Molnár Judit Gondolatok a kérelemtől való elállás és az eljárási díj kapcsolatáról a fizetési meghagyásos eljárásban

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Molnár Judit Gondolatok a kérelemtől való elállás és az eljárási díj kapcsolatáról a fizetési meghagyásos eljárásban"

Átírás

1 Molnár Judit Gondolatok a kérelemtől való elállás és az eljárási díj kapcsolatáról a fizetési meghagyásos eljárásban Lányiné Toldi Judit Harc a zsebszerződések ellen közjogi korlátok és közjegyzői közreműködés a termőfölddel kapcsolatos jogügyletekben Máté Viktor és Sajben Tamás Felülhitelesítési szabályok változása, illetve évi eseménynapló Sajtófigyelő Rezümék március-április

2

3 szám * Közjegyzők Közlönye Tartalomjegyzék Molnár Judit Gondolatok a kérelemtől való elállás és az eljárási díj kapcsolatáról a fizetési meghagyásos eljárásban... 4 Lányiné Toldi Judit Harc a zsebszerződések ellen közjogi korlátok és közjegyzői közreműködés a termőfölddel kapcsolatos jogügyletekben Máté Viktor és Sajben Tamás Felülhitelesítési szabályok változása, illetve évi eseménynapló Sajtófigyelő Rezümék... 52

4 Közjegyzők Közlönye * szám Molnár Judit Gondolatok a kérelemtől való elállás és az eljárási díj kapcsolatáról a fizetési meghagyásos eljárásban 1. Bevezető gondolatok A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemtől való kérelmezői elállás több tanulmány témáját is képezte 2010 óta. 1 Ezen témafeldolgozások kifejezetten a fizetési meghagyásos eljárásról szóló évi L. törvény (Fmhtv.) kérelemtől elállásra vonatkozó szabályait elemezték. A kutatások során kimutatták, hogy a kérelmező részéről érkező elállás iránti kérelem, mint egyoldalú nyilatkozat két jogszabály által is szabályozásra kerül a közjegyzői fizetési meghagyásos eljárásban. Ezek egyike az Fmhtv. eljárás megszüntetésére vonatkozó rendelkezései körében került elhelyezésre. Ekkor a kérelmező fizetési meghagyás kötelezett részére történő kézbesítését követő elállásáról van szó. 2 Az elállás kapcsán megjelenő másik jogszabályunk a 28/2010 (V. 12.) IRM rendelet, mely a fizetési meghagyás kötelezett részére történő kézbesítését megelőzően előterjesztett elállás esetén szabályozza a jogkövetkezményeket. Ekkor a közjegyző az elállásra tekintettel a fizetési meghagyásos eljárást befejezetté nyilvánítja. 3 A hivatkozott tanulmányok szerzői az elállás intézményét e két esetkörben, valamint a Polgári perrendtartás 4 szabályainak tükrében vizsgálták, és vonták le következtetéseiket. Jelen tanulmány kifejezetten a címben is megjelenő eljárási díj és a díjkedvezmény elállás esetén érvényesülő szabályainak elemzése révén arra a kérdésre keresi a választ, hogy a közjegyzői fizetési meghagyásos eljárásban a kérelmek beérkezését követő azonnali 1 Lásd például: Lugosi József: A kérelemtől elállás a fizetési meghagyásos eljárás megváltozott rendelkezéseiben jogalkotási dilemmák in.: Magyar Jog szám oldal; Székely Erika: A kérelemtől elállás a fizetési meghagyásos eljárás megváltozott rendelkezéseiben közjegyzői szemmel in.: Magyar Jog szám oldal évi L. törvény a fizetési meghagyásos eljárásról (Fmhtv.) 34. szakasz (1) bek. b. pont 3 28/2010. (V. 12.) IRM rendelet a fizetési meghagyásos eljárás, a fizetési meghagyás végrehajtásának elrendelése során érvényesülő ügyviteli és iratkezelési szabályokról 12. szakasz (1) bek. c. pont évi III. törvény a polgári perrendtartásról (Pp.) 4

5 szám * Közjegyzők Közlönye közjegyzői intézkedések, az azonnali kibocsátás okozhat-e jogsérelmet a kérelmezőnek az elállási jog gyakorlása körében. A vizsgálat során elemzésre kerülnek az elállásra és a díjkedvezményre vonatkozó szabályok, valamint a fizetési meghagyás kibocsátásáról rendelkező jogszabályhelyek, és ezek összevetésével kíván a tanulmány szerzője a fenti kérdésre megalapozott választ találni. 2. A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemtől való elállás esetei A bevezető gondolatokban már említésre került azon két jogszabályhely, melynek vizsgálata az elállás fizetési meghagyásos eljárásban történő vizsgálatához szükséges. E két rendelkezés az elállás intézményét kettébontva tárgyalja. Az elállást követő közjegyzői intézkedések attól függnek, hogy az elállást mikor jelenti be a kérelmező. Az elkülönítés alapja a kibocsátott meghagyás kötelezett részére történő kézbesítése. Amennyiben a kérelmező a kézbesítést megelőzően terjeszti elő elállását a közjegyzőhöz, a 28/2010. IRM rendelet szabályainak hatálya alá tartozik az elállása, és a következő rendelkezés alapján jár el a közjegyző: Befejezett ügyként kell kezelni azokat az ügyeket, amelyekben a közjegyző a fizetési meghagyás kötelezett részére történő kézbesítése előtt a kérelemtől való elállás folytán az eljárást befejezettnek nyilvánította. 5 A közjegyző a meghagyásnak a kötelezett részére történő kézbesítése után, de annak jogerőre emelkedése, ellentmondás esetén pedig az ügynek a bírósághoz való megküldése előtt bejelentett elállás esetén a fizetési meghagyásos eljárást megszünteti. 6 A jogosult kérelmétől a kötelezett hozzájárulása nélkül is elállhat, a kötelezett ebben az esetben költségekre nem tarthat igényt. 7 A jogosult tehát a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig, illetve ellentmondás esetén az aktanyomat bírósághoz való megküldéséig gyakorolhatja a kérelemtől való elállási jogát. Utóbbi esetén azt tapasztalhatjuk, hogy a kérelmező az elállási jogát akkor is gyakorolhatja, ha a kötelezett ellentmondása nyomán perré alakult a fizetési 5 28/2010. (V. 12.) IRM rendelet 12. szakasz (1) bek. c. pont 6 Fmhtv. 34. szakasz (1) bek. b. pont 7 Fmhtv. 34. szakasz (3) bek. 5

6 Közjegyzők Közlönye * szám meghagyásos nemperes eljárás. A peres eljárásban már a Pp. szabályai szerint élhet a korábbi kérelmező, most már felperes a keresettől való elállás jogával. 8 A jogosult emellett azonban az eljárás ellentmondással történő perré alakulása esetén lehetőséget kap egy speciális, a kérelemtől való elállást megvalósító cselekmény, helyesebben mulasztás megvalósítására is. Mégpedig azáltal, hogy a közjegyzői felhívásnak megfelelően nem tesz eleget a per-előkészítési kötelezettségének. Ekkor a bíróság az ellentmondás nyomán már folyamatban lévő pert megszünteti. 9 A jogosult fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemtől való elállása tehát a kérelem benyújtásától egészen a perré alakult eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság perelőkészítéséig gyakorolható. Utóbbi időpont azzal támasztható alá, hogy a perbíróság a közjegyzői aktanyomat és a jogosult részéről benyújtandó, a perelőkészítés körében megjelölendő tényállítások, bizonyítékok és illeték kiegészítés/ lerovás alapján intézkedik a tárgyalás kitűzéséről és az idézésről Az eljárás díja elállás esetén A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem előterjesztéséért a MOKK részére az Fmhtv.-ben megállapított díjat (eljárási díj) kell fizetni. 11 Az Fmhtv. idézett 42. szakasz (1) bekezdése értelmében az eljárási díjat a kérelem előterjesztéséért kell fizetni. Tehát a jogszabályi rendelkezés szó szerinti értelmezése alapján megállapítható, hogy a díjfizetési kötelezettség magához a kérelemhez tapad, nem annak mikénti elbírálásához. 12 Továbbá meg kell állapítanunk azt is, hogy az eljárási díj nem tekinthető tisztán illetéknek, párhuzamot vonva a peres eljárás illetékével, azt nem az állam részére kell megfizetni, hanem az a közjegyzőnek a meghagyás elintézésében való közreműködésért fizetendő inkább perköltség természetű jogszabályban meghatározott mértékű szolgáltatási díj. Ekként az eljárási díj perré alakulás esetén sem 8 Pp szakasz; Mint ahogy azonban Lugosi József hivatkozott tanulmányában rámutat, a keresetlevél benyújtásával induló, azaz klasszikus peres eljárásban a keresettől való elállás sajátos abból a szempontból, hogy következményei csak a per megszüntetése körében kerülnek szabályozásra, azaz a perindítás hatályainak beálltát követően kerülnek értékelésre. A keresetlevél beadását követő, de még az idézés kötelezett részére történő kézbesítését megelőző elállás nem kap külön értékelést a peres szabályokban. Lásd ehhez: Lugosi József: i. m oldal 9 Fmhtv. 37. szakasz (2)-(4) bek.; Pp szakasz (1) bek. 10 Pp szakasz (1) bek. 11 Fmhtv. 42. szakasz (1) bek. 12 Szécsényi-Nagy Kristóf: Nagykommentár a fizetési meghagyásos eljárásról szóló évi L. törvényhez 365. oldal 6

7 szám * Közjegyzők Közlönye válik illetékké, a közjegyző nem utalja át a bíróságnak, hanem az elvégzett szolgáltatás ellenértékeként nála marad. 13 A közjegyző oldalán a meghagyás kibocsátása iránti kérelmek alapján történő eljárások még a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása is okoznak költségeket. Ezért nem jár vissza a félnek sem a kérelem elutasítása, sem az eljárás megszüntetése, sem perré alakulása esetén eljárási díj. 14 Ezen főszabály alól egyetlen kivételt határoz meg az Fmhtv., mégpedig az elállás esetét. 15 Az eljárási díj az egyébként fizetendő díj 10%-a, de legalább 2000 forint kettőnél több jogosult esetében legalább annyiszor 1000 forint, ahány jogosult van, ha a jogosult a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmétől a meghagyás kibocsátása előtt eláll. 16 Az eljárási díj kapcsán a jogalkotó az elállás bejelentésének időpontjához hasonlóan két szakaszra bontotta a fizetési meghagyásos eljárást és annak perré alakult, de még a közjegyző előtt folyó szakaszát. Az elhatárolás a fizetési meghagyás kibocsátásához kapcsolódik. Amennyiben a kérelmező a kibocsátást megelőzően nyújtja be az elállást, 90%-os díjkedvezmény illeti meg, azaz az eljárási díj 10%-a marad a terhén, 90%-ban visszajár neki a befizetett eljárási díj. Ezzel szemben a fizetési meghagyás kibocsátását követő elállás esetén a kérelmező díjkedvezményben nem részesülhet, az eljárási díj az ő terhén marad. A jogalkotó tehát kivételesen engedélyezi az eljárási díj kérelmezőnek történő részbeni visszatérítését, ha az elállására a fizetési meghagyás kibocsátását megelőzően került sor. Ekként kivételt enged a főszabály alól, de egyúttal határidőt is szab az elállás ilyen jogkövetkezménnyel való gyakorlásához. Mint ahogyan fentebb is utaltunk rá, a közjegyző a kérelem előterjesztéséért kéri az eljárási díj megfizetését, valamint az eljárása során szükségképpen merülnek fel költségek. Így a fizetési meghagyás kibocsátását megelőző elállás esetén a közjegyzőnél maradó 10%-os eljárási díj hivatott a felmerült közjegyzői költségek fedezésére. Amennyiben /B/2010. AB határozat 8. oldal 14 Az eljárási díj ugyan nem jár vissza, de beszámíthat az ismételten előterjesztett kérelem díjába: az eljárási díj az egyébként fizetendő eljárási díj 50%-a, de legalább 5000 forint ötnél több fél esetében legalább annyiszor 1000 forint, ahány fél van, ha a jogosult a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmét a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem elutasítása vagy az eljárás 34. (1) bekezdés a) pontja alapján történő megszüntetése után az e tárgyban hozott végzés jogerőre emelkedését követő harminc napon belül ismételten nyújtja be. Fmhtv. 49. szakasz (4) bek. 15 Szécsényi-Nagy Kristóf: Nagykommentár a fizetési meghagyásos eljárásról szóló évi L. törvényhez 366. oldal 16 Fmhtv. 49. szakasz (3) bek. 7

8 Közjegyzők Közlönye * szám azonban az elállás olyan időpontban érkezik a közjegyzőhöz, amikor a közjegyző már a meghagyás kibocsátása felől is intézkedett, az eljárási díj még részben sem járhat vissza a kérelmezőnek. Ennek egyik oka, hogy szükségképpen további költségek is felmerülhettek. Továbbá a díjkedvezmény bemutatott, elállás időpontjához igazodó szabályozása egy, már a bírósági hatáskörbe tartozó fizetési meghagyásos eljárás esetében is ismert megállapításhoz igazodik, mely szerint a fizetési meghagyásos nemperes eljárás a fizetési meghagyás kibocsátásával befejeződik. Az ellentmondásra nyitva álló határidő, az ellentmondás beérkezése és következményei, illetve az ellentmondás hiányában bekövetkező jogerőre emelkedés és jogerősítés csak az eljárás ún. utómunkálatait képezi. 17 Ezért ha a közjegyző kibocsátotta a fizetési meghagyást a jogosult kérelmére, teljesült az eljárási cél, melyet az eljárás definíciója a következőképpen fogalmaz meg: A fizetési meghagyásos eljárás a pénzkövetelések érvényesítésre szolgáló egyszerűsített polgári nemperes eljárás, amelyben a közjegyző a jogosult egyoldalú kérelmére a kötelezettet bizonyítási eljárás mellőzésével a kérelemben foglalt követelés teljesítésére vagy azzal szembeni ellentmondásra hívja fel. Ha megnézünk egy fizetési meghagyást, valóban ezek az elemek találhatóak meg benne. Az ellentmondás vagy annak elmaradása már csak a kibocsátott meghagyás jogkövetkezménye. Megállapíthatjuk tehát, hogy az eljárás lezárul a kérelem alapján történő meghagyás kibocsátással, és lezárult eljárás díját sem egészben, sem részben nem lehet visszakövetelni, díjkedvezmény nem illeti meg a kérelmezőt A fizetési meghagyás kibocsátása különös tekintettel a határidőkre A közjegyző a hozzá érkező fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet nyomban, de legkésőbb a meghagyás kibocsátására nyitva álló határidőn belül megvizsgálja annak megállapítása érdekében, hogy nem kell-e a felet a hiányok pótlására felhívni, nincs-e helye az ügy áttételének vagy a kérelem hivatalból történő elutasításának, és a szükséges intézkedéseket megteszi. 19 Tehát a közjegyző a kérelmeket a hozzáérkezéskor azonnal 17 BH BH Fmhtv. 23. szakasz (1) bek. 8

9 szám * Közjegyzők Közlönye ( nyomban ), valamint egy meghatározott időtartamon belül ( kibocsátási határidő ) vizsgálja meg és intézkedik. A véghatáridő esetében a kérelem beérkezésének módja határozza meg, mennyi idő áll a közjegyző rendelkezésére a vizsgálat elvégzésére és a szükséges intézkedések megtételére. A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem benyújtásának két fő formáját különbözteti meg az Fmhtv.: írásbeli és szóbeli kérelmek. 20 Az írásbeli kérelmek azonban újabb két csoportra bonthatóak, az elektronikusan és a papír alapon benyújtott kérelmekre. 21 A közjegyző számára nyitva álló intézkedési és kibocsátási határidő vége tekintetében az elektronikus és a hagyományos (papír alapú és szóbeli) kérelmek jelentenek különbséget. Elektronikus kérelem előterjesztés esetében három munkanapon belül, hagyományos kérelem esetén tizenöt napon belül kell az intézkedéseket megtennie és a meghagyást a feltételek fennállása esetén kibocsátania. A közjegyző számára azonban már a kérelem hozzáérkezésekor fennáll a lehetőség, hogy elvégezze a kérelem formai vizsgálatát és kibocsássa a fizetési meghagyást. A kérelmek közjegyzőhöz érkezésének módja azonban az azonnali vizsgálatok esetében is különbségeket idézhetnek elő. Amennyiben a közjegyző előtt szóban terjeszti elő a kérelmét a jogosult, illetve ha személyes benyújtással vagy postai úton érkezik a papír alapú kérelem, a közjegyző tevékenysége első lépéseként rögzíteni köteles a kérelem adatait a MOKK számítógépes rendszerében. 22 Elektronikus kérelem esetén a kérelmező rögzíti a kérelmét a MOKK rendszerében. A rendszer az eljáró közjegyzőnek továbbítja a kérelmet. 23 Ekkor a közjegyző mentesül a rögzítés terhe alól, és vizsgálati tevékenységét a kérelem beérkezésekor nyomban megkezdheti, melyet követően a fizetési meghagyás kibocsátásáról egy gombnyomással intézkedhet. 20 Fmhtv. 19. szakasz 21 Fmhtv szakasz 22 A szóban előterjesztett beadvány adatait az a közjegyző, akinél azt előterjesztették, az esetleges hiányok pótlása után nyomban rögzíti a MOKK rendszerében, és erről igazolást ad. Fmhtv. 14. szakasz (2) bek.; Az eljáró közjegyző a papír alapú beadvány adatait haladéktalanul, de legfeljebb annak a hozzá való érkezésétől számított 3 munkanapon belül rögzíti a MOKK rendszerében. Fmhtv. 13. szakasz (2) bek. 23 Az elektronikus úton előterjesztett fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmek elosztása a MOKK rendszerének alkalmazásával automatikusan, a mentesítés esetét kivéve, a közjegyzői székhelyek között egyenlő arányban történik. Fmhtv. 9. szakasz (1) bek. 9

10 Közjegyzők Közlönye * szám 5. Az elállás, a díjkedvezmény és a kibocsátási határidők összeérése Mint ahogyan az előző részben megállapítottuk, a közjegyző számára a kérelem beérkezésével megnyílik a kérelem alapján történő eljárás lehetősége. Kifejezetten az elektronikus kérelmek biztosítják a közjegyző számára a leggyorsabb eljárás lehetőségét: A kérelem a számítógépes rendszerben már jelen van, a kérelem jogosult általi kitöltését nyomtatványkitöltő program segítette, és kizárta a hiányos kérelmek MOKK felé történő továbbítását. Ezért a közjegyző az elektronikus kérelmek alapján valóban érvényre juttathatja az Fmhtv. azon rendelkezését, hogy a közjegyző a kérelmet nyomban megvizsgálja és intézkedik a fizetési meghagyás kibocsátásáról. Szóbeli és papír alapú kérelem esetén a kérelmek számítógépes rendszerben való rögzítése külön időt vesz igénybe a közjegyző eljárásán belül, melyet követően ugyancsak fennáll a közjegyző nyomban történő intézkedési és kibocsátási lehetősége. A kérelmező oldaláról vizsgálva azonban a fizetési meghagyások kibocsátása esetén bemutatott azonnali közjegyzői intézkedések aggályosak is lehetnek. A kérelmezőt elállási jog illeti meg egészen a perré alakult eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság perelőkészítéséig. 24 Elállása a fizetési meghagyás kötelezett részére történő kézbesítéséig a 28/2010. IRM rendelet, a kézbesítést követően az Fmhtv. hatálya alá tartozik. A nyilatkozatának eljárási díjra gyakorolt hatása tekintetében azonban más a jogkövetkezményeket meghatározó időbeli határvonal. A meghagyás közjegyző általi kibocsátását megelőzően bejelentett elállás esetén a kérelmezőt 10%-os eljárási díj terheli, azaz 90%-ban visszajár neki a befizetett díj, és erről a közjegyző hivatalból intézkedni köteles. 25 Ezzel szemben a fizetési meghagyás kibocsátását követően előterjesztett elállás nyomán díjkedvezmény nem illeti meg a kérelmezőt. Az eljárás lezárult a kibocsátással, és lezárult eljárás díja sem egészben, sem részben nem követelhető vissza. 26 Megállapíthatjuk tehát, hogy a jogosult fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemtől való elállási joga a közjegyzői fizetési meghagyásos eljárásban nem sérül. Két jogszabályhelyen kerül ugyan rögzítésre, amelyek azonban a joghatásokat megfelelő 24 Lásd erről: A tanulmány 2. részében. 25 Fmhtv. 42. szakasz (4) bek. 26 Lásd ehhez: BH

11 szám * Közjegyzők Közlönye módon és jogkövetkezményekkel határozzák meg. 27 Az eljárási díj kedvezménye kapcsán aggályosnak tekinthető azonban azon rendelkezés, amely a díjkedvezmény alkalmazhatóságát, illetve kizártságát a fizetési meghagyás kibocsátásának időpontjához köti. Ezen időpont kizárólag a közjegyző számára nyilvánvaló, de még számára sem előre látható, mivel a kérelem beérkezését követően a nyomban történő intézkedés és a három munkanapon, illetve tizenöt napon belül történő kibocsátás között történik valamikor. Hogyan tud a kérelmező az elállási jogával úgy élni, hogy egyidejűleg díjkedvezményre is jogosult lehessen? Kizárólag úgy, ha a kérelmének benyújtását követően haladéktalanul az elállási jogát is bejelenti, és nem olyan közjegyző jár el az ügyében, aki a nyomban történő intézkedés keretében azonnal intézkedett a meghagyás kibocsátásáról. Tehát a kérelmező díjkedvezményre vonatkozó jogosultsága teljesen előreláthatatlan, kiszámíthatatlan. Mivel a meghagyás kibocsátásnak nincs minimális várakozási ideje szabályozva, a kérelmező az elállási jogának érvényesítésével egyidejűleg nem bízhat abban, hogy az eljárásba fektetett költségeit nagyobb részben (90%-ban) visszakapja. Mivel a közjegyző eljárása teljes egészében a fentebb bemutatott jogszabályi rendelkezéseken alapul, amikor az elállás nyomán az eljárási díjkedvezményéről határoz, a közjegyző nem sérti meg az eljárási szabályokat. Az elállást gyakorló kérelmezőt azonban sérelem éri, mert a meghagyás kibocsátására vonatkozó határidő-szabályozás a tényleges kibocsátás határidejét az elállási jog gyakorlása szempontjából számára kiszámíthatatlan módon határozza meg. Ezáltal az eljárási díjkedvezményekre vonatkozó jogát sem tudja kiszámítható módon érvényesíteni. Kérdésként vetődik fel, hogy a kérelmezőt érő sérelem tekinthető-e jogsérelemnek. A kérelmező rendelkezési joga szempontjából fennáll a jogsérelem lehetősége, míg a fizetési meghagyásos eljárás célját tekintve, azaz hogy a közjegyző a lehető leggyorsabban eljárjon a kérelem alapján, és meghagyást bocsásson ki, már megkérdőjelezhető a jogsérelem ténye. A kérdés eldöntése szempontjából nem hagyható figyelmen kívül, hogy az elállás, mint kérelmezőt megillető jog alapja a kérelmező érdekkörében felmerülő körülmény. A sérelem minősítése, azaz hogy az jog- vagy érdeksérelemnek tekinthető-e, álláspontom szerint azon alapulhat, hogy a kérelmező oldalán kimutatható-e az önhiba. Amennyiben a kérdésre adott válaszunk igen, azaz a kérelmező okafogyottan, formailag jogszerűtlenül terjesztette elő kérelmét, akkor a kérelmezőt maximum érdeksérelem éri az eljárási díj 27 Székely Erika: i. m. 99. oldal 11

12 Közjegyzők Közlönye * szám viselése nyomán. Míg az elállás önhiba hiányában történő gyakorlása esetén a jogszabályi rendelkezések által biztosított kiszámíthatatlan jogi környezet valódi jogsérelmet képes előidézni a kérelmezői oldalon. 6. Sérelem kizárólag orvoslási lehetőség van, vagy a sérelem keletkezése is elkerülhető? A kérdés az, hogy a probléma elméleti felvetésén túl előállhat-e olyan eset, amikor a kérelmező önhibáján kívüli okból, az azonnali közjegyzői intézkedés nyomán elesik a 90%-os díj-visszatérítéstől? Az eljárási díj befizetése körében találkozhatunk olyan esettel, amely a fenti kérdés körébe illeszkedik. Az eljárási díj megfizetésében különbség mutatkozik az alapján, hogy az milyen technikával történik a kérelmező részéről. A papír alapú kérelem részét képezi annak a postai készpénz átutalási megbízásnak a feladóvevénye, melyen az eljárási díjat a kérelmező korábban befizette. Szóbeli kérelem esetén a kérelmező a közjegyzőnél köteles a megfelelő eljárási díjat kifizetni. Az elektronikus kérelmezésnél banki átutalással, bankkártyáról való teljesítéssel tudja a kérelmező a díjat megfizetni. Ezen módozatok közül az első kettő nagyobb bizonytalanságot nem tartogat a kérelmező számára. Ezzel szemben az átutalásos teljesítés magában rejthet a kérelmezőtől független, kizárólag technikai okok miatt bekövetkező veszélyeket. A kérelmező az elektronikus kérelmének benyújtásakor intézkedik tehát az eljárási díj elektronikus úton történő rendezése felől is, melyről elektronikus visszaigazolást kell kapnia. Ez igazolja számára, hogy az eljárási díj utalásáról a bankja sikeresen megkapta a megbízást és teljesíti azt. Mi a teendő azonban abban az esetben, ha a kérelmező és a bankja közötti elektronikus kapcsolat megszakad, akadozik, miközben a kérelmező az eljárási díj és a meghagyás iránti kérelem benyújtása felől intézkedik. Néhány másodperces, perces, akár órákban számítható akadályok is előfordulhatnak a két fél kommunikációjában. Ekkor a hiba elhárulását követően a kérelmező arról értesülhet, hogy a hiba eleve kizárta az eljárási díj megfizetésére vonatkozó kérelmének az intézését, és így a kérelmező a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmét sem tudta a MOKK rendszerének megküldeni. Előfordulhat azonban olyan eset is, amikor a kérelmezői díjutalás sikeres, a hiba ezt nem érintette, de a kérelmező nem kap pozitív visszajelzést a bankjától. Ezért amikor a rendszer újra engedi, azonnal újra próbálkozik a díj utalásával és a kérelem benyújtásával. Ilyen esetben ugyanazon kérelem két alkalommal történő előterjesztése és az eljárás díjának 12

13 szám * Közjegyzők Közlönye duplán történő megfizetése állhat fenn. A kérelmező számára a második kérelemtől történő elállás bejelentése jelenthet megoldást. Igényt tarthat-e a kérelmező az elállására tekintettel 90%-os díjkedvezményre? A kérelmező akkor mondható szerencsésnek, ha olyan közjegyző kapta meg a MOKK számítógépes rendszerétől a kérelmét, aki nem intézkedett azonnal a kérelem vizsgálata és a meghagyás kibocsátása felől. Ha megtörtént a kibocsátás a kérelemtől való elállás bejelentéséig, a kérelmező mindkét, így a tévesen és önhibáján kívül előterjesztett fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmének az eljárási díját is viselni köteles. Az Fmhtv. 49. szakasz (3) bekezdése kizárólag a kibocsátás előtt előterjesztett elállás esetére enged díjkedvezményt. A fizetési meghagyás kibocsátása, mint időpont azonban a kívülállók nem az eljáró közjegyző számára mindig is kiszámíthatatlan volt és marad is a rendelkezésre álló határidő kezdő és végidőpontja között. A bekövetkezett jogsérelem orvosolhatósága tekintetében nem hagyható figyelmen kívül a 4/2003. Polgári jogegységi határozat azon rendelkezése, mely szerint a keresetlevél bírósághoz érkezéséig történt cselekmények anyagi jogi, az azt követő cselekmények már eljárásjogi relevanciával bírnak. A jogegységi határozat a nemperes eljárásokban is alkalmazást nyer, ezért a fenti rendelkezést a fizetési meghagyásos eljárásra lefordítva azt láthatjuk, hogy a kérelem beérkezéséig a jogkövetkezményeket az anyagi jog határozza meg. Amennyiben a kérelmező elállását a fizetési meghagyás közjegyző általi kibocsátása után terjesztette elő- és emiatt már az Fmhtv. által biztosított díjkedvezmény nem illeti meg, a következő feloldási lehetőségeket kínálja a Ptk.: ha a fél önhibájával állunk szemben, akkor a kérelmező viseli a károkat, így az eljárási díj teljes összegét; ha más személy okozta a kárt, így az internet szolgáltató, a banki szolgáltató, ő a felelős a kár bekövetkezésért, és az igény vele szemben a Ptk. megfelelő szakaszai alapján érvényesíthető. 28 Mivel azonban ez a fenti megoldás az önhibán kívüli okból kérelmétől elálló kérelmezőnek újabb (peres) terhet jelenthet, tovább kell vizsgálnunk azokat a lehetőségeket, amelyek nem a bekövetkezett jogsérelem orvoslását szolgálják, hanem akár a jogsérelem bekövetkezését zárhatják ki. A vizsgálatunk kiindulópontja az a korábbi megállapítás, hogy a fizetési meghagyás kibocsátásának időpontja, annak a 28 Ptk. 318., 339. szakaszai 13

14 Közjegyzők Közlönye * szám biztosított időtartamon belül való meghatározhatatlan volta miatt az Fmhtv. 49. szakasz (3) bekezdésének alkalmazása aggályos. Tehát ha sikerülne pontosítani a közjegyzői intézkedések időpontját a rendelkezésre álló időtartamon belül, a kérelmezőnek kiszámíthatóbb módon járna 90%-os díjvisszatérítés, illetve előreláthatóbb lenne a díjkedvezmény hiánya elállás esetén. A javaslat megtételét megelőzően nem hagyható figyelmen kívül a fizetési meghagyásos eljárás egyik olyan eleme, mely ugyancsak igazodott a fizetési meghagyások kibocsátásához. Ugyanis a kötelezett oldalán december 31.-ig jelen volt olyan eljárási rendelkezés, amely a fizetési meghagyás kibocsátását tekintette elhatárolási pontnak a jogkövetkezmények szempontjából. Ez pedig a teljesítésre történő hivatkozás a kötelezett részéről. A évi XXX. törvény 29 azonban január 1-jével megváltoztatta a korábbi szabályokat, és a kötelezett teljesítésre történő hivatkozása szempontjából a fizetési meghagyás kézhezvételének időpontját tekintette és tekintjük azóta az Fmhtv által is irányadónak a teljesítés értékelése szempontjából. 30 A módosítás a kötelezettel szembeni perindítási hatályok beállásához igazodott, azaz a kötelezett a fizetési meghagyás kézhezvételével szerez tudomást a lefolytatott eljárásról, a kézbesítéssel állnak be vele szemben a perindítás joghatályai. 31 Emellett azonban megállapítható az is, hogy a kibocsátás időpontjának előreláthatatlansága és a kézhezvétel időpontjának visszaigazolt volta közötti különbség, és az utóbbi javára írható pozitívum nyomán a megújult szabályozás megfelelően biztosítja a kötelezett eljárási jogait. Ezen tapasztalatokból kiindulva azonban a kérelmezői oldalon az elállás és a díjkedvezmény kapcsán a fizetési meghagyás kibocsátásának időpontja helyett mi lehetne a megfelelőbb időbeli viszonyítási pont? Ha arra gondolunk, hogy az önhibán kívüli kérelem előterjesztések és eljárási díj utalások főként ez elektronikus kérelmezéshez kapcsolódhatnak, az ott előforduló technikai akadályok idézhetik elő, azok elhárulását követően elvárható a kérelmezőtől, hogy amint kiderül számára, hogy tévesen nyújtott be kérelmet, jelezze nyomban a közjegyző felé a kérelemtől való elállását. Ha kizárólag ilyen kommunikációs problémákból eredő elállások esetére biztosítani kívánjuk a kérelmező számára a díjkedvezményt, a szabályozás módosítását akként lehetne elképzelni, évi XXX. törvény a Polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról május 31.-ig hatályos Pp szakasz (5)-(6) bek.; Fmhtv. 30. szakasz (1) és 31. szakasz (1) bek. 31 Fmhtv. 27. szakasz (3) bek. 14

15 szám * Közjegyzők Közlönye hogy a közjegyző a kérelem beérkezésétől számított két óra elteltével, de legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított három munkanapon belül intézkedik a meghagyás kibocsátásáról. A kérelem beérkezése és a közjegyzői intézkedés megkezdése között biztosított várakozási idő tartama, annak pontos meghatározása nagyban függ a fizetési meghagyásos eljárásban kiemelt szerepet játszó számítógépes rendszer működésétől is, ekként a bemutatott kérelmezői jogsérelem elháríthatóságához szükséges időtartam meghatározásában a jelen tanulmány szerzője nem kíván találgatásokba bocsátkozni, és vitatható időtartamokat leszögezni. Annak megállapítását azonban elengedhetetlennek tartja, hogy az elállási jog és annak egyik kiemelkedő jogkövetkezménye az eljárási díj 10%-ban történő megállapítása és 90%-ban való visszatérítése kapcsán a nyomban történő közjegyzői fizetési meghagyás kibocsátás jogsérelmet idézhet elő. Ennek kiküszöböléséhez indokoltnak tekinthető az ún. várakozási idő szabályainak lefektetése a fizetési meghagyás kibocsátására vonatkozó rendelkezések körében. Ezáltal a homályosan megfogható intézkedési kezdőidőpontot felválthatná a kérelmezők számára is jobban kiszámítható közjegyzői intézkedési tevékenység kezdet, és az elállás díjkedvezményben megjelenő jogkövetkezménye is előre látható lenne a kérelmező számára Jelen tanulmány kísérletet tett arra, hogy olyan szabályozási javaslatot dolgozzon ki, mely a fent bemutatott kérelmezői sérelem keletkezését kiküszöbölhetővé tegye. A probléma, amely jelen esetben a közjegyző azonnali intézkedése és fizetési meghagyás kibocsátása nyomán az elállás és az ahhoz kapcsolódó díjkedvezmény kapcsán bemutatásra került, azonban nem egyedülálló a polgári eljárásjogi szabályozásban. A Pp. mind a fellebbezési, mind a felülvizsgálati kérelem visszavonása esetén, az azzal járó, Itv.-ben biztosított illetékkedvezmény és a kérelmek ezen eljárásokban való tárgyaláson kívüli elbírálása kapcsán ugyanezen kiszámíthatatlan jogi környezetet kínálja a fellebbezési, felülvizsgálati kérelmét visszavonó kérelmező számára. Lásd ehhez: Pp szakasz (1) bek.; 275. szakasz (5) bek.; Itv. 58. szakasz (7) bek. 15

16 Közjegyzők Közlönye * szám Lányiné Toldi Judit Harc a zsebszerződések ellen közjogi korlátok és közjegyzői közreműködés a termőfölddel kapcsolatos jogügyletekben Bevezető Hoppon maradnak az idegen gazdák Megelőzhetőek az ingatlancsalások! Kétharmaddal védett föld...ezek a sajtóban felbukkanó szalagcímek is rávilágítanak a termőföldszerzéshez kötődő kettősségre: napjainkban együtt jelentkezik a földek visszaélésszerű birtokba vétele és a szerzési tilalmak kibővülése. Az alábbiakban arra keressük a választ, milyen előzménye és jogalapja lehet a közjogi jellegű korlátozó intézkedéseknek, mint a jogalkotó társadalmi jelenségekre adott utólagos reflexióinak. Emellett végiggondoljuk, hogy a közjegyző, mint jogalkalmazó milyen előzetes kontrollfunkciót tölthet be a zsebszerződések meghiúsításában. 1. A jogalkalmazás nehézségei, a földtulajdon, mint különleges szabályozási igényű vagyontárgy A földjogi szabályozás szorosan kötődik egy adott időszak gazdaság- és társadalompolitikájához, az állam nemzetközi kötelezettségvállalásaihoz, és nem utolsó sorban az aktuálpolitikai elképzelésekhez. A jogszabályoknak e folyamatosan változó igényekhez történő hozzárendelése egy rendkívül komplex joganyagot eredményez. A termőföldre vonatkozó jogügylet vizsgálatánál csak a legkülönbözőbb anyagi és eljárási jogi rendelkezések együttes alkalmazásával kaphatunk teljes képet (pl. tulajdonközösséggel és elővásárlási joggal kapcsolatos Ptk.-ban és a Tftv.-ben 1 szabályozott kérdések, egyes szövetkezeti normák érvényesülése öröklési jogvitáknál, a tulajdonszerzést korlátozó szabályok, eltérő hagyatéki és földhivatali eljárási jogi normáknak való alávetettség). Tovább nehezíti a jogalkalmazó helyzetét, hogy a földjogi joganyag időben széttagolt és évi IV. tv. és a termőföldről szóló évi LV. törvény 16

17 szám * Közjegyzők Közlönye történelmileg determinált szabályozása egy hatalmas matériává nőtte ki magát, amely elavult jogintézményeket, joghézagokat és egymásnak ellentmondó normákat rejt. 2 A földtulajdon rendkívül speciális vagyontárgy, amely jellegénél fogva is különleges szabályozási igényt támaszt. Korlátozott mértékben áll rendelkezésünkre, ám rendeltetésszerű igénybe vételt feltételezve korlátlan ideig használható és mással nem pótolható jószág. Nélkülözhetetlen jellege, kockázatérzékenysége és alacsony nyereséghozama miatt pedig különös szociális kötöttséggel bír. 3 Ebből ered az a jogalkotói álláspont, amely a földtulajdon más tulajdoni tárgyaktól eltérő jogi kezelését szorgalmazza és az egyén tulajdonosi jogaival szemben teret enged a közérdek érvényesítésének. Ez a magánjogi jogviszonyokba történő külső beavatkozás az egyes szerzési tilalmakon és korlátokon túl egészen a tulajdon kisajátítás keretében történő elvonásáig terjedhet. 2. A közjogi korlátozás alkotmányosságának vizsgálata és indokai A föld közérdekű funkcióinak érvényesítése, illetve az állam ilyen szempontoktól vezérelt korlátozó szerepköre megkerülhetetlenül magában hordozza az ezzel kapcsolatos alkotmányossági vizsgálat igényét. A Magyar Köztársaság Alkotmánya a tulajdonhoz való jogot alapvető jogként körvonalazta, garantálta a köztulajdon és magántulajdon egyenlő védelmét, továbbá lehetővé tette részjogosítványainak törvényi korlátozását. 4 Az Alkotmánybíróság több határozatában megállapította, hogy a tulajdon megszerzésének jogát nem tekinti alkotmányos alapjognak, csupán a megszerzett tulajdont részesíti alapjogi védelemben. 5 Kimondta, hogy az alapjogként védett tulajdon tartalma az alkotmányos közjogi és magánjogi korlátokkal együtt értendő, előbbinél kizárólag addig terjedhet, amíg a szolgáltatás ugyanazt a funkciót látja el, amire a dologi vagyon is szolgálna. 6 A tulajdonhoz való jog szociális kötöttsége miatt sem minősül korlátozhatatlan alapjognak. Az állami beavatkozás alkotmányosságát a taláros testület szükségességi 2 Tanka Endre: Földjogi szabályok a polgári jogalkalmazásban (Jogtudományi Közlöny, márc., 149. o.) 3 35/1994 (IV.24) AB határozat évi XX. tv. 13. (1) bek., 8. (2) bek. és 9. (1) bek /B/1993. AB határozat 6 64/1993. (XII.22.) AB határozat, 17/1992. (III.30) AB határozat 17

18 Közjegyzők Közlönye * szám és arányossági kritériumokhoz kötötte. 7 A Tftv. konkrét rendelkezéseinek vizsgálatánál megállapította, a törvényhozó feladata eldönteni, mi tekinthető a termőföld-tulajdonjog korlátozása szempontjából közérdeknek. Határozatai alapján közérdeknek fogadta el a megfelelő birtokméret kialakítását, a szakszerű mezőgazdasági tevékenység szociális okból történő elősegítését és a telekspekuláció meggátlását. 8 A január 1. napján hatályba lépett Alaptörvény úgy rendelkezik, mindenkinek joga van a tulajdonhoz és az társadalmi felelősséggel jár, 9 majd megjelöli kisajátításának garanciális elemeit. 10 Az Alaptörvény december 22. nappal hatályba lépett módosítása a termőföld kiemelt védelmét írja elő. Természeti erőforrás jellegéből kiindulva a nemzet közös örökségének részévé teszi, 11 védelmét, fenntartását és a jövő nemzedék számára történő megőrzését általános kötelességként nevesíti. A termőföld és az erdők tulajdonjogának megszerzése, hasznosítása, valamint ezeknek a korlátozása és feltételei kizárólag sarkalatos törvényben szabályozhatóak. 12 Az Alaptörvény kimondja, 13 hogy az állam és az önkormányzatok tulajdona 14 nemzeti vagyonnak minősül és sarkalatos törvényben rendeli szabályozni az ennek megőrzését, védelmét, valamint az erre vonatkozó felelős gazdálkodás követelményeit. Emellett rögzíti a nemzeti vagyon átruházásának és hasznosításának korlátait. 15 A jogalkotó így a legmagasabb jogforrási szinten legitimálja a termőföldtulajdon szerzési korlátozásának szükségességét. Az állami szerepvállalás különösen jelentős a földtulajdon tekintetében, amely a történelem során hatalmi, politikai tényezőként jelentkezik. Megfogyatkozása napjainkban globális fenyegetettséget jelent, így a társadalom, a gazdaság és a környezet fenntarthatóságának kulcsa egy államilag irányított és ésszerű földkészlet-gazdálkodás. 7 Az állami beavatkozás alkotmányosságát a taláros testület az alábbi kritériumokhoz kötötte: a korlátozás másik alapvető jog védelme vagy érvényesülése érdekében szükséges, illetve egyéb alkotmányos cél más módon nem érhető el, és a korlátozás arányban áll az elérni kívánt alkotmányos cél fontosságával.2/1990. (II.18) AB határozat, 2299/B/1991 AB határozat 8 35/1994. (VI. 24) AB határozat, 7/2006. (II. 22.) AB határozat 9 Alaptörvény XII. cikk (1) bek. 10 Alaptörvény XII. cikk (2) bek. 11 Az Alaptörvény a termőföld mellett természeti erőforrásként nevesíti továbbá az erdőket és a vízkészletet, a biológiai sokféleséget, különösen a honos növény- és állatfajokat, valamint a kulturális értékeket 12 Alaptörvény Alapvetés rész P) cikk (1) és (2) bek. 13 Állam megjelölésű rész 38. cikk 14 ezáltal a nemzeti vagyonról szóló törvény dolog megjelöléséből kiindulva az állam vagy helyi önkormányzati tulajdonában lévő termőföld is (2011. évi CXCVI. törvény a nemzeti vagyonról a továbbiakban Nvtv.) 1. (2) bek. a) pont: nemzeti vagyonba tartozik: az állam vagy a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló dolgok, b) pont: az a) pont hatálya alá nem tartozó, az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonában lévő dolog Cikk 18

19 szám * Közjegyzők Közlönye Emellett a föld a szuverenitás megtestesítője, így az ehhez kötődő állami önrendelkezési képesség kiemelkedő fontosságú. 16 A termőföldre vonatkozó hasznosítási előírások és korlátozó rendelkezések a társadalmi szerkezet kialakításában is jelentős szerepet kapnak, hiszen befolyásolják a mezőgazdaságból élők arányát és végső soron az agrárnépesség életminőségét. Létjogosultságának vizsgálatakor nem feledkezhetünk el a fölviszonyok rendezésének sajátos magyar szükségletéről és történelmi determináltságáról. A rendszerváltást megelőzően az agrárgazdaság meghatározó üzemtípusai az állami és szövetkezeti tulajdonban álló nagyüzemek voltak a kistermelők háztáji gazdaságai mellett. A magántulajdonon alapuló nagyüzem, a vállalkozói és családi gazdaságok kialakítása ma is elég lassú ütemben halad. A magyar viszonyok az alacsony termőföldárak és az agrárium alacsony jövedelmezősége miatt még uniós tagállamként sem teszik lehetővé a külföldiek számára történő piacnyitást, így Magyarország erre május 1. napjáig kért és kapott moratóriumot. 17 Végezetül figyelembe kell vennünk, hogy a rendszerváltást követő gazdaságpolitikai intézkedések, az ellentmondásos és joghézagokkal tarkított földjogi szabályozás, valamint a termőföldeket érintő jogügyletek hatósági kontrolljának hiánya olyan visszaélésszerű szerződési módozatokat hívtak életre, amelyek ma zsebszerződés gyűjtőnéven ismertek. A jogalkotó szerzési módozatokat és alanyi kört korlátozó rendelkezéseinek nagy része ezek kontrollját, illetve megakadályozását szolgálja. 3. A zsebszerződések típusai és a felszámolásukra irányuló törekvések A rendszerváltást követően az állami gazdaságokhoz és a mezőgazdasági termelőszövetkezetekhez kényszer útján került földeket és erdőket jelöltek ki kárpótlásul. Akik koruknál fogva, vagy hozzáértés hiányában nem tudtak eleget tenni földművelési kötelezettségüknek eladták kárpótlási jegyeiket. A vevő az eredeti jogosult megbízottjaként vett részt a kárpótlási árverésen. A tényleges adásvétel mindig a derogáció lejártát követően érvényesült és sosem került nyilvánosságra. 18 A 16 Tanka Endre: A föld közérdekű funkcióinak alkotmányvédelmi igénye (in: Tanka Endre-Molnár Géza: Nem én kiáltok, a föld dübörög a nemzeti megmaradás programja a földről és a vizekről, Kairosz kiadó 66.o.) 17 Ennek közösségi jogalapja az EKB kiterjesztő jogértelmezése, amely az általános esélyegyenlőség alapelvét az azonos versenyfeltételek biztosításának követelményeire is irányadónak tekinti (a Lisszaboni Szerződés által fenntartott Római Szerződés 4. Cikke alapján). Románia és Bulgária esetében is hasonló döntés született. Magyarország a csatlakozást követően 7 évre kapott moratóriumot, majd ezt 2010 decemberében újabb három évvel meghosszabbították. 18 Az 1990 és 1994 közötti időszakban ezzel a módszerrel külföldi magánszemélyek is szerezhettek magyar termőföldet, mert tulajdonszerzésüket még nem tiltották. 19

20 Közjegyzők Közlönye * szám zsebszerződések későbbi típusai a külföldiek földszerzésével szemben a Tftv.-ben felállított korlátozó rendelkezések kijátszását célozták. 19 Utóbbiak az adásvétel tilalma miatt színlelt szerződésekkel legalizálták földhasználatukat (szívességi használat, a haszonélvezeti jog átruházása, vételi jog kikötése, haszonbérleti szerződés). A haszonbérleti szerződéssel kombinált termőföldeladás során egy külön okiratban a külföldi számára elővásárlási jogot biztosítottak. Ez az utóbbi dokumentum maradt a zsebekben, mivel elővásárlási jogot joghatályosan csak a jövőben jogszerűen megszerezhető dolog adásvételére lehet kikötni. Nyugat-Dunántúlon az ilyen megállapodások miatt a szövetkezetek léte is veszélybe került, ugyanis a gazdálkodók a kedvezőbb külföldi ajánlatot elfogadva tömegesen mondták fel a velük kötött bérleti szerződéseiket. 20 Kedvelt módszer volt az előszerződéssel kombinált kölcsönszerződés, amelynek megszűnését a derogáció lejártához kötötték, és erre az időpontra adásvételi előszerződést kötöttek egymással. Népszerű volt a társasági forma 21 létrehozása a nagyobb termőföldmennyiség megszerzése érdekében, majd a jogutód nélküli megszűnés a tagok osztatlan közös tulajdonának egyidejű felosztásával. Néhány esetben dátum nélküli szerződések és olyan zsebszerződés-típusok is létrejöttek, amelyek az adásvételhez kapcsolódó elővásárlási jogok kijátszására irányultak, és a vevők csere, ajándékozás, tartási szerződés, apportálás vagy végrehajtási árverés útján jutottak termőföldhöz. A földspekuláció másik formáját képezte a Tftv. által termőföldnek nem minősülő tanyák külföldiek általi megszerzése, és ezáltal nagy mennyiségű termőföld átjátszása. Az önkormányzatok korlátlan tulajdonszerzési képessége is segítette a külföldieknek földhöz jutását. Az így felvásárolt földtulajdon belterületbe vonásával a befektető nyilvántartási bejegyzés mellett, korlátozások nélkül jutott földhöz. További nehézséget jelentett, hogy a földhivatal amennyiben a Tftv.-beli korlátozások megszegésével készült szerződést észlelt a bejegyzést határozattal elutasíthatta, ez azonban nem eredményezett az eredeti állapot helyreállítására irányuló kötelezettséget. Az ilyen atipikus zsebszerződés 22 kötelmi hatállyal továbbra is érvényben maradt a felek között. 19 a Tftv július 27. napi hatályba lépését követően jelentek meg tömegesen ezek a szerződések 20 ilyen a fertődi Zöld Mező Szövetkezet példája (Dr. Olajos István és Dr. Szalontai Éva: Zsebszerződések a termőföld-tulajdonszerzés területén, Napi Jogász 2001 Október 5 o.) 21 pl. erdőbirtokossági társulat 22 Dr. Jójárt László: Tulajdonszerzési tilalmak és korlátozások termőföldre és azok ellenőrzése c. cikkét (Magyar Jog, szám o 20

FIZETÉSI MEGHAGYÁS. A fizetési meghagyás kibocsátásának esetei

FIZETÉSI MEGHAGYÁS. A fizetési meghagyás kibocsátásának esetei FIZETÉSI MEGHAGYÁS A fizetési meghagyás szabályozása 2010. július 1.-től jelentősen átalakult. A legalapvetőbb változás az, hogy bizonyos kivételekkel a bíróság helyett közjegyző előtt érvényesíthető a

Részletesebben

A közjegyzői nemperes eljárások

A közjegyzői nemperes eljárások A közjegyzői nemperes eljárások A nemperes eljárás olyan eljárás amely nem a peres eljárás szabályai szerint zajlik (Kengyel Miklós) Célja eltérő: -perelterelő, permegelőző, perelőkészítő -Jogok, tények

Részletesebben

A f ize tési i m egh g a h gy g ásos o e lj l á j rás

A f ize tési i m egh g a h gy g ásos o e lj l á j rás A fizetési meghagyásos eljárás Polgári eljárásjog elıadás Fogalma A közjegyzı hatáskörébe tartozó nemperes eljárás; amely során a jogosult által elıterjesztett kérelemre a közjegyzı feltételesen marasztalja

Részletesebben

A nem EU-állampolgárok magyarországi ingatlanszerzéséről

A nem EU-állampolgárok magyarországi ingatlanszerzéséről A nem EU-állampolgárok magyarországi ingatlanszerzéséről Azok a külföldi természetes személyek, akik valamely Európai Unión kívüli állam polgárai, illetve azok a jogi személyek, amelyek valamely Európai

Részletesebben

Zsámbék Város Képviselő-testületének. 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E. a telekadóról

Zsámbék Város Képviselő-testületének. 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E. a telekadóról Zsámbék Város Képviselő-testületének 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E a telekadóról A Helyi adókról szóló (továbbiakban: Htv.) többször módosított 1990. évi C. törvény 1.. (1) bekezdése,

Részletesebben

A f ize tési i m egh g a h gy g ásos o e lj l á j rás DE-ÁJK J K P olg l á g r á i r i El E j l á j rá r sj s o j gi g Tans n z s ék

A f ize tési i m egh g a h gy g ásos o e lj l á j rás DE-ÁJK J K P olg l á g r á i r i El E j l á j rá r sj s o j gi g Tans n z s ék A fizetési meghagyásos eljárás Polgári eljárásjog elıadás DE-ÁJK Polgári Eljárásjogi Tanszék Fogalma A közjegyzı hatáskörébe tartozó nemperes eljárás; melynek során a közjegyzı a jogosult egyoldalú kérelme

Részletesebben

AGRÁRJOG II. KOLLOKVIUMI KÉRDÉSEK. 2. Mely jogok tekintetében konstitutív hatályú az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés? (6 pont)

AGRÁRJOG II. KOLLOKVIUMI KÉRDÉSEK. 2. Mely jogok tekintetében konstitutív hatályú az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés? (6 pont) Ingatlan-nyilvántartás AGRÁRJOG II. KOLLOKVIUMI KÉRDÉSEK 1. Melyek az ingatlan-nyilvántartás alapelvei? (6 2. Mely jogok tekintetében konstitutív hatályú az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés? (6 3. Soroljon

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2013. szeptember 20-i ülése 6. számú napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2013. szeptember 20-i ülése 6. számú napirendi pontja 1 Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2013. szeptember 20-i ülése 6. számú napirendi pontja Javaslat haszonélvezeti jog alapításáról szóló szerződés jóváhagyására Előadó: dr. Puskás

Részletesebben

Ügytípus megnevezése. Haszonbérleti hirdetmények kifüggesztése. A hirdetmény kifüggesztésének menete

Ügytípus megnevezése. Haszonbérleti hirdetmények kifüggesztése. A hirdetmény kifüggesztésének menete Ügytípus megnevezése Az ügy leírása Haszonbérleti hirdetmények kifüggesztése A hirdetmény kifüggesztésének menete Haszonbérleti ajánlatot egységes okiratba foglalt szerződésbe kell foglalni, és azt a haszonbérbeadónak

Részletesebben

Egyéni vállalkozói engedély ügyek

Egyéni vállalkozói engedély ügyek Egyéni vállalkozói engedély ügyek Jogosultak köre: magyar állampolgár, az Európai Unió tagállamának vagy az Európai Gazdasági Térségről (EGT)* szóló megállapodásban részes más államnak az állampolgára,

Részletesebben

Tisztelt Lakosság, Földtulajdonosok, Földhasználók!

Tisztelt Lakosság, Földtulajdonosok, Földhasználók! Tisztelt Lakosság, Földtulajdonosok, Földhasználók! Szeretném felhívni figyelmüket a mező- és erdőgazdasági művelés alá eső területek forgalmára, valamint azzal összefüggésben az elővásárlási/haszonbérleti

Részletesebben

Miskolczi Bodnár Péter. Fogyasztói szerződések

Miskolczi Bodnár Péter. Fogyasztói szerződések Miskolczi Bodnár Péter Fogyasztói szerződések P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y B e t h l e n s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Kereskedelmi Jogi és Pénzügyi

Részletesebben

A/3. POLGÁRI ELJÁRÁSJOG

A/3. POLGÁRI ELJÁRÁSJOG A/3. POLGÁRI ELJÁRÁSJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény, a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény I-XVIII. fejezetei, a 2005.évi

Részletesebben

FÖLDHASZNÁLATI VÁLTOZÁS-BEJELENTÉSI ADATLAP

FÖLDHASZNÁLATI VÁLTOZÁS-BEJELENTÉSI ADATLAP Földhivatal neve: Érkezési idő:... Iktatószám:... Mellékelt okiratok, szerződések száma:... További földrészletek adatait tartalmazó 1v. számú pótlap csatolása: Az igen mező kitöltése esetén az 1. számú

Részletesebben

A tárgyalást megelızı szakasz. elıadás

A tárgyalást megelızı szakasz. elıadás A tárgyalást megelızı szakasz Polgári eljárásjog elıadás Dr. Pribula László egyetemi docens Az elsıfokú eljárás szakaszai 1. A tárgyalást megelızı szakasz (a keresetlevél benyújtásától a perindítás hatályának

Részletesebben

Változások a fizetési meghagyásos eljárásban 2010. június 01-tıl

Változások a fizetési meghagyásos eljárásban 2010. június 01-tıl Változások a fizetési meghagyásos eljárásban 2010. június 01-tıl A nemfizetés megoldásának lehetıségei Eszköz Fizetési felszólítás Szolgáltatás korlátozása Követelés értékesítése Fizetési meghagyás és

Részletesebben

VIS MAIOR - SZABÁLYZAT

VIS MAIOR - SZABÁLYZAT VIS MAIOR - SZABÁLYZAT 1.) Hatáskör 1.1. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) hagyományosan látja el a vis maior hivatkozások érvényesítésének igazolására irányuló tevékenységét. A vis maior igazolások

Részletesebben

POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103

POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103 SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103 Az előterjesztés törvényességi szempontból megfelelő. Siófok, 2014. szeptember 10. Dr. Pavlek Tünde

Részletesebben

Végrehajtás korlátozása iránti kérelem

Végrehajtás korlátozása iránti kérelem Végrehajtás korlátozása iránti kérelem Alulírott adós előadom, hogy önálló bírósági végrehajtó előtt számon végrehajtás folyik velem szemben. A végrehajtást kérő: Álláspontom szerint a végrehajtást kérő

Részletesebben

C S A N Á D P A L O T A NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 14/2006. (III. 31.) ÖR. rendelete

C S A N Á D P A L O T A NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 14/2006. (III. 31.) ÖR. rendelete C S A N Á D P A L O T A NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 14/2006. (III. 31.) ÖR. rendelete az önkormányzati tulajdonú lakások elidegenítésének szabályairól szóló 21/2002. (XI. 15.) ÖR. rendelet

Részletesebben

T/1489. számú. törvényjavaslat

T/1489. számú. törvényjavaslat MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/1489. számú törvényjavaslat az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996.

Részletesebben

IrorrrQnystéhn: TI 50 2. tt 2015 JúN 0 2. 2015. évi... törvény

IrorrrQnystéhn: TI 50 2. tt 2015 JúN 0 2. 2015. évi... törvény Q0002/000 5 s.., ~ Yíltt3s Hivatala IrorrrQnystéhn: TI 50 2 tt 2015 JúN 0 2. ORSZÁGGY ŰLÉSI KÉPVISELŐ Képvisel ői önálló indítván y 2015. évi... törvény a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint

Részletesebben

A NEMZETI FÖLDALAP VÁLTOZÁSAI

A NEMZETI FÖLDALAP VÁLTOZÁSAI A NEMZETI FÖLDALAP VÁLTOZÁSAI Fiatal Gazda Konferencia Budapest, 2011.02.25. Dr. Sebestyén Róbert NFA NEMZETI FÖLADALAPLKEZELŐ SZERVEZET (NFA) A Nemzeti Földalap (visszatekintés) A Nemzeti Földalapkezelő

Részletesebben

ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSEK 2011. IGAZGATÁSSZERVEZŐ SZAK ingatlan-nyilvántartási szakirány. Nappali és Levelező tagozat

ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSEK 2011. IGAZGATÁSSZERVEZŐ SZAK ingatlan-nyilvántartási szakirány. Nappali és Levelező tagozat NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM GEOINFORMATIKAI KAR SZÉKESFEHÉRVÁR ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSEK 2011. IGAZGATÁSSZERVEZŐ SZAK ingatlan-nyilvántartási szakirány Nappali és Levelező tagozat A záróvizsga kérdéseket jóváhagyom:

Részletesebben

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK. 12/2015. (IV.17.) önkormányzati rendelete

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK. 12/2015. (IV.17.) önkormányzati rendelete MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK 12/2015. (IV.17.) önkormányzati rendelete mezőgazdasági művelésre alkalmas földterületek bérbe-, használatba- és haszonbérbe adására vonatkozó eljárási

Részletesebben

A közigazgatási határozatok végrehajtása

A közigazgatási határozatok végrehajtása A közigazgatási határozatok végrehajtása fogalma: a határozatban előírt pénzfizetési vagy egyéb magatartási kötelezettség teljesítésének kikényszerítése állami kényszer alkalmazásával, amennyiben a kötelezett

Részletesebben

FÖLDFORGALMI TÖRVÉNY VÉGREHAJTÁSA-KAMARAI FELADATOK

FÖLDFORGALMI TÖRVÉNY VÉGREHAJTÁSA-KAMARAI FELADATOK FÖLDFORGALMI TÖRVÉNY VÉGREHAJTÁSA-KAMARAI FELADATOK JAKAB TAMÁS NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA mb. HEVES MEGYEI IGAZGATÓ Eger, 2014 08. 26. Jogszabályi háttér áttekintése A mező- és erdőgazdasági földek

Részletesebben

ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSEK 2010. IGAZGATÁSSZERVEZŐ SZAK ingatlan-nyilvántartási szakirány. Nappali és Levelező tagozat

ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSEK 2010. IGAZGATÁSSZERVEZŐ SZAK ingatlan-nyilvántartási szakirány. Nappali és Levelező tagozat NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM GEOINFORMATIKAI KAR SZÉKESFEHÉRVÁR ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSEK 2010. IGAZGATÁSSZERVEZŐ SZAK ingatlan-nyilvántartási szakirány Nappali és Levelező tagozat A záróvizsga kérdéseket jóváhagyom:

Részletesebben

Székhely: 1149 Budapest, Bosnyák tér 5. Törzskönyvi azonosítószám: 775706

Székhely: 1149 Budapest, Bosnyák tér 5. Törzskönyvi azonosítószám: 775706 HIRDETMÉNY NEMZETI FÖLDLPB TRTOZÓ FÖLDRÉSZLETEK NYILVÁNOS PÁLYÁZTTÁS, ILLETVE ÁRVERÉS MELLŐZÉSÉVEL TÖRTÉNŐ ÉRTÉKESÍTÉSÉNEK 2015/I. SZÁMÚ ÜTEMÉRE VONTKOZÓN mint tulajdonos nevében és képviseletében eljáró

Részletesebben

SYNERGON INFORMATIKAI RENDSZEREKET TERVEZŐ ÉS KIVITELEZŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYÁNAK MÓDOSÍTÁSÁRA VONATKOZÓ HATÁROZAT-TERVEZET

SYNERGON INFORMATIKAI RENDSZEREKET TERVEZŐ ÉS KIVITELEZŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYÁNAK MÓDOSÍTÁSÁRA VONATKOZÓ HATÁROZAT-TERVEZET SYNERGON INFORMATIKAI RENDSZEREKET TERVEZŐ ÉS KIVITELEZŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYÁNAK MÓDOSÍTÁSÁRA VONATKOZÓ HATÁROZAT-TERVEZET A TÁRSASÁG 2005 ÁPRILIS 28 29. - i KÖZGYŰLÉSÉRE A jelen előterjesztésben

Részletesebben

Ügyfélfogadás: Ügyintézők: Erős Krisztina 25/504-522 (11) Steiger Beatrix 25/504-522 (16) Fax: 25/504-522 (15)

Ügyfélfogadás: Ügyintézők: Erős Krisztina 25/504-522 (11) Steiger Beatrix 25/504-522 (16) Fax: 25/504-522 (15) Ügyfélfogadás: hétfő: 8:00-11:30 és 13:00-15:30 kedd: nincs ügyfélfogadás szerda: 8:00-11:30 és 13:00-17:30 csütörtök: nincs ügyfélfogadás péntek: 8:00-11:30 Ügyintézők: Erős Krisztina 25/504-522 (11)

Részletesebben

INTER-TRADE Kft. AZ INTER-TRADE KFT Általános Szerződési Feltételei

INTER-TRADE Kft. AZ INTER-TRADE KFT Általános Szerződési Feltételei AZ INTER-TRADE KFT Általános Szerződési Feltételei 1.. Általános szabályok Az INTER-TRADE KFT minden magyarországi értékesítésére jelen feltételek alkalmazandók, függetlenül az értékesítendő árutól, illetve

Részletesebben

Tájékoztató az Általános Szerződési Feltételek 2011. augusztus elsejei változásáról

Tájékoztató az Általános Szerződési Feltételek 2011. augusztus elsejei változásáról Tájékoztató az Általános Szerződési Feltételek 2011. augusztus elsejei változásáról Tisztelt Ügyfelünk! Tájékoztatjuk Önt, hogy a pénzforgalmi keretszerződés részét képező Általános Szerződési Feltételeink

Részletesebben

A KÖZBESZERZÉSI SZERZŐDÉSEK ÉRVÉNYTELENSÉGÉRE IRÁNYULÓ EGYSÉGES PEREK TAPASZTALATAI, AZ ÉRVÉNYTELENSÉG ÚJ SZABÁLYAI

A KÖZBESZERZÉSI SZERZŐDÉSEK ÉRVÉNYTELENSÉGÉRE IRÁNYULÓ EGYSÉGES PEREK TAPASZTALATAI, AZ ÉRVÉNYTELENSÉG ÚJ SZABÁLYAI A KÖZBESZERZÉSI SZERZŐDÉSEK ÉRVÉNYTELENSÉGÉRE IRÁNYULÓ EGYSÉGES PEREK TAPASZTALATAI, AZ ÉRVÉNYTELENSÉG ÚJ SZABÁLYAI Dr. Szecskó József bíró Fővárosi Törvényszék Közigazgatási és Munkaügyi Kollégium JOGSZABÁLYI

Részletesebben

BORSOD MEGYEI ESETTANULMÁNYOK. Készítette: Dr. Tulipán Péter BAZ. Megyei Békéltető testület elnöke

BORSOD MEGYEI ESETTANULMÁNYOK. Készítette: Dr. Tulipán Péter BAZ. Megyei Békéltető testület elnöke BORSOD MEGYEI ESETTANULMÁNYOK Készítette: Dr. Tulipán Péter BAZ. Megyei Békéltető testület elnöke BÍRÓSÁGI JOGESET 1. Borsod Megyei Békéltető Testület még nem vesztett pert 15 év alatt A vállalkozás az

Részletesebben

Szabályzat a Pénzmosás Megelőzéséről és Megakadályozásáról

Szabályzat a Pénzmosás Megelőzéséről és Megakadályozásáról ... (társaság neve)... (adószám) Szabályzat a Pénzmosás Megelőzéséről és Megakadályozásáról Érvényes:... -tól Érvénybe helyezte:... Tartalomjegyzék 1. A pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló

Részletesebben

A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története. A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma. Eljárásfajták a közigazgatásban

A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története. A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma. Eljárásfajták a közigazgatásban A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története 1 A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma 2 Eljárásfajták a közigazgatásban Az eljárás és az eljárásjog definiálása Magyary Zoltán:

Részletesebben

Tájékoztató. Regisztráció

Tájékoztató. Regisztráció Tájékoztató A nyilvántartásról szóló 2013. évi CCXXI. törvény (a akban: Hbnytv.) és a nyilvántartás részletes szabályainak megállapításáról szóló 18/2014. (III. 13.) KIM rendelet (a akban: Hbnyr.) rendelkezései

Részletesebben

dr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I.

dr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I. dr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I. Novissima Kiadó 2014 1 Megjelent a Novissima Kiadó gondozásában 2014-ben, elektronikus formában. Szerző: dr. Kusztos

Részletesebben

BBelváros-Lipótváros Budapest Főváros V. Kerületi Önkormányzat PPolgármesteri Hivatal Pénzügyi Osztály Adócsoport. Budapest, V., Erzsébet tér 4.

BBelváros-Lipótváros Budapest Főváros V. Kerületi Önkormányzat PPolgármesteri Hivatal Pénzügyi Osztály Adócsoport. Budapest, V., Erzsébet tér 4. BBelváros-Lipótváros Budapest Főváros V. Kerületi Önkormányzat PPolgármesteri Hivatal Pénzügyi Osztály Adócsoport Budapest, V., Erzsébet tér 4. ADATLAP gazdasági társaságok, a Ptk., vagy egyéb jogszabály

Részletesebben

Adásvételi szerződés

Adásvételi szerződés 1 Ingatlan-adásvételi szerződés haszonélvezeti jogról való ingyenes lemondással, foglaló kikötésével, tulajdonjog fenntartása mellett Adásvételi szerződés amely létrejött egyrészről eladó családi és utóneve:

Részletesebben

A HELYI ADÓKRÓL HORT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 19/2013. (XI.27.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

A HELYI ADÓKRÓL HORT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 19/2013. (XI.27.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE HORT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 19/2013. (XI.27.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A HELYI ADÓKRÓL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALVA: 2014. FEBRUÁR 5. Hort Község Önkormányzata Képviselő-testületének

Részletesebben

. ar 51 la Tóth János Zoltán polg~ ester jegyző

. ar 51 la Tóth János Zoltán polg~ ester jegyző Kisköre Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2014(111. 27.) önkormányzati rendelete az önkormányzati tulajdonú helyiségeinek bérleti díjáról egységes szerkezet Kisköre Város Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

Vételi jogot biztosító szerződés

Vételi jogot biztosító szerződés Vételi jogot biztosító szerződés ingatlanra Vételi jogot biztosító szerződés amely létrejött egyrészről családi és utónév: születési családi és utónév:. születési hely és idő:.. anyja neve:... lakcím:....

Részletesebben

FÖLDHASZNÁLAT V.141028

FÖLDHASZNÁLAT V.141028 FÖLDHASZNÁLAT V.141028 Földtörvény(ek) 2013. évi CXXII. Törvény a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról - földekre vonatkozó haszonélvezeti jog alapítására, - mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld

Részletesebben

A dologi jog fogalma A tulajdonviszony

A dologi jog fogalma A tulajdonviszony A dologi jog fogalma A tulajdonviszony Dr. Kenderes Andrea A dologi jog fogalma Történeti visszatekintés (Róma, Középkor, Polgárosodás) Dologi jog fogalma Dologi jog jelentőssége ( alkotmányos berendezkedés,

Részletesebben

Rákóczifalva Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 4/2014. (II. 28.) önkormányzati rendelete

Rákóczifalva Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 4/2014. (II. 28.) önkormányzati rendelete Rákóczifalva Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2014. (II. 28.) önkormányzati rendelete az államháztartáson kívüli forrás átadásáról és átvételéről Rákóczifalva Város Önkormányzata Képviselő-testülete

Részletesebben

ThyssenKruppFerroglobusKereskedelmiZRt. ÁltalánosBeszerzési(Vételi)SzerződésiFeltételei2015.április1.napjától. ÁSZFhatályaésalkalmazásiköre

ThyssenKruppFerroglobusKereskedelmiZRt. ÁltalánosBeszerzési(Vételi)SzerződésiFeltételei2015.április1.napjától. ÁSZFhatályaésalkalmazásiköre ThyssenKruppFerroglobusKereskedelmiZRt. ÁltalánosBeszerzési(Vételi)SzerződésiFeltételei2015.április1.napjától ÁSZFhatályaésalkalmazásiköre A jelen Általános Szerződési Feltételek(továbbiakban: ÁSZF) kizárólagos

Részletesebben

AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁSI BEJEGYZÉSEK

AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁSI BEJEGYZÉSEK AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁSI BEJEGYZÉSEK különös tekintettel a vagyonkezelői jogra Vagyongazdálkodási napok Siófok, dr. Tóth Balázs osztályvezető, Fm Ingatlan-nyilvántartási Osztály Ingatlan-nyilvántartást

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó az Illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

T Á J É K O Z T A T Ó az Illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása T Á J É K O Z T A T Ó az Illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása A Magyar Közlöny 174. számában megjelent az egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló 2008. évi LXXXI törvény( a

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM. Igazságügyi szakértők jogi oktatása

KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM. Igazságügyi szakértők jogi oktatása KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM Igazságügyi szakértők jogi oktatása Tisztelt Érdeklődő! Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Szaktv.) 18. (1)

Részletesebben

Tartozáselismerés kontra fizetési haladék a felszámolási eljárásban

Tartozáselismerés kontra fizetési haladék a felszámolási eljárásban Tartozáselismerés kontra fizetési haladék a felszámolási eljárásban Szerző: Dr. Bori Beáta 2013. december I. Bevezetés Gazdasági életünk jogi szabályozásának fejlődésében jelentős mérföldkőnek számított

Részletesebben

A közbeszerzések aktuális kérdései az Európai Unióban és a tagállamokban

A közbeszerzések aktuális kérdései az Európai Unióban és a tagállamokban A közbeszerzések aktuális kérdései az Európai Unióban és a tagállamokban d r N a g y Á g n e s f ő o s z t á l y v e z e t ő K ö z b e s z e r z é s e k T a n á c s a Közzététel és kommunikáció A hirdetmények

Részletesebben

A Földforgalmi törvény és a kapcsolódó jogszabályok alkalmazásának tapasztalatai

A Földforgalmi törvény és a kapcsolódó jogszabályok alkalmazásának tapasztalatai A Földforgalmi törvény és a kapcsolódó jogszabályok alkalmazásának tapasztalatai Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Földhivatala Dr. Horváth Áron földügyi osztályvezető 2015. február 27. AGRYA Konferencia,

Részletesebben

AZ INGATLANNYILVÁNTARTÁS ALAPJAI

AZ INGATLANNYILVÁNTARTÁS ALAPJAI AZ INGATLANNYILVÁNTARTÁS ALAPJAI Az ingatlan-nyilvántartási eljárás az ingatlannal kapcsolatos jogok bejegyzésére és tények feljegyzésére, illetve az ingatlan és a jogosultak adataiban bekövetkezett változások

Részletesebben

Nagyfüged Község Önkormányzatának 13/2007 (XII.17.) sz. Rendelete. A helyi iparűzési adóról

Nagyfüged Község Önkormányzatának 13/2007 (XII.17.) sz. Rendelete. A helyi iparűzési adóról Nagyfüged Község Önkormányzatának 13/2007 (XII.17.) sz. Rendelete A helyi iparűzési adóról - a módosításokkal egységes szerkezetben - Nagyfüged Község Önkormányzata az önkormányzatokról szóló 1990. évi

Részletesebben

Általános Üzleti Feltételek. 1. Érvényességi kör

Általános Üzleti Feltételek. 1. Érvényességi kör Általános Üzleti Feltételek 1. Érvényességi kör (1) Jelen Általános Üzleti Feltételek minden, Bosch Electronic Service Kft. és olyan vevők közti üzletre érvényesek, akik a 2. -ban meghatározott szolgáltatásokat

Részletesebben

Esély egy új vidékfejlesztési politikára az új földtörvény ismertetése

Esély egy új vidékfejlesztési politikára az új földtörvény ismertetése Esély egy új vidékfejlesztési politikára az új földtörvény ismertetése dr. Nagy Olga Földügyi és Térinformatikai Főosztály Az új földtörvény meghozásának okai A termőföld stratégiai vagyon, ezért a magyar

Részletesebben

(4) Ha leszármazó nincs, a házastárs örököl.

(4) Ha leszármazó nincs, a házastárs örököl. (4) Ha leszármazó nincs, a házastárs örököl. A Ptk. Az özvegyet csak leszármazók hiányában tekinti állagörökösnek (leszármazók mellett nem örököl állagot). Leszármazók hiányában az egész hagyaték az egész

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ a díjmentes készpénzfelvételt lehetővé tevő fogyasztói nyilatkozatok Központi Nyilvántartásáról

TÁJÉKOZTATÓ a díjmentes készpénzfelvételt lehetővé tevő fogyasztói nyilatkozatok Központi Nyilvántartásáról TÁJÉKOZTATÓ a díjmentes készpénzfelvételt lehetővé tevő fogyasztói nyilatkozatok Központi Nyilvántartásáról Tisztelt Ügyfeleink! A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény (a

Részletesebben

Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének. a helyi iparűzési adóról szóló

Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének. a helyi iparűzési adóról szóló Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének a helyi iparűzési adóról szóló 7/2002.(IX.02.) 12/2003.(X.06.) 11/2005.(X.24.) 15/2006.(XII.15.) rendeletekkel módosított 11/1999.XII.01.) rendelete

Részletesebben

1.. 2.. Adókötelezettség, az adó alanya:

1.. 2.. Adókötelezettség, az adó alanya: Vállaj Község (1) Önkormányzata 3/1994.(VI.08) KT számú 12/2003.(XII.28.) KT számú rendelettel többször módosított egységes szerkezetbe foglalt r e n d e l e t e A helyi iparűzési adóról Vállaj Község

Részletesebben

Tájékoztató a díjtól és költségtől mentes készpénzkifizetés, illetve készpénzfelvétel lehetőségéről

Tájékoztató a díjtól és költségtől mentes készpénzkifizetés, illetve készpénzfelvétel lehetőségéről Tájékoztató a díjtól és költségtől mentes készpénzkifizetés, illetve készpénzfelvétel lehetőségéről Tisztelt Ügyfelünk! A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény (továbbiakban:

Részletesebben

Pályázati Hirdetmény. nyilvános pályázati felhívás

Pályázati Hirdetmény. nyilvános pályázati felhívás Pályázati Hirdetmény A(z) SEDINA Kft. (cégjegyzékszám: 02-09-071721, székhely: 7623 Pécs, Rákóczi út 10.., levelezési cím: 7623 Pécs, Rákóczi út 10..), mint a(z) Kaposvári Nyomdaipari Szolgáltató Kft.

Részletesebben

Gazdasági társaságok működéséhez kapcsolódó szerződések elkészítése

Gazdasági társaságok működéséhez kapcsolódó szerződések elkészítése Büntetőjog Csődjog Ingatlanjog Családjog Munkajog Társasági jog Polgári jog Képviselet közigazgatási eljárásban Követelések, adósságok behajtása Állandó, komplex képviselet Gazdasági társaságok működéséhez

Részletesebben

I. ÁLTALÁNOS ELŐFIZETÉSI FELTÉTELEK HATÁLYA II. KIADÓ ADATAI

I. ÁLTALÁNOS ELŐFIZETÉSI FELTÉTELEK HATÁLYA II. KIADÓ ADATAI ÁLTALÁNOS ELŐFIZETÉSI FELTÉTELEK (továbbiakban Előfizetési Feltételek ) a Silver Kiadó Kft által kiadott La Femme magazin (továbbiakban Kiadvány ) előfizetésére I. ÁLTALÁNOS ELŐFIZETÉSI FELTÉTELEK HATÁLYA

Részletesebben

T/3018. számú. törvényjavaslat. a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról

T/3018. számú. törvényjavaslat. a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/3018. számú törvényjavaslat a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról Előadó: Dr. Trócsányi László igazságügyi miniszter Budapest, 2015. február 1 2015.

Részletesebben

Az elévülés szabályai

Az elévülés szabályai Az elévülés szabályai Szerző: Szimuly László 2013. október 31. Bevezetés A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény az elévülést a szerződés megszűnésének egyes esetei című fejezetben tárgyalja.

Részletesebben

KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 18/1997.(XII.10.) önkormányzati rendelete. a helyi iparűzési adóról. Az adó alanya, adókötelezettség

KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 18/1997.(XII.10.) önkormányzati rendelete. a helyi iparűzési adóról. Az adó alanya, adókötelezettség KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 8/997.(XII.0.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról a /00. (XI.9.), a 7/00. (X.9.), az 5/00. (XII.7.), a /005. (I.8.) és a 8/005. (X.8.) 5 önkormányzati

Részletesebben

a helyi iparűzési adóról

a helyi iparűzési adóról Emőd Város**** Önkormányzat Képviselő-testületének 6/1998. (III. 26.), 15/1998. (XII. 18.), 15/2000. (XII. 21.), 17/2002. (XII. 12.), 20/2004. (VIII. 13.), 15/2007. (XII. 14.) rendeletével módosított 12/1997.

Részletesebben

Jog o h g a h tós ó ág, g, h a h táskör ö,, i l i l l e l tékesség

Jog o h g a h tós ó ág, g, h a h táskör ö,, i l i l l e l tékesség Joghatóság, hatáskör, illetékesség Polgári eljárásjog elıadás A három fogalom 1./ Joghatóság az államok közötti ügymegosztás a nemzetközi elemet tartalmazó ügyekben melyik ország bírósága jár el 2./ Hatáskör

Részletesebben

Ingatlan-nyilvántartási kérelem I.

Ingatlan-nyilvántartási kérelem I. Ingatlan-nyilvántartási kérelem I. IKTATÓ BÉLYEGZŐ HELYE A vékony vonallal bekeretezett rovatokat a kérelmező vagy a nevében eljáró képviselő tölti ki. A kérelem kitöltésével kapcsolatban a kérelmező/

Részletesebben

mint, szolgáltató,megbízott ( a továbbiakban: szolgáltató/megbízott) valamint,

mint, szolgáltató,megbízott ( a továbbiakban: szolgáltató/megbízott) valamint, LifeBOX SZERZŐDÉS A LifeBOX internetes tartalomszolgáltatás, műsor gyártás-és sugárzás kizárólagos jogbirtokosa a Varga és Zsótér Bt.(székhely : 1117.Budapest, Bercsényi u.26.fszt.3. adószám : 21816408-2-43,

Részletesebben

MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított

MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított 1/1999. (II. 01.) rendelete a helyi iparűzési adóról (a módosításokkal

Részletesebben

VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS

VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS amely létrejött egyrészről: az Országgyűlés Hivatala 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 1-3. Adószám: 15300014-2-41 Bankszámlaszám: MÁK 10032000-01400805-00000000. Képviseletében eljáró

Részletesebben

FÖLDES NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERE 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 5. /Fax: (54) 531 000 ; 531 001 E-mail: foldes.ph@gmail.com. a Képviselő-testülethez

FÖLDES NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERE 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 5. /Fax: (54) 531 000 ; 531 001 E-mail: foldes.ph@gmail.com. a Képviselő-testülethez 1 FÖLDES NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERE 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 5. /Fax: (54) 531 000 ; 531 001 E-mail: foldes.ph@gmail.com Iktatószám:.../2015. 12. E LŐTERJESZTÉS a Képviselő-testülethez a Területi-

Részletesebben

A szakmai követelménymodul tartalma:

A szakmai követelménymodul tartalma: Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

POLGÁRMESTER. Siófok Város Képviselő-testületének 2015. február 26-i ülésére

POLGÁRMESTER. Siófok Város Képviselő-testületének 2015. február 26-i ülésére SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103 Az előterjesztés törvényességi szempontból megfelelő. Siófok, 2015. február 6. Kónyáné dr. Zsarnovszky

Részletesebben

Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E. A helyi iparűzési adóról

Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E. A helyi iparűzési adóról 1 Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E A helyi iparűzési adóról Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testülete a a Magyarország helyi önkormányzatairól

Részletesebben

I. fejezet. Általános rendelkezések. II. fejezet

I. fejezet. Általános rendelkezések. II. fejezet 78/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi árujelzőinek oltalmára vonatkozó részletes szabályokról 2005. november 1-jétől hatályos szöveg A védjegyek és a földrajzi

Részletesebben

A részarány-földkiadás során keletkezett osztatlan közös földtulajdon megszüntetésére irányuló eljárás jogszabályi alapjai

A részarány-földkiadás során keletkezett osztatlan közös földtulajdon megszüntetésére irányuló eljárás jogszabályi alapjai A részarány-földkiadás során keletkezett osztatlan közös földtulajdon megszüntetésére irányuló eljárás jogszabályi alapjai Előadó: dr. Jászai Tamás János, ügyvéd OKTM 2015/I. konzorcium tagja OKTM munkaértekezlet

Részletesebben

Földhivatala. Tájékoztató. a hatályos földforgalmi rendelkezések végrehajtásával kapcsolatban

Földhivatala. Tájékoztató. a hatályos földforgalmi rendelkezések végrehajtásával kapcsolatban Földhivatala Tájékoztató a hatályos földforgalmi rendelkezések végrehajtásával kapcsolatban A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény és a mező- és erdőgazdasági földek

Részletesebben

A STONEHENGE J.J KFT. PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZATA

A STONEHENGE J.J KFT. PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZATA A STONEHENGE J.J KFT. PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZATA Verzió: Készítette: Hatályba lépés napja: v1 Sajti László szervezeti igazgató 2014. január 02. 1 I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I.1. A Szabályzat célja Jelen

Részletesebben

II. HELYI IPARŰZÉSI ADÓELŐLEG BEJELENTÉSE (ÁLLANDÓ JELLEGŰ IPARŰZÉSI TEVÉKENYSÉG ESETÉN) (lásd segédlet) Ft Ft Ft. aránya: aránya: aránya:

II. HELYI IPARŰZÉSI ADÓELŐLEG BEJELENTÉSE (ÁLLANDÓ JELLEGŰ IPARŰZÉSI TEVÉKENYSÉG ESETÉN) (lásd segédlet) Ft Ft Ft. aránya: aránya: aránya: DERECSKEI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL 4130 Derecske, Köztársaság út 87. Pénzügyi és Adóügyi Osztály "A" épület 9. sz. irodahelyiség Tel.: (54) 410-078, (54) 548-086 Fax: (54) 410-002 E-mail: derecskephti@t-online.hu

Részletesebben

A fuvarozási szerződés

A fuvarozási szerződés További jogszabályok, adattárak, infók: www.stampede.hu XXXVIII. Fejezet (38.) A fuvarozási szerződés 6:257. [Fuvarozási szerződés] Fuvarozási szerződés alapján a fuvarozó a küldemény rendeltetési helyére

Részletesebben

A jogi személyek általános szabályai az új Ptk.-ban

A jogi személyek általános szabályai az új Ptk.-ban A jogi személyek általános szabályai az új Ptk.-ban A gazdasági társaságok közös szabályainak kiterjesztése A Könyvben szabályozott jogi személyek tagsággal bíró jogi személyek egyesület gazdasági társaságok

Részletesebben

I. Rész. Bevezető rendelkezések. A rendelet hatálya

I. Rész. Bevezető rendelkezések. A rendelet hatálya Abony Város Önkormányzat 14/2007. (IV.12) sz. rendelete az önkormányzati tulajdonban lévő nem lakás célú helyiségek bérletéről, valamint elidegenítésükről (egységes szerkezetben a módosításáról szóló 1/2010.

Részletesebben

ArteusCredit Zártkörűen Működő Részvénytársaság

ArteusCredit Zártkörűen Működő Részvénytársaság ArteusCredit Zártkörűen Működő Részvénytársaság Hatályos: 2013. május 29. ArteusCredit Zrt. 1134 Budapest, Róbert K. krt. 59., Telefon: 06/1 814 2179 1 Az ArteusCredit Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Részletesebben

1997. évi CLVI. törvény. a közhasznú szervezetekről1

1997. évi CLVI. törvény. a közhasznú szervezetekről1 1997. évi CLVI. törvény a közhasznú szervezetekről1 Az Országgyűlés a nem kormányzati és nem haszonelvű szervezetek hazai hagyományainak megőrzése, társadalmi szerepük növelése, közhasznú működésük és

Részletesebben

A szociális szövetkezeteket érintő pénzügyi-számviteli szabályok és azokat érintőmódosulások

A szociális szövetkezeteket érintő pénzügyi-számviteli szabályok és azokat érintőmódosulások A szociális szövetkezeteket érintő pénzügyi-számviteli szabályok és azokat érintőmódosulások Szombathely, 2013. május 6. Készítette: Berényiné Bosch Cecília 1 Alapítási, bejegyzési eljárás jogi szabályai

Részletesebben

PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT

PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT A Biztosítások.hu Biztosítási Alkusz és Tanácsadó Kft. Ügyfelei részére I. BEVEZETÉS A Biztositasok.hu Biztosítási Alkusz és Tanácsadó Kft. (továbbiakban: Alkusz) a tevékenységére,

Részletesebben

Egyéb előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2015. február 23-i ülésére

Egyéb előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2015. február 23-i ülésére Tárgy: A Békés Városi Önkéntes Tűzoltó Egyesület kérelme Előkészítette: Holopné dr. Sztrein Beáta Gazdálkodási Osztály Véleményező Pénzügyi Bizottság bizottság: Sorszám: IV/6 Döntéshozatal módja: Egyszerű

Részletesebben

KÖZÉRDEKŰ ADATOK EGYEDI IGÉNYLÉSÉNEK RENDJE

KÖZÉRDEKŰ ADATOK EGYEDI IGÉNYLÉSÉNEK RENDJE KÖZÉRDEKŰ ADATOK EGYEDI IGÉNYLÉSÉNEK RENDJE A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 61. (1) bekezdése értelmében A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra,

Részletesebben

7.1. Az adóköteles jövedelem megállapítása tételes költségelszámolás alkalmazásával

7.1. Az adóköteles jövedelem megállapítása tételes költségelszámolás alkalmazásával 7.1. Az adóköteles jövedelem megállapítása tételes költségelszámolás alkalmazásával Tételes költségelszámolás alkalmazása esetén az adóköteles jövedelem kiszámításához a bevételből kiindulva először az

Részletesebben

A földtörvényről Dr. Simon Attila István jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár Vidékfejlesztési Minisztérium

A földtörvényről Dr. Simon Attila István jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár Vidékfejlesztési Minisztérium A földtörvényről Dr. Simon Attila István jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár Vidékfejlesztési Minisztérium 2013. március 12. 1. Mit szabályozna az új törvény és mit nem? a) A mező-,

Részletesebben

K i v o n a t. Biatorbágy Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. április 25-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből

K i v o n a t. Biatorbágy Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. április 25-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből K i v o n a t Biatorbágy Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. április 25-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből Képviselő-testületének 76/2013. (04.25.) Öh. sz. határozata A Biatorbágy, 04/26,

Részletesebben

Pályázati Hirdetmény. nyilvános pályázati felhívás

Pályázati Hirdetmény. nyilvános pályázati felhívás Pályázati Hirdetmény A(z) ÁZSIÓ Kft. (cégjegyzékszám: 15-09-060370, székhely: 4400 Nyíregyháza, Dózsa Gy. út 3.., levelezési cím: 4400 Nyíregyháza, Dózsa Gy. út 3..), mint a(z) Szántó 21 Kft. f.a (cégjegyzékszám:

Részletesebben

II. 3. Szerződésminta befektetési tanácsadásra. Szerződés befektetési tanácsadásra

II. 3. Szerződésminta befektetési tanácsadásra. Szerződés befektetési tanácsadásra II. 3. Szerződésminta befektetési tanácsadásra Jelen melléklet azon a napon lép hatályba, amelyen a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a befektetési tanácsadási tevékenység végzését az Alapkezelő

Részletesebben

Üzleti reggeli 2014. 06. 27. Új Ptk. - változások az üzleti életben

Üzleti reggeli 2014. 06. 27. Új Ptk. - változások az üzleti életben Üzleti reggeli 2014. 06. 27. Új Ptk. - változások az üzleti életben Dr. Kovács László Email: kovacs.laszlo@gtk.szie.hu Főbb témakörök 1. Röviden a Ptk. szerkezetéről 2. Átállási határidők - a régiről az

Részletesebben