Molnár Judit Gondolatok a kérelemtől való elállás és az eljárási díj kapcsolatáról a fizetési meghagyásos eljárásban

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Molnár Judit Gondolatok a kérelemtől való elállás és az eljárási díj kapcsolatáról a fizetési meghagyásos eljárásban"

Átírás

1 Molnár Judit Gondolatok a kérelemtől való elállás és az eljárási díj kapcsolatáról a fizetési meghagyásos eljárásban Lányiné Toldi Judit Harc a zsebszerződések ellen közjogi korlátok és közjegyzői közreműködés a termőfölddel kapcsolatos jogügyletekben Máté Viktor és Sajben Tamás Felülhitelesítési szabályok változása, illetve évi eseménynapló Sajtófigyelő Rezümék március-április

2

3 szám * Közjegyzők Közlönye Tartalomjegyzék Molnár Judit Gondolatok a kérelemtől való elállás és az eljárási díj kapcsolatáról a fizetési meghagyásos eljárásban... 4 Lányiné Toldi Judit Harc a zsebszerződések ellen közjogi korlátok és közjegyzői közreműködés a termőfölddel kapcsolatos jogügyletekben Máté Viktor és Sajben Tamás Felülhitelesítési szabályok változása, illetve évi eseménynapló Sajtófigyelő Rezümék... 52

4 Közjegyzők Közlönye * szám Molnár Judit Gondolatok a kérelemtől való elállás és az eljárási díj kapcsolatáról a fizetési meghagyásos eljárásban 1. Bevezető gondolatok A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemtől való kérelmezői elállás több tanulmány témáját is képezte 2010 óta. 1 Ezen témafeldolgozások kifejezetten a fizetési meghagyásos eljárásról szóló évi L. törvény (Fmhtv.) kérelemtől elállásra vonatkozó szabályait elemezték. A kutatások során kimutatták, hogy a kérelmező részéről érkező elállás iránti kérelem, mint egyoldalú nyilatkozat két jogszabály által is szabályozásra kerül a közjegyzői fizetési meghagyásos eljárásban. Ezek egyike az Fmhtv. eljárás megszüntetésére vonatkozó rendelkezései körében került elhelyezésre. Ekkor a kérelmező fizetési meghagyás kötelezett részére történő kézbesítését követő elállásáról van szó. 2 Az elállás kapcsán megjelenő másik jogszabályunk a 28/2010 (V. 12.) IRM rendelet, mely a fizetési meghagyás kötelezett részére történő kézbesítését megelőzően előterjesztett elállás esetén szabályozza a jogkövetkezményeket. Ekkor a közjegyző az elállásra tekintettel a fizetési meghagyásos eljárást befejezetté nyilvánítja. 3 A hivatkozott tanulmányok szerzői az elállás intézményét e két esetkörben, valamint a Polgári perrendtartás 4 szabályainak tükrében vizsgálták, és vonták le következtetéseiket. Jelen tanulmány kifejezetten a címben is megjelenő eljárási díj és a díjkedvezmény elállás esetén érvényesülő szabályainak elemzése révén arra a kérdésre keresi a választ, hogy a közjegyzői fizetési meghagyásos eljárásban a kérelmek beérkezését követő azonnali 1 Lásd például: Lugosi József: A kérelemtől elállás a fizetési meghagyásos eljárás megváltozott rendelkezéseiben jogalkotási dilemmák in.: Magyar Jog szám oldal; Székely Erika: A kérelemtől elállás a fizetési meghagyásos eljárás megváltozott rendelkezéseiben közjegyzői szemmel in.: Magyar Jog szám oldal évi L. törvény a fizetési meghagyásos eljárásról (Fmhtv.) 34. szakasz (1) bek. b. pont 3 28/2010. (V. 12.) IRM rendelet a fizetési meghagyásos eljárás, a fizetési meghagyás végrehajtásának elrendelése során érvényesülő ügyviteli és iratkezelési szabályokról 12. szakasz (1) bek. c. pont évi III. törvény a polgári perrendtartásról (Pp.) 4

5 szám * Közjegyzők Közlönye közjegyzői intézkedések, az azonnali kibocsátás okozhat-e jogsérelmet a kérelmezőnek az elállási jog gyakorlása körében. A vizsgálat során elemzésre kerülnek az elállásra és a díjkedvezményre vonatkozó szabályok, valamint a fizetési meghagyás kibocsátásáról rendelkező jogszabályhelyek, és ezek összevetésével kíván a tanulmány szerzője a fenti kérdésre megalapozott választ találni. 2. A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemtől való elállás esetei A bevezető gondolatokban már említésre került azon két jogszabályhely, melynek vizsgálata az elállás fizetési meghagyásos eljárásban történő vizsgálatához szükséges. E két rendelkezés az elállás intézményét kettébontva tárgyalja. Az elállást követő közjegyzői intézkedések attól függnek, hogy az elállást mikor jelenti be a kérelmező. Az elkülönítés alapja a kibocsátott meghagyás kötelezett részére történő kézbesítése. Amennyiben a kérelmező a kézbesítést megelőzően terjeszti elő elállását a közjegyzőhöz, a 28/2010. IRM rendelet szabályainak hatálya alá tartozik az elállása, és a következő rendelkezés alapján jár el a közjegyző: Befejezett ügyként kell kezelni azokat az ügyeket, amelyekben a közjegyző a fizetési meghagyás kötelezett részére történő kézbesítése előtt a kérelemtől való elállás folytán az eljárást befejezettnek nyilvánította. 5 A közjegyző a meghagyásnak a kötelezett részére történő kézbesítése után, de annak jogerőre emelkedése, ellentmondás esetén pedig az ügynek a bírósághoz való megküldése előtt bejelentett elállás esetén a fizetési meghagyásos eljárást megszünteti. 6 A jogosult kérelmétől a kötelezett hozzájárulása nélkül is elállhat, a kötelezett ebben az esetben költségekre nem tarthat igényt. 7 A jogosult tehát a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig, illetve ellentmondás esetén az aktanyomat bírósághoz való megküldéséig gyakorolhatja a kérelemtől való elállási jogát. Utóbbi esetén azt tapasztalhatjuk, hogy a kérelmező az elállási jogát akkor is gyakorolhatja, ha a kötelezett ellentmondása nyomán perré alakult a fizetési 5 28/2010. (V. 12.) IRM rendelet 12. szakasz (1) bek. c. pont 6 Fmhtv. 34. szakasz (1) bek. b. pont 7 Fmhtv. 34. szakasz (3) bek. 5

6 Közjegyzők Közlönye * szám meghagyásos nemperes eljárás. A peres eljárásban már a Pp. szabályai szerint élhet a korábbi kérelmező, most már felperes a keresettől való elállás jogával. 8 A jogosult emellett azonban az eljárás ellentmondással történő perré alakulása esetén lehetőséget kap egy speciális, a kérelemtől való elállást megvalósító cselekmény, helyesebben mulasztás megvalósítására is. Mégpedig azáltal, hogy a közjegyzői felhívásnak megfelelően nem tesz eleget a per-előkészítési kötelezettségének. Ekkor a bíróság az ellentmondás nyomán már folyamatban lévő pert megszünteti. 9 A jogosult fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemtől való elállása tehát a kérelem benyújtásától egészen a perré alakult eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság perelőkészítéséig gyakorolható. Utóbbi időpont azzal támasztható alá, hogy a perbíróság a közjegyzői aktanyomat és a jogosult részéről benyújtandó, a perelőkészítés körében megjelölendő tényállítások, bizonyítékok és illeték kiegészítés/ lerovás alapján intézkedik a tárgyalás kitűzéséről és az idézésről Az eljárás díja elállás esetén A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem előterjesztéséért a MOKK részére az Fmhtv.-ben megállapított díjat (eljárási díj) kell fizetni. 11 Az Fmhtv. idézett 42. szakasz (1) bekezdése értelmében az eljárási díjat a kérelem előterjesztéséért kell fizetni. Tehát a jogszabályi rendelkezés szó szerinti értelmezése alapján megállapítható, hogy a díjfizetési kötelezettség magához a kérelemhez tapad, nem annak mikénti elbírálásához. 12 Továbbá meg kell állapítanunk azt is, hogy az eljárási díj nem tekinthető tisztán illetéknek, párhuzamot vonva a peres eljárás illetékével, azt nem az állam részére kell megfizetni, hanem az a közjegyzőnek a meghagyás elintézésében való közreműködésért fizetendő inkább perköltség természetű jogszabályban meghatározott mértékű szolgáltatási díj. Ekként az eljárási díj perré alakulás esetén sem 8 Pp szakasz; Mint ahogy azonban Lugosi József hivatkozott tanulmányában rámutat, a keresetlevél benyújtásával induló, azaz klasszikus peres eljárásban a keresettől való elállás sajátos abból a szempontból, hogy következményei csak a per megszüntetése körében kerülnek szabályozásra, azaz a perindítás hatályainak beálltát követően kerülnek értékelésre. A keresetlevél beadását követő, de még az idézés kötelezett részére történő kézbesítését megelőző elállás nem kap külön értékelést a peres szabályokban. Lásd ehhez: Lugosi József: i. m oldal 9 Fmhtv. 37. szakasz (2)-(4) bek.; Pp szakasz (1) bek. 10 Pp szakasz (1) bek. 11 Fmhtv. 42. szakasz (1) bek. 12 Szécsényi-Nagy Kristóf: Nagykommentár a fizetési meghagyásos eljárásról szóló évi L. törvényhez 365. oldal 6

7 szám * Közjegyzők Közlönye válik illetékké, a közjegyző nem utalja át a bíróságnak, hanem az elvégzett szolgáltatás ellenértékeként nála marad. 13 A közjegyző oldalán a meghagyás kibocsátása iránti kérelmek alapján történő eljárások még a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása is okoznak költségeket. Ezért nem jár vissza a félnek sem a kérelem elutasítása, sem az eljárás megszüntetése, sem perré alakulása esetén eljárási díj. 14 Ezen főszabály alól egyetlen kivételt határoz meg az Fmhtv., mégpedig az elállás esetét. 15 Az eljárási díj az egyébként fizetendő díj 10%-a, de legalább 2000 forint kettőnél több jogosult esetében legalább annyiszor 1000 forint, ahány jogosult van, ha a jogosult a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmétől a meghagyás kibocsátása előtt eláll. 16 Az eljárási díj kapcsán a jogalkotó az elállás bejelentésének időpontjához hasonlóan két szakaszra bontotta a fizetési meghagyásos eljárást és annak perré alakult, de még a közjegyző előtt folyó szakaszát. Az elhatárolás a fizetési meghagyás kibocsátásához kapcsolódik. Amennyiben a kérelmező a kibocsátást megelőzően nyújtja be az elállást, 90%-os díjkedvezmény illeti meg, azaz az eljárási díj 10%-a marad a terhén, 90%-ban visszajár neki a befizetett eljárási díj. Ezzel szemben a fizetési meghagyás kibocsátását követő elállás esetén a kérelmező díjkedvezményben nem részesülhet, az eljárási díj az ő terhén marad. A jogalkotó tehát kivételesen engedélyezi az eljárási díj kérelmezőnek történő részbeni visszatérítését, ha az elállására a fizetési meghagyás kibocsátását megelőzően került sor. Ekként kivételt enged a főszabály alól, de egyúttal határidőt is szab az elállás ilyen jogkövetkezménnyel való gyakorlásához. Mint ahogyan fentebb is utaltunk rá, a közjegyző a kérelem előterjesztéséért kéri az eljárási díj megfizetését, valamint az eljárása során szükségképpen merülnek fel költségek. Így a fizetési meghagyás kibocsátását megelőző elállás esetén a közjegyzőnél maradó 10%-os eljárási díj hivatott a felmerült közjegyzői költségek fedezésére. Amennyiben /B/2010. AB határozat 8. oldal 14 Az eljárási díj ugyan nem jár vissza, de beszámíthat az ismételten előterjesztett kérelem díjába: az eljárási díj az egyébként fizetendő eljárási díj 50%-a, de legalább 5000 forint ötnél több fél esetében legalább annyiszor 1000 forint, ahány fél van, ha a jogosult a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmét a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem elutasítása vagy az eljárás 34. (1) bekezdés a) pontja alapján történő megszüntetése után az e tárgyban hozott végzés jogerőre emelkedését követő harminc napon belül ismételten nyújtja be. Fmhtv. 49. szakasz (4) bek. 15 Szécsényi-Nagy Kristóf: Nagykommentár a fizetési meghagyásos eljárásról szóló évi L. törvényhez 366. oldal 16 Fmhtv. 49. szakasz (3) bek. 7

8 Közjegyzők Közlönye * szám azonban az elállás olyan időpontban érkezik a közjegyzőhöz, amikor a közjegyző már a meghagyás kibocsátása felől is intézkedett, az eljárási díj még részben sem járhat vissza a kérelmezőnek. Ennek egyik oka, hogy szükségképpen további költségek is felmerülhettek. Továbbá a díjkedvezmény bemutatott, elállás időpontjához igazodó szabályozása egy, már a bírósági hatáskörbe tartozó fizetési meghagyásos eljárás esetében is ismert megállapításhoz igazodik, mely szerint a fizetési meghagyásos nemperes eljárás a fizetési meghagyás kibocsátásával befejeződik. Az ellentmondásra nyitva álló határidő, az ellentmondás beérkezése és következményei, illetve az ellentmondás hiányában bekövetkező jogerőre emelkedés és jogerősítés csak az eljárás ún. utómunkálatait képezi. 17 Ezért ha a közjegyző kibocsátotta a fizetési meghagyást a jogosult kérelmére, teljesült az eljárási cél, melyet az eljárás definíciója a következőképpen fogalmaz meg: A fizetési meghagyásos eljárás a pénzkövetelések érvényesítésre szolgáló egyszerűsített polgári nemperes eljárás, amelyben a közjegyző a jogosult egyoldalú kérelmére a kötelezettet bizonyítási eljárás mellőzésével a kérelemben foglalt követelés teljesítésére vagy azzal szembeni ellentmondásra hívja fel. Ha megnézünk egy fizetési meghagyást, valóban ezek az elemek találhatóak meg benne. Az ellentmondás vagy annak elmaradása már csak a kibocsátott meghagyás jogkövetkezménye. Megállapíthatjuk tehát, hogy az eljárás lezárul a kérelem alapján történő meghagyás kibocsátással, és lezárult eljárás díját sem egészben, sem részben nem lehet visszakövetelni, díjkedvezmény nem illeti meg a kérelmezőt A fizetési meghagyás kibocsátása különös tekintettel a határidőkre A közjegyző a hozzá érkező fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet nyomban, de legkésőbb a meghagyás kibocsátására nyitva álló határidőn belül megvizsgálja annak megállapítása érdekében, hogy nem kell-e a felet a hiányok pótlására felhívni, nincs-e helye az ügy áttételének vagy a kérelem hivatalból történő elutasításának, és a szükséges intézkedéseket megteszi. 19 Tehát a közjegyző a kérelmeket a hozzáérkezéskor azonnal 17 BH BH Fmhtv. 23. szakasz (1) bek. 8

9 szám * Közjegyzők Közlönye ( nyomban ), valamint egy meghatározott időtartamon belül ( kibocsátási határidő ) vizsgálja meg és intézkedik. A véghatáridő esetében a kérelem beérkezésének módja határozza meg, mennyi idő áll a közjegyző rendelkezésére a vizsgálat elvégzésére és a szükséges intézkedések megtételére. A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem benyújtásának két fő formáját különbözteti meg az Fmhtv.: írásbeli és szóbeli kérelmek. 20 Az írásbeli kérelmek azonban újabb két csoportra bonthatóak, az elektronikusan és a papír alapon benyújtott kérelmekre. 21 A közjegyző számára nyitva álló intézkedési és kibocsátási határidő vége tekintetében az elektronikus és a hagyományos (papír alapú és szóbeli) kérelmek jelentenek különbséget. Elektronikus kérelem előterjesztés esetében három munkanapon belül, hagyományos kérelem esetén tizenöt napon belül kell az intézkedéseket megtennie és a meghagyást a feltételek fennállása esetén kibocsátania. A közjegyző számára azonban már a kérelem hozzáérkezésekor fennáll a lehetőség, hogy elvégezze a kérelem formai vizsgálatát és kibocsássa a fizetési meghagyást. A kérelmek közjegyzőhöz érkezésének módja azonban az azonnali vizsgálatok esetében is különbségeket idézhetnek elő. Amennyiben a közjegyző előtt szóban terjeszti elő a kérelmét a jogosult, illetve ha személyes benyújtással vagy postai úton érkezik a papír alapú kérelem, a közjegyző tevékenysége első lépéseként rögzíteni köteles a kérelem adatait a MOKK számítógépes rendszerében. 22 Elektronikus kérelem esetén a kérelmező rögzíti a kérelmét a MOKK rendszerében. A rendszer az eljáró közjegyzőnek továbbítja a kérelmet. 23 Ekkor a közjegyző mentesül a rögzítés terhe alól, és vizsgálati tevékenységét a kérelem beérkezésekor nyomban megkezdheti, melyet követően a fizetési meghagyás kibocsátásáról egy gombnyomással intézkedhet. 20 Fmhtv. 19. szakasz 21 Fmhtv szakasz 22 A szóban előterjesztett beadvány adatait az a közjegyző, akinél azt előterjesztették, az esetleges hiányok pótlása után nyomban rögzíti a MOKK rendszerében, és erről igazolást ad. Fmhtv. 14. szakasz (2) bek.; Az eljáró közjegyző a papír alapú beadvány adatait haladéktalanul, de legfeljebb annak a hozzá való érkezésétől számított 3 munkanapon belül rögzíti a MOKK rendszerében. Fmhtv. 13. szakasz (2) bek. 23 Az elektronikus úton előterjesztett fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmek elosztása a MOKK rendszerének alkalmazásával automatikusan, a mentesítés esetét kivéve, a közjegyzői székhelyek között egyenlő arányban történik. Fmhtv. 9. szakasz (1) bek. 9

10 Közjegyzők Közlönye * szám 5. Az elállás, a díjkedvezmény és a kibocsátási határidők összeérése Mint ahogyan az előző részben megállapítottuk, a közjegyző számára a kérelem beérkezésével megnyílik a kérelem alapján történő eljárás lehetősége. Kifejezetten az elektronikus kérelmek biztosítják a közjegyző számára a leggyorsabb eljárás lehetőségét: A kérelem a számítógépes rendszerben már jelen van, a kérelem jogosult általi kitöltését nyomtatványkitöltő program segítette, és kizárta a hiányos kérelmek MOKK felé történő továbbítását. Ezért a közjegyző az elektronikus kérelmek alapján valóban érvényre juttathatja az Fmhtv. azon rendelkezését, hogy a közjegyző a kérelmet nyomban megvizsgálja és intézkedik a fizetési meghagyás kibocsátásáról. Szóbeli és papír alapú kérelem esetén a kérelmek számítógépes rendszerben való rögzítése külön időt vesz igénybe a közjegyző eljárásán belül, melyet követően ugyancsak fennáll a közjegyző nyomban történő intézkedési és kibocsátási lehetősége. A kérelmező oldaláról vizsgálva azonban a fizetési meghagyások kibocsátása esetén bemutatott azonnali közjegyzői intézkedések aggályosak is lehetnek. A kérelmezőt elállási jog illeti meg egészen a perré alakult eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság perelőkészítéséig. 24 Elállása a fizetési meghagyás kötelezett részére történő kézbesítéséig a 28/2010. IRM rendelet, a kézbesítést követően az Fmhtv. hatálya alá tartozik. A nyilatkozatának eljárási díjra gyakorolt hatása tekintetében azonban más a jogkövetkezményeket meghatározó időbeli határvonal. A meghagyás közjegyző általi kibocsátását megelőzően bejelentett elállás esetén a kérelmezőt 10%-os eljárási díj terheli, azaz 90%-ban visszajár neki a befizetett díj, és erről a közjegyző hivatalból intézkedni köteles. 25 Ezzel szemben a fizetési meghagyás kibocsátását követően előterjesztett elállás nyomán díjkedvezmény nem illeti meg a kérelmezőt. Az eljárás lezárult a kibocsátással, és lezárult eljárás díja sem egészben, sem részben nem követelhető vissza. 26 Megállapíthatjuk tehát, hogy a jogosult fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemtől való elállási joga a közjegyzői fizetési meghagyásos eljárásban nem sérül. Két jogszabályhelyen kerül ugyan rögzítésre, amelyek azonban a joghatásokat megfelelő 24 Lásd erről: A tanulmány 2. részében. 25 Fmhtv. 42. szakasz (4) bek. 26 Lásd ehhez: BH

11 szám * Közjegyzők Közlönye módon és jogkövetkezményekkel határozzák meg. 27 Az eljárási díj kedvezménye kapcsán aggályosnak tekinthető azonban azon rendelkezés, amely a díjkedvezmény alkalmazhatóságát, illetve kizártságát a fizetési meghagyás kibocsátásának időpontjához köti. Ezen időpont kizárólag a közjegyző számára nyilvánvaló, de még számára sem előre látható, mivel a kérelem beérkezését követően a nyomban történő intézkedés és a három munkanapon, illetve tizenöt napon belül történő kibocsátás között történik valamikor. Hogyan tud a kérelmező az elállási jogával úgy élni, hogy egyidejűleg díjkedvezményre is jogosult lehessen? Kizárólag úgy, ha a kérelmének benyújtását követően haladéktalanul az elállási jogát is bejelenti, és nem olyan közjegyző jár el az ügyében, aki a nyomban történő intézkedés keretében azonnal intézkedett a meghagyás kibocsátásáról. Tehát a kérelmező díjkedvezményre vonatkozó jogosultsága teljesen előreláthatatlan, kiszámíthatatlan. Mivel a meghagyás kibocsátásnak nincs minimális várakozási ideje szabályozva, a kérelmező az elállási jogának érvényesítésével egyidejűleg nem bízhat abban, hogy az eljárásba fektetett költségeit nagyobb részben (90%-ban) visszakapja. Mivel a közjegyző eljárása teljes egészében a fentebb bemutatott jogszabályi rendelkezéseken alapul, amikor az elállás nyomán az eljárási díjkedvezményéről határoz, a közjegyző nem sérti meg az eljárási szabályokat. Az elállást gyakorló kérelmezőt azonban sérelem éri, mert a meghagyás kibocsátására vonatkozó határidő-szabályozás a tényleges kibocsátás határidejét az elállási jog gyakorlása szempontjából számára kiszámíthatatlan módon határozza meg. Ezáltal az eljárási díjkedvezményekre vonatkozó jogát sem tudja kiszámítható módon érvényesíteni. Kérdésként vetődik fel, hogy a kérelmezőt érő sérelem tekinthető-e jogsérelemnek. A kérelmező rendelkezési joga szempontjából fennáll a jogsérelem lehetősége, míg a fizetési meghagyásos eljárás célját tekintve, azaz hogy a közjegyző a lehető leggyorsabban eljárjon a kérelem alapján, és meghagyást bocsásson ki, már megkérdőjelezhető a jogsérelem ténye. A kérdés eldöntése szempontjából nem hagyható figyelmen kívül, hogy az elállás, mint kérelmezőt megillető jog alapja a kérelmező érdekkörében felmerülő körülmény. A sérelem minősítése, azaz hogy az jog- vagy érdeksérelemnek tekinthető-e, álláspontom szerint azon alapulhat, hogy a kérelmező oldalán kimutatható-e az önhiba. Amennyiben a kérdésre adott válaszunk igen, azaz a kérelmező okafogyottan, formailag jogszerűtlenül terjesztette elő kérelmét, akkor a kérelmezőt maximum érdeksérelem éri az eljárási díj 27 Székely Erika: i. m. 99. oldal 11

12 Közjegyzők Közlönye * szám viselése nyomán. Míg az elállás önhiba hiányában történő gyakorlása esetén a jogszabályi rendelkezések által biztosított kiszámíthatatlan jogi környezet valódi jogsérelmet képes előidézni a kérelmezői oldalon. 6. Sérelem kizárólag orvoslási lehetőség van, vagy a sérelem keletkezése is elkerülhető? A kérdés az, hogy a probléma elméleti felvetésén túl előállhat-e olyan eset, amikor a kérelmező önhibáján kívüli okból, az azonnali közjegyzői intézkedés nyomán elesik a 90%-os díj-visszatérítéstől? Az eljárási díj befizetése körében találkozhatunk olyan esettel, amely a fenti kérdés körébe illeszkedik. Az eljárási díj megfizetésében különbség mutatkozik az alapján, hogy az milyen technikával történik a kérelmező részéről. A papír alapú kérelem részét képezi annak a postai készpénz átutalási megbízásnak a feladóvevénye, melyen az eljárási díjat a kérelmező korábban befizette. Szóbeli kérelem esetén a kérelmező a közjegyzőnél köteles a megfelelő eljárási díjat kifizetni. Az elektronikus kérelmezésnél banki átutalással, bankkártyáról való teljesítéssel tudja a kérelmező a díjat megfizetni. Ezen módozatok közül az első kettő nagyobb bizonytalanságot nem tartogat a kérelmező számára. Ezzel szemben az átutalásos teljesítés magában rejthet a kérelmezőtől független, kizárólag technikai okok miatt bekövetkező veszélyeket. A kérelmező az elektronikus kérelmének benyújtásakor intézkedik tehát az eljárási díj elektronikus úton történő rendezése felől is, melyről elektronikus visszaigazolást kell kapnia. Ez igazolja számára, hogy az eljárási díj utalásáról a bankja sikeresen megkapta a megbízást és teljesíti azt. Mi a teendő azonban abban az esetben, ha a kérelmező és a bankja közötti elektronikus kapcsolat megszakad, akadozik, miközben a kérelmező az eljárási díj és a meghagyás iránti kérelem benyújtása felől intézkedik. Néhány másodperces, perces, akár órákban számítható akadályok is előfordulhatnak a két fél kommunikációjában. Ekkor a hiba elhárulását követően a kérelmező arról értesülhet, hogy a hiba eleve kizárta az eljárási díj megfizetésére vonatkozó kérelmének az intézését, és így a kérelmező a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmét sem tudta a MOKK rendszerének megküldeni. Előfordulhat azonban olyan eset is, amikor a kérelmezői díjutalás sikeres, a hiba ezt nem érintette, de a kérelmező nem kap pozitív visszajelzést a bankjától. Ezért amikor a rendszer újra engedi, azonnal újra próbálkozik a díj utalásával és a kérelem benyújtásával. Ilyen esetben ugyanazon kérelem két alkalommal történő előterjesztése és az eljárás díjának 12

13 szám * Közjegyzők Közlönye duplán történő megfizetése állhat fenn. A kérelmező számára a második kérelemtől történő elállás bejelentése jelenthet megoldást. Igényt tarthat-e a kérelmező az elállására tekintettel 90%-os díjkedvezményre? A kérelmező akkor mondható szerencsésnek, ha olyan közjegyző kapta meg a MOKK számítógépes rendszerétől a kérelmét, aki nem intézkedett azonnal a kérelem vizsgálata és a meghagyás kibocsátása felől. Ha megtörtént a kibocsátás a kérelemtől való elállás bejelentéséig, a kérelmező mindkét, így a tévesen és önhibáján kívül előterjesztett fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmének az eljárási díját is viselni köteles. Az Fmhtv. 49. szakasz (3) bekezdése kizárólag a kibocsátás előtt előterjesztett elállás esetére enged díjkedvezményt. A fizetési meghagyás kibocsátása, mint időpont azonban a kívülállók nem az eljáró közjegyző számára mindig is kiszámíthatatlan volt és marad is a rendelkezésre álló határidő kezdő és végidőpontja között. A bekövetkezett jogsérelem orvosolhatósága tekintetében nem hagyható figyelmen kívül a 4/2003. Polgári jogegységi határozat azon rendelkezése, mely szerint a keresetlevél bírósághoz érkezéséig történt cselekmények anyagi jogi, az azt követő cselekmények már eljárásjogi relevanciával bírnak. A jogegységi határozat a nemperes eljárásokban is alkalmazást nyer, ezért a fenti rendelkezést a fizetési meghagyásos eljárásra lefordítva azt láthatjuk, hogy a kérelem beérkezéséig a jogkövetkezményeket az anyagi jog határozza meg. Amennyiben a kérelmező elállását a fizetési meghagyás közjegyző általi kibocsátása után terjesztette elő- és emiatt már az Fmhtv. által biztosított díjkedvezmény nem illeti meg, a következő feloldási lehetőségeket kínálja a Ptk.: ha a fél önhibájával állunk szemben, akkor a kérelmező viseli a károkat, így az eljárási díj teljes összegét; ha más személy okozta a kárt, így az internet szolgáltató, a banki szolgáltató, ő a felelős a kár bekövetkezésért, és az igény vele szemben a Ptk. megfelelő szakaszai alapján érvényesíthető. 28 Mivel azonban ez a fenti megoldás az önhibán kívüli okból kérelmétől elálló kérelmezőnek újabb (peres) terhet jelenthet, tovább kell vizsgálnunk azokat a lehetőségeket, amelyek nem a bekövetkezett jogsérelem orvoslását szolgálják, hanem akár a jogsérelem bekövetkezését zárhatják ki. A vizsgálatunk kiindulópontja az a korábbi megállapítás, hogy a fizetési meghagyás kibocsátásának időpontja, annak a 28 Ptk. 318., 339. szakaszai 13

14 Közjegyzők Közlönye * szám biztosított időtartamon belül való meghatározhatatlan volta miatt az Fmhtv. 49. szakasz (3) bekezdésének alkalmazása aggályos. Tehát ha sikerülne pontosítani a közjegyzői intézkedések időpontját a rendelkezésre álló időtartamon belül, a kérelmezőnek kiszámíthatóbb módon járna 90%-os díjvisszatérítés, illetve előreláthatóbb lenne a díjkedvezmény hiánya elállás esetén. A javaslat megtételét megelőzően nem hagyható figyelmen kívül a fizetési meghagyásos eljárás egyik olyan eleme, mely ugyancsak igazodott a fizetési meghagyások kibocsátásához. Ugyanis a kötelezett oldalán december 31.-ig jelen volt olyan eljárási rendelkezés, amely a fizetési meghagyás kibocsátását tekintette elhatárolási pontnak a jogkövetkezmények szempontjából. Ez pedig a teljesítésre történő hivatkozás a kötelezett részéről. A évi XXX. törvény 29 azonban január 1-jével megváltoztatta a korábbi szabályokat, és a kötelezett teljesítésre történő hivatkozása szempontjából a fizetési meghagyás kézhezvételének időpontját tekintette és tekintjük azóta az Fmhtv által is irányadónak a teljesítés értékelése szempontjából. 30 A módosítás a kötelezettel szembeni perindítási hatályok beállásához igazodott, azaz a kötelezett a fizetési meghagyás kézhezvételével szerez tudomást a lefolytatott eljárásról, a kézbesítéssel állnak be vele szemben a perindítás joghatályai. 31 Emellett azonban megállapítható az is, hogy a kibocsátás időpontjának előreláthatatlansága és a kézhezvétel időpontjának visszaigazolt volta közötti különbség, és az utóbbi javára írható pozitívum nyomán a megújult szabályozás megfelelően biztosítja a kötelezett eljárási jogait. Ezen tapasztalatokból kiindulva azonban a kérelmezői oldalon az elállás és a díjkedvezmény kapcsán a fizetési meghagyás kibocsátásának időpontja helyett mi lehetne a megfelelőbb időbeli viszonyítási pont? Ha arra gondolunk, hogy az önhibán kívüli kérelem előterjesztések és eljárási díj utalások főként ez elektronikus kérelmezéshez kapcsolódhatnak, az ott előforduló technikai akadályok idézhetik elő, azok elhárulását követően elvárható a kérelmezőtől, hogy amint kiderül számára, hogy tévesen nyújtott be kérelmet, jelezze nyomban a közjegyző felé a kérelemtől való elállását. Ha kizárólag ilyen kommunikációs problémákból eredő elállások esetére biztosítani kívánjuk a kérelmező számára a díjkedvezményt, a szabályozás módosítását akként lehetne elképzelni, évi XXX. törvény a Polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról május 31.-ig hatályos Pp szakasz (5)-(6) bek.; Fmhtv. 30. szakasz (1) és 31. szakasz (1) bek. 31 Fmhtv. 27. szakasz (3) bek. 14

15 szám * Közjegyzők Közlönye hogy a közjegyző a kérelem beérkezésétől számított két óra elteltével, de legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított három munkanapon belül intézkedik a meghagyás kibocsátásáról. A kérelem beérkezése és a közjegyzői intézkedés megkezdése között biztosított várakozási idő tartama, annak pontos meghatározása nagyban függ a fizetési meghagyásos eljárásban kiemelt szerepet játszó számítógépes rendszer működésétől is, ekként a bemutatott kérelmezői jogsérelem elháríthatóságához szükséges időtartam meghatározásában a jelen tanulmány szerzője nem kíván találgatásokba bocsátkozni, és vitatható időtartamokat leszögezni. Annak megállapítását azonban elengedhetetlennek tartja, hogy az elállási jog és annak egyik kiemelkedő jogkövetkezménye az eljárási díj 10%-ban történő megállapítása és 90%-ban való visszatérítése kapcsán a nyomban történő közjegyzői fizetési meghagyás kibocsátás jogsérelmet idézhet elő. Ennek kiküszöböléséhez indokoltnak tekinthető az ún. várakozási idő szabályainak lefektetése a fizetési meghagyás kibocsátására vonatkozó rendelkezések körében. Ezáltal a homályosan megfogható intézkedési kezdőidőpontot felválthatná a kérelmezők számára is jobban kiszámítható közjegyzői intézkedési tevékenység kezdet, és az elállás díjkedvezményben megjelenő jogkövetkezménye is előre látható lenne a kérelmező számára Jelen tanulmány kísérletet tett arra, hogy olyan szabályozási javaslatot dolgozzon ki, mely a fent bemutatott kérelmezői sérelem keletkezését kiküszöbölhetővé tegye. A probléma, amely jelen esetben a közjegyző azonnali intézkedése és fizetési meghagyás kibocsátása nyomán az elállás és az ahhoz kapcsolódó díjkedvezmény kapcsán bemutatásra került, azonban nem egyedülálló a polgári eljárásjogi szabályozásban. A Pp. mind a fellebbezési, mind a felülvizsgálati kérelem visszavonása esetén, az azzal járó, Itv.-ben biztosított illetékkedvezmény és a kérelmek ezen eljárásokban való tárgyaláson kívüli elbírálása kapcsán ugyanezen kiszámíthatatlan jogi környezetet kínálja a fellebbezési, felülvizsgálati kérelmét visszavonó kérelmező számára. Lásd ehhez: Pp szakasz (1) bek.; 275. szakasz (5) bek.; Itv. 58. szakasz (7) bek. 15

16 Közjegyzők Közlönye * szám Lányiné Toldi Judit Harc a zsebszerződések ellen közjogi korlátok és közjegyzői közreműködés a termőfölddel kapcsolatos jogügyletekben Bevezető Hoppon maradnak az idegen gazdák Megelőzhetőek az ingatlancsalások! Kétharmaddal védett föld...ezek a sajtóban felbukkanó szalagcímek is rávilágítanak a termőföldszerzéshez kötődő kettősségre: napjainkban együtt jelentkezik a földek visszaélésszerű birtokba vétele és a szerzési tilalmak kibővülése. Az alábbiakban arra keressük a választ, milyen előzménye és jogalapja lehet a közjogi jellegű korlátozó intézkedéseknek, mint a jogalkotó társadalmi jelenségekre adott utólagos reflexióinak. Emellett végiggondoljuk, hogy a közjegyző, mint jogalkalmazó milyen előzetes kontrollfunkciót tölthet be a zsebszerződések meghiúsításában. 1. A jogalkalmazás nehézségei, a földtulajdon, mint különleges szabályozási igényű vagyontárgy A földjogi szabályozás szorosan kötődik egy adott időszak gazdaság- és társadalompolitikájához, az állam nemzetközi kötelezettségvállalásaihoz, és nem utolsó sorban az aktuálpolitikai elképzelésekhez. A jogszabályoknak e folyamatosan változó igényekhez történő hozzárendelése egy rendkívül komplex joganyagot eredményez. A termőföldre vonatkozó jogügylet vizsgálatánál csak a legkülönbözőbb anyagi és eljárási jogi rendelkezések együttes alkalmazásával kaphatunk teljes képet (pl. tulajdonközösséggel és elővásárlási joggal kapcsolatos Ptk.-ban és a Tftv.-ben 1 szabályozott kérdések, egyes szövetkezeti normák érvényesülése öröklési jogvitáknál, a tulajdonszerzést korlátozó szabályok, eltérő hagyatéki és földhivatali eljárási jogi normáknak való alávetettség). Tovább nehezíti a jogalkalmazó helyzetét, hogy a földjogi joganyag időben széttagolt és évi IV. tv. és a termőföldről szóló évi LV. törvény 16

17 szám * Közjegyzők Közlönye történelmileg determinált szabályozása egy hatalmas matériává nőtte ki magát, amely elavult jogintézményeket, joghézagokat és egymásnak ellentmondó normákat rejt. 2 A földtulajdon rendkívül speciális vagyontárgy, amely jellegénél fogva is különleges szabályozási igényt támaszt. Korlátozott mértékben áll rendelkezésünkre, ám rendeltetésszerű igénybe vételt feltételezve korlátlan ideig használható és mással nem pótolható jószág. Nélkülözhetetlen jellege, kockázatérzékenysége és alacsony nyereséghozama miatt pedig különös szociális kötöttséggel bír. 3 Ebből ered az a jogalkotói álláspont, amely a földtulajdon más tulajdoni tárgyaktól eltérő jogi kezelését szorgalmazza és az egyén tulajdonosi jogaival szemben teret enged a közérdek érvényesítésének. Ez a magánjogi jogviszonyokba történő külső beavatkozás az egyes szerzési tilalmakon és korlátokon túl egészen a tulajdon kisajátítás keretében történő elvonásáig terjedhet. 2. A közjogi korlátozás alkotmányosságának vizsgálata és indokai A föld közérdekű funkcióinak érvényesítése, illetve az állam ilyen szempontoktól vezérelt korlátozó szerepköre megkerülhetetlenül magában hordozza az ezzel kapcsolatos alkotmányossági vizsgálat igényét. A Magyar Köztársaság Alkotmánya a tulajdonhoz való jogot alapvető jogként körvonalazta, garantálta a köztulajdon és magántulajdon egyenlő védelmét, továbbá lehetővé tette részjogosítványainak törvényi korlátozását. 4 Az Alkotmánybíróság több határozatában megállapította, hogy a tulajdon megszerzésének jogát nem tekinti alkotmányos alapjognak, csupán a megszerzett tulajdont részesíti alapjogi védelemben. 5 Kimondta, hogy az alapjogként védett tulajdon tartalma az alkotmányos közjogi és magánjogi korlátokkal együtt értendő, előbbinél kizárólag addig terjedhet, amíg a szolgáltatás ugyanazt a funkciót látja el, amire a dologi vagyon is szolgálna. 6 A tulajdonhoz való jog szociális kötöttsége miatt sem minősül korlátozhatatlan alapjognak. Az állami beavatkozás alkotmányosságát a taláros testület szükségességi 2 Tanka Endre: Földjogi szabályok a polgári jogalkalmazásban (Jogtudományi Közlöny, márc., 149. o.) 3 35/1994 (IV.24) AB határozat évi XX. tv. 13. (1) bek., 8. (2) bek. és 9. (1) bek /B/1993. AB határozat 6 64/1993. (XII.22.) AB határozat, 17/1992. (III.30) AB határozat 17

18 Közjegyzők Közlönye * szám és arányossági kritériumokhoz kötötte. 7 A Tftv. konkrét rendelkezéseinek vizsgálatánál megállapította, a törvényhozó feladata eldönteni, mi tekinthető a termőföld-tulajdonjog korlátozása szempontjából közérdeknek. Határozatai alapján közérdeknek fogadta el a megfelelő birtokméret kialakítását, a szakszerű mezőgazdasági tevékenység szociális okból történő elősegítését és a telekspekuláció meggátlását. 8 A január 1. napján hatályba lépett Alaptörvény úgy rendelkezik, mindenkinek joga van a tulajdonhoz és az társadalmi felelősséggel jár, 9 majd megjelöli kisajátításának garanciális elemeit. 10 Az Alaptörvény december 22. nappal hatályba lépett módosítása a termőföld kiemelt védelmét írja elő. Természeti erőforrás jellegéből kiindulva a nemzet közös örökségének részévé teszi, 11 védelmét, fenntartását és a jövő nemzedék számára történő megőrzését általános kötelességként nevesíti. A termőföld és az erdők tulajdonjogának megszerzése, hasznosítása, valamint ezeknek a korlátozása és feltételei kizárólag sarkalatos törvényben szabályozhatóak. 12 Az Alaptörvény kimondja, 13 hogy az állam és az önkormányzatok tulajdona 14 nemzeti vagyonnak minősül és sarkalatos törvényben rendeli szabályozni az ennek megőrzését, védelmét, valamint az erre vonatkozó felelős gazdálkodás követelményeit. Emellett rögzíti a nemzeti vagyon átruházásának és hasznosításának korlátait. 15 A jogalkotó így a legmagasabb jogforrási szinten legitimálja a termőföldtulajdon szerzési korlátozásának szükségességét. Az állami szerepvállalás különösen jelentős a földtulajdon tekintetében, amely a történelem során hatalmi, politikai tényezőként jelentkezik. Megfogyatkozása napjainkban globális fenyegetettséget jelent, így a társadalom, a gazdaság és a környezet fenntarthatóságának kulcsa egy államilag irányított és ésszerű földkészlet-gazdálkodás. 7 Az állami beavatkozás alkotmányosságát a taláros testület az alábbi kritériumokhoz kötötte: a korlátozás másik alapvető jog védelme vagy érvényesülése érdekében szükséges, illetve egyéb alkotmányos cél más módon nem érhető el, és a korlátozás arányban áll az elérni kívánt alkotmányos cél fontosságával.2/1990. (II.18) AB határozat, 2299/B/1991 AB határozat 8 35/1994. (VI. 24) AB határozat, 7/2006. (II. 22.) AB határozat 9 Alaptörvény XII. cikk (1) bek. 10 Alaptörvény XII. cikk (2) bek. 11 Az Alaptörvény a termőföld mellett természeti erőforrásként nevesíti továbbá az erdőket és a vízkészletet, a biológiai sokféleséget, különösen a honos növény- és állatfajokat, valamint a kulturális értékeket 12 Alaptörvény Alapvetés rész P) cikk (1) és (2) bek. 13 Állam megjelölésű rész 38. cikk 14 ezáltal a nemzeti vagyonról szóló törvény dolog megjelöléséből kiindulva az állam vagy helyi önkormányzati tulajdonában lévő termőföld is (2011. évi CXCVI. törvény a nemzeti vagyonról a továbbiakban Nvtv.) 1. (2) bek. a) pont: nemzeti vagyonba tartozik: az állam vagy a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló dolgok, b) pont: az a) pont hatálya alá nem tartozó, az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonában lévő dolog Cikk 18

19 szám * Közjegyzők Közlönye Emellett a föld a szuverenitás megtestesítője, így az ehhez kötődő állami önrendelkezési képesség kiemelkedő fontosságú. 16 A termőföldre vonatkozó hasznosítási előírások és korlátozó rendelkezések a társadalmi szerkezet kialakításában is jelentős szerepet kapnak, hiszen befolyásolják a mezőgazdaságból élők arányát és végső soron az agrárnépesség életminőségét. Létjogosultságának vizsgálatakor nem feledkezhetünk el a fölviszonyok rendezésének sajátos magyar szükségletéről és történelmi determináltságáról. A rendszerváltást megelőzően az agrárgazdaság meghatározó üzemtípusai az állami és szövetkezeti tulajdonban álló nagyüzemek voltak a kistermelők háztáji gazdaságai mellett. A magántulajdonon alapuló nagyüzem, a vállalkozói és családi gazdaságok kialakítása ma is elég lassú ütemben halad. A magyar viszonyok az alacsony termőföldárak és az agrárium alacsony jövedelmezősége miatt még uniós tagállamként sem teszik lehetővé a külföldiek számára történő piacnyitást, így Magyarország erre május 1. napjáig kért és kapott moratóriumot. 17 Végezetül figyelembe kell vennünk, hogy a rendszerváltást követő gazdaságpolitikai intézkedések, az ellentmondásos és joghézagokkal tarkított földjogi szabályozás, valamint a termőföldeket érintő jogügyletek hatósági kontrolljának hiánya olyan visszaélésszerű szerződési módozatokat hívtak életre, amelyek ma zsebszerződés gyűjtőnéven ismertek. A jogalkotó szerzési módozatokat és alanyi kört korlátozó rendelkezéseinek nagy része ezek kontrollját, illetve megakadályozását szolgálja. 3. A zsebszerződések típusai és a felszámolásukra irányuló törekvések A rendszerváltást követően az állami gazdaságokhoz és a mezőgazdasági termelőszövetkezetekhez kényszer útján került földeket és erdőket jelöltek ki kárpótlásul. Akik koruknál fogva, vagy hozzáértés hiányában nem tudtak eleget tenni földművelési kötelezettségüknek eladták kárpótlási jegyeiket. A vevő az eredeti jogosult megbízottjaként vett részt a kárpótlási árverésen. A tényleges adásvétel mindig a derogáció lejártát követően érvényesült és sosem került nyilvánosságra. 18 A 16 Tanka Endre: A föld közérdekű funkcióinak alkotmányvédelmi igénye (in: Tanka Endre-Molnár Géza: Nem én kiáltok, a föld dübörög a nemzeti megmaradás programja a földről és a vizekről, Kairosz kiadó 66.o.) 17 Ennek közösségi jogalapja az EKB kiterjesztő jogértelmezése, amely az általános esélyegyenlőség alapelvét az azonos versenyfeltételek biztosításának követelményeire is irányadónak tekinti (a Lisszaboni Szerződés által fenntartott Római Szerződés 4. Cikke alapján). Románia és Bulgária esetében is hasonló döntés született. Magyarország a csatlakozást követően 7 évre kapott moratóriumot, majd ezt 2010 decemberében újabb három évvel meghosszabbították. 18 Az 1990 és 1994 közötti időszakban ezzel a módszerrel külföldi magánszemélyek is szerezhettek magyar termőföldet, mert tulajdonszerzésüket még nem tiltották. 19

20 Közjegyzők Közlönye * szám zsebszerződések későbbi típusai a külföldiek földszerzésével szemben a Tftv.-ben felállított korlátozó rendelkezések kijátszását célozták. 19 Utóbbiak az adásvétel tilalma miatt színlelt szerződésekkel legalizálták földhasználatukat (szívességi használat, a haszonélvezeti jog átruházása, vételi jog kikötése, haszonbérleti szerződés). A haszonbérleti szerződéssel kombinált termőföldeladás során egy külön okiratban a külföldi számára elővásárlási jogot biztosítottak. Ez az utóbbi dokumentum maradt a zsebekben, mivel elővásárlási jogot joghatályosan csak a jövőben jogszerűen megszerezhető dolog adásvételére lehet kikötni. Nyugat-Dunántúlon az ilyen megállapodások miatt a szövetkezetek léte is veszélybe került, ugyanis a gazdálkodók a kedvezőbb külföldi ajánlatot elfogadva tömegesen mondták fel a velük kötött bérleti szerződéseiket. 20 Kedvelt módszer volt az előszerződéssel kombinált kölcsönszerződés, amelynek megszűnését a derogáció lejártához kötötték, és erre az időpontra adásvételi előszerződést kötöttek egymással. Népszerű volt a társasági forma 21 létrehozása a nagyobb termőföldmennyiség megszerzése érdekében, majd a jogutód nélküli megszűnés a tagok osztatlan közös tulajdonának egyidejű felosztásával. Néhány esetben dátum nélküli szerződések és olyan zsebszerződés-típusok is létrejöttek, amelyek az adásvételhez kapcsolódó elővásárlási jogok kijátszására irányultak, és a vevők csere, ajándékozás, tartási szerződés, apportálás vagy végrehajtási árverés útján jutottak termőföldhöz. A földspekuláció másik formáját képezte a Tftv. által termőföldnek nem minősülő tanyák külföldiek általi megszerzése, és ezáltal nagy mennyiségű termőföld átjátszása. Az önkormányzatok korlátlan tulajdonszerzési képessége is segítette a külföldieknek földhöz jutását. Az így felvásárolt földtulajdon belterületbe vonásával a befektető nyilvántartási bejegyzés mellett, korlátozások nélkül jutott földhöz. További nehézséget jelentett, hogy a földhivatal amennyiben a Tftv.-beli korlátozások megszegésével készült szerződést észlelt a bejegyzést határozattal elutasíthatta, ez azonban nem eredményezett az eredeti állapot helyreállítására irányuló kötelezettséget. Az ilyen atipikus zsebszerződés 22 kötelmi hatállyal továbbra is érvényben maradt a felek között. 19 a Tftv július 27. napi hatályba lépését követően jelentek meg tömegesen ezek a szerződések 20 ilyen a fertődi Zöld Mező Szövetkezet példája (Dr. Olajos István és Dr. Szalontai Éva: Zsebszerződések a termőföld-tulajdonszerzés területén, Napi Jogász 2001 Október 5 o.) 21 pl. erdőbirtokossági társulat 22 Dr. Jójárt László: Tulajdonszerzési tilalmak és korlátozások termőföldre és azok ellenőrzése c. cikkét (Magyar Jog, szám o 20

Ügytípus megnevezése. Haszonbérleti hirdetmények kifüggesztése. A hirdetmény kifüggesztésének menete

Ügytípus megnevezése. Haszonbérleti hirdetmények kifüggesztése. A hirdetmény kifüggesztésének menete Ügytípus megnevezése Az ügy leírása Haszonbérleti hirdetmények kifüggesztése A hirdetmény kifüggesztésének menete Haszonbérleti ajánlatot egységes okiratba foglalt szerződésbe kell foglalni, és azt a haszonbérbeadónak

Részletesebben

A közjegyzői nemperes eljárások

A közjegyzői nemperes eljárások A közjegyzői nemperes eljárások A nemperes eljárás olyan eljárás amely nem a peres eljárás szabályai szerint zajlik (Kengyel Miklós) Célja eltérő: -perelterelő, permegelőző, perelőkészítő -Jogok, tények

Részletesebben

A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története. A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma. Eljárásfajták a közigazgatásban

A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története. A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma. Eljárásfajták a közigazgatásban A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története 1 A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma 2 Eljárásfajták a közigazgatásban Az eljárás és az eljárásjog definiálása Magyary Zoltán:

Részletesebben

Tisztelt Lakosság, Földtulajdonosok, Földhasználók!

Tisztelt Lakosság, Földtulajdonosok, Földhasználók! Tisztelt Lakosság, Földtulajdonosok, Földhasználók! Szeretném felhívni figyelmüket a mező- és erdőgazdasági művelés alá eső területek forgalmára, valamint azzal összefüggésben az elővásárlási/haszonbérleti

Részletesebben

A nem EU-állampolgárok magyarországi ingatlanszerzéséről

A nem EU-állampolgárok magyarországi ingatlanszerzéséről A nem EU-állampolgárok magyarországi ingatlanszerzéséről Azok a külföldi természetes személyek, akik valamely Európai Unión kívüli állam polgárai, illetve azok a jogi személyek, amelyek valamely Európai

Részletesebben

Az elévülés szabályai

Az elévülés szabályai Az elévülés szabályai Szerző: Szimuly László 2013. október 31. Bevezetés A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény az elévülést a szerződés megszűnésének egyes esetei című fejezetben tárgyalja.

Részletesebben

VIS MAIOR - SZABÁLYZAT

VIS MAIOR - SZABÁLYZAT VIS MAIOR - SZABÁLYZAT 1.) Hatáskör 1.1. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) hagyományosan látja el a vis maior hivatkozások érvényesítésének igazolására irányuló tevékenységét. A vis maior igazolások

Részletesebben

POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103

POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103 SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103 Az előterjesztés törvényességi szempontból megfelelő. Siófok, 2014. január 14. Dr. Pavlek Tünde sk.

Részletesebben

I. ÁLTALÁNOS ELŐFIZETÉSI FELTÉTELEK HATÁLYA II. KIADÓ ADATAI

I. ÁLTALÁNOS ELŐFIZETÉSI FELTÉTELEK HATÁLYA II. KIADÓ ADATAI ÁLTALÁNOS ELŐFIZETÉSI FELTÉTELEK (továbbiakban Előfizetési Feltételek ) a Silver Kiadó Kft által kiadott La Femme magazin (továbbiakban Kiadvány ) előfizetésére I. ÁLTALÁNOS ELŐFIZETÉSI FELTÉTELEK HATÁLYA

Részletesebben

II. 3. Szerződésminta befektetési tanácsadásra. Szerződés befektetési tanácsadásra

II. 3. Szerződésminta befektetési tanácsadásra. Szerződés befektetési tanácsadásra II. 3. Szerződésminta befektetési tanácsadásra Jelen melléklet azon a napon lép hatályba, amelyen a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a befektetési tanácsadási tevékenység végzését az Alapkezelő

Részletesebben

POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103

POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103 SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103 Az előterjesztés törvényességi szempontból megfelelő. Siófok, 2014. szeptember 10. Dr. Pavlek Tünde

Részletesebben

Egyéni vállalkozói engedély ügyek

Egyéni vállalkozói engedély ügyek Egyéni vállalkozói engedély ügyek Jogosultak köre: magyar állampolgár, az Európai Unió tagállamának vagy az Európai Gazdasági Térségről (EGT)* szóló megállapodásban részes más államnak az állampolgára,

Részletesebben

Zsámbék Város Képviselő-testületének. 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E. a telekadóról

Zsámbék Város Képviselő-testületének. 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E. a telekadóról Zsámbék Város Képviselő-testületének 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E a telekadóról A Helyi adókról szóló (továbbiakban: Htv.) többször módosított 1990. évi C. törvény 1.. (1) bekezdése,

Részletesebben

Végrehajtás korlátozása iránti kérelem

Végrehajtás korlátozása iránti kérelem Végrehajtás korlátozása iránti kérelem Alulírott adós előadom, hogy önálló bírósági végrehajtó előtt számon végrehajtás folyik velem szemben. A végrehajtást kérő: Álláspontom szerint a végrehajtást kérő

Részletesebben

7.1. Az adóköteles jövedelem megállapítása tételes költségelszámolás alkalmazásával

7.1. Az adóköteles jövedelem megállapítása tételes költségelszámolás alkalmazásával 7.1. Az adóköteles jövedelem megállapítása tételes költségelszámolás alkalmazásával Tételes költségelszámolás alkalmazása esetén az adóköteles jövedelem kiszámításához a bevételből kiindulva először az

Részletesebben

C S A N Á D P A L O T A NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 14/2006. (III. 31.) ÖR. rendelete

C S A N Á D P A L O T A NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 14/2006. (III. 31.) ÖR. rendelete C S A N Á D P A L O T A NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 14/2006. (III. 31.) ÖR. rendelete az önkormányzati tulajdonú lakások elidegenítésének szabályairól szóló 21/2002. (XI. 15.) ÖR. rendelet

Részletesebben

Ügyfélfogadás: Ügyintézők: Erős Krisztina 25/504-522 (11) Steiger Beatrix 25/504-522 (16) Fax: 25/504-522 (15)

Ügyfélfogadás: Ügyintézők: Erős Krisztina 25/504-522 (11) Steiger Beatrix 25/504-522 (16) Fax: 25/504-522 (15) Ügyfélfogadás: hétfő: 8:00-11:30 és 13:00-15:30 kedd: nincs ügyfélfogadás szerda: 8:00-11:30 és 13:00-17:30 csütörtök: nincs ügyfélfogadás péntek: 8:00-11:30 Ügyintézők: Erős Krisztina 25/504-522 (11)

Részletesebben

Miskolczi Bodnár Péter. Fogyasztói szerződések

Miskolczi Bodnár Péter. Fogyasztói szerződések Miskolczi Bodnár Péter Fogyasztói szerződések P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y B e t h l e n s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Kereskedelmi Jogi és Pénzügyi

Részletesebben

Földhivatala. Tájékoztató. a hatályos földforgalmi rendelkezések végrehajtásával kapcsolatban

Földhivatala. Tájékoztató. a hatályos földforgalmi rendelkezések végrehajtásával kapcsolatban Földhivatala Tájékoztató a hatályos földforgalmi rendelkezések végrehajtásával kapcsolatban A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény és a mező- és erdőgazdasági földek

Részletesebben

P A N A S Z K E Z E L É S I S Z A B Á L Y Z A T

P A N A S Z K E Z E L É S I S Z A B Á L Y Z A T P A N A S Z K E Z E L É S I S Z A B Á L Y Z A T P A N A S Z K E Z E L É S I S Z A B Á L Y Z A T 1. Alapelvek 1.1. A Takarék Faktorház Pénzügyi Szolgáltató Zrt. a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról

Részletesebben

A termőföld tulajdonjogának csere, ajándékozás és birtokösszevonási célú önkéntes földcsere útján történő megszerzése

A termőföld tulajdonjogának csere, ajándékozás és birtokösszevonási célú önkéntes földcsere útján történő megszerzése INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS Dr. Kazmar Enikő A termőföld tulajdonjogának csere, ajándékozás és birtokösszevonási célú önkéntes földcsere útján történő megszerzése A 2008. évi XXXVI. törvény módosította a termőföldről

Részletesebben

Tisztelt Alkotmánybíróság! 1. Az alkotmányjogi panasz elbírálása során irányadó jogszabályok:

Tisztelt Alkotmánybíróság! 1. Az alkotmányjogi panasz elbírálása során irányadó jogszabályok: 1 Alkotmánybíróság 1015 Budapest Donáti u. 35-45.. Bíróság útján Ügyszám: Tisztelt Alkotmánybíróság! alábbi Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 26. (1) bekezdése alapján az a l k o t m

Részletesebben

A befektetési vállalkozásban történő minősített befolyásszerzés engedélyezése

A befektetési vállalkozásban történő minősített befolyásszerzés engedélyezése A befektetési vállalkozásban történő minősített befolyásszerzés engedélyezése A minősített befolyás fogalma A Bszt. 4. (2) bekezdésének 11. pontja értelmében a minősített befolyás: egy vállalkozással létrejött

Részletesebben

A RÉSZVÉNY-ELŐÁLLÍTÁS ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI

A RÉSZVÉNY-ELŐÁLLÍTÁS ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI A RÉSZVÉNY-ELŐÁLLÍTÁS ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI A RÉSZVÉNY-ELŐÁLLÍTÁS JOGI KÉRDÉSEI ÉS AZ ÚJ PTK. RÉSZVÉNYEKRE VONATKOZÓ ÚJ RENDELKEZÉSEI DR. TOMORI ERIKA CODEX NAPOK 2014 VÁLTOZIK-E AZ ÉRTÉKPAPÍR

Részletesebben

A földtörvényről Dr. Simon Attila István jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár Vidékfejlesztési Minisztérium

A földtörvényről Dr. Simon Attila István jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár Vidékfejlesztési Minisztérium A földtörvényről Dr. Simon Attila István jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár Vidékfejlesztési Minisztérium 2013. március 12. 1. Mit szabályozna az új törvény és mit nem? a) A mező-,

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város. Javaslat kamatmentes kölcsön nyújtására a Salgótarjáni Acélárugyár Zrt.,,cs.a. munkavállalói részére

Salgótarján Megyei Jogú Város. Javaslat kamatmentes kölcsön nyújtására a Salgótarjáni Acélárugyár Zrt.,,cs.a. munkavállalói részére Salgótarján Megyei Jogú Város Polgárm es tere Iktatószám: 9693/2014. Javaslat kamatmentes kölcsön nyújtására a Salgótarjáni Acélárugyár Zrt.,,cs.a. munkavállalói részére Tisztelt Közgyűlés! A Salgótarján

Részletesebben

Vételi jogot biztosító szerződés

Vételi jogot biztosító szerződés Vételi jogot biztosító szerződés ingatlanra Vételi jogot biztosító szerződés amely létrejött egyrészről családi és utónév: születési családi és utónév:. születési hely és idő:.. anyja neve:... lakcím:....

Részletesebben

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 12/1998. (V. 7.) 1 RENDELETE 2 A TULAJDONÁBAN LÉVŐ LAKÁSOK ELIDEGENÍTÉSÉNEK EGYES FELTÉTELEIRŐL

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 12/1998. (V. 7.) 1 RENDELETE 2 A TULAJDONÁBAN LÉVŐ LAKÁSOK ELIDEGENÍTÉSÉNEK EGYES FELTÉTELEIRŐL ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 12/1998. (V. 7.) 1 RENDELETE 2 A TULAJDONÁBAN LÉVŐ LAKÁSOK ELIDEGENÍTÉSÉNEK EGYES FELTÉTELEIRŐL A 17/1999. (V. 13.) 3, A 33/2000. (X. 24.) 4, A 42/2000.

Részletesebben

T/3018. számú. törvényjavaslat. a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról

T/3018. számú. törvényjavaslat. a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/3018. számú törvényjavaslat a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról Előadó: Dr. Trócsányi László igazságügyi miniszter Budapest, 2015. február 1 2015.

Részletesebben

Aktuális kérdések. Előadó: Vadász Iván. Budapest, 2015. március 26.

Aktuális kérdések. Előadó: Vadász Iván. Budapest, 2015. március 26. Aktuális kérdések. Előadó: Vadász Iván Budapest, 2015. március 26. Tagi kölcsön típusai a nyújtó személye szerint magánszemély belföldi jogi személy külföldi jogi személy Tagi kölcsön típusai a nyújtó

Részletesebben

EGYÉNI VÁLLALKOZÁS. Ügyintéző: Kádárné Nagy Anikó Tel.. 44/545 308 Email: kadarne.aniko@mateszalka.szszbmkh.gov.hu

EGYÉNI VÁLLALKOZÁS. Ügyintéző: Kádárné Nagy Anikó Tel.. 44/545 308 Email: kadarne.aniko@mateszalka.szszbmkh.gov.hu EGYÉNI VÁLLALKOZÁS Hatáskörrel rendelkező szerv megnevezése: Szabolcs Szatmár Bereg Megyei Kormányhivatal Mátészalkai Járási Hivatala Okmányirodai Osztály Nagyecsedi Kirendeltség 4355 Nagyecsed Árpád u.

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS KÖLTSÉGEIRŐL ÉS A JOGSZABÁLYOKBAN MEGHATÁROZOTT MINIMÁLIS VÉTELI ÁRAKRÓL JELZÁLOGJOGGAL BIZTOSÍTOTT ÜGYLETEKNÉL

TÁJÉKOZTATÓ A VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS KÖLTSÉGEIRŐL ÉS A JOGSZABÁLYOKBAN MEGHATÁROZOTT MINIMÁLIS VÉTELI ÁRAKRÓL JELZÁLOGJOGGAL BIZTOSÍTOTT ÜGYLETEKNÉL TÁJÉKOZTATÓ A VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS KÖLTSÉGEIRŐL ÉS A JOGSZABÁLYOKBAN MEGHATÁROZOTT MINIMÁLIS VÉTELI ÁRAKRÓL JELZÁLOGJOGGAL BIZTOSÍTOTT ÜGYLETEKNÉL ERSTE BANK HUNGARY ZRT. Székhely: 1138 Budapest, Népfürdő

Részletesebben

Esély egy új vidékfejlesztési politikára az új földtörvény ismertetése

Esély egy új vidékfejlesztési politikára az új földtörvény ismertetése Esély egy új vidékfejlesztési politikára az új földtörvény ismertetése dr. Nagy Olga Földügyi és Térinformatikai Főosztály Az új földtörvény meghozásának okai A termőföld stratégiai vagyon, ezért a magyar

Részletesebben

Dr. Szentgyörgyi Ágota

Dr. Szentgyörgyi Ágota INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS Dr. Szentgyörgyi Ágota Az MNV Zrt. és az NFA közös tulajdonosi joggyakorlásának megjelenése az ingatlan-nyilvántartásban és az állami elővásárlási jog gyakorlásának változásai Az

Részletesebben

(4) Ha leszármazó nincs, a házastárs örököl.

(4) Ha leszármazó nincs, a házastárs örököl. (4) Ha leszármazó nincs, a házastárs örököl. A Ptk. Az özvegyet csak leszármazók hiányában tekinti állagörökösnek (leszármazók mellett nem örököl állagot). Leszármazók hiányában az egész hagyaték az egész

Részletesebben

ArteusCredit Zártkörűen Működő Részvénytársaság

ArteusCredit Zártkörűen Működő Részvénytársaság ArteusCredit Zártkörűen Működő Részvénytársaság Hatályos: 2013. május 29. ArteusCredit Zrt. 1134 Budapest, Róbert K. krt. 59., Telefon: 06/1 814 2179 1 Az ArteusCredit Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Részletesebben

MAGYAR ZÁLOGHITEL FAKTORÁLÓ ÉS PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÓ ZÁRTKÖRŰEN PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZATA

MAGYAR ZÁLOGHITEL FAKTORÁLÓ ÉS PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÓ ZÁRTKÖRŰEN PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZATA MAGYAR ZÁLOGHITEL FAKTORÁLÓ ÉS PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZATA Hatályos: 2015. május 11. napjától visszavonásig Hatályba léptette: 2015. május 11. napján

Részletesebben

BBelváros-Lipótváros Budapest Főváros V. Kerületi Önkormányzat PPolgármesteri Hivatal Pénzügyi Osztály Adócsoport. Budapest, V., Erzsébet tér 4.

BBelváros-Lipótváros Budapest Főváros V. Kerületi Önkormányzat PPolgármesteri Hivatal Pénzügyi Osztály Adócsoport. Budapest, V., Erzsébet tér 4. BBelváros-Lipótváros Budapest Főváros V. Kerületi Önkormányzat PPolgármesteri Hivatal Pénzügyi Osztály Adócsoport Budapest, V., Erzsébet tér 4. ADATLAP gazdasági társaságok, a Ptk., vagy egyéb jogszabály

Részletesebben

A/1. A POLGÁRI JOG ÉS CSALÁDI JOG

A/1. A POLGÁRI JOG ÉS CSALÁDI JOG A/1. A POLGÁRI JOG ÉS CSALÁDI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény, valamint a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény

Részletesebben

ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSEK 2006. Ingatlan nyilvántar tási szervező szak. Nappali és Levelező tagozat

ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSEK 2006. Ingatlan nyilvántar tási szervező szak. Nappali és Levelező tagozat NYUGAT MAGYARORSZÁGI EGYETEM GEOINFORMATIKAI FŐISKOLAI KAR SZÉKESFEHÉRVÁR ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSEK 2006. Ingatlan nyilvántar tási szervező szak Nappali és Levelező tagozat A záróvizsga kérdéseket jóváhagyom:

Részletesebben

Az illetékkötelezettséggel járó vagyonszerzés tényének bejelentése a 09B400-as adatlap útján

Az illetékkötelezettséggel járó vagyonszerzés tényének bejelentése a 09B400-as adatlap útján INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS - ADÓELJÁRÁS Dr. Huszár Eszter - dr. Keindl László Az illetékkötelezettséggel járó vagyonszerzés tényének bejelentése a 09B400-as adatlap útján Az egyes adó- és járuléktörvények

Részletesebben

A fuvarozási szerződés

A fuvarozási szerződés További jogszabályok, adattárak, infók: www.stampede.hu XXXVIII. Fejezet (38.) A fuvarozási szerződés 6:257. [Fuvarozási szerződés] Fuvarozási szerződés alapján a fuvarozó a küldemény rendeltetési helyére

Részletesebben

Az új Munka Törvénykönyve. Dr. Komlódi Katalin Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds

Az új Munka Törvénykönyve. Dr. Komlódi Katalin Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Az új Munka Törvénykönyve Dr. Komlódi Katalin Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Általános magatartási követelmények Az adott helyzetben általában elvárható magatartás ÚJ! Jóhiszeműség és tisztesség

Részletesebben

Kitöltési útmutató a 09VAMO Állandó meghatalmazás bejelentésére szolgáló nyomtatványhoz

Kitöltési útmutató a 09VAMO Állandó meghatalmazás bejelentésére szolgáló nyomtatványhoz Kitöltési útmutató a 09VAMO Állandó meghatalmazás bejelentésére szolgáló nyomtatványhoz Az állami adóhatóság előtti eljárásban az adózónak lehetősége van arra, hogy ügyében helyette képviselője, meghatalmazottja

Részletesebben

A rendelet hatálya. A bérlakás értékesítésre történő kijelölése, értékének meghatározása, a bérlakás feletti tulajdonosi jog gyakorlása

A rendelet hatálya. A bérlakás értékesítésre történő kijelölése, értékének meghatározása, a bérlakás feletti tulajdonosi jog gyakorlása Sárvár város Önkormányzata Képviselő-testülete 13/2014. (VI.27.) önkormányzati rendelete az elővásárlási joggal nem terhelt önkormányzati tulajdonú bérlakások elidegenítéséről 1 Sárvár város Önkormányzata

Részletesebben

TÁMOGATÁSI SZERZŐDÉS

TÁMOGATÁSI SZERZŐDÉS TÁMOGATÁSI SZERZŐDÉS amely létrejött egyrészről a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet (székhely: 1116 Budapest, Tomaj u. 4., aláírásra jogosult képviselője: Lehel László elnök-igazgató), továbbiakban mint

Részletesebben

Készülék kölcsönzésére és használatára vonatkozó szerződés természetes személy felhasználók számára

Készülék kölcsönzésére és használatára vonatkozó szerződés természetes személy felhasználók számára Készülék kölcsönzésére és használatára vonatkozó szerződés természetes személy felhasználók számára mely létrejött egyrészről az alább megjelölt Tulajdonos Elnevezése: Siketek és Nagyothallók Országos

Részletesebben

Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének. 18/2015. (VI.19.) önkormányzati rendelete

Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének. 18/2015. (VI.19.) önkormányzati rendelete Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 18/2015. (VI.19.) önkormányzati rendelete a helyiségek bérletéről szóló 19/2011.(V. 18.) önkormányzati rendelet módosításáról Miskolc Megyei Jogú Város

Részletesebben

MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ

MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ ELŐTERJESZTÉS Ikt.sz.: 1/454-1/2015/I. Tárgy: Önkéntes földcsere Üi.: dr. Kurunczi Péter Melléklet: Földcsere szerződések, Vázrajz Makó Város Önkormányzat

Részletesebben

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK - hatályos 2015. 03. 01. napjától -

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK - hatályos 2015. 03. 01. napjától - ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK - hatályos 2015. 03. 01. napjától - A T&G Health Kft. (azonosító adatok: székhely: 1015 Budapest, Ostrom u 16. fszt. 1., cégjegyzékszám: 01-09-879970, adószám: 13280484-2-41,

Részletesebben

A Földforgalmi törvény és a kapcsolódó jogszabályok alkalmazásának tapasztalatai

A Földforgalmi törvény és a kapcsolódó jogszabályok alkalmazásának tapasztalatai A Földforgalmi törvény és a kapcsolódó jogszabályok alkalmazásának tapasztalatai Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Földhivatala Dr. Horváth Áron földügyi osztályvezető 2015. február 27. AGRYA Konferencia,

Részletesebben

A MAGYAR KÖZIGAZGATÁS ÁTALAKULÁSA...3

A MAGYAR KÖZIGAZGATÁS ÁTALAKULÁSA...3 TARTALOMJEGYZÉK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁS ÁTALAKULÁSA...3 1. Bevezetés...3 2. Az államigazgatás átalakulása...4 2.1. A központi közigazgatás és annak átalakulása...4 2.2. A területi-helyi államigazgatás átalakulása

Részletesebben

Tájékoztató a követeléskezelő által kezelt fogyasztói kölcsönszerződésekkel kapcsolatos elszámolási tudnivalókról

Tájékoztató a követeléskezelő által kezelt fogyasztói kölcsönszerződésekkel kapcsolatos elszámolási tudnivalókról Tájékoztató a követeléskezelő által kezelt fogyasztói kölcsönszerződésekkel kapcsolatos elszámolási tudnivalókról A fogyasztói kölcsönszerződésekkel kapcsolatos elszámolási szabályokat az alábbi két törvény

Részletesebben

Tájékoztató. a külföldiek magyarországi ingatlanszerzésének engedélyeztetése iránt kezdeményezett eljárásról

Tájékoztató. a külföldiek magyarországi ingatlanszerzésének engedélyeztetése iránt kezdeményezett eljárásról Tájékoztató a külföldiek magyarországi ingatlanszerzésének engedélyeztetése iránt kezdeményezett eljárásról A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal illetékességi területe: Komárom-Esztergom megye A hivatal

Részletesebben

Algyő Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének /2015. (...) önkormányzati rendelete a fiatalok lakhatásának támogatásáról

Algyő Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének /2015. (...) önkormányzati rendelete a fiatalok lakhatásának támogatásáról Algyő Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének /2015. (...) önkormányzati rendelete a fiatalok lakhatásának támogatásáról Algyő Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete a Magyarország Alaptörvénye

Részletesebben

Vezetői Részvényopciós Programja

Vezetői Részvényopciós Programja Az RFV Regionális Fejlesztési, Beruházó, Termelő és Szolgáltató Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt) Vezetői Részvényopciós Programja RFV Regionális Fejlesztési,

Részletesebben

A STONEHENGE J.J KFT. PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZATA

A STONEHENGE J.J KFT. PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZATA A STONEHENGE J.J KFT. PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZATA Verzió: Készítette: Hatályba lépés napja: v1 Sajti László szervezeti igazgató 2014. január 02. 1 I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I.1. A Szabályzat célja Jelen

Részletesebben

Mit jelent az elállási jog?

Mit jelent az elállási jog? Megszüntethetjük-e egyoldalúan a már megkötött, általunk aláírt üdülőhasználatra, hosszú távra szóló üdülési termékre vagy üdülési jog cseréjére vonatkozó szerződésünket? Igen, a hatályos jogszabályok

Részletesebben

AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁSI BEJEGYZÉSEK

AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁSI BEJEGYZÉSEK AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁSI BEJEGYZÉSEK különös tekintettel a vagyonkezelői jogra Vagyongazdálkodási napok Siófok, dr. Tóth Balázs osztályvezető, Fm Ingatlan-nyilvántartási Osztály Ingatlan-nyilvántartást

Részletesebben

A közigazgatási határozatok végrehajtása

A közigazgatási határozatok végrehajtása A közigazgatási határozatok végrehajtása fogalma: a határozatban előírt pénzfizetési vagy egyéb magatartási kötelezettség teljesítésének kikényszerítése állami kényszer alkalmazásával, amennyiben a kötelezett

Részletesebben

A földhasználati nyilvántartás néhány gyakorlati kérdése

A földhasználati nyilvántartás néhány gyakorlati kérdése FÖLDHASZNÁLAT Dr. Kazmar Enikő A földhasználati nyilvántartás néhány gyakorlati kérdése Az ingatlanügyi hatóság az illetékességi területén található termőföldek használatáról 2000. január 1. napjától földhasználati

Részletesebben

Webshop létrehozásának jogi feltételei

Webshop létrehozásának jogi feltételei Webshop létrehozásának jogi feltételei Hatályos 2014. december www.net-jog.hu, net-jog@net-jog.hu 1 Tartalomjegyzék Nem szükséges engedély, üzlet... 3 Engedélyköteles üzletek... 3 Tevékenységi kör, számlaképesség...

Részletesebben

A termőföldekhez kapcsolódó elővásárlási jog

A termőföldekhez kapcsolódó elővásárlási jog INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS Dr. Veréb Viktória dr. Hernádi László A termőföldekhez kapcsolódó elővásárlási jog A termőföld társadalmi jelentősége, valamint az a tény, hogy korlátozottan áll rendelkezésre, a

Részletesebben

A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés legfontosabb új szabályai

A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés legfontosabb új szabályai A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés legfontosabb új szabályai Dr. Várhomoki-Molnár Márta NFM, Közbeszerzési Szabályozási és Tájékoztatási Főosztály Tematika A közbeszerzési szerződés megkötése,

Részletesebben

2012.05.03. Az illeték fogalma. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény. Hatálya. Célja: Illetékmentesség. Az illetékkötelezettség keletkezése

2012.05.03. Az illeték fogalma. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény. Hatálya. Célja: Illetékmentesség. Az illetékkötelezettség keletkezése Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 2011/2012 Az illeték fogalma Közvetlen állami, önkormányzati ellenszolgáltatásért, vagy annak megkezdéséért fizetendő díj Fajtái: I. Vagyonszerzési (öröklés,

Részletesebben

2012. évi... törvény

2012. évi... törvény 2012. évi... törvény a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről és egyes törvények módosításáról (Kivonat - az elektronikus adat hozzáférhetetlenné

Részletesebben

TANTÁRGYI PROGRAM 2011-12. tanév őszi félév

TANTÁRGYI PROGRAM 2011-12. tanév őszi félév TANTÁRGYI PROGRAM 2011-12. tanév őszi félév Tantárgy megnevezése: Tantárgy kódja: GAZDASÁGI JOG ÉS KÖZIGAZGATÁSTAN ALAPJAI GJKA1K0MEMT Kontaktórák száma: Elmélet: 3 Gyakorlat: 0 Összesen: 3 Vizsgajelleg:

Részletesebben

Szolgáltatási szerződés természetes személy felhasználónak próbaidőszakra

Szolgáltatási szerződés természetes személy felhasználónak próbaidőszakra Szolgáltatási szerződés természetes személy felhasználónak próbaidőszakra mely létrejött egyrészről az alább megjelölt Szolgáltató: Elnevezése: Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége Székhelye: 1068

Részletesebben

AZ INGATLANNYILVÁNTARTÁS ALAPJAI

AZ INGATLANNYILVÁNTARTÁS ALAPJAI AZ INGATLANNYILVÁNTARTÁS ALAPJAI Az ingatlan-nyilvántartási eljárás az ingatlannal kapcsolatos jogok bejegyzésére és tények feljegyzésére, illetve az ingatlan és a jogosultak adataiban bekövetkezett változások

Részletesebben

Nagyfüged Község Önkormányzatának 13/2007 (XII.17.) sz. Rendelete. A helyi iparűzési adóról

Nagyfüged Község Önkormányzatának 13/2007 (XII.17.) sz. Rendelete. A helyi iparűzési adóról Nagyfüged Község Önkormányzatának 13/2007 (XII.17.) sz. Rendelete A helyi iparűzési adóról - a módosításokkal egységes szerkezetben - Nagyfüged Község Önkormányzata az önkormányzatokról szóló 1990. évi

Részletesebben

2010. évi XVII. tör vény* a nagykorú személy döntéshozatalának és jognyilatkozata megtételének segítéséhez kapcsolódó polgári nemperes eljárásokról

2010. évi XVII. tör vény* a nagykorú személy döntéshozatalának és jognyilatkozata megtételének segítéséhez kapcsolódó polgári nemperes eljárásokról 9706 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2010. évi 30. szám (2) Ha a tör vény hatálybalépését köve tõen az alapítvány bármely adatában változást jelentettek be, de ez nem tartalmazza a tör vényes képviselõ természetes

Részletesebben

2) ELŐZMÉNYEK, KÜLÖNÖSEN A TÉMÁBAN HOZOTT KORÁBBI TESTÜLETI DÖNTÉSEK, AZOK VÉGREHAJTÁSA

2) ELŐZMÉNYEK, KÜLÖNÖSEN A TÉMÁBAN HOZOTT KORÁBBI TESTÜLETI DÖNTÉSEK, AZOK VÉGREHAJTÁSA RÉTSÁG VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Telefon: 35/550-100 www.retsag.hu Email: hivatal@retsag.hu Előterjesztést készítette és előterjeszti: Hutter Jánosné jegyző

Részletesebben

Az új közbeszerzési törvény

Az új közbeszerzési törvény Az új közbeszerzési törvény D r. K u r u c s a i M a r g i t e l n ö k K ö z b e s z e r z é s i D ö n t ő b i z o t t s á g Az új Kbt. Ötödik Része, a jogorvoslat 1 2011. évi CVIII. törvény a közbeszerzésekről

Részletesebben

2009. évi LVI. törvény

2009. évi LVI. törvény 2009. évi LVI. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény hatálybalépésével és a belső piaci

Részletesebben

Haszonbérlet, szívességi használat, vagy haszonkölcsön?

Haszonbérlet, szívességi használat, vagy haszonkölcsön? FÖLDHASZNÁLAT Szabó Adrienn Haszonbérlet, szívességi használat, vagy haszonkölcsön? A haszonbérletnek főként a mezőgazdasági ingatlanok körében van kiemelkedő jelentősége, de természetesen a jogszabály

Részletesebben

Új kockázatok és lehetőségek az Általános Szerződési Feltételek alkalmazása során, különös tekintettel az új Ptk.-ra

Új kockázatok és lehetőségek az Általános Szerződési Feltételek alkalmazása során, különös tekintettel az új Ptk.-ra Új kockázatok és lehetőségek az Általános Szerződési Feltételek alkalmazása során, különös tekintettel az új Ptk.-ra Dr. Balázs Tamás irodavezető ügyvéd, egyetemi adjunktus Dr. Balogh Mónika jogász, ügyvédjelölt

Részletesebben

74. A FELLEBBEZÉS ELINTÉZÉSÉNEK ALAKI SZABÁLYAI

74. A FELLEBBEZÉS ELINTÉZÉSÉNEK ALAKI SZABÁLYAI szernek az alkalmazására került sor; úgy az eljárási szabályok közül a súlyosítási tilalomra vonatkozóan is a Be. 354. (4) bekezdésének a 2010. május 1. napját megelőző korábbi rendelkezései érvényesülnek.

Részletesebben

Pályázati Hirdetmény. nyilvános pályázati felhívás

Pályázati Hirdetmény. nyilvános pályázati felhívás Pályázati Hirdetmény A(z) Yplon Kft. (cégjegyzékszám: 01-09-461424, székhely: 1025 Budapest, Csévi út 11.., levelezési cím: 1025 Budapest, Csévi út 11..), mint a(z) ARABUS Kft. f.a (cégjegyzékszám: 13

Részletesebben

Észrevételek az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslattal kapcsolatosan

Észrevételek az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslattal kapcsolatosan Észrevételek az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslattal kapcsolatosan A T/2366. számú az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló előterjesztés 1-8. -ban tervezett általános

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgárm es tere. Javaslat a gyermekvédelmi szakellátással kapcsolatos együttműködési megállapodás megkötésére

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgárm es tere. Javaslat a gyermekvédelmi szakellátással kapcsolatos együttműködési megállapodás megkötésére Salgótarján Megyei Jogú Város Polgárm es tere Ikt.szám: 30.989/2012 Javaslat a gyermekvédelmi szakellátással kapcsolatos együttműködési megállapodás megkötésére Tisztelt Közgyűlés! A gyermekek védelméről

Részletesebben

Fiatal gazdák az állami. Dr. Bitay Márton állami földekért felelős államtitkár

Fiatal gazdák az állami. Dr. Bitay Márton állami földekért felelős államtitkár Fiatal gazdák az állami földbérleti rendszerben Dr. Bitay Márton állami földekért felelős államtitkár A magyar mezőgazdaság számára a legfontosabb piac a helyi és a hazai piac. Olyan fejlesztések és beruházások

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ a központi hitelinformációs rendszerbe történő adatátadásról vállalkozásokra vonatkozóan A hatályba lépés napja: 2011. október 11.

TÁJÉKOZTATÓ a központi hitelinformációs rendszerbe történő adatátadásról vállalkozásokra vonatkozóan A hatályba lépés napja: 2011. október 11. TÁJÉKOZTATÓ a központi hitelinformációs rendszerbe történő adatátadásról vállalkozásokra vonatkozóan A hatályba lépés napja: 2011. október 11. Az Országgyűlés a 2011. évi CXXII. törvény megalkotásával

Részletesebben

Tájékoztató a központi hitelinformációs rendszerről (továbbiakban: KHR)

Tájékoztató a központi hitelinformációs rendszerről (továbbiakban: KHR) 5. sz. melléklet Kérjük az alábbi Tájékoztatást figyelmesen olvassa el! Tájékoztató a központi hitelinformációs rendszerről (továbbiakban: KHR) I. A KHR-be történő adattovábbítás célja: A központi hitelinformációs

Részletesebben

Az Illeték tv 2014 évi változásai. Ponyiné Oszvald Katalin NAV Nógrád Megyei Adóigazgatósága

Az Illeték tv 2014 évi változásai. Ponyiné Oszvald Katalin NAV Nógrád Megyei Adóigazgatósága Az Illeték tv 2014 évi változásai Ponyiné Oszvald Katalin NAV Nógrád Megyei Adóigazgatósága Házastársak közötti vagyonmozgások [25. (2)-(3) bekezdés, 17. (1) bekezdés p) és v) pontok, 26. (1) bekezdés

Részletesebben

Első Rendőri Kiegészítő Nyugdíjpénztár PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT. Budapest, 2013.

Első Rendőri Kiegészítő Nyugdíjpénztár PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT. Budapest, 2013. Első Rendőri Kiegészítő Nyugdíjpénztár PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT Budapest, 2013. Az Első Rendőri Kiegészítő Nyugdíjpénztár Panaszkezelési Szabályzata (a továbbiakban: Szabályzat) az irányadó hatályos jogszabályok

Részletesebben

SZEGHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

SZEGHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK SZEGHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 11/1994. (VIII. 8.), 19/1994. (XI. 21.), 8/1999.(V. 1.), 13/1999.(XI. 30), 8/2002.(IV.30), 9/2003. (IV.29.), 13/2005.(IX.01.) és a 9/2006.(III.28.) számú

Részletesebben

Országos Egészségbiztosítási Pénztár F Ő I G A Z G A T Ó

Országos Egészségbiztosítási Pénztár F Ő I G A Z G A T Ó Országos Egészségbiztosítási Pénztár F Ő I G A Z G A T Ó Nyt. szám: S01/ /2014. AZ ORSZÁGOS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁR 2015. ÉVI ORSZÁGOS HATÓSÁGI ELLENŐRZÉSI TERVE a fővárosi /megyei kormányhivataloknak

Részletesebben

NEMZETKÖZI REKLÁMKIADVÁNY SZOLGÁLTATÁS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI

NEMZETKÖZI REKLÁMKIADVÁNY SZOLGÁLTATÁS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI NEMZETKÖZI REKLÁMKIADVÁNY SZOLGÁLTATÁS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI Hatályos 2012. január 1-jétől 1. Általános rész 1.1. Az Általános Szerződési Feltételek (a továbbiakban: ÁSZF) a Magyar Posta által

Részletesebben

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

MIRE FIGYELJÜNK A MUNKAVISZONY MEGSZÜNTETÉSEKOR?

MIRE FIGYELJÜNK A MUNKAVISZONY MEGSZÜNTETÉSEKOR? MIRE FIGYELJÜNK A MUNKAVISZONY MEGSZÜNTETÉSEKOR? Az új Munka Törvénykönyve a munkaviszony megszüntetésének rendszerét némiképp átalakította. A munkaviszony megszüntetésére a jövőben az alábbi módokon kerülhet

Részletesebben

Az Európa Tanács szerve is kifogásolja a romániai magyarok helyzetét

Az Európa Tanács szerve is kifogásolja a romániai magyarok helyzetét Az Európa Tanács szerve is kifogásolja a romániai magyarok helyzetét Az Alapjogokért Központ üdvözli az Európa Tanács szaktestületének, a Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottságnak (ECRI) Romániával

Részletesebben

A hatóság döntései (határozat és végzés); a döntések semmissége

A hatóság döntései (határozat és végzés); a döntések semmissége A hatóság döntései (határozat és végzés); a döntések semmissége 1 A hatósági döntés és az eljárás fogalmának kapcsolata A közigazgatási hatósági eljárás lényegét a hatósági egyedi aktusok kiadásának rendje

Részletesebben

Szabályzat a közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítésének rendjéről

Szabályzat a közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítésének rendjéről Öttevény Község Önkormányzata Szabályzat a közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítésének rendjéről Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII.

Részletesebben

Szabályzat a Pénzmosás Megelőzéséről és Megakadályozásáról

Szabályzat a Pénzmosás Megelőzéséről és Megakadályozásáról ... (társaság neve)... (adószám) Szabályzat a Pénzmosás Megelőzéséről és Megakadályozásáról Érvényes:... -tól Érvénybe helyezte:... Tartalomjegyzék 1. A pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló

Részletesebben

. ar 51 la Tóth János Zoltán polg~ ester jegyző

. ar 51 la Tóth János Zoltán polg~ ester jegyző Kisköre Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2014(111. 27.) önkormányzati rendelete az önkormányzati tulajdonú helyiségeinek bérleti díjáról egységes szerkezet Kisköre Város Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS

VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS amely létrejött egyrészről: az Országgyűlés Hivatala 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 1-3. Adószám: 15300014-2-41 Bankszámlaszám: MÁK 10032000-01400805-00000000. Képviseletében eljáró

Részletesebben

1. melléklet a 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelethez Elállási/Felmondási mintatájékoztató Elállási/Felmondási jog

1. melléklet a 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelethez Elállási/Felmondási mintatájékoztató Elállási/Felmondási jog 1. melléklet a 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelethez Elállási/Felmondási mintatájékoztató Elállási/Felmondási jog Ön 14 napon belül jogosult indokolás nélkül elállni e szerződéstől. Hasonlóképpen, ha a

Részletesebben

KÚRIA. v é g z é s t: A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 43/2015. számú határozatát helybenhagyja.

KÚRIA. v é g z é s t: A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 43/2015. számú határozatát helybenhagyja. KÚRIA A Kúria a dr. B. B. ügyvéd által képviselt kérelmezőnek a Nemzeti Választási Bizottság által országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozott 43/2015. számú határozata felülvizsgálata iránt

Részletesebben

Klapka Lakásszövetkezet szolgáltató

Klapka Lakásszövetkezet szolgáltató Klapka Lakásszövetkezet szolgáltató a tagja Előfizetői tájékoztatója az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 138. (2) bekezdése alapján hírközlési szolgáltatás vezetékes műsorjel-elosztás

Részletesebben

Zalalövő Város Önkormányzatának. 17/2003./XII.04./sz. rendelete. a magánszemélyek kommunális adójáról. /Egységes szerkezetben/ I.

Zalalövő Város Önkormányzatának. 17/2003./XII.04./sz. rendelete. a magánszemélyek kommunális adójáról. /Egységes szerkezetben/ I. Zalalövő Város Önkormányzatának 17/2003./XII.04./sz. rendelete a magánszemélyek kommunális adójáról. /Egységes szerkezetben/ Zalalövő Város Önkormányzata Képviselőtestülete a többször módosított 1990.

Részletesebben