EBES SPORTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

Átírás

1 EBES SPORTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Ebes, április 16. Készítette: Sós Barnabás Ebes Község Önkormányzat 1

2 Előszó Köszönettel tartozom azoknak az ebesi társaimnak, barátaimnak, akik nélkül ez az anyag nem jöhetett volna létre. A velük folytatott találkozások és beszélgetések eredménye, a legfontosabb értékét képezik ennek a munkának. Személy szerint a sportnak én is nagyon sokat köszönhetek, meghatározó volt mindig is életemben és ma is az. Nemcsak erőt, kitartást, gyorsaságot és küzdeni tudást adott, de emberséget is tanultam általa, olyan emberi értékrendeket, melyeket szeretnék továbbadni gyermekeimnek és a felnövekvő ifjúságnak. Az elmúlt évtizedben önkéntes szervezőként sokat tanultam és tapasztaltam sportéletünk területén és remélem, hozzá tudok járulni írásommal ahhoz, hogy a sportszerető ebesi lakosokat és a mindenkori faluvezetés munkáját segíteni tudjam! Biztos vagyok benne, hogy ez a Sportkoncepció különleges, mert élet van benne, olyan kisugárzás, amely csak az ebesiekre jellemző. Személyes látogatásokból és tapasztalatokból építkezik. A mi kis közösségünk aktív szereplőiről szól, a mindennapi küzdelmeinkről és örömeinkről, az egymás iránt érzett tiszteletünkről és szeretetünkről. A gyermekek és szülők, a civilek és pedagógusok, a sportszakemberek és a képviselők is megtalálják benne a számukra fontos információkat. A sporthoz, mozgáshoz kapcsolódó egészséges életmódot és táplálkozást, a környezettudatos nevelést és viselkedést, valamint közösségi életünk szervezőinek programjait is érintem az anyagban, mert hónaljhajtásai -szerves részei a koncepciónak. Szerencsés vagyok, hogy közelről látom és tapasztalom azokat a problémákat, hiányosságokat, melyek megoldásán közösen dolgozunk azóta is. Ennek már látható eredményei is vannak, hisz nagyon sokat fejlődött Ebes sportélete az utóbbi években. 2

3 Tartalom 1 Bevezetés A mozgás jótékony hatásai Benedek Elek Óvoda Óvodai testnevelés Óvodai csoportok Csiga csoport Cica csoport Manócska csoport Pillangó csoport Napocska csoport Katica csoport Óvodai sporteszközök Ovi-Sport Program Az óvodás gyermek testi jellemzői és fejlődése Kisgyermekkori ügyesség fejlesztése Az óvodai testnevelés mozgásrendszere Motoros fejlődés a természetes mozgásokban Mozgásfejlesztések Gyorsaság fejlesztése Óvodapedagógusaink egészség és mozgásfejlesztő feladatai Mozgásfejlődés az óvodáskor végére A munkajellegű tevékenységek szerepe Sajátos nevelési igényű (kiemelt figyelmet igénylő) gyermekek Élet az óvodában Óvodai ünnepek és megemlékezések Az óvoda programjai Tehetséggondozó programok Zöld Óvoda Az egészséges életmód kialakítása Sószoba Egészséges táplálkozás Fejlesztési irányelvek Ebesi Arany János Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános és Alapfokú Művészeti Iskola

4 3.1 Ebesi Gyermekekért alapítvány Az iskolai testnevelés célja, feladata és eszközei Az iskolás gyermek testi jellemzői és fejlődése A játék szerepe az alsós gyermekeknél Az iskolás gyermek mozgásfejlődése Mozgástanulás A mozgástanulás folyamata A mozgásanyag oktatási folyamata: Jártasságok, készségek A mozgásanyag feldolgozásának módszerei A testi motoros képességek jellemzése és fejlesztésük Kondicionális képességek Ízületi mozgékonyság, hajlékonyság Testi nevelés és mérési módszerek az iskolában A tanulók fittség mérésének lehetőségei: Hungarofit módszer Értékelési rendszer a tanulók általános fizikai teherbíró-képességének minősítéséhez Diáksport és szabadidős tevékenység Iskolai testnevelés és diáksport Iskolai versenysport és diákolimpia, utánpótlás nevelés Sportélet az iskolában Kinder+SPORT Kövy Olimpia NAGY VAGY! Néptánc Tömegsport Alsós atlétika Felsős atlétika Fiú kosárlabda Lány kosárlabda Karate Aranyfutás Kakaó party Iskolai sportlétesítmények Tornaterem

5 Szertár Táncterem Konditerem Kültéri kondiparkok Kosárlabdapálya Homokos röplabdapálya Aszfalt focipálya Műfüves focipálya Futókör Ugrógödör és dobókör Kültéri ping-pong asztalok Kerékpártárolók Iskolai gyógytestnevelés Az egészségkárosult gyermekek sportolási lehetőségei Egészséges életmód és természetközeli nevelés Egészséges táplálkozás Környezettudatos nevelés Fejlesztési irányelvek Sportegyesületek Ebesi Sportbarátok Közhasznú Egyesület Hagyományokkal rendelkező rendezvények Az egyesület szakosztályai a) Atlétika szakosztály b) Sakk szakosztály c) Labdarúgó szakosztály d) Fitness és túra szakosztály e) Karate szakosztály-fehérököl harcművészet f) Floorball szakosztály g) Ökölvívó szakosztály Ebes Községi Közhasznú Sportegyesület Zsongvölgyi Hagyományőrző Haditorna Egylet Utánpótlás nevelés a sportegyesületekben Önkormányzat Kitüntetés alapítása és a civil szervezetek támogatási rendje

6 5.2 Civil szervezetek új támogatási rendje Hivatásforgalmi kerékpárút Földutas kerékpárút hálózat kialakítása Ünnepi sport délelőttök Mobilitási hét Ebes szabadidő és sportlétesítményei Játszótereink Nagypark és futókör Lovaspark Szánkódomb Baseball pálya Sport és rendezvénycsarnok A községi sportcentrum létesítményei Sportház Labdarúgó nagypálya Salakos focipálya (teniszpálya) Aszfalt foci és kosárlabdapálya Futópálya Műfüves focipálya Homokos röplabdapálya Kültéri tornapálya és Ifjúsági park Kerékpártárolók Ifjúsági és Sportreferens szerepe Ebesen Fejlesztési irányelvek Egészség és mozgás idősebb korban Egészséges életmód és táplálkozás Az élethosszig tartó mozgás jelentősége Tiszteletet az éveknek Felhasznált irodalom

7 1 Bevezetés A 2009-ben készült középtávú sportkoncepció 2014-ig meghatározta a legfontosabb irányelveket, stratégiákat, amelyek összhangban voltak Ebes község adottságaival. Lefektette azokat a kötelezően és önként vállalt feladatokat, melyek a település sport életének legtöbb területén jelentkeztek. Az elmúlt 3 évben olyan változások történtek, hogy szükségessé vált sportéletünk jövőképének újragondolása, helyzetelemzése. Ezen sportkoncepció eszméi, alapelvei és célkitűzései természetesen összhangban vannak a magyarországi és európai jogszabályokkal és dokumentumokkal. Igazodnak a helyi, országos és nemzetközi gazdasági és társadalmi viszonyokhoz is. Mivel a hazai sportlétesítmények legnagyobb része az önkormányzatok tulajdonában vannak, így a helyi sportélet feltételeinek kialakításában meghatározó szerepünk van nekünk is. A helyi lehetőségeknek és adottságoknak megfelelő sportélet önkormányzati szerepvállalásához természetesen figyelembe kell venni az országos, megyei és helyi társadalmi és gazdasági körülményeket is. Az utóbbi években a településvezetés kiemelten támogatta Ebes sporttevékenységét, valamint ügyelt a sportlétesítmények fenntartására és állagmegóvására, azok felújítására, fejlesztésére és új létesítmények építésére is. Ennek köszönhetően, a helyi sportélet feltételei a szabadidő és versenysport terén is javultak. A további fejlődés érdekében meg kell határozni az önkormányzat szerepvállalásának irányait és mértékét, valamint együtt kell működni a civil szervezetekkel, sportegyesületekkel. Meg kell ismerni egymás célkitűzéseit, feladatait, hogy egy irányelv mentén haladva, egymást erősítve lehessünk sikeresek a jövőben is. A gazdasági válság komoly kihívások elé állította az ebesi településvezetést is, valamint a helyi vállalkozókat, a gazdasági élet szinte minden szereplőjét. Ma már nagyon nehéz egy-egy civil szervezetnek befektetőt, szponzort találni, mert mindenki a létért küzd. Ebes mégis szerencsés helyzetben van, hisz sokszor sikerül megszólítani a helyi vállalkozókat a testkultúra támogatására. Ebben az Ipari park vállalkozói is élenjárók, hisz falunapokon jelentős támogatást nyújtanak, de a helyi vállalkozók is sokat segítenek anyagi vagy tárgyi felajánlásaikkal, különösen egy-egy sportesemény vagy bál kapcsán. Az önkormányzat anyagi támogatása nélkül azonban nehéz a sport színvonalát emelni. Bár a civilek részéről önkéntes szerepvállalásról beszélhetünk a sport legtöbb 7

8 területén Ebesen, a személyes hozzájárulás mellet a további fejlődéshez pénz is szükséges. Ha csak a versenyeken eredményesen szereplő gyerekeket nézzük, a díjazás ösztönzőleg hat a későbbi teljesítményekre is. Egy sportesemény hangulatának, színvonalának emeléséhez is anyagiakra van szükség, de ez megtérülő befektetés, hisz egy sikeres rendezvény visszhangja a legjobb reklám Ebes arculatának erősítéséhez. Szükségünk van egymásra, hisz csak így lehet sikeres sportéletünk a tömegsportban és versenysportban. 1.1 A mozgás jótékony hatásai Nagyon fontos, hogy a rendszeres mozgásra nevelést minél fiatalabb korban megszerettessük a gyermekekkel, mert általa egészségesebbek, kiegyensúlyozottabbak lesznek, fizikálisan és mentálisan is fejlődnek, valamint teljesítményük is javulhat az iskolában. Az a tudatosság, amit a sporttal nyer, felnőttként pozitív változásokat fog előidézni személyiségében egy káros szenvedélyektől mentes, a társadalom számára is hasznos és tevékeny, erkölcsös élet reményében. Természetesen nem kell mindenkinek olimpiai bajnoknak vagy élsportolónak lennie és nem is ez a legfőbb cél. Ez a kis ország csodálatos sporteredményeket ért el világversenyeken és az olimpiákon az elmúlt 100 évben és nem véletlenül neveznek minket sportnemzetnek. Azonban elkeserítő, hogy a magyar lakosság egészségi állapota nagyon rossz. Az egészségtelen életmód alapkövei a helytelen táplálkozás, a mozgásszegény életmód, a dohányzás, az alkoholfogyasztás és a stressz. Sajnos ezekben is a világ élvonalába tartozunk, de nem kellene, hogy így legyen. Ebből következik, hogy a mi kis közösségünk legfőbb célja és feladata nem lehet más, mint az egészséges életmódra nevelés. Ahhoz, hogy ezt a célunkat elérjük, elsősorban példamutatásra van szükség és egy olyan szemléletváltozásra, mely az egyre romló egészségi állapotunkat kezelni tudja. A sport a legolcsóbb gyógyszerünk, mely segít egészségünk megőrzésében és fejlesztésében, de közösségformáló ereje is jelentős. Megtanít alázatosan és becsületesen győzni és emelt fővel veszíteni, tisztelni az ellenfelet, felelősséget vállalni magunk és társaink iránt. Ebben a koncepcióban igyekszem az óvodai testneveléstől a versenysportig betekintést nyújtani Ebes összes sporttevékenységet folytató csoportjának működésébe, hétköznapjaiba. Ezek 8

9 ismeretében összefüggéseket láthatunk a korcsoportok testkultúrája között, azok egymásra épülésében és fejlődésében, ezért oda kell figyelni minden részterület fejlesztésére. Hasznosabb egészséges embereket nevelni, mint kórházakat működtetni és drága gyógyszereken élni. Az aktív sportolás felkészít az életre is. Akik megtanulnak a sportban győzni és veszíteni, azok az életben is képesek küzdeni a sikerért és nem törvénytelen úton eredményeket elérni. Megtanít a nemes küzdelem, a fair play szabályaira, az összetartásra és önfeláldozásra, tisztességre, gyors döntések meghozatalára. Ha mi felnőttek példát mutatunk a gyerekeknek az aktív sportolásra, könnyebben megszerettetjük velük a mozgás örömét. Különösen a gyermekeknek nagy a mozgás igényük, ezért energiájuk levezetése végett, biztosítsunk nekik lehetőleg minél többféle szabadtéri mozgásformát, a túrázástól a kerékpározásig. Ezzel testileg és lelkileg is erősödik gyermekünk, a betegségekkel szemben ellenállóbb lesz, az elhízás és cukorbetegség, valamint a tartáshibák kialakulása is megelőzhető általa. A jó társaságban és hasznosan eltöltött szabadidő és edzés mellett nem lesz ideje elzülleni, kallódni a fiatalnak, valamint a káros szenvedélyektől is távol tartja magát (alkoholtól, dohányzástól, drogtól). A benne lévő agresszivitást és felgyülemlő feszültséget hasznosan vezeti le, szellemileg és lelkileg is kiegyensúlyozottabbá válik. A rendszeres és hosszabb időn keresztül végzett mozgás javítja a hangulatot, a stressz leküzdését, csökkenti a szorongás és depresszió tüneteit, jó hatással van az önértékelésre és önbizalomra. Fontos azonban, hogy a sporttevékenység elsősorban egészségközpontú és másodsorban teljesítmény centrikus legyen. A rendszeres fizikai aktivitás nagymértékben javítja az életminőséget, egészség megőrző és egészség helyreállító hatással bír. 9

10 2 Benedek Elek Óvoda Az óvoda 1970-ben épült. Azóta kétszer lett bővítve, de szerencsére megérett az újabb fejlesztésre, hisz a gyermeklétszám évek óta magas és a 150 fős férőhelyet 10-20%-kal túllépik. A 6 óvodai csoportba közel 170 gyermek jár. Az intézmény 2009-ben vette fel a Benedek Elek nevet. A kisgyermekkori környezeti nevelés terén végzett tevékenységéért 2009-ben elnyerte a Zöld Óvoda címet, majd 2012-ben a Madárbarát Óvoda elismerést is. Az allergiás és asztmás gyermekek részére ben Sószoba került kialakításra, valamint egy modern játszótér az intézmény mellett. A sajátos nevelési igényű gyerekekkel egy fő logopédus és 1 fő gyógypedagógus foglalkozik. A gyermekek boldog hétköznapjairól 13 óvodapedagógus, 6 dajka, 2 pedagógiai asszisztens és 8 kisegítő dolgozó gondoskodik. 2.1 Óvodai testnevelés Az elmúlt 10 évben személyes tapasztalataim alapján tudom megítélni az intézményben folyó munkát. Óvodapedagógusaink szakmai munkája és a segítő dajkák, nagymértékben hozzásegítik a gyermekeket a testi és lelki egészségük megőrzéséhez, valamint tanulási képességeik fejlesztéséhez és kibontakoztatásához, a sikeres iskolakezdés reményében. A kicsi csoportszobák lekorlátozzák a mozgási lehetőségeket, de azok ízléses kialakítása, egyedi felszerelései, harmóniája és kedves arculata örömmel tölti el a gyermekeket. Ilyen természetes, barátságos környezetben hatékonyabban lehet foglalkozni a kicsikkel. A gyermekek életkori sajátosságaira építve az óvodapedagógusok igyekeznek minden lehetőséget kihasználni a teremben és a szabad levegőn a testi nevelésre, a 10

11 játékos mozgásra. A kellemes légkör előfeltétele az önfeledt mozgásnak, a testi fejlődésnek, ismerkedésnek és a tanulási vágynak egyaránt. Az óvodának nincs tornaterme, így a pedagógusok felkészültsége és leleményessége kell ahhoz, hogy a csoportszobákban, kis helyen is megfelelő tevékenységeket találjanak ki a mozgásfejlesztésre, a gyerekek mozgásigényének kielégítésére. A gyermekek aktivitásuk és érdeklődésük folytán kapcsolatba kerülnek szűkebb és tágabb természeti, emberi, tárgyi környezetükkel. A nevelők ezekre alapozva teremtik meg a lehetőségeket, hogy sokrétű és valósághű ismeretekhez juthassanak gyermekek. Az óvoda nagy gondot fordít a szervezett és játékidőben végezhető testmozgás tárgyi feltételeinek megteremtésére. Az intézmény mozgásfejlesztő eszközökkel való ellátottsága mennyiségi és minőségi jellemzők tekintetében is javuló tendenciát mutat. Lehetőségeikhez mérten egyre korszerűbb és biztonságosabb sportszerekkel és játékokkal bővítik eszköztárukat. Az egészséges életmódra nevelés és testnevelés kiemelt helyen áll az óvodai nevelési rendszerben. Bizonyos keretek, szabályok alkalmazásával, fegyelmezett légkörben használják a tornaeszközöket, figyelve egymás testi épségére, a balesetek megelőzésére. Az egységes tornaruha használatával a higiéniás szokásokat is megtanulják a gyerekek. Jó idő esetén a szabadtéri mozgás kerül előtérbe, hisz a tágas udvar, valamint az új játszótér teljes értékű testnevelést és számtalan játéklehetőséget nyújt a csemetéknek. A friss levegőn, természetes környezetben végzett tevékenységek: futások, mászások, bújócskák, ugrások, séták vagy nagyobb kirándulások nemcsak a pici testnek, de a léleknek is élményt nyújtanak. Felszabadultabb, kiegyensúlyozottabb, boldogabb és jobb közérzetű lesz az óvodás. Az étvágya javul, alvása pedig pihentetőbb és nyugodtabb lesz. A rendszeres, változatos, inger gazdag és egészséges testmozgás hatására automatikusan fejlődnek bizonyos készségek és képességek. A mozgáskoordinációs, hely és helyzetváltoztató gyakorlatok lehetőséget teremtenek arra, hogy a különféle élethelyzetekben gyorsabban és pontosabban hajtsák végre a feladatokat. Mindez persze akkor valósulhat meg, ha a gyermek be tud illeszkedni a csoportba és biztonságban érzi magát. Ha nincs meg a szeretetteljes, és barátságos közeg, akkor nem lehet beszélni összerendezett, harmonikus mozgásról, hisz az csak laza, feszültségmentes izomzatnál valósulhat meg teljesen. A gyermek megismerése az óvodába kerülés pillanatától kezdődik méréssel, szülői interjúval, esetleg családlátogatással. Az óvónő 11

12 életkor és fejlettség szerint differenciál a tervezésnél és gyakorlati megvalósításnál. Ha az óvodapedagógus megismeri a gyerekek képességeit és teljesítmény határait, nagyon ügyesen motiválhatja őket a sikerélmény megélésére, mely önbizalommal, elégedettséggel és örömmel párosul. Az óvoda udvara és közvetlen környezete évről évre szépül és változik, hogy a gyerekek minél otthonosabban érezzék magukat. A jótékonysági bálok bevételei, egyéb támogatások, vásárok, pályázati lehetőségek kihasználása és természetesen az óvoda dolgozói, valamint a szülők társadalmi munkája nyújt erre lehetőséget. Jelenleg egy ovális alakú aszfalt Közlekedési pálya kialakítása van betervezve, melynek közepén egy füves focipálya is elhelyezhető. KRESZ táblák és közlekedési jelek felfestésével a gyerekek megismerkedhetnek a közúti forgalom kihívásaival. A rendelkezésre álló rollerekkel, gördeszkákkal, 2-3 kerekű biciklikkel és futókerékpárokkal tudnak majd gyakorolni. Az udvaron még Egyensúlyozó és mozgáskoordináció fejlesztő kültéri eszközök beszerzése és telepítése is szerepel a tervek között. 2.2 Óvodai csoportok Csiga csoport Jelenlegi csoportlétszám: 28 fő: 11 nagycsoportos (5 lány és 6 fiú), 3 középsős (2 lány és 1 fiú), 14 kiscsoportos (4 lány és 10 fiú) és van egy SNI-s gyermek is. Nagyon vidám, összetartó kis csoport, melybe csupa színes egyéniségű kisgyermek jár. A kalandokból sohasem maradnak ki, nagyon szeretnek énekelni, mozogni, játszani, alkotni - rajzlap náluk sosem marad üresen. A napi többszöri mesehallgatás kedvelt elfoglaltságuk. Amikor csak tehetik, a szabadban tartózkodnak: szaladgálnak, bicikliznek, labdáznak. Ha az idő nem engedi meg, a csoportszobában és az öltözőben szoktak mozgásos tevékenységeket végezni. Ezekhez a kinti szertárból 12

13 hoznak be tornaeszközöket. Néhány eszköz a csoportban állandó jelleggel is bent található (labda, szobai teke, habtenisz, egyensúlyozó ülőke, lépegető). Ezeket napi rendszerességgel használják a gyerekek. A kötelező testnevelést minden héten szerdán tartják. A mindennapi testnevelést a délelőtt folyamán a napi tevékenységekhez kapcsolva szokták végezni, melyben nagy örömmel vesznek részt a legkisebbek is. A gyermekek érdeklődéssel fordulnak a természet rejtelmei felé, igazi kis felfedezők. Sokat bogarásznak, kincseket gyűjtögetnek, figyelik a bennünket körülvevő élőlényeket, rácsodálkoznak a természet szépségeire. A csoport állandó lakói az akváriumukban élő halacskák és vízicsigák. Nagyon szeretik a madarakat, télen rendszeresen etetik őket és gyönyörködve figyelik a több tucat szebbnél szebb kis szárnyast. A csoportszoba környezete is sugározza azt a biztonságot, melegséget és vidámságot, amiben a gyermekeket nevelik. A csoportszoba mérete: 51m2. A mozgásos tevékenység megtekintésének tapasztalatai: Egyszerű eszközökkel is élvezetessé és emlékezetessé lehet tenni egy csoportos foglalkozást. A gyerekek színes, kicsi és nagyméretű karikákkal, taps ritmusra, járásgyakorlatok közben hajtották végre az óvodapedagógus utasításait. Erőteljesebb tapsra volt váltás a gyakorlatok között, mely sokféle kéz és lábtartás cseréből állt. Ügyesen felismerték és kiválasztották futás közben a földön lévő karikákból a számukra megfelelő méretet, majd páros lábon és galoppszökdelésben kormánykereket formálva, autónak képzelve magukat próbáltak garázsba parkolni. Összetett mozgásos feladatok is vártak a kicsikre. Két külön erősségi fokozatú pályán is mozogtak a gyerekek, korosztálytól függően. Páros lábon és terpeszben szökdeltek a hulla-hopp karikákban, majd alagúton átbújás és végül fektetett létrán egyensúlyozva haladtak. Ezután némi nehezítéssel a kicsiknek szék fölötti átlépéssel, a nagyoknak pedig karikák között kellett ügyesen lépkedni. A csoportszoba kis mérete megmutatkozott a gyakorlatok végzése közben. Természetesen a megérdemelt játék sem maradhatott el. Tűz, víz, levegő játék következett. Tűz utasításra leguggoltak, vízre hasra feküdtek, levegőre pedig egyenesen álltak. Azok győztek, akik a leggyorsabban reagáltak az utasításokra. A jó hangulatú foglalkozás karika fogó versennyel ért véget. Óvoda pedagógus: Leiter Márta (Márti néni) Óvoda pedagógus: Jakab Erzsébet (Babi néni) 13

14 Dajka: Nánási Csabáné (Anikó néni) Pedagógiai asszisztens: Rácz Erika (Erika néni) Cica csoport Csoportlétszám: 26 fő: 8 gyerek nagycsoportos, 11 gyerek középsős és 7 gyerek kiscsoportos. A kisfiúk száma 15, a kislányoké 11 fő. 1 SNI-s gyermek jár a csoportba. A cica csoportosok, már kora reggel, 6.30-tól várják az óvódába érkező gyerekeket, hisz ők a "gyűjtős csoport". Az ide járó gyerekek összetartó kis közösség, 5 testvérpár és több unokatestvér is van közöttük. Kitartóan tudnak játszani, napokig készítik Lego várainkat, Tüsi markolóikat, Java csodabogaraikat. Nagyon szeretnek rajzolni, színezni, gyurmázni, festeni, mesét hallgatni, bábozni. Rendszeresen járnak moziba, színházba. A mozgásos, énekes játékokban nagyon jól érzik magunkat. Sétáik során rácsodálkoznak a természet változásaira, annak szépségeire. A szabadtéri játszótér a kedvencük. A kisfiúk nagyon szeretnek focizni. Kis csoportokat szerveznek, más csoportbeli fiúkat is bevonva. Ebben jeleskedik az SNI-s fiú is, ő külön focizni is jár. A csoportszobában kedvencek a szökdelős, ugrásos gyakorlatok páros lábon, harántterpeszben, lábtartás cserével. Szívesen táncolnak, mozognak zenére, gyerekdalokra, népdalokra és szeretik a zenés tornát is. Tornaeszközök a csoportszobában: 1 db kis tornapad, 9 db maroklabda, 1 pár tipegő-egyensúlyozó, 1 db élménykagyló: (pörgő-forgó). Nagy testnevelés időpontja: minden hétfőn. Mindennapi testnevelés: 7.30 és közötti időben a tervezett kötetlen és kötelező tevékenységek után. A csoportszoba mérete 49m2. A mozgásos tevékenység megtekintésének tapasztalatai: A foglalkozás elején zenére melegítettek be a gyerekek, majd szalagokkal végzett különféle kombinációs 14

15 feladatokat végeztek. Itt nagy szükség volt a figyelemösszpontosításra. A körbejárások során számolással egybekötött kar és törzsgyakorlatok váltották egymást, miközben törökülésbe, has és hanyattfekvésbe kellet helyezkedniük. A gyakorlatsorok végén a szalagokat a kért testrészükre kellet rakni a gyerekeknek, mely egészen jól sikerült. A vezényszavas irányváltásokban is gyakorlottak. A korosztályoknak megfelelő, padokon való séták, átlépések és zsugorkanyarlati átugrások után az alagútban való mászások és ugróiskola következett. Még a legkisebbek is tökéletesen végrehajtották a feladatsort, mert figyeltek az utasításokra, valamint az előttük mozgó társaikra. Az óra legvégén Mókusok ki a házból! játék is volt. Körbefutások közben tapsra kellett (bemenni a házba) a korábban kiválasztott saját helyükre leülni. A kicsi szoba, a szűk hely miatt sajnos nem tudtak kellően felgyorsulni a gyerekek, valamint jelentős volt a torlódás is. Óvoda pedagógus: Nagyné Sáfrány Katalin (Katika néni) Óvoda pedagógus: Nagy Sádorné (Etuka néni) Dajka: Kujbus Edit (Edit néni) Pedagógiai asszisztens: Kunkli Ferencné (Mariann néni) Manócska csoport A csoportba 27 gyerek jár: 9 kisfiú és 18 kislány. Korcsoport szerinti megoszlásban: 13 kiscsoportos, 5 középső csoportos és 9 nagycsoportos. Nap, mint nap barátságos, hangulatos csoportszoba várja a manócskákat, sok-sok játéklehetőséggel, számítógéppel, hogy igazán jól érezhessék magukat az itt eltöltött 15

16 idő alatt. Gyakran szól a zene, sokat énekelnek, igazi táncos lábú gyerekek. Zeneországba, Meseerdőbe és egyéb különleges, képzeletbeli helyekre is rendszeresen ellátogatnak. Nagyon szeretnek barkácsolni is! Környezetüket védve rendszeresen "újrahasznosítják" a különböző dolgokat, régiből újat készítenek. Különleges csoporttársuk Manócska, aki hétközben velük van az oviban, hétvégén pedig látogatóba megy valamelyikükhöz. A gyerekek nagyon szeretnek óvodába járni, mindig nagyon várják, hogy mi lesz a következő móka, amit kitalálnak a felnőttek. Hiszen tudják, hogy sok-sok izgalmas újdonság lapul a tarsolyukban. A csoportba járó gyerekek nagyon szeretik a mozgást, mozgásos játékokat. Többen járnak focizni és futóedzésekre, valamint az óvodában szervezett zenés gyermektornára, illetve mazsorettre is. A gyermekek mozgásigényét heti 1 nagytornával, a naponta szervezett mindennapos testneveléssel, illetve az óvoda udvarán, vagy a játszótéren biztosított szabad játékkal igyekszenek kielégíteni. A nagytorna időpontja hétfőn van. Ezt a szabad levegőn való tartózkodás fontossága és a csoportszobai hely szűke miatt próbálják minél többször az udvaron szervezni. A rendelkezésükre álló eszközök változatosak és sokszínűek. A mindennapos torna legtöbbször között kap helyet a napirendben. A csoport saját tornaszerei, eszközei: babzsákok, szalagok, elefánt lábak (lépegetők). Csoportszobájuk mérete: 52m2. A mozgásos tevékenység megtekintésének tapasztalatai: Többféle méretű színes labdákat kaptak a gyerekek, melyekkel különböző gyakorlatokat végeztek séta közben. Először két kézzel magas tartásba emelték a labdát, majd fejükre rakták és közben lábemeléseket végeztek. Ezután lassú futásban taps vezényszóra hajtottak végre utasításokat. A lábujjaktól a fejtetőig gurítva a labdát ismerkedtek a testrészeikkel, majd terpeszállásban törzshajlítások, oldal irányú lengetések (labdaringatás), nyújtott karral labdagurítások előre és hátra következtek. A gyerekek szőnyegen, hason fekvésben a labdákat fogva nyújtott karral és nyújtott lábbal, folyamatos oldal irányú gurulásokat hajtottak végre. Labda helyett párokban is elvégezték a gyakorlatot. Fejjel egymás felé hasalva, nyújtott karral megfogva egymás kezét gurulta a szőnyegen. A foglalkozást kiütős játékkal zárták a gyerekek. Akiket kiütöttek a játékban, lelkesen buzdították a még versenyben lévő társaikat. A győzteseket pedig természetesen megtapsolták. A csoportból 6 gyermek hiányzott, de a kicsi tér miatt még így is előfordultak kisebb koccanásos balesetek. 16

17 Óvoda pedagógus: Truczkainé Kovács Edit (Edit néni) Óvoda pedagógus: Oláhné Kalapos Edit (Edit néni) Dajka: Mészáros Gáborné (Valika néni) Pedagógiai asszisztens: Rácz Erika (Erika néni) Pillangó csoport A csoport létszáma: 29 gyermek. Életkor szerint: 13 nagycsoportos, 5 középsős és 11 kiscsoportos. Nemek szerint 13 kisfiú és 16 kislány. A csoport - éppúgy, mint minden csoport az óvodában - vegyes életkorú. Vannak 2,5 éves és 7 éves gyerekek is. Ebből adódik a családias légkör, ahol minden egyes gyermek szeretetrefigyelemre méltó, nélkülözhetetlen családtag. Mindenkinek ismerik az erősségeit, s tudják, ki miben szorul segítségre. Sok-sok élmény dús napot élnek át együtt, érdekes tevékenységekkel és rengeteg jó játékkal, kedves mesékkel. Gyakran járnak intézményen kívüli programokra, előadásokra, kirándulásokra. Ünnepelni is nagyon szeretnek, mindenkinek megünneplik a névnapját és szülinapját. A mindennapi élet szervezésénél figyelembe veszik, hogy az óvodások lételeme a mozgás. Mozgásos a játékuk, a tapasztalatszerzésük és a tanulásuk is. Kizárólag a szabadban tartott tevékenységek lehetnek nagyobb hely és mozgásigényűek, a csoportszobában ez korlátozott. A mindennapi testnevelés is csak a bútorok átrendezésével lehetséges. A heti 1 nagytestnevelés ideje péntek, amikor tornaruhába öltöznek, minden mozdítható kisbútort összeraknak, szőnyeget feltekerik és bő fél órát aktív mozgással töltenek. Tornaszertáruk jól felszerelt, sok modern 17

18 mozgásfejlesztő eszközzel rendelkeznek. A csoport tagjai aktívak, a különórák, programok közül is sokba bekapcsolódnak. Zenés tornára jár 8 gyerek, ketten fociznak, vízhez szoktatásra járt az uszodába 6 gyerek, erdei oviban 5 gyermek volt és imádják a természetjárást. A csoportszoba mérete: 46m2. A mozgásos tevékenység megtekintésének tapasztalatai: A kendővel végzett gyakorlatok központi szerepet játszottak a különféle mozgásos elemeknél, így nem csak a vezényszavas végrehajtás, hanem a játékos feladatmegoldásé volt a főszerep, mely a gyermekek számára is élvezetes volt. Fontos szerep jutott a bal és jobb végtagok pontosabb megismerésének. Sarkon, lábujjhegyen járással magas tartásban, a lábizmokat és egyensúlyérzéket fejlesztő guggolásokkal, elülső és hátulsó kéztartásokkal, valamint törzskörzésekkel, bal és jobb kézzel végrehajtott körzésekkel kezdték a mozgásos tevékenységet a gyerekek. Ezután futás közben, sípszóra végeztek padra ugrásokat a csemeték, majd padon mászás és karikákon átbújásokkal nehezedtek a feladatok. Hason fekvésben az alsó hátizom erősítését célzó törzsemelések, valamint hanyattfekvésben a hasizmok fejlesztését célzó lábemelések következtek. A különböző távolságokra lévő padok közötti átlépések és szökdelések a lábak elrugaszkodó erejének fejlesztésére, valamint az egyensúly, a magasság és távolság érzékelésére és a ritmusérzékre, azok fejlesztésére is hatással voltak. A foglakozás mókusfarok (kendő) fogó versennyel zárult, ahol a gyorsaságé és a reakciókészségé volt a főszerep. A gyerekek nagyon ügyesen, a számolást is folyamatosan gyakorolták a feladatok elvégzése közben. Óvoda pedagógus: Nagy Imréné (Ica néni) Óvoda pedagógus: Krivácsné Dóró Zsuzsa (Zsuzsa néni) Dajka: Vezendi Anett (Anett néni) Pedagógiai asszisztens: Kunkli Ferencné (Mariann néni) 18