Társadalmi probléma és gyermekvédelem modul

Átírás

1 1 A modul programja A modul kódja A modul neve (481) MA-PROB-GYV Társadalmi probléma és gyermekvédelem modul A modul részletes leírása A (481) MA-PROB-GYV kódú, Társadalmi probléma és gyermekvédelem modul elnevezéső modul egyike a Szociális munka MA illetve Szociálpolitika MA szakok azon reflektív moduljainak, melyek egy társadalmi problémát vizsgálnak a reflektív tanulás és a problémaorientált tanulás módszereinek alkalmazásával. A közös alapról induló modulok eltérı módon, más-más probléma vizsgálatával folytatódnak. A jelen modul a szociális munka MA szak társadalmi problémákkal és gyermekvédelemmel foglalkozó elemeit szervezi új modullá a reflektivitás elveinek és módszereinek megfelelıen. A fejlesztés a konstrukció következı célkitőzéseihez kapcsolódik: - a képzések és a napi gyakorlati munka követelményei közötti összhang növelése - a szociális felsıoktatás és szakképzés interdiszciplináris képzéseinek fejlesztése, - a szociális képzések kompetenciaelvő tartalom-fejlesztése, - a képzési minıség és tartalom, valamint a képzések mérési-értékelési eszközrendszerének fejlesztése, - a szociális képzések módszertanának kidolgozása és fejlesztése. A modul a Szociális munka mesterképzési szakon tanulmányokat folytatók számára biztosít speciális kompetenciákat. A modul képzési célja az, hogy a mesterképzési szak hallgatói képessé váljanak a gyermekvédelminek minısített problémák tudományos igényő vizsgálatára, a probléma okainak és következményeinek feltárására, valamint a kezelésre irányuló programok kritikai elemzésére. A modul reflektív szemlélete és korszerő tanulásirányítási módszerei hozzájárulnak a hallgatók reflexív szakemberré válásához, a modul tárgykörét jelentı helyzetek reflektív módon történı kezeléséhez. A (481) MA-PROB-GYV kódú, Társadalmi probléma és gyermekvédelem modul elnevezéső modul a Szociális munka mesterképzési szak keretében jött létre a projekt részét képezı fejlesztés eredményeként. A fejlesztés során a szak tantervében addig is jelen

2 2 lévı kurzusok modullá szervezıdtek. Az új modullá szervezés a következıkben nyilvánult meg: - szervezeti kapcsolat létrehozása a modul elemei között - egységes képzési filozófia alkalmazása, különös tekintettel a reflexív szakember modelljére és a szociális konstrukcionizmusra mint elméleti alapra - összehangolt képzési módszerek alkalmazása (különös tekintettel a reflektív tanulásra, a probléma-alapú tanulásra és a bizonyíték-alapú tanulásra). A modul célja annak elérése, hogy a hallgatók - képessé váljanak a problémák értelmezési módjait meghatározó folyamatok megértésére, ennek alapján a gyermekvédelemben alkalmazott problémaértelmezések, probléma-kategóriák elemzésére; - majd e kompetenciájuk felhasználásával képessé váljanak a gyermekvédelem által kezelt helyzetek vizsgálatára, a gyermekvédelem mőködésének kritikai értékelésére, továbbá gyermekvédelmi programok és beavatkozások tervezésére és kivitelezésére. A modul ennek érdekében teremt kapcsolatot a képzési elemek között, választja ki az adekvát tartalmakat, és alkalmazza a korszerő tanulásirányítási módszereket. A modul tartalma A modul 2 kurzusból áll, értéke 6 kredit. Részei: A társadalmi problémák elmélete (kódja SMNM1901 illetve SMLM1901) Korszerő módszerek az a gyermek- és ifjúságvédelemben (kódja SMNM 0901 illetve SMLM0901) A modul filozófiája A reflexivitás (másképp reflektivitás) egyike azoknak a válaszoknak, amelyet a szociális munka környezetében bekövetkezett fordulat, a szociális munka instrumentális kontroll-

3 3 ja váltott ki. A fordulat rövid elıtörténete az, hogy egyes, a szociális munka gyakorlatával összefüggı negatív kimenetelő eseményeket mőhibának kezdték tekinteni. A mőhibákat a professzionális autonómiára, a diszkrecionális lehetıségekre, illetve a szubjektív döntésekre vezették vissza. Ennek kezelésére olyan, a bizonytalanság menedzselését szolgáló technikai eszközöket vezettek be, mint a kockázatértékelési módszerek, illetve a szolgáltatások standardizált eljárásai. A fordulat a szociális professzió szempontjából úgy értékelhetı, hogy a kilensek felé fennálló szubsztantív felelısséget felváltotta a szervezet felé fenálló instrumentális felelısség. A reflektivitás vagy reflexivitás koncepciója ma jelentıs helyet foglal el a szociális munka irodalmában, különösen a helyzetekben rejlı bizonytalanságra való reagálás módjával kapcsolatban. Ennél is fontosabb számunkra az, hogy nem csak elméleti konstrukcióként létezik, hanem beáramlott a szociális szakma gyakorlatába is. a nemzetközi tudományos, illetve képzési diskurzus két pólus mentén helyezi el a szociális professziókat érintı változásokat. Ennek egyik végén az instrumentális jellegő szabályozás erısödése található, melynek jellegzetes elemei a piaci szektorra jellemzı menedzsment-módszerek alkalmazása, a kockázatokat kezelı megoldások bevezetése, illetve a tevékenységek standardizálása. A másik végponton a szociális szakmák profeszszionális jellegének újrafogalmazása található, melynek legnagyobb hatású példája a reflexív szakember modellje. Az ellentét sarkítva úgy fejezhetı ki, hogy a munkájában szigorú technikai szabályoknak alávetett szakember képe áll szemben a professzionális autonómiáját intuitív módon alkalmazó szakemberrel. A reflektivitás (reflexivitás) másik értelme a tanulás módjára vonatkozik. A reflexív gyakorlatot folytató szociális szakember témájához szorosan kapcsolódik a reflektív tanulás témaköre. A reflektív tanulás egyebek mellett az adaptív tanulási stratégiák között helyezhetı el. Az adaptív tanulási stratégia kiindulási tétele az a felismerés, hogy az egyes tanulók tanulási képességei, adottságai egymástól lényegesen eltérnek. Ezt a helyzetet akkor kezeli adaptív módon az oktatási intézmény, ha egymástól lényegesen eltérı tanulási eljárásokat tesz lehetıvé a hallgatók számára. Megjegyzendı, hogy a bolognai típusú felsıoktatás kreditrendszere önmagában is az adaptív tanulási stratégiákra épül. A reflektív tanulás többféle lehetséges értelmezése közül kiemeljük azt, amely szerint a középpontban a képzés résztvevıje áll, aki részt vesz a saját tanulási programjának a megalkotásában, korrigálásában, alakításában, megvalósításában. A modell eredmé-

4 4 nyes megvalósításához több feltétel szükséges: - az oktatási intézmény szerepének újraértelmezése a tanulás folyamatát illetıen (nagyobb hangsúly helyezıdik a tanuló által kiválasztott utakra és haladási ütemre) - az oktató szerepének újraértelmezése (nagyobb hangsúly helyezıdik a tanuló induktív úton történı tanulására, melyet a sajátosan felépített tanulási és értékelési egységek, illetve az oktatók mentor-szerepe támogat) - a tanuló szerepében lévı személy képessé tétele saját képzése irányítására (mind a képzés folyamatának szervezése, mind pedig az ismeretek felépítése nagy mértékben múlik a hallgató ehhez szükséges reflektív - kompetenciáinak meglétén) A modul módszertana A konstrukció fontos szerepet szánt a tanulásirányítási módszerek fejlesztésének, a képzést folytató szakemberek képzésmetodikai továbbképzésének, illetve a tanterv (kurrikulum)- és képzésfejlesztésre történı felkészítésének. A jelen projekt igazodva az elvárásokhoz a fejlesztés fontos területeként kezeli a megjelölt képzésmetodikai feladatokat. Noha a projekt kiemelt szerepet biztosított a reflexív szakember modelljét megalapozó módszereknek, más módszerek ugyancsak beemelésre kerültek a képzésekbe. A képzés szemléleti és módszertani specifikumát az adja, hogy a reflektív tanulás módszereinek alkalmazásával támogatja a hallgatókat abban, hogy képessé váljanak a reflexív szakmai tevékenység folytatására Alapvetı tanulásirányítási módszerek: - reflektív, - valamint (modulonként eltérı módon) tapasztalat alapú, problémaközpontú, felfedezı-konstruktivista, projektoktatás. A nemzetközi tudományos, illetve képzési diskurzus két pólus mentén helyezi el a szoci-

5 5 ális professziókat érintı változásokat. Ennek egyik végén az instrumentális jellegő szabályozás erısödése található, melynek jellegzetes elemei a piaci szektorra jellemzı menedzsment-módszerek alkalmazása, a kockázatokat kezelı megoldások bevezetése, illetve a tevékenységek standardizálása. A másik végponton a szociális szakmák profeszszionális jellegének újrafogalmazása található, melynek legnagyobb hatású példája a reflexív szakember modellje. Az ellentét sarkítva úgy fejezhetı ki, hogy a munkájában szigorú technikai szabályoknak alávetett szakember képe áll szemben a professzionális autonómiáját intuitív módon alkalmazó szakemberrel. A reflektivitás (reflexivitás) másik értelme a tanulás módjára vonatkozik. A reflexív gyakorlatot folytató szociális szakember témájához szorosan kapcsolódik a reflektív tanulás témaköre. A reflektív tanulás egyebek mellett az adaptív tanulási stratégiák között helyezhetı el. Az adaptív tanulási stratégia kiindulási tétele az a felismerés, hogy az egyes tanulók tanulási képességei, adottságai egymástól lényegesen eltérnek. Ezt a helyzetet akkor kezeli adaptív módon az oktatási intézmény, ha egymástól lényegesen eltérı tanulási eljárásokat tesz lehetıvé a hallgatók számára. Megjegyzendı, hogy a bolognai típusú felsıoktatás kreditrendszere önmagában is az adaptív tanulási stratégiákra épül. A reflektív tanulás modellje szerint a középpontban a képzés résztvevıje áll, aki részt vesz a saját tanulási programjának a megalkotásában, korrigálásában, alakításában, megvalósításában. A modell eredményes megvalósításához több feltétel szükséges: - az oktatási intézmény szerepének újraértelmezése a tanulás folyamatát illetıen (nagyobb hangsúly helyezıdik a tanuló által kiválasztott utakra és haladási ütemre) - az oktató szerepének újraértelmezése (nagyobb hangsúly helyezıdik a tanuló induktív úton történı tanulására, melyet a sajátosan felépített tanulási és értékelési egységek, illetve az oktatók mentor-szerepe támogat) - a tanuló szerepében lévı személy képessé tétele saját képzése irányítására (mind a képzés folyamatának szervezése, mind pedig az ismeretek felépítése nagy mértékben múlik a hallgató ehhez szükséges reflektív - kompetenciáinak meglétén) A modul módszertana arra épül, hogy a reflexív szociális szakember szalmai modelljének létrejötte többféle eszköz együttes alkalmazásával valósítható meg. Ezért a reflektív tanulást olyan keretként használja, mely összefogja a modulban részt vevı képzési ele-

6 6 meket. Az egyes kurzusokban pedig a kurzus céljaihoz igazodóan kerülnek meghatározásra az oktatási-tanulási módszerek, elsıbbséget biztosítva a korszerő tanulásirányítási módszereknek. A jelen modul esetében a reflektív tanulás a hallgatónak azt a tevékenységét foglalja magában, mely során azonosítja a modullal összefüggı szakmai kompetenciáit, megtervezi azok fejlesztésének eszközeit, majd monitorozza a fejlıdés megtörténtét. A kompetenciákra történı reflektáláshoz az oktatás támogatást nyújt. A modul kurzusainak elsıdleges módszere a problémacentrikus tanulás. - A társadalmi problémák elmélete kurzus esetében a probléma maga a problémák értelmezése. A hallgatónak a problémák eltérı értelmezéseit középpontba állítva kell dolgoznia azon, hogy magyarázatokat találjon a társadalomban létrejövı probléma-értelmezésekre. - A Korszerő módszerek a gyermekvédelemben kurzus esetében a probléma a gyermekvédelem által alkalmazott módszer. A hallgatónak ki kell választani valamely szakmai modellt, és azt mint problémát kell megvizsgálnia. A modul tananyaga Tantárgy neve: A társadalmi problémák elmélete Kredit: 3 Félévek száma: 1 Összes óraszám: 30

7 7 Tantárgy leírása: A tantárgy célja egyrészt a szociálpolitika mesterképzési szakra jellemzı kompetenciáknak a reflektív tanulás keretei között történı fejlesztése, másrészt a reflexív szakemberré válás támogatása. A tárgy ismerteti azokat a mechanizmusokat, amelyek szerint a társadalom azonosítja és értelmezi a társadalmi problémákat, illetve megválasztja a problémákra adandó válaszokat. A kurzust teljesítı hallgató képessé válik arra, hogy felismerje a társadalmi problémák létrejöttében és kezelésében szerepet játszó környezeti tényezıket és társadalmi folyamatokat. A tantárgy fı témakörei: - a társadalmi problémák értelmezésére szolgáló fı nézıpontok (realizmus vs. relativizmus, voluntarizmus vs. determinizmus, pozitivizmus vs. konstrukcionizmus, konszenzus vs. konfliktus), illetve elméletek - szükséglet, kockázat és probléma viszonya - a társadalmi problémák definiálása, a probléma kezelésére irányuló igények megfogalmazása és érvényesítése - a társadalmi problémák kezelésének paradigmái - a közcselekvés körébe sorolt fı társadalmi problémák A tantárgy módszere: A tárgy alapvetıen a problémaorientált tanulás módszereit alkalmazza. A hallgatóknak a kurzus során végég kell kísérniük a kiválasztott probléma értelmezésének, empirikus vizsgálatának és kezelésének kérdéseit. A probléma megértésének folyamatához eszközként kapcsolódik az egyes lépéseket értékelı reflexió. Kötelezı olvasmány: Szöllısi Gábor: A társadalmi problémák (konstrukcionista) elméletének alapjai. Z-Press Kiadó, Miskolc, Ajánlott olvasmányok: Andorka R: Bevezetés a szociológiába Budapest, Osiris Kiadó Andorka R: Társadalmi problémák szociológiája. Budapest, Tankönyvkiadó 1990.

8 8 Beck, Ulrich : A kockázattársadalom. Út egy másik modernitásba. Budapest: Századvég, Giddens, Anthony: Szociológia Budapest, Osiris Kiadó Globális és hazai problémák tegnaptól holnapig Konferenciakötet. Arisztotelész Stúdium Bt., Budapest Gönczöl Katalin Kerezsi Klára (szerk.): A deviancia szociológiája. Szöveggyőjtemény. Hilscher Rezsı Szociálpolitikai Egyesület, Budapest, Szirmai, V.: A társadalmi konfliktusok és kezelésük. Magyarország településkörnyezete. (Szerk: Enyedi, Gy.) Magyarország az ezredfordulón - MTA Stratégiai Kutatások, Budapest, Tantárgyért felelıs oktató: Szöllısi Gábor PhD egyetemi docens Tantárgy neve: Korszerő módszerek a gyermekvédelemben Félévek száma: Kredit: 3 Összes óraszám:30 Tantárgy leírása: A tantárgy célja egyrészt a szociálpolitika mesterképzési szakra jellemzı kompetenciáknak a reflektív tanulás keretei között történı fejlesztése, másrészt a reflexív szakemberré válás támogatása. A tantárgy bemutatja a mai magyar és külföldi gyermekvédelem jellegzetes irányzatait, rendszereit, és módszereit. Ennek keretében áttekinti a gyermekvédelem által kezelt problémákat, különös tekintettel azok empirikus jellemzıire, kockázati- és rezilienciafaktoraira. Ismerteti a gyermekvédelem szakmai modelljeit, és az azokkal kapcsolatos nézıpontokat. Bemutatja a hazai gyermekvédelemben megfogalmazódott módszertani elveket. Áttekinti a gyermekvédelem funkcióival, különösen pedig a szociális szakemberek szerepével kapcsolatos aktuális kérdéseket. A tantárgyat teljesítı hallgató képessé válik arra, hogy megkülönböztesse egymástól a gyermekvédelem szakmai modelljeit, és hogy érveket fogalmazzon meg azokkal kapcsolatban. Képessé válik annak azonosítására, hogy a gyermekvédelemben milyen

9 9 feladatokat lát el a szociális szakember, illetve hogy milyen szakmaközi együttmőködésben vesz részt. Elızıleg megszerzett ismeretei alapján képessé válik arra, hogy a szociális munka módszereit hozzárendelje a gyermekvédelem sajátos helyzeteihez. A tantárgy módszere: A tárgy alapvetıen a problémacentrikus tanulás módszereit alkalmazza. A hallgatóknak a kurzus során végég kell vezetniük a kiválasztott probléma értelmezésének, empirikus vizsgálatának és kezelésének lépéseit. A lépéseket és azok eredményét dokumentálniuk kell. A probléma megértésének folyamatához eszközként kapcsolódik az egyes lépéseket értékelı reflexió. Kötelezı olvasmányok: Domszky András (szerk.): Gyermekvédelmi szakellátás (Segédanyag a szociális szakvizsgához) NCSSZI Budapest Herczog Mária: Gyermekvédelmi kézikönyv. Bp., KJK-Kerszöv, Bp., Kerezsi Klára: A védtelen gyermek. Erıszak és elhanyagolás a családban. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Bp., Módszertani Gyermekjóléti Szolgálatok Országos Konszenzus Konferenciáinak állásfoglalásai: Módszertani Gyermekjóléti Szolgálatok Országos Egyesületének kiadványai Szöllısi Gábor (szerk.): Gyermekjóléti alapellátás (Segédanyag a szociális szakvizsgához) NCSSZI Budapest Tantárgyért felelıs oktató: Szöllısi Gábor PhD egyetemi docens

10 10 A modul értékelése A modul értékelése két szinten valósul meg: egyrészt az egyes kurzusok, másrészt a modul egésze szintjén. A projekt keretében kidolgozott kurzusok felhasználják a korszerő oktatásirányítási módszereket (reflektív tanulás, problémaalapú tanulás, bizonyítékalapú tanulás.) Az értékelés ezek módszertani jellemzıinek megfelelıen történik; a reflexió, a problémára irányuló lépések, illetve a tények feltárására és felhasználására irányuló hallgatói munka értékelése alapján. A modul egészében szerzett kompetenciák értékelése a modult kísérı reflektív kompetencia-értékelés keretében történik.