZÁS. 35700/4299-6/2015.ált. iktatószámú végzés alapján

MVM PAKS II. ZRT. A PAKSI TELEPHELYEN TÉNYÁLLÁS TISZTÁZÁS. 35700/4299-6/2015.ált. iktatószámú végzés alapján MVM PAKS II. ZRT. ÚJ ATOMERŐMŰVI BLOKKOK LÉTESÍTÉSE A PAKSI TELEPHELYEN KÖRNYEZETI HATÁSTANULMÁNY TÉNYÁLLÁS TISZTÁZÁS 35700/4299-6/2015.ált. iktatószámú végzés alapján File név: PAKSII_KHT_Tenyall_tiszt_35700_4299-6_2015_alt_2015_0610_vegleges

Részletesebben

BME VIK TDK Bírálói lap 1. rész (a dolgozat részletes értékelése)

BME VIK TDK Bírálói lap 1. rész (a dolgozat részletes értékelése) Szerzőıő(k):. Dolgozat címe:.. A. A, dolgozat szerkesztése, stílusa (0-5 pont): 0-1: gyenge (ha a dolgozat nehezen áttekinthető, gondatlanul szerkesztett, sok szerkesztési, nyelvtani hibával) 2: átlagos

Részletesebben

Havi hidrometeorológiai tájékoztató

Havi hidrometeorológiai tájékoztató Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2014. Szeptember Dráva Szentborbás 2014.09.20 1. Meteorológiai értékelés A csapadékos augusztus után a szeptember is rendkívül csapadékos volt egy hosszan a térségünkben

Részletesebben

AZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉS (ÁKK) EGYES MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI MÉHÉSZ NÓRA VIZITERV ENVIRON KFT.

AZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉS (ÁKK) EGYES MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI MÉHÉSZ NÓRA VIZITERV ENVIRON KFT. AZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉS (ÁKK) EGYES MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI MÉHÉSZ NÓRA VIZITERV ENVIRON KFT. A PROJEKT BEMUTATÁSA ÉS CÉLKITŰZÉSE Az Árvízi kockázati térképezés és stratégiai kockázati terv készítése (KEOP-2.5.0.B)

Részletesebben

A településrendezés és eszközei

A településrendezés és eszközei A településrendezés és eszközei A., Általános dolgok I. A legfontosabb jogszabályok 1. 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről (ÉTV) 2. 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet

Részletesebben

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Láng István Műszaki főigazgató helyettes Belügyminisztérium Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkárelhárítási Főosztály Helyzetértékelés Külföldi vízgyűjtők Kiszolgáltatott

Részletesebben

Havi hidrometeorológiai tájékoztató

Havi hidrometeorológiai tájékoztató Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2017. Június Meteorológiai értékelés Júniusban a havi átlaghőmérséklet jelentősen, mintegy 3-4 C-al volt magasabb az átlagtól. A gyakori és intenzív zivatar tevékenyég

Részletesebben

A SZAKDOLGOZAT KÉSZÍTÉSE ÉS A VÉDÉS

A SZAKDOLGOZAT KÉSZÍTÉSE ÉS A VÉDÉS A SZAKDOLGOZAT KÉSZÍTÉSE ÉS A VÉDÉS Szakdolgozat konzultáció MILYEN LEGYEN A SZAKDOLGOZAT? ELVÁRÁSOK SZEMPONTRENDSZERE SZAKIRODALMI JÁRTASSÁG irodalmi jártasság SZAKMÁHOZ KAPCSOLÓDÓ KUTATÁSI MÓDSZEREK

Részletesebben

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014. Április 2-3. Siófok Biró Marianna Simonffy

Részletesebben

AKTUÁLIS FEJLESZTÉSI FELADATOK A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG TERÜLETÉN

AKTUÁLIS FEJLESZTÉSI FELADATOK A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG TERÜLETÉN KVASSAY JENŐ TERV 2015 A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA BEMUTATÁSA ÉS TÁRSADALMI VÉLEMÉNYEZÉSE AZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG ÉS AZ ÉSZAK- DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FÓRUMA AKTUÁLIS FEJLESZTÉSI FELADATOK A

Részletesebben

védősáv (töltés menti sáv): az árvízvédelmi töltés mindkét oldalán, annak lábvonalától számított, méter szélességű területsáv;

védősáv (töltés menti sáv): az árvízvédelmi töltés mindkét oldalán, annak lábvonalától számított, méter szélességű területsáv; 21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett

Részletesebben

PROJEKTAUDIT JELENTÉS - - -

PROJEKTAUDIT JELENTÉS - - - Projektaudit jelentés Hajdúszoboszló Város Önkormányzata 2007-2013 közötti időszak projektterveire vonatkozóan megacity - projektalapú városfejlesztési program wwwazentelepulesemhu PROJEKTAUDIT JELENTÉS

Részletesebben

ZÖLDINFRASTRUKTÚRA. URBACT VÁROSTALÁLKOZÓ Budapest, november 29.

ZÖLDINFRASTRUKTÚRA. URBACT VÁROSTALÁLKOZÓ Budapest, november 29. ...hogy élni tudjunk a természet adta lehetőségekkel ZÖLDINFRASTRUKTÚRA URBACT VÁROSTALÁLKOZÓ Budapest, 2018. november 29. Csőszi Mónika Monika.csoszi@lechnerkozpont.hu Lechner Tudásközpont Térségi Tervezési

Részletesebben

III. Vízbázisvédelem fázisai

III. Vízbázisvédelem fázisai III. Vízbázisvédelem fázisai Horváth Szabolcs okleveles hidrogeológus mérnök Igazgató Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Üzletág Aquaprofit Zrt. Az előadás tartalma 1. Diagnosztikai fázis 2. Biztonságba

Részletesebben

Havi hidrometeorológiai tájékoztató

Havi hidrometeorológiai tájékoztató Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2011. december Decemberben a hazánk csapadékszegény időjárását meghatározó anticiklonális időjárási helyzet megszűnt, és újra a ciklonok vették át az időjárásunk irányítását.

Részletesebben

A szóbeli vizsgafeladatot ha a feladat indokolja a szaktanárok által összeállított mellékletek, segédanyagként felhasználható források egészítik ki.

A szóbeli vizsgafeladatot ha a feladat indokolja a szaktanárok által összeállított mellékletek, segédanyagként felhasználható források egészítik ki. 1185-0 Informatikai ismeretek szakismereti alkalmazása A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/200 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel

Részletesebben

Dr. Fancsik Tamás Rotárné Szalkai Ágnes, Kun Éva, Tóth György

Dr. Fancsik Tamás Rotárné Szalkai Ágnes, Kun Éva, Tóth György Dr. Fancsik Tamás Rotárné Szalkai Ágnes, Kun Éva, Tóth György 1 Miért fontosak a felszín alatti vizek? Felszín alatti vizek áramlási rendszere kondenzáció csapadék Párolgás Párolgás Beszivárgási terület

Részletesebben

Parti szűrés? biztos?

Parti szűrés? biztos? Parti szűrés? biztos? Az egyiptomiak ivóvíz után ástak a folyó partján, mert nem tudták meginni a folyó vizét. 2Móz.7, 24 Parti szűrésű víz? vízadó? vízkészlet? Parti szűrésű víz? vízadó? vízkészlet? vízbázis!!!

Részletesebben

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálatának (VGT2) munkaprogramja Tahy Ágnes Nemzeti Környezetügyi Intézet

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálatának (VGT2) munkaprogramja Tahy Ágnes Nemzeti Környezetügyi Intézet A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálatának (VGT2) munkaprogramja Tahy Ágnes Nemzeti Környezetügyi Intézet MHT XXXI. Országos Vándorgyűlés Gödöllő, 2013. július 3-5. VGT a Víz Keretirányelvben A 2000/60/EK

Részletesebben

UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság Világörökség Szakbizottsága

UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság Világörökség Szakbizottsága VÖSZB_2014_2_01 Budapest, 2014. március 11. BIZOTTSÁGI ÜLÉS Forster Központ Budapest, 2014. március 11., 11:00 A napirend 1. pontja: A Világörökség Szakbizottság jelen ülése napirendjének elfogadása. ÖSSZEFOGLALÁS

Részletesebben

Fejér megye területfejlesztési program környezeti értékelés tematika

Fejér megye területfejlesztési program környezeti értékelés tematika Fejér megye területfejlesztési program környezeti értékelés tematika Készült: A Fejér Megyei Önkormányzat megbízásából a Lechner Lajos Tudásközpont Nonprofit Kft. Területi és építésügyi szakértői osztályán

Részletesebben

Jász-Nagykun-Szolnok megye területfejlesztési programjának (Stratégiai és Operatív rész) minőségbiztosítása

Jász-Nagykun-Szolnok megye területfejlesztési programjának (Stratégiai és Operatív rész) minőségbiztosítása Jász-Nagykun-Szolnok megye területfejlesztési programjának (Stratégiai és Operatív rész) minőségbiztosítása Formai és tartalmi előírások A megyei területfejlesztési program Stratégiai program része formailag

Részletesebben

A HORGÁSZAT ÉS A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS KAPCSOLÓDÁSAI

A HORGÁSZAT ÉS A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS KAPCSOLÓDÁSAI Szilágyi Ferenc PhD, BME Vízi V KözmK zmű és Környzetmérnöki Tanszék szilagyi@vkkt.bme.hu A HORGÁSZAT ÉS A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS KAPCSOLÓDÁSAI A HORGÁSZAT JELENTŐSÉGE Kb. 320.000 350.000 ember

Részletesebben

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésről. Duna részvízgyűjtő. általában. dr. Tombácz Endre ÖKO ZRt október 1.

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésről. Duna részvízgyűjtő. általában. dr. Tombácz Endre ÖKO ZRt október 1. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés, Duna részvízgyűjtő A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésről általában dr. Tombácz Endre ÖKO ZRt. Víz Keretirányelv A víz földi élet legfontosabb hordozója és alkotó eleme.

Részletesebben

Vízjárási események: folyók, tavak és a talajvíz

Vízjárási események: folyók, tavak és a talajvíz Országos Meteorológiai Szolgálat Magyar Meteorológiai Társaság Éghajlati Szakosztály Magyar Hidrológiai Társaság Hidraulikai Műszaki Hidrológiai Szakosztály 2010 ÉGHAJLATA, IDŐJÁRÁSA ÉS VÍZJÁRÁSA A TÉNYADATOK

Részletesebben

A felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi monitoring hálózata

A felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi monitoring hálózata A felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi monitoring hálózata Bagi Márta 1, Maginecz János 1, Rotárné Szalkai Ágnes 2, Szalai József 1, Szurdiné Veres Kinga 1 FAVA 2018 Siófok 1 Országos Vízügyi Főigazgatóság,

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról MeH-et vezető miniszter Iktatószám:MEH/ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról Budapest, 2008. május Melléklet A Kormány./2008.

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Ecsegfalvi halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIG946 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt

Részletesebben

MINISZTERELNÖKI HIVATAL. Szóbeli vizsgatevékenység

MINISZTERELNÖKI HIVATAL. Szóbeli vizsgatevékenység MINISZTERELNÖKI HIVATAL Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: Vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat megnevezése: 1185-06/1 Gazdasági tervezési, rendszerelemzési, tervezési vagy

Részletesebben

A r t Vi t al T e r v e z ő, É p í t ő és K e r e s k e d el m i K f t. ( K a m a r a i r e g. sz á m : C )

A r t Vi t al T e r v e z ő, É p í t ő és K e r e s k e d el m i K f t. ( K a m a r a i r e g. sz á m : C ) Nyírcsaholy Község Településrendezési Tervének módosításához Környezeti vizsgálat lefolytatásához egyeztetési dokumentáció Napelemes erőműpark Tervező: A r t Vi t al T e r v e z ő, É p í t ő és K e r e

Részletesebben

KÖZÉP-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG. Az árvízkockázati térképezés információs eszközei

KÖZÉP-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG. Az árvízkockázati térképezés információs eszközei KÖZÉP-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG Az árvízkockázati térképezés információs eszközei Előadó: Kummer László Célkitűzés az Európai Parlament és a Tanács 2007/60/EK sz. Irányelv az

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Csengeri halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIH033 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló tipus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű

Részletesebben

A HALÁSZAT ÉS A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS KAPCSOLATA: PROBLÉMÁK, INTÉZKEDÉSEK, FELADATOK

A HALÁSZAT ÉS A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS KAPCSOLATA: PROBLÉMÁK, INTÉZKEDÉSEK, FELADATOK Szilágyi Ferenc PhD, BME Vízi V KözmK zmű és Környzetmérnöki Tanszék szilagyi@vkkt.bme.hu A HALÁSZAT ÉS A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS KAPCSOLATA: PROBLÉMÁK, INTÉZKEDÉSEK, FELADATOK A HALÁSZAT JELENTŐSÉGE

Részletesebben

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása DR. MÓGA ISTVÁN -DR. GŐSI PÉTER Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása Magyar Energetika, 2007. 5. sz. A Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása előkészítésének fontos feladata annak biztosítása

Részletesebben

EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM PEDAGÓGIAI ÉS PSZICHOLÓGIAI KAR EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI ÉS SPORTTUDOMÁNYI INTÉZET 1117 Budapest, Bogdánfy Ödön u.

EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM PEDAGÓGIAI ÉS PSZICHOLÓGIAI KAR EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI ÉS SPORTTUDOMÁNYI INTÉZET 1117 Budapest, Bogdánfy Ödön u. EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM PEDAGÓGIAI ÉS PSZICHOLÓGIAI KAR EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI ÉS SPORTTUDOMÁNYI INTÉZET 1117 Budapest, Bogdánfy Ödön u.10/b Telefon: (06-1) 209-0619 E-mail: sportkozpont@ppk.elte.hu

Részletesebben

Havi hidrometeorológiai tájékoztató

Havi hidrometeorológiai tájékoztató Havi hidrometeorológiai tájékoztató 1. Meteorológiai értékelés 2016. Január Az év első hónapján a szokásos csapadék kétszerese hullott le az Igazgatóság területén. A csapadék jelentős része hó formájában

Részletesebben

HÁLÓZATI SZINTŰ DINAMIKUS BEHAJLÁSMÉRÉS MÚLTJA JELENE II.

HÁLÓZATI SZINTŰ DINAMIKUS BEHAJLÁSMÉRÉS MÚLTJA JELENE II. HÁLÓZATI SZINTŰ DINAMIKUS BEHAJLÁSMÉRÉS MÚLTJA JELENE II. MÉTA-Q Kft. Baksay János 2007. 06. 12. MAÚT ÚTÉPÍTÉSI AKADÉMIA 11. 1. FOGALOM: Teherbírás. Teherbíráson általában határ-igénybevételt értünk 2.

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. március kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya és

Részletesebben

Lossos László-TIKÖVIZIG. 2010. November 19.

Lossos László-TIKÖVIZIG. 2010. November 19. Kutatási program a Körös-medence Bihar-Bihor területén, a határon átnyúló felszínalatti víztest hidrogeológiai viszonyainak, állapotának megismerésére (HURO/0801/047) Magyar oldali munkák ismertetése Lossos

Részletesebben

2D hidrodinamikai modellek alkalmazása a Duna alsó szakaszán a kisvízi szabályozásban

2D hidrodinamikai modellek alkalmazása a Duna alsó szakaszán a kisvízi szabályozásban MAGYAR HIDROLÓGIAI TÁRSASÁG XXXIV. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉS Debrecen 2D hidrodinamikai modellek alkalmazása a Duna alsó szakaszán a kisvízi szabályozásban Dr. Tamás Enikő Anna Intézetigazgató főiskolai docens,

Részletesebben

Vízkárelhárítás. Kisvízfolyások rendezése. www.vit.bme.hu 2010.12.17. 1

Vízkárelhárítás. Kisvízfolyások rendezése. www.vit.bme.hu 2010.12.17. 1 Vízkárelhárítás Kisvízfolyások rendezése www.vit.bme.hu 2010.12.17. 1 Kisvízfolyások rendezésének lehetséges indokai Intenzív hordalékterhelés miatt függımeder alakult ki, nem megfelelı a vízelvezetés

Részletesebben

Havi hidrometeorológiai tájékoztató

Havi hidrometeorológiai tájékoztató Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2017. május Meteorológiai értékelés Májusban az átlagos csapadékmennyiség nagyon heterogén módon alakult az Igazgatóság területén. Bizonyos állomásokon az átlagnál kevesebb,

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

Ivóvízbázisok sérülékenysége a klímaváltozással szemben. Rotárné Szalkai Ágnes, Homolya Emese, Selmeczi Pál

Ivóvízbázisok sérülékenysége a klímaváltozással szemben. Rotárné Szalkai Ágnes, Homolya Emese, Selmeczi Pál Ivóvízbázisok sérülékenysége a klímaváltozással szemben Rotárné Szalkai Ágnes, Homolya Emese, Selmeczi Pál Felszín alatti vizek, mint a globális vízkörforgalom elemei Légkör víztartalma (néhány nap) Biomassza

Részletesebben

A Principális-csatorna nagykanizsai védvonalának geotechnikai vizsgálata

A Principális-csatorna nagykanizsai védvonalának geotechnikai vizsgálata A Principális-csatorna nagykanizsai védvonalának geotechnikai vizsgálata Németh Dániel vízrendezési ügyintéző NYUDUVIZIG Konzulensek: Dr. Szepesházi Róbert (egyetemi docens, SZE) Engi Zsuzsanna (osztályvezető,

Részletesebben

NATÚRPARKOK MAGYARORSZÁGON

NATÚRPARKOK MAGYARORSZÁGON NATÚRPARKOK MAGYARORSZÁGON Jogi szabályozási háttér Pádárné Dr. Török Éva osztályvezető Földművelésügyi Minisztérium Tájvédelmi, Barlangvédelmi és Ökoturisztikai Osztály MI A NATÚRPARK? Natúrpark (Tvt):

Részletesebben

A TÁRCA SZINTŰ KONTROLLING, MINT A VEZETŐI DÖNTÉS-ELŐKÉSZÍTÉS ÚJ ELEME. I. A tárca szintű kontrolling általános jellemzői

A TÁRCA SZINTŰ KONTROLLING, MINT A VEZETŐI DÖNTÉS-ELŐKÉSZÍTÉS ÚJ ELEME. I. A tárca szintű kontrolling általános jellemzői A TÁRCA SZINTŰ KONTROLLING, MINT A VEZETŐI DÖNTÉS-ELŐKÉSZÍTÉS ÚJ ELEME Briák Ottó 1 Mottó: A mocsár lecsapolásáról, nem a békák véleményét kell kikérni. I. A tárca szintű kontrolling általános jellemzői

Részletesebben

BUDAPEST VII. KERÜLET

BUDAPEST VII. KERÜLET M.sz.:1223/1 BUDAPEST VII. KERÜLET TALAJVÍZSZINT MONITORING 2012/1. félév Budapest, 2012. július-augusztus BP. VII. KERÜLET TALAJVÍZMONITORING 2012/1. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 3 2. A TALAJVÍZ FELSZÍN

Részletesebben

Villámárvíz modellezés a Feketevíz vízgyűjtőjén

Villámárvíz modellezés a Feketevíz vízgyűjtőjén Villámárvíz modellezés a Feketevíz vízgyűjtőjén Pálfi Gergely DHI Hungary Kft. 2016.07.07. MHT, XXXIV. Országos Vándorgyűlés Debrecen Villám árvíz modellezés A villámárvizek általában hegy és dombvidéki

Részletesebben

A Nemzeti Víztudományi Kutatási Program

A Nemzeti Víztudományi Kutatási Program A Nemzeti Víztudományi Kutatási Program Engloner Attila igazgató Duna-kutató Intézet MTA Ökológiai Kutatóközpont 2018 HATÁRTALAN TUDOMÁNY engloner.attila@okologia.mta.hu Előterjesztés az MTA Nemzeti Víztudományi

Részletesebben

Velencei-tavi partfal rekonstrukció előzményei és a megvalósítás feladatai

Velencei-tavi partfal rekonstrukció előzményei és a megvalósítás feladatai Velencei-tavi partfal rekonstrukció előzményei és a megvalósítás feladatai Székesfehérvár, 2018. 09.28. Bartha Ákos Viziterv Consult Kft. 2015. Velencei-tavi partfal komplex fenntartható rehabilitációjának

Részletesebben

A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007

A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007 A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007 Kovács Péter P fıosztályvezetı-helyettes Vízgyőjtı-gazdálkod lkodási és s VízvV zvédelmi Fıosztály Szolnok, 2008. június 26. Az ICPDR létrehozta a Tisza Csoportot,

Részletesebben

A tételsor a 21/2007. (V.21.) SZMM rendeletben foglalt szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye alapján készült.

A tételsor a 21/2007. (V.21.) SZMM rendeletben foglalt szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye alapján készült. A 10/007 (II. 7.) SzMM rendelettel módosított 1/006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Magyar joganyagok - 74/204. (XII. 23.) BM rendelet - a folyók mértékadó árvízszintj 2. oldal 3. Árvízvédelmi falak esetében az árvízkockázati és a ter

Magyar joganyagok - 74/204. (XII. 23.) BM rendelet - a folyók mértékadó árvízszintj 2. oldal 3. Árvízvédelmi falak esetében az árvízkockázati és a ter Magyar joganyagok - 74/204. (XII. 23.) BM rendelet - a folyók mértékadó árvízszintj. oldal 74/204. (XII. 23.) BM rendelet a folyók mértékadó árvízszintjeiről A vízgazdálkodásról szóló 995. évi LVII. törvény

Részletesebben