Molnár István, Lektor: Dr. Németh Gábor ISBN

Átírás

1

2 A kiadvány a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal támogatásával, a MEC_07_5- INNOVA09 azonosítójú kutatási projekt keretében készült. Szerzők: Dr. Bartha Ákos (3.2, 3.3. és 5. fejezet) Dr. Molnár István (1, 2, 4. és 5. fejezet) Dr. Török Ferenc (3.1. fejezet) Jeszenszky Tamás (6. és 7. fejezet) Kiri Marietta (4. és 7. fejezet) Nagyová Katarína (5, 6. és 7. fejezet) Onozó Ervin (3.3 és 6. fejezet) Molnár István, 2010 Minden jog fenntartva. A kiadvány egészének vagy bármely részének mechanikus, illetve elektronikus másolása, sokszorosítása, valamint információszolgáltató rendszerben való tárolása és továbbítása előzetes írásbeli kiadói engedélyhez kötött. Lektor: Dr. Németh Gábor ISBN Felelős kiadó: InnoAID Innovációs és gazdasági Tanácsadó Kft Kecskemét, Öntöző u. 9. Tel/fax: (+3676) central@innovaid.hu Grafikai kivitelezés: Evista Informatikai Kft., Szeged Nyomdai kivitelezés: LAKOS NYOMDA Nyomdaipari Szolgáltató Kft., Dabas Felelős vezető: Lakos Ferenc 2

3 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés Közfinanszírozású kutatás-fejlesztés: a szellemitulajdon-védelmi szabályzatok gyakorlati alkalmazása (Dr. Molnár István) A szellemitulajdon-védelmi szabályzatok normatív háttere A feltalálói érdekek védelme kutatóhelyi találmányok szabadalmazásakor Anyagátadási megállapodások: a másoktól kapott szellemi alkotások csapdája A találmány-átruházások buktatói: jár-e találmányi díj a kutatónak, ha az ipari partner átruházza a találmányt? Szabadalomjogi kérdések Hasznosítási kérdések A spin-off vállalkozás megalapításának nehézségei közfinanszírozású szabályozási viszonyok között Egyetemi közalkalmazottak cégalapítása, munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítése egy spinoff vállalkozásnál A szolgáltató laboratóriumok mint spin-off vállalkozások Egyetemi laboratóriumok bérbeadása Az egyetemi laboratórium által ellátandó oktatási és kutatási feladatok Iparjogvédelmi oltalomszerzés Szabadalmi esettanulmányok (Dr. Török Ferenc) Újdonság Feltalálói tevékenység Új anyag bevitele az európai szabadalmi jog alapján AZ EPO joggyakorlata az elsőbbség kérdése szempontjából Védjegyjogi esetek (Dr. Bartha Ákos) A védjegyek oltalmazhatóságának akadályai Nem hagyományos védjegyek: hang, illat és íz Second life márka-promóció és védjegybitorlás a virtuális világban A nemzet-márka Innováció és márkaépítés Formatervezési mintaoltalmi esetek (Dr. Bartha Ákos Onozó Ervin) A formatervezési minta gazdasági szerepe A formatervezési mintaoltalom törvényi feltételei, terjedelme Lajstromozás nélküli mintaoltalom A formatervezési mintaoltalom fontossága A nemzetközi és a közösségi formatervezési minta és a Daimler Találmány- és technológiaértékelés (Kiri Marietta) A tudásintenzív üzletágak sajátosságai A szellemi vagyonértékelés módszertana A citációs térkép A Költségalapú értékelési módszer A piaci alapú értékelési módszer A jövedelem alapú értékelési módszer Az opció alapú értékelési módszer Az LCF Magic Kft. szabadalmainak citációs elemzése Esetpélda A technológia értékelése Javasolt stratégia Gyógyszermolekula értékelése egy spin-off vállalatnál Esetpélda A technológia értékbecslése Javaslat a kutatási eredmények piaci hasznosítására Lézertechnológia értékelése Esetpélda A technológia értékbecslése Javaslatok Összefoglalás Szerződéses technológia-átadás és licenciaügyletek (Dr. Bartha Ákos Dr. Molnár István Nagyová Katarína) A licenciaszerződések megkötéséről A licenciaügyletek gazdasági jelentősége

4 A licenciaszerződések tárgyalása A licenciaszerződésekbe foglalt egyes rendelkezésekre vonatkozó szabályok Technológia-átadással kapcsolatos esetpéldák Átruházás vs. licencia: az egynapos kontaktlencse esete Nagy potenciálú, korai fázisú technológia kapcsán folytatott licenciatárgyalások Licencia-megállapodások egyetemi környezetben Tudásintenzív kisvállalakozás-alapítás és -működtetés (Jeszenszky Tamás Nagyová Katarína Onozó Ervin) A vállalkozás üzleti stratégiájának szellemitulajdon-védelmi aspektusai A szellemitulajdon-védelmi stratégia A vállalkozás arculata, a védjegy Az üzleti titok és a szellemitulajdon-védelem kapcsolata Esetpéldák a szellemitulajdon-védelem üzleti innovációba történő integrálására Az Osyris rugalmas profilváltása A szellemitulajdon-védelem szerepe az Intelligent Textiles stratégiájában A szellemitulajdon-védelem felhasználása a versenyelőny megtartására A találmányértékelés problémái az egészségiparban Az ötlet jelentősége az innovációs folyamatban A Contra Vision harca a szabadalombitorlók ellen Szellemitulajdon-védelem költséghatékonyan A Delphi Genetics szellemitulajdon-védelmi stratégiája Nagyvállalati innovációs modellek (Jeszenszky Tamás Kiri Marietta Nagyová Katarína) A Google modell A szellemitulajdon-védelem mint az üzleti stratégia szerves része A Nycomed sikerének kulcsa: a szabadalmak menedzselése Együttműködések a hatékonyabb szellemitulajdon-menedzsment érdekében

5 1. BEVEZETÉS 2008-ban a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal támogatásával lehetőségünk volt megjelentetni Szellemi tulajdon-menedzsment és technológia-transzfer c. tananyagunkat. Az azóta eltelt két évben folytatott oktatás tapasztalatai rávilágítottak, hogy a törzsanyag fogalmai, az iparjogvédelem és a szellemitulajdon menedzsmentje meglehetősen távol áll a kutatók és vállalkozások napi tevékenységétől, ezért időnként még a fogalmak tisztázása után is nehézséget jelent a tananyag gyakorlati oldalának a bemutatása. Kézenfekvőnek tűnt ezért a hallgatók igényeire reflektáló esettanulmány-csokor összeállítása. A tematikát a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal ismét támogatásra érdemesnek találta 1, amiért a szerzők, a szerkesztő és a kiadó ezúton fejezi ki köszönetét. Esettanulmány-kötetünk meglehetősen szorosan illeszkedik a korábbi tananyag tematikájához, ezért az abban foglalt tárgyi ismeretekre gyakran hivatkozunk, ugyanakkor nem ismételjük meg az ott leírtakat. Ez a fajta tematikus kötöttség meglátszik az összegyűjtött esettanulmányokon is: eseteink inkább az innováció korábbi fázisaihoz kapcsolódnak. A kötetet úgy építettük fel, hogy az innováció legkorábbi fázisától, az ötlettől vagy találmánytól haladjunk az egyes védelmi lépéseken (iparjogvédelem) és menedzselési intézkedéseken (találmányértékelés, licencia-ügyletek, spin-off vállalkozások) keresztül az innováció érettebb fázisai felé (nagyvállalati innovációsmodellek). Az esetek összeválogatásakor arra törekedtünk, hogy a tudástermelő iparágak ágazati sokszínűségét is tükrözzük, képessé válva ezzel a tudásmenedzsment ágazati specifikumait is bemutatni. A közfinanszírozású kutatóhelyeknek mint szellemi termék kibocsátóknak az innovációban játszott fontos szerepét ma már senki sem vitatja. A közfinanszírozású kutatóhelyek jelentőségét az innováció területén az is mutatja, hogy egyrészt az Európai Unió decemberében hatályba lépett Lisszaboni Szerződésében 2 (más néven Reformszerződésében) is szerepel erre való utalás, másrészt számos munkaanyag és jelentés mellett, 2008 áprilisában napvilágot látott az Európai Bizottságnak egy olyan ajánlása is, amely kifejezetten a közfinanszírozású kutatóhelyeken képződött szellemitulajdon kezelésével 1 MEC_07_5-INNOVA09 2 Lisszaboni Szerződés az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Közösséget létrehozó szerződés módosításáról, amelyet Lisszabonban, december 13-án írtak alá 5

6 foglalkozik 3. Az előbbi ajánlás bevezetőjében a következőképpen fogalmaz a közfinanszírozású kutatóhelyek társadalmi-gazdasági jelentőségével kapcsolatban: A lisszaboni stratégia 2005-ös újraindításakor az állam- és kormányfők hangsúlyozták, hogy az állami kutatószervezetek beleértve az egyetemeket és az ipar közötti szorosabb kapcsolat kulcsszerepet játszhat a tudásalapú társadalmat lendületbe hozó ötletek elterjedésének és felhasználásának elősegítésében, valamint a versenyképesség és az életszínvonal növelésében. 4 A Lisszaboni Szerződés 1. cikkében deklarálja a következő általános célkitűzést: Az Unió elősegíti a tudományos és műszaki haladást. 5 Az előbbi célkitűzést a Lisszaboni Szerződés 2. cikke a következőkkel egészíti ki: Az Unió célja az, hogy egy európai kutatási térség létrehozásával, amelyen belül a kutatók, a tudományos ismeretek és a technológiák szabadon áramlanak, erősítse tudományos és technológiai alapjait, továbbá ösztönözze versenyképességének fejlődését ideértve az Unió iparát is, ugyanakkor támogassa a Szerződések egyéb fejezetei alapján szükségesnek ítélt kutatási tevékenységeket. 6 A közfinanszírozású kutatóhelyi szellemitulajdon-képzés és -menedzsment ilyen magas szintű elvárása Európa-szerte arra ösztönözte az egyetemeket és kutatóintézeteket, hogy tevékenységüket szellemitulajdon-kezelési szabályzatok mellett folytassák óta Magyarországon is lényegében valamennyi egyetem és kutatóintézet rendelkezik ilyen szabályzattal. A szabályzatok napi szintű alkalmazása néhány érdekes esettel és tanulsággal szolgált; ezeket ismertetjük tanulmánykötetünk 1. fejezetében. Kötetünk 2. Iparjogvédelmi oltalomszerzés c. fejezete kapcsolódik a tananyagunk első kötetében ismertetett fogalmakhoz. Az iparjogvédelmi fejezet egyik célja a legfontosabb szabadalmi alapfogalmak jogeseteken keresztüli bemutatása. Erre kiválóan megfelel az Európai Szabadalmi Hivatal (EPO) Technikai Fellebbezési Tanácsainak, illetve Kibővített Fellebbezési Tanácsának esetjoga, amit konkrét döntéseken keresztül ismerhetünk meg. Ezek közül a leglényegesebb néhány száz2 megtalálható az EPO által kiadott Case Law of the Boards of Appeal of the European Patent Office c. kiadványban, amely alapul szolgált az újdonsághoz és a feltalálói tevékenységhez Commission Recommendation C(2008)1329 on the management of intellectual property in knowledge transfer activities and Code of Practice for universities and other public research organizations Commission Recommendation C(2008)1329 on the management of intellectual property in knowledge transfer activities and Code of Practice for universities and other public research organizations Lisszaboni Szerződés az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Közösséget létrehozó szerződés módosításáról, amelyet Lisszabonban, december 13-án írtak alá Lisszaboni Szerződés az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Közösséget létrehozó szerződés módosításáról, amelyet Lisszabonban, december 13-án írtak alá 6

7 kapcsolódó joggyakorlat ismertetéséhez. A fejezet további két alfejezete foglalkozik a "neuralgikus" kérdésnek nevezhető leírás-módosítás kérdésével (új anyag bevitele az európai szabadalmi jog alapján), illetve az EPO joggyakorlatával az elsőbbség kérdése szempontjából. A védjegy a gazdasági folyamatok tekintetében az egyik legfontosabb szellemi alkotás, mivel ez az árujelzők legfontosabb fajtájaként kiemelkedően fontos az egyes áruk és szolgáltatások egymástól való megkülönböztetése és beazonosíthatósága szempontjából. A védjegy ezért a fogyasztók tájékozódását is elősegíti, gazdasági funkciójához hozzátartozik ma már a minőség védelme és tanúsítása, valamint a fogyasztóvédelem is, így ez a gazdasági verseny alapvető eszköze, amely kiemelkedő szerepet játszik a marketing és a reklám területén. A formatervezés is igen lényeges gazdasági tényező, amely társadalomformáló képességgel is bír, a termék külső megjelenésének védelme pedig a védjegyhez hasonlóan igen fontos érdek. Esettanulmányaink a védjegyek és formatervezési minták gyakorlati megértését igyekeznek segíteni. A találmány- és technológia-értékelés szakterületünk intenzíven kutatott, népszerű témája. Az értékelés napi gyakorlata azonban érezhető bizonytalansággal jár. Az innováció korai fázisában előfordul, hogy késztermék és piac hiányában még a számszerű értékek kiszámítása is nehézséget jelent. Kötetünk vonatkozó a fejezetében igyekeztünk a szakirodalom bemutatásával olyan ismereteket átadni, amelyekből mind egy közfinanszírozású intézet kutatója, mind egy spin-off vállalkozás vezetője képet kaphat a találmány- és technológia értékelés alapelveiről. Esetpéldáinkkal törekedtünk arra, hogy az eleméleti bevezetőt gyakorlati tapasztalatainkkal kiegészítve, hozzájáruljunk a téma minél szélesebb közönségben való megismertetéséhez és az egyes módszerek elsajátításához. A technológia átadása a leggyakrabban kétféleképpen valósul meg: a licenciaszerződéssel, valamint a találmány-átruházási szerződéssel. Mindkettő alkalmazása mellett és ellen számos érv hozható fel, azonban koncepció kialakítása alapvetően a tárgyalófelek érdekeitől függ. A licencia vagy az átruházás gyakorlatának ismertetése során nagy hangsúlyt fektettünk a tárgyalások során alkalmazható alapelvek és technikák jellemzőinek, valamint a licenciaszerződésekbe foglalt egyes rendelkezésekre vonatkozó szabályoknak a bemutatására. Az egyes korai fejlesztési fázisban lévő technológiák működőképességének bizonytalanságai kapcsán kitértünk továbbá a technológia átadási szerződésekben felmerülő 7

8 szavatossági kérdésekre is, amelyek technológia-transzfer egyik legintenzívebb pontjaként a későbbi jogviták elkerülése érdekében különös figyelmet érdemelnek. A tananyagunk első kötetében foglalt, tudásintenzív (spin-off) vállalkozások alapításával és működtetésével kapcsolatos tárgyi ismeretek viszonylag könnyen átadhatók voltak a célcsoportnak. Ennek ellenére talán ez a terület az, ahol az érintettek a legszívesebben mások jó vagy rossz példáiból tanulnának. Úgy döntöttünk, hogy bár szerencsére már rendkívül tiszteletre méltó, magyar példák is vannak, ezúttal nyugat-európai, ugyanakkor a magyar spinoff-kal összemérhető erőforrásokkal rendelkező vállalkozások példáin keresztül mutatjuk be a témát. Ehhez nagymértékben támaszkodtunk az Európai Szabadalmi Hivatal és a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) által a tárgyban készült szakmai anyagokra is. A spin-offoknál különös figyelmet szenteltünk a tematikus sokszínűség megtartásának, és egyetlen esetben sem mellőztük annak bemutatását, hogy a vállalkozás hogyan integrálja a szellemitulajdon-védelmet napi termelő tevékenységébe, gazdálkodásába, piaci stratégiájába. A nagyvállalati innovációs modellek esetpéldái közé olyan vállalatok is bekerültek, amelyek nem olyan régen még tudásintenzív kisvállalkozások voltak, de a nagy növekedési képességüket kihasználva igen rövid idő alatt nagyvállalati státusba kerültek, de természetesen nem mellőzhettük egy igazi multi iparjogvédelmi és innovációs stratégiájának bemutatását sem. A Nokia példája rávilágít arra, hogy egy innovatív nagyvállalat esetében a növekvő szabadalmi portfólió menedzselése megalapozott szellemitulajdon-védelmi stratégiát követel meg. Amint azt látni fogjuk, ennek egyik eleme egy központi szellemitulajdon-védelmi osztály működtetése, amely szoros kapcsolatban van a kutatás-fejlesztési osztályokkal. A társaság nagyszámú innovatív termékének a védelme és hasznosítása érdekében igen aktívan használja a szellemitulajdon-védelem eszköztárát. Ezen túlmenően a vállalat üzleti stratégiájába integrálja a szellemitulajdon-védelmi stratégiát, amely hosszú távon a technológiába és a szellemitulajdonba való befektetések megtérülésének javulását vonja maga után. A kötet szerkesztője és kiadója ezúton fejezi ki köszönetét Dr. Bartha Ákosnak (3.2., 3.3. és 5. fejezet), Dr. Török Ferencnek (3.1. fejezet), Jeszenszky Tamásnak (6. és 7. fejezet), Kiri Mariettának (4. és 7. fejezet), Nagyová Katarínának (5. 6. és 7. fejezet) és Onozó Ervinnek (3.3 és 6. fejezet) a tananyag összeállításáért és Dr. Németh Gábor lektornak a lelkiismeretes munkáért és a jó tanácsokért. 8