A testnevelés értékreprezentációja a közoktatásban - Quo vadis iskolai testnevelés? -

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A testnevelés értékreprezentációja a közoktatásban - Quo vadis iskolai testnevelés? -"

Átírás

1

2 Pannon Egyetem Interdiszciplináris Doktori Iskola: Bölcsészettudományok és Társadalomtudományok Neveléstudományi doktori program Pedagógusképzés Pedagógiája alprogram Doktori (Phd) értekezés A testnevelés értékreprezentációja a közoktatásban - Quo vadis iskolai testnevelés? - Heszteráné dr.ekler Judit Szombathely

3 A TESTNEVELÉS ÉRTÉKREPREZENTÁCIÓJA A KÖZOKTATÁSBAN - QUO VADIS ISKOLAI TESTNEVELÉS? - Értekezés doktori (PhD) fokozat elnyerése érdekében a Pannon Egyetem Interdiszciplináris Bölcsészet- és Társadalomtudományok Doktori Iskolájához tartozóan... Írta: Heszteráné dr.ekler Judit... Témavezető: Dr. Rétsági Erzsébet... Elfogadásra javaslom (igen / nem) (aláírás)** A jelölt a doktori szigorlaton... % -ot ért el, Az értekezést bírálóként elfogadásra javaslom: Bíráló neve: igen /nem Bíráló neve:......) igen /nem ***Bíráló neve:......) igen /nem. (aláírás). (aláírás). (aláírás) A jelölt az értekezés nyilvános vitáján...% - ot ért el Veszprém,. a Bíráló Bizottság elnöke A doktori (PhD) oklevél minősítése... Az EDT elnöke 3

4 Tartalom: Kivonat...9.oldal 1. Bevezetés...11.oldal 1.1. A téma jelentősége 13.oldal 1.2. A kutatás célkitűzései..15.oldal 1.3. Kérdésfeltevés...16.oldal 1.4. A kutatás korlátai.17.oldal 2. Hipotézis 18.oldal 3. Irodalmi áttekintés...19.oldal 3.1. Érték, értékreprezentáció 19.oldal Az érték fogalma, értékkategóriák.19.oldal Értékek a társadalomban...21.oldal Értékrend, értékrendszer 24.oldal Az értékátadás az iskolában...26.oldal Értékreprezentáció.27.oldal 3.2. A sport értékei oldal A testkultúra...29.oldal Az egészség, az egészséges életmód...32.oldal Az egészség modern értelmezése.32.oldal Az egészséges testi fejlődés...36.oldal A magyar lakosság egészségi mutatói...38.oldal Az egészségi állapot és az életminőség összefüggése...41.oldal A mozgás helye az életmódban.42.oldal A mozgás az iskolások életmódjában..42.oldal A mozgás a felnőttek életmódjában.44.oldal A testnevelés és sport az egészség megőrzéséért...46.oldal Mozgásműveltség 48.oldal Képesség, készség 48.oldal Szellemi javak 52.oldal 4

5 Személyiségfejlesztés...52.oldal Az egyéni hatékonyság tényezői 54.oldal A közösségi hatékonyság tényezői.58.oldal A sport értékeinek rendszere 60.oldal 3.3. A magyarországi közoktatási változások főbb állomásai és dokumentumai 1972 től.63.oldal A 72-es párthatározat. 63.oldal A 78-as tanterv 63.oldal Az 1985-ös oktatási törvény 64.oldal Az évi LXXIX. törvény a közoktatásról..66.oldal Közoktatási történések oldal A Nemzeti alaptanterv oldal A pedagógiai program.71.oldal Közoktatási történések oldal A kerettantervek...74.oldal Közoktatási történések oldal A Nemzeti alaptanterv 2003 és az oktatásirányítás háromszintű rendszere 75.oldal 3.4. A testnevelés tantárgy a magyar oktatásban...77.oldal Az iskolai testnevelés tantervi szabályozása 77.oldal A Ratio Educationis 77.oldal Tantervek a XIX. század második felében.77.oldal Tantervek a századfordulón 78.oldal Tantervek a II. világháború előtt 78.oldal Tantervek 1945 től az 1978-as tantervig..79.oldal Az 1978-as tanterv..80.oldal Az alternatív tantervek...82.oldal A Nemzeti alaptanterv oldal A kerettanterv..84.oldal A Nemzeti alaptanterv oldal Az iskolai testnevelés óraszámai...87.oldal Helyzetkép az iskolai testnevelésről..89.oldal 5

6 A testi és lelki egészség témaköre, a helyi tervezés során...90.oldal A testnevelés és sport műveltségterület az iskolai gyakorlatban..91.oldal Az iskolai testnevelés feladatai, lehetőségei..95.oldal 4. A kutatásról oldal 4.1. A vizsgálat ideje.98.oldal 4.2. A vizsgált iskolák...98.oldal 4.3. A vizsgálat menete.99.oldal 4.4. A vizsgálati módszerek..99.oldal Tartalomelemzés.99.oldal Dokumentumelemzés.100.oldal Interjú 101.oldal 4.5. Az anyagfeldolgozás módja..101.oldal 5. Eredmények oldal 5.1. A testnevelés értékreprezentációja a tervezési dokumentumokban.103.oldal A reprezentáció szintjei oldal A reprezentáció az iskola objektív körülményei szerint 104.oldal A reprezentáció az iskola szubjektív körülményei szerint.107.oldal A reprezentáció tartalma 110.oldal Jó reprezentáció..110.oldal Közepes reprezentáció 112.oldal Gyenge reprezentáció.113.oldal 5.2. A testnevelés értékreprezentációja a napi gyakorlatban.114.oldal A tanórai testnevelés óraszáma 114.oldal A tanórai testnevelés óraszáma az iskola objektív körülményei szerint 115.oldal A tanórai testnevelés óraszáma az iskola szubjektív körülményei szerint 116.oldal A szabadidős sportolási lehetőségek 117.oldal A szabadidős sportolási lehetőségek az iskola objektív körülményei szerint.118.oldal 6

7 A szabadidős sportolási lehetőségek az iskola szubjektív körülményei szerint.120.oldal A mozgásos iskolai programok 121.oldal A mozgásos iskolai programok az iskola objektív körülményei szerint.122.oldal A mozgásos iskolai programok az iskola szubjektív körülményei szerint.123.oldal Az iskolai sportgyakorlat oldal Az iskolai sportgyakorlat az iskola objektív körülményei szerint..125.oldal Az iskolai sportgyakorlat az iskola szubjektív körülményei szerint..126.oldal 5.3. A tervezésbeli és a gyakorlati reprezentáció viszonya 127.oldal 5.4. A helyi tervezés hatásai az iskolai testnevelés és sportgyakorlatra 131.oldal Az óraszámok 131.oldal A tanórai és tanórán kívüli sport oldal Tartalmi változások.136.oldal Szervezési és módszertani változások..138.oldal 6. Összefoglalás oldal 6.1. A pedagógiai programbeli reprezentáció és kapcsolata a gyakorlattal oldal A testnevelés értékei a pedagógiai programokban (1. hipotézis) 140.oldal A pedagógiai programbeli reprezentációt befolyásoló tényezők (2. hipotézis) oldal Az elméleti reprezentáció hatása az iskolai sportéletre (3. hipotézis) oldal 6.2. Ajánlások oldal További kutatási területek. 144.oldal Lehetséges tennivalók az iskolákban oldal Ajánlások a felsőoktatás számára oldal 7

8 Ajánlások a testnevelő tanár- és tanítóképzés számára..147.oldal Ajánlások a döntéshozók számára..150.oldal Irodalomjegyzék.151.oldal Mellékletek.172.oldal 8

9 Kivonat Abstract Extrakt A testnevelés értékreprezentációja a közoktatásban - Quo vadis iskolai testnevelés? - A testnevelés és sport a kompetenciafejlesztésben, valamint az iskolai oktatásnevelés végső céljában a személyiség- és közösségfejlesztésben, eddig ki nem használt lehetőségekkel rendelkezik. A helyi tervezéssel mód nyílt arra, hogy a tantestületek ezeket az értékeket tudatosan kiválasztva, elfogadva, a teljes iskolai oktatás-nevelés alapelvei közé emeljék. A vizsgált iskolák nagyobb részében ilyen az egész életmódot alakítani képes tudatosságot nem tapasztaltunk. Az iskolák sportgyakorlata a hagyományokra építve általában hatékonyabban működik, mint amire a testnevelés és sport dokumentumokban lefektetett értékítélete alapján számítani lehet. A szélesen értelmezett egészség megteremtése csak tantárgyak feletti együttműködéssel lehetséges, amihez a testnevelő tanárok érdekérvényesítő képességének növelése és az iskolai testnevelés tartalmi és szerkezeti modernizálása egyaránt szükséges. Representing the values of physical education in public education Quo vadis physical education? - Physical education and sports offer unrecognised, however, considerable potential for developing students competence and for developing personality and reinforcing community spirit, which is the main objective in the schools educational and pedagogical programme. The introduction of local planning raised schools awareness and enabled them to select and accept these values, by which they were given the opportunity to apply them as basic principle. Such high level of awareness can change one s lifestyle. Still, we could not observe such growing awareness in most cases during the research we conducted in schools. When following traditions, schools sporting activities seem more effective than what the school documents suggest reflecting value judgement about the subject. Maintenance of health in the broadest possible sense is achievable by close cooperation among teachers of different subjects. In order to achieve this, PE teachers should be able to represent the values and physical education s content and structure must be modernised. 9

10 Die Wertrepräsentation des Sports im Unterricht - Quo vadis Körpererziehung? - Der Sport und die Körpererziehung verfügen über- in der Kompetenzentwicklung und im Endziel der Bildung und Erziehung sowie in der Persönlichkeit und Gemeinschaftsentwicklung - bisher nicht ausgenutzte Möglichkeiten. Mit Hilfe der lokaler Planung erworben die Lehrkörper der Schulen die Möglichkeit, diese Werte - ausgewählt und angenommen - als Grundprinzip des Unterrichts und der Erziehung zu benutzen. Im großen Teil der geprüften Schulen haben wir diese Bewusstheit / welche die ganze Lebensweise beeinflussen könnte / nicht gefunden. Die Sportpraxis der Schulen, die auf die Traditionen gebaut ist, funktioniert viel effektiver, als man laut den Sport und Körpererziehungs-Dokumentationen abgelegten Inhalten erwarten könnte. Das so genannte Erschaffen der Gesundheit ist nur durch die Zusammenarbeit möglich, die über der Lernfächer steht, dazu ist die Erhöhung der Interessenvertretung der Sportlehrer in den Schulen,sowie die inhaltliche und strukturelle Modernisierung der schulischen Körpererziehung ebenso nötig. 10

11 1. Bevezetés Az Európai Unió és benne Magyarország - legfőbb vagyona az emberi erőforrásokban van. Az oktatás és a képzés hatékonysága nemcsak az Unió versenyképességének, fenntartható fejlődésének, valamint a foglalkoztatásnak az előfeltétele, hanem a gazdasági, szociális és környezetvédelmi feladatok teljesítésének is elengedhetetlen követelménye. Ezért az Európa Tanács és az Európai Bizottság kiemelt területként kezeli a tudás alapú társadalom kulcsterületeit. Ahhoz, hogy az Európai Unió a világ élenjáró tudás alapú gazdasága lehessen, az emberi erőforrásokba többet és hatékonyabban kell beruházni, javítani kell az oktatás és a képzés minőségét. Az Oktatás és képzés 2010 munkaprogram foglalkozik ezzel a kérdéssel. Megállapítja, hogy nemcsak hogy meghosszabbodott az emberek munkában eltöltött életideje, hanem a minden eddiginél gyorsabb gazdasági és technikai változások azt is megkövetelik tőlük, hogy kompetenciáikat és képzettségüket folyamatosan korszerűsítsék. Az élethosszig tartó tanulás (lifelong learning) az uniós oktatási és képzési politikák közös logikai kerete. A stratégia lényege az, hogy az oktatás feladata a kompetenciák, készségek fejlesztése. Mindenkinek minimális kompetenciakészletet kell szereznie ahhoz, hogy tanuljon, dolgozzék, és teljesítse a tudás alapú társadalom és gazdaság elvárásait. Ugyanakkor az OECD számításai szerint a fiatalok közel 20 százaléka nem sajátítja el a kulcskompetenciákat (Mihály, ). Ilyen, a munkaerő-piaci érvényesülés szempontjából is fontos kompetenciák például a nyelvtudás, az informatika, a tanulási képesség és az együttműködési képesség. A hazai és nemzetközi mérések (OECD tanulói teljesítményvizsgálata /PISA/) eredményeiből kiderült, hogy a közoktatás alapozó időszakában, az alapkészségek fejlesztése egyes területeken komoly hiányosságokat, problémákat mutat, másrészt hogy a további iskolai évek alatt kevés figyelem irányul a készségek további fejlesztésére, elmélyítésére. A vizsgálatok arra is rámutattak, hogy a magyar diákok teljesítménykülönbségei mögött nem annyira az egyének, hanem az iskolák különbözősége áll. A teljesítményt leginkább meghatározó két tényező az iskola és a családi háttér, ami azzal a veszéllyel jár, hogy az iskolák elmélyíthetik a már meglévő egyenlőtlenségeket (Kósa, ). Ebből pedig az következik, hogy minden olyan intézkedés például a hátrányos helyzetű gyermekek integrációja, vagy akár helyi oktatás-módszertani változtatások -, amely a gyengén teljesítő tanulók iskolai sikerének javítását szolgálja, növelheti a magyar oktatási rendszer eredményességét. 11

12 A magyar Oktatási Minisztérium májusi beszámolója az EU oktatási és képzési munkaprogramjának megvalósításáról megállapítja, hogy a magyarországi átfogó tartalomfejlesztési reformok (az új 2003-as Nemzeti alaptantervhez köthető fejlesztések, a Szakiskolai fejlesztési program keretében vagy a felnőttképzésben zajló tartalomfejlesztések) és rendszerszintű innovációk már a kompetencia alapú oktatás megteremtésének igényével születtek. Az iskola előtti, az alapfokú és alsó középfokú képzés szintjén (ISCED 0, 1 és 2) az alapvető készségek és képességek (írás, olvasás, számolás), a szociális kompetenciák, az általános IKT-készségek (információs és kommunikációs technológia) és az alapvető életpálya-építési kompetenciák fejlesztésére irányuló programok kidolgozása a cél. Míg középfokon (ISCED 3) az alapkészségek, továbbá az idegen nyelvi kommunikációs készségek, az IKT-ismeretek és a munkaerőpiacon hasznosítható életpálya-építési készségek fejlesztéséhez eszközt biztosító programok kidolgozása (Az EU oktatási 2005). A dokumentummal összefüggésben és az oktatásirányítás kétszintűvé (állami és helyi szint) válása miatt, egy új tanári szerep is körvonalazódik. A pedagógusoknak a jövőben nagyobb részt kell vállalniuk az innovációban, és új tanítási és tanulási stratégiákat kell elsajátítaniuk (Ballér, 1993; Füle, 1997). A jelentés rámutat arra is, hogy az élethosszig tartó tanulás jegyében a tanároknak biztosítaniuk kell minden diákjuk számára az ezzel kapcsolatos kulcskompetenciák elsajátítását, sikeres európai állampolgárrá nevelve őket (Forgács Loboda, 2003; Kósa, 2005). Sikeres emberré, a saját érdekeit hatékonyan képviselő individuummá, akinek értékvilága a hagyományos értékekkel mutat folytonosságot. A nyugati világban ilyen, pozitív modernizációs folyamat zajlik állapítja meg Hankiss-, míg a magyar társadalom elmúlt négy évtizedére egy úgynevezett negatív modernizációs folyamat jellemző. Ebben a tudás leértékelődött, az érvényesülés útjának a gátlástalan, ügyeskedő mentalitást tekintik egyre többen, ami a fiatalok jelentős részének is imponál. Ezért az értékszocializációs gyakorlatban Hankissék szerint védeni kellene a hagyományos közösségi értékeket, erősíteni a mindennapi együttélés értékeit, normáit. Ehhez, olyan készségek fejlesztése indokolt, mint az önismeret, az emberismeret, konfliktus-megoldási technikák, a demokratikus viselkedés (Beluszky, 2000; Füstös - Szakolczai, 1994; Vekerdy, 1989). A közvélemény-kutatások szerint az emberek egynegyede azt tartja kívánatosnak, ha az iskola felelőssége a gyermekek nevelésében nagyobb a családénál, és csak 16 %-uk gondolja ezt fordítva (Halász Lannert, 1998). Ez az iskola (a tanárok) szerepének felértékelődését mutatja a nevelésben. Ugyanakkor több kérdést is felvet a mai tanárképzéssel szemben. A pedagógus 12

13 szakma társadalmi leértékelődése folytán kialakult kontraszelekció, erősen megkérdőjelezi, hogy a mai iskola (és tanárai) képesek-e megfelelni ennek az igénynek? 1.1. A téma jelentősége A kompetencia alapú oktatás elve megköveteli az iskoláktól, hogy a készség- és képességfejlesztés során, az oktatás-nevelés egészében közösen megvalósítható, általános személyiségfejlesztést erősítsék. Az egyes műveltségterületek és bennük az egyes tantárgyak sajátos lehetőségeikkel és tartalmukkal járulhatnak hozzá olyan kompetenciakészlet kialakulásához, amely képessé tesz az eredményes életre (egyéni és közösségi értelemben is), és az ehhez ma már szervesen kapcsolódó élethosszig tartó tanulásra, megújulásra. A tantárgyak, műveltségi területek szerepe és súlya az iskolai oktatásban, felismert és elfogadott értékeik, és azok társadalmi hasznossága szerint változik (Hankiss, 1977; László, 1999; Váriné, 1987). Ez a folyamat azonban lassú, a megszokott, történelmileg kialakult rutinok megváltoztatása még a felismert szükségletek mellett is hosszú időt vesz igénybe. Napjaink iskoláiban az úgynevezett készségtantárgyak szerepe nő. Így van ez legalábbis elviekben a testnevelés esetében is. A testnevelés és sport - sajátos, sokoldalúan használható mozgásanyagával és műveltségtartalmával, a személyiségre (kognitív, affektív és szociális területen) gyakorolt pozitív hatásaival nagy hatásfokkal járulhat hozzá a kulcskompetenciák kialakulásának folyamatához. Ráadásul a testnevelés nem egyszerűen egy tantárgy a sok közül, hanem emberi létünk záloga is (Takács, 1995) hiszen egyetlen a tantárgyak sorában, amelyik a szellem művelése mellett, a test karbantartásával és fejlesztésével is foglalkozik. Jelentősége az emberiség boldogulása és jövője szempontjából, a XX. század második felének új szemléletű népegészségügyi mozgalmának ismeretében érthető meg igazán. A New Public Health a hagyományos közegészségtannal ellentétben sokkal erőteljesebben támaszkodik a magatartás- és társadalomtudományok eredményeire, mert a mai fő betegségek (keringési, daganatos és más krónikus, nem fertőző betegségek) megelőzése teljesen más szemléletet kíván, mint a fertőző betegségek okozta járványok megfékezése. Legfontosabb célkitűzései közé tartozik az egészségi állapotot befolyásoló magatartási rizikótényezők elemzése és megállapításainak felhasználása a prevencióban (Pikó, ). Míg a hagyományos egészségügyi felvilágosítás elsősorban az ismeretek átadására helyezte a hangsúlyt, a modern egészségnevelés a felvilágosítás 13

14 mellett magában foglalja az attitűdformálást és készségfejlesztést is. A készségfejlesztés támaszkodik a társas megerősítés hatásaira, amelyek közül ki kell emelni a mai kor társadalmában kulcsfontosságú konfliktus-megoldási és stresszkezelési technikák fejlesztését. A társas hatások mellett a személyiség szerepe szintén lényeges a rizikótényezőkhöz való viszonyulásban, így a személyiségfejlesztés, a nevelés, kulcsterület a megelőzésében. Az egészségnevelés, - csakúgy, mint a nevelés általában - gyermekkorban a leghatékonyabb. Az életmód feletti ellenőrzés tudatos és aktív folyamat. Egyik eleme a választás, azaz az egyén az életmódját saját maga alakítja azáltal, hogy döntéseket hoz. Másrészt ehhez bizonyos esélyekre van szükség, amelyeket az adott társadalmi struktúra és kulturális tér határoz meg, amelyben élünk. A sport, a mozgás s az ennek következtében kialakuló mozgásgazdag életmód, egészségtudatos magatartás, élettani igényeken alapuló, tanult folyamat. Kialakulásához késztetésekre, mintákra, megerősítésre van szükségünk, ugyanis magatartási döntéseinket társas környezetünkhöz igazítjuk (Pikó, 2003). Alapvető tényezője a szocializáció, minthogy értékorientációjával a sport, a mozgásos életmód iránti igényt a család és az iskola, mint szocializációs ágensek teremtik meg, vagy legalábbis modellként szolgálhatnak a felnövekvő generáció számára (Berkes, 2005). Mivel a család - az egészség kulcsaként is aposztrofálható, életmód-alakító szokások terén, testkulturális szempontból kevés, utánzásra alkalmas mintát nyújt, felértékelődik a másik szocializációs szempontból mintaadó közösség, az iskola felelőssége. Az iskolának meg kell kísérelnie vonzó és hatékony módon képviselni a testkultúrát, a mozgásos aktivitást. Testünk kulturáltsága, az edzettség, az egészség alapvetően értékorientált, normafüggő (Takács, ), ezért nem mindegy, hogy milyen az a közeg, amely közvetíti ezeket az értékeket. Minden kultúra azokat az értékeket képviseli és közvetíti, amelyeket felismer, elfogad és (gyakorlati vagy erkölcsi szempontból) követendőnek ítél. Ezért olyan fontos ismernünk, hogy a felnövekvő nemzedékek nevelésében kulcsszerepet játszó iskola, a testnevelés és sport értékeit milyen szinten ismeri és reprezentálja. A tudatosulás, a társadalmi reprezentáció fontos eleme a verbalizáció (Beluszky, 2000; Gergely, 1994; Hankiss, 1977; László, 1999; László - Kállai Bereczkei, 2004), az értékek, alapelvek, célok, feladatok megfogalmazása. Ezekre épülhet egy, az életmódot is tartósan formálni képes, tudatos elemekkel megerősített szokásrendszer. Az iskolai önállóság és a helyi pedagógiai program készítése megkövetelte, hogy a programkészítők a tantestület tagjai az iskolahasználók véleményét is figyelembe véve 14

15 átgondolják és megfogalmazzák az iskola oktatási- nevelési folyamatának vezető értékeit. Erre a megfogalmazott alapelvcsomagra kell ráépíteni az iskola gyakorlati munkáját. A helyi pedagógiai programkészítést még ezekben az években tanulják a magyarországi iskolák, míg gyakorlati működésüknek megvannak az évek óta kialakult, stabil de lehet, hogy a mai oktatásfelfogás szerint korszerűtlen, alacsony hatékonyságú - szokásai. Magyarországon, az extenzív iskolarendszer kiépítése során nem alakulhattak ki kellőképpen azok az intenzív tartalmak és hatékony módszerek, amelyek a testnevelés korszerűsítéséhez elengedhetetlenül szükségesek (Takács, 1995). Ma viszont az olyan innovatív törekvések előtt, amelyek nem kizárólag pénzügy beruházásokat igényelnek, hanem az iskola és benne a testnevelés belső fejlődési folyamataiból következnek, gyakorlatilag nyitva az út. Ezek megismerése is segítheti, hogy a testnevelés a legtöbbet tehesse hozzá a nevelés egészéhez A kutatás célkitűzései Feltárni a testnevelés és sport értékeinek reprezentálódását a Vas megyei általános és középiskolák értékhierarchiájában Megtalálni az iskolai testnevelés hatékonyságát döntően befolyásoló sarokpontokat Gyakorlati jelentőségű elméleti ismereteket nyerni a testnevelő tanárképzés számára, különös tekintettel a tantárgyi érdekképviselet szempontjaira, valamint a tantárgyi tartalmak és a módszertani kultúra korszerűsítésére. 15

16 1.3. Kérdésfeltevés Kutatásunk során az alábbi kérdésekre kerestük a választ: Az iskolák pedagógiai programját vizsgálva: a, A vizsgált iskolák milyen szinten reprezentálják a testneveléssel kapcsolatos értékeket? b, A testnevelés mely értékeit ismerik és fogalmazzák meg a különböző szintű reprezentációkban? c, Van- e különbség a testnevelés értékeinek reprezentációja között az iskolák székhelye (falu, város, megyeszékhely) fenntartója iskolafoka mérete létesítményhelyzete, illetve a tantestület összetétele szerint? Az iskolák sportgyakorlatát vizsgálva: értékeket? a, Az egyes iskolák milyen szinten reprezentálják a testneveléssel kapcsolatos b, Milyen a tanórai és tanórán kívüli sportolási lehetőségek aránya? A testnevelés értékeinek jobb reprezentálódása az iskola tervezési dokumentumaiban ami feltételezésünk szerint ezen értékek mélyebb ismeretét és magasabbra értékelését mutatja eredményez-e minőségileg jobb iskolai sportgyakorlatot? Milyen tapasztalatokat nyerhetünk a vizsgálati eredmények alapján, amelyek növelhetik a, az iskolai testnevelés, illetve b, a testnevelő tanár- és tanítóképzés hatékonyságát? 16

17 1.4. A kutatás korlátai Magyarország egyes területei, a településszerkezetet, a települések anyagi helyzetét, a foglalkoztatottak illetve munkanélküliek arányát, vagy a kereseti lehetőségeket tekintve is nagy különbségeket mutatnak. Területi egység Közép- Magyarország Közép- Dunántúl Nyugat- Dunántúl Dél-Dunántúl Észak- Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld ÁTLAG Munkanélküliségi arány (%) Havi bruttó átlagkereset (ft) Bruttó hazai termék/fő (1000ft) Egy osztályra jutó tanuló 4, ,6 5, ,4 4, ,5 7, ,9 9, ,9 7, ,4 6, ,4 6, ,8 A KSH országos (Magyar Statisztikai ) és Vas megyei (Statisztikai ) adatai azt mutatják, hogy Vas megye különösen, ha a fővárost is magába foglaló Közép-magyarországi területet nem számítjuk munkavállalási és kereseti lehetőségei jobbak, mint más területekéi. Az anyagi helyzet különbségei hatnak a családszerkezetre, a gyermekvállalási szokások és a gyermekek iskoláztatásának alakulására is. Ehhez társulnak még más, a földrajzi elhelyezkedésből adódó előnyök, illetve hátrányok is. Kutatásunk ugyan Vas megye teljes közoktatási hálózatát feltérképezte, az egyes régiók jelentős különbségei miatt eredményeit csak Vas megyére tekintjük érvényesnek. 17

18 2. Hipotézis 1. Feltételezzük, hogy minden vizsgált iskola pedagógiai programjában a, (a törvényi előírásoknak megfelelően) szerepelnek a testnevelés és sport értékei, b, de ez a reprezentáció az általános megfogalmazások szintjén marad, c, és szinte kizárólag a testi egészség megőrzésével kapcsolatban szerepel. 2. Feltételezzük, hogy a pedagógiai programokban megmutatkozó reprezentációban a, nem lesz különbség az iskolák objektív körülményeinek különbözősége miatt, b, de különbséget várunk a személyi feltételek elsősorban a testnevelő tanárok számára, pozíciójára gondolunk szerint. 3. Feltételezzük, hogy az egyes iskolákban, a testnevelés és sportról megfogalmazott értékítélet a tervezési dokumentumok szintjén, illetve a testnevelés tényleges gyakorlata között, nincs összhang. a, Lesznek olyan iskolák, amelyek testnevelési gyakorlata messze túlmutat a pedagógiai programjukban megfogalmazottakon - a testnevelés és sport értékeinek mélyebb ismeretét és elfogadását demonstrálják sportgyakorlatukkal. b, Ugyanakkor lesznek olyan iskolák is, amelyek a testnevelés és sport sokoldalú hasznáról szépen összeszedett pedagógiai programbeli megfogalmazásukat gyakorlatukkal nem hitelesítik. 18

19 3. Irodalmi áttekintés 3.1. Érték, értékreprezentáció Az érték fogalma, értékkategóriák Az érték fogalmát szinte valamennyi tudományág sajátos értelmezéssel gazdagította. Tekinthetjük alapvetően filozófiai, metafizikai fogalomnak, de nevezhetjük a valóság egy sajátos formájának is (Horváth - Palotay-né, 2000; Pedagógiai Lexikon, ). A Magyar értelmező kéziszótár az értéket az egyén vagy a társadalom részéről a megbecsültséggel, valamely anyag, tárgy, eszköz tekintetében azok szükségletkielégítő tulajdonságával, illetve valamely cselekvés, eljárás hasznosságával és eredményességével definiálja (Magyar értelmező kéziszótár, ). Hell a hétköznapi szóhasználat szerint értéknek tekint mindent, ami az ember számára jelentős, fontos, vagy bármilyen szempontból lényeges. Ugyanakkor megállapítja, hogy az érték egy, a társadalom szociokulturális fejlődése nyomán kialakult minőségi kategória is. Az emberek többsége által kívánatosnak, elérendőnek, vagy tiszteletre méltónak elismert képzetet jelöli. Az értékek adnak tájékozódási mércét, amikor különböző cselekvési alternatívák közül választunk. Standardként, kritériumként szolgálnak különböző helyzetek megítéléséhez. Kialakulásukkal és megszilárdulásukkal további szabályrendszereket építenek ki és ezzel hatnak jóformán az élet minden területére (Pedagógiai Lexikon, ; Váriné, 1987; ). Az értékeket Váriné, olyan sajátos eszmei objektivácóknak tekinti, amelyekkel az ember a dolgokban felismert, vagy nekik tulajdonított minőséget fejezi ki, az emberi tapasztalatok és ismeretek alapján. Gyakorlatilag valamiféle közmegegyezés szerinti jelentéstulajdonítás, a közös tudás kikristályosodása jön létre. Az emberi életvezetés és az önmeghatározás szempontjából felismert fontosság tükröződik és sűrűsödik értékképzetté. Függnek az adott társadalom, kultúra domináns ideológiájától. Ezért társadalom-, illetve kultúraspecifikusak (Váriné, ). Sajátos motívumosztályok, amelyek rendelkeznek a kell normatív minőségével és kívánatosságával. Az érték megfogalmazható úgy is, hogy valaminek az a tulajdonsága, amely a társadalom és az egyén számára való fontosságát fejezi ki. Definiálható a társadalom és az 19

20 egyén által elérhető, megteremthető, birtokolható alkotásként, magatartásként, viselkedésformaként vagy állapotként (Horváth - Palotay-né, 2000). Az érték elsősorban az a szervező közeg, amely hatékonyan irányítja az emberi magatartást, azt, hogy az ember mit és hogyan cselekszik, vagy épp ellenkezőleg, valamit valamiért nem tesz. Az értékeknek kettős karaktere van: egyrészt az innováció (mobil és aktív elem), másrészt szokások, rutinok, viselkedésformák határozzák meg (stabil, változatlan) (Füstös Szakolczai, 1994). Csak akkor beszélhetünk értékről, ha van valamilyen érvényes viszonyítási alapunk. Beluszky szerint feloldhatatlan feszültség van egy egyetemes érvényű viszonyítási alap létének igazolhatatlansága és az emberi természet egyetemes és valódi értékek iránti vágyakozása között. Az azonban belátható, hogy minden értékválasztásunk és egyáltalán az értékek létének előfeltétele az emberiség fennmaradása (Beluszky, 2000). Az érték lényegében olyan szubjektív ítéleti viszony a valósághoz, amely a cselekvés és döntés meghatározójává válik. Akkor válik orientáló jellegűvé, ha szubjektívvé lesz. Mások megfogalmazásában az érték lényegében az egyes objektivációkhoz való szubjektív ítéleti viszony és a cselekvés meghatározója az egyes objektivációk, objektív viszonyok belsővé tétele által, ami koronként, rétegenként, csoportonként és egyénenként is változó (Kapitány Á. Kapitány G., 1995). Az értékek kategóriáinak többféle felosztása létezik. A hagyományos értékelméletek az értékek világát két értéktartományra bontják: - az alapvető vagy létfenntartó értékek (amelyek nélkülözhetetlenek az ember biofizikai, biopszichikai létének fenntartásához) - magasrendű, vagy létkiteljesítő értékek (nem kötődnek közvetlenül a létfenntartáshoz, az előzőekhez képest többletként jelentkeznek) Weszely, Rickerttől átvett értékfelosztása szerint vannak reális és ideális értékek. A reális értékek a szükséges, a hasznos és az élvezetes. A nevelés éppen arra irányul, hogy ezekből kiindulva a szellemi fejlődést az ideális értékek (a jó, a szép, az igaz) szubjektív elfogadása felé terelje (Weszely, ). A szociológiai megközelítés is kételemű, az objektív és a szubjektív értékeket különbözteti meg, de megállapítja, hogy ezek köre sohasem feddheti egymást teljesen. Objektív érték mindaz, amire egy adott rendszernek szüksége van létezéséhez, működéséhez és fejlődéséhez. A rendszer lehet az egész emberiség, egy társadalom vagy 20

A sportpedagógia alapjai

A sportpedagógia alapjai Triatlon-edzők szakmai továbbképzése Balatonboglár, 2015. április 16-19. A sportpedagógia alapjai Dr. Poór Zoltán a neveléstudomány kandidátusa A sportpedagógia fogalma Tágabb értelemben: A sportpedagógia

Részletesebben

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL Bander Katalin Galántai Júlia Országos Neveléstudományi

Részletesebben

Az erkölcsi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016

Az erkölcsi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016 Az erkölcsi nevelés Dr. Nyéki Lajos 2016 Bevezetés Az erkölcsi nevelés lényegében magatartásformálás, amelynek során a társadalom igényeinek megfelelő tartós magatartásformák kialakítására törekszünk.

Részletesebben

Helyi tanterv 2013/2014 tanévtől felmenő rendszerben Testnevelés és sport. 5.-8. évfolyam Célok és feladatok

Helyi tanterv 2013/2014 tanévtől felmenő rendszerben Testnevelés és sport. 5.-8. évfolyam Célok és feladatok Helyi tanterv 2013/2014 től felmenő rendszerben Testnevelés és sport 5.-8. évfolyam Célok és feladatok Gyakorlati tudásanyag Az iskolai testnevelés és sport célja, hogy a tanulók életkori sajátosságaihoz,

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

Eredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése

Eredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése Eredmény rögzítésének dátuma: 2016.04.20. Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése 1. Pedagógiai módszertani felkészültség 100.00% Változatos munkaformákat alkalmaz. Tanítványait önálló gondolkodásra,

Részletesebben

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz 1. sz. melléklet Orientáló mátrix a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz Kistérség Projekt címe Összeg (mft) Baktalórántháza Játszva, tanulva, sportolva a társadalom hasznos tagjává válni Leírás

Részletesebben

AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN

AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN A pedagógusképzés átalakításának országos koordinálása, támogatása TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0010 AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN Almássy Zsuzsanna

Részletesebben

Kompetenciafejlesztés a mérnöktanárképzésben TÁMOP B.2-13/

Kompetenciafejlesztés a mérnöktanárképzésben TÁMOP B.2-13/ Kompetenciafejlesztés a mérnöktanárképzésben TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0002 PROJEKT ZÁRÓKONFERENCIA 2015.10.13. Dr. Tordai Zita Óbudai Egyetem TMPK Háttér A tanári szerep és a tanárképzés változása Európában

Részletesebben

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás 2. Tantervtípusok; NAT-ok TANTERV: Az iskolai műveltség foglalata, közvetítő eszköz a kultúra és az iskola, a kultúra képviselői és a tanárok között (. o (Báthory

Részletesebben

Az angolszász országok kompetencia alapú tanárképzési és szaktanárképzési tapasztalatai

Az angolszász országok kompetencia alapú tanárképzési és szaktanárképzési tapasztalatai Az angolszász országok kompetencia alapú tanárképzési és szaktanárképzési tapasztalatai Dr. Kelemen Gyula HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Tanár-továbbképzési alprogram

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák Zachár László A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Tanár-továbbképzési alprogram Szemináriumok Budapest

Részletesebben

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett

Részletesebben

D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M

D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M 1. A fogyasztóvédelmi oktatás feladatrendszere 61 2. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei 61 3. A fogyasztóvédelmi oktatás célja 62 4. A fogyasztóvédelmi

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése

Részletesebben

UEFA B. Általános pedagógiai ismeretek a labdarúgásban dolgozó edzők számára

UEFA B. Általános pedagógiai ismeretek a labdarúgásban dolgozó edzők számára Általános pedagógiai ismeretek a labdarúgásban dolgozó edzők számára A pedagógia fogalma: Kettős értelemben használt komplex fogalom. Egyrészt a nevelés elmélete, neveléstudomány, másrészt a nevelés gyakorlati

Részletesebben

Esélyegyenlőség és társadalom ESÉLYEGYENLŐSÉG, MÉLTÁNYOS OKTATÁS

Esélyegyenlőség és társadalom ESÉLYEGYENLŐSÉG, MÉLTÁNYOS OKTATÁS Esélyegyenlőség és társadalom ESÉLYEGYENLŐSÉG, MÉLTÁNYOS OKTATÁS Változó társadalom, globális trendek társadalmi mobilitás vagy a társadalmi struktúra újratermelődése (Bourdieau, Bernstein, Mollenhauer

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu Az ökoiskolaság, a környezeti nevelés helye a megújult tartalmi szabályozásban - Nemzeti alaptanterv és kerettantervek Varga Attila Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet E-mail: varga.attila@ofi.hu Nemzetközi

Részletesebben

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia mint tudomány Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia tárgya, jellegzetes vonásai A neveléstudomány tárgya az ember céltudatos, tervszerű alakítása. A neveléstudomány jellegét tekintve társadalomtudomány.

Részletesebben

Osztályfőnöki 5. - 8. évfolyam

Osztályfőnöki 5. - 8. évfolyam Osztályfőnöki 5. - 8. évfolyam 5. évfolyam ök Önismeret 6 Együtt élünk 4 A drog fogalma, hatásai 1 Személyes biztonság: jogaim, kötelességeim 2 Tanulási szokások 5 Szabad felhasználás 4 Összesen: 36 6.

Részletesebben

Általános rehabilitációs ismeretek

Általános rehabilitációs ismeretek Tantárgy összefoglaló Tantárgy megnevezése Tantárgy képzési céljai A képzés célok részletesebb kifejtése: Általános rehabilitációs ismeretek A tanuló elsajátítsa a rehabilitáció modern szemléletét, ismerje

Részletesebben

Dr. Révész László egyetemi tanársegéd Sportpedagógiáról röviden

Dr. Révész László egyetemi tanársegéd Sportpedagógiáról röviden Dr. Révész László egyetemi tanársegéd revesz@mail.hupe.hu Sportpedagógiáról röviden 1 Sportpedagógia Értelmezése: Tágabb: a sporttudomány egy sajátos, pedagógiai aspektusa/ nézőpontja, mely a neveléssel

Részletesebben

Köznevelési stratégia

Köznevelési stratégia Köznevelési stratégia 2013 Stratégia alkotás módszertana Hazai és nemzetközi dokumentumok elemzése Helyzetelemzés SWOT elemzés Célok meghatározása Stratégiai beavatkozások meghatározása Indikátorok meghatározása

Részletesebben

Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról

Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az egyetemes emberi kultúra és a nemzeti kultúra

Részletesebben

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus Kommunikáció elmélete és gyakorlata Zombori Judit, pszichológus Önmenedzselés, karriertervezés Lehetőségek, technikák Mit értünk karrier alatt? Karrier = gyors, sikeres előmenetel, érvényesülés; Karriert

Részletesebben

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET Osztályközösség-építő Program tantárgy 9. évfolyam Tanítási hetek száma: 36 Heti óraszám: 1 Éves óraszám: 36 Jóváhagyta: Boros

Részletesebben

A nevelés-oktatás tervezése I.

A nevelés-oktatás tervezése I. A nevelés-oktatás tervezése I. Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 Hunyady Györgyné M. Nádasi Mária (2004): Pedagógiai tervezés. Pécs, Comenius Bt. Kotschy Beáta (2003): Az iskolai

Részletesebben

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról /

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / A gyermek, a tanuló jogai és kötelességei II. fejezet 10 (3) A gyermeknek tanulónak joga, hogy a) képességeinek, érdeklődésének,

Részletesebben

Szociális ismeretek. emelt szintű szóbeli érettségi vizsga témakörei

Szociális ismeretek. emelt szintű szóbeli érettségi vizsga témakörei Szociális ismeretek emelt szintű szóbeli érettségi vizsga témakörei A szóbeli vizsga a megadott témakörök tematikus és probléma-orientált bemutatása, amelynek keretében a tétel iránymutatása szerint kell

Részletesebben

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda Küldetésünk: A gyermek személyiségének fejlesztése családias környezetben Alapítás: 2012-ben az Audi Hungaria Iskola Intézményegységeként Két, 25-25 fős vegyes korosztályú csoport Egész napos felügyelet

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható

Részletesebben

A köznevelés digitális megújítása. Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár

A köznevelés digitális megújítása. Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár A köznevelés digitális megújítása Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár 1 Az eredményes oktatási rendszer pillérei 1. 2. 3. Jó képességű tanárok Tanárok módszertani felkészültsége Egyenlőség/méltányosság

Részletesebben

Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés)

Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés) Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés) 1/12 Kitöltői adatok statisztikái: 1. Kérjük, gondolja végig és értékelje azt, hogy a felsorolt állítások közül melyik mennyire igaz. A legördülő menü

Részletesebben

A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK

A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK CZETŐ KRISZTINA A tudományos megismerés sajátosságai Tudatos, tervezett, módszeres információgyűjtés. Célja van: pl diagnosztikus cél fejlesztő

Részletesebben

Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához

Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához A Tanulásmódszertan az iskolai tantárgyak között sajátos helyet foglal el, hiszen nem hagyományos értelemben vett iskolai tantárgy. Inkább a képességeket felmérő

Részletesebben

Óvodás szülők tájékoztatása a TÁMOP 3.1.4. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben.

Óvodás szülők tájékoztatása a TÁMOP 3.1.4. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben. Óvodás szülők tájékoztatása a TÁMOP 3.1.4 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben című pályázatról Dr.Karácsonyiné Handl Mária projektmenedzser Kecskéd, 2009. augusztus 27.

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

A tételsor a 27/2016. (IX. 16.) EMMI rendeletben foglalt szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye alapján készült. 2/33

A tételsor a 27/2016. (IX. 16.) EMMI rendeletben foglalt szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye alapján készült. 2/33 A vizsgafeladat megnevezése: A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli vizsgatevékenység a szakmai és vizsgakövetelmények alapján összeállított, a vizsgázó számára előre kiadott komplex szóbeli tételsor alapján

Részletesebben

TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231

TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231 TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231 Munkavállalók képzésének megvalósítása a Raben Trans European Hungary Kft.-nél Napjainkra az emberi erőforrás-fejlesztés, különösen a felnőttek oktatása és képzése egyre nagyobb

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ Iskoláinak Pedagógiai Programja

Tartalomjegyzék. Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ Iskoláinak Pedagógiai Programja Tartalomjegyzék Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ Iskoláinak Pedagógiai Programja I. Előszó a felülvizsgált Pedagógiai programhoz...3 II. Bevezetés...4 1. Az intézmény múltja...8 1.1. A mérki iskola

Részletesebben

SZOLNOK VÁROSI ÓVODÁK. A Portfólió elemzés tapasztalatai a gyakorlatban

SZOLNOK VÁROSI ÓVODÁK. A Portfólió elemzés tapasztalatai a gyakorlatban SZOLNOK VÁROSI ÓVODÁK A Portfólió elemzés tapasztalatai a gyakorlatban Bozsóné Jakus Tünde 2014.11.17. Nekünk minden gyermek fontos Szeretem, vagy nem szeretem?? A portfólió értékelése nem magára a gyűjtemény

Részletesebben

A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc

A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc www.zalai-iskola.hu www.edidakt.hu Előzmények Figyelemfelhívás pozitív optimizmus Don Tapscott Mark Prensky Helyzetértékelés negatív realitás Netgeneráció 2010. kutatás

Részletesebben

KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA

KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA Tudomány az iskola, tudományos a tanítás ott, de csakis ott, ahol tudósok tanítanak. Hozzátehetem, hogy tudósnak nem a sokat tudót, hanem a tudomány kutatóját nevezem.. Eötvös Loránd KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY

Részletesebben

Miben fejlődne szívesen?

Miben fejlődne szívesen? Miben fejlődne szívesen? Tartalomelemzés Szegedi Eszter 2011. január A vizsgálat egy nagyobb kutatás keretében történt, melynek címe: A TANÁRI KOMEPETENCIÁK ÉS A TANÍTÁS EREDMÉNYESSÉGE A kutatás három

Részletesebben

A mérés tárgya, tartalma

A mérés tárgya, tartalma A mérés tárgya, tartalma 1 A TUDÁS Az oktatás elméletének egyik legősibb problémája az ismeretek és a képességek viszonyának értelmezése. A tudás részei, elemei tekintetében számos álláspont alakult ki,

Részletesebben

EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM

EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM Szeresd az egészséged, mert ez a jelen. Védd a kisgyermeket, mert ő a jövő. őrizd a szüleid egészségét! merta múlton épül föl a jelen és a jövő. Bárczy Gusztáv 2 Tartalom 1. Egészséges

Részletesebben

A Nat 2007. évi felülvizsgálata, a gazdasági és pénzügyi ismeretek beemelése a Nat-ba.

A Nat 2007. évi felülvizsgálata, a gazdasági és pénzügyi ismeretek beemelése a Nat-ba. A Nat 2007. évi felülvizsgálata, a gazdasági és pénzügyi ismeretek beemelése a Nat-ba. Brassói Sándor főosztályvezető-helyettes Közoktatási Főosztály Oktatási és Kulturális Minisztérium 1. Az iskolai nevelés-oktatás

Részletesebben

1. A másik ember megértése 2. Az empátia fogalmának kialakulása és fejlődéstörténete a modern lélektanban

1. A másik ember megértése 2. Az empátia fogalmának kialakulása és fejlődéstörténete a modern lélektanban TARTALOMJEGYZÉK 1. A másik ember megértése...11 Áttekinthető emberi világ...11 A rang és a formális viszonyok szerepe...12 A másik érdekessé válik...13 Új kommunikációs nehézségek...14 Az egyén szubjektív

Részletesebben

A KULTURÁLIS HATÁSOK MÉRHETŐSÉGE A KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉSEK SORÁN

A KULTURÁLIS HATÁSOK MÉRHETŐSÉGE A KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉSEK SORÁN A KULTURÁLIS HATÁSOK MÉRHETŐSÉGE A KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉSEK SORÁN Fodor Beáta PhD hallgató Témavezető Prof. Dr. Illés Mária A költség-haszon elemzés szakirodalmi háttere 1800 Albert Gallatin (USA) 1808

Részletesebben

SZAKLEÍRÁSOK, MINTATANTERVEK. Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzés

SZAKLEÍRÁSOK, MINTATANTERVEK. Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzés SZAKLEÍRÁSOK, MINTATANTERVEK Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzés 2014/2015. tanév NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Benedek Elek Pedagógiai Kar Sopron Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

Mindennapi testmozgás-egészséges élet

Mindennapi testmozgás-egészséges élet Mindennapi testmozgás-egészséges élet Dr. Vass Zoltán Ph.D. Magyar Diáksport Szövetség 1948-as megalakulásakor a World Health Organization (WHO) az egészséget a következőképpen definiálta: Az egészség

Részletesebben

Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció

Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció Program címe: Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció Tanúsítvány száma: 6/2015. Tanúsítvány érvényességi ideje: 2017. július 23. Kérelmező neve: Független Egyesület (Nonprofit civil Szervezet) Program

Részletesebben

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON KŐVÁRI EDIT VIDÉKFEJLESZTŐ SZOCIÁLIS MUNKÁS, AUTISTÁK ORSZÁGOS SZÖVETÉSÉNEK ELNÖKE SZÜKSÉGLETEK KIELÉGÍTETTSÉGE AUTIZMUSBAN Szint Jól

Részletesebben

Pályázati azonosító: TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0136. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés-innovatív intézményekben.

Pályázati azonosító: TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0136. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés-innovatív intézményekben. Pályázati azonosító: TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0136 Pályázat címe: Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés-innovatív intézményekben. Pályázó neve: Csongrádi Kistérség Többcélú Társulása Pályázó címe:

Részletesebben

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK 06. OKTÓBER PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK 06. OKTÓBER. tétel Mutassa be a pedagógia fogalmát, célját, tárgyát, feladatát! (Témakör: Általános pedagógia)

Részletesebben

TUDATOS FOGYASZTÓ KOMPETENCIAFEJLESZTÉS A DIGITÁLIS NEMZETI FEJLESZTÉSI TERVBEN HORVÁTH VIKTOR FŐOSZTÁLYVEZETŐ

TUDATOS FOGYASZTÓ KOMPETENCIAFEJLESZTÉS A DIGITÁLIS NEMZETI FEJLESZTÉSI TERVBEN HORVÁTH VIKTOR FŐOSZTÁLYVEZETŐ TUDATOS FOGYASZTÓ KOMPETENCIAFEJLESZTÉS A DIGITÁLIS NEMZETI FEJLESZTÉSI TERVBEN HORVÁTH VIKTOR FŐOSZTÁLYVEZETŐ Digitális Nemzet Fejlesztési Program 1631/2014. (XI. 6.) Korm. határozat a Digitális Nemzet

Részletesebben

Szent Mór Iskolaközpont Pedagógiai Program. Tartalomjegyzék

Szent Mór Iskolaközpont Pedagógiai Program. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék I. FEJEZET: AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA... 1. 1. Anyagi és személyi feltételek... 1. 2. Küldetésnyilatkozat... 2. 3. A pedagógiai program jogszabályi háttere... 3. 4. Az iskola hivatalos adatai...

Részletesebben

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5.

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5. Etika Bevezető Oktatási cél: A kurzus célja az etika körébe tartozó fogalmak tisztázása. A félév során olyan lényeges témaköröket járunk körbe, mint erény erkölcsi tudat, szabadság, lelkiismeret, moralitás,

Részletesebben

Az egészség és a kultúra

Az egészség és a kultúra Az egészség és a kultúra kapcsolata Az egészségkultúra fogalma, helye a kultúra rendszerében Az ember személyiségének kialakulása elképzelhetetlen szociális hatások nélkül, e hatások érvényesülésének folyamatát

Részletesebben

PhD értekezés tézisei. Heszteráné dr. Ekler Judit. A testnevelés értékreprezentációja a közoktatásban -Quo vadis iskolai testnevelés?

PhD értekezés tézisei. Heszteráné dr. Ekler Judit. A testnevelés értékreprezentációja a közoktatásban -Quo vadis iskolai testnevelés? Pannon Egyetem Interdiszciplináris Doktori Iskola: Bölcsészettudományok és Társadalomtudományok Neveléstudományi doktori program Pedagógusképzés Pedagógiája alprogram PhD értekezés tézisei Heszteráné dr.

Részletesebben

PEDAGÓGUSOK SZEREPÉRTELMEZÉSE AZ ISKOLAI SZOCIALIZÁCIÓ FOLYAMATÁBAN

PEDAGÓGUSOK SZEREPÉRTELMEZÉSE AZ ISKOLAI SZOCIALIZÁCIÓ FOLYAMATÁBAN XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 PEDAGÓGUSOK SZEREPÉRTELMEZÉSE AZ ISKOLAI SZOCIALIZÁCIÓ FOLYAMATÁBAN Kurucz Orsolya Ágnes Nikitscher Péter A kutatásról

Részletesebben

SIOK Széchenyi István Általános Iskola FIT jelentés 2011 Kompetenciamérés

SIOK Széchenyi István Általános Iskola FIT jelentés 2011 Kompetenciamérés FIT jelentés 2011 Kompetenciamérés Készítette: Gáthy Péterné Siófok, 2012. április 9. minőségügyi vezető 1 1. Tanulási környezet A telephelyi kérdőív kérdéseire adott válaszok alapján az épületünk jó állagú.

Részletesebben

Pedagógiai pszichológia

Pedagógiai pszichológia ."! Kelemen László Pedagógiai pszichológia Negyedik kiadás M\ «, t U. ^ i 1 t Tankönyvkiadó, Budapest, 1988 Tartalomjegyzék I. RÉSZ. A pedagógiai pszichológia általános kérdései 1. FEJEZET. A pedagógiai

Részletesebben

Életpályaépítés AZ ÉLETPÁLYA-ÉPÍTÉS ÁLTALÁNOS MEGHATÁROZÁSA

Életpályaépítés AZ ÉLETPÁLYA-ÉPÍTÉS ÁLTALÁNOS MEGHATÁROZÁSA Életpályaépítés AZ ÉLETPÁLYA-ÉPÍTÉS ÁLTALÁNOS MEGHATÁROZÁSA Az életpálya-építés olyan tevékenység, amely arra szolgál, hogy az egyén ambícióinak és lehetőségeinek megfelelően, tudatosan, tervszerűen alakítsa

Részletesebben

Egyéni fejlődési utak. tanári kompetenciák. Mindenki társadalma, mindenki iskolája. A tanári szerep

Egyéni fejlődési utak. tanári kompetenciák. Mindenki társadalma, mindenki iskolája. A tanári szerep Egyéni fejlődési utak Mindenki társadalma, mindenki iskolája tanári kompetenciák A tanári szerep A tanári szerep - 1980 kognitív pszichológia, (Berliner n/a) Az újonc szerep 1 év megfontoltság racionális,

Részletesebben

Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n?

Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n? Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n? A tanári pálya iránt érdeklődő felvételizőként valószínűleg gondoltál már arra, hogy ehhez a hivatáshoz nemcsak a tudás közvetítése, hanem

Részletesebben

Tanterv-, és curriculumelmélet műfaji fejlődése. Kaposi József

Tanterv-, és curriculumelmélet műfaji fejlődése. Kaposi József Tanterv-, és curriculumelmélet műfaji fejlődése Kaposi József A tantervelmélet meghatározása Az oktatás tartalmi szabályozásával foglalkozó diszciplína. A tantervekkel, tartalmuk kiválasztásával, elrendezésével,

Részletesebben

A mindennapos testnevelés szubjektív helyzete az észak-alföldi régió tanulóinak körében

A mindennapos testnevelés szubjektív helyzete az észak-alföldi régió tanulóinak körében Fintor Gábor Debreceni Egyetem, Nevelés-és Művelődéstudományi Doktori Program A mindennapos testnevelés szubjektív helyzete az észak-alföldi régió tanulóinak körében Fiatal Sporttudósok IV. Országos Konferenciája

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 607 CÉLOK ÉS FELADATOK - Az osztályfőnöki munka célja a személyiségfejlesztés, az osztályközösség formálása, a különböző nevelési hatások integrálása.

Részletesebben

SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban. Csibi Enikő 2013.02.04.

SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban. Csibi Enikő 2013.02.04. SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban Csibi Enikő 2013.02.04. Együttnevelés, együttoktatás 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról bevezetése óta Magyarországon, azaz 10 éve

Részletesebben

A TESTNEVELÉS ÉS SPORT VALAMINT MÁS MŰVELTSÉGTERÜLETEK TANANYAGÁNAK KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI DR. PUCSOK JÓZSEF MÁRTON NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA TSI

A TESTNEVELÉS ÉS SPORT VALAMINT MÁS MŰVELTSÉGTERÜLETEK TANANYAGÁNAK KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI DR. PUCSOK JÓZSEF MÁRTON NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA TSI A TESTNEVELÉS ÉS SPORT VALAMINT MÁS MŰVELTSÉGTERÜLETEK TANANYAGÁNAK KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI DR. PUCSOK JÓZSEF MÁRTON NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA TSI TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0009 Szakmai szolgáltató és kutatást

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

Bag Nagyközségi Önkormányzat. Képviselő-testületének 5/2011. (III.30.) rendelete. az önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatairól

Bag Nagyközségi Önkormányzat. Képviselő-testületének 5/2011. (III.30.) rendelete. az önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatairól Bag Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2011. (III.30.) rendelete az önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatairól Bag Nagyközség Önkormányzata a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi

Részletesebben

SZOLNOKI MŰSZAKI SZAKKÖZÉP- ÉS SZAKISKOLA

SZOLNOKI MŰSZAKI SZAKKÖZÉP- ÉS SZAKISKOLA SZOLNOKI MŰSZAKI SZAKKÖZÉP- ÉS SZAKISKOLA Rendszerszintű megközelítés (Keretrendszer) Tradíciók Értékek Normák Jó gyakorlatok Közös célok Következetesség Döntések tények és érvek alapján!!idő!! MIR Eszköz

Részletesebben

Pedagógia - gyógypedagógia

Pedagógia - gyógypedagógia 2 Pedagógia - gyógypedagógia 1. A pedagógia tudománya. A nevelés fogalma és alapvető jegyei 2. A nevelés szükségessége: a személyiség fejlődését befolyásoló tényezők (öröklés, környezet, nevelés) 3. Érték,

Részletesebben

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze.

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze. INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

UEFA B. Az edző, sportoló, szülő kapcsolat

UEFA B. Az edző, sportoló, szülő kapcsolat Az edző, sportoló, szülő kapcsolat A család (szülő)- sportoló kapcsolat A család fogalma: különnemű, legalább két generációhoz tartozó személyek csoportja, amely reprodukálja önmagát. A tagok egymáshoz

Részletesebben

Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola. Tanulásmódszertan HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY

Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola. Tanulásmódszertan HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola Tanulásmódszertan HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY KÉSZÍTETTE: Molnárné Kiss Éva MISKOLC 2015 Összesített óraterv A, Évfolyam 5. 6. 7. 8. Heti 1 0,5 óraszám Összóraszám

Részletesebben

Az OKNT-adhoc. bizottság kerettanterve. mindenkinek 2009

Az OKNT-adhoc. bizottság kerettanterve. mindenkinek 2009 Az OKNT-adhoc bizottság kerettanterve Természettudományt mindenkinek 2009 I. A kerettanterv általános jellemzıi 1. Célok és feladatok Pedagógiai rendszer A természettudományos tantárgyak önállóságának

Részletesebben

FOGYATÉKOS DIÁKOK SPORTJA ÉS SZABADIDŐS SPORTOLÁSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

FOGYATÉKOS DIÁKOK SPORTJA ÉS SZABADIDŐS SPORTOLÁSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON FOGYATÉKOS DIÁKOK SPORTJA ÉS SZABADIDŐS SPORTOLÁSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON Egy kis számtan Magyarország lakossága: 10.000.000 ember 600.000 fogyatékkal élő felnőtt ember 80.000 fogyatékkal élő diák

Részletesebben

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben IKT kompetenciák Farkas András f_andras@bdf.hu A tanítás holisztikus folyamat, összekapcsolja a nézeteket, a tantárgyakat egymással és a tanulók személyes

Részletesebben

I. rész. Általános rendelkezések, alapelvek 1.

I. rész. Általános rendelkezések, alapelvek 1. Hatályos: 2009. január 30. Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának 42/2004.(V.26.) rendelete az Önkormányzat sportfeladatairól és a sporttevékenység támogatásáról (módosításokkal egységes

Részletesebben

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása

Részletesebben

Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei

Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei 1. A szakirányú továbbképzési szak megnevezése: Kompetencia alapú angol nyelvi tanító 2. A szakképzettség

Részletesebben

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN EURÓPAI PARLAMENT BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

Részletesebben

SYLLABUS. Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Humán Tudományi Tanszék Szak

SYLLABUS. Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Humán Tudományi Tanszék Szak SYLLABUS I. Intézmény neve Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Kar Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Humán Tudományi Tanszék Szak Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája A tantárgy típusa Tantárgy

Részletesebben

Az egészséges életre nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2015

Az egészséges életre nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2015 Az egészséges életre nevelés Dr. Nyéki Lajos 2015 Bevezetés A tanulási idő fokozatos növekedése, a munkahelyeken a szellemi munka túlsúlyba kerülése, a mozgásszegény, ülő életmód egyre többször okoz neurotikus

Részletesebben

Jegyzőkönyv. Önértékelés. Hogyan követi a szakmában megjelenő újdonságokat, a végbemenő változásokat?

Jegyzőkönyv. Önértékelés. Hogyan követi a szakmában megjelenő újdonságokat, a végbemenő változásokat? Jegyzőkönyv Az eljárás azonosítója Az eljárás típusa Az értékelt neve Az értékelt azonosítója Az adatgyűjtés módszere Az adatgyűjtést végző neve Az adatgyűjtést végző oktatási azonosítója Az adatgyűjtés

Részletesebben

MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET

MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET Készítette: Varga Enikő 1 EMBER-ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA Célok és feladatok Az etika oktatásának alapvető célja, hogy fogalmi kereteket nyújtson az emberi

Részletesebben

Az iskola szerepe a szabadidő sportra nevelésben. Boronyai Zoltán Magyar Diáksport Szövetség

Az iskola szerepe a szabadidő sportra nevelésben. Boronyai Zoltán Magyar Diáksport Szövetség Az iskola szerepe a szabadidő sportra nevelésben Boronyai Zoltán Magyar Diáksport Szövetség A sport hagyományos szerepe a köznevelésben SPORT ESZKÖZ Testnevelés - testkultúra CÉL Tehetséggondozás élsport

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Politológia 2. I. Politikai rendszer funkciói II. A politikai rendszer elemei 2013. I. Politikai rendszer funkciói 1) A társadalom felé 2) A politikai rendszeren

Részletesebben

A tanári mesterképzés portfóliója

A tanári mesterképzés portfóliója A tanári mesterképzés portfóliója TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0009 Szakmai szolgáltató és kutatást támogató regionális hálózatok a pedagógusképzésért az Észak-Alföldi régióban Dr. Márton Sára főiskolai tanár

Részletesebben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben dr. Rádli Katalin szakmai főtanácsadó Oktatásügy és pedagógus-továbbképzés Pedagógusképzés

Részletesebben

Pedagógusok az egészségért konferencia október 3.

Pedagógusok az egészségért konferencia október 3. Pedagógusok az egészségért konferencia 2014. október 3. Belső (M)órarend A Budapest XVI. Kerületi Móra Ferenc Általános Iskola Egészségfejlesztési programja bemutatja: Dátán Attila Tartalom Előzmények,

Részletesebben

Egyéb Jó gyakorlat megnevezése: Óvoda család újszerű gyakorlata bevontság, együttműködés

Egyéb Jó gyakorlat megnevezése: Óvoda család újszerű gyakorlata bevontság, együttműködés Szolnok Városi Óvodák Egységes Pedagógiai Szakszolgálat és Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézmény Százszorszép Óvoda referenciahely: A kompetencia alapú nevelési, oktatási programot átfogóan, mintaadóan

Részletesebben