EGÉSZSÉGTURISZTIKA LEHETŐSÉGEI A REGIONÁLIS GAZDASÁGI EGYENSÚLY MEGTEREMTÉSÉBEN

Átírás

1 A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 81. kötet (2011) EGÉSZSÉGTURISZTIKA LEHETŐSÉGEI A REGIONÁLIS GAZDASÁGI EGYENSÚLY MEGTEREMTÉSÉBEN Kocziszky György egyetemi tanár Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet 3515 Miskolc, Egyetemváros, regkagye@uni-miskolc.hu Kivonat Az 1989 után végbement geopolitikai irányváltás (a többi posztszocialista országhoz hasonlóan) számos társadalmi- és gazdasági változást indukált hazánkban. Ezek közül talán a legnyomasztóbb, hogy az elmúlt két évtizedben a gazdaságpolitika nem tudta kezelni a rövid- és a hosszú távú, fenntartható gazdasági növekedés dilemmáját, ill. az ebből származó ellentmondásokat. A külső- és belső (makro- és mezo szintű) egyensúlytalanság komoly feszültségeket generál, a belső és a külső tőkeinjekciók ellenére az elmúlt két évtizedben a területi diszparitások mértéke nőtt. A tanulmány arra keresi a választ, hogy milyen szerepe lehet az egészségturisztikának a helyi, ill. térségi gazdasági egyensúly megteremtésében, a relatív konvergencia megindításában. Absract: The geopolitical reverse after 1989 (similarly to the other post-socialist countries) has induced many changes in Hungary. The most overwhelming of them is the fact that it still cannot handle the dilemma of the short and long term, sustainable economic growth and the contradictions resulted from it. Social stress of similar extent is generated by the increase of regional disparities in the last two decades in spite of the declared government purposes and the internal and external capital injections. The paper aims at answering the question regarding the role of health tourism on creating the local and regional economic equilibrium. 1. Bevezetés A gazdasági és társadalmi felzárkózás reménye a hazai közgondolkodásban nem újkeletű. Közel 200 éve, a reformkortól napjainkig szellemi és politikai életünk színe-java (pl.: Széchenyi, Wesselényi, Ady, Bibó, stb.) a mindenkori korszellemnek- és a társadalmi-gazdasági viszonyoknak megfelelően hitet tett a felzárkózás szükségessége mellett, ill. polemizált ennek akadályairól. 1/ 1/ Miként lehetne Magyarországot a sárbolt kiemelni? teszi fel a kérdést 1830-ban Széchenyi István Wesselényi Miklóshoz írt levelében (Széchenyi, 2004). 7

2 Kocziszky György Az eredmény ellentmondásos: egyrészt a húzd meg, ereszd el típusú gazdaságpolitikának, másrészt a világgazdaságban lejátszódó konjunkturális ciklusoknak megfelelően hol kisebb, hol nagyobb makrogazdasági növekedésünk üteme, ill. az egyensúlyi pályától való eltérésünk mértéke, kibocsátási résünk előjele és nagysága, miközben a makro- és mezo szintű kibocsátások sokkoknak és a zavaroknak való kitettsége nőtt. 2. Egyensúlyhiány okai A hazai gazdaság egyensúlyhiánya nem újkeletű. A gazdaságpolitikával foglalkozó szakírók legfeljebb csak a folyamat felgyorsulásának időpontjában vitáznak (a többség az 1970-es évek elejétől datálja). A tartós egyensúlyhiány némi egyszerűsítéssel alapvetően három, egymással szoros kölcsönhatásban álló okra vezethető vissza (1. ábra). 1. ábra. Egyensúlyhiányt előidéző okok. (Forrás: saját szerkesztés) a) Alacsony hozzáadott érték, világpiaci kitettség A magyar gazdaság több, mint három évtizede küzd avval a problémával, hogy a termékek, szolgáltatások hozzáadott értéke alacsony, a hazai gazdasági növekedés ütemét alapvetően befolyásoló ipari ágazatok kibocsátását (így Kompország, kompország, kompország: Legképességesebb álmában is csak mászkált két part között: Kelettől Nyugatig, ki szívesebben vissza. Miért hazudták, hogy a komp-híd, ó Potyamkin, te kenetes kezű szent ember, te csak Katalin cárnőt csaltad meg. Idealisták és gonosztevők összeálltak, álság levegőköveiből várakat csináltak, teleujjongták a világot, hogy a Kárpátok alatt kiépült Európa. A Nagy Humbug nem Európának ártott meg, a hazugságot itthon hitték el. Minekünk váltig azt mondták, hogy itt Európa van, kultúréletre készültünk, s megfeszített idegekkel rángattuk magunkat előbbre. Ady Endre, Budapesti Napló, október 15. (Ady Endre összes prózai művei. 7. kötet. Arcadum Adatbázis Kft.). 8

3 Egészségturisztika lehetőségei a regionális gazdasági egyensúly megteremtésében növekedésünk ütemét is) elsősorban a világgazdaságban lejátszódó konjunkturális ciklusok, ill. a betelepült multinacionális társaságok fejlesztési és profit optimalizációs stratégiája határozta meg (növekedési ütemünket alapvetően az USA és az EU teljesítménye húzta, ill. fékezte). Evvel magyarázható, hogy adott térség (megye vagy régió) kibocsátása a korábbiaknál jobban függ a rezidens vállalkozások exportképességétől (exportdinamikájuk gyorsulásától vagy lassulásától). A tartósan alacsony teljesítményű megyék esetében az exportképesség alacsony, amit sem a helyi fogyasztás, sem pedig a helyi szolgáltatások hozzáadott értéke nem tud kompenzálni (a szolgáltatás export legkevésbé ezekre a térségekre jellemző). A globális konjunkturális környezethez jobban simuló megyék teljesítménye az elmúlt években folyamatosan nőtt, míg a perifériális helyzetűeké relatíve romlott, vagy jobb esetben stagnált. Az alacsony hozzáadott érték, a külpiaci kitettség, valamint az elmúlt nyolc esztendő ( ) hibás gazdaságpolitikájának következtében monotonon nőtt hazánk államadóssága és külső eladósodottsága, ami különösen sérülékennyé teszi az országot. b) Fiskális húzások alacsony hatékonysága A piacgazdasági átmenet területileg eltérő helyzetben találta 1989-ben a hazai társadalmat és gazdaságot. A valós és a látens területi különbözőségek nem újkeletűek. Az 1980-as évek elején, közepén az ipar versenyképességének romlásával a monostruktúrális térségek nehéz helyzetbe kerültek (jó 20 évvel a Nyugat-Európában hasonló okokból jelentkező folyamatokat követően). Mint közismert, az akkori párt- és politikai vezetés ugyan ismerte ezeket a gondokat, de érdemben nem léptett (ehelyett látszatintézkedések születtek). A gazdasági- és geopolitikai irányváltás ezeket a folyamatokat felgyorsította. A mozgástér megváltozásából adódó lehetőségekkel a megyék (külső és belső okok miatt) különbözőképpen éltek meg, ami a különbségeket még látványosabbá tette. A térségek ágazati struktúrájától (az un. húzó ágazatok meglététől, ill. hiányától) függően alakult a régiók beruházási és foglalkoztatási dinamikája is; tartósan alacsony beruházás tartósan alacsony foglalkoztatottsággal párosult (2009 után némileg csökkent ugyan a munkanélküliségi ráta területi szóródása, de ez sokkal inkább a leszakadt térségekben jelentkező magasabb közfoglalkoztatásnak, mintsem a munkaerőpiaci helyzet javulásának következménye. Az 1990 után megindult átalakulás munkaerőpiaci következményeként kialakult hazánkban a Nyugat-Kelet irányú munkanélküliségi lejtő; az alacsonyabb 9

4 Kocziszky György és a magasabb munkanélküliségi rátájú térségek között több, mint tízszeres különbség jött létre. 2/ A munkanélküliség szóródásának terjedelme 2006-tól masszívan nő, ami arra utal, hogy a foglalkoztatáspolitika zsákutcába került (2. ábra) százalék év Minimum Maximum Átlag 2. ábra. Munkanélküliségi ráta megyénkénti szóródása. (Forrás: saját szerkesztés) A hazai költségvetésben megjelenő uniós források (1999: 3,3 Mrd.Ft; 2010: 706,8 Mrd.Ft, adatok folyó áron) és a felhasználás (1999: 14,9 Mrd.Ft; 2010: 804,8 Mrd.Ft, adatok folyó áron) között dinamikusan növekedett. Bár az időtáv viszonylag rövid (ezért aligha vonható le messzemenő következtetés), de az jól látható, hogy a hazánkba érkező támogatásoknak a GDP növekedésére gyakorolt hatása elmarad az EU átlagától (1. táblázat). 1. táblázat. Támogatások GDP növekedésére gyakorolt hatása. Ország GDP/EU* támogatás Hozzájárulás a GDP növekedéséhez (%) Portugália ~ 3 % 3,9 4,6 6,1 Spanyolország ~ 1,5 % 2,9 3,1 4,2 Görögország ~ 2,6 % 4,3 5,6 6,1 Írország ~ 2,8 % n.a. 8,9 8,6 Magyarország ~ 2,1 % - - 1,2** Megjegyzés: * AGENDA 2000 (max. 4 %) ** között (forrás: saját számítások) Forrás: The R de of Fiscal Franfers for Regional Economic Convergence in Europa (No ) 2/ A foglalkoztatottak száma januárjában a éves korosztályban 3 millió 743 ezer fő volt, ami 0,5 %-kal haladta meg az egy évvel korábbi értéket (KSH, 2011). A éves munkanélküliek száma 487 ezer fő volt, 8 ezer fővel több, mint egy évvel korábban. A 11,5 %-os munkanélküliségi ráta lényegében megegyezett az egy évvel korábbival (a munkanélküliségi ráta a férfiak körében 12,0 %, a nők esetében pedig 10,9 % volt).

5 Egészségturisztika lehetőségei a regionális gazdasági egyensúly megteremtésében Ennek számos oka van, így pl.: a forrásallokáció során megnyilvánuló ötletroham ; a források nagyobb része (60-65 %-a) egyszeri kereslet növelő, ill. közösségi infrastruktúra javító, nem pedig gazdasági potenciált erősítő hatású volt, ezen belül is magas az un. puha projektek aránya. Ezzel szemben az EU kohéziós politikájának alapvető célja az alacsony teljesítményű régiók felzárkóztatása. Ebből következik, hogy a támogatás akkor hatékony, ha (a támogatás nélküli állapothoz képest) többletkibocsátást generál. Az empirikus vizsgálatok és elemzések azt igazolják ebben a vonatkozásban is, hogy jelentős különbségek vannak (pozitív példák mellett nem ritka az alacsony abszorpciós hatékonyság); a források odaítélése politikai érdekek alapján történt, jelentős részét nem a hosszú távú felzárkózásokat segítő beruházásokra fordították, így hatásuk is gyenge; a források nem additívek, hanem helyettesítő jellegűek. Az esetek nagyobb részében nem plusz forrásként jelent meg, hanem kiváltotta a korábbi magánerős vagy állami beruházásokat (Kocziszky, 2010). Leszakadt és depressziós térségeink csapdába estek, mert az elmúlt évek fiskális húzásainak hatékonysága (egyrészt azok puha jellege, másrészt érzékenységi küszöb alatti szintje miatt) alacsony volt; a tőkeinjekciók elégtelennek bizonyultak a reál konvergencia generálásához (ehhez jóval nagyobb fiskális lökésre lett volna szükség). 3/ A hazai térségek reál- és nominális konvergenciájának makro- és mezogazdasági feltételein túl az elmúlt években hiányzott az ágazati és a helyi gazdaságpolitikai összhang, valamint az ezt megalapozó morális háttér. A programok egy része virtuális hatású volt, a támogatásokat politikai látványtervekre fordították. Kizárólag a fiskális- és monetáris eszközökkel variáló gazdaságpolitika elégtelen a regionális problémák kezelésére, mert a különböző sokkok eltérő mértékben érintik a megyéket. c) Morális elesettség Nem újkeletű az a felismerés, hogy stabil morális alapok nélkül aligha indítható el fenntartható gazdasági növekedés. A probléma nem kizárólagosan 3/ A humán fejlődési index rangsorának sem az élbolyában, sem pedig az alsó harmadában érdemi változás (2000-hez képest) nincs. A évi adatok szerint Budapest (0,8739 Győr-Moson-Sopron megye (0,687) és Fejér megye (0,669) pozíciói változatlanok, míg Nógrád (0,600) és Szabolcs- Szatmár-Bereg megye (0,587) helyzete tovább romlott néhány százalékponttal. 11

6 Kocziszky György magyar, de a közállapotok romlásának társadalmi- és gazdasági következményei hazánkban is súlyosak. 4/ 3. Paradigma váltás kívánatos irányai A gazdaságpolitika fő áramlata az elmúlt három évtizedben a növekedés megszállottja volt Napjainkig azonban egyre többen ismerik fel, hogy a gazdasági növekedést (még az olyan exportvezérelt gazdaságokban is, mint hazánk) elsősorban a termelékenység és a hozzáadott érték bővüléssel kell elérni, nem pedig a globális piacok növekvő hányadának megszerzésével. 5/ A hazai gazdaságpolitika formálói előtt álló feladat nem csekély: egyszerre kell ledolgozni az alacsony foglalkoztatásból, valamint a hozzáadott értékből származó deficitből adódó kibocsátási hiányokat. Ehhez azonban gazdaságpolitikai paradigma váltásra van szükség! Ebben komoly szerepet játszhat az egészségturizmus. a) Egészségturisztikai piac mérete A gazdaságilag fejlett országokban (korosztályfüggően) egyre nagyobb figyelmet fordítanak az egészségmegőrzés különböző formáinak. A szakirodalom a kor és a jövedelmi-, valamint végzettségi viszonyoknak megfelelően négy (ifjúsági, felsőkategóriás-, mainstrem- és szenior) klasztert definiál (3. ábra). Bár az egészségturizmust alkotó turisztikai termékek alapszolgáltatásainak köre (a kínálat) igen hasonló, keresleti oldalon a vendégek motivációja mégis különböző lehet (Illing, 2011). Az egészségturizmus (más turisztikai termékkel összehasonlítva) 6/ előnye: 4/ Európában a megkérdezett nagyvállalatok munkavállalóinak több mint harmada hajlandó készpénzt vagy egyéb ajándékot felkínálni egy üzlet elnyeréséért, és negyede nem bízik a cégvezetés etikus viselkedésében. Magyarország a második Oroszország után a visszaélések előfordulása alapján. A 25 európai országban készített felmérés keretében alkalmazottaktól a csúcsvezetőkig több mint 2300 munkavállalót kérdeztek meg. (A felmérés teljes egészében megtekinthető a weboldalon.) 5/ A gazdasági bővülést a feldolgozott termékek globális piacain elérhető részesedésért folytatott harc határozza meg, és ezt a felismerést viszonylag könnyen kommunikálják a választóik felé. A külső többleteket felmutató gazdaságokat általában versenyképesnek nyilvánítják, tekintet nélkül a gazdasági növekedésük vagy a termelékenységük alakulására. A kereskedelmi mérlegre úgy tekintenek, mint egy ország fő mutatójára, mintha csak valamely cégről lenne szó. A valóságban azonban a kettőnek alig van köze egymáshoz. A kereskedelmi mérleg egyszerűen a beruházások és a belföldi megtakarítások különbözetét jelenti, vagy általánosabban véve az összesített kiadások és a teljes kibocsátás eltérését. 6/ A szakirodalom két ágat határoz meg: a gyógy és a wellness turizmust (a gyógyturizmus ugyanis további részekre bontható: betegségmegelőzésre, gyógyászatra és rehabilitációra). 12

7 Egészségturisztika lehetőségei a regionális gazdasági egyensúly megteremtésében relatíve hosszú tartózkodási idő (a kúra-alapú szolgáltatások miatt az eltöltött idő hosszabb, mint más turisztikai termékek esetén); gyógy- és kultúrturizmus wellners turizmus felső kategóriás-klaszter képzettségi, jövedelmi viszonyok testépítés és divatirányzat ifjúsági klaszter szabadidő orientált egészségturizmus egészségmegőrző családos egészségturizmus mainstream klaszter szenior klaszter gyógyszolgáltatás fürdőszolgáltatás életkor ábra. Korosztályfüggő igények. magasabb fajlagos költés a specializált szolgáltatások és eszközök, valamint az egészségturizmus magas élőmunka-igénye miatt (különösen igaz ez a wellness turizmusra); jelentős forrásszükséglet mind az infrastruktúra specializáltsága, mind pedig a turizmus átlagánál képzettebb szakszemélyzet miatt, az egészségszolgáltatók esetén mind az állandó, mind a változó költségek magasak; kisebb szezonalitás az egészségturizmus szolgáltatásai általában időjárás-függetlenek, ezért főként nem nyári időszakban jellemző, hogy a látogatók gyógyhelyeket keresnek fel. A wellness esetén ez a közvetlen kapcsolat sokkal kevésbé igaz, mint a gyógyturizmusban. Általános az a feltételezés, hogy az emberek, ha az adott gyógymód, gyógytényező vagy személy hozzá tud járulni egészségügyi problémájuk 13

8 Kocziszky György javításához, akkor hajlandóak áldozni (időt, energiát, pénzt) a gyógytényező felkeresésére. Mindezekből következően a gyógyturizmus motivációja erős, a társadalom széles köre potenciális fogyasztó; a piacot természetesen szűkíti azonban a specializált egészségügyi szolgáltatások magas ára, illetve a természetes gyógymódok elutasítása. A wellness turizmus szolgáltatásai magasabb igény kielégítését célozzák (ezeket a szolgáltatásokat igénybe vevők egyre többet hajlandóak saját magukkal, szellemi és fizikai állapotukkal foglalkozni, illetve specializált szolgáltatásokat is igénybe venni). 7/ b) Egészségturisztikai foglalkoztatásra, jövedelmi viszonyokra gyakorolt hatása A turisztikai szervezetek és szakértők szerint a harmadik évezred első évtizedében a turizmuson belül az egészségturisztikai ráfordítások mutatják az egyik legdinamikusabb fejlődést (4. ábra). 4. ábra. Német gazdaság ágazati portfóliója. ( között). Forrás: DETECON (2001) Ennek jótékony jövedelem termelő, foglalkoztatást javító, beruházást ösztönző, helyi adókat növelő és fizetési mérleget javító hatása van. 7/ Betegség esetén fogyasztói a gyógyszolgáltatásoknak, de számukra inkább a megelőzés, a szellemi és fizikai állapot megőrzése a fontos. A termékfejlesztés során azonban azt is figyelembe kell venni, hogy az igények szinte minden szintjén lehetséges egészségturisztikai szolgáltatásokat kínálni a fogyasztóknak. 14

9 Egészségturisztika lehetőségei a regionális gazdasági egyensúly megteremtésében A szatelit számláink adatai szerint a turisztikai ágazat részesedése a hazai GDP-ből bár évről-évre javuló tendenciát mutat (2000: 5,1 %; 2009: 6,3 %), szakértői becslések szerint legalább 3-4 %-kal alatta van a reális lehetőségeknek. 8/ Ezen belül az egészségturisztikai ágazaté alig 13 %; Észak-magyarországi régióban még alacsonyabb ez az arány (3,6 %), holott jelentősen hozzájárulhatna a térség saját (autonóm) egyensúlyi pályájának kialakulásához. 4. Összefoglalás Az elmúlt két évtizedben az egészségturizmus társadalmi- és gazdasági szerepe ugrásszerűen megnőtt a fejlett országokban, ami egyrészt a társadalmak elöregedésével, másrészt az ágazat jövedelemtermelő, magas hozzáadott értéket, magas szakképzettséget igénylő, foglalkoztatást javító hatásával magyarázható. Az egészségturisztikai értékteremtő és foglalkoztatást javító hatásaira a regionális politika Észak-magyarországi irányítói, fejlesztői az elmúlt időszakban a kívánatosnál jóval kisebb figyelmet fordítottak, miközben az adottságok és a lehetőségek jobbak, mint az elért eredmények. Az ágazat regionális fejlesztése számításaink szerint 2020-ra 3-6 %-kal javíthatja a foglalkoztatást, százalékponttal járulhatna hozzá a GDP bővüléséhez. Irodalom [1] Ady Endre (1905): Az ismeretlen Korvin-kódex margójára. Budapesti Napló, október 15. (Közölve: 7. kötet. Arcadum Adatbázis Kft. 1999). Ady Endre összes prózai művei. [2] Kocziszky György (2010): Mítosz és valóság: Forrásbevonások hatása a regionális konvergenciára. Észak-Magyarországi Stratégiai Füzetek. VI. évf. 2. pp [3] Széchenyi István/Wesselényi Miklós (2004): Feleselő naplók. Helikon Kiadó, Budapest. [4] Illing K. (2011): Nachfrage im Gesundheitstourismus. Apollon Hochschule Bremen. Studienheft im BA-Studiengang Gesundheitstourismus. [5] Hilbert J./ Fretschner R./ Dülberg A. (2002): Rahmenbedingungen und Herausforderungen der Gesundheitswirtschaft. Gesenkirchen. 8/ A területi diszparitások jelentősek. Amíg a Nyugat-dunántúli régió részesedése 11,9 %, addig az Észak-magyarországi régió csak 3,1 % (2009). 15

10 16 Kocziszky György