T Á J É K O Z T A T Á S

Átírás

1 T Á J É K O Z T A T Á S Rád Községi Önkormányzat Képviselő-testülete november 28-i rendes ülésén tárgyalja az alábbi formában előterjesztett és az állatok tartásáról szóló 14/2013 (XI. 28.) számú helyi rendelet tervezetét. Az előzetesen közzétett rendelettervezetet ezúton bocsájtom társadalmi egyeztetésre. Rád, november 20. Rutkai Róbert aljegyző T E R VE Z E T Rád Községi Önkormányzat 14/2013 (XI. 28.) számú rendelete az állatok tartásáról Rád Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az állatok védelméről és kíméletéről szóló évi XXVIII. (továbbiakban: Ávt.) 49. (6) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, továbbá figyelemmel az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló évi XLVI. törvény (Éltv.) 6. (6) bekezdésére az alábbi rendeletet alkotja: Bevezető A helyi állattartással összefüggésben figyelemmel kell lenni az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V.28.) FM rendelet 1. számú mellékletének 1. (4) bekezdésére, mely szerint az állatok tartása az emberek, az állatok egészségét nem veszélyeztetheti, a környezetet nem károsíthatja. Az állatok védelmére vonatkozó részletesebb rendelkezéseket az állatok védelméről és kíméletéről szóló évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: Ávtv.), valamint ennek végrehajtási rendeletei tartalmazzák. A mezőgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályait a 32/1999. (III. 31.) FVM rendelet, a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló szabályokat pedig a 41/2010. (II. 26.) Kormányrendelet tartalmazza. A települési önkormányzat jegyzőjének feladatait az állatok védelmével, valamint az állatok nyilvántartásával kapcsolatos egyes feladat- és hatásköreiről szóló 245/1998. (XII. 31.) Kormányrendelet szabályozza.

2 2 A trágyatárolásra vonatkozó szabályok a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendeletben, valamint a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II. 7.) Kormányrendeletben találhatók. Az állattartással összefüggő szaghatásokkal kapcsolatban a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Kormányrendelet rendelkezik, megtiltva a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelését, megállapítva, hogy bűznek minősül a szaghatással járó légszennyező anyag vagy anyagok keveréke, amely összetevőivel egyértelműen nem jellemezhető, az adott környezetben környezetidegen, és az érintett terület rendeltetésszerű használatát zavarja. Végül fontos, hogy az állattartó a Polgári Törvénykönyv szomszédjogi szabályai alapján köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen szomszédjait szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné. Ebbe a kérdéskörbe tartozik az állattartással létrejövő zaj vagy bűzhatás, ami zavarja a szomszédot. Ilyenkor a jegyző vagy a bíróság a birtokvédelmi szabályok alapján jogosult eljárni. Általános rendelkezések 1. E rendelet célja azon szabályok meghatározása, amelyek elősegítik az állattartók, valamint az állattartással érintett lakosok érdekeinek érvényesülését, s egyúttal biztosítják, hogy az állattartás mások a szomszédos ingatlan használóinak, közterületen tartózkodó polgároknak nyugalmát, biztonságát, és testi épségét, valamint érdekeit ne veszélyeztesse, mások értékeit ne károsítsa, és mindenkor feleljen meg az állategészségügyi, állatvédelmi, közegészségügyi, építésügyi és környezetvédelmi előírásoknak. 2. (1) A rendelet hatálya kiterjed Rád Község közigazgatási területén élő valamennyi állattartóra: a) a gazdasági haszon céljából tartott, igénybe vett állatokra; b) a verseny- és sportcélra tartott állatokra; c) a pásztor-ebekre, az őrző-, védő-, mentő-, jelző-, vakvezető, rokkantsegítő és terápiás kutyákra; e) a mutatványos vagy bemutatási célra szolgáló állatokra; f) a kedvtelésből tartott állatokra; g) a veszélyes állatokra, a háziasított állatok gazdátlan egyedeire (kóborállat), továbbá a vadon élő fajok bármilyen célból fogva tartott egyedeire, ha külön jogszabály másként nem rendelkezik. (2) A rendeletet Rád Község Önkormányzata közigazgatási területén alkalmazni kell: a) minden olyan természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságra, valamint szervezetre aki, illetőleg amely az állat tulajdonosa illetve, aki az állatot, vagy az állatállományt gondozza, felügyeli (a továbbiakban: állattartó),

3 3 b) minden olyan ingatlanra, épületre és építményre, ahol nem nagyüzemi állattartás folyik. (3) A rendelet hatálya nem terjed ki az állategészségügyi intézmény, kísérleti és kutató intézet, cirkusz, állatkert (vadaspark), gyepmesteri telep, állatmenhely, állatforgalmi és feldolgozó telep, vágóhíd, állatkereskedés, valamint fegyveres erők és rendészeti szervek állattartására, és a nagy létszámú állattartó telepekre, vadászatra alkalmazott állatokra. (1) A rendelet alkalmazása tekintetében 3. a) haszonállat: az élelmiszer, gyapjú, bőr vagy szőrme előállításához vagy egyéb mezőgazdasági célra tenyésztett vagy tartott állat, beleértve a halakat, kétéltűeket, hüllőket, a következők szerint: aa) szarvasmarha, ló, szamár, öszvér, bivaly (továbbiakban: nagyhaszonállat), ab) sertés, juh, kecske (továbbiakban: kishaszonállat), ac) nyúl, nutria, nyérc, pézsma, stb. (továbbiakban: prémes állat), ad) tyúk, liba, kacsa, pulyka, galamb (továbbiakban: baromfi), ae) méh, af) mezőgazdasági haszon céljából tenyésztett vagy tartott strucc, emu. b) kedvtelésből tartott állat: a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdés a) pontja szerinti fogalom. Kedvtelésből tartott egyébként minden olyan állat, melyet nem jövedelemszerzés céljából tartanak, vagy tenyésztenek. Ilyen pl. a sportolási célból tartott állat, az eb, macska, díszmadár, díszhal, teknősbéka, tengeri malac, aranyhörcsög, fehér egér kivéve, ha azok a tartás céljánál fogva a jövedelemszerzést szolgálják, amely esetben haszonállatnak minősülnek. c) veszélyes állatok: mindazoknak a nem háziállat fajoknak az egyedei, amelyek biológiai tulajdonságaik (méret, testalkat, támadó természet, mérgező csípés, marás lehetősége) miatt, az emberek életére, testi épségére veszélyt jelentenek, továbbá a kutyák közül a harci kutyák, amelyeket e célzattal tenyésztenek. d) felügyelet: az állat mozgását korlátozó, támadását megakadályozó, továbbá az ember és állat egészségvédelmét szolgáló intézkedés, cselekvés, illetve eszköz alkalmazása, e) trágya: minden olyan nitrogénvegyületet tartalmazó anyag, amely a termesztett növények tápanyagellátását szolgálja, szolgálhatja, f) szerves trágya: az állatállomány által ürített trágya, illetve a trágya és az alomkeverék 4. A rendelet alkalmazásában az állatok tartásának szabályaival összefüggő önkormányzati hatáskör gyakorlását Rád Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a Rádi Közös Önkormányzati Hivatal jegyzőjére ruházza át.

4 4 A haszonállat tartás általános szabályai 5. (1) Állat csak a közegészségügyi, állategészségügyi és állatvédelmi előírásoknak megfelelő körülmények között tartható. (2) Minden állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az állattartás következtében mások jogai és érdekei sérelmet ne szenvedjenek, különös tekintettel a zajterhelésre, a levegő és a talaj, a felszíni és felszín alatti vizek szennyezésére, valamint a káros rovarok és rágcsálók szaporodására. Belterületi állattartás szabályai 6. (1) Rád Község belterületén a közegészségügyi, állategészségügyi, építésügyi és környezetvédelmi előírások betartása mellett állatot tartani, csak az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet (OTÉK) által szabályozott előírások szerinti épületben lehet. (2) Építési engedélyköteles és építési engedély nélkül is építhető állattartó épületeket és egyéb építményeket, könnyen tisztítható, hézagmentes, szilárd burkolattal kell ellátni. (3) Belterületi ingatlanon szabadtartásban haszonállat nem tartható. A fajtának megfelelő és törvény által előírt kifutónak, nem lehet közös kerítése az ingatlant a szomszédtól vagy az utcától elválasztó kerítés. (4) Lakásban, lakáshoz tartozó helyiségben, nem lakás céljára szolgáló egyéb helyiségben (pince, fáskamra, garázs, padlás) haszonállat nem tartható. (5) A baromfi tartására szolgáló udvart úgy kell kialakítani, hogy az állatok a szomszédos épületek falazatában és falszegélyében kárt ne okozhassanak. (6) Szálastakarmányt telekhatáron belül csak a tűzrendészeti szabályok betartásával lehet tárolni. (7) Az állatok szálastakarmánnyal való etetése, legeltetése, közterületen tilos. E célból haszonállatot telekhatáron kívülre még felügyelet mellett sem lehet kiengedni. Külterületi állattartás 7. (2) Rád Község külterületén a közegészségügyi, állategészségügyi, építésügyi és környezetvédelmi előírások betartása mellett lehet állatot tartani. (2) Külterületen haszonállat, az állategészségügyi jogi szabályozásra figyelemmel szabadtartásban, és építési engedéllyel létesített épületben - üzemszerűen is - tartható, de figyelembe kell venni a köz- és állategészségügyi előírásokat.

5 5 Az állattartással kapcsolatos épületek elhelyezése 8. (1) Belterületen haszonállat csak a közegészségügyi, állategészségügyi, építésügyi és környezetvédelmi követelményeknek megfelelő körülmények között istállóban, ólban, a hozzájuk tartozó kifutóban, és ketrecben tartható. (2) Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet hatályban lévő 36. (5) bekezdésére figyelemmel az állattartási épületek elhelyezésénél az alábbi védőtávolságokat kell betartani: Az állattartási épületek távolsága: a) lakóépülettől: nagyállat tartásakor 15 méter kisállat tartásakor 10 méter b) ásott kúttól: nagyállat tartásakor 25 méter kisállat tartásakor 20 méter c) fúrt kúttól: nagyállat tartásakor 20 méter kisállat tartásakor 15 méter d) közösségi létesítménytől: nagyállat tartásakor 60 méter kisállat tartásakor 30 méter Trágya elhelyezése, kezelése 9. (1) Az állattartás során keletkező trágya, hígtrágya és a csurgalékvíz csak zárt rendszerű, jól zárható fedlappal ellátott, szivárgásmentes tárolóban (aknában) gyűjthető. A trágyalé a kommunális csatornarendszerbe nem vezethető. (2) Az almostrágya ideiglenes tárolása az ingatlan udvarán csak kiépített, elfolyás és szivárgásmentes, hézagmentesen lefedett, átmeneti gyűjtőben megengedett. (3) A fenti (1) és (2) pontok szerinti gyűjtőaknát és ideiglenes almostrágya tárolót csak úgy lehet létesíteni, hogy az ürítés céljából járművel megközelíthető legyen. (4) Hígtrágya gyűjtőaknát és ideiglenes almostrágya tárolót ásott kúttól 25 méterre, fúrt kúttól 20 méterre lehet létesíteni. (5) Az állattartónak biztosítani kell, hogy a szennyvíz (trágyalé) a szomszéd telkére, vagy közterületre ne folyhasson át, valamint a talajt ne fertőzze. (6) A keletkezett trágya kezeléséről, ártalmatlanításáról, elszállításáról a környezet szennyezése nélkül rendszeresen, szükség szerint gondoskodni kell.

6 6 (7) A fenti (2) és (3) pontoknak megfelelően kell tárolni a veteményes kert trágyázásához ideiglenesen letárolt szerves trágyát is. (8) A trágya kezelésével, tárolásával kapcsolatos közegészségügyi előírások betartását külterületen is biztosítani kell Az elhullott állatokról való gondoskodás 10. (1) A beteg, illetve betegségre gyanús állatot a tulajdonos köteles a tartás helyén elkülöníteni és a hatósági állatorvosnak haladéktalanul bejelenteni. (2) Fertőző állatbetegség esetén az állattartó köteles bejelentést tenni a hatósági állatorvosnak és tájékoztatni a jegyzőt. (3) Az állat tulajdonosa az állathullát, annak elszállításáig köteles zárt helyen, illetve zárt göngyölegben tárolni. Az állathulla megsemmisítésére csak az állategészségügyi szabályok betartásával kerülhet sor. (4) Az elhullott állatok tetemének elszállításáról, ártalmatlanná tételéről az állattartó saját költségén külön jogszabályban előírt módon köteles gondoskodni. Az esemény bizonylatát az állattartó egy évig köteles megőrizni és bemutatni a jegyzőnek. Az állattartással kapcsolatos állategészségügyi és környezetvédelmi előírások 11. Az állattartók az állatok tartása során kötelesek biztosítani olyan tartástechnológiát, hogy az a közegészségügyi, állategészségügyi, környezetvédelmi és tűzvédelmi igényeknek maradéktalanul megfeleljen. 12. (1) Az állattartó köteles gondoskodni az állattartásra szolgáló épületek szükség szerinti kitakarításáról, rendszeres, de legalább évi egyszeri kimeszeléséről, fertőtlenítéséről, a bűzös gázok áramlásának, - mesterséges, vagy természetes úton magasba tereléséről. (2) Az ingatlan tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell a kellemetlen szagot árasztó takarmány fedett, zárt tárolásáról. (3) Az ingatlan tulajdonosának, használójának, folyamatosan gondoskodnia kell a legyek, rovarok, rágcsálók rendszeres irtásáról. A kedvtelésből tartott állatok tartásának szabályai

7 7 13. (1) A kedvtelésből tartott állatok száma nem esik korlátozás alá, de gazdáik kötelesek megfelelő, sajátos életfeltételeket (elhelyezés, táplálás, gondozás) biztosítani a tartott állatok részére. (2) Tilos az állatok kínzása, tartós nyugtalanítása, bármely módon történő bántalmazása, elhagyása, valamint egymásnak ugratása, viadaloztatása. (3) Ha az állattartó nem kívánja, vagy nem képes az állatot tovább tartani, köteles annak megfelelő elhelyezéséről gondoskodni. (4) Az állat tulajdonosa, - egyéb elhelyezés hiányában, - köteles felajánlani az állatot a legközelebbi állatvédő szervezetnek, illetve - ilyen lehetőség hiányában, - a jegyző közreműködésével, vagy közvetlenül, saját költségére a váci gyepmesteri telep részére. 14. A közegészségügyi és állategészségügyi szabályok betartása a kedvtelésből tartott állatok tartásánál is kötelező. Az eb- és macskatartás külön szabályai 15. (1) Az eb- és macskatartás a község egész területén az alábbi feltételekkel megengedett: a) A község belterületén családi házban legfeljebb 3 db. eb és 4 db. macska tartható. Társasházban lakásonként 1 db. eb és 2 db. macska tartható. b) A község külterületén 4 db. eb és 5 db. macska tartható, amely nem minősül eb- és macskatenyészetnek. 16. (1) Az ebtulajdonos köteles az ebet úgy tartani, hogy az mások nyugalmát ne zavarja, testi épségét ne veszélyeztesse, anyagi kárt ne okozzon. Ha az ebtulajdonos ezen feltételeket nem biztosítja, akkor az ebtartást meg kell szüntetni. (2) Ebet póráz nélkül futtatni csak az arra kijelölt területen szabad. Bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tartani tilos. (3) Ebet csak az vezethet, aki féken is tudja tartani. Ebet póráz nélkül, - a (2) bekezdésben megjelölt terület kivételével; - közterületre kivinni tilos. A harapós, támadó természetű, továbbá nagytestű (45 cm. marmagasság felett), ebet szájkosárral is el kell látni. (4) Harapós, vagy támadó természetű ebet - nappal biztonságos módon - szükség esetén megkötve kell tartani. Az ilyen eb éjszakára is bekerített és lezárt helyen tartandó.

8 8 (5) Harapós, vagy támadó természetű eb tartása esetén a lakás, ház, udvar telek bejáratán a harapós kutyára utaló figyelmeztető táblát kell, - szembetűnő módon, - elhelyezni. (6) Az ebtulajdonos, illetve az eb felügyeletével megbízott személy köteles az eb által közterületen, esetleg a közös használatú helyiségben okozott szennyezés azonnali eltakarításáról gondoskodni. 17. Tilos az ebet, - vakvezető eb kivételével, - bevinni: a) játszótérre, b) Vendégforgalmat lebonyolító nyilvános helyiségbe, kivéve, ha az elhelyezés külön feltételei biztosítva vannak, c) élelmiszerárusító üzletbe, élelmiszer raktárba, d) oktatási, egészségügyi, kulturális intézmény, sportlétesítmény területére, e) közösségi épületbe, ügyfélforgalmat lebonyolító közintézménybe. 18. (1) A közterületen őrizetlenül hagyott, illetve kóbor ebet a jegyző a gyepmesteri feladattal megbízott dolgozóval befogatja, illetve a váci gyepmesteri telepre szállíttatja. Az eb őrzéséről a befogást követő 15 nap elteltéig a váci gyepmesteri telepen a gyepmester gondoskodik. (2) A tulajdonos ezen időszak alatt a költségek megtérítésével az ebet kiválthatja. A két hét eltelte után az ebről a gyepmester gondoskodik. 19. Tilos a településen dándog és a pit bull terrier tenyésztése, állatviadalok szervezése. 20. Eb- és macskatenyészet létesítésének szabályai Az eb- és macskatartás, amennyiben az állatok száma meghaladja az e rendeletben meghatározott darabszámot, tenyészetnek minősül. 21. (1) Az eb- és macskatenyészet létesítéséhez a jegyző engedélye szükséges. (2) A tenyészet létesítéséhez szükséges kérelemhez csatolni kell az ÁNTSZ (Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat), továbbá az állategészségügyi szakhatóság nyilatkozatát, valamint a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete és az építési telekkel határos telkek tulajdonosainak, használóinak előzetes beleegyezését. (3) Többlakásos épületben eb- és macskatenyészet létesítésére engedély nem adható.

9 9 Veszélyes állatok tartásának szabályai 22. (1) Veszélyes állat csak családi házas ingatlanokban tartható. (2) A tartást a jegyző engedélyezi a természetvédelmi hatóság, valamint az ÁNTSZ, illetve az egyéb szükséges szakhatóságok szakvéleményei alapján. (3) A veszélyes állatot zárt helyen, úgy kell tartani, hogy emberi életet, testi épséget és egészséget ne veszélyeztessen. Szabálysértési rendelkezések 23. A jegyző, a jogszabálysértő állattartást megtiltja, majd a tiltás eredménytelensége esetén szabálysértési eljárást kezdeményez a Pest Megyei Kormányhivatal Váci Járási Hivatala szabálysértési hatóságnál. Vegyes- és záró rendelkezések 24. (2) Ezen rendelet egyes szabályait kell alkalmazni a vonatkozó magasabb szintű jogszabályok mellett a méhtartásra is azzal, hogy a méhek csak családi házas ingatlanokon, a szomszédok zavarása nélkül, tarthatók. 25. (1) Ezen önkormányzati rendelet december 16-án lép hatályba. (2) A rendelet kihirdetéséről, a Rádi Honlapon való megjelenéséről és a hivatali hirdetőn történő kifüggesztéséről a jegyző gondoskodik. (3) A hatálybalépés időpontjában a 10/2004 (XI. 21.) rendelettel módosított és egységes szerkezetbe foglalt, az állatok tartásáról szóló rendelet hatályát veszíti. Rád, november 12. Lieszkovszki Gábor polgármester A rendelet kihirdetve hatályos, december 16-án. dr. Ungi Kitti jegyző dr. Ungi Kitti jegyző