I.EGÉSZSÉGÜGYI JOG 1. Alkotmányjogi háttér

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "I.EGÉSZSÉGÜGYI JOG 1. Alkotmányjogi háttér"

Átírás

1 I.EGÉSZSÉGÜGYI JOG 1. Alkotmányjogi háttér Az egészséghez való jogot (egészségügyi jogot) az alapvető jogok közül a szociális és kulturális jogok közé sorolhatjuk. Ezen alapvető jogok korlátozzák és kötelezik az államot. Érvényesülésük az egyének szolgáltatási és juttatási igényeként jelentkezik. A szociális jogok célja az alapvető emberi szükségletek kielégítése, mert minden embernek joga van az élethez, s mindenkinek joga van a maga és családja egészségének, valamint jólétének biztosításához (táplálkozás, ruházkodás, lakhatás, rászorultság esetén gondoskodás). A szociális jogoknak két nagy területe van: a szociális biztonsághoz való jog és az egészséghez való jog Az alapvető emberi szükségletek kielégítését elsősorban a tulajdonhoz és a munkához való jog garantálja. E jogok hiányában lehet hivatkozni szociális biztonsághoz való jogra. A szociális biztonság két fő eleme korunkban: a társadalombiztosítás és a szociális és egészségügyi segítségnyújtás A szociális biztonsághoz való jogot, mint állami célt az Alkotmány 17. -a rögzíti, amikor kimondja, hogy a Magyar Köztársaság kiterjedt szociális intézkedésekkel gondoskodik a rászorulókról. Ezen célt az Alkotmány 70/E. -a konkretizálja: biztosítja az állampolgároknak a szociális biztonsághoz valójogot; valamint öregség, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibájukon kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén a megélhetésükhöz szükséges ellátáshoz való jogot. Az állampolgároknak ezen ellátásokhoz való jogai a társadalombiztosítás egészségbiztosítás, nyugdíjbiztosítás útján, a foglalkoztatáspolitikai rendszer működtetésével, valamint a szociális intézmények rendszerével valósulnak meg. A szociális jogok másik nagy területét: az egészséghez való jogot már a felvilágosult abszolutizmus idején elismerték azokban az országokban, ahol a járványok megelőzése érdekében a közegészségügy állami feladattá vált. Két nagy területe: az egészséges környezethez való jog és a testi-lelki egészséghez való jog Az egészséghez való jogot az Alkotmány 70/D. -a rögzíti, amely alapján a Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehet. legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez, és ezt a jogot a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével; a rendszeres testedzés biztosításával, valamint

2 az épített és természetes környezet védelmével valósítja meg. Az ismertetett Alkotmányos alapelvek figyelembevételével alkotta meg az Országgyűlés az egészségügyről szóló évi CLIV. törvényt (Eüt.), amely módosításokkal és kiegészítésekkel ugyan, de jelenleg is hatályban van. 2. Az egészségügyi törvény Az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény felépítése a következő: A következőkben az Eüt. Alapvető rendelkezéseit, az állampolgároknak járó ellátások rendszerét ismertetjük, s e törvény kapcsolódó előírásait a munkavállalók foglalkoztatáspolitikai és a biztosítottak társadalombiztosítási jogaihoz. Tehát a személyi kör összefoglalóan: az állampolgárok,a munkavállalók és biztosítottak 3. Egészségügyi törvény célja: - hogy elősegítse az egyén és ezáltal a lakosság egészségi állapotának javulását, az egészséget befolyásoló feltétel- és eszközrendszer, valamint az annak kialakításában közreműködők feladatainak meghatározásával, - hogy hozzájáruljon a társadalom tagjai esélyegyenlőségének megteremtéséhez az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésük során, - hogy megteremtse annak feltételeit, hogy minden beteg megőrizhesse emberi méltóságát és önazonosságát, önrendelkezési és minden egyéb joga csorbítatlan maradjon, - hogy meghatározza a szolgáltatók jogállásától és az ellátások fedezetét l függetlenül az egészségügyi szolgáltatások általános szakmai feltételeit, színvonalának garanciáit, - hogy biztosítsa az egészségügyi dolgozók és a szolgáltatást nyújtó intézmények védelmét jogaik és kötelezettségeik meghatározásával, valamint az egészségügyi szolgáltatás sajátos jellegéből fakadó garanciális jellegű intézkedésekkel, - valamint, hogy lehetővé tegye az egyéni és a közösségi érdekek harmonikus érvényesülését, a mindenkori népegészségügyi célok elérését, a szükséges erőforrások elő teremtését, optimális felhasználását és az egészségtudományok fejlődését 4.Alapelvek 1. Az egészségügyi szolgáltatások és intézkedések során a betegek jogainak védelmét biztosítani kell. A beteg személyes szabadsága és önrendelkezési joga kizárólag az egészségi állapota által indokolt, e törvényben meghatározott esetekben és módon korlátozható. 2. Az esélyegyenlőségnek az egészségügyi szolgáltatások igénybevétele során is érvényesülnie 3. Az egészségi állapot javításának elsődleges eszköze az egészség megőrzése és a betegségek megelőzése. 4. Az egészségügyi szolgáltatások alapvető szakmai feltételrendszere tulajdon- és működtetési formától független, kizárólag a szolgáltatás szakmai tartalmán alapul. 5. Az egészségügyi intézményrendszer szakmai ellátási szintekre tagolt felépítése és m ködése emberközpontú, az eltér jelleg és súlyosságú megbetegedésben szenved k egészségi állapota által meghatározott szükségletekhez igazodik, valamint tudományos tényekre alapozott és költség-hatékony eljárásokon alapul. 5. Fogalommeghatározások

3 beteg: az egészségügyi szolgáltatásokat igénybe vev vagy abban részesül személy; kezel orvos: a beteg adott betegségével, illetve egészségi állapotával kapcsolatos vizsgálati és terápiás tervet meghatározó, valamint ezek keretében beavatkozásokat végz orvos, aki a beteg gyógykezeléséért felel sséggel tartozik; egészségügyi ellátás: a beteg adott egészségi állapotához kapcsolódó egészségügyi szolgáltatások egészségügyi dolgozó: az orvos, a fogorvos, a gyógyszerész, az egyéb fels fokú egészségügyi szakképesítéssel rendelkez személy, továbbá a beteg ellátását végz vagy az abban közrem köd egészségügyi szakképesítéssel rendelkez személy; egészségügyi szolgáltatás: minden olyan tevékenység, amelynek célja az egyén egészségének megőrzése, továbbá a megbetegedések megelőzése, korai felismerése, megállapítása, gyógykezelése, életveszély elhárítása, a megbetegedés következtében kialakult állapot javítása vagy a további állapotromlás megelőzése céljából a beteg vizsgálatára és kezelésére, gondozására,ápolására, egészségügyi rehabilitációjára, a fájdalom és a szenvedés csökkentésére, továbbá a fentiek érdekében a beteg vizsgálati anyagainak feldolgozására irányul, ideértve a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök, gyógyfürdő ellátások kiszolgálását, a mentést és betegszállítást, a szülészeti ellátást, az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárásokat, a művi meddővé tételt, valamint az emberen végzett orvostudományi kutatásokat is; egészségügyi szolgáltató: a tulajdoni formától és a fenntartótól függetlenül minden, egészségügyi szolgáltatás nyújtására az egészségügyi hatóság által kiadott m ködési engedély alapján jogosult jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet és minden olyan természetes személy, aki a szolgáltatást saját nevében nyújtja; egészségügyi intézmény: a jogi személyiséggel rendelkező, valamint a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó, jogi személyiséggel nem rendelkező egészségügyi szolgáltató; egészségügyi hatóság: az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: ÁNTSZ) illetékes szerve; sürgős szükség: az egészségi állapotban bekövetkezett olyan változás, amelynek következtében azonnali egészségügyi ellátás hiányában a beteg közvetlen életveszélybe kerülne, illetve súlyos vagy maradandó egészségkárosodást szenvedne; veszélyeztető állapot: az az állapot, amelyben az azonnali intézkedés hiánya a beteg vagy más személy életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül fenyegető helyzetet eredményezne, illetőleg a környezetére közvetlen veszélyt jelentene; vizsgálat: az a tevékenység, amelynek célja a beteg egészségi állapotának felmérése, egészségének megőrzése, a betegségek, illetve kockázatuk felderítése, a konkrét betegség(ek) meghatározása, prognózisuk, változásuk megállapítása, a gyógykezelés eredményességének, valamint a halál bekövetkeztének és a halál okának megállapítása; beavatkozás: azon megelőző, diagnosztikus, terápiás, rehabilitációs vagy más célú fizikai, kémiai, biológiai vagy pszichikai eljárás, amely a beteg szervezetében változást idéz vagy idézhet el, továbbá a holttesten végzett vizsgálatokkal, valamint szövetek, szervek eltávolításával összefügg eljárás; invazív beavatkozás: a beteg testébe b rön, nyálkahártyán vagy testnyíláson keresztül behatoló fizikai beavatkozás, ide nem értve a beteg számára szakmai szempontból elhanyagolható kockázatot jelent beavatkozásokat; életmenő beavatkozás: sürg s szükség esetén a beteg életének megmentésére irányuló egészségügyi szolgáltatás; életfenntartó beavatkozás: a beteg életének mesterséges módon történ fenntartására, illetve egyes életműködéseinek pótlására irányuló egészségügyi szolgáltatás;

4 egészségügyi dokumentáció: az egészségügyi szolgáltatás során az egészségügyi dolgozó tudomására jutó, a beteg kezelésével kapcsolatos egészségügyi és személyazonosító adatokat tartalmazó feljegyzés, nyilvántartás vagy bármilyen más módon rögzített adat, függetlenül annak hordozójától vagy formájától; szakképesítés: az adott tevékenység folytatására jogosító, Magyarországon szerzett, valamint a külföldön szerzett és Magyarországon honosított, illetve elismert, alap-, közép- és fels fokú szakképzésben, az egyetemi vagy f iskolai szint alapképzésben, valamint az egyetemi és f iskolai végzettség egészségügyi dolgozók fels fokú szakirányú szakképzése során megszerzett szakképzettség; 7 közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyenes-ágbeli rokon, az örökbe fogadott, a mostoha- és anevelt gyermek, az örökbe fogadó, a mostoha- és a nevelőszülő, a testvér, valamint az élettárs; magyar állampolgár: a magyar állampolgársággal, továbbá az illetékes hatóság által kiadott, a Magyar Köztársaság területére érvényes letelepedési engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgárságú, valamint a külön jogszabály értelmében menekültnek min sül személy A törvény hatálya E törvény hatálya kiterjed a Magyar Köztársaság területén tartózkodó természetes személyekre, m köd egészségügyi szolgáltatókra, folytatott egészségügyi tevékenységekre. A törvény a természetes személyek egyes csoportjai tekintetében az e törvényben foglaltaktól eltér szabályokat állapíthat meg. Ha jogszabály másként nem rendelkezik, e törvény rendelkezéseit a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények által nyújtott egészségügyi szolgáltatások vonatkozásában is megfelelően alkalmazni kell. 6.A betegek jogai és kötelezettségei 6.1.Az egészségügyi ellátáshoz való jog Minden betegnek joga van sürgős szükség esetén az életment, illetve a súlyos vagy maradandó egészségkárosodás megelőzését biztosító ellátáshoz, valamint fájdalmának csillapításához és szenvedéseinek csökkentéséhez. Ezen felül minden betegnek joga van olyan egészségügyi ellátáshoz, amely egészségi állapota által indokolt, megfelel, folyamatosan hozzáférhet és megkülönböztetés nélküli. Az egészségügyi ellátás: - megfelel, ha az adott egészségügyi szolgáltatásra vonatkozó szabályozás megtartásával történik; - folyamatosan hozzáférhető, ha napi 24 órában igénybevehető ; - megkülönböztetés nélküli, ha az adott egészségügyi szolgáltatás nyújtása során a betegek között társadalmi helyzetük, politikai nézeteik, nemzetiségük, származásuk, vallásuk, nemük, koruk, családi állapotuk, képzettségük, testi vagy értelmi fogyatékosságuk miatt - nem valósul meg diszkriminatív megkülönböztetés. A betegnek joga van az állapota által szakmailag indokolt esetben az ellátását biztosító orvos szabad megválasztásához. A beteg orvosválasztási joga az egészségügyi szolgáltató és a választott orvos egyetértésével gyakorolható.

5 Ha a beteget a legrövidebb időn belül nem részesítik az egészségi állapota által indokolt szükséges ellátásban, tájékoztatni kell arról, hogy milyen más egészségügyi szolgáltatót vehet igénybe ellátása érdekében. Amennyiben ez nem lehetséges, a beteget várólistára kell helyezni, s tájékoztatni kell a várakozás okáról, valamint annak várható időtartamáról. 6.2.Az emberi méltósághoz való jog A beteg emberi méltóságát az egészségügyi ellátás során tiszteletben kell tartani. A betegen kizárólag csak az ellátásához szükséges beavatkozások végezhet k el. A beteg jogainak gyakorlása az ellátás során csak az egészségi állapota által indokolt ideig, mértékben és módon korlátozható. A korlátozás csak addig tarthat, ameddig annak oka fennáll. 6.3.A kapcsolattartás joga A kapcsolattartás joga a beteget fekvőbeteg-gyógyintézetben megillető jogainak összessége, amelyet betegtársai jogainak tiszteletben tartásával és a betegellátás zavartalanságát biztosítva gyakorolhatja. Az erre vonatkozó részletes szabályokat a fekvőbeteg-gyógyintézet házirendje határozza meg: - a betegnek joga van más személyekkel kapcsolatot tartani, látogatókat fogadni; megtilthatja a gyógykezelésével kapcsolatos információk más előtt történő feltárását (kivéve: ha gondozása érdekében szükséges) - a súlyos állapotú betegnek joga van arra, hogy az általa megjelölt személy mellette tartózkodjon; - a kiskorú betegnek joga arra, hogy szülője, törvényes képviselője vagy az általuk megjelölt személy mellette tartózkodjon; - a szülő nőnek joga van arra, hogy a vajúdása és a szülés alatt az általa megjelölt nagykorú személy folyamatosan vele legyen; a szülést követően pedig arra, hogy amennyiben ez lehetséges újszülöttjével egy helyiségben helyezzék el; - a beteget megilleti a vallás szabad gyakorlásának joga; - a beteg jogosult saját ruháinak és személyes tárgyainak a használatára. 6.4.A gyógyintézet elhagyásának joga A betegnek joga van a gyógyintézetet elhagyni, amennyiben azzal nem veszélyezteti mások testi épségét, egészségét. A beteg távozási szándékát kezel orvosának köteles bejelenteni, aki e tényt a beteg egészségügyi dokumentációjában feltünteti. Amennyiben a beteg bejelentés nélkül hagyja el a gyógyintézetet, a kezelő orvos ezt szintén feltünteti a beteg egészségügyi dokumentációjában, valamint ha beteg egészségügyi állapota ezt indokolja értesíti az illetékes hatóságokat, korlátozottan cselekvőképes és cselekvőképtelen személy estén a törvényes képviselőt, vagy az erre megjelölt személyt. 6.5.A tájékoztatáshoz való jog A beteg jogosult a teljes körű tájékoztatásra. A betegnek joga van arra, hogy részletes tájékoztatást kapjon egészségi állapotáról; a javasolt vizsgálatokról, beavatkozásokról; a javasolt vizsgálatok, beavatkozások elvégzésének, illetve elmaradásának lehetséges előnyeiről és kockázatairól.

6 A betegnek joga van arra, hogy számára érthet módon kapjon tájékoztatást - figyelemmel életkorára, iskolázottságára, ismereteire, lelkiállapotára. A beteg tájékoztatásához szükség esetén és lehetőség szerint tolmácsot vagy jeltolmácsot biztosítanak. 6.6.Az önrendelkezéshez való jog A beteget megilleti az önrendelkezéshez való jog. A beteg szabadon döntheti el, hogy kíván-e egészségügyi ellátást igénybe venni, annak során mely beavatkozások elvégzésébe egyezik bele, melyeket utasít vissza. A betegnek joga van arra, hogy a kivizsgálását és kezelését érint döntésekben részt vegyen. Bármely egészségügyi beavatkozás elvégzésének feltétele, hogy ahhoz a beteg beleegyezését adja. A beleegyezésnek megtévesztéstől, fenyegetéstől, kényszertől mentesnek kell lennie, valamint megfelel tájékoztatáson kell alapulnia. A beteg a beleegyezését szóban, írásban vagy ráutaló magatartással adhatja meg. 6.7.Az ellátás visszautasításának joga A cselekvőképes beteget megilleti az ellátás visszautasításának joga, kivéve, ha az ellátás elmaradása mások életét vagy testi épségét veszélyeztetné. A beteg minden olyan ellátást, amelynek elmaradása esetén egészségi állapotában várhatóan súlyos vagy maradandó károsodás következne be, csak közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban, illetve írásképtelensége esetén két tanú együttes jelenlétében utasíthat vissza. Az életfenntartó vagy életmentő beavatkozás visszautasítására csak abban az esetben van lehetőség, ha a beteg olyan súlyos betegségben szenved, amely az orvostudomány mindenkori állása szerint rövid időn belül - megfelel egészségügyi ellátás mellett is - halálhoz vezet és gyógyíthatatlan. A visszautasítás csak akkor érvényes, ha egy háromtagú orvosi bizottság a beteget megvizsgálja és egybehangzóan, írásban nyilatkozik arról, hogy a beteg döntését annak következményei tudatában hozta meg, illetve, hogy a fenti feltételek fennállnak, továbbá a beteg az orvosi bizottság nyilatkozatát követő 3. napon - két tanú előtt - ismételten kinyilvánítja a visszautasításra irányuló szándékát. 6.8.Az egészségügyi dokumentáció megismerésének joga A beteg jogosult megismerni a róla készült egészségügyi dokumentációban szereplő adatait, illetve joga van ahhoz, hogy egészségügyi adatairól tájékoztatást kérjen. Az egészségügyi dokumentációval az egészségügyi szolgáltató, az abban szereplő adattal pedig a beteg rendelkezik. A beteg egészségügyi ellátásának befejezését követően csak a beteg által adott teljes bizonyító erővel rendelkező magánokiratban felhatalmazott személy jogosult az egészségügyi dokumentációba való betekintésre, és arról másolat készítésére. 6.9.Az orvosi titoktartáshoz való jog A beteg jogosult arra, hogy az egészségügyi ellátásában részt vevő személyek az ellátása során tudomásukra jutott egészségügyi és személyes adatait (a továbbiakban: orvosi titok) csak az arra jogosulttal közöljék, és azokat bizalmasan kezeljék.

7 A betegnek joga van arról nyilatkozni, hogy betegségéről, annak várható kimeneteléről kiknek adható felvilágosítás, illetve kiket zár ki egészségügyi adatainak részleges vagy teljes megismeréséből. A betegnek joga van megnevezni azt a személyt, akit fekvőbeteg-gyógyintézetbe történő elhelyezéséről, egészségi állapotának alakulásáról értesíthetnek, illetve joga van bármely személyt ebből kizárni. A beteg által megnevezett személyt a fekvőbeteg-gyógyintézet köteles értesíteni a beteg elhelyezéséről és annak megváltoztatásáról, valamint egészségi állapotának jelentős mértékű változásáról. A beteg kötelezettségei Eredményes gyógyító tevékenység csak a beteg és az ellátók kölcsönös együttműködése révén lehetséges, ezért a betegnek nem csak jogai, de kötelezettségei is vannak. E kötelezettségeknek elsősorban a saját és mások gyógyulása érdekében kell eleget tennie. A beteg saját érdekében mindenekelőtt köteles együttműködni az őt ellátó egészségügyi dolgozókkal az alábbiak szerint: - Tájékoztatást kell adni mindarról, aminek ismerete szükséges a megfelel gyógykezeléshez. Különösen fontos elmondani korábbi betegségeit, gyógykezelését; azt, hogy milyen gyógyszereket szed, illetve szedett, valamint fel kell tárnia azokat a kockázati tényezőket is, amik az egészségét károsíthatják. - Tájékoztatni kell az ellátókat saját betegségével összefüggésben mindarról, ami mások életét vagy testi épségét veszélyeztetheti, így különösen a fertőző betegségekről és a foglakozás végzését kizáró megbetegedésekről, állapotokról. - A betegnek el kell mondania, hogy egészségügyi ellátásával kapcsolatban korábban milyen jognyilatkozatokat tett (pl. helyettes döntéshozót nevezett meg, él végakaratot készített). - Miután a beteg hozzájárult a beavatkozásokhoz, köteles betartani az orvosoknak a gyógykezelésével kapcsolatos rendelkezéseit. - Természetesen köteles betartani a jogszabályokat, az intézmény házirendjét és a térítésköteles ellátások ellenértékét megfizetni. - Hitelt érdemlően igazolnia kell a személyes adatait és azt, hogy van-e egészségbiztosítása - Köteles tiszteletben tartani más betegek és az egészségügyi dolgozók jogait. 7. A beteg jogainak érvényesítése E törvény biztosítja a beteg jogainak érvényesítését, a panaszainak kivizsgálását és megteremti a betegjogi képviselő rendszerét, aki együttműködik az ÁNTSZ szerveivel. 8.Az egészségügyi dolgozók jogai és kötelezettségei 8.2.Vizsgálati és terápiás módszerek megválasztásának joga (gyógymódválasztási szabadság)

8 A kezelőorvos joga, hogy a tudományosan elfogadott vizsgálati és terápiás módszerek közül szabadon válassza meg az adott esetben alkalmazandó, általa, illetve az ellátásban közreműködő személyek által ismert és gyakorolt, a rendelkezésre álló tárgyi és személyi feltételek mellett végezhet eljárást. A választott vizsgálati és terápiás módszer alkalmazhatóságának feltétele, hogy - ahhoz a beteg e törvény szabályai szerint beleegyezését adja, valamint - a beavatkozás kockázata kisebb legyen az alkalmazás elmaradásával járó kockázatnál, illetőleg a kockázat vállalására alapos ok legyen. A kezelőorvos - feladatkörében - jogosult - más orvost vagy egyéb szakképesítéssel rendelkező egészségügyi dolgozót a beteg vizsgálatára, illetve gyógykezelésében való közreműködésre felkérni, - konzílium összehívását javasolni, illetve összehívni. A kezel orvos - feladatkörében - jogosult a beteg ellátásában közreműködő egészségügyi dolgozók részére utasítást adni. Az utasításnak egyértelműen tartalmazni kell az ellátandó feladatot, annak idejét, helyét és - amennyiben szükséges - a közreműködésre felkérendő további egészségügyi dolgozók nevét és munkakörét. A közreműködő egészségügyi dolgozó - az utasítást az abban foglalt feltételek szerint és a szakmai szabályoknak megfelelően hajtja végre, - amennyiben a végrehajtás során el re nem látható vagy a beteg állapotromlásához vezető esemény történik, erről a kezel orvost - ha ez nem lehetséges, a betegellátásban közreműködő más orvost - haladéktalanul értesíti, - amennyiben véleménye szerint az utasítás végrehajtása a beteg állapotát kedvezőtlenül befolyásolja vagy más aggály merül fel, ezt azonnal a kezel orvos - ha ez nem lehetséges, a betegellátásban közreműködő más orvos - tudomására hozza, - az utasítás végrehajtását - a kezel orvos egyidejű tájékoztatása mellett - megtagadja, amennyiben azzal a t le elvárható ismeretek szerint a beteg életét veszélyeztetné vagy a gyógykezeléshez nem szükségszer en kapcsolódó maradandó egészségkárosodást okozna Az ellátás megtagadásának joga A hozzá forduló beteg vizsgálatát a betegellátásban közvetlenül közreműködő orvos megtagadhatja, - ha ebben más beteg ellátásának azonnali szükségessége miatt akadályoztatva van, - vagy a beteghez fűződő személyes kapcsolata miatt feltéve, hogy a beteget más orvoshoz irányítja. - az orvos a beteg vizsgálatát és további ellátását megtagadja, ha erre saját egészségi állapota vagy egyéb gátló körülmény következtében fizikailag alkalmatlan. - az orvos a beteg ellátását csak a vizsgálatát követően tagadhatja meg, amennyiben a vizsgálat alapján megállapítást nyer, hogy a beteg egészségi állapota orvosi ellátást nem igényel, - a beutaló orvos által javasolt vagy a beteg által kért kezelés szakmailag nem indokolt, - a szükséges ellátás nyújtásához az egészségügyi szolgáltatónál nincsenek meg a

9 személyi, illetve tárgyi feltételek és a beteget beutalja az ellátásra szakmailag illetékes egészségügyi szolgáltatóhoz, vagy - a beteg állapota nem igényel azonnali beavatkozást és a vizsgálatot végző orvos a beteget későbbi időpontra visszarendeli. Amennyiben a beteg vizsgálata alapján megállapítást nyer, hogy a beutaló orvos által javasolt vagy a beteg által kért ellátás jogszabályba vagy szakmai szabályba ütközik, az orvos az ellátást megtagadja. Az orvos a beteg ellátását akkor is megtagadhatja, ha - az adott ellátás erkölcsi felfogásával, lelkiismereti vagy vallási meggyőződésével ellenkezik, - a beteg együttműködési kötelezettségét súlyosan megsérti, - vele szemben a beteg sért vagy fenyeget magatartást tanúsít, kivéve, ha e magatartását betegsége okozza, - saját életét vagy testi épségét a beteg magatartása veszélyezteti Az egészségügyi dolgozók ellátási kötelezettsége Sürgős szükség esetén az egészségügyi dolgozó - időponttól és helytől függetlenül - az adott körülmények között a t le elvárható módon és a rendelkezésére álló eszközöktől függően az arra rászoruló személynek elsősegélyt nyújt, illetőleg a szükséges intézkedést haladéktalanul megteszi. Kétség esetén a sürgős szükség fennállását vélelmezni kell. Az orvos - feltéve, ha szakmai kompetenciája és felkészültsége alapján erre jogosult - a hozzá forduló beteget megvizsgálja. A vizsgálat megállapításaitól függően a beteget ellátja, vagy - a megfelel tárgyi és személyi feltételek hiánya esetén - a megfelelő feltételekkel rendelkező orvoshoz, illetve egészségügyi szolgáltatóhoz irányítja. A beteg vizsgálata kiterjed a kezelőorvos tudomására jutott valamennyi panaszra, a kórelőzményre és a beteg gyógyulását befolyásoló egyéni körülmények feltárására. A fentiekben foglaltaktól eltérni kizárólag a beteg életének megmentéséhez szükséges, halasztást nem tűrő beavatkozások esetén lehet. A felkért kezelő orvos, illetőleg ügyeletes orvos köteles a beteg egészségi állapotával kapcsolatos eseményekről a kezelő orvost megfelel időben és módon tájékoztatni. A területi ellátási kötelezettség körében az egészségügyi dolgozó a folyamatos ellátás biztosítása érdekében - a munkáltató rendelkezésének és a külön jogszabályokban foglaltaknak megfelelően a rendes munkaidőn kívül elérhető vagy meghatározott helyen készenlétben áll, illetve ügyeleti feladatokat lát el. 8.4.Tájékoztatási kötelezettség A kezelőorvos a beteg állapota által indokolt rendszerességgel, a tőle elvárható ismereteknek megfelelően és legjobb tudása szerint tájékoztatja a beteget annak egészségi állapotáról. Amennyiben a beteg cselekvőképtelen, illetve korlátozottan cselekvőképes, a kezel orvos az arra jogosult személyeket is tájékoztatja.

10 A szóbeli tájékoztatás nem helyettesíthető az előre elkészített általános ismertet segédanyagok átadásával. A beteg tájékoztatása során kiemelt figyelmet kell fordítani a kezelés általánosan ismert, jelentős mellékhatásaira, az esetleges szövődményekre és a beavatkozások lehetséges következményeire, azok előfordulási gyakoriságára. Meg kell győződni arról, hogy a beteg a tájékoztatást megértette, továbbá szükség esetén gondoskodni kell a tájékoztatott lelki gondozásáról Dokumentációs kötelezettség A beteg vizsgálatával és gyógykezelésével kapcsolatos adatokat az egészségügyi dokumentáció tartalmazza. Az egészségügyi dokumentációt úgy kell vezetni, hogy az a valóságnak megfelelően tükrözze az ellátás folyamatát. Az egészségügyi dokumentációban fel kell tüntetni - a beteg személyazonosító adatait, - cselekvőképes beteg esetén az értesítendő személy, kiskorú, illetve gondnokság alatt álló beteg esetében a törvényes képvisel nevét, lakcímét, elérhetőségét, - a kórelőzményt, a kórtörténetet, - az első vizsgálat eredményét, - a diagnózist és a gyógykezelési tervet megalapozó vizsgálati eredményeket, a vizsgálatok elvégzésének időpontját, - az ellátást indokoló betegség megnevezését, a kialakulásának alapjául szolgáló betegséget, a kísér betegségeket és szövődményeket, - egyéb, az ellátást közvetlenül nem indokoló betegség, illetve a kockázati tényezők megnevezését, - az elvégzett beavatkozások idejét és azok eredményét, - a gyógyszeres és egyéb terápiát, annak eredményét, - a beteg gyógyszer-túlérzékenységére vonatkozó adatokat, - a bejegyzést tevő egészségügyi dolgozó nevét és a bejegyzés id pontját, - a betegnek, illetőleg tájékoztatásra jogosult más személynek nyújtott tájékoztatás tartalmának rögzítését, - a beleegyezés, illetve visszautasítás tényét, valamint ezek időpontját, - minden olyan egyéb adatot és tényt, amely a beteg gyógyulására befolyással lehet. 8.6.Titoktartási kötelezettség Az egészségügyi dolgozót, valamint az egészségügyi szolgáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló más személyt minden, a beteg egészségi állapotával kapcsolatos, valamint az egészségügyi szolgáltatás nyújtása során tudomására jutott adat és egyéb tény vonatkozásában, időbeli korlátozás nélkül titoktartási kötelezettség terhel, függetlenül attól, hogy az adatokat közvetlenül a betegtől, vizsgálata vagy gyógykezelése során, illetve közvetetten az egészségügyi dokumentációból vagy bármely más módon ismerte meg. A titoktartási kötelezettség nem vonatkozik arra esetre, ha ez alól a beteg felmentést adott vagy jogszabály az adat szolgáltatásának kötelezettségét írja el.

11 9. Az egészségügyi dolgozók védelme Az egészségügyi dolgozó, valamint az egészségügyi szolgáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló más személy közfeladatot ellátó személynek minősül. 10.A szakmai fejlődéshez való jog és kötelezettség Az egészségügyi dolgozó, valamint az egészségügyi szolgáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló más személy jogosult és köteles szakmai ismereteinek - a tudomány mindenkori állásával, fejlődésével összhangban történ - folyamatos továbbfejlesztésére. Készenlétnek minősül a rendkívüli munkaidőben, az egészségügyi szolgáltató által elérhet, vagy meghatározott helyen munkavégzés céljából való készen állás. Ügyeletnek minősül - amennyiben műszak szervezése nem szükséges vagy nem lehetséges - rendkívüli munkaidőben, ügyeleti díj ellenében, a munkavégzés helyszínén való rendelkezésre állás, továbbá az ügyeleti és munkaköri feladatok ellátása. 11. Népegészségügy A népegészségügy a társadalom egészének szervezett tevékenysége, amelynek célja a lakosság egészségi állapotának javítása az egészség megőrzése, a betegségek megelőzése révén. A népegészségügyi tevékenység körében meg kell határozni az egészség tudományosan megalapozott biológiai és természeti-társadalmi környezeti feltételeit, az egészség megőrzésének, a betegségek megelőzésének hatékony, hozzáférhet és a lakosság által elfogadható módszereit, valamint az ehhez szükséges intézményrendszer sajátosságait Egészségfejlesztés Az egészségfejlesztés célja az egészségi állapot és az életminőség javítása, valamint az egészség védelme. Az egészség védelmének elsődleges eszközei a betegségek és sérülések megelőzése, valamint az egészségnevelés. Az egészségnevelésnek ki kell terjednie a betegségek, illetve kórállapotok megelőzésével és korai felismerésével kapcsolatos tudnivalók, módszerek ismertetésére is.

12 13. Ifjúság-egészségügyi gondozás A népegészségügy ernyője alatt kell gondoskodni az Ifjúság-egészségügyi gondozásról. Az ifjúság egészségügyi gondozás célja a kiskorúak harmonikus testi és lelki fejlődésének el segítése. Ennek során biztosítani kell - az egészségnevelést, - az életkoruknak megfelelő vizsgálatokat, - az életkorhoz kötött kötelező védő oltásokat, illetve azok megtörténtének és eredményességének vizsgálatát, továbbá a kampányoltásokat, - a pályaválasztási tanácsadás egészségügyi feladatait, - a beiskolázás előtti vizsgálatokat, a szakmai alkalmasság elbírálását, a szakképesítést is nyújtó oktatási intézményekben az időszakos alkalmassági vizsgálatok elvégzését. Ebben a feladatkörben ellenőrizni kell a közegészségügyi követelmények érvényesülését az elméleti és gyakorlati képzésre szolgáló helyiségekben, továbbá a szabadtéri foglalkoz6tatási és rekreációs területeken, - a bölcsődében, a nevelési-oktatási intézményben folyó étkeztetést, - a járványügyi el írások betartását, - az elsősegélynyújtás feltételeinek meglétét, - alkohol, kábítószer, egyéb pszichotrop anyagok és a dohánytermékek (tiltott) fogyasztására vonatkozó szabályok betartását, - a tanulók pszichológiai állapotát, terhelhetőségét; - fertőző megbetegedés esetén meg kell tenni a szükséges járványügyi intézkedéseket; - a nevelési-oktatási intézményekben a gyermekek és tanulók első orvosi ellátását. Az ifjúság-egészségügyi gondozás részét képezi a külön jogszabályban meghatározottak szerint az iskola-egészségügyi ellátás. 14. Sportegészségügyi gondozás A sportegészségügyi gondozást is előírja a törvény. A sportegészségügyi gondozás célja: - a diáksportban és a szabadidősportban rendszeresen részt vevő személyek előzetes alkalmassági vizsgálata és rendszeres ellenőrzése, - a fokozott fizikai megterhelésre alkalmatlan személyek kiszűrése, a rejtett megbetegedések feltárása, - a fizikai állapotnak megfelelő kedvező élettani hatást kifejt, szakszerűen irányított testmozgás sportegészségügyi ellenőrzése, - a sporttevékenységre és az ezzel kapcsolatos életmódra vonatkozó tanácsadás, - az iskolai testnevelési, könnyített és gyógy-testnevelési feladatok ellátásával kapcsolatos tanácsadás, - sportrendezvények felügyelete, a sportsérülések megelőzése és elsődleges ellátása, a szükséges további intézkedések megtétele, - sport- és mozgásprogramok kidolgozása, valamint ezek hatásának vizsgálata, lehetőség szerint rehabilitációs szakorvossal közös ellenőrzése.

13 15. A dohányzás káros hatása Magyarország egészségi állapota riasztó statisztikai adatokat mutat. Első helyen a szív és érrendszeri betegségek állnak, második helyen a daganatos betegségek. Mindkettőnél a tudomány igazolta a dohányzással kapcsolatos káros összefüggést. A daganatos Egészségneveléssel, ismeretterjesztéssel, a médiák segítségével, talán még nem kés javítani a lakosság egészségi állapotán, főleg a felnövekvő nemzedék körében. A meggyőzés ráhatás tudat átformálás lassú és fáradságos munkaeredménye lesz. Gyorsabban mutatkozó eredmény és alkalmazható eszköz erre a célra a kényszerítőjelleg jogi szabályozás. Ennek megfelelően lépett hatályba a dohányzás elleni küzdelemről szóló évi XLII. törvény, amely január 1.-jét l hatályos. A jogszabály rendelkezik arról, hogy mi minősül dohányterméknek. Továbbá említi még a közforgalmú intézmény zártlégterű helyiség meghatározását. Felsorolja a jogszabály, hogy hol nem szabad dohányozni, illetve hol nem jelölhet ki dohányzó hely. Ilyen egészségügyi intézmény az alap- és járóbeteg-ellátást biztosító, valamint a közoktatási intézmények, nappali bentlakásos, gyermekvédelmi intézmények. Meghatározza a törvény, hogy a szórakozó és vendéglátó szolgáltatást nyújtó közforgalmú helyeken milyen esetben engedélyezhet a dohányzás, vagy jelölhetnek ki dohányzó helyet. 16.Az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárások. Az embriókkal és ivarsejtekkel végzett kutatások. A művi meddővé tétel és az abortusz. Embrió: minden élő emberi embrió a megtermékenyítés befejeződése után a terhesség 12. hetéig, Magzat: a méhen belül fejlődő emberi lény a terhesség 12. hetét l Az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárások általános feltételei Emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárásként (a továbbiakban: reprodukciós eljárás) - testen kívüli megtermékenyítés és embrióbeültetés, - a házastárs, illetve élettárs ivarsejtjeivel vagy adományozott ivarsejttel végzett mesterséges ondóbevitel, - ivarsejt adományozásával történ testen kívüli megtermékenyítés és embrióbeültetés, - embrióadományozással végzett embrióbeültetés, - a női ivarsejt megtermékenyülését, illetőleg megtermékenyíthetőségét, valamint a megtermékenyített ivarsejt megtapadását, fejlődését elősegítő egyéb módszer alkalmazható. Reprodukciós eljárás során történ megtermékenyítéshez, illetőleg embrióbeültetéshez kizárólag emberi ivarsejt, illetve embrió használható fel. Holttestből - ideértve az agyhalottat is - vagy halott magzatból származó ivarsejt reprodukciós eljáráshoz nem alkalmazható.

14 Ivarsejt-adományozás és -letét Embrióadományozás és letét Embriókkal, ivarsejtekkel végezhet kutatások, vizsgálatok és beavatkozások 17.Az abortusz jogi kérdései. Művi megtermékenyítés Az abortusz jogi kérdései Lényege: Ez egy komplex, közjogi és magánjogi problémákat is felvető jogi probléma. Az érintett jogok: - jogképesség - élethez való jog - emberi méltósághoz való jog - az önrendelkezési jog - orvostudományi, erkölcsi, demográfiai, filozófiai kérdések Szabályozása - pro life: az élet a fogamzással kezdődik, a magzat személy, jogalany, akit megillet a jogképesség és az élethez való jog - csak akkor fogadható el az abortusz, ha az anya élete is veszélyben van, mert mindig a már meglevőéletet kell védeni - más indokok csak szigorú korlátozásokkal fogadhatók el - pro choice: az élet a születés pillanatában kezdődik. A magzat az anyatest része, nem személy, fennáll rajta a terhesség alatt az anya önrendelkezési joga. A terhesség-megszakítás joga alapvető jog. Figyelmet érdemel, hogy adott esetben egy egészséges testrész is az anyatest része, azonban senkinek sincs alapvető joga arra, hogy pl.: az egészséges karját amputáltassa. A gyakorlatban A két nézet között kompromisszum nem lehetséges, de a gyakorlatban tisztán egyik sem létezik. A világon mindenütt korlátozott abortuszrendszer van érvényben. A különbség a korlátozás mértékében és módjában van. - indikációs rendszer: a terhesség megszakításához mindig valamilyen ok szükséges, amit a kérelmezőnek igazolnia kell (Anglia, Svájc, Finnország). - határidő modell: a fogamzástól számított meghatározott ideig (ált. a 12. hétig) ok meghatározása nélkül megszakítható a terhesség. A határidő letelte után a másik rendszerhez hasonlóan ok megjelölése szükséges (Ausztria, Olaszország, Franciaország). Orvosi alapon: az emberi élet a fogamzással kezdődik: a hímivarsejt és a petesejt egyesülésével kialakul az a genetikai felépítés, amely egy adott embernek élete végéig fennmarad (egyes nézetek szerint a genetikai kód a fogamzást követ 24. órában alakul ki). a fogamzás pillanatától kezdve teljesen egyedi: minden terhesség alatt olyan genetikai felépítés jön létre, ami megismételhetetlen

15 a terhesség megszakítás nélküli folyamat: a magzat mindig ugyanaz, nincs minőségi változás. Az ember élete folyamán nem teljesen ugyanolyan (pl. fiatal - öreg), de mégis ugyanaz ez vonatkozik a magzatra is. egyes orvos csoportok szerint az emberi élet a megtermékenyített petesejtnek a méhfalba való beágyazódásától kezd dik (megtermékenyítés utáni 14. nap): evvel az első két hétben kivonják az embriót a magzatnak járó általános védelem alól. Ez a művi megtermékenyítés szempontjából jelent s: a megtermékenyített, de fel nem használt petesejtet egyszerűen ki lehet dobni. liberális nézet: az emberi nézet az agyműködéssel kezdődik ( héttől). Ellenvélemény: agyműködés már korábban is kimutatható, másrészt az ember nem azagyműködésével egyenlő. Az agyműködés lehetősége potenciálisan már az embrióban is megvan. a legálisan végrehajtott abortusz az anyának és a jövendőbeli magzatainak is árt: súlyos későbbi szövődmények (meddőség, menstruációs zavarok) vagy halálos is lehet. Megnő a spontán vetélés esélye. Bioetikai alapok - Hippokrateszi eskü is kimondja a ne árts kitételt. Az is szerepel benne, hogy az orvos nem segíti hozzá az anyát magzata elhajtásához. Az orvos-társadalom szemben áll a legális abortusz intézményével as Genfi Deklaráció: az emberi élet a fogamzástól kezdődik, az orvos kötelessége védeni a magzatot es Oslói Deklaráció: a művi terhesség megszakításáról - minden egyház szemben áll az abortusz gyakorlatával Szabályozása - a Csemegi-kódex bűncselekménnyé nyilvánította kúriai határozat: az orvos nem büntethet (ez még nem abortusz-legalizáció) es évek (Ratkó-korszak): nem tiltják be az abortuszt, hanem alkotmányellenes módszerekkel hajtják végre a tilalmat. Miniszteri rendelet sz k kivételeket állapított meg, de az ezt megszegő orvost súlyosan megbüntették. Az anyát is büntették. A szülész-n gyógyászokat nyomozásra kényszeríttették. - Rákosi-kor: liberális szabályozást vezetnek be (a 12. hétig szabadon meg lehet szakítani), egy bizottságtól lehet kérni alkotmányellenesen alapjogokat szabályoznak rendeleti szinten t l szigorítás: indikációs rendszer, 6 okból meg kellett, 10 okból meg lehetett adni t l létrejönnek az életvédő szervezetek (Pacem in Utero) cél: a nyugati színvonal elérése, megfelel szint jogi rendezés - 64/1991-es AB. megsemmisíti a hatályos jogszabályokat A magyar szabályozás sajátosságai: - nem mondta ki a magzatnak az élethez való jogát - MT rendelet formájában szabályoztak alapjogokat - az abortusz a születésszabályozás egyetlen eszköze volt - nem léteztek életvédő szervezetek - Az abortusztörvény1992. évi LXXIX. tv. a magzati élet védelméről

16 17.3. Művi megtermékenyítés - Esetei Beavatkozás a születés és a megtermékenyítés folyamatába. A törvény fejezet címe: Az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárások, az embriókkal és ivarsejtekkel végzett kutatások, a művi meddővé tétel. - az Egészségügyi törvény legvitatottabb területe, magánügy és közügy egyszerre - ütköző jogok: az anya önrendelkezési joga, a magzat életjoga, az apa joga, az állam joga az orvos kötelezettsége, hogy élet- és egészségellenes beavatkozást ne vigyen véghez. területei: 1. művi meddővé tétel 2. az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárások 3. ivarsejt adományozás- és letét 4. embrióadományozás- és letét 5. dajkaterhesség Művi meddővé tétel Lényege: öncsonkítás orvosi segítséggel. Irreverzibilis. A gyerekhez való jog alapvető állampolgári jog. A nemző - ill. fogamzásképességet megakadályozó művi beavatkozás. A törvényben meghatározott esetei: 1. családtervezési cél 2. egészségügyi indok Az érintett írásbeli beleegyezése és megfelelő szakorvosi vélemény szükséges. - az okokat a tv. nem szabályozza, evvel elég tág teret ad 18. A pszichiátriai betegek gyógykezelése és gondozása 18.1.Pszichiátriai betegek jogaira vonatkozó különös szabályok A pszichiátriai beteg személyiségi jogait egészségügyi ellátása során - helyzetére való tekintettel fokozott védelemben kell részesíteni. A pszichiátriai beteg jogai - egészségügyi ellátása során - csak az e törvényben foglaltak szerint, a feltétlenül szükséges mértékben és ideig, továbbá abban az esetben korlátozhatók, ha a beteg veszélyeztet vagy közvetlen veszélyeztet magatartást tanúsít. Az emberi méltósághoz való jog azonban ebben az esetben sem korlátozható. Minden pszichiátriai beteg jogosult arra, hogy - pszichiátriai gyógykezelése lehetőség szerint családi, illetőleg lakókörnyezetében történjen, továbbá - pszichiátriai gyógykezelésére az állapotának megfelelő és a többi beteg fizikai biztonságát védő, a lehető legkevésbé hátrányos és kellemetlen módszerrel, illetve - pszichiátriai gyógykezelése során korlátozó vagy kényszerítő intézkedés alkalmazására, valamint korlátozó feltételek közötti elhelyezésére csak feltétlenül indokolt esetben, önmaga vagy mások veszélyeztetése esetén kerüljön sor.

17 A pszichiátriai beteg gyógykezeléshez való beleegyezésére az általános szabályok az irányadók. Ha a beteg veszélyeztet vagy közvetlenül veszélyeztet magatartást tanúsít, el lehet tekinteni a beteg beleegyezésétől, de a tájékoztatást ilyen esetben is a lehetőséghez képest meg kell kísérelni. A pszichiátriai intézetbe felvett beteget az általánosan előírt tájékoztatáson túlmenően szóban és írásban tájékoztatni kell jogairól, különös tekintettel a bírósági eljárás lényegére, a betegnek azzal kapcsolatos jogaira Pszichiátriai betegek intézeti gyógykezelése Pszichiátriai betegek intézeti gyógykezelésbe vételének - a beteg beleegyezésével vagy az arra jogosult személy kérelmére (a továbbiakban: önkéntes gyógykezelés), - azonnali intézeti gyógykezelést szükségessé tevő közvetlen veszélyeztet magatartásesetén, az azt észlel orvos intézkedése alapján (a továbbiakban: sürgősségi gyógykezelés), - a bíróság kötelez intézeti gyógykezelést elrendel határozata alapján (a továbbiakban: kötelező gyógykezelés) van helye. 19. Az eutanázia Bevezetés Az elmúlt években egyre többet foglalkoztak és jelenleg is sokat foglalkoznak az eutanázia kérdésével. Ez a probléma nem csak Magyarországon jelent megoldatlan gondot, hanem szinte az egész világon. Már hosszú évekkel ezelőtt is létezett az eutanázia, de egyre inkább el térbe kerül. Ennek oka többek között, hogy egyre fejlettebb az orvostudomány, így rengeteg eszköz és lehetőség van az élet meghosszabbítására és a kioltására is, illetve a társadalmi felfogás is megváltozott. Az eutanáziát, mint problémát jogi, etikai és pszichológiai oldalról is meg kell közelíteni. A halál eseményéhez számos jogi kérdés kapcsolódik, többek között, a halál pontos időpontjának a megállapítása. Az eutanázia fogalma Eutanázia ( görög eu = jó, thanatosz = halál) az a tett, melynek során A kioltja B életét B érdekében.

18 Az eutanázia így egy másik ember életének szándékos kioltása az érdekében, legtöbbször azért, mert az illető elviselhetetlenül szenved egy gyógyíthatatlan betegségben. Az eutanázia fajtái Végrehajtásának módja szerint A. aktív eutanázia: ha az orvos tesz valamit, ami megrövidíti a beteg életét (pl. halálos dózisú káliumklorid) szándékos beadása halál okozása céljából), ez gyilkosságnak, bűncselekménynek minősül. A tradicionális orvosi felfogás szerint az orvosnak soha nem szabad elvégeznie. Ritka esetben indokolt,de mégis célszerű jogilag tiltani, mert előre ki nem számítható társadalmi problémákat okozhat. B. passzív eutanázia: az orvos elmulaszt megtenni valamit, ami a beteg életét meghosszabbítaná.(pl.öngyilkosság segítése). A passzív eutanázia bizonyos esetekben az orvosi gyakorlatban megengedhető, de ez nem azt jelenti, hogy jogilag elfogadhatóvá kellene tenni. Az önkéntesség alapján A. önkéntes: ha az eutanáziát a beteg kérésére hajtják végre, mert azt valamilyen oknál fogva nem képes megtenni. (pl: mozgásképtelen, nincsenek megfelelő eszközei a szuicidum végrehajtásához). Voltaképpen asszisztált öngyilkosságnak, vagy az áldozat kérésére végzett emberölésnek tekinthet. B. Nem-önkéntes: a beteg nincs olyan helyzetben, hogy megkérdezhető lenne, és ezért mások döntenek úgy, hogy az érdekében eutanáziát végeznek. C. Kényszer-eutanázia: a beteget úgy részesítik eutanáziában, hogy nem kérik a beleegyezését, pedig megkérdezhető lenne. Jogi háttér Magyarországon Számos cikk jelenik meg ezzel a problémával kapcsolatban különböző újságokban, folyóiratokban. Törvényileg is próbálják szabályozni az eutanáziát, de sajnos még jogilag nem megoldotta kérdése. A magyar jog sem az aktív, sem a passzív eutanáziát nem engedi meg. Az élethez való jog és az emberi méltósághoz való jog a legalapvetőbb emberi jogok. Minden embernek joga van az élethez. Az emberi méltósághoz való jog azt jelenti, hogy az ember alany és nem válhat eszközzé vagy tárggyá. Külföldi gyakorlat A magyarországi helyzetet látva felmerül a kérdés, hogy más országokban milyen eszközökkel sikerült megoldani ezt a súlyos problémát. Két ellentétes példa az eutanázia gyakorlatra Hollandia és az USA. Hollandiában az aktív eutanázia széles körben elterjedt és társadalmi támogatottságot élvez. Sok ember hord magával kártyát, amelyen a tulajdonos hivatalosan rendelkezik arról, ha olyan tartós szellemi vagy testi károsodás érné, melyből a gyógyulás emberi méltósággal összeegyezhetetlen lenne, az eutanáziára szólítja fel a kezel orvosát. Az eutanázia náluk is nyilvános vita tárgya, de az orvosok nagy része a támogatók közé tartozik.

19 A Holland Egészségügyi Tanács részletes irányelvet dolgozott ki az eutanázia indikációiról és kivitelezéséről. Ezek alapján még a kiskorúak kérésére végzett eutanáziát is támogatják, akkor is ha a szülők ezt ellenzik. Az aktív eutanázia és az öngyilkosságban való orvosi segédkezés a Holland Büntet kódex 293. és 294. értelmében bűncselekmény, szabadságvesztéssel sújtható. Ezzel szemben az USA-ban Kórházi etikai bizottság dönt az eutanáziával kapcsolatban. Ezek nem fegyelmi bizottságok, hanem etikai tanácsadóként m ködnek. Tagjai: orvosok, filozófusok, etikusok,jogászok és laikusok. Ez a bizottság nem dönthet, csak segítheti az orvost, de a döntés felelőssége az orvosé. A beteg a döntésbe itt sincs bevonva, így nem érvényesülhet az önrendelkezési joga. Ezért a beteg akaratának érvényesülését biztosító jogi dokumentumok állnak rendelkezésre. Ilyen a living will (élő végrendelet). Ez egy olyan dokumentum, ami az orvost a halálosan beteg élete fenntartására vagy megszüntetésére utasítja. Az élő végrendelet által a beteg rendelkezhet a saját sorsáról akkor is, ha már akaratnyilvántartásra képtelen állapotban van. II. TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG 1. A társadalombiztosítás kialakulása A társadalombiztosítás kialakulása az emberiség történetében hosszú id tartamra, több évszázadra tekint vissza. Az ókorban a munkát főleg rabszolgák végezték a rabszolgatartó javára és utasítására. A rabszolga nem minősült személynek, hanem dolognak, nem jogalany, hanem jogtárgy volt, így dologbérlet (locatio-conducto rei) keletkezett. Ha a rabszolga nem ura részére végezte a munkát, arra általában a dologbérlet (locatio-conducto rei) vonatkozott. Lehetőség volt a szabadok (szabad személyek) szerződésen alapuló munkavégzésére,amely szerint munkabérletet (locatio-conducto operarum) jött létre. A munkát végző viselte a kockázatokat, pl.: ha betegség miatt nem tudott a munkás munkát végezni semmilyen ellátásra(természetbeni, pénzbeli) nem volt joga. A betegség miatt ellátatlan ember azonban már az ókorban is számíthatott valamilyen szerény gondoskodásra. Krisztus előtt Athénban az akkori görög állam gondoskodott a testileg,

20 szellemileg elesett polgárokról. Szegényházak létesültek, amelyeket ajtók nélkül építettek, hogy abba a szegények, elesettek bármikor meghúzódhassanak. Az antik Rómában az ellátatlanok gondozása abban valósult meg, hogy életfenntartásuk érdekében naturális ellátásban ingyen gabonában részesültek. Augusztus császár uralkodása alatt a gabonán túlmenően kenyeret, húst, olajat osztottak szét a szegények között. Ezeket az ellátásokat szegénygondozásnak tekinthetjük. A középkorban az elesettek, szegények gondozásában részt vett az egyház, a közösségek és a társadalom. Nagy Károly azzal szavaztatta meg a tizedet az egyház javára, hogy ennek fejében a papság köteles a betegekről és a munkavégzésre képtelenekről gondoskodni. Jelent s volt a szerzetesrendek akkori tevékenysége, amelyek kórházakat, szeretetházakat létesítettek. Megparancsolta továbbá a földesuraknak, hogy a birtokukon élő szegényekről kötelesek gondoskodni. A középkorban a társadalom gazdasági fejlődésének jelent s állomásai: - a bányászat fejlődése, továbbá az ezen alapuló feldolgozás kiteljesülése, valamint -a kézművesség, a céhrendszer kialakulása. A bányászatban dolgozók spontán felismerték a bányában végzett munka fokozott balesetveszélyét,az egészségre különösen ártalmas munka jellegét, a betegség, baleset miatti átmeneti munkából valókiválás anyagi hátrányait, a munkaképesség-vesztés tényét, amely a munkából való végleges kiválást jelentette. Kiemelkedő változást eredményezett 1573-ban a Miksa-féle bányarendtartás megjelenése, amely Magyarországon is érvényesült. Szabályozta a bányamunkások munkavégzését, nevezetesen rendelkezett a nyolc órás munkaidőről, a fiatalok és n k föld alatt történ munkavégzés tilalmáról, továbbá a segélyezési alapról és a bányatárs-pénztárakról. A bánya-társládák fejlődésében jelent s állomás következett be május 23-án, amikor hatályba lépett az Osztrák Általános Bányatörvény, amely bányászok nyugbérezését biztosította. A bányászok betegségi és balesetbiztosítását a kötelez betegségi és balesetbiztosításról szóló 1907: XIX. tc. oldotta meg. A céhrendszer megjelenésével hármas személyi kapcsolatrendszer jött létre, nevezetesen maga a céh tagja, a céhben mesterséget tanuló fiatal, majd a tanulmányokat befejez, szakmailag felszabadított, önálló munkára képes céhlegény. Az így kialakult kapcsolatrendszerben felismerhető, hogy a céh-tag a házába fogadta a tanulót, majd a céhlegényt, s ezek munkájuk ellenértékeképpen naturális szállás, étkezés ellátásban részesültek, betegség esetén gyógyításukról a tulajdonos gondoskodott.

A BETEGEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI (AZ 1997.ÉVI CLIV.TÖRVÉNY ALAPJÁN)

A BETEGEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI (AZ 1997.ÉVI CLIV.TÖRVÉNY ALAPJÁN) A BETEGEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI (AZ 1997.ÉVI CLIV.TÖRVÉNY ALAPJÁN) I. Az egészségügyi ellátáshoz való jog Minden betegnek joga van jogszabályban meghatározott keretek között az egészségi állapota által

Részletesebben

Bevezetés az egészségügyi jogi ismeretekbe I. 13. hét

Bevezetés az egészségügyi jogi ismeretekbe I. 13. hét Bevezetés az egészségügyi jogi ismeretekbe I. 13. hét Az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárások általános feltételei Emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárásként testen kívüli megtermékenyítés

Részletesebben

BETEGEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN

BETEGEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN EK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN Feith Helga Judit PhD Társadalomtudományi Tanszék ETK-EDUVITAL 2013. ÁPRILIS 26. Stróbl Alajos Justitia szobra a XIX. századból Beteg

Részletesebben

Beleegyezés a kezelésbe a kezelés visszautasítása

Beleegyezés a kezelésbe a kezelés visszautasítása Beleegyezés a kezelésbe a kezelés visszautasítása Önrendelkezéshez való jog Önrendelkezési jog az egészségügyben: egészségügyi ellátás akkor nyújtható, a betegen beavatkozás akkor végezhető, ha abba a

Részletesebben

A betegek jogairól. Az egészségügyben hogyan érvényesül az emberi méltóság védelme?

A betegek jogairól. Az egészségügyben hogyan érvényesül az emberi méltóság védelme? A betegek jogairól 1998. július 1-től új törvény védi a betegek jogait. Az egészségügyi törvény célja, hogy a betegek megfelelő színvonalú egészségügyi ellátásban részesüljenek, és gyógykezelésük során

Részletesebben

Betegek jogai és kötelezettségei

Betegek jogai és kötelezettségei Betegek jogai és kötelezettségei Melyek a beteg jogai? 1. Az egészségügyi ellátáshoz való jog. A betegek legalapvetőbb joga, hogy megfelelő, megkülönböztetés nélküli ellátásban részesüljenek. Minden betegnek

Részletesebben

az egészségügyi ellátáshoz való jogot, az emberi méltósághoz való jogot, a tájékoztatáshoz való jogot, az önrendelkezéshez való jogot,

az egészségügyi ellátáshoz való jogot, az emberi méltósághoz való jogot, a tájékoztatáshoz való jogot, az önrendelkezéshez való jogot, A BETEGEK JOGAIRÓL 1998. július 1-tõl új törvény védi a betegek jogait. Az egészségügyi törvény célja, hogy a betegek megfelelõ színvonalú egészségügyi ellátásban részesüljenek, és gyógykezelésük során

Részletesebben

Önrendelkezési jog ellátás visszautasítása. Dósa Ágnes

Önrendelkezési jog ellátás visszautasítása. Dósa Ágnes Önrendelkezési jog ellátás visszautasítása Dósa Ágnes Főszabály: a betegen csak a beleegyezésével szabad orvosi beavatkozást végezni, a beteg joga eldönteni, hogy mely orvosi beavatkozásokba egyezik bele,

Részletesebben

Az EACH Charta összevetése a magyar jogrenddel. Összeállította: dr. Scheiber Dóra

Az EACH Charta összevetése a magyar jogrenddel. Összeállította: dr. Scheiber Dóra Az EACH Charta összevetése a magyar jogrenddel Összeállította: dr. Scheiber Dóra A magyar Egészségügyi Törvénykönyvben nem szerepelnek a gyermekek és a serdülők kórházi ellátására vonatkozó jogai az EACH

Részletesebben

A KAPCSOLATTARTÁS JOGA

A KAPCSOLATTARTÁS JOGA A KAPCSOLATTARTÁS JOGA Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. ÁPRILIS 24. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és civil

Részletesebben

A BETEGEK JOGAI A PSZICHIÁTRIAI KEZELÉS SORÁN

A BETEGEK JOGAI A PSZICHIÁTRIAI KEZELÉS SORÁN A BETEGEK JOGAI A PSZICHIÁTRIAI KEZELÉS SORÁN 1998. július elsejétõl új egészségügyi törvény szabályozza a betegjogokat. Fõbb rendelkezései meghatározzák, milyen jogok illetnek meg minket a gyógykezelésünk

Részletesebben

1997. évi CLIV. törvény

1997. évi CLIV. törvény 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről (2013. április 1.-jével hatályos változat) II. Fejezet A BETEGEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI 1. Cím Az egyén szerepe 5. (1) Az egészségüggyel kapcsolatos társadalmi

Részletesebben

1997. évi CLIV. törvény. az egészségügyről

1997. évi CLIV. törvény. az egészségügyről 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről Az Országgyűlés - a lakosság egészsége iránt érzett felelősségétől áthatva, - attól a meggyőződéstől vezérelve, hogy az egyén egészséghez fűződő érdeke és jólléte

Részletesebben

1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről Az Országgyűlés - a lakosság egészsége iránt érzett felelősségétől áthatva, - attól a meggyőződéstől vezérelve, hogy az egyén egészséghez fűződő érdeke és jólléte

Részletesebben

1997. évi CLIV. Törvény az egészségügyről

1997. évi CLIV. Törvény az egészségügyről 1997. évi CLIV. Törvény az egészségügyről Az Országgyűlés - a lakosság egészsége iránt érzett felelősségétől áthatva, - attól a meggyőződéstől vezérelve, hogy az egyén egészséghez fűződő érdeke és jólléte

Részletesebben

1997. évi CLIV. törvény. az egészségügyről. I. Fejezet A TÖRVÉNY CÉLJA, ALAPELVEI ÉS HATÁLYA. 1. Cím. A törvény célja. 2. Cím.

1997. évi CLIV. törvény. az egészségügyről. I. Fejezet A TÖRVÉNY CÉLJA, ALAPELVEI ÉS HATÁLYA. 1. Cím. A törvény célja. 2. Cím. 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről Az Országgyűlés - a lakosság egészsége iránt érzett felelősségétől áthatva, - attól a meggyőződéstől vezérelve, hogy az egyén egészséghez fűződő érdeke és jólléte

Részletesebben

Tájékoztatás a gyermek jogairól, az egészségügyi ellátáshoz való jogairól és a törvényes képviselő ez irányú feladatairól, kötelezettségeiről

Tájékoztatás a gyermek jogairól, az egészségügyi ellátáshoz való jogairól és a törvényes képviselő ez irányú feladatairól, kötelezettségeiről Tájékoztatás a gyermek jogairól, az egészségügyi ellátáshoz való jogairól és a törvényes képviselő ez irányú feladatairól, kötelezettségeiről Az egészségüggyel kapcsolatos társadalmi kötelezettségek az

Részletesebben

1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről

1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről Az Országgyűlés - a lakosság egészsége iránt érzett felelősségétől áthatva, - attól a meggyőződéstől vezérelve, hogy az egyén egészséghez fűződő érdeke és jólléte

Részletesebben

1997. évi CLIV. törvény. az egészségügyről

1997. évi CLIV. törvény. az egészségügyről Ez a dokumentum a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó tulajdona Hatályosság: 2011.01.01-1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről Az Országgyűlés a lakosság egészsége iránt érzett felelősségétől áthatva,

Részletesebben

1997. évi CLIV. törvény

1997. évi CLIV. törvény 1 Az Országgyűlés - a lakosság egészsége iránt érzett felelősségétől áthatva, - attól a meggyőződéstől vezérelve, hogy az egyén egészséghez fűződő érdeke és jólléte elsőbbséget kell élvezzen, továbbá,

Részletesebben

1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről 1

1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről 1 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről 1 Az Országgyűlés a lakosság egészsége iránt érzett felelősségétől áthatva, attól a meggyőződéstől vezérelve, hogy az egyén egészséghez fűződő érdeke és jólléte

Részletesebben

EGÉSZSÉGÜGYI JOG ÉS BIZTOSÍTÁS

EGÉSZSÉGÜGYI JOG ÉS BIZTOSÍTÁS SEMMELWEIS EGYETEM Testnevelési és Sporttudományi Kar (TF) Dr. Nemes András EGÉSZSÉGÜGYI JOG ÉS BIZTOSÍTÁS Egyetemi jegyzet Budapest, 2003. I. Fejezet EGÉSZSÉGÜGYI JOG 1. Alkotmányjogi háttér Az egészséghez

Részletesebben

Készítette: Ellenőrizte: Jóváhagyta:

Készítette: Ellenőrizte: Jóváhagyta: 1075 Budapest, Madách tér 3-4. IV. emelet száma Készítette: Ellenőrizte: Jóváhagyta: PROTOKOLL Betegjogi képviselő tevékenységei önkéntes, sürgősségi és kötelező gyógykezelés esetén. 1. PROTOKOLL CÉLJA

Részletesebben

1997. évi CLIV. törvény. az egészségügyről 1

1997. évi CLIV. törvény. az egészségügyről 1 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről 1 Az Országgyűlés - a lakosság egészsége iránt érzett felelősségétől áthatva, - attól a meggyőződéstől vezérelve, hogy az egyén egészséghez fűződő érdeke és jólléte

Részletesebben

A személyhez fűződő jogok és a tájékoztatáshoz való jog relevanciája a

A személyhez fűződő jogok és a tájékoztatáshoz való jog relevanciája a A személyhez fűződő jogok és a tájékoztatáshoz való jog relevanciája a betegellátásban, az invazív eljárást megelőző beleegyező nyilatkozat Szerző: dr. Fajta Gabriella bírósági titkár Az egészségügyről

Részletesebben

Új Szöveges dokumentum A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában

Új Szöveges dokumentum A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában Az Európa Tanács keretében elfogadott Európai Szociális Karta (1961), illetve a jelen évezred szociális és gazdasági jogait egyedülálló részletességgel felmutató,

Részletesebben

Megbízási szerződés minta (gazdasági társaság, önkormányzati tulajdonú rendelő) Megbízási szerződés önálló orvosi tevékenység végzéséről

Megbízási szerződés minta (gazdasági társaság, önkormányzati tulajdonú rendelő) Megbízási szerződés önálló orvosi tevékenység végzéséről Szám: 07-7/ /200_.. Megbízási szerződés minta (gazdasági társaság, önkormányzati tulajdonú rendelő) Megbízási szerződés önálló orvosi tevékenység végzéséről 1. számú melléklet amely létrejött egyrészről

Részletesebben

Egyéni vállalkozó orvosok/egészségügyi dolgozók alkalmassági vizsgálata

Egyéni vállalkozó orvosok/egészségügyi dolgozók alkalmassági vizsgálata Egyéni vállalkozó orvosok/egészségügyi dolgozók alkalmassági vizsgálata dr. Nagy Károly osztályvezető Munkahigiénés Osztály Nemzeti Munkaügyi Hivatal 2003. évi LXXXIV. törvény az egészségügyi tevékenység

Részletesebben

Egészségügyi dolgozók munkaköri alkalmassági véleményezésének jogszabályi háttere (II. rész)

Egészségügyi dolgozók munkaköri alkalmassági véleményezésének jogszabályi háttere (II. rész) Egészségügyi dolgozók munkaköri alkalmassági véleményezésének jogszabályi háttere (II. rész) dr. Nagy Károly főosztályvezető Munkahigiénés Főosztály OMFI 2003. évi LXXXIV. törvény az egészségügyi tevékenység

Részletesebben

1. Mikor kell önkéntes szerződést kötni?

1. Mikor kell önkéntes szerződést kötni? JOGI SEGÉDLET AZ ÖNKÉNTES SZERZŐDÉSHEZ Tartalom: 1. Mikor kell önkéntes szerződést kötni? 2. Mikor kell írásba foglalni az önkéntes szerződést? 3. Mi legyen az önkéntes szerződésben? Vázlat az önkéntes

Részletesebben

2005. évi LXXXVIII. törvény a közérdekű önkéntes tevékenységről (kivonat)

2005. évi LXXXVIII. törvény a közérdekű önkéntes tevékenységről (kivonat) 2005. évi LXXXVIII. törvény a közérdekű önkéntes tevékenységről (kivonat) 1. Ki lehet önkéntes? (4. ) - aki a 10. életévét betöltötte 2. Milyen tevékenységet láthat el önkéntes? (4. ) - amelyre vonatkozóan

Részletesebben

IDŐSEK KLUBJA 3931. MEZŐZOMBOR, JÓZSEF.A.U.5. TEL: 06/47 369-053 SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

IDŐSEK KLUBJA 3931. MEZŐZOMBOR, JÓZSEF.A.U.5. TEL: 06/47 369-053 SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA IDŐSEK KLUBJA 3931. MEZŐZOMBOR, JÓZSEF.A.U.5. TEL: 06/47 369-053 SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 1 I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja A Szervezeti és Működési

Részletesebben

A korlátozó intézkedések alkalmazásának lehetőségei. Pszichiátriai, szenvedélybetegek, idős demens betegek és értelmi fogyatékosok otthonaiban

A korlátozó intézkedések alkalmazásának lehetőségei. Pszichiátriai, szenvedélybetegek, idős demens betegek és értelmi fogyatékosok otthonaiban A korlátozó intézkedések alkalmazásának lehetőségei Pszichiátriai, szenvedélybetegek, idős demens betegek és értelmi fogyatékosok otthonaiban Petőfi Sándor: Szabadság, szerelem Szabadság, szerelem, e kettő

Részletesebben

Állásfoglalás a munkavállalók alkoholszondával történő ellenőrzéséről

Állásfoglalás a munkavállalók alkoholszondával történő ellenőrzéséről Állásfoglalás a munkavállalók alkoholszondával történő ellenőrzéséről Sok esetben nem csak jogos gazdasági érdeke diktálja a munkáltatónak, hogy munkavállalói tiszta fejjel, alkoholos befolyásoltságtól

Részletesebben

A pszichiátriai betegek jogai

A pszichiátriai betegek jogai TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ A pszichiátriai betegek jogai Ellátottjogi Képviselő Képzés, Budapest 2015. május 30. Készítette: Szűcsné

Részletesebben

C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG

C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG TÉTELEK ÉS ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG MUNKAJOG A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.), a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi

Részletesebben

Etyek Község Önkormányzat Képvisel-testületének 10 /2007. ( VI.27. ) sz. rendelete a személyes gondoskodást nyújtó ellátások szabályozásáról

Etyek Község Önkormányzat Képvisel-testületének 10 /2007. ( VI.27. ) sz. rendelete a személyes gondoskodást nyújtó ellátások szabályozásáról Etyek Község Önkormányzat Képvisel-testületének 10 /2007. ( VI.27. ) sz. rendelete a személyes gondoskodást nyújtó ellátások szabályozásáról Etyek Község Önkormányzat Képvisel-testülete a szociális igazgatásról

Részletesebben

Fogyatékos emberek az egészségügyi ellátásban

Fogyatékos emberek az egészségügyi ellátásban TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Fogyatékos emberek az egészségügyi ellátásban Tarjányiné Dr. Molnár Zsuzsanna 2013.12.06.. Kik a mozgássérültek?

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGET NEM VESZÉLYEZTETŐ ÉS BIZTONSÁGOS MUNKAVÉGZÉS KÖVETELMÉNYEI IV.

AZ EGÉSZSÉGET NEM VESZÉLYEZTETŐ ÉS BIZTONSÁGOS MUNKAVÉGZÉS KÖVETELMÉNYEI IV. AZ EGÉSZSÉGET NEM VESZÉLYEZTETŐ ÉS BIZTONSÁGOS MUNKAVÉGZÉS KÖVETELMÉNYEI IV. munkavégzés személyi feltételei I. A munkavállaló csak olyan munkára és akkor alkalmazható, ha annak ellátásához megfelelő élettani

Részletesebben

Házirend. Szociális Alapellátási Szolgáltatási Egység Magyarcsanád 2013.

Házirend. Szociális Alapellátási Szolgáltatási Egység Magyarcsanád 2013. 1.f melléklet Szociális Alapellátási Szolgáltatási Egység Magyarcsanád Házirend 2013. Tel.: 62/264-120; 30/637-6868; E-mail: csskpalota@gamil.com oldal 1 A házirend elkészítéséről és tartalmáról, a személyes

Részletesebben

bekezdésben foglaltakon túlmenően a kiterjed Gyvt. 4. (2)-(4) bekezdésében foglalt gyermekekre, személyekre is.

bekezdésben foglaltakon túlmenően a kiterjed Gyvt. 4. (2)-(4) bekezdésében foglalt gyermekekre, személyekre is. Szilvásvárad községi Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2008.(VI.25.) RENDELETE a gyermekvédelem helyi végrehajtási szabályairól (Egységes szerkezetbe foglalva a módosítására hozott 22/2008. (VIII.

Részletesebben

Az egészségügyi jog tematika I. A magyar egészségügyi ellátórendszer szabályozásának általános áttekintése

Az egészségügyi jog tematika I. A magyar egészségügyi ellátórendszer szabályozásának általános áttekintése Az egészségügyi jog tematika I. A magyar egészségügyi ellátórendszer szabályozásának általános áttekintése Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. SZEPTEMBER 10. Dr.

Részletesebben

A rendelet célja 1. II. A rendelet hatálya

A rendelet célja 1. II. A rendelet hatálya 1 MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 52/2003.(XI.11.) sz. rendelete az önkormányzat fenntartásában lévő személyes gondoskodást nyújtó gyermekvédelmi intézmények által biztosított ellátások formáiról,

Részletesebben

Tiszakürt Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 4 /2007.(II. 22.) rendelete. a gyermekvédelem helyi szabályozásáról

Tiszakürt Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 4 /2007.(II. 22.) rendelete. a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Tiszakürt Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 4 /2007.(II. 22.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Tiszakürt Község Önkormányzatának Képviselőtestülete a gyermekek védelméről és a

Részletesebben

A cselekvőképesség korlátozása a sürgősségi betegellátás során. Talabér János MSOTKE Kongresszus 2011.

A cselekvőképesség korlátozása a sürgősségi betegellátás során. Talabér János MSOTKE Kongresszus 2011. A cselekvőképesség korlátozása a sürgősségi betegellátás során Talabér János MSOTKE Kongresszus 2011. Miről van szó? Cselekvőképességet fogjuk vizsgálni Előfordul, hogy korlátozni kell a sürgősségi ellátás

Részletesebben

I. A rendelet célja. II. A rendelet hatálya

I. A rendelet célja. II. A rendelet hatálya Takácsi Község Önkormányzat Képviselő-testülete 5/2013. (II. 19.) önkormányzati rendelete a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételének rendjéről, a fizetendő térítési díjak megállapításáról

Részletesebben

Polgári védelmi szervezetek alapképzése. Beosztotti jogok, kötelezettségek

Polgári védelmi szervezetek alapképzése. Beosztotti jogok, kötelezettségek Polgári védelmi szervezetek alapképzése Beosztotti jogok, kötelezettségek Polgári védelmi kötelezettség A polgári védelmi kötelezettség személyes kötelezettség az emberi élet és a létfenntartáshoz szükséges

Részletesebben

Fogyatékos személyek jogai, esélyegyenlőségük biztosítása 1998. évi XXVI. tv. Kiss Györgyi

Fogyatékos személyek jogai, esélyegyenlőségük biztosítása 1998. évi XXVI. tv. Kiss Györgyi Fogyatékos személyek jogai, esélyegyenlőségük biztosítása 1998. évi XXVI. tv Kiss Györgyi ENSZ egyezmény a fogyatékossággal élő személyek jogairól Egyesült Nemzetek Közgyűlése 2006.XII.13-án egyhangúlag

Részletesebben

A betegjogi képviselők feladatai

A betegjogi képviselők feladatai Jogvédelmi tanfolyam 2013.06.07. A betegjogi képviselők feladatai Mina András dr. Fővárosi és Pest megyei betegjogi képviselő OBDK betegjogi szakreferens ÓRAREND - Tartalom 1. Jogforrási feladatok (Eütv,

Részletesebben

(4) Az Sztv.-ben meghatározott feltételek szerint a rendelet hatálya a község területén tartózkodó hajléktalanokra is kiterjed.

(4) Az Sztv.-ben meghatározott feltételek szerint a rendelet hatálya a község területén tartózkodó hajléktalanokra is kiterjed. Kisoroszi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2008. (III. 28.) rendelete Kisoroszi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2006. (II. 23.) rendelete a pénzbeli és természetben nyújtott

Részletesebben

Egészségügyi dolgozók munkaköri alkalmassági véleményezésének jogszabályi háttere

Egészségügyi dolgozók munkaköri alkalmassági véleményezésének jogszabályi háttere Egészségügyi dolgozók munkaköri alkalmassági véleményezésének jogszabályi háttere dr. Nagy Károly főosztályvezető Munkahigiénés Főosztály OMFI 2003. évi LXXXIV. törvény az egészségügyi tevékenység végzésének

Részletesebben

bekezdés] vagy a vádemelés elhalasztását [Be. 222. (2) bekezdés] megelőzően kezdte meg.

bekezdés] vagy a vádemelés elhalasztását [Be. 222. (2) bekezdés] megelőzően kezdte meg. 42/2008. (XI. 14.) EüM-SZMM együttes rendelet a kábítószer-függőséget gyógyító kezelés, kábítószer-használatot kezelő más ellátás vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatás szabályairól A büntetőeljárásról

Részletesebben

Dr. Nemes András EGÉSZSÉGÜGYI JOG, EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁS. Ajánlott irodalom: Hidvéginé dr. Adorján Lívia, Sáriné dr. Simkó Ágnes: A betegek jogairól

Dr. Nemes András EGÉSZSÉGÜGYI JOG, EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁS. Ajánlott irodalom: Hidvéginé dr. Adorján Lívia, Sáriné dr. Simkó Ágnes: A betegek jogairól Dr. Nemes András EGÉSZSÉGÜGYI JOG, EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁS Ajánlott irodalom: Hidvéginé dr. Adorján Lívia, Sáriné dr. Simkó Ágnes: A betegek jogairól 3. A kapcsolattartás joga A kapcsolattartás joga speciálisan

Részletesebben

Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestületének 22/2009.(VIII.27.) Kt. számú rendelete A gyermekek pénzbeli és természetbeni ellátásáról

Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestületének 22/2009.(VIII.27.) Kt. számú rendelete A gyermekek pénzbeli és természetbeni ellátásáról Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestületének 22/2009.(VIII.27.) Kt. számú rendelete A gyermekek pénzbeli és természetbeni ellátásáról Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ ÁPOLÁSI DÍJRÓL

TÁJÉKOZTATÓ ÁPOLÁSI DÍJRÓL TÁJÉKOZTATÓ ÁPOLÁSI DÍJRÓL Az ápolási díj olyan anyagi hozzájárulás, amelyet a tartósan gondozásra szoruló személyek otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozók vehetnek igénybe. Az ápolási díj három

Részletesebben

KÉRELEM ápolási támogatás megállapítására

KÉRELEM ápolási támogatás megállapítására KÉRELEM ápolási támogatás megállapítására I. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok 1. Személyes adatok Neve: Születési neve: Ha az ápolt személy nem cselekvőképes, a törvényes képviselő neve: A törvényes

Részletesebben

Az egészségügyi törvény Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések

Az egészségügyi törvény Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések Az egészségügyi törvény Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések Mogyorósi Dorottya dr med dr jur Semmelweis Egyetem OBDK tanfolyam 2013 november 30 TÁMOP-557-08/1-2008-0001 1 Etika és jog 2 A

Részletesebben

SZAKÉRTŐI BIZOTTSÁGI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM. ... település,... irányító sz. (Előző név, ha van:. ) Születési hely:..., év: hó:. nap:.. Anyja neve:.

SZAKÉRTŐI BIZOTTSÁGI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM. ... település,... irányító sz. (Előző név, ha van:. ) Születési hely:..., év: hó:. nap:.. Anyja neve:. A kérelmező intézmény neve: A kérelmező intézmény címe:.... település,... irányító sz.... utca, hsz., Tel.: Fax.:.. E-mail cím:. Tisztelt Bizottság! Kérem, hogy a nevű igénybe vevő (Előző név, ha van:.

Részletesebben

A gyermeki és a szülői jogok, a gyermekvédelmi rendszer vázlata

A gyermeki és a szülői jogok, a gyermekvédelmi rendszer vázlata dr. Sipos László PhD docens A gyermeki és a szülői jogok, a gyermekvédelmi rendszer vázlata Digitális oktatási segédanyag Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar 2015. A gyermeki jogok testi, értelmi, érzelmi,

Részletesebben

Mint a gép! Balesetek nélkül. Szimpózium

Mint a gép! Balesetek nélkül. Szimpózium Mint a gép! Balesetek nélkül. Szimpózium Az új Mt. alkalmazása a munkaügyi ellenőrzések tükrében Előadó: Dr. Csigi Imre Ferenc közigazgatási tanácsadó Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkaügyi Főosztály E-mail

Részletesebben

Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete

Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény helyi végrehajtásáról I. Rész Biharkeresztes

Részletesebben

E l ő t e r j e s z t é s

E l ő t e r j e s z t é s EPLÉNY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE Szám: KOZP/4657-1/2013. E l ő t e r j e s z t é s Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. március 27-i ülésére Tárgy: Javaslat közérdekű önkéntes

Részletesebben

Személyes gondoskodást nyújtó ellátási formák

Személyes gondoskodást nyújtó ellátási formák Apátfalva Község Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2007. (VI.27.)Ör a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről és a fizetendő térítési díjakról Apátfalva Község Önkormányzat

Részletesebben

Körzeti közösségi szakápoló OKJ 54 723 010001 54 07 klinikai gyakorlat követelményei

Körzeti közösségi szakápoló OKJ 54 723 010001 54 07 klinikai gyakorlat követelményei Név : Születési név: Születési hely: Születési dátum Anyja neve: Lakcím: Körzeti közösségi szakápoló OKJ 54 723 010001 54 07 klinikai gyakorlat követelményei Teljesítendő gyakorlatok: Óraszám: Szociális

Részletesebben

ZALALÖVŐ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

ZALALÖVŐ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK ZALALÖVŐ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 16/2013.(VI.28.) önkormányzati rendelete a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti ellátásokról, és a fizetendő térítési díjakról Zalalövő

Részletesebben

A BETEGJOGOK ÉRVÉNYESÍTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI

A BETEGJOGOK ÉRVÉNYESÍTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A BETEGJOGOK ÉRVÉNYESÍTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI Dr. Szüts Ágnes Ügyvéd Munkajogi szakértő ALAPFOGALMAK I. MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰ DOLGOZÓ Egészségi állapotának romlásából eredő munkaképesség megváltozása

Részletesebben

Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi Intézmény. - Módszertani Központ. Értelmi Fogyatékosok Napközi Otthona (ÉNO)

Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi Intézmény. - Módszertani Központ. Értelmi Fogyatékosok Napközi Otthona (ÉNO) 9/a. melléklet Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi Intézmény - Módszertani Központ Értelmi Fogyatékosok Napközi Otthona (ÉNO) Miskolc, Meggyesalja u. 10. HÁZIREND A Miskolc Környéki

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület 2013. december 12. napján tartandó ülésére

ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület 2013. december 12. napján tartandó ülésére ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület 2013. december 12. napján tartandó ülésére Tisztelt Képviselő-testület! A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 2014. január 1.

Részletesebben

KÉRELEM 1 az ápolási díj megállapítására

KÉRELEM 1 az ápolási díj megállapítására KÉRELEM 1 az ápolási díj megállapítására I. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok 1. Személyi adatok Neve: Születési neve: Anyja neve: Szül. hely, év, hó, nap: Lakcíme: Tartózkodási címe: TAJ száma:

Részletesebben

Az új Munka Törvénykönyve. Dr. Komlódi Katalin Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds

Az új Munka Törvénykönyve. Dr. Komlódi Katalin Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Az új Munka Törvénykönyve Dr. Komlódi Katalin Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Általános magatartási követelmények Az adott helyzetben általában elvárható magatartás ÚJ! Jóhiszeműség és tisztesség

Részletesebben

1. A rendelet hatálya. 2. E rendeletben alkalmazott fogalmakat az Sztv. 4. -a szerint kell értelmezni.

1. A rendelet hatálya. 2. E rendeletben alkalmazott fogalmakat az Sztv. 4. -a szerint kell értelmezni. Albertirsa Város Önkormányzata 8/2015.(II.27.) önkormányzati rendelete a Humánszolgáltató Társulás által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint az ellátások

Részletesebben

GELSE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 14/2012. (VIII.24) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi szabályairól

GELSE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 14/2012. (VIII.24) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi szabályairól GELSE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 14/2012. (VIII.24) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi szabályairól Gelse Község Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32.

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGKÁROSODÁS ALAPJÁN ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐK MUNKAVÁLLALÁSA 2014.01.

AZ EGÉSZSÉGKÁROSODÁS ALAPJÁN ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐK MUNKAVÁLLALÁSA 2014.01. AZ EGÉSZSÉGKÁROSODÁS ALAPJÁN ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐK MUNKAVÁLLALÁSA 2014.01. Lehet-e, és ha igen, milyen keresettel rokkantsági, rehabilitációs ellátásban, illetve egészségkárosodása alapján más ellátásban

Részletesebben

A DEMECSERI SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSI KÖZPONT ALAPÍTÓ OKIRATA EGYSÉGES SZERKEZETBEN

A DEMECSERI SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSI KÖZPONT ALAPÍTÓ OKIRATA EGYSÉGES SZERKEZETBEN A DEMECSERI SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSI KÖZPONT ALAPÍTÓ OKIRATA EGYSÉGES SZERKEZETBEN Társulási Tanács: Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9. (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 4/1998.(II.1.) számú. r e n d e l e t e

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 4/1998.(II.1.) számú. r e n d e l e t e NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 4/1998.(II.1.) számú r e n d e l e t e a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényből adódó feladatok végrehajtásáról (egységes

Részletesebben

Az egészségkárosodás alapján ellátásban részesülők munkavállalása 2013

Az egészségkárosodás alapján ellátásban részesülők munkavállalása 2013 Az egészségkárosodás alapján ellátásban részesülők munkavállalása 2013 Lehet-e, és ha igen, milyen keresettel rokkantsági, rehabilitációs ellátásban, illetve egészségkárosodása alapján más ellátásban részesülő

Részletesebben

Munka Törvénykönyve. szabályainak változása. 2012. január 1.

Munka Törvénykönyve. szabályainak változása. 2012. január 1. Munka Törvénykönyve szabályainak változása 2012. január 1. Fontosabb változások Kollektív szerződéssel kapcsolatos bejelentési kötelezettség Korlátozottan cselekvőképes munkavállaló foglalkoztatása Cselekvőképtelen

Részletesebben

1/1998.(I. 20.) 1 R E N D E L E T E

1/1998.(I. 20.) 1 R E N D E L E T E Marcalgergelyi község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/1998.(I. 20.) 1 R E N D E L E T E A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 2 1 Módosította az 5/l999.(IV.21.) és 7/2003.(VII.10.) rendelet

Részletesebben

SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 13/2001. (IV.27.) SZ. RENDELETE

SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 13/2001. (IV.27.) SZ. RENDELETE 1 SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 13/2001. (IV.27.) SZ. RENDELETE a gyermekvédelem helyi rendszeréről (Egységes szerkezetbe foglalva: 2012. december 14. napján.) Siófok Város Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

A TÁJÉKOZTATÁSHOZ VALÓ JOG

A TÁJÉKOZTATÁSHOZ VALÓ JOG A TÁJÉKOZTATÁSHOZ VALÓ JOG BETEGJOGI KÉPVISELŐ KÉPZÉS BUDAPEST, 2015. MÁJUS 7. DR.SZENDYERZSÉBET BETEGJOGI KÉPVISELŐ AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS IGÉNYBEVÉTELEKOR AGGÓDÁS, STRESSZ - FÉLELEM A KIMENETELÉTŐL

Részletesebben

I. fejezet Általános rendelkezések

I. fejezet Általános rendelkezések Jakabszállás Község Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2003. /IX.9/ a gyermekvédelem helyi rendszeréről Jakabszállás Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990.

Részletesebben

Vámosgyörk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2009. (VI. 30.) rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről

Vámosgyörk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2009. (VI. 30.) rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Vámosgyörk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2009. (VI. 30.) rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Vámosgyörk Község Önkormányzata Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

Munkavédelmi Szabályzat

Munkavédelmi Szabályzat ... (társaság neve)... (adószám) Munkavédelmi Szabályzat Érvényes:... -tól Érvénybe helyezte:... Tartalomjegyzék 1. Munkavédelmi szabályzat célja...3 2. Társaság bemutatása...4 3. Munkavédelmi szabályzat

Részletesebben

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására Átvettem: 2012 szignó. KÉRELEM az ápolási díj megállapítására I. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok 1. Személyi adatok Neve:... Születési hely, év, hó, nap:... Lakóhely:... Tartózkodási hely:...

Részletesebben

Lókút Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 4/2006. (III.31.) rendelete GYERMEKEK VÉDELMÉRŐL

Lókút Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 4/2006. (III.31.) rendelete GYERMEKEK VÉDELMÉRŐL Lókút Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 4/2006. (III.31.) rendelete GYERMEKEK VÉDELMÉRŐL Lókút Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a többször módosított 1997. XXXI. törvényben kapott felhatalmazás

Részletesebben

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására 4. számú melléklet a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelethez 1 KÉRELEM az ápolási díj megállapítására I. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok 1. Személyes adatok Neve: Születési neve: Anyja neve:

Részletesebben

Zsámbék Város Polgármesteri Hivatala

Zsámbék Város Polgármesteri Hivatala Zsámbék Város Polgármesteri Hivatala 2072 Zsámbék, Rácváros u. 2-4. Tel.: (36)-23-565-610, (36)-23-565-612 Fax: (36)-565-629 E-mail: hivatal@zsambek.hu Web: www.zsambek.hu 4. számú melléklet a 63/2006.

Részletesebben

II. fejezet. Gyermekjóléti Szolgálat működtetése

II. fejezet. Gyermekjóléti Szolgálat működtetése 2. sz. melléklet II. fejezet Gyermekjóléti Szolgálat működtetése Jogszabályok és a fenntartó által előírt feladatok. A gyermekjóléti szolgálat feladatai: 1997. évi XXXI. tv., a 235/1997 ( XII.17.) sz.

Részletesebben

I. RÉSZ. I. fejezet. Általános rendelkezések. A rendelet célja 1..

I. RÉSZ. I. fejezet. Általános rendelkezések. A rendelet célja 1.. Gyömrő Város Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2009.(V. 13.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi szabályairól a 29/2013. (XII.19.) sz. rendelettel módosított, egységes szerkezetbe foglalt szövege

Részletesebben

KÉRELEM AZ ÁPOLÁSI DÍJ MEGÁLLAPÍTÁSÁRA

KÉRELEM AZ ÁPOLÁSI DÍJ MEGÁLLAPÍTÁSÁRA Városi Polgármesteri Hivatal Intézményirányítási és Szociális Osztály Levélcím: 3060 Pásztó, Kölcsey F. út 35. : (32) 460-155 A Hivatal tölti ki! ÁTVETTEM Dátum: Aláírás: Melléklet: KÉRELEM AZ ÁPOLÁSI

Részletesebben

e.) Megállapítja, megszünteti az ápolási díjat és kétévente legalább egyszer felülvizsgálja az ápolási díjra való jogosultságot.

e.) Megállapítja, megszünteti az ápolási díjat és kétévente legalább egyszer felülvizsgálja az ápolási díjra való jogosultságot. Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 3/2002.(02.15.)sz. rendelete az önkormányzat pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásairól és gyermekvédelmi támogatásairól szóló 50/1999.(11.25.) számú

Részletesebben

Jászladány Nagyközségi Önkormányzat. 10 /2001. (V. 25.) rendelete

Jászladány Nagyközségi Önkormányzat. 10 /2001. (V. 25.) rendelete Jászladány Nagyközségi Önkormányzat 10 /2001. (V. 25.) rendelete A személyes gondoskodást nyújtó helyi gyermekvédelmi ellátások formáiról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról.

Részletesebben

S Z A B Á L Y Z A T A

S Z A B Á L Y Z A T A 28/2005. (IV. 28.) ET. A SEMMELWEIS EGYETEM S Z A B Á L Y Z A T A A BETEGAZONOSÍTÓ RENDSZER HASZNÁLATÁRÓL BUDAPEST 2005 I. FEJEZET A SZABÁLYZAT CÉLJA 1. (1) A szabályzat célja a betegellátás biztonságának

Részletesebben

JÁNOSSOMORJA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2013. (XI. 27.) rendelete

JÁNOSSOMORJA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2013. (XI. 27.) rendelete JÁNOSSOMORJA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 15/2013. (XI. 27.) rendelete a szociális igazgatásáról és a szociális ellátások helyi szabályairól Jánossomorja Város Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

Segédlet a fogadó szervezetek számára az adminisztrációs kötelezettségekrõl

Segédlet a fogadó szervezetek számára az adminisztrációs kötelezettségekrõl Segédlet a fogadó szervezetek számára az adminisztrációs kötelezettségekrõl Bejelentési kötelezettség 11. (1) A fogadó szervezet a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért felelõs miniszter által

Részletesebben

1997. évi CLIV. törvény. az egészségügyrl. I. Fejezet A TÖRVÉNY CÉLJA, ALAPELVEI ÉS HATÁLYA. 1. Cím. A törvény célja. 2. Cím.

1997. évi CLIV. törvény. az egészségügyrl. I. Fejezet A TÖRVÉNY CÉLJA, ALAPELVEI ÉS HATÁLYA. 1. Cím. A törvény célja. 2. Cím. 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyrl Az Országgylés - a lakosság egészsége iránt érzett felelsségétl áthatva, - attól a meggyzdéstl vezérelve, hogy az egyén egészséghez fzd érdeke és jólléte elsbbséget

Részletesebben

Szigethalom és Környéke Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat

Szigethalom és Környéke Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat Szigethalom és Környéke Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat HÁZIREND Taksony A Házirend hatálybalépésének időpontja: A Házirendet az intézmény főállású dolgozói közösen megvitatták és elfogadták, értekezlet

Részletesebben

Som Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 8./2006.(III.28.) számú rendelete. a gyermekvédelem helyi szabályozásáról

Som Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 8./2006.(III.28.) számú rendelete. a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Som Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8./2006.(III.28.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Som Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

Jövedelemnyilatkozat a személyi térítési díj megállapításához

Jövedelemnyilatkozat a személyi térítési díj megállapításához 3.sz. melléklet (5. melléklet a 328/2011. (XII. 29.) Korm. rendelethez) Jövedelemnyilatkozat a személyi térítési díj megállapításához Az ellátást igénybe vevőre vonatkozó személyes adatok*: Név: Anyja

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk Rendelet Önkormányzati Rendeletek Tára Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 2/2006.(II.10.) Rendelet típusa: Alap Rendelet címe: a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatás helyi szabályozásáról

Részletesebben