Állathigiénia, állategészségtani alapok. Novotniné Dr. Dankó Gabriella Debreceni Egyetem MÉK

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Állathigiénia, állategészségtani alapok. Novotniné Dr. Dankó Gabriella Debreceni Egyetem MÉK"

Átírás

1 Állathigiénia, állategészségtani alapok Novotniné Dr. Dankó Gabriella Debreceni Egyetem MÉK

2 AZ ÁLLATHIGIÉNIA TÁRGYKÖRE, FELADATA

3 AZ ÁLLATHIGIÉNIA TÁRGYKÖRE Vizsgálja: Az élő és élettelen környezetnek a szervezetre gyakorolt hatását A termelés - környezeti hatások - állat egészségének kapcsolatát Célja: A betegség kialakulásának megelőzése (prevenció) A jó egészségi állapotot és a jó közérzetet nyújtó környezet biztosítása Komplex tudomány A kémia, biokémia, élettan, mikrobiológia, kórtan, kórélettan, takarmányozástan, toxikológia, járványtan, építészet, épületgépészet, stb. eredményeit tartalmazza. Az állati termék-előállítás szinte valamennyi kérdéskörét érinti, beleértve a környezet védelmét is.

4 Az állattenyésztés jelentős környezetszennyező tényezővé vált és termékei (állati hullák, hígtrágya, stb.) károsan hatnak az emberi szervezetre. Az állathigiénia nemcsak az állatállományt óvja a káros környezeti hatásoktól, hanem az ember környezetét is védi az iparszerű állattartás várható ártalmaitól, a környezetvédelmet is szolgálja.

5

6 Az állathigiénia történetéből (I.) HYGIEIA az egészség istenasszonya a görög mitológiában. Apja ASZKLÉPIOSZ a gyógyítás istene, anyja EPIONE az ápolás istennője. HYGIEIA feladata megakadályozni a betegségeket és a szenvedést, neve a fizikai és szellemi értelemben vett egészség fenntartásának művészetét jelenti.

7 Az állathigiénia történetéből (II.) Hippokratesz (i. e ) A higiénia alkalmazása DIOKLÉSZ nevéhez fűződik, nemcsak a beteg, hanem az egészséges ember is gondozásra szorul (egészségügyi szabályok betartása már az ókorban is) HIPPOKRATÉSZ-nek a helyekről, vízről, levegőről tehát környezethatásokról szóló munkája már igen jelentős alkotás. A görögök igen nagy gondot fordítottak a testápolásra, az edzett szervezet kifejlesztésére, amely minden betegségnek jobban ellenáll.

8 Az állathigiénia történetéből (III.) Mint különálló tudomány a XIX. század elején kezdett kibontakozni. MAX VON PETTENKOFFER 1865-ben alapította meg Münchenben az első higiéniai intézetet, ahol megkezdte az ember életére és egészségére ható környezeti tényezők vizsgálatát.

9 Az állathigiénia történetéből (IV.) Az állatorvosi egyetemek tananyagába KLIMMER (1914) vezette be a higiénia, mint preventív gyógyászat tudományát. Az állathigiéniai általános célja az állatok egészségesen tartása és megvédése mindazoktól a tényezőktől, amelyek ronthatják egészségüket és jóllétüket.

10 Az állathigiénia történetéből (V.) A Nemzetközi Állathigiéniai Társaság 1970 novemberében Budapesten alakult meg. 10 ország képviselőinek jelenlétében, mely az állathigiénia szakterületén dolgozó állatorvosok és más személyek egyesülete.

11 Az állathigiénia tudományterületei (I) Nagyüzemi állattartó telepek fertőtlenítése Takarmány- és takarmányozás higiénia Bioklimatológia Állatvédelem Levegőhigiénia A háziállatok etológiai szükségletei Az állattartó telepek környezet szennyező hatásai Az állati eredetű hulladékok megsemmisítése Az állattartó telepek által kibocsájtott szennyezőanyagok kezelése A híg- és szilárd trágya kezelés, - elhelyezés, hasznosítás

12 Az állathigiénia tudományterületei (II) Az állattartásban érvényesülő sugárzások és gázhatások A mikroklíma és az egészség A stressz és a betegségek kialakulása A tartási környezet és az állatbetegségek kapcsolata Az állati eredetű élelmiszerek minősége és biztonsága Állategészségügyi megelőző eljárások és járványvédelem

13 A II. világháború befejezése óta az állattenyésztés alapvetően megváltozott Európában. A haszonállatok tartására jellemző - az intenzitásnövekedés - a szakosodás - a regionális koncentráció. A gazdasági állatok életének kritikus szakaszai, amelyek károsan befolyásolhatják az állatok egészsége és jóllétét: az istállóban való elhelyezés, a berakás, a szállítás, a pihentetés, a vágás előtti pihentetési idő, a kábítás és a vágás. Az általánosan befolyásoló tényezők: - A tartástechnológia, - A takarmányozás - Az állatokkal való bánásmód.

14 Az állatállományok genetikai képességeinek kihasználásához nélkülözhetetlen a mesterséges környezet vizsgálata és annak tudományosan és ökonómiailag is megalapozott alakítása. Az állathigiéniai, üzemszervezési, gazdaságossági és technológiai feladatokat együttesen kell figyelembe venni. Technológiai rendszer: a termelés céljára igénybe vett összes műszaki és szellemi erőforrások egybekapcsolt láncolata.

15 A TERMELÉSI KÖRNYEZET ÉS AZ ÉLŐ SZERVEZET KÖLCSÖNHATÁSA

16 Környezet: az élő szervezet fennmaradását, fejlődését és szaporodását szolgáló tényezők összessége, amelyekkel a szervezet egységet alkot és szoros kölcsönhatásban van. Az élő szervezet számára a környezet az a közeg, amelyben az élethez szükséges feltételek (táplálék, víz, légkör, stb.) adva vannak, ugyanakkor maga az élőlény is környezetalkotó, környezetalakító tényező. A környezet állandóan hat az élő szervezetre, ugyanakkor az élő szervezet az életfolyamatokhoz kapcsolódóan termelődő produktumaival maga is alakítja a környezetet.

17 Vadon élő állat természetes élőhely Háziasított állat mesterséges környezet (szigorúan meghatározott termelési technológiák, kiszolgáltatottság) Belső környezet állandóságának fenntartása alkalmazkodás a technológiákhoz a többletenergiát a nettó energiából fedezi az állat

18 Gazdaságosan termelni csak egészséges állatállománnyal lehet

19 A kórokozók csoportosítása. Általános járványtani fogalmak. A betegségek lefolyása, kimenetele.

20 Kórokozók (patogének) Élő kórokok = kórokozók Vírusok, baktériumok, gombák, paraziták, prionok Feltétlen kórokozók (abszolút patogének) pl: sertéspestis vírusa Feltételes kórokozók (fakultatív patogének) pl: pasteurellák, Escherichia coli, Erysipelothrix rhusiopathiae

21 Fertőző betegség fogalma, kialakulása Fertőző betegségnek nevezzük azokat a bántalmakat, amelyeket alacsonyabb rendű kórokozók (vírusok, baktériumok, gombák, paraziták, prionok) magasabb rendű szervezetekben (emberben, állatokban) okoznak. A fertőző betegségek kialakulásának két feltétele van: A fertőző anyag felvétele (expozíció) A fertőződött szervezet fogékonysága (diszpozíció)

22 A kórokozó terjedése Bélsár Vizelet Nyál Ondó Hüvelyváladék Váladékokkal szennyezett tárgyak vektorok

23 A fertőződés módjai A fertőző anyag forrása csaknem mindig a fertőzött állat vagy ember (kivétel: talajfertőzések) Átvitel módja: közvetlen átvitel Két állat szöveteinek érintkezésével jön létre a fertőzés (pl. nemi érintkezés vagy harapás) közvetett fertőzés A beteg állat váladékaival fertőzött takarmány, ivóvíz, alom, por, eszközök, más állatok és az ember stb. lehetnek a fertőző anyag közvetítői Cseppfertőzés = kiköhögött permet útján (aerogén úton) terjesztett fertőzés Ízelt lábú vektorok

24 A fertőződés módjai- közvetett fertőzés Cseppfertőzésaerogén út Sok állat betegszik meg rövid idő alatt Pl.: influenza

25 Ízeltlábú vektorok Ízeltlábú vektorok Valódi vektor- ha benne a kórokozó el is szaporodik- az utódokba is átjutnemzedékeken keresztül fennmarad a fertőzés (kullancsencephalitis, Lyme- kór) Mechanikus vektor- nincs szaporodás

26 A fertőződés módjai - 2 A fertőzés átvitel iránya Vertikális (szülőről utódra) Germinatív (fertőzött ivarsejtek) MADÁR- EMLŐS!!! a magzat a placentán át fertőződik az újszülött az anyjától a tej útján fertőződik (leukózis) Horizontális az együtt tartott állatok között terjed Zoonózisok fogalma azok a fertőzések és a következményükként kialakuló betegségek, amelyek kórokozói állatról emberre vagy (ritkábban) emberről állatokra átjuthatnak

27 ZOONÓZISOK ORTHOzoonózis: közvetlenül és közvetve is terjednek állatról emberre (gümőkór) CYCLOzoonózis: ízelt lábú vektor kell METAzoonózis: sebfertőzés útján (sertésorbánc) SAPRONOZIS: az állat és az ember közös fertőzési forrásból fertőződik pl.: tetanus, botulizmus

28 A kórokozó bejutása, a fertőzés megeredése Fertőzés (infekció): valamely mikroorganizmus bejutása a magasabb rendű gazda szervezetbe. A kórokozó szervezetbe való bejutásának helye a fertőzés bemeneti kapuja. A fertőző betegség kialakulása számos tényezőtől függ: A bejutott kórokozó fajától, virulenciájától, mennyiségétől A bejutás helyétől és módjától (pl.: Cl. tetani) Az állat fajától, korától, ellenálló képességétől stb.

29 A fertőző betegségek lefolyása a generalizált fertőzések Részleges gyógyulás: tartós károsodások maradhatnak vissza Kórokozó hordozása és ürítése Szervi lokalizáció szakasza Varga (szerk.) 1999.

30 Tünetmentes fertőzések Abortív fertőzés- a szervezet elpusztította a kórokozókat, a tünetek előtt, nincs terjedés Tünetmentes fertőzés.: elterjed a kórokozó, de nincsenek tünetek, mert a szervezet legyőzi, de: vírushordozás és ürítés lehet.

31 A fertőző betegségek járványtana Járványtan (epidemiológia): vonatkozó ismeretek. a fertőző betegségekre A fertőző betegség akkor lesz járványos jellegű, ha nagy virulenciájú és terjedőképességű (ragályozóképességű) kórokozó sorozatban betegít meg nagyobb számú állatot. Ragályosak azok a betegségek, átterjednek egyik állatról a másikra. amelyek gyorsan Talajfertőzés: az állat a talajból veszi fel a kórokozót, de az állatról-állatra nem terjed. MORBIDITÁS: adott állomány egyedeinek hány %-a betegedett meg MORTALITÁS: elhullott állatok aránya LETALITÁS: megbetegedettek közül az elhullottak %- a

32 A fertőző betegségek térbeli elterjedése Endémia: a járvány kisebb körülhatárolt területre szorítkozik. (pl.: közös legelő- E. coli, torzító orrgyulladás) Epidémia: kifejezett a terjedési hajlama és egyik állományról a másikra terjedve nagyobb földrajzi területek állományait betegíti meg. (sertéspestis, ragadós tüdőlob) Pandémia: a járvány országhatárokon is átlépve egész földrészekre kiterjed. (RSZKF)

33 Kórfolyamatok (betegségek) általános jellemzői.

34 Alapvető kórfolyamatok Klinikai tünetek: az élő állatokon érzékszervileg észlelhető kóros elváltozások. A betegségek során jelentkező elváltozásokat meghatározó alapvető kórfolyamatok: Vérkeringési zavarok Hanyatló folyamatok Előrehaladó folyamatok Gyulladás Daganatok Fejlődési rendellenességek

35 Vérkeringési zavarok Helyi bővérűség Aktív bővérűség: artériák tágulása következtében kipirosodhat a bőr, a kötőhártya, a nyálkahártyák Passzív bővérűség: a vénákban lassan áramlik a vér. A látható nyálkahártyák kékesvörösek, mert a karbamino-hb mennyisége Vérzés Belső vérzés vérömleny Külső vérzés hajszáleres vénás vérzés artériás vérzés Perifériás vérkeringési elégtelenség (sokk) Trombózis (elzárhatja az ér üregét) Infarktus : végartéria záródik el a terület szövetei elhalnak Helyi kevésvérűség: a szövetek kevesebb artériás vért kapnak (érszűkület, adrenalin) a nyálkahártyák sápadtak

36 Hanyatló (regresszív) folyamatok Sorvadás a sejtek és a sejt közötti állomány méretcsökkenése Okai: hosszan tartó helyi kevésvérűség, hiányos tápanyag ellátás, éhezés senyvesség A sejtosztódás zavarai Okai: ionizáló sugarak, különféle mérgező anyagok több sejtmag képződik A vízforgalom zavarai vizenyő kiszáradás A szénhidrát anyagforgalom zavarai mukopoliszacharidokat tartalmazó nyálka felszaporodása Hurutos gyulladás esetén (nyálkamirigyek hámsejtjeiben) Kötőszövet sejt közötti állományában (pl. myxomatozis esetén) Zsíranyagcsere zavara (zsírcseppek lerakódása a sejtplazmában) Élettani zsíros beszűrődés Egyszerű kóros zsíros beszűrődés Elhalásos zsíros beszűrődés

37 Hanyatló (regresszív) folyamatok - 2 A fehérjeforgalom zavarai Köszvény zsigeri ízületi Pigment forgalmi zavarok (a Hb bomlástermékei a legjelentősebbek) Sárgaság Melanoma, melanosarcoma Hiánya: albinizmus Az elszarusodás zavarai Fokozott elszarusodás hiperkeratozis Szabálytalan elszarusodás parakeratozis Elhalás a sejtmag károsodása, zsugorodás, széttöredezés vagy feloldódás miatt a sejt elpusztul Alvadásos elhalás: a fehérjék kicsapódásával jár Lágyulásos elhalás: a fehérjék feloldódnak Az elhalt szövetek sorsa: száraz üszkösödés, nedves üszkösödés Kóros elmeszesedés (mészsók lerakódása) Szilárd képletek keletkezése Konkrementumok: váladékokból túltelítés esetén mészsók és más anyagok válhatnak ki szilárd képletek alakjában. Álkonkrementumok: a csöves szervek besűrűsödött tartalmából keletkező szilárd képletek.

38 Előrehaladó (progresszív) folyamatok A hanyatló (regresszív) folyamatra a szervezet sejtszaporodással (proliferáció) válaszol. Az elhalt sejtek a szervezet autolitikus enzimjei hatására szétesnek A sejttörmelékeket a falósejtek bekebelezik. A sejttörmelékek eltakarítása után az azonos szövetekhez tartozó szomszédos sejtek megszaporodnak (regeneráció). Ha az elpusztult szövet nem tud regenerálódni kötőszövet szaporodik el (reparáció) és a működésképtelen szövet átszövi (szervülés) vagy eltokolja (demarkáció). Sebgyógyulás: sarjadzó szövet sarjszövet túlburjánzás ( vadhús ) (megzavart sebgyógyulás esetén) Szerv alkalmazkodása Pl. erősebb igénybevétel esetén az izom megvastagodása A csont átépülése az igénybevétel szerint

39 Gyulladás A vérkeringési zavarok, a hanyatló és az előrehaladó folyamatok együttese. A szervezet összetett reakciója a kórokozó leküzdésére. A gyulladás tünetei: Duzzadt Kipirosodott Meleg Fájdalmas Megzavart működésű Enyhén savas kémhatású

40 Daganatok Rendellenes sejtek megszaporodása, amelyeket a szervezet immunreakcióval igyekszik leküzdeni. Daganatsejtté akkor alakulhat át egy sejt, ha valamilyen inger hatására az anyagcseréjét kódoló DNS-molekulák megváltoznak. A daganat lehet: Érett (a szervezet sejtjeihez hasonló sejtekből épül fel) Éretlen ( a sejtérés alacsonyabb fokán álló sejtekből áll) terjedésük és toxikus bomlástermékeik útján a szervezetet elpusztítják

41 A fejlődési rendellenességek Az egyed fejlődés során az egyes szervekre vagy a test nagyobb részére kiterjedő torz képződmény, fejlődési rendellenesség jöhet létre. Formái: Hiányos fejlődés (pl. malac végbélnyílás hiánya) Túlzott mértékű fejlődés (pl. kétfejű malac) Rendellenes helyen előforduló szövetképződés (heterotópia) és szervképződés (disztópia).

42 A betegség megállapítása

43 A betegség megállapítása az állatorvos feladata. Az állattenyésztésben dolgozó vezetőknek, gondozóknak a betegség tüneteit (az egészségestől való eltérést) kell helyesen felismerniük, hogy az állatorvost minél pontosabban tájékoztathassák.

44 A betegség felismerésének feltétele a minden szervre kiterjedő részletes és tervszerű vizsgálat. (Marek József )

45 A klinikai vizsgálat célja Betegvizsgálat: az állat betegségének a megállapítása, lehetőleg annak korai stádiumában. Azt akarjuk megtudni, hogy melyik szerv vagy szervrendszer és milyen mértékben betegedett meg. Egészségvizsgálat: az állat betegségtől való mentességének bizonyítása.

46 A klinikai vizsgálat részei Horváth, 1974

47 Kórismeret (diagnózis) Az állatorvosi vizsgáló tevékenység közvetlen eredménye, amelyen a vizsgált állat életének, egészségének, téteményképességének helyreállítása, illetve az egészséges állatok betegségtől való megóvása alapul. A diagnosztikai tevékenység célja a betegség okának kiderítése.

48 Az egészséges és a beteg állapot megítélése Kórelőzmény (anamnézis) Az állat klinikai vizsgálatának módszerei: Megtekintés Tapintás Kopogtatás Hallgatózás Általános vizsgálat Az állat leírása, azonosítása Belső hőmérséklet mérése, érverés- és légzésszám regisztrálása Részletes vizsgálat kívülről befelé, mindig azonos sorrendben

49 Kórelőzmény A jó kórelőzmény összeállításához a következőkre ki kell térni: Az állomány és az egyes állatok viselkedésében, valamint egyedi vizsgálatok során milyen rendellenességet mikor és hány állaton vettek észre és hány hullott el? Mikor, honnan, melyik állatot hozták a telepre? Észleltek-e kóbor állatot, ragadozót, rágcsálót, rovart, vadon élő madarat, idegen személyt? Nincs-e az állatok tartásában (klíma, pihenőhely stb.) és hasznosításában (fejés, ellés) technológiai hiányosság? A megszokott mennyiségben fogyott-e ivóvíz és takarmány, volt-e takarmányváltozás? A takarmány összetételének érzékszervi, helyszíni gyorsvizsgálati (esetleg laboratóriumi vizsgálatának) eredménye szerint vannak-e mérgező növények? Milyen a legelő növényzetének összetétele?

50 Egészség Betegség Dimanikus állapot, térben és időben folyamatosan változó folyamatok és jelenségek sorozata Várnagy (szerk.), 2002.

51 Egészség, egészséges állat Az egészséges állat fogalma: Genetikai képességeinek megfelelően termel betegségtől mentes állapot az az állat egészséges, amelynek a szervezetén belüli életfolyamatok egymással és a szervezete az őt közvetlenül körülvevő világgal egyaránt egyensúlyban van Az egészséges állatokra jellemző viselkedés: elevenen mozognak, élénk tekintetűek, a környezetükre figyelnek Szarvasmarha Sertés Juh, kecske Az egészséges állat jól táplált, jó erőállapotban van (a soványság önmagában nem kóros), étvágya jó, fajra jellemző minőségű és mennyiségű bélsarat ürít, vizelete is a faji sajátosságoknak megfelelő.

52 Betegség Betegség fogalmi meghatározása: nem egészséges állapot élet, kórosan megváltozott körülmények között megváltozik a szervezet reakciókészsége, és működéseiben kóros szabályozási folyamatok is megjelennek élő állatokon lezajló kóros szervműködések folyamata, ami együtt járhat az adott szervek alaktani elváltozásával is

53 Beteg állat Jellemző a rossz tápláltsági állapot, kifejezett soványság vagy senyvesség. A környezet iránt nem mutat érdeklődést, apatikus, szeme beesett, a fénye megtört. Testtartása is szokatlan, a gerinc vonala domború vagy homorú, a has lóg vagy felhúzott. A fejét lógatja, a végtagokat egyenlőtlenül terheli, járása bizonytalan, rogyadozó, sántító, a farok és a fülek lógnak. Az állat szőre fénytelen. Légzés- és pulzusszám eltér a normálistól. Gyakori a láz.

54

55 Várnagy (szerk.),

56 A betegség kialakulását befolyásoló tényezők külső tényezők belső tényezők Ha az állat számára az alkalmazkodást meghaladó mértékben megváltoznak a környezeti feltételek (külső tényezők) szervezetének belső tényezői is változni fognak. A külső tényezők és a belső tényezők önállóan is kiválthatnak betegséget.

57 Belső tényezők A betegség kialakulásában és a kórlefolyásban szerepet játszik: a konstitúció, a kondíció és a diszpozíció. Konstitúció (alkat): az állati szervezet alaki, anyagi és működési egysége (jó ha a biológiai és gazdasági jellegű tulajdonságok összhangban vannak). Kondíció (erőnlét): a pillanatnyi tápláltsági állapot. Diszpozíció: a betegségre való hajlamot jelenti (alapvetően meghatározza a betegségek kialakulását).

58 Külső tényezők Kórokok: megszabják az adott betegség klinikai, patomorfológiai és patofiziológiai sajátosságait. Biológiai ágensek Vírusok, baktériumok, gombák, paraziták, prionok Fizikai kórokok Mechanikai hatások (traumák) Hőmérséklet Levegő összetétele, légnyomás UV, RTG, elektromosság (áramütés, villámcsapás) Kémiai tényezők Mérgező anyagok (mérgező gázok, gőzök, peszticidek, toxinok, természetes mérgek stb.) Autointoxikáció (önmérgezés) Hiánybetegségek (ásványi anyagok, nyomelemek, vitaminok)

59 Külső tényezők Kóroktani feltételek: másodlagos kórokok, segítő, alkalmi kórokok az elsődleges kórokok hatását elősegítő negatív feltételek, hajlamosító tényezők. Élő környezet Tartási környezet Takarmányozási környezet

60 A nagy létszámú állományokban az élő csírák terjedésének és fennmaradásának igen kedvezőek a feltételei. A betegség kialakulása az élőcsíraterheléstől, illetve az állat védekező mechanizmusától függ.

61 Az iparszerű tartás jellemzői 1 állatfaj van Nagy létszám ( koca) Nagy mennyiségű vágósertés kibocsátás ( db/év) Bekerített a telep (fekete-fehér elv betartása a személyi és járműforgalomban is) Prevenció Magas fokú a gépesítettség (fűtés, hűtés, szellőztetés, takarmánykiosztás, stb.) Szakmailag felkészült vezetők,dolgozók üzemeltetik Épület és állomány rotáció van Folyamatos a termelés

62 A környezeti feltételek változásához a háziállatok az adott ingerre specifikus reakciókkal, reflexekkel illetve reflexek sorozatával reagálnak. Stresszor: a szokásos mértéket és időtartamot meghaladó, a szervezetet megterhelő környezeti inger(ek)

63

64 Ha nem optimális termelési környezetben tartjuk az adott állatfajt a genetikailag meghatározott termelési tulajdonságait nem képes teljesíteni.

65 Alkat- konstitúció Az alkat öröklött, veleszületett és az élet folyamán bizonyos mértékben változó tulajdonság, mellyel az állat alkalmazkodni képes környezetéhez. A háziállatok alkata akkor megfelelő, ha az állatot az adott viszonyok között maximális termelés kifejtésére képesíti, a az állat biológiai és gazdasági jellegű tulajdonsági összhangban vannak.

66 Alkalmazkodás- adaptáció A szervezet belső környezetének a külső viszonyokhoz való állandó hozzáigazodása. Lehetővé teszi, hogy a megváltozott feltételek (pl. más éghajlat) között életben maradjon, szaporodjon, termeljen. Amikor az alkalmazkodás olyan fokot ér el, hogy az állat új környezetében eredeti termelékenységét is meg tudja őrizni, akkor honosodásról beszélünk.

67 A technológiákhoz való alkalmazkodás az állatállomány tanulékonyságától függ. Tanulékonyság = tapasztalaton alapuló, adaptív válasz. Intelligencia = minimális gyakorlás is elegendő az adaptív válasz kialakításához. Klasszikus kondicionálás: az etetési időre, etetéssel járó fényre vagy zajra kialakuló gyomornedv elválasztás vagy a fejőgépek zajára bekövetkező tejleadás. Operatív kondicionálás: a tudatos tapasztalatgyűjtésen alapul (pl. malacok szopókás önitatóhoz való hozzászokása) Ne módosítsuk gyakran az egyes technológiai részmegoldásokat.

68 AZ ÁLLATTARTÓ TELEPEK LÉTESÍTÉSÉNEK, ÜZEMELTETÉSÉNEK HIGIÉNIÁJA

69 Állattartó telepet, illetve az állatok tartására szolgáló létesítményt az Országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20) Kormányrendeletben foglaltak szerint szabad létesíteni.

70 A TELEP HELYÉNEK KIJELÖLÉSE Talajtani szempontok a talaj felmelegedése annak víztartalmától és színétől függ; nedves talaj, illetve magas talajvízszintű terület nem alkalmas építkezésre; a nedves talajok elősegítik a paraziták fejlődését; egyes fertőző anyagok - pl. lépfene spórája- hosszabb ideig élet-és fertőző képesek maradnak A talaj vizsgálata: fizikai, kémiai és bakteriológiai vizsgálat. Domborzati viszonyok: Állattartó telepet nem szabad telepíteni: - mély fekvésű helyre, nedves környezetbe, völgy fenekére, ahol gyakori a köd és fagy képződés, mert légzőszervi betegségekre hajlamosít. - az É-ÉK-i lejtőkre - levegőszennyező ipari üzem szélárnyékába - ár- és belvízveszélyes helyre.

71 Célszerű a telepet erdősávval védeni az erős széljárástól (nyárfa védősávmegszűri a levegőt, megköti a port) Az állattartó telepet köz-és vasúttól, lakott területtől, valamint egyéb állategészségügyi szempontból kockázatot jelentő létesítménytől megfelelő védőtávolság biztosításával szabad létesíteni (Korm. Rendelet + szakhatóság határozza meg- járványvédelem!).

72

73 Az állattartó telep elhatárolását a tartós anyagból készített kerítés biztosítja. A kerítés vonalában kell elhelyezni: a kaput, az adminisztrációs épületet, a feketefehér öltözőt, az állatrakodó helyet, a szúróboncoló helyiséget, a hullatárolót, a karbantartó műhelyet, sertés és baromfitelepeken a keveréktakarmányok tárolásra szolgáló silókat, a tejházat, a fertőtlenítő berendezéseket. A kerítésen kívülre kerül: a víznyerő hely, a trágyatelep, az energiaellátást biztosító létesítmények. A telep jármű és személyforgalmát a lehető legkisebbre kell korlátozni.

74 Nincs általában jó épület. Az istálló épülettípusát az állat faja, a termelés célja és a gazdaságosság figyelembe vételével kell megválasztani. Higiéniai szempontból az építőanyagokat főként az istálló hő- és nedvességforgalma szempontjából értékeljük, valamint fontos az anyagok szilárdsága, tartóssága és az ára is.

75 A TELEP ÁLLATFORGALMA Nagy létszámú állattartó telepet betelepíteni - csak a területileg illetékes Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás engedélyével, - az országos mentesítés körébe vont betegségek kórokozóitól mentes állományokból származó - azonos fajú állatokkal - az előírt diagnosztikai vizsgálatok kedvező eredménye alapján szabad.

76 Sertéstelepre tenyészállat utánpótlásra csak az ún. négyes-mentes minősítéssel rendelkező egyedeket szabad beszállítani, ha azok szerológiai lelettel is rendelkeznek a - Brucellózis - Leptospirózis - Aujeszky-betegség és - PRRS (Porcine Reproductive and Respiratory Syndrome) tekintetében

77 BRUCELLÓZIS A Brucella suis - nevű baktérium okozza, melynek ellenálló képessége nem túl nagy (60 o C fölött és ph 4 alatt elpusztul), az almos trágya füllesztése is elpusztítja, de híg trágyában, magzatburkokban hűvös helyen akár egy hónapig is fertőzőképes maradhat. Tenyészkocák vemhességének hetében a leggyakoribb, a lappangva fertőzött állatban ekkor aktiválódik. Magyarország az utóbbi két évtizedben ettől a betegségtől mentes. Mentes állományba leggyakrabban fertőzött tenyészállatokkal lehet behurcolni, a betegség terjesztésében különös jelentősége van a fertőzött kanoknak. A már fertőzött állományon belül a terjesztésben a magzatburkok, a magzatvíz, a hüvely- és méhváladékok játszanak szerepet, az ezekben nagy mennyiségben lévő kórokozókat a gondozók lábbelijével, eszközökkel, járművekkel, kutyákkal hurcolják szét. A terjesztésben a rágcsálókat sem szabad figyelmen kívül hagyni! Az állatok szájon át vagy búgatáskor fertőződnek, de az bekövetkezhet mesterséges termékenyítéskor is, ha az ondó fertőzött.

78 TÜNETEI, MEGELŐZÉSE Legszembetűnőbb megnyilvánulási formája a vemhes kocák vetélése és a kanok here-és mellékhere gyulladása. Megelőzésénél cél a mentesség megőrzése. Ennek érdekében: - - Általános járványvédelem betartása. - - Tenyészállatot csak négyes-mentes tenyészetekből vásároljunk. - - zugkanok kerülése - - gyanús ellések, vetélések kivizsgáltatása. - - Tenyészkanok, valamint a tenyészállomány kocái 10%-ának félévenkénti vérvizsgálata. A brucellózis bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző betegség, esetleges megállapítása után a gazda kötelessége a hatósági intézkedések maradéktalan betartása.

79 LEPTOSPIRÓZIS A sertésállományok fertőző eredetű vetéléseinek mintegy a felét a Leptospira-baktériumok okozzák, többségét a L. pomona, kisebb százalékát a L. hyos (L. tarassovi). A baktérium alakjáról kapta nevét (leptos=vékony, speira=csavarulat). A leptospirák ellenálló képessége kicsi, 60 o C-on, beszáradva, fagyponton, savas, lúgos, nagyobb só koncentrációjú közegben és a szokásos fertőtlenítőszerek hatására néhány percen belül elpusztulnak. Pár hétig is életképesek maradhatnak azonban enyhén lúgos közegben, a fertőzött állatok vizeletében, a hígtrágyában, vagy ha ezekkel nedves talajba, pocsolyákba, vízfolyásokba jutnak. A nedves, meleg időjárás kedvez nekik.

80 TÜNETEI Süldőkben és felnőtt, nem vemhes sertésekben a fertőzés legtöbbször észrevétlenül zajlik le, fogékony süldők fertőzött hizlaldákba történő beállításakor tapasztalhatunk legfeljebb influenzához hasonló tüneteket (láz, étvágytalanság). Leggyakoribb az előhasi vemhes kocák fertőződése. Magzatkárosodással, így vetélésekkel többnyire a vemhesség napja közötti fertőződés jár, vagyis vetélések a vemhesség második felében, legtöbbször annak végén fordulnak elő. (A vemhesség kezdeti szakaszában a magzatok a kórokozóra kevéssé érzékenyek, a 100. nap után pedig már nincs idő a magzatkárosodásra). Vemhes kocákban a fertőződés utáni 3. héttől kezdődően történik a magzatok károsodása, melynek következménye vetélés, koraellés vagy életképtelen magzatok születése. A magzatok a méhben legtöbbször fejlődésük különböző szakaszaiban, fokozatosan pusztulnak el, ilyenkor a rendes fialási idő előtt 1-3 héttel a koca különböző fejlettségű holt magzatokat vetél. A vetélések ritka kivételtől eltekintve a vemhesség második felében, legtöbbször annak végén történnek. A vetélt magzatokban anaemia (vérszegénység, sápadtak, fehérek), gyakran sárgaság látható.

81 MEGELŐZÉS - Általános járványvédelem. - Tenyészállatot csak mentes tenyészetből szerezzünk be! - Jó tartási viszonyok. - Telepi pocsolyák, vízfolyások megszüntetése. - Folyamatos rágcsálóirtás. - Tenyészkanok félévenkénti, tenyészkocák 10%-ának évenkénti szerológiai vizsgálata. - A nem túl durva fertőzöttség következményeinek megelőzésére: vakcinázás. (1. oltás búgatáskor, 2. oltás 3 héttel később, az alapimmunizálás után félévente vakcinázunk.)

82 AZ AUJESZKY-BETEGSÉG A betegség régi elnevezéséből ("álveszettség") is látható, hogy régen a veszettséggel tévesztették össze. Először 1902-ben Aujeszky Aladár (sz.:1869. január 11-én Budapesten) írta le önálló betegségként, megkülönböztetve a veszettségtől. A betegség alapvetően mint sertésbetegség vált ismertté, amely az egész világon előfordul. A Porcine herpesvirus-1 (PHV-1) okozza, és malacok között tömeges megbetegedést okozhat. Fogékonyak még a szarvasmarhák, juhok, de a kutya és macska is. Felnőtt sertésekben a betegség tünetmentesen is lefolyhat. Emberre a betegség nem veszélyes. A kutya és a macska a fertőzött sertések nyers húsának elfogyasztásával fertőződik. Fokozott veszélyt jelentenek: sertés gége, -garat és - tüdő. A lappangási idő 3-6 nap.

83 TÜNETEK Bágyadtság, nyugtalanság, étvágytalanság, ijedt tekintet. A bőr nagyon érzékennyé válik, és igen erősen viszket (paraesthesia). A betegek rágják, harapdálják magukat. A harapdálás mértéke akár az öncsonkításig fajulhat. Macskáknál a viszketegség esetenként nem alakul ki. A garatbénulás miatt a nyelés gátolt, ezért a beteg állatok szájából csurog a nyál. A légzés nehezített. Macskáknál jellemző a pupillák egyenlőtlenül tág volta, és a gyermeksírásszerű nyávogás. A tünetek megjelenése után órával bekövetkezik az elhullás (agyés gerincvelő gyulladás). Tekintettel arra, hogy a betegség kezdeti stádiumában nem különíthető el biztonsággal a veszettségtől, az ilyen tüneteket mutató állatokat fokozott óvatossággal kell kezelni, és feltétlenül gondolni kell a veszettség lehetőségére is.

84 GYÓGYKEZELÉS A betegség nem gyógyítható.

85 MEGELŐZÉS, VÉDEKEZÉS A kutyák és macskák megbetegedése a legegyszerűbben úgy előzhető meg, ha a sertéshúst minden esetben csak hőkezelés (főzés) után etetjük. Húsevők esetében a védőoltás nem vált be. Európa szerte folyik a sertés állományok Aujeszky-féle betegségtől való mentesítése. Hazánkban ez 1987-ben kezdődött, és ma is tart. mentes állományokban: szigorú járványvédelmi szabályok betartása (a vírus behurcolásának megakadályozása) fertőzött állományokban: mentesítés a megyei állategészségügyi állomások által jóváhagyott mentesítési terv alapján az állomány immunállapotának felmérése a telep adottságaihoz adaptált vakcinázási program következetes végrehajtása a fertőzési lánc telepen belüli megszakítása

Állategészségtani alapok. Novotniné Dr. Dankó Gabriella Debreceni Egyetem MÉK

Állategészségtani alapok. Novotniné Dr. Dankó Gabriella Debreceni Egyetem MÉK Állategészségtani alapok Novotniné Dr. Dankó Gabriella Debreceni Egyetem MÉK A kórokozók csoportosítása. Általános járványtani fogalmak. A betegségek lefolyása, kimenetele. Kórokozók (patogének) Élő kórokok

Részletesebben

AZ ÁLLATHIGIÉNIA TÁRGYKÖRE, FELADATA. Novotniné Dr. Dankó Gabriella Debreceni Egyetem MÉK

AZ ÁLLATHIGIÉNIA TÁRGYKÖRE, FELADATA. Novotniné Dr. Dankó Gabriella Debreceni Egyetem MÉK AZ ÁLLATHIGIÉNIA TÁRGYKÖRE, FELADATA Novotniné Dr. Dankó Gabriella Debreceni Egyetem MÉK AZ ÁLLATHIGIÉNIA TÁRGYKÖRE Vizsgálja: Az élő és élettelen környezetnek a szervezetre gyakorolt hatását A termelés

Részletesebben

Az apróvadtenyésztés állategészségügyi gondjai

Az apróvadtenyésztés állategészségügyi gondjai Az apróvadtenyésztés állategészségügyi gondjai Dr. Beregi Attila Ph.D. Szent-István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet Gödöllő 2011. Fogalom meghatározás Állathigiénia: integráló tudomány megelőzi a termelési

Részletesebben

VITAFORT ZRT Nemes Péter Vet- Produkt Kft.

VITAFORT ZRT Nemes Péter Vet- Produkt Kft. VITAFORT ZRT. 2016.06.02. Nemes Péter Vet- Produkt Kft. 1 Miért a Biosecurity Fotó: Dr. Horváth- Papp Imre 2 A biosecurity célja A kórokozók behurcolásának megakadályozása, hogy ne legyen: - szubklinikai

Részletesebben

A malacok fontosabb felnevelési betegségei

A malacok fontosabb felnevelési betegségei A malacok fontosabb felnevelési betegségei Varga János egyetemi tanár az MTA tagja Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar Mikrobiológia és Járványtan Tanszék 1581 Budapest, 146 Pf. 22. A szopós

Részletesebben

Szarvasmarha tartás általános járványvédelmi és igazgatási kérdései. Dr. Hercsel György megyei igazgató főállatorvos Gy-M-S Kormhiv.

Szarvasmarha tartás általános járványvédelmi és igazgatási kérdései. Dr. Hercsel György megyei igazgató főállatorvos Gy-M-S Kormhiv. Szarvasmarha tartás általános járványvédelmi és igazgatási kérdései Dr. Hercsel György megyei igazgató főállatorvos Gy-M-S Kormhiv. ÉLBÁI 1 Népesség 448500 fő Terület 4088 km Népsűrűség 108 fő/km 2 Szm

Részletesebben

Biológiai kóroki tényezők a mezőgazdaságban

Biológiai kóroki tényezők a mezőgazdaságban Biológiai kóroki tényezők a mezőgazdaságban Dr.Kővágó István 1.sz.Üzemegészségügyi Kft Budapest 2014 Mezőgazdaság igen széles terület: Állattenyésztés (nagyüzemi és háztáji) Növénytermesztés (szántóföld,

Részletesebben

A SZARVASMARHA LÉGZŐSZERVI BETEGSÉG-KOMPLEXE

A SZARVASMARHA LÉGZŐSZERVI BETEGSÉG-KOMPLEXE VII. Praxismenedzsment Konferencia Budapest, 2013. november 23. A SZARVASMARHA LÉGZŐSZERVI BETEGSÉG-KOMPLEXE Fodor László Szent István Egyetem, Állatorvos-tudományi Kar, Járványtani és Mikrobiológiai Tanszék

Részletesebben

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA MEZŐGAZDASÁG ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA MEZŐGAZDASÁG ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ MEZŐGAZDASÁG ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ I. TESZTFELADATOK Egyszerű választás D Négyféle asszociáció 1. D 2. B 3. C 4. B 5. A Ötféle asszociáció

Részletesebben

Sertésbetegségek kórokozóinak közvetítése zoonózisok. sertésbetegségek kórokozóinak közvetítése

Sertésbetegségek kórokozóinak közvetítése zoonózisok. sertésbetegségek kórokozóinak közvetítése 1. sz.melléklet Sertés HACCP Általános járványvédelem: Személyforgalom Járműfogalom Munkaeszközök Állatforgalom Hullák, hullarészek Veszélyes anyagok Tisztítás, fertőtlenítés Rágcsálóirtás Sertésbetegségek

Részletesebben

ANGYALFFY GYAKORLATI AGRÁRTUDOMÁNY KÉPZÉSI PROGRAM ÉS TANULMÁNYI VERSENY

ANGYALFFY GYAKORLATI AGRÁRTUDOMÁNY KÉPZÉSI PROGRAM ÉS TANULMÁNYI VERSENY ANGYALFFY GYAKORLATI AGRÁRTUDOMÁNY KÉPZÉSI PROGRAM ÉS TANULMÁNYI VERSENY AZ ÁLLATEGÉSZSÉGÜGY FELADATAI A CSALÁDI GAZDASÁGOKBAN ÉS A MEZŐGAZDASÁGI NAGYÜZEMEKBEN Összeállította: Dr. Ravasz Ferenc A NASZÁLYI

Részletesebben

Szarvasmarhatartás HACCP. Általános járványvédelem

Szarvasmarhatartás HACCP. Általános járványvédelem 1. sz. melléklet Szarvasmarhatartás HACCP Általános járványvédelem Személyforgalom Járműfogalom Munkaeszközök Állatforgalom Hullák, hullarészek Veszélyes anyagok Tisztítás, fertőtlenítés Rágcsálóirtás

Részletesebben

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA MEZŐGAZDASÁG ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA MEZŐGAZDASÁG ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK MEZŐGAZDASÁG ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK 1. tétel A Ismertesse a gazdasági állataink tartásánál alkalmazott etetési módszereket és itatási módokat! Az etetés néhány

Részletesebben

-pl. baktériumok és gombák toxinjai, mérgező növények, mérgező állati termékek, növényvédő szerek, különböző szennyező anyagok

-pl. baktériumok és gombák toxinjai, mérgező növények, mérgező állati termékek, növényvédő szerek, különböző szennyező anyagok ÉLELEM ÚTJÁN TERJEDŐ MEGBETEGEDÉSEK = elfogyasztott ételben, italban levő mérgező hatású anyag (mikroorganizmus, mérgező növény, vegyi anyag) okoz Jellemzői: rövid lappangási idő heveny, robbanásszerű

Részletesebben

Aujeszky-betegség. 30/2009. (III. 27.) FVM rendelet

Aujeszky-betegség. 30/2009. (III. 27.) FVM rendelet Aujeszky-betegség 30/2009. (III. 27.) FVM rendelet Fogalmak Fertőzött sertés: vírus, antigénjei, DNS kimutatható; gyanút keltő klinikai tünetek és olyan állományban van ahol a fertőzöttséget hatóságilag

Részletesebben

1. 4. tételek. 1., A kórbonctan tárgya, feladata, vizsgáló módszerei

1. 4. tételek. 1., A kórbonctan tárgya, feladata, vizsgáló módszerei 1. 4. tételek 1., A kórbonctan tárgya, feladata, vizsgáló módszerei 1. A kórbonctan tárgya, feladata és vizsgáló módszerei 2. A kórbonctani és egyes kiegészítı diagnosztikai vizsgálatra szánt anyagok győjtésének

Részletesebben

Miért kell a nyuszimat vakcinázni?

Miért kell a nyuszimat vakcinázni? Miért kell a nyuszimat vakcinázni? A mixomatózis és a nyulak vérzéses betegsége (RHD- Rabbit Haemorrhagic Disease) két akár halálos kimenetelû (de megelôzhetô) fertôzô betegség, amely a nyulakat veszélyezteti.

Részletesebben

Javítóvizsga 2013/2014. Annus Anita. Az állati test bonctani felépítése. Az elemek, vegyületek, sejtek, szövetek, szervek,szervrendszerek, szervezet.

Javítóvizsga 2013/2014. Annus Anita. Az állati test bonctani felépítése. Az elemek, vegyületek, sejtek, szövetek, szervek,szervrendszerek, szervezet. Javítóvizsga 2013/2014 Annus Anita 9.a Anatómia Az állati test bonctani felépítése. Az elemek, vegyületek, sejtek, szövetek, szervek,szervrendszerek, szervezet. A csontok feladata, felépítése, csont szerkezete,

Részletesebben

A BRDC KÓROKTANA ÉS TÜNETTANA AETIOLOGY AND CLINICAL SIGNS OF BRDC

A BRDC KÓROKTANA ÉS TÜNETTANA AETIOLOGY AND CLINICAL SIGNS OF BRDC Nemzetközi Szarvasmarha Akadémia Szarvasmarha telepi BRDC menedzsment a gyakorlatban Budapest, 2012. november 30. A BRDC KÓROKTANA ÉS TÜNETTANA AETIOLOGY AND CLINICAL SIGNS OF BRDC Fodor László Szent István

Részletesebben

BRDC általános állománydiagnosztika. Dr. Cseh Kálmán keszovet@t-online.hu

BRDC általános állománydiagnosztika. Dr. Cseh Kálmán keszovet@t-online.hu BRDC általános állománydiagnosztika Dr. Cseh Kálmán keszovet@t-online.hu Melyik az elsődleges az állománydiagnózis, vagy az egyedi diagnózis? 1. Egyedi diagnózis 2. Állomány diagnózis 3. Mindkettő egyformán

Részletesebben

Csólyospálos Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 8/2004.(VI.25.) KT. számú rendelete az állattartás szabályairól

Csólyospálos Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 8/2004.(VI.25.) KT. számú rendelete az állattartás szabályairól Csólyospálos Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 8/2004.(VI.25.) KT. számú rendelete az állattartás szabályairól (8/2012.(V.31.) rendelettel módosítva) (Egységes szerkezetbe szedve) Csólyospálos

Részletesebben

Campylobacter a baromfi ólban, Campylobacter az asztalunkon. Dr. Molnár Andor Állatorvos, tudományos munkatárs Pannon Egyetem, Georgikon Kar

Campylobacter a baromfi ólban, Campylobacter az asztalunkon. Dr. Molnár Andor Állatorvos, tudományos munkatárs Pannon Egyetem, Georgikon Kar Campylobacter a baromfi ólban, Campylobacter az asztalunkon Dr. Molnár Andor Állatorvos, tudományos munkatárs Pannon Egyetem, Georgikon Kar Bemutatkozás Ausztria-Magyarország határon átnyúló együttműködési

Részletesebben

Dengue-láz. Dr. Szabó György Pócsmegyer

Dengue-láz. Dr. Szabó György Pócsmegyer Dengue-láz Dr. Szabó György Pócsmegyer Történelem Az ókori Kínában leírták. 1906-ban igazolták, hogy szúnyog terjeszti a betegséget. 1907-ben igazolták, hogy vírus. A II. világháború után kezdett megvadulni

Részletesebben

A Magyar Állatorvosi Kamara Állomány-egészségügyi Felügyeleti szakmai irányelve (ÁF) (tervezet) Állategészségügyi Technológia sertéstartásra

A Magyar Állatorvosi Kamara Állomány-egészségügyi Felügyeleti szakmai irányelve (ÁF) (tervezet) Állategészségügyi Technológia sertéstartásra A telep neve, címe A Magyar Állatorvosi Kamara Állomány-egészségügyi Felügyeleti szakmai irányelve (ÁF) (tervezet) Állategészségügyi Technológia sertéstartásra A telep biztonságos működéséhez az alábbi

Részletesebben

Derzsy betegség. Kacsapestis. Kacsapestis. Vízi szárnyasok fontosabb kórképeinek áttekintése korosztályok szerint. Elıfordulás 1-4 hetes ludak

Derzsy betegség. Kacsapestis. Kacsapestis. Vízi szárnyasok fontosabb kórképeinek áttekintése korosztályok szerint. Elıfordulás 1-4 hetes ludak Vízi szárnyasok fontosabb kórképeinek áttekintése korosztályok szerint Derzsy betegség Madárinfluenza Anatipestifer betegség Sertésorbánc Vesekokcidiosis Angolkór Tüdımycosis Baromfi kolera Borreliosis

Részletesebben

Foglalkozással összefüggő zoonózisok és megelőzésük lehetőségei a mezőgazdaságban

Foglalkozással összefüggő zoonózisok és megelőzésük lehetőségei a mezőgazdaságban Á N T S Z Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Foglalkozással összefüggő zoonózisok és megelőzésük lehetőségei a mezőgazdaságban Dr. Ócsai Lajos Országos Tisztifőorvosi Hivatal Járványügyi

Részletesebben

Szárazonállás és tejtermelés összefüggései. (gyakorlati tapasztalatok)

Szárazonállás és tejtermelés összefüggései. (gyakorlati tapasztalatok) Szárazonállás és tejtermelés összefüggései (gyakorlati tapasztalatok) 2011. december 3. Dr. Bartyik János Az Enyingi Agrár ZRT. tevékenysége növénytermesztésen és állattenyésztésen alapul, a szarvasmarha

Részletesebben

TARTÁSTECHNOLÓGIA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

TARTÁSTECHNOLÓGIA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A TARTÁSTECHNOLÓGIA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás áttekintése ÁLLATTARTÁSI TECHNOLÓGIÁK, BORJÚ-, NÖVENDÉKNEVELÉS ÉS HÍZLALÁS - Az állattartási technológiák

Részletesebben

VeyFo. VeyFo Jungtier - Oral Mulgat

VeyFo. VeyFo Jungtier - Oral Mulgat VeyFo VeyFo Jungtier - Oral Mulgat Különleges táplálási igényeket kielégítő/diétás/ kiegészítő takarmány borjak, malacok, bárányok, kecskegidák és kutyák részére Használati utasítás Trimetox 240 oldat

Részletesebben

A rotavírus a gyomor és a belek fertőzését előidéző vírus, amely súlyos gyomor-bélhurutot okozhat.

A rotavírus a gyomor és a belek fertőzését előidéző vírus, amely súlyos gyomor-bélhurutot okozhat. A rotavírus a gyomor és a belek fertőzését előidéző vírus, amely súlyos gyomor-bélhurutot okozhat. A rotavírus az egyik leggyakoribb okozója a súlyos hasmenésnek csecsemő és kisdedkorban. Évente világszerte

Részletesebben

NÁDASD KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 8/1995. (V.05.) számú rendelete

NÁDASD KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 8/1995. (V.05.) számú rendelete NÁDASD KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 8/1995. (V.05.) számú rendelete AZ ÁLLATTARTÁSRA SZOLGÁLÓ MELLÉKÉPÜLETEK ELHELYEZÉSÉNÉL BETARTANDÓ VÉDŐTÁVOLSÁGOKRÓL ÉS AZ ÁLLATTARTÁSSAL KAPCSOALTOS EGYÉB

Részletesebben

Lébény Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2011. (X.28.) önkormányzati rendelete az állattartás helyi szabályairól

Lébény Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2011. (X.28.) önkormányzati rendelete az állattartás helyi szabályairól Lébény Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2011. (X.28.) önkormányzati rendelete az állattartás helyi szabályairól Lébény Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Fertőző betegségek felosztása járványtani szempontból

Fertőző betegségek felosztása járványtani szempontból Fertőző betegségek felosztása járványtani szempontból 1) Emberről-emberre terjedő betegségek a) gyomor-bélcsatornán át terjedő b) légutakon keresztül terjedő c) vérpálya útján terjedő d) kültakarón át

Részletesebben

Mennyibe kerül a BVD?

Mennyibe kerül a BVD? Mennyibe kerül a BVD? (Budapest, 2013. február 21.) Dr. Ózsvári László PhD, MBA SZIE-ÁOTK, Állat-egészségügyi Igazgatástani és Agrárgazdaságtani Tanszék BEVEZETÉS A téma aktualitása, jelentősége BVD előfordulása:

Részletesebben

Állategészségügyi szabályok 2014. augusztus 8-10.

Állategészségügyi szabályok 2014. augusztus 8-10. BAROMFI, NYÚL, PRÉMES ÁLLAT, ERDEI és SZÁRNYAS VAD élőállat bemutató Tyúk, pulyka olyan helyről szállítható, melynek 10 km-es sugarú körzetében baromfira átragadó, bejelentési kötelezettség alá tartozó

Részletesebben

Mikroorganizmusok (mikrobák) szabad szemmel nem látható élőlények

Mikroorganizmusok (mikrobák) szabad szemmel nem látható élőlények Mikroorganizmusok (mikrobák) szabad szemmel nem látható élőlények A mikrobák csoportosítása I. Vírusok Nem érik el a sejtes szerveződés szintjét Örökítő anyag (nukleinsav) és fehérje Szubvirális elemek:

Részletesebben

A szakmai követelmények meglétének részletes vizsgálata

A szakmai követelmények meglétének részletes vizsgálata További szakmai követelmények Állattartó telep Az állattartó telepnek meg kell felelni a telepekre vonatkozó építészeti, épületgépészeti, elhelyezési és üzemeltetési feltételeknek, előírásoknak (OTÉK Országos

Részletesebben

PULYKA NEVELÉSI, HÍZLALÁSI TECHNOLÓGIA

PULYKA NEVELÉSI, HÍZLALÁSI TECHNOLÓGIA PULYKA NEVELÉSI, HÍZLALÁSI TECHNOLÓGIA (TOJÁSTÓL VÁGÓHÍDIG) Törzsállomány Keltető Előnevelő Hízlaló 57 hét 1.,29-33 hét előnevelés, felkészítés a tojástermelésre 2.,24 hét tojástermelés 5 + 28 nap 1. Tojás

Részletesebben

A Megelőző orvostan és népegészségtan szakvizsga tételei

A Megelőző orvostan és népegészségtan szakvizsga tételei A Megelőző orvostan és népegészségtan szakvizsga tételei 1. A népegészségügyi ciklus A 2. A természeti és társadalmi környezet szerepe a populáció egészségi állapotának alakulásában 3. Primer, szekunder

Részletesebben

a fertőző vírusos macskabetegségekről

a fertőző vírusos macskabetegségekről a fertőző vírusos macskabetegségekről 1.FeLV (macska leukémia) Az FeLV, azaz a macska leukémia egy széles körben elterjedt, Retrovírus által okozott megbetegedés, mely iránt csak a macskák fogékonyak.

Részletesebben

A BVD és IBR mentesítés diagnosztikája : lehetőségek és buktatók. Pálfi Vilmos Budapest 2013. 02. 21.

A BVD és IBR mentesítés diagnosztikája : lehetőségek és buktatók. Pálfi Vilmos Budapest 2013. 02. 21. A BVD és IBR mentesítés diagnosztikája : lehetőségek és buktatók Pálfi Vilmos Budapest 2013. 02. 21. IBR és BVD mentesítés IBR mentesítés 1. ge negatív állomány kialakítása 2. IBR negatív állomány kialakítása

Részletesebben

CSÖRÖG KÖZSÉG KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 12/2003.(VI.26.) számú rendelete az állatok tartásáról

CSÖRÖG KÖZSÉG KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 12/2003.(VI.26.) számú rendelete az állatok tartásáról CSÖRÖG KÖZSÉG KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 12/2003.(VI.26.) számú rendelete az állatok tartásáról Csörög Község Képviselı-testülete az Önkormányzatokról szóló 1990.évi LXV. törvény 16..(1) bekezdésében kapott

Részletesebben

Tapasztalataink és a diagnosztika nehézségei a hazai avian influenzajárvány során

Tapasztalataink és a diagnosztika nehézségei a hazai avian influenzajárvány során Tapasztalataink és a diagnosztika nehézségei a hazai avian influenzajárvány során Bistyák Andrea, Thuma Ákos PhD, Hortobágyi Eleonóra, Gyuris Éva, Bálint Ádám PhD, Dán Ádám PhD, Bányai Krisztián, Zalakaros,

Részletesebben

30/2009. (III. 27.) FVM rendelet. a sertésállományok Aujeszky-betegségtől való mentesítésének szabályairól és a mentesség fenntartásáról

30/2009. (III. 27.) FVM rendelet. a sertésállományok Aujeszky-betegségtől való mentesítésének szabályairól és a mentesség fenntartásáról 30/2009. (III. 27.) FVM rendelet a sertésállományok Aujeszky-betegségtől való mentesítésének szabályairól és a mentesség fenntartásáról Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI.

Részletesebben

LABORATÓRIUMI ÁLLATOK OKOZTA ZOONOSISOK

LABORATÓRIUMI ÁLLATOK OKOZTA ZOONOSISOK LABORATÓRIUMI ÁLLATOK OKOZTA ZOONOSISOK Prof. Dr. László Fodor Head of the department Dean A laboratóriumi állatok fertőző betegségei indukált betegségek fogékonyság spontán betegségek terjedés az állományon

Részletesebben

A rendelet célja és hatálya 1.

A rendelet célja és hatálya 1. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése 22/2003. (IV.23.) önkormányzati rendelete a levegő minőségének védelmével kapcsolatos helyi szabályokról Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése

Részletesebben

Sertés Akadémia 1.2.0. 6. óra

Sertés Akadémia 1.2.0. 6. óra II. Modul: Összefüggelemz Sert Akadémia 1.2.0. 6. óra Esttanulmányok - 3-5 RESPIG auditban rzt vett telep általános betegség-auditjának megvitatása dr. Búza László ResPig koordinátor 1 Általános audit

Részletesebben

ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ

ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ ÜLÉS IDŐPONTJA: Vecsés Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. december 18-i ülésére ELŐTERJESZTÉS CÍME, TÉMÁJA: Javaslat Vecsés Város Önkormányzata Képviselő-testületének

Részletesebben

KÖVEGY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 5/2000. 1111.29.1 Ö.r. számú rendelete AZ ÁLLATOK TARTÁSÁRÓL

KÖVEGY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 5/2000. 1111.29.1 Ö.r. számú rendelete AZ ÁLLATOK TARTÁSÁRÓL KÖVEGY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 5/2000. 1111.29.1 Ö.r. számú rendelete AZ ÁLLATOK TARTÁSÁRÓL Ezen rendelet 2000. március 29. napján kihirdetésre került. Kövegy, 2000. március 29. Dr Bagi Mária jegyző 1 Kövegy

Részletesebben

L 213/42 Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 213/42 Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 213/42 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2008.8.8. A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2008. július 30.) az állatbetegségek Közösségen belüli bejelentéséről szóló 82/894/EGK tanácsi irányelvnek a bejelentési kötelezettség

Részletesebben

1. számú melléklet a 45/2009. (IV. 11.) FVM rendelethez

1. számú melléklet a 45/2009. (IV. 11.) FVM rendelethez 1. számú melléklet a 45/2009. (IV. 11.) FVM rendelethez 1. számú melléklet a 148/2007. (XII. 8.) FVM rendelethez Az egyes állatbetegségek megelőzésével, illetve leküzdésével kapcsolatos támogatások igénylésének

Részletesebben

MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 6/2004. (II. 27.) Ö N K O R M Á N Y Z A T I R E N D E L E T E.

MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 6/2004. (II. 27.) Ö N K O R M Á N Y Z A T I R E N D E L E T E. Marcali Város Önkormányzatának Képviselőtestülete 8700 Marcali, Rákóczi u. 11. Tel.: 85/501-000 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 6/2004. (II. 27.) Ö N K O R M Á N Y Z A T I R E N D E

Részletesebben

Legionella baktériumok előfordulása természetes és mesterséges vízi környezetekben, monitorozás

Legionella baktériumok előfordulása természetes és mesterséges vízi környezetekben, monitorozás Legionella baktériumok előfordulása természetes és mesterséges vízi környezetekben, monitorozás Mintavételi helyek kiválasztása vízből és levegőből Reskóné Dr. Nagy Mária KVI-Plusz Kft. Legionella új közegészségügyi

Részletesebben

Életünk és a víz. Kiss Miklós www.vizinform.hu. Kiss Miklós 1

Életünk és a víz. Kiss Miklós www.vizinform.hu. Kiss Miklós 1 Életünk és a víz Kiss Miklós www.vizinform.hu Kiss Miklós 1 Víz,ha csak életünkhöz lenne szükséges rádde magad vagy az élet! Nincs arra szó, mily fenséges enyhülést ad csodás üdeséged. Hajdan volt erőnk,

Részletesebben

A gümőkór járványtani helyzete Magyarországon. Dr. Jánosi Szilárd, NÉBIH ÁDI

A gümőkór járványtani helyzete Magyarországon. Dr. Jánosi Szilárd, NÉBIH ÁDI A gümőkór járványtani helyzete Magyarországon Dr. Jánosi Szilárd, NÉBIH ÁDI Gümőkór (tuberculosis, TBC) kórokozói különböző emlős állatfajok és az ember gümőkórja M. tuberculosis complexbe tartozó fajok

Részletesebben

Kéknyelv betegség. rövid ismertető

Kéknyelv betegség. rövid ismertető Kéknyelv betegség rövid ismertető Mi az a kéknyelv betegség? A kéknyelv betegség (angolul: bluetongue) törpeszúnyogok által terjesztett fertőző, de állatról állatra közvetlenül nem terjedő vírusos állatbetegség,

Részletesebben

TARTÁSTECHNOLÓGIA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

TARTÁSTECHNOLÓGIA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 TARTÁSTECHNOLÓGIA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás áttekintése AZ ÁLLATOK KEZELÉSE, MUNKAVÉDELMI ELŐÍRÁSOK - Az állattenyésztésre vonatkozó munkavédelmi

Részletesebben

Állattenyésztési és vágási melléktermékek kérdései Dr. Kiss Jenő ATEVSZOLG Zrt

Állattenyésztési és vágási melléktermékek kérdései Dr. Kiss Jenő ATEVSZOLG Zrt Állattenyésztési és vágási melléktermékek kérdései Dr. Kiss Jenő ATEVSZOLG Zrt Miről kívánok szólni? Milyen anyagok tartoznak az állattenyésztési és vágási melléktermékekhez? Melyek a legfontosabb jogszabályok?

Részletesebben

A kiválasztó szervrendszer és betegségei

A kiválasztó szervrendszer és betegségei A kiválasztó szervrendszer és betegségei A szervezetben az anyagcsere során számtalan káros és felesleges anyag képződik. A sejtek bomlástermékei, a bekerült mérgezőanyagok, mind-mind eltávolításra várnak.

Részletesebben

A földművelésügyi miniszter. rendelete. az egyes állatbetegségek megelőzésével, illetve leküzdésével kapcsolatos támogatások

A földművelésügyi miniszter. rendelete. az egyes állatbetegségek megelőzésével, illetve leküzdésével kapcsolatos támogatások A földművelésügyi miniszter /2015. ( ) FM rendelete az egyes állatbetegségek megelőzésével, illetve leküzdésével kapcsolatos támogatások igénylésének és kifizetésének rendjéről szóló 148/2007. (XII. 8.)

Részletesebben

Herceg Esterházy Miklós Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium TANMENET. 10044-12 Élelmiszer, fogyasztóvédelem modul

Herceg Esterházy Miklós Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium TANMENET. 10044-12 Élelmiszer, fogyasztóvédelem modul Herceg Esterházy Miklós Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium TANMENET a 10044-12 Élelmiszer, fogyasztóvédelem modul általános élelmiszerismeretek, fogyasztóvédelem tantárgyból a TÁMOP-2.2.5.A-12/1-2012-0038

Részletesebben

1.. /1/ A rendelet célja a haszonállatok, ebek és más kedvtelésből tartott állatok /a továbbiakban: állatok/ tartásának helyi szabályozása.

1.. /1/ A rendelet célja a haszonállatok, ebek és más kedvtelésből tartott állatok /a továbbiakban: állatok/ tartásának helyi szabályozása. Magyarszék Község Önkormányzat 7/2012. (VI.12.) Önkormányzati Rendelete A haszonállatok, ebek és más kedvtelésből tartott állatok tartásáról szóló 5/2008. (VI.3.) sz. rendelet módosításáról A helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Állatvédelem. 4. Az állattenyésztők felelőssége

Állatvédelem. 4. Az állattenyésztők felelőssége Állatvédelem 4. Az állattenyésztők felelőssége Kedvencek tenyésztése szinte mindent Kutya Macska Díszhal Díszmadár Kisemlősök Egyéb emlősök Mosómedve Főemlősök Ragadozók Ízeltlábúak Hüllők Teknős Kaméleon

Részletesebben

Zoonózisok és élelmiszer eredetű események Európában az EFSA és az ECDC 2012 évi zoonózis jelentése alapján

Zoonózisok és élelmiszer eredetű események Európában az EFSA és az ECDC 2012 évi zoonózis jelentése alapján Zoonózisok és élelmiszer eredetű események Európában az EFSA és az ECDC 2012 évi zoonózis jelentése alapján Dr. Szeitzné Dr. Szabó Mária Kerekes Kata NÉBIH-ÉKI 2014. április 15. Miről lesz szó? Hogyan

Részletesebben

KÖLCSÖNÖS MEGFELELTETÉS 2013. évi új előírásai

KÖLCSÖNÖS MEGFELELTETÉS 2013. évi új előírásai KÖLCSÖNÖS MEGFELELTETÉS 2013. évi új előírásai JFGK 16.: BORJAK VÉDELME A követelmények célja: Az állattartót terheli a felelősség azért, hogy a borjak tartási körülményei minden szempontból megfeleljenek

Részletesebben

A földművelésügyi miniszter /2017. ( ) FM rendelete

A földművelésügyi miniszter /2017. ( ) FM rendelete A földművelésügyi miniszter /2017. ( ) FM rendelete az egyes állatbetegségek megelőzésével, illetve leküzdésével kapcsolatos támogatások igénylésének és kifizetésének rendjéről szóló 148/2007. (XII. 8.)

Részletesebben

148/2007. (XII. 8.) FVM

148/2007. (XII. 8.) FVM 1. számú melléklet a 148/2007. (XII. 8.) FVM rendelethez Az egyes állatbetegségek megelőzésével, illetve leküzdésével kapcsolatos támogatások igénylésének és kifizetésének rendjéről szóló 148/2007. (XII.

Részletesebben

A földművelésügyi miniszter /2016. ( ) FM rendelete. A 148/2007. (XII. 8.) FVM rendelet 1. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

A földművelésügyi miniszter /2016. ( ) FM rendelete. A 148/2007. (XII. 8.) FVM rendelet 1. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul. A földművelésügyi miniszter /2016. ( ) FM rendelete az egyes állatbetegségek megelőzésével, illetve leküzdésével kapcsolatos támogatások igénylésének és kifizetésének rendjéről szóló rendelet módosításáról

Részletesebben

Biológiai biztonság: Veszély: - közvetlen - közvetett

Biológiai biztonság: Veszély: - közvetlen - közvetett Biológiai biztonság Biológiai biztonság: Minden biológiai anyag potenciálisan kórokozó és szennyező; a biológiai biztonság ezen biológiai anyagok hatásaira (toxikus hatások, fertőzések) koncentrál és célja

Részletesebben

A tőgybimbó állapotának zavarai. Miért figyeljünk rá? És megéri?

A tőgybimbó állapotának zavarai. Miért figyeljünk rá? És megéri? A tőgybimbó állapotának zavarai Miért figyeljünk rá? És megéri? Kontrollterv masztitisz esetére 1.- A környezet ellenőrzése 2.- A fejőgép karbantartása 3.- Fejési rutin/ Tőgyápolás 4.- A klinikai esetek

Részletesebben

Állattartó telepek korszerűsítéséhez nyújtandó támogatás

Állattartó telepek korszerűsítéséhez nyújtandó támogatás Állattartó telepek korszerűsítéséhez nyújtandó támogatás Wayda Imre vezető főtanácsos Agrárfejlesztési Főosztály Kaposvár, 2012. szeptember 21-22. Előzmények A 2007-2013. vidékfejlesztési program (ÚMVP

Részletesebben

NÉBIH Állategészségügyi és Állatvédelmi Igazgatóság

NÉBIH Állategészségügyi és Állatvédelmi Igazgatóság A vidékfejlesztési miniszter 45/2012. (V.8.) VM rendelete a nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű melléktermékekre vonatkozó állategészségügyi szabályok megállapításáról (Magyar Közlöny 2012/54.)

Részletesebben

Partnereink termelési eredményei Vitafort takarmánnyal

Partnereink termelési eredményei Vitafort takarmánnyal Partnereink termelési eredményei Vitafort takarmánnyal A takarmány önmagában nem elegendő a magas színvonalú termeléshez. Termelést befolyásoló tényezők Takarmány Genetika Egyéb tényezők (menedzsment,

Részletesebben

Pulyka légzőszervi betegségek

Pulyka légzőszervi betegségek Pulyka A kórokozók Légzőszervi Gyakorlati helyzet Betegségek Alacsony patogenitású madárinfluenza XXIII. DERZSY NAPOK 2015. június 4-5. Zalakaros A jelenlegi megoldások Merial Avian Technical Services

Részletesebben

A szarvasmarhák vírusos hasmenése ( BVDV) Nemzetközi mentesítési tapasztalatok

A szarvasmarhák vírusos hasmenése ( BVDV) Nemzetközi mentesítési tapasztalatok A szarvasmarhák vírusos hasmenése ( BVDV) Nemzetközi mentesítési tapasztalatok Dr. Peter Franken Budapest 2013 BVD elleni védekezés a szarvasmarhaállományokban 1. Bevezetés és holland szarvasmarha-adatok

Részletesebben

A sertések húgyúti fertőzései (UTI)

A sertések húgyúti fertőzései (UTI) A sertések húgyúti fertőzései (UTI) A húgy-(nemi) szervek baktériumos fertőzöttsége (urinary tract infection) Szinonímái: SUGD (swine urogenital disease) Porcine pyelonephritis-cystitis komplex Legtöbbször

Részletesebben

JUTA KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 40/2008.(XII. 17.) rendelete. az állattartásról. Általános rendelkezések

JUTA KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 40/2008.(XII. 17.) rendelete. az állattartásról. Általános rendelkezések JUTA KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 40/2008.(XII. 17.) rendelete az állattartásról Juta Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény és végrehajtási

Részletesebben

ÚJFEHÉRTÓ TELEPÜLÉSI ÁLLATI MELLÉKTERMÉK GYŰJTŐHELY MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 4244 ÚJFEHÉRTÓ KÜLTERÜLET 0551/85 HRSZ.

ÚJFEHÉRTÓ TELEPÜLÉSI ÁLLATI MELLÉKTERMÉK GYŰJTŐHELY MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 4244 ÚJFEHÉRTÓ KÜLTERÜLET 0551/85 HRSZ. ÚJFEHÉRTÓ TELEPÜLÉSI ÁLLATI MELLÉKTERMÉK GYŰJTŐHELY MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 4244 ÚJFEHÉRTÓ KÜLTERÜLET 0551/85 HRSZ. Újfehértó Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a nem emberi fogyasztásra szánt állati

Részletesebben

Kis mennyiség meghatározása alaptermékek és ebből előállított termékek vonatkozásában

Kis mennyiség meghatározása alaptermékek és ebből előállított termékek vonatkozásában 1. melléklet az 52/2010. (IV. 30.) FVM rendelethez Kis mennyiség meghatározása alaptermékek és ebből előállított termékek vonatkozásában Heti* maximális mennyiség Éves maximális mennyiség** Termék vagy

Részletesebben

A B C D. Támogatható állatfajok. szarvasfélék

A B C D. Támogatható állatfajok. szarvasfélék M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2011. évi 33. szám 5679 1. melléklet a 23/2011. (III. 28.) VM rendelethez 1. számú melléklet a 148/2007. (XII. 8.) FVM rendelethez Az egyes állatbetegségek megelõzésével, illetve

Részletesebben

1. Általános rendelkezések. 2. Mentesség

1. Általános rendelkezések. 2. Mentesség M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 3. szám 447 A vidékfejlesztési miniszter 3/2014. (I. 16.) VM rendelete a sertésállományoknak a sertés reprodukciós zavarokkal és légzőszervi tünetekkel járó szindrómájától

Részletesebben

SERTÉS KOKCIDIÓZIS Dr Valler József Vitamed Pharma Kft.

SERTÉS KOKCIDIÓZIS Dr Valler József Vitamed Pharma Kft. Dr Valler József Vitamed Pharma Kft. EGY KIS TÖRTÉNETI VISSZATEKINTÉS : Hazai sertésekben főleg malackorban gyakori az Eimeria debliecki, E.scabra, E. polita véglények előfordulása. Amerikai kutatók Isospora

Részletesebben

Azonosítási és nyilvántartási rendszerek

Azonosítási és nyilvántartási rendszerek Azonosítási és nyilvántartási rendszerek Dr. Antal Ákos hatósági főállatorvos, megyei ENAR koordinátor Hajdú Bihar Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Élelmiszerlánc biztonsági és Állategészségügyi

Részletesebben

A NÉBIH szerepe az ökológiai gazdálkodásban; az ökológiai növénytermesztésre vonatozó szabályok

A NÉBIH szerepe az ökológiai gazdálkodásban; az ökológiai növénytermesztésre vonatozó szabályok A NÉBIH szerepe az ökológiai gazdálkodásban; az ökológiai növénytermesztésre vonatozó szabályok Rónai Anna növényvédelmi mérnökszakértő Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi

Részletesebben

Közepes hígtrágya (2)

Közepes hígtrágya (2) [5. számú melléklet a 59/2008 (IV. 29) FVM rendelethez] 5.1. Irányszámok az állattartótelepek trágyatároló kapacitásának méretezéséhez A) Irányszámok a sertéstartó telepek trágyatároló kapacitásának méretezéséhez

Részletesebben

Szerkesztette: dr Lázár Sarnyai Nóra

Szerkesztette: dr Lázár Sarnyai Nóra Szerkesztette: dr Lázár Sarnyai Nóra Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kezdeményezésére július 28-án tartják a fertőző májgyulladás elleni küzdelem világnapját, melynek idei mottója: Gondolja át újra!

Részletesebben

Az élelmiszerek tartósítása. Dr. Buzás Gizella Áruismeret bolti eladóknak című könyve alapján összeállította Friedrichné Irmai Tünde

Az élelmiszerek tartósítása. Dr. Buzás Gizella Áruismeret bolti eladóknak című könyve alapján összeállította Friedrichné Irmai Tünde Az élelmiszerek tartósítása Dr. Buzás Gizella Áruismeret bolti eladóknak című könyve alapján összeállította Friedrichné Irmai Tünde https://prezi.com/vht6rdoxwqf_/azelelmiszerek-valtozasa-es-a-tartositasieljarasok/

Részletesebben

43/2001. (12.18.) Kgy. sz. rendelet 1. Az állatok tartásáról

43/2001. (12.18.) Kgy. sz. rendelet 1. Az állatok tartásáról 43/2001. (12.18.) Kgy. sz. 1 Az állatok tartásáról Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16. (1) bekezdése alapján, illetve az országos településrendezési

Részletesebben

2. szám FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉRTESÍTŐ 103. Közlemények. Az Országos Főállatorvos 1/2017. számú határozata

2. szám FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉRTESÍTŐ 103. Közlemények. Az Országos Főállatorvos 1/2017. számú határozata 2. szám FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉRTESÍTŐ 103 Közlemények Az Országos Főállatorvos 1/2017. számú határozata Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Éltv.)

Részletesebben

laborvizsgálatok Dr. Markus Gabriella Markus Tejlabor kft. mgvet@chello.hu www.markustejlabor.shp.hu 30-9346-794

laborvizsgálatok Dr. Markus Gabriella Markus Tejlabor kft. mgvet@chello.hu www.markustejlabor.shp.hu 30-9346-794 Staphylococcus aureusmentesítés és az ehhez tartozó laborvizsgálatok Dr. Markus Gabriella Markus Tejlabor kft. mgvet@chello.hu www.markustejlabor.shp.hu 30-9346-794 Amit a Staphylococcus aureusról feltétlenül

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Élelmiszer-szabályozás és fogyasztó védelem az Európai Unióban 148.lecke

Részletesebben

Állítsuk meg a bárányok kokcidiózist! Bogdán Éva haszonállat termékmenedzser Bayer Hungária Kft.

Állítsuk meg a bárányok kokcidiózist! Bogdán Éva haszonállat termékmenedzser Bayer Hungária Kft. Állítsuk meg a bárányok kokcidiózist! Bogdán Éva haszonállat termékmenedzser Bayer Hungária Kft. Mi a bárány-kokcidiózis? Kórokozó Eimeria spp. Kórokozóképes ség E. ovinoidalis +++ E. crandallis +/++ E.

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2004. év november 29.-i ülésére Tárgy: Eb rendészeti telep kialakítása Zircen Előadó: Horváth László polgármester Előterjesztés tartalma:

Részletesebben

dr. Kranjec Ferenc A szarvasmarha vemhességének élettana, és megállapításának lehetőségei

dr. Kranjec Ferenc A szarvasmarha vemhességének élettana, és megállapításának lehetőségei dr. Kranjec Ferenc A szarvasmarha vemhességének élettana, és megállapításának lehetőségei A vemhesség szakaszai Hólyagcsíra fejlődési szakasza Zigóta Embrió Tünet nélküli felszívódás, ill visszaivarzás

Részletesebben

Kunszentmiklós Város Önkormányzat Képviselőtestületének 32/2006. (XI. 30.) számú rendelete az állatok tartásáról

Kunszentmiklós Város Önkormányzat Képviselőtestületének 32/2006. (XI. 30.) számú rendelete az állatok tartásáról Kunszentmiklós Város Önkormányzat Képviselőtestületének 32/2006. (XI. 30.) számú rendelete az állatok tartásáról Kihirdetve: 2006. november 30. Józan Judit jegyző Módosítva: Hatályos: 19/2009. (V.28.)

Részletesebben

A 148/2007. (XII. 8.) FVM rendelet 7. (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

A 148/2007. (XII. 8.) FVM rendelet 7. (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: A földművelésügyi miniszter /2016. ( ) FM rendelete az egyes állatbetegségek megelőzésével, illetve leküzdésével kapcsolatos támogatások igénylésének és kifizetésének rendjéről szóló rendelet módosításáról

Részletesebben

M. A. H. FOOD CONTROLL Kft. Mikrobiológiai vizsgáló Laboratóriuma Állategészségügyi Diagnosztikai Részleg BROILER PROGRAM

M. A. H. FOOD CONTROLL Kft. Mikrobiológiai vizsgáló Laboratóriuma Állategészségügyi Diagnosztikai Részleg BROILER PROGRAM BROILER PROGRAM Telepítés utáni mintavétel: élőállat-szállító autóról vett, lezárt csomagolású alompapír és 10 db útihulla (vagy 25 g meconium), mely a MSZ EN ISO 6579:2002/A1:2007 és a 180/2009 (XII:

Részletesebben

A BAROMFITÍFUSZ ELTERJEDÉSE HAZÁNKBAN

A BAROMFITÍFUSZ ELTERJEDÉSE HAZÁNKBAN A BAROMFITÍFUSZ ELTERJEDÉSE HAZÁNKBAN Thuma Ákos Ph.D. NÉBIH ÁDI: Emlős, Vad és Baromfibetegségek laboratóriuma Budapest, MSDay 2013.02.21 A betegség története 1888, Klien: első nemzetközi esetleírás (Bacillus

Részletesebben

A SERTÉS HÚSVIZSGÁLATA

A SERTÉS HÚSVIZSGÁLATA A SERTÉS HÚSVIZSGÁLATA 854/2004/EK AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE AZ EMBERI FOGYASZTÁSRA SZÁNT ÁLLATI EREDETŰ TERMÉKEK HATÓSÁGI ELLENŐRZÉSÉNEK MEGSZERVEZÉSÉRE VONATKOZÓ KÜLÖNLEGES SZABÁLYOK

Részletesebben

Histomoniasis (Blackhead)

Histomoniasis (Blackhead) Histomoniasis (Blackhead) régen ismert betegség - ismét elterjedőben hús szülőpár állományokban Derzsy Napok 2015 DR. KŐRÖSI LÁSZLÓ Blackhead A kórokozó Protozoa -véglény Család: Sarcomastigophora (Flagellaten,

Részletesebben