ÚTTÖRŐ TUDOMÁNYOS TÁRSASÁGOK A MAGYAR ORVOSI RADIOLÓGIÁBAN ( )

Átírás

1 DR. MED. HABIL. MÓZSA SZABOLCS ÚTTÖRŐ TUDOMÁNYOS TÁRSASÁGOK A MAGYAR ORVOSI RADIOLÓGIÁBAN ( ) Tények és események a Magyar Radiológusok Társasága történetéből Magyar Radiológusok Társasága Magyar Radiológia 2014/1. szám 1 2. Supplementum nyomtatott, online és e-book változatban

2 2

3 DR. MED. HABIL. MÓZSA SZABOLCS ÚTTÖRŐ TUDOMÁNYOS TÁRSASÁGOK A MAGYAR ORVOSI RADIOLÓGIÁBAN ( ) Tények és események a Magyar Radiológusok Társasága történetéből Magyar Radiológusok Társasága Budapest,

4 Megjelenik a Magyar Radiológia folyóirat (ISSN ) Supplementum 2. számaként a folyóirat online felületén, illetve E-book formában Főszerkesztő: Prof. Dr. Palkó András Szerkesztőbizottság elnöke: Prof. Dr. Lombay Béla Lektorálták: Prof. Dr. Baranyai Tibor Prof. Dr. Lombay Béla Kiadja: A Magyar Radiológusok Társasága Elnök: Prof. Dr. Baranyai Tibor A mű eredeti változatának elektronikus formára való alakításában közreműködők: Ács Éva (korrektúra), Zelei Szabolcs (elektronikus kézirat, szkenelés) Tisza Kálmán (tördelés, szerkesztés), valamint Dr. Németh Éva szerkesztő és Cserháti Klára szerkesztőségi munkatárs. A 10. fejezet beszélgetéseit a radiologia.hu munkatársai és Fazekas Erzsébet készítette. A címoldalon Dr. Gefferth Károly rajza látható. Dr. Lengyel (Gefferth) Andrea engedélyével 4

5 TARTALOM Bevezetés Az orvosi radiológustársaság iránti igény kialakulása és történeti áttekintése Történelmi események Európában ( ) Nemzet és történelem ( ) Az oktatás szerepe A folyóiratok kérdése ( ) Orvosi és egyéb természettudományi társaságok az országban ( ) A klinikai röntgenológia technikai és metodikai fejlődésének következményei A röntgentechnika klinikai térhódítása és az eszközök ipari gyártása Sugár- és munkavédelem a jogi szabályozás szükségességének felismerése A klinikai radiológia kialakulása Magyarországon Előzmények Az orvosi radiológia fejlődésének vázlatos története A magyar,,röntgeniskolák rövid áttekintése A Magyar Röntgen Társaság ( ) A társaság megalakulása A Röntgenologia kérdése ( ) A társaság tudományos üléseiről ( ) A Magyar Orvosok Röntgen Egyesülete ( ) Előzmények A Magyar Orvosok Röntgen Egyesületének megalakulása A Magyar Orvosok Röntgen Egyesületének működéséről Dr. Kelen Béla az orvosi röntgenológia ny. r.. egyetemi tanára ( ) A Magyar Röntgen Közlöny Új diszciplína: a sugárvédelem A Radiológus Szakcsoport ( ) Előzmények Újjáépítés Az igazoló eljárások és a B-listák A Radiológus Szakcsoport tevékenysége Epilógus Köszönetnyilvánítás Irodalom Appendix A magyar radiológia között - retrospektív gondolatok, piaci szemszögből Partnerekben gondolkozunk 174 László Imrével, a Siemens Egészségügyi Szektor igazgatójával 1967-től beszéltük át a magyar radiológia történetét - a Siemens és a CT/MR-technológia szemszögéből. Szimbiózisban a magyar radiológiával 182 Az elmúlt húsz év történetéről Bátovszki Antallal, Markos Károllyal és Széll Gáborral, a GE Healthcare munkatársaival beszélgettünk. Szakmai igényesség és folyamatos küzdelem 188 Dr. Jászberényi Miklóssal az elmúlt húsz év képalkotó diagnosztikai világáról beszélgettünk. NYCOMED AMERSHAM GE HEALTHCARE 192 A címben felsorolt három cégnév jó példája a közelmúlt és napjaink gyógyszergyári változásainak, a cégek egyesülésének és/vagy összeolvadásának. E rövid beszámoló bármennyire is hihetetlen három évszázadon áthúzódó történetet érint. Bracco termékek, márkanév, elismertség 195 Nemzetközi és hazai mérföldkövek.. 5

6 Ins Innere der Natur dringt Beobachtung und Zergliederungund man kann nicht wissen, wieweit dieses mit der Zeit führen kann. A természet mélységeibe a megfigyelés és a részletek elemzése hatol be. És az ember nem tudhatja, hogy mindez idővel hová vezethet. I. KANT ( ) Prof. Dr. Lombay Béla egyetemi tanár, volt elnök és főszerkesztő úrnak 70. születésnapjára tisztelettel ajánlom. 6

7 Előszó Kedves Kolléganők! Kollégák! Mélyen tisztelt Olvasó! Mindnyájan érezzük és tapasztaljuk, hogy napjaink legdinamikusabban fejlődő szakterülete a radiológia, amelyet a hagyományos technikák mellett már a modern képalkotás ural, beleértve a fúziós technikákat is. A fejlődés eredményeként hatalmas mennyiségű új ismeretanyagot kell elsajátítani ahhoz, hogy a technikai-technológiai lehetőségeket maximálisan kihasználva segítsük a beteg emberek gyógyulását. Mindeközben nem szabad azonban elfeledkeznünk arról, hogy honnan indultunk, hogyan fejlődött a szakmánk az elmúlt, valamivel több mint egy évszázadban, kik voltak azok az úttörők, akik szívós munkájukkal, tehetségükkel hozzájárultak ahhoz, hogy a magyar radiológiai ellátás a jelenlegi szintre jutott. Amit őseidtől örököltél, szerezd is meg, hogy igazi birtokoddá legyen! figyelmeztet minket Goethe. Valószínűleg e gondolat szellemét átérezve szánta el magát Mózsa Szabolcs tanár úr, amikor a Tények és események a Magyar Radiológusok Társasága történetéből című összeállításában az közötti időszak eseményeit feldolgozta. E munka megjelenését az MRT elnöksége és vezetősége felkarolta, s az elektronikus hozzáférés mellett jó szívvel ajánljuk és támogatjuk a nyomtatásban megjelenő változatot is. A jelen és jövő társadalmának a tudás az alapja, a tudásé pedig a könyv, amelyben a múlt értékeit megőrizve, tapasztalatait a jelenben és a jövőben is felhasználhatjuk. Ahogyan ma gondolkodunk, meghatározza majd a jövőnket írja Henri Boulad, vagyis a múlt eredményeire támaszkodik a jelen és tervezi meg a jövőt. A Magyar Radiológusok Társasága elnökeként köszönetemet szeretném kifejezni Mózsa Szabolcs barátunknak a hatalmas munkáért, a könyvben fellelhető lexikális adattömeg ismertetéséért, amely napi oktató, nevelő tevékenységünkhöz igen hasznos forrás lehet. Jó szívvel ajánlom e történeti összefoglalást minden, papíron és képernyőn olvasó kolléga figyelmébe. Prof. Dr. Baranyai Tibor a Magyar Radiológusok Társasága elnöke 7

8 8

9 A mű történetéről Néhány évvel ezelőtt egy Mózsa Szabolccsal folytatott baráti beszélgetés alkalmával említettem neki, hogy a Magyar Radiológusok Társasága (MRT) korai történetéről alig tudunk valamit. Szabolcs akkor a SOTE egyetemi docense, én pedig a Magyar Radiológusok Társaságának elnöke és a Magyar Radiológia folyóirat főszerkesztője voltam. Történetünkről megjelent ugyan egy-egy kiváló összefoglaló közlemény vagy könyv, többek közt Szabolcs tollából is, azonban számos fehér folt maradt még napjainkra is. Szabolcs figyelmesen végighallgatott, majd biztatásképpen annyit mondott: Lehet ebből még valami! A bizonytalan ígéretet tett követte, és az elmúlt évben a Szerző egy díszesen bekötött, személyre szóló, születésnapi ajándék példánnyal jelent meg Miskolcon, mondván, ha tudok valamit kezdeni ezzel az anyaggal, a rendelkezésemre bocsátja. A bekötött anyag, mint kiderült, a radiológustársaság első 44 évének történetét tartalmazta, amelyből képet kaphatunk a mai társaság születését követő eseményekről. A mű írója már gyakorlott történetírónak számít, jóllehet, mindig hangsúlyozza, hogy ez csak a hobbija, igazi könyvtárbúvár, aki semmit sem bíz a véletlenre, most is heteket, hónapokat töltött el azzal, hogy történeti-tudományos pontossággal, a fellelhető dokumentumok alapján írja meg az eseményeket. A fiatalok kedvéért, akik a szerzőről még nem sokat tudhatnak, néhány adat: Dr. Mózsa Szabolcs kandidátus, habilitált doktor a Pécsi Orvostudományi Egyetemen végzett 1965-ben, majd a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Radiológiai Klinikáján belgyógyász központi gyakornokként, majd később radiológusként dolgozott nyugdíjazásáig. Fő érdeklődési területe a sugárhematológia, radiobiológia és a sugárvédelem, amely témákat kiváló külföldi intézetekben is volt módja tanulmányozni. Az egyik ilyen központ az ulmi egyetem intézete volt, ahol a leukémia kezelésének korszerű lehetőségeivel, a klinikai sugárterápia újabb eredményeivel ismerkedhetett meg es kandidátusi disszertációját is hasonló témában írta és védte meg sikeresen. Munkásságát a hazai és külföldi tudományos életben is elismerik, szakértőként dolgozott többek között abban az orvosbizottságban, amely az orenburgi, majd tengizi környezeti ártalmakat vizsgálta. Szakterületéről számos előadásban és közleményben számolt be, hiszen a mai napig is egyik fő céljának az oktatást, tanítást, továbbképzést tartja. Társaságunk vezetősége ezúton is köszönetet mond a szerzőnek, megteremtve az anyagi lehetőséget, hogy a mű az online és az e-book megjelenésen kívül nyomtatott változatban is az érdeklődő olvasók elé kerülhessen májusában Prof. Dr. Lombay Béla a Magyar Radiológia folyóirat szerkesztőbizottságának elnöke 9

10 1. ábra Röntgen-emlékmű a városi parkban (Giessen). Fotó: Mózsa Sz., augusztus

11 Bevezetés Minden tudomány szoros összefüggésben volt és van a társadalommal, vele együtt emelkedik, együtt hanyatlik. Károly József Irenaeus (1922) A tudomány: magatartás Donhoffer Szilárd (1981) A nagyváradi premontrei kanonok, a főgimnázium fizikatanára és a természettani szertár őre : Károly József Irenaeus ( ) nem véletlenül emelte ki a társadalom szerepét a tudományok fejlődésében, e fejlődést biztosító igények és módszerek kialakulásában. Utalt munkáiban arra is, hogy e folyamat időfüggő, ciklikus és a legtöbbször lépésről lépésre jut el a céljához. Mivel az orvosi radiológia nem idegen a matematikától és a fizikától, legyen szabad Bolyai Farkas ( ) gondolatát a hazai röntgentársaságok fejlődéstörténetében is igaznak tartani. Eszerint: amit egy gyertya nem hozhatott el, azt az egymást gyújtottak sora megteremtheti: a közügyet előmozdító műveltség, tudás és értelem fényét. Az európai és hazai társadalmi, politikai és gazdasági fejlődés ismerete teszi igazán érthetővé, hogy a mai, modern Magyar Radiológus Társaságot miért előzte meg a három úttörő tudományos egyesület (Magyar Röntgen Társaság, 1922; Magyar Orvosok Röntgen Egyesülete, 1924; Magyar Orvosok Szabad Szakszervezetének Radiológus Szakcsoportja, 1949). Ezek az egyesületek Trianon és a két világháború ellenére voltak úttörők egy ország klinikai radiológiájának megteremtésében! Az egymást gyújtó gyertyák funkcióját teljesítették. Nem sírt ástak, hanem fundamentumot, amelyre már biztosan ráépülhetett 1966-ban az új tudományos társaság. A Magyar Radiológus Társaság (1966) tanulmányomnak nem tárgya. Részben terjedelmi okok miatt, másfelől Laczay két kiváló írása (111, 112) minden fontosat közzétett. Újabbat mondani ma még a kérdésről nagyon nehéz. Ugyanakkor a három korábbi társaság történetére vonatkozó irodalom nagyon kevés, a hiteles kortársi tanúvallomásoknak is szűkében vagyunk. ( Jeles öregeink ezért is hiányoznak!) Különösen hiányos az 1922-ben alakult Magyar Röntgen Társaság adatforrásanyaga. Sajnos tevékenységük rossz történelmi időkre esett (6 8, 30, 31, 53, 151). 11

12 Az említett társaságok kutatása fontos azért is, mert küzdelmeik a hazai radiológia megteremtéséért példa a ma radiológusainak. Történetük nemcsak bukások, hanem okos megoldások története is. Lényeges sajátosság, hogy minden tudomány csak fejlődésében érthető meg igazán *. A neves krakkói orvostörténész, Szumowsky (1935) mondta ki elsőként, hogy az orvostörténelem, az orvosi radiológia és tudományos társaságainak fejlődéstörténete igen jelentős tényező: az orvosképzésben, a szaktudomány haladásában, az orvostani történelem érveléseiben, magában a történelemben és az oktatásban (nevelésben). Nem lehet véletlen, hogy a pesti orvoskaron az orvostörténelem tanítása már 1848-ban felmerült, de Bécs ezt megakadályozta (199). Az orvostörténelem tanulsága, hogy a klinikai radiológia mindenkor függvénye: a politikai és társadalmi rendszernek, az uralkodó filozófiai irányzatoknak, a természettudományok mindenkori állásának és kiváló orvosok, illetve orvosi műhelyek hatásának (elméleti és gyakorlati fejlődés). Mivel csak részletek vizsgálhatók, viszont az egész fejez ki ismeretet, a három társaság megítélésekor ne feledjük, hogy a kérdéses években hazánk részben az Osztrák Magyar Monarchia része volt. Vegyük figyelembe, hogy egyetemi hallgatók sokasága képezhette magát nyugati egyetemeken. És hiába szűnt meg a dualista államszerkezet, a Monarchia hagyományai még sokáig éltek. Például a második vagy új bécsi iskola hatása a hazai orvoslásban a XIX-XX. században bizonyítható. Ez az iskola a klinikai gyakorlat új, tudományos megalapozottságát sürgette: Joseph Skoda ( ) belgyógyászat, Ferdinand Hebra ( ) dermatológia, Karl Rokitansky ( ) patológia, Joseph Hyrtl ( ) anatómia (7, 86 87, 116). Ahogy igaz az, hogy az X-sugarak felfedezésének híre Bécsből érkezett Budapestre, úgy igaz az is, hogy a korabeli hazai szellemi és tudományos életre közvetlenül vagy közvetve Bécs sokáig hatást gyakorolt. Az úttörő magyar röntgentársaságok létrejöttében e hatás szintén tetten érhető (1, 19, 25, 39, 67, 71, 72, 75, 80, 84, 101, 104, 114, 140, 141, 144, 148, 155, 161, 175, 185, 186, 190, 191, 204, 205, 208, 220, 226). A századforduló világképének ismerete érthetővé teszi, hogy az X-sugarak felfedezése két lényeges területen hozott újat: a fizikai realitások kutatásában máig érvényes, új fizikai világképünk van és az orvostudomány semmivel sem pótolható, hatékony eszközhöz jutott. A fizika csillagévei (191) megteremtették a képalkotó eljárások alapját (röntgensugár, izotóp, kép). * Tóth Andrea: Gondolatok tudományról, tanításról. Dr. Juhász-Nagy Sándor Széchenyi-díjas egyetemi tanár köszöntése 70. születésnapján (MTA, Budapest). Semmelweis Egyetem, április 19. p. 5., 7. 12

13 1. Orvosi radiológustársaság iránti igény kialakulása és történeti háttere A magyar radiológia és tudományos társaságainak fejlődéstörténete jobban érthető, ha azt az európai és nemzeti történelem változásaival összevetjük. Ez nagyon fontos szempontokra hívja fel a figyelmet Történelmi események Európában ( ) 1921 IV. Károly restaurációs kísérlete megbukik, a Nemzetgyűlés az uralkodói jogokat és a Habsburg-ház örökösödési jogát törli Magyarország a Népszövetség tagja lett Gróf Bethlen István alakít kormányt Hitlert kancellárrá nevezik ki. Az Amerikai Egyesült Államok megszünteti a dollár aranyalapját Kitört a spanyol polgárháború Az első bécsi döntés Tiso proklamálja az önálló Szlovákia létrejöttét. A németek bevonulnak Prágába, megtámadják Lengyelországot. Magyarország miniszterelnöke gróf Teleki Pál A II. világháború évei Jaltai konferencia. Németország kapitulál (május 9.). Az amerikaiak bevetik az első atombombát (augusztus 6.). Japán leteszi a fegyvert (szeptember 2.). Nürnbergi-per (október 20.) Párizsi békeszerződések Létrejött az NDK. Rajk-per. Kikiáltják a Magyar Népköztársaságot Az első ötéves terv kezdete (157). 13

14 1.2. Nemzet és történelem ( ) Az európai események után most nézzük meg, mi történt nálunk! 1920 Gróf Bethlen István miniszterelnök Szabályozzák a választójogot (2200/1922/III. 2. számú kormányrendeletet.) 1923 Megalakult a Magyar Tudományos Társulatok és Intézmények Szövetsége, elnöke gróf Klebelsberg Kunó. Az első Kandó-féle villamos mozdony sikeres próbafutást végzett a Budapest Alag pályaszakaszon XXXI. tc.: Létrehozzák az OKI-t XXXIII. tc.: Megalakult a Nemzeti Közművelődési Alap. Összeomlik a tőzsde New Yorkban Az ország külföldi adóssága 4 milliárd pengő Lakihegyen működik a 120 kw-os adóállomás X. tc.: A Magyar Királyi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet újjászervezik. XI. tc.: Megjelent a középiskolai törvény Budafapusztán felszínre hozzák az első hazai olajat Az első bécsi döntés Gróf Teleki Pál miniszterelnök A XX. tc. rendelkezik az iskoláztatási kötelezettségről (I VIII. osztályos népiskola). Második bécsi döntés Magyarország részt vesz Jugoszlávia megtámadásában. A kassai bombázás. Belépés a Szovjetunió elleni háborúba A 2. magyar hadsereget kiviszik az orosz frontra Moszkvában aláírják a magyar orosz fegyverszüneti egyezményt. Megalakul az Ideiglenes Nemzetgyűlés, majd az Ideiglenes Nemzeti Kormány. Magyarország hadat üzen Németországnak. Jaltai konferencia (február 4 11.) 1945 Budapest felszabadul. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány megjelenteti a földreformrendeletet. A potsdami konferencia (június 17 július 2.) Tildy Zoltán lett a köztársasági elnök (február 1.). Megjelent az új pénz, a forint évi XII. tc. (július 29.): a nők egyetemi és főiskolai felvételét szabaddá tették Nagy Ferenc miniszterelnök lemond. XXII. tc. az új választójogi törvény. Indul a hároméves terv. A fordulat éve Az MKP és MSZDP egyesül (MDP). XXXIII. tc.: államosítják az iskolákat. 14

15 XXXVIII. tc.: létrehozzák a Magyar Tudományos Tanácsot (1949. február 25-től működött). Megszervezték az Államvédelmi Hatóságot (ÁVH) /1948. számú kormányrendelet intézkedett a termelőszövetkezetek szervezéséről Moszkvában megalakul a KGST. Újjáalakult a Magyar Tudományos Akadémia, elnöke dr. Rusznyák István évi XXV. tc., az ötéves terv kezdete. 740/1949./I. 22. számú kormányrendelet: létrehozzák az Országos Munkaegészségügyi Intézetet (OMÜI). A 4022/1949/V. 7. számú kormányrendelet megszüntette az évi igazoló eljárások során kiszabott egyes joghatárokat. (De a már elvett állásokat soha nem adták vissza!) 1950 Államosították az egészségügyet. Új büntető törvénykönyvet alkottak. Magyarország kilépett a WHO-ból. A Budapest Tudományegyetemet dr. Eötvös Lorándról ( ) nevezték el (ELTE). Az MTA bevezeti a kandidátusi tudományos fokozatot, illetve a tudományok doktora minősítést (1950. október 30.) (18). A fentiekből látható, hogy 1920 és 1950 között az európai és nemzeti történelem a radiológia fejlődésére nem volt (nem lehetett!) minden esetben kedvező hatású. Nem állíthatja senki, hogy a megemlített történések az emberi lét valamennyi kérdését érintetlenül hagyták. A radiológusaink múltját is meg kell ismernünk ahhoz, hogy a lényeges összefüggéseket helyesen (időállóan!) ismerhessük fel. 15

16 1.3. Az oktatás szerepe Az oktatás fontosságát nem kell külön hangsúlyoznunk, igazolásra nem szorul. Ahol egy társadalom, egy közösség tudásszintje nő, ott az egészségügyi állapot javul, annak szintje emelkedik. Ugyanígy nő a szükséglet mindazon eszközökre, amelyek ezt az állapotot elősegítik, fenntartják (35). Ahhoz, hogy egy ország társadalmában tudományok létezhessenek, szervezett közoktatásra van szükség. Adódik a kérdés: Mindez Magyarországon hogyan valósult meg (140, 145)? Az első nagyszabású oktatási reform a magyar állami iskolapolitika kezdete: 1777 A Ratio Educationis totiusque rei literariae per Regnum Hungariae et provincias eidem adnexas, (1806) volt (140). Az első magyar oktatáspolitikus a bécsi udvari magyar kancellária tanügyi tanácsosa, Ürményi József ( ) szerkesztette és részben maga is írta ezt a fontos okmányt. Mária Terézia augusztus 22-én írta alá Bécsben. Az évi kiadás volt úttörés, míg az évi a beteljesítés. A Ratio Educationis a magyar állami közoktatás első lépése volt (2. ábra). 2. ábra Ratio Educationis (1777, 1806) a magyar oktatáspolitika kezdete 16

17 A következő rendelet 1849-ben a Graf Leo Thun: Entwurf der Organisation der Gymnasien und Realschulen in Osterreich, Wien 9. Oktober 1849 lett (entwurf tervezet, vázlat). A rendelet érvényességét Thun osztrák vallás- és közoktatásügyi miniszter október 9-én, három nappal az aradi kivégzések után Magyarországra is kiterjesztette. A nemzet németesítő törekvésnek tartotta a rendeletet, pedig sok okos döntése is volt (például bevezette a nyolcosztályos gimnáziumot, az érettségit, a reáloktatást stb.), amelyek a mai napig hatnak. A hazai oktatás történetének fontosabb lépései az alábbiakban foglalhatók össze: 1867 Az oktatás nyelve a magyar lett. Bécs sok esetben gátolt, de már nem tiltott. A magyar nyelv a nemzet önvédelmi fegyvere lett Az évi XXXVIII. tc. mint népiskolai törvény vált ismertté dr. Eötvös József ( ) minisztersége idején. A törvényt többször módosították (1876, 1879, 1893, 1907, 1908) Létrehozták a Tanárképző Intézetet, mivel a képzés színvonalát folyamatosan emelni kívánták. A tanárjelöltek kiegészítő tanulmányokra, külföldi egyetemekre is mehettek. A diploma megszerzését igen szigorú vizsgákhoz kötötték (dr. Eötvös József, Trefort Ágoston, dr. Eötvös Loránd, gróf Klebelsberg Kunó, Hóman Bálint) Trefort Ágoston ( ) miniszter a tanárképzés színvonalának emelésére létrehozta a gyakorlógimnáziumok intézményét. (Például a Trefort utcai mintát.) 1876 Hatályba lépett az évi XIV. közegészségügyi törvény (In: Corpus Juris Hungarici Magyar Törvénytár, évi törvénycikkek, p Kihirdettetett: április 8., Budapest. OSZK-jelzet: (4) (78.) Az évi XXX. tc. Trefort céljának megfelelően a tanárképzést az országban egységesítette, és megvalósította a kétféle iskolatípust (gimnázium, reáliskola, később reálgimnázium). A XXX. törvényt úgynevezett középiskolai törvényként is idézik Az elitképzés céljára megteremtették az Eötvös Kollégiumot, amelynek mintája a párizsi École Normale Superieure volt Az évi XLVI. tc. az ingyenes oktatást biztosította Az évi XXVII. tc. a középiskolai tanárok képzéséről és képesítéséről rendelkezett. In: Corpus Juris Hungarici Magyar Törvénytár, évi törvénycikkek, p , kihirdetve: december 31. OSZKjelzet: (4) (78.); Belügyi Közlöny 29., 58. melléklet p , XII. 30. OSZK-mikrofilmjelzet: FM3 (3332.) 1926 Gróf Klebelsberg miniszter Tervjavaslat munkájában (1926. március 26.) a differenciált középiskolai oktatást ajánlotta, további színvonalemelkedést várva tőle. 17

18 Mivel a tudomány és az ipar egyre jobban sürgette a reáliák hatékonyabb oktatását, érthető, hogy 1867 és 1900 között a közoktatás Európában mindenütt központi kérdés volt. A nemzetközi számvetéseknek máig legnagyobb hatású példája a Sendler und Kobel: Übersichtliche Darstellung des Volksbildungswesens des europäischen und aussereuropäischen Kulturstaaten, Breslau című tanulmánykötet (amelyben a magyar korabeli kultúrpolitikusainkról is tisztességgel tettek említést). A kétszerzős kötet igazolta, hogy az egyetemi oktatás és a tudomány fejlődésének előfeltétele a hatékonyabb középfokú oktatás. Gondolt-e valaki arra, hogy a hazai radiológia mit köszönhet a fizika-, matematika- és kémiatanároknak és nem csak az evangélikus gimnáziumban? A gimnáziumok és reáliskolák természettani (fizikai) szertárainak, illetve a szertárak őreinek, például Klatt Virgil tanár úrnak a pozsonyi főreáliskola r. tanárának (r = rendes, teljes fizetésű, kinevezett)? Az ország sorsa, s vele együtt a klinikai radiológiáé is, nem a politikai gyűléseken, hanem az osztálytermekben, az órák üvegharangja (Németh Lászlót idézve) alatt dől el. A legtöbb politikai hatalom, ha teheti, szeret hozzányúlni az oktatásügyhöz. Mert tudja: az oktatás színvonala nemzeti stratégiai kérdés, ahogy az egészségügy is. Magyarországon a millennium idején a középiskolai oktatást a következő sajátosságok jellemezték: európai színvonalú volt; tanári kara kiváló; oktatáspolitikusai nemzetben, hazában és családban gondolkodtak, nem profitban, és egymást követve és szerencsés történelmi időszakban az elődök munkásságát folytatták, nem romboltak; kitűnő, jól felszerelt szertárak és könyvtárak segítették a tanár és diák munkáját; a tanárok által közvetített tudásra (érettségi) építeni lehetett; a középiskolai tanárok egyetemi éveik alatt külföldi egyetemeken is tanulhattak, Bunsent, Boltzmannt, Kirchoffot, Planckot stb. hallgathatták. Szemben a maiakkal, a tanári pályát választóknak anyagi gondjaik nem voltak. (Például Klatt Virgilnek, Pozsony neves tanárának fizetése 1900 körül 4500 korona volt. Ebből eltartotta négytagú családját, fenntartott egy kétszintes családi házat és hétvégi nyaralót, egy konyhakertet, egy háztartási alkalmazottat, továbbá évente a család nyaralni utazhatott Abbáziába. Az államnak a tanár fontos volt!) A kiváló középfokú oktatásra épülő ismeretanyag-növekedés és szemléletváltozás a tudományos közgondolkodást is magasabb szintre emelte. Ez pedig egyre jobban igényelte a szervezett tudományos tevékenység különböző formáit (ülések, társaságok stb.). A hazai orvoslás egyik kiválósága, Fodor József ( ) erőfeszítéseinek alapján: felismerték az egészségtan-oktatás jelentőségét, ehhez létrehozták az Országos Közegészségügyi Tanácsot (1868) és az Országos Közegészségügyi Egyesületet (1885), 18

19 mindkettőt a Belügyminisztérium mellé rendelték, lásd: (18969 IM. sz), megalkották az évi XIV. közegészségügyi törvényt, amely az ország egészségügyét egységes keretbe rendezte (In: Corpus Juris Hungarici Magyar Törvénytár, évi törvénycikkek, p Kihirdettetett: április 8. Budapest, OSZK-jelzet: (4) (78.), megjelent a Magyar Orvosi Archívum (1892). Mindezek jelentősége abban áll, hogy Magyarország közegészségügye az egyházi, regionális vagy lokális hivataloktól állami kézbe került! Mária Terézia ( ) által 1770-ben közzétett Generale Normativum Sanitatis óta, több mint 100 éve vártak erre a királyi döntésre. Az eddig olvasottak azt mutatják, hogy az ekkor még in statu nascendi létező hazai röntgenológia (elméleti és technikai, illetve műszaki aspektusból) valóban Röntgen nyomában, Európa élvonalában és milleneumi lendülettel fejlődött (140). A technikai és erkölcsi színvonal még egy szinten volt. Az I. világháború és Trianon ezt a lendületet lefékezte, a fejlődést hátráltatta. Ez azt jelentette, hogy még nagyobb lett a röntgentársaságok iránti igény. Az információáramlásnak szervezett keretekre volt szüksége. A fejlődést lassította, hogy Trianon után a dualista állameszme értelmét vesztette és a lehetőségek teljesen megváltoztak. A kétharmad részét elvesztő ország nyersanyagszegény lett és csak egy lehetséges útja maradt a feltápászkodáshoz: a nemzeti kultúrát és a hazai tudományt megtartó erővé kellett válnia. Az államnak korszerű tudománypolitikára volt szüksége, mivel a világ a nagyobb teljesítményt és jobb minőséget fogadja el. A gróf Klebelsberg ( ) vezette Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium (VKM) ezt felismerte, teljes erővel kezdte el szervezni a hazai tudomány intézményrendszerét. (Csak elemi népiskolából több mint 5000 épült.) Ebből az oktatási rendszerből, ma már mondhatjuk, olyan állampolgárok kerültek ki, akik döntő többségükben az 1945 utáni nehéz időben is tisztességesen viselkedtek. A 30-as évek kultuszminisztere, Hóman Bálint ( ) folytatta elődje munkásságát (99, 100). A két oktatáspolitikus jól tudta, hogy az ismeretközlés és -szerzés fő helye az iskola, a gimnázium és az egyetem marad. Csak így küzdhető le a mindenkori értékítéletek céltévesztése, az erkölcsi deficitek kialakulása (56). A fentiek után most lássuk az egyetemeket! A megítélésben nehézséget okozhat: az egyetemek túlzott Budapest-központúsága, a nyelvi izoláció, az ország kicsiny volta (Trianon), a nemzetközi színvonalat nemegyszer csak a helyi devianciák árán lehetett elérni, a gondokból való kivezető utat csak a teljesítmény- és minőségelvűség biztosítja (amerikai modell), a hallgatói létszám nem optimális, a korszerű egyetemi jogszabályozás hiányzik (38, 40, 41, 44, 45, 50, 51, 122, 132, 133, 150, 175). 19

20 Serkentő hatású volt a tudományos életben, hogy az orvosképzés elismert eredményekkel büszkélkedhetett, az orvoslapok színvonala nőtt Orvosi Hetilap, Markusovszky Lajos ( ), és létrejött a Királyi Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat (1860). Balogh Kálmán ( ) modern alapokra helyezte a pesti orvoskaron a gyógyszertan oktatását. További nagy szerencséje volt a budapesti orvosképzésnek, hogy a VKM akkori államtitkára, Tóth Lajos ( ) az orvoskart minden eszközzel támogatta. Kiemelten segítette a röntgenológia oktatását, minden adminisztratív akadályt elhárított, és ha tehette, pénzt is adott. A hálás orvoskar szobrot is állíttatott támogatójának, amelyet a háború után önjelölt igazságtevők ledöntöttek és az épülettörmelékek közé dobtak. Zsebők Zoltán VKM-osztályfőnök, aki az egyetemi épületkárok helyreállítását irányította, talált rá a szoborra (1946). Sokéves őrzést követően a szobrot újból felállították, miután a radiológiai klinika új épületét átadták 1974-ben. A klinika akkori igazgatója által megmentett radiológiatörténeti emlék az Üllői úti klinikakertben ma is látható. Azon a külső klinikai telepen, amelyet részben maga Tóth Lajos építtetett fel (140, 227) után az Eszterházy utcában (ma: Puskin utca) létrehozták az Orvosi Továbbképző Központi Bizottságot, amelyre már régóta igény volt. Ekkor alakult ki a kedvelt oktatási forma, a röntgenkurzus (127, 136, 189). Nem volt lebecsülendő oktatási forma! Az Orvosi Hetilapban maga Grashey (München) hirdette, hogy 15 márkáért röntgenkurzust tart München-Schwabingban szeptember között. Az orvosi radiológia kötelező egyetemi tantárggyá válása, a kötelező szigorlat, a heti két óra elmélet és két óra gyakorlati képzés (azóta sem változott), a hivatalos röntgenológia-tankönyv kiadása, a szakvizsga- és továbbképzési kötelezettség (mindezek 1947-től) Ratkóczy Nándornak ( ) és Zsebők Zoltánnak ( ) köszönhető. Államférfiként viszonyultak a kérdéshez: nem a következő választásokra (mint a politikusok teszik), hanem a következő nemzedékre gondoltak. A célokat megvalósíthatták, lehetőségük volt rá. Ratkóczy a tárgy egyetemi tanára volt, Zsebők Zoltán pedig a VKM-felügyeletet gyakorló, osztályfőnöki minőségben tette, amit tenni kellett. Megfelelő időben voltak a megfelelő helyen, ahogy Becker professzor mondta róluk Heidelbergben: die richtigen Männer, auf dem richtigen Platz, auf dem richtigen Dampfer und in der richtigen Richtung. Az eredmény nem is maradt el (9, 14, 27, 41, 50, 51, 140, 142, 173, 175, 225, 227). A klinikai radiológia hazai fejlődésében a már létező röntgentársaságok szintén jelentős szerepet játszottak. 20