A VILÁGÍTÓ MOLEKULÁK VILÁGA. Témavezetők: Demeter Attila, Béres Marianna. MTA Természettudományi Kutatóközpont Anyag- és Környezetkémiai Intézet
|
|
- Eszter Tamásné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A VILÁGÍTÓ MOLEKULÁK VILÁGA Témavezetők: Demeter Attila, Béres Marianna A Nap fényt és hőt bocsát ki úgynevezett elektromágneses sugárzás formájában. Ugyanakkor mesterséges fényforrások jelenléte is hozzátartozik mindennapjainkhoz. Ezen fotonok energiáját molekulák vizsgálatára, és kémiai reakciók indukálására is használhatjuk. Amikor a molekula elnyel egy fotont, akkor nagyon megnő az energiája, és ez a plusz energia segítheti kötések felhasadását, illetve új kötések létrejöttét. A legrégebben vizsgált fotoindukált folyamatok közé tartoznak a fénnyel gerjesztett benzofenon reakciói: e folyamatokban gyakran μs illetve ms élettartamú gyökök és gyökionok keletkeznek, ezek további reakciói eredményezik a nemegyszer meglepő kémiai termékeket. A vizsgálatokhoz olyan lámpát kell használnunk, amelynek a fényét elnyeli a molekula. A gerjesztett benzofenon az elnyelt fény egy töredékét, némileg hosszabb hullámhosszakon ugyan, de ki is bocsájtja (foszforeszkál), ami lehetőséget biztosít arra, hogy időben követni tudjuk a reagáló részecske koncentrációját. Ha lézerrel gerjesztjük a ketont, a reaktív részecske pillanatszerűen keletkezik, és fénykibocsátása segítségével követhetjük az eltűnését. A keletkező rövid élettartamú részecskék időfüggő fényelnyelése alapján a kutatótábor hetében arra keressük a választ, hogy milyen részecskék keletkeznek, illetve azok hogyan, és milyen sebességgel reagálnak tovább. A benzofenon atomjai és kémiai kötései
2 BIOKARBONSAVAK ÁTALAKÍTÁSA HASZNOS VEGYI ANYAGOKKÁ Témavezetők: Harnos Szabolcs és Novodárszki Gyula A fosszilis energiaforrások (kőszén, kőolaj, földgáz) használatából eredő számos közvetett vagy közvetlen környezetkárosító hatás (savas esők, üvegházhatás, fotokémiai szmog, stb.) miatt egyre több kutatás célja az alkalmas megújuló szénforrások megtalálása, valamint azokból az ipar számára hasznos nyersanyagok előállítása. Az egyik nagy mennyiségben rendelkezésünkre álló megújuló szénforrás a biomassza (a másik a szén-dioxid). A természet közel 170 milliárd tonna biomasszát termel évente, aminek hozzávetőlegesen 65 75%-a poliszacharid (pl. cellulóz, hemicellulóz, kitin). Jelenleg mindössze a biomassza 3 4%-át hasznosítjuk. Ésszerű, hogy a biomassza táplálékként nem használható részének, a lignocellulóznak az átalakítását kell előtérbe helyezni. Termikus, kémiai vagy biológiai lebontással több vegyület viszonylag nagy hozammal állítható elő. Ezek az un. platform vegyületek. Fontosak a különböző karbonsavak (ecetsav illetve a levulinsav). Ecetsavból hidrogénezéssel, aldehidek, alkoholok, éterek vagy észterek állíthatók elő. Kiemelkedő fontossággal bír az alkohol, amely nemcsak vegyipari nyersanyagként, hanem bioüzemanyagként is hasznosítható. A levulinsav hidrogénes redukálásával gammavalerolakton (GVL) képződik. A GVL előfordul gyümölcsökben, adalékként alkalmazzák az élelmiszeriparban, illetve továbbalakítható szerves vegyületeken keresztül üzemanyaggá, oldószerekké, vegyszerekké. A kiindulási reaktánsnál lényegesen nagyobb kalorikus értékű termékek, mint például az etanol, a GVL vagy a 2-metiltetrahidrofurán (2-MTHF) felhasználható benzinadalékként. A levulinsav továbbalakítható 5-aminolevulinsavvá amely nem mérgező, és biodegradálódó gyomírtószerként alkalmazható. A munka célja, hogy ecetsav és levulinsav modellreaktáns katalitikus hidrogénezésével olyan hasznos termékeket állítsunk elő, mint az etanol vagy a GVL. Olyan diákok jelentkezését várjuk, akik érdeklődnek a környezetvédelem és a katalízis iránt. A tábor alatt megismerkedhetnek különféle katalizátorokkal, azok fizikai-kémiai jellemzési módszereivel (pl. röntgen diffrakció, nitrogén adszorpció, transzmissziós elektronmikroszkóp, stb.).
3 BIOORTOGONALIZÁLT FLUORESZCENS JELZŐVEGYÜLETEK SZINTÉZISE Témavezetők: Herner András és Cserép Gergely MTA Természettudományi Kutatóközpont Szerves Kémiai Intézet Az élő szervezetekben lejátszódó folyamatok megértésében fontos szerepet játszik, hogy a biomolekulák képalkotó technikákkal is tanulmányozhatók. Az érzékeny és viszonylag olcsó detektálás miatt a képalkotó módszerek előszeretettel alkalmaznak fluoreszcens jelzővegyületeket, mind in vivo, mind in vitro kísérletekben. Ezek a technikák lehetővé teszik a sejten belüli folyamatok tér- és időbeli követését. A fluoreszcencia jelensége azon alapszik, hogy egyes szerves vegyületek magasabb energiájú (gerjesztett) állapotba kerülnek, ha nagy energiájú fénnyel sugározzák be őket. A gerjesztés során szerzett többletenergiát később úgy adják le, hogy közben fényt sugároznak ki (fotont emittálnak). A fluoreszcens jelzővegyületeket kétféleképpen vihetjük be a vizsgált rendszerbe: i) szintetikus szubsztrátok szintézis közbeni vagy poszt-szintetikus jelölésével, illetve ii) a vizsgált természetes vegyületek in situ jelölésével. Az utóbbi technika elengedhetetlen feltétele a jelzővegyületek ún. bioortogonális reakcióval történő bevitele. A bioortogonális reaktáns-párra igaz, hogy azok szervezetidegenek, a vizsgált rendszerrel szemben inertek, egymással viszont szelektív, nagy hatékonysággal lejátszódó reakcióban vesznek részt, melynek során stabil kovalens kötést alakítanak ki egymással. Ilyen bioortogonális reakció például az alkinok ( C C ) és azidok ( N 3 ) közti cikloaddíció, gyűrűt alkotó egyesülés. Az egy hetes kutatási téma célja olyan fluoreszcens vegyületek előállítása, melyek bioortogonális kapcsolásra alkalmas funkciós csoportot (ciklooktint) tartalmaznak. A munka során a hallgatók betekintést nyerhetnek egy szerves kémiai -preparatív- laboratórium mindennapjaiba, illetve elsajátíthatnak néhány egyszerűbb szintetikus, kromatográfiás és analitikai módszert is. Helyszín: Lendület Kémiai Biológia Kutatócsoport (MTA-TTK, SzKI)
4 EGY ÚJ SZERVES MOLEKULA ELŐÁLLÍTÁSA ÉS JELLEMZÉSE Témavezetők: Kovács Péter, Stirling András MTA Természettudományi Kutatóközpont Szerves Kémiai Intézet A Heterociklusos Kémiai Laboratóriumban több évtizede foglalkozunk olyan heterociklusos vegyületek előállításával, amik várhatóan jótékony hatással bírnak az emberi szervezetre, és így gyógyszerként felhasználhatók. A kutatótábor alatt bepillantást engedünk egy ilyen vegyület előállításába. A keletkező vegyület szerkezetét igazolnunk is kell, amit különböző modern analitikai módszerekkel végzünk (NMR, IR, MS). A szintetikus út vegyületeit számítógépes modellezés segítségével is megvizsgáljuk és így is értelmezzük reaktivitásukat. A táborba olyan érdeklődőket várunk, akiket érdekel a laboratóriumban végzendő kísérleti munka, szeretnek különböző vegyszerekkel dolgozni. Az előállított vegyületet a reakció elegyből izoláljuk, azaz elkülönítjük a keletkezett melléktermékektől. A tisztításhoz kromatográfiás tisztítási módszereket (vékonyréteg kromatográfia, oszlop kromatográfia) használunk. A molekulamodellezéshez korszerű kvantumkémiai programcsomaggal végzünk gyors számításokat, amelyek eredményeit szabad elérésű molekulamodellező programokkal jelenítjük meg. Lehetőséget biztosítunk különböző spektroszkópiai mérések megismerésére és végrehajtására, amikkel a keletkező vegyület szerkezetét bizonyítani tudjuk.
5 FÉNY A LOMBIKBAN?!-KEMILUMINESZCENS ANYAGOK ELŐÁLLÍTÁSA ÉS VIZSGÁLATA Témavezetők: Fegyverneki Dániel, Siegl Zoltán MTA Természettudományi Kutatóközpont Szerves Kémiai Intézet Egy átlagember egy kémikust általában a következőképpen képzel el: valaki fehér köpenyben lombikok tartalmát öntögeti össze, miközben füst, szikrák és mindenféle fényjelenség keletkezik. A kevésbé misztikus valóságban azonban a vegyészek szívesen nélkülözik a füst és a lángnyelvek megjelenését, mert ritkán jelentenek jót. Ezek alól természetesen kivételt képeznek azon esetek, amikor mindezt ellenőrzött körülmények között tudjuk megvalósítani, és még hasznunkra is válnak. Ezen területek közé tartozik a kemilumineszcencia és annak alkalmazásai. Kemilumineszcencián olyan fényjelenséget értünk, amely során egy kémiai reakcióban gerjesztett állapotba került molekula fény kisugárzásával kerül vissza alapállapotba. Ezt a jelenséget nagyon ritkán és csak alacsony intenzitással észlelhetjük. Ennek oka, hogy a keletkező fény energiatartalma nagyon magas, magasabb, mint egy kémiai reakcióhoz általában szükséges energia, ezért a molekulák általában továbbalakulnak, mintsem fényt bocsátanának ki. Emiatt e jelenség vizsgálata is csak viszonylag későn kezdődött, az 1870-es években, és az 1900-as évek derekán teljesedett ki. Mára a biológiai-biokémiai laboratóriumok egyik legérzékenyebb vizsgálatává vált, melyet jól ismerhetünk a manapság oly elterjedt és népszerű helyszínelős televíziós sorozatok vérvizsgálataiból. A kutatótábor hete alatt szeretnénk a diákokat bevezetni egy szerves kémiai labor életébe néhány egyszerű kísérlet segítségével, amelyek során kemilumineszcenciát mutató vegyületeket fognak előállítani, majd fényjelenséggel járó reakcióban kipróbálni különféle reakciópartnerek segítségével, valamint különböző adalékanyagok hatását vizsgálni a fény színére, intenzitására, időtartamára, hogy ezzel egy kis fényt hozzanak a hétköznapjainkba.
6 FESZÜLTSÉG NÉLKÜL MINDENNAP - AVAGY A MAGNÉZIUM SZEREPE IDEGSEJTJEINK MŰKÖDÉSÉBEN Témavezetők: Kékesi Orsolya és Pál Ildikó MTA Természettudományi Kutatóközpont Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet Manapság a kereskedelmi csatornák adásaiban szereplő reklámok egyre többször hívják fel figyelmünket arra, hogy milyen fontos a napi rendszeres magnézium bevitel. A gyógyszergyárak azt ígérik, hogy a termékük szedésével elkerülhető az idegi kimerültség és a feszültség. A 12-es atomszámú alkáliföldfém valóban az egyik legfontosabb nyomelem az emberi szervezetben. Minden egyes emberben gramm magnézium van, aminek 60% a csontokban, 39 %-a a sejteken belül, főleg az izmokban található, illetve 1 % a szabad magnézium a szervezetünkben. A magnézium több mint 300 enzim működéséhez nélkülözhetetlen, különösen a szervezet energiaháztartásának fenntartásában részt vevő, illetve a DNS-t és RNS-t szintetizáló enzimek működésében fontos. A magnézium hiánya az izmok és szívműködés káros befolyásolásán kívül jelentős hatással van a közérzetünkre, hangulatunkra, sőt akár depressziót vagy migrént is előidézhet. Azok a diákok, akik hozzánk csatlakoznak, bekapcsolódhatnak egy olyan kutatásba, amelyben azt vizsgáljuk, hogy milyen hatással van a magnézium hiánya az idegsejtek aktivitására. A kísérleteket patkány agyszeleteken végezzük, amiken elektrofiziógiai méréssel a szövet egy pontján mérjük, hogyan reagálnak az idegsejtek a feszültséggel való ingerlésre normál és magnéziumhiányos közegben, illetve ezzel párhuzamosan képalkotással, feszültségfüggő festék alkalmazásával azt is megvizsgáljuk, hogy milyen hatással van a magnézium hiánya az agyszelet különböző részein. Emellett azt is demonstráljuk, hogy a magnézium hiánya a szövetben az epilepsziás rohamokra emlékeztető aktivitási mintázatot is generálhat. A képen a nyilak mutatják az idegi aktivitás terjedésének irányát az agyszövetben. A fehér vonalak az idegsejtek sejttesteinek helyét jelölik.
7 FOTOKATALÍZIS Témavezetők: Tálas Emília, Vass Ádám, Szíjjártó Gábor Nagy kihívás, hogy a nap elektromágneses sugárzásában rejlő energiát közvetlenül hasznosítsuk. A fotokatalízis egy fény által kiváltott kémiai folyamat, mely során a fény gerjeszti a katalizátort, ami azután redoxireakciókat indít el. Célunk olyan, a látható fény tartományában működő fotokatalizátorok előállítása, amelyek a metanol fotokatalitikus reformálásával az alábbi egyenlet szerint hidrogént fejlesztenek: A hidrogén megfelelő energiatároló és hordozó, tüzelőanyag-cellákban nagy hatásfokkal alakítható át elektromos energiává. Ha a metanolt biomasszából állítjuk elő, a széndioxid kibocsátás sem nő, mivel a reakcióban annyi CO 2 keletkezik, amennyi a biomassza anyagok létrejöttekor felhasználásra került. A kutatótáborban a diákok megismerhetik a fotokatalitikus rendszer működését, valamint a TiO 2 és GaN-ZnO alapú fotokatalizátorok előállítását és jellemzését. A munka során gázkromatográfiásan mérhetik a hidrogénfejlődést, amiből a katalitikus aktivitásra vonhatók le következtetések.
8 HOGYAN ÉPÜL FEL A SEJTMEMBRÁN? EGYSZERŰ MODELLEK ELŐÁLLÍTÁSA ÉS VIZSGÁLATA Témavezetők: Mihály Judith, Keszthelyi Tamás Az élő sejtek citoplazmáját sejtmembrán veszi körül, egy olyan szelektíven áteresztő határoló réteg, mely fizikailag elválasztja a sejten belüli alkotókat a sejten kívüli környezettől, azonban lehetővé teszi a környezettel való anyag- és információcserét. A sejtmembrán felépítésének és működésének minél pontosabb megértése elengedhetetlen ahhoz, hogy a sejtben zajló folyamatokat ellenőrizni, és szükség esetén célirányosan befolyásolni tudjuk, vagyis, hogy pontos diagnosztikai, és mellékhatásoktól mentes, minimális hatóanyagot igénylő terápiás eljárások legyenek kidolgozhatók. A sejtmembrán alapját az elsősorban foszfolipidekből álló kettősréteg alkotja, és ehhez kapcsolódnak a membrán funkcionális egységei: a fehérjék és szénhidrátok. Kutatásaink során a sejtmembránok egyszerű modelljeként szolgáló, különböző összetételű foszfolipid szerveződések alapkutatás szintű vizsgálatával foglalkozunk. Vizes oldatban a foszfolipidek spontán önszerveződéssel háromdimenziós képződményeket - micellákat és vezikulákat - alkotnak, míg a víz/levegő határfelületen kétdimenziós szerveződések - monorétegek - alakulnak ki. A víz/levegő határfelületről a monoréteg átvihető szilárd hordozóra, amelyen egy újabb monoréteg felvitelével kettősréteg alakítható ki. Az itt említett természetes és mesterséges két- és háromdimenziós lipid szerveződések modellül szolgálnak a sejtmembrán működésének megértéséhez, valamint liposzómás gyógyszerhordozók és bioszenzorok tervezéséhez. A kutatótábori munka keretében az érdeklődő diákok lipid monorétegeket és kettősrétegeket fognak készíteni. A lipid szerveződések szerkezetét és kölcsönhatásait műszeres eljárásokkal fogják vizsgálni. Ezt a témát, melynek során egy biológiai eredetű és elsősorban biokémiai jellegű problémát modern fizikai-kémiai módszerekkel tanulmányozunk, széles érdeklődési körrel rendelkező diákok számára ajánljuk. A témán előreláthatólag két diák fog dolgozni, érdeklődés szerint akár eltérő mélységben vizsgálva a probléma biokémiai illetve műszeres, fizikai oldalát.
9 KEMÉNYÍTŐ ALAPÚ POLIMEREK TULAJDONSÁGAINAK TANULMÁNYOZÁSA Témavezetők: Bódiné Fekete Erika, Bere József MTA Természettudományi Kutatóközpont Anyag - és Környezetkémiai Intézet A keményítő nagy mennyiségben megtalálható a természetben, mint megújuló nyersanyagforrás (búza, kukorica, burgonya), így kézenfekvő műanyag alapanyagként történő felhasználása. Merev szerkezete miatt azonban csak úgynevezett lágyító szerek felhasználásával dolgozható fel. Az így kapott anyagot termoplasztikus keményítőnek (TPS) nevezzük. A TPS fóliák csomagolóipari felhasználhatóságának javítása (gázzáró képesség, mechanikai tulajdonságok javítása és a vízérzékenység csökkentése) érdekében intenzív kutatások folynak. A mai trendeknek megfelelően fontos a biológiai lebonthatóság, így a TPS filmek tulajdonságait egyéb természetes anyagokkal, pl. alga kivonatokkal (agar-agar, nátrium-alginát) próbáljuk meg javítani. A tábor során a résztvevők megismerkedhetnek a keményítő alapú polimer filmek laboratóriumi előállításával, illetve a kész termékek tulajdonságainak (mechanika tulajdonság nedvességmegkötés, átlátszóság) vizsgálatával. Olyan diákok jelentkezését várjuk, akik érdeklődnek a laboratóriumi munka (kimérés, bemérés, pipettázás, kevertetés) és az ettől merőben eltérő műszeres vizsgálatok iránt is.
10 LIPOSZÓMÁS GYÓGYSZERHORDOZÓ RENDSZEREK Témavezetők: Nagyné Naszályi Lívia, Szigyártó Imola Csilla Az utóbbi évtizedekben az új hatóanyagok felfedezése mellett fontos szerepet kap a korábbról már ismert hatóanyagok újraformulálása, melynek célja a hatékonyabb gyógyszer-bejuttatás kevesebb mellékhatással. A nanohordozóba zárt hatóanyag a célszövethez érkezésig nem érintkezik a szervezettel, így a bomlékony molekulák megóvhatók, valamint a toxikus molekulák nem károsítják az egészséges szöveteket. Célzott hatóanyag-bejuttatás alkalmazásával kisebb mennyiség is elegendő a hatóanyagból, mivel jobban hasznosul. Ez a szervezet terhelését csökkenti, így csökkennek a mellékhatások is. A liposzómák, mint nanohordozók egyszerűen előállíthatók a sejtfalat is alkotó lipidekből (pl. 1,2-dipalmitoil-snglicero-3-foszfatidil-kolin, DPPC) kihasználva önrendeződő tulajdonságukat. Liposzómás rákellenes készítményt már sikerrel alkalmaznak daganatellenes terápiában. Kutatómunkánk során azt vizsgáljuk meg a diákokkal közösen, hogy a rákmegelőző és gyógyító hatással rendelkező flavonoidok, amelyek igen bomlékonyak, stabilizálhatók-e liposzómába csomagolva. Flavonoidokat csomagolunk be DPPC alapú liposzómákba. Vizsgáljuk a növényi anyag hatását a liposzómák szerkezetére differenciális pásztázó kalorimetriával (μdsc), Fouriertranszformációs infravörös spektroszkópiával (FTIR), kisszögű röntgenszórással (SAXS), valamint fagyasztvatöréses transzmissziós elektronmikroszkópiával (FF-TEM). Ez utóbbi egy különleges képalkotó technika lágy anyagokra kifejlesztve. A növényi hatóanyagok bezárását, stabilitásuk megőrzését és kioldódásukat ultraibolya-látható spektroszkópiával fogjuk vizsgálni. Azon diákok jelentkezését várjuk, akik szívesen fejlesztik kézügyességüket (analitikai mérlegen való bemérés, automata pipetta használat, mintabetöltés kapillárisba stb.), de fogékonyak a mérőműszerek működésének megismerésére is, hiszen nagyműszerek használatába is betekinthetnek.
11 NANOTECHNOLÓGIA KÉRDEZZ! FELELEK Témavezetők: Paszternák András, Pávai Mária Hazatérve édesanyám sosem azt kérdezte tőlem, mi volt az iskolában. Hanem azt: Mit kérdeztél ma, fiam? S. Peres Napjainkban egyre gyakrabban hallunk a nanotechnológia felhasználásával kifejlesztett anyagokról, módszerekről és az ezek segítségével létrehozott termékekről. Az általunk vezetett téma célja, hogy a résztvevő középiskolások átfogó képet kapjanak a nanokorszak kialakulásáról és vívmányairól. Kérdéseket teszünk fel, amelyekre közösen keressük a választ: Mivel foglalkozik a nanotechnológia? Bevezetőként áttekintjük a nanotechnológia történetét, fő kutatási területeit és a rendelkezésre álló eszköztárát. A kutatókat napjainkban leginkább foglalkoztató témákra fokuszálunk. Hogyan készítünk nanobevonatokat? A kíváncsi kémikusok a témavezetők irányításával önállóan hoznak létre nanométer vastagságú rétegeket, mintázatokat. Láthatjuk a nanométert? A kialakított rétegek kémiai és fizikai tulajdonságait a diákok különböző vizsgálati módszerekkel jellemzik. Az atomi erőmikroszkóp (AFM) segítségével láthatóvá teszik a nanorétegeket, megtanulják a képfeldolgozás és értékelés alaplépéseit. Miként lesz a mérési adatból eredmény? A hét során összegyűjtött adatokat közösen gyúrjuk tudományos eredménnyé, rávilágítunk közérthető bemutatásuk módszereire. Hogyan kommunikálnak egymással a XXI. század nanokutatói? Míg lejátszódnak a kémiai reakciók, megnézzünk, hogyan tartják a kapcsolatot a különböző országokban, kontinenseken kutató nanoszakemberek a virtuális tudományos közösségi hálózatok segítségével.
12 ÓRIÁSMOLEKULÁK A SZÉLESKÖRŰ LEHETŐSÉGEK VILÁGA Témavezetők: Osváth Zsófia, Szabó Ákos A polimerek olyan óriásmolekulák, amelyeket kis szerves molekulák összekapcsolódásával állíthatunk elő. Ezek az anyagok az élet szinte minden területén jelen vannak, köszönhetően annak, hogy tulajdonságaik széles határok között változtathatók. A polimerek előállítása ugyanis extra lehetőségeket ad a vegyészek kezébe, mivel a kémiai minőség mellett változtathatjuk többek között a molekulatömeget vagy a láncok szerkezetét is. A tábor során a résztvevők belekóstolhatnak a kémia ezen erőteljesen fejlődő, sokoldalú területébe, és kipróbálhatják annak a széles eszköztárnak elemeit, amely lehetővé teszi a jövő anyagainak megalkotását. Elsősorban laboratóriumi munka iránt érdeklődő diákokat várunk.
13 RÉTEGSZILIKÁT POLIMER NANOKOMPOZITOK ELŐÁLLÍTÁSA ÉS JELLEMZÉSE Témavezetők: Hegyesi Nóra, Renner Károly Mindennapi tevékenységeink során lépten-nyomon találkozunk műanyagokkal. A műanyagok legfontosabb alkotóelemei a polimerek, de majdnem minden esetben tartalmaznak valamilyen egyéb, tulajdonságot javító, valamint a felhasználási célnak megfelelő módosító töltőanyagot (pl.: CaCO 3 -ot a merevség növelésére) is. Az így kapott anyagokat nevezzük kompozitoknak. Ha a töltőanyag legalább egyik dimenziója nanométeres mérettartományba esik, nanokompozitokról beszélünk. A kutatók által igen széles körben vizsgált anyagok a rétegszilikát nanokompozitok, melyeknél a töltőanyagnak csak az egyik dimenziója esik nanométeres nagyságrendbe, a többi mérete ennél sokkal nagyobb. Ennek az ún. nagy alaki tényezőjüknek köszönhetően várhatóan javítják a műanyagok ütésállóságát. A kutatás során egy szintetikus rétegszilikáttal, a laponite-tal dolgozunk. Célunk annak vizsgálata, hogy a laponite hogyan befolyásolja a műanyag ütésállóságát. A kutatótáborban a résztvevők módosítják a laponite felületét a rajta található Na + ionok szerves ammónium ionokra történő lecserélésével azért, hogy csökkentsék a rétegszilikát felületi feszültségét. A felületkezelt rétegszilikátból ezt követően poli(metil-metakrilát) (plexi) kompozitokat állítanak elő, így megismerkedve a műanyagok feldolgozása során alkalmazott technológiákkal. Végül különböző szabványok szerint vizsgálják az előállított műanyag mechanikai tulajdonságait. A téma a műanyagok, illetve az anyagtudomány iránt érdeklődő fiataloknak felel meg.
A 9,9 -biantril különleges fluoreszcenciája
A 9,9 -biantril különleges fluoreszcenciája Témavezetők: Demeter Attila és Harangozó József Az oldatok színe attól függ, hogy az oldott molekula a látható színkép mely hullámhossz tartományában nyeli el
RészletesebbenArany(I)-tartalmú óriásmolekulák
Arany(I)-tartalmú óriásmolekulák Témavezetők: Marsi Gábor és Oláh Laura MTA Természettudomány Kutatóközpont, Szerves Kémiai Intézet Az arany az emberek többsége számára egy misztikus elem, hiszen végigkísérte
RészletesebbenA projekt rövidítve: NANOSTER A projekt időtartama: 2009. október 2012. december
A projekt címe: Egészségre ártalmatlan sterilizáló rendszer kifejlesztése A projekt rövidítve: NANOSTER A projekt időtartama: 2009. október 2012. december A konzorcium vezetője: A konzorcium tagjai: A
RészletesebbenTartalmi követelmények kémia tantárgyból az érettségin K Ö Z É P S Z I N T
1. Általános kémia Atomok és a belőlük származtatható ionok Molekulák és összetett ionok Halmazok A kémiai reakciók A kémiai reakciók jelölése Termokémia Reakciókinetika Kémiai egyensúly Reakciótípusok
RészletesebbenTextíliák felületmódosítása és funkcionalizálása nem-egyensúlyi plazmákkal
Óbudai Egyetem Anyagtudományok és Technológiák Doktori Iskola Textíliák felületmódosítása és funkcionalizálása nem-egyensúlyi plazmákkal Balla Andrea Témavezetők: Dr. Klébert Szilvia, Dr. Károly Zoltán
RészletesebbenHogyan épül fel a sejtmembrán? Egyszerű modellek felépítése és vizsgálata
ogyan épül fel a sejtmembrán? Egyszerű modellek felépítése és vizsgálata Foszfolipid kettősréteg a sejtben Foszfolipid kettősréteg felhasználása Liposzóma:gyógyszerek bejuttatása a szervezetbe (pl.: rák
RészletesebbenAz etilén szelektív oxidációja Témavezető: Barthos Róbert
Az etilén szelektív oxidációja Témavezető: Barthos Róbert A szénhidrogének szelektív oxidációjának sikeres megvalósítása vegyipari és környezetvédelmi szempontból is igen jelentős feladat. Szemben a teljes
RészletesebbenOsztályozó vizsgatételek. Kémia - 9. évfolyam - I. félév
Kémia - 9. évfolyam - I. félév 1. Atom felépítése (elemi részecskék), alaptörvények (elektronszerkezet kiépülésének szabályai). 2. A periódusos rendszer felépítése, periódusok és csoportok jellemzése.
RészletesebbenA projekt rövidítve: NANOSTER A projekt idıtartama: 2009. október 2012. december
A projekt címe: Egészségre ártalmatlan sterilizáló rendszer kifejlesztése A projekt rövidítve: NANOSTER A projekt idıtartama: 2009. október 2012. december A konzorcium vezetıje: A konzorcium tagjai: A
RészletesebbenRagyogó molekulák: dióhéjban a fluoreszcenciáról és biológiai alkalmazásairól
Ragyogó molekulák: dióhéjban a fluoreszcenciáról és biológiai alkalmazásairól Kele Péter egyetemi adjunktus Lumineszcencia jelenségek Biolumineszcencia (biológiai folyamat, pl. luciferin-luciferáz) Kemilumineszcencia
RészletesebbenMűszeres analitika II. (TKBE0532)
Műszeres analitika II. (TKBE0532) 4. előadás Spektroszkópia alapjai Dr. Andrási Melinda Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék A fény elektromágneses
RészletesebbenTDK Tájékoztató 2015 Területek, témák, lehetőségek
TDK Tájékoztató 2015 Területek, témák, lehetőségek Menyhárd Alfréd Fizikai Kémia és Anyagtudományi Tanszék Tanszékvezető Pukánszky Béla Budapest 2015. március 18. 1 Fizikai-kémia A kémia azon ága, amely
Részletesebbenés s alkalmazása Dencs Béla*, Dencs Béláné**, Marton Gyula**
Környezetbarát t kemény nyítőszármazékok előáll llítása és s alkalmazása a környezet k védelme v érdekében Dencs Béla*, Dencs Béláné**, Marton Gyula** *Hydra 2002 Kutató, Fejlesztő és Tanácsadó Kft., Veszprém
RészletesebbenA GAMMA-VALEROLAKTON ELŐÁLLÍTÁSA
A GAMMA-VALEROLAKTON ELŐÁLLÍTÁSA A LEVULINSAV KATALITIKUS HIDROGÉNEZÉSÉVEL Strádi Andrea ELTE TTK Környezettudomány MSc II. Témavezető: Mika László Tamás ELTE TTK Kémiai Intézet ELTE TTK, Környezettudományi
RészletesebbenPhD kutatási téma adatlap
PhD kutatási téma adatlap, tanszékvezető helyettes Kolloidkémia Csoport Kutatási téma címe: Multifunkcionális, nanostrukturált bevonatok előállítása nedves, kolloidkémiai eljárásokkal Munkánk célja olyan
RészletesebbenRöntgensugárzás. Röntgensugárzás
Röntgensugárzás 2012.11.21. Röntgensugárzás Elektromágneses sugárzás (f=10 16 10 19 Hz, E=120eV 120keV (1.9*10-17 10-14 J), λ
RészletesebbenFolyadékkristályok; biológiai és mesterséges membránok
Folyadékkristályok; biológiai és mesterséges membránok Dr. Voszka István Folyadékkristályok: Átmenet a folyadékok és a kristályos szilárdtestek között (anizotróp folyadékok) Fonal, pálcika, korong alakú
RészletesebbenALKÍMIA MA Az anyagról mai szemmel, a régiek megszállottságával.
ALKÍMIA MA Az anyagról mai szemmel, a régiek megszállottságával www.chem.elte.hu/pr Kvíz az előző előadáshoz Programajánlatok április 22. 17:00 ELTE Eötvös terem Atomoktól a csillagokig Katz Sándor: A
Részletesebben4. változat. 2. Jelöld meg azt a részecskét, amely megőrzi az anyag összes kémiai tulajdonságait! A molekula; Б atom; В gyök; Г ion.
4. változat z 1-től 16-ig terjedő feladatokban négy válaszlehetőség van, amelyek közül csak egy helyes. Válaszd ki a helyes választ és jelöld be a válaszlapon! 1. Melyik sor fejezi be helyesen az állítást:
RészletesebbenIn vivo szövetanalízis. Különös tekintettel a biolumineszcens és fluoreszcens képalkotási eljárásokra
In vivo szövetanalízis Különös tekintettel a biolumineszcens és fluoreszcens képalkotási eljárásokra In vivo képalkotó rendszerek Célja Noninvazív módon Biológiai folyamatokat képes rögzíteni Élő egyedekben
RészletesebbenAbszorpció, emlékeztetõ
Hogyan készültek ezek a képek? PÉCI TUDMÁNYEGYETEM ÁLTALÁN RVTUDMÁNYI KAR Fluoreszcencia spektroszkópia (Nyitrai Miklós; február.) Lumineszcencia - elemi lépések Abszorpció, emlékeztetõ Energia elnyelése
RészletesebbenALKÍMIA MA Az anyagról mai szemmel, a régiek megszállottságával.
ALKÍMIA MA Az anyagról mai szemmel, a régiek megszállottságával www.chem.elte.hu/pr Kvíz az előző előadáshoz Programajánlatok december 6. 18:00 Posztoczky Károly Csillagvizsgáló, Tata Posztoczky Károly
RészletesebbenSZÉNHIDRÁTOK. Biológiai szempontból legjelentősebb a hat szénatomos szőlőcukor (glükóz) és gyümölcscukor(fruktóz),
SZÉNHIDRÁTOK A szénhidrátok döntő többségének felépítésében három elem, a C, a H és az O atomjai vesznek részt. Az egyszerű szénhidrátok (monoszacharidok) részecskéi egyetlen cukormolekulából állnak. Az
RészletesebbenTDK Tájékoztató 2016 Területek, témák, lehetőségek
TDK Tájékoztató 2016 Területek, témák, lehetőségek Menyhárd Alfréd Fizikai Kémia és Anyagtudományi Tanszék Kállay Mihály Tanszékvezető Budapest 2016. február 24. 1 Egyensúly Szerkezet Változás Fizikai-kémia
RészletesebbenKatalízis. Tungler Antal Emeritus professzor 2017
Katalízis Tungler Antal Emeritus professzor 2017 Fontosabb időpontok: sósav oxidáció, Deacon process 1860 kéndioxid oxidáció 1875 ammónia oxidáció 1902 ammónia szintézis 1905-1912 metanol szintézis 1923
RészletesebbenVersenyző rajtszáma: 1. feladat
1. feladat / 5 pont Jelölje meg az alábbi vegyület valamennyi királis szénatomját, és adja meg ezek konfigurációját a Cahn Ingold Prelog (CIP) konvenció szerint! 2. feladat / 6 pont 1887-ben egy orosz
RészletesebbenBIOPLATFORM SZÁRMAZÉKOK HETEROGÉN KATALITIKUS ELŐÁLLÍTÁSA, MŰSZERES ANALITIKÁJA, KATALIZÁTOROK JELLEMZÉSE
BIOPLATFORM SZÁRMAZÉKOK HETEROGÉN KATALITIKUS ELŐÁLLÍTÁSA, MŰSZERES ANALITIKÁJA, KATALIZÁTOROK JELLEMZÉSE Készítette: HORVÁT LAURA Környezettudomány szakos hallgató Témavezető: ROSENBERGERNÉ DR. MIHÁLYI
Részletesebben1. változat. 4. Jelöld meg azt az oxidot, melynek megfelelője a vas(iii)-hidroxid! A FeO; Б Fe 2 O 3 ; В OF 2 ; Г Fe 3 O 4.
1. változat z 1-től 16-ig terjedő feladatokban négy válaszlehetőség van, amelyek közül csak egy helyes. Válaszd ki a helyes választ és jelöld be a válaszlapon! 1. Melyik sor fejezi be helyesen az állítást:
RészletesebbenALKÍMIA MA Az anyagról mai szemmel, a régiek megszállottságával.
ALKÍMIA MA Az anyagról mai szemmel, a régiek megszállottságával www.chem.elte.hu/pr Kvíz az előző előadáshoz 1. Mely mennyiségek között teremt kapcsolatot a bizonytalansági reláció? A) a koordináta értéke
RészletesebbenA kémiatanári zárószigorlat tételsora
1. A. tétel A kémiatanári zárószigorlat tételsora Kémiai alapfogalmak: Atom- és molekulatömeg, anyagmennyiség, elemek és vegyületek elnevezése, jelölése. Kémiai egyenlet, sztöchiometria. A víz jelentősége
RészletesebbenAdatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei
GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési
RészletesebbenTDK Tájékoztató 2017 Területek, témák, lehetőségek
TDK Tájékoztató 2017 Területek, témák, lehetőségek Menyhárd Alfréd Fizikai Kémia és Anyagtudományi Tanszék Kállay Mihály Tanszékvezető Budapest 2017. február 16. 1 Egyensúly Szerkezet Változás Fizikai-kémia
RészletesebbenCiklodextrinek alkalmazási lehetőségei kolloid diszperz rendszerekben
Ciklodextrinek alkalmazási lehetőségei kolloid diszperz rendszerekben Vázlat I. Diszperziós kolloidok stabilitása általános ismérvek II. Ciklodextrinek és kolloidok kölcsönhatása - szorpció - zárványkomplex-képződés
RészletesebbenA fotoredukció sebessége. Az elektrokatalízis alapjai
A fotoredukció sebessége Demeter Attila és Illés Ádám A benzofenon az egyik legismertebb fotokémiai modellvegyület. UV fény hatására a keletkező triplett gerjesztett állapotú benzofenon hatékonyan reagál
RészletesebbenAerogél alapú gyógyszerszállító rendszerek. Tóth Tünde Anyagtudomány MSc
Aerogél alapú gyógyszerszállító rendszerek Tóth Tünde Anyagtudomány MSc 2016. 04. 22. 1 A gyógyszerszállítás problémái A hatóanyag nem oldódik megfelelően Szelektivitás hiánya Nem megfelelő eloszlás A
RészletesebbenAz SZTE KDI képzési terve
Az SZTE KDI képzési terve Doktori képzési/kutatási programok: 1. Analitikai kémia 2. Bioorganikus kémia 3. Elméleti kémia 4. Fizikai Kémia 5. Katalízis, kolloidika, felület- és anyagtudomány 6. Komplex
RészletesebbenAnyagvizsgálati módszerek Elemanalitika. Anyagvizsgálati módszerek
Anyagvizsgálati módszerek Elemanalitika Anyagvizsgálati módszerek Pannon Egyetem Mérnöki Kar Anyagvizsgálati módszerek Kémiai szenzorok 1/ 18 Elemanalitika Elemek minőségi és mennyiségi meghatározására
RészletesebbenKémiai átalakulások. A kémiai reakciók körülményei. A rendszer energiaviszonyai
Kémiai átalakulások 9. hét A kémiai reakció: kötések felbomlása, új kötések kialakulása - az atomok vegyértékelektronszerkezetében történik változás egyirányú (irreverzibilis) vagy megfordítható (reverzibilis)
RészletesebbenAdatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei
GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési
RészletesebbenInnovációs leírás. Hulladék-átalakító energiatermelő reaktor
Innovációs leírás Hulladék-átalakító energiatermelő reaktor 0 Hulladék-átalakító energiatermelő reaktor Innováció kategóriája Az innováció rövid leírása Elérhető megtakarítás %-ban Technológia költsége
RészletesebbenMézerek és lézerek. Berta Miklós SZE, Fizika és Kémia Tsz. 2006. november 19.
és lézerek Berta Miklós SZE, Fizika és Kémia Tsz. 2006. november 19. Fény és anyag kölcsönhatása 2 / 19 Fény és anyag kölcsönhatása Fény és anyag kölcsönhatása E 2 (1) (2) (3) E 1 (1) gerjesztés (2) spontán
RészletesebbenSzóbeli forduló témabeosztás
Kedves Döntősök! Az alábbi táblázatok tartalmazzák a nevekkel összepárosított előadástémákat és az előadások sorrendjét. Arra kérünk mindenkit, hogy nagyon figyeljen oda, melyik témát kell kidolgoznia.
RészletesebbenPórusos polimer gélek szintézise és vizsgálata és mi a közük a sörgyártáshoz
Pórusos polimer gélek szintézise és vizsgálata és mi a közük a sörgyártáshoz Póta Kristóf Eger, Dobó István Gimnázium Témavezető: Fodor Csaba és Szabó Sándor "AKI KÍVÁNCSI KÉMIKUS" NYÁRI KUTATÓTÁBOR MTA
RészletesebbenAtomfizika. Fizika kurzus Dr. Seres István
Atomfizika Fizika kurzus Dr. Seres István Történeti áttekintés J.J. Thomson (1897) Katódsugárcsővel végzett kísérleteket az elektron fajlagos töltésének (e/m) meghatározására. A katódsugarat alkotó részecskét
RészletesebbenVéralvadásgátló hatású pentaszacharidszulfonsav származék szintézise
Véralvadásgátló hatású pentaszacharidszulfonsav származék szintézise Varga Eszter IV. éves gyógyszerészhallgató DE-GYTK GYÓGYSZERÉSZI KÉMIAI TANSZÉK Témavezető: Dr. Borbás Anikó tanszékvezető, egyetemi
RészletesebbenSzentjánosbogár, trópusi halak, sarki fény Mi a közös a természet fénytüneményeiben?
Szentjánosbogár, trópusi halak, sarki fény Mi a közös a természet fénytüneményeiben? Szalay Péter egyetemi tanár ELTE, Kémiai Intézet Elméleti Kémiai Laboratórium Van közös bennük? Egy kis történelem
RészletesebbenOPTIKA. Fénykibocsátás mechanizmusa fényforrás típusok. Dr. Seres István
OPTIKA Fénykibocsátás mechanizmusa Dr. Seres István Bohr modell Niels Bohr (19) Rutherford felfedezte az atommagot, és igazolta, hogy negatív töltésű elektronok keringenek körülötte. Niels Bohr Bohr ezt
RészletesebbenBadari Andrea Cecília
Nagy nitrogéntartalmú bio-olajokra jellemző modellvegyületek katalitikus hidrodenitrogénezése Badari Andrea Cecília MTA Természettudományi Kutatóközpont, Anyag- és Környezetkémiai Intézet, Környezetkémiai
RészletesebbenSzalay Péter (ELTE, Kémia Intézet) Szentjánosbogár, trópusi halak, sarki fény Mi a közös a természet fénytüneményeiben?
Szalay Péter (ELTE, Kémia Intézet) Szentjánosbogár, trópusi halak, sarki fény Mi a közös a természet fénytüneményeiben? Boronkay György Műszaki Középiskola és Gimnázium Budapest, 2011. október 27. www.meetthescientist.hu
RészletesebbenKlórbenzol lebontásának vizsgálata termikus rádiófrekvenciás plazmában
Klórbenzol lebontásának vizsgálata termikus rádiófrekvenciás plazmában Fazekas Péter Témavezető: Dr. Szépvölgyi János Magyar Tudományos Akadémia, Természettudományi Kutatóközpont, Anyag- és Környezetkémiai
RészletesebbenKémiai átalakulások. A kémiai reakciók körülményei. A rendszer energiaviszonyai
Kémiai átalakulások 9. hét A kémiai reakció: kötések felbomlása, új kötések kialakulása - az atomok vegyértékelektronszerkezetében történik változás egyirányú (irreverzibilis) vagy megfordítható (reverzibilis)
RészletesebbenA cukrok szerkezetkémiája
A cukrok szerkezetkémiája A cukrokról,szénhidrátokról általánosan o o o Kémiailag a cukrok a szénhidrátok,vagy szacharidok csoportjába tartozó vegyületek. A szacharid arab eredetű szó,jelentése: édes.
RészletesebbenAtomfizika. Fizika kurzus Dr. Seres István
Atomfizika Fizika kurzus Dr. Seres István Történeti áttekintés 440 BC Democritus, Leucippus, Epicurus 1660 Pierre Gassendi 1803 1897 1904 1911 19 193 John Dalton Joseph John (J.J.) Thomson J.J. Thomson
RészletesebbenMódszer az ASEA-ban található reaktív molekulák ellenőrzésére
Módszer az ASEA-ban található reaktív molekulák ellenőrzésére Az ASEA-ban található reaktív molekulák egy komplex szabadalmaztatott elektrokémiai folyamat, mely csökkenti és oxidálja az alap sóoldatot,
RészletesebbenOrszágos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2010/2011. tanév Kémia I. kategória 2. forduló Megoldások
Oktatási Hivatal Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2010/2011. tanév Kémia I. kategória 2. forduló Megoldások I. FELADATSOR 1. C 6. C 11. E 16. C 2. D 7. B 12. E 17. C 3. B 8. C 13. D 18. C 4. D
RészletesebbenTantárgy neve. Környezetfizika. Meghirdetés féléve 6 Kreditpont 2 Összóraszám (elm+gyak) 2+0
Tantárgy neve Környezetfizika Tantárgy kódja FIB2402 Meghirdetés féléve 6 Kreditpont 2 Összóraszám (elm+gyak) 2+0 Számonkérés módja Kollokvium Előfeltétel (tantárgyi kód) - Tantárgyfelelős neve Dr. Varga
RészletesebbenKémiai reakciók mechanizmusa számítógépes szimulációval
Kémiai reakciók mechanizmusa számítógépes szimulációval Stirling András stirling@chemres.hu Elméleti Kémiai Osztály Budapest Stirling A. (MTA Kémiai Kutatóközpont) Reakciómechanizmus szimulációból 2007.
Részletesebben6. változat. 3. Jelöld meg a nem molekuláris szerkezetű anyagot! A SO 2 ; Б C 6 H 12 O 6 ; В NaBr; Г CO 2.
6. változat Az 1-től 16-ig terjedő feladatokban négy válaszlehetőség van, amelyek közül csak egy helyes. Válaszd ki a helyes választ és jelöld be a válaszlapon! 1. Jelöld meg azt a sort, amely helyesen
RészletesebbenSZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI
SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI 30 Műszeres ÁSVÁNYHATÁROZÁS XXX. Műszeres ÁsVÁNYHATÁROZÁs 1. BEVEZETÉs Az ásványok természetes úton, a kémiai elemek kombinálódásával keletkezett (és ma is keletkező),
RészletesebbenSzerkezet és funkció kapcsolata a membránműködésben. Folyadékkristályok típusai (1) Dr. Voszka István
MODELLMEMBRÁNOK (LIPOSZÓMÁK) ORVOSI, GYÓGYSZERÉSZI ALKALMAZÁSA 2015/2016 II. félév Időpont: szerda 17 30-19 00 Helyszín Elméleti Orvostudományi Központ Szent-Györgyi Albert előadóterme II. 3. Szerkezet
RészletesebbenGázfázisú biokatalízis
Gázfázisú biokatalízis Szerző: Papp Lejla, Biomérnöki B.Sc. I. évfolyam Témavezető: Dr. Tóth Gábor, tudományos munkatárs Munka helyszíne: PE-MK, Biomérnöki, Membrántechnológiai és Energetikai Kutató Intézet
RészletesebbenSzerkezet és funkció kapcsolata a membránműködésben. Folyadékkristályok típusai (1) Dr. Voszka István
MODELLMEMBRÁNOK (LIPOSZÓMÁK) ORVOSI, GYÓGYSZERÉSZI ALKALMAZÁSA 2012/2013 II. félév II. 7. Szerkezet és funkció kapcsolata a membránműködésben Dr. Voszka István II. 21. Liposzómák előállítási módjai Dr.
RészletesebbenGyógyszerrezisztenciát okozó fehérjék vizsgálata
Gyógyszerrezisztenciát okozó fehérjék vizsgálata AKI kíváncsi kémikus kutatótábor 2017.06.25-07.01. Témavezetők : Telbisz Ágnes, Horváth Tamás Kutatók : Dobolyi Zsófia, Bereczki Kristóf, Horváth Ákos Gyógyszerrezisztencia
RészletesebbenFényérzékeny amorf nanokompozitok: technológia és alkalmazásuk a fotonikában. Csarnovics István
Új irányok és eredményak A mikro- és nanotechnológiák területén 2013.05.15. Budapest Fényérzékeny amorf nanokompozitok: technológia és alkalmazásuk a fotonikában Csarnovics István Debreceni Egyetem, Fizika
RészletesebbenA flavonoidok az emberi szervezet számára elengedhetetlenül szükségesek, akárcsak a vitaminok, vagy az ásványi anyagok.
Amit a FLAVIN 7 -ről és a flavonoidokról még tudni kell... A FLAVIN 7 gyümölcsök flavonoid és más növényi antioxidánsok koncentrátuma, amely speciális molekulaszeparációs eljárással hét féle gyümölcsből
RészletesebbenTermokémia. Hess, Germain Henri (1802-1850) A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011
Termokémia Hess, Germain Henri (1802-1850) A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 A reakcióhő fogalma A reakcióhő tehát a kémiai változásokat kísérő energiaváltozást jelenti.
RészletesebbenALKÍMIA MA Az anyagról mai szemmel, a régiek megszállottságával. www.chem.elte.hu/pr
ALKÍMIA MA Az anyagról mai szemmel, a régiek megszállottságával www.chem.elte.hu/pr Kvíz az előző előadáshoz Programajánlatok március 5. 16:00 ELTE Kémiai Intézet 065-ös terem Észbontogató (www.chem.elte.hu/pr)
RészletesebbenKÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT
KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT I. Egyszerű választásos teszt Karikázza be az egyetlen helyes, vagy egyetlen helytelen választ! 1. Hány neutront tartalmaz a 127-es tömegszámú, 53-as rendszámú jód izotóp? A) 74
RészletesebbenA SZTE KDI képzési terve
A SZTE KDI képzési terve (2016. szeptember 1 előtt indult képzésre) Doktori képzési/kutatási programok: 1. Analitikai kémia 2. Bioorganikus kémia 3. Elméleti kémia 4. Fizikai Kémia 5. Katalízis, kolloidika,
RészletesebbenBiotechnológiai alapismeretek tantárgy
Biotechnológiai alapismeretek tantárgy A biotechnológiai alapismeretek tantárgy magába foglalja a kémia, fizikai kémia és a biológia tantárgyak témaköreit. 1. A) Ismertesse az atomok elektronszerkezetét!
RészletesebbenA biomassza, mint energiaforrás. Mit remélhetünk, és mit nem?
MTA Kémiai Kutatóközpont Anyag- és Környezetkémiai Intézet Budapest II. Pusztaszeri út 59-67 A biomassza, mint energiaforrás. Mit remélhetünk, és mit nem? Várhegyi Gábor Biomassza: Biológiai definíció:
RészletesebbenA szénhidrátok az élet szempontjából rendkívül fontos, nélkülözhetetlen vegyületek. A bioszféra szerves anyagainak fő tömegét adó vegyületek.
Szénhidrátok Szerkesztette: Vizkievicz András A szénhidrátok az élet szempontjából rendkívül fontos, nélkülözhetetlen vegyületek. A bioszféra szerves anyagainak fő tömegét adó vegyületek. A szénhidrátok
RészletesebbenALKÍMIA MA Az anyagról mai szemmel, a régiek megszállottságával.
ALKÍMIA MA Az anyagról mai szemmel, a régiek megszállottságával www.chem.elte.hu/pr Kvíz az előző előadáshoz november 30. 16:00 ELTE Kémiai Intézet 065-ös terem Észbontogató (www.chem.elte.hu/pr) Róka
RészletesebbenTermészetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz!
Összefoglalás Víz Természetes víz. Melyik anyagcsoportba tartozik? Sorolj fel természetes vizeket. Mitől kemény, mitől lágy a víz? Milyen okokból kell a vizet tisztítani? Kémiailag tiszta víz a... Sorold
RészletesebbenA feladatok megoldásához csak a kiadott periódusos rendszer és számológép használható!
1 MŰVELTSÉGI VERSENY KÉMIA TERMÉSZETTUDOMÁNYI KATEGÓRIA Kedves Versenyző! A versenyen szereplő kérdések egy része általad már tanult tananyaghoz kapcsolódik, ugyanakkor a kérdések másik része olyan ismereteket
RészletesebbenCurie Kémia Emlékverseny 2018/2019. Országos Döntő 7. évfolyam
A feladatokat írta: Kódszám: Harkai Jánosné, Szeged... Lektorálta: Kovács Lászlóné, Szolnok 2019. május 11. Curie Kémia Emlékverseny 2018/2019. Országos Döntő 7. évfolyam A feladatok megoldásához csak
RészletesebbenT I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 7. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...
T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 7. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...
Részletesebben7. évfolyam kémia osztályozó- és pótvizsga követelményei Témakörök: 1. Anyagok tulajdonságai és változásai (fizikai és kémiai változás) 2.
7. évfolyam kémia osztályozó- és pótvizsga követelményei 1. Anyagok tulajdonságai és változásai (fizikai és kémiai változás) 2. Hőtermelő és hőelnyelő folyamatok, halmazállapot-változások 3. A levegő,
RészletesebbenAz áramlási citométer és sejtszorter felépítése és működése, diagnosztikai alkalmazásai
Az áramlási citométer és sejtszorter felépítése és működése, diagnosztikai alkalmazásai Az áramlási citométer és sejtszorter felépítése és működése Kereskedelmi forgalomban kapható készülékek 1 Fogalmak
RészletesebbenAz anyag tulajdonságaitól a felhasználásig - természetes alapanyagok és hulladékok hasznosítását megalapozó kutatások
Pannon Egyetem, 2013. május 31. Az anyag tulajdonságaitól a felhasználásig - természetes alapanyagok és hulladékok hasznosítását megalapozó kutatások TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0071 Kedvezményezett:
RészletesebbenFOLYÉKONY BIOÜZEMANYAGOK
FOLYÉKONY BIOÜZEMANYAGOK Dr. DÉNES Ferenc BIOMASSZA HASZNOSÍTÁS BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék 2016/10/03 Biomassza hasznosítás, 2016/10/04 1 TARTALOM Bevezetés Bioetanol Biodízel Egyéb folyékony
RészletesebbenALKÍMIA MA Az anyagról mai szemmel, a régiek megszállottságával.
ALKÍMIA MA Az anyagról mai szemmel, a régiek megszállottságával www.chem.elte.hu/pr Kvíz az előző előadáshoz 1) Vizsgáltak-e más bolygóról származó mintát földi laboratóriumban? Ha igen, honnan származik?
RészletesebbenOsztályozóvizsga követelményei
Pécsi Árpád Fejedelem Gimnázium és Általános Iskola Osztályozóvizsga követelményei Képzés típusa: Általános iskola Tantárgy: Jelöljön ki egy elemet. KÉMIA Évfolyam: 8 Emelt óraszámú csoport Emelt szintű
RészletesebbenBIOGÉN ELEMEK Azok a kémiai elemek, amelyek az élőlények számára létfontosságúak
BIOGÉN ELEMEK Azok a kémiai elemek, amelyek az élőlények számára létfontosságúak A több mint száz ismert kémiai elem nagyobbik hányada megtalálható az élőlények testében is, de sokuknak nincsen kimutatható
Részletesebben-A radioaktivitás a nem stabil (úgynevezett radioaktív) atommagok bomlásának folyamata. -Nagyenergiájú ionizáló sugárzást kelt Az elnevezés: - radio
-A radioaktivitás a nem stabil (úgynevezett radioaktív) atommagok bomlásának folyamata. -Nagyenergiájú ionizáló sugárzást kelt Az elnevezés: - radio (sugároz) - activus (cselekvő) Különféle foszforeszkáló
RészletesebbenA BIOLÓGIAI JELENSÉGEK FIZIKAI HÁTTERE Zimányi László
A BIOLÓGIAI JELENSÉGEK FIZIKAI HÁTTERE Zimányi László Összefoglalás A négy alapvető fizikai kölcsönhatás közül az elektromágneses kölcsönhatásnak van fontos szerepe a biológiában. Atomi és molekuláris
RészletesebbenMÉRNÖKI ANYAGISMERET AJ002_1 Közlekedésmérnöki BSc szak Csizmazia Ferencné dr. főiskolai docens B 403. Dr. Dogossy Gábor Egyetemi adjunktus B 408
MÉRNÖKI ANYAGISMERET AJ002_1 Közlekedésmérnöki BSc szak Csizmazia Ferencné dr. főiskolai docens B 403 Dr. Dogossy Gábor Egyetemi adjunktus B 408 Az anyag Az anyagot az ember nyeri ki a természetből és
RészletesebbenALKÍMIA MA Az anyagról mai szemmel, a régiek megszállottságával. www.chem.elte.hu/pr
ALKÍMIA MA Az anyagról mai szemmel, a régiek megszállottságával www.chem.elte.hu/pr Kvíz az előző előadáshoz 1) Mikor kapott Paul Ehrlich orvosi Nobel-díjat? A) Idén. B) Pont 100 éve, 1908-ban. C) Nem
RészletesebbenHogyan épül fel a sejtmembrán?
Hogyan épül fel a sejtmembrán? Farkas Borbála ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium, Budapest Kiss Laura Kecskeméti Katona József Gimnázium, Kecskemét Szabó Katalin Eötvös József Gimnázium, Budapest
Részletesebbenszerotonin idegi mûködésben szerpet játszó vegyület
3 2 2 3 2 3 2 3 2 2 3 3 1 amin 1 amin 2 amin 3 amin 2 3 3 2 3 1-aminobután butánamin n-butilamin 2-amino-2-metil-propán 2-metil-2-propánamin tercier-butilamin 1-metilamino-propán -metil-propánamin metil-propilamin
RészletesebbenBiomolekuláris nanotechnológia. Vonderviszt Ferenc PE MÜKKI Bio-Nanorendszerek Laboratórium
Biomolekuláris nanotechnológia Vonderviszt Ferenc PE MÜKKI Bio-Nanorendszerek Laboratórium Az élő szervezetek példája azt mutatja, hogy a fehérjék és nukleinsavak kiválóan alkalmasak önszerveződő molekuláris
RészletesebbenKutatóegyetemi Kiválósági Központ 1. Szuperlézer alprogram: lézerek fejlesztése, alkalmazásai felkészülés az ELI-re Dr. Varjú Katalin egyetemi docens
Kutatóegyetemi 1. Szuperlézer alprogram: lézerek fejlesztése, alkalmazásai felkészülés az ELI-re Dr. Varjú Katalin egyetemi docens Lézer = speciális fény koherens (fázisban) kicsi a divergenciája (irányított)
RészletesebbenAnaerob fermentált szennyvíziszap jellemzése enzimaktivitás-mérésekkel
Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Környezettudományi Centrum Anaerob fermentált szennyvíziszap jellemzése enzimaktivitás-mérésekkel készítette: Felföldi Edit környezettudomány szakos
RészletesebbenIV.főcsoport. Széncsoport
IV.főcsoport Széncsoport Sorold fel a főcsoport elemeit! Szén C szilárd nemfém Szilícium Si szilárd félfém Germánium Ge szilárd félfém Ón Sn szilárd fém Ólom Pb szilárd fém Ásványi szén: A szén (C) Keverék,
Részletesebben1. előadás Alap kérdések: Polimer összefoglaló kérdések
1. előadás Alap kérdések: Polimer összefoglaló kérdések Ha ügyes vagy, a választ az előző kérdésnél megleled! hőre lágyuló: hevítéskor ömledék állapotba hozható hőre nem lágyuló: nem hozható ömledék állapotba,
RészletesebbenNEHÉZFÉMEK ELTÁVOLÍTÁSA IPARI SZENNYVIZEKBŐL Modell kísérletek Cr(VI) alkalmazásával növényi hulladékokból nyert aktív szénen
NEHÉZFÉMEK ELTÁVOLÍTÁSA IPARI SZENNYVIZEKBŐL Modell kísérletek Cr(VI) alkalmazásával növényi hulladékokból nyert aktív szénen Készítette: Battistig Nóra Környezettudomány mesterszakos hallgató A DOLGOZAT
RészletesebbenHogyan bírhatjuk szóra a molekulákat, avagy mi is az a spektroszkópia?
Hogyan bírhatjuk szóra a molekulákat, avagy mi is az a spektroszkópia? Prof. Túri László (ELTE, Kémiai Intézet) turi@chem.elte.hu 2012. november 19. Szent László Gimnázium Önképzőkör 1 Kapcsolódási pontok
Részletesebben1. feladat. Versenyző rajtszáma:
1. feladat / 4 pont Válassza ki, hogy az 1 és 2 anyagok közül melyik az 1,3,4,6-tetra-O-acetil-α-D-glükózamin hidroklorid! Rajzolja fel a kérdésben szereplő molekula szerkezetét, és értelmezze részletesen
RészletesebbenMorzsák a Közép-Dunántúl sikeres mezőgazdasági és élelmiszeripari projektjeiből
NO-BLE Ideas Budapest, 2014.03.10. Morzsák a Közép-Dunántúl sikeres mezőgazdasági és élelmiszeripari projektjeiből Dr. Szépvölgyi Ákos Mikrobiológiai oltókultúra Az Elmolight Bt. az alternatív növénytápláláshoz
Részletesebben