A bőripar történeti áttekintése 1. A bőrök használata a történelem előtti időkben

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A bőripar történeti áttekintése 1. A bőrök használata a történelem előtti időkben"

Átírás

1 A bőripar történeti áttekintése 1. A bőrök használata a történelem előtti időkben Az ősember az elejtett állatok húsából élt és biztos, hogy a kezdeti időkben a bőrét felhasználás nélkül eldobta, vagy legjobb esetben a lakott barlangok földjére terítették, vagy a bejáratra akasztották védekezésül az időjárás viszontagságaitól. Ez azonban nem volt célszerű, mert a nyersbőrök a hidegben megkeményednek, a melegben pedig könnyen rothadnak. Felvetődött az a gondolat is, hogy az ősember inkább díszként, mint az idő zordsága elleni védelem miatt öltötte fel az első bőrt. Ez éghajlattól is függhetett. Nagy valószínűség szerint a hidegebb éghajlaton élők hamarabb kitapasztalták, hogyan kell védekezni a hideg ellen, míg a melegebb éghajlatú tájakon ugyanezeket a bőröket, mint dísz használták. A Neandervölgyi Ember már teljesen felkészült a hideg övezeti életre, maradványai között találtak kidolgozott hegyes szerszámokat, amelyek például az állat megölésére, bőrének lenyúzására szolgáltak. Az utolsó jégkorszak vége felé a Neandervölgyi Ember kihalt. Őket követte a Homo Sapiens. A ő szerszámaik már jóval fejlettebbek voltak, és itt következtek be az első olyan próbálkozások, hogy az állat bőrét olyanná tegyék, hogy az minél jobban alkalmas legyen saját céljaik megvalósítására. Különböző állatokat tartott, amiket más-más célra használt fel. A legjobb a juh volt, mert adott tejet, húst, bőrt és gyapjút. A bőrt elsősorban öltözékként, a test külső védelmeként szolgált. Ezek általában földi állatok voltak. Tudunk arról is, hogy bizonyos alkalmakkor az egerek szőrméjét is felhasználták, ezenkívül a tengeri emlősök, kígyók, madarak, halak szolgáltatta bőrt is. Tehát megállapíthatjuk, hogy az állati fajták tanulmányozása arra utal, hogy az állatok megszelídítése előtt, vagy után felhasználták szőrét, bőrét, és hogy a bőrök felhasználása elősegíti, hogy besorozzuk, minősítsük az ember által átélt műveltségi korszakot. Az etnológusok az emberiség műveltségi korszakaira az egyes primitív népek fejlődése alapján próbálnak következtetni. Ezeket a korokat a viselt, hordott bőrök alapján is megkülönböztethetjük. A tazman korban már megtaláljuk a durván csiszolt követ és az ember már visel bőrruhát és használja már a nyersbőrt is, amelyet kifeszítve hangszerként üt. Az ausztráliai

2 ciklusban már találunk kész ruhát és vélni látjuk annak varrását is. A matriarchális kor alatt az ember műveli a földet, lakásokat készít, formálja az első cserépedényeket és elterjed a bőrök használata. Ugyanebben a korban, de hidegebb vidéken megemlékeznek a sarki korról, amelyet télen jégből, nyáron bőrből épített házak jellemeznek. A ruhákat szintén bőrből készítik, melyeket az állatok inaival varrnak és díszítenek. A pásztor korszak embere műveli a földet és megtanulta az állatok szelídítését. Az elkészített bőröket sátor, tutaj és víztömlő készítésére használja. A ruháknál azonban az állati bőröket felcserélik a növényi vagy állati rostokból készített szövetek. A kőkorszakot kivéve minden korban megtaláljuk a bőrsátrat, a bőrruhát, vagy más bőr tárgyat, mely természetesen nyersbőrből készült. Az ősember valószínűleg hamar felfedezte, hogy a nyersbőrnek több hátránya van, mint előnye. A cserzésig, vagy legalábbis egy jobb bőrkonzerválásig azonban minden bizonnyal még sok száz vagy ezer év telt el. A ruházat fejlődését megfigyelhetjük például a barlanglakók rajzain, de még érdekesebb a bőrpajzs fejlődése. A pajzs legegyszerűbb formája a kéz védelmét szolgáló botra akasztott bőr. Nők bőr ruhában és szoknyában Szarvasbőrbe öltözött férfi 1.1 Az első cserzési eljárások Azt lehetetlen megállapítani, hogy mikor csereztek először bőrt. Talán nem is helyes egy első cserzés -ről beszélni, hiszen ezt ma csak félcserzésnek tekintenénk, ugyanis ez

3 inkább bőrkonzerválás volt, amely egy bizonyos ideig a bőrt megóvja a rothadástól. Feltehető, hogy a vadász eleinte szórványosan, később rendszeresen felhasználta az elejtett állat bőrét. A nyersbőr puha, és ha felázott, magasabb hőfokon rothad, hidegben viszont rideg és kemény lesz. Mikor az ősember rájött ezekre a tulajdonságokra, eldobta az általa használhatatlannak vélt bőrt. Valószínűleg azonban az ősember is tudta, hogy a zsírok puhítanak és biztosan rájött arra is, hogy ha a bőrt zsírral bedörzsöli, az puhább és nyúlékonyabb lesz és kevésbé rothad. Minden bizonnyal így született meg a zsírcserzés, amelyet minden primitív nép ismert. Az első időkben a cserzéshez felhasználták az agyvelőt, a csontvelőt, a különböző állatok zsírját, mint például a halolajat, a tojás sárgáját és bizonyos növényi olajokat. Ez a cserzésmód ma is a legismertebb az északi és sarki népeknél, az észak-amerikai indiánoknál, az eszkimóknál és a tűzföldieknél. Egy másik igen régi cserzés a füstcserzés. Valószínűleg ezt a cserzést is véletlenül fedezték fel. Feltehető, hogy az ősember hasznos változásokat észlelt a bőrön, ha azt a barlang nyílása előtt vagy felett terítette ki, amikor a barlangban zöld leveleket, vagy ágakat égetett. A képződő gőzök aldehideket és ketonokat tartalmaznak. Ismeretes, hogy nem minden aldehidnek van cserző hatása, de a formaldehid, az acrolein, a chinon és egyéb carbonil csoportot tartalmazó anyag reagálhat a kollagénnel és többé-kevésbé irreverzibilis reakciót képeznek. A füstcserzés ma is ismeretes Közép-Ázsia sok vidékén, Indiában, Kínában és a Csendes-óceán több szigetén. Ezek után rájöttek, hogy a tannintartalmú növényeknek cserző hatása van. Amikor egy bőr érintkezett egy kiázott kéreg-lével, a kéreg színező és cserző tulajdonságai előbbutóbb ismertekké váltak. A növényi cserzés a keleti népeknél valószínűleg a történelem előtti idők óta ismert volt. 2. Az ősi Kelet népeinek könnyű és nehéz bőrei 2.1. A sumérok A suméroknál az Akkad nevét viselő korban ábrázolták először a nőket és a férfiakat lábbelivel. Nagy valószínűség szerint előtte mezítláb jártak. A sumér szobrok és domborművek az első Úr dinasztiától kezdve (i.e körül) minden személyt hosszú bárányszőrmés ruhában ábrázolnak. A juh, a kecske, a szamár, a sertés és a marha egyaránt nagyon elterjedt volt már ebben a korban. Egyes vallásos ünnepeiken éneküket

4 marhabőrrel bevont rézdobbal kísérték. Az XX. századi ásatások alatt egyetlen sírban sem találtak bőrtárgyakat, de sokszor bukkantak egy szürkés-fehér porra, amely valószínűleg bőr lehetett. Kerekeket átfogó nehéz tömör fafutófelület, övek, koronák, drágakövek, kis kagylók, réz domborművek feküdtek elég jól konzervált állapotban, a szürkés-fehér porban, amely valószínűleg a pajzsok bőrmaradványa volt. Az udvarhölgyek bőrkoronáit drágakövek és aranylevelek ékesítettek. Sumér udvarhölgy bőr diadémban Az első időkben nagyon elterjedt volt a rövid juh szoknya, később azonban csak a papok és a vezető emberek hordták ünnepélyes alkalmakkor. A juhbőrt és a juhszőrmét később katonai köpenyként hordták, fejükön pedig gúla formájú marha- és kecskebőrből készült sisakot viseltek. A nyílvessző-tartók is bőről készültek, melyeket gyapjúfonallal varrtak össze. A lábbeli csak később lett az öltözködés fontos kelléke Babilónia és Asszíria A hírek, a hagyományok ebből az időből jobban megőrizhetők voltak az utókor számára, mint a sumér korban, mégis csak homályos utalások maradtak a bőrök megmunkálásáról, illetve azok felhasználásáról. Biztos azonban, hogy a bőrt gyakran alkalmazták, de mivel a bőrrel nem lehetett maradandó műkincset alkotni, kézzel fogható emlékek nem maradtak ránk. Hammurabi törvényei között már szerepel a munkások, közöttük a lábbeli készítők bére (naponként 0,18-0,23 gramm ezüst). A lábbeli készítőknek nem csak a cipőt kellett elkészíteniük, hanem a hozzá szükséges bőrárut is. A cipésznek értenie kellett a nyereggyártáshoz, a gyeplőkészítéshez, a kocsik bőrözéséhez, amihez a kor nyersanyagaként juh- és kecskebőröket használtak. Az asszír szobrok alakjainak szandáljait magas felsőrésszel és a megkötésre szolgáló szíjcsíkokkal örökítették meg, a talpon, oldalt kör alakú kiemelkedés látható. Ezeket a szandálokat senu -nak nevezték, míg a magas felsőbőrű gazdagon fűzhető, gyakran díszes cipő neve sunu volt. Az akkadikus idők után már nem csak az uralkodók, az előkellőségek viseltek szandált,

5 hanem a nép is, de a maguk egyszerű módján. A bőrt zsákformában fogták össze, a nyílásokat pedig összefűzték. Asszíriában, a polgári életben mindig viseltek szandált, amelyek sarokkal és hosszú kötőzsinórral készültek. Egyes vidékek lakói csaknem teljesen bőrbe öltöztek, jellemző volt a testhez álló nadrág. A Ginde folyó iszapos vidékének lakói halbőrből készült ruhákban jártak Az ittitiak Kis-Ázsiának kb az északi részén éltek az ittitiak. Többek között ez a nép volt az első, amelyik az öltözködésben megteremtette a divatot, s amely túlélte őket a mai napig. A hosszú keskeny cipő, felfelé hajló hegyes orral őrájuk emlékeztet még ma is. Ezek inkább hegyi-lakók voltak és hidegebb klímához szoktak. Velük terjedt el a melegebb ruhák, a kabátok, cipők viselése. Az ittitiak törvény-előírása többször foglalkozik nagy részletességgel a földművelési tárgyakkal és az állattenyésztéssel. Ugyancsak feltűntették az egyes állatok, valamint a húsok és a bőrök árait: Juhbőr gyapjúval Juhbőr vágott, alacsony gyapjúval Kecskebőr Nagy ökörbőr Borjúbőr Kis báránybőr Kis kecskebőr 1 siklus 1/10 siklus 1/4 siklus 1 siklus 1/10 siklus 1/20 siklus 1/20 siklus (1 siklus kevesebb mint 8,4 gramm ezüst) A hegyes orrú ittita lábbelik később elterjedtek a Földközi-tenger egész térségében, az etruszkok is átvették ezt a viseletet.

6 2.4. Nyersbőr és készbőr Palesztinában és az ősi zsidó népnél Palesztina a bölcsője a zsidó és a keresztény lakosságnak. A szemita nép szövetöltözéket visel, a férfiak szandált, a nők sötét színű alacsony cipőt hordanak. Rendelkeznek fegyverekkel, folyadék-tömlőkkel, zeneszerszámokkal, tűzfújtatókkal, e szerszámok egy része bőrből készült. Palesztina egyes vidékein még a prehisztorikus időkből átvett szokás volt, hogy a holttesteket bőrökbe csavarták. Eleinte az első bőröket nyersen használták fel, a többékevésbé tökéletes cserzést csak később alkalmazták. A bőrt nem csak cipő készítésére használták, hanem minden egyébre, amelyre az alkalmas volt. Ruhák, táskák, csíkok, dobozok, fújtatók, köpenyek, szalagok, fegyver alkatrészek, utazótáskák, abrakos zsákok, stb. Nagy valószínűséggel az izraeliták ismerték a bőrfestést, ugyanúgy, ahogy ismerték a textilfestést is. Közel-Keleten a türkizkék színnek tulajdonították a rossz szellemek elűzésének hatalmát. Ezen a vidéken találtak egy Holt-tenger melletti barlangban több ezer pergamentekercset, amelyeken fontos leírások szerepelnek például himnusz gyűjtemény, hálaadási imák, stb. A leedsi egyetem professzora, dr. Burton szerint a tinta szénből készült, a bőr pedig cserzetlen kecske vagy báránybőr lehet, és ezért pergamen tekercsről és nem cseres bőrről van szó. Az izraeliták által használt bőrtömlők 2.5. Bőrök az ősi indiai kultúrában

7 Az indiai kultúráról szóló bizonyítékok szerint ruhájuk gyapotból készült, azonban lábbeliről nem tudunk, de ezeket ma sem hordják minden vidéken rendszeresen. Szőrme ruhának, vagy bundának, amely minden civilizációban megelőzte a szövetruhákat, nyoma sincs. A későbbi korokról már maradtak ránk hagyományok, írásbeli okmányok. Ezek szerint Indiában a tímárságokban dolgozók a legmegvetettebb kaszthoz tartoznak, ők hordták el a betegségben elhullott állatokat a falvakból, fizetésük a dögbőr volt. Munkájuk miatt megvetették őket A szkíták A szkíták nomádok voltak, tehát nem foglalkoztak fölműveléssel, inkább állattenyésztéssel. Híresek voltak tenyésztett lovaik, elsőrangú fajt fejlesztettek ki. A görögök a Fekete tengeren át hajóztak hozzájuk lóbőrért. A szkíták sissus nevű rövid bundába öltöztek. A régi cserkesz nyelven ez a szó szőrt, a sus szó pedig átvitt értelemben szőrös állatot jelent. A szkíták által használt gyártási eljárások jónak bizonyultak. Különösképpen a nyersbőr konzerválást oldották meg kitűnően, igaz, hogy az uralkodó hőmérséklet alacsony volt a vidékükön. A sírokban rengeteg bőrtárgyat találtak: gazdagon, művészien díszített ruha, egyesek nehezebb bőrből, mások vékonyabb, puhább bőrből, bőrzubbonyok posztóbéléssel vagy coboly belsővel, selyemruha prémbéléssel és kézimunka bőr- és ékszerdíszekkel, csizmaformájú lábbeli fehér szövet felsőrésszel és vastag bőrtalppal, prémes bőrkamásnik, sok öv, kézitáska, szatyrok, táskák, fegyvertokok, dobozok; mindegyikük művészi díszekkel, vésésekkel, gazdag kézimunka horgolású bőrnyergek, gyeplők, teljes lószerszám felszerelések. A leggyakoribbak juh, kecske, ló és szarvas bőrök voltak. A szőrmék közül a pockot, vadmacskát, mókust, cobolyt, hermelint, néha a leopárdot és más vadat dolgozták fel.

8 Rénszarvast megtámadó tigris. Szkíta bőrnyeregre vésett munka 2.7 A bőrök használata az ős kínai korban A hagyomány szerint a kínai nép azok közé tartozik, amelyek legkevésbé használták ruházkodásra az állatok bőrét. Inkább textil-rostos ruhákat viseltek, mint például a len, a bambusz vagy a selyem. Meg kell állapítanunk, hogy több jel arra utal, hogy a bőrtermelés és a bőrcserzés a régi időkben igen fontos volt. Huang-Ti birodalma előtt a kínaiak bőrbe öltöztek, az északi vidékek törzsei nyers és cserzett állatprémet viseltek. Huang-Ti felesége azután bevezette a selyemhernyó tenyészetet szövet készítésére, amiért őt a selyem isteneként tiszteltek. Marco Polo a XIII. században tett utazásait Milione című művében írja le. Ekkor járt Kínában is, ahol művésziesen díszített kulacsot, vörösre és kékre festett bőr-ágytakarót, színházi maszkot és táncosnők fejdíszeit látta. A fejdíszeket oroszországi bőröknek nevezi, ugyanis a bőrök kikészítéséhez nyírfaolajat használtak, ami a bőrnek jellegzetes illatot adott. A tatárok nehéz bivalybőrből készült védőmellényt hordtak, amelyek a füstcserzés következtében keményedtek meg. A kínaiak értékes művészi bőrmetszetei, az árnyékok játéka címen váltak híressé. Ez a játék igazából Jává-ból származott és a Csendes-óceán térségében mindenütt ismert volt. Ehhez leginkább cserzett, de cserzetlen bivaly vagy szamárbőrt is vettek. Ezeket aztán úgy szabták, hogy álarcokra alkalmasak legyenek és így egy bizonyos típusú fényforrással sziluetteket vetítettek egy sima, fehér falra.

9 Pálcákra erősítették fel a bábokat, illetve figurákat és ezeket mozgatta a beszélő, a fényforrás előtt, aki a mozdulatok szerint kommentálta a történteket, vagy mondta a mesét. Bőrből kivágott alakok az árnyék játékhoz 2.8 A bőrök használata az antik Japánban A japánokra a legrégibb idő óta hatott a kínai és a koreai kultúra. A protosztorikus korban, mikor a kézművesség már fejlettebb volt, a mesterségek öröklődtek, sőt kialakult egy bizonyos céh-rendszer is, a bőröket sokféleképpen használták fel. Védőöltözetek, vállvédők, sisakok formáját láthatjuk a megmaradt agyagszobrokon. A pajzsöltözet bőrből készült. A vasalás, begombolás, megerősítés alkalmas szalagokkal, gombokkal történt. A tímárságra vonatkozó leletek azonban nagyon hiányosak. Ennek ellenére tudjuk, hogy ez a mesterség nem örvendett köztiszteletnek, ezért csak a társadalom alján lévő rétegek űzték. Az árnyjáték Japánban is ismert volt. A japánok voltak talán az elsők, akik bőrlabdát készítettek, kiskecskék vagy szarvasok vékony bőréből. A bőrökre nem vésték a rajzokat, hanem lyukasztották. Japánban a legrégibb cserzési mód a zsírcserzéshez hasonló eljárás volt. Ezt tovább fejlesztve alakult ki a nagyon hosszú cserzési eljárást, ami után a bőrt Japán leather -nek nevezték. Fontos cikkek készültek belőle: bélésbőr, nyeregbőr, tarisznyabőr, a régi Szamuráj lovagoknak ruházati bőr és bőrtok a fegyvereknek. Japán szamuráj lovagok nyerge a XVII. századból

10 3. Az egyiptomiak Közismert, hogy az egyiptomiak piramisokba temetkeztek, melyeket az uralkodók és a gazdag előkellőségek még életükben elkészítettek és mihelyt arra lehetőségük volt, teleírták, bevésték, ábrázolták rajtuk saját földi tetteiket. A sírokat díszítő szobrok, szoborcsoportok közül számos a tímárok munkáját ábrázolja. A nomád életforma megszületésével egyidejűleg létesültek az első falvak, városok is. Ezek mindegyikének volt egy védőistene, akinek az érme a nomó megkülönböztetésül szolgált. Ezek közül egyesek állatbőrt ábrázolnak. Valószínűleg ez a pajzsnak a jele. Például az Alsó- Egyiptom 4. és 5. nomója a többi csoporttal valamilyen előállításban szakosította magát. Ügyességük híre szertement az országban. Így jött létre a Felső-Egyiptom 10. nomója. Fővárosukat Sebew-nek hívták, vagyis a szandálok városának. Ahogy azt a dinasztia előtti temetőkben látjuk, az akkori bőröket nagyon egyszerűen cserezték. Valószínűleg ezeket sókkal, bitumenhez hasonló anyagokkal, agyagfölddel végezték. Utóbbi esetben a mai zsírozott bőrökhöz hasonló terméket kaptak. Később ezeket az eljárásokat tökéletesítették. Az állatok lemészárolásának a leírását sok sírban megtalálták. Az áldozatot a lábánál összekötve a földre terítették. Amikor az állat a földön feküdt, nyakát egy nagy vágással elmetszették. Ezután a vért felfogták és az állatot nyúzni kezdték. Először a szabad mellső lábainál, majd felvágták a hasa mentén a bőrt, bevágták a többi lábakat és tökéletesen elkülönítették a bőrt a húsról. Ősi egyiptomi nyúzás

11 Számos freskó és szobor ábrázolja a tímárok munkáját. Egy XVIII. dinasztiai, tébai síremléken egy szandálkészítő boltját látjuk. A korabeli cipész egy ferde kis asztallal szemben kis székre kuporodva egy lyukasztóval átszúrja a talpbőrt. Az így készült réseken keresztül fűzték be a bőrszalagot, amelyekkel felerősítették a szandált. Ábrázolták a munkást, aki vág, és aki a fogaival segítve átfűzi a szalagot a talp vágásain. A munkásokon kívül két, már kész szandál mellett tüntették fel a munka eszközeit: kést, kalapácsot, tűt, egy csomó fűzőt és egy félhold formájú vágószerszámot. Két négyzet alakú bőrdarabot látunk, amelyekből a talpbőrt kivágták. Szandálkészítés a XVIII. tébai dinasztiából Több más szobron a munkások különböző bőrökön dolgoznak. Egyes munkások emulziókat készítettek, mások nedvesítik vagy zsírozzák a párducbőrre hasonlító bőröket, amelyek a papi öltözetekhez, vagy a pajzsokhoz kellettek. Bőr feldolgozása ruhára és pajzsra Máshol láthatjuk, miként vasalják és vágják a bőröket félhold alakú késekkel a munkások, míg mások bőrt festenek, amit valószínűleg kefével csinálnak. A kiakasztott bőr azt jelenti, hogy itt egy tímárságot ábrázolnak. Bőrszabás és festés A bőr használata sokágú volt. Pajzsok, ostorok, hurkok, kötelek, nyereg és szekértarisznyák, fujtatók, nyílvessző tokok, sisakok, fejhez álló sapkák, vagy fejvédők hosszú vállvédőkkel, szalmabelsős játéklabdák készültek bőrből. A háborús sisakok anyaga is hosszú ideig csak bőrből volt. Gyakran találtak bőrrel bevont, művészi díszítésű

12 párnákat, székeket, tokokat, ládákat, sőt vívó-álarcokat, kesztyűket és bőrkötényeket belső zsebbel. Az ágyakban a bőr a matrac szerepét töltötte be, úgy, hogy széles bőrszíjakat párhuzamosan az ágyak fakeretéhez kötöttek. A bőrtömlők használata ebben a korszakban már elterjedt volt. A papirusz hazájában a bőrt csak nagyon ritkán használták írásra. A szandálokat Egyiptomban hosszú ideig papiruszból készítették és csak a katonák, meg a hercegek hordtak bőr lábbelit. A papirusz szandálok szalagjai, pántjai és gyakran a talpuk is bőrből készültek. Mindegyiken látható, hogy a felsőrészt a nagyujj mellett erősítették össze a talppal. Akadnak olyan szandál típusok is, ahol a talphoz erősítő szalag a láb felső részénél kitágul. A fáraók szandáljainak talpain nem egyszer bilincsbe vert emberek képeit találjuk. Ezek a leigázott ellenséget ábrázolják: erről tanúskodnak a szandál talpán lévő írások is. Például: Ellenségeid a lábad alatt vannak. Egyiptomi bőr és papírnád szandálok, bőrtalppal Egyiptom vidékén több jó állapotban lévő, a bőrre utaló, szerves anyagot tartalmazó anyagra bukkantak. A legrégibb dinasztia előtti sírleletekben talált bőrök elveszítették jellemvonásaikat: fához hasonlóak, barnák vagy feketék lettek, tömör, sűrű porrá váltak. Érdekes megemlíteni, hogy a bőr, amely növényi cserzést kapott, évezredeken át megtartotta a jól cserzett bőr tulajdonságait. Észak-Afrika vidékét az egyiptomiak nem lakták egyedül, de más népekről (karthágóiak, a Líbiában és a Szaharában élő népek) nem teszünk említést. 4. A rómaiak Az etruszkok Rómától délről és északról származtak, nagyhatalommá fejlődtek ki mindaddig, míg a legyőzött népek ellenük nem fordultak. Területüket időszámításunk

13 előtt az I. században a római birodalomhoz csatolták. Jelentős műveltségük volt, fogékonyak voltak a művészetek iránt, és különösen ügyesek voltak a lábbeli gyártásában. A kutatók a Bisenzio folyó völgyében régi sírokra bukkantak, amelyekben különböző típusú magas, vastag talpú szandálokat, freskókon és szobrokon, pedig különböző típusú lábbeliket találtak. A legtöbb esetben boka körüli megkötésű, elegáns viseletről van szó, a festményeken és szobrokon ábrázolt alakok hosszú, hegyes orrú, felfelé kunkorodó lábbeliket hordanak, mint az ittitiak. A rómaiak az első céheket valószínűleg már az időszámításunk előtti VII. évszázadban megalapították. A századok folyamán a céhek fejlődése különböző volt, találkozunk olyan királlyal aki megerősítette ezek, de volt aki betiltotta szervezetek, félve az összeszövetkezésektől, végül Cézár uralkodása alatt feloszlatták valamennyit. Később ismét Cézár egyes céheket szigorú alapszabályok szerint újra megalapított. A céhekbe való tartozás szigorú kötelezettségeket vont maga után, nem vállalhattak se egyházi, se katonai feladatokat, nem hagyhatták el a várost. A mesterség öröklődött és ezt törvény biztosította. Ebben az időben volt egy testület, amely a tímárokat, a nyersbőr importőröket és a bőrkereskedőket fogta össze. Székhelyük, Ostia (akkor Róma kikötője) volt. A céhek piaca Fórumon helyezkedett el. A rendes és a rendkívüli adók, illetékek, a polgárháborúk, a belső harcok és a társadalmi civódások mind hozzájárultak egyes városok összeomlásához és a céhek következetes romlásához. A bőr kisipari termelése azonban a társadalmi nehézségek ellenére növekedett; a belső nyersbőrtermelés nem volt elegendő, így nem csak a szomszédos országokból, hanem messzebbről is importálni kellett a nyersbőrt. A leigázott népektől követelt sarc áruból is állt, tehát bőrök is szerepelhettek közöttük, amiket tízesével számoltak. A bőrökből ruhákat csak a legrégibb időkben és a barbár hanyatlás korában készítettek. A támadók az északiak módján öltözködtek bőrrel, szőrmével, a rómaiak a köztársaság szokásaihoz hűen már túl voltak a bőrbe való öltözködés idején. A szőrmébe és szőrmével díszített öltözködést barbár szokásnak tartották. A művészek azonban továbbra is így öltözve ábrázolták az isteneket, különösen azokat, akiknek tisztelete már régi nagy

14 múltra tudott visszatekinteni. A régi időkben a szenátorok öltöztek juhprémbe, később aztán, amikor a gyapjút fonni kezdték, a gyapotot és a lent felhasználták. A bőr-, illetve a szőrmeruha csak a földművelőknél és a pásztoroknál marad meg. A bőr volt ezenkívül a katonaság elmaradhatatlan ruházati alapanyaga, nem beszélve természetesen a sokféle lábbeliről. A bőröket általában zsírcserezték ( aluta ), vagy timsós cserzést ( depsere ) alkalmaztak. A nehezebb bőrök esetében a növényi cserzést használták. Az aluta kifejezés alatt később könnyű, enyhén cserzett bőrt értettek és az ebből készült lábbelit is könnyűnek mondták. A nehezebb bőröket gödrökben, tölgy, fenyő, fűz, szumach vagy makk kivonatokkal cserezték. A rómaiak által cserzett bőrök vegyi vizsgálata alapján megállapíthatjuk, hogy a hamujukban mész, magnézium, szilikátok, foszfor, klór és szulfátok mellett vasnyomokat (fekete szín) is találtak, de egyes leletekben a méhviasz is jelen volt. Bizonytalanok a híreink a római bőrök értékéről. Azonban 301-ben mérsékelték az árakat és a Diocletianusi Rendeletben megfogalmazták őket: Nagy nyers kecskebőrök dinár Nagy cserzett kecskebőr dinár Nyers szarvasbőr 70 dinár Cserzett szarvasbőr 100 dinár Nyers leopárd vagy oroszlánbőr 100 dinár Cserzett leopárd vagy oroszlán bőr 1250 dinár Babiloni vörös cserzett bőr dinár Lónyereg 500 dinár 8 gidából takaró 600 dinár Divatcipő dinár Utcai cipő dinár (1 dinár értéke megfelelt 0,04 gramm aranynak) A tímár mesterség jó kereseti lehetőséget biztosított Rómában. A rómaiak által viselt lábbeli típusok száma meglepően nagy. Valószínűleg a lábbeli-viseletnél a legrégibb

15 időktől kezdve létezett társadalmi megkülönböztetés, ami inkább szokás volt, mintsem rendelkezési előírás követelménye. Ruházkodásukban és lábbeli-viseletükben egyaránt követték a környező népeket, ők azonban inkább szervezők, mint feltalálók voltak, ezért történt, hogy a bőr nagyiparrá vált, és nem luxuscikké. A rómaiak igényei idővel kifinomultak, ezért például a szandál-viseletet egy bizonyos korban nem tekintették elegánsnak. Mikor asztalhoz ültek, a lábbeliket levették. Az olcsó lábbelik valószínűleg csak talpból álltak, ami csak a láb alsó részét védte. A talpakat, ami a szandáloknál széles, kiálló volt, fűzőkkel erősítették a lábhoz. Minden cipőtípusnak meg volt a maga neve, sokkal elterjedtebben, mint ma. Cipőkészítésre gyakorlatilag minden bőrt, még a borz bőrét felhasználták, de leggyakrabban mégis a marha bőrtalpat és a kecske felsőbőrt alkalmazták. A bőröket gyakran festették: fekete, piros, narancssárga, égszínkék, lila, zöld. A bíborvörös színt a pórpora-porból készítették. Ezt a Murex (bíborcsiga) fajú tengeri kagylókból állították elő. A bíborcsiga kopoltyúüregének váladékából nyerték a színezéket, a festék 1 grammjához kb csigát kellett elpusztítani. Bíborcsiga Érdekes azokra a kedvelt lábbelik némelyikére utalni, amelyeket a rómaiak hordtak. A campagust és a carbatinát a katonák viselték. Az előbbi színe fekete és elől zárt, fűzőkkel keresztbe kötött, a felsőbőr így hálónak tűnt. Ezt készíthették úgy is, hogy a bőrön vágásokat ejtettek. A katonai cipőket gyakran fémszögekkel és fémlapokkal erősítették meg. Keleti eredetű szandál a tzanga, amelyet a negyedik lábujj köré szabott hurokkal erősítettek a lábhoz. Ez elegáns lábbeli volt, horgolt nyelvekkel, díszítésekkel. Tzanga, Campagus, Solea

16 Az ocrea hasonlított a kamásnikhoz, de a csizmához is, sokszor rikítóan díszítették. A soccus inkább hasonlított a solea -hoz, mint a fapapucshoz. Mindkettőnél a lábat többszörös szalagbújtatással rögzítették a lábbelihez. A szalagokat a boka köré tekerték és az ujjak között is bújtattak. Az ehhez hasonló sandalium -ok szalagokkal és fonásokkal voltak a lábhoz rögzítve. A jobb és a bal lábbeli egyforma volt. A Pero magasszárú lábbeli volt, valószínűleg belső szőrmével, leginkább ló felsőbőrből. A crupezia magas talpú fa lábbeli volt, gyakran kettős magasságban. A két talp között felsőbőrökből egy fújtatószerű kelléket illesztettek, amely járás közben furcsa hangokat adott. Inkább zenészek, táncolók használták. Crepida, Solea, Ocrea, Calceus, Soccus 5. A bőrök használata az ősi észak-európai népeknél Az észak-európai vidékeken több népcsoport lakott. Voltak, akik kő és tégla híján rozoga bőr sátrakban laktak, a férfiak szerszámokat készítettek, vadásztak, halásztak, nem foglalkoztak földműveléssel, a nők kikészítették a bőrt. Mások félig a földbe ásott kunyhókban laktak, melyeket valószínűleg bőrökkel fedtek be, ruhájuk, pedig farkas, kutya és rókabőrből volt. Észak-Európában élt a prehisztorikus időkben egy nép, amely agyag ivókorsók gyártására szakosodott. Ez a tevékenység aztán északról dél felé terjedt. Norvégia északi részén pala szerszámokat találtak, amelyek a Frosna nép tulajdonai voltak. Ezek nemcsak rénszarvasra vadásztak, hanem csónakjaikkal, amik könnyű favázra kifeszített bőrből készültek, tengeri állatokat is halásztak. Az ősi néptörzsek utódai az Észak-Európa partjain lakó kelták és germánok voltak A kelták

17 A kelták harcos népként említik az írások. Julius Cézár megemlékezvén a keltákról megjegyzi, hogy náluk a bőr nemcsak öltözékként, hanem más célokra is szolgált. Azok a népek, akik a mai Salzburg tartomány területén éltek, számos készítményüket a sóbányában hagyták. A szőrmesapkák, az anyagszállító bőrvödör, a szíjdarabok, a fegyverhüvelyek, a tokok, stb. mind meglehetősen jó állapotban konzerválódtak, hiszen több ezer évig hevertek sóban. A bőrök nem voltak kicserezve, hanem csak húsolva és saját zsírjukkal kenték be valamennyit, a csontvelő és az agyvelő volt a legfontosabb zsírozóanyag, amelyet felhasználtak a bőrök puhítására. A kelta cipő nem volt más, mint egy talp, amelyet fűzők kötöttek a lábhoz, s ezt magasan a lábszárra tekerték. A szobrokon, domborműveken különböző lábbelik szerepelnek, amelyek körülbelül megfelelnek a római típusoknak. Bőrből készültek kötények, övek, fegyverhüvelyek, kézitáskák, zsákok és kis zacskók. A venetóiak északi törzsekből származtak és valószínűleg kelta eredetűek voltak. Ezek timsóval cserzett, vékonybőrű vitorlával ellátott hajóikon a mai francia és spanyol partokig értek el az Atlanti-óceánon. Voltak galliai népek, amelyek csak bőrbe öltöztek. Harcosaik bőrből készült páncélöltönyt viseltek, amelyeket fém, vagy bőrpikkelyekkel tűzdeltek ki A germánok Mint a történelem előtti időkben minden nép, úgy a germánok is az első időkben bőrbe és szőrmébe öltöztek. A ruhákat úgy készítették el, hogy az állatfejek egyben fejfedők is legyenek ( emberarcúak és vadállattestűek voltak ). A cserzési mód utalásra semmilyen írásos emlék nincs. A leletekben azonban sok növényi anyagot és timsót találtak. Találtak csizmákat, nyergeket, a lábbelik alakja hasonlít az észak-amerikai indián mocassin-okhoz. A Basel melletti petersbergi ásatás alkalmával felszínre került lábbelik nagyon hasonlítanak a római lábbelikhez. X. századbeli germán lábbelik (férfi, női), Basel

18 5.3. Az eszkimók Az eszkimók földrajzilag ma is ugyanazon a helyen és olyan kulturális fokon élnek, mint amilyenen több ezer éve éltek. Az állatbőrök feldolgozása az ősi volt és a feldolgozási technika is változatlan maradt évezredeken át. A bőröket nem késekkel vagy éles palával húsolták, hanem fémpengével, amelyet máshonnan szereztek be. A szőrtelenítésre a bőröket összegöngyölték és nyáron egy időre meleg helyre tették. Így ugyanaz a reakció játszódik le, mint nedvesen melegített kamrában, amikor a juhbőröket a gyapjútól meg akarják fosztani. Az eszkimók tipikus módszere a bőr puhítására és tisztítására bőr rágása, majd az így megpuhított bőröket halzsírral kicserzik, s végül megrohadt vizeletben emulgálják. Az így cserzett bőröket felhasználják ruhák készítésére, függönyök, takarók előállítására, szánokra, bölcsőkre, zsákok készítésére, hurkok, szíjak vágására és halász csónakok (kajak vagy umjak) készítésére, bevonására. A bőrök megrágása az eszkimóknál Az eszkimó kajak egyszemélyes fókabőr csónak. A váz olyan fából van, amit a tenger partra vet, a bőröket a vázra feszítve erősen összevarrják és bezsírozzák. A tű madárcsontból, a fonal állatidegekből készül. Az eszkimók bőrrel behúzott kajakja Ruhájuk több darabból áll, amelyek egymásra felöltve teljesen megóvnak a hidegtől: egy felső blúz, alatta egy másik, két nadrág, két pár téli harisnya, csizma és egy pár kesztyű. Nyáron természetesen csak a blúzt meg a nadrágot viselik.

19 6. A bőrcserzés fejlődése Európában Bár írásbeli hagyományaink ritkán tanúskodnak róla, már a Középkor kezdetétől ránk maradt számos lelet hű képet ad e kor bőriparáról. Hallunk a mesterség céhjeiről, amelyeknek alaptörvényeit, szabályait ismerjük. A tímárok munkásaikkal együtt csak ősszel, télen és tavasszal dolgozhattak, nyáron földet műveltek. Ez nagy mennyiségű bőr romlásához vezetett, amit utána már csak trágyának lehetett használni. A tímár téli feladata volt a bőrből meg a húsolásból enyvet főzni. Nagy Károly a bőrtárgyak készítését illetően előírásokat adott. Elrendelte a kalapok, nyergek, pajzsok, kocsi-kellékek, hintó alkatrészek bőrből való előállítását, ugyanakkor megtiltotta a víztömlők készítését, amelyeket a birodalom területén fadézsákkal kellett helyettesíteni. A középkori írásokban, krónikákban gyakran találunk utalást a tímárokra, cipészekre, általában a bőrfeldolgozókra. A kesztyűgyártók legnagyobb gondja volt a nyersanyag beszerzés. Használtak juh, nyúl, zerge, borjú, gida, macska és szarvas bőrt. Sok típusú kesztyűt gyártottak, prémbéléssel és anélkül. J. Jettmar szerint 1692-ben 102 kesztyű üzem volt Párizsban. Később a kesztyű viselete annyira elterjedt, hogy mindenki viselte. A bőrösök céhének és a vezetőknek a központja a Notre Dame-ban volt. Egyes céhek előírták, hogy csak a gyermek folytathatja apai mesterséget. A mesteri címet 5 évi segédi gyakorlattal lehetett elnyerni. Más előírások a bőr minőségének megállapítását szabályozták az eladást megelőzőn. Egyes városokban a tímárok csak cserezhettek, a bőr kikészítése más kézművesek feladata volt. Belgiumban a céhek különleges fontosságnak örvendtek: a társadalom alapkövét jelentették, nagyban befolyásolták a kormány döntéseit. A polgárok egyben politikusok, kézművesek és katonák voltak. A kézművesek féltékenyen őrizték nemcsak függetlenségüket, de áruik minőségét is, melyek viselték a céhek pecsétjeit. Városi cipész és tímárpecsétek Belgiumból Az idők folyamán a bőrszakma Németországban is követte a többi ipar fejlődését. A 30 éves háború után a gazdaság összeomlott, Berlinben csak egy bőrgyár maradt lábon. A

20 kesztyűgyártók céhei mára XIII. században letelepedtek Németországban. A westfaliai Siegen városában már a XV. századtól ismerték a tímáregyesületeket. Ezen a vidéken a bőrcserzés igen ismert és fontos foglalkozás volt. Nagy mennyiségben gyártottak az öntödék részére fújtatóbőrt, a dolgozóknak, pedig köténybőrt. A cserzéshez leginkább fenyőkérget használtak. A szervezett osztrák bőrszakmáról az első híreink 1220-ra vezethetők vissza. Mária Terézia uralkodónő megkívánta, hogy a lehetőség szerint minden mesterségnek egyforma alapszabálya legyen, az erre vonatkozó rendeletek 1771-ből és 1772-ből származnak. Angliában a bőrcserzés mesterségét már az ősidőktől pompásan űzték. Az angol ipari egyesülések már az angolszász idők óta léteztek és a normann meghódítás után új jogokat élveztek. Egy XII. századi rendelet szerint a tímár nem hagyhatja el a neki rendelt körzetet, ami leginkább az erdők mellett volt. A városi előírások szerint a nehézbőröknek legalább egy évet kellett a cserzőgödrökben maradniuk, de volt, ahol ez az idő 3 évre hosszabbodott. Egy XVI. század közepi előírás tiltja a szőrmés tímároknak, hogy a szőrmékről levágják a fejet, azért, hogy ezeknek felismerését könnyebben lehetővé tegyék. A bőripar ezután folyamatosan fejlődött. Új technológiák születtek, új találmányok láttak napvilágot, amelyek megkönnyítették és meggyorsították az ipar fejlődését. Visszavisszatérnek a régi technikákhoz, de az emberi kreativitás határtalan. Az utóbbi 50 évben talán annyit fejlődött a bőripar, mint az elmúlt 5 évezredben. Sajnos az utóbbi időben azonban zárnak be a bőrgyárak, a cipőgyárak, a tímárüzemek, a bőrművesek, és a szűcsök is. A mai rohanó világban nincs ideje a városi embernek arra, hogy visszatekintsen a múltba és felidézze, hogy hajdanán az ősei mit hordtak, nincs igénye a kézimunkára

A magas szárú cipő megjelenése(i.e.vii.sz.) ellenére az uralkodó lábbeli forma a szandál. A görögök is egyszerű szandált vagy sarut hordtak:

A magas szárú cipő megjelenése(i.e.vii.sz.) ellenére az uralkodó lábbeli forma a szandál. A görögök is egyszerű szandált vagy sarut hordtak: A cipő története. A lábbeliviselet kialakulása elsősorban azzal magyarázható,hogy az ember testét,így a láb felületét is védeni kellett az időjárás viszontagságaitól,s a talaj egyenetlenségeitől,másodsorban

Részletesebben

Ünnepi- és hétköznapi viseletek Ócsán. Bereczky Réka 6. b

Ünnepi- és hétköznapi viseletek Ócsán. Bereczky Réka 6. b Ünnepi- és hétköznapi viseletek Ócsán 6. b Meglátogattuk Barkóczi Sándorné Juliska nénit, aki a város legidősebb lakója. Ő még jól emlékszik a régi szokásokra és viseletekre, emlékeit szívesen megosztotta

Részletesebben

MUNKAANYAG. Pécsi László Lukács. Bőrők és műbőrök minőségei. A követelménymodul megnevezése: Biztonságos és minőségi munkavégzés a könnyűiprban

MUNKAANYAG. Pécsi László Lukács. Bőrők és műbőrök minőségei. A követelménymodul megnevezése: Biztonságos és minőségi munkavégzés a könnyűiprban Pécsi László Lukács Bőrők és műbőrök minőségei A követelménymodul megnevezése: Biztonságos és minőségi munkavégzés a könnyűiprban A követelménymodul száma: 1088-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja:

Részletesebben

Katalógus. Silver Horse Bt. H-1202 Budapest, Bácska u. 11. telefon: 06-1-286-4057 fax: 06-1-286-4057 mobil: 06-20-393-2664

Katalógus. Silver Horse Bt. H-1202 Budapest, Bácska u. 11. telefon: 06-1-286-4057 fax: 06-1-286-4057 mobil: 06-20-393-2664 Katalógus Hagyományos kézműves lábbeli gyártás Ha fontos önnek, hogy lovagláshoz de akár utcai viseletre a lábához legjobban illeszkedő csizmát vagy cipőt viselje nem kell kompromisszumokat kötnie. Munkatársaink

Részletesebben

KÖNNYŰIPARI ALAPISMERETEK

KÖNNYŰIPARI ALAPISMERETEK É RETTSÉGI VIZSGA 2005. október 24. KÖNNYŰIPARI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA 2005. október 24., 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI

Részletesebben

SZKÍTA KIFESTŐ Bérczi Szaniszló, Budapest, 1996

SZKÍTA KIFESTŐ Bérczi Szaniszló, Budapest, 1996 SZKÍTA KIFESTŐ Bérczi Szaniszló, Budapest, 1996 A Kárpátoktól az Altáj hegységig terjedt egykor a sztyeppevidéken élő szkíta műveltségű népek köre. Európában szkítáknak, Közép-Ázsiában szakáknak nevezték

Részletesebben

- Kézirat. Budapest, 1979. -

- Kézirat. Budapest, 1979. - A T A T A I B Ő R G Y Á R B A N. / 1964. augusztus. / Lánczos Zoltán. - Kézirat. Budapest, 1979. - A T A T A I B Ő R G Y Á R B A N. / 1964. augusztus. / Lánczos Zoltán. - Kézirat. Budapest, 1979. - - 1

Részletesebben

TÉTELSOR ELŐTTI ÁLTALÁNOS TÁJÉKOZTATÓK

TÉTELSOR ELŐTTI ÁLTALÁNOS TÁJÉKOZTATÓK A /07 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/06 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

2014. évi NKA pályázat leírókartonjai

2014. évi NKA pályázat leírókartonjai 2014. évi NKA pályázat leírókartonjai 1. Leltári szám 2014. 17. 1. 2. Megnevezés csavarítókendő - női fejviselet 4. Leírás, használat/tartalom Színes gyapjúfonalból (fehér, zöld, világoskék, barna, piros,

Részletesebben

Életvitel és gyakorlati ismeretek verseny 2010/2011 kerületi forduló

Életvitel és gyakorlati ismeretek verseny 2010/2011 kerületi forduló 2010-2011-es tanév életvitel és gyakorlati ismeretek tanulmányi verseny kerületi fordulója KOROK DIVATJAI Sorszámod: Témakör neve: 1. Teszt 104 pont Elérhető maximális pontszám: Elért pontszám: 2. Gyakorlati

Részletesebben

Minta MELLÉKLETEK. KÖNNYŰIPARI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÍRÁSBELI TÉTEL Középszint

Minta MELLÉKLETEK. KÖNNYŰIPARI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÍRÁSBELI TÉTEL Középszint MELLÉKLETEK KÖNNYŰIPARI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÍRÁSBELI TÉTEL Középszint Teszt-jellegű minta kérdéssor 1. Milyen tényezők befolyásolják a trendek alakulását? (Jelölje be az alábbi a. A világ vezető

Részletesebben

33 543 01 1000 00 00 Bútorasztalos Bútorasztalos 54 543 02 0010 54 01 Bútoripari technikus Fa- és bútoripari technikus

33 543 01 1000 00 00 Bútorasztalos Bútorasztalos 54 543 02 0010 54 01 Bútoripari technikus Fa- és bútoripari technikus A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

2016.05.02. A GASZTRONÓMIA JELENTŐSÉGE GASZTRONÓMIA AZ ELSŐ KÖNYVEK A GASZTRONÓMIÁRÓL

2016.05.02. A GASZTRONÓMIA JELENTŐSÉGE GASZTRONÓMIA AZ ELSŐ KÖNYVEK A GASZTRONÓMIÁRÓL - és vacsorára mit kapunk? - ez az idős hölgy cukorbeteg! - ha kérhetném, valami száraz hús legyen inkább, a Bakonyit már ismerjük. - van a csoportban két vegetariánus! - sertéshúst ne, mert mohamedánok.

Részletesebben

Praktikus fejlesztések

Praktikus fejlesztések ÚJ! DeLaval ruházat munkaruha választék professzionális tejtermelőknek DeLaval Praktikus fejlesztések Erősebb cipzár és erősebb cipzár védelem, mely megakadályozza a cipzár esetleges eltörését az overál

Részletesebben

POSTAKOCSI. A következő állomáshoz kövesd a narancssárga nyilakat! Két városnév olvasható a postakocsin, írd ide!

POSTAKOCSI. A következő állomáshoz kövesd a narancssárga nyilakat! Két városnév olvasható a postakocsin, írd ide! POSTAKOCSI Két városnév olvasható a postakocsin, írd ide! Egyik Bécs, a másik Buda német neve. Szerinted miért volt ráírva a postakocsira ez a két név? Ha te a hétvégén Bécsbe utaznál, milyen járműre szállnál?

Részletesebben

ALFÖLD KALOCSAI SÁRKÖZ

ALFÖLD KALOCSAI SÁRKÖZ Alföld Kalocsai Sárköz 93 ALFÖLD KALOCSAI SÁRKÖZ A honfoglalás óta magyar lakta területet, a törökök már 1526-ban elfoglalták. Az elmenekült lakossága csak 1686 után tért vissza. Délrõl bunyevácok is betelepültek,

Részletesebben

Őslénytan, régészet ŐSLÉNYEK A BARLANGOKBAN

Őslénytan, régészet ŐSLÉNYEK A BARLANGOKBAN Őslénytan, régészet ŐSLÉNYEK A BARLANGOKBAN Az őslénytan (paleontológia) a földtörténeti múlt növény; és állatvilágát kutatja. A barlangok és karsztos üregek kitöltése kedvező körülményeket biztosít az

Részletesebben

Kiegészítő ismeretek Az antik Róma I.: az etruszkoktól a Iulius Claudius dinasztia kihalásáig (i. sz. 86) című fejezethez

Kiegészítő ismeretek Az antik Róma I.: az etruszkoktól a Iulius Claudius dinasztia kihalásáig (i. sz. 86) című fejezethez Kiegészítő ismeretek Az antik Róma I.: az etruszkoktól a Iulius Claudius dinasztia kihalásáig (i. sz. 86) című fejezethez Az ókori római állam Itália nyugati partvidékének középső részén, a mai Róma város,

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 3 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ...9

TARTALOMJEGYZÉK 3 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ...9 3 BEVEZETŐ...9 A 2658/87/EGK rendelet a vám- és statisztikai nómenklatúráról, valamint a közös vámtarifáról...11 Az 1810/2004/EK rendelet a 2005. évi Kombinált Nómenklatúra kihirdetéséről...15 I. SZÁMÚ

Részletesebben

KIÁLLÍTÁSRÓL KÉSZÍTETT FOTÓK BEJÁRAT A KIÁLLÍTÁSBA

KIÁLLÍTÁSRÓL KÉSZÍTETT FOTÓK BEJÁRAT A KIÁLLÍTÁSBA KIÁLLÍTÁSRÓL KÉSZÍTETT FOTÓK BEJÁRAT A KIÁLLÍTÁSBA ARCHÍV FOTÓK TERME KOREAI ESKÜVŐ KERÁMIÁK NŐI VISELETI KELLÉKEK ÍRÁSTUDÓ SZOBÁJA NŐI LAKRÉSZ BÚTORAI 1. NŐI LAKRÉSZ BÚTORAI 2. KOREAI ÍRÁS KIPRÓBÁLÁSÁRA

Részletesebben

KÖRNYEZETISMERET. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 4. osztályos tanulók részére. Élô és élettelen természet. Tompáné Balogh Mária. ...

KÖRNYEZETISMERET. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 4. osztályos tanulók részére. Élô és élettelen természet. Tompáné Balogh Mária. ... Tompáné Balogh Mária KÖRNYEZETISMERET Élô és élettelen természet TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK. osztályos tanulók részére............. a tanuló neve pauz westermann AZ ÉLÔ ÉS ÉLETTELEN TERMÉSZET ALAPISMERETEI.

Részletesebben

Vitézi Próba. Apród: Tárgyi feltételek: ing nadrág íj tegez 5 db nyílvessző

Vitézi Próba. Apród: Tárgyi feltételek: ing nadrág íj tegez 5 db nyílvessző Vitézi Próba Apród: ing nadrág 5 db nyílvessző fegyverek felismerése, megnevezése (, szablya, fokos, kelevéz) saját név leírása rovásírással 10 m-ről 40 cm oldalú négyzetbe 5 lövésből legalább 3 találat

Részletesebben

KÖNNYŰIPARI ALAPISMERETEK

KÖNNYŰIPARI ALAPISMERETEK Könnyűipari alapismeretek középszint 0631 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. október 24. KÖNNYŰIPARI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

MARTOS. batyuztak, vagyis a városokba hordták be terményeiket eladni.

MARTOS. batyuztak, vagyis a városokba hordták be terményeiket eladni. Felföld Martos 87 MARTOS Martos a Kisalföld észak-keleti részén fekszik. Naszvad, Imely, Izsa, Ógyalla, Komárom-szentpéter, Perbete, Hetény is ehhez a viseletcsoporthoz sorolható. Az egykori Komárom megyében,

Részletesebben

KREATÍV TERÜLETEK FOGLALKOZÁSOK

KREATÍV TERÜLETEK FOGLALKOZÁSOK KREATÍV TERÜLETEK FOGLALKOZÁSOK KÉZMŰVESSÉG FAZEKASSÁG - Honti Rita, - Szarka Szilvia A foglalkozás indításának tervezett időpontja: 2013. február A foglalkozásokon a tanulók megismerkednek: - a fazekasság

Részletesebben

Előzmény 1-4. osztályos nem rendszerezett történelmi ismeretek. Értékelés Folyamatos szóbeli feleltetés és rendszeres témazáró dolgozatok.

Előzmény 1-4. osztályos nem rendszerezett történelmi ismeretek. Értékelés Folyamatos szóbeli feleltetés és rendszeres témazáró dolgozatok. A történelem /mint múltismeret/ - az Ember és társadalom mûveltségi terület részeként - az egyik legfontosabb alapja a nemzeti és európai azonosságtudatnak. Ugyanakkor az is kitûnik belõle, hogy a népek

Részletesebben

Kedves látogató! Fegyverek, harcban használt eszközök. Védőfegyverek. Támadófegyverek

Kedves látogató! Fegyverek, harcban használt eszközök. Védőfegyverek. Támadófegyverek Kedves látogató! Szeretettel köszöntünk kiállításunkban, mely a 18-19. századi Perzsiát [ma Irán] mutatja be. A kiállítási termekben lenyűgöző tárgyak sorával képviselteti magát a férfiak világa, az írástudók

Részletesebben

Az ókori világ 7 csodája. 2011 Horák György

Az ókori világ 7 csodája. 2011 Horák György Az ókori világ 7 csodája 2011 Horák György Az ókori világ hét csodája a hét legismertebb ókori építmény. A hét csodát először a Szidóni Antipatrosz említette az i. e. 2. században írt epigrammájában. A

Részletesebben

VII. Áruosztály Műanyagok és ezekből készült áruk; gumi és ebből készült áruk. Az Áruosztályhoz tartozómegjegyzések nem változtak!

VII. Áruosztály Műanyagok és ezekből készült áruk; gumi és ebből készült áruk. Az Áruosztályhoz tartozómegjegyzések nem változtak! VII. Áruosztály Műanyagok és ezekből készült áruk; gumi és ebből készült áruk Az Áruosztályhoz tartozómegjegyzések nem változtak! 2006. december 21. Zsitnyánszky nszky Lilla 1 FIGYELEM! Megjegyzések 2.

Részletesebben

Hincz Gyula Erdélyi táj című festményének restaurálási dokumentációja

Hincz Gyula Erdélyi táj című festményének restaurálási dokumentációja Hincz Gyula Erdélyi táj című festményének restaurálási dokumentációja 2011 Készítette: Csűrös Orsolya és Zsiros Ágnes festő-restaurátorok A festmény adatai: Szerző: Hincz Gyula A mű címe: Erdélyi táj Mérete:

Részletesebben

Puskás Gyula István: Svájc rövid történelme

Puskás Gyula István: Svájc rövid történelme 1 Puskás Gyula István: Svájc rövid történelme A svájci állam kialakulása hétévszázados történelmi összerakó játék, mégpedig a legkülönfélébb színű, nagyságú és felületű elemekből. Létrejötte számtalan

Részletesebben

A nyersbőr fogalma, szerkezete, topográfiája, kémiai felépítése, valamint minőségüket meghatározó tényezők jellemzése.

A nyersbőr fogalma, szerkezete, topográfiája, kémiai felépítése, valamint minőségüket meghatározó tényezők jellemzése. A tudomány, a technológia - ezt világosan és erősen akarom mondani - nem old meg minden problémát. De tudomány és technológia nélkül semmiféle problémát nem lehet megoldani. /Teller Ede/ A nyersbőr fogalma,

Részletesebben

Feladatlap. Név: Csoportmunka (3-4 fıs csoportokban): 1. feladat Párosítsd össze a tárgy képét a leírással! A B C D E F G I.

Feladatlap. Név: Csoportmunka (3-4 fıs csoportokban): 1. feladat Párosítsd össze a tárgy képét a leírással! A B C D E F G I. Feladatlap Név: Csoportmunka (3-4 fıs csoportokban): 1. feladat Párosítsd össze a tárgy képét a leírással! A B C D E F G I. Az edény alját, a füleket és a lábat fekete máz, a testet kívül fekete sávozás

Részletesebben

Zalai kézműves értékek zalai viseletek

Zalai kézműves értékek zalai viseletek Zalakomári népviselet Zalai kézműves értékek zalai viseletek A zalakomári népviselet darabjait a Keszthelyi Balatoni Múzeum gyűjteményében, és a Nagykanizsai Thúry György Múzeum néprajzi gyűjteményében

Részletesebben

JANUÁR SZIA, IDŐUTAS! ÚJÉ

JANUÁR SZIA, IDŐUTAS! ÚJÉ JANUÁR SZIA, IDŐUTAS! E NAPTÁR SEGÍTSÉGÉVEL SOSEM FOGOD ELFELEJTENI, MIOR VANNA A FONTOS IDŐPONTO A MÚLTBAN ÉS A JÖVŐBEN. Z T, RES NG E VÍZ ARSA A F ZDETE E V ÚJÉ 0 ÉRDE ESS ÉG MR. PEABODY ÉS SHERMAN VÁROSI

Részletesebben

Helyzetkép. Izrael és a Palesztin Autonómia

Helyzetkép. Izrael és a Palesztin Autonómia A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosítószámú Nemzeti Kiválóság Program Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című

Részletesebben

6. ábra A múmiákat rejtô díszes koporsók 150 éven át pihentek egy elfalazott, mindenki által elfeledett kriptában a váci Fehérek templomában

6. ábra A múmiákat rejtô díszes koporsók 150 éven át pihentek egy elfalazott, mindenki által elfeledett kriptában a váci Fehérek templomában letörték, de azt nem tudhatjuk, hogy ki tette ezt: Ötzi vagy egy társa, esetleg az ellenségei? A nyílvesszô behatolási szögébôl az is kiderült, hogy aki rálôtt Ötzire, feltehetôen lejjebb a hegyoldalon,

Részletesebben

Egyiptom művészetének tárgyalása korszakok szerint

Egyiptom művészetének tárgyalása korszakok szerint Egyiptom művészetének tárgyalása korszakok szerint A XIX. század végéig az a nézet uralkodott, hogy Egyiptom legrégebbi emlékei a piramisok, melyek az i.e. 2600 2500 körül épültek. Ma már régészeti leletek

Részletesebben

KÖNNYŰIPARI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK I. ÖLTÖZKÖDÉSKULTÚRA 1. VISELETTÖRTÉNET

KÖNNYŰIPARI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK I. ÖLTÖZKÖDÉSKULTÚRA 1. VISELETTÖRTÉNET KÖNNYŰIPARI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK I. ÖLTÖZKÖDÉSKULTÚRA 1. VISELETTÖRTÉNET 1.1. Az öltözet kialakulása 1.2. Az öltözködéstörténet főbb szakaszai 1.3.

Részletesebben

Az emberiség fejlődéstörténetének az a korszaka, melyből írott emlékek nem maradtak ránk.

Az emberiség fejlődéstörténetének az a korszaka, melyből írott emlékek nem maradtak ránk. Az emberiség fejlődéstörténetének az a krszaka, melyből írtt emlékek nem maradtak ránk. Felsztása: 1. Palelitikum: i.e. 600 000-10 000 alsó szakasz: i.e.600 000-120 000 középső szakasz: i.e. 120 000-40

Részletesebben

Vidák Tünde: Marcali és környéke kézműves hagyományai (textil és fazekas hagyományok)

Vidák Tünde: Marcali és környéke kézműves hagyományai (textil és fazekas hagyományok) Vidák Tünde: Marcali és környéke kézműves hagyományai (textil és fazekas hagyományok) Marcali Somogy megye északnyugati részén, a Balatontól 13 km-re, a Kis-Balaton és a Nagyberek által határolt részen

Részletesebben

Tudománytörténet. 1. Előadás Őskor

Tudománytörténet. 1. Előadás Őskor Tudománytörténet 1. Előadás Őskor Tudománytörténet előadás Óraszám/hét: 2 Kreditszám: 2 Tantárgyteljesítési követelmény: kollokvium Évközi feladatok: zh + beadandó dolgozat + kiselőadás (Határidő: 2012.

Részletesebben

ERDEI MÚZEUM Dr. Kovács Jenő

ERDEI MÚZEUM Dr. Kovács Jenő 634.0:069 ERDEI MÚZEUM Dr. Kovács Jenő A Bükk-hegység nyugati részén a Szilvásváradi Erdészet területén a festői szépségű Szalajka völgyben található az első szabadtéri Erdei Múzeum. Építése társadalmi

Részletesebben

A 2. ábra a Szahara barlangrajzait (a barlangok falán talált ősi rajzokat és festményeket), és az állatvilág változásait mutatja. 1.

A 2. ábra a Szahara barlangrajzait (a barlangok falán talált ősi rajzokat és festményeket), és az állatvilág változásait mutatja. 1. A CSÁD-TÓ Az 1. ábra az Észak-Afrika szaharai részén található Csád-tó vízszintjének változásait mutatja. A Csád-tó kb. i.e. 20 000-ben, az utolsó jégkorszak alatt teljesen eltűnt, majd i.e. 11 000 körül

Részletesebben

KÖNNYŰIPARI ALAPISMERETEK

KÖNNYŰIPARI ALAPISMERETEK Könnyűipari alapismeretek középszint 0521 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2005. október 24. KÖNNYŰIPARI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM 1. Melyik

Részletesebben

Ízelítő a magyar gyalogság egyenruháiból az 1800-as években Csak belső használatra összeállította: Udovecz György

Ízelítő a magyar gyalogság egyenruháiból az 1800-as években Csak belső használatra összeállította: Udovecz György 1 Ízelítő a magyar gyalogság egyenruháiból az 1800-as években Csak belső használatra összeállította: Udovecz György gyalogsági zubbony 1798-1808 között kép: Ottenfeld Magyar gránátos és tiszt 1805-ből,

Részletesebben

Készítette: Habarics Béla

Készítette: Habarics Béla A Simai-tó tanösvény terve Készítette: Habarics Béla A településről hhhhhhhhhelyszí Csengersima a 49. számú főút mellett keletről elterülő ne község. Közúti és teherforgalmi határátkelőhely található külterületén.

Részletesebben

A TURÁNI KULTÚRA JELLEMVONÁSAI ÉS JELENTŐSÉGE

A TURÁNI KULTÚRA JELLEMVONÁSAI ÉS JELENTŐSÉGE r r. f A TURÁNI KULTÚRA JELLEMVONÁSAI ÉS JELENTŐSÉGE IRTA: DARKÓ JENŐ dr. gy- n Y r «tanár BUDAPEST, 1 936. Ez a különlenyomat megjelent A Magyar Tanítók Könyvtára első»előadások * e. kötetében VIII. IDŐSZERŰ

Részletesebben

MIT MOND A BIBLIA A HALLOWEENRŐL?

MIT MOND A BIBLIA A HALLOWEENRŐL? MIT MOND A BIBLIA A HALLOWEENRŐL? ne igazodjatok e világhoz, hanem változzatok meg értelmetek megújulásával, hogy megítélhessétek, mi az Isten akarata, mi az, ami jó, ami neki tetsző és tökéletes (Róm

Részletesebben

33 542 04 1000 00 00 Kárpitos Kárpitos

33 542 04 1000 00 00 Kárpitos Kárpitos A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

ASTRO THERMO. 292 www.cormoran.de

ASTRO THERMO. 292 www.cormoran.de ASTRO THERMO ASTRO-THERMO thermo ruha Kedvező árú kétrészes bélelt, 100%-ban vízálló thermoruha 190T poliamidból. Teljesen vízálló, kimagaslóan meleg. Masszív nylon-szövetből készült, melynek belső oldala

Részletesebben

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 323-327

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 323-327 Jeney János 1 A MAGYAR NÉPESSÉG FELTÉRKÉPEZÉSE A 19. SZÁZAD VÉGÉN/ 20. SZÁZAD ELEJÉN Magyarország területén élő népeket ábrázoló térképek készítése a történelem során a 19. század közepétől a 20. század

Részletesebben

Kiegészítő árjegyzék

Kiegészítő árjegyzék Kiegészítő árjegyzék Termék neve Kölcsönzési díj Foglaló Pótlás/Vételár Kaució 6 cm-es fehér cipő 2 000Ft 1 000Ft 6 000Ft 4 000Ft 7 cm-es fehér cipő 2 000Ft 1 000Ft 6 000Ft 4 000Ft 8 cm-es fehér cipő 2

Részletesebben

Az egyiptomi művészet korszakai

Az egyiptomi művészet korszakai Egyiptom térképe a városokkal Az egyiptomi művészet korszakai Predinasztikus korszak (i.e. IV-III. évezred) Óbirodalom (i.e. III-II. évezred) Első átmeneti kor Középbirodalom (i.e. 2000-1700) Második átmeneti

Részletesebben

Tiszperger József : Örökkévaló. Publio Kiadó ISBN: 978-1-4709-4666-1. Kezdet

Tiszperger József : Örökkévaló. Publio Kiadó ISBN: 978-1-4709-4666-1. Kezdet Tiszperger József : Örökkévaló Publio Kiadó 2011 ISBN: 978-1-4709-4666-1 Kezdet Kezdetben volt Drakkar. Senki nem tudta honnan jött ezekre a földekre. Senki nem tudta miért. Senki nem tudta őt megfékezni.

Részletesebben

Hogyan kell használni a SZÓFOGADÓ füzeteket? SZÓFOGADÓ füzetek

Hogyan kell használni a SZÓFOGADÓ füzeteket? SZÓFOGADÓ füzetek SZÓFOGADÓ füzetek A SZÓFOGADÓ füzetek olyan hétköznapi dolgokban szeretnének segíteni neked, amikről nem biztos, hogy tanulni fogsz az iskolában Ilyen témák például a fogmosás, a közlekedés, táplálkozás,

Részletesebben

Kiegészítő árjegyzék

Kiegészítő árjegyzék Kiegészítő árjegyzék Termék neve Kölcsönzési díj Foglaló Pótlás/Vételár Kaució 6 cm-es fehér cipő 2 000Ft 1 000Ft 6 000Ft 4 000Ft 7 cm-es fehér cipő 2 000Ft 1 000Ft 6 000Ft 4 000Ft 8 cm-es fehér cipő 2

Részletesebben

A Tápiószecsői Levente Egyesület zászlójának leírása 2.

A Tápiószecsői Levente Egyesület zászlójának leírása 2. Tápiószecső Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2012. (I.29.) önkormányzati rendelete Tápiószecső Nagyközség Önkormányzatának történelmi zászlóiról Tápiószecső Nagyközség Önkormányzatának

Részletesebben

Világörökségek a föld mélyében

Világörökségek a föld mélyében Az Aggteleki-karszt barlangjainak bemutatása nemzetközi összehasonlításban avagy Világörökségek a föld mélyében Magyar Nemzeti Parkok Hete Bódvaszilas 2012.06.15 Egri Csaba VM A Világörökséggé nyilvánított

Részletesebben

Magyarországi vadak etológiája

Magyarországi vadak etológiája Magyarországi vadak etológiája VI. Előadás Menyétfélék és a borz Menyétféle ragadozók (Mustelidae) Világszerte elterjedt, fajokban gazdag csoport. Rövid lábú, talponjáró, hosszú testű ragadozók. Erős szagú

Részletesebben

5. A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása

5. A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása 5. A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása Mezőberény három nemzetiségű település, külön színfoltot jelentett a településen a szlovákok öltözködése. Ők alkották

Részletesebben

BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a

BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a nyereg alatt tartották? a. igaz b. hamis Nem igaz, nem tartottak

Részletesebben

Összeomlás. Népvándorlás és a Nyugatrómai Birodalom megszűnése

Összeomlás. Népvándorlás és a Nyugatrómai Birodalom megszűnése Összeomlás. Népvándorlás és a Nyugatrómai Birodalom megszűnése Javasolt feldolgozási idő: 30 perc Diocletianus császár 301 november-decemberében rendeletben állapította meg az alapvető árucikkek maximális

Részletesebben

SZKA_207_05. Európából jöttünk. Versenyben a világ újrafelosztásáért

SZKA_207_05. Európából jöttünk. Versenyben a világ újrafelosztásáért SZKA_207_05 Európából jöttünk Versenyben a világ újrafelosztásáért 48 SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK DIÁKMELLÉKLET DIÁKMELLÉKLET EURÓPÁBÓL JÖTTÜNK 7. ÉVFOLYAM 49 ÔSLAKÓK ÉS HÓDÍTÓK 5/1

Részletesebben

Öltözködés, öltözet. A vendéglátás protokollja a protokolláris vendéglátás. Álló alkalmak, ültetéses alkalmak, buffet-dinner, parti

Öltözködés, öltözet. A vendéglátás protokollja a protokolláris vendéglátás. Álló alkalmak, ültetéses alkalmak, buffet-dinner, parti Öltözködés, öltözet. A vendéglátás protokollja a protokolláris vendéglátás. Álló alkalmak, ültetéses alkalmak, buffet-dinner, parti Öltözködés, öltözet A hivatalos életben az öltözködésnek fontos szerepe

Részletesebben

Szolgáltatási katalógus

Szolgáltatási katalógus 2015.07 Első kiadás Szolgáltatási katalógus Cipő-, Táska-, Zipzár javítás Kulcsmásolás Élezés Bélyegző-névjegykártya készítés Lézergravírozás Sport kupák, érmek Kések, ollók Elemcsere mindenben Kedvelt,

Részletesebben

Ruházati- és Öltözködési szabályzat

Ruházati- és Öltözködési szabályzat Ruházati- és Öltözködési szabályzat Az egyenruha viselése az együvétartozás, az egy testvéri közösség kinyilvánítása. Minden nemzetőrnek törekednie kell arra, hogy öltözéke mindig kifogástalan legyen és

Részletesebben

Harmadik lecke. a szekrény mellett. a tükör előtt. az ablak alatt. a trikó és az alsónadrág között. a fehérnemű között

Harmadik lecke. a szekrény mellett. a tükör előtt. az ablak alatt. a trikó és az alsónadrág között. a fehérnemű között Harmadik lecke - Hol a koffer? - A szekrény mellett. - Melyik szekrény mellett? - A nagy barna mellett. - Hol? - Ott, a tükör előtt. - Aha, tényleg. És az a nagy táska? - Kint, az ablak alatt. - Cipő.

Részletesebben

Egyiptom művészete Ókor-1

Egyiptom művészete Ókor-1 Egyiptom művészete Ókor-1 I.e. III. évezredtől - I.e. XI. század óbirodalom középbirodalom új birodalom A művészetnek a halotti kultuszt kellett szolgálnia. Fáraók (isten) attribútumaik az állszakáll és

Részletesebben

KÖNNYŰIPARI ALAPISMERETEK

KÖNNYŰIPARI ALAPISMERETEK Könnyűipari alapismeretek emelt szint 0811 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 14. KÖNNYŰIPARI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény Solymár Templom tér 3.

Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény Solymár Templom tér 3. Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény Solymár Templom tér 3. A, Bevezetés Az 1972-ben létrehozott Helytörténeti Gyűjtemény községünk történetével, régészetével, néprajzával foglalkozó gyűjtemény.

Részletesebben

Női fegyverek Körömgyűszű Képességküszöb: T/k: Ké: Té: Vé: Sebzés: Fp/Ép: Súly: Ár: Átütő erő: Méreg:

Női fegyverek Körömgyűszű Képességküszöb: T/k: Ké: Té: Vé: Sebzés: Fp/Ép:  Súly: Ár: Átütő erő: Méreg: Női fegyverek Az alábbiakban néhány olyan tipikus női fegyver bemutatása következik, amik nem is mindig fegyverek igazán, sokszor egyéb célokra készültek, és csak az emberi találékonyság és akarat hatására

Részletesebben

IV. Matematikai tehetségnap 2013. szeptember 28. IV. osztály

IV. Matematikai tehetségnap 2013. szeptember 28. IV. osztály IV. osztály 1. feladat. Ha leejtünk egy labdát, akkor az feleakkora magasságra pattan fel, mint ahonnan leejtettük. Milyen magasról ejtettük le a labdát, ha ötödször 10 cm magasra pattant fel? 2. feladat.

Részletesebben

Magyar nyelvi felvételi feladatok 2008. február 22.

Magyar nyelvi felvételi feladatok 2008. február 22. Magyar nyelvi felvételi feladatok 2008. február 22. Kedves Felvételiző! Aláhúzással válaszd ki, melyik idegen nyelvet szeretnéd tanulni! angol német - A feladatlapok mindegyikére írd rá a kódszámodat!

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

KÖNNYŰIPARI ALAPISMERETEK

KÖNNYŰIPARI ALAPISMERETEK Könnyűipari alapismeretek emelt szint 0611 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 18. KÖNNYŰIPARI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM 1. Milyen

Részletesebben

Leonardo pályázat "Egy nyelven beszélünk, a divat nyelvén! " Beszámoló a szakmai gyakorlatról Finnország Hämeenlinna 2010.január.30-február.

Leonardo pályázat Egy nyelven beszélünk, a divat nyelvén!  Beszámoló a szakmai gyakorlatról Finnország Hämeenlinna 2010.január.30-február. Leonardo pályázat "Egy nyelven beszélünk, a divat nyelvén! " Beszámoló a szakmai gyakorlatról Finnország Hämeenlinna 2010.január.30-február.28 Készítette: Antal Szabina Emese 14.Ru Küldő intézmény: SzSzKSz

Részletesebben

A MAGYAR NÉP VISELETE

A MAGYAR NÉP VISELETE 20.óra A MAGYAR NÉP VISELETE A viselet a magyar paraszti társadalomban sokféle helyzet, állapot kifejezője lehetett. Jelezte az életkort, a rangot, a gazdasági helyzetet, a foglalkozást, a családi állapotot.

Részletesebben

I. Közép- és Dél-Amerika ősi civilizációi, az aztékok és az inkák

I. Közép- és Dél-Amerika ősi civilizációi, az aztékok és az inkák Horváth Mihály Történelemverseny középiskolások számára 2013 I. Közép- és Dél-Amerika ősi civilizációi, az aztékok és az inkák TESZT 60 perc Név:... Iskola neve:...... Javító tanár neve:... I. témakör

Részletesebben

Keresztes háborúk, lovagrendek

Keresztes háborúk, lovagrendek Horváth Mihály Történelemverseny középiskolások számára 2014 Keresztes háborúk, lovagrendek TESZT 60 perc Név: Iskola neve: Javító tanár neve: 1. feladat Mit ábrázolnak a képek? Tömör, minél pontosabb

Részletesebben

BOLYAI ANYANYELVI CSAPATVERSENY ORSZÁGOS DÖNTŐ SZÓBELI (2012. DECEMBER 8.) 3. osztály

BOLYAI ANYANYELVI CSAPATVERSENY ORSZÁGOS DÖNTŐ SZÓBELI (2012. DECEMBER 8.) 3. osztály 3. osztály Gyűjtsétek össze a lehető legtöbb (de legalább hat) szót vagy kifejezést, amely a kicsi szóval rokon értelmű! (Ugyanannak a szónak -ka / -ke képzős változata nem számít újabb szónak.) A keresztrejtvények

Részletesebben

KUTATÓK ÉJSZAKÁJA 20102. SZEPTEMBER 28. ELTE BTK RÉGÉSZETTUDOMÁNYI INTÉZET. Dr. Kalla Gábor Dr. Szabó Gábor

KUTATÓK ÉJSZAKÁJA 20102. SZEPTEMBER 28. ELTE BTK RÉGÉSZETTUDOMÁNYI INTÉZET. Dr. Kalla Gábor Dr. Szabó Gábor KUTATÓK ÉJSZAKÁJA 20102. SZEPTEMBER 28. ELTE BTK RÉGÉSZETTUDOMÁNYI INTÉZET HELYSZÍN IDŐPONT PROGRAM CÍME VEZETŐ RÖVID LEÍRÁS LÉTSZÁM REG. KORHATÁR 4/B, 01 Alagsor Restaurátor 17.30 18.20 18.30 19.20 Merre

Részletesebben

Neszperennub koporsói és múmiája

Neszperennub koporsói és múmiája Neszperennub koporsói és múmiája A múmiákat sokan érdekesnek, lenyűgözőnek találják. Az utóbbi években egyre több múzeum veti alá röntgen és CT vizsgálatoknak a gyűjteményükben őrzött múmiákat, hiszen

Részletesebben

KELMEFESTŐ- ÉS TISZTÍTÓ SZAKMAISMERTETŐ INFORMÁCIÓS MAPPA. Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) 1.2 intézkedés

KELMEFESTŐ- ÉS TISZTÍTÓ SZAKMAISMERTETŐ INFORMÁCIÓS MAPPA. Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) 1.2 intézkedés KELMEFESTŐ- ÉS TISZTÍTÓ SZAKMAISMERTETŐ INFORMÁCIÓS MAPPA Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) 1.2 intézkedés Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat fejlesztése KELMEFESTŐ- ÉS TISZTÍTÓ Feladatok

Részletesebben

Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 7/2004. (IV. 30.) rendelete. az Önkormányzat jelképeiről és a jelképek használatáról

Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 7/2004. (IV. 30.) rendelete. az Önkormányzat jelképeiről és a jelképek használatáról Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2004. (IV. 30.) rendelete az Önkormányzat jelképeiről és a jelképek használatáról Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének

Részletesebben

A gyergyócsomafalvi kádármesterség

A gyergyócsomafalvi kádármesterség néhány év óta rossz a termés, fejletlen és kevés a szalma. Ez is drágítja az árút, A mostani viszonyok között is érdemesnek tartják kalapkötéssel foglalkozni, mert ha keveset is, de jövedelmez. Egy családban

Részletesebben

KARÁCSONYI ÜNNEPVÁRÓ AJTÓDÍSZ. copyright www.fonalshop.hu oldal 1

KARÁCSONYI ÜNNEPVÁRÓ AJTÓDÍSZ. copyright www.fonalshop.hu oldal 1 KARÁCSONYI ÜNNEPVÁRÓ AJTÓDÍSZ copyright www.fonalshop.hu oldal 1 Méret: - angyal: 26 x 32 cm - koszorú: 23 cm Hozzávalók: - 300 gr fehér Zpagetti fonal - 300 gr zöld Zpagetti fonal - 10.0 mm-es Hoooked

Részletesebben

Öltözködéskultúra Technikusi osztályok

Öltözködéskultúra Technikusi osztályok OV Öltözködéskultúra Technikusi osztályok 10. évfolyam /10. a, 11. e osztályok/ heti 1 óra A vizsgára vonatkozó szabályok: A vizsga típusa: szóbeli - A tanuló több kérdésből álló feladatlapot kap adott

Részletesebben

Sarkadkeresztúr Község Önkormányzatának Képviselő-testülete. 9/2008. (VII.7.) KT. sz. rendelete. az Önkormányzat jelképeiről és azok használatáról

Sarkadkeresztúr Község Önkormányzatának Képviselő-testülete. 9/2008. (VII.7.) KT. sz. rendelete. az Önkormányzat jelképeiről és azok használatáról Sarkadkeresztúr Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 9/2008. (VII.7.) KT. sz. rendelete az Önkormányzat jelképeiről és azok használatáról Sarkadkeresztúr Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

Jegyzetek művészettörténethez III. Egyiptom. 8. és 9. osztály

Jegyzetek művészettörténethez III. Egyiptom. 8. és 9. osztály Jegyzetek művészettörténethez III. 8. és 9. osztály Egyiptom Óbirodalom Kr. e. 2635-2155 I. Átmeneti kor Kr. e. 2155 2040 Középbirodalom Kr. e. 2040-1780 II. Átmeneti kor Kr. e. 1785-1522 Újbirodalom Kr.

Részletesebben

KÖNNYŰIPARI ALAPISMERETEK

KÖNNYŰIPARI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 25. KÖNNYŰIPARI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2007. május 25. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS

Részletesebben

MAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV. Codex Alimentarius Hungaricus. 2-13 számú irányelv. Húskészítmények. Meat products

MAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV. Codex Alimentarius Hungaricus. 2-13 számú irányelv. Húskészítmények. Meat products MAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV Codex Alimentarius Hungaricus 2-13 számú irányelv Húskészítmények Meat products Jóváhagyta a Magyar Élelmiszerkönyv Bizottság, 1996. (első kiadás) Jóváhagyta a Magyar Élelmiszerkönyv

Részletesebben

AZ ÓKORI KELET. 2. lecke Egyiptom, a Nílus ajándéka

AZ ÓKORI KELET. 2. lecke Egyiptom, a Nílus ajándéka AZ ÓKORI KELET 2. lecke Egyiptom, a Nílus ajándéka A Nílus, mint közlekedési útvonal Az afrikai Nílus a Föld leghosszabb folyója. Hossza 6685 km. Neve az ókori Egyiptomban Hápi volt. A kőkor óta alapvető

Részletesebben

Jobbágytelki Falumúzeum

Jobbágytelki Falumúzeum Jobbágytelki Falumúzeum Tárgylista Tárgy száma Megnevezése Készült Adományozó Adományozó születési dátuma 1 Borsörlő 1950 Kiss Péter 1932 május 19 2 Papi szék Kiss Péter 1932 május 19 3 Menyasszonyi blúz

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

SZAKTERÜLETENKÉNTI KATEGÓRIÁK

SZAKTERÜLETENKÉNTI KATEGÓRIÁK SZAKTERÜLETENKÉNTI KATEGÓRIÁK Azonosítás és rendszerezés a 114/2013. (IV. 13.) kormányrendelet 1. számú melléklete szerint. 1. Agrár-és élelmiszergazdaság: az agrárium szellemi termékei és tárgyi javai

Részletesebben

ÜVEG ÉS ÜVEGMÁZ. (Fórizs István MTA Geokémiai Kutatóintézet Anyagának felhasználásával)

ÜVEG ÉS ÜVEGMÁZ. (Fórizs István MTA Geokémiai Kutatóintézet Anyagának felhasználásával) ÜVEG ÉS ÜVEGMÁZ (Fórizs István MTA Geokémiai Kutatóintézet Anyagának felhasználásával) Üveg: különleges anyag Sajátos szerkezet: rövid távú rendezettség, röntgen-amorf, térhálós Oxigén atomok alkotják

Részletesebben

A varázsló kaszt - Dorani varázslórend

A varázsló kaszt - Dorani varázslórend MAGUS Kalandozok.hu A varázsló kaszt - Dorani varázslórend Gondolkodásmód Büszke, nyugodt emberek, akik a tanulás hosszú évei alatt megszabadultak negatív érzelmeik jelentős részétől. Bosszú, harag, hatalomvágy

Részletesebben

Az ókori világ hét csodája

Az ókori világ hét csodája Az ókori világ hét csodája 1. A gízai Nagy Piramis Kheopsz piramisa már az ókorban is a világ egyik nagy talányának számított, és ez az egyedüli fennmaradt épület az ókori világ hét csodája közül. Az egyiptológusok

Részletesebben

Gyál Város Önkormányzatának 13/1994./X.27./Ök. Rendelete A helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről.

Gyál Város Önkormányzatának 13/1994./X.27./Ök. Rendelete A helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről. Gyál Város Önkormányzatának 13/1994./X.27./Ök. Rendelete A helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről. A módosítására kiadott 14/2012 (VI. 01.) önkormányzati rendelettel egységes szerkezetben

Részletesebben