A TERMÉSZET HÁZTARTÁSTANA elemi ökológia közérthetıen

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A TERMÉSZET HÁZTARTÁSTANA elemi ökológia közérthetıen"

Átírás

1 A TERMÉSZET HÁZTARTÁSTANA elemi ökológia közérthetıen Egy bonyolult tudomány és a mindennapok Az emberek hajlamosak arra, hogy a tudóst, a természet titkait fürkészı kutatót befelé forduló, töprengı, meditálgató, a mindennapok problémáit kissé távolságtartóan szemlélı, olykor szórakozott figurának képzeljék. A tudományokat is e különös személyiségek szellemi passziójának tekintik sokan. Olyasminek, aminek lényegét nehezen megragadható elméletek, veretes definíciók, bonyolult képletekkel megadott összefüggések, aranyigazságként hangzó törvények adják, melynek egyszerősített változata iskolai tananyagként jelenik meg életünkben, de aminek alig lehet közvetlen jelentısége hétköznapjaink során. Az ökológia tudományáról is sokan vélekednek hasonlóan - bár egyre többször fordul elı e kifejezés a napi híradásokban. E tudomány vizsgálódásának tárgya olykor elrettentınek tőnik - tengeri olajszennyezés, erdıégetés, szeméthegyek, elmocskolt környezet, sıt ökológiai katasztrófa réme fenyeget. Máskor szinte reklám értékő: kívánatos, keresendı, megteremtendı dolgot jelentı szóösszetételként találkozunk vele. Ökotermék, ökogazdaság, ökofalu, ökopark - olvassuk, halljuk. Szinte életfilozófiaként említik, a politika tényezıjeként beszélnek róla. Pedig az ökológia nem mozgalmi eszme, nem marketing stratégia, hanem a biológia tudományának egyik, az egyedeknél bonyolultabb szervezıdését kutató tudományága. Az ökológia tudománya által megfogalmazott tételek, tanok éppen korunkban kaptak különös figyelmet, hiszen az ember és a Föld teljes élıvilága - a bioszféra - közötti kapcsolatok, a környezeti válság kezelése, a természetet károsító beavatkozások okozta problémák ökológiai ismeretek nélkül nem oldhatók meg. Sıt az e tudomány által közvetített szemléletet nélkülözı döntések miatt egyéni életünk minısége is számottevıen romolhat. Nem szükséges, hogy ki-ki elmélyedjen e meglehetısen összetett tudomány mővelésében ahhoz, hogy megértse a környezetünk élıvilágában lezajló változásokat, és felismerje saját felelısségét, hogy helyesen döntsön és cselekedjék; de az ökológia alapvetı ismerete nélkül ezt aligha teheti meg. A természetvédelem fontosságának felismerése, a védett környezetben való helyes magatartás is ökológiai szemléletet kíván. Milyen hatása lehet egy bonyolult tudománynak a gyakorlati életünkre? A nagy földrajzi felfedezések korában keveseknek lehettek világos képzetei távoli vidékekrıl, messzi országokról. A világkereskedelem fejlıdése, majd az idegenforgalom, az utazás igényének tömegessé válása a többség számára is szükségletté tette a tájékozódási ismeretek megszerzését, a felszín alakulásának, a vizek mozgásának és a légkör jelenségeinek megértését, a különbözı országok gazdaságát meghatározó földrajzi feltételek értelmezését. A technikai fejlıdés a fizikai ismeretek elsajátítását kívánta meg az új eszközöket használni akaróktól. Lehet, hogy elfelejtettük már azokat a matematikai képleteket, melyek a nyomás és a hımérséklet kapcsolatát leírják, de azért mindnyájan tudjuk, hogy mi vár ránk, ha eldugul a kuktafazék biztonsági szelepe. Ügyesen irányítjuk gépkocsinkat, még akkor is, ha az eredı erıkrıl, a tehetetlenségrıl, a nyomatékról szerzett ismereteink elkoptak már. Elektronikus berendezéseket kezelünk szinte rutinosan, noha talán nem is sejtjük, miként mőködnek. A fizika tudománya által nyújtott ismeretek technikai környezetünk megértése, használata szempontjából váltak fontosakká. Eredményei a mindennapok gyakorlatában lépten nyomon társainkká lettek. Századunk derekától a kémia fejlıdése járt be hasonló utat. A tudósok laboratóriumaiból, különös üvegedények, lombikok világából kiszabadulva új meg új vegyületek, anyagok árasztották el életünket. Nehezen barátkozunk ezzel a kissé elvontnak tőnı világgal, hiszen képzeteink és tapasztalataink nem könnyen találkoznak. Az egyik fehér por erre jó, a másik arra. Az egyik sárgás folyadék rovarölı, a

2 másik takarítószer. Elvontabb gondolkodásra van szükség ahhoz, hogy a vegyszerek világában eligazodjunk, hogy veszély nélkül használhassuk fel ıket. Mostanság érezzük leginkább, hogy kémiai alapismeretek nélkül veszedelmessé válhat a magunk teremtette környezet. Tudnunk kell, hogy mire való a klór tartalmú fertıtlenítı tisztítószer, hogyan bánjunk vele. De arról sem feledkezhetünk meg, hogy mi történik vele a csatornába, emésztıbe jutva. "Minden baktériumot megöl!" - reklámozzák, de belegondolunk vajon, hogy jó-e ez nekünk? Mire megyünk, ha elpusztítjuk vele az emésztıben, a szennyvíztisztítóban "nekünk dolgozó" baktériumokat is?! Bizony meg kell tanulnunk a háztartási vegyszerek, oldószerek, gyógyszerek, növényvédı szerek, élelmiszer-adalékok, mesterséges anyagok használatát! Precíz vegytani ismeretek nélkül is szükségünk van erre az alkalmazott tudásra. Az emberek érzik, hogy a tudatlanság veszélybe sodorhatja ıket. Aki nem tud tájékozódni, az eltéved. Aki nem ismeri a fizika törvényeit, azt balesetek fenyegetik. Aki nincs tisztában a kémia folyamataival, összefüggéseivel, az könnyen "méregkeverıvé" válhat. Hogyan vélekedünk a biológia eredményeirıl? Korunkban érkezett el a biológia tudománya arra a szintre, amikor leíró természetrajzból a mindennapi életünket is meghatározó ismeretrendszerré vált. Amikor nem csupán az érdekességek iránt fogékony polgárok forgatják szívesen a különbözı "csodabogarakról" szóló leírásokat, messzi tájak élıvilágáról tudósító beszámolókat, hanem - az elızıekhez hasonlóan - a biológiai ismeretek is szükségessé váltak gyakorlati döntéseinkhez. A mezıgazdaságban, a gyógyításban már jó ideje hasznosítjuk az élı rendszerek felépítésérıl és mőködésérıl kialakított ismereteinket. Az ökológia által nyújtott tudás a közeljövıben válhat a mindennapi életvitelünk fenntartásához, helyes életvezetési döntéseink meghozatalához nélkülözhetetlenné, szükségessé. Ez a tudomány az eleven környezetünk törvényszerő változásainak értelmezésében igazíthat el minket. Hiszen mostanság szembesülünk azzal, hogy a helyi és világmérető környezeti problémák azért keletkezhettek, mert éppen ez a tudás hiányzott, mert nem volt ökológiai szemléletük sem a döntéshozó politikusoknak, mérnököknek, sem a környezetüket használó állampolgároknak. Ökológiai ismeretekre tehát szükségünk van, döntéseinknek ökológiai szemléletben kell foganniuk, tetteink során nem nélkülözhetjük e tudást, mert a tudatlanság ez esetben is veszélyekkel fenyeget! Az ökológiai szemlélet azonban nem csak e tudományterület pontos és tételes ismeretére alapozható, hiszen a tapasztalatok, a józan megfontolás is eredményezhet környezetharmonikus, ökológikus életvezetést. A hétköznapi ember elsısorban nem a környezettan tudományával kerül kapcsolatba, hanem azokkal a mindennapi jelenségekkel találkozik, amelyeknek ökológiai tartalma, kihatása is van. Mit is jelenthet tehát az ökológikus gondolkodás? Ha az ökológia (környezettan) szó eredetét tekintem, máris érthetıbbé válik mindez: 'oikosz' görögül lakást, háztartást jelent. Ökológia tehát a természet háztartástana - miként a fogalom megalkotója Ernst Hä ckel e kifejezést értelmezte. Az ökológikus gondolkodású ember úgy gondol a világ élıvilágára, mint a jó gazda saját gazdaságára: törekszik arra, hogy boldoguljon általa, de óvja is, hogy örökül hagyhassa utódainak. Mibıl áll, hogyan mőködik ez a földi mérető eleven "háztartás"? Élıhelyek és helyek, ahol élnek Az állatkereskedésben néhány akvárium, terrárium, kalitka áll. Elnézem az egyik akváriumban magányosan úszkáló halacskát. Üveglapokkal elhatárolt világában mindent a gazdájának köszönhet, és tıle remélhet. Hogy nappalt gondoljon-e, vagy éjszakát attól függ, ég-e fölötte a neonlámpa. Kis villanymotor buborékoltatja át vizén a levegıt, csipesszel nyújtják be számára élelmét, a gondosan

3 összeállított tápot, melyet az etetési idın kívül hiába keresgél. Búvóhelyét, egy kitört aljú cserepet is a kereskedı helyezte el a kis medencében. Olykor nagytakarítás következik. Üveglopóval szívják le az alzatra győlt ürüléket, kimossák a filtrálók szőrıbetétjét. Egyszer - ha majd tenyésztıje úgy látja jónak - meg kell osztania életterét más halakkal is. Talán egy kellemes külsejő párt is kap, talán fajtársai mellett más halak is kerülnek majd ide. Ha kerülnek is, aligha lesz közöttük veszedelmes ragadozó. Bár a boltban egy núbiai macska is ólálkodik, nincs mitıl tartania. Az akvárium üveglapja megóvja ıt. A kis hal számára a világ 50 liternyi. Hiába él a szomszédos üvegmedencében teknıs vagy agámagyík, hiába rikoltoz körülötte papagáj, visít tengerimalac nincs - nem lehet - velük kapcsolata. A természetes környezetében a kis hal életét egy tılünk függetlenül mőködı élı rendszerben éli le. A táplálékát magának kell meglelnie. Ellenségek fenyegetik, olykor mentenie kell az életét is. Élıhelyéért néha fajtársaival is meg kell küzdenie. Ha olyan társat talál, amellyel életképes ivadékokat hozhat világra, s ha ezek felcseperedéséhez jó esélyt is tud biztosítani, akkor marad a folyó kis darabja az ı és nemzedékei "birtoka". Ha nem sikeres ebben a kíméletlen akadályversenyben, akkor nem lesz képes tulajdonságait utódaiban megırizve benépesíteni környezetét. Fajtársai, vagy más fajú egyedek teszik meg ezt helyette. Bár az állatkereskedés biztonságosnak tőnı akváriumainál kevésbé szélsıségesen zárt, azért igencsak tılünk függı világ kertünk, veteményesünk is. A sárgarépa élhet, a disznóparéj nem. A tetszetıs ricinust díszkertünkben szaporítjuk, az ugyancsak tetszetıs, ám allergiát okozó parlagfüvet nem tőrjük. Noha veteményesünk földjében akár igen ellenálló - olykor kimondottan mostoha körülményeket is elviselı - növények is tenyésznének, a kertész fogja meghatározni azt, hogy minek ad életteret. Gyomlál és permetez, a hiányzó, vagy szőkös feltételeket pótolja: öntöz, talajt forgat, mőtrágyáz, visszametsz. Egynémely tulajdonság kedvéért megváltoztatja a környezetet, csakhogy kedvezı feltételeket kínáljon haszonnövényeinek. Az ólban nevelt malac életútját is a gazda határozza meg: kiszámítja, hogy mennyi takarmánytól mennyit kell híznia ahhoz, hogy gazdaságos legyen a tartás. Tudja, mikor melyik egyedet szaporítsa, és melyiket változtassa át kolbásszá, sonkává, disznósajttá. A mesterséges életközösségekben egy-egy biológiai cél érdekében módosítjuk azokat a környezeti tényezıket, amelyek nem felelnek meg ennek. E helyzet fenntartásáért folyamatosan ténykednünk kell. Munkát végzünk, pénzt és idıt áldozunk, anyagokat, energiaforrásokat használunk fel. A mesterséges élı rendszert mőködtetnünk kell, míg a természet magától mőködik. A kert, a szántó magára maradva bizony nagyon átalakulna. A szétszéledı állatcsordából is elıbb-utóbb kipusztulnának azok a kényes egyedek, melyeket pásztoruk a leginkább dédelgetett. Az igényes, folyamatos gondoskodást kívánó nemes növények és állatok helyett ellenállóbb, alkalmazkodóbb vad típusok szaporodnának el. Amit a kertész elgazosodásnak lát, arról az ökológus úgy tartja, hogy kezd visszarendezıdni az eredetihez hasonló, a természeteshez közeli állapot. Például az állattartás megszőnésével az egykori erdei irtásréteken kialakított legelıkön az utóbbi években ismét megindult a cserjésedés, az erdı elırenyomulása. A termesztéssel, tenyésztéssel járó tudatos szelekció helyébe a természetes életközösségek törvényei lépnek, s a természet bizony másként mőködik. Természetesen természetesen! Az élı rendszerek szervezıdése Nem a véletlen mőve, hogy itt vagy ott milyen növény és állatvilág élhet. Az, hogy milyen élılényekkel találkozhatunk egy adott élıhelyen két dologtól függ: 1. Milyen feltételeket kínál a környezet 2. Milyen feltételeket kedvel, illetve milyeneket képes elviselni az élılény. Az ökológia éppen azoknak a tényezıknek, folyamatoknak a vizsgálatát végzi, amelyek az élılények közösségeinek térbeli és idıbeli eloszlását, változását, viselkedését okozzák. Az ökológia élılényközpontú tudomány, mely figyelmét az egyazon fajba tartozó, adott élıhelyen egy idıben élı

4 egyedek közössége és a környezet közötti kölcsönhatásokra összpontosítja. Az ökológia tehát nem az élıvilággal benépesített tájat vizsgálja, nem az egyes egyedek életmőködései érdekli, nem is az életközösségek leírása a tárgya. Az életközösségek szervezıdési szintjeit, azok változását, átrendezıdését figyeli. A több egyedet érintı szervezıdési szinteken lejátszódó biológiai jelenségeket tanulmányozza. Mik is ezek az egyed feletti szervezıdési szintek? A többsejtő élılények testét sejtek építik fel. Ezek a bonyolult mőködéső, különbözı életfolyamatok elvégzésére módosult egységek a magasabb rendő élılényekben szöveteket alkotnak, szerveket, szervrendszereket képeznek. A szervezet e szervezıdési szintek harmonikus mőködésétıl függ. Ahogy romlik szöveteink állapota, úgy öregszünk. Szerveink mőködési zavarai betegségekhez vezetnek. Bármilyen egészséges is egy szervezet - élete véges. A sejtjeiben tárolt örökletes információ hibái egyre halmozódnak, egyre több tévedéssel végzi életmőködését. Ahhoz, hogy a génjeiben tárolt tulajdonságai ne vesszenek el egyedi léte végeztével, hogy fajára és részben egyediségére jellemzı információi túlélhessék ıt magát minden élılénynek társra van szüksége. A szaporodás során két csökkenı szerkezeti energiájú élılény kap esélyt arra, hogy utódjaiban megújulva, génkészletét rekonstruálva ırzıdjön meg. A szaporodó páros - hím és nıstény, porzós és termıs növény, nı és férfi olyan életjelenséget produkál, amelyre az egyed önmagában nem képes: tovább élteti a fajt, szaporodik, utódot nevel. A szaporodó páros akárhány - akár több millió utódot is produkál élete során, nem tehet egyebet, mint hogy saját meglévı tulajdonságainak rengeteg kombinációját hozza létre. Más párok más és más tulajdonságokkal rendelkezı egyedekkel gazdagítják - gazdagíthatják a fajnak az adott területen élı népességét. Változékonyságot biztosítanak, s e sokféle egyed között válogathat azután a környezet. Lesznek, amelyek igen alkalmasnak bizonyulnak a továbbélésre, mások kevésbé. Az egy adott területen, élıhelyen ténylegesen egy idıben együtt élı, azonos fajhoz tartozó élılények azon együttesét, amelyeknek lehetıségük van egymással szaporodási közösséget alkotni, azaz amelyek utódaikban tulajdonságaikat, génkészletüket állandóan reprodukálni, megújítani képesek lehetnek népességnek, populációnak nevezzük. Egy populációban tehát a környezet kihívásainak megfelelni képes, azaz a kedvezı feltételeket a legjobban hasznosító és a kedvezıtleneket leginkább tőrı egyedek szaporodnak a legsikeresebben. Adott idı alatt a legtöbb utódjuk jön világra, a lehetı legnagyobb élıhelyen terjedhetnek el. Az ı tulajdonságaik így nagyobb arányban lesznek képviselve e népességben, mint kevésbé sikeres fajtársaiké, sıt akadnak mindig olyan egyedek is - nem is kis számmal, amelyek számára egyáltalán nem válik lehetıvé az utódok felnevelése. Nem minden mag csírázik ki, nem minden lárva éli meg kifejlett korát, sok fióka esik a ragadozók áldozatául. Betegségek, balesetek, élısködık, táplálkozó állatok, versenytársak tartják féken a populáció folytonos szaporodását. A fajok általában kétféle elszaporodási stratégia valamelyikével élnek. A szők, vagy idıszakos élıhelyet igen nagyszámú utód létrehozásával igyekeznek mások elıtt benépesíteni az úgynevezett r- stratégisták. A sok száz, akár sok millió utód gondozására már nem fordíthatnak idıt. Igen sok el is pusztul közülük, de a legalkalmasabb tulajdonságúak hamar belakják az élıhelyet, s könnyen hódítanak meg más, még benépesítetlen területeket is. Gondoljunk például a levéltetvekre, a szúnyogokra, vagy a gyorsan terjedı gyomnövényekre. Ezzel szemben a K-stratégiát folytatók - zömmel a nagyobb testő, hosszabb életidejő szervezetek - kevés utódot nevelnek, de azok életesélyeit a gondoskodással javítják. A populáció által birtokolt, változatlan környezet, élıhely kedvez számukra. Nem a gyors elterjedés, hanem a terület tartós birtoklása tehát a távlat számukra. Így szaporodnak például az erdıalkotó fák, az énekesmadarak, a ragadozó emlısök, nagyvadjaink, s mi magunk, emberek is. A populáció tehát akár így, akár úgy egyre jobban alkalmazkodik a birtokba vett környezetéhez. Ha a környezet adottságai lassanként megváltoznak megeshet, hogy azok már másmilyen tulajdonságokkal rendelkezı egyedeknek kedveznek. Ha a populációban biztosított a genetikai változatosság, akkor nagyobb az esély arra, hogy az a megváltozó feltételekhez is alkalmazkodni tudjon. Az alkalmazkodás

5 során természetesen változik a népesség örökletes tulajdonságainak összetétele is, hiszen bizonyos gének gyakorisága nagyobb lesz, másoké csökken, vagy éppen el is tőnnek. A környezeti változások sorozatához folytonosan alkalmazkodó populációkból alakulnak át, jöttek - illetve jönnek - létre új és új fajok, vagy halnak ki mások. A környezet tartós hatása, az ökológiai történések tehát a populációt érik, nem az egyes egyedet. Az evolúció számára az egyed élete csupán egy pillanatfelvétel, egyetlen láncszem csak a gének sokaságát a múltból a jövıbe átörökítı folyamatban. Bár a természetet - különösen a védett tájakat állandónak, változatlannak látjuk, vagy éppen olyannak szeretnénk megırizni - a populációk mégis folyamatosan változnak. Ez a változás azonban az emberi élethez képest általában lassú, évezredek, évmilliók alatt lejátszódó folyamat. Az egyes egyedek életét nem túl nehéz megfigyelni, észlelni. A rét virágai egy félév alatt kihajtanak, virítanak és termést érlelnek. Az erdı fái lassacskán ugyan, de felnınek, ezt mindnyájan tudjuk. Az állatok élete legtöbbször még feltőnıbb. Fejlıdésüket, viselkedésüket megfigyelni izgalmas, kellemes idıtöltés. A populációk változását, viselkedését, alkalmazkodását, ezeket az ökológiai történéseket már sokkal nehezebb nyomon követni. Különösen nehéz azért, mert a populációk nem önmagukban lakják az élıhelyet. Különbözı egyszerő és bonyolultabb felépítéső fajok élettere lehet ugyanaz a földrajzi hely: tó, láp, puszta, erdı, stb. Meghatározott életközösségeket, társulásokat, úgynevezett biocönózisokat alkotnak, s az egy cönózist alkotó populációk viselkedése többé-kevésbé összehangolt, együttélésük maradandó. Sem az egyes egyedek - baktériumok, gombák, növények és állatok - sem populációik nem úgy élnek egymás mellett, mint az állatkereskedésben egy helyiségben élı lények. Számtalan kapcsolat főzi ıket össze. Térfoglalásukat, táplálkozási lehetıségeiket, szaporodásukat egyrészt az élıhely élettelen adottságai, másrészt a többi élılény határozza meg. A hasonló adottságokkal - domborzati, geológiai, éghajlati tulajdonságokkal - rendelkezı élıhelyen hasonló életközösségeket, növény- és állatvilágot találunk. E kapcsolatoknak, viszonylatoknak az élıhellyel - különösen az éghajlati típusokkal - törvényszerően összefüggı rendszere képezi az életközösségek nagyobb egységeit, a biomokat. Az Egyenlítıtıl a Sarkok felé e biomok általában az éghajlati övezeteknek megfelelıen rendezıdnek el. Például a trópusi esıerdıket szavannák váltják fel, a mérsékeltövi lomberdık a tajgaerdıknek, majd a tundrának adják át a helyüket. Hazánk élıvilága a lombos erdık és az erdıs puszták biomjait alkotja. De egyes sajátos területeken - mint például a különbözı vizes élıhelyeken - az éghajlati övezetességtıl kevésbé befolyásolt biomok is létrejönnek. Minden biom önállóan, egy sajátos modell szerint mőködik. Ezt a jellegzetes mőködést ökoszisztémának nevezzük. Más modell írja le a füves pusztákon és más az esıerdıkben lejátszódó ökológiai folyamatokat. Földünk élıvilága megannyi ökoszisztéma mozaikjával jellemezhetı a trópusoktól a Sarkokig, a mélytengerektıl a hegycsúcsokig. Az összetettebb szintek természetesen magukba foglalják az alattuk állók valamennyi alkotóját, elemét és kapcsolatát is. Mőködésük az ıket felépítı rendszerek mőködésétıl függ. Földünk élıvilág által benépesített része az életövezet, vagyis a bioszféra. A bioszféra a legbonyolultabb egyedek feletti szervezıdési szint. Globális mérető élı rendszer. Nem egyszerő megérteni mőködését, hiszen bioszféránk csak egyetlen egy van, az nem pusztán a biomok halmaza. Bár a Földön az İsóceántól a sárkánygyíkok korán át napjainkig sokféle ökoszisztéma rendszere alkotta az élık sokaságát, attól az még ugyanaz a bioszféra maradt. Változó, fejlıdı, evolúciót mutató eleven rendszer, földi mérető "élılény", az élı teljesség. Az élıvilág egyedek feletti, bonyolult szervezıdését egy hasonlattal szeretném szemléltetni: képzeljük el, hogy a bioszféra egy nagy, zenés színház. Az egyedek a zenészek. Vannak képzettek és kevésbé tehetségesek, vannak zongoristák és dobosok, stb. Azaz sokféle élılény van a Földön, sokféle életképességgel, de ha élnek, akkor éppen most életképesek, miként a zenészek is képesek hangszerük szerint eljátszani egy zenedarabot. Egy-egy szólam több, azonos hangszeren azonos dallamot játszó zenész "népessége". A társulás lenne a zenekar egy-egy szekciója: vonósok, fúvósok, ütısök, néhány - "fokozottan védett" - szólista. A teljes zenekar a biom analógja ebben a hasonlatban. A partitúrától és a karmestertıl függ, hogy milyen zenemő kel életre. Ez lenne az ökoszisztéma metaforája. A zenés színháznak több zenekara is van - szimfonikus zenekar, esztrád zenekar, bigband, jazz-zenekar, beat együttes, népzenekar - miként a Föld élıvilágát is több biom alkotja. A bioszféra azonban nem a színház zenekarainak

6 összességével analóg, hanem annak teljes, jól, vagy olykor nehezen megszervezett zenei életével: egykori és jelenlegi, sıt jövendı teljes repertoárjával, elıadásainak történetével, minden sikerével és bukásával együtt. A színház attól még remek koncerteket tarthat, ha náthás az egyik trombitás, vagy ha nem minden héten játszanak operát. Bár nem minden igényt tudna kielégíteni, de mőködhetne, mondjuk revükar, vagy cigányzenekar nélkül is. De ki tudja elıre, hogy mikor jönne el az a pillanat, amikor elveszítené közönségét? Az egyes élılény élete véges. Tulajdonságait csak egy párral közösen világra hozott utódban örökítheti tovább. Az egymással való szaporodás lehetıségét kapják az egy népességben élı egyedek. Adott élıhely környezeti tényezıihez alkalmazkodott fajok viszonylag állandó szervezıdése a társulás. A növény- és állattársulások meghatározott rendszer - ökoszisztéma - szerint mőködı nagyobb egységei a biomok. A bioszféra a Föld egész, élıvilággal benépesített része, globális élı rendszer. Mindebbıl kitőnik, hogy a természetvédelem nem lehet azonos sem pusztán az egyedek, sem csak az egyes fajok védelmével. Nem óvhatunk meg egyetlen populációt sem az élıhelye változatlanul hagyása nélkül. A természetvédelemnek tekintettel kell lennie az élılényeknek a környezetükhöz és más élılényekhez főzıdı kapcsolataira is. Ha azt szeretnénk, hogy adott társulások megmaradjanak, akkor biztosítani kell ökológiai kapcsolataik változatlanságát is. Ha az ökoszisztéma megváltozik, a biom sem marad ugyanaz. Van mit tanulnunk e bonyolult rendszer mőködésétıl, bıven akadnak elleshetı titkok. Ahol az ökológiai kapcsolatok olyanok, miként azok az evolúció során létrejöttek, vagy legalábbis kevéssé térnek el a természetestıl, ott nem kell tartanunk számottevı környezeti károsítástól. Ahol a természet jól mőködik, ott nincs szükség környezetvédelemi beavatkozásra. Hiába no: "A természet jobban tudja!" Az élılény és környezete Az egy élılényt körülvevı, környezı világ nem azonos az ökológiai környezetével. A vízen úszkáló réce számára egy bizonyos határértéken belül közömbös a tó vizének kémhatása, míg a vízben élı egysejtőek többségének ez nagyon is fontos létfeltétel. Az erdıalkotó fák számára a talaj a környezetet jelenti, a fölötte átvonuló ludak számára nem az. A költözı madarak számára viszont valószínőleg fontos környezeti tényezı a Föld mágneses terének érzékelése, míg a legtöbb állat nem is észleli azt. Az egyedek számára ökológiai értelemben a környéküknek csak az a része, rendszere jelenti a környezetet, amely valóban hat az életükre, amelyet észlelnek, érzékelnek és amelyre reagálnak. A tölgyfa fejlıdése függ a talaj minıségétıl, míg a rajta fészkelı bagoly léte nem. A bagoly számára nélkülözhetetlen környezeti elem a zsákmányállatok jelenléte, míg a tölgy életét ez aligha befolyásolja. A fával együttélı gombák, a tapló, vagy a törzsére kúszó lián nem közömbös a számára, tehát a környezetéhez tartozik. A bagolynak viszont nem környezete sem a gomba, sem a borostyán. Fajtársa azonban nagyon is az. Egyszóval dacára annak, hogy ugyanott él a tölgy is és a bagoly is, más és más a rájuk ható, velük közvetlen biológiai kölcsönhatásban álló környezetük A környezet sohasem állandó. Részben nyilván azért, mert változik az évszakok, napszakok szerint, mert a földrajzi jelenségek minduntalan át- meg átalakítják. De változik az élılények reagálása is. Az egyed élete során olykor bizonyos tényezık, melyek a környezetéhez tartoztak, késıbb már nem bírnak fontossággal, újabbakra viszont reagálni kezd. Egy ebihal környezete például egészen más, mint egy kifejlett békáé, még akkor is, ha a környékét nem hagyja el. A fény másként hathat egy magra, mint egy magoncra. Egy bika jelenléte mást jelent a rudliba gyülekezı dámvadaknak, mint a barcogás idején.

7 A környezet és a környezetre való reagálás tehát elválaszthatatlan egymástól. Az, hogy a környezet változását mennyire viseli el az élılény, miként változik viselkedése, anyagcseréje attól függ, hogy milyen az adott környezeti feltétellel szembeni tőrıképessége. Ez a tulajdonság - bizonyos fokú egyedi változékonyság mellett a fajra jellemzı. Magunk is tapasztaljuk ezt otthonunkban: egyes szobanövények cserepét vizes tálkába állítjuk, másokat csak hetente kell meglocsolnunk. Vannak amelyek a verıfényben érzik jól magukat és hoznak új és új leveleket, virágot, míg más fajok az árnyas ablakközt kedvelik. Amit lakásunkban, kertünkben megfigyelhetünk, azt a szabad természetben is tetten érjük. A nyirkos helyeket kedvelı gombákat nem keressük száraz legelıkön, az erdei patak partján viszont nem találkozhatunk ökörfarkkóróval. A hővös szurdokok erdıit juharok alkotják, a napfényes hegytetıkön hársakra lelünk. Az élıhelyekért folytatott szüntelen küzdelemben azok a fajok jutnak elınyhöz, melyek az adott környezet feltételeit a leginkább kedvelik, illetve amelyek a kedvezıtlen adottságokat a leginkább eltőrik. Hiába hullik ugyanarra a rétre egy bükkmakk és egy tölgymakk. A hővös, párás mikroklíma a bükknek fog kedvezni, s a tölgy magoncot túlnıve elragadja az élıhelyét. A gazdag talajú meleg hegylábon viszont a kis tölgynek lesznek jobbak az esélyei. Az élılény élıhelye, (termıhelye) biotópja ott lehet, ahol a környezet és a faj tőrıképessége egymásnak megfelel. Vannak fajok, melyek egyes környezeti tényezıkkel szemben nem túl igényesek, nagyobb változékonyságot is elviselnek. Ezeket tágtőrésőeknek nevezzük, míg azokat, melyek érzékenyen reagálnak a kisebb változásra is a szőktőrésőek. Hazánk növényei a hımérsékletre nézve általában tágtőrésőek, hiszen a tikkasztó nyári hıséget éppúgy elviselik, mint a csikorgó fagyokat. Trópusi dísznövényeinkrıl ez nem mondható el. Melyek lehetnek a környezeti tényezık? Az élılény környezetét élettelen és élı feltételek határozzák meg. Vegyük sorra ezek közül a néhány legfontosabbat. Egyes, szélsıséges körülményekhez alkalmazkodott ısi baktériumfajok kivételével minden földi élet energiaforrása a Nap. Fénye a fotoszintetizáló növények életéhez nélkülözhetetlen. Fontos környezeti feltétel mind a fény mennyisége, összetétele - színe, hullámhossza, mind a megvilágítás idıtartama. Vannak kimondottan fénykedvelık - pl. a nyílt pusztagyepek növényei, és vannak árnyékkedvelık, mint a szurdokerdık aljnövényzetében élık. Más fényviszonyok uralkodnak a bükkerdıben és mások egy tölgyesben. Az aljnövényzet ehhez alkalmazkodni kényszerül. Egyes növények - elsısorban a mérsékelt éghajlati övezetben élık - számára a hosszú nappalok kedvezıek. A trópusi növények a rövidebb idıtartamú megvilágításhoz alkalmazkodtak. Az állatok is különbözıképpen alkalmazkodtak a megvilágítottsághoz. A talajlakók kimondottan kerülik, ellenben egyes rovarok - számtalanszor tapasztaltuk már - a fény felé repülnek. A fény évszakos változása az állatok viselkedésének változását is magával hozza. A nappalok hosszabbodása például a szaporodási kedvüket gerjeszti fel, míg rövidülése a téli nyugalomra való felkészülésre serkent. A hımérséklet, és a besugárzott hımennyiség nem kevésbé fontos. Az élılények ennek elviselésére természetesen szélesebb, vagy szőkebb határok között képesek, de hıigényük a különbözı életszakaszaikban különbözı is lehet. A mérsékelt éghajlati övezetben élı növények általában e környezeti tényezıre nézve tágtőrésőek. Noha a fagyoktól a nyári kánikuláig elviselik a hımérséklet változását más- és más hımérsékleti tartományban érzik igazán jól magukat. Egy nyugat-keleti csapású élesebb hegygerinc két oldalán éppen emiatt különbözik a vegetáció. Déli kitettségő rétjén melegkedvelı, északi fekvéső lejtıjén a hővöset kedvelı növények alkotják a társulást, akár csak néhány méternyire egymástól. Különösen szép példáját mutatják ennek a Budaihegység dolomitgyepei. A hımérséklet magasság illetve középhegységeinkben a kitettség szerinti változása függılegesen is övezetessé teszi az élıvilágot.

8 A víz a növények számára a tápanyagok felvételéhez nélkülözhetetlen, de egyetlen élılény sem képes víz nélkül élni, hiszen anyagcserénk biokémiai folyamatai részint vizes közegben játszódnak le, részint pedig vizet hasznosítanak. Sıt! A vízinövények és vízi állatok e közeget elhagyni sem képesek. A vízigény tehát szintén igen változatos az élık világában. Nem közömbös a növények számára sem a talaj nedvessége, sem a levegı páratartalma. Az élet a vízben, mégpedig a tengervízben alakult ki, majd fokozatosan alkalmazkodott az édesvízhez, késıbb a szárazföldhöz. Manapság igen szélsıséges vízellátású élıhelyeket is meghódított. Zuzmókat figyelhetünk meg csontszáraz sziklafelszíneken, furcsa növények tenyésznek ott is, ahol a sziksót portölcsérekké kavarja a szél. Az állatok vízigénye is igen különbözı lehet. Vannak olyanok - pl. rovarok, rágcsáló emlısök -, melyek sohasem isznak. Vízigényüket az elfogyasztott táplálék fedezi. A mi éghajlatunk csapadékviszonyaira a nyári szárazság és a téli, fagy miatti vízhiány éppúgy jellemzı, mint a nyár eleji és ıszi csapadékbıség. Növényeinknek valamilyen módon alkalmazkodniuk kellett ehhez. Sem a megfagyott, sem a kiszáradt földbıl nem képesek vizet felszívni, ezért vagy lehullajtják lombjukat, vagy földalatti szerveikbe, magvaikba rejtve mentik életüket. Az oxigént egyetlen légzést folytató élılény sem nélkülözheti. Mennyisége a levegıben csak igen nagy magasságokban csökken elviselhetetlen mértékőre, a vizeknek azonban az oldott oxigéntartalma nagyon különbözı lehet. Hideg hegyi patakokban például bıséges. Ezt kívánja meg a pisztráng, a fürge cselle. Rosszul szellızı tavak mélyén, pállott viző sekély pocsolyákban viszont sokkal kevesebb oxigén van. Itt olyan élılények élnek, melyek ezt képesek tolerálni. A növények számára környezeti tényezı a talaj tápanyagtartalma. Bármilyen bıség is legyen valamelyik szükséges elembıl, a növények csak a legkisebb mértékben rendelkezésükre álló elem arányában fogják tudni azokat hasznosítani. Például egy nitrogénben szegény lápi talajon hiába van bıségben a vas, hiába lenne elegendı a magnézium. A növények szinte éheznek. Testanyagaik felépítéséhez ugyanis erre is, arra is szükségük van. Egyes lápi növények (pl. rence, hízóka, harmatfő) nitrogénéhségüket rovarok elfogásával és megemésztésével pótolják. A talaj szerkezete sem közömbös a növények számára. A homokon a jó szellızéssel, de rossz vízmegtartó képességgel kell megalkudniuk, míg a szikes vályogtalaj nedvesen ragadós, fullasztó sárrá dagad, kiszáradva viszont összerepedezik, tépi a hajszálgyökereket. A vízben oldott anyagok a környezet kémhatását is módosítják, s ezt a különbözı növények különbözıképpen tolerálják. Ezért másmilyen az erdı növényzete a szilikáttartalmú vulkanikus eredető talajokon és megint más a meszes talajú karsztvidékeken. Az élıhelyet az egyedek, illetve a fajok nem egyedül népesítik be. Az állatoknak a puszta létük sem volna lehetséges más élılények nélkül, hiszen táplálékukat növények, vagy állatok testének anyagai adják. A környezet tehát az élettelen tényezık mellett nem csekély mértékben az élı környezetet is jelenti. Természetesen az egyedek létét is befolyásolja, hogy mely fajtársakkal illetve más fajú élılényekkel kell osztozniuk az élıhelyen, melyekkel alkotnak egy társulást. Az egyes élılény az élete során azonban igen sok esetleges, véletlenszerő, egyedi eseményt is megél. Az ökológiai folyamatok megértéséhez, törvényszerőségek felismeréséhez a népességek - populációk - és a környezetük kapcsolatát kell feltárni, a társulásokat létrehozó, fenntartó, vagy megváltoztató folyamatokat kell megértenünk, azaz értelmeznünk kell magát az ökoszisztémát, az élı rendszerek mőködését leíró modellt. Az életközösség különbözı állapotai közötti változásokat különbözı szabályozó mechanizmusok biztosítják. Noha a rendszer egyetlen összetevıje sem állandó - folyvást változnak az élettelen és az élı környezeti adottságok, változnak: születnek, fejlıdnek és elpusztulnak az egyedek - azért az életközösség nagyobb idıtávlatban mégis állandó marad, nem vagy alig változik a karaktere. A bükki İserdıben nem végeztek erdészeti beavatkozást több mint száz esztendeje. Noha a XIX. századi magoncok mára terebélyes faóriásokká nıttek, noha az egykor élt állatok rég elporladtak már, azért a bükkös éppen olyan fenséges, mint egykor, azért ugyanúgy szól a madárdal, bár más madárkák torkából. Ha az életközösséget alkotó populációkban az utódok, a szaporodásra képes és

9 az elpusztuló egyedek aránya változatlan, akkor az ökológiai rendszer is egyensúlyban van, dinamikus stabilitást mutat. Az elmúlók helyett mások jönnek világra. A szerves és szervetlen anyagok, az energiák áramlása folyamatosan biztosított, azaz a társulás harmonikusan mőködik. Ahhoz, hogy megértsük az ökoszisztémák nagyszerő önszabályzó mőködését vegyük sorra, hogy milyen kapcsolatok alakulhatnak ki az egy társulásban élı populációk között! A természet háztartása: anyag- és energiaforgalom Minden biocönózis mőködésének feltétele, hogy éljenek benne olyan élılények, melyek különbözı szervetlen tápanyagokból készítik el azokat a szerves anyagokat, melyek az egész életközösség megélhetését biztosítják, vagy ilyen anyagok más társulásokból kerüljenek hozzájuk (például a barlangok, a mélytengerek társulásai más életközösségekben megtermelt szerves anyagot hasznosítanak.). Csak a növények képesek arra, hogy a fotoszintézis eredményeként víz és széndioxid felhasználásával, a fény energiáját hasznosítva szerves anyagot (szılıcukrot) készítsenek. Anyagcseréjük során ásványi anyagok (pl. nitrogén, foszfor, kén, magnézium, vas, nátrium, stb.) beépítésével bonyolult molekulákat - fehérjéket, zsírokat, olajokat, nukleinsavakat, szénhidrátokat, vitaminokat - hoznak létre. Az állatok ezen anyagokat elfogyasztva, megemésztve építik fel saját szervezetüket és biztosítják az anyagcseréjükhöz szükséges energiát. A szerves anyag szervetlenbıl történı elıállítására képes élılények az ökoszisztéma termelı szervezetei. A növényekkel, vagy egymással táplálkozó állatok pedig a fogyasztó szervezetek. A termelı szervezeteket közvetlenül elfogyasztó növényevıket elsıdleges fogyasztónak nevezzük. A medve igen szereti az erdei gyümölcsöket. Amikor málnát, szedret szemezget akkor elsıdleges fogyasztó, miként az életközösség minden növényevıje apró rovartól a hatalmas kérıdzıkig. A növényevı állatokkal táplálkozókat másodlagos fogyasztóknak nevezzük. Ilyen szerepet tölt be az életközösségben a levéltetveket evı katicabogár és az ızgidára vadászó róka is. Ha a medve növényevıket, mondjuk nyulat, muflont ejt zsákmányul, akkor másodlagos fogyasztóként viselkedik. A másodlagos fogyasztókat, azaz a ragadozókat prédálókat harmadlagos fogyasztóknak nevezzük. Az állatevıket zsákmányolók - pl. énekesmadarakra lesı héják, a ragadozó futrinkákra vadászó cickányok - a harmadlagos fogyasztók. Ha a medve a vízi állatokkal táplálkozó lazacot fogja meg, akkor harmadlagos fogyasztóvá válik. Azok a fogyasztók, melyeknek az életközösségben nincsen természetes ellensége, azaz fogyasztója: a csúcsfogyasztó. A táplálkozási kapcsolatok egy élıhelyen általában igen bonyolult hálózatot képeznek, hiszen a legtöbb állat többféle táplálékkal is táplálkozhat. A fogyasztó szervezetek között ritkaság számba megy a csak egy féle táplálékot fogyasztó specialista (pl. egyes lepkefajok hernyója). Az ilyenek megélhetése addig, amíg a táplálék bıségben van igen "kényelmes", viszont a változásnak nagyon kiszolgáltatottak. Egy barnamedve tehát elsıdleges fogyasztó a rendszerben, ha éppen málnát szedeget. Másodlagos fogyasztó, ha egy nyulat ütött le, hiszen a nyúl növényevı. Harmadlagos fogyasztó, ha a ragadozó pisztrángot sikerült elfognia. Akár így, akár úgy, a medve mindenképpen csúcsfogyasztó, hiszen medvével ugyan melyik állat táplálkozik? Vagy mégis? Ne feledkezzünk meg az eleven élılények testanyagaival táplálkozó élısködıkrıl, parazitákról sem. Növényeknek, állatoknak egyaránt lehetnek parazitái, sıt még maguknak a parazitáknak is akadhatnak élısködıi. (pl. A kónya vicsorgó, a szádorgó, vagy az aranka a megtámadott

10 gazdanövény nedveit szívja ki gyökerével. A galandféreg, a bolha, a kullancs, a bögöly, a gyötrıszúnyog, a pióca élısködı természetét pedig azt hiszem nem kell magyaráznom.). Az élı szervezetek nemcsak anyagokat vesznek fel környezetükbıl, hanem azt különbözıképpen szerves anyagokkal gazdagítják is. Bármelyik táplálkozási szinten is élte életét az egyed, elpusztulása után a testében felhalmozott anyagok kivonódnának az életközösségbıl. Anyagcsere-termékeik (ürülék, nyálka, pókháló, stb) elhalt részeik (lehulló levél, gally, vedlett bır, szır, stb.) illetve tetemük sorsa két féle szervezettıl függ: 1. Az úgynevezett visszamentı szervezetek azok, melyek éppen ezekkel - elsısorban dögökkel, hullákkal, avarral - táplálkoznak, így e szerves anyag és az azokban tárolt energia nem vész el a rendszerbıl, visszakerül a társulás forgalmába. 2. A lebontó organizmusok (leginkább baktériumok és gombák) anyagcseréje viszont a szerves anyagot ismét építı elemeire bontja és azokat megint a szervetlen környezetbe juttatva a termelı szervezetek számára biztosítanak újból felvehetı tápanyagokat. Ha a medve már nem él, testének anyagait különbözı visszamentı szervezetek - dögevı madarak és emlısök, rovarok, férgek építik be saját testükbe, így az ismét visszakerül az életközösség anyagainak körforgásába. A visszamentık által meghagyott tetemet lebontó szervezetek - baktériumok, gombák - bontják le a növények által ismét felvehetı formájú egyszerő anyagokká. Ha a biocönózis táplálkozási kapcsolatait úgy ábrázoljuk, hogy az egyes szinteket jelentı szervezetek összes tömegét is feltüntetjük, akkor piramisszerő alakzatot kapunk, melynek alapját a termelık képezik, a legtetején pedig a csúcsfogyasztók állnak. Érthetı, hogy az életközösségben a termelık vannak a legnagyobb tömeggel képviselve, hiszen az ı anyagaiknak saját épülésüket, fejlıdésüket és anyagcseréjüket is fedezniük kell, de a belılük táplálkozó fogyasztókét is. Ha ez az élı tömeg - biomassza - pusztulni kezdene, tömege csökkenne, akkor pusztulniuk kellene a belılük élı fogyasztók egy részének is. Az is igaz, ha az elsıdleges fogyasztók szaporodnának el túlságosan, akkor viszont a termelı szervezetek mennyisége csökkenne le. Ha pedig a ragadozók száma nıne meg, akkor csökkenne a táplálékukat jelentı növényevık mennyisége, ellenben növekedne a termelı zöld növények össztömege. A különbözı táplálkozási szinteket képviselı populációk mennyiségi arányait - és ezzel együtt a társulás egyensúlyi állapotát - ilyen visszacsatolási mechanizmusok biztosítják. A termelık felépítik, a lebontók ismét alkotóikra szedik az életközösségben hasznosítható anyagot, s e körfolyamatra települt - szinte azon élısködik - a fogyasztó és visszamentı szervezetek sokasága. Az anyag tehát szabályozott körfolyamatokban - ökológiai ciklusokban - vándorol a társulás táplálkozási szintjei között. A társulások sem élnek egymástól elszigetelten. A víz, a szél, a vándorló állatok, terjedı termések stb. révén anyag és energia áramlik közöttük. Különösen fontos a víz, a szén és a nitrogén körforgása a természetben. Az élılények a táplálékláncba került anyag egy részét testük folyamatos építésére fordítják: részben növekszenek, szaporodnak, részben pedig az életmőködéseikhez nélkülözhetetlen molekulákat (emésztınedv, szabályozó anyagok, illatanyagok, stb.) állítják elı. Az elıállított, vagy felvett anyag másik része viszont az élethez szükséges energiát szolgáltatja. Ezek kémiai energiája mozgássá, hıvé, elektromos energiává stb. alakul át. Az anyagáramláshoz tehát energiaáramlás is társul. Eredendıen ez az energia nem más, mint az a napenergia, amelyet a fotoszintézis során a zöld növények ejtettek csapdába. Közvetve tehát az életközösség minden tagja a fény "üzemanyagát" hasznosítja. (Néhány különösen táplálkozó, kemoszintetizáló baktérium kivételével.) Az adott élıhely által nyújtott létfeltételek nem korlátlanok. Láthattuk: csak a termelı szervezetek által létrehozott szerves anyaggal gazdálkodhat az életközösség. Csak az azokban tárolt energia hasznosítása lehetséges. A környezet tehát határt szab a populációk növekedésének. A fennmaradásért - egészen pontosan az örökletes tulajdonságoknak a következı nemzedékekre származtatásának lehetıségéért, elterjesztéséért folytonos és kíméletlen verseny, küzdelem alakult ki

11 az egyedek és populációik között egyaránt. Meg kell harcolni a táplálék megszerzéséért, csatázni kell az élıhelyért. A létért folytatott küzdelemben megfelelni önmagában nem is elegendı. A populáció fennmaradása a sikeres szaporodást is megköveteli. A versengı populációk közül valamelyik - elıbbutóbb - felülkerekedik, kiszorítja az élıhelyrıl vetélytársait, alkalmazkodik a környezet adottságaihoz és tartósan elfoglalja a számára leginkább megfelelı ökológiai környezetet, azaz betölti az úgynevezett ökológiai niche-t (nis), vagy ökológiai "fülkét". A populációk közötti tartós, erıteljes versengés, folytonos harc egyáltalán nem elınyös dolog, hiszen igen sok energiát von el a szaporodástól, a tulajdonságok terjesztésétıl. A dinamikus egyensúlyban lévı biocönózisokban a populációk valamilyen módon elıbb-utóbb megosztoznak a rendelkezésükre álló erıforrásokon. Lehet, hogy úgy, hogy más lesz a termıhelyük, táplálkozási területük, vagy éppen úgy, hogy életmódjuk tér el egymástól. Például az erdı fáinak kérgét a fakusz felfelé vizsgálja át, a csuszka fejjel lefelé kapaszkodva kutat a rovarlárvák után. Az ághegyeken cinegék függeszkednek hernyókra lesve, míg a rigók az avar közt keresgélnek. Bár mindegyik faj rovarokkal táplálkozik, így mégsem táplálék-konkurensei egymásnak. A héja nappal, az erdei fülesbagoly éjszaka riogatja prédáját, ezért lehet akár azonos is a vadászterületük. A populációk között persze nemcsak ádáz küzdelem folyhat. Vannak fajok, melyek számára kölcsönösen elınyös, vagy éppen nélkülözhetetlen egy másik faj jelenléte. A rizike gomba a fenyı elhalt szerves anyagait hasznosítja, míg a fa vízfelvételét a gombafonalak szövedéke segíti. Egyes hangyák féltve vigyázzák levéltetveiket, amelyek "cserébe" édes nedvükkel táplálják ıket. Az ehhez hasonló kapcsolatokat együttélésnek, szimbiózisnak hívjuk. Elıfordul az is, hogy a kapcsolat az egyik félnek közömbös, míg a másiknak elınyt jelent. A harkályok vájta odvakban számos énekesmadár fészkel, bár a harkályok életét ez nem befolyásolja. Természetesen számos populáció él úgy egymás mellett, hogy életük a legcsekélyebb mértékben sem függ egymástól. A gímszarvasnak édes mindegy, hogy vadászgat-e a lombkoronában nyuszt, és a borz élete sem igen fonódik össze a gubacsdarázséval. A táplálkozási kapcsolatok, a versengés vagy éppen a kölcsönösen, illetve egyoldalúan elınyös együttélés tehát folyamatosan szabályozza is a társulást. Ha a jól mőködıen kialakult ökológiai kapcsolatokat az élettelen vagy az élı környezetben bekövetkezı változás megzavarja, akkor az életközösség is változni kényszerül. Hosszabb távon egyetlen ökológiai fülke sem marad lakatlan. A rendelkezésre álló táplálék nem sokáig marad hasznosítatlan, a belakható élıhelyet is elıbb-utóbb megszerzi valamelyik populáció. A mőködı természetben mindennek helye van, minden hasznosul valahol - ha másutt nem, akkor egy szomszédos életközösségben. Sohasem képzıdik hulladék, nincs pocsékolás: mindig csak annyi anyag használódik fel, amennyi a mőködéshez nélkülözhetetlen. A környezeti problémákra általában éppen az életközösségek átrendezıdése figyelmeztet. Ha más lesz a táplálékforrás mennyisége, összetétele; ha változnak a szaporodáshoz szükséges helyek; ha új fajok jelennek meg a társulásban; ha rosszabbodnak a környezet eltőrhetı elemei, akkor a szisztéma egyensúlya kibillen. Ne gondoljuk azonban azt, hogy az életközösségek átalakulása feltétlenül az emberi beavatkozások káros következménye volna. Hiszen az évszakok szerint is változik a társulás képe. Más fajok virulnak lombfakadás elıtt az erdı alján koratavasszal, megint mások az árnyékos nyári gyepszinten, illetve késı ısszel. Más és más populációk jutnak szerephez, és húzódnak vissza tehát a társulások évszakos arculatának, az úgynevezett aszpektusoknak megfelelı egymásutániságban. Nemcsak az élıhely hat a rajta élı társulásokra, hanem az élılények is formálják, módosítják életük során a környezetet. Például a tó aljára elhalt maradványokat, szerves hulladékot tartalmazó iszap rakódik le. A sziklák a gyökerek, a furkáló talajlakó állatok hatására elaprózódnak, a talaj vázát alkotó homokszemcsék közé lassacskán humuszanyag keveredik a felszínt megkötı gyepbıl. A társulás élete, mőködése annyira megváltoztathatja a környezetet, hogy azon fokozatosan új társulás alakul ki. A környezet változásai például egy tó életközösségének változását is meghatározzák. A vízszint változása és a lebontás mértéke alapvetıen befolyásolja azt, hogy a nyíltviző tó jövıje milyen lesz. A szegélyén megjelenı nádas idıvel elfoglalja az egész vízmedencét.

12 Mocsárrá, vagy láppá alakul át attól függıen, hogy milyen ökoszisztéma szerint mőködik. A mocsárban folyamatos a lebontás. A baktériumok tevékenységét jelzi az idınként felszabaduló lidérces mocsárgáz. A hasonló arculatú, vizenyıs, ingoványos lápokon azonban valamilyen okból nincs, vagy igen csekély a lebontás. A tızegmoha baktériumölı hatása, a karsztforrások, hegyi patakok tápanyagszegénysége, a hideg, vagy a túlzott kimosódás egyaránt okozhatja ezt. A növények elpusztult teste a víz aljára süllyed, egyre vastagabb rétegben felhalmozódik, s lassan-lassan tızeggé, majd szénné alakul át. A lápokba veszett állatok, emberek tetemeit is megırzi ez a szinte csíramentes környezet. Az egykori ingovány helyén mocsárrét vagy lápréti társulások jelennek meg, mígnem lassacskán beerdısül az egykori vizes élıhely. A tó helyén ligeterdı vagy láperdı díszlik majd. A társulások egymásra következı, idıbeli változása a szukcesszió, az egymásutániság természetes folyamata. A szukcesszió a biom mőködéséhez éppúgy hozzátartozik, miként a társulás mőködésének is része a populációk állandó változása. E változásokra leghamarabb azok az élılények reagálnak, amelyek az adott környezeti tényezıre nézve a leginkább szőktőrésőek. Elıször csak visszaszorulnak populációik, csökken az egyedszámuk. Küzdelmi zónába kerülnek. Ha viszont tartósan kedvezıtlenné váltak a feltételek, akkor végleg eltőnnek a társulásból. Kipusztulnak, vagy - ha tehetik - elvándorolnak. Az emberi beavatkozások okozta változások evolúciós léptékben általában olyan hirtelen érik a populációkat, hogy azok képtelenek alkalmazkodni a megváltoztatott környezethez. A környezeti tényezık változására elterjedésükkel, viselkedésükkel leghamarabb reagáló szervezetek - az indikátor fajok - mint érzékeny mőszerek figyelmeztetnek bennünket, csak értenünk kellene e jelzéseket. A feketebodza, vagy a csalán megjelenése a talaj nitrogéndúsulását jelzi, a kékcinege a levegı kénszennyezésére érzékeny, a tejfehér örvényféreg, vagy a kövirák csak tiszta vízben él meg. A budapesti Andrássy út platánsora pusztulásával jelezte a levegı és a talaj szennyezettségét. A jelzést félreértve egyes döntéshozók azon töprengtek, hogy milyen, ellenállóbb fafajt kellene ültetni helyettük, holott az ökológiai történéseket megértı emberek így értelmezték a figyelmeztetést: "A platán már nem bírja. És mi meddig viseljük el?!" Védett növény- és állatfajaink jelentıs része éppen azért szorul védelemre, mert igen szőktőréső voltuk miatt csak kevés élıhelyet találhatnak hazánkban. De éppen érzékenységük miatt számunkra indikátorok lehetnek. A tokaji szılık közötti mezsgyéken tenyészı ritka lágyszárúak és ízeltlábúak jelenléte például a termıhely kiváló adottságait, szennyezéstıl mentes voltát igazolja. Védelmük így közvetve gazdasági érdeket is szolgál. Jelzik, ha baj van és fémjelzik, ha minden rendben mőködik. Szóval mit veszítünk, ha egy faj kipusztul? Dráma az élıvilág színpadán Az ökológiai környezet feltételeihez való alkalmazkodás során a populációk tulajdonságai változnak. Idıvel két elkülönülten fejlıdı, különbözı környezetbe került népesség önálló fajokká is alakulhat. A törzsfejlıdés során a fajok folytonos keletkezésével természetesen mindig is együtt járt mások kihalása. Úgy is fogalmazhatnék, hogy a Földön valaha élt fajok döntı hányada eltőnt, kipusztult. Az evolúció természetes kísérıje ez. A bioszférának azonban ehhez a "befejezetlen kísérlethez" több milliárd esztendı állt rendelkezésére. Kevés hirtelen, katasztrófaszerő pusztulásról tanúskodnak az ısmaradványok. Fontos tényezı tehát az idı. Napjainkban az emberiség tájátalakító tevékenysége sokkal de sokkal gyorsabban változtatta meg az egyes élıhelyek feltételeit, mintsem ahhoz a populációk és a társulások alkalmazkodni tudtak volna. Naponta két-három faj örökre eltőnik bolygónk élıvilágából. A kipusztulás aránya valóban drámai. Drámai, de az elıadás mégsem a szemünk elıtt zajlik. A fajok pusztulása nem zajos, nem látványos esemény. Nem indulnak meg a hegyek, nem dıl romba egyetlen építmény sem, nincs félelmet keltı katasztrófahelyzet.

13 Vagy mégis? A mértéktelen erdıirtások nyomán hatalmas árvizek járnak, egykori édenkertek helyén sivatagot csináltunk, ahol milliók éheznek. Olajszállító hajók katasztrófája után kétségbeesetten vergıdı állatokról szólnak a híradó képei. A fajok, a társulások pusztulása igenis lehet megrázóan drámai. S az ilyen események a legtöbb emberben megütközést váltanak ki. De a városlakók közül ugyan ki rendülne meg, ha kipusztulna a magyar kikerics, vagy a magyar nıszirom? Valljuk be ıszintén: észre sem vennénk. Sokan azt sem tudják, hogy e ritka növények hazánk kincsei. Nézzenek a 2, és a 20 forintos érmére. A hátlapja ırzi képüket, s a természetvédık ırzik még létezı termıhelyüket. Észrevenni azt, hogy valami eltőnt csak az képes, aki tudja, hogy volt. Hiányozni egy kihalt faj csak azoknak fog, akiknek valaha értéket jelentett. Az élı ritkaságok értékét még csak-csak számon tartjuk, de a rengeteg egyszerő, mikroszkopikus mérető élılény, moszat, gomba, féreg és ízeltlábú ugyan kinek hiányzik? Az élı környezet értéke egyrészt az, hogy létezik, hogy különbözı tulajdonságokat, génkészletet hordozó fajok élnek benne. Másrészt viszont az értéke az, hogy mőködik, azaz önszabályzó rendszere alkalmassá teszi a fennmaradásra, alkotóelemei között eleven és fenntartható kapcsolatok vannak. Az élıhely élettelen környezete és a társulás között is, a társulást alkotó populációk között is és a populációt alkotó egyedek szintjén is mőködı, tartós dinamikus egyensúly alakult ki. Ennek az állapotnak a záloga az, hogy adottak a rendszert alkotó élılények tulajdonságai, génjeikben ırzik e programot, a túlélés lehetıséget. Legyenek akár aprók, akár nagyobbak; akár tetszetısek, akár jelentéktelenek; akár kedvesek, akár számunkra kellemetlenek - nem nekünk kellenek, hanem annak a társulásnak, melynek mőködtetı elemei. Az ökológiai értékeinkkel azonban nem gazdálkodhatunk úgy, mint fogyasztási javainkkal, de úgysem, mint valami mőkincsekkel. Egyrészt tehát nem az ember szándékai szerint, nem a számunkra való hasznosság okán kell a tulajdonságok értéket mérlegelni, a fajokat értékelni. Nem mondhatjuk ki tehát, hogy amire szükségünk van azt megırizzük, amire nincs azt nem. Leginkább azért, mert nem tudjuk megmondani, hogy mire van, illetve mire lehetne a késıbbiekben szükségünk, mi lehet nekünk hasznos. Nem egyszer elıfordult már, hogy gyomnövényként irtott fajokról késıbb kiderült, hogy értékes hatóanyagot tartalmaznak. Jelentéktelennek tőnı fajok késıbb a nemesítésekhez szükséges értékes szaporítóanyagnak bizonyultak. Az elveszett fajok elveszett tulajdonságai pótolhatatlanok. De nemcsak a géneket hordozó szervezetekre lehet szükségünk, hanem ökológiai kapcsolataikra is. Hiányukkal ugyanis átrendezıdik az életközösség. Táplálkozási, együttélési kapcsolatok alakulnak át, s bizony az esetek többségében nem vagyunk képesek elıre látni ennek következményét. Mi történik hát, ha egy faj kipusztul? Semmi különös, vagy éppen ökológiai katasztrófa. Nyilván nem mindegy, de sajnos alig-alig tudjuk megbízhatóan mindezt elıre jelezni. Ahhoz túlságosan is bonyolult rendszer az élık világa. Jobb, tehát, ha megırizzük azt ami még megvan. Génbankokra van szükségünk, ahol biztonsággal megmenthetık a veszélyeztetett fajok, a megsemmisüléssel fenyegetett életközösségek. A génbank azonban nem trezor. Láthattuk, hogy környezetük, élıhelyük nélkül nem ırizhetık meg a populációk. Végsı esetben persze a túlélést segíthetik vadasparkok, botanikus kertek is, de félı, hogy a mesterséges környezetben tenyészı állatok, növények - bár küllemükben azonosak vadon élı társaikkal - viselkedésükben, életmódjukban megváltoznak, lassanként e mővi környezethez alkalmazkodnak, szinte háziasítódnak. A természetvédelem egyik legfontosabb feladata, hogy olyan génbankokat mőködtessen, ahol a teljes társulás és ökoszisztéma is megırizhetı, s ehhez ırizni kell az élıhely ökológiai adottságait is. Ennek érdekében olykor szükség lehet arra is, hogy a természetes átalakulást, a szukcessziót megállítsák, vagy lassítsák. Értékes tızegmohalápok tőnnének el, ha nem akadályoznák meg a feltöltıdését, a

14 kiszáradását (pl. a keleméri Mohoson). Pusztai cönózisokat fenyegetne a beerdısülés (pl. a Fertı környékén szaporodó ezüstfák által), különleges dolomit-társulások élıhelyét tenné tönkre a cserjék elıretörése (pl. a budai Sas-hegyen az orgona). A génbankokat azonban igencsak fenyegetik mindazok a szennyezések, melyek nem ismernek határokat. A légszennyezés, az éghajlatváltozás, a savas esık egyre nehezebbé teszik a megóvást. Nem egyszerő dolog megállapítani azt sem, hogy mekkora területre van szükség ahhoz, hogy az élıhely megırizhetı legyen. Furcsa világunk kettészakadni látszik a természetre és az emberi környezetre. Pedig a természet nem valahol van, ahová elutazva megcsodálhatjuk. Nincs két bioszféra: egy a természetnek, egy az embernek. A Föld élıvilága egy rendszer. Teljesség, melynek az ember világa is része. Az ember világa, mely javakban ugyan gazdagodik, de amelynek élı sokfélesége sajnos egyre csökken. S e sokféleség az élıvilág egyik legféltettebb értéke. Miféle sokféleség? Miféle érték? A sokféleség értéke Az országút egyik oldalán sárguló, száradó füvek, kórók alkotnak réti társulást, míg a másik oldalon végeláthatalanul díszlik a kukorica zöldje. Melyik az értékesebb? A tengeritábla - gondolnánk - hiszen azért ültették, nevelték, védték gyomoktól a permetezıszerek, azért biztosítottak számára minden szükséges tápanyagot a mőtrágyák által, azért öntözték nagy költséggel, mert a termése értékes. És a száraz, magaskórós rét mire jó? Mire? Ciripelnek-e tücskök és kabócák a permetezett kukoricatáblán? Hol találjuk a kórócsigák populációját? Hová járnak vadászni a vércsék? De hát össze lehet- e hasonlítani a ciripelést a takarmány értékével? Aligha, hiszen egészen más dolgokat állítottunk egymással szembe. A baj éppen az, hogy a megélhetésünket, kényelmünket, szükségleteinket biztosító dolgok értékét hamar felismerjük, míg a természeti értékeket nem. A rét olyan élıhely, melyen számos faj megélhetést talál. Egyféle - önmagától is mőködni képes - társulás. Az élıvilág sokfélesége, a biodiverzitás éppen azért fontos, hogy képes legyen a sokszínő környezethez alkalmazkodni. Az egyed feletti szervezıdések mőködéséhez ez éppoly nélkülözhetetlen, miként az egyes szervezetek, egyedek is a sokféle szerv, szövet, sejt és molekula rendszerszerő együttmőködése által mőködıképesek. E sokféleséget több szinten is biztosítani kell. Az alkalmazkodás az egyes élılények genetikai változatosságán alapul, azaz azon, hogy az egyes tulajdonságok többféle változatban is jelen vannak. A populációk változatossága azon múlik, hogy az azt felépítı egyedek milyen eréllyel voltak képesek tulajdonságaikat elszaporítani, elterjeszteni. A különbözı adottságú élıhelyekhez különbözı genetikai mintázatú, összetételő populációk alkalmazkodnak. A diverzitás tehát az egyedek változékonyságát éppúgy jelenti, mint a populációkét. A társulás annál inkább képes kivédeni az élıhely kedvezıtlen változásait, minél többféle kapcsolat létezik benne, minél szerteágazóbb táplálkozási hálózatot alkotnak a fajok. Gondoljuk végig. A kukoricatábla szegényes életközössége akár egyetlen év alatt is összeomolhatna, ha valamilyen károsító, mondjuk az üszöggomba túlszaporodna és ez ellen az ember nem védené meg. A réten egyetlen kóró visszaszorulását ellensúlyozni tudná egy másik, hasonló ökológiai feltételeket kedvelı faj elıretörése. A társulás létének biztonsága tehát fajgazdagságával áll összefüggésben. A sokféleség nemcsak amolyan leltár szerinti sokféleséget jelent. Minél gazdagabb egy életközösség egyedekben is és fajokban is, annál összetettebb a szerkezete is. Több szintre tagolódik, többféle kapcsolatot biztosít, több csatorna nyílik meg saját szabályozási mechanizmusai számára. A sokféleség, a biodioverzitás tehát az alkalmazkodás, a fennmaradás biztosítéka. Az élıvilágát tekintve elszegényedı környezet nemcsak lehangoló, hanem veszélyes is. Olyan az életközösség számára a biodiverzitás romlása, mint valami betegség. S miként a szervek funkciózavarai egy határon túl az egyed halálához vezetnek, ugyanúgy lehet a társulás megszőnésének is oka a

15 sokféleség csökkenésébıl eredı mőködési hibák halmozódása. Bizonyos határon túl. De ki ismeri ezt a határt? A különbözı tájak megannyi társulása, életközössége egyben számtalan szépség hordozója is. A diverzitás ökológiai értékén túl esztétikai értéket is kínál. Nemcsak tudatunk, hanem érzelmeink is a természetvédelemre ösztönöznek, ha felismertük mindezt. A természet harmóniája olyan örömforrás, mely kevés élménnyel múlható felül. A legigazabb alkotás. Érdekes, mert nem enged betelni titkaival. Izgató, mert örökös kutatásra, felfedezésre sarkall. Vonzó, mert mindig új arcát mutatja, s minden részlete szép. Békességet sugárzó, mert otthonnak érezhetjük ha megtanuljuk végre otthonunkként tisztelni! Lehoczky János

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Az ember és környezete, ökoszisztémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Az ember és környezete, ökoszisztémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Az ember és környezete, ökoszisztémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens Ember és környezete az idő függvényében Barótfi, 2008 Ember és környezete az idő függvényében Barótfi, 2008 Nooszféra

Részletesebben

BIOLÓGIAI PRODUKCIÓ. Az ökológiai rendszerekben végbemenő szervesanyag-termelés. A növények >fotoszintézissel történő szervesanyagelőállítása

BIOLÓGIAI PRODUKCIÓ. Az ökológiai rendszerekben végbemenő szervesanyag-termelés. A növények >fotoszintézissel történő szervesanyagelőállítása BIOLÓGIAI PRODUKCIÓ Az ökológiai rendszerekben végbemenő szervesanyag-termelés. A növények >fotoszintézissel történő szervesanyagelőállítása az elsődleges v. primer produkció; A fogyasztók és a lebontók

Részletesebben

Az élőlény és környezete. TK: 100. oldal

Az élőlény és környezete. TK: 100. oldal Az élőlény és környezete TK: 100. oldal Élettelen környezeti tényezők: víziben: fény, hő, nyomás, sókoncentráció, oxigén és szén-dioxid tartalom szárazföldön: napfény, hő, csapadék, levegő összetétel,

Részletesebben

Az ökoszisztéma Szerkesztette: Vizkievicz András

Az ökoszisztéma Szerkesztette: Vizkievicz András Az ökoszisztéma Szerkesztette: Vizkievicz András Az ökoszisztéma jelentése: ökológiai rendszer. Nem szerveződési szint. Az ökoszisztéma az ökológiai jelenségek értelmezése, vizsgálata céljából, (az ökológiai

Részletesebben

Fenntarthatóság és hulladékgazdálkodás

Fenntarthatóság és hulladékgazdálkodás Fenntarthatóság és hulladékgazdálkodás Néhány tény A különbözı rendszerek egymás negentórpiájával, szabad energiájával táplálkoznak A szabad-energia a rendezettség mértékének fenntartásához kell Az ember

Részletesebben

Populáció A populációk szerkezete

Populáció A populációk szerkezete Populáció A populációk szerkezete Az azonos fajhoz tartozó élőlények egyedei, amelyek adott helyen és időben együtt élnek és egymás között szaporodnak, a faj folytonosságát fenntartó szaporodásközösséget,

Részletesebben

A. AZ ÉGHAJLATI RENDSZER ÉS AZ ÉGHAJLATI VÁLTOZÉKONYSÁG

A. AZ ÉGHAJLATI RENDSZER ÉS AZ ÉGHAJLATI VÁLTOZÉKONYSÁG Bevezetés Napjainkban a klimatológia fontossága rendkívüli módon megnövekedett. Ennek oka a légkör megnövekedett szén-dioxid tartalma és ennek következménye, a lehetséges éghajlatváltozás. Változó éghajlat

Részletesebben

Az energia áramlása a közösségekben

Az energia áramlása a közösségekben Az energia áramlása a közösségekben minden biológiai entitásnak szüksége van: anyagra energiára kísértés: ugyanúgy kezelni az anyag- és energia körforgást mint szervezetek esetében DE: elvetettük a Clements

Részletesebben

VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN)

VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN) VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN) Századunk elsı évtizedében szélsıséges klimatikus viszonyokat tapasztaltunk. Szembesültünk a meteorológiai tényezık (pl. csapadék,

Részletesebben

12. évfolyam esti, levelező

12. évfolyam esti, levelező 12. évfolyam esti, levelező I. ÖKOLÓGIA EGYED FELETTI SZERVEZŐDÉSI SZINTEK 1. A populációk jellemzése, növekedése 2. A populációk környezete, tűrőképesség 3. Az élettelen környezeti tényezők: fény hőmérséklet,

Részletesebben

Egy élőhelyen azok a populációk élhetnek egymás mellett, amelyeknek hasonlóak a környezeti igényeik. A populációk elterjedését alapvetően az

Egy élőhelyen azok a populációk élhetnek egymás mellett, amelyeknek hasonlóak a környezeti igényeik. A populációk elterjedését alapvetően az Társulás fogalma Egy adott helyen egy időben létező, együtt élő és összehangoltan működő növény- és állatpopulációk együttese. Az életközösségek többféle növény- és többféle állatpopulációból állnak. A

Részletesebben

Energia. Abiotikus rendszer. élőhelyeken. Magyarországon környezetszennyező az egy főre eső települési hulladék

Energia. Abiotikus rendszer. élőhelyeken. Magyarországon környezetszennyező az egy főre eső települési hulladék MINDENÖSSZEFÜGGMINDENNEL Táplálékhálózatok a városi v élőhelyeken Kölcsönhatások Körforgások Energia felhasználása Abiotikus X abiotikus Hőmérséklet és csapadék= klíma Abiotikus X biotikus Biotikus X abiotikus

Részletesebben

11. évfolyam esti, levelező

11. évfolyam esti, levelező 11. évfolyam esti, levelező I. AZ EMBER ÉLETMŰKÖDÉSEI II. ÖNSZABÁLYOZÁS, ÖNREPRODUKCIÓ 1. A szabályozás információelméleti vonatkozásai és a sejtszintű folyamatok (szabályozás és vezérlés, az idegsejt

Részletesebben

A talaj szerves anyagai

A talaj szerves anyagai A talaj szerves anyagai a talajban elıfordul forduló összes szerves eredető anyagok a talaj élılényei (élı biomassza), a talajban élı növények nyek gyökérzete rzete, az elhalt növényi n nyi és állati maradványok

Részletesebben

Populációs kölcsönhatások. A populációs kölcsönhatások jelentik az egyedek biológiai környezetének élő (biotikus) tényezőit.

Populációs kölcsönhatások. A populációs kölcsönhatások jelentik az egyedek biológiai környezetének élő (biotikus) tényezőit. Populációs kölcsönhatások A populációs kölcsönhatások jelentik az egyedek biológiai környezetének élő (biotikus) tényezőit. A populációk között kialakulhatnak közvetett vagy közvetlen kapcsolatok. Ezek

Részletesebben

A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA a lápok védelmének egyes jogi és ökológiai kérdéseirıl

A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA a lápok védelmének egyes jogi és ökológiai kérdéseirıl JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615 A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA a lápok védelmének egyes

Részletesebben

Felkészülés: Berger Józsefné Az ember című tankönyvből és Dr. Lénárd Gábor Biologia II tankönyvből.

Felkészülés: Berger Józsefné Az ember című tankönyvből és Dr. Lénárd Gábor Biologia II tankönyvből. Minimum követelmények biológiából Szakkközépiskola és a rendes esti gimnázium számára 10. Évfolyam I. félév Mendel I, II törvényei Domináns-recesszív öröklődés Kodomináns öröklődés Intermedier öröklődés

Részletesebben

Fontos társulástani fogalmak

Fontos társulástani fogalmak Fontos társulástani fogalmak Növényzet (növénytakaró, vegetáció) Az ideális növénytársulás olyan növényközösség, amely - térben és idıben ismétlıdik, - fajkészlete hasonló, - meghatározott termıhelyi körülmények

Részletesebben

Ha a Föld csupán egy egynemű anyagból álló síkfelület lenne, ahol nem lennének hegyek és tengerek, akkor az éghajlatot csak a napsugarak beesési

Ha a Föld csupán egy egynemű anyagból álló síkfelület lenne, ahol nem lennének hegyek és tengerek, akkor az éghajlatot csak a napsugarak beesési A Forró övezet Ha a Föld csupán egy egynemű anyagból álló síkfelület lenne, ahol nem lennének hegyek és tengerek, akkor az éghajlatot csak a napsugarak beesési szöge, vagyis a felszínnel bezárt szöge határozná

Részletesebben

Talaj - talajvédelem

Talaj - talajvédelem Talaj - talajvédelem A Talaj: - a levegıvel és a vízzel egyenértékő elem - a természeti és mővi környezet eleme - az anyag és energiaáramlások közege - három v. négy fázisú összetett rendszer A talaj,

Részletesebben

MINIMUM KÖVETELMÉNYEK BIOLÓGIÁBÓL Felnőtt oktatás nappali rendszerű képzése 10. ÉVFOLYAM

MINIMUM KÖVETELMÉNYEK BIOLÓGIÁBÓL Felnőtt oktatás nappali rendszerű képzése 10. ÉVFOLYAM MINIMUM KÖVETELMÉNYEK BIOLÓGIÁBÓL Felnőtt oktatás nappali rendszerű képzése 10. ÉVFOLYAM I. félév Az élőlények rendszerezése A vírusok Az egysejtűek Baktériumok Az eukariota egysejtűek A gombák A zuzmók

Részletesebben

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés 1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás

Részletesebben

Az evolúció folyamatos változások olyan sorozata, melynek során bizonyos populációk öröklődő jellegei nemzedékről nemzedékre változnak.

Az evolúció folyamatos változások olyan sorozata, melynek során bizonyos populációk öröklődő jellegei nemzedékről nemzedékre változnak. Evolúció Az evolúció folyamatos változások olyan sorozata, melynek során bizonyos populációk öröklődő jellegei nemzedékről nemzedékre változnak. Latin eredetű szó, jelentése: kibontakozás Időben egymást

Részletesebben

3. Ökoszisztéma szolgáltatások

3. Ökoszisztéma szolgáltatások 3. Ökoszisztéma szolgáltatások Általános ökológia EA 2013 Kalapos Tibor Ökoszisztéma szolgáltatások (ecosystem services) - az ökológiai rendszerek az emberiség számára számtalan nélkülözhetetlen szolgáltatásokat

Részletesebben

Biológia 7. évfolyam osztályozó- és javítóvizsga követelményei

Biológia 7. évfolyam osztályozó- és javítóvizsga követelményei Biológia 7. évfolyam osztályozó- és javítóvizsga követelményei 1. Forró éghajlati övezet: növényzeti övei, az övek éghajlata, talaja esőerdő, trópusi lombhullató erdőszerkezete, szavanna, sivatagok jellemzése

Részletesebben

Dr. Torma A., egyetemi adjunktus. SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM, Környezetmérnöki Tanszék, Dr. Torma A. Készült: Változtatva: - 1/39

Dr. Torma A., egyetemi adjunktus. SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM, Környezetmérnöki Tanszék, Dr. Torma A. Készült: Változtatva: - 1/39 KÖRNYEZETVÉDELEM 5. Előadás 2011.10.05. Dr. Torma A., egyetemi adjunktus SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM, Környezetmérnöki Tanszék, Dr. Torma A. Készült: 13.09.2008. Változtatva: - 1/39 AZ ÖKOLÓGIA FOGALMA EREDETE

Részletesebben

Az ökoszisztémát érintő károk. Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva

Az ökoszisztémát érintő károk. Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva Az ökoszisztémát érintő károk Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva A fajeloszlás változása A fajeloszlás a változó klíma, vagy a környezetszennyezés következtében változik, az ellenálló fajok

Részletesebben

A FÖLD egyetlen ökológiai rendszer

A FÖLD egyetlen ökológiai rendszer A FÖLD egyetlen ökológiai rendszer Az ökológia fogalma, korszerű értelmezése (tudomány, életmódot meghatározó szemlélet, politikum). Az ökológia és a környezettudomány viszonya, kapcsolata. Szupraindividuális

Részletesebben

BIOLÓGIA OSZTÁLYOZÓ VIZSGA ÉS JAVÍTÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK (2016)

BIOLÓGIA OSZTÁLYOZÓ VIZSGA ÉS JAVÍTÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK (2016) BIOLÓGIA OSZTÁLYOZÓ VIZSGA ÉS JAVÍTÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK (2016) 1 Biológia tantárgyból mindhárom évfolyamon (10.-11.-12.) írásbeli és szóbeli vizsga van. A vizsga részei írásbeli szóbeli Írásbeli Szóbeli

Részletesebben

Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium

Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Témakörök Biológia Osztályozó vizsgákhoz 2012/2013 9. Természettudományos Osztálya-kémia tagozat A növények életműködései Légzés és kiválasztás Gázcserenylások működése Növényi párologtatás vizsgálata

Részletesebben

Pedagógiai Kar Tantárgypedagógiai Tanszék. Ökológia. Összeállította: Dávid János. főiskolai docens

Pedagógiai Kar Tantárgypedagógiai Tanszék. Ökológia. Összeállította: Dávid János. főiskolai docens Pedagógiai Kar Tantárgypedagógiai Tanszék Ökológia Összeállította: Dávid János főiskolai docens ÖKOLÓGIAI SZERVEZŐDÉSI SZINTEK biológiai rendszerek: az élő egyedek összessége és az élettelen környezet

Részletesebben

A vízi ökoszisztémák

A vízi ökoszisztémák A vízi ökoszisztémák Az ökoszisztéma Az ökoszisztéma, vagy más néven ökológiai rendszer olyan strukturális és funkcionális rendszer, amelyben a növények, mint szerves anyag termelők, az állatok mint fogyasztók,

Részletesebben

1. A. 1. B Az ábrák segítségével magyarázza meg a területi fejlettség különbségeit az Európai Unió országaiban!

1. A. 1. B Az ábrák segítségével magyarázza meg a területi fejlettség különbségeit az Európai Unió országaiban! Ismertesse a Föld helyét a Naprendszerben! 1. A Mutassa be bolygónk fı mozgásait, ismertesse ezek földrajzi következményeit! 1. B Az ábrák segítségével magyarázza meg a területi fejlettség különbségeit

Részletesebben

Kutatói pályára felkészítı akadémiai ismeretek modul

Kutatói pályára felkészítı akadémiai ismeretek modul Kutatói pályára felkészítı akadémiai ismeretek modul Környezetgazdálkodás Modellezés, mint módszer bemutatása KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖK MSC Ökológiai modellek I. 19. lecke Bevezetés Az élıvilágban

Részletesebben

Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba

Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba Erdőgazdálkodás Dr. Varga Csaba Erdő fogalma a Föld felületének fás növényekkel borított része, nyitott és mégis természetes önszabályozással rendelkező ökoszisztéma, amelyben egymásra is tartós hatást

Részletesebben

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent.

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. A FÖLD VÍZKÉSZLETE A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. Megoszlása a következő: óceánok és tengerek (világtenger): 97,4 %; magashegységi és sarkvidéki jégkészletek:

Részletesebben

A veszélyeztetés elıidézıi:

A veszélyeztetés elıidézıi: Környezetvédelem A veszélyeztetés elıidézıi: Népesség szaporodása Urbanizáció Iparosodás Ipari és városi agglomerációk kialakulása Korszerő, nagyüzemi mezıgazdasági termelés Vegyszerek fokozódó használata

Részletesebben

A víz. Szerkesztette: Vizkievicz András

A víz. Szerkesztette: Vizkievicz András A víz Szerkesztette: Vizkievicz András 1. A talajban, mint talajoldat, ami lehet: kapillárisvíz (növények által felvehetı víz), abszorbciós víz (talajkolloidok felületén megkötött víz, növények számára

Részletesebben

Az állatok természetes élőhelyükön magányosan vagy csoportokban élnek. A csoportok rendkívül sokfélék lehetnek. Családot alkotnak a szülők és

Az állatok természetes élőhelyükön magányosan vagy csoportokban élnek. A csoportok rendkívül sokfélék lehetnek. Családot alkotnak a szülők és TÁRSAS VISELKEDÉS Az állatok természetes élőhelyükön magányosan vagy csoportokban élnek. A csoportok rendkívül sokfélék lehetnek. Családot alkotnak a szülők és utódaik, kolóniát a nagy telepekben élő családok,

Részletesebben

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Szabadon választható tantárgy: biológia 11-12. évfolyam

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Szabadon választható tantárgy: biológia 11-12. évfolyam 1 Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Szabadon választható tantárgy: biológia 11-12. évfolyam 2 Tantárgyi struktúra és óraszámok A tantárgy heti óraszáma A tantárgy éves óraszáma 11. évfolyam

Részletesebben

Biodiverzitás és védelme Svájc esete. Pro Natura és fı javaslatai/követelései a biodiverzitás védelméhez

Biodiverzitás és védelme Svájc esete. Pro Natura és fı javaslatai/követelései a biodiverzitás védelméhez Biodiverzitás és védelme Svájc esete Pro Natura és fı javaslatai/követelései a biodiverzitás védelméhez Városok terjeszkedése Beépített terület (km2) Surface construite Surface construite + 277% száz

Részletesebben

Az erdı és az éghajlat közötti kölcsönhatás számszerősítése tekintettel az éghajlatváltozás érvényesülésére

Az erdı és az éghajlat közötti kölcsönhatás számszerősítése tekintettel az éghajlatváltozás érvényesülésére Az erdı és az éghajlat közötti kölcsönhatás számszerősítése tekintettel az éghajlatváltozás érvényesülésére Führer Ernı 1, Horváth László 2, Jagodics Anikó 1, Juhász István 1, Machon Attila 2, Marosi György

Részletesebben

KÖRNYEZETISMERET. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 4. osztályos tanulók részére. Élô és élettelen természet. Tompáné Balogh Mária. ...

KÖRNYEZETISMERET. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 4. osztályos tanulók részére. Élô és élettelen természet. Tompáné Balogh Mária. ... Tompáné Balogh Mária KÖRNYEZETISMERET Élô és élettelen természet TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK. osztályos tanulók részére............. a tanuló neve pauz westermann AZ ÉLÔ ÉS ÉLETTELEN TERMÉSZET ALAPISMERETEI.

Részletesebben

BIOLÓGIA 7-8. ÉVFOLYAM

BIOLÓGIA 7-8. ÉVFOLYAM XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 BIOLÓGIA 7-8. ÉVFOLYAM Célok Tanulói teljesítmények növelése Tanulási motiváció kialakítása tevékenység, megfigyelés,

Részletesebben

A TERMİHELYI TÉNYEZİK ÉS A KÖLTSÉG-HOZAM ADATOK KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉSEK

A TERMİHELYI TÉNYEZİK ÉS A KÖLTSÉG-HOZAM ADATOK KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉSEK 1 A TERMİHELYI TÉNYEZİK ÉS A KÖLTSÉG-HOZAM ADATOK KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉSEK Az ember tudatos gazdasági cselekedeteinek fı mozgatórugója a haszonra való törekvés. Ennek a célnak az eléréshez azonban nem hagyhatók

Részletesebben

Megújuló energiák hasznosítása: a napenergia. Készítette: Pribelszky Csenge Környezettan BSc.

Megújuló energiák hasznosítása: a napenergia. Készítette: Pribelszky Csenge Környezettan BSc. Megújuló energiák hasznosítása: a napenergia Készítette: Pribelszky Csenge Környezettan BSc. A minket körülvevı energiaforrások (energiahordozók) - Azokat az anyagokat, amelyek energiát közvetítenek energiahordozóknak

Részletesebben

Komposztálás Hogy is csináljam?

Komposztálás Hogy is csináljam? Komposztálás Hogy is csináljam? A kerti komposztálás az egyik leghatékonyabb módja annak, hogy személyesen is tegyen valamit bolygónkért, világunk és gyermekeink szebb jövıjéért! Tudta Ön, hogy éves szinten

Részletesebben

Evolúcióelmélet és az evolúció mechanizmusai

Evolúcióelmélet és az evolúció mechanizmusai Evolúcióelmélet és az evolúció mechanizmusai Az élet Darwini szemlélete Melyek az evolúció bizonyítékai a világban? EVOLÚCIÓ: VÁLTOZATOSSÁG Mutáció Horizontális géntranszfer Genetikai rekombináció Rekombináció

Részletesebben

A TÁJ MINT A FÖLDI ÉLET KÖRNYEZETE

A TÁJ MINT A FÖLDI ÉLET KÖRNYEZETE Krajina ako prostredie života na Zemi A TÁJ MINT A FÖLDI ÉLET KÖRNYEZETE 2017. 01. 16. 1 Az élet keletkezése és fejlődése 4,5 milliárd éves Föld, az élet létrejöttének tere a földrajzi környezet kb. 3,5

Részletesebben

1. Egységben az erő! (5p) A következő két szöveg és eddigi tudásod alapján válaszolj a kérdésekre!

1. Egységben az erő! (5p) A következő két szöveg és eddigi tudásod alapján válaszolj a kérdésekre! Megoldás. Egységben az erő! (5p) A következő két szöveg és eddigi tudásod alapján válaszolj a kérdésekre! A mikorrhiza (gomba-gyökér kapcsolat) a növény tápanyagellátásában játszik lényeges szerepet, azon

Részletesebben

AZ ÉLİ TERMÉSZETI KÖRNYEZET. Környezettani alapismeretek 10.

AZ ÉLİ TERMÉSZETI KÖRNYEZET. Környezettani alapismeretek 10. AZ ÉLİ TERMÉSZETI KÖRNYEZET Környezettani alapismeretek 10. KÖRNYEZET FOGALMA KÖZNAPI: ami körülvesz bennünket ( ökológiában = környék) ÖKOLÓGIAI: A környék azon elemeinek összessége, amelyek adott helyen,

Részletesebben

CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI

CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI Kis Zoltán CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI Az ezredforduló felé közeledve egyre reálisabbnak és kézzelfoghatóbbnak tőnik Magyarország csatlakozása a

Részletesebben

A biomassza, mint energiaforrás. Mit remélhetünk, és mit nem?

A biomassza, mint energiaforrás. Mit remélhetünk, és mit nem? MTA Kémiai Kutatóközpont Anyag- és Környezetkémiai Intézet Budapest II. Pusztaszeri út 59-67 A biomassza, mint energiaforrás. Mit remélhetünk, és mit nem? Várhegyi Gábor Biomassza: Biológiai definíció:

Részletesebben

Az ökológia rendszer (ökoszisztéma) Ökológia előadás 2014 Kalapos Tibor

Az ökológia rendszer (ökoszisztéma) Ökológia előadás 2014 Kalapos Tibor Az ökológia rendszer (ökoszisztéma) Ökológia előadás 2014 Kalapos Tibor ökológiai rendszer - mi is ez? Az élőlényközösség és élettelen környezete együtt, termodinamikailag nyílt rendszer, komponensei között

Részletesebben

Életünk és a víz. Kiss Miklós www.vizinform.hu. Kiss Miklós 1

Életünk és a víz. Kiss Miklós www.vizinform.hu. Kiss Miklós 1 Életünk és a víz Kiss Miklós www.vizinform.hu Kiss Miklós 1 Víz,ha csak életünkhöz lenne szükséges rádde magad vagy az élet! Nincs arra szó, mily fenséges enyhülést ad csodás üdeséged. Hajdan volt erőnk,

Részletesebben

Prof. Dr. Péter Ákos Biacs:

Prof. Dr. Péter Ákos Biacs: Transnational Innovation Platform from Cropfield to Table (HUHR/1001/2.1.3/0001 sz. Inno-CropFood) Prof. Dr. Péter Ákos Biacs: New tasks in food and nutrition sciences (In Hungarian language) Official

Részletesebben

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban 2005 1 Tartalom 1. Bevezetés. 3 2. Iskolatípusok szerinti teljesítmények.... 6 2. 1 Szakiskolák 6 2. 2 Szakközépiskolák. 9 2. 3 Gimnáziumok 11 2. 4 Összehasonlítások... 12

Részletesebben

15. elıadás SZERVES ÜLEDÉKES KİZETEK

15. elıadás SZERVES ÜLEDÉKES KİZETEK 15. elıadás SZERVES ÜLEDÉKES KİZETEK A KİSZÉN A kıszén növényi eredető, szilárd, éghetı, fosszílis üledékes kızet. A kıszénképzıdés szakaszai: Biokémiai szénülési folyamatok: kis mélységben huminsavak

Részletesebben

DEMO. A természet körforgása. A biológia nyelvén. 1. fejezet. 2. fejezet BEVEZETÕ AZ OKTATÓMODUL HASZNÁLATÁHOZ. A természet körforgása.

DEMO. A természet körforgása. A biológia nyelvén. 1. fejezet. 2. fejezet BEVEZETÕ AZ OKTATÓMODUL HASZNÁLATÁHOZ. A természet körforgása. BEVEZETÕ AZ OKTATÓMODUL HASZNÁLATÁHOZ Szervezés és irányítás...3 Sajátosságok...4 Elõkészületek a film megtekintése elõtt...5 A film megtekintése után...5 Javasolt tevékenységek...6 Szókincs...7 Témák,

Részletesebben

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei A World Internet Project magyarországi kutatása országos reprezentatív minta segítségével készül.

Részletesebben

Rendszerváltásunk mérlege. Hazánk felzárkózási esélyei és a stratégiai gondolkodás meghonosítása a társadalom- és gazdaságpolitika formálásában

Rendszerváltásunk mérlege. Hazánk felzárkózási esélyei és a stratégiai gondolkodás meghonosítása a társadalom- és gazdaságpolitika formálásában ECOSTAT és a 135 éves Népszava jubileumi Konferenciája: Lehetséges felzárkózási pályák Magyarországon Stratégiai forgatókönyvek 2008-2020 Budapest, 2008. november 27. Rendszerváltásunk mérlege. Hazánk

Részletesebben

Agrárkörnyezetvédelmi ügyintéző. Természet- és környezetvédelmi technikus 2/49

Agrárkörnyezetvédelmi ügyintéző. Természet- és környezetvédelmi technikus 2/49 A 10/07 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/06 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

A foglalkoztatás növekedés ökológiai hatásai

A foglalkoztatás növekedés ökológiai hatásai A foglalkoztatás növekedés ökológiai hatásai Környezeti terhelések Természeti erıforrások felhasználása Tér (természetes élıhelyek) felhasználása Környezetbe történı kibocsátások A környezet állapotát

Részletesebben

Evolúció. Dr. Szemethy László egyetemi docens Szent István Egyetem VadVilág Megőrzési Intézet

Evolúció. Dr. Szemethy László egyetemi docens Szent István Egyetem VadVilág Megőrzési Intézet Evolúció Dr. Szemethy László egyetemi docens Szent István Egyetem VadVilág Megőrzési Intézet Mi az evolúció? Egy folyamat: az élőlények tulajdonságainak változása a környezethez való alkalmazkodásra Egy

Részletesebben

Az állami tulajdon sorsa. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke)

Az állami tulajdon sorsa. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Duna Charta és az Élılánc Magyarországért konferenciája: Vagyonleltár Budapest, 2008. szeptember 27. Az állami tulajdon sorsa (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Tisztelt Hallgatóim! Megköszönve

Részletesebben

AZ ÉLET DIADALA NAPHARCOS MAGAZIN. A Napharcos különlegessége és egyedisége. Napharcos biológiai sejtjavító specialista. Légy erős, élj hosszan!

AZ ÉLET DIADALA NAPHARCOS MAGAZIN. A Napharcos különlegessége és egyedisége. Napharcos biológiai sejtjavító specialista. Légy erős, élj hosszan! Napharcos biológiai sejtjavító specialista NAPHARCOS MAGAZIN 2014 november, 1. évfolyam. III. szám Légy erős, élj hosszan! Legyen több élet a napjaidban és több nap az életedben! AZ ÉLET DIADALA A Napharcos

Részletesebben

Méréstechnikai alapfogalmak

Méréstechnikai alapfogalmak Méréstechnikai alapfogalmak 1 Áttekintés Tulajdonság, mennyiség Mérés célja, feladata Metrológia fogalma Mérıeszközök Mérési hibák Mérımőszerek metrológiai jellemzıi Nemzetközi mértékegységrendszer Munka

Részletesebben

SZÉNHIDRÁTOK. Biológiai szempontból legjelentősebb a hat szénatomos szőlőcukor (glükóz) és gyümölcscukor(fruktóz),

SZÉNHIDRÁTOK. Biológiai szempontból legjelentősebb a hat szénatomos szőlőcukor (glükóz) és gyümölcscukor(fruktóz), SZÉNHIDRÁTOK A szénhidrátok döntő többségének felépítésében három elem, a C, a H és az O atomjai vesznek részt. Az egyszerű szénhidrátok (monoszacharidok) részecskéi egyetlen cukormolekulából állnak. Az

Részletesebben

Készítette: Szerényi Júlia Eszter

Készítette: Szerényi Júlia Eszter Nem beszélni, kiabálni kellene, hogy az emberek felfogják: a mezőgazdaság óriási válságban van. A mostani gazdálkodás nem természeti törvényeken alapul-végképp nem Istentől eredően ilyen-, azt emberek

Részletesebben

Dunabogdány Község Önkormányzata Képviselı-testületének 15/2000. (VI.5.) Önk. számú rendelete A helyi jelentıségő természeti értékek védelmérıl

Dunabogdány Község Önkormányzata Képviselı-testületének 15/2000. (VI.5.) Önk. számú rendelete A helyi jelentıségő természeti értékek védelmérıl Dunabogdány Község Önkormányzata Képviselı-testületének 15/2000. (VI.5.) Önk. számú rendelete A helyi jelentıségő természeti értékek védelmérıl (Egységes szerkezetben a 16/2011. (X. 5.) * módosító rendelettel)

Részletesebben

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A Érettségi tételek 1. A Témakör: A Naprendszer felépítése Feladat: Ismertesse a Naprendszer felépítését! Jellemezze legfontosabb égitestjeit! Használja az atlasz megfelelő ábráit! Témakör: A világnépesség

Részletesebben

Divatos termék-e a kondenzációs kazán?

Divatos termék-e a kondenzációs kazán? Divatos termék-e a kondenzációs kazán? Mai valóságunkat egyre inkább áthatja az internet. Nem csak a hírvilág, a politika, az általános mőveltség szerzésének része, hanem szakmai-tudományos területeken

Részletesebben

I. kategória II. kategória III. kategória 1. Jellemezd a sejtmag nélküli szervezeteket, a baktériumokat. Mutasd be az emberi betegségeket okozó

I. kategória II. kategória III. kategória 1. Jellemezd a sejtmag nélküli szervezeteket, a baktériumokat. Mutasd be az emberi betegségeket okozó Szóbeli tételek I. kategória II. kategória III. kategória 1. Jellemezd a sejtmag nélküli szervezeteket, a baktériumokat. Mutasd be az emberi betegségeket okozó baktériumokat és a védőoltásokat! 2. Jellemezd

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

Altruizmus. Altruizmus: a viselkedés az adott egyed fitneszét csökkenti, de másik egyed(ek)ét növeli. Lehet-e önző egyedek között?

Altruizmus. Altruizmus: a viselkedés az adott egyed fitneszét csökkenti, de másik egyed(ek)ét növeli. Lehet-e önző egyedek között? Altruizmus Altruizmus: a viselkedés az adott egyed fitneszét csökkenti, de másik egyed(ek)ét növeli. Lehet-e önző egyedek között? Altruizmus rokonok között A legtöbb másolat az adott génről vagy az egyed

Részletesebben

Altruizmus. Altruizmus: a viselkedés az adott egyed fitneszét csökkenti, de másik egyed(ek)ét növeli. Lehet-e önző egyedek között?

Altruizmus. Altruizmus: a viselkedés az adott egyed fitneszét csökkenti, de másik egyed(ek)ét növeli. Lehet-e önző egyedek között? Altruizmus Altruizmus: a viselkedés az adott egyed fitneszét csökkenti, de másik egyed(ek)ét növeli. Lehet-e önző egyedek között? Altruizmus rokonok között A legtöbb másolat az adott génről vagy az egyed

Részletesebben

Trópusi övezet meleg mérsékelt öv Legforróbb kontinens : Trópusi övezet mindhárom öve megtalálható:

Trópusi övezet meleg mérsékelt öv Legforróbb kontinens : Trópusi övezet mindhárom öve megtalálható: Trópusi övezet meleg mérsékelt öv Legforróbb kontinens : Területének 95%-a trópusi övezetben Magas napállás miatt legtöbb melegmennyiség Trópusi övezet mindhárom öve megtalálható: Egyenlítıi,átmeneti,

Részletesebben

Az egészség és a kultúra

Az egészség és a kultúra Az egészség és a kultúra kapcsolata Az egészségkultúra fogalma, helye a kultúra rendszerében Az ember személyiségének kialakulása elképzelhetetlen szociális hatások nélkül, e hatások érvényesülésének folyamatát

Részletesebben

3. Általános egészségügyi ismeretek az egyes témákhoz kapcsolódóan

3. Általános egészségügyi ismeretek az egyes témákhoz kapcsolódóan 11. évfolyam BIOLÓGIA 1. Az emberi test szabályozása Idegi szabályozás Hormonális szabályozás 2. Az érzékelés Szaglás, tapintás, látás, íz érzéklés, 3. Általános egészségügyi ismeretek az egyes témákhoz

Részletesebben

Gyepgazdálkodás. Sáringer-Kenyeres Tamás

Gyepgazdálkodás. Sáringer-Kenyeres Tamás Gyepgazdálkodás Sáringer-Kenyeres Tamás Bevezetés A telepítés (felújítás) elıkészítése táblásítás. A táblák méreteit a természetes határok, a hasznosítási, továbbá az üzemelési igények figyelembevételével

Részletesebben

Természetvédelmi biológia

Természetvédelmi biológia Természetvédelmi biológia 1. A természetvédelmi biológia meghatározása, a biológiai sokféleség értelmezése A természetvédelmi biológia (konzervációbiológia) fı céljai 1. Az emberi tevékenység fajok populációra,

Részletesebben

Az anyagi rendszerek csoportosítása

Az anyagi rendszerek csoportosítása Általános és szervetlen kémia 1. hét A kémia az anyagok tulajdonságainak leírásával, átalakulásaival, elıállításának lehetıségeivel és felhasználásával foglalkozik. Az általános kémia vizsgálja az anyagi

Részletesebben

MAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE

MAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE A víz élet, gondozzuk közösen! MAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE A 2009. december 22-én közétett A Duna-vízgyőjtı magyarországi része VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV dokumentumának összefoglaló, rövidített

Részletesebben

KÉSZÜLİ KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÉMATERÜLETENKÉNT MUNKACSOPORTOK RÉSZÉRE ELEMZİ RÉSZ

KÉSZÜLİ KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÉMATERÜLETENKÉNT MUNKACSOPORTOK RÉSZÉRE ELEMZİ RÉSZ KÉSZÜLİ KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÉMATERÜLETENKÉNT MUNKACSOPORTOK RÉSZÉRE ELEMZİ RÉSZ 7. TÉMATERÜLET Agrárium, vidékfejlesztés, agrár-környezetgazdálkodás, kistelepülések,

Részletesebben

Természetvédelmi biológia

Természetvédelmi biológia Természetvédelmi biológia 8. Populáció- és fajszintő védelem: a kis populációk problémái. A populációvédelem elméleti és gyakorlati alapjai. A kis populációk problémái A populáció definíciója: azonos élıhelyen

Részletesebben

Bácsalmási kistérség BÁCSALMÁSI KISTÉRSÉG

Bácsalmási kistérség BÁCSALMÁSI KISTÉRSÉG Bácsalmási kistérség Régió: Dél-Alföld Megye: Bács-Kiskun A kistérség a Bácskai löszsíkságon, Bács-Kiskun megye déli részén helyezkedik el, a Baját Szegeddel összekötı 55-ös fıút és az országhatár közötti

Részletesebben

A Föld ökoszisztémája

A Föld ökoszisztémája A Föld ökoszisztémája Az ökoszisztéma Az ökoszisztéma, vagy más néven ökológiai rendszer olyan strukturális és funkcionális rendszer, amelyben a növények, mint szerves anyag termelők, az állatok mint fogyasztók,

Részletesebben

2. Biotranszformáció. 3. Kiválasztás A koncentráció csökkenése, az. A biotranszformáció fıbb mechanizmusai. anyagmennyiség kiválasztása nélkül

2. Biotranszformáció. 3. Kiválasztás A koncentráció csökkenése, az. A biotranszformáció fıbb mechanizmusai. anyagmennyiség kiválasztása nélkül 2. Biotranszformáció 1. Kiválasztást fokozza 2. Az anyagot kevésbé toxikus formába alakítja (detoxifikáció ) 3. Az anyagot toxikusabb formába alakítja (aktiváció, parathion - paraoxon) Szerves anyagok

Részletesebben

A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai

A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai A magyar EU Elnökség klíma-energiaügyi és vízügyi mőhelymunka 2010. november 16. Gruber Tamás Horizontális szempontok a Duna természeti adottságainak megırzése,

Részletesebben

Osztályozóvizsga követelményei

Osztályozóvizsga követelményei Osztályozóvizsga követelményei Képzés típusa: Tantárgy: Általános Iskola Természetismeret Évfolyam: 5 Emelt óraszámú csoport Emelt szintű csoport Vizsga típusa: Írásbeli, szóbeli Követelmények, témakörök:

Részletesebben

Vaja Város Településrendezési Terv TELEPÜLÉSSZERKEZETI LEÍRÁS

Vaja Város Településrendezési Terv TELEPÜLÉSSZERKEZETI LEÍRÁS VAJA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK./2011.. sz. határozat tervezete Vaja Város Településrendezési Terv TELEPÜLÉSSZERKEZETI LEÍRÁS I. FEJEZET ÁLTALÁNOS LEÍRÁS 1. (1) A Településszerkezeti Terv

Részletesebben

Kiadó: Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány. Szöveg: Bank László. Lektor: Dr. Szép Tibor. Nyomda: Borgisz-Print Kft.

Kiadó: Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány. Szöveg: Bank László. Lektor: Dr. Szép Tibor. Nyomda: Borgisz-Print Kft. Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány FECSKEVÉDELMI PROGRAM www.baranyamadar.hu A TERMÉSZET SZOLGÁLATÁBAN İszi fecskegyülekezés (Fotó: Losonczi Lajos) Kiadó: Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány

Részletesebben

ZENEISKOLA, ALAPFOKÚ M

ZENEISKOLA, ALAPFOKÚ M PÁLYÁZAT AZ ÁDÁM JENİ ZENEISKOLA, ALAPFOKÚ MŐVÉSZETI ISKOLA INTÉZMÉNYVEZETİI MUNKAKÖRÉRE KÉSZÍTETTE: REGİSNÉ NYIRİ ILDIKÓ SZIGETSZENTMIKLÓS 2013. MÁJUS 24. 1 VEZETİI PROGRAM SZAKMAI HELYZETELEMZÉS Tíz

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Fenntartható mezőgazdálkodás. 98.lecke Hosszú távon működőképes, fenntartható

Részletesebben

MENTSÜK MEG! Veszélyben a kék bálnák

MENTSÜK MEG! Veszélyben a kék bálnák MENTSÜK MEG! Veszélyben a kék bálnák Mi a probléma? Az ember a világ legokosabb élőlénye. Tudja, hogyan kell földet művelni, várost építeni, különféle iparágakat létrehozni, repülőgépet készíteni. Ám ez

Részletesebben

TÁPLÁLKOZÁSI AKADÉMIA

TÁPLÁLKOZÁSI AKADÉMIA Tisztelt Olvasó! A Táplálkozási Akadémia címő hírlevél célja az, hogy az újságírók számára hiteles információkat nyújtson az egészséges táplálkozásról, életmódról, valamint a legújabb tudományos kutatási

Részletesebben

Az éghajlatváltozás jövıben várható hatásai a Kárpát medencében

Az éghajlatváltozás jövıben várható hatásai a Kárpát medencében Az éghajlatváltozás jövıben várható hatásai a Kárpát medencében regionális éghajlati modelleredmények alapján Szépszó Gabriella (szepszo( szepszo.g@.g@met.hu), Kovács Mária, Krüzselyi Ilona, Szabó Péter

Részletesebben

7. Az éghajlat és a természeti zónák

7. Az éghajlat és a természeti zónák 7. Az éghajlat és a természeti zónák A környezeti tényezık közül az éghajlati tényezık azok, amelyek a legnagyobb hatást gyakorolják a talajok, a növényzet és a növényi produktivitás földrajzi eloszlására.

Részletesebben

KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK I.

KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK I. KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK I. TALAJAINK ÁLTALÁNOS JELLEMZİI Talajaink minısége, elsısorban termékenysége mindig fontos kérdés volt a talajmővelı gazdálkodók, a talajjal foglalkozó szakemberek számára. A huszadik

Részletesebben

Faanyagok modifikációja_06

Faanyagok modifikációja_06 Faanyagok modifikációja_06 Faanyagok módosítása hıkezeléssel kémiai változások a faanyagban a hıkezelés hatására Dr. Németh Róbert, NymE Faipari Mérnöki Kar, Sopron, Faanyagtudományi Intézet, 2009. nemethr@fmk.nyme.hu

Részletesebben