menedzsmentben Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem BKÁE Gazdálkodási Kar Információrendszerek Tanszék

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "menedzsmentben Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem BKÁE Gazdálkodási Kar Információrendszerek Tanszék"

Átírás

1 Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Gazdálkodástudományi Kar Információrendszerek Tanszék Helpdesk és katasztrófamenedzsment az IT infrastruktúra menedzsmentben Készítette: (2003) Készítés éve: 2003 Főszakirány: Információgazdálkodás Szakcsoport: e-learning Szakszeminárium vezető: Dr. Gábor András VII. / 1.

2 VII. / 2.

3 I. Tartalomjegyzék I. Tartalomjegyzék 3 II. Bevezető 5 III. A helpdesk 8 III.1 A helpdesk lényege 9 III.2 A helpdesk fajtái 10 III.2.a Az egyszerű, központosított helpdesk 11 III.2.b Többfunkciós, központosított helpdesk 12 III.2.c Elosztott gyorssegély-szolgálat 12 III.2.d A helpdesk rendszerek erőforrás igény szerinti tipizálása 13 III.3 A gyorssegély-szolgálat személyzeti kérdései 14 III.3.a A gyakorlatlan munkaerő 14 III.3.b Tapasztalt szakemberek 15 III.3.c Szakértők alkalmazása 15 III.4 Helpdesk rendszerek tervezése és bevezetése 15 III.4.a A helpdesk bevezetésének előkészítése (A cél és a küldetés meghatározása) 17 III.4.b A gyorssegély-szolgálati rendszer tervezése 17 III.4.c A helpdesk bevezetése 19 III.4.d A tudásbázis felépítése 21 III.4.e Felmerülő lehetséges problémák 22 III.5 A gyorssegély-szolgálati rendszer bevezetésének hasznai illetve költségvonzatai. 22 III.5.A A helpdesk költségei 22 III.5.b A helpdesk haszna 24 VII. / 3.

4 III.6 Esettanulmány 25 III.6.a Egy hazai bank gyorssegély-szolgálata 25 III.6.b Egy helpdesk hívás a gyakorlatban 28 IV. Katasztrófa-menedzsment 31 IV.1 A katasztrófák megelőzése 32 IV.1.a Az infrastrukturális védelem 35 IV.1.b A hardvervédelem a következő lépésekből áll: 36 IV.1.c Szoftvervédelem, Adathordozók védelme 37 IV.2 A katasztrófa elhárítás tervezése 37 IV.2.a Katasztrófa elhárítási vázlatok 38 IV.2.b A katasztrófa elhárítási terv tartalma 41 IV.2.c A terv implementálása, szükséghelyzet utáni helyreállítás 43 IV.3 Esettanulmány 44 V. Irodalomjegyzék 48 VI. Ábrajegyzék 50 VII. / 4.

5 II. Bevezető A XXI. század üzleti vállalkozásainál már elengedhetetlen a modern számítógépes infrastruktúra megléte. Ebben a környezetben meghatározó jelentőségű az eredményes menedzsment az informatikai szolgáltatások területén is. e-learning tananyagunk a számítógépes infrastruktúra menedzsmentből a helpdesk, vagy más néven a gyorssegély-szolgálat és a katasztrófa-menedzsment témakörét emeli ki. Az IT infrastruktúra menedzsment területeit a következő ábra szemlélteti. 1. ábra:az IT infrastruktúra menedzsment területei VII. / 5.

6 e-learning tananyagunkban bővebben a helpdesk és a katasztrófa menedzsment témakörét dolgoztuk ki, jó gyakorlati alkalmazhatósága, és kézzelfoghatósága miatt. A SZÁMALK segítségével készített tananyag bárki számára könnyen használható, átfogja az említett két témakört. Az informatikában kezdetben a számítástechnikai központok szinte elszigetelten működtek, ami a felhasználókkal való kapcsolattartás hiánya miatt kevésbé hatékony működést okozott. E miatt az IT problémák megoldása nem azonnal történt, az egyes funkciók elszigetelődése miatt a felhasználói igények az egyes alkalmazásokra vonatkozóan nem teljesültek. Az IT infrastruktúra menedzsment ezeket az IT szolgáltatások terén kialakult hiányosságokat pótolja. A helpdesk a problémák megoldását, a katasztrófa-menedzsment a nem várt eseményekre való felkészülést, megelőzést segíti. Az informatikai szolgáltatások menedzsmentjének bevezetése megteremti a lehetőséget a vállalkozás számára, hogy az informatikai részleg költség-hatékony, a szervezet alaptevékenységét megalapozó részleg legyen. Az infrastruktúra menedzsment egyes funkcióinak bevezetése időigényes, az alábbi számok hozzávetőlegesen a tervezéstől a bevezetésig terjedő időtartamot jelölik. 1 Gyorssegély-szolgálat 3 és 6 hónap között (kifinomult, alapos szolgáltatás) Változáskezelés 1 és 3 hónap között, beleértve a támogató eszközök beszerzését Konfigurációkezelés 4 és 12 hónap között, az ötlettől a megvalósításig Problémakezelés 2 és 4 hónap között Szoftverfelügyelet terítés és Hetek feltéve, hogy a konfigurációkezelés funkció már működik 1 Forrás: Az ITB ajánlásai VII. / 6.

7 1. táblázat: Egyes funkciók bevezetésének időigénye Valamennyi funkció bevezetése projektként kezelendő és valósítandó meg. A tényleges üzembe helyezés rendszerint a támogató szoftver eszköz bevezetéséhez kapcsolódik. A szükséges szoftver eszközök beszerzése után az esetleges testreszabás következhet, a funkció hátterét biztosító rendszerek és a hozzájuk kapcsolódó eljárások kialakítását követően a dokumentáció létrehozása és a rendszer tesztelése kerül sorra. Ennek sikere esetén a megvalósítási terv szemléje, majd a személyzet kiképzése lehet a következő lépés. Ezután elfogadási tesztelést kell végrehajtani, végül az éles üzemelés következik. Valamennyi funkció esetében a bevezetésnek specifikus jellemzői vannak. VII. / 7.

8 III. A helpdesk A gyorssegély-szolgálat fő funkciója a bekövetkezett IT eszközökkel kapcsolatos hibák orvoslása, naplózása. A hibaelhárítási folyamatot a 2-es számú ábra mutatja. A hiba útja a keletkezéstől a megoldásig a következő: 2. ábra: A hiba útja a Helpdeskig A hiba jelentkezik a végfelhasználónál. A felhasználók először nem a helpdeskkel lépnek kapcsolatba, hanem általában egyik kollégájukkal (Őt nevezik kulcsfelhasználónak), aki tőlük nagyobb tapasztalattal rendelkezik az adott szoftver, vagy a számítástechnika terén. Ha ő nem tud segíteni, akkor hívják a helpdesket. Mivel a felhasználó nem informatikus, nem várható el tőle, hogy elhárítsa, vagy akár pontosan behatárolja annak okát. Tőle csak az várható el, hogy az előzetes ismeretei alapján újra átgondolja, hogy helyesen járt-e el. Amennyiben a hibajelenség továbbra sem szűnik meg, akkor azt jelentenie kell, lehetőleg minél érthetőbben és részletesebben, hogy minél pontosabban rögzíthessék azt a helpdesk rendszerben. A hibabejelentés történhet telefon, Internet, vagy Intranet útján. VII. / 8.

9 A bejelentett hiba alapján a helpdesk rendszer kezelője elsőszintű hibaelhárítást végez, ami azt jelenti, hogy a számítástechnikai munkatárs a saját tudására, vagy a helpdesk szoftver tudásbázisára támaszkodva azonnali hibaelhárítást kísérel meg, ha ez lehetséges. Ha ez nem valósul meg, akkor továbbadja a problémát egy szakértői csoportnak. Ez a másod szintű hibaelhárítás. Mindkét folyamat végeztével az esetet dokumentálják, hogy a jövőben előforduló hasonló hibák megoldása mielőbb megtörténjen, és utat mutasson az esetleges jövőbeni fejlesztésekhez. III.1 A helpdesk lényege A gyorssegély-szolgálat a szervezeten belüli IT szolgáltatások széleskörben és egyre inkább elterjedt eleme, amely a szervezet méretének növekedésével egyre fontosabbá válik. A kötegelt feldolgozású rendszerek idejében csak viszonylag egyszerű problémák jelentkeztek, mint például az egyes erőforrások megosztásának problémái, vagy nyomtatási sorral, listákkal kapcsolatos problémák. A gyorssegély-szolgálat hagyományosan úgy definiálhatnánk, hogy ez tulajdonképp egyfajta panaszkönyvi mechanizmus, ahol egy szolgáltatás élvezői, fogyasztói megjegyzéseket tehetnek, illetve kifogással élhetnek a számukra biztosított termékekkel, szolgáltatásokkal, eljárásokkal, szállításokkal stb. kapcsolatban. 2 A gyorssegély-szolgálat feladatai közé tartozik az esemény probléma és hibafelügyelet. Azért létezik, hogy segítséget nyújtson a szervezet munkatársainak (felhasználóinak), ha valamely informatikai szolgáltatás használata közben bármilyen rendellenesség vagy üzemzavar lép fel. A 3-as számú ábra mutatja azon területeket, melyekre a gyorssegély-szolgálat hatást gyakorol. 2 Informatikai Tárcaközi Bizottság ajánlásai VII. / 9.

10 3. ábra: A helpdesk kapcsolatrendszere 3 Az első dolog, amit egy helpdesk operátor megnéz, az a felhasználó által adott hibaleírás. Utána összegyűjti a hiba elhárításához szükséges információkat, majd megpróbálja azt megoldani. A hibaelhárítás menetét befolyásolja a vállalatnál kiépített helpdesk rendszer felépítése. III.2 A helpdesk fajtái A gyorssegély-szolgálatnak alapvetően három típusát különböztetjük meg: Egyszerű, központosított Többfunkciós, központosított Illetve elosztott. 3 Forrás: Klimkó-Szabó: IT infrastruktúra menedzsment VII. / 10.

11 III.2.a Az egyszerű, központosított helpdesk Ezen helpdesk típust általában akkor célszerű választani, ha a cég egy központi számítógép-központtal rendelkezik. Nagy előnye, hogy közel van a felügyelő személyzethez, a szakértelem jól megosztható, kisebb létszám is elegendő, viszont minden egyes kérést egyetlen mindennel foglalkozó munkahelyre továbbítanak. Nem célszerű ezen típus bevezetése, ha a gyorssegélyszolgálathoz naponta számos kérés érkezik, mert ekkor ez a szervezeti felépítés rontja hatékonyságát. Az egyszerű, központosított helpdesk felépítését a 4-es számú ábra láthatjuk. 4. ábra: Egyszerű, központosított helpdesk 4 4 Klimkó-Szabó: Infrastruktúra menedzsment VII. / 11.

12 III.2.b Többfunkciós, központosított helpdesk A többfunkciós helpdesket a specializáció jellemzi, ha az alaptevékenységre időszakonként számos kérés érkezik, akkor ennek bevezetése célszerűbb, mint az egyszerű gyorssegély-szolgálaté. Jellemzője, hogy kapcsolat van az IT és a szervezeti alaptevékenységet segítő helpdesk központ között. A többfunkciós központosított gyorssegély-szolgálatot az 5-ös számú ábra mutatja. 5. ábra: Többfunkciós, központosított helpdesk 5 III.2.c Elosztott gyorssegély-szolgálat Ez a módszer hálózatos, többfelhasználós rendszert feltételez, egységes analógiák alapján működnek, az előzőektől gyorsabb és közvetlenebb reagálást tesz lehetővé, ugyanakkor méreténél fogva nehezebb koordinálni. Megvalósítása nagyobb méretű vállalkozásoknál javasolható, mert itt lehet jól kihasználni azon előnyét, hogy fiókonként (telephelyenként) is elérhető. Felépítését a 6-os számú ábrán láthatjuk. 5 Forrás: Klimkó-Szabó: Infrastruktúra menedzsment VII. / 12.

13 6. ábra: Elosztott helpdesk III.2.d A helpdesk rendszerek erőforrás igény szerinti tipizálása A szervezet méretétől és igényeitől függően bevezethet egyszerű, közepes, és nagyméretű helpdesk üzemeltetést Az egyszerű gyorssegély-szolgálat (helpdesk pult) még a kisebb vállalkozások számára sem javasolható, mert a tevékenysége csupán az események rögzítésére korlátozódik. VII. / 13.

14 A közepes méretű üzemeltetés a legtöbb cég számára megfelelő lehet, ugyanis ez már képes az események naplózására, koordinálja az IT tevékenységet, többfelhasználós hozzáférést biztosít az informatikai rendszerekhez. A nagyméretű gyorssegély-szolgálat bevezetése azon vállalkozásoknak ajánlott, melyek több távoli telephellyel rendelkeznek, jellemzője, hogy egyetlen központi részlege van. III.3 A gyorssegély-szolgálat személyzeti kérdései A gyorssegély-szolgálat várható kihasználtságának becslésével, tekintettel a napi várható kérések számára a tervezésnél meg kell állapítanunk a kívánt létszámot, és el kell döntenünk, hogy milyen minőségű szakembergárda üzemeltesse a helpdesket. Az üzemeltető személyzetet képzettségük alapján két csoportra bonthatjuk: Tapasztalt műszakiak Minőségi, de nem műszaki személyzet (Ők csak az egyszerűbb feladatokat kezelik, a többi továbbadják a műszakiaknak.) Tapasztalati szintjük alapján a helpdesk személyzetét három osztályba sorolhatjuk: Gyakorlatlan Tapasztalt Szakértő III.3.a A gyakorlatlan munkaerő A gyakorlatlan személyzetre építő gyorssegély-szolgálat előnye, hogy azonnal, és gyorsan képes reagálni a hívásokra, és az egyszerűbb problémákat VII. / 14.

15 megoldja, viszont a bonyolultabb eseteket továbbadják egy szakértői csoportnak. Az első szintű hibaelhárítás folyamatát kifogástalanul el tudják látni. III.3.b Tapasztalt szakemberek A tapasztalt embereket foglalkoztató helpdesk esetén a hívásokat továbbítják az adott szakterület specialistájához (tapasztalt szakértőjéhez), így a problémák jelentős részét azonnal kezelni tudják. Probléma lehet, hogy ha a szervezeten belül csupán egy ember foglalkozik az adott témával, akkor ez arroganciát szülhet. Ők végzik a másodszintű hibaelhárítást. III.3.c Szakértők alkalmazása Szakértői személyzet alkalmazása esetén a vállalkozás a tudás minőségére épít, a szakemberek a felmerülő problémákat, azok tovagyűrűzése nélkül próbálják megoldani, minden hívást külön-külön elemeznek, és kiértékelnek. Az ilyen szakértői személyzet toborzása nagy körültekintést és persze pénzt igényel. III.4 Helpdesk rendszerek tervezése és bevezetése A gazdálkodó szervezetek IT részlegei túlságosan különböznek ahhoz, hogy egy univerzális megoldás tudjunk adni a gyorssegély-szolgálati rendszerek bevezetéséhez, és üzemeltetéséhez. Mindenek előtt válasszuk ketté a bevezetés folyamatát: 1. Már van a részlegben működő IT szolgáltatás 2. Még nincs semmilyen IT szolgáltatás a részlegben (új részleget hoz létre a szervezet) Az első esetben feltehetőleg azért kerül sor a gyorssegély-szolgálat bevezetésére, mert erre kifejezett igény merül fel, az informatikai szolgáltatások javulását várják a bevezetéstől. Nehezebb a feladat azért, mert már egy meglévő rendszerhez és a megszokott eljárásokhoz kell alkalmazkodni. VII. / 15.

16 A második eset tulajdonképp egy zöldmezős beruházás, ez esetben a hasonló méretű és tevékenységű részlegeken alapuló becslésekre kell építenünk a bevezetés folyamatát, azaz tervezett adatokat kell alapul vennünk tényadatok helyett. Bármely eset is áll fenn figyelembe kell venni, a tevékenységek és várható események méretét, és a helpdesk a szervezeti alaptevékenységet segítő lehetőségét, amely nem csupán az informatikához kapcsolódó kérésekkel, (klasszikus értelemben vett helpdesk) hanem a szolgáltatás használatához ad átfogó, általános segítséget. Pl. Egy készletnyilvántartó rendszer esetében iránymutatást ad az adott készlet besorolását illetően. Ha meghatároztuk a bevezetendő rendszer alapparamétereit, akkor elkezdhetjük a tervezést. Rendszerfejlesztés Használat Vezetői feladatok A cél meghatározása Küldetés meghatározása Eszközök megválasztása A folyamatok ellenőrzése Szervezeti feladatok A projekt-team kiválasztása és képzése A felhasználók képzése Események rögzítése Technikai folyamatok IT rendszerekhez kapcsolódó Tudásbázishoz Implementáció Integráció Ellenőrzés Kezdeti tudásbázis Karbantartás A tudásbázis folyamatos kapcsolódó felépítése bővítése 2. Táblázat: A helpdesk tervezése és használata során fellépő feladatok 6 6 S. David J. Botkin: Experience management for self-service and helpdesk support VII. / 16.

17 A következő alfejezetekben a táblázat egyes részeit fogjuk megvizsgálni alaposabban. A III.4.a fejezet a cél és a küldetés meghatározása; a III.4.b az eszközök meghatározása; a III.4.c az implementáció, integráció, és ellenőrzés; a III.4.d fejezet pedig a tudásbázis felépítésének témakörével foglalkozik. III.4.a A helpdesk bevezetésének előkészítése (A cél és a küldetés meghatározása) Vezetői feladatok: A gyorssegély-szolgálat bevezetésék sikeréhez először a célokat kell meghatároznunk, ez utat mutat a menedzsmentnek a bevezetés sikerének értékeléséhez. A célok kommunikálása a gyorssegély-szolgálat bevezetését végző projektteam felé a menedzsment elengedhetetlenül fontos feladata. A bevezetési folyamat sikerének vannak kvantitatív (erős) és kvalitatív (gyenge) kritériumai. A kvantitatív kritériumok magukba foglalják egy probléma megoldásnak átlagos kötéségét, a probléma megoldási idő, és a személyzet kérdését. A kvalitatív kritériumok szubjektív szempontokon alapulnak, úgymint a felhasználók vagy a helpdesk operátorok megelégedettsége. A vállalati kultúrában, a munkavállaló a vállalkozással, és a többi munkavállalóval szembeni (negatív) hatalmának forrása a szaktudás, melynek továbbadásától sokan, még a helpdesk operátorok közül is vonakodnak. A helpdesk szolgáltatás bővítése, bevezetése során ezt az akadályt, úgy lehet legyőzni, hogy bevonjuk őket a fejlesztésbe, figyelembe vesszük igényeiket, kéréseiket. Ezáltal sajátjuknak is érezhetik a projektet. Ilyen formán a befektetett tudás számukra megtérül. III.4.b A gyorssegély-szolgálati rendszer tervezése 7 Az eszközök megválasztása már a konkrét tervezési szakasz része. Figyelembe kell venni a meglévő hardver, szoftver, hálózati kiépítettség, és még sok más 7 e-learning tananyag a Helpdesk és katasztrófa-menedzsmet témakörében (Számalk 2003) VII. / 17.

18 egyéb fontos tényezőt. A legfontosabb feladat ebben a szakaszban, hogy figyelembe vegyük mind a felhasználók, mind pedig a helpdesk operátorok képzettségi szintjét. A projektteam képzése után az implementáció következik. Implementációs tervet kell készíteni, amely részletes fázisokra bontja a megvalósítást. Ezután meg kell tervezni a főbb elemeket és az alkalmazandó rendszert is. Teszt-tervet is kell készíteni a rendszerhez, amely annak teljesítményét és funkcionalitását ellenőrzi (válaszidő, eszkaláció, jelentések, rendszeradminisztráció, interfészek a többi funkcióval, katasztrófa-terv). Szükség lehet egy kész termék testreszabására, ami magába foglalhatja képernyőtervek és jelentés formátumok tervezését. A gyorssegély-szolgálat interakciós helyein (ahol fogadják a felhasználók kéréseit) szükséges a szoftverhez való hozzáférés lehetősége, illetve a futtatást lehetővé tevő berendezés. Meg kell határozni az eseménykezelés módjait (ez lehet közvetlen - pl. telefon, intranet - és kontrollált - visszahívásos jellegű, pl. fax, ). Definiálni kell a lehetséges eseményekhez tartozó súlyossági szinteket, és az ezeknek megfelelő válaszidőket. Eszkalációs eljárást kell tervezni, ehhez az eszkalációs küszöböket (kritériumokat) világosan meg kell határozni: Kódolási rendszer (a hibákra vonatkozó strukturált kód szerint) Súlyossági/következmény kódok (kód a hozzátartozó leírással és a helyreállítási szintidővel) Meghibásodás osztályozása Híváskezelési eljárások (eleinte papír-alapú leírások, folyamat-diagramok alkalmazhatók, ideális esetben számítógép alapú forgatókönyvek segítik a folyamatot). VII. / 18.

19 Ezek a kapcsolódó rendszerelemek olyan tervezést igényelnek, amit az adott környezethez kell igazítani. Ki kell alakítani a gyorssegély-szolgálati eljárásokat katasztrófa-szituáció eseteire is (hálózat, telefon kiesése, adatvesztés, elektromos ellátás hiánya, stb.). III.4.c A helpdesk bevezetése A tervezési szakasz lezárultával hozzáláthat a vállalkozás a gyorssegélyszolgálat bevezetéséhez. A működő környezet megteremtése feszesebb ellenőrzést (projekt menedzsmentet) igényel, mint a tervezési fázis, minthogy több ember vesz benne részt és a függőségek nyilvánvalóbbakká válnak. Jóval nagyobb hangsúlyt kell helyezni a projektirányítási (menedzsment) szempontokra, annak érdekében, hogy sikeresen valósítsuk meg a kitűzött követelményeket. Ebben a szakaszban a következő tevékenységekre van szükség: a szükséges berendezéseket be kell szerezni, és üzembe kell állítani, a kész szoftver eszközöket testre kell szabni, a rendszereket tesztelni kell, fel kell állítani a berendezések/szoftverek leltárát, el kell készíteni a dokumentációkat, ki kell képezni a személyzetet, végre kell hajtani az átvételi tesztelést. A berendezések beszerzése és üzembeállítása VII. / 19.

20 Az időigényes engedélyeztetési eljárásokat (ha szükségesek) a lehető legkorábban meg kell kezdeni. A szoftver csomagokat és a további szükséges berendezéseket meg kell rendelni. A szállítókat értesíteni kell a szállítás időpontjairól és helyszíneiről, ahogy az a megvalósítási tervben szerepel. Minden kapcsolódó hálózati, vagy építészeti munkával az üzembe helyezési tervek szerint egyeztetni kell. Az összes berendezésnek át kell esnie egy alapos üzembe helyezési teszten, ha az szükséges, szállítói segítség igénybevételével. A készen kapható eszközök testreszabása Meg kell győződnünk arról, hogy a beszerzett szoftver eszközökön elvégzett összes módosítás megfelel az utolsó (elfogadott) specifikációnak. Ha a tervezési szakaszok során nem volt lehetséges a testre szabás elvégzése, akkor éljünk a szoftver által nyújtott módosítási/finomítási lehetőségekkel. (Itt szoktak először előjönni azon típus problémák, hogy a szoftver vásárlója/megrendelője nem azokat a megkívánt funkciókat kapta amire tulajdonképpen szüksége lenne.) Ha kisegítő egyedi rutinokra, mint pl. adatbázis betöltésre/konverzióra, meglevő rendszerek változtatására és ad hoc elemző lehetőségekre lenne szükség, akkor ezeket ebben a szakaszban, minél hamarabb ki kell fejleszteni. A rendszerek tesztelése Minden egyes rendszert alaposan, mélyrehatóan tesztelni kell a tesztelési terv előírásai szerint, a testre szabás és a kapcsolódó célirányos fejlesztések befejezése után. Figyelmet kell fordítani az esemény-felügyelő rendszerre. A rendszer funkcionalitásának sikeres tesztelése után a rendszer teljesítőképességét kell vizsgálat alá vetni. Ez maga után vonhatja nagyobb létszámú személyzet foglalkoztatását és az összes kapcsolódó berendezés üzembe helyezését. A berendezések és szoftverek nyilvántartásának felállítása VII. / 20.

21 A konfigurációkezelés nyilvántartása lényegi és szükséges része az eseménykövető rendszernek. Ha nem létezne ilyen nyilvántartás, a lehető leggyorsabban létre kell hozni. A nyilvántartás felállítása jelentős adminisztratív munkával jár, és késleltetheti a gyorssegély-szolgálat indítását. A dokumentációk elkészítése A tervezési szakasz dokumentumai alapján be kell fejezni az összes előírt dokumentációt. Ezek közé kell, hogy tartozzon a gyorssegély-szolgálat, a számítógép üzemeltetés, a hálózati üzemeltetés, a problémakezelés és más kisegítő csoportok és felhasználó személyzet eljárásai. Ahol az lehetséges, az előző területeken érintett személyzet járuljon hozzá a dokumentációk elkészítéséhez, és adjon az anyag elkészítéséhez technikai segítséget. A személyzet kiképzése Ez valószínűleg a megvalósítási terv legkritikusabb része, így kitüntetett figyelemben kell részesíteni. A képzésnek folyamatos tevékenységnek kell lennie a tervezés, megvalósítás és testre szabás során, ugyanakkor szükséges egy képzési program is, azért, hogy biztosítsuk a személyzet teljes körű felkészültségét az éles üzembeállítás idejére. III.4.d A tudásbázis felépítése Egy olyan gyakorlatorientált rendszer, mint a gyorssegély-szolgálat teljesen hasztalan hasonló környezetben történt esetek, problémák leírása nélkül. A tudásbázis létrehozásának három fő célja van: A helpdesk operátorok képzése A folyamatok megismerése A rendszer elindítása VII. / 21.

22 A gyakorlatban a kezdeti tudásbázis felépítésében a tervezést, és a bevezetést végző projektteam nagy szerephez jut, segítségükkel feltölthető és elindítható alapesetekkel a helpdesk tudásbázisa. Meg kell alkotni azokat a szükséges formanyomtatványokat, bejelentő lapokat, melyek segítségével a tudásbázis folyamatosan bővíthető. III.4.e Felmerülő lehetséges problémák A helpdesk funkció bevezetése, tervezése, és üzemeltetése során számos probléma merülhet fel. Ha a szolgáltatást újonnan vezették be a vállalatnál, akkor előfordulhat, hogy a felhasználók esetleg kikerülik a szolgálatot, és egyenesen az informatikai személyzetnek jelentik a meghibásodást különösen, ha a bevezetés előtt ez volt a megszokott rendszer. (Pl. Esettanulmány) Ebben az esetben, az informatikai személyzettől meg kell követelni a probléma továbbítását. Megeshet, hogy a funkció bevezetése során oly mértékű többletköltségek jelentkeznek, hogy az megakadályozza a teljese megvalósítást, az ilyen sikertelen bevezetésnél a további kísérletekhez már sokkal nehezebb lesz a felhasználók megnyerése. A gyorssegély-szolgálat, mint kizárólagos kapcsolattartási pont, szűk keresztmetszetnek bizonyulhat, ha nagy számban lépnek fel események, vagy ha egy esemény bekövetkeztekor nagyszámú felhasználó érintett. Ezt a csúcsterhelés megfelelő felmérésével, illetve egy alkalmas helyi megbízott kinevezésével kerülhetjük el. III.5 A gyorssegély-szolgálati rendszer bevezetésének hasznai illetve költségvonzatai. III.5.a A helpdesk költségei 1. "Időköltség": Az informatika területén a hibaelhárítás hagyományosan személyes kapcsolatokon keresztül valósul meg. Harmadik személy bevonása jelentősen megnövelheti a problémamegoldás időszükségletét. VII. / 22.

23 2. Standard megoldás hiánya: A szervezetek különbözőek, ezért nem lehet egy olyan standard megoldást kidolgozni, ami minden egyes szervezet esetében megfelelő hatékonyságot, illetve eredményességet biztosítana. Ennek következtében minden egyes szervezet esetében, a bevezetés előtt, előzetes, az adott szervezetre vonatkozó felmérésre van szükség, ami többletköltségeket eredményezhet. Ez az elemzés azonban nem spórolható meg, illetve nem lehet félvállról venni, mert annak nem megfelelő súlyú kezelése olyan rendszer bevezetését eredményezheti, ami a szervezet profiljának nem megfelelő, ezáltal nem segíti annak működését sem. Érdemes tehát pénzt és időt áldozni rá. 3. A munka végzéséhez szükséges erőforrások költségei: Ahhoz, hogy a segélyszolgálat betöltse rendeltetését megfelelő emberekre, felszerelésekre (szoftver, hardver stb.) van szükség, aminek beszerzése (esetleg saját fejlesztése) többletberuházással jár. Ezek egy hatékony rendszer esetében hamar megtérülnek. Alkalmazottak fizetése: ezer forintig, A feladatok elvégzéséhez szükséges hardware biztosítása: egy PC ezer forint 4. Ha szükséges egyedi fejlesztés: Előfordulhat, hogy a megfelelő szoftver nem áll rendelkezésre, és egyedi fejlesztésre van szükség. Ez olyan méretű többletráfordítást eredményezhet, ami gondos és alapos előzetes kutatómunkát, illetve kalkulációkat igényel. 5. Megfelelő infrastruktúra kialakítása: Ebbe a kategóriába a felhasználok felé irányuló kommunikációs csatornák kialakítása tartozik. Ezeken a csatornákon keresztül lehet a megfelelő információkat eljuttatni az illetékes felhasználókhoz. Az infrastruktúra kialakítása: 100 milliós nagyságrendű, (ebben benne van az intranet kifejlesztése is), VII. / 23.

24 6. A túlterheltség problémájának kezelése Ha a rendszer túlterheltté válik az mindenképpen a segélyszolgálat munkájának hatékonyság-csökkenését eredményezi. 7. Ellenérzések a helpdeskkel kapcsolatban A szervezeten belül jelentkezhet rendszerrel szembeni ellenérzés. Ebben az esetben előfordulhat, hogy nem megfelelően használják, vagy nem minden esetben (amikor egyébként indokolt lenne) veszik igénybe a szolgáltatást a szervezet dolgozói. 8. Ha a bevezetés sikertelen: A funkció bevezetésének sikertelensége a felhasználók körében hiteltelenséghez vezethet. A második (és a sokadik) kísérlethez már sokkal nehezebb lesz a felhasználók elkötelezettségét megszerezni! Ennek következtében az első bevezetésnél nagy körültekintéssel kell eljárni. III.5.b A helpdesk haszna 1. Kommunikáció: A helpdesk elősegíti a hatékony kommunikációt a felhasználók és az informatikai részlegek között. 2. "Központi gyűjtőhely": A rendszerrel kapcsolatos hibáknak, hiányosságoknak a gyűjtőhelye. A tipikus hibák kiszűrhetővé válnak és ezáltal javítható a rendszer működésének hatékonysága. 3. Visszacsatolási pont: Az informatikai szolgáltatásokkal kapcsolatos vélemények összegyűjtése is itt történik. 4. Gyorsaság: Fontos a felhasználók problémáinak azonnali kezelése. Az előzetesen történő forgatókönyvek kialakítása szintén a gyorsaságot segíti elő. VII. / 24.

25 5. Minőség: A problémamegoldó szolgáltatás színvonalának javulása. 6. Tájékoztatás: A felhasználó folyamatos tájékoztatása az események bekövetkezéséről. 7. Együttműködés: Együttműködés más informatikai szolgáltatókkal a vezetők számára összeállított jelentések készítésében. III.6 Esettanulmány III.6.a Egy hazai bank gyorssegély-szolgálata Egy hazai lakossági és vállalati szolgáltatásokat nyújtó országos hálózattal rendelkező bank helpdesk rendszere nagyvonalakban következő jellemzőket követte: 1. Mivel számos fiókkal rendelkeztek, ezért központosított helpdesk mellett döntöttek. 2. Az egyes számítógépes alkalmazások minden fiókban azonosak voltak. 3. Fiókonként működött egy kisebb-nagyobb helyi IT részleg, aminek feladata a problémák azonnali orvoslása (első szintű hibaelhárítás) volt. 4. A felhasználó döntötte el, hogy probléma felmerülése esetén felhívja e a gyorssegély-szolgálatot vagy a helyi kollégákhoz fordul tanácsért. 5. A kisebb problémák orvoslása általában azonnal megtörtént, viszont tovagyűrűző rendszerhibák esetén a megoldás váratott magára. Összefoglalva, a szervezetnél, egy többfunkciós, központosított gyorssegélyszolgálat működött. VII. / 25.

26 7. ábra: A bank helpdesk rendszere A bank helpdesk rendszere a gyakorlati tapasztalatok szerint nem működött túl jól, ennek oka az volt, hogy a felhasználók kezdetben bizalmatlanok voltak a helpdesk személyzetével szemben. A gyorssegély-szolgálat személyzete gyakorlatlan volt a problémák kezelése tekintetében. A központi helpdesknél gyakorlott, nagy tapasztalatokkal rendelkező személyzetet kellett volna alkalmazni, ugyanis a felhasználók a tapasztalatok szerint csak akkor hívták őket, ha nagyobb probléma merült fel, amit helyben nem tudtak orvosolni. Ezért lett volna szükség itt a nagyobb szakértelemre. A másik oldalról, ha a központi helpdeskünk gyakorlatlan szakembereket alkalmaz, akkor ez esetben felesleges helyi problémaelhárító IT részlegeket is üzemeltetni, mert ez közel hasonló feladatokat lát el. A nagyobb rendszerhibákat vagy nem, vagy pedig csak elkésve tudták kezelni, ezért nem működött megfelelően a bank gyorssegély-szolgálata. VII. / 26.

27 A bank később felderítette a hiba okát, végső soron lecserélték teljes IT rendszerüket, és átalakították a gyorssegély-szolgálatot is, mégpedig úgy hogy megszüntették a helyi IT részlegeket, és áttértek az egyszerű, központosított helpdeskre. 8. ábra: Egyszerű, központosított helpdesk a banknál Az eset tanulsága, hogy egy várhatóan sok hibával működő rendszer esetén különös figyelmet kell fordítanunk a gyorssegély-szolgálat megtervezésére, hogy az képes legyen a hibákat időben felderíteni, és megoldani. Annak ellenére, hogy a rendszer nem működött olajozottan, nem fordult elő a banknál adatvesztés, ami a napi tranzakciók újrarögzítését követelte volna. (Az archiválás naponta történt.) VII. / 27.

28 III.6.b Egy helpdesk hívás a gyakorlatban A következő beszélgetést, egy informatikai szolgáltatások nyújtására szakosodott cég, és egyik ügyfele között rögzítettük: Jó napot kívánok ZW Service Desktől, miben segíthetek? Jó napot kívánok! Kis Balázs vagyok az XY cégtől, és egy problémát szeretnék bejelenteni. (A helpdeskes rögzíti a nevet és megindítja a dokumentálást, rögtön látja az adatbázisban az ügyfél adatait, majd megkezdi a probléma detektálását.) Igen, tessék mondani, hallgatom! Nem férek hozzá a leveleimhez, nem működik a levelezőrendszerem. Mit tapasztalt, kapott valamilyen hibaüzenetet? Elindítottam a gépet, de kaptam egy piros ablakban egy hibaüzenetet. Mi volt a lényege a hibaüzenetnek? Sajnos már nem emlékszem, nincs előttem. Tudja reprodukálni? Igen, elindítom még egyszer. (Közben folyik a dokumentálás: jelenleg ez egy incidens típusú probléma, hisz először fordul elő az ügyfélnél.) Igen? Ezt a hibaüzenetet kapom: Unable to open your profile. Kapott-e megelőzően is ilyet? Nem, ez az első alkalom. VII. / 28.

Az informatikai katasztrófa elhárítás menete

Az informatikai katasztrófa elhárítás menete Az informatikai katasztrófa elhárítás menete A katasztrófa elhárításáért felelős személyek meghatározása Cég vezetője (ügyvezető): A Cég vezetője a katasztrófa elhárítás első számú vezetője. Feladata:

Részletesebben

Információ menedzsment

Információ menedzsment Információ menedzsment Szendrői Etelka Rendszer- és Szoftvertechnológiai Tanszék szendroi@witch.pmmf.hu Infrastruktúra-menedzsment Informatikai szolgáltatások menedzsmentje Konfigurációkezelés Gyorssegélyszolgálat

Részletesebben

Tartalom. Informatikai biztonsági stratégia

Tartalom. Informatikai biztonsági stratégia Informatikai biztonsági stratégia Tartalom 1. Bevezetés... 3 2. A katasztrófák megelőzése... 3 3. Az infrastrukturális védelem... 4 4. Áramellátás... 4 5. Légkondicionálás... 4 6. A belépés ellenőrzése...

Részletesebben

Információ menedzsment

Információ menedzsment Információ menedzsment Szendrői Etelka Rendszer- és Szoftvertechnológiai Tanszék szendroi@witch.pmmf.hu Infrastruktúra-menedzsment Informatikai szolgáltatások menedzsmentje Konfigurációkezelés Gyorssegélyszolgálat

Részletesebben

30 MB INFORMATIKAI PROJEKTELLENŐR

30 MB INFORMATIKAI PROJEKTELLENŐR INFORMATIKAI PROJEKTELLENŐR 30 MB DOMBORA SÁNDOR BEVEZETÉS (INFORMATIKA, INFORMATIAKI FÜGGŐSÉG, INFORMATIKAI PROJEKTEK, MÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI FELADATOK TALÁKOZÁSA, TECHNOLÓGIÁK) 2016. 09. 17. MMK- Informatikai

Részletesebben

I. Definíciók. 1. Üzletmenet folytonossági terv - katasztrófa terv. Üzletmenet folytonossági tervezés

I. Definíciók. 1. Üzletmenet folytonossági terv - katasztrófa terv. Üzletmenet folytonossági tervezés Üzletmenet folytonossági tervezés I. Definíciók II. Első lépés: a kockázatok felmérése III. Az informatikai üzletmenet folytonossági terv komponenseiről IV. Az egyes rendszerek informatikai üzletmenet

Részletesebben

Headline Verdana Bold

Headline Verdana Bold Headline Verdana Bold Üzletmenet-folytonosság és katasztrófa-elhárítás Felkészülés a ritkán bekövetkező, magas kockázatú eseményekre Szöllősi Zoltán Szenior Menedzser, 2016. október 11. Üzletmenet-folytonosságot

Részletesebben

Adat és információvédelem Informatikai biztonság. Dr. Beinschróth József CISA

Adat és információvédelem Informatikai biztonság. Dr. Beinschróth József CISA Adat és információvédelem Informatikai biztonság Dr. Beinschróth József CISA BCP, DRP Fogalmak: BCP, DRP Felkészülési/készenléti szakasz Katasztrófa helyzet kezelése A katasztrófa kezelés dokumentumai

Részletesebben

INFORMATIKAI SZABÁLYZAT

INFORMATIKAI SZABÁLYZAT INFORMATIKAI SZABÁLYZAT HATÁLYOS: 2011. MÁRCIUS 30.-TÓL 1 INFORMATIKAI SZABÁLYZAT Készült a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény és a szerzői

Részletesebben

Tisztelettel köszöntöm a RITEK Zrt. Regionális Információtechnológiai Központ bemutatóján. www.ritek.hu

Tisztelettel köszöntöm a RITEK Zrt. Regionális Információtechnológiai Központ bemutatóján. www.ritek.hu Tisztelettel köszöntöm a RITEK Zrt. Regionális Információtechnológiai Központ bemutatóján. www.ritek.hu BEVEZETŐ az ASP-szolgáltatásról Az ASP-szolgáltatás (Application Service Providing) előnyei A megrendelő

Részletesebben

DW 9. előadás DW tervezése, DW-projekt

DW 9. előadás DW tervezése, DW-projekt DW 9. előadás DW tervezése, DW-projekt Követelmény felmérés DW séma tervezése Betöltési modul tervezése Fizikai DW tervezése OLAP felület tervezése Hardver kiépítése Implementáció Tesztelés, bevezetés

Részletesebben

Projektmenedzsment sikertényezők Információ biztonsági projektek

Projektmenedzsment sikertényezők Információ biztonsági projektek Projektmenedzsment sikertényezők Információ biztonsági projektek A Project Management Institute (PMI, www.pmi.org) részletesen kidolgozott és folyamatosan fejlesztett metodológiával rendelkezik projektmenedzsment

Részletesebben

Vezetői információs rendszerek

Vezetői információs rendszerek Vezetői információs rendszerek Kiadott anyag: Vállalat és információk Elekes Edit, 2015. E-mail: elekes.edit@eng.unideb.hu Anyagok: eng.unideb.hu/userdir/vezetoi_inf_rd 1 A vállalat, mint információs rendszer

Részletesebben

SLA RÉSZLETESEN. 14. óra

SLA RÉSZLETESEN. 14. óra 14. óra SLA RÉSZLETESEN Tárgy: Szolgáltatás menedzsment Kód: NIRSM1MMEM Kredit: 5 Szak: Mérnök Informatikus MSc (esti) Óraszám: Előadás: 2/hét Laborgyakorlat: 2/hét Számonkérés: Vizsga, (félévi 1db ZH)

Részletesebben

1 A SIKERES PROJEKT KOCKÁZATMENEDZ SMENT FŐ ELEMEI ÉS KULCSTÉNYEZŐI

1 A SIKERES PROJEKT KOCKÁZATMENEDZ SMENT FŐ ELEMEI ÉS KULCSTÉNYEZŐI 1 A SIKERES PROJEKT KOCKÁZATMENEDZ SMENT FŐ ELEMEI ÉS KULCSTÉNYEZŐI 1.1 MIT JELENT ÉS MIÉRT FONTOS A KOCKÁZATMENEDZSMEN T? A Project Management Institute (PMI) definíciója szerint a projekt egy ideiglenes

Részletesebben

TOGAF elemei a gyakorlatban

TOGAF elemei a gyakorlatban TOGAF elemei a gyakorlatban Vinczellér Gábor 2009.06.0406 04 8 éves szakmai tapasztalat Bemutatkozás IT Support, Programozó, jelenleg Projektvezető, Termékfejlesztési Üzletág Vezető Tanácsadási és Szoftverfejlesztési

Részletesebben

A minőség és a kockázat alapú gondolkodás kapcsolata

A minőség és a kockázat alapú gondolkodás kapcsolata Mottó: A legnagyobb kockázat nem vállalni kockázatot A minőség és a kockázat alapú gondolkodás kapcsolata DEMIIN XVI. Katonai Zsolt 1 Ez a gép teljesen biztonságos míg meg nem nyomod ezt a gombot 2 A kockázatelemzés

Részletesebben

Verifikáció és validáció Általános bevezető

Verifikáció és validáció Általános bevezető Verifikáció és validáció Általános bevezető Általános Verifikáció és validáció verification and validation - V&V: ellenőrző és elemző folyamatok amelyek biztosítják, hogy a szoftver megfelel a specifikációjának

Részletesebben

A DFL SYSTEMS KFT. INFORMATIKAI BIZTONSÁGI SZABÁLYZATA

A DFL SYSTEMS KFT. INFORMATIKAI BIZTONSÁGI SZABÁLYZATA A DFL SYSTEMS KFT. INFORMATIKAI BIZTONSÁGI SZABÁLYZATA 1. Általános rendelkezések 1.1 Az Informatikai Biztonsági Szabályzat (IBSZ) célja Szerződéses és leendő partnereink tájékoztatása a DFL Systems Kft.

Részletesebben

A Budapesti Értéktőzsde Részvénytársaság Igazgatóságának 110/2003. számú határozata

A Budapesti Értéktőzsde Részvénytársaság Igazgatóságának 110/2003. számú határozata A Budapesti Értéktőzsde Részvénytársaság Igazgatóságának 110/2003. számú határozata A Budapesti Értéktőzsde Részvénytársaság Igazgatósága A Budapesti Értéktőzsde Részvénytársaság Szabályzata a Távkereskedés

Részletesebben

IT üzemeltetés és IT biztonság a Takarékbankban

IT üzemeltetés és IT biztonság a Takarékbankban IT üzemeltetés és IT biztonság a Takarékbankban Előadó: Rabatin József Üzleti stratégia igények Cél? IT és IT biztonsági stratégia Mit? Felmérés, Feladatok, Felelősség Minőségbiztosítás Mennyiért? Hogyan?

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

Budapesti Mûszaki Fõiskola Rejtõ Sándor Könnyûipari Mérnöki Kar Médiatechnológiai Intézet Nyomdaipari Tanszék. Karbantartás-szervezés a nyomdaiparban

Budapesti Mûszaki Fõiskola Rejtõ Sándor Könnyûipari Mérnöki Kar Médiatechnológiai Intézet Nyomdaipari Tanszék. Karbantartás-szervezés a nyomdaiparban Budapesti Mûszaki Fõiskola Rejtõ Sándor Könnyûipari Mérnöki Kar Médiatechnológiai Intézet Nyomdaipari Tanszék Karbantartás-szervezés a nyomdaiparban 6. előadás Karbantartás irányítási információs rendszer

Részletesebben

MINTA Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. FELMÉRÉS EREDMÉNYE

MINTA Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. FELMÉRÉS EREDMÉNYE MINTA Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. FELMÉRÉS EREDMÉNYE Jelen dokumentációban található bizalmas és szerzői jog által védett információk védelmében az anyag harmadik személy részére történő akár közvetlen

Részletesebben

Az informáci alapjai. Bevezetés az információbiztonság és információbiztonsági irányítási rendszer alapfogalmaiba és szükségességébe

Az informáci alapjai. Bevezetés az információbiztonság és információbiztonsági irányítási rendszer alapfogalmaiba és szükségességébe Az informáci cióbiztonság alapjai Bevezetés az információbiztonság és információbiztonsági irányítási rendszer alapfogalmaiba és szükségességébe Tartalom Az információbiztonság fogalma Az információbiztonsági

Részletesebben

Az előadási anyagot összeállította: dr. Váró György

Az előadási anyagot összeállította: dr. Váró György Az előadási anyagot összeállította: dr. Váró György A VCA/SCC biztonsági, egészség- és környezetvédelmi ellenőrző listája a beszállítók és alvállalkozók SHE (safety, health, environment) értékelési és

Részletesebben

Hidak építése a minőségügy és az egészségügy között

Hidak építése a minőségügy és az egészségügy között DEBRECENI EGÉSZSÉGÜGYI MINŐSÉGÜGYI NAPOK () 2016. május 26-28. Hidak építése a minőségügy és az egészségügy között A TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM KIADVÁNYA Debreceni Akadémiai Bizottság Székháza (Debrecen, Thomas

Részletesebben

ASP 2.0. Tájékoztató PROJEKT Bevezetés tervezett határideje

ASP 2.0. Tájékoztató PROJEKT Bevezetés tervezett határideje ASP 2.0 PROJEKT Tájékoztató Bevezetés tervezett határideje 2018.01.01. Az önkormányzati feladatellátás egységességének támogatásához, valamint a költségvetési stabilitás megőrzéséhez fűződő kormányzati

Részletesebben

BUDGET-IT Prezentáció. NAVIGATOR Informatika Zrt.

BUDGET-IT Prezentáció. NAVIGATOR Informatika Zrt. BUDGET-IT Prezentáció NAVIGATOR Informatika Zrt. PIACI HÁTTÉR A BUDGET-IT szolgáltatás A BUDGET-IT szolgáltatás legfőbb előnyei Kiknek készült a BUDGET-IT? PIACI HÁTTÉR Jelenlegi gazdasági helyzet Gazdasági

Részletesebben

147. sz. Ajánlás. a rákkeltő anyagok és hatóanyagok által előidézett foglalkozási ártalmak elleni védekezésről és ezek ellenőrzéséről

147. sz. Ajánlás. a rákkeltő anyagok és hatóanyagok által előidézett foglalkozási ártalmak elleni védekezésről és ezek ellenőrzéséről 147. sz. Ajánlás a rákkeltő anyagok és hatóanyagok által előidézett foglalkozási ártalmak elleni védekezésről és ezek ellenőrzéséről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a

Részletesebben

Informatikai prevalidációs módszertan

Informatikai prevalidációs módszertan Informatikai prevalidációs módszertan Zsakó Enikő, CISA főosztályvezető PSZÁF IT szakmai nap 2007. január 18. Bankinformatika Ellenőrzési Főosztály Tartalom CRD előírások banki megvalósítása Belső ellenőrzés

Részletesebben

Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél

Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél A szolgáltatás átfogó és operatív célja A Pro-Team Nonprofit Kft. rehabilitációs akkreditált foglalkoztató, ahol több mint 2000 fő megváltozott

Részletesebben

IT Szolgáltatás Menedzsment az oktatási szektorban - 90 nap alatt költséghatékonyan

IT Szolgáltatás Menedzsment az oktatási szektorban - 90 nap alatt költséghatékonyan IT Szolgáltatás Menedzsment az oktatási szektorban - 90 nap alatt költséghatékonyan Bácsi Zoltán Bedecs Szilárd Napirend Közép Európai Egyetem (CEU) bemutatása IT stratégia kialakítása Változás előtt Termék

Részletesebben

Fogalomtár Etikus hackelés tárgyban Azonosító: S2_Fogalomtar_v1 Silent Signal Kft. Email: info@silentsignal.hu Web: www.silentsignal.

Fogalomtár Etikus hackelés tárgyban Azonosító: S2_Fogalomtar_v1 Silent Signal Kft. Email: info@silentsignal.hu Web: www.silentsignal. Fogalomtár Etikus hackelés tárgyban Azonosító: S2_Fogalomtar_v1 Silent Signal Kft. Email: info@silentsignal.hu Web: www.silentsignal.hu. 1 Tartalom 1. BEVEZETŐ... 3 1.1 Architektúra (terv) felülvizsgálat...

Részletesebben

A katasztrófavédelem megújított rendszere

A katasztrófavédelem megújított rendszere A katasztrófavédelem megújított rendszere MAGYARORSZÁG BIZTONSÁGA ÁLLAM BM OKF ÁLLAM- POLGÁR... A régi Kat. törvény alapvetően jó volt DE 10 év 2010. évi árvízi veszélyhelyzet; vörösiszap katasztrófa kezelésének

Részletesebben

vbar (Vemsoft banki BAR rendszer)

vbar (Vemsoft banki BAR rendszer) vbar (Vemsoft banki BAR rendszer) BAR bemutatása 1994. július 1-jétől kezdte meg működését a Központi Adós- és Hitelinformációs Rendszer, azóta is használt rövidített nevén a BAR, amely kezdetben kizárólag

Részletesebben

Közigazgatási informatika tantárgyból

Közigazgatási informatika tantárgyból Tantárgyi kérdések a záróvizsgára Közigazgatási informatika tantárgyból 1.) A közbeszerzés rendszere (alapelvek, elektronikus árlejtés, a nyílt eljárás és a 2 szakaszból álló eljárások) 2.) A közbeszerzés

Részletesebben

A projektvezetési eszköz implementációja hazai építő-, szerelőipari vállalkozásoknál

A projektvezetési eszköz implementációja hazai építő-, szerelőipari vállalkozásoknál A projektvezetési eszköz implementációja hazai építő-, szerelőipari vállalkozásoknál Előadó: Ulicsák Béla műszaki igazgató BRIT TECH Üzleti Tanácsadó Kft. Napirend 1. Az építő-, szerelőipar érdekcsoportjai

Részletesebben

INFORMATIKA EGYRE NAGYOBB SZEREPE A KÖNYVELÉSBEN

INFORMATIKA EGYRE NAGYOBB SZEREPE A KÖNYVELÉSBEN N 1. Informatikai eszközök az irodában PC, Notebook, Szerver A számítógép típusonként az informatikai feladatoknak megfelelően. Nyomtatók, faxok, scannerek, fénymásolók Írásos dokumentum előállító eszközök.

Részletesebben

TopNet Magyarország Kft. INFORMATIKAI BIZTONSÁGI POLITIKÁJA

TopNet Magyarország Kft. INFORMATIKAI BIZTONSÁGI POLITIKÁJA TopNet Magyarország Kft. INFORMATIKAI BIZTONSÁGI POLITIKÁJA Tartalomjegyzék 1 BEVEZETÉS... 3 1.1 Az Informatikai Biztonsági Politika célja... 3 1.1.1 Az információ biztonság keret rendszere... 3 1.1.2

Részletesebben

Zipernowsky Károly Műszaki Szakközépiskola Informatikai Védelmi Szabályzata

Zipernowsky Károly Műszaki Szakközépiskola Informatikai Védelmi Szabályzata Zipernowsky Károly Műszaki Szakközépiskola Informatikai Védelmi Szabályzata Pécs 2005 1. Tartalomjegyzék 1. TARTALOMJEGYZÉK... 2 2. BEVEZETÉS... 3 2.1. AZ Informatikai Védelmi Szabályzat célja... 3 2.2.

Részletesebben

Nyomtatási rendszer szolgáltatás - SLA

Nyomtatási rendszer szolgáltatás - SLA Nyomtatási rendszer szolgáltatás - SLA 1. oldal Telefon: +36 (72) 501-500 Fax: +36 (72) 501-506 1. Dokumentum adatlap Azonosítás Dokumentum címe Állomány neve Dokumentum verzió 1.1 Kiadás idõpontja 2009.11.01.

Részletesebben

2651. 1. Tételsor 1. tétel

2651. 1. Tételsor 1. tétel 2651. 1. Tételsor 1. tétel Ön egy kft. logisztikai alkalmazottja. Ez a cég új logisztikai ügyviteli fogalmakat kíván bevezetni az operatív és stratégiai működésben. A munkafolyamat célja a hatékony készletgazdálkodás

Részletesebben

ITIL V3 ALAPÚ IT SZOLGÁLTATÁSIRÁNYÍRÁSI RENDSZER BEVEZETÉSE A GPITINER SEGÍTSÉGÉVEL. Sztrida Ákos IT ügyvezető igazgató helyettes ITIL Expert

ITIL V3 ALAPÚ IT SZOLGÁLTATÁSIRÁNYÍRÁSI RENDSZER BEVEZETÉSE A GPITINER SEGÍTSÉGÉVEL. Sztrida Ákos IT ügyvezető igazgató helyettes ITIL Expert ITIL V3 ALAPÚ IT SZOLGÁLTATÁSIRÁNYÍRÁSI RENDSZER BEVEZETÉSE A GPITINER SEGÍTSÉGÉVEL Sztrida Ákos IT ügyvezető igazgató helyettes ITIL Expert A BANKRÓL 100%-ban hazai tulajdonú bank Digitális banki stratégia

Részletesebben

Közbeszerzési rendszerek Informatikai Biztonsági Szabályzata

Közbeszerzési rendszerek Informatikai Biztonsági Szabályzata Közbeszerzési rendszerek Informatikai Biztonsági Szabályzata 2009.11.19. TARTALOMJEGYZÉK 1 Általános rendelkezések... 3 1.1 A SZABÁLYOZÁS CÉLJA... 3 1.2 A DOKUMENTUM BESOROLÁSA... 3 1.3 KAPCSOLAT AZ ELECTOOL

Részletesebben

Örökölt adattárháztól a CMDB-ig

Örökölt adattárháztól a CMDB-ig Örökölt adattárháztól a CMDB-ig Engel László, Ferrinfo Zrt. Bartók Nagy János, ICON Zrt. Ferrinfo bemutatás a Dunaferr csoport informatikai szolgáltatója 3500 felhasználó mintegy 30 üzleti partner 2 telephely

Részletesebben

IT biztonsági szolgáltatás csomag. ISO 9001:2000 TÜV ID: 9105043379 Simplexion Informatikai Kft., 1094 Budapest, Tompa utca 11, 3. emelet 24.

IT biztonsági szolgáltatás csomag. ISO 9001:2000 TÜV ID: 9105043379 Simplexion Informatikai Kft., 1094 Budapest, Tompa utca 11, 3. emelet 24. IT biztonsági Vezetői összefoglaló Jelen dokumentumban foglaltuk össze IT biztonsági portfóliónk azon legfontosabb elemeit. A szolgáltatás portfólió összeállításánál alkalmazott legfontosabb szempontunk

Részletesebben

Az elektronikus közszolgáltatások informatikai biztonságának jogi szabályozása

Az elektronikus közszolgáltatások informatikai biztonságának jogi szabályozása Az elektronikus közszolgáltatások informatikai biztonságának jogi szabályozása Dr. Dedinszky Ferenc kormány-főtanácsadó Informatikai biztonsági felügyelő Miniszterelnöki Hivatal Infokommunikációs Államtitkárság

Részletesebben

Tartalom. Konfiguráció menedzsment bevezetési tapasztalatok. Bevezetés. Tipikus konfigurációs adatbázis kialakítási projekt. Adatbázis szerkezet

Tartalom. Konfiguráció menedzsment bevezetési tapasztalatok. Bevezetés. Tipikus konfigurációs adatbázis kialakítási projekt. Adatbázis szerkezet Konfiguráció menedzsment bevezetési tapasztalatok Vinczellér Gábor AAM Technologies Kft. Tartalom 2 Bevezetés Tipikus konfigurációs adatbázis kialakítási projekt Adatbázis szerkezet Adatbázis feltöltés

Részletesebben

ITIL alapú folyamat optimalizációs tapasztalatok

ITIL alapú folyamat optimalizációs tapasztalatok ITIL alapú folyamat optimalizációs tapasztalatok Berky Szabolcs vezető tanácsadó szabolcs.berky@stratis.hu A Stratisról dióhéjban 1998 2008: 10 éve vagyunk a tanácsadási piacon Független, tisztán magyar

Részletesebben

Új felállás a MAVIR diagnosztika területén. VII. Szigetelésdiagnosztikai Konferencia 2007 Siófok

Új felállás a MAVIR diagnosztika területén. VII. Szigetelésdiagnosztikai Konferencia 2007 Siófok Új felállás a MAVIR diagnosztika területén VII. Szigetelésdiagnosztikai Konferencia 2007 Siófok Állapotfelmérés, -ismeret 1 Célja: Karbantartási, felújítási, rekonstrukciós döntések megalapozása, Üzem

Részletesebben

A könyvvizsgálat módszertana

A könyvvizsgálat módszertana A könyvvizsgálat módszertana Belső ellenőrzés és a könyvvizsgálat 2011 Deloitte Magyarország Tematika A belső ellenőrzési rendszer célja és típusai A belső ellenőrzési rendszer szerepe a könyvvizsgálat

Részletesebben

A-NET Consulting a komplex informatikai megoldásszállító

A-NET Consulting a komplex informatikai megoldásszállító INFORMATIKAI ÉS ÜZLETI TANÁCSADÁS RENDSZERINTEGRÁCIÓ HÁLÓZATI MEGOLDÁSOK RENDSZERTÁMOGATÁS OUTSOURCING VIRTUALIZÁCIÓ IP TELEFONRENDSZEREK A-NET Consulting a komplex informatikai megoldásszállító A-Net

Részletesebben

II. rész: a rendszer felülvizsgálati stratégia kidolgozását támogató funkciói. Tóth László, Lenkeyné Biró Gyöngyvér, Kuczogi László

II. rész: a rendszer felülvizsgálati stratégia kidolgozását támogató funkciói. Tóth László, Lenkeyné Biró Gyöngyvér, Kuczogi László A kockázat alapú felülvizsgálati és karbantartási stratégia alkalmazása a MOL Rt.-nél megvalósuló Statikus Készülékek Állapot-felügyeleti Rendszerének kialakításában II. rész: a rendszer felülvizsgálati

Részletesebben

Informatikai és Biztonsági Szabályzat. I. Bevezető rendelkezések

Informatikai és Biztonsági Szabályzat. I. Bevezető rendelkezések Informatikai és Biztonsági Szabályzat A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992.évi LXIII. törvény rendelkezéseinek végrehajtása és egységes alkalmazása, valamint

Részletesebben

Szolgáltatás mérés/riportolás magas fokon Egy valós megoldás Pepsi berkekben

Szolgáltatás mérés/riportolás magas fokon Egy valós megoldás Pepsi berkekben Szolgáltatás mérés/riportolás magas fokon Egy valós megoldás Pepsi berkekben Mérő Gábor PepsiAmericas Kft Technikai szolgáltatási Vezető Hajdú Miklós ICON Számítástechnikai Rt Alkalmazás- és Rendszerfelügyeleti

Részletesebben

A SZERVEZT SZERVEZETI IDENTITÁS. SZERVEZETI PROFIL. SZERVEZETI STRATÉGIA

A SZERVEZT SZERVEZETI IDENTITÁS. SZERVEZETI PROFIL. SZERVEZETI STRATÉGIA A SZERVEZT SZERVEZETI IDENTITÁS.. SZERVEZETI STRATÉGIA 2 Szervezet neve:... 1. ALAPOK A. Szervezet neve B. Szervezet jogi háttere C. Szervezet víziója D. Szervezet missziója és célrendszere 2. TERVEK A.

Részletesebben

3.1. Alapelvek. Miskolci Egyetem, Gyártástudományi Intézet, Prof. Dr. Dudás Illés

3.1. Alapelvek. Miskolci Egyetem, Gyártástudományi Intézet, Prof. Dr. Dudás Illés 3. A GYÁRTERVEZÉS ALAPJAI A gyártervezési folyamat bemutatását fontosnak tartottuk, mert a gyártórendszer-tervezés (amely folyamattervezés) része a gyártervezési feladatkörnek (objektumorientált tervezés),

Részletesebben

Módszerek és példák a kockázatszemléletű gyakorlatra az ISO 9001:2015 szabvány szellemében

Módszerek és példák a kockázatszemléletű gyakorlatra az ISO 9001:2015 szabvány szellemében Módszerek és példák a kockázatszemléletű gyakorlatra az ISO 9001:2015 szabvány szellemében ISOFÓRUM TAVASZ II. szakmai rendezvény 2016. 06. 02-03. Dr. Horváth Zsolt (INFOBIZ Kft.) Kezeljem a kockázatokat?

Részletesebben

A Bankok Bázel II megfelelésének informatikai validációja

A Bankok Bázel II megfelelésének informatikai validációja A Bankok Bázel II megfelelésének informatikai validációja 2010. november 30. Informatika felügyeleti főosztály: Gajdosné Sági Katalin Gajdos.Katalin@PSZAF.hu Kofrán László - Kofran.Laszlo@PSZAF.hu Bázel

Részletesebben

IT szolgáltatás menedzsment bevezetés az IIER projektben

IT szolgáltatás menedzsment bevezetés az IIER projektben IT szolgáltatás menedzsment bevezetés az IIER projektben it Service Management Forum 2005 Vámosi Róbert MVH Virágh Tamás HP 2005.03.18. Copyright 2005 MVH - HP. Minden jog fenntartva. 1 MVH IIER IT menedzsment

Részletesebben

Hatékony iteratív fejlesztési módszertan a gyakorlatban a RUP fejlesztési módszertanra építve

Hatékony iteratív fejlesztési módszertan a gyakorlatban a RUP fejlesztési módszertanra építve Hatékony iteratív fejlesztési módszertan a gyakorlatban a RUP fejlesztési módszertanra építve Kérdő Attila, ügyvezető, INSERO Kft. EOQ MNB, Informatikai Szakosztály, HTE, ISACA 2012. május 17. Módszertanok

Részletesebben

Tárgyszavak: vevőkapcsolatok; CRM; szoftverértékelés.

Tárgyszavak: vevőkapcsolatok; CRM; szoftverértékelés. A VÁLLALATVEZETÉS EGYES TERÜLETEI CRM-rendszerek értékelése és felépítése Bármerre tekintünk a verseny egyre élesebb. A vállalatok nagy feladat előtt állnak: régi ügyfeleiket meg kell tartaniuk, és újakat

Részletesebben

Kiváló minôségû szolgáltatás, MKIK Védjegy. Az informatikai szolgáltatások tanúsítási követelményei

Kiváló minôségû szolgáltatás, MKIK Védjegy. Az informatikai szolgáltatások tanúsítási követelményei Kiváló minôségû szolgáltatás, MKIK Védjegy Az informatikai szolgáltatások tanúsítási követelményei Kiváló minôségû szolgáltatás, MKIK védjegy informatikai szolgáltatások követelményei 1. A Kiváló minôségû

Részletesebben

Nagy méretű projektekhez kapcsolódó kockázatok felmérése és kezelése a KKV szektor szemszögéből

Nagy méretű projektekhez kapcsolódó kockázatok felmérése és kezelése a KKV szektor szemszögéből Nagy méretű projektekhez kapcsolódó kockázatok felmérése és kezelése a KKV szektor szemszögéből Dr. Fekete István Budapesti Corvinus Egyetem tudományos munkatárs SzigmaSzervíz Kft. ügyvezető XXIII. Magyar

Részletesebben

Történet John Little (1970) (Management Science cikk)

Történet John Little (1970) (Management Science cikk) Információ menedzsment Szendrői Etelka Rendszer- és Szoftvertechnológia Tanszék szendroi@witch.pmmf.hu Vezetői információs rendszerek Döntéstámogató rendszerek (Decision Support Systems) Döntések információn

Részletesebben

1. táblázat: a vezetői, stratégiai és menedzsment szinten végbemenő folyamatok Vezetés Stratégia Menedzsment

1. táblázat: a vezetői, stratégiai és menedzsment szinten végbemenő folyamatok Vezetés Stratégia Menedzsment Klinikai audit-rendszer helye a járó- és a fekvőbeteg szakellátásban résztvevő egészségügyi szervezetek irányításában, stratégiájában-a stratégiai tervezésben és a menedzsmenti tevékenységekben Dr. Zsuga

Részletesebben

Karbantartási filozófiák. a karbantartás szervezetére és a folyamat teljes végrehajtására vonatkozó alapelvek rendszere.

Karbantartási filozófiák. a karbantartás szervezetére és a folyamat teljes végrehajtására vonatkozó alapelvek rendszere. Karbantartási filozófiák a karbantartás szervezetére és a folyamat teljes végrehajtására vonatkozó alapelvek rendszere. TPM Total Productive Maintanance Teljeskörű hatékony karbantartás, Termelésbe integrált

Részletesebben

1.1. HOGYAN HASZNÁLJUK AZ ÖNÉRTÉKELÉSI ESZKÖZT. Az eszköz három fő folyamatot ölel fel három szakaszban:

1.1. HOGYAN HASZNÁLJUK AZ ÖNÉRTÉKELÉSI ESZKÖZT. Az eszköz három fő folyamatot ölel fel három szakaszban: 1.1. HOGYAN HASZNÁLJUK AZ ÖNÉRTÉKELÉSI ESZKÖZT 1. melléklet Az eszköz három fő folyamatot ölel fel három szakaszban: a pályázók kiválasztása (a táblázat 1. munkalapja); a projekt kedvezményezettek általi

Részletesebben

AZ INTEGRÁLT NYOMONKÖVETŐ RENDSZER BEMUTATÁSA (TÁMOP 3.4.2-B) Kern Zoltán Közoktatási szakértő Kern.zoltan@educatio.hu

AZ INTEGRÁLT NYOMONKÖVETŐ RENDSZER BEMUTATÁSA (TÁMOP 3.4.2-B) Kern Zoltán Közoktatási szakértő Kern.zoltan@educatio.hu AZ INTEGRÁLT NYOMONKÖVETŐ RENDSZER BEMUTATÁSA (TÁMOP 3.4.2-B) Kern Zoltán Közoktatási szakértő Kern.zoltan@educatio.hu Integrált (Elektronikus) Nyomonkövető Rendszer Miért használjuk? Hogyan használjuk?

Részletesebben

Mi a karbantartás feladata. Karbantartás-fejlesztés korszerűen Nyílt képzés 2014.05.15. Fekete Gábor, A.A. Stádium Kft.

Mi a karbantartás feladata. Karbantartás-fejlesztés korszerűen Nyílt képzés 2014.05.15. Fekete Gábor, A.A. Stádium Kft. Mi a karbantartás feladata Karbantartás-fejlesztés korszerűen Nyílt képzés 2014.05.15. Fekete Gábor, A.A. Stádium Kft. A karbantartás hagyományos értelmezése A karbantartás feladata a berendezések képességeinek

Részletesebben

Beszállítók integrálása és szolgáltatások optimalizálása ITIL szemüvegen keresztül

Beszállítók integrálása és szolgáltatások optimalizálása ITIL szemüvegen keresztül Beszállítók integrálása és szolgáltatások optimalizálása ITIL szemüvegen keresztül Tamásy Dániel, Delta Services Kft. Tematika Delta csoport bemutatása A Kezdet - Delta IT szervezeti működés ismertetése

Részletesebben

Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék

Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Software tesztelés Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Software tesztelés SWTESZT / 1 A tesztelés feladata Két alapvető cél rendszerben található hibák felderítése annak ellenőrzése, hogy a

Részletesebben

A tesztelés feladata. Verifikáció

A tesztelés feladata. Verifikáció Software tesztelés Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Software tesztelés SWTESZT / 1 A tesztelés feladata Két alapvető cél rendszerben található hibák felderítése annak ellenőrzése, hogy a

Részletesebben

77/2013 - Követelmények és a gyakorlat. Dr. Krasznay Csaba egyetemi adjunktus NKE KTK EFI IBT

77/2013 - Követelmények és a gyakorlat. Dr. Krasznay Csaba egyetemi adjunktus NKE KTK EFI IBT 77/2013 - Követelmények és a gyakorlat Dr. Krasznay Csaba egyetemi adjunktus NKE KTK EFI IBT Bevezetés Lassan egy éve fogadták el az Ibtv.-t Lassan 3 hónapos a 77/2013 NFM rendelet Lassan itt a következő

Részletesebben

Bevezetés. Adatvédelmi célok

Bevezetés. Adatvédelmi célok Bevezetés Alapfogalmak Adatvédelmi célok Adatok és információk elérhet!ségének biztosítása és védelme Hagyományosan fizikai és adminisztratív eszközökkel Számítógépes környezetben automatizált eszközökkel

Részletesebben

A települések katasztrófavédelmi besorolásának szabályai, védelmi követelmények.

A települések katasztrófavédelmi besorolásának szabályai, védelmi követelmények. II/1. VESZÉLY-ELHÁRÍTÁSI TERVEZÉS A települések katasztrófavédelmi besorolásának szabályai, védelmi követelmények. Települési szintű veszély-elhárítási tervezés rendszere, jogi háttere. A besorolás és

Részletesebben

I. kommunikációs csomag:

I. kommunikációs csomag: Az uniós pályázatok kedvezményezettjei eltérő tartalmú kommunikációs csomagokat kötelesek megvalósítani. Ezt minden esetben a pályázati útmutató rögzíti a projekt jellegének és mertének megfelelően.a szigorú

Részletesebben

Információbiztonság fejlesztése önértékeléssel

Információbiztonság fejlesztése önértékeléssel Információbiztonság fejlesztése önértékeléssel Fábián Zoltán Dr. Horváth Zsolt, 2011 Kiindulás SZTE SZAKK információ információ adatvédelmi szabályozás napi gyakorlat információ Milyen az összhang? belső

Részletesebben

Karbantartási és szervíz szerződés

Karbantartási és szervíz szerződés Karbantartási és szervíz szerződés A szerződő felek: Ezen szerződés létrejött egyrészről: Cégnév:. Cím: H-7624 Pécs, Zichy Gyula utca 13. Postacím: H-7624 Pécs, Zichy Gyula utca 13. Adószám: 14204537-2-02

Részletesebben

III. Az emberi erőforrás tervezése

III. Az emberi erőforrás tervezése BBTE, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar, Szatmárnémeti egyetemi kirendeltség III. Az emberi erőforrás tervezése Emberi Erőforrás Menedzsment 2012 Október 20 Gál Márk PhD Közigazgatási

Részletesebben

A benchmarking fogalma

A benchmarking fogalma Benchmarking Dr. Koczor Zoltán 1 A fogalma Összevetésként használt szervezet Felhasznált erőforrások ESZKÖZÖK CÉLOK Belső folyamatszabályozás Dr. Koczor Zoltán 2 1 A célja Értékelnünk kell a jelenlegi

Részletesebben

A TESZTELÉS ALAPJAI A TESZTELÉS ALAPVETŐ FOLYAMATA A TESZTELÉS PSZICHOLÓGIÁJA A TESZTELÉS ETIKAI KÓDEXE

A TESZTELÉS ALAPJAI A TESZTELÉS ALAPVETŐ FOLYAMATA A TESZTELÉS PSZICHOLÓGIÁJA A TESZTELÉS ETIKAI KÓDEXE A TESZTELÉS ALAPJAI A TESZTELÉS ALAPVETŐ FOLYAMATA A TESZTELÉS PSZICHOLÓGIÁJA A TESZTELÉS ETIKAI KÓDEXE MUNKAERŐ-PIACI IGÉNYEKNEK MEGFELELŐ, GYAKORLATORIENTÁLT KÉPZÉSEK, SZOLGÁLTATÁSOK A DEBRECENI EGYETEMEN

Részletesebben

A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában

A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában Előadó: Ivanyos János Trusted Business Partners Kft. ügyvezetője Magyar Közgazdasági Társaság Felelős Vállalatirányítás szakosztályának

Részletesebben

Információ menedzsment

Információ menedzsment Információ menedzsment Szendrői Etelka Rendszer- és Szoftvertechnológiai Tanszék szendroi@witch.pmmf.hu Szervezetek felépítése Szervezetek közötti információáramlás Információ fogadás Elosztás Új információk

Részletesebben

CÉLOK ÉS ELŐIRÁNYZATOK, KÖRNYEZETKÖZPONTÚ IRÁNYÍTÁSI ÉS MEB PROGRAMOK

CÉLOK ÉS ELŐIRÁNYZATOK, KÖRNYEZETKÖZPONTÚ IRÁNYÍTÁSI ÉS MEB PROGRAMOK 1/6 oldal Tartalomjegyzék: 1/ Célmeghatározás 2/ Területi érvényesség 3/ Fogalom meghatározások 4/ Eljárás 5/ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6/ Dokumentálás Készítette: Szigeti Edit Jóváhagyta: Bálint

Részletesebben

ADATMENTÉSSEL KAPCSOLATOS 7 LEGNAGYOBB HIBA

ADATMENTÉSSEL KAPCSOLATOS 7 LEGNAGYOBB HIBA ADATMENTÉSSEL KAPCSOLATOS 7 LEGNAGYOBB HIBA Készítette: Hunet Kft, 2013 Ez az alkotás a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Így add tovább! 2.5 Magyarország licenc alá tartozik. A licenc megtekintéséhez

Részletesebben

Muha Lajos. Az információbiztonsági törvény értelmezése

Muha Lajos. Az információbiztonsági törvény értelmezése Muha Lajos Az információbiztonsági törvény értelmezése kibervédelem? KIBERVÉDELEM KRITIKUS INFORMÁCIÓS INFRASTRUKTÚRÁK VÉDELME ELEKTRONIKUS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK VÉDELME Az információvédelem igénye Magyarország

Részletesebben

Az ALTERA VAGYONKEZELŐ Nyrt. kockázatkezelési irányelvei

Az ALTERA VAGYONKEZELŐ Nyrt. kockázatkezelési irányelvei Az ALTERA VAGYONKEZELŐ Nyrt. kockázatkezelési irányelvei I. A dokumentum célja és alkalmazási területe A Kockázatkezelési Irányelvek az ALTERA Vagyonkezelő Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (1068 Budapest,

Részletesebben

Informatikai Biztonsági szabályzata

Informatikai Biztonsági szabályzata A NIIF Intézet Informatikai Biztonsági szabályzata Készítette: Springer Ferenc Információbiztonsági vezető Ellenőrizte: Jóváhagyta: Császár Péter Minőségirányítási vezető Nagy Miklós Igazgató Dátum: 2008.05.09.

Részletesebben

Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János

Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés április 18, 2011 Végezte Innermetrix Hungary Copyright Innermetrix, Inc. 2008 1 IMX Szervezeti Egészség Felmérés Üdvözöljük az Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérésén!

Részletesebben

IV.4. FELHŐ ALAPÚ BIZTONSÁGOS ADATTÁROLÁSI MÓDSZER ÉS TESZTKÖRNYEZET KIDOLGOZÁSA

IV.4. FELHŐ ALAPÚ BIZTONSÁGOS ADATTÁROLÁSI MÓDSZER ÉS TESZTKÖRNYEZET KIDOLGOZÁSA infokommunikációs technológiák IV.4. FELHŐ ALAPÚ BIZTONSÁGOS ADATTÁROLÁSI MÓDSZER ÉS TESZTKÖRNYEZET KIDOLGOZÁSA BEVEZETÉS Mit jelent, hogy működik a felhő alapú adattárolás? Az adatainkat interneten elérhető

Részletesebben

S atisztika 2. előadás

S atisztika 2. előadás Statisztika 2. előadás 4. lépés Terepmunka vagy adatgyűjtés Kutatási módszerek osztályozása Kutatási módszer Feltáró kutatás Következtető kutatás Leíró kutatás Ok-okozati kutatás Keresztmetszeti kutatás

Részletesebben

XXXIII. Magyar Minőség Hét 2014 Átállás az ISO/IEC 27001 új verziójára 2014. november 4.

XXXIII. Magyar Minőség Hét 2014 Átállás az ISO/IEC 27001 új verziójára 2014. november 4. 2014 Átállás az ISO/IEC 27001 új verziójára 2014. november 4. Móricz Pál ügyvezető igazgató Szenzor Gazdaságmérnöki Kft. változások célja Előadás tartalma megváltozott fogalmak, filozófia mit jelentenek

Részletesebben

Versenyképesség és az innovatív vagyonvédelem

Versenyképesség és az innovatív vagyonvédelem Versenyképesség és az innovatív vagyonvédelem avagy lehet-e és hogyan szerepe a vagyonvédelemnek a versenyképesség növelésében? Bernáth Mihály okl. biztonságszervező szakember Amiben mindenki egyetért...

Részletesebben

A karbantartásra vonatkozó általános feltételek a TvMI-ben

A karbantartásra vonatkozó általános feltételek a TvMI-ben A karbantartásra vonatkozó általános feltételek a TvMI-ben Siófok. 2016.11.14. Heizler György Ki miért felel? Beavatkozási szintek OTSZ mi a karbantartás? 69. karbantartás: mindazon intézkedések, tevékenységek

Részletesebben

TPM egy kicsit másképp Szollár Lajos, TPM Koordinátor

TPM egy kicsit másképp Szollár Lajos, TPM Koordinátor TPM egy kicsit másképp Szollár Lajos, TPM Koordinátor 2013.06.18 A TPM A TPM a Total Productive Maintenance kifejezés rövidítése, azaz a teljes, a gyártásba integrált karbantartást jelenti. A TPM egy állandó

Részletesebben

KÁRFELSZÁMOLÁSI MŰVELETEK LEHETŐSÉGEI TERRORCSELEKMÉNYEK ESETÉN BEVEZETÉS A BEAVATKOZÁS KIEMELT KÉRDÉSEI. Kuti Rajmund tűzoltó százados

KÁRFELSZÁMOLÁSI MŰVELETEK LEHETŐSÉGEI TERRORCSELEKMÉNYEK ESETÉN BEVEZETÉS A BEAVATKOZÁS KIEMELT KÉRDÉSEI. Kuti Rajmund tűzoltó százados Kuti Rajmund tűzoltó százados KÁRFELSZÁMOLÁSI MŰVELETEK LEHETŐSÉGEI TERRORCSELEKMÉNYEK ESETÉN BEVEZETÉS A terrorizmus kezelése napjaink állandó problémája. Az elmúlt években a világ több pontján bekövetkezett

Részletesebben

Az ITIL egyszeruen. avagy. híd

Az ITIL egyszeruen. avagy. híd Az ITIL egyszeruen avagy híd 1 A piaci megatrend millió USD 300 Üzemeltetés (outsourcing) Üzembeállítás és támogatás 200 Alkalmazáskészítés Rendszer- és hálózatintegrálás 100 Informatikai tanácsadás és

Részletesebben

LIBRA Virtua. Szoftver-mint-Szolgáltatás

LIBRA Virtua. Szoftver-mint-Szolgáltatás LIBRA Virtua Szoftver-mint-Szolgáltatás Szoftver mint szolgáltatás. Szoftver-mint-Szolgáltatás Az ügyviteli és vállalatirányítási rendszerek bonyolult szoftverek, amelyek telepítése, beállítása, oktatása

Részletesebben