Állatok végveszélyben

Átírás

1 Állatok végveszélyben állatkerti oktatócsomag 8 12 évesek tanításához Rajzok: Lukács Albert Fotók: Bagosi Zoltán

2 Általános szervezési információk Az állatkert nagyszerű hely a tanulásra. Az iskolában sok tananyagot csak a könyvek, fotók és filmek segítségével tudunk bemutatni, megtanítani a gyerekeknek. Az állatkertekben lehetőség nyílik arra, hogy megfigyeltessük és megtapasztaltassuk, ezáltal elmélyítsük az ismereteket. A tapasztalati ismeretátadás élményszerű tanulást tesz lehetővé. Ez az oktatócsomag segítséget kíván nyújtani a gyermekcsoportokkal az állatkertbe látogató pedagógusoknak. Az állatkerti foglalkozás szervezésénél figyelni kell arra, hogy időről időre az állatfajok cserélődhetnek, előfordulhat az is, hogy aktuálisan nem láthatóak (pl. elbújtak vagy orvosi kezelés alatt állnak stb.). Ezért röviddel a látogatás előtt célszerű a foglalkozás helyszíneit végigjárni, illetve használják rugalmasan az anyagban leírtakat. Tanácsok a foglalkozás hatékonyságának növeléséhez: Az állatkertbe érkezés után érdemes időt szánni arra, hogy az izgatott gyerekek megnyugodjanak, és szükségleteiket kielégítsék (például: egyenek, mosdót használjanak stb.). A foglalkozás alatt törekedjünk arra, hogy a tervezett programot tartsuk, s ne iktassunk be plusz állomásokat. Az ismeretek mennyiségének növelése a foglalkozásunk hatékonyságának csökkenéséhez vezethet. A foglalkozás valamennyire mindig kötött program, utána érdemes időt szánni a lazításra. Erre a célra ajánljuk figyelmükbe az állatkert játszóterét. Az állatkerti viselkedés szabályai: Vendégségbe jöttünk az állatkertben élő állatokhoz és növényekhez. Ezért az állatkert területén csendben, halkan közlekedünk. Így az állatok is szívesebben jönnek majd közelebb hozzánk. Az állatokat nem etetjük, mert a sok finomságnak nem tudnak ellenállni, aminek az eredménye hasfájás, hányás, hasmenés. Az üvegfelületeken nem kopogunk, nem kiabálunk be az állatoknak, mert azzal megijesztjük őket. Inkább csendben megfigyeljük, hogyan élik mindennapi életüket. Az állatok közelében lassan és óvatosan mozgunk. A hirtelen mozdulatok megijeszthetik őket. Szervezési tippek: A témához kapcsolódó állattartó helyek egy része a szabadban található, ezért célszerű az időjárásnak megfelelően öltözni. Az állatkertben az állatházak 10 órától tartanak nyitva, és az állatkert zárása előtt fél órával zárnak. Így az Elefántház és a Mérgesház csak ebben az időszakban látogatható. A témához kapcsolódó állatok kifutójukon bármely évszakban kitűnően megfigyelhetők. A tanulmányi séta során lehetőség szerint mellőzzék az állatok etetését és simogatását is! Előfordulhat, hogy némelyik állat védekezésképpen harap. Érdemes megnézni, hogy milyen aktuális látványetetési program fut az állatkertben, mert egyes etetések kapcsolódhatnak a témához. Ajánlott útvonal: Főkapu Elefántház Mérgesház (vipera) perzsa leopárd kifutója (Oroszlánház és tigriskifutó között) Bagolyvár (arany oroszlánmajom) Nagytó (borzas gödény). 2

3 Háttér-információk a veszélyeztetettségről 3 Mit jelent az, hogy egy állat veszélyeztetett? Azt, hogy a faj, illetve alfaj egyedszáma, élőhelye és a táplálkozási lehetősége olyan mértékben csökken, ami már a faj vagy alfaj fennmaradását veszélyezteti. A veszélyeztetettség okai A 2007-ben megjelent Global Biodiversity Outlook 2 jelentés szerint az emberi tevékenységek egyre nagyobb fenyegetést jelentenek a természetes élőhelyek épségére és biodiverzitására (biológiai sokféleségére). A jelentés alapján a legnagyobb veszélyt a népességnövekedés, az erőforrások egyre intenzívebb felhasználása, a globális éghajlatváltozás, az élőhelyek pusztulása, a lakóövezetek terjedése, a természeti erőforrások kimerülése, a környezetszennyezés, valamint az idegen fajok terjedése jelenti. Főbb fenyegetések az élővilágra és a biodiverzitásra nézve: Szárazföldi élőhelyek A természetes élőhelyek eltűnése, leromlása, illetve felaprózódása. Vadon élő fajok számának csökkenése a mezőgazdasági területeken. Levegő-, víz- és talajszennyezés. Idegen fajok megjelenése. A vadvilágot fenyegető fertőzések és betegségek. Éghajlatváltozás. A természetes mocsarak, lápvidékek kiszáradása. Szabadidő és pihenés. Megjelenési formái vagy okai (példák): Lakóterületek terjeszkedése. Utak és ipari létesítmények építése és az ehhez kapcsolódó problémák (zaj, szennyezés). Hagyományos mezőgazdasági technikák felváltása intenzív gazdálkodással stb. Intenzív mezőgazdálkodás és az ezzel járó környezetszennyezés. Az élőhelyek megzavarása. A vadon élő fajoknak élőhelyet nyújtó képződmények (parlagon hagyott földek, facsoportok, tavak és csatornák) eltűnése. A nehézfémek megjelenése (ipari szennyezések, járművek). Állati ürülék, szennyező és méreganyagok kibocsátása. Olajszennyezések stb. Nemzetközi kereskedelem és utazás. Mezőgazdaságban és kertészetekben elszabadult fajok (özönfajok invazív fajok). Más tájakról származó növény- és állatfajok behozatala. Elszabadult (vagy elengedett) és elvadult háziállatok. Idegen, de hasonló környezetből átkerülő fajok környezetbe behelyezése (pl. kidobott ékszerteknősök kiszorítják a hazai őshonos mocsári teknőst). Korábban ismeretlen patogének megjelenése, amit az egzotikus vagy idegen fajok, a környezetszennyezés és az élőhelyek rombolása vált ki Megnövekedett széndioxid-kibocsátás, erdőirtás, talajerózió, a természetes élőhelyek megváltozása az emberi tevékenységek következtében. Lecsapolás, a talajvíz túlzott kihasználása. A zöld területek túlzott háborgatása (szabadidős sportok). A természetvédelmi területek látogatása. A természeti környezet nem megfelelő védelme. Védett fajok gyűjtése stb.

4 Tengeri élőhelyek Halászat. Szennyezés és oxigénhiány. A tengerfenéken található élőhelyek pusztulása. Idegen fajok megjelenítése. Éghajlatváltozás. Szabadidő és pihenés Egyes fajok túlhalászása. Ipari méretű halászflották. A nem kívánatos fajok (bycatch species) pusztulása azok a fajok, amik a halászat szempontjából melléktermékek. Például: albatroszok, delfinek, rákfajok stb. Szennyező anyagok a szárazföldön végzett tevékenységek következtében (folyók). A légkörből kiváló szennyező anyagok. A tengeri forgalom hatása, olajszennyezések stb. Vonóhálós halászat. Homok és kavicskitermelés. A csatornák, folyók aljának iszapmentesítése stb. Tengeri forgalom (ballasztvízben behurcolt fajok). Szabadidős hajózás. Tenyésztett fajok elszaporodása. Jégfelületek olvadása. Átlagos vízhőmérséklet emelkedése. Átalakuló tengeráramlatok. A part menti sávok beépítése miatt, a vízminőség leromlása (elsősorban nyáron), a strandok szennyezése, zaj és az élőhelyek megzavarása. Manapság már több országban törvényben írják elő a veszélyeztetett állat- és növényfajok védelmét. Ez a vadászat tilalmát, az élőhelyeken folyó mezőgazdasági tevékenység korlátozását és a természetvédelmi területek kialakítását jelenti. A világ veszélyeztetett fajainak azonban csak töredéke élvez ilyen védelmet. Az elmúlt 150 évben sajnos jelentősen felgyorsult az ismert fajok kihalása. Amennyiben ez a jelenlegi ütemben folytatódik tovább, akkor a XXI. században több tízezer faj kipusztulására kell számítani. A legtöbb ember a veszélyeztetett fajok hallatán általában a nagytestű emlősökre és a madárvilágra gondol. A legnagyobb veszélyt azonban a tápláléklánc fontos részét képező egyéb állatfajok ezreinek eltűnése és a földi ökoszisztéma felborulása jelenti. Vörös Lista A Vörös Lista (Red List of Threatened Species) a veszélyeztetett, illetve a csökkenő állományú fajok legismertebb és legátfogóbb globális leltára, melyet a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) hozott létre 1948-ban. A Lista több veszélyeztetettségi kategóriába sorolja a ma élő állat- és növényfajokat. Kihalt (Extinct) A Vörös Lista kategóriái Vadon kihalt (Extinct int the Wild) Veszélyeztetett (Threatened) Kihalófélben lévő (Critically Endangered) Végveszélyben lévő (Endangered) Sebezhető (Vulnerable) Mérsékelten veszélyeztetett (Near Threatened) Nem veszélyeztetett (Least Concern) Adathiányos (Data Deficient) Felmérhetetlen (Not Evaluated) 4

5 A Veszélyeztetett (Threatened) kategóriát a Kihaló félben lévő, Végveszélyben lévő, és a Sebezhető státuszok gyűjtőneveként határozza meg. Kihalófélben lévő (Critically Engangered): Ez a vadon élő fajok esetében a legsúlyosabb kategória. Azokat a fajokat sorolják ide, amelyeknek az utóbbi 10 évben több mint 80%-kal csökkent a számuk, kisebb területen élnek, mint 100 km 2 vagy az állományuk 250 felnőtt egyednél kevesebbet számlál. Végveszélyben lévő (Endangered): Végveszélyben van az a faj, amelyet a jelenlegi tendenciák mellett, a természetes környezetében már a közeli jövőben biztosan a kihalás veszélye fog fenyegetni. Azokat a fajokat sorolják ide, amelyeknek az utóbbi 10 évben több mint 50%-kal csökkent a számuk, kisebb területen élnek mint 5000 km 2 vagy az állományuk 2500 felnőtt egyednél kevesebbet számlál. Sebezhető (Vulnerable): Sebezhető az a faj, amely a jelenlegi tendenciák mellett, a természetes környezetében, előre láthatóan a kihalás szélére fog kerülni. Azokat a fajokat sorolják ide, amelyeknek az utóbbi 10 évben több mint 20%-kal csökkent a számuk, kisebb területen élnek, mint km 2 vagy az állományuk felnőtt egyednél kevesebbet számlál. Az állatkertek is részt vállalnak a fajok megmentésében. Kipusztultak volna az állatkertek nélkül: európai bölény (1920-as években), arábiai kardszarvú antilop, kaliforniai kondor, Przewalski-vadló, milu vagy Dávid-szarvas (1900 körül), arany oroszlánmajmocska, aranyfejű oroszlánmajmocska, Rodriguez-denevér, feketelábú görény stb. A témához kapcsolódó linkek az interneten Global Biodiversity Outlook 2 (Convention on Biological Diversity): A Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listája

6 Az oktatócsomagban szereplő állatfajok jellemzése Ázsiai elefánt (Elephas maximus) Elterjedés: Dél- és Délkelet-Ázsia ligetes erdői. Testméretek: Testhossza: 5,5-6,4 m, marmagassága: 2,5-3 m, tömege: kg. Táplálkozás: Növényevő. Társas viszonyok: Csoportban él. Egyéb tudnivalók: Tévesen indiai elefántnak is hívják, ám a faj nem csak Indiában él. Afrikai rokona után a legnagyobbra növő szárazföldi állat. Csapataiban a matriarchátus jellemző, egy tapasztalt elefánttehén vezeti a csordát, amely nőstényekből és borjakból áll. A hímek magányosan járnak vagy fiúcsapatokat alkotnak, csak a párzási időszakban csatlakoznak a tehenekhez. Gyakran látni, hogy az elefántok táncolnak, vagyis ringatják, himbálják magukat. Régen azt hitték, hogy az unatkozó állatkerti elefántok tesznek így, ám az újabb megfigyelések szerint a természetben is szoktak táncolni. Néhány kutató szerint a lábaikat tehermentesítik így. Az elefánt ormánya rendkívül sokoldalú szerv. Levegővételre, szaglásra, kéz helyett fogásra használja, segítségével enni és inni is tud. Közvetlenül inni azonban nem lehet vele; a vizet az ormányból a szájába spricceli. Az ormány tartásából az állat érzelmeire is következtetni lehet. Borzas gödény (Pelecanus crispus) Elterjedés: Eurázsia (Európában főként a Balkánon, a Duna-deltában.) mocsaras területein, tavak, kiterjedt folyótorkolatok vidékén. Testméretek: Testhossz: 1,6-1,8 m, szárnyfesztávolsága: 3,1-3,4 m, tömege: kg. Táplálkozás: Halevő. Társas viszonyok: Csoportban él. Egyéb tudnivalók: A pelikánok legnagyobbra növő faja. Élőhelye jelentősen csökkent az emberi tevékenységek miatt. Rövidtávú vonuló. Telepesen fészkel. A fészek legtöbbször ágakból és nádból készül. A fiókák három hónapos korukban hagyják el azt. Magyarországon fokozottan védett faj. Nevét a feje búbján található kusza tollak után kapta. Bár testalkatát tekintve sokban hasonlít a rózsás gödényhez, színe egészen más: tollazata inkább szürke vagy szürkésfehér színű, és párzási időszakban a csőr alatti torokzacskó erősen narancssárga színűvé válik. Aránylag nagy súlya igencsak megnehezíti a repülést. A felszálláshoz és a landoláshoz hosszú nekifutásra és fékezésre van szüksége, ezért legszívesebben vízről száll fel, illetve le. Repülés közben lábait úgy tartja, hogy azok a legkisebb légellenállást fejtsék ki. A hullámok feletti légáramlatokon hosszú ideig tud vitorlázni. Arany oroszlánmajom (Leontopithecus rosalia rosalia) Elterjedés: Brazília délkeleti része, síkvidéki erdőségek. Testméretek: Testhossza: cm, farokhossza: cm, tömege: g. Táplálkozás: Gyümölcsöket, pókokat, csigákat, apró gyíkokat, madártojásokat és fiókákat eszik. Társas viszonyok: Párban vagy 3-8 fős családi csoportban él. 6

7 Egyéb tudnivalók: Idejének nagy részét a lombkoronaszinten tölti. Nappal aktív, az éjszakát védett pihenőhelyen, fák odvában, hasadékaiban tölti. Párban vagy 3-8 fős családi csoportokban él. A hím és a nőstény külsőre csaknem egyforma. A nemek közötti különbség a kommunikációban jelenik meg. Kis szerencsével meg lehet hallani vékony, magas hangjukat. A kutatások szerint 17 jól elkülöníthető hangjelzésük van, amelyek között hívó és riasztó jelzések egyaránt szerepelnek. A legritkább fajok egyike. Néhány évvel ezelőtt csupán 400 egyedre becsülték a vadonbeli létszámát. A vadvédelemnek és az állatkerti szaporulat visszatelepítésének köszönhetően számuk újra meghaladja az ezret, és még további 500 állat él állatkertekben. Természetes élőhelye azonban ma is pusztulóban van. Rákosi vipera (Vipera ursinii rakosiensis) Elterjedés: Magyarország. Táplálkozás: Ízeltlábúakat, kisemlősöket, gyíkokat, madárfiókákat fogyaszt. Társas viszonyok: Csoportban él. Egyéb tudnivalók: Mint minden hazai hüllő, a rákosi vipera is telel. Október közepe táján vonul el egy szárazabb, fagymentes helyre (pl. rágcsálók elhagyott járataiba), ahonnan csak áprilisban kúszik elő meglehetősen legyengült állapotban. Évente háromszor vedlik: tavasszal, nyár közepén és röviddel a téli álomra vonulás előtt. A kígyó félénk, rejtőzködő életmódja és alacsony példányszáma miatt, marásra rendkívül ritkán kerül sor, ráadásul a rövid méregfogakon keresztül fecskendezett kis mennyiségű, gyenge méreg hatása megközelítőleg egy méh csípésével azonos. Erős szervezetű emberekre ártalmatlan. Mérge legfeljebb gyenge rosszullétet, kiütést okozhat, marása ellen szérumot sem készítenek. Halálos marásról nem tudunk, ám az esetleges allergiás reakciók miatt mindenképpen érdemes orvoshoz fordulni. Az alfajt leginkább élőhelyének csökkenése, szétdarabolódása fenyegeti, katasztrofális állománycsökkenésének okai nem tisztázottak. A két hansági és legfeljebb tíz alföldi populáció kb. 500 egyedet számlál, de ennél lényegesen kisebb is lehet a vadon élő állomány. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a Rákosi Vipera Védelmi Tanács szakmai felügyelete alatt, az ELTE Genetika Tanszékének és a Fővárosi Állat- és Növénykertnek az együttműködésével létrehozott a Kiskunsági Nemzeti Park területén egy Rákosi vipera Védelmi Központot. A rákosi vipera, Magyarország egyetlen endemikus gerincese, 1974 óta védett, 1988 óta fokozottan védett, pénzben kifejezett eszmei értéke Ft. Perzsa leopárd (Panthera pardus saxicolor) Elterjedés: Közel-Kelet. Testméretek: Testhossza: 1-1,9 m, marmagassága: cm, tömege: kg. Táplálkozás: Ragadozó. Étlapján közepes méretű patások, kisemlősök, madarak szerepelnek. Társas viszonyok: Magányosan él. Egyéb tudnivalók: A legnagyobb testméretű leopárd alfaj. Leginkább éjszaka aktív. A forró nyarat és a téli hideget egyaránt elviseli, még a hó sem idegen számára. Rendkívül ügyes és fürge vadász: 55 km/h sebességgel tud futni 6 m távolságra és 3 m magasra is képes ugrani. Vadonbéli állományát kb. 150 állatra becsülik és nagyjából ugyanennyi él állatkertekben. Az európai állatkertek tenyészprogramot indítottak a megmentésük érdekében. Létüket az orvvadászat, a zsákmányállatok fogyatkozása, az ember zavaró hatása (a hadsereg jelenléte a területeiken, a csapatok kiképzése a határmenti területeken) és az élőhelyek csökkenése (a mezőgazdaság terjeszkedése, az erdőirtás, a tüzek stb.) veszélyezteti. 7

8 Isten hozott a Budapesti Állatkertben! A mai napon arra a kérdésre kaphatsz választ, hogy mi okozza napjainkban az állatfajok pusztulását. Megtudhatod öt állatról, hogy miért van végveszélyben, elgondolkozhatsz azon, mit tehetnél megmentésük érdekében. Az első állat, amelyik a segítségedre vár, az ázsiai elefánt. Az Elefántház külső vagy belső kifutóján, illetve a Szavannaház Elefántcsarnokában tartózkodik. Keresd meg! Figyeld meg az elefántokat, olvasd el az alábbi szöveget, majd válaszolj a kérdésekre! Az emberi időszámítás óta az ázsiai elefánt elterjedési területe egyre zsugorodik. Korábban, afrikai rokonához hasonlóan, az agyarai miatt üldözték, mivel az elefántcsont mindig fontos szerepet játszott az emberi történelemben. Ma a fő problémát élőhelyének pusztítása jelenti. Egy elefántcsorda számára igen nagy terület kell, ugyanis egy felnőtt elefánt napi kg ennivalót is elfogyaszt. Amint az ember terjeszkedik és a vadont is belakja, egyre gyakoribb, hogy vadállatok bukkannak fel a lakóházak, termőföldek közelében, és esetenként komoly kárt okoznak. A gazdák nagyon nehezen viselik el, ha az elefántok megdézsmálják vagy letapossák a termést. A vadon élő elefántok számát és egyed közé becsülik. Ezen felül ma nagyjából példányra tehető a háziállatként tartott elefántok száma. Korábban miért üldözték az elefántokat? Mi okozza a fő problémát napjainkban? Milyen problémákat okozhatnak az elefántok az emberek számára? Hány elefánt él a vadonban? És mennyi a háziállatként tartott elefántok száma? Derítsd ki, hogy mit és mennyit eszik egy állatkerti elefánt! Írd ide! 8

9 Haladj tovább a Mérgesházba, ahol egy hazai védett állattal, a rákosi viperával ismerkedhetsz! R J H I E D E L E M R Ú M X Á L U C Ó R Y X K Z Z É T T K T Y Ü V É D E T T R E P F O G Y Ó X F R L C G R U K J S R Z Ú J E Y P E Ü S Ő Á P I Ü C U S J C S L Z Í S U F V Z V D V Ü K E T N E H Z R I L E Z Ó Í T Í J C Ó Ü Y V P L K F G G T Y A Z D L Ú L E C X Y É Á Á B P A X L Z M R Ü Ó T S N R Y L U F Ő J Z A J Keresd meg az alábbi szavakat a szókeresőben! A szavak lehetnek függőlegesen, vízszintesen és átlósan! fogyó terület (Külön-külön keresd!) hüllő kereskedelem mérges kígyó pusztítás hiedelem rákosi vipera tojás védett zaj A szókereső szavainak felhasználásával és a Mérgesházban található információs táblák segítségével írj három mondatot a rákosi viperáról! A perzsa leopárd kifutója az Oroszlánház mellett található, a tigrisek szomszédságában. Utad most oda vezet. Mi segíti a perzsa párducot a rejtőzködésben? Figyeld meg, és rajzolj le egy darabot a bundájából! 9

10 Húzd alá a szövegben a párducra leselkedő veszélyeket! Engedd meg, hogy bemutatkozzam! Én a perzsa leopárd vagyok. Hegyvidéki erdőkben, bozótosban élek, de a hozzám hasonlók a világ több részén is megtalálhatók. Sajnos folyton rettegnem kell az orvvadászoktól, s attól is, hogy már nem marad elegendő ennivalóm miattuk. Ráadásul az életemet az ember jelenléte másként is megnehezíti: szeretnek katonásdit játszani a területemen. Menekülnöm kell a bozóttüzek elől is, és egyre több az olyan földterület, amin ti, emberek, növényeket termesztetek. A foltjaim rejtenek el a figyelő szemek elől. Olyan a bundám mintázata, mintha a fák levelei között átszűrődő fényt látnád. Ügyesen lerajzoltad? A világ egyik legritkább majmát a Bagolyvárban keresd, a Xántus János-ház felé eső oldalon! Jelöld meg X-szel azt a képet, amin az arany oroszlánmajom látható! Egészítsd ki a szavakat, és megtudod, miért van kevés oroszlánmajom Földünkön! R D R T S e e á e e e V D B F G S i ő K R S K D L M a e á o 10

11 A borzas gödény szaporításával a Budapesti Állatkertben hozzáértő szakemberek foglalkoznak. Keresd meg a gödényeket a Nagytavon, és számold meg, hányan vannak! Egy kis segítség a kereséshez: A borzas gödény Magyarországon fokozottan védett madárfaj. Csak átvonuló, eredeti élőhelye a Duna-delta vidéke. A XIX. század óta nem fészkel nálunk, mert lecsapolták a mocsarakat. Nevét a feje búbján található kusza tollak után kapta. Tollazata szürke vagy szürkésfehér színű. A csőre alatti sárga bőrzacskó párzási időszakban erősen narancssárga színűvé válik. Nagytestű vízimadár. Aránylag nagy súlya igencsak megnehezíti számára a repülést. A felszálláshoz és a landoláshoz hosszú nekifutásra és fékezésre van szüksége, ezért legszívesebben vízről száll fel. Lába úszóhártyás. Megfigyeléseid alapján színezd ki a rajzot! Ennyi borzas gödényt láttam a tavon: Hogyan él a gödény az állatkertben, és milyen sors vár rá természetes élőhelyén? Kösd össze az állításokat a megfelelő képpel! Fészkelőhelyet biztosítanak neki. Csökkentik az élőhelyét. Hallal etetik. Védik és szaporítják. Vadásznak rá. Szennyezik az élőhelyét. Fészkelő helyeit zavarják. Egészségi állapotát felügyelik. 11

12 Állatok végveszélyben 4 2 Tengerimalac-város tapír, kapibara kakadu mocsári kecske teknős nyúl papagáj AUSZTRÁLHÁZ TÁLTOS BÜFÉ tehén ló mangalica tyúk székelykapu juh teve prérikutya citrusok réce kaktuszok Kőzetösvény krokodil KÁVÉZÓ PÁLMAHÁZ ÉS AKVÁRIUM gém kormorán langur oroszlánmajom nutria mosómedve vidra béka BAGOLYVÁR oroszlán FÁCÁNTERASZ kazuár SZIKLAKERT farkas KUCKÓ BÜFÉ hiéna oroszlánfóka Pákásztanya keselyű jegesmedve KISSZIKLA kacsa hóbagoly mangábé kenguru MADAGASZKÁR-HÁZ NAGYTÓ fekete hattyú pelikán réce 5 JAPÁNKERT LÁNGOS pingvin, fóka BIOBOLT vallabi ÉTTEREM emu FOTÓZÁS FŐKAPU mandrill Emlék sétány AJÁNDÉKBOLT maki orangután leopárd 3 kis panda gorilla BIVALY BÁR medve tigris vadkutya N A G Y S Z I K L A vörös kafferbivaly flamingó makákó víziló ELEFÁNTKAPU MÉRGESHÁZ zebu kígyó sárkány babirussza indiai antilop zebra teknős szurikáta SZAVANNAKIFUTÓ gólya ELEFÁNTHÁZ elefánt JÁTSZÓTÉR zsiráf antilop elefánt orrszarvú 1 marabu JÁTSZÓHÁZ (külön belépő) lepke Örökbefogadás Nemzeti Bonsai Gyűjtemény Noé Aréna Klímalabirintus Lepkekert nyáron Magyar parasztudvar Állatsimogató Élet Halál ház Dél-Amerika-ház és röpde Fácános újvilági majmok Xántus János-ház Délkelet-Ázsia állatai Vízparti Élet Háza Oroszlánház Szavannaistállók Barlangterem, kiállítóterem Főemlősház Bivalyház Régi Zsiráfház 1 Ázsiai elefánt 2 Rákosi vipera 3 Perzsa leopárd 4 Arany oroszlánmajmocska 5 Borzas gödény 12