Csery Péter Paradigmaváltások

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Csery Péter Paradigmaváltások"

Adrián Tamás
8 évvel ezelőtt
Látták:

Csery Péter Paradigmaváltások Már több mint három évtizede, hogy a frissen megválasztott tory miniszterelnök, Margaret Thatcher, kormányprogramjának ismertetésekor az asztalra csapta Friedrich August

1 Csery Péter Paradigmaváltások Már több mint három évtizede, hogy a frissen megválasztott tory miniszterelnök, Margaret Thatcher, kormányprogramjának ismertetésekor az asztalra csapta Friedrich August von Hayek Út a szolgasághoz című könyvét és kijelentette: Ez az, amiben hiszünk. A brit kormányfő akkor még nem tudhatta, de ezzel lényegében világhódító útra indította a neoliberális gazdaságfilozófiát. Hiszen nem csupán a Thatcher után két évvel hivatalba lépő Ronald Reagan politikáját határozta meg alapjaiban a neoliberalizmus, hanem a következő harminc év domináns eszmerendszerévé vált. S azt láthatjuk, hogy igazából csak a 2008-as globális pénzügyi/gazdasági sokk és a recessziós utórengések hatására mutatkoznak repedések az eddig szinte egyeduralkodó neoliberális paradigmán. Jelenleg viszont olyan fundamentumai kérdőjeleződnek meg eme paradigmának, amelyeket ezidáig már-már a természeti törvényekhez hasonlóknak illett tekinteni (a gazdaság mindig az egyensúlyi állapot felé tart, a piac önszabályozó mechanizmusai mindig megteremtik a balanszot, az államot amennyire lehetséges le kell építeni, szerepvállalását pedig minimálisra csökkenteni ( éjjeliőr állam )). A sokasodó - 1 -

A brit kormányfő akkor még nem tudhatta, de ezzel lényegében világhódító útra indította a neoliberális gazdaságfilozófiát.

2 kérdőjelek azonban a neoliberális szemlélet válságára utalnak, és a döntéshozókban, valamint az átlagemberekben egyaránt két felismeréshez vezetnek: 1) valami eddig nem működött jól, hiszen kialakulhatott ez a rendkívüli krízishelyzet, 2) a jelenlegi eszközök hatástalanok, a neoliberalizmus eddig nem volt képes hatékony választ adni a kihívásokra. A történelmi tapasztalatok azt mutatják, hogy amikor az ezekhez hasonló felismerések tudatosulnak és tartósan fennmaradnak, akkor az uralkodó paradigma előbb vagy utóbb megbukik. Ez történt, amikor az as válság után teret nyert az újító keynesianizmus, vagy amikor épp a stagfláció (gazdasági stagnálás+ infláció) gyűrte maga alá a keynesiánusokat és hozta el a neoliberális fordulatot. Amennyiben tehát elfogadjuk azt a kiindulópontot, hogy a neoliberalizmus megbukott, akkor érdemes megvizsgálni a korábbi paradigmaváltások kiváltó okait, körülményeit és eredményeit, hogy jobban megérthessük a jelen történelmi pillanatát. Az első buborék kipukkanása Az as gazdasági világválság az I. világháborút követően a lábadozó nemzetgazdaságok mellett a közgazdaságtudományt is óriási kihívás elé állította. Olyan pillanat volt ez, amikor a legalapvetőbb, kőbe vésett szabályok, törvényszerűségek is bizonytalanná váltak. A világ vezető hatalmává előlépő Egyesült Államokban ugyanis, a töretlen növekedésbe vetett vakhit arra sarkalta a vállalkozásokat, hogy ügyet se vetve a keresletre (hiszen az úgyis létre fog jönni) termeljenek csak, s bátran vegyenek fel olcsó hiteleket, amiket aztán különböző részvényspekulációs ügyletekbe fektetethetnek

A történelmi tapasztalatok azt mutatják, hogy amikor az ezekhez hasonló felismerések tudatosulnak és tartósan fennmaradnak, akkor az uralkodó paradigma előbb vagy utóbb megbukik.

Ez önmagában is problémákat okozhatott volna, de a jólét iránti vágy vezérelte hitelezési boom az üzleti szektoron túl a magánszektorra is kiterjedt, mivel a beinduló tömeggyártásban készített

Amikor pedig a piaci bizalom megingott, és részvényeladási hullám söpört végig a nemzetközi kereskedelem központjának számító New York-i tőzsdén, akkor a bankszektor a fokozott hitelezési

3 Ez önmagában is problémákat okozhatott volna, de a jólét iránti vágy vezérelte hitelezési boom az üzleti szektoron túl a magánszektorra is kiterjedt, mivel a beinduló tömeggyártásban készített drágább tartós fogyasztási cikkeket csak kölcsönökből tudta megfizetni a lakosság. Amikor pedig a piaci bizalom megingott, és részvényeladási hullám söpört végig a nemzetközi kereskedelem központjának számító New York-i tőzsdén, akkor a bankszektor a fokozott hitelezési tevékenységnek is köszönhetően megingott, pénztőkéje nem volt elegendő ahhoz, hogy a részvényeiktől szabaduló ügyfeleket kielégítse. A folyamatok végül súlyos bankválsághoz vezettek, amivel a háború előtt létrehozott amerikai bankrendszer nem tudott mit kezdeni, mert nem rendelkezett kijelölt végső hitelezővel, aki a bajba jutott pénzintézeteket képes lett volna stabilizálni. Így az USA kénytelen volt a szövetségi bankrendszer külső nyomását megszüntetni, a más európai országokba irányuló hitelezés felfüggesztésével. Ez viszont az amerikai hitelekből újjáépülő államoknak volt óriási csapás, vagyis végeredményben az USA magával rántotta Európát a szakadékba. Párhuzamok Azt láthatjuk tehát, hogy a történelem ban megismételte önmagát, legalábbis abban a tekintetben mindenképp, hogy a pénzügyi válság ugyanúgy az USA-ból indult ki a felelőtlen pénzügyi manőverek és a fedezet nélküli, rossz hitelek banki portfóliókban történő felhalmozódásával, mint a 30-as években. A túltermelési válságra és a bankrendszer krízisére a hagyományos közgazdaságtani gondolkodás képtelen volt hatékony gyakorlati megoldással szolgálni. Ezt a tanácstalanságot látva alkotta meg saját elméletét John Maynard Keynes brit közgazdász, aki egyrészt az állami szerepvállalás kiterjesztésével - 3 -

4 történő kereslethelyettesítésben, vagy legalábbis keresletösztönzésben látta a megoldás kulcsát, másrészt pedig egy új adónem bevezetésében, ami az értékpapírügyleteket sújtotta volna, csökkentve a spekuláció kockázatát. Történelmi távlatokból immáron egyértelműen megállapítható, hogy a keynesianizmus paradigmaváltást hozott a közgazdaságtanban, illetve a konkrét nemzeti gazdaságpolitikákban egyaránt, hiszen olyan államférfiak alkalmazták a keynesi alapelveket, mint például J.F. Kennedy. Azonban idővel Keynes követői is szembetalálkoztak egy olyan gordiuszi csomóval, amit képtelenek voltak feloldani. A keynesianizmus bukása Ez a megoldhatatlan probléma pedig nem volt más, mint az úgynevezett stagfláció. Az infláció szintje tartósan magas szintre állt be, miközben a gazdasági kibocsátás nem nőtt és a munkanélküliség nem csökkent, az aktív állami beavatkozások ellenére sem. De miért vált hatástalanná a keynesi recept? Az anticiklikus gazdaságpolitika hatástalansága több tényező együttes hatásának tudható be, melyek közül a legfontosabbak, hogy a kormányzati kiadások egészségtelen mértékre duzzadtak az aggregált keresletben, a lakosság az egyre magasabb jövedelmek növekvő hányadát helyezte megtakarításokba, a munkavállalók fokozódó érdekvédelme megmerevítette a munkaerőpiacot. Mindeközben a nyersanyagárak folyamatos emelkedése önmagában is óriási terhet jelentett a nemzeti költségvetéseknek, ami tovább csökkentette az aktív beavatkozás lehetőségét és hatásosságát. S keynesianizmus válságával pedig el is érkeztünk a neoliberális fordulathoz. A neoliberális paradigma igazából két elméletet ötvöz: a monetarizmust és a kínálatoldali gazdaságfilozófiát. Az első Milton Friedman nevéhez fűződik és azon az elven alapszik, hogy nem a költségvetési politikát és a káros konjunktúrapolitikát kell - 4 -

Történelmi távlatokból immáron egyértelműen megállapítható, hogy a keynesianizmus paradigmaváltást hozott a közgazdaságtanban, illetve a konkrét nemzeti gazdaságpolitikákban egyaránt, hiszen olyan

5 előtérbe helyezni gazdasági nehézségek esetén, hanem a monetáris politika eszközrendszerét felhasználva ajánlatos cselekedni. A legfontosabb ugyanis a stabilitás megteremtése a megfelelő pénzkínálat biztosításával, ami kordában tartja az inflációt. A monetaristák szerint, ha a stabilizáció megteremtődik, akkor ehhez alkalmazkodnak majd az egyéb gazdasági folyamatok is (főleg mivel feltételezik, hogy a magánszektorban érvényesül a piac egyensúlyteremtő ereje), így biztosítottá válhat a folyamatos, kiszámítható gazdasági növekedés. A második összetevő, vagyis a kínálatoldali gazdaságelmélet pedig ahogy az elnevezése is tükrözi a keynesiánus keresletösztönzés helyett a kínálati oldalt állítja fókuszba. A kínálatoldali megközelítés a jelentős adócsökkentések hatására megnövekedő beruházási-rátában, a munkaerőpiac 1. Milton Friedman rugalmasságában, illetve a szabad verseny minél szélesebb körű érvényesülésében látja a GDP bővülésének garanciáját, és szemben a keynesianizmus alaptételével, az államra csak, mint a gazdasági folyamatok zavartalansága felett őrködő entitásra tekint. Összességében elmondható, hogy a neoliberalizmus két angolszász úttörője, Reagan elnök és Margaret Thatcher is sikeresen ültette át az említett elméleti alapvetéseket a mindennapok gazdaságpolitikai gyakorlatába, átvágva a keynesiánusok gordiuszi csomóját. A Reagan-adminisztráció hivatali ideje alatt a gazdasági növekedés átlaga 4,3% volt (ezt a sikeresnek tartott Clinton-elnökség sem tudta felülmúlni), a Thatcher-kabinet ideje alatt pedig megtörtént a versenyképtelen gazdasági ágazatok leépülése, és a szabadon elkölthető jövedelem is évről évre szignifikánsan bővült

A monetaristák szerint, ha a stabilizáció megteremtődik, akkor ehhez alkalmazkodnak majd az egyéb gazdasági folyamatok is (főleg mivel feltételezik, hogy a magánszektorban érvényesül a piac

6 Közös vonások Miután áttekintettük a korábbi közgazdaságtani paradigmaváltásokat, jól látható, hogy vannak bizonyos közös jellemzők, amelyek mindegyiknél megtalálhatóak voltak. Egyrészt az összes fordulatot egy súlyos és elhúzódó gazdasági válság előzte meg, amely lényegében kikényszerítette az új megközelítések megszületését, mivel rámutatott az éppen uralkodó paradigma gyengepontjaira. Másrészt az uralkodó elméleti rendszerek képtelenek voltak hathatós választ adni a kihívásokra, és ezért került sor az elméleti keretek kiszélesítésére, vagy teljes megváltoztatására. Harmadrészt magának az elméleti háttérnek a létrejötte mellett, arra is szükség volt, hogy egy-egy karizmatikus vezető felismerje a benne rejlő lehetőségeket, és sikerrel alkalmazza a gyakorlatban is. Egyelőre a három feltételből kettő most is teljesül: elhúzódó recesszióval nézünk szembe, amit a jelenlegi paradigmán belül eddig képtelenség volt megfelelően kezelni. Viszont hiányzik az az újszerű megközelítési mód, ami felválhatná a neoliberális paradigmát, sőt egyelőre annak lehetünk szemtanúi, hogy a korábbi válságkezelési receptek térnek folyamatosan vissza, szinte változatlan formában

gyengepontjaira. Másrészt az uralkodó elméleti rendszerek képtelenek voltak hathatós választ adni a kihívásokra, és ezért került sor az elméleti keretek kiszélesítésére, vagy teljes megváltoztatására.

Hasonló dokumentumok

IS-LM modell Aggregált kereslet. Rövid távú modellis-lm-ad IS-LM-AD. Kuncz Izabella. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem.

IS-LM modell Aggregált kereslet. Rövid távú modellis-lm-ad IS-LM-AD. Kuncz Izabella. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem. Rövid távú modell IS-LM-AD Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Mit tudunk eddig? IS-LM modell ismerjük a kamat és a jövedelem közti kapcsolatot az árupiacon (IS görbe) ismerjük