A SPORTFINANSZÍROZÁS HELYZETE MAGYARORSZÁGON ÉS AUSZTRIÁBAN KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A RÖPLABDA SPORTBAN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A SPORTFINANSZÍROZÁS HELYZETE MAGYARORSZÁGON ÉS AUSZTRIÁBAN KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A RÖPLABDA SPORTBAN"

Átírás

1 Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat Tőzsde-pénzintézetek szakirány A SPORTFINANSZÍROZÁS HELYZETE MAGYARORSZÁGON ÉS AUSZTRIÁBAN KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A RÖPLABDA SPORTBAN Témafelelős: Sajósiné dr. Kováts Magdolna Külső konzulens: Dr. Borbély Attila Budapest, 2008 Készítette: Kiss Beáta

2 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS... 5 II. A SPORTIPAR KÖZGAZDASÁGI MEGKÖZELÍTÉSE A SPORT, MINT A GAZDASÁGI KUTATÁSOK TÁRGYA A SPORT FOGALMA A SPORT TÁRSADALMI-GAZDASÁGI SZEREPE A sportaktivitás elemzése A versenysport hatásai A sport és az üzlet kapcsolata A sport gazdasági jelentősége Szinergiák III. A SPORT JOGI ÉS SZERVEZETI KERETEI, ILLESZKEDÉS AZ EURÓPAI UNIÓHOZ A SPORTRA VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK A sportra vonatkozó jogszabályok az Európai Unióban Adózás Szerencsejáték A vállalkozás értelmezése a sportban A sport törvényi szabályozása a tagállamokban A sportot körülvevő jogi környezet Ausztriában A sportot körülvevő jogi környezet Magyarországon SPORT - SZERVEZETI KERETEK A sport szervezeti keretei az Európai Unióban A sport szervezeti keretei Ausztriában A kormányzati szervek működése A nem-kormányzati szervek működése Egyéb sportszervezetek működése A sport szervezeti keretei Magyarországon A kormányzati szervezeti rendszer A nem kormányzati szervezeti rendszer IV. SPORTFINANSZÍROZÁS RÖPLABDA EGYESÜLETEK PÉNZÁRAMLÁS A SPORTBAN Sportfinanszírozás az Európai Unióban Az osztrák kormány sportpolitikája Sportfinanszírozás Magyarországon A SPORTEGYESÜLETEK FINANSZÍROZÁSA, KIEMELTEN A RÖPLABDA SPORTÁGBAN A röplabda története A röplabda Ausztriában A röplabda hazai története Két egyesület bemutatása: aon hotvolleys Vasas Sport Club aon hotvolleys VASAS Sport Club

3 V. ESETTANULMÁNY A KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS TANULSÁGAI A KÉRDŐÍV ÖTLETE, A KÉRDÉSEK ÖSSZEÁLLÍTÁSÁNAK SZEMPONTJAI A VÁLASZOK ÉS A SZEMÉLYES ADATGYŰJTÉS ELEMZÉSE Az egyesületek finanszírozásának fő forrásai A felnőtt csapatok kiadásai és a sportcélú ingatlanok helyzete Az utánpótlás korosztály számára szervezett programok Médiajelenlét Szponzorok megnyerése és kapcsolattartás A röplabda, illetve a csapat népszerűsítéséért folytatott tevékenység VI. ÖSSZEGZÉS VII. IRODALOMJEGYZÉK A MAGYAR SPORTFINANSZÍROZÁSSAL KAPCSOLATOS SZAKIRODALOM: AZ OSZTRÁK SPORTFINANSZÍROZÁSSAL KAPCSOLATOS SZAKIRODALOM: VIII. ÁBRA- ÉS TÁBLÁZATJEGYZÉK IX. MELLÉKLETEK A szabadidő- és látványsport összevetése Indesit European Champions League Volleyball Gala, Bécs A sport szervezeti rendszere Ausztriában Az állami sporttámogatások megoszlása Ausztriában (2007) Szövetségi sportági támogatások 2007-ben Klagenfurt Beachvolley Grand Slam Champions League külföldön Kérdőív aon hotvolleys Schulaction, Showtraining Szponzorok X. FÜGGELÉK A DOLGOZATBAN SZEREPLŐ RÖVIDÍTÉSEK MEGHATÁROZÁSA ÁRFOLYAMOK

4 I. Bevezetés A modern társadalmakban a XX. század végére óriási mértékben megnőtt a sport szerepe, a sportpiac robbanásszerű fejlődésen ment keresztül, ami együtt járt a sport gazdasági súlyának növekedésével is. A sport olyan önálló iparággá vált, amely a nemzetgazdaságoknak nem csekély hányadát képezi. A hőskorban minden sokkal egyszerűbb volt. Az ifjak futottak, úsztak, ugrottak, labdáztak, mert örömüket lelték benne. Szórakoztak. Akinek megtetszett a produkciójuk, megjutalmazta őket, volt, aki csupán egy-két jó falattal, másoknak többre futotta, és többet adtak, ám csupán segítségről, gesztusról volt szó, nem pedig támogatásról. A kocka akkor fordult, amikor az edzett urak és hölgyek már nem csupán saját szórakozásukra, hanem mások szórakoztatására is elővezették tudományukat. Közbelépett a néző, aki ugyebár nagy úr. Illendő megfelelően kiszolgálni, mert egyébként fütyül, elmarad a lelátóról, ne adj `isten teljesen hátat fordít a gladiátoroknak és a sportnak. Az pedig nagy baj, hiszen az esztendők, az évtizedek múlásával iparágak épültek a vérre menő küzdelmekre. Ezért is a sport, amely egykor egy volt az élettel, egészséggel, ma már szinte csak az erőre tart igényt. Amíg létezik, addig mindig terem pénz, amellyel megvásárolható az ifjak élete és egészsége. A nótát itt is az rendeli, aki a zenészt fizeti. Az pedig természetesen az összegtől függ, hogy milyen dalok szerepelhetnek a repertoárban. 1 A sport gazdasági jelentőségének megnövekedése érthető módon megteremtette a sportipar gazdasági elemzésének igényét. Az európai sport esetében be kellett látni, hogy a korábban egyesületi alapon működő, tehát alapvetően a sportolók érdekeit szem előtt tartó sportmodellt fel kell, hogy váltsa az üzleti modell, amelyben a sporttevékenységeket szolgáltatásként kell előállítani, a tevékenységek 1 Malonyai, o. 5

5 céljait pedig a szolgáltatás tulajdonosai hosszú távú profitérdekeinek kell meghatároznia. A logika szerint, ha a piac irányít, akkor az államnak ki kell vonulnia a sportból. Európa fejlett országaihoz képest azonban a sport szolgáltatásai Magyarországon még gyerekcipőben járnak, ezért a központi támogatások azonnali megszüntetése esetén minden összeomlana. A kormánynak tehát nem kivonulnia kell a sportból, hanem előbb segítenie az átalakulást, majd a valódi piac létrejötte után elhárítani a működés zavarait. A helyzetet nehezíti azonban, hogy a szakosztályok még mindig az államtól várják a támogatást, mert a vállalkozók bizonytalanok abban, hogy a sportra fordított kiadásaik megtérülnek-e a jövőben. Magyarországon a sport fejlődése terén körülbelül 20 éves lemaradás figyelhető meg Nyugat-Európához képest. Dénes Ferenc sportközgazdász szavaival élve: ahhoz, hogy a sport túlélje a következő éveket, jelentősen át kell szabnia gondolkodási és cselekvési módját. 2 Bár sokan ellenzik, a jövőben változtatni kell a hagyományos hazai sikersportágak menedzselésén. Bizonyos, Nyugat-Európában és Amerikában népszerű látványsportok és labdajátékok ugyanis Magyarországon még nem igazán közismertek, sikeresek, vagy a szövetségeik nehézségekkel küzdenek. Ez az elmúlt időszakban lehetőséget adott a tradicionális hazai sportágaknak mint például a kajak-kenu vagy az úszás -, hogy a sikerekre vágyó magyar közönség figyelmét megnyerje, hosszú távon azonban nem lehet csak erre építeni. Az olimpiai éremtáblázatban ugyan jó eredményeket érhetünk el ezek által, de az érmek száma önmagában nem megfelelő mérce, mivel figyelmen kívül hagyja a piac értékítéletét. A támogatás alapja Magyarországon az érmek számában mért teljesítmény, annak ellenére, hogy a piac az általa nagyra értékelt sportokat sokszorta jobban megfizeti. A piac által kedvelt sportágak legfőbb jellemzője, hogy magas a reklámhordozó értékük, ami abból adódik, hogy nagy a sportszerigényük és sok az érdeklődőjük, mivel látványosak és bizonytalan kimenetelűek. A magyar sikersportágaknak is fel kell ismerniük, hogy a 2 Világgazdaság, október 12., 9. o. 6

6 jövőben csak akkor tudnak talpon maradni, ha ők is elmozdulnak a látványsport irányába. Dolgozatom a röplabda helyzetét vizsgálja Magyarországon és Ausztriában. Bár szomszédos országokról van szó, a két sportpiac között jelentős a fejlettségbeli különbség nyugati szomszédunk javára. Míg a sportág hazai piacán a kluboknak és a szövetségeknek folyamatosan harcolniuk kell a túlélésért, Ausztriában a röplabda látványsport jellegének megragadásával sikeresen működő sportpiacot hoztak létre, ahol a szponzoroknak jó üzlet befektetni, a sportág nagy közönséget vonz, és a küzdelmek sokat szerepelnek a televízióban. Azt gondolom, hogy a gazdasági fejlettségbeli különbségek ismeretében sem teljesen irreleváns a nemzetközi vizsgálódás, mivel az alapfeltételek (pl. a piac nagysága, más sportok előnyben részesítése) hasonlóak a magyar viszonyokhoz, mégis a röplabda jóval sikeresebb, mint nálunk. A dolgozat elkészítésénél azon tényezők felismerésére törekszem, amelyeket mindenképpen figyelembe kell venni, ha Magyarországon is élvezhető, szórakoztató röplabdát kívánunk látni az elkövetkező években 7

7 II. A sportipar közgazdasági megközelítése 2.1. A sport, mint a gazdasági kutatások tárgya A sportgazdaság a sportjavak és szolgáltatások előállításában, elosztásában, a cserében és fogyasztásban felmerülő döntési alternatívákkal és e döntések megvalósításának társadalmi környezetével és következményeivel foglalkozik. Bár a sport-kutatások a közgazdász társadalmon belül sokáig negatív megítélésben részesültek, s sokan kétségbe vonták ezek jogosultságát, a sport gazdasági jelentőségének növekedésével párhuzamosan az utóbbi évtizedekben jelentősen bővült a sport közgazdasági irodalma. Amellett, hogy az állami támogatások csökkenése felerősítette a sportgazdasági ismeretek iránti igényt a szövetségek és az egyesületek részéről, a terület fontosságát gyakorlati jelentősége adja. Az elmúlt néhány évtizedben az egészség, a test állapota, az életminőség a modern társadalmakban a környezetvédelemhez hasonlóan rendkívül hangsúlyossá vált. A sportolás a fejlett országok állampolgárainak túlnyomó többsége számára már a mindennapi élet része. Emellett jelentősen megnőtt a szerepe a reklámgazdaságban is. 3 A sportgazdasági kutatások a szolgáltatásokra, a szabadidőre és a szórakoztatóiparra vonatkozó vizsgálatokkal állnak szoros kapcsolatban. Bár nem állnak össze egységes iskolákká, e kutatások esetében is megtalálhatóak a közgazdasági elemzés hagyományos szintjei. Makroszinten a sport gazdasági jelentőségét, a nemzetgazdasági jövedelemhez, a foglalkoztatáshoz, a fogyasztói kiadásokhoz való hozzájárulását mérik, valamint a nemzetközi sportesemények gazdasági hatásait vizsgálják. Mikroszinten a sportpiac működésének kérdései, a kereslet és kínálat jellemzői, a szolgáltatások jellege és a sportszervezetek működése áll a kutatások középpontjában. A két szint 3 Dénes Misovicz, o. 8

8 közötti mezoszint a sportágak, mint iparágak sajátosságival foglalkozik, mint például a játékospiac működése A sport fogalma 5 A gazdasági kutatások területének pontos meghatározásához szükség van a sport fogalmának tisztázására, mellyel kapcsolatban azonban számos definíció látott napvilágot, mivel a közgazdaságtan mellett a jog, a szociológia és a politika területén is felmerül ez a probléma. A sport iparággá, üzleti szolgáltatássá válásában szerepet játszó tényezők megismeréséhez nagy segítséget nyújt a sport eredetének áttekintése. Mai formája a XVIII. században, Angliában alakult ki, az üzleti vállalkozásoktól elkülönülve. Meghatározott időpontokhoz kötődő rituális népi tevékenységekből fejlődött ki, melyeket az elit átalakítva, saját képére formálva újrateremtett. A sport jellegű tevékenységeket beépítették az elitképzésbe, s a sport által jól fejleszthető értékek segítségével képezték a jövőbeli vezetőket. Ennek a rétegnek megvolt a szükséges jövedelme az oktatásban való részvételhez, valamint kellő szabadidővel rendelkeztek, az iskola befejezése után pedig hétköznapi életük részévé vált a sport. A sportágak szabályainak kialakulásával és a bajnokságok megindulásával párhuzamosan kezdetét vette a földrajzi térben való terjedés: Nagy-Britanniából elsősorban a gyarmatok, majd a világ minden országa felé. A XIX. században a jövedelem és a szabadidő növekedésével a sport egyre szélesebb körben népszerűvé vált. Terjedése folyamán a különböző kultúráknak megfelelően jelentős változásokon ment keresztül. A sport klasszikus értelmezése, miszerint a sport fizikai erőkifejtéssel járó szabadidőben végzett tevékenység, a XX. századra több irányba is kiterjedt és fogalmát manapság is számos tényező tágítja. Az életmódbeli változások hatására nőtt a szabadidősport iránti érdeklődés, melynek 4 András, Uo. 9

9 köszönhetően számos új sportág jelent meg, s sokakból eltűnt a versengés. Ugyanakkor a sport professzionális irányzatának kialakulása hatására egyes sportolók számára a sport jövedelemszerző munkává vált. A sport egészségmegőrző, prevenciós és rehabilitációs szerepének felismerése a rétegsportok (gyerek-, diák-, senior sport illetve a fogyatékosok sportja) és a technikai sportok (autó- és motorversenyzés, ejtőernyőzés) kialakulása mellett szintén tovább tágította a fogalmat. Megállapítható, hogy míg a szabadidősport célja a testmozgás, testedzés, addig a látványsport elengedhetetlen feltétele a versengés. A sportipar két részpiacának legfontosabb jellemzőit az 1. sz. mellékletben található táblázat szemlélteti. A sport eredetét tekintve tehát egy civil tevékenység, mely a társadalom egyik fontos alrendszerének tekinthető, de mára a gazdaság és a társadalom egyik közös szférájává válva önállósodott. Bár vannak közös logikai elemeik, megvannak a maga sajátosságai, ezért szükséges a sport gazdasági vonatkozásainak tisztázása, a sportüzlet értelmezése A sport társadalmi-gazdasági szerepe A sport sajátos funkciói révén eszköz lehet számos társadalmi-gazdasági cél eléréséhez, illetve kapcsolódik azok területeihez. Ideális esetben a sportolás kiemelt szerepet játszik a fizikai és mentális egészség megőrzésében, az egészségtudatos magatartás kialakításában. A nevelés egyik legfontosabb eszköze, illetve lehetőséget nyújt az egyén önmegvalósítására. Mindezeken túl a sport, a sportolás lényeges szerepet tölthet be a családi és társadalmi kötelékek erősítésében kulturált szabadidő-eltöltési, szórakozási lehetőség biztosításával. Pihenést, örömforrást és élvezetet nyújtó hasznos időtöltés, amely gyakorlati eszköze is lehet a hátrányos helyzetű csoportok felzárkóztatásának. Mindezek segítségével a sport jelentősen hozzájárul az életminőség javulásához. A kiemelkedő sporteredmények nagyban hozzájárulnak a nemzeti önbecsülés erősítéséhez, ami erősíti a társadalmi kohéziót. A 10

10 sport üzleti funkciója sem elhanyagolható, számos országban egyre nagyobb szeletét képezi a sportgazdaság az állami bevételeknek ábra Forrás: Sport XXI. Nemzeti Sportstratégia, o. A magyar társadalom megítélése szerint kiemelkedő fontosságú a sport minden területe. Az emberek némileg fontosabbnak ítélik a gyermekek sportoltatását, illetve a szabadidősport tevékenységeket, de a versenysportot is fontosnak vélik elsősorban a nemzetközi sikerek miatt, melyek hozzájárulnak a nemzeti önbecsüléshez, és a fiataloknak példaképeket állít. 6 Sport XXI. Nemzeti Sportstratégia,

11 2. ábra Forrás: Sport XXI. Nemzeti Sportstratégia, o. Ugyanakkor a magyar sport jelenleg féloldalas : míg a versenysportban a legsikeresebb országok közé tartozunk, addig a lakosság háromnegyede mozgásszegény életmódot folytat, s részben ennek eredményeként rendkívül rossz az egészségi állapota. Sajnos nem használjuk ki azt, ami az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2003 ban Health and development through physical activity and sport címmel kiadott dokumentumában megállapításra került, miszerint minden egyes dollár, melyet a fizikai aktivitásba fektetnek 3,2 dollár megtakarítást jelent az egészségügyben! 7 A magyar szemlélet valószínűleg annak az 1950-es évekbeli politikai elvnek köszönhető, ami egyébként napjainkban is érezhető, amely nem az egészséges nemzet képét, hanem a kiemelkedő eredményeket tekintette fontosnak. Kutatások bizonyítják, hogy Magyarországon az embereknek fontos az egészségük, tisztában vannak a sport és egészség kapcsolatával, ennek ellenére egészségük megőrzése érdekében nem, vagy csak keveset sportolnak. 7 Sport XXI. Nemzeti Sportstratégia, old 12

12 A sportaktivitás elemzése Magyarországon a sport sikerességét gyakran csak az olimpiai érmek és helyezések alapján határozzák meg. Európai összehasonlításban azonban nem az olimpiai érmek száma a legfontosabb értékmérő, hanem az ország lakosságának sportolási aránya, sportaktivitása. (Természetesen a versenysport és az elit sport sikerességét a vizsgált Európai országokban is az olimpiai érmek, helyezések alapján határozzák meg). A sport egyik legfontosabb célja az egészséges életmód biztosítása. A rendszeresen sportolók között 32 %-kal kevesebb megbetegedés figyelhető meg, ezért a társadalom egészségügyi helyzetének javítása érdekében növelni kell a rendszeresen sportolók arányát. Az Európai Bizottság közvélemény-kutató irodája, az Eurobarométer által 2003-ban, 15 EU-tagállamban végzett felmérés szerint az Európai Unió polgárainak majdnem fele (pontosabban 46 százaléka) sportol rendszeresen, legalább hetente egyszer, bár ezen a téren hatalmas különbségek vannak a kontinens északi és déli részei között. 8 Sajnálatos tény, hogy Magyarországon a sportaktivitás aránya európai összehasonlításban kirívóan alacsony, és e jelzőszám alapján a keletközép európai régióban is csak a középmezőnybe tartozunk. Jelenleg a felnőtt népesség mindössze körülbelül 16%-a végez sporttevékenységet valamilyen rendszerességgel, míg Ausztriában ez az arány 60 %. 9 Szűkebb értelemben véve a sportolást pedig legalább heti két alkalom és minimum fél óra alkalmanként a felnőttek csupán 7-9 %-a sportol, miközben más európai országokban ez az arány %. A következő ábra azt mutatja, hogy egyes európai országokban a felnőtt lakosság mekkora részaránya végez legalább hetente háromszori alkalommal valamilyen sporttevékenységet legalább 30 perces időtartamban. (Becslések szerint a heti 3-szor végzett sportolás aránya 8 Felmérés az európaiak sportszokásairól 2003., 9 Bundeskanzleramt, o. 13

13 Magyarországon 5-7 % között lehet, amely nagyságrendekkel alulmúlja az összehasonlításban résztvevő bármelyik ország hasonló mutatóját.) 10 Sportolási arány (legalább 3-szor egy héten) 3. ábra Finnország 52% Németország Franciaország Anglia Ausztria 27% 24% 21% 18% Olaszország Magyarország 9% 11% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% Forrás: Dénes-Keserű: A magyar sportfinanszírozás helyzete, o. A sportaktivitás arányát befolyásolja az egyesületi keretek között sportolók száma, amely egyben az adott ország sportszervezeteinek sikerességét, az élsport hátországának a bázisát is mutatja. Magyarországon a sportegyesületi keretek között sportolók száma az ország lakosságának 5-7 %-a, miközben az EU országok túlnyomó többségénél ez az arány % körül alakul. Ausztria kiemelkedően sikeres a sportklub tagok számarányát illetően, mivel a 8,2 milliós népességű ország 3,36 millió (kb. 41 %) egyesületi tagot számlál. Ezek alapján jelentős nagyságrendi különbségek lehetnek a két ország között a tagsági díjból származó bevételek terén. A versenyengedéllyel rendelkező sportolók számában nincs ilyen jelentős eltérés, Magyarországon a népesség 2 %-a, Ausztriában 5 %. Nyugati 10 Dénes-Keserű, o. 14

14 szomszédunk a sportegyesületek számát tekintve is előrébb jár, kétszer annyi klub (16 560) nyújt sportolási lehetőséget, mint nálunk. 11 A legnépszerűbb, legnagyobb közösségteremtő hatással bíró, legtöbb gyermeket és felnőttet megmozgató sportágak nemzetközi szinten is a labdajátékok. A hazai hagyományokkal rendelkező hat labdajáték (jégkorong, kézilabda, kosárlabda, labdarúgás, röplabda, vízilabda) versenyengedéllyel rendelkező sportolóinak száma összesen mintegy fő, melyből a röplabdások száma viszont csupán Ezzel szemben Ausztriában igazolt sportoló röplabdázik összesen 402 egyesületben, amelyhez képest a magyar egyesületek száma ( ) szintén elenyésző. 12 Magyarországon a lakosság sportolási aktivitásának növelése érdekében a mozgás örömével már óvodás, kisiskolás korban meg kellene ismertetni a gyerekeket ahhoz, hogy felnőttként ne felejtsenek el sportolni. Így később csak egy kis fantáziára, némi akaraterőre van szükség és a sport igenis beépíthető a hétköznapokba A versenysport hatásai A sportban a legjelentősebb világesemény a világszerte óriási médiaérdeklődéssel kísért nyári olimpia, amelyen több mint 200 ország versenyzői vesznek részt. A téli olimpiák története nem nyúlik vissza olyan messzire, mint a nyári olimpiáké. Míg az első újkori nyári olimpiát Athén rendezte 1896-ban, a téli olimpiákat 1924-től datálják, s legutóbbi torinói olimpián is csak 85 ország vett részt. Ahogyan a nyári olimpiák története során, a téli olimpiák statisztikájában is felfedezhető, hogy az évek múlásával folyamatosan nőtt a versenyszámok, a résztvevő országok, a versenyzők és a nézők száma. Mindkét esetben megfigyelhető, hogy a rendezési jog megszerzése egyre nagyobb üzleti lehetőséget rejt magában. Az olimpia ugyanis az egyetlen olyan világesemény, amely osztatlan figyelmet vonz a világ minden sarkából, továbbá pozitív gondolatok és képek kapcsolódnak hozzá. Azok a 11 Bundeskanzleramt Sport: 20. Sportbericht 2006., 12 Bundeskanzleramt Sport: 20. Sportbericht 2006., 15

15 globális vállalatok, amelyek pozitív képet akarnak kialakítani magukról a fogyasztók százmillióiban, szintén szívesen kötik nevüket az olimpiai mozgalomhoz. Itt azonban meg kell említeni az üzleti sport negatív hatását, miszerint a nemzetközi versenysport-mozgalom, amelynek a szíve az olimpizmus, nagy árat fizetett az üzlettel létesített liezonért. Miután Juan Antonio Samaranch, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnöke az amatőrizmus fenntartása helyett szélesre tárta a kapukat a mozgalom hosszú távú fennmaradását szavatoló magántőke előtt, a szponzorok és hirdetők érdekei rendkívül felértékelődtek, s már nem a részvétel, hanem a minél jobb szereplés, végső soron a győzelem vált a fontossá. Az eredményes szereplésért pedig sokan bármilyen határ átlépésére hajlandóak, emiatt egyre nagyobb hangsúlyt kap a dopping elleni küzdelem. A Magyar Olimpiai Bizottság egyik főtámogatója például kijelentette, hogy ha az olimpiai csapatból bárkit doppingvétségen érnek, akkor megvonja a támogatást. El kell azonban ismerni, hogy a változtatásokra szükség volt, hiszen így gyakorlatilag a professzionális versenyzők előtt is nyitva áll az út az olimpián való részvételhez, továbbá a televíziós (javarészt kereskedelmi televíziós) közvetítések jóvoltából az egész világ figyelemmel kísérheti a versenyeket. A NOB-hoz befolyó rengeteg pénzből pedig támogatni lehet a szegényebb és kisebb országok nemzeti olimpiai bizottságain keresztül az ottani sportéletet és a versenyzők felkészülését. Minden nagyobb nemzetközi verseny esetében a rendező ország jelentős támogatásokhoz juttathatja a helyszínül szolgáló várost, amely azon felül, hogy a sikeres szervezés esetén világhírre és presztízsre tesz szert a sportközpontok között, ugrásszerű fejlődésen megy át. Ez a rendezéshez szükséges berendezések (különböző sport- és sípályák, stadionok és az ezekhez vezető utak, vasutak, légi útvonalak) és az olimpiai falu valamint a hatalmas számú nézőközönség elszállásolásához szükséges szállodák felépítésének következményeképpen létrejövő nagymértékű szálláskapacitásnövekedésnek köszönhető. Várhatóan ezen pozitív hatások 16

16 élvezője lesz Ausztria, mivel Svájccal együtt elnyerte a 2008-as labdarúgó Európa- Bajnokság rendezési jogát. Júniusban tehát Ausztriában Bécs, Klagenfurt, Salzburg és Innsbruck látja vendégül Európa legjobb futballistáit és az öreg kontinens leghűbb szurkolóit az UEFA EURO 2008 keretén belül, amely összesen 11 ezer munkahelyet teremt. 13 A betölthető munkakörök közül várhatóan 6 ezer nem csak szezonális lesz, a gazdasági növekedés miatt a dolgozókra az Eb után is igényt tartanak majd. A turizmus bevételei is valószínűleg minden eddigit felülmúlnak majd. Emellett nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy Ausztria kedvező földrajzi adottságának köszönhetően hatalmas gazdasági bevételhez jut minden télen. Az ország ugyanis elsőszámú nagyhatalomnak számít Európa sísportjában. Az egyik legismertebb lesiklást 1931-től Kitzbühelben rendezik, Innsbruckban pedig már kétszer rendeztek téli olimpiai játékokat, 1964-ben és ban. Magyarország a nemzetközi élsportban rendszerint kiemelkedő eredményeket ér el, amelyek jó hatással vannak a nemzeti önbecsülésre. Az olimpiákon stabilan a legjobb hat között szerepelünk, amennyiben a megszerzett érmek számát az országok egy főre jutó GDP-je alapján arányosítjuk. Eszerint Ausztria 27. az éremtáblázatban, de a téli olimpiákat tekintve fordított a helyzet. 14 Megállapítható ugyanakkor, hogy kiemelkedő teljesítményünk olyan sportágakra korlátozódik, amelyeknek a nemzetközi élvonala szűk és médiában való megjelenése nem számottevő. A magyar sikersportágak tömegbázisa sem jelentős Magyarországon, sportágtól függően 2-4 ezer fős igazolt versenyzői háttérrel rendelkezik, ezért az olimpiai sikereknek a sportolásra ösztönző, mozgósító szerepe is korlátozott. Szemléltetésképpen szolgáljon a GYISM (Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium) által végzett elemzéshez készített ábra. 13 Állásdömpinget hoz a foci EB, ,http://www.gazdasagiradio.hu 14 Olimpic medals, 17

17 4. ábra Forrás: Sport XXI. Nemzeti Sportstratégia, o. Az ábra alapján a fő sportágakat négy csoportba sorolták a nemzetközi viszonylatban nagyobb érdeklődésre számot tartó, valamint Magyarország eredményességében a múltban és a jelenben is jelentős szerepet betöltő sportágak szerint. Az úszás az egyetlen sportág, amelyben hazánk rendkívül eredményes, s a nemzetközi érdeklődés is magas szintű. További kiemelkedő olimpiai teljesítményeket azonban olyan sportágakban érünk el, melyeknek alacsonyabb a tömeg-relevanciája (pl. vízilabda, kajak-kenu, vívás, öttusa, birkózás). A jobb alsó sarokban láthatóak azok a sportágak, melyek szinte vonzzák a pénzt (labdarúgás, jégkorong, kosárlabda, röplabda), de a magyar eredmények sajnos ehhez nem elegendőek. Részben összefügg a fenti elemzéssel Magyarország és Ausztria nemzetközi sportrendezvények területén betöltött szerepe. Az elmúlt tíz évben számos nemzetközi sporteseménynek adott otthont országunk. Ezek jellemzően olyan sportágak nemzetközi versenyei voltak, amelyek nem tartoznak a legnagyobb érdeklődést kiváltó társadalmi és gazdasági jelentőségű sportágak eseményei közé. A Forma 1 az egyetlen nagy 18

18 relevanciájú nemzetközi verseny, amelyet minden évben megrendezünk. Ezen események pozitív hatásairól a fejezet elején már volt szó. 5. ábra A legjelentősebb sportesemények Ausztriában és Magyarországon Ausztria Magyarország Nézettség Téli olimpia (Innsbruck, 1964, Forma 1 Magyar Nagydíj 1976) (évente) Labdarúgó EB (2008) alpesi sí Világkupa (évente) Indesit European Champions League Volleyball Gala 15 (2007) Jégkorong VB (2008) Kézilabda EB (2010) Úszó EB (2006) Judo EB és női Világkupa (2007) U23 Atlétika EB (2007) Műkorcsolya EB (2004) Kajak-kenu VB (2006), Világkupa (2007) Öttusa Világkupa (2004) EB (2006) Forrás: Sport XXI. Nemzeti Sportstratégia, o. A sport az egyetemes kultúra részeként mindkét országban óriási szerepet tölt be a közösségformálásban, a nemzettudat fejlesztésében. A versenysportban elért nemzetközi eredmények révén növelhető a nemzeti büszkeség, az önértékelés. A helyi csapatok, versenyzők eredményei révén erősödik a lokálpatriotizmus. A lakosság közel 90%-a büszke a sportolók sikereire, ismeri az olimpikonokat, kiemelkedő eredményeket elért versenyzőiket. A sportsikerek pozitív externális hatásai közül tehát a nemzetözi sportsiker a legtisztább értelemben vett közjószág, hiszen fogyasztásából (a siker kapcsán érzett nemzeti büszkeségről van szó) nem lehet kizárni senkit sz. melléklet 19

19 A sport és az üzlet kapcsolata A sportipar mára a szórakozató iparág szerves részévé vált. Számos országban jól jövedelmező iparág, gazdasági jelentősége óriási. Milliárdos tételt jelent a fogyasztói kiadásokban, s neves vállalatok fizetnek hatalmas összegeket azért, hogy nevük vagy termékeik neve megjelenjen egy-egy sportrendezvényen. A XX. század második felében a sport üzletté válásával az amatőrizmus háttérbe szorult, mely folyamat legfőbb tényezői Dr. Sárközy Tamás szerint a következők: a szabadidősport tömegessé válásával kapcsolódó iparágak jöttek létre (pl. sportszerek, -felszerelések gyártása, létesítmények biztosítása), melyek legfőbb feladatává a tömegfogyasztás kiszolgálása és munkahelyek teremtése vált a sport az idegenforgalom részévé vált a látványsportban a sportoló megélhetésének fő forrását a sport jelenti a hivatásos versenyrendszer nem működtethető a korábbi, non-profit intézményi keretek között a sportlétesítmények létrehozása, üzemeltetése ingatlanbefektetésként nyereséges tevékenységgé vált sportesemények szervezésével szintén profitra lehet szert tenni a sport szerepe nőtt a reklámgazdaságban, s az eredményes sportolók, sportvállalkozások értékes márkává válva komoly immateriális terméket jelentenek kialakult a sportszponzorálási üzletág és az ún. merchandising, mely a különböző termékek sportlogóval történő ellátását és értékesítését jelenti. 16 Mindezek hatására a sportipar mindkét részpiacán jelentős változások történtek. A látványsport napjainkra a szórakoztatóipar húzóágazatává 16 András,

20 lépett elő, s egyre szorosabban fonódik össze a show business más szolgáltatásaival. A kereslet mindhárom fő tényezőjében robbanásszerű fejlődés tapasztalható. A média, elsősorban a televízió jóvoltából mára a sporteseményeket a világ minden táján milliók láthatják. Éppen ezért a vállalati szféra felfedezve a sportban rejlő lehetőségeket szponzorként jelenik meg. Mindez pedig tőkét vonz az iparágba, melyre mára a profi státuszban lévő sportolók, a vállalatszerűen működő szolgáltató klubok a jellemzők. A sikeres sportvállalatok használják a modern üzletvezetés alapjait, s magas szintű marketing, pénzügyi stb. tevékenységeket folytatnak. Gyakorlatilag nincs állami támogatás, ellenben a látványsport komoly adófizető az adott országban A sport gazdasági jelentősége A sportgazdaság 17 becsült árbevétele hazánkban évi 350 milliárd forint, mely a korábbi évekhez viszonyítva piacbővülést mutat. Magyarországon az állami költségvetésbe a sportszektorban nyereségesen működő cégek által 2,1 milliárd Ft társasági adó kerül, a végső sportfelhasználás révén pedig 60 milliárd Ft ÁFA. Jelentős tételnek tekintendő a sportban foglalkoztatottak SZJA-ja, mely meghaladja éves szinten a 10 milliárd Ft-ot. A sportágazat ezzel nettó költségvetési befizető, a nemzetgazdaság árbevételének 0,9 %-át e szektor termeli. Ausztriában ez 5,5 milliárd euro, ami 2,9%-a a GDP-nek. A sportvállalkozások Magyarországon több mint 25 ezer embernek adnak főállásban megélhetést. A sportban foglalkoztatott személyek száma is jelentős, legalább fő, ami a nemzetgazdaság összes foglalkoztatottjának 0,9 %-a. 18 Ausztriában viszont közel százezren dolgoznak a sportszektorban, amely 2,6%-a az összes munkahelynek. 19 Ha a szektor befizetéseit összevetjük a központi költségvetésből a sportra szánt támogatás összegével, látható, hogy a sport mindkét országban 17 Jelen értelmezés szerint a sportgazdaságot a sporttal foglalkozó vállalkozások közül a társasági adóbevallást benyújtók alkotják. A Sporttörvény szerint sportvállalkozásnak csak az a vállalkozás minősül, amelynek cégjegyzékébe bejegyzett főtevékenysége sporttevékenység. 18 Sport XXI. Nemzeti Sportstratégia o. 19 Bundeskanzleramt, o. 21

I. rész. Általános rendelkezések, alapelvek 1.

I. rész. Általános rendelkezések, alapelvek 1. Hatályos: 2009. január 30. Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának 42/2004.(V.26.) rendelete az Önkormányzat sportfeladatairól és a sporttevékenység támogatásáról (módosításokkal egységes

Részletesebben

Bag Nagyközségi Önkormányzat. Képviselő-testületének 5/2011. (III.30.) rendelete. az önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatairól

Bag Nagyközségi Önkormányzat. Képviselő-testületének 5/2011. (III.30.) rendelete. az önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatairól Bag Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2011. (III.30.) rendelete az önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatairól Bag Nagyközség Önkormányzata a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi

Részletesebben

Segesd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2014. (IV. 11.) önkormányzati rendelete a sportról. 1. A rendelet célja

Segesd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2014. (IV. 11.) önkormányzati rendelete a sportról. 1. A rendelet célja Segesd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2014. (IV. 11.) önkormányzati rendelete a sportról Segesd Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában,

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. az önkormányzat sportrendeletéhez

ELŐTERJESZTÉS. az önkormányzat sportrendeletéhez ELŐTERJESZTÉS az önkormányzat sportrendeletéhez Az alkotmány szerint a Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. Ez a jog többek között a rendszeres

Részletesebben

Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról

Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az egyetemes emberi kultúra és a nemzeti kultúra

Részletesebben

A MAGYAR OLIMPIAI BIZOTTSÁG (MOB) AZ EDZŐKÉRT DR. BARTHA CSABA SPORTIGAZGATÓ-HELYETTES

A MAGYAR OLIMPIAI BIZOTTSÁG (MOB) AZ EDZŐKÉRT DR. BARTHA CSABA SPORTIGAZGATÓ-HELYETTES A MAGYAR OLIMPIAI BIZOTTSÁG (MOB) AZ EDZŐKÉRT DR. BARTHA CSABA SPORTIGAZGATÓ-HELYETTES A XXX. nyári Olimpiai Játékok nemzetek közötti összesített éremtáblázata LONDON 2012 / Éremtáblázat Aranyérem Ezüstérem

Részletesebben

MIHÁLYHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ- TESTÜLETÉNEK. 8/2013./IV.30./ önkormányzati rendelete. a sportról

MIHÁLYHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ- TESTÜLETÉNEK. 8/2013./IV.30./ önkormányzati rendelete. a sportról MIHÁLYHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ- TESTÜLETÉNEK 8/2013./IV.30./ önkormányzati rendelete a sportról Mihályháza Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a kötelező és az önként vállalt önkormányzati

Részletesebben

Székesfehérvár Megyei Jogú Város sportéletének bemutatása

Székesfehérvár Megyei Jogú Város sportéletének bemutatása Székesfehérvár Megyei Jogú Város sportéletének bemutatása A székesfehérvári sportélet kiemelt területei Iskolai sport Szabadidősport Fogyatékkal élők sportja Idősek sportja Utánpótlás-nevelés Verseny-

Részletesebben

Esztergomi Vitézek Rögbi, Atlétikai és Football Club Alapszabálya 2013

Esztergomi Vitézek Rögbi, Atlétikai és Football Club Alapszabálya 2013 Esztergomi Vitézek Rögbi, Atlétikai és Football Club Alapszabálya 2013 1/5 I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. (1) Az Esztergomi Vitézek Rögbi, Atlétikai és Football Club (a továbbiakban: sportegyesület) az

Részletesebben

A PRÜGY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT SPORTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2009 2014

A PRÜGY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT SPORTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2009 2014 A PRÜGY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT SPORTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2009 2014 Prügy, 2009. március 25. A sport definíciója az Európai Sport Charta szerint: Sport minden olyan fizikai tevékenység, amely esetenként

Részletesebben

Ágasegyháza Község Önkormányzat Képviselőtestületének 9/2010. (VI.29.) számú rendelete

Ágasegyháza Község Önkormányzat Képviselőtestületének 9/2010. (VI.29.) számú rendelete Ágasegyháza Község Önkormányzat Képviselőtestületének 9/2010. (VI.29.) számú rendelete /egységes szerkezetben/ Az Önkormányzat helyi sporttevékenységgel kapcsolatos feladatairól és kötelezettségeiről,

Részletesebben

MOB 2015. évi állami sportcélú támogatásianak költségvetési terve (2015. évi Költségvetési tv. Javaslat szerint)

MOB 2015. évi állami sportcélú támogatásianak költségvetési terve (2015. évi Költségvetési tv. Javaslat szerint) MOB 2015. évi állami sportcélú támogatásianak költségvetési terve (2015. évi Költségvetési tv. Javaslat szerint) 23 6 Az olimpiai mozgalommal összefüggő, valamint egyéb, a sport stratégiai fejlesztését

Részletesebben

MAGYAR OLIMPIAI BIZOTTSÁG KIEMELT EDZŐ PROGRAM SZABÁLYZATA

MAGYAR OLIMPIAI BIZOTTSÁG KIEMELT EDZŐ PROGRAM SZABÁLYZATA MAGYAR OLIMPIAI BIZOTTSÁG KIEMELT EDZŐ PROGRAM SZABÁLYZATA Hatályos: 2015február 01 napjától TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK 2 BEVEZETŐ 3 I FEJEZET 4 A KIEMELT EDZŐ PROGRAM CÉLJA, HATÁLYA 4 II FEJEZET

Részletesebben

Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm.

Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján: Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A KÖZHASZNÚ TEVÉKENYSÉGRŐL

BESZÁMOLÓ A KÖZHASZNÚ TEVÉKENYSÉGRŐL BESZÁMOLÓ A KÖZHASZNÚ TEVÉKENYSÉGRŐL A Fővárosi Bíróság 55. szám alatt nyilvántartásba vette a Magyar Diáksport Szövetséget az 1997.évi CLVI.tv.22. /3 / bekezdése alapján 1998. január 1-től kiemelkedően

Részletesebben

Ózd Város Önkormányzatának 35/2004. (XII.21.).számú rendelete a sportról. A rendelet célja 1.. A rendelet hatálya 2..

Ózd Város Önkormányzatának 35/2004. (XII.21.).számú rendelete a sportról. A rendelet célja 1.. A rendelet hatálya 2.. Ózd Város Önkormányzatának 35/2004. (XII.21.).számú rendelete a sportról. Ózd Város Önkormányzata a sportról szóló 2004. évi I. törvény (továbbiakban: Tv.) 55.. (6) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján,

Részletesebben

A sportrendészeti infrastruktúra fejlesztésének lehetőségei a TAO szerepe a biztonsági infrastruktúra megteremtésében, fejlesztésében

A sportrendészeti infrastruktúra fejlesztésének lehetőségei a TAO szerepe a biztonsági infrastruktúra megteremtésében, fejlesztésében A sportrendészeti infrastruktúra fejlesztésének lehetőségei a TAO szerepe a biztonsági infrastruktúra megteremtésében, fejlesztésében Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetsége Biztonsági Bizottság Előadó:

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés a Becsehelyi Közhasznú Sportegyesület 2013. évi működéséről és tevékenységéről

Közhasznúsági jelentés a Becsehelyi Közhasznú Sportegyesület 2013. évi működéséről és tevékenységéről Közhasznúsági jelentés a Becsehelyi Közhasznú Sportegyesület 2013. évi működéséről és tevékenységéről Készült a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 19. (3) bekezdésének megfelelően.

Részletesebben

Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2008. (XI.17.) rendelete. a sportról

Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2008. (XI.17.) rendelete. a sportról Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2008. (XI.17.) rendelete a sportról Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. (1)

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének. Szeged Megyei Jogú Város gazdasági alpolgármestere

ELŐTERJESZTÉS. Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének. Szeged Megyei Jogú Város gazdasági alpolgármestere ELŐTERJESZTÉS Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének Előterjesztő: Szeged Megyei Jogú Város gazdasági alpolgármestere Az előterjesztés tárgya: Sportegyesületek támogatása Iktatószám: 01/12941/2009 Melléklet:

Részletesebben

MAGLÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZÉPTÁVÚ SPORTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015 2019

MAGLÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZÉPTÁVÚ SPORTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015 2019 MAGLÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZÉPTÁVÚ SPORTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015 2019 (egységes szerkezetben) Maglód, 2015. április 23. 1 Tartalom I. Bevezetés... 4 II. Jogszabályi környezet... 6 II.1. Az Európai

Részletesebben

FOGYATÉKOS DIÁKOK SPORTJA ÉS SZABADIDŐS SPORTOLÁSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

FOGYATÉKOS DIÁKOK SPORTJA ÉS SZABADIDŐS SPORTOLÁSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON FOGYATÉKOS DIÁKOK SPORTJA ÉS SZABADIDŐS SPORTOLÁSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON Egy kis számtan Magyarország lakossága: 10.000.000 ember 600.000 fogyatékkal élő felnőtt ember 80.000 fogyatékkal élő diák

Részletesebben

Látványcsapatsportok. támogatása. Vízilabda Utánpótlás nevelés

Látványcsapatsportok. támogatása. Vízilabda Utánpótlás nevelés Látványcsapatsportok támogatása Vízilabda Utánpótlás nevelés Jogszabályi áttekintés 2011. évi LXXXII. Tv. 22/C. rendelkezik a látvány csapatsportok adókedvezményéről Támogató lehet: a TA hatálya alá tartozó

Részletesebben

A MAGYAR LABDARÚGÁS STRATÉGIÁJA A MEGÚJULÁS ÉVTIZEDE 2010-2020 Félidei felülvizsgálat

A MAGYAR LABDARÚGÁS STRATÉGIÁJA A MEGÚJULÁS ÉVTIZEDE 2010-2020 Félidei felülvizsgálat A MAGYAR LABDARÚGÁS STRATÉGIÁJA A MEGÚJULÁS ÉVTIZEDE 2010-2020 Félidei felülvizsgálat A MAGYAR LABDARÚGÁS STRATÉGIÁJA A MEGÚJULÁS ÉVTIZEDE 2010-2020 Félidei felülvizsgálat Előszó... 6 Bevezetés... 8 Vezetői

Részletesebben

Olympic Agenda 2020. elfogadva a NOB 127.Közgyűlésén 2014. december 8-9., Monaco

Olympic Agenda 2020. elfogadva a NOB 127.Közgyűlésén 2014. december 8-9., Monaco Olympic Agenda 2020 elfogadva a NOB 127.Közgyűlésén 2014. december 8-9., Monaco Schmitt Pál A Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja Magyar Olimpiai Bizottság Közgyűlés 2015. február 6. Agenda 2020 - Cél

Részletesebben

Magyar Úszó Szövetség. Képesítési Szabályzat

Magyar Úszó Szövetség. Képesítési Szabályzat Magyar Úszó Szövetség Képesítési Szabályzat A Magyar Úszó Szövetség (a továbbiakban: Szakszövetség) elnöksége a sportról szóló 2004. évi I. törvény 79. (1) bekezdésének f) pontja, a 77. p) pontja, a sport

Részletesebben

I. Fejezet. Általános rendelkezések. 1. A rendelet hatálya. 1. E rendelet hatálya kiterjed

I. Fejezet. Általános rendelkezések. 1. A rendelet hatálya. 1. E rendelet hatálya kiterjed Budapest főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2010. (V.25.) önkormányzati rendelete az önkormányzat testnevelés és sportfeladatairól, a helyi testnevelés és a sporttevékenység

Részletesebben

A Szarvasi Önkormányzat 11/2004. (III.19.) rendelete A SPORTRÓL. A rendelet célja

A Szarvasi Önkormányzat 11/2004. (III.19.) rendelete A SPORTRÓL. A rendelet célja A Szarvasi Önkormányzat 11/2004. (III.19.) rendelete A SPORTRÓL A Szarvasi Önkormányzat Képviselő-testülete elismerve a sport kiemelkedő jelentőségét az egészség megőrzésében, az ifjúság fizikai és erkölcsi

Részletesebben

A társadalmi szemléletváltozás szükségessége a fogyatékkal élők sportterületén

A társadalmi szemléletváltozás szükségessége a fogyatékkal élők sportterületén A társadalmi szemléletváltozás szükségessége a fogyatékkal élők sportterületén G Ö M ÖRI Z S O LT, E L N Ö K M AGYA R PA R A L I M P I A I B I Z OT T S ÁG Fogyatékosok sportját érő társadalmi hatások összetevői

Részletesebben

FOGYATÉKKAL ÉLŐK SPORTJA Az asztalitenisz - speciális körülmények között 2013. március 21., Szeged. Készítette: Szabó Brigitta, ATSK Szeged

FOGYATÉKKAL ÉLŐK SPORTJA Az asztalitenisz - speciális körülmények között 2013. március 21., Szeged. Készítette: Szabó Brigitta, ATSK Szeged FOGYATÉKKAL ÉLŐK SPORTJA Az asztalitenisz - speciális körülmények között 2013. március 21., Szeged Készítette: Szabó Brigitta, ATSK Szeged Egyesületünk - Az ATSK Szeged alakulása: 1996 - Utánpótlás-nevelésre

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Sásd Város Képviselő-testületének 8/2009.(IV:23.) Ökr. számú rendelete a sportról

Sásd Város Képviselő-testületének 8/2009.(IV:23.) Ökr. számú rendelete a sportról Sásd Város Képviselő-testületének 8/2009.(IV:23.) Ökr. számú rendelete a sportról Sásd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a sportról szóló 2004. évi I. törvény 55. (1) bekezdése alapján a kötelező

Részletesebben

2013. év 1.félévi beszámoló

2013. év 1.félévi beszámoló ÉRDI SPORT KFT 2030 Érd, Ercsi út 34. Telefon:06-20-914-4037 Honlap: www.handballerd.hu E-mail: iroda.kezilabda@gmail.com ÉRDI SPORT KFT 2030 ÉRD ERCSI ÚT 34. 2013. év 1.félévi beszámoló 1 A Társaság bemutatása:

Részletesebben

MÁTRATERENYE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK SPORTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

MÁTRATERENYE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK SPORTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA MÁTRATERENYE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK SPORTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (2015-2019) Elfogadva /2015. (VI.4) számú Képviselő-testületi határozattal 1 1. BEVEZETÉS A helyi önkormányzatok sporttal kapcsolatos feladatait

Részletesebben

EGYEK NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK. (vitaanyag)

EGYEK NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK. (vitaanyag) EGYEK NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK SPORTKONCEPCIÓJA (vitaanyag) 2007-10-03 Bevezető A bevezetőben azokat a közösségi anyagokat mutatom be, melyek szabályozzák és rendezik azokat a kérdéseket, mely a sporttal

Részletesebben

MNASZ VAGYONÉRTÉKŰ JOGOK HASZNOSÍTÁSÁNAK SZABÁLYZATA 2004 (piros könyv)

MNASZ VAGYONÉRTÉKŰ JOGOK HASZNOSÍTÁSÁNAK SZABÁLYZATA 2004 (piros könyv) 2004.03.01 MNASZ VAGYONÉRTÉKŰ JOGOK HASZNOSÍTÁSÁNAK SZABÁLYZATA 2004 (piros könyv) A Magyar Nemzeti Autósport Szövetség (a továbbiakban: Szövetség) Elnöksége (a továbbiakban: elnökség) a sportról szóló

Részletesebben

PÜSPÖKLADÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA SPORTKONCEPCIÓJA

PÜSPÖKLADÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA SPORTKONCEPCIÓJA PÜSPÖKLADÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA SPORTKONCEPCIÓJA 2016-2019 1 1. Bevezetés Püspökladány Város Önkormányzata 2004-2014 közötti időszakra szóló sportkoncepciója teljesítette a küldetését. Szükség van tehát

Részletesebben

Takarítson meg pénzt vállalkozásának a látvány-csapatsportágak társasági adó (TAO)-kedvezményével! Az Ön partnere ebben a: Pécsi Sport Nonprofit Zrt.

Takarítson meg pénzt vállalkozásának a látvány-csapatsportágak társasági adó (TAO)-kedvezményével! Az Ön partnere ebben a: Pécsi Sport Nonprofit Zrt. Takarítson meg pénzt vállalkozásának a látvány-csapatsportágak társasági adó (TAO)-kedvezményével! Az Ön partnere ebben a: Pécsi Sport Nonprofit Zrt. www.psnzrt.hu; facebook.com/pecsisport 2015/2016 Tisztelt

Részletesebben

TAO TÁMOGATÁS A LÁTVÁNYSPORTOKBAN

TAO TÁMOGATÁS A LÁTVÁNYSPORTOKBAN TAO TÁMOGATÁS A LÁTVÁNYSPORTOKBAN A 2011-es év törvényi változásai amiket az Európai Unió is elfogadott lehetővé tették, hogy a nyereséges vállalkozások társasági adójukkal támogassák a látványcsapat-sportágak

Részletesebben

KAJAK PÓLÓ FELKÉSZÜLÉSI PROGRAM 2015

KAJAK PÓLÓ FELKÉSZÜLÉSI PROGRAM 2015 PROGRAMTERVEK Magyar Kajak-Kenu Szövetség KAJAK PÓLÓ FELKÉSZÜLÉSI PROGRAM 2015 KAJAK-KENU SPORT SZAKMAI DOKUMENTUMAI Programok felelősei és a dokumentumok készítői: OLIMPIAI CIKLUS: 2012-2016 Rio TERVEZÉSI

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS Dunavarsány Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. április 23-ai rendkívüli ülésére

ELŐTERJESZTÉS Dunavarsány Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. április 23-ai rendkívüli ülésére Dunavarsány Város Önkormányzatának Polgármestere 2336 Dunavarsány, Kossuth Lajos utca 18., titkarsag@dunavarsany.hu 24/521-040, 24/521-041, Fax: 24/521-056 www.dunavarsany.hu ELŐTERJESZTÉS Dunavarsány

Részletesebben

Olimpiai pályázat Budapest 2024. Schmitt Pál 2015. november 17. K E P

Olimpiai pályázat Budapest 2024. Schmitt Pál 2015. november 17. K E P Olimpiai pályázat Budapest 2024 Schmitt Pál 2015. november 17. K E P KEZDETEK Az olimpiai játékok története, fejlődése Ókori olimpiai játékok i.e. 776 i.sz. 393 I. Theodóziusz Olympia - Görögország atlétikai

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

A látvány-csapatsportok támogatásának hatása az utánpótlás-nevelésre Géczi Marianna, Lukács Zsuzsanna

A látvány-csapatsportok támogatásának hatása az utánpótlás-nevelésre Géczi Marianna, Lukács Zsuzsanna A látvány-csapatsportok támogatásának hatása az utánpótlás-nevelésre Géczi Marianna, Lukács Zsuzsanna Előzmények, célok Adótörvények 2010-ben elfogadott módosítása. Látvány-csapatsport (labdarúgás, kézilabda,

Részletesebben

PÁTY KÖZSÉG KÖZÉPTÁVÚ SPORTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

PÁTY KÖZSÉG KÖZÉPTÁVÚ SPORTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA PÁTY KÖZSÉG KÖZÉPTÁVÚ SPORTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Páty, 2011. április Záradék: Elfogadta Páty Község Önkormányzat képviselő-testülete 95./2011. (IV.04) határozatával. Székely László polgármester 1 Bevezető

Részletesebben

J A V A S L A T. Az Ózdi Sportszervező Iroda alapító okiratának módosítására. Ó z d, 2013. március 5. Polgármester. Előterjesztő:

J A V A S L A T. Az Ózdi Sportszervező Iroda alapító okiratának módosítására. Ó z d, 2013. március 5. Polgármester. Előterjesztő: J A V A S L A T Az Ózdi Sportszervező Iroda alapító okiratának módosítására Ó z d, 2013. március 5. Előterjesztő: Előkészítő: Polgármester Ózdi Sportszervező Iroda Ózd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

Bak Község Önkormányzat Képvisel -testülete. 4/2009. (IV. 22.) önkormányzati rendelete AZ ÖNKORMÁNYZAT SPORTFELADATAINAK ELLÁTÁSÁRÓL

Bak Község Önkormányzat Képvisel -testülete. 4/2009. (IV. 22.) önkormányzati rendelete AZ ÖNKORMÁNYZAT SPORTFELADATAINAK ELLÁTÁSÁRÓL Bak Község Önkormányzat Képvisel -testülete 4/2009. (IV. 22.) önkormányzati rendelete AZ ÖNKORMÁNYZAT SPORTFELADATAINAK ELLÁTÁSÁRÓL Bak Község Önkormányzatának Képvisel -testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Az Egri Városi Sportiskola nevében köszöntöm a sportszakmai fórum résztvevőit!

Az Egri Városi Sportiskola nevében köszöntöm a sportszakmai fórum résztvevőit! Az Egri Városi Sportiskola nevében köszöntöm a sportszakmai fórum résztvevőit! A sport nemcsak testnevelés, hanem a léleknek is az egyik legerőteljesebb nevelőeszköze. /Szent-Györgyi Albert/ AZ EGRI VÁROSI

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés

Közhasznúsági jelentés Közhasznúsági jelentés Készítette: Budapesti Farkasok AFKE. 2014. május 6. 1 Budapesti Farkasok AFKE 1204 Budapest, Tátra tér (Új Piaccsarnok) I/15-16. 2013. évi Közhasznúsági jelentése Budapest, 2014.

Részletesebben

Harmadik országból érkező idénymunkások

Harmadik országból érkező idénymunkások Harmadik országból érkező idénymunkások Szerkesztői bevezető Jelen tanulmánykötet szerkesztési elvei között szerepelt, hogy a Magyarországot és az Európai Uniót érintő migráció kapcsán a lehető legtöbb

Részletesebben

EDZŐI FÓRUM 2012 - Baja

EDZŐI FÓRUM 2012 - Baja EDZŐI FÓRUM 2012 - Baja MOB FISA EGYESÜLETEK PARTNEREK Új sporttörvény -2011 Önálló területi egységek integrálása Előirt szabályzatok, alapszabály módosítás Tagszervezetek köre Sportegyesület, sportvállalkozás,

Részletesebben

Fejér Megye Közgyőlése 31/2004. (VII.9.) K.r.számú. r e n d e l e t e. a sportról

Fejér Megye Közgyőlése 31/2004. (VII.9.) K.r.számú. r e n d e l e t e. a sportról Fejér Megye Közgyőlése 31/2004. (VII.9.) K.r.számú. r e n d e l e t e a sportról Fejér megye Közgyőlése a magyar és az egyetemes kultúra részeként, elismerve a sport, mint önszervezıdésre épülı civil tevékenység

Részletesebben

Alapszabály- Rábatamási Sportkör ALAPSZABÁLY

Alapszabály- Rábatamási Sportkör ALAPSZABÁLY ALAPSZABÁLY 1 1. Általános rendelkezések: A sportegyesület neve: Rábatamási Sportkör Székhelye: 9322 Rábatamási, Rákóczi u. 1. Színe: Sárga-fekete Működési területe: Győr-Moson-Sopron megye A sportegyesület

Részletesebben

I. Általános rendelkezések. A rendelet célja 1. A rendelet hatálya 2. Értelmező rendelkezések 3.

I. Általános rendelkezések. A rendelet célja 1. A rendelet hatálya 2. Értelmező rendelkezések 3. NYÍRÁBRÁNY NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 5/2009.(IV.15.) SZ.RENDELETE A HELYI SPORTTEVÉKENYSÉGGEL KAPCSOLATOS FELADATAIRÓL ÉS KÖTELEZETTSÉGEIRŐL, VALAMINT A SPORT HELYI PÉNZÜGYI TÁMOGATÁSI RENDSZERÉRŐL Nyírábrány

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk Rendelet Önkormányzati Rendeletek Tára Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: Rendelet típusa: Rendelet címe: 6/2009.(IV.16.) Alap Tiszasas Község Önkormányzata alapelvei, illetve koncepciója

Részletesebben

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében A Toyota alapítása óta folyamatosan arra törekszünk, hogy kiváló minõségû és úttörõ jelentõségû termékek elõállításával, valamint magas szintû szolgáltatásainkkal

Részletesebben

Sportközgazdaságtan Szöveggyűjtemény

Sportközgazdaságtan Szöveggyűjtemény Sportközgazdaságtan Szöveggyűjtemény Szerkesztette: Dénes Ferenc Szerző: Dénes Ferenc Lektorálta: Felelős Kiadó: Campus Kiadó, Debrecen Kézirat lezárva: 2015. november 20. ISBN A tananyag elkészítését

Részletesebben

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről 149. sz. Egyezmény a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa

Részletesebben

J A V A S L A T. Ózd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 46/2013.(III.5.) határozata módosítására. Ó z d, 2013. március 19.

J A V A S L A T. Ózd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 46/2013.(III.5.) határozata módosítására. Ó z d, 2013. március 19. J A V A S L A T Ózd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 46/2013.(III.5.) határozata módosítására Ó z d, 2013. március 19. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: Ózdi Sportszervező Iroda Ózd Város

Részletesebben

KÉPESÍTÉSI SZABÁLYZAT

KÉPESÍTÉSI SZABÁLYZAT KÉPESÍTÉSI SZABÁLYZAT 2014 A Magyar Triatlon Szövetség KÉPESÍTÉSI SZABÁLYZATA 1 A Magyar Triatlon Szövetség (a továbbiakban: MTSZ) elnöksége a sportról szóló 2004. évi I. törvény a továbbiakban Stv.- 23.

Részletesebben

SZAKMAI ANYAG. LEADER 2013-ban nyújtandó támogatáshoz. Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület C1 intézkedése

SZAKMAI ANYAG. LEADER 2013-ban nyújtandó támogatáshoz. Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület C1 intézkedése SZAKMAI ANYAG LEADER 2013-ban nyújtandó támogatáshoz Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület C1 intézkedése Támogatási határozat azonosító: 1624604603 Készítette: Nagykarácsony Gyermeksportjáért Alapítvány

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja 2010-2020 Beszámoló értékelés. 2012. július 2013. július

Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja 2010-2020 Beszámoló értékelés. 2012. július 2013. július Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja 2010-2020 Beszámoló értékelés 2012. július 2013. július A Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja projekt keretében szakemberek 2010 és 2020

Részletesebben

TISZAVASVÁRI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 50/2009. (III.19.) Kt. sz. határozata

TISZAVASVÁRI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 50/2009. (III.19.) Kt. sz. határozata TISZAVASVÁRI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 50/2009. (III.19.) Kt. sz. határozata a városi sportlétesítmények Használati Szabályzatának jóváhagyásáról Tiszavasvári Város Önkormányzata Képviselő-testülete

Részletesebben

Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA. a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről

Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA. a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.1.31. COM(2011) 23 végleges Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről INDOKOLÁS Az Európai

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ az Ózdi Kézilabda Club tevékenységéről

TÁJÉKOZTATÓ az Ózdi Kézilabda Club tevékenységéről TÁJÉKOZTATÓ az Ózdi Kézilabda Club tevékenységéről Ó z d, 2014. június 26. Előterjesztő: Ózdi Kézilabda Club Elnöke Az Ózdi Kézilabda Club nevében szeretnénk Önöket tájékoztatni egyesületünk működéséről.

Részletesebben

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése 1/2002. (II. 01.) önkormányzati rendelete Zalaegerszeg Megyei Jogú Város sportjáról 1. 1.

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése 1/2002. (II. 01.) önkormányzati rendelete Zalaegerszeg Megyei Jogú Város sportjáról 1. 1. Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése 1/2002. (II. 01.) önkormányzati rendelete Zalaegerszeg Megyei Jogú Város sportjáról 1 Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése, a helyi önkormányzatokról szóló

Részletesebben

Magyar Triatlon Szövetség Etikai Szabályzata

Magyar Triatlon Szövetség Etikai Szabályzata PREAMBULUM Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága által 1992. szeptember 24-én elfogadott és 2001. május 16-án módosított EURÓPAI SPORT CHARTA és SPORT ETIKAI KÓDEX alapelveként jelöli, hogy a FAIR PLAY

Részletesebben

KIMUTATÁS a Kultúrális és Sport Alapra benyújtott pályázatok támogatásáról (Sport) 2010. év

KIMUTATÁS a Kultúrális és Sport Alapra benyújtott pályázatok támogatásáról (Sport) 2010. év KIMUTATÁS a Kultúrális és Sport Alapra benyújtott pályázatok támogatásáról (Sport) 2010. év A tevékenység meghatározása 2010 évben a Kulturális és Sport sorsz. A pályázó neve és az összeg rendeltetése

Részletesebben

WEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája

WEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája WEKERLE TERV A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája Tartalom 1. A Wekerle Terv háttere... 2 2. Célrendszer... 6 2.1. Infrastruktúra összehangolása a Kárpát-medencében... 9 2.2.

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben

A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX

A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX 2012. április BEVEZETŐ A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 17. -ának (3) bekezdése

Részletesebben

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban A modell A modell kialakítása a Balaton régióban A Balaton turizmusának intézményi-, szervezeti rendszerének megreformálása Szakály Szabolcs Heller Farkas Főiskola MATUR Balatoni vendégéjszaka forgalom

Részletesebben

Magyar Jégkorong Szövetség ARCULATI MEGÚJÍTÁS 2014.

Magyar Jégkorong Szövetség ARCULATI MEGÚJÍTÁS 2014. Magyar Jégkorong Szövetség ARCULATI MEGÚJÍTÁS 2014. 1. Háttér A Magyar Jégkorong Szövetség életében egyre nagyobb szerepet kap a marketingkommunikációs eszközök hatékony használata, a bennük rejlő lehetőségek

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

UEFA Grassroots C edzőképzés kiegészítő tanfolyam. FOGYATÉKOSOK A LABDARÚGÁSBAN Baranya István UEFA Pro, pszichológus

UEFA Grassroots C edzőképzés kiegészítő tanfolyam. FOGYATÉKOSOK A LABDARÚGÁSBAN Baranya István UEFA Pro, pszichológus UEFA Grassroots C edzőképzés kiegészítő tanfolyam FOGYATÉKOSOK A LABDARÚGÁSBAN Baranya István UEFA Pro, pszichológus FOGYATÉKOSSÁGRÓL ÁLTALÁBAN A fogyatékosságot meghatározhatjuk: - orvosi, - társadalmi,

Részletesebben

Sportszervezı, menedzser képzés Onyestyák Nikolett. Sport a társadalomban

Sportszervezı, menedzser képzés Onyestyák Nikolett. Sport a társadalomban A sport funkciói Sportszervezı, menedzser képzés Onyestyák Nikolett Sport a társadalomban Közvita a sport fogalmának meghatározásáról A széles kör vita ténye problémát jelez Hagyományos értelembe vett

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

A szociális gazdaság létrejöttének okai

A szociális gazdaság létrejöttének okai A szociális gazdaság létrejöttének okai A szociális, személyi és közösségi szolgáltatások iránti növekvő szükséglet Ezeknek az igényeknek az olcsó kielégíthetősége A nagy munkanélküliség, és a formális

Részletesebben

Mezőkövesd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2013. (V.30.) önkormányzati rendelete. a sportról. A rendelet célja. A rendelet hatálya

Mezőkövesd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2013. (V.30.) önkormányzati rendelete. a sportról. A rendelet célja. A rendelet hatálya Mezőkövesd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2013. (V.30.) önkormányzati rendelete a sportról Mezőkövesd Város Önkormányzat Képviselő-testülete a sportról szóló 2004. évi I. tv. 55. (6) bekezdésében

Részletesebben

Z M N E KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2010. ÉVRÕL

Z M N E KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2010. ÉVRÕL Z M N E KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2010. ÉVRÕL A közhasznú társaságokra vonatkozó törvényi szabályozások rendelkezéseinek megfelelõen, a Honvéd Zrínyi Sportegyesület elnöksége - a társadalmi szervezet alapszabályával

Részletesebben

Projektmenedzsment Kiválóság Tábla

Projektmenedzsment Kiválóság Tábla Az ÉV Projektmenedzsere Díj kiírási rendszere A Projektmenedzsment Kiválóság Tábla, a magyar projektmenedzsment szervezetek által létrehozott közösség, amely évente a Projektmenedzsment világnapján Év

Részletesebben

X. fejezet 12. cím: Nemzeti Sporthivatal

X. fejezet 12. cím: Nemzeti Sporthivatal X. fejezet 12. cím: Nemzeti Sporthivatal A Kormány az egészséges, mozgásgazdag életmód mind szélesebb társadalmi rétegek számára történő elterjesztése, a sportolási lehetőségek bővítése, korszerű létesítmények

Részletesebben

KIEGÉSZITŐ MELLÉKLET

KIEGÉSZITŐ MELLÉKLET KIEGÉSZITŐ MELLÉKLET I. ÁLTALÁNOS RÉSZ I. 1. HÁTTÉRINFORMÁCIÓ Az Egyesület neve: Újpesti Torna Egylet Székhelye: 1044 Budapest, Megyeri út 13. Adószáma: 19803124-2-41 Főe: Képviselője: 9319 - Egyéb sport

Részletesebben

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2008. NOVEMBER 27-I ÜLÉSÉRE. Jogi és Ügyrendi Bizottság

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2008. NOVEMBER 27-I ÜLÉSÉRE. Jogi és Ügyrendi Bizottság E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2008. NOVEMBER 27-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 1189-20/2008. MELLÉKLETEK: 1 DB TÁRGY: A Baranya Megyei Önkormányzat felülvizsgált és módosított testnevelési-

Részletesebben

A Magyar Sárkányhajó Szövetség Igazolási (Nyilvántartási) és Átigazolási Szabályzata

A Magyar Sárkányhajó Szövetség Igazolási (Nyilvántartási) és Átigazolási Szabályzata A Magyar Sárkányhajó Szövetség Igazolási (Nyilvántartási) és Átigazolási Szabályzata amelyet a Magyar Sárkányhajó Szövetség Elnöksége hagyott jóvá az Elnökség 1/2015.04. 12. sz. határozatával 2015 Igazolási

Részletesebben

A FODISZ SZEREPE A FOGYATÉKOSOK SPORTJÁBAN. FODISZ: Több, mint sport!

A FODISZ SZEREPE A FOGYATÉKOSOK SPORTJÁBAN. FODISZ: Több, mint sport! A FODISZ SZEREPE A FOGYATÉKOSOK SPORTJÁBAN FODISZ: Több, mint sport! A FODISZ megalakulásának indítékai Közel 80.000 fogyatékos diák tanul integrált és szegregált oktatási intézményekben Magyarországon;

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

Dr. Pozsár Gáborné dr. Alt Dóra Mária megyei aljegyző Varga Zita nemzetközi, nemzetiségi és sport referens

Dr. Pozsár Gáborné dr. Alt Dóra Mária megyei aljegyző Varga Zita nemzetközi, nemzetiségi és sport referens Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés Elnöke Előterjesztés A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2015. március 26-ai testületi ülésére Tárgy: 2015. évi sporttámogatások Előterjesztő:, a közgyűlés elnöke Előadó:

Részletesebben

TAO támogatás a látványsportokban

TAO támogatás a látványsportokban gyakorlatról szól! TAO támogatás a látványsportokban A TAO-ból történő támogatás: egy reálhozammal járó befektetési forma, mögötte határozott társadalmi felelősség vállalással Kozármisleny FC 7761 Kozármisleny,

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

Rétság Városi Sport Egyesület

Rétság Városi Sport Egyesület - Rétság Városi Sport Egyesület - Részlet az alapszabályból: A Rétság Városi Sport Egyesület az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény alapján önállóan m köd társadalmi szervezet. Az egyesület a

Részletesebben

Rövid történeti áttekintés

Rövid történeti áttekintés Rövid történeti áttekintés Kialakulása Európában a világháborúkhoz szorosan kapcsolódik sport, mint a rehabilitáció eszköze Oktatási intézmények (vakok, mozgássérültek) 1903. Nyomorék Gyerekek Menhelye

Részletesebben

JUDO. SPORTÁGI VEZETŐ: Dr. Hetényi Antal. Előadó: Preiszler Gábor Junior válogatott edző. Magyar Edzőt Társasága 2011. június 9.

JUDO. SPORTÁGI VEZETŐ: Dr. Hetényi Antal. Előadó: Preiszler Gábor Junior válogatott edző. Magyar Edzőt Társasága 2011. június 9. JUDO SPORTÁGI VEZETŐ: Dr. Hetényi Antal Előadó: Preiszler Gábor Junior válogatott edző Magyar Edzőt Társasága 2011. június 9. BEVEZETŐ Mi a judo: egy sajátos etikai, nevelési, testnevelési és harcművészeti

Részletesebben

SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL

SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL Az érettségi vizsga tartalmi részét az alább felsorolt témakörök képezik, azaz a feladatok minden vizsgarészben tematikusan ezekre épülnek. Ez a lista az érettségi

Részletesebben