MAGYAR GYÁRIPAR. Nemzetközi Üzleti Fórum Budapesten. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének lapja

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "MAGYAR GYÁRIPAR. Nemzetközi Üzleti Fórum Budapesten. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének lapja"

Átírás

1 MAGYAR GYÁRIPAR A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének lapja Nemzetközi Üzleti Fórum Budapesten Dr. Futó Péter: Fontos az együttmûködésre épülõ regionális politika Milyen növekedési esély van Magyarországon? 8 9.oldal A magyar dolgozók szeretik a fõnöküket 11. oldal NAV kontra vállalatok: van nyerési esély 14. oldal

2 KOMMENTÁR TARTALOM CÍMLAPSZTORI KEK-régió: üzleti csúcstalálkozó a magyar fõvárosban FÓKUSZBAN Elõrejelzés: mást mond az IMF, mást a kormány KÖRKÉRDÉS: Milyen növekedési esélyünk van? NAPIRENDEN Foglalkoztatási program 55 év feletti nõknek A magyar dolgozók szeretik a fõnöküket A munkavállaló online viselkedése jelentõs kockázati tényezõ Legjobb nõi munkahelyek: a kicsik alig pályáztak Egyre több pert nyernek a cégek a NAV-val szemben Már pályázhat a CSR Hungary Díjra!..15 TAGSZERVEZETI HÍREK Megállapodás a magyar cégek exportjáért Magyar ingatlangazdálkodók Moszkvában Ingatlantanácskozás Budapesten EURÓPAI UNIÓ Szellemi tulajdon: fontos jog a gazdasághoz Szociális tényezõk figyelembevétele a gazdaságpolitikában KÖNYVJELZÕ A jó és a rossz közgazdaságtana A MAGYAR GYÁRIPAR az MGYOSZ hivatalos havilapja Kiadja a Munkaadók és Gyáriparosok Orszagos Szövetsége Szerkesztõség: Budapest, Kossuth L. tér 6 8. Telefon: 06 (1) Internet: Layout: Abonyi Brigitta Fotó: Vámos Judit Hirdetesfelvétel: Telefon: 06 (1) ISSN: Takács János, az MGYOSZ alelnöke Ahogy egy vállalatnál ezer ember, úgy egy országban tízmillió ember is sikeres tud lenni, ha közös célokért összefog és együttmûködik. Vannak eredmények is Számos ország küzd válsággal a világban, különbözõ megoldási módokat alkalmazva, ám csak az idõ fogja igazolni, melyek bizonyulnak helyesnek. Magyarország számára rendkívül fontos, hogy megerõsödve és lehetõség szerint az elsõk között kerüljön ki a válságból. A kormány gazdaságpolitikai lépései az államadósság csökkentése, az IMF-hitel teljes visszafizetése, vagy a költségvetési fegyelem helyreállítását célzó intézkedések jó irányba mutatnak. Bár sok, jogos kritika éri az országot, az eredményeket is fontos látni. Új beruházások és munkahelyek jönnek létre, számos cég bõvíti termelõ és szolgáltató kapacitását Magyarországon. Ezek általában hosszú tárgyalási folyamatok eredményei, ezért nem feltétlenül az ország pillanatnyi megítélését tükrözik, ám mindenképpen jövõbe mutatóak. Tekintettel arra, hogy a külföldi befektetõk Magyarország legfontosabb és legvonzóbb értékének továbbra is a jól képzett magyar munkaerõt és az emberek tudását tekintik, ezért úgy vélem, kiemelt figyelmet kell fordítani azokra az intézkedésekre, amelyek a foglalkoztatás növelésére, az oktatási rendszerek átszervezésére, a humán kérdésekre irányulnak. Nemcsak az ország versenyképessége, vagy a magyar gazdaság fejlõdése szempontjából van rendkívüli jelentõségük, hanem az egyéni életutak pozitív alakulása szempontjából is. Évek óta hangsúlyozom mennyire fontos az adómorál emelése, az adózók számának növelése. Ezért örömmel látom azokat az intézkedéseket, amelyek a tudatos adózók és széles adófizetõi kör irányába hatnak. Véleményem szerint a kormányzat akkor jár el helyesen, ha az adófizetõk pénzét akár nemzetállami forrás, akár EU-támogatás az értékláncban ott használja fel, ahol a legnagyobb multiplikátorhatást lehet elérni. Szintén ennek az évnek az eredménye a túlzottdeficit-eljárás megszüntetése és az ipari termelés növekedése. Remélhetõleg ezek nemcsak a gazdasági folyamatokra lesznek pozitív hatással, hanem növelni fogják az ország iránti bizalmat is. Feltétlenül érdemes új befektetõk vonzására koncentrálni, ám a már ittlévõ befektetések fejlesztési potenciálját is ki kell aknázni az ország fenntartható versenyképessége érdekében. Ellentétben a világ számos országával, Magyarországot a politikai és társadalmi stabilitás jellemzi. Fontos cél azonban a versenyképesség további növelése. Ars poeticám szerint, ahogy egy vállalatnál ezer ember, úgy egy országban tízmillió ember is sikeres tud lenni, ha közös célokért összefog és együttmûködik. 2

3 CÍMLAPSZTORI KEK-RÉGIÓ: ÜZLETI CSÚCSTALÁLKOZÓ A MAGYAR FÕVÁROSBAN A közép-európai és balkáni országok (KEKországok) legnagyobb munkaadói és gyáriparos szervezeteinek vezetõi vettek részt Budapesten, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége által szervezett Nemzetközi Üzleti Fórumon. A szakmai tanácskozás fõ témája az volt, milyen makrogazdasági stratégiák jöhetnek szóba a jövõ fejlesztéseinél. ANemzetgazdasági Minisztérium és a Külügyminisztérium KEK Csúcstalálkozójával szoros együttmûködésben rendezett hivatalos látogatáson a szövetségek képviselõi a szervezetek közötti kapcsolat erõsítésérõl és a régió üzleti lehetõségeirõl is tárgyaltak. A jövõ fejlesztési irányai: makrogazdasági stratégiák címmel szeptember 24-én rendezett Nemzetközi Üzleti Fórum a Közép-Európai Kezdeményezés (KEK) támogatásával, a magyar KEK-év keretében valósult meg. Elsõdleges célja az volt, hogy a meghívott munkaadói szervezetek képviselõi elõadásaikban és egy panelbeszélgetés keretében átfogó képet adjanak a KEK régióban megtalálható üzleti lehetõségekrõl és a gazdasági környezetrõl. Kiemelt téma volt a közlekedés, a környezetipar és a kreatív iparágak. Dr. Futó Péter, az MGYOSZ elnöke a rendezvény házigazdájaként köszöntötte a résztvevõket. Bevezetõ gondolatként a sikeres jövõ zálogaként az oktatást és az innovációt emelte ki hangsúlyozottan, mondván e kettõ nélkül nincs versenyképes gazdaság. Ám a jól mûködõ gazdasághoz ésszerû szabályozás, fenntartható növekedés és az innovatív ötleteket befogadó környezet is szükséges, valamint egy kölcsönös elõnyökre, együttmûködésre építõ regionális politika. A Nem- zetközi Üzleti Fórum célja a gyáriparos szövetségek közötti kapcsolat szorosabbra fûzése volt, annak érdekében, hogy tagvállalatainknak minél kedvezõbb gazdasági környezetet tudjunk biztosítani a növekedéshez és a fejlesztésekhez mondta dr. Futó Péter. Az MGYOSZ elnökének köszöntõje után a rendezvényt Giorgio Rosso Cicogna, a KEK fõtanácsadója nyitotta meg, aki a tisztességes lobbizás és az országok közötti együttmûködés fontosságát hangsúlyozta. Beszédet mondott a magyar szövetséget is tagjai között tudó, európai munkaadói érdek-képviseleti szervezet, a BUSINESS- EUROPE vezetõ tanácsadója, Christian Feustel. A jelen lévõ csaknem 70 külföldi nagyvállalati vezetõt és nagykövetet a magyar KEK elnökségi év képviseletében Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára és Prõhle Gergely, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára is köszöntötte. Cséfalvay Zoltán államtitkár kiemelte: a KEK-országok nyitott gazdaságot alakítottak ki, megteremtették a növekedéshez szükséges pénzügyi stabilizációt, illetve végrehajtották a versenyképességet elõsegítõ reformokat. Az államtitkár szerint a kihívást az jelenti majd, hogyan tudnak KORMÁNYKÖZI FÓRUM A ma már 18 tagot számláló KEK a kelet-közép-európai országok rendszerváltása után jött létre. Kormányközi fórum, a tagok közötti párbeszéd, együttmûködés és koordináció kereteit kívánja megteremteni a politika, a gazdaság és a kultúra területén. 3

4 CÍMLAPSZTORI A KEK TAGJAI Albánia Ausztria Belorusszia Bosznia és Hercegovina Bulgária Cseh Köztársaság Horvátország Lengyelország Magyarország Macedónia Moldova Montenegró Olaszország Románia Szerbia Szlovákia Szlovénia Ukrajna ezek az országok a globális, európai piacba integrálódva sokkal magasabb hozzáadott értéket képviselõ termelés felé elmozdulni, amiben a kutatás-fejlesztésnek, az innovációnak kitüntetett szerepe van. Kelet-Közép-Európa, köztük Magyarország is Európa ipari központjává vált, a további felzárkózás szempontjából fontos, hogy a magasabb hozzáadott értéket képviselõ termelés ebbe a régióba érkezzen, és ennek elérésében a Közép-európai Kezdeményezés fontos szerepet játszhat hangsúlyozta az NGM államtitkára. Cséfalvay Zoltán elmondta: a BUSINESS- EUROPE európai munkaadói érdekképviseleti szervezet, amelynek az MGYOSZ is tagja, mindig hallatja hangját az ipart és az üzleti szektort érintõ európai szabályozásban. Az Európai Unió arra törekszik, hogy az ipar aránya a GDP-n belül a jelenlegi 16 százalékról érje el a 20 százalékot. Magyarországon ez a mutató 26 százalék. A válság egyik fontos tapasztalata, hogy a gyártás, a termelés válságállóvá teszi a gazdaságot, ezért az EU törekvése az ipar arányának növelésére a GDP-n belül, az európai gazdaságot erõsítõ lépésnek tekinthetõ mutatott rá az államtitkár. A fórumon elõadást tartott Jean-Marc Peterschmitt, az EBRD igazgatója és a BUSINESSEUROPE képviselõje is. A vendégeknek emellett módjuk volt panelbeszélgetésbõl is tájékozódni arról, milyen a KEK-régióban a gazdasági klíma és milyen üzleti lehetõségek adódhatnak. A Nemzetközi Üzleti Fórum ebéddel zárult, melyen Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is megjelent, köszöntötte a résztvevõket, s alkalom nyílt közvetlen eszmecserére is. Az üzleti Fórum fõtámogatója az OTP Bank volt. MGY A Nemzetközi Üzleti Fórum képekben Dr. Futó Péter, az MGYOSZ elnöke és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter 4

5 CÍMLAPSZTORI Rákossy Balázs, Cséfalvay Zoltán, Deák László, Vadnai Gábor Varga Mihály miniszter Jean-Marc Petterschmitt, Becsey Zsolt, Lakatos Péter Giorgio Rosso Cicogna Wimmer István, dr. Vadász Péter, dr. Futó Péter 5

6 FÓKUSZBAN ELÕREJELZÉS: MÁST MOND AZ IMF, MÁST A KORMÁNY Javított a magyar gazdaság jövõ évi növekedési kilátásain az IMF, de még így is jóval pesszimistább, mint a kormány. Az IMF 1,3 százalékos növekedést vár 2014-re olvasható az október 8-án megjelent World Economic Outlook kiadványban. A magyar kormány 2 százalékkal számol. IMF: GONDOT OKOZHAT AZ ÁLLAMADÓSSÁG Az IMF szerint a GDP-arányos magyar államadósság könnyen a mostani szint környékén ragadhat. A valutaalap számításai szerint a bruttó államadósság most 79,8 százalékon áll, 2014-ben 80 százalék, 2015-ben pedig kis csökkenéssel 79,7 százalék lesz, és legkorábban 2018-ban megy majd 79 százalék alá, amikor 78,8 százalékos lesz. CSÖKKEN AZ ÁLLAMADÓSSÁG Az államadósság csökkenésével számol a kormány jövõre: az idén, év végén várható 77,4 százalékos államadósság-mutató 76,9 százalékra csökkenhet 2014-ben, így a kormány eleget tesz az alaptörvényben meghatározott követelménynek, azaz az államadósság-mutató csökkentésének áll a jövõ évi költségvetésben. IMF: LASSÚ NÖVEKEDÉS A friss prognózisokból kiderül, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) az idei magyar növekedési elõrejelzését viszont rontotta az egy évvel korábbihoz képest. Akkor 0,8 százalékos bõvülést várt, most 0,2 százalékot. A 2013-ra várt 0,2, illetve a 2014-re jelzett 1,3 százalék nagyon messze van a magyar kormány terveitõl, hiszen a kabinet rendre 0,7 és 2,0 százalékkal számol. (Az utóbbi idõben már 0,8-1 százalékos idei bõvülésrõl is voltak nyilatkozatok.) A módosított IMF-prognózis sem változtat azon, hogy a feltörekvõ európai gazdaságok között így is a leggyengébb tempót produkálja majd hazánk ismerteti a napi.hu. A feltörekvõ régióra átlagosan 2,75 százalékot jósolnak. A World Economic Outlook (WEO) Magyarországot a feltörekvõ országokon belül abba a csoportba sorolja, amelyben beindulóban van a fellendülés. Ez nem olyan biztató kép, mint mondjuk a baltiaknak vagy a törököknek jósolt erõs növekedés, de kétségkívül hízelgõbb, mint a lengyeleknek ígért további lassulás. A magyar növekedés kapcsán a jelentés kiemeli, hogy az idén a jó idõjárás is segíti a GDP-t, de a gazdasági aktivitás így is közel áll a stagnáláshoz. Magyarország számára ugyanakkor Horvátországgal és Lengyelországgal együtt átlagon felüli kockázatot jelent az eurózóna elhúzódó recessziója, a térséggel való erõs kapcsolódásai miatt. A World Economic Outlook õszi frissítésében a tavaszihoz képest mindemellett kisebb inflációval, magasabb munkanélküliséggel és nagyobb folyó fizetési mérleg többlettel számol. Utóbbi 2 százalékosra várt 2014-es értéke unikumnak számít a régióban, ahol a hajszálnyi bolgár többlet kivételével mindenütt deficitet jósol az IMF. Ami a pénzromlási ütemre vonatkozó elõrejelzést illeti, itt is messze van a valutaalap és a magyar kormány jóslata: az elõbbi 2014-re 3 százalékot vár, utóbbi pedig a költségvetés tervezetében vitte le 2,8 százalékról 2,4-re a várakozását, miközben a piac ennél is alacsonyabb tempóra tippel írja a napi.hu. NGM: TÉVED AZ IMF A nemzetgazdasági tárca szerint az MF tévesen méri fel a magyar gazdaság teljesítményét legfrissebb WEO kiadványában publikált, Magyarországra vonatkozó elõrejelzéseiben. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) álláspontja szerint az IMF évre adott GDP növekedés-elõrejelzése nincs összhangban a hónapról hónapra javuló konjunk- 6

7 FÓKUSZBAN túramutatókkal, illetve az IMF által is elismert, második félévben várt exportpiaci fellendüléssel, továbbá azokkal az intézkedésekkel például a pedagógus életpálya szeptemberi bevezetése, további õszi rezsicsökkentés vagy a növekedési hitelprogram kiterjesztése, amelyek az év hátralévõ részében a belsõ keresletet tovább emelik ismerteti a közleményt az MTI. A gazdasági folyamatok alakulása a tárca szerint arra mutat, hogy Magyarország GDP-je a második félévben is emelkedik, így az IMF idei évre adott 0,2 százalékos növekedés-elõrejelzése jelentõsen alulbecsli a magyar gazdaság ez évi várható teljesítményét. Az IMF a magyar inflációs folyamatokat is tévesen értékeli. Az idei évre vonatkozó 2,3 százalékos inflációs elõrejelzése a január-augusztus havi adatok ismeretében csak oly módon teljesülhetne, ha az év hátralévõ részében az infláció jelentõsen, mintegy 2 százalékponttal megugrana olvasható az NGM közleményében. Hozzáteszik, hogy ez a lehetõség kizárható, az infláció továbbra is mérsékelt marad, sõt az õszi rezsicsökkentésnek köszönhetõen a havi infláció decemberben minden korábbi megfigyelt értéknél is alacsonyabb lehet Az IMF munkanélküliségi rátára vonatkozó elõrejelzése a magyar munkaerõ-piaci folyamatok hibás ismeretérõl tanúskodik az NGM szerint. Emlékeztetnek, hogy 2013-ban a havi munkanélküliségi ráták egyre nagyobb mérséklõdést mutatnak a tavalyi év azonos hónapjaihoz képest. A legutolsó rendelkezésre álló, júniusaugusztus havi munkanélküliségi ráta 0,5 százalékponttal, az év elsõ nyolc hónapjában mért munkanélküliségi ráta pedig átlagosan 0,3 százalékponttal volt alacsonyabb az elõzõ év azonos idõszakánál. A közlemény szerint ezek alapján nehezen értelmezhetõ az IMF azon várakozása, hogy a évi munkanélküliségi ráta 0,4 százalékponttal magasabb lesz a évinél. Az NGM arra számít, hogy a évi munkanélküliségi ráta az IMF által prognosztizált 11,3 százalék helyett várhatóan 10,5 százalék lesz. A közleményben kiemelik: tekintettel arra, hogy az IMF évre adott elõrejelzése megalapozatlan, ezért a évre vonatkozó elõrejelzés megalapozottsága is kétségbe vonható, mivel téves évi bázisra épül. A minisztérium közleménye szerint bár az IMF reálgazdasági prognózisa mega- lapozatlanul borús képet fest, ugyanakkor elismeri a kormánynak a költségvetés konszolidálására tett erõfeszítéseit. A megjelent elõrejelzésben ugyanis a költségvetési hiányt 2013-ban 2,7 százalékra, ben 2,8 százalékra prognosztizálja az IMF. GLOBÁLIS KILÁTÁSOK A globális gazdasággal kapcsolatban az IMF jelentése megállapítja: a növekedés még mindig gyenge, a lefelé mutató kockázatok még mindig megvannak, ám a felszín alatti mozgató erõk változnak, amelynek eredményeként újabb kihívások jelennek meg. A piacoknak ugyanis egyre inkább az a meggyõzõdése, hogy az amerikai monetáris politika lassan fordulóponthoz érkezik, ami egy váratlanul nagy mértékû hozamemelkedésben nyilvánult meg a hosszú lejáratoknál az USA-ban és más országokban, annak ellenére, hogy a Fed egyelõre nem változtatott a kötvényvásárlási programjának volumenén. Ez a feltörekvõ piacok számára kockázatot hordozhat figyelmeztet az IMF, ráadásul e gazdaságokban egyébként is mérséklõdik a gazdasági aktivitás és az eszközök minõsége is gyengül. A valutaalap ezért hangsúlyozza: körültekintõ végrehajtás és világos kommunikáció a Fed részérõl elengedhetetlen. MAGAS FINANSZÍROZÁSI IGÉNY A Nemzetközi Valutaalap (IMF) Fiscal Monitor elnevezésû elemzése szerint a szervezet nem számít a magyar költségvetési hiány váratlan megugrására: 2013-ra 2,7 százalékos, 2014-re 2,8 százalékos, majd az ezt követõ három évre kereken 3 százalékos GDP-arányos hiányt prognosztizálnak, ami megfelel az Európai Unió elvárásainak. Ugyanakkor megállapítják: bár a költségvetési hiány megfelelõ, Magyarország finanszírozási igénye az egyik legmagasabb a fejlõdõ piacgazdaságú országok csoportjában. Az IMF szerint a finanszírozási igény 2013-ban GDP-arányosan meghaladja a 20 százalékot, amiért többnyire inkább a lejáró államkötvények összege (18,1 százalék), mint a már említett költségvetési hiány a felelõs. Az IMF számításai szerint nem csökken a magyar újraelosztás rátája sem ban 47,6 százalékon áll az IMF által számított GDP-arányos bevételi mutató, jövõre 48,7 százalék lesz, és 2017-ben fog tetõzni 49,1 százalékon. ORBÁN: A MAGYAR RECEPT MÁS Idén egy, jövõre két százalék körüli gazdasági növekedéssel számol Orbán Viktor miniszterelnök a magyar recept alkalmazásával. Az eurózóna országainak szorosabb gazdaságpolitikai koordinációval, az euróövezeten kívüli tagállamoknak így Magyarországnak is pedig egy egyre inkább a saját útjukat járni képes, rugalmas gazdaságpolitikával kell válaszolniuk a kontinens elõtt álló kihívásokra. Errõl Orbán Viktor miniszterelnök beszélt a Kereszténydemokrata Internacionálé (CDI) budapesti ülésén. A magyar recept más, mint a többieké - mondta Orbán Viktor, a CDI egyik alelnöke, aki a magyar erõforrások között említette az új tehermegosztást, a devizahitelterhek csökkentését, a monopóliumok korlátozását, az oktatási rendszer átalakítását, a segélyalapú helyett egy munkaalapú gazdaság kiépítését, a keleti kereskedelem fellendítését és az egyoldalú energiafüggõség felszámolását. 7

8 FÓKUSZBAN Körkérdés: Milyen növekedési esélyünk van? Számháború alakult ki Magyarországon, a magyar gazdaság jövõ évi növekedési mértékérõl. A Nemzetközi Valutaalap jóval kevesebbet jósol, mint amennyivel a magyar kormány számol. A hazai szakértõk, elemzõk valahol a kettõ között állnak, tehát nagy biztonsággal állítható, a növekedés 1-2 százalék között van. Éppen ezért a mostani körkérdésünk továbbra is a növekedésre vonatkozik. A következõ két kérdésre kértünk választ: 1. Milyennek ítéli a magyar gazdaság növekedési kilátásait? 2. Megvannak a feltételek arra, hogy fenntartható növekedés alakuljon ki? Fontos a nemzetközi, s fõleg az európai konjunktúra 1. A Joint Venture Szövetség minden õsszel megrendezi a Vállalati tervezés címû konferenciáját. A most már hagyományosnak mondható szeptemberi makrogazdasági konferenciáink sikerének egyik oka, hogy ebben a tipikusan vállalati tervezési idõszakban még nehéz megítélni a várható növekedést, a szabályozók gyakori változását, ezért tagjaink fokozott érdeklõdéssel várják az elemzõk, szakemberek véleményét. A Joint Venture Szövetség tagsága körében úgy gondolom mára már Szendrey Silvia, a Joint Venture Szövetség fõtitkára konszenzus alakult ki abban, hogy a gazdasági növekedés 2014-ben várhatóan 1-2 százalék között fog alakulni. 2. A GDP növekedéséhez természetesen a világ- és számunkra elsõsorban az európai konjunktúra alakulása elsõdleges fontosságú, de a hosszabb távú dinamikusabb növekedéshez számos fontos lépés megtétele szükséges. Mivel a lakosság fogyasztásának érdemi növekedésére várni kell, és néhány szükséges szerkezetváltás még nem történt meg, ezért a dinamikában a gyors változás kérdéses. A külkereskedelem növekvõ pozitív szaldója, a munkapiac rugalmasabbá tétele sok egyéb tényezõ mellett viszont bizakodásra ad okot a növekedési kilátásokra vonatkozólag. Az állami segítség a piacot nem pótolhatja 1. Mérsékeltnek. Úgy vélem, az egész gazdaság különösen a multicégek vegetáló üzemmódba kapcsolt, kivár. Növekedés csak akkor van, ha pénz akkumulálódik. Nemcsak a vállalatoknál, de a magánembereknél is, hogy legyen fedezet a fogyasztásra. Most mindkét helyen pénzhiány van. A kkv-szektorban nincs megfelelõ finanszírozás, s ha valaki csak belsõ piacra dolgozik, ott a visszaesõ kereslet korlátozza a növekedési lehetõségeket. Persze, ha egy kkv exportra is tud dolgozni, akkor már jobbak a kilátásai, nagyobb a mozgástere. A külföldi tulajdonú cégeknél ilyen gond nincs, ott inkább a bizonytalanság fogja vissza a befektetéstberuházást, s így a növekedési potenciált is. 2. A Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramja segíthet, ha nem csak a meglévõ hitelek kiváltására használják fel. Azt is jó iránynak tartanám, ha kifejezetten projektekhez kapcsolódna egyfajta finanszírozási forma. Ez az összefogást, együtt- 8

9 FÓKUSZBAN Szentpéteri István, a Magyar Klaszterek Szövetségének elnöke, az MGYOSZ alelnöke mûködést díjazná, tehát a klaszter-típusú megoldásoknak kedvezne. Kifejezetten jó hatással lenne a gazdaságra, mert a megvalósuláshoz lehetne kötni. A megvalósított adócsökkentés kedvez a növekedésnek, ezt ellensúlyozandó a fogyasztási típusú adó emelkedtek. Ez elvben ugyancsak jó irány, válságban azonban visszaütött. Visszafogta a fogyasztást is. Itt feloldhatatlan ellenmondást látok, válságban ugyanis a fogyasztás is segíthetne a vállalatoknak. A rendszerváltás óta nem sikerült rendezni a magas járulékok kérdését. Ez pedig a foglalkoztatás ellen hat, ami pedig nagyon fontos lenne. Elismerem, hogy itt is vannak jó próbálkozások, például a 25 év alatti fiatalok foglalkoztatásánál, de ezt még kevésnek tartom. Hosszabb idõszakra szóló támogatást kapcsolnék e körhöz. Tehát látok jó jeleket, de abban nem vagyok biztos, hogy ez egy egységes, fenntartható növekedési pályához vezet majd. Növekedési impulzusra jók, de tartós eredményhez talán még nem elegendõk. Én már ott tartok, hogy azt mondom, soha rosszabb ne legyen. Úgy látom ugyanis, hogy sok vállalkozás túlélte a válságot, létezik, mûködik. Aki erre képes volt, azt meg kellene becsülni, az életképes. Állami segítséggel kellene újabb kkv-k alapítását ösztönözni, de azt tudni kell, csak állami megrendeléssel, az állami tulajdon kiterjesztésével nem lehet a gazdaságot fejleszteni, tartós növekedési pályát kialakítani. Tehát hagyni kell a vállalatokat létezni, mûködni, a piacot, a versenyt érvényesülni. Még nincs növekedési hangulat 1. Vannak biztató jelek, de nem lehet tudni, mekkora lehet a stabilizáló, ösztönzõ hatásuk. A magyar gazdaság növekedési kilátásai ugyanis ma még fõleg a multinacionális vállalatok magyar telephelyeinek kibocsátásától függenek, a növekedésben pedig az ipari termelés adatai a meghatározóak. A multik nagyrészt exportra dolgoznak, vagyis termelésük a külpiactól is függ. Erre nézve sok biztató hír nincs, mivel az európai fogyasztás kivéve néhány országot nem nõ és a Kínába se egyszerû szállítani. (Az ingatlanpiacon és autóvásárlásoknál korlátozó szabályok léptek életbe.) A tartós fogyasztási cikkek esetében az autóipar a legfontosabb, ez az ágazat azonban még mindig jelentõs gondokkal küzd Európában. Szerencse, hogy bár a bajok jelentõsek, de a magyar portfólióra ez kevésbé hat: a motorgyártásnál és a prémium márkáknál jobban alakult a piac, mint más szegmensben. Bár a magyar kkv-knál is van fejlõdés, de a növekedéshez való hozzájárulásuk még csekély. A mezõgazdaság idén a kedvezõ idõjárás eredményeként szépít a növekedési számokon, de erre nem lehet egy növekedési stratégiát alapozni. Örvendetesek a kormányzat exportösztönzõ intézkedései, ettõl azonban inkább hosszabb távon várható eredmény. Horváth Miklós, a Magyar Külgazdasági Szövetség elnöke, az MGYOSZ elnökségi tagja Vagyis a növekedés tervezésénél az Európai Unió fogyasztását nem hagyhatjuk figyelmen kívül, és itt egy-két százalékos növekedés is már pozitívan hathat. Jelenleg a számok 0,5-1,5 százalékos sávban mozognak a növekedési elõrejelzések, amibõl még bármi lehet. Akár nagyobb növekedés is, ami a magyar gazdaságnak is adna növekedési impulzust. 2. Fenntartható fejlõdésrõl még biztosan nem beszélhetünk, de nemcsak a magyar gazdaságnál nem, a világban is sok a bizonytalan pont. A bizalom például minden szinten fogyasztás, befektetés hiányzik Európában. Továbbá kell még két dolgot figyelni: a munkanélküliség szintjét és a kkv-finanszírozás ellehetetlenülését. Általános bizalmi légkör, vagyis jó hangulat nélkül nem lehet folyamatos fejlõdésrõl beszélni. Európában már a válság ötödik évében vagyunk és még nem jöttünk ki belõle. Az emberek, akár befektetõk, akár fogyasztók, rosszul élik meg ezt az elhúzódó recessziót. Bár hozzászoktak, megváltoztak, igazodtak a folyamatokhoz, de ez messze nem elég, ahhoz, hogy higgyenek a jövõben. Tehát nincs növekedési hangulat. A magyar helyzet ennél még súlyosabb. Itt még ráadásul egy a politika által vezérelt drasztikus konszolidációról is beszélhetünk, ami végképp elbizonytalanítja az embereket. Így itt a bizalomnak és a jövõbe vetett hitnek még kevesebb jelét látjuk, mint Európa többi országában. 9

10 NAPIRENDEN FOGLALKOZTATÁSI PROGRAM 55 ÉV FELETTI NÕKNEK A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatási programot indít azoknak az 55 év feletti munkanélküli nõknek, akiknek a nyugdíjba vonuláshoz szükséges 40 év szolgálati idõbõl kevesebb, mint 1 év hiányzik jelentette be Czomba Sándor foglalkoztatásért felelõs államtitkár Budapesten. Czomba Sándor HÁNY NÕT ÉRINTHET? A KSH adatai szerint ben az év közötti, munkanélküli nõk száma volt, közöttieké pedig év között 23,7 ezer nõnek nincs munkája. A legnagyobb a munkanélküliség év között fõ, de között is több mint 30 ezer nõ hiába keresett állást. Anovembertõl induló programban a támogatás maximum 12 hónapra szól, ez idõ alatt 10 hónapig a bruttó bér és járulékok 100 százalékával támogatják a munkaadókat a célcsoport foglalkoztatásához, ezért további 2 hónap támogatás nélküli foglalkoztatást kell vállalnia a munkaadónak. Így az érintettek nagyobb eséllyel jutnak el biztos munkahellyel a hátuk mögött a nyugdíjkorhatárig A támogatás mértéke a garantált bérminimum (ez jelenleg havi 114 ezer forint) 125 százaléka lehet maximálisan, vagyis ez jelenleg havi forintot jelent. Egy ilyen munkahely után maximum 1,5 millió forint támogatást adnak tíz hónapra a munkaadóknak, akiknek legfeljebb 300 ezer forintjukba kerül munkahelyenként a foglalkoztatás a további 2 hónapra. A programban nemcsak a versenyszféra munkáltatói vehetnek részt, hanem a közszféráé is. A program teljes költsége mintegy 1,5 milliárd forint, amelyet a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból biztosítanak, a keret kisebb részét az idén, nagyobbik hányadát a jövõ évben használják fel. A számítások szerint ebbõl megközelítõen mintegy 1000 érintett foglalkoztatását lehet támogatni a 40 éves munkaviszony eléréséhez. A program ismertetésekor Czomba Sándor emlékeztetett arra, hogy a kormány az elmúlt idõszakban számos olyan foglalkoztatáspolitikai programot indított, amelynek hatásai néhány hónapon belül mutatkoztak. Példaként említette, hogy siker volt, és ezért újraindították az idén az elsõ munkahely garancia programot, amely a pályakezdõ fiatalok számára a munkahelyi tapasztalat megszerzését segíti. Jelenleg az elsõ munkahely garancia programban több mint 8 ezren vesznek részt. Az államtitkár sikeresnek nevezte a lakhatási támogatás bevezetését is, az indulás óta eddig 1100 szerzõdést kötöttek. A munkahelyteremtõ támogatás esetében a évi 2 milliárdos keretet 2013-ra 13 milliárdra növelték. Czomba Sándor hangsúlyozta: a most induló támogatás illeszkedik azokhoz programokhoz, amelyekben célzott eszközökkel segítik a munkaerõ-piaci szempontból hátrányos helyzetben lévõ csoportok foglalkoztatását. Területileg pedig fõleg Budapesten és Pest megyében, illetve a dunántúli régióban lesznek érintettek a legtöbben a programban. Kérdésre válaszolva az államtitkár közölte: a most induló támogatási programban a munkaügyi központok lesznek a kapcsolódási pontok. 10

11 NAPIRENDEN A magyar dolgozók szeretik a fõnöküket A magyar dolgozók kevésbé elégedettek a munkájukkal, ennek ellenére jobban kijönnek a fõnökükkel, mint az uniós átlag. Emellett kifejezetten baráti a viszonyuk a kollégákkal derül ki a Profession.hu Munkahelyi Környezet címû elégedettséget felmérõ kutatásából. Aközel 2500 válaszadó közül 38 százalék ráadásul elégedett a fizetésével is. Magyarország csupán 24. az európai uniós országok munkahelyi elégedettséget mérõ listáján a vezetõ Dániától, a dobogóra feljutott Nagy Britanniától és Norvégiától távol, a sor végén szereplõ Görögországhoz azonban meglehetõsen közel állunk. Ha azonban a részleteket kérdezik, már nem ennyire borúlátóak a válaszadók: felük kifejezetten baráti kapcsolatban van a munkatársakkal, összesen 84 százalékuk gondolja úgy, hogy a semlegesnél jobb a viszony. A demográfiai adatokból egyértelmûen kivehetõ, hogy minél idõsebb a dolgozó, annál szorosabbak a munkahelyi kapcsolatai. A közhiedelmekkel ellentétben a fõnökökkel sincs sok helyen komolyabb probléma, 64 százalék a semlegesnél (26%) jobbra ítélte a kapcsolatot és csak 2 százalék számolt be gyûlölködésrõl. Ezzel ellentétben az USA-ban a dolgozók alig több mint fele jön ki jól a felettesével, és minden ötödik amerikai kifejezetten ártalmasnak tartja fõnökét a karrierjére nézve. Nemzetközi felmérések alapján, világszinten 10-bõl 4 dolgozó mondott már fel kimondottan a fõnöke miatt. Elégedettség a munkahelyi környezettel Magyarországon a válaszadók negyede kifejezetten szereti a munkakörnyezetét is, 53 százalék pedig inkább tartja jónak, mint nem megfelelõnek. A vezetõ beosztásban dolgozók kétharmada kedveli a beosztottjait és csupán százból egy esetben utálják az illetõt. Feltehetõen a világválság hatásai miatt a megkérdezettek 5 százaléka teljes mértékben, 33 százalék pedig inkább elégedett a fizetésével. A recesszió és az elmúlt évek munkaerõ-piaci változásai jól nyomon követhetõek a kutatásunk eredményeiben. A munkavállalók egyre inkább reálisan értékelik munkahelyüket és megbecsülik, ha korrekt feltételek mellett dolgozhatnak. A vezetõk pedig szívesen motiválják a megbízható munkatársakat nyilatkozta Zsédely Krisztián, a Profession.hu értékesítési vezetõje. A borúlátás ettõl függetlenül markánsan látszik, hiszen amikor nem konkrétumokról, hanem az összképrõl van szó, alig pár százalékkal elégedettebbek a magyar válaszadók, mint Európa legrosszabb gazdasági helyzetben lévõ országának lakói, a görögök. MGY 11

12 NAPIRENDEN A munkavállaló online viselkedése jelentõs kockázati tényezõ A hazai vállalatvezetõk az újmédia-eszközöknél a munkavállalót tekintik a legfõbb kockázatnak: akár a vállalat hírneve és biztonsága is elbukhat egyetlen munkavállaló online viselkedésén, az adatszivárgás pedig súlyos gazdasági károkat okozhat. A cégek ilyen értelemben sérülékenyebbek, mint valaha. A CÉGVEZETÕK DIGITÁLIS IDENTITÁSA A cégvezetõk saját bevallásuk szerint folyamatosan képzik magukat az online világgal kapcsolatban és ezt munkatársaiknál is szorgalmazzák. Elsõsorban a szakmán belülrõl érkezõ, illetve a gyerekeiktõl kapott impulzusok alapján próbálnak eligazodni a netes tartalmak, szakmai és közösségi oldalak között. Biztonsági kérdésekben nem mindig elég óvatosak, és ennek tudatában is vannak: gyakran használnak például egyszerû jelszavakat, és nem minden esetben van idejük meggyõzõdni arról, hogy érzékeny adataikat megfelelõen titkosítják. Személyes adataikat álnevekkel, regisztrációk elkerülésével vagy delegálásával, illetve külön tárhelyekkel vagy címekkel próbálják védeni. Akockázatok csökkentése érdekében több hazai vállalat is ajánlásokat fogalmaz meg dolgozói számára az online jelenlétet illetõen, de egyes pozíciókban nem ritka a netes átvilágítás, vagy akár a folyamatos nyomon követés sem derül ki a Budapesti Gazdasági Fõiskola (BGF) Kutatóközpontjának vizsgálatából. Dr. Fehér Katalin, a kutatóközpont tudományos fõmunkatársa a BGF és a KÜRT Akadémia közös kutatási projektjének keretében felmérést készített, hogy feltérképezze a vezetõk digitális viselkedési szokásait. A kutatás középpontjában az állt, hogy a multinacionális és hazai nagyvállalatok, kis- és középvállalkozások, illetve start-upok felsõ vezetõi magánszemélyként vagy vállalatvezetõként milyen döntéseket hoznak saját és munkatársaik online megjelenésérõl, milyen online hálózatokat használnak, illetve hogy van-e digitális identitás stratégiájuk. A BGF kutatásának eredményei szerint fõként az IT-, energia-, bank-, ingatlan-, és telekommunikációs cégvezetõk egyetértettek abban, hogy a digitális identitás kiépítése és fenntartása stratégiai kérdéssé vált: a neten történõ kommunikáció és megjelenés ma már legalább olyan fontos, mint a személyes benyomás vagy a referencia. Saját szakmai digitális megjelenésükhöz kiemelten használják a LinkedIn-t, amelyet virtuális névjegykártya-tartóként kezelnek, valamint a konkurencia megfigyelésére, kapcsolatai feltérképezésére is ezt használják. Ennek megfelelõen arra törekszenek, hogy kapcsolati hálójukból csak annyi látszódjon, amennyi erõsíti presztízsüket és a cégbe vetett bizalmat, de még nem teszi túl transzparenssé a partnerkapcsolatokat. Többségük tart attól, hogy szakmai hálózataikat elhappolhatják tõlük. Az egyik legnagyobb közösségi oldalt, a Facebookot a döntéshozók többsége a családi-baráti kapcsolatok fenntartására használja, illetve a gyerekeik miatt: sokan itt érik el például különbözõ zárt iskolai csoportokon keresztül a tanárokat. INFORMÁCIÓS RÉS A vállalatvezetõk alapvetõen a munkavállalót tekintik a legfõbb kockázatnak, aki dolgozóként egyrészrõl egyfajta informá- 12

13 NAPIRENDEN ciós rés a vállalat netes jelenlétében, másrészrõl felhasználóként a közösségi hálózatok egyik tagja. A cégvezetõk kiemelték, akár a vállalat hírneve és biztonsága is elbukhat egyetlen munkavállaló online viselkedésén, az adatszivárgás pedig súlyos gazdasági károkat okozhat. A cégek ilyen értelemben sérülékenyebbek, mint valaha. A kockázatok csökkentése érdekében több hazai vállalat is ajánlásokat fogalmaz meg dolgozói számára az online jelenlétet illetõen. A kutatás során döntéshozók kiemelték ugyanakkor: a kollégákba vetett bizalom továbbra is elsõdleges és megkerülhetetlen, ám ezzel együtt profiltól függõen kiépültek a kontroll különbözõ szintjei is. Egyes vállalatoknál csak az állásra jelentkezõknek néznek utána, de van olyan is, fõként a nagyobb kockázattal járó pozíciók esetében, hogy a munkavállalókat munkavállalásuk ideje alatt is ellenõrzik, sõt, kilépés után akár bizonyos ideig tartó nyomon követés is elõfordulhat. TUDATOS ELLENÕRZÉS A cégvezetõk a beszélgetések közben kiemelték, mára cégük netes megjelenését gyakran tudatosabban kell ellenõrizniük és irányítaniuk, mint a nem netes felületeiket. Többségük ugyanakkor elõnyként tekint az új média eszközeire. A multinacionális vállalatoknál törekednek arra, hogy a már bevált online kommunikációs eszközöket saját vállalati környezetükre adaptálják, ezen belül elsõsorban a Facebookhoz hasonló saját rendszert fejlesztenek a kollégák belsõ kommunikációjához, de van olyan vállalat is, ahol regionális blogot hoztak létre a hatékonyabb külsõ és belsõ kommunikáció érdekében. A kis- és középvállalkozások gyakran reagálnak gyorsan a változásokra és a legújabb eszközökkel is szívesen kísérleteznek. Ezeken a platformokon csak vállalattal kapcsolatos nyomokat hagynak, részletezi Dr. Fehér Katalin, a BGF Kutatóközpontjának fõmunkatársa a kutatás eredményeit. MGY DIGITÁLIS LÁBNYOM Az internet-hozzáférés növekedésének, a közösségi média megjelenésének és a különbözõ hordozható eszközök elterjedésének köszönhetõen egyre többen és egyre gyakrabban hagyunk magunk mögött digitális lábnyomokat, magyarázza a BGF kutatója. Digitális lábnyom lehet például egy fotó feltöltése egy közösségi oldalra, vagy egy vélemény, komment bejegyzése egy blogra, híroldalra. A digitális lábnyomaink visszakereshetõk, elemezhetõk, s különbözõ célokra felhasználhatók. Online jelenlétünk és aktivitásunk képet alkot rólunk, ez tulajdonképpen a digitális identitásunk. Legjobb nõi munkahelyek: a kicsik alig pályáztak Hatodik alkalommal osztották ki idén a Legjobb Nõi Munkahely díjat. Az volt a meglepetés, hogy a két megnevezett kategóriából csak az egyikben hirdettek nyertest: a kisebb cégek mintha kishitûek lettek volna, s alig pályáztak. A250 fõnél több munkavállalót foglalkoztató vállalatok kategóriájában az elsõ helyezett a NI Hungary Kft., a második a MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt., a harmadik helyet pedig a Coloplast Hungary Kft. nyerte el. A Legjobb Nõi Munkahely 2012 Különdíjában az Enviroduna Beruházás Elõkészítõ Kft. részesült. Érdekes, hogy míg a multik szerették a pályázatot, a fõt foglalkoztatók kategóriájában nem tudtak eredményt hirdetni: nem jött minõségi anyag. A kisebb cégek vagy nem gondolják, hogy az õ megoldásaik díjazásra érdemesek, vagy nincs kapacitásuk rá, hogy pályázzanak. Pedig náluk is van távmunka, kismama- kapcsolattartás, de kevés a szakmai továbbképzés: nem haladnak eléggé a korral. fogalmazott Hajós Katalin, a zsûri egyik tagja, az AEGIS Media Hungary Kft. vezetõje. A Központi Statisztikai Hivatal negyedik negyedévre vonatkozó adatai szerint a múlt évben összesen 1 millió 790 ezer foglalkoztatott nõ volt a éves korosztályban. Ez az elõzõ év azonos idõszakához képest 34 ezres növekedést jelent, így a foglalkoztatási ráta 1,3 százalékponttal nõtt. Van még van hova fejlõdni. Megoldást sokszor az atipikus foglalkoztatási formák jelenthetnék, tehát a négy-, hatórás vagy éppen a távmunkában végezhetõ feladatok növelése. MGY A PÁLYÁZAT CÉLJA A Legjobb Nõi Munkahely 2012 Pályázat projekt célja, hogy rámutasson a nõk foglalkoztatásának esélyegyenlõségi szempontján túl a nõk alkalmazásának gazdasági szükségszerûségére és jó példákat mutasson be, amelyeket más vállalkozások is átvehetnek. 13

14 NAPIRENDEN Egyre több pert nyernek a cégek a NAV-val szemben Két felmérés is készült, mely a vállalkozások és az adóhatóságok kapcsolatát elemzi. Minden korábbinál több pert nyernek a cégek az adóhatósággal szemben, mára az esetek mintegy harmadában az adózóknak adnak igazat a bíróságok derül ki az EY elemzésébõl. A PwC elemzésébõl pedig megtudjuk, hogy javult a vállalkozások véleménye a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról (NAV) az elmúlt másfél évben. NÉGYSZÁZAN A PWC-FELMÉRÉSBEN A PwC kutatásának eredményérõl összeállított közlemény szerint az adóhatósággal közösen készített felmérésben közel 400 adózó vett részt, a válaszadók több mint fele elégedettebb lett az adóhatóság munkájával. A válaszadók anonim módon mondhatták el véleményüket az adóhatóság munkájáról. EY: VALÓDI JOGORVOSLAT VAN Elemzésünkbõl egyértelmûen kiderül, hogy a közvélekedéssel ellentétben mind a másodfokú adóhatósági eljárás (fellebbezés), mind a bírósági felülvizsgálat valódi jogorvoslatot jelent az adóügyekben. A sikeres stratégiára nincs általános recept, az elmondható, hogy az eredményes eljáráshoz elengedhetetlen egyrészt a szakmai felkészültség, másrészt kulcsfontosságú a meggyõzõ bizonyítás, azaz az adózó álláspontját alátámasztó bizonyítékok összegyûjtése és hatékony bemutatása mondta Pásztor János, az EY adóperekkel foglalkozó menedzsere. Az elmúlt hat évben folyamatosan növekedett a pernyertes adózók aránya. Amíg 2007-ben a bíróságok a perek 78 százalékában az adóhatóságnak adtak igazat, addig ben már 71 százalékra, a elsõ félévében pedig 66,5 százalékra csökkent a helybenhagyó döntések aránya derül ki az EY összesítésébõl. Ezek az adatok különösen kedvezõek annak fényében, hogy 2007 óta több mint másfélszeresére emelkedett az adóügyekben hozott ítéletek száma, ezért nemcsak százalékos arányában, hanem darabszámban is javulnak a mutatók. Hasonló tendencia látszik kibontakozni a másodfokú adóhatóság által lefolytatott jogorvoslati eljárások esetében is. Amíg 2006-ban még az ügyek közel 80 százalékában az elsõfokú határozatot helybenhagyó másodfokú döntés született, között már ez az arány átlagosan csak 70 százalék volt. Tavaly pedig az adózók számára kedvezõ másodfokú döntések aránya tovább javult, 66,4 százalékra csökkent. PWC: SIKERES ELEKTRONIKUS ELJÁRÁS A PwC Magyarország második alkalommal készített felmérése többek között az ellenõrzések, a jogorvoslat, a tájékoztatás és az ügyintézés területeit vizsgálta, valamint a jogszabályváltozásoknak az adózók mindennapi üzletmenetére gyakorolt hatását. A közleményben kitértek arra: az év elején a kiemelt adózók harmadát szervezte ki az adóhatóság a regionális adóhivatalokhoz. A NAV szervezeti átalakításával érintett válaszadók tapasztalatai szerint az ügyfélszolgálat, az eljárások gyorsasága és az ellenõrzések terén nem volt releváns változás. Elõfordultak azonban átállási nehézségek, melyek elsõsorban a Kiemelt Adózók Adóigazgatósága és a regionális igazgatóságok eltérõ referensi rendszerébõl, az eltérõ ügyintézési gyakorlatból és a nagyvállalatokat érintõ speciális szakmai felkészültséget igénylõ kérdésekben való jártasság hiányából fakadtak. A felmérés eredményei azt mutatják, hogy a válaszadók 89 százaléka felkeresi ügyintézés elõtt a NAV honlapját. Problémaként jelölték meg azonban, hogy az új jogszabályokkal kapcsolatban a NAV véleménye csak 4-5 hónappal késõbb kerül ki a honlapra. Az elektronikus eljárások területe ugyanakkor sikertörténetnek bizonyul: a számok azt mutatják, hogy az ügyfélkapun és az Ügyfél Contact Centeren keresztül történõ ügyintézés is népszerû, ezekkel a rendszerekkel kapcsolatos ügyfél-elégedettség mértéke is növekedett, százalék körül mozog. Az adózók tovább bõvítenék az elektronikusan elérhetõ szolgáltatások körét. Jellemzõ, hogy az adózók négyötöde tartaná rendkívül pozitív fejleménynek a NAV ügyfélszolgálataival és a revizorokkal történõ es kapcsolattartás lehetõségének bevezetését. A jogszabályváltozásoknak az adózókra gyakorolt hatását vizsgálva elmondható, hogy az általános forgalmiadó-változások nehezítették meg a leginkább a vállalkozások életét. MGY 14

15 NAPIRENDEN Már pályázhat a CSR Hungary Díjra! Az utóbbi 6 év alatt több mint 100 cég pályázott a Magyar Üzleti Felelõsség Díjára, a CSR Hungary Díjra, különbözõ kategóriákban. A vállalati felelõsség és a fenntarthatóság ma már piaci értéket és versenyképességet növelõ tényezõvé vált. Igaz, hogy másképpen, más formában, de mind a magyar tulajdonú cégek, mind pedig a nemzetközi, globális cégek magyarországi képviseleteinek üzleti mûködésében is egyre inkább kikerülhetetlen követelménnyé válik a felelõs mûködés. A nevezési kategóriák ebben az évben is az aktuális magyar társadalmi, környezeti kihívások figyelembe vételével alakultak ki, összhangban a nemzetközi CSR (vállalati felelõsség és fenntartható fejlõdés) szakmai irányvonalaival.2013-ban a következõ kategóriákban lehet pályázni: 1. Fenntartható nagyvállalat 2. Felelõs kkv 3. Felelõs beszállítói megoldás 4. Felelõs fogyasztói megoldás 5. Közös ügyek- közös felelõsség (Egészség, esélyegyenlõség, oktatás, kultúra) 6. Környezet-, Zöld Kiválóság A bíráló bizottság tagjai: Takács János (elnök), a Svéd-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara elnöke Balázs Tibor, a Seed Alapítvány ügyvezetõ igazgatója Dr. Gajdos Róbert, a Közbeszerzési Hatóság elnöke Gyõrfi Pál, az Országos Mentõszolgálat kommunikációs és PR igazgatója Karászi Zoltán, a TÜV Rheinland InterCert Kft. (nemzetközi tanúsító szervezet) ügyvezetõ igazgatója Kozma András, A Commerzbank Zrt. elnök-vezérigazgatója, a Német-Magyar Kereskedelmi és Iparkamara vezetõségének tagja. Szekeres Pál, az EMMI sportért felelõs helyettes államtitkára Pályázási határidõ: november 04. Részletes jelentkezési feltételek: A 2008-ban alapított Magyar Üzleti Felelõsség Díja, a CSR Hungary Díj egy hazai alulról jövõ, önálló kezdeményezés eredménye, mely évente értékeli Magyarország legkiemelkedõbb felelõs és fenntartható kezdeményezéseit, projektjeit, és menedzsmentrendszereit az üzleti szektorban. Összehangolva a helyi értékeket a nemzetközi szakmai igényekkel. Az értékelési szempontok alapja: a vállalati társadalmi teljesítménymérés (CSP/Corporate Social Performance) modellje, amely a menedzsment és a tulajdonosok/befektetõk számára is átláthatóvá, szakmailag nyomon követhetõvé teszi a felelõsség és fenntarthatóság rendszerét a vállalat egészének a mûködésében. 15

16 TAGSZERVEZETI HÍREK MEGÁLLAPODÁS A MAGYAR CÉGEK EXPORTJÁÉRT Stratégiai együttmûködési megállapodást kötött a Magyar Nemzeti Kereskedõház, a Nemzeti Külgazdasági Hivatal és a Magyar Külgazdasági Szövetség (az MGYOSZ tagszervezete) a magyar vállalkozások piaci szereplésének elõsegítése, export tevékenységének támogatása, erõsítése érdekében. Szijjártó Péter HÁROM PROGRAM A most megkötött stratégiai együttmûködési megállapodás egy Külkereskedõi Szakértõi Rendszerre (KSZR), a Kiemelt Beszállító-fejlesztési Programra és egy Külpiaci Megjelenési Programra terjed ki. A Magyar Külgazdasági Szövetség (az MGYOSZ tagszervezete) már régóta szorgalmazta, hogy hozzanak létre egy külkereskedelmi szakértõi bázist, hogy az egy-egy külpiacon nagy tapasztalattal rendelkezõ szakemberek tudásukkal segíthessék az újonnan külpiacra lépõket. Ez most megvalósulhat. Ünnepélyes keretek között jelentette be Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára, hogy a Magyar Nemzeti Kereskedõház Zrt. (MNKH), a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA), valamint a Magyar Külgazdasági Szövetség (MKSZ) stratégiai együttmûködési megállapodást köt. Szijjártó Péter kiemelte: A kormányzat külpiaci stratégiájában megjelenõ Keleti nyitás stratégiájának támogatása szempontjából kiemelten fontos a hazai, exportfejlesztésben szerepet játszó szervezetek mûködésének összehangolása. Az együttmûködés lehetõvé teszi a hazai exportpolitika gyakorlati támogatását, amelyet a három szervezet a saját területén valósít meg. Az MNKH elsõsorban kereskedõházhálózatával, a HITA külpiaci szervezetével, az MKSZ pedig többek között piaci, iparági kutatásokkal járul hozzá a magyar vállalkozások exporttevékenységének elõsegítéséhez, támogatásához. Az államtitkár hozzátette, hogy eddig Bakuban, Moszkvában és Asztanában nyíltak magyar kereskedõházak, de a kereskedõház-hálózatot tovább fejlesztik, így az év végéig újabb négy viszonylati kereskedõház (Peking, Abu-Dzabi, Rijád, Isztambul) megnyitása várható. A most megkötött stratégiai együttmûködési megállapodás egy Külkereskedõi Szakértõi Rendszerre (KSZR), a Kiemelt Beszállító-fejlesztési Programra és egy Külpiaci Megjelenési Programra terjed ki. A KSZR célja, hogy a külpiaci munkához alkalmas szakembereket tanácsadóként a magyar vállalatokhoz meghatározott idõtartamra kihelyezzenek. A feladatokat a szakértõ a menedzsment által kijelölt kollégával együtt végzi, így a tanácsadó munkájának végével a vállalat folytatni tudja a megkezdett tevékenységet. A szakértõi rendszert részben az MNKH finanszírozza, és regisztrált partnerei 50% kedvezménnyel vehetik igénybe a szolgáltatást. A Kiemelt Beszállítói-fejlesztési Program lényege, hogy azoknak a magyarországi beszállítóknak, amelyek már egy-egy multinacionális vállalat kipróbált partnerei fõleg autóipari és elektronikai beszállítók vagy nemzetközi áruházláncok beszállítói is lehetõséget nyújtsanak. Stabilitásuk megõrzése és növekedési képességük szempontjából fontos, hogy több lábon álljanak, több nagy vásárlójuk legyen. A stratégiai megállapodásnak köszönhetõen olyan kapcsolatrendszerrel, tudással rendelkezõ szakértõk bevonása történik, akik kapcsolatot alakítanak ki az új vevõ és a beszállító cég között. Az MNKH partnerei ezen szolgáltatást is 50%-os kedvezménnyel vehetik igénybe. A stratégiai megállapodás harmadik eleme a Külpiaci Megjelenési Program, amely 16

17 TAGSZERVEZETI HÍREK célzott külpiaci roadshow-kat, megjelenéseket foglal magában, elsõsorban a Keleti Nyitás elsõ ütemében megcélzott piacokon. Egy-egy roadshow alkalmával egy adott szektor jelenik meg, ahol a potenciális üzleti partnerek találkozása a legközvetlenebb. A Magyar Nemzeti Kereskedõház mindemellett keresi elsõsorban azokat a mezõgazdaság és élelmiszeripar, vegyi- par, környezetipar, gépipar, egészségipar, gépipari és IT-ágazatokból kikerülõ magyar vállalatokat, amelyek magas minõségû, exportképes termékeket, szolgáltatásokat nyújtanak. A mai napon meghirdetett Partner Program elindításával készen áll arra, hogy a magyar termékek számára újonnan megnyitott piacokra maximalizálja a magyar termékek és szolgáltatások kivitelét. MGY Magyar ingatlangazdálkodók Moszkvában A szeptember között az orosz miniszterelnök és a Gazprom Bank védnökségével létrejött ingatlangazdálkodási konferencián és kiállításon orosz, kazah, grúz, ukrán, finn, német, osztrák és angol és amerikai résztvevõk mellett a Magyar Ingatlan-Gazdálkodók Szövetsége (MIGSZ) színeiben 11 fõs magyar delegáció is képviseltette magát. A MIGSZ (az MGYOSZ tagszervezete) delegációjában a Miskolci Vagyongazdálkodó Zrt., a Zuglói Vagyonkezelõ Zrt., a Magyar Nemzeti Vagyonkezelõ Zrt. és a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara képviselõi is jelen voltak. A delegációt vezetõ dr. Németh Miklós fõtitkár, szakjogász 15 percben a magyar ingatlanpiacot és ingatlankezelési tapasztalatokat mutatta be elõadásában. A moszkvai újságírók a kintlévõség kezelésére és behajtására vonatkozó kérdéseket tettek fel az elõadónak. Különösen a társasházak adósságának csökkentése és a behajtások növelése volt a kérdések fókuszában. A kiállításon bemutatkozott Helsinki városa, a város megújulásáért felelõs alpolgármestere elmondta, hogy nm új lakóingatlan közös finn és orosz energiatakarékos fejlesztése, valamint ipari és kereskedelmi ingatlanhasznosítási projektek futnak jelenleg is Helsinkiben. Az angol tulajdonú Knight Frank elõadója a szentpétervári, jelenleg nm luxus lakóingatlan építésérõl adott elõ. Az év elsõ felében 880 luxus apartmant értékesítettek Péterváron, 2012-ben pedig 1,2 millió négyzetméter új lakóingatlant. Jelenleg 50 párhuzamosan készülõ ingatlanfejlesztés fut a városban. Ebbe beletartozik a Gazprom tornyának a fejlesztése is. RÉSZTVEVÕK Több, a szakmában elismert cég képviseltette magát, köztük a Jones Lang La Salle, a Colliers, a Cushman, a NAI Becar, az SAP vagy a Knight Frank. Sok orosz tulajdonú kereskedelmi és ingatlanfejlesztõ cég mellett orosz városok (Perm, Pétervár, Uljanovszk, Krasznojarszk) is megjelentek a rendezvényen. Ingatlantanácskozás Budapesten október 4-én Budapesten tartotta 19. éves konferenciáját a CEREAN, a Közép-Európai Ingatlanközvetítõ Szövetségek Hálózata. A CEREAN-t a NAR (National Association of Realtors) hozta létre, ami a legnagyobb amerikai ingatlanszakmai szervezet. A NAR tekintélyes múlttal és szervezeti hálóval bír: 108 éve mûködik, mára több mint egymillió tagja van világszerte. A NAR sokkal több, mint egy érdek-képviseleti szervezet: etikai kódexet, képzéseket, aktív partneri együttmûködést, szakmai eszköz- és mûködési rendszert kínál a tagoknak. A CEREAN Csehországban kezdett el elsõként mûködni, 18 évvel ezelõtt. Jelenleg 14 európai országban van jelen. A szervezet évente más-más országban tartja a soros konferenciáját, a megtiszteltetés idén hazánkat, fõvárosunkat érte. Az elõadók között volt dr. Németh Miklós, a Magyar Ingatlan-Gazdálkodók Szövetségének fõtitkára. A szervezet ajánlja a tagjai számára a NAR etikai kódexe szerinti mûködést és ellenõrzi is azt. MLS-RENDSZER A CEREAN eszköztárához tartozik az MLS-rendszer (Multiple Listing Service), amely egy professzionális adatbázist, információ-megosztási és együttmûködési kereteket teremt a rendszer tagjai számára. Legutóbb Románia csatlakozott az MLS rendszerhez. A következõ aspiránsok Portugália, Ukrajna és Magyarország. 17

18 EURÓPAI UNIÓ SZELLEMI TULAJDON: FONTOS JOG A GAZDASÁGHOZ Elõször készült tanulmány annak számszerûsítésére az Európai Unióban, hogy a szellemitulajdon-intenzív ágazatok milyen mértékben járulnak hozzá az uniós gazdasághoz. Magyarországon az uniós átlag feletti ezen ágazatok gazdasági súlya. HASZNOS AZ INNOVÁCIÓHOZ A szellemi tulajdonhoz fûzõdõ jogok kiemelten fontos szerepet játszanak az innováció és a kreativitás elõmozdítása terén - hangsúlyozta Michel Barnier, az Európai Bizottság belsõ piacért és a szolgáltatásokért felelõs európai uniós biztosa. Az eredmények lehetõvé teszik, hogy konkrét adatokra épülõ politikát folytassunk, hiszen a csúcstechnológiai iparágaktól kezdve a sportszereken keresztül a számítógépes játékok gyártásáig a gazdaság minden területén használunk szellemitulajdonjogokat, gyakran nem csupán egyféle, de több típusú jogot is. Az Európai Bizottság mutatta be szeptember 30-án azt a tanulmányt, amelyet az Európai Szabadalmi Hivatallal és a Belsõ Piaci Harmonizációs Hivatallal közösen készített A szellemitulajdonintenzív iparágak hozzájárulása az európai gazdasági teljesítményhez és foglalkoztatáshoz (Intellectual Property Rights intensive industries: contribution to economic performance and employment in Europe) címmel. A szellemitulajdon-jogok jelentõségét az uniós gazdaság szempontjából vizsgáló tanulmány a legfontosabb szellemitulajdon-jogokat, így a szabadalmakat, a védjegyeket, a formatervezési minta-oltalmakat, a szerzõi jogot és a földrajzi árujelzõket vette figyelembe. A tanulmány fõbb megállapításai: * Az európai ágazatok közel fele szellemitulajdon-intenzív ágazatnak tekinthetõ, azaz az egy munkavállalóra jutó szellemitulajdon-jogok meghaladják az átlagot. * Az EU teljes gazdasági tevékenységének mintegy 39%-a (évi kb. 4,7 billió euró) szellemitulajdon-intenzív iparágakban keletkezik. * A teljes uniós foglalkoztatás körülbelül 26%-a (56 millió állás) köthetõ közvetlenül ezekhez az iparágakhoz. További 9% pedig közvetetten kapcsolódik hozzájuk, így összességében a szellemitulajdon-intenzív ágazatok adják az uniós álláshelyek 35,1%-át (77 millió állás). * Ezekben az iparágakban a fizetések átlagos szintje 40%-kal magasabb a többi iparághoz képest: a heti átlagbér 715 euró, szemben a nem ilyen jellegû ágazatokon belüli 508 euróval. * Az uniós kereskedelem oroszlánrésze a szellemitulajdon-intenzív ágazatokban zajlik: az uniós behozatal 88%-a, a kivitel 90%-a származik ezen ágazatokból. A tanulmány több száz szellemitulajdonintenzív iparágat azonosított. Többek között például: o Szabadalom-intenzív ágazatok: ilyen a gyógyszeralapanyag-gyártás, a vegyi termékek, az optikai eszközök gyártása vagy a híradástechnikai berendezések gyártása; o Védjegy-intenzív ágazatok: a bortermelés, a testápolási cikkek gyártása, a játék- és a sportszergyártás, de a webportál-szolgáltatás is. o Formatervezésiminta-intenzív ágazatok: az óragyártás, jármûgyártás és a ruházati termékek gyártása. o A szerzõi jogi szempontból legintenzívebb ágazatok a szerzõi mûvek készítéséhez, illetve rögzítéséhez kapcsolódnak: ilyen a könyvkiadás, lapkiadás, szoftverkiadás, film-, video-, televíziómûsor-gyártás vagy a hangfelvétel-készítés és kiadás; o Földrajzi árujelzõ-intenzív ágazatok: a tejtermékek gyártása, a szeszes ital gyártása, a bortermelés és a sörgyártás. Az uniós szintû megállapításokon túl a 18

19 EURÓPAI UNIÓ szellemitulajdon-intenzív ágazatoknak az egyes uniós tagállamok gazdasági mutatóira gyakorolt hatásával is foglalkozik a tanulmány. Magyarországon valamennyi szellemitulajdon-jogot figyelembe véve a szellemitulajdon-intenzív ágazatok az uniós átlagon felüli mértékû gazdasági súlyt mutatnak: a GDP 45,1%-át biztosítják, és a munkahelyek 27,2%-át adják. Különösen magas mértékû a szabadalom-intenzív iparágak (20% az uniós 13,9%-os átlaggal szemben), a védjegy-intenzív ágazatok (38,3% az uniós 33,9%-kal szemben) és a formatervezésiminta-intenzív ágazatok (17,9% az uniós 12,8%-kal szemben) gazdasági teljesítményhez való hozzájárulása. Ezen ágazatokhoz kapcsolódó foglalkoztatási mutatók is 1-2%-kal meghaladják az uniós átlagot. A szerzõi jogi ágazatok mutatói az uniós átlaghoz hasonló adatokat mutatnak: a gazdasági teljesítmény 4,4%-át biztosítják (az uniós átlag 4,3%), a foglalkoz- tatásban pedig 3,1%-os súllyal jelennek meg (az uniós átlag 3,2%). Egyedül a földrajzi árujelzõk tekintetében nem haladják meg a Magyarországra vonatkozó adatok az uniós átlagot. A tanulmány elemzi az egyes tagállamokban a szellemitulajdon-intenzív ágazatok által biztosított munkahelyek mögött álló belföldi és külföldi cégek arányát is. Az EU-hoz 2004-ben csatlakozott tagállamokban a legmagasabb a külföldi cégek aránya a szellemitulajdon-intenzív ágazatokban: Csehországban 36% (ebbõl 25% EU-s, 11% EU-n kívüli), Szlovákiában 34,7% (27% EU-s, 7% EU-n kívüli), míg Magyarországon 33,3% (22% EU-s, 11% EU-n kívüli). Megvizsgálva, hogy mely tagállamok hozzák létre a legtöbb munkahelyet országhatáraikon túl az EU területén az érintett ágazatokban, Németország (28%), Franciaország (15%), Hollandia (11,7%) és az Egyesült Királyság (11%) vezetnek. HÚZÓERÕ A felmérés eredményei egybecsengenek a magyar kormány által ez év augusztusában elfogadott szellemitulajdon-védelmi stratégia, a Jedlik-terv alaptézisével is, miszerint a szellemitulajdonvédelem a társadalmi fejlõdés és a gazdasági növekedés egyik húzóereje, ezért hatékony és tudatos használatát fejlesztenünk szükséges - mondta Bendzsel Miklós, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke. Szociális tényezõk figyelembevétele a gazdaságpolitikában Az Európai Bizottság szociális eredménytábla létrehozását javasolja annak érdekében, hogy a tagállami költségvetések kialakítása és elfogadtatása során a döntések alapjául szolgáló gazdasági adatok mellett a szociális szempontok is figyelmet kapjanak. Az október elején ismertetett javaslat értelmében a szakszervezetek és a munkáltatói szervezetek a jövõben nagyobb szerepet kapnak majd a gazdaságpolitika alakításában. A javaslat azoknak az intézkedéseknek a sorába illeszkedik, amelyek a pénzügyi válság nyomán a gazdasági kormányzást hivatottak javítani. A terv egyúttal azzal a közelmúltban megrendezett EU-csúcstalálkozók egyikén megfogalmazott igénnyel is összhangban van, miszerint a 28 tagországnak jobban figyelemmel kell kísérnie a gazdasági és a szociális feltételek alakulását. A várakozások szerint a javaslat hivatkozási pontként fog szolgálni azoknak a megbeszéléseknek a során, melyeket az állam-, illetve kormányfõk az október végén esedékes EU-csúcson fognak tartani a gazdasági integráció szociális vetületeirõl. Mint ismert, az euróövezethez tartozó tagállamokban a fiatalok csaknem egynegyedének nincs munkája, ugyanakkor azonban óriási különbségek mutatkoznak az egyes országok között. Az ifjúsági munkanélküliség az eurózónán belül Görögországban a legmagasabb (62,9%), és Németországban a legalacsonyabb (7,7%). A helyzet orvoslása érdekében az EU csökkenteni kívánja az országok közötti, munkavállalási célú mobilitás útjában álló akadályokat, illetve a külföldi munkavállalás költségeit. A bizottság reményei szerint az új eredménytábla lehetõvé fogja tenni, hogy az EU-országok idejekorán azonosítsák a szociális problémák lehetséges kiváltó okait, és megelõzõ intézkedéseket hozzanak a gondok elkerülése érdekében. Ha az Európai Parlament és a tagállami kormányok elfogadják a javaslatot, a szociális eredménytábla már jövõ évtõl a gazdasági döntéshozatal részét fogja képezni. EB Magyarország A SZOCIÁLIS EREDMÉNYTÁBLA MUTATÓI * munkanélküliség * azoknak a fiataloknak az aránya, akik sem munkaviszonyban nem állnak, sem oktatásban vagy képzésben nem részesülnek * a háztartások elkölthetõ jövedelme * egyenlõtlenség * a szegénységi küszöb alatt élõk aránya. 19

20 KÖNYVJELZÕ A JÓ ÉS A ROSSZ KÖZGAZDASÁGTANA Azért írtam ezt a könyvet, hogy megkeressem az õsi mítoszokban a közgazdasági gondolkodást, illetve hogy mítoszokat keressek korunk közgazdaságtanában írta Sedlácek könyvében, amelyben új megközelítéssel elemzi a gazdaság fejlõdési folyamatát. A ma érvényes általános módszertani megközelítés lényege, hogy viccet csinálunk a korábbi hiedelmekbõl. Én megfordítom ezt: a modern közgazdaságtant állítom pellengérre pont azért mert közgazdász vagyok és a múlt módszereit, illetve bölcsességét komolyan veszem. Igyekszem a viccet komolyan, a közgazdasági szigorúságot pedig lazán venni. Sedlácek a hármak egyike, akiket az EU vezetése felkért arra, hogy írja meg Európa új narratíváját jellemzi így e mûvét a hvg.hu-nak adott interjúban. S ugyanonnan, a témáról való gondolkodás talpköveiként is: Az értelem nem áll meg hiedelmek, hit nélkül A racionalitás lakmuszpapírja az, ha nem hiszel abban, hogy teljesen racionális vagy. Ha újra tudod értelmezni a keretet, akkor meg is tudod változtatni. Elõbb azonban meg kell értened azt, hogyan is áll össze a régi rendszer. Világunk hánykolódása pedig azt mutatja, nagyon is szükségünk van arra, hogy megértsük azt az eszmerendszert, amely hol vezetõül, hol többé-kevésbé ürügyként szolgál a kormányzatoknak, s amelyet közgazdaságtannak neveznek. Sedlácek üdítõen érdekes könyvvel járul ehhez hozzá. Nem kínál új koncepciót, viszont szerfelett tanulságosan, eretnek hozzáállással mutatja meg a meglévõket. Amint az említett interjúban mondja: Ez a könyv provokációból született, hogy megváltoztassa a mindig is unalmas vitákat a TOMÁŠ SEDLÁCEK A jó és a rossz közgazdaságtana A Gilgames-eposztól a Wall Streetig HVG Könyvek, 2012 Könyvemben arra keresem a választ: Létezik-e a jó és a rossz közgazdaságtana? Veleszületett tulajdonsága-e az embernek az önzés? Lehet-e jogos az önzés, ha a közjót szolgálja? növekedésrõl, hatékonyságról, hasznosságról stb. Igyekeztem a feje tetejére állítani azokat a dolgokat, amelyeket szentnek vagy olyannak tartunk, amit a legkevésbé kérdõjeleznénk meg. Ha az teljesen rendben van, hogy egyházakat cégekként vizsgálunk, amit a közgazdászok gyakran meg is tesznek, akkor fair lehet ugyanez fordítva: amikor közgazdászokra és vállalatokra tekintünk úgy, mintha vallási csoportok lennének, teli hittel, reménnyel, félelemmel, vétekkel, hiedelemmel és szektákkal. A provokáció itt nem a szokásos torzítás, pukkasztás, hanem késztetés, hogy gondoljuk újra azt, amit jól megalapozott, igazolt tételeknek fogadunk el. S ha azt vesszük, hogy kevés olyan ideológiával áld vagy ver a sors keze, amelyhez ne lehetne azt alátámasztó közgazdaságtani elméletet, irányzatot találni, úgy még inkább világos, milyen nagy szükség van tisztánlátásra e téren. Sedlácek végig veszi a könyvében, hogy a zsidó, a keresztény, az ókori és középkori elmék hogyan gondolkodtak gazdasági témákban. Az olvasó ezzel szerfelett érdekes kultúrtörténeti betekintéseket is kap! Továbbá alaposan megvizsgálja azoknak a nagy gondolkodóknak az elméleteit, akik lefektették a mai közgazdaságtan alapjait. Mindez igazán értékes segítség, hiszen, amint írja: Soha nem lesz jó közgazdász az, aki csak közgazdász. Dr. Osman Péter 20

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

S Z O R O S E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S

S Z O R O S E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S A KKV- K E X P O R T T Á M O G A T Á S Á N A K H A T É K O N Y E S Z K Ö Z E M A G U N K R Ó L - A L A P Í T Ó K S Z O R O S E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S ÚJ INTEGRÁLT INTÉZMÉNYI STRUKTÚRA KÜLÜGY KÜLGAZDASÁG

Részletesebben

Gazdasági Havi Tájékoztató 2015. november

Gazdasági Havi Tájékoztató 2015. november gh Gazdasági Havi Tájékoztató 215. november Alábbi rövid elemzésünkben azt vizsgáljuk meg, hogy a hazai vállalkozások általában milyen célból használják az internetet. Az elemzés a Gazdaság- és Vállalkozáskutató

Részletesebben

2013. NOVEMBER 13. 9.00. 13.00. Gundel Étterem, BUDAPEST. A projektesemény az Európai Bizottság társfinanszírozásában valósul meg.

2013. NOVEMBER 13. 9.00. 13.00. Gundel Étterem, BUDAPEST. A projektesemény az Európai Bizottság társfinanszírozásában valósul meg. A FIATALOK FOGLALKOZTATÁSÁNAK ELŐMOZDÍTÁSA PROJEKT KONFERENCIA 2013. NOVEMBER 13. 9.00. 13.00. Gundel Étterem, BUDAPEST A projektesemény az Európai Bizottság társfinanszírozásában valósul meg. 09.00-09.30

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS 2013. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kiindulóhelyzet Makrogazdasági eredmények A gazdaságpolitika mélyebb folyamatai Kiindulóhelyzet A bajba jutott országok kockázati megítélése

Részletesebben

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28.

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28. Beruházások Magyarországon és a környező országokban A Budapest Bank és a GE Capital kutatása 2013. május 28. A kutatásról A kutatás a GE Capital, a Budapest Bank anyavállalata és a Budapest Bank által

Részletesebben

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban Csermely Ágnes Államadósság és Gazdasági Növekedés A Költségvetési Tanács munkáját támogató szakmai konferencia 2012. Május 15. 2 Trend

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Erősnek lenni vs. erősnek látszani. Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon

Erősnek lenni vs. erősnek látszani. Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon Erősnek lenni vs. erősnek látszani Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon Ingatlanfejlesztés Építőipar A kettő nem létezik egymás nélkül! Ingatlanpiac a válság előtt Aranykor Tervezhető bérleti díjak

Részletesebben

A MUNKÁÉRT PROJEKT TÁMOP-2.5.3.C-13/1-2013-0001

A MUNKÁÉRT PROJEKT TÁMOP-2.5.3.C-13/1-2013-0001 A MUNKÁÉRT PROJEKT TÁMOP-2.5.3.C-13/1-2013-0001 TÁMOP CÉL Országos munkavállalói szövetségek, országos munkaadói szövetségek kapacitásának erősítése, együttműködésük elősegítése Konzorcium: LIGA szakszervezetek,

Részletesebben

CSR Hungary Díj 2015. - pályázati útmutató. w ww. cs rhun gary. e u

CSR Hungary Díj 2015. - pályázati útmutató. w ww. cs rhun gary. e u CSR Hungary Díj 2015 - pályázati útmutató w ww. cs rhun gary. e u TARTALOM 1. A mérhető felelősség útján... 3 2. Információk, adatok a CSR Hungary Díj 2015-höz... 2.1 Infografika az eddigi pályázók adatai

Részletesebben

Partnerségi workshop Art Hotel 2009. április 06. Süveges-Szabó László igazgató

Partnerségi workshop Art Hotel 2009. április 06. Süveges-Szabó László igazgató Partnerségi workshop Art Hotel 2009. április 06. Süveges-Szabó László igazgató a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium háttérintézménye, összekötő kapocs a gazdasági kormányzat, a külföldi cégek

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

24 Magyarország 125 660

24 Magyarország 125 660 Helyezés Ország GDP (millió USD) Föld 74 699 258 Európai Unió 17 512 109 1 Amerikai Egyesült Államok 16 768 050 2 Kína 9 469 124 3 Japán 4 898 530 4 Németország 3 635 959 5 Franciaország 2 807 306 6 Egyesült

Részletesebben

Recesszió Magyarországon

Recesszió Magyarországon Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése

Részletesebben

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009.

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. október 20. Ország Magyar export 1998 2003 2005 2006 2007 2008

Részletesebben

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag A dokumentumról Célok Piaci szereplők Társadalmi szereplők Közszféra Távlatos fejlesztési üzenetek a magyar társadalmi és gazdasági szereplők lehető legszélesebb

Részletesebben

A magyar költségvetésről

A magyar költségvetésről A magyar költségvetésről másképpen Kovács Árpád 2014. április 3. Állami feladatok, funkciók és felelősségek Az állami feladatrendszer egyben finanszírozási feladatrendszer! Minden funkcióhoz tartozik finanszírozási

Részletesebben

Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban 60% közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe

Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban 60% közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban % közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe A Start Zrt. negyedévente adja közre a Start Jeremie Kockázati Tőke Monitor című jelentését, amelyben

Részletesebben

Nemzeti Külgazdasági Hivatal HITA

Nemzeti Külgazdasági Hivatal HITA Nemzeti Külgazdasági Hivatal HITA Antal András Nyugat-Dunántúli Régió Vas és Zala megyei Információs Pont 2012. szeptember 27. A HITA létrejötte 2011. január 1. óta működik a Nemzetgazdasági Minisztérium

Részletesebben

ÚT A FELLENDÜLÉSHEZ. 2014. szeptember VARGA MIHÁLY

ÚT A FELLENDÜLÉSHEZ. 2014. szeptember VARGA MIHÁLY ÚT A FELLENDÜLÉSHEZ 2014. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kockázatok és lehetőségek Gazdaságpolitikai teendők Irányvonalak a jövőre nézve Kockázatok és lehetőségek Csak némileg javul a nemzetközi

Részletesebben

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipar 2012.évi teljesítménye Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipari termelés alakulása 2012-ben is folytatódott az építőipari termelés 2006 óta tartó csökkenése Az építőipar egésze

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Túry Gábor MTA Világgazdasági kutatóintézet Válságról válságra A gazdasági világválság területi következményei

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

HITA roadshow 2012.05.8-10.

HITA roadshow 2012.05.8-10. HITA roadshow 2012.05.8-10. Széleskörű kétoldalú gazdasági kapcsolatok Áru és szolgáltatás kereskedelem Kétoldalú tőkekapcsolatok Közös infrastruktúra fejlesztések Határ menti, regionális együttműködés

Részletesebben

A hamarosan megjelenő GINOP pályázat prioritásai, keretösszegei és várható pályázatok száma

A hamarosan megjelenő GINOP pályázat prioritásai, keretösszegei és várható pályázatok száma A hamarosan megjelenő GINOP pályázat ai, keretösszegei és várható pályázatok száma 2014-2020 Uniós források kb. 133 pályázat kb. 2733 milliárd Ft 2015 GINOP kb. 70 pályázat kb. 830 milliárd Ft Várható

Részletesebben

Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében

Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében Fábián Gergely Igazgató, Pénzügyi rendszer elemzése igazgatóság Magyar Nemzeti Bank 2015. szeptember 4. Az előadás tartalma Az exportáló KKV-k

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

AHK Konjunktúrafelmérés Közép és Keleteurópa 2014

AHK Konjunktúrafelmérés Közép és Keleteurópa 2014 AHK Konjunktúrafelmérés Közép és Keleteurópa 0 A német külkereskedelmi kamarák országban végzett konjunktúrafelmérésének eredményei. évfolyam AHK Konjunktúrajelentés KKE 0 Tartalom. Bevezető.... A legfontosabb

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

INGATLANPIACI KILÁTÁSOK

INGATLANPIACI KILÁTÁSOK ORSZÁGOS ÁTLAGBAN VÁLTOZATLAN, BUDAPESTEN KISSÉ JAVULÓ INGATLANPIACI KILÁTÁSOK (A GKI 2013. OKTÓBERI FELMÉRÉSEI ALAPJÁN) A GKI évente kétszer szervez felmérést a vállalatok, az ingatlanokkal foglalkozó

Részletesebben

AZ ÍR VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI GYAKORLAT SIKERÉNEK TITKAI

AZ ÍR VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI GYAKORLAT SIKERÉNEK TITKAI AZ ÍR VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI GYAKORLAT SIKERÉNEK TITKAI ÍRORSZÁG NEMZETI HELYREÁLLÍTÁSI TERV Fiatal, jól képzett munkaerő Szerencsés demográfiai összetétel Kiváló minőségű infrastruktúra Nyitott gazdaságpolitika

Részletesebben

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés Sajtótájékoztató Budapest, 2009. október 29. Ez a dokumentum a sajtótájékoztatóra meghívott résztvevők használatára készült. A dokumentumban szereplő összes

Részletesebben

Legjobb Munkahely Felmérés 2014. Trendek és tanulságok

Legjobb Munkahely Felmérés 2014. Trendek és tanulságok Legjobb Munkahely Felmérés 2014 Trendek és tanulságok A vállalatokat egyre gyakrabban állítják kihívás elé a következő trendek, amelyek a munkaerőpiac teljes átalakulását eredményezik Idősödő társadalom

Részletesebben

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL Ferenczi Andrea elnök Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség elnökségi tag Older Women Network Europe AZ ÖREGEDÉS MŰVÉSZETE Nyíregyházi Gerontológiai Napok IV. Nemzetközi Konferencia

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS KOVÁCS ÁRPÁD EGYETEMI TANÁR, SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS ELNÖK MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG ELNÖK BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS 2013 ŐSZ Tartalom 1. A 2013. évi költségvetés megvalósításának

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

Ki tud többet klaszterül?

Ki tud többet klaszterül? Ki tud többet klaszterül? Lenkey Péter (fejlesztési igazgató, ) Quo vadis Technopolis Konferencia Klaszter workshop Miskolc, 2008.10.15. Egy nyelvet beszélünk? Nyelvvizsga bizonyítvány, de milyen nyelven?

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4.

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. A két ország gazdasági kapcsolatainak alapjai A gazdasági kapcsolatok rendezettek: 1998-tól 2004-ig a CEFTA, azt követően az EU szabályozása hatályos, 2007 január

Részletesebben

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 1 Munkatermelékenység és GDP/fő, 2011 Forrás: OECD 2 Vállalati sokféleség és

Részletesebben

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév TÁJOLÓ 2013 2014 2015 Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről 2015. IV. negyedév 1 TARTALOM 1. Gazdasági növekedés 7 2. A konjunktúramutatók alakulása 10 3. Államadósság, költségvetés

Részletesebben

MUNKAADÓK ÉS GYÁRIPAROSOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE. Confederation of Hungarian Employers and Industrialists

MUNKAADÓK ÉS GYÁRIPAROSOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE. Confederation of Hungarian Employers and Industrialists MUNKAADÓK ÉS GYÁRIPAROSOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE Confederation of Hungarian Employers and Industrialists 1 Tisztelt Olvasó! Dr. Futó Péter elnök A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) a

Részletesebben

Trendforduló volt-e 2013?

Trendforduló volt-e 2013? STATISZTIKUS SZEMMEL Trendforduló volt-e 2013? Bár a Magyar Nemzeti Bank és a KSH is pillanatnyilag 2013-ról csak az első kilenc hónapról rendelkezik az utasforgalom és a turizmus tekintetében a kereskedelmi

Részletesebben

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes 2013. február 07. Magyar Innovációs Szövetség Tevékenység: műszaki, technológiai innováció érdekképviselete, érdekérvényesítés innováció

Részletesebben

Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján)

Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján) Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján) A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2000 tavasza óta szervez negyedévenkénti felméréseket a vállalatok, az ingatlanfejlesztők és forgalmazók,

Részletesebben

GYEREVISSZA fórum- és képzés kommunikáció

GYEREVISSZA fórum- és képzés kommunikáció GYEREVISSZA fórum- és képzés kommunikáció Megjelenések Mantra Communication 2013. július 11. Kommunikáció Két körben zajlott a kommunikáció június hónapban. Június első hetében sajtóközleményt adtunk ki

Részletesebben

Hírlevél 2007. november 1. START Tőkegarancia Zrt. Hírlevél 2008. augusztus

Hírlevél 2007. november 1. START Tőkegarancia Zrt. Hírlevél 2008. augusztus Hírlevél 2007. november 1 Hírlevél 2008. augusztus Hírlevél 2008. augusztus 2 ÚJ, KÖRNYEZETKÖZPONTÚ TECHNOLÓGIA FEJLESZTÉST TÁMOGATÓ PÁLYÁZATI KIÍRÁS JELENT MEG A hazai vállalkozások körében népszerű,

Részletesebben

Növekedés válságban. Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet. Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18.

Növekedés válságban. Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet. Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18. Növekedés válságban Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18. Válságok Gazdaságpolitika Növekedés 2 Válságok Adósság bank valuta

Részletesebben

Fogyasztóvédelemért Felelős Helyettes Államtitkárság hírlevele 48/2015

Fogyasztóvédelemért Felelős Helyettes Államtitkárság hírlevele 48/2015 Fogyasztóvédelemért Felelős Helyettes Államtitkárság hírlevele 48/2015 Kedves Kolléga! Kérem engedje meg, hogy tájékoztassuk az Államreform Operatív Program keretében a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

Részletesebben

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok MAFABE KONFERENCIA Dr. Molnár Sándor főosztályvezető Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Ipari Főosztály Telefon: (+36-1) 472-8549, E-mail: molnar.sandor@gkm.gov.hu

Részletesebben

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján Hétfa Kutatóintézet Nyugat-Pannon Terület- és Gazdaságfejlesztési Nonprofit Kft. Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján A TÁMOP 1.4.7.-12/1-2012-0001 FoglalkoztaTárs

Részletesebben

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések MFB Csoport: integrált pénzügyi szolgáltatások Szoros és hatékony együttműködés az MFB Csoport hitelezési, befektetési, garancia vállalási és támogatási tevékenységet

Részletesebben

A központi költségvetés és az államadósság finanszírozása 2014-ben

A központi költségvetés és az államadósság finanszírozása 2014-ben A központi költségvetés és az államadósság finanszírozása 2014-ben Fő kérdések: 1. Az állampapírpiac helyzete és a központi költségvetés finanszírozása 2013-ban. 2. A 2014. évi finanszírozási terv főbb

Részletesebben

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 Sajtóközlemény Készítette: Kopint-Tárki Budapest, 2014 www.kopint-tarki.hu A Világgazdasági Fórum (WEF) globális versenyképességi indexe

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Júliusban valamelyest élénkült az export

Júliusban valamelyest élénkült az export 2013-10-07 MAGEOSZ Hírek 41.hét / 2013 1./5 Júliusban valamelyest élénkült az export 2013 hetedik hónapjában a külkereskedelmi termékforgalom kivitelének volumene 7,4, a behozatalé 6,4%-kal haladta meg

Részletesebben

Havi elemzés az infláció alakulásáról. 2015. augusztus

Havi elemzés az infláció alakulásáról. 2015. augusztus Havi elemzés az infláció alakulásáról. augusztus A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló,. évi CXXXIX. tv.). () az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti Bank elsődleges

Részletesebben

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális Program (2014-2020) Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország,

Részletesebben

Az osztrák gazdaság főbb mutatói

Az osztrák gazdaság főbb mutatói Üzleti lehetőségek Ausztriában Nyitott szemmel a német és osztrák piacon Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Kecskemét 2013.05.23. Az osztrák gazdaság főbb mutatói Lakosság millió fő A GDP értéke

Részletesebben

Elan SBI Capital Partners és az SBI European Fund Bemutatása. 2009 június

Elan SBI Capital Partners és az SBI European Fund Bemutatása. 2009 június Elan SBI Capital Partners és az SBI European Fund Bemutatása 2009 június Tartalom Elan SBI Capital Partners Tőkealapkezelő Zrt.- Bemutatása SBI European Tőkealap (Alap) - Bemutatása SBI European Tőkealap

Részletesebben

2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben. Banai Péter Benő államtitkár

2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben. Banai Péter Benő államtitkár 2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben Banai Péter Benő államtitkár 1 Gazdaságpolitikai eredmények és célok A Kormány gazdaságpolitikai prioritásait az alábbi, az ország

Részletesebben

Az EUREKA és a EUROSTARS program

Az EUREKA és a EUROSTARS program Az EUREKA és a EUROSTARS program Mészáros Gergely vezető-tanácsos 2014.03.13. Az EUREKA program 1985-ben létrehozott kormányközi együttműködés, Cél: Az európai ipar termelékenységének és világpiaci versenyképességének

Részletesebben

A válság nem hozta meg a várt tisztulást. Kárpáti Gábor COFACE Hungary

A válság nem hozta meg a várt tisztulást. Kárpáti Gábor COFACE Hungary A válság nem hozta meg a várt tisztulást 2010 10 20 Kárpáti Gábor COFACE Hungary Coface kompetencia a kockázatcsökkentésben Coface a világ egyik vezető hitelbiztosítója, követeléskezelője és céginformációs

Részletesebben

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.)

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) Dr. Sivák József tudományos főmunkatárs, c. egyetemi docens sivak.jozsef@pszfb.bgf.hu Az állam hatása a gazdasági folyamatokra. A hiány

Részletesebben

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton 2012. évben volt ~1600 Mrd Ft értékkel. 2013-ban

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében A Toyota alapítása óta folyamatosan arra törekszünk, hogy kiváló minõségû és úttörõ jelentõségû termékek elõállításával, valamint magas szintû szolgáltatásainkkal

Részletesebben

Új lehetőségek a GOP-ban Magyarországon és külföldön

Új lehetőségek a GOP-ban Magyarországon és külföldön Új lehetőségek a GOP-ban Magyarországon és külföldön 2 Tartalomjegyzék 1) Forrásbevonás stratégia megvalósításához 2) Piaci megjelenés támogatása (GOP 3.3.3) 3) Komplex technológiai fejlesztés és foglalkoztatás

Részletesebben

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat 404 milliárd forinttól esett el a hazai kkv-szektor tavaly az elavult eszközök miatt Továbbra is visszafogott a magyar

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

F ó k u s z b a n. Beszállítói kapcsolatok: a méret a lényeg? A Magyar Fejlesztési Bank 2011. tavaszán végzett vállalati felmérésének tapasztalatai

F ó k u s z b a n. Beszállítói kapcsolatok: a méret a lényeg? A Magyar Fejlesztési Bank 2011. tavaszán végzett vállalati felmérésének tapasztalatai A Magyar Fejlesztési Bank havi gazdasági jelentése F ó k u s z b a n Beszállítói kapcsolatok: a méret a lényeg? A Magyar Fejlesztési Bank 211. tavaszán végzett vállalati felmérésének tapasztalatai 211.

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA HELYI GAZDASÁG ÉS AZ ÖNKORMÁNYZATOK DR. PÁL VIKTOR, ADJUNKTUS

Részletesebben

szerda, 2014. július 2. Vezetői összefoglaló

szerda, 2014. július 2. Vezetői összefoglaló szerda, 2014. július 2. Vezetői összefoglaló A vezető nemzetközi részvényindexek emelkedéssel zárták a keddi kereskedési napot. Tovább gyengült a forint a főbb devizákkal szemben, ma reggel az euró jegyzései

Részletesebben

A MUNKÁÉRT PROJEKT TÁMOP-2.5.3.C-13/1-2013-0001

A MUNKÁÉRT PROJEKT TÁMOP-2.5.3.C-13/1-2013-0001 A MUNKÁÉRT PROJEKT TÁMOP-2.5.3.C-13/1-2013-0001 TÁMOP CÉL Országos munkavállalói szövetségek, országos munkaadói szövetségek kapacitásának erősítése, együttműködésük elősegítése Konzorcium: LIGA szakszervezetek,

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS FINANSZÍROZÁSA ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG KEZELÉSE 2010-2011-BEN

SAJTÓKÖZLEMÉNY A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS FINANSZÍROZÁSA ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG KEZELÉSE 2010-2011-BEN SAJTÓKÖZLEMÉNY A kormány pénzügypolitikájának középpontjában a hitelesség visszaszerzése áll, és ezt a feladatot a kormány komolyan veszi hangsúlyozta a nemzetgazdasági miniszter az Államadósság Kezelő

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

Magyar Cégek pénzügyi megerősítése Orosz projektekben való részvételhez A magyar kockázati tőke piac különleges szereplője

Magyar Cégek pénzügyi megerősítése Orosz projektekben való részvételhez A magyar kockázati tőke piac különleges szereplője Magyar Cégek pénzügyi megerősítése Orosz projektekben való részvételhez A magyar kockázati tőke piac különleges szereplője 2011. február 25. MFB Invest tőkefinanszírozás Az MFB Invest Zrt. a Magyar Fejlesztési

Részletesebben

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Lakatosné Lukács Zsuzsanna Regionális és Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály MENTOR-NET találkozó

Részletesebben

A GAZDASÁGi ÉS TÁRSADALMI ÁTALAKULÁS PERSPEKTÍVÁI HAZÁNKBAN. Bod Péter Ákos

A GAZDASÁGi ÉS TÁRSADALMI ÁTALAKULÁS PERSPEKTÍVÁI HAZÁNKBAN. Bod Péter Ákos A GAZDASÁGi ÉS TÁRSADALMI ÁTALAKULÁS PERSPEKTÍVÁI HAZÁNKBAN xv. APÁCZAI NAPOK NYME Apáczai Csere János Kar 2011. Október 28 Bod Péter Ákos Egyetemi tanár petera.bod@uni-corvinus.hu A zavarok a periférián

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

Kitörési pontok a vállalkozások számára. 2012. június 14.

Kitörési pontok a vállalkozások számára. 2012. június 14. Kitörési pontok a vállalkozások számára 2012. június 14. Forrás: Aveco, NGM A Bizottság közzétette tavaszi 2012. és 2013. évre vonatkozó gazdasági előrejelzéseit. Mindkét évben 3 százalékos szint alá becsülve

Részletesebben

KÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTER ALAPÍTÓ DOKUMENTUM

KÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTER ALAPÍTÓ DOKUMENTUM KÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTER ALAPÍTÓ DOKUMENTUM Mi, alapítók a mai napon létrehozzuk a KÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTERT. A Hármashatármenti térség ukrán, szlovák és magyar vállalkozásfejlesztéssel, ipartelepítéssel

Részletesebben

Dorogi Ipartestület XXII. sz. hírlevele

Dorogi Ipartestület XXII. sz. hírlevele Dorogi Ipartestület XXII. sz. hírlevele Tisztelt Vállalkozó! A csatolt sajtószemle a kkv-k napi működését érintő fontos változásokat, gyakorlati tudnivalókat tartalmaz. Dorog, 2015. július 20. Üdvözlettel:

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

KOVÁCS ÁRPÁD SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG GAZDASÁGI ÉS ÁLLAMHÁZTARTÁSI KILÁTÁSOK RÉGIÓNK ORSZÁGAIBAN

KOVÁCS ÁRPÁD SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG GAZDASÁGI ÉS ÁLLAMHÁZTARTÁSI KILÁTÁSOK RÉGIÓNK ORSZÁGAIBAN KOVÁCS ÁRPÁD SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG GAZDASÁGI ÉS ÁLLAMHÁZTARTÁSI KILÁTÁSOK RÉGIÓNK ORSZÁGAIBAN 2015.02.10. előadás témái: éhány értelmezőgondolat arról,

Részletesebben

Magyarország növekedési kilátásai A magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái MTA KRTK KTI workshop

Magyarország növekedési kilátásai A magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái MTA KRTK KTI workshop Magyarország növekedési kilátásai A magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái MTA KRTK KTI workshop Prof. Dr. Szerb László egyetemi tanár Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Helyzetkép

Részletesebben

A könyvvizsgálat kihívásai a változó világgazdasági helyzetben

A könyvvizsgálat kihívásai a változó világgazdasági helyzetben A könyvvizsgálat kihívásai a változó világgazdasági helyzetben Gion Gábor, Deloitte vezérigazgató Balatonalmádi, 2012. szeptember 6. Könyvvizsgálói szakma kilátásai A jelen és jövő kihívásai Az auditált

Részletesebben