Molnár Judit Gondolatok a kérelemtől való elállás és az eljárási díj kapcsolatáról a fizetési meghagyásos eljárásban

Save this PDF as:
Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Molnár Judit Gondolatok a kérelemtől való elállás és az eljárási díj kapcsolatáról a fizetési meghagyásos eljárásban"

Átírás

1 Molnár Judit Gondolatok a kérelemtől való elállás és az eljárási díj kapcsolatáról a fizetési meghagyásos eljárásban Lányiné Toldi Judit Harc a zsebszerződések ellen közjogi korlátok és közjegyzői közreműködés a termőfölddel kapcsolatos jogügyletekben Máté Viktor és Sajben Tamás Felülhitelesítési szabályok változása, illetve évi eseménynapló Sajtófigyelő Rezümék március-április

2

3 szám * Közjegyzők Közlönye Tartalomjegyzék Molnár Judit Gondolatok a kérelemtől való elállás és az eljárási díj kapcsolatáról a fizetési meghagyásos eljárásban... 4 Lányiné Toldi Judit Harc a zsebszerződések ellen közjogi korlátok és közjegyzői közreműködés a termőfölddel kapcsolatos jogügyletekben Máté Viktor és Sajben Tamás Felülhitelesítési szabályok változása, illetve évi eseménynapló Sajtófigyelő Rezümék... 52

4 Közjegyzők Közlönye * szám Molnár Judit Gondolatok a kérelemtől való elállás és az eljárási díj kapcsolatáról a fizetési meghagyásos eljárásban 1. Bevezető gondolatok A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemtől való kérelmezői elállás több tanulmány témáját is képezte 2010 óta. 1 Ezen témafeldolgozások kifejezetten a fizetési meghagyásos eljárásról szóló évi L. törvény (Fmhtv.) kérelemtől elállásra vonatkozó szabályait elemezték. A kutatások során kimutatták, hogy a kérelmező részéről érkező elállás iránti kérelem, mint egyoldalú nyilatkozat két jogszabály által is szabályozásra kerül a közjegyzői fizetési meghagyásos eljárásban. Ezek egyike az Fmhtv. eljárás megszüntetésére vonatkozó rendelkezései körében került elhelyezésre. Ekkor a kérelmező fizetési meghagyás kötelezett részére történő kézbesítését követő elállásáról van szó. 2 Az elállás kapcsán megjelenő másik jogszabályunk a 28/2010 (V. 12.) IRM rendelet, mely a fizetési meghagyás kötelezett részére történő kézbesítését megelőzően előterjesztett elállás esetén szabályozza a jogkövetkezményeket. Ekkor a közjegyző az elállásra tekintettel a fizetési meghagyásos eljárást befejezetté nyilvánítja. 3 A hivatkozott tanulmányok szerzői az elállás intézményét e két esetkörben, valamint a Polgári perrendtartás 4 szabályainak tükrében vizsgálták, és vonták le következtetéseiket. Jelen tanulmány kifejezetten a címben is megjelenő eljárási díj és a díjkedvezmény elállás esetén érvényesülő szabályainak elemzése révén arra a kérdésre keresi a választ, hogy a közjegyzői fizetési meghagyásos eljárásban a kérelmek beérkezését követő azonnali 1 Lásd például: Lugosi József: A kérelemtől elállás a fizetési meghagyásos eljárás megváltozott rendelkezéseiben jogalkotási dilemmák in.: Magyar Jog szám oldal; Székely Erika: A kérelemtől elállás a fizetési meghagyásos eljárás megváltozott rendelkezéseiben közjegyzői szemmel in.: Magyar Jog szám oldal évi L. törvény a fizetési meghagyásos eljárásról (Fmhtv.) 34. szakasz (1) bek. b. pont 3 28/2010. (V. 12.) IRM rendelet a fizetési meghagyásos eljárás, a fizetési meghagyás végrehajtásának elrendelése során érvényesülő ügyviteli és iratkezelési szabályokról 12. szakasz (1) bek. c. pont évi III. törvény a polgári perrendtartásról (Pp.) 4

5 szám * Közjegyzők Közlönye közjegyzői intézkedések, az azonnali kibocsátás okozhat-e jogsérelmet a kérelmezőnek az elállási jog gyakorlása körében. A vizsgálat során elemzésre kerülnek az elállásra és a díjkedvezményre vonatkozó szabályok, valamint a fizetési meghagyás kibocsátásáról rendelkező jogszabályhelyek, és ezek összevetésével kíván a tanulmány szerzője a fenti kérdésre megalapozott választ találni. 2. A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemtől való elállás esetei A bevezető gondolatokban már említésre került azon két jogszabályhely, melynek vizsgálata az elállás fizetési meghagyásos eljárásban történő vizsgálatához szükséges. E két rendelkezés az elállás intézményét kettébontva tárgyalja. Az elállást követő közjegyzői intézkedések attól függnek, hogy az elállást mikor jelenti be a kérelmező. Az elkülönítés alapja a kibocsátott meghagyás kötelezett részére történő kézbesítése. Amennyiben a kérelmező a kézbesítést megelőzően terjeszti elő elállását a közjegyzőhöz, a 28/2010. IRM rendelet szabályainak hatálya alá tartozik az elállása, és a következő rendelkezés alapján jár el a közjegyző: Befejezett ügyként kell kezelni azokat az ügyeket, amelyekben a közjegyző a fizetési meghagyás kötelezett részére történő kézbesítése előtt a kérelemtől való elállás folytán az eljárást befejezettnek nyilvánította. 5 A közjegyző a meghagyásnak a kötelezett részére történő kézbesítése után, de annak jogerőre emelkedése, ellentmondás esetén pedig az ügynek a bírósághoz való megküldése előtt bejelentett elállás esetén a fizetési meghagyásos eljárást megszünteti. 6 A jogosult kérelmétől a kötelezett hozzájárulása nélkül is elállhat, a kötelezett ebben az esetben költségekre nem tarthat igényt. 7 A jogosult tehát a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig, illetve ellentmondás esetén az aktanyomat bírósághoz való megküldéséig gyakorolhatja a kérelemtől való elállási jogát. Utóbbi esetén azt tapasztalhatjuk, hogy a kérelmező az elállási jogát akkor is gyakorolhatja, ha a kötelezett ellentmondása nyomán perré alakult a fizetési 5 28/2010. (V. 12.) IRM rendelet 12. szakasz (1) bek. c. pont 6 Fmhtv. 34. szakasz (1) bek. b. pont 7 Fmhtv. 34. szakasz (3) bek. 5

6 Közjegyzők Közlönye * szám meghagyásos nemperes eljárás. A peres eljárásban már a Pp. szabályai szerint élhet a korábbi kérelmező, most már felperes a keresettől való elállás jogával. 8 A jogosult emellett azonban az eljárás ellentmondással történő perré alakulása esetén lehetőséget kap egy speciális, a kérelemtől való elállást megvalósító cselekmény, helyesebben mulasztás megvalósítására is. Mégpedig azáltal, hogy a közjegyzői felhívásnak megfelelően nem tesz eleget a per-előkészítési kötelezettségének. Ekkor a bíróság az ellentmondás nyomán már folyamatban lévő pert megszünteti. 9 A jogosult fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemtől való elállása tehát a kérelem benyújtásától egészen a perré alakult eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság perelőkészítéséig gyakorolható. Utóbbi időpont azzal támasztható alá, hogy a perbíróság a közjegyzői aktanyomat és a jogosult részéről benyújtandó, a perelőkészítés körében megjelölendő tényállítások, bizonyítékok és illeték kiegészítés/ lerovás alapján intézkedik a tárgyalás kitűzéséről és az idézésről Az eljárás díja elállás esetén A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem előterjesztéséért a MOKK részére az Fmhtv.-ben megállapított díjat (eljárási díj) kell fizetni. 11 Az Fmhtv. idézett 42. szakasz (1) bekezdése értelmében az eljárási díjat a kérelem előterjesztéséért kell fizetni. Tehát a jogszabályi rendelkezés szó szerinti értelmezése alapján megállapítható, hogy a díjfizetési kötelezettség magához a kérelemhez tapad, nem annak mikénti elbírálásához. 12 Továbbá meg kell állapítanunk azt is, hogy az eljárási díj nem tekinthető tisztán illetéknek, párhuzamot vonva a peres eljárás illetékével, azt nem az állam részére kell megfizetni, hanem az a közjegyzőnek a meghagyás elintézésében való közreműködésért fizetendő inkább perköltség természetű jogszabályban meghatározott mértékű szolgáltatási díj. Ekként az eljárási díj perré alakulás esetén sem 8 Pp szakasz; Mint ahogy azonban Lugosi József hivatkozott tanulmányában rámutat, a keresetlevél benyújtásával induló, azaz klasszikus peres eljárásban a keresettől való elállás sajátos abból a szempontból, hogy következményei csak a per megszüntetése körében kerülnek szabályozásra, azaz a perindítás hatályainak beálltát követően kerülnek értékelésre. A keresetlevél beadását követő, de még az idézés kötelezett részére történő kézbesítését megelőző elállás nem kap külön értékelést a peres szabályokban. Lásd ehhez: Lugosi József: i. m oldal 9 Fmhtv. 37. szakasz (2)-(4) bek.; Pp szakasz (1) bek. 10 Pp szakasz (1) bek. 11 Fmhtv. 42. szakasz (1) bek. 12 Szécsényi-Nagy Kristóf: Nagykommentár a fizetési meghagyásos eljárásról szóló évi L. törvényhez 365. oldal 6

7 szám * Közjegyzők Közlönye válik illetékké, a közjegyző nem utalja át a bíróságnak, hanem az elvégzett szolgáltatás ellenértékeként nála marad. 13 A közjegyző oldalán a meghagyás kibocsátása iránti kérelmek alapján történő eljárások még a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása is okoznak költségeket. Ezért nem jár vissza a félnek sem a kérelem elutasítása, sem az eljárás megszüntetése, sem perré alakulása esetén eljárási díj. 14 Ezen főszabály alól egyetlen kivételt határoz meg az Fmhtv., mégpedig az elállás esetét. 15 Az eljárási díj az egyébként fizetendő díj 10%-a, de legalább 2000 forint kettőnél több jogosult esetében legalább annyiszor 1000 forint, ahány jogosult van, ha a jogosult a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmétől a meghagyás kibocsátása előtt eláll. 16 Az eljárási díj kapcsán a jogalkotó az elállás bejelentésének időpontjához hasonlóan két szakaszra bontotta a fizetési meghagyásos eljárást és annak perré alakult, de még a közjegyző előtt folyó szakaszát. Az elhatárolás a fizetési meghagyás kibocsátásához kapcsolódik. Amennyiben a kérelmező a kibocsátást megelőzően nyújtja be az elállást, 90%-os díjkedvezmény illeti meg, azaz az eljárási díj 10%-a marad a terhén, 90%-ban visszajár neki a befizetett eljárási díj. Ezzel szemben a fizetési meghagyás kibocsátását követő elállás esetén a kérelmező díjkedvezményben nem részesülhet, az eljárási díj az ő terhén marad. A jogalkotó tehát kivételesen engedélyezi az eljárási díj kérelmezőnek történő részbeni visszatérítését, ha az elállására a fizetési meghagyás kibocsátását megelőzően került sor. Ekként kivételt enged a főszabály alól, de egyúttal határidőt is szab az elállás ilyen jogkövetkezménnyel való gyakorlásához. Mint ahogyan fentebb is utaltunk rá, a közjegyző a kérelem előterjesztéséért kéri az eljárási díj megfizetését, valamint az eljárása során szükségképpen merülnek fel költségek. Így a fizetési meghagyás kibocsátását megelőző elállás esetén a közjegyzőnél maradó 10%-os eljárási díj hivatott a felmerült közjegyzői költségek fedezésére. Amennyiben /B/2010. AB határozat 8. oldal 14 Az eljárási díj ugyan nem jár vissza, de beszámíthat az ismételten előterjesztett kérelem díjába: az eljárási díj az egyébként fizetendő eljárási díj 50%-a, de legalább 5000 forint ötnél több fél esetében legalább annyiszor 1000 forint, ahány fél van, ha a jogosult a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmét a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem elutasítása vagy az eljárás 34. (1) bekezdés a) pontja alapján történő megszüntetése után az e tárgyban hozott végzés jogerőre emelkedését követő harminc napon belül ismételten nyújtja be. Fmhtv. 49. szakasz (4) bek. 15 Szécsényi-Nagy Kristóf: Nagykommentár a fizetési meghagyásos eljárásról szóló évi L. törvényhez 366. oldal 16 Fmhtv. 49. szakasz (3) bek. 7

8 Közjegyzők Közlönye * szám azonban az elállás olyan időpontban érkezik a közjegyzőhöz, amikor a közjegyző már a meghagyás kibocsátása felől is intézkedett, az eljárási díj még részben sem járhat vissza a kérelmezőnek. Ennek egyik oka, hogy szükségképpen további költségek is felmerülhettek. Továbbá a díjkedvezmény bemutatott, elállás időpontjához igazodó szabályozása egy, már a bírósági hatáskörbe tartozó fizetési meghagyásos eljárás esetében is ismert megállapításhoz igazodik, mely szerint a fizetési meghagyásos nemperes eljárás a fizetési meghagyás kibocsátásával befejeződik. Az ellentmondásra nyitva álló határidő, az ellentmondás beérkezése és következményei, illetve az ellentmondás hiányában bekövetkező jogerőre emelkedés és jogerősítés csak az eljárás ún. utómunkálatait képezi. 17 Ezért ha a közjegyző kibocsátotta a fizetési meghagyást a jogosult kérelmére, teljesült az eljárási cél, melyet az eljárás definíciója a következőképpen fogalmaz meg: A fizetési meghagyásos eljárás a pénzkövetelések érvényesítésre szolgáló egyszerűsített polgári nemperes eljárás, amelyben a közjegyző a jogosult egyoldalú kérelmére a kötelezettet bizonyítási eljárás mellőzésével a kérelemben foglalt követelés teljesítésére vagy azzal szembeni ellentmondásra hívja fel. Ha megnézünk egy fizetési meghagyást, valóban ezek az elemek találhatóak meg benne. Az ellentmondás vagy annak elmaradása már csak a kibocsátott meghagyás jogkövetkezménye. Megállapíthatjuk tehát, hogy az eljárás lezárul a kérelem alapján történő meghagyás kibocsátással, és lezárult eljárás díját sem egészben, sem részben nem lehet visszakövetelni, díjkedvezmény nem illeti meg a kérelmezőt A fizetési meghagyás kibocsátása különös tekintettel a határidőkre A közjegyző a hozzá érkező fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet nyomban, de legkésőbb a meghagyás kibocsátására nyitva álló határidőn belül megvizsgálja annak megállapítása érdekében, hogy nem kell-e a felet a hiányok pótlására felhívni, nincs-e helye az ügy áttételének vagy a kérelem hivatalból történő elutasításának, és a szükséges intézkedéseket megteszi. 19 Tehát a közjegyző a kérelmeket a hozzáérkezéskor azonnal 17 BH BH Fmhtv. 23. szakasz (1) bek. 8

9 szám * Közjegyzők Közlönye ( nyomban ), valamint egy meghatározott időtartamon belül ( kibocsátási határidő ) vizsgálja meg és intézkedik. A véghatáridő esetében a kérelem beérkezésének módja határozza meg, mennyi idő áll a közjegyző rendelkezésére a vizsgálat elvégzésére és a szükséges intézkedések megtételére. A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem benyújtásának két fő formáját különbözteti meg az Fmhtv.: írásbeli és szóbeli kérelmek. 20 Az írásbeli kérelmek azonban újabb két csoportra bonthatóak, az elektronikusan és a papír alapon benyújtott kérelmekre. 21 A közjegyző számára nyitva álló intézkedési és kibocsátási határidő vége tekintetében az elektronikus és a hagyományos (papír alapú és szóbeli) kérelmek jelentenek különbséget. Elektronikus kérelem előterjesztés esetében három munkanapon belül, hagyományos kérelem esetén tizenöt napon belül kell az intézkedéseket megtennie és a meghagyást a feltételek fennállása esetén kibocsátania. A közjegyző számára azonban már a kérelem hozzáérkezésekor fennáll a lehetőség, hogy elvégezze a kérelem formai vizsgálatát és kibocsássa a fizetési meghagyást. A kérelmek közjegyzőhöz érkezésének módja azonban az azonnali vizsgálatok esetében is különbségeket idézhetnek elő. Amennyiben a közjegyző előtt szóban terjeszti elő a kérelmét a jogosult, illetve ha személyes benyújtással vagy postai úton érkezik a papír alapú kérelem, a közjegyző tevékenysége első lépéseként rögzíteni köteles a kérelem adatait a MOKK számítógépes rendszerében. 22 Elektronikus kérelem esetén a kérelmező rögzíti a kérelmét a MOKK rendszerében. A rendszer az eljáró közjegyzőnek továbbítja a kérelmet. 23 Ekkor a közjegyző mentesül a rögzítés terhe alól, és vizsgálati tevékenységét a kérelem beérkezésekor nyomban megkezdheti, melyet követően a fizetési meghagyás kibocsátásáról egy gombnyomással intézkedhet. 20 Fmhtv. 19. szakasz 21 Fmhtv szakasz 22 A szóban előterjesztett beadvány adatait az a közjegyző, akinél azt előterjesztették, az esetleges hiányok pótlása után nyomban rögzíti a MOKK rendszerében, és erről igazolást ad. Fmhtv. 14. szakasz (2) bek.; Az eljáró közjegyző a papír alapú beadvány adatait haladéktalanul, de legfeljebb annak a hozzá való érkezésétől számított 3 munkanapon belül rögzíti a MOKK rendszerében. Fmhtv. 13. szakasz (2) bek. 23 Az elektronikus úton előterjesztett fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmek elosztása a MOKK rendszerének alkalmazásával automatikusan, a mentesítés esetét kivéve, a közjegyzői székhelyek között egyenlő arányban történik. Fmhtv. 9. szakasz (1) bek. 9

10 Közjegyzők Közlönye * szám 5. Az elállás, a díjkedvezmény és a kibocsátási határidők összeérése Mint ahogyan az előző részben megállapítottuk, a közjegyző számára a kérelem beérkezésével megnyílik a kérelem alapján történő eljárás lehetősége. Kifejezetten az elektronikus kérelmek biztosítják a közjegyző számára a leggyorsabb eljárás lehetőségét: A kérelem a számítógépes rendszerben már jelen van, a kérelem jogosult általi kitöltését nyomtatványkitöltő program segítette, és kizárta a hiányos kérelmek MOKK felé történő továbbítását. Ezért a közjegyző az elektronikus kérelmek alapján valóban érvényre juttathatja az Fmhtv. azon rendelkezését, hogy a közjegyző a kérelmet nyomban megvizsgálja és intézkedik a fizetési meghagyás kibocsátásáról. Szóbeli és papír alapú kérelem esetén a kérelmek számítógépes rendszerben való rögzítése külön időt vesz igénybe a közjegyző eljárásán belül, melyet követően ugyancsak fennáll a közjegyző nyomban történő intézkedési és kibocsátási lehetősége. A kérelmező oldaláról vizsgálva azonban a fizetési meghagyások kibocsátása esetén bemutatott azonnali közjegyzői intézkedések aggályosak is lehetnek. A kérelmezőt elállási jog illeti meg egészen a perré alakult eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság perelőkészítéséig. 24 Elállása a fizetési meghagyás kötelezett részére történő kézbesítéséig a 28/2010. IRM rendelet, a kézbesítést követően az Fmhtv. hatálya alá tartozik. A nyilatkozatának eljárási díjra gyakorolt hatása tekintetében azonban más a jogkövetkezményeket meghatározó időbeli határvonal. A meghagyás közjegyző általi kibocsátását megelőzően bejelentett elállás esetén a kérelmezőt 10%-os eljárási díj terheli, azaz 90%-ban visszajár neki a befizetett díj, és erről a közjegyző hivatalból intézkedni köteles. 25 Ezzel szemben a fizetési meghagyás kibocsátását követően előterjesztett elállás nyomán díjkedvezmény nem illeti meg a kérelmezőt. Az eljárás lezárult a kibocsátással, és lezárult eljárás díja sem egészben, sem részben nem követelhető vissza. 26 Megállapíthatjuk tehát, hogy a jogosult fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemtől való elállási joga a közjegyzői fizetési meghagyásos eljárásban nem sérül. Két jogszabályhelyen kerül ugyan rögzítésre, amelyek azonban a joghatásokat megfelelő 24 Lásd erről: A tanulmány 2. részében. 25 Fmhtv. 42. szakasz (4) bek. 26 Lásd ehhez: BH

11 szám * Közjegyzők Közlönye módon és jogkövetkezményekkel határozzák meg. 27 Az eljárási díj kedvezménye kapcsán aggályosnak tekinthető azonban azon rendelkezés, amely a díjkedvezmény alkalmazhatóságát, illetve kizártságát a fizetési meghagyás kibocsátásának időpontjához köti. Ezen időpont kizárólag a közjegyző számára nyilvánvaló, de még számára sem előre látható, mivel a kérelem beérkezését követően a nyomban történő intézkedés és a három munkanapon, illetve tizenöt napon belül történő kibocsátás között történik valamikor. Hogyan tud a kérelmező az elállási jogával úgy élni, hogy egyidejűleg díjkedvezményre is jogosult lehessen? Kizárólag úgy, ha a kérelmének benyújtását követően haladéktalanul az elállási jogát is bejelenti, és nem olyan közjegyző jár el az ügyében, aki a nyomban történő intézkedés keretében azonnal intézkedett a meghagyás kibocsátásáról. Tehát a kérelmező díjkedvezményre vonatkozó jogosultsága teljesen előreláthatatlan, kiszámíthatatlan. Mivel a meghagyás kibocsátásnak nincs minimális várakozási ideje szabályozva, a kérelmező az elállási jogának érvényesítésével egyidejűleg nem bízhat abban, hogy az eljárásba fektetett költségeit nagyobb részben (90%-ban) visszakapja. Mivel a közjegyző eljárása teljes egészében a fentebb bemutatott jogszabályi rendelkezéseken alapul, amikor az elállás nyomán az eljárási díjkedvezményéről határoz, a közjegyző nem sérti meg az eljárási szabályokat. Az elállást gyakorló kérelmezőt azonban sérelem éri, mert a meghagyás kibocsátására vonatkozó határidő-szabályozás a tényleges kibocsátás határidejét az elállási jog gyakorlása szempontjából számára kiszámíthatatlan módon határozza meg. Ezáltal az eljárási díjkedvezményekre vonatkozó jogát sem tudja kiszámítható módon érvényesíteni. Kérdésként vetődik fel, hogy a kérelmezőt érő sérelem tekinthető-e jogsérelemnek. A kérelmező rendelkezési joga szempontjából fennáll a jogsérelem lehetősége, míg a fizetési meghagyásos eljárás célját tekintve, azaz hogy a közjegyző a lehető leggyorsabban eljárjon a kérelem alapján, és meghagyást bocsásson ki, már megkérdőjelezhető a jogsérelem ténye. A kérdés eldöntése szempontjából nem hagyható figyelmen kívül, hogy az elállás, mint kérelmezőt megillető jog alapja a kérelmező érdekkörében felmerülő körülmény. A sérelem minősítése, azaz hogy az jog- vagy érdeksérelemnek tekinthető-e, álláspontom szerint azon alapulhat, hogy a kérelmező oldalán kimutatható-e az önhiba. Amennyiben a kérdésre adott válaszunk igen, azaz a kérelmező okafogyottan, formailag jogszerűtlenül terjesztette elő kérelmét, akkor a kérelmezőt maximum érdeksérelem éri az eljárási díj 27 Székely Erika: i. m. 99. oldal 11

12 Közjegyzők Közlönye * szám viselése nyomán. Míg az elállás önhiba hiányában történő gyakorlása esetén a jogszabályi rendelkezések által biztosított kiszámíthatatlan jogi környezet valódi jogsérelmet képes előidézni a kérelmezői oldalon. 6. Sérelem kizárólag orvoslási lehetőség van, vagy a sérelem keletkezése is elkerülhető? A kérdés az, hogy a probléma elméleti felvetésén túl előállhat-e olyan eset, amikor a kérelmező önhibáján kívüli okból, az azonnali közjegyzői intézkedés nyomán elesik a 90%-os díj-visszatérítéstől? Az eljárási díj befizetése körében találkozhatunk olyan esettel, amely a fenti kérdés körébe illeszkedik. Az eljárási díj megfizetésében különbség mutatkozik az alapján, hogy az milyen technikával történik a kérelmező részéről. A papír alapú kérelem részét képezi annak a postai készpénz átutalási megbízásnak a feladóvevénye, melyen az eljárási díjat a kérelmező korábban befizette. Szóbeli kérelem esetén a kérelmező a közjegyzőnél köteles a megfelelő eljárási díjat kifizetni. Az elektronikus kérelmezésnél banki átutalással, bankkártyáról való teljesítéssel tudja a kérelmező a díjat megfizetni. Ezen módozatok közül az első kettő nagyobb bizonytalanságot nem tartogat a kérelmező számára. Ezzel szemben az átutalásos teljesítés magában rejthet a kérelmezőtől független, kizárólag technikai okok miatt bekövetkező veszélyeket. A kérelmező az elektronikus kérelmének benyújtásakor intézkedik tehát az eljárási díj elektronikus úton történő rendezése felől is, melyről elektronikus visszaigazolást kell kapnia. Ez igazolja számára, hogy az eljárási díj utalásáról a bankja sikeresen megkapta a megbízást és teljesíti azt. Mi a teendő azonban abban az esetben, ha a kérelmező és a bankja közötti elektronikus kapcsolat megszakad, akadozik, miközben a kérelmező az eljárási díj és a meghagyás iránti kérelem benyújtása felől intézkedik. Néhány másodperces, perces, akár órákban számítható akadályok is előfordulhatnak a két fél kommunikációjában. Ekkor a hiba elhárulását követően a kérelmező arról értesülhet, hogy a hiba eleve kizárta az eljárási díj megfizetésére vonatkozó kérelmének az intézését, és így a kérelmező a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmét sem tudta a MOKK rendszerének megküldeni. Előfordulhat azonban olyan eset is, amikor a kérelmezői díjutalás sikeres, a hiba ezt nem érintette, de a kérelmező nem kap pozitív visszajelzést a bankjától. Ezért amikor a rendszer újra engedi, azonnal újra próbálkozik a díj utalásával és a kérelem benyújtásával. Ilyen esetben ugyanazon kérelem két alkalommal történő előterjesztése és az eljárás díjának 12

13 szám * Közjegyzők Közlönye duplán történő megfizetése állhat fenn. A kérelmező számára a második kérelemtől történő elállás bejelentése jelenthet megoldást. Igényt tarthat-e a kérelmező az elállására tekintettel 90%-os díjkedvezményre? A kérelmező akkor mondható szerencsésnek, ha olyan közjegyző kapta meg a MOKK számítógépes rendszerétől a kérelmét, aki nem intézkedett azonnal a kérelem vizsgálata és a meghagyás kibocsátása felől. Ha megtörtént a kibocsátás a kérelemtől való elállás bejelentéséig, a kérelmező mindkét, így a tévesen és önhibáján kívül előterjesztett fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmének az eljárási díját is viselni köteles. Az Fmhtv. 49. szakasz (3) bekezdése kizárólag a kibocsátás előtt előterjesztett elállás esetére enged díjkedvezményt. A fizetési meghagyás kibocsátása, mint időpont azonban a kívülállók nem az eljáró közjegyző számára mindig is kiszámíthatatlan volt és marad is a rendelkezésre álló határidő kezdő és végidőpontja között. A bekövetkezett jogsérelem orvosolhatósága tekintetében nem hagyható figyelmen kívül a 4/2003. Polgári jogegységi határozat azon rendelkezése, mely szerint a keresetlevél bírósághoz érkezéséig történt cselekmények anyagi jogi, az azt követő cselekmények már eljárásjogi relevanciával bírnak. A jogegységi határozat a nemperes eljárásokban is alkalmazást nyer, ezért a fenti rendelkezést a fizetési meghagyásos eljárásra lefordítva azt láthatjuk, hogy a kérelem beérkezéséig a jogkövetkezményeket az anyagi jog határozza meg. Amennyiben a kérelmező elállását a fizetési meghagyás közjegyző általi kibocsátása után terjesztette elő- és emiatt már az Fmhtv. által biztosított díjkedvezmény nem illeti meg, a következő feloldási lehetőségeket kínálja a Ptk.: ha a fél önhibájával állunk szemben, akkor a kérelmező viseli a károkat, így az eljárási díj teljes összegét; ha más személy okozta a kárt, így az internet szolgáltató, a banki szolgáltató, ő a felelős a kár bekövetkezésért, és az igény vele szemben a Ptk. megfelelő szakaszai alapján érvényesíthető. 28 Mivel azonban ez a fenti megoldás az önhibán kívüli okból kérelmétől elálló kérelmezőnek újabb (peres) terhet jelenthet, tovább kell vizsgálnunk azokat a lehetőségeket, amelyek nem a bekövetkezett jogsérelem orvoslását szolgálják, hanem akár a jogsérelem bekövetkezését zárhatják ki. A vizsgálatunk kiindulópontja az a korábbi megállapítás, hogy a fizetési meghagyás kibocsátásának időpontja, annak a 28 Ptk. 318., 339. szakaszai 13

14 Közjegyzők Közlönye * szám biztosított időtartamon belül való meghatározhatatlan volta miatt az Fmhtv. 49. szakasz (3) bekezdésének alkalmazása aggályos. Tehát ha sikerülne pontosítani a közjegyzői intézkedések időpontját a rendelkezésre álló időtartamon belül, a kérelmezőnek kiszámíthatóbb módon járna 90%-os díjvisszatérítés, illetve előreláthatóbb lenne a díjkedvezmény hiánya elállás esetén. A javaslat megtételét megelőzően nem hagyható figyelmen kívül a fizetési meghagyásos eljárás egyik olyan eleme, mely ugyancsak igazodott a fizetési meghagyások kibocsátásához. Ugyanis a kötelezett oldalán december 31.-ig jelen volt olyan eljárási rendelkezés, amely a fizetési meghagyás kibocsátását tekintette elhatárolási pontnak a jogkövetkezmények szempontjából. Ez pedig a teljesítésre történő hivatkozás a kötelezett részéről. A évi XXX. törvény 29 azonban január 1-jével megváltoztatta a korábbi szabályokat, és a kötelezett teljesítésre történő hivatkozása szempontjából a fizetési meghagyás kézhezvételének időpontját tekintette és tekintjük azóta az Fmhtv által is irányadónak a teljesítés értékelése szempontjából. 30 A módosítás a kötelezettel szembeni perindítási hatályok beállásához igazodott, azaz a kötelezett a fizetési meghagyás kézhezvételével szerez tudomást a lefolytatott eljárásról, a kézbesítéssel állnak be vele szemben a perindítás joghatályai. 31 Emellett azonban megállapítható az is, hogy a kibocsátás időpontjának előreláthatatlansága és a kézhezvétel időpontjának visszaigazolt volta közötti különbség, és az utóbbi javára írható pozitívum nyomán a megújult szabályozás megfelelően biztosítja a kötelezett eljárási jogait. Ezen tapasztalatokból kiindulva azonban a kérelmezői oldalon az elállás és a díjkedvezmény kapcsán a fizetési meghagyás kibocsátásának időpontja helyett mi lehetne a megfelelőbb időbeli viszonyítási pont? Ha arra gondolunk, hogy az önhibán kívüli kérelem előterjesztések és eljárási díj utalások főként ez elektronikus kérelmezéshez kapcsolódhatnak, az ott előforduló technikai akadályok idézhetik elő, azok elhárulását követően elvárható a kérelmezőtől, hogy amint kiderül számára, hogy tévesen nyújtott be kérelmet, jelezze nyomban a közjegyző felé a kérelemtől való elállását. Ha kizárólag ilyen kommunikációs problémákból eredő elállások esetére biztosítani kívánjuk a kérelmező számára a díjkedvezményt, a szabályozás módosítását akként lehetne elképzelni, évi XXX. törvény a Polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról május 31.-ig hatályos Pp szakasz (5)-(6) bek.; Fmhtv. 30. szakasz (1) és 31. szakasz (1) bek. 31 Fmhtv. 27. szakasz (3) bek. 14

15 szám * Közjegyzők Közlönye hogy a közjegyző a kérelem beérkezésétől számított két óra elteltével, de legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított három munkanapon belül intézkedik a meghagyás kibocsátásáról. A kérelem beérkezése és a közjegyzői intézkedés megkezdése között biztosított várakozási idő tartama, annak pontos meghatározása nagyban függ a fizetési meghagyásos eljárásban kiemelt szerepet játszó számítógépes rendszer működésétől is, ekként a bemutatott kérelmezői jogsérelem elháríthatóságához szükséges időtartam meghatározásában a jelen tanulmány szerzője nem kíván találgatásokba bocsátkozni, és vitatható időtartamokat leszögezni. Annak megállapítását azonban elengedhetetlennek tartja, hogy az elállási jog és annak egyik kiemelkedő jogkövetkezménye az eljárási díj 10%-ban történő megállapítása és 90%-ban való visszatérítése kapcsán a nyomban történő közjegyzői fizetési meghagyás kibocsátás jogsérelmet idézhet elő. Ennek kiküszöböléséhez indokoltnak tekinthető az ún. várakozási idő szabályainak lefektetése a fizetési meghagyás kibocsátására vonatkozó rendelkezések körében. Ezáltal a homályosan megfogható intézkedési kezdőidőpontot felválthatná a kérelmezők számára is jobban kiszámítható közjegyzői intézkedési tevékenység kezdet, és az elállás díjkedvezményben megjelenő jogkövetkezménye is előre látható lenne a kérelmező számára Jelen tanulmány kísérletet tett arra, hogy olyan szabályozási javaslatot dolgozzon ki, mely a fent bemutatott kérelmezői sérelem keletkezését kiküszöbölhetővé tegye. A probléma, amely jelen esetben a közjegyző azonnali intézkedése és fizetési meghagyás kibocsátása nyomán az elállás és az ahhoz kapcsolódó díjkedvezmény kapcsán bemutatásra került, azonban nem egyedülálló a polgári eljárásjogi szabályozásban. A Pp. mind a fellebbezési, mind a felülvizsgálati kérelem visszavonása esetén, az azzal járó, Itv.-ben biztosított illetékkedvezmény és a kérelmek ezen eljárásokban való tárgyaláson kívüli elbírálása kapcsán ugyanezen kiszámíthatatlan jogi környezetet kínálja a fellebbezési, felülvizsgálati kérelmét visszavonó kérelmező számára. Lásd ehhez: Pp szakasz (1) bek.; 275. szakasz (5) bek.; Itv. 58. szakasz (7) bek. 15

16 Közjegyzők Közlönye * szám Lányiné Toldi Judit Harc a zsebszerződések ellen közjogi korlátok és közjegyzői közreműködés a termőfölddel kapcsolatos jogügyletekben Bevezető Hoppon maradnak az idegen gazdák Megelőzhetőek az ingatlancsalások! Kétharmaddal védett föld...ezek a sajtóban felbukkanó szalagcímek is rávilágítanak a termőföldszerzéshez kötődő kettősségre: napjainkban együtt jelentkezik a földek visszaélésszerű birtokba vétele és a szerzési tilalmak kibővülése. Az alábbiakban arra keressük a választ, milyen előzménye és jogalapja lehet a közjogi jellegű korlátozó intézkedéseknek, mint a jogalkotó társadalmi jelenségekre adott utólagos reflexióinak. Emellett végiggondoljuk, hogy a közjegyző, mint jogalkalmazó milyen előzetes kontrollfunkciót tölthet be a zsebszerződések meghiúsításában. 1. A jogalkalmazás nehézségei, a földtulajdon, mint különleges szabályozási igényű vagyontárgy A földjogi szabályozás szorosan kötődik egy adott időszak gazdaság- és társadalompolitikájához, az állam nemzetközi kötelezettségvállalásaihoz, és nem utolsó sorban az aktuálpolitikai elképzelésekhez. A jogszabályoknak e folyamatosan változó igényekhez történő hozzárendelése egy rendkívül komplex joganyagot eredményez. A termőföldre vonatkozó jogügylet vizsgálatánál csak a legkülönbözőbb anyagi és eljárási jogi rendelkezések együttes alkalmazásával kaphatunk teljes képet (pl. tulajdonközösséggel és elővásárlási joggal kapcsolatos Ptk.-ban és a Tftv.-ben 1 szabályozott kérdések, egyes szövetkezeti normák érvényesülése öröklési jogvitáknál, a tulajdonszerzést korlátozó szabályok, eltérő hagyatéki és földhivatali eljárási jogi normáknak való alávetettség). Tovább nehezíti a jogalkalmazó helyzetét, hogy a földjogi joganyag időben széttagolt és évi IV. tv. és a termőföldről szóló évi LV. törvény 16

17 szám * Közjegyzők Közlönye történelmileg determinált szabályozása egy hatalmas matériává nőtte ki magát, amely elavult jogintézményeket, joghézagokat és egymásnak ellentmondó normákat rejt. 2 A földtulajdon rendkívül speciális vagyontárgy, amely jellegénél fogva is különleges szabályozási igényt támaszt. Korlátozott mértékben áll rendelkezésünkre, ám rendeltetésszerű igénybe vételt feltételezve korlátlan ideig használható és mással nem pótolható jószág. Nélkülözhetetlen jellege, kockázatérzékenysége és alacsony nyereséghozama miatt pedig különös szociális kötöttséggel bír. 3 Ebből ered az a jogalkotói álláspont, amely a földtulajdon más tulajdoni tárgyaktól eltérő jogi kezelését szorgalmazza és az egyén tulajdonosi jogaival szemben teret enged a közérdek érvényesítésének. Ez a magánjogi jogviszonyokba történő külső beavatkozás az egyes szerzési tilalmakon és korlátokon túl egészen a tulajdon kisajátítás keretében történő elvonásáig terjedhet. 2. A közjogi korlátozás alkotmányosságának vizsgálata és indokai A föld közérdekű funkcióinak érvényesítése, illetve az állam ilyen szempontoktól vezérelt korlátozó szerepköre megkerülhetetlenül magában hordozza az ezzel kapcsolatos alkotmányossági vizsgálat igényét. A Magyar Köztársaság Alkotmánya a tulajdonhoz való jogot alapvető jogként körvonalazta, garantálta a köztulajdon és magántulajdon egyenlő védelmét, továbbá lehetővé tette részjogosítványainak törvényi korlátozását. 4 Az Alkotmánybíróság több határozatában megállapította, hogy a tulajdon megszerzésének jogát nem tekinti alkotmányos alapjognak, csupán a megszerzett tulajdont részesíti alapjogi védelemben. 5 Kimondta, hogy az alapjogként védett tulajdon tartalma az alkotmányos közjogi és magánjogi korlátokkal együtt értendő, előbbinél kizárólag addig terjedhet, amíg a szolgáltatás ugyanazt a funkciót látja el, amire a dologi vagyon is szolgálna. 6 A tulajdonhoz való jog szociális kötöttsége miatt sem minősül korlátozhatatlan alapjognak. Az állami beavatkozás alkotmányosságát a taláros testület szükségességi 2 Tanka Endre: Földjogi szabályok a polgári jogalkalmazásban (Jogtudományi Közlöny, márc., 149. o.) 3 35/1994 (IV.24) AB határozat évi XX. tv. 13. (1) bek., 8. (2) bek. és 9. (1) bek /B/1993. AB határozat 6 64/1993. (XII.22.) AB határozat, 17/1992. (III.30) AB határozat 17

18 Közjegyzők Közlönye * szám és arányossági kritériumokhoz kötötte. 7 A Tftv. konkrét rendelkezéseinek vizsgálatánál megállapította, a törvényhozó feladata eldönteni, mi tekinthető a termőföld-tulajdonjog korlátozása szempontjából közérdeknek. Határozatai alapján közérdeknek fogadta el a megfelelő birtokméret kialakítását, a szakszerű mezőgazdasági tevékenység szociális okból történő elősegítését és a telekspekuláció meggátlását. 8 A január 1. napján hatályba lépett Alaptörvény úgy rendelkezik, mindenkinek joga van a tulajdonhoz és az társadalmi felelősséggel jár, 9 majd megjelöli kisajátításának garanciális elemeit. 10 Az Alaptörvény december 22. nappal hatályba lépett módosítása a termőföld kiemelt védelmét írja elő. Természeti erőforrás jellegéből kiindulva a nemzet közös örökségének részévé teszi, 11 védelmét, fenntartását és a jövő nemzedék számára történő megőrzését általános kötelességként nevesíti. A termőföld és az erdők tulajdonjogának megszerzése, hasznosítása, valamint ezeknek a korlátozása és feltételei kizárólag sarkalatos törvényben szabályozhatóak. 12 Az Alaptörvény kimondja, 13 hogy az állam és az önkormányzatok tulajdona 14 nemzeti vagyonnak minősül és sarkalatos törvényben rendeli szabályozni az ennek megőrzését, védelmét, valamint az erre vonatkozó felelős gazdálkodás követelményeit. Emellett rögzíti a nemzeti vagyon átruházásának és hasznosításának korlátait. 15 A jogalkotó így a legmagasabb jogforrási szinten legitimálja a termőföldtulajdon szerzési korlátozásának szükségességét. Az állami szerepvállalás különösen jelentős a földtulajdon tekintetében, amely a történelem során hatalmi, politikai tényezőként jelentkezik. Megfogyatkozása napjainkban globális fenyegetettséget jelent, így a társadalom, a gazdaság és a környezet fenntarthatóságának kulcsa egy államilag irányított és ésszerű földkészlet-gazdálkodás. 7 Az állami beavatkozás alkotmányosságát a taláros testület az alábbi kritériumokhoz kötötte: a korlátozás másik alapvető jog védelme vagy érvényesülése érdekében szükséges, illetve egyéb alkotmányos cél más módon nem érhető el, és a korlátozás arányban áll az elérni kívánt alkotmányos cél fontosságával.2/1990. (II.18) AB határozat, 2299/B/1991 AB határozat 8 35/1994. (VI. 24) AB határozat, 7/2006. (II. 22.) AB határozat 9 Alaptörvény XII. cikk (1) bek. 10 Alaptörvény XII. cikk (2) bek. 11 Az Alaptörvény a termőföld mellett természeti erőforrásként nevesíti továbbá az erdőket és a vízkészletet, a biológiai sokféleséget, különösen a honos növény- és állatfajokat, valamint a kulturális értékeket 12 Alaptörvény Alapvetés rész P) cikk (1) és (2) bek. 13 Állam megjelölésű rész 38. cikk 14 ezáltal a nemzeti vagyonról szóló törvény dolog megjelöléséből kiindulva az állam vagy helyi önkormányzati tulajdonában lévő termőföld is (2011. évi CXCVI. törvény a nemzeti vagyonról a továbbiakban Nvtv.) 1. (2) bek. a) pont: nemzeti vagyonba tartozik: az állam vagy a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló dolgok, b) pont: az a) pont hatálya alá nem tartozó, az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonában lévő dolog Cikk 18

19 szám * Közjegyzők Közlönye Emellett a föld a szuverenitás megtestesítője, így az ehhez kötődő állami önrendelkezési képesség kiemelkedő fontosságú. 16 A termőföldre vonatkozó hasznosítási előírások és korlátozó rendelkezések a társadalmi szerkezet kialakításában is jelentős szerepet kapnak, hiszen befolyásolják a mezőgazdaságból élők arányát és végső soron az agrárnépesség életminőségét. Létjogosultságának vizsgálatakor nem feledkezhetünk el a fölviszonyok rendezésének sajátos magyar szükségletéről és történelmi determináltságáról. A rendszerváltást megelőzően az agrárgazdaság meghatározó üzemtípusai az állami és szövetkezeti tulajdonban álló nagyüzemek voltak a kistermelők háztáji gazdaságai mellett. A magántulajdonon alapuló nagyüzem, a vállalkozói és családi gazdaságok kialakítása ma is elég lassú ütemben halad. A magyar viszonyok az alacsony termőföldárak és az agrárium alacsony jövedelmezősége miatt még uniós tagállamként sem teszik lehetővé a külföldiek számára történő piacnyitást, így Magyarország erre május 1. napjáig kért és kapott moratóriumot. 17 Végezetül figyelembe kell vennünk, hogy a rendszerváltást követő gazdaságpolitikai intézkedések, az ellentmondásos és joghézagokkal tarkított földjogi szabályozás, valamint a termőföldeket érintő jogügyletek hatósági kontrolljának hiánya olyan visszaélésszerű szerződési módozatokat hívtak életre, amelyek ma zsebszerződés gyűjtőnéven ismertek. A jogalkotó szerzési módozatokat és alanyi kört korlátozó rendelkezéseinek nagy része ezek kontrollját, illetve megakadályozását szolgálja. 3. A zsebszerződések típusai és a felszámolásukra irányuló törekvések A rendszerváltást követően az állami gazdaságokhoz és a mezőgazdasági termelőszövetkezetekhez kényszer útján került földeket és erdőket jelöltek ki kárpótlásul. Akik koruknál fogva, vagy hozzáértés hiányában nem tudtak eleget tenni földművelési kötelezettségüknek eladták kárpótlási jegyeiket. A vevő az eredeti jogosult megbízottjaként vett részt a kárpótlási árverésen. A tényleges adásvétel mindig a derogáció lejártát követően érvényesült és sosem került nyilvánosságra. 18 A 16 Tanka Endre: A föld közérdekű funkcióinak alkotmányvédelmi igénye (in: Tanka Endre-Molnár Géza: Nem én kiáltok, a föld dübörög a nemzeti megmaradás programja a földről és a vizekről, Kairosz kiadó 66.o.) 17 Ennek közösségi jogalapja az EKB kiterjesztő jogértelmezése, amely az általános esélyegyenlőség alapelvét az azonos versenyfeltételek biztosításának követelményeire is irányadónak tekinti (a Lisszaboni Szerződés által fenntartott Római Szerződés 4. Cikke alapján). Románia és Bulgária esetében is hasonló döntés született. Magyarország a csatlakozást követően 7 évre kapott moratóriumot, majd ezt 2010 decemberében újabb három évvel meghosszabbították. 18 Az 1990 és 1994 közötti időszakban ezzel a módszerrel külföldi magánszemélyek is szerezhettek magyar termőföldet, mert tulajdonszerzésüket még nem tiltották. 19

20 Közjegyzők Közlönye * szám zsebszerződések későbbi típusai a külföldiek földszerzésével szemben a Tftv.-ben felállított korlátozó rendelkezések kijátszását célozták. 19 Utóbbiak az adásvétel tilalma miatt színlelt szerződésekkel legalizálták földhasználatukat (szívességi használat, a haszonélvezeti jog átruházása, vételi jog kikötése, haszonbérleti szerződés). A haszonbérleti szerződéssel kombinált termőföldeladás során egy külön okiratban a külföldi számára elővásárlási jogot biztosítottak. Ez az utóbbi dokumentum maradt a zsebekben, mivel elővásárlási jogot joghatályosan csak a jövőben jogszerűen megszerezhető dolog adásvételére lehet kikötni. Nyugat-Dunántúlon az ilyen megállapodások miatt a szövetkezetek léte is veszélybe került, ugyanis a gazdálkodók a kedvezőbb külföldi ajánlatot elfogadva tömegesen mondták fel a velük kötött bérleti szerződéseiket. 20 Kedvelt módszer volt az előszerződéssel kombinált kölcsönszerződés, amelynek megszűnését a derogáció lejártához kötötték, és erre az időpontra adásvételi előszerződést kötöttek egymással. Népszerű volt a társasági forma 21 létrehozása a nagyobb termőföldmennyiség megszerzése érdekében, majd a jogutód nélküli megszűnés a tagok osztatlan közös tulajdonának egyidejű felosztásával. Néhány esetben dátum nélküli szerződések és olyan zsebszerződés-típusok is létrejöttek, amelyek az adásvételhez kapcsolódó elővásárlási jogok kijátszására irányultak, és a vevők csere, ajándékozás, tartási szerződés, apportálás vagy végrehajtási árverés útján jutottak termőföldhöz. A földspekuláció másik formáját képezte a Tftv. által termőföldnek nem minősülő tanyák külföldiek általi megszerzése, és ezáltal nagy mennyiségű termőföld átjátszása. Az önkormányzatok korlátlan tulajdonszerzési képessége is segítette a külföldieknek földhöz jutását. Az így felvásárolt földtulajdon belterületbe vonásával a befektető nyilvántartási bejegyzés mellett, korlátozások nélkül jutott földhöz. További nehézséget jelentett, hogy a földhivatal amennyiben a Tftv.-beli korlátozások megszegésével készült szerződést észlelt a bejegyzést határozattal elutasíthatta, ez azonban nem eredményezett az eredeti állapot helyreállítására irányuló kötelezettséget. Az ilyen atipikus zsebszerződés 22 kötelmi hatállyal továbbra is érvényben maradt a felek között. 19 a Tftv július 27. napi hatályba lépését követően jelentek meg tömegesen ezek a szerződések 20 ilyen a fertődi Zöld Mező Szövetkezet példája (Dr. Olajos István és Dr. Szalontai Éva: Zsebszerződések a termőföld-tulajdonszerzés területén, Napi Jogász 2001 Október 5 o.) 21 pl. erdőbirtokossági társulat 22 Dr. Jójárt László: Tulajdonszerzési tilalmak és korlátozások termőföldre és azok ellenőrzése c. cikkét (Magyar Jog, szám o 20

FIZETÉSI MEGHAGYÁS. A fizetési meghagyás kibocsátásának esetei

FIZETÉSI MEGHAGYÁS. A fizetési meghagyás kibocsátásának esetei FIZETÉSI MEGHAGYÁS A fizetési meghagyás szabályozása 2010. július 1.-től jelentősen átalakult. A legalapvetőbb változás az, hogy bizonyos kivételekkel a bíróság helyett közjegyző előtt érvényesíthető a

Részletesebben

Balatonakarattya Község Önkormányzat Polgármester

Balatonakarattya Község Önkormányzat Polgármester Balatonakarattya Község Önkormányzat Polgármester Az előterjesztés törvényességi szempontból megfelelő. Balatonakarattya, 2017. március 16. Polgár Beatrix jegyző E L Ő T E R J E S Z T É S Balatonakarattya

Részletesebben

1. Az adás-vételi szerződés hirdetményi úton történő közlése

1. Az adás-vételi szerződés hirdetményi úton történő közlése M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2013. évi 207. szám 84489 II. A kérelem benyújtására szolgáló nyomtatványon a földhivatal által feltüntetendő tartalmi elemek: 1. A földhivatal bélyegzője 2. A kérelem érkezési

Részletesebben

AZ EURÓPAI FIZETÉSI MEGHAGYÁSOS ELJÁRÁS GYAKORLATA. B u d a p e s t, s z e p t e m b e r 2 9.

AZ EURÓPAI FIZETÉSI MEGHAGYÁSOS ELJÁRÁS GYAKORLATA. B u d a p e s t, s z e p t e m b e r 2 9. AZ EURÓPAI FIZETÉSI MEGHAGYÁSOS ELJÁRÁS GYAKORLATA d r. R á k V i k t o r B u d a p e s t, 2 0 1 6. s z e p t e m b e r 2 9. végrehajtási jogcímhez jutás önálló, alternatív igényérvényesítési eljárás európai

Részletesebben

A f ize tési i m egh g a h gy g ásos o e lj l á j rás

A f ize tési i m egh g a h gy g ásos o e lj l á j rás A fizetési meghagyásos eljárás Polgári eljárásjog elıadás Fogalma A közjegyzı hatáskörébe tartozó nemperes eljárás; amely során a jogosult által elıterjesztett kérelemre a közjegyzı feltételesen marasztalja

Részletesebben

A közjegyzői nemperes eljárások

A közjegyzői nemperes eljárások A közjegyzői nemperes eljárások A nemperes eljárás olyan eljárás amely nem a peres eljárás szabályai szerint zajlik (Kengyel Miklós) Célja eltérő: -perelterelő, permegelőző, perelőkészítő -Jogok, tények

Részletesebben

A nem EU-állampolgárok magyarországi ingatlanszerzéséről

A nem EU-állampolgárok magyarországi ingatlanszerzéséről A nem EU-állampolgárok magyarországi ingatlanszerzéséről Azok a külföldi természetes személyek, akik valamely Európai Unión kívüli állam polgárai, illetve azok a jogi személyek, amelyek valamely Európai

Részletesebben

Az új Btk évi C. törvény - módosulásai

Az új Btk évi C. törvény - módosulásai Az új Btk. - 2012. évi C. törvény - módosulásai a 2014. január 1. után kihirdetett jogszabályok alapján összeállította: dr. Vaskuti András kúriai bíró 2014. április 27 2 Az előző összeállítás a kihirdetés

Részletesebben

Magyar joganyagok - 474/2013. (XII. 12.) Korm. rendelet - az elővásárlási és előhaszo 2. oldal (1a)1 Az adás-vételi szerződés hirdetményi úton történő

Magyar joganyagok - 474/2013. (XII. 12.) Korm. rendelet - az elővásárlási és előhaszo 2. oldal (1a)1 Az adás-vételi szerződés hirdetményi úton történő Magyar joganyagok - 474/2013. (XII. 12.) Korm. rendelet - az elővásárlási és előhaszo 1. oldal 474/2013. (XII. 12.) Korm. rendelet az elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlása érdekében az adás-vételi

Részletesebben

Ügytípus megnevezése. Haszonbérleti hirdetmények kifüggesztése. A hirdetmény kifüggesztésének menete

Ügytípus megnevezése. Haszonbérleti hirdetmények kifüggesztése. A hirdetmény kifüggesztésének menete Ügytípus megnevezése Az ügy leírása Haszonbérleti hirdetmények kifüggesztése A hirdetmény kifüggesztésének menete Haszonbérleti ajánlatot egységes okiratba foglalt szerződésbe kell foglalni, és azt a haszonbérbeadónak

Részletesebben

Magyar joganyagok - 474/2013. (XII. 12.) Korm. rendelet - az elővásárlási és előhaszo 2. oldal (1a)1 Az adás-vételi szerződés hirdetményi úton történő

Magyar joganyagok - 474/2013. (XII. 12.) Korm. rendelet - az elővásárlási és előhaszo 2. oldal (1a)1 Az adás-vételi szerződés hirdetményi úton történő Magyar joganyagok - 474/2013. (XII. 12.) Korm. rendelet - az elővásárlási és előhaszo 1. oldal 474/2013. (XII. 12.) Korm. rendelet az elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlása érdekében az adás-vételi

Részletesebben

AGRÁRJOG I. KOLLOKVIUMI KÉRDÉSEK. 1. Határozza meg a mezőgazdasági üzem földforgalmi törvény szerinti fogalmát! (2 pont)

AGRÁRJOG I. KOLLOKVIUMI KÉRDÉSEK. 1. Határozza meg a mezőgazdasági üzem földforgalmi törvény szerinti fogalmát! (2 pont) Mezőgazdasági üzemek AGRÁRJOG I. KOLLOKVIUMI KÉRDÉSEK 1. Határozza meg a mezőgazdasági üzem földforgalmi törvény szerinti fogalmát! (2 2. Melyek a mezőgazdasági üzem fogalmához tartozó termelési tényezők?

Részletesebben

A f ize tési i m egh g a h gy g ásos o e lj l á j rás DE-ÁJK J K P olg l á g r á i r i El E j l á j rá r sj s o j gi g Tans n z s ék

A f ize tési i m egh g a h gy g ásos o e lj l á j rás DE-ÁJK J K P olg l á g r á i r i El E j l á j rá r sj s o j gi g Tans n z s ék A fizetési meghagyásos eljárás Polgári eljárásjog elıadás DE-ÁJK Polgári Eljárásjogi Tanszék Fogalma A közjegyzı hatáskörébe tartozó nemperes eljárás; melynek során a közjegyzı a jogosult egyoldalú kérelme

Részletesebben

Közbeszerzési Hatóság közleménye

Közbeszerzési Hatóság közleménye Közbeszerzési Hatóság közleménye A Közbeszerzési Hatóság - a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 187. (2) bekezdésének ab) alpontjával, valamint az r) ponttal összhangban

Részletesebben

Az EUB jogalkalmazási feladatai Eljárási típusok az EUB előtt

Az EUB jogalkalmazási feladatai Eljárási típusok az EUB előtt Az EUB jogalkalmazási feladatai Eljárási típusok az EUB előtt Az EUB feladatai túlmutatnak a hagyományos jogalkalmazási feladatokon 1. Alkotmánybírósági jellegű funkciók (pl. kötelezettségszegési eljárás,

Részletesebben

AGRÁRJOG II. KOLLOKVIUMI KÉRDÉSEK. 2. Mely jogok tekintetében konstitutív hatályú az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés? (6 pont)

AGRÁRJOG II. KOLLOKVIUMI KÉRDÉSEK. 2. Mely jogok tekintetében konstitutív hatályú az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés? (6 pont) Ingatlan-nyilvántartás AGRÁRJOG II. KOLLOKVIUMI KÉRDÉSEK 1. Melyek az ingatlan-nyilvántartás alapelvei? (6 2. Mely jogok tekintetében konstitutív hatályú az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés? (6 3. Soroljon

Részletesebben

2012. évi... törvény

2012. évi... törvény 2012. évi... törvény Érkezett : 20'2 MARC Z e. a külföldiek term őföldön történő zálogjog alapításának megakadályozása érdekébe n szükséges törvények módosításáró l 1. A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959.

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2013. szeptember 20-i ülése 6. számú napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2013. szeptember 20-i ülése 6. számú napirendi pontja 1 Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2013. szeptember 20-i ülése 6. számú napirendi pontja Javaslat haszonélvezeti jog alapításáról szóló szerződés jóváhagyására Előadó: dr. Puskás

Részletesebben

KORLÁTOLT DOLOGI JOGOK

KORLÁTOLT DOLOGI JOGOK HASZNÁLATI JOGOK KORLÁTOLT DOLOGI JOGOK Használati jogok Személyes szolgalmak Telki szolgalmak Értékjogok Pl: zálogjog FÖLDHASZNÁLAT Főszabály aedificium solo cedit elve az épület osztja a fődolog jogi

Részletesebben

Gyakorlati útmutató az adásvételi és haszonbérleti szerződések hirdetményi úton történő közlésével kapcsolatban

Gyakorlati útmutató az adásvételi és haszonbérleti szerződések hirdetményi úton történő közlésével kapcsolatban Gyakorlati útmutató az adásvételi és haszonbérleti szerződések hirdetményi úton történő közlésével kapcsolatban dr Regős-Benák Edit Főosztályvezető-helyettes Szeged, 2016 december 7 474/2013 (XII12) Korm

Részletesebben

Miskolczi Bodnár Péter. Fogyasztói szerződések

Miskolczi Bodnár Péter. Fogyasztói szerződések Miskolczi Bodnár Péter Fogyasztói szerződések P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y B e t h l e n s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Kereskedelmi Jogi és Pénzügyi

Részletesebben

KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG

KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG 1026 Budapest, Riadó u. 5. 1525 Pf.: 166. Tel.: 06-1/882-8594, fax: 06-1/882-8593 E-mail: dontobizottsag@kt.hu Ikt.sz.: D.915/5/2016. A Közbeszerzési

Részletesebben

Tisztelt Lakosság, Földtulajdonosok, Földhasználók!

Tisztelt Lakosság, Földtulajdonosok, Földhasználók! Tisztelt Lakosság, Földtulajdonosok, Földhasználók! Szeretném felhívni figyelmüket a mező- és erdőgazdasági művelés alá eső területek forgalmára, valamint azzal összefüggésben az elővásárlási/haszonbérleti

Részletesebben

Egyéni vállalkozói engedély ügyek

Egyéni vállalkozói engedély ügyek Egyéni vállalkozói engedély ügyek Jogosultak köre: magyar állampolgár, az Európai Unió tagállamának vagy az Európai Gazdasági Térségről (EGT)* szóló megállapodásban részes más államnak az állampolgára,

Részletesebben

Szigorlati kérdések polgári eljárásjogból

Szigorlati kérdések polgári eljárásjogból Szigorlati kérdések polgári eljárásjogból 1. A polgári eljárásjog alapfogalmai: peres- ill. nem peres eljárás, az eljárás alanyai, tárgya, célja, a bírósági út. 2. A polgári eljárásjog helye a jogrendszerben,

Részletesebben

A TÁRSASÁG LÉTESÍTŐ OKIRAT MÓDOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉGE KOGENCIA DISZPOZITIVITÁS

A TÁRSASÁG LÉTESÍTŐ OKIRAT MÓDOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉGE KOGENCIA DISZPOZITIVITÁS A TÁRSASÁG LÉTESÍTŐ OKIRAT MÓDOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉGE KOGENCIA DISZPOZITIVITÁS I. A hatályos törvényi szabályozás ugyan a korábbinál részletesebben határozza meg a volt tag üzletrészének értékesítését,

Részletesebben

VIS MAIOR - SZABÁLYZAT

VIS MAIOR - SZABÁLYZAT VIS MAIOR - SZABÁLYZAT 1.) Hatáskör 1.1. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) hagyományosan látja el a vis maior hivatkozások érvényesítésének igazolására irányuló tevékenységét. A vis maior igazolások

Részletesebben

Zsámbék Város Képviselő-testületének. 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E. a telekadóról

Zsámbék Város Képviselő-testületének. 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E. a telekadóról Zsámbék Város Képviselő-testületének 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E a telekadóról A Helyi adókról szóló (továbbiakban: Htv.) többször módosított 1990. évi C. törvény 1.. (1) bekezdése,

Részletesebben

A/3. POLGÁRI ELJÁRÁSJOG

A/3. POLGÁRI ELJÁRÁSJOG A/3. POLGÁRI ELJÁRÁSJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény, a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény I-XVIII. fejezetei, a 2005.évi

Részletesebben

A NEMZETI FÖLDALAP VÁLTOZÁSAI

A NEMZETI FÖLDALAP VÁLTOZÁSAI A NEMZETI FÖLDALAP VÁLTOZÁSAI Fiatal Gazda Konferencia Budapest, 2011.02.25. Dr. Sebestyén Róbert NFA NEMZETI FÖLADALAPLKEZELŐ SZERVEZET (NFA) A Nemzeti Földalap (visszatekintés) A Nemzeti Földalapkezelő

Részletesebben

KÉRELEM KISAJÁTÍTÁSI ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSA IRÁNT. (projekt megnevezése) Neve: Levelezési címe: címe: Telefonszáma:

KÉRELEM KISAJÁTÍTÁSI ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSA IRÁNT. (projekt megnevezése) Neve: Levelezési címe:  címe: Telefonszáma: Kormányhivatal (település) (utca/tér)..(ir.sz.) KÉRELEM KISAJÁTÍTÁSI ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSA IRÁNT (projekt megnevezése) I. KÉRELMEZŐ Neve: Címe / Székhelye: Bankszámlaszáma Képviselőjének Neve: Levelezési

Részletesebben

ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSEK 2011. IGAZGATÁSSZERVEZŐ SZAK ingatlan-nyilvántartási szakirány. Nappali és Levelező tagozat

ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSEK 2011. IGAZGATÁSSZERVEZŐ SZAK ingatlan-nyilvántartási szakirány. Nappali és Levelező tagozat NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM GEOINFORMATIKAI KAR SZÉKESFEHÉRVÁR ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSEK 2011. IGAZGATÁSSZERVEZŐ SZAK ingatlan-nyilvántartási szakirány Nappali és Levelező tagozat A záróvizsga kérdéseket jóváhagyom:

Részletesebben

POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103

POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103 SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103 Az előterjesztés törvényességi szempontból megfelelő. Siófok, 2014. szeptember 10. Dr. Pavlek Tünde

Részletesebben

A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története. A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma. Eljárásfajták a közigazgatásban

A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története. A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma. Eljárásfajták a közigazgatásban A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története 1 A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma 2 Eljárásfajták a közigazgatásban Az eljárás és az eljárásjog definiálása Magyary Zoltán:

Részletesebben

Dr. Szecskó József bíró Fővárosi Törvényszék Közigazgatási és Munkaügyi Regionális Kollégium

Dr. Szecskó József bíró Fővárosi Törvényszék Közigazgatási és Munkaügyi Regionális Kollégium SZERZŐDÉSEK ÉRVÉNYTELENSÉGÉRE IRÁNYULÓ EGYSÉGES PEREK TAPASZTALATAI, AZ ÉRVÉNYTELENSÉG ÚJ SZABÁLYAI Dr. Szecskó József bíró Fővárosi Törvényszék Közigazgatási és Munkaügyi Regionális Kollégium JOGSZABÁLYI

Részletesebben

, , , , , , , ,

, , , , , , , , M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 41. szám 4267 56. 2004. 1,618 57. 2005. 1,469 58. 2006. 1,365 59. 2007. 1,326 60. 2008. 1,239 61. 2009. 1,217 62. 2010. 1,140 63. 2011. 1,071 64. 2012. 1,049 2. melléklet

Részletesebben

IrorrrQnystéhn: TI 50 2. tt 2015 JúN 0 2. 2015. évi... törvény

IrorrrQnystéhn: TI 50 2. tt 2015 JúN 0 2. 2015. évi... törvény Q0002/000 5 s.., ~ Yíltt3s Hivatala IrorrrQnystéhn: TI 50 2 tt 2015 JúN 0 2. ORSZÁGGY ŰLÉSI KÉPVISELŐ Képvisel ői önálló indítván y 2015. évi... törvény a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint

Részletesebben

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK. 12/2015. (IV.17.) önkormányzati rendelete

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK. 12/2015. (IV.17.) önkormányzati rendelete MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK 12/2015. (IV.17.) önkormányzati rendelete mezőgazdasági művelésre alkalmas földterületek bérbe-, használatba- és haszonbérbe adására vonatkozó eljárási

Részletesebben

A közigazgatási perrendtartásról szóló törvény tervezete Június 14.

A közigazgatási perrendtartásról szóló törvény tervezete Június 14. A közigazgatási perrendtartásról szóló törvény tervezete 2016. Június 14. Közigazgatási bírói út Közigazgatási jogviták Önkormányzati normakontroll-eljárások Egyéb közjogi jogviszonyon alapuló jogviták,

Részletesebben

Tájékoztató a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzéséhez szükséges igazolásról

Tájékoztató a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzéséhez szükséges igazolásról 1 Tájékoztató a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzéséhez szükséges igazolásról A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói

Részletesebben

T/1489. számú. törvényjavaslat

T/1489. számú. törvényjavaslat MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/1489. számú törvényjavaslat az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996.

Részletesebben

A tervezet előterjesztője

A tervezet előterjesztője Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak, ezért

Részletesebben

A dologi jog fogalma A tulajdonviszony. Dr. Kenderes Andrea május 17.

A dologi jog fogalma A tulajdonviszony. Dr. Kenderes Andrea május 17. A dologi jog fogalma A tulajdonviszony Dr. Kenderes Andrea 2014. május 17. A dologi jog fogalma Történeti visszatekintés (Róma, Középkor, Polgárosodás) Dologi jog fogalma Dologi jog jelentőssége ( alkotmányos

Részletesebben

Székhely: 1149 Budapest, Bosnyák tér 5. Törzskönyvi azonosítószám: 775706

Székhely: 1149 Budapest, Bosnyák tér 5. Törzskönyvi azonosítószám: 775706 HIRDETMÉNY NEMZETI FÖLDLPB TRTOZÓ FÖLDRÉSZLETEK NYILVÁNOS PÁLYÁZTTÁS, ILLETVE ÁRVERÉS MELLŐZÉSÉVEL TÖRTÉNŐ ÉRTÉKESÍTÉSÉNEK 2015/I. SZÁMÚ ÜTEMÉRE VONTKOZÓN mint tulajdonos nevében és képviseletében eljáró

Részletesebben

FÖLDHASZNÁLATI VÁLTOZÁS-BEJELENTÉSI ADATLAP

FÖLDHASZNÁLATI VÁLTOZÁS-BEJELENTÉSI ADATLAP Földhivatal neve: Érkezési idő:... Iktatószám:... Mellékelt okiratok, szerződések száma:... További földrészletek adatait tartalmazó 1v. számú pótlap csatolása: Az igen mező kitöltése esetén az 1. számú

Részletesebben

Birtokvédelmi eljárás megindítása iránti kérelem

Birtokvédelmi eljárás megindítása iránti kérelem Birtokvédelmi eljárás megindítása iránti kérelem 3000 Ft eljárási illeték Birtokvédelmet kérő neve, lakcíme (székhelye): Név:... Cím:... Akivel szemben a birtokvédelmet kérik, annak a félnek a neve, lakcíme

Részletesebben

Perfelvétel iratai. perkoncentráció: hiánytalan peranyag mihamarabb rendelkezésre álljon

Perfelvétel iratai. perkoncentráció: hiánytalan peranyag mihamarabb rendelkezésre álljon Perfelvétel iratai perkoncentráció: hiánytalan peranyag mihamarabb rendelkezésre álljon 1. felperesi KERESETLEVÉL 1.1. tartalom tartalmi szabályozásának célja: minél előbb rendelkezésre álljon valamennyi

Részletesebben

A tárgyalást megelızı szakasz. elıadás

A tárgyalást megelızı szakasz. elıadás A tárgyalást megelızı szakasz Polgári eljárásjog elıadás Dr. Pribula László egyetemi docens Az elsıfokú eljárás szakaszai 1. A tárgyalást megelızı szakasz (a keresetlevél benyújtásától a perindítás hatályának

Részletesebben

A/3. POLGÁRI ELJÁRÁSJOG

A/3. POLGÁRI ELJÁRÁSJOG A/3. POLGÁRI ELJÁRÁSJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény, a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény I-XVIII. fejezetei, a 2005.

Részletesebben

Polgár Város Önkormányzat Képviselő-testületének

Polgár Város Önkormányzat Képviselő-testületének Polgár Város Önkormányzat Képviselő-testületének 41/2015. (XI. 27.) önkormányzati rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól (egységes szerkezetben a 24/2016. (X. 21.) és

Részletesebben

FÖLDHASZNÁLAT V.141028

FÖLDHASZNÁLAT V.141028 FÖLDHASZNÁLAT V.141028 Földtörvény(ek) 2013. évi CXXII. Törvény a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról - földekre vonatkozó haszonélvezeti jog alapítására, - mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld

Részletesebben

2/D. SZÁMÚ MELLÉKLET: MEGBÍZÁSI MEGÁLLAPODÁS KLINIKAI VIZSGÁLATOKKAL KAPCSOLATOSAN SZABADFOGLALKOZÁSÚ JOGVISZONY LÉTESÍTÉSÉRE EGYÉNI VÁLLALKOZÓ

2/D. SZÁMÚ MELLÉKLET: MEGBÍZÁSI MEGÁLLAPODÁS KLINIKAI VIZSGÁLATOKKAL KAPCSOLATOSAN SZABADFOGLALKOZÁSÚ JOGVISZONY LÉTESÍTÉSÉRE EGYÉNI VÁLLALKOZÓ 2/D. SZÁMÚ MELLÉKLET: MEGBÍZÁSI MEGÁLLAPODÁS KLINIKAI VIZSGÁLATOKKAL KAPCSOLATOSAN SZABADFOGLALKOZÁSÚ JOGVISZONY LÉTESÍTÉSÉRE EGYÉNI VÁLLALKOZÓ amely létrejött egyrészről a Név: [Intézmény neve] Képv.jogosult:

Részletesebben

TSZVSZ ORSZÁGOS TŰZVÉDELMI KONFERENCIA

TSZVSZ ORSZÁGOS TŰZVÉDELMI KONFERENCIA AZ ÁKR. GYAKORLATI ALKALMAZÁSA A TŰZMEGELŐZÉS TERÜLETÉN TSZVSZ ORSZÁGOS TŰZVÉDELMI KONFERENCIA DR. FIRNIGEL EDIT TŰ. SZÁZADOS TŰZMEGELŐZÉSI FŐOSZTÁLY BALATONKENESE, 2018. ÁPRILIS 26. Jogszabályváltozások

Részletesebben

2/F. SZÁMÚ MELLÉKLET: TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOKKAL KÖTENDŐ MEGBÍZÁSI MEGÁLLAPODÁS KLINIKAI VIZSGÁLATBAN VALÓ RÉSZVÉTELRE

2/F. SZÁMÚ MELLÉKLET: TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOKKAL KÖTENDŐ MEGBÍZÁSI MEGÁLLAPODÁS KLINIKAI VIZSGÁLATBAN VALÓ RÉSZVÉTELRE 2/F. SZÁMÚ MELLÉKLET: TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOKKAL KÖTENDŐ MEGBÍZÁSI MEGÁLLAPODÁS KLINIKAI VIZSGÁLATBAN VALÓ RÉSZVÉTELRE amely létrejött egyrészről a Név: [Intézmény neve] Képv. jogosult: Székhely: Adószám:

Részletesebben

a Pénzügyi Békéltető Testület Elnökének 2/2014. számú utasítása módosításának tárgyában

a Pénzügyi Békéltető Testület Elnökének 2/2014. számú utasítása módosításának tárgyában A Pénzügyi Békéltető Testület Elnökének 2/2016. számú utasítása a Pénzügyi Békéltető Testület Elnökének 2/2014. számú utasítása módosításának tárgyában Alkalmazását 2017. január hó 01. napjától elrendelem

Részletesebben

ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSEK 2010. IGAZGATÁSSZERVEZŐ SZAK ingatlan-nyilvántartási szakirány. Nappali és Levelező tagozat

ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSEK 2010. IGAZGATÁSSZERVEZŐ SZAK ingatlan-nyilvántartási szakirány. Nappali és Levelező tagozat NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM GEOINFORMATIKAI KAR SZÉKESFEHÉRVÁR ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSEK 2010. IGAZGATÁSSZERVEZŐ SZAK ingatlan-nyilvántartási szakirány Nappali és Levelező tagozat A záróvizsga kérdéseket jóváhagyom:

Részletesebben

Közigazgatási jog 2.

Közigazgatási jog 2. Közigazgatási jog 2. A közigazgatási hatósági eljárás (2) Dr. Bencsik András egyetemi adjunktus PTE ÁJK Közigazgatási Jogi Tanszék Eljárás megindítása Kérelem vizsgálata Az elsőfokú eljárás főbb szakaszai

Részletesebben

FÖLDFORGALMI TÖRVÉNY VÉGREHAJTÁSA-KAMARAI FELADATOK

FÖLDFORGALMI TÖRVÉNY VÉGREHAJTÁSA-KAMARAI FELADATOK FÖLDFORGALMI TÖRVÉNY VÉGREHAJTÁSA-KAMARAI FELADATOK JAKAB TAMÁS NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA mb. HEVES MEGYEI IGAZGATÓ Eger, 2014 08. 26. Jogszabályi háttér áttekintése A mező- és erdőgazdasági földek

Részletesebben

Változások a fizetési meghagyásos eljárásban 2010. június 01-tıl

Változások a fizetési meghagyásos eljárásban 2010. június 01-tıl Változások a fizetési meghagyásos eljárásban 2010. június 01-tıl A nemfizetés megoldásának lehetıségei Eszköz Fizetési felszólítás Szolgáltatás korlátozása Követelés értékesítése Fizetési meghagyás és

Részletesebben

FORS Faktor Zrt. PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT

FORS Faktor Zrt. PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT 1023 Budapest, Orgona utca 8. Cégjegyzékszám: 01-10-044014 PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT 2019. március 01. 1 A pénzügyi intézmény (Pénzügyi intézmény vagy Szolgáltató) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról

Részletesebben

MÓDOSÍTOTT ELNÖKI TÁJÉKOZTATÓ

MÓDOSÍTOTT ELNÖKI TÁJÉKOZTATÓ MÓDOSÍTOTT ELNÖKI TÁJÉKOZTATÓ 2017. 06. 29. 2017. 109 9 1026 Budapest, Riadó utca 5. 1525 Budapest, Pf. 166. www.kozbeszerzes.hu info@kt.hu A Közbeszerzési Hatóság Elnökének tájékoztatója a közérdekű bejelentések

Részletesebben

Általános rendelkezések

Általános rendelkezések DEMJÉN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 17/2012.(XI. 29.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás főbb szabályairól Demjén Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

Végrehajtás korlátozása iránti kérelem

Végrehajtás korlátozása iránti kérelem Végrehajtás korlátozása iránti kérelem Alulírott adós előadom, hogy önálló bírósági végrehajtó előtt számon végrehajtás folyik velem szemben. A végrehajtást kérő: Álláspontom szerint a végrehajtást kérő

Részletesebben

HIRDETMÉNY BÍRÓSÁGI ADÓSSÁGRENDEZÉS ELRENDELÉSÉRŐL A HITELEZŐK ADÓSSÁGRENDEZÉSBE TÖRTÉNŐ BEVONÁSA ÉRDEKÉBEN

HIRDETMÉNY BÍRÓSÁGI ADÓSSÁGRENDEZÉS ELRENDELÉSÉRŐL A HITELEZŐK ADÓSSÁGRENDEZÉSBE TÖRTÉNŐ BEVONÁSA ÉRDEKÉBEN ARE-HIR-003-ELREND HIRDETMÉNY ADÓSSÁGRENDEZÉSI ÜGYSZÁM: ARE2016000219 BÍRÓSÁGI ADÓSSÁGRENDEZÉS ELRENDELÉSÉRŐL A HITELEZŐK ADÓSSÁGRENDEZÉSBE TÖRTÉNŐ BEVONÁSA ÉRDEKÉBEN (A természetes személyek adósságrendezéséről

Részletesebben

H A T Á S V I Z S G Á L A T I L A P

H A T Á S V I Z S G Á L A T I L A P Jelen tervezet közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során a tervezet koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak, ezért a tervezet jelen formájában nem

Részletesebben

A KÖZÉRDEKŰ BEJELENTÉSEK ÉS PANASZOK KEZELÉSÉNEK RENDJÉRŐL

A KÖZÉRDEKŰ BEJELENTÉSEK ÉS PANASZOK KEZELÉSÉNEK RENDJÉRŐL A KÖZÉRDEKŰ BEJELENTÉSEK ÉS PANASZOK KEZELÉSÉNEK RENDJÉRŐL Jászberény Város Jegyzője tekintettel az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény 141.

Részletesebben

A diasort hatályosította: dr. Szalai András (2016. január 31.)

A diasort hatályosította: dr. Szalai András (2016. január 31.) A diasort hatályosította: dr. Szalai András (2016. január 31.) 1 Az előadás tartalmi felépítése 1. A közigazgatási szervek hatósági jogalkalmazói tevékenysége, a közigazgatási eljárási jog és a közigazgatási

Részletesebben

BORSOD MEGYEI ESETTANULMÁNYOK. Készítette: Dr. Tulipán Péter BAZ. Megyei Békéltető testület elnöke

BORSOD MEGYEI ESETTANULMÁNYOK. Készítette: Dr. Tulipán Péter BAZ. Megyei Békéltető testület elnöke BORSOD MEGYEI ESETTANULMÁNYOK Készítette: Dr. Tulipán Péter BAZ. Megyei Békéltető testület elnöke BÍRÓSÁGI JOGESET 1. Borsod Megyei Békéltető Testület még nem vesztett pert 15 év alatt A vállalkozás az

Részletesebben

INTER-TRADE Kft. AZ INTER-TRADE KFT Általános Szerződési Feltételei

INTER-TRADE Kft. AZ INTER-TRADE KFT Általános Szerződési Feltételei AZ INTER-TRADE KFT Általános Szerződési Feltételei 1.. Általános szabályok Az INTER-TRADE KFT minden magyarországi értékesítésére jelen feltételek alkalmazandók, függetlenül az értékesítendő árutól, illetve

Részletesebben

C S A N Á D P A L O T A NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 14/2006. (III. 31.) ÖR. rendelete

C S A N Á D P A L O T A NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 14/2006. (III. 31.) ÖR. rendelete C S A N Á D P A L O T A NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 14/2006. (III. 31.) ÖR. rendelete az önkormányzati tulajdonú lakások elidegenítésének szabályairól szóló 21/2002. (XI. 15.) ÖR. rendelet

Részletesebben

Nagyfüged Község Önkormányzatának 13/2007 (XII.17.) sz. Rendelete. A helyi iparűzési adóról

Nagyfüged Község Önkormányzatának 13/2007 (XII.17.) sz. Rendelete. A helyi iparűzési adóról Nagyfüged Község Önkormányzatának 13/2007 (XII.17.) sz. Rendelete A helyi iparűzési adóról - a módosításokkal egységes szerkezetben - Nagyfüged Község Önkormányzata az önkormányzatokról szóló 1990. évi

Részletesebben

Allianz Hungária Nyugdíjpénztár Tagi Kölcsön Szabályzat

Allianz Hungária Nyugdíjpénztár Tagi Kölcsön Szabályzat Allianz Hungária Nyugdíjpénztár Tagi Kölcsön Szabályzat Ezen szabályzat továbbadása az Allianz Hungária Nyugdíjpénztár írásos engedélye nélkül nem megengedett. TARTALOMJEGYZÉK 1 A SZABÁLYZAT CÉLJA...3

Részletesebben

BBelváros-Lipótváros Budapest Főváros V. Kerületi Önkormányzat PPolgármesteri Hivatal Pénzügyi Osztály Adócsoport. Budapest, V., Erzsébet tér 4.

BBelváros-Lipótváros Budapest Főváros V. Kerületi Önkormányzat PPolgármesteri Hivatal Pénzügyi Osztály Adócsoport. Budapest, V., Erzsébet tér 4. BBelváros-Lipótváros Budapest Főváros V. Kerületi Önkormányzat PPolgármesteri Hivatal Pénzügyi Osztály Adócsoport Budapest, V., Erzsébet tér 4. ADATLAP gazdasági társaságok, a Ptk., vagy egyéb jogszabály

Részletesebben

A dologi jog fogalma A tulajdonviszony

A dologi jog fogalma A tulajdonviszony A dologi jog fogalma A tulajdonviszony Dr. Kenderes Andrea A dologi jog fogalma Történeti visszatekintés (Róma, Középkor, Polgárosodás) Dologi jog fogalma Dologi jog jelentőssége ( alkotmányos berendezkedés,

Részletesebben

Tájékoztató az azonosítóengedélyezési eljárásokról

Tájékoztató az azonosítóengedélyezési eljárásokról Tájékoztató az azonosítóengedélyezési eljárásokról Az azonosítók használatát a hatóság az elektronikus hírközlési szolgáltatók kérelmére engedélyezi és az engedélyt kérelemre vagy hivatalból indított eljárással

Részletesebben

Pályázati Hirdetmény. nyilvános pályázati felhívás

Pályázati Hirdetmény. nyilvános pályázati felhívás Pályázati Hirdetmény A(z) SEDINA Kft. (cégjegyzékszám: 02-09-071721, székhely: 7623 Pécs, Rákóczi út 10.., levelezési cím: 7623 Pécs, Rákóczi út 10..), mint a(z) Kaposvári Nyomdaipari Szolgáltató Kft.

Részletesebben

SZERENCS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 6/2003. (III. 25.) SZ. RENDELETE az első lakáshoz jutók támogatásáról

SZERENCS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 6/2003. (III. 25.) SZ. RENDELETE az első lakáshoz jutók támogatásáról SZERENCS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 6/2003. (III. 25.) SZ. RENDELETE az első lakáshoz jutók támogatásáról egységes szerkezetben a 19/2003. (VIII. 26.), a 21/2004. (V. 27.), 5/2005. (III. 29.), 17/2009. (V.

Részletesebben

mint, szolgáltató,megbízott ( a továbbiakban: szolgáltató/megbízott) valamint,

mint, szolgáltató,megbízott ( a továbbiakban: szolgáltató/megbízott) valamint, LifeBOX SZERZŐDÉS A LifeBOX internetes tartalomszolgáltatás, műsor gyártás-és sugárzás kizárólagos jogbirtokosa a Varga és Zsótér Bt.(székhely : 1117.Budapest, Bercsényi u.26.fszt.3. adószám : 21816408-2-43,

Részletesebben

Jászladány Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2012. (VI. 22.) önkormányzati rendelete

Jászladány Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2012. (VI. 22.) önkormányzati rendelete Jászladány Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2012. (VI. 22.) önkormányzati rendelete Jászladány nagyközség nemzeti vagyonáról (egységes szerkezetben) 1 Jászladány Nagyközségi Önkormányzat

Részletesebben

Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat 27/2008. (IV.14.) számú önk. rendelete

Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat 27/2008. (IV.14.) számú önk. rendelete Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat 27/2008. (IV.14.) számú önk. rendelete az Önkormányzat tulajdonában álló lakás eladásának feltételeiről 16/2005. (IV. 20.) számú önkormányzati rendelet

Részletesebben

Az ügyfélre és más eljárási szereplőkre vonatkozó általános szabályok

Az ügyfélre és más eljárási szereplőkre vonatkozó általános szabályok Az ügyfélre és más eljárási szereplőkre vonatkozó általános szabályok (képviselet, határidő számítás, igazolási kérelem, iratokba való betekintés; idézés, értesítés) AZ ÜGYFÉL KÉPVISELETE ELJÁRÁSI KÉPVISELET:

Részletesebben

. ar 51 la Tóth János Zoltán polg~ ester jegyző

. ar 51 la Tóth János Zoltán polg~ ester jegyző Kisköre Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2014(111. 27.) önkormányzati rendelete az önkormányzati tulajdonú helyiségeinek bérleti díjáról egységes szerkezet Kisköre Város Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

Adásvételi szerződés

Adásvételi szerződés 1 Ingatlan-adásvételi szerződés haszonélvezeti jogról való ingyenes lemondással, foglaló kikötésével, tulajdonjog fenntartása mellett Adásvételi szerződés amely létrejött egyrészről eladó családi és utóneve:

Részletesebben

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÔTESTÜLETÉNEK 23/1995. (XII. 28.) 1 RENDELETE 2

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÔTESTÜLETÉNEK 23/1995. (XII. 28.) 1 RENDELETE 2 ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÔTESTÜLETÉNEK 23/1995. (XII. 28.) 1 RENDELETE 2 AZ ÖNKORMÁNYZAT VAGYONÁRÓL, A VAGYONTÁRGYAK FELETTI TULAJDONOSI JOGOK GYAKORLÁSÁRÓL A 15/1996. (IV. 30.) 3, A 7/1998.

Részletesebben

KÖZÉRDEKŰ BEJELENTÉSEK ÉS PANASZOK

KÖZÉRDEKŰ BEJELENTÉSEK ÉS PANASZOK KÖZÉRDEKŰ BEJELENTÉSEK ÉS PANASZOK KEZELÉSÉNEK SZABÁLYZATA Kerekegyháza Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatala 2010-04-30 2 / 8 Tartalomjegyzék ÁLTALÁNOS RÉSZ 3 1.1 Bevezetés 3 1.2 A szabályzat célja

Részletesebben

PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT

PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Jelen szabályzat a NOVIS Poisťovňa a.s. (továbbiakban: Biztosító) panaszkezeléssel kapcsolatos eljárási szabályait definiálja. 1. Panaszkezelési fogalmak: Panasz fogalma: Minden

Részletesebben

Székhely: 1149 Budapest, Bosnyák tér 5. Törzskönyvi azonosítószám:

Székhely: 1149 Budapest, Bosnyák tér 5. Törzskönyvi azonosítószám: HIRDETMÉNY NEMZETI FÖLDLPB TRTOZÓ FÖLDRÉSZLETEK NYILVÁNOS PÁLYÁZTTÁS, ILLETVE ÁRVERÉS MELLŐZÉSÉVEL TÖRTÉNŐ ÉRTÉKESÍTÉSÉNEK 2015/III. SZÁMÚ ÜTEMÉRE VONTKOZÓN mint tulajdonos nevében és képviseletében eljáró

Részletesebben

(4) Ha leszármazó nincs, a házastárs örököl.

(4) Ha leszármazó nincs, a házastárs örököl. (4) Ha leszármazó nincs, a házastárs örököl. A Ptk. Az özvegyet csak leszármazók hiányában tekinti állagörökösnek (leszármazók mellett nem örököl állagot). Leszármazók hiányában az egész hagyaték az egész

Részletesebben

FÖLDHASZNÁLATI BEJELENTÉSI ADATLAP

FÖLDHASZNÁLATI BEJELENTÉSI ADATLAP Földhivatal neve: Érkezési idő:... Iktatószám:... Mellékelt okiratok, szerződések száma:... További földrészletek adatait tartalmazó számú pótlap csatolása: Az igen mező kitöltése esetén az számú pótlap

Részletesebben

Áttekintő táblázat a rendeletmódosításhoz

Áttekintő táblázat a rendeletmódosításhoz Áttekintő táblázat a rendeletmódosításhoz Az előterjesztés 2. sz. melléklete az Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 7/2012. (III.5.) önkormányzati rendelet

Részletesebben

dr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I.

dr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I. dr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I. Novissima Kiadó 2014 1 Megjelent a Novissima Kiadó gondozásában 2014-ben, elektronikus formában. Szerző: dr. Kusztos

Részletesebben

K i v o n a t. Biatorbágy Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. április 25-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből

K i v o n a t. Biatorbágy Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. április 25-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből K i v o n a t Biatorbágy Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. április 25-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből Képviselő-testületének 76/2013. (04.25.) Öh. sz. határozata A Biatorbágy, 04/26,

Részletesebben

Alkuszi Tevékenységet Végző Természetes Személyek Szakmai Felelősségbiztosítása

Alkuszi Tevékenységet Végző Természetes Személyek Szakmai Felelősségbiztosítása Alkuszi Tevékenységet Végző Természetes Személyek Szakmai Felelősségbiztosítása Ügyfél-tájékoztató és biztosítási szerződési feltételek Nyomtatványszám: NF3143 Hatályos: 2018. szeptember 01- Tartalom 1.

Részletesebben

Tájékoztató a termőföld tulajdon és használati jog megszerzésének szabályairól

Tájékoztató a termőföld tulajdon és használati jog megszerzésének szabályairól Tájékoztató a termőföld tulajdon és használati jog megszerzésének szabályairól A mező és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: földforgalmi törvény) 2014. május

Részletesebben

A nappali ellátás igénybevételének módja

A nappali ellátás igénybevételének módja Dabas Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14 / 2018. (VI.1.) önkormányzati rendelete A Reménysugár Fogyatékosok Napközi Otthonában igénybe vehető nappali ellátásról és azok térítési díjáról Dabas

Részletesebben

Előadó: Kiss Andor. okl. építőmérnök, építőmester szakmérnök, vezető főtanácsos kormánytisztviselő

Előadó: Kiss Andor. okl. építőmérnök, építőmester szakmérnök, vezető főtanácsos kormánytisztviselő Előadó: Kiss Andor okl. építőmérnök, építőmester szakmérnök, vezető főtanácsos kormánytisztviselő Bevezetés A hatósági eljárásjog hazai fejlődése Általános eljárási törvény Magyarországon 1957. évi IV.

Részletesebben

Celldömölk Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 2/2019 (II.14.) önkormányzati rendelete

Celldömölk Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 2/2019 (II.14.) önkormányzati rendelete Celldömölk Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2019 (II.14.) önkormányzati rendelete az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről Celldömölk

Részletesebben

KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KORMÁNYHIVATAL FÜGGŐ HATÁLYÚ HATÁROZAT

KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KORMÁNYHIVATAL FÜGGŐ HATÁLYÚ HATÁROZAT KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Ügyszám: KE/8/119-2/2018. Ü.i.: Pintér Krisztina Tel.: (34)515-160 Tárgy: függő hatályú döntés Neszmély Község Önkormányzatának térségi területfelhasználási engedély

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK Előszó 1. Határozott idejű munkaviszony megszüntetése 2. Határozott idejű munkaviszony munkáltató általi megszüntetése

TARTALOMJEGYZÉK Előszó 1. Határozott idejű munkaviszony megszüntetése 2. Határozott idejű munkaviszony munkáltató általi megszüntetése TARTALOMJEGYZÉK Előszó...5 1. Határozott idejű munkaviszony megszüntetése...7 1.1 A határozott idejű szerződés megszűnésének, megszűntetésének időpontja...9 1.2 Jognyilatkozat közlése...10 1.3 Távolléti

Részletesebben

Ügyfélfogadás: Ügyintézők: Erős Krisztina 25/504-522 (11) Steiger Beatrix 25/504-522 (16) Fax: 25/504-522 (15)

Ügyfélfogadás: Ügyintézők: Erős Krisztina 25/504-522 (11) Steiger Beatrix 25/504-522 (16) Fax: 25/504-522 (15) Ügyfélfogadás: hétfő: 8:00-11:30 és 13:00-15:30 kedd: nincs ügyfélfogadás szerda: 8:00-11:30 és 13:00-17:30 csütörtök: nincs ügyfélfogadás péntek: 8:00-11:30 Ügyintézők: Erős Krisztina 25/504-522 (11)

Részletesebben