Lukácsy György, Zanathy Gábor és Lőrincz András

Átírás

1 Lukácsy György, Zanathy Gábor és Lőrincz András

2

3 TarTalomjegyzék 1 Előszó 4 2 művelés metszése és zöldmunkái az év során A tőke részei és a tőkeművelésmód változatai tőkeművelésmódú ültetvények szerkezete 8 4 A tőkeművelésmód év metszése és zöldmunkái év metszése és zöldmunkái év metszése és zöldmunkái év metszése és zöldmunkái 15 5 metszése és zöldmunkái Metszés Venyigekezelés Törzs rögzítése Szálvessző-elrendezés és -kötözés Törzstisztítás Hajtás-/rügyválogatás Hajtások elhelyezése a támaszon Csonkázás Hónaljhajtások kezelése Lelevelezés Fürtválogatás 28 6 Összefoglalás 29 7 Irodalomjegyzék 30 8 Ábrajegyzék 30 Í V E L T S Z Á L V E S S Z Ő S M Ű V E L É S 3

4 1 előszó A szőlőtermesztés, a szőlőtőkékkel való foglalatoskodás, a folyamatos gondoskodás az egyik legnemesebb és legnagyobb szakértelmet igénylő kertészeti szakág. Különösen igaz ez a Tokaji borvidéken, ahol az évszázadokon keresztül világhírű borok alapanyagának szüretelése a fő célkitűzésünk. Az összetett, évről évre előre nem látható kihívásokat és kockázatokat rejtő feladatot nehezíti, hogy a borvidék zászlósbora, az aszú készítésén kívül napjainkban a tokaji termőhelyek adottságait határozottan megjelenítő száraz fehérborok készítése is előtérbe került. A különböző végtermékekkel összefüggésben megállapított minőségi követelmények eltérnek egymástól, ezért a tudatos termőhelyválasztáson túl az éves termesztéstechnológia különböző lépései is komoly megfontolást igényelnek. A Tokaj Kereskedőház Zrt. jelentős átalakuláson megy keresztül. Egy borászati üzem fundamentumát azonban a szőlőtermés adja. A Társaság ezért kiemelten fontosnak tartja a szőlősgazdák számára is gazdaságos, hosszú távon fenntartható minőségi szőlőtermesztést. A hegyaljai szőlősgazdák, szőlőtermelők kiváló ismerőik termőhelyeiknek és a szőlőnövénynek, a tőkék művelésével még a nehéz időkben sem hagytak fel. A füzettel, amelyet most kezében tart, célunk, hogy segítséget nyújtsunk munkájához. Gondosan elkészített ábrákkal, és a szőlészet iránt elhivatott szakértők által készített részletes leírásokkal számos már jól ismert és begyakorolt, valamint részben újszerű szőlészeti fogást mutatunk be. A borvidék elismert szőlészei lektorálta füzet olvasásával felfrissíthetik régi tanulmányaikat, magyarázatot találhatnak a rutinszerűen alkalmazott műveletekre. Sőt abban bízunk, hogy a sorok között új gyakorlati megoldásokra is felfigyelhetnek, melyeket ki is próbálhatnak az éves szőlészeti munkák során. A rövid kiadványt nemcsak a Tokaj Kereskedőház Zrt. szőlészeti vezetőjeként, hanem mint helyi termelő is ajánlom. Forgassák sokszor, vegyék nagyító alá a sorok között megbúvó részleteket, és ha további kérdésük vetődik fel, keressék a Társaság szakembereit bizalommal. További jó munkát kívánva: Balassa István Tokaj Kereskedőház Zrt. szőlészeti igazgató 4 ÍVELT SZÁLVESSZŐS MŰVELÉS

5 2 az ívelt szálvesszős művelés metszése és zöldmunkái az év során Műveletek/hónapok I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Metszés Venyigekezelés Törzs rögzítése Szálvessző-elrendezés és -kötözés Törzstisztítás Hajtás-/ rügyválogatás Hajtások elhelyezése a támaszon Csonkázás Hónaljhajtások kezelése Lelevelezés Fürtválogatás zöldmunkái metszése A tőkeművelésmód Í V E L T S Z Á L V E S S Z Ő S M Ű V E L É S 5

6 A tőkeművelésmód 3 az ívelt szálvesszős művelés bemutatása 3.1 A tőke részei és a tőkeművelésmód változatai Törzsmagasság: Az elágaztatás nélkül kialakított törzs viszonylag alacsony (50-70 cm), lehetőség van magas (legalább 120 cm-es) lombfal kialakítására. A szálvesszők egy síkban helyezkednek el, és a fakadó hajtások a huzalpárok közé rendezhetők, ezért a kialakult lombfal vékony, szellős, jó megvilágítottságú (1. ábra). A törzs hossza a segédhuzal fölött: A törzs ne magasodjon fel! A segédhuzal és a törzs vége közötti távolság ne legyen nagyobb, mint cm. Leívelt szálvessző metszése zöldmunkái Törzs Tőkenyak 1. ábra: művelésű tőke részei 6 ÍVELT SZÁLVESSZŐS MŰVELÉS

7 Szálvesszők leívelésének módja: A szálvesszőt a törzs végéről először felfelé vezetjük, majd a fő huzalon átívelve rögzítjük. A szálvesszőket ennek megfelelően a segédhuzal és központi (fő) törzstartó huzal közti zónában hagyjuk meg. Az ívelés módja, formája szerint számos változat ismert, melyek közül két ívelés emelhető ki (2. ábra) cm ábra: Javasolt ívelési módok (1. = Pendelbogen; 2. = Halbbogen) Szálvessző hossza: Ugarcsap: 20 cm művelésnél alkalmazott szálvesszőrögzítési mód az alacsonyabb törzs ellenére is lehetővé teszi a hosszabb metszési elemek (félszálvesszők, szálvesszők) meghagyását. Ugyanakkor egyenletes fakadást és a hajtások közel azonos erősségű fejlődését biztosítja. Ilyen metszés mellett a folytonosság fenntartása érdekében ugarcsapok meghagyása is szükséges lehet, mivel nem a cserrész csúcsi helyzetű vesszőit hagyjuk meg, a tőke ugarcsap hiányában felmagasodhat. zöldmunkái metszése A tőkeművelésmód Í V E L T S Z Á L V E S S Z Ő S M Ű V E L É S 7

8 3.2 tőkeművelésmódú ültetvények szerkezete művelésű ültetvény szerkezeti elemeit a 3. ábra szemlélteti. metszése A tőkeművelésmód 1,5 m 2,2 m zöldmunkái 3. ábra: Példa az ívelt szálvesszős művelésű ültetvény szerkezetére 8 ÍVELT SZÁLVESSZŐS MŰVELÉS

9 Sor- és tőtávolság: az ajánlott sortávolság 1,8 m és 2,5 m közötti. Az ajánlott tőtávolság egy szálvessző lehajtása esetén 0,8-1,0 m, míg két szálvessző meghagyásakor 1,0-1,2 m. A hektáronkénti tőkeszámokat az ajánlott sor- és tőtávolságoknak megfelelően az 1. táblázat foglalja össze. 1. táblázat: Hektáronkénti tőkeszám a sor- és tőtávolság függvényében ívelt szálvesszős művelés esetén Tőtávolság (m) Sortávolság (m) 1,8 1,9 2,0 2,1 2,2 2,3 2,4 2,5 0, , , n. a. n. a. n. a. 1, n. a.* n. a. n. a. n. a. n. a. * nem ajánlott Sorirány: égtájak szerint a szőlősorok tájolásakor az É D-i vagy az ÉNy DK-i irányt célszerű választani. A sorok égtáji tájolását módosíthatják a terület terepviszonyai. Lejtős területen, makro- és mikroteraszok esetén a sorok szükségszerűen a teraszok kialakítását követik. Lejtő irányú sorvezetésnél a sorok irányát a lejtő kitettsége határozza meg. Kisebb parcellák esetében a sorok irányát a sorok lehetséges hossza is meghatározza. Szabálytalan vagy elnyújtott területeken olyan sorvezetést célszerű alkalmazni, amely a lehető legnagyobb sorhosszúságot eredményezi. Lehetőség szerint a sorok vezetése kövesse az uralkodó szélirányt is. Támaszelemek és méretezésük: az ívelt szálvesszős művelésű tőkéket egysíkú függőleges támasz mellett neveljük. A tőke törzsét a törzstámasz, azaz a karó mellett rögzítjük. A karó a vezérhuzal magasságáig érjen. A szálvesszők átbuktatására szol- zöldmunkái metszése A tőkeművelésmód Í V E L T S Z Á L V E S S Z Ő S M Ű V E L É S 9

10 A tőkeművelésmód metszése zöldmunkái gáló vezérhuzalt a talaj szintjétől számítva cm-en feszítsük ki. A szálvesszőrögzítő segédhuzal az ívelés mértékéhez igazodva cmrel kerüljön a vezérhuzal alá. A vezérhuzal fölött célszerű három pár hajtástartó huzalt kifeszíteni úgy, hogy az első huzalpár és a vezérhuzal közötti távolság ne haladja meg a 30 cm-t. Az ökológiai adottságok optimális kihasználásához és az önárnyékolás elkerüléséhez a támaszrendszer méretezésekor célszerű figyelembe venni, hogy a lombfalmagasság és a sortávolság aránya 0,5 és 0,7 között legyen (4. ábra). A lombfalmagasság a szálvesszőrögzítő huzal és a tervezett csonkázási magasság közötti távolság. A sortávolság és a kialakítható lombfalmagasság értékeit a 2. tábláza tartalmazza. 2. táblázat: A lombfalmagasság, a hajtástartó huzalpárok száma és a sortávolság közötti összefüggés ívelt szálvesszős művelés esetén Sortávolság (m) 1,8 1,9 2,0 2,1 2,2 2,3 2,4 2,5 Lombfalmagasság: Minimum (m) 0,9 0,95 1,0 1,05 1,1 1,15 1,2 1,25 Maximum (m) 1,26 1,33 1,4 1,47 1,54 1,61 1,68 1,75 Hajtástartó huzalpárok száma (db): ÍVELT SZÁLVESSZŐS MŰVELÉS

11 Lombfalmagasság (cm) / Sortávolság (cm) = 0,5-0,7 Javasolt fajták: Lombfalmagasság (cm) Sortávolság (cm) 4. ábra: A lombfalmagasság és a sortávolság arányának meghatározása ívelt szálvesszős művelés esetén az ívelt szálvesszős művelés a szálvesszős metszést igénylő fajták (Sárga muskotály, Zéta) sikeres termesztésére javasolható. A nagy fürtű, alsóbb helyzetű rügyeiben is termékeny, illetve merev, nehezen leköthető vesszőjű fajták, jelesül Furmint és Hárslevelű, e erre a művelésmódra nem javasolható. zöldmunkái metszése A tőkeművelésmód Í V E L T S Z Á L V E S S Z Ő S M Ű V E L É S 11

12 4 a Tőkeművelésmód kialakítása művelésmódú tőkék alakító metszésének két változatát az 5 6. ábra szemlélteti. A tőkeművelésmód 1. év 2. év 3. év 4. év 5. ábra: művelésmód alakító metszése erős kondíciójú ültetvénynél metszése zöldmunkái 1. év 2. év 3. év 4. év 6. ábra: művelésmód alakító metszése gyenge kondíciójú ültetvénynél 12 ÍVELT SZÁLVESSZŐS MŰVELÉS

13 év metszése és zöldmunkái Aggató kötések: Őszi ültetésnél: a szaporítóanyag vesszőjét nem vágjuk vissza, csak a tavaszi metszés idején. A fiatal tőkéket befedjük olyan magasságig, hogy az oltásforradás helye és a beérett vesszők alsó 1-2 rügye védve legyen a téli hidegektől. Tavaszi ültetéskor: a szaporítóanyag vesszőjének visszavágása jelenti az első éves metszést. Akár őszi, akár tavaszi ültetést végzünk, a vessző visszametszési hosszúsága 1-2 világos rügy. Első évben a fiatal tőkék lombfelületét hajtásválogatással és a hajtások visszavágásával lehetőleg ne korlátozzuk. a fakadó hajtásokat célszerű aggató kötözéssel a támaszhoz (törzsnevelő karóhoz) rögzíteni. Ennek előfeltétele, hogy (nyár elejéig) a támaszt vagy legalábbis a karókat az első évben kihelyezzük. Az első év őszén: a fiatal tőkéket ismét befedjük. Minden tevékenységünk arra irányul, hogy a törzsnevelést már a második évben megkezdhessük év metszése és zöldmunkái Nyitás: a második évben a metszést megelőzi, hogy ki kell nyitni a befedett tőkéket. Ezt követően a vesszők közül egyet kiválasztunk, azt két rügyre metsszük azért, hogy erős hajtások fejlődjenek. A feleslegessé vált vesszőket tőből csonkmentesen eltávolítjuk. Törzsnevelés: már hajtás korban, zölden megkezdhetjük. Ilyenkor két hajtást hagyunk a tőkén és az egyikükről, lehetőleg az alsóról folyamatosan eltávolítjuk a hónaljhajtásokat. A legjobb megoldás, ha azokat még zsenge állapotban kézzel kicsipkedjük. Gondoskodni kell a hajtás egyenes vezetéséről is, amit szükség szerinti kötözéssel (2-5-ször, cm-ként) érünk el. Kötözőanyag: a hajtásnevelés időszakában a hajtások kötözésére bármilyen rugalmatlan és olcsó kötözőanyag megfelel. Hajtásvisszavágás: a hajtások növekedését visszavágással, csonkázással lehetőleg ne korlátozzuk. zöldmunkái metszése A tőkeművelésmód Í V E L T S Z Á L V E S S Z Ő S M Ű V E L É S 13

14 év metszése és zöldmunkái A tőkeművelésmód metszése zöldmunkái Törzsnevelés és terhelés beállítása: Gyenge tőkék: a harmadik évben az előző évben meghagyott rövidcsapon nevelt két vessző közül a felsőt levágjuk, az alsó vesszőt a törzstámaszon véglegesen rögzítjük, folytatását pedig a terhelés megfelelő beállításával íveljük, és a szálvesszőrögzítő huzalhoz kötjük. a fejlődésben elmaradt, a ceruzavastagságot el nem érő vesszőket nevelő tőkéket hogy megerősödjenek újra rövidre metsszük. Ezzel elkerüljük a törzs több szakaszból álló kinevelését, amely egyben a sebfelületek számának csökkentését is jelenti. Törzsnevelés szálvesszőívelés nélkül: a harmadik évben a tőke nevelését folytathatjuk úgy is, hogy csak a törzset alakítjuk ki, és nem íveljük le a vessző folytatását. Ezt kell tennünk például akkor, ha a leívelhető rész nem elég hosszú. Törzsrögzítés: Szálvesszőrögzítés: Törzstisztítás: Hajtásigazítás, csonkázás: Virágfürt-eltávolítás: a törzsnek meghagyott vesszőt rugalmas, hosszabb élettartamú (5-7 év) műanyag kötözőanyaggal szorosan a támaszhoz rögzítjük. az ívelt szálvessző rögzítésére minden olyan, esetleg rugalmatlan kötözőanyag alkalmas, amely egy tenyészeti évet kibír. a törzsről a duzzadó rügyeket ledörzsöljük, vagy a hajtásokat korán, néhány cm-es zsenge állapotban eltávolítjuk a felső kettő kivételével. Ugyanígy járunk el az előzőekben ismertetett alakításkor is a törzsnek meghagyott részen. a hajtások támaszon való elhelyezését és a csonkázás műveletét a termő tőkéknél leírtak szerint végezzük. minthogy a harmadik évben a vesszők felső, több fürtkezdeményt tartalmazó rügytartományát használjuk fel, jelentős, esetenként már nemkívánatosan bő terméssel számolhatunk. A nagy termékenység miatt a zöldmunkákat lehetőleg virágfürt-eltávolítással kell kiegészíteni. 14 ÍVELT SZÁLVESSZŐS MŰVELÉS

15 év metszése és zöldmunkái Szálvesszős metszés: a negyedik év tavaszán a törzs végén nevelt két vesszőből, vagy az előző évben leívelt szálvessző tövi részén képződött két alkalmas vesszőből (a többit a letermett cservesszővel együtt eltávolítjuk) szálvesszőt metszünk, az egyiket jobbra, a másikat pedig balra, az előzőekben említettek szerint leíveljük, és a szálvesszőrögzítő huzalhoz kötjük. A törzs végén egy vagy két szálvesszőt hagyhatunk. Ugarcsappal vagy nélküle: metszhetünk ugarcsappal vagy anélkül. Az ugarcsappal kombinált metszést megkezdhetjük már az alakítás évében is. Például ha az ismertetett nevelési módok közül a negyedik évben nem két szálvesszőt hagyunk, hanem csak egyet, akkor a két vessző közül az alsót vagy a leívelt szálvessző könyökéből képződött vesszőt kétrügyes ugarcsapra metszhetjük. Zöldmunkák: A 4. év zöldmunkáit a termő tőkéknél leírtak szerint végezzük. zöldmunkái metszése A tőkeművelésmód Í V E L T S Z Á L V E S S Z Ő S M Ű V E L É S 15

16 5 Termő korú ültetvények metszése és zöldmunkái A tőkeművelésmód metszése zöldmunkái 5.1 Metszés Mikor? Hogyan? Miért hagyjunk ugarcsapot? Az ugarcsap helyzete: Mivel? Hány rügyet hagyjunk? Nyugalmi időszakban, december elejétől április elejéig. Fagyveszélynek kitett termőhelyeken a metszést a fakadáshoz közeli időpontban végezzük. Az előző évben leívelt szálvessző tövi részén képződött két alkalmas veszszőből (a többit a letermett cservesszővel együtt eltávolítjuk) szálvesszőt metszünk, s azok egyikét jobbra, a másikat pedig balra leíveljük az előzőekben említettek szerint, és a szálvesszőrögzítő huzalhoz kötjük. A törzs végén egy vagy kettő szálvesszőt hagyhatunk (7. ábra). A cserrész csúcsi helyzetű vesszőit hagyjuk meg, ezért a felmagasodás elkerülése érdekében szükséges lehet az ugarcsap meghagyása. Ez azonban a Guyot-művelésűtől eltérően nem feltétlenül jelent csercsapos váltómetszést, hiszen a rövid csapot a törzs végén fakadt bármely fattyúvesszőből kialakíthatjuk. Ne legyen túl alacsonyan. Ne álljon a sorköz irányába. Kis szögben felfelé álljon. A szálvessző ívelésével ellentétes oldalon legyen. Kézi metszőollóval, ágvágó ollóval, kézifűrésszel, pneumatikus vagy elektromos metszőberendezésekkel, előmetsző gépekkel. A tőkénként meghagyható rügyek számát főként a tervezett termésmenynyiség, a térállás, a fajta fürtjeinek átlagos tömege, valamint a rügyek termékenysége azaz egy rügyből hány fürtre számíthatunk határozza meg. A tőkénként meghagyandó rügyek számát még módosítja a tőkehiány %-os értéke, valamint a mechanikai vagy téli fagykárosodás miatt ki 16 ÍVELT SZÁLVESSZŐS MŰVELÉS

17 nem hajtó rügyek aránya. A Zéta, a Kabar, valamint a Sárgamuskotály fajtákon a maximálisan meghagyható rügyek számát a sor- és tőtávolság függvényében tőkére vetítve a a 3. táblázat tartalmazza. 3. táblázat: 100 q/ha termésmennyiség eléréséhez szükséges világos rügyek száma Sárga muskotály fajtán, különböző térállásokon Tőtávolság (m) Sortávolság (m) 1,8 1,9 2,0 2,1 2,2 2,3 2,4 2,5 0, , , n. a. n. a. n. a. 1, n. a.* n. a. n. a. n. a. n. a. * nem ajánlott Amennyiben a tőkénként meghagyandó rügyek száma 12 alatti, úgy egy szálvessző leívelése javasolt. Ha a rügyek száma meghaladja a 12-t, akkor célszerű két fél szálvesszőt vagy szálvesszőt leívelni. Hogyan erősíthetjük a gyengébb, illetve gyengíthetjük az erős tőkéket? Egy parcellán belül a tőkék erőssége között jelentős különbségek lehetnek: a kiszámított tőkénkénti rügyszámot a metszendő tőke aktuális állapota, kondíciója módosíthatja. Azon a tőkén, amelyiken kevés vékony vessző fejlődött, a számított rügyterhelést jelentősen csökkenteni kell. Kritikus esetben a tőkén mindössze egy kétrügyes ugarcsapot hagyunk. Az erős vastag vesszővel (a ceruzavastagság kétszerese vagy annál vastagabb) zöldmunkái metszése A tőkeművelésmód Í V E L T S Z Á L V E S S Z Ő S M Ű V E L É S 17

18 célszerű a tőkét jobban terhelni, így az előző évi terhelést akár 50%-kal is növelhetjük. metszése zöldmunkái A tőkeművelésmód 7. ábra: művelésmódú tőke metszés előtt és metszés után 18 ÍVELT SZÁLVESSZŐS MŰVELÉS

19 5.2 Venyigekezelés Mikor? Nyugalmi időszakban. Hogyan? Aprítás, talajba való bedolgozás: a venyige szőlősorok közt hagyása, felaprítása, majd a talajba dolgozása a növény-egészségügyi aggályoktól (vírusok, baktériumos golyvásodás és egyéb gombás betegségek terjesztése) eltekintve jótékony hatású a szőlőtalajok tápanyagtartalmára, általa növekedik a humusztartalom, javul a talajszerkezet. A téli időszakban a helyben hagyott, aprított vagy aprítatlan venyige eróziós károkat csökkentő hatásával is számolni lehet. Az aprítás ideális időszaka a fagyos napokra tehető. Egyrészt kevésbé tömörödik, jól járható a talaj, másrészt a venyige is jobban törik. Bálázás, brikettezés: amennyiben a venyigét nem akarjuk az ültetvény sorai közt hagyni, eljárhatunk úgy is, hogy sorközben bálázzuk, brikettezzük az aprított venyigét, vagy a tábla szélén égetjük el. Helyben égetés: környezetvédelmi szempontból a helyben égetés a legrosszabb megoldás, igaz, egyszerűsége (aprítást nem igényel a levágott vesszőtömeg, nem kell tárolni, mint a bálákat, stb.), olcsósága, kórokozó-, kártevőgyérítő hatása okán elterjedt. Az Európai Unió jelenleg érvényes rendtartása szerint az integrált szőlőtermesztést folytató gazdák csak akkor kaphatnak támogatást, ha a venyigét nem égetik el, hanem a szőlősorok közt bedolgozzák. Mivel? Előmetsző gépekkel, venyigezúzókkal, venyigetolókkal, bálázó-, brikettezőgépekkel. zöldmunkái metszése A tőkeművelésmód Í V E L T S Z Á L V E S S Z Ő S M Ű V E L É S 19

20 5.3 Törzs rögzítése A tőkeművelésmód metszése zöldmunkái Metszést kiegészítő művelet az idős fás részek rugalmas, több évet kibíró kötözőanyaggal való rögzítése is. Minőségétől függően a rugalmas kötözőanyag 5-7 év alatt elfárad, ezért gondolni kell a kötések megújítására. Mikor? Hogyan? Mivel? 5.4 Szálvessző-elrendezés és -kötözés Mikor? A szálvessző feltisztítása: Hogyan? Nyugalmi időszakban. A tőke törzsét méretétől függően 2, illetve 3 helyen rögzítjük. Az idősebb tőkerészek rögzítésére rugalmas kötözőanyagot alkalmazunk. A szálvesszők ívelésének, lekötésének ideje tavasszal, a nedvkeringés beindulása után jön el, és a rügyfakadásig tart. Ilyenkor a vesszők kevésbé törnek, rugalmasabbak, és nincsenek még ledörzsölhető kis hajtáskezdemények sem. a leívelésre váró szálvesszőről levágjuk a kacsokat, a hónaljhajtásokat, illetve a kocsányzatot. A szálvesszőket ívelt módon helyezzük el, illetve kötözzük le. Az elérni kívánt formát a szálvesszők kézbevételével és az eredési résztől a vesszők végéig két marokkal, ropogtatva hajlítva azokat, a megfelelő helyen megkötve, lekötve kapjuk meg. A biztonság kedvéért indokolt lehet meghagyni a tartalék vesszőket, amelyeket a sikeres leívelés és kötözés után el kell távolítani (8. ábra). Kézzel vagy kötözőkészülékkel: a kötözésnek kézi és gépi módszerei is ismeretesek. Kötözőanyagok a kézi kötözésnél: műanyag rafia, műanyag zsinór, műanyag szalag, műanyag cső, alumíniumdrót, fémből és műanyagból készült rögzítőgyűrűk, karikák, kapcsok. 20 ÍVELT SZÁLVESSZŐS MŰVELÉS

21 A kötözőanyaggal szemben támasztott elvárások: Kötözőkészülék: stabil rögzítést eredményezzen, metszéskor könnyen el lehessen távolítani, és könnyen lebomló, a környezetet nem szennyező anyagból készüljön. számos kötözőkészülék kapható kereskedelmi forgalomban, melyek használatával jelentős időmegtakarítást érhetünk el. A kötözőpisztolyok leggyakrabban műanyag szalagot tűznek össze vagy fémhuzalt rögzítenek a szálvesszőkre. 8. ábra: A szálvessző leívelése zöldmunkái metszése A tőkeművelésmód Í V E L T S Z Á L V E S S Z Ő S M Ű V E L É S 21

22 5.5 Törzstisztítás A tőkeművelésmód metszése zöldmunkái A művelet a tőkenyak és a törzs tisztítása, az itt fakadó nemes, illetve alanyhajtások eltávolítása. Mikor? 20 cm-es hajtáshosszúságnál, de a virágzást követően célszerű megismételni. Hogyan? A rejtett rügyekből előtörő fattyúhajtásokra általában nincs szükség, a feladat ezért a hajtások válogatás nélküli leszedése. Nagy kondíciójú, kis terhelésű, illetve elemi kárt szenvedett ültetvényeknél a tőkék aljának tisztán tartása az átlagosnál több odafigyelést igényel. A törzstisztítás lehet törzsdörzsölés, illetve a fiatal hajtások leválogatása, leperzselése. Mivel? Végezhetjük kézzel, de törzstisztító gépek, illetőleg speciális vegyszerek alkalmazásával is. A vegyszeres törzstisztítás sok szempontból előnyös: a vegyszer kijuttatása a gépi törzstisztításnál viszonylag nagyobb menetsebességgel végezhető, jóllehet kizárólag magas gyomoktól mentes soralján, és legfeljebb 20 cm-es hajtáshosszúságig eredményes. A leválasztott, leperzselt hajtásokat rendszerint újabbak követik, ezért nem érdemes túlságosan korán munkához látni, sőt a műveletet általában még egykét alkalommal meg kell ismételni. Engedélyezett vegyszer: Spotlight Plus; hatóanyag: karfentrazon-etil; dózis: 0,3-0,4/100 l víz/ha 5.6 Hajtás-/rügyválogatás A hajtásválogatással leválasztjuk a szükségtelen fattyúhajtásokat, ikerhajtásokat, meddő hajtásokat, valamint az egymáshoz túl közel álló, illetve a gyengén növő termőhajtásokat. Mikor? A válogatás munkáját már a rügyek duzzadásakor vagy néhány centiméteres hajtáshossz elérésekor is elvégezhetjük. Ekkor beszélünk rügyválogatásról. Általában érdemes kivárni a (30) cm-es hajtáshosszúságot, amikor a fürtkezdeményeknél és a meddő hajtá- 22 ÍVELT SZÁLVESSZŐS MŰVELÉS

23 Miért? Hogyan? soknál első kacsok már egyértelműen felismerhetők. A cm-es átlagos hajtásméret elérése után a beavatkozás több szempontból is hátrányos. Ugyanis a felesleges hajtások hosszú ideig vonják el a tőkétől a vizet és a tápanyagot. A hajtások tövi része fásodni kezd, ezért már nem pattannak le könnyen. Az elkésett válogatás után viszonylag nagy sebek maradnak. Az idő múlásával a hajtásszerkezet egyre áttekinthetetlenebbé válik, ezért a munkavégzés üteme lelassul. Ráadásul a megkésett válogatással számos hajtást szándékunk ellenére is kitörhetünk. A szálvesszőkön rendszeresen megjelennek satnya, fejlődésükben visszamaradt hajtások. Az ilyeneket lehetőleg még időben válasszuk le a tőkéről, hiszen a normálisan növekvő meddő hajtással ellentétben jóval több szénhidrátot fogyasztanak, mint amennyit megtermelnek. Az erős növekedésű ültetvényekben az intenzív beavatkozás hatására rendszerint igen vastag, leívelésre kevésbé alkalmas veszszőállomány fejlődik. A cm-es hajtások könnyen lepattinthatók, illetve csavaró mozdulattal viszonylag egyszerűen eltávolíthatók, de az ennél hosszabb hajtások levágása nehézkes, csak késsel vagy metszőollóval végezhető. A szükségtelen hajtásokat hogy a meghagyottak sérülését elkerüljük mindig tőből távolítsuk el. Folyóméterenként hajtás legyen. Kis kondíció, gyenge növekedés esetén legfeljebb 6-12, erős növekedésnél pedig hajtást indokolt meghagyni. 5.7 Hajtások elhelyezése a támaszon A hajtásokat függőlegesen felfelé, egy síkba rendezve vezetjük. Lehetőleg olyan lombozatot hozzunk létre, amely nem hézagos, de nem is zsúfolt, és a levelek egyenletesen, legfeljebb két rétegben helyezkednek el. Mikor? A hajtásigazítást, -bújtatást, illetve -befűzést a körülményektől függően 2-4 alkalommal végezzük el. zöldmunkái metszése A tőkeművelésmód Í V E L T S Z Á L V E S S Z Ő S M Ű V E L É S 23

24 A tőkeművelésmód Hogyan? Huzaltartók használata: A hajtásokat nem kell kötözni, csupán egymástól elválasztani, elrendezni, és a páros huzalok közé igazítva a támasz síkjában továbbvezetni. A beavatkozásokat akkor végezzük, amikor a szőlő hajtásai kb. 30 cm-rel túlnőtték a huzal magasságát (9. ábra). a huzalpárok közt elhelyezett távtartók segítségével megkönnyíthetjük a hajtásigazítást. A huzaltartók szétfeszítik a két huzalt, a hajtások könnyen közéjük nőhetnek. A kellő hajtáshosszúság elérése után a huzalrögzítőket kialakításuktól függően elfordítjuk vagy felcsapjuk. Huzalösszefogó szemek használata: a szélmozgás az érdes felületű, rozsdás huzalokkal könnyen horzsolási károkat okozhat. A hajtások kidörzsölését mérsékelhetjük, ha a huzalpárokat rögzítő szemekkel ezeket összefogjuk. Mivel? Kézzel, emelhető huzalpárokkal, hajtásterelő és -rögzítő gépekkel. 30 cm 30 cm metszése zöldmunkái 150 cm 160 cm 9. ábra: művelésmódú tőkék hajtásbefűzés és csonkázás után 24 ÍVELT SZÁLVESSZŐS MŰVELÉS

25 5.8 Csonkázás A csonkázás vagy tetejezés a tőke valamennyi hajtásának visszavágása. A művelet alapvető célja a hoszszanti növekedés megakadályozása, melynek célja elsősorban az, hogy a szőlő az asszimilációs termékeket ne a további hajtásnövekedésre, hanem a termés és a vesszők jobb beérésére, valamint a tartalékok képzésére fordítsa. Mikor? Hogyan? A csonkázást általában július elején-közepén kezdjük el. A korai csonkázás a termőhajtás bekurtításához hasonlóan növeli a terméshozamot, viszont gyengébb minőségű beérést eredményez. A hajtásnövekedés alakulásától függően a virágzás után mintegy nappal végzett csonkázás többnyire nem jár kiugróan magas hozammal, de kedvező hatású a termés minőségére. Erős növekedésű ültetvényben gyakran előfordul, hogy néhány hosszúra megnyúlt hajtás akadályozza a sorok bejárását. Célszerű ezeket viszonylag korán visszavágni. A bekurtítást azonban ne vigyük túlzásba, és minél több hajtást hagyjunk érintetlenül. A csonkázást a nyár folyamán egy vagy két alkalommal megismételjük. A visszavágás magassága a legfelső huzal, illetve huzalpár fölött mintegy cm legyen. Első alkalommal a felső huzalpárhoz viszonylag közel csonkázzunk, másodjára hagyjuk valamivel hosszabbra a hajtásokat. Technikailag így könnyebb a kivitelezés, és nem mennek veszendőbe a fő hajtásban időközben felhalmozódott tápanyagok sem. Milyen mértékben? A csonkázás mértékének megállapítása ugyanolyan fontos, mint a megfelelő időzítés. Fő hajtásonként átlagosan mintegy levél szükséges. A felső fürt fölött a csonkázás után a kis fürtű fajtáknál legalább 8, a nagy fürtűeknél pedig legkevesebb 10 levél maradjon meg. Mivel? Késsel, metszőollóval, sarlóval, rövid nyelű és pengéjű kaszával, sövénynyíró ollóval, egyoldalas, kétoldalas, a sort áthidaló vagy sétapálca elrendezésű csonkázógépekkel zöldmunkái metszése A tőkeművelésmód Í V E L T S Z Á L V E S S Z Ő S M Ű V E L É S 25

26 5.9 Hónaljhajtások kezelése A tőkeművelésmód metszése zöldmunkái A hónaljhajtások kezelése a másod-, esetleg harmadrendű hajtások eltávolítása vagy visszavágása. Mikor? Hogyan? Miért? Mivel? A hajtásigazítással egy időben is végezhető. Erős növekedésű ültetvényben a másodrendű hajtások már a virágnyílás előtt jelentkeznek, gyengébb növekedésű szőlőben csak az elvirágzást, illetve a csonkázást követően nőnek meg annyira, hogy kezelésük szükségessé válik. A kezelést addig célszerű elvégezni, míg a hónaljhajtások nem nőttek túlságosan hosszúra. A zsenge hónaljhajtásokat, ha kell, könnyen ki is törhetjük. Megerősödött állapotukban azonban már ne próbálkozzunk ezzel, mert nagy sebet ejtenénk, inkább késsel vagy metszőollóval dolgozzunk. A fürtzónában képződött hónaljhajtások nagymértékben árnyékolnak, kedvezőtlenné teszik a mikroklímát, ezért itt tőből való eltávolításuk javasolható. A másodrendű hajtások teljes eltávolítása akkor is ajánlott, ha elegendő nagyságú lombfelület áll rendelkezésre, s ha az oldalhajtások kifejlődése túlságosan zsúfolt hajtásszerkezetet idézne elő. A fürtzóna fölött képződött hónaljhajtásokat ideális esetben 5-6 leveles hosszúság elérésekor 2-3 vagy 3-4 levélre vágjuk vissza. A hónaljhajtások alsó leveleik kifejlődése után nagymértékben hozzájárulnak a tőke szénhidráttermeléséhez. Levélzetük fotoszintetikus aktivitása a nyár végi, őszi időszakban többszörösen felülmúlja a fő hajtásokét. A másodtermést nem nevelő oldalhajtásokkal megtermelt asszimiláták nagy része a fő hajtások fürtjeibe kerül. A hónaljhajtások nemcsak a termés minőségét javíthatják, de elősegítik a téli rügyek virágzatkezdeményeinek a kifejlődését, a tartalék tápanyagok képződését, s javítják a vesszők beérését. Kézzel, késsel, metszőollóval. 26 ÍVELT SZÁLVESSZŐS MŰVELÉS

27 5.10 Lelevelezés A fürtzóna lelevelezése a fürtök körüli levelek egy részének az eltávolítása. A nedvesség (eső, harmat), a levélritkításnak köszönhetően gyorsabban felszárad, ezáltal csökken a szürkerothadás fellépésének gyakorisága és mértéke. Miért? Kockázata: Mikor? Milyen mértékben? A művelet hatása a fürtzóna mikroklímájának módosításával, a légsebesség, a hőmérséklet, a páratartalom és a levélnedvesség értékeinek a kedvező változásával magyarázható. A lelevelezés a szürkerothadás ellen a leghatásosabb, de mérsékli a lisztharmat, a peronoszpóra és a szőlőmolyok károsítását is. A fürtök a kezelés után jobban hozzáférhetőkké válnak, ezért megnő a növényvédelem és a szüret hatékonysága. Aszú alapanyag készítésekor a művelet elvégzését nem javasoljuk. a szakszerűtlen levélritkítás napperzselést okozhat, s a szabadon maradt fürtöket a jégverés is nagyobb mértékben károsíthatja. A levélritkítás hátrányai elsősorban túlzott mértékű lelevelezéskor jelentkeznek. A sor mindkét oldalán elvégzett levélritkítás növényvédelmi szempontból kedvezőbb, de fokozza a napperzselés veszélyét. A virágzás után kb. három héttel, a bogyók zöldborsó nagyságának elérésekor végzett kezelés hatására vastag, a betegségekkel szemben ellenálló héjszerkezet alakul ki. Sokan csak zsendüléskor tartják időszerűnek a fürtök körüli levelek leszedését. A kevéssel a szüret előtt történő lelevelezéstől azonban már nem várhatunk jelentős minőségi javulást, sőt a fürtzóna funkcióképes leveleinek leszedésével lelassíthatjuk a beérés folyamatát. Ne csupaszítsuk le teljesen a fürtzónát; a lombozat zsúfoltságától függően hajtásonként 1-2, legfeljebb 2-3 levelet távolítsunk el. Tüntessük el a lombozat belső részét sűrűsítő leveleket. A lombfal keleti oldala viszont többnyire szélárnyékban van, ezért szükség esetén itt nagyobb mértékben is beavatkozhatunk. Levélritkí- zöldmunkái metszése A tőkeművelésmód Í V E L T S Z Á L V E S S Z Ő S M Ű V E L É S 27

28 A tőkeművelésmód metszése zöldmunkái Mivel? tást elsősorban erőteljesen növekedő, zsúfolt hajtásrendszerű szőlőkben végezzünk. Hibázunk, ha a lelevelezés módszerét túlterhelt, gyenge növekedési erélyű, eredetileg is csekély lombfelülettel rendelkező ültetvényben alkalmazzuk. Kézzel, nyomó- vagy szívólevegős, bordás tépőhengeres vagy forgódobos lelevelező gépekkel Fürtválogatás A fürtritkításkor a tőkéken képződött fürtök számát csökkentjük, mely művelettel pontosan beállítható a tőkék fürtterhelése. A fürtválogatással csökkenthető az egységnyi levélfelületre jutó termésmennyiség nagysága, vagyis nő a tőke egyes részeinek, így a fürtök szénhidrát-ellátottsága. A fürttermés csökkentésével jelentős és kedvező változást lehet előidézni a must és a bor jellemzőiben. Mikor? A fürtritkítást legtöbbször a kötődést követően a nyári hónapokban zöldszüret formájában hajtjuk végre. A kötődés és fürtzáródás időszakában beállított fürtterhelés a must cukortartalmának szempontjából a legkedvezőbbnek ítélhető. Ekkor azonban nagyobb bogyómérettel, illetve kisebb bogyóhéj/bogyóhús aránnyal kell számolni. Milyen mértékben? A fürtritkítás mértékét a legtöbb gazdaságban hajtásonként egy fürt terhelésben határozzák meg. Esetenként meddő hajtásokat is kialakítunk, ekkor a gyengén fejlődő hajtásokról az összes fürtöt eltávolítjuk. Hogyan? Általában az első fürtöt hagyjuk meg. A hajtásokon képződött alsó fürt ugyanis hamarabb érik, és előnyösebb beltartalmi mutatókkal rendelkezik, mint ugyanazon hajtás 2. vagy 3. fürtje. A hosszú fürtű fajták esetében a fürtvég visszacsípést is alkalmazhatjuk. A fürtfelezést a kötődést követően érdemes végrehajtani, a műveletet azonban fürtzáródásig el kell végezni, ugyanis a tömött fürtű fajtáknál a vágással a bogyók sérülhetnek. 28 ÍVELT SZÁLVESSZŐS MŰVELÉS

29 6 összefoglalás Az egyszerű metszés, a könnyen kezelhető, vékony lombfal és a jó minőségű termés mind olyan tulajdonsága e művelésmódnak, amelynek alapján jogosan feltételezhető, hogy hazánkban egyre inkább elterjed majd. műveléssel hatékonyan elvégezhető a növényvédelem, és kevés veszteséggel jár a gépi betakarítás. A művelés a minőségi bortermelés egyik meghatározó tőkeművelésmódja lehet. Előnyei: Hátrányai: A kordonműveléssel szemben hosszabb metszési elemek hagyhatók meg, melyek előnyösek lehetnek az alsó rügyekben kevésbé termékeny fajták esetében. A hajtások kifakadása, fejlődése még a tőke középső részén is e egyenletes. Gépi szüretre kiválóan alkalmas. A fürtzóna elhelyezkedése a kordonműveléssel szemben kevésbé egységes. A fürtzóna kézi lelevelezése a kordonműveléshez képest lassabban végezhető. A szálvesszők ívelése, rögzítése időhöz kötött, többletmunkát igénylő feladat. Í V E L T S Z Á L V E S S Z Ő S M Ű V E L É S 29

30 7 irodalomjegyzék BAUER, K Szőlősgazdák könyve, integrált szőlőtermesztés. Budapest, Mezőgazda Kiadó és a Szent István Egyetem Gazdálkodási és Mezőgazdasági Főiskolai Kara közös kiadása. BÉNYEI F. LŐRINCZ A. (szerk.) Borszőlőfajták, csemegeszőlő-fajták és -alanyok. Budapest Mezőgazda Kiadó. BÉNYEI F. LŐRINCZ A. SZ. NAGY L Szőlőtermesztés. Budapest, Mezőgazda Kiadó. CSEPREGI P A szőlő metszése. Budapest, Mezőgazdasági Kiadó. CSEPREGI P A szőlő metszése, fitotechnikai műveletei. Budapest, Mezőgazdasági Kiadó. CSEPREGI P Szőlőtermesztési ismeretek. Budapest, Mezőgazda Kiadó. KOZMA P A szőlő és termesztése I. A szőlőtermesztés történeti, biológiai és ökológiai alapjai. Budapest, Akadémiai Kiadó. KOZMA P A szőlő és termesztése II. A szőlő szaporítása és termesztéstechnológiája. Budapest, Akadémiai Kiadó. KRISZTEN GY Tavasztól tavaszig a szőlőben. A termő szőlő gondozása. Budapest, Mezőgazdasági Kiadó. KRISZTEN GY A szőlő metszése. Budapest, Mezőgazdasági Kiadó. LŐRINCZ A. BARÓCSI Z. (szerk.) A szőlő metszése és zöldmunkái. Budapest, Mezőgazda Kiadó. PROHÁSZKA F Szőlő és bor. Budapest, Mezőgazda Kiadó. 8 ábrajegyzék 1. ábra: művelésű tőke részei 2. ábra: Javasolt ívelési módok (1. = Pendelbogen; 2. = Halbbogen) 3. ábra: Példa az ívelt szálvesszős művelésű ültetvény szerkezetére 4. ábra: A lombfalmagasság és a sortávolság arányának meghatározása ívelt szálvesszős művelés esetén 5. ábra: művelésmód alakító metszése erős kondíciójú ültetvény esetén 6. ábra: művelésmód alakító metszése gyenge kondíciójú ültetvény esetén 7. ábra: művelésmódú tőke metszés előtt és metszés után 8. ábra: A szálvessző leívelése 9. ábra: művelésmódú tőkék hajtásbefűzés és csonkázás után 30 ÍVELT SZÁLVESSZŐS MŰVELÉS

31

32 Írta: Lukácsy György egyetemi adjunktus Zanathy Gábor egyetemi docens Lőrincz András egyetemi adjunktus Lektorálta: Butella László Id. Szepsy István A rajzokat készítette: Eplényi Anna Vivien egyetemi tanársegéd Borító fotó Tarcal, Szarvas dűlő: Miklóska Zoltán Az előszó: Balassa István szőlészeti igazgató Összefoglalás: Bisztray György Dénes egyetemi tanár Layout: Posztós János Kiadja: Tokaj Kereskedőház Zrt. Tokaj Kereskedőház Zrt Tolcsva, Petőfi Sándor u Tel: 47/ Fax: 47/ marketing@tkrt.hu honlap: